Történelem | Középiskola » A középkori magyar királyság megteremtése

A középkori magyar királyság megteremtése Előzmények Géza halála után, fia, Vajk és Koppány között hatalmi harc kezdődött, Koppány apja ugyanúgy Árpád dédunokája volt mint Géza, sőt még idősebb is volt Istvánnál, ám Géza a primogenitúra rendjét követte, miszerint a trónt az elhunyt király elsőszülött fia örökli. Így került István kezébe a hatalom. 1003ban Gyula (Erdély), majd Ajtony legyőzésével (Temesköz) az ország nagy része István kezébe kerül. Szent István a király (997-1038) II. Szilveszter pápa jóváhagyásával 1000 és 1001 fordulóján Istvánt Esztergomban királlyá koronázták. A új királyi székhely Esztergom helyett Székesfehérvár Megkezdődik a feudális magyar állam kialakítása. Egyház - Az új állam megszilárdításának elengedhetetlen feltétele volt az önálló magyar egyházszervezet létrehozása, és a kereszténység megerősítése. Az egyház élén az esztergomi érsek áll. - István

alapította az esztergomi és a kalocsai érsekséget, és számos püspökséget. - Hatalmas földadományokkal támogatta az egyház működését. - A falvakat templomépítésre kötelezte (10 falunként egy templom) - Az egyház ellátására előírta a tized fizetését. - A törvényeket is felhasználva a hit előírásának betartására (pl. böjt, gyónás, vasárnapi mise) - a szerzetesség meghonosítása (bencések -> Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár) Vármegyerendszer Az ország területe királyi vármegyékre tagolódott ezekben királyi várak, melyek katonai-igazgatási, gazdasági és bírói feladatokat láttak el. Vezetőjét, az ispánt a király nevezte ki, feladata bíráskodás az uralkodó nevében, jövedelmek beszedése, harmada az övé, háború esetén a hadsereg vezetése. Rendelkezésére állt a várjobbágyság, várkatonaság és a várnép. A vármegyei szervezet vezetője a királyi udvar bírája, a nádorispán volt. Társadalom A

társadalom élén a király állt, hatalmát óriási földbirtokai alapozták meg. A szokásjognak megfelelően a király fontos kérdésekben kikérte a király tanács véleményét. A vezetőréteghez tartoztak az egyházfők, a törzsi vezetők leszármazottaiból pedig kialakulta világi nagybirtokos réteg. A középréteget a vitézek alkották, akik rendelkeztek saját földbirtokkal. A földjüket vesztett parasztok előtt 2 lehetőség állt: a peremterületekre vándorolnak vagy egy nagybirtokos oltalmát választják. Legnagyobb különbség a szolgák és a szabadok között vehető észre. Külpolitika - István békességre törekedett szomszédaival, Német-római Birodalom élén álló szász uralkodó lánya, Gizella a felesége volt, így támadástól nem kellett tartania. - 1030.ban István visszaverte II Konrád a száli-dinasztia uralkodóját - Bölcs Jaroszlávval jó viszonyt alakított ki. - A besenyők néha-néha betörtek, de komoly támadásokra

nem került sor. Mivel, Imre herceg, István fia 1031.ben meghalt, Istvánnak új örökös után kellett néznie, a megfelelő jelöltet pedig nővére gyermekében Orseolo Péterben látta. 1083-ban avatták szentté