Történelem | Középiskola » A kiegyezés feltételeinek kétoldalú megérlelődése, a kiegyezés folyamata, a rendszer működése és értékelése

A kiegyezés feltételeinek kétoldalú megérlelődése, a kiegyezés folyamata, a rendszer működése és értékelése 1849-ben a szabadságharc bukását nagy megtorlás követte (Haynau rémuralma: Batthyány Lajos és az aradi 13 kivégzése stb). Azonban a nemzetközi tiltakozás hatására 1850-ben Ferenc József császár meneszti Haynaut és katonai diktatúráját Alexander Bach belügyminiszter rendszere váltja fel. I. A Bach-rendszer jellemzői − A birodalom tartományait autonómia nélküli közigazgatási egységekként kezelte (Mo.ról újra leválasztották Erdélyt, Szerb Vajdaságot, Horvátországot) A megmaradt országot 5 kerületre osztották. − Megszüntették a belső vámhatárt és az osztrák adórendszert vezették be Mo-n is (ez jelentősen növelte az adókat). − A közoktatást egységesítették, a bir. egész területén a német nyelvet szorgalmazták, nyílt germanizálás folyt. (Ez a nemzetiségeket is sújtotta, akik "azt kapták

jutalmul, amit a magyarok büntetésül".) − Ugyanakkor fejlődést is hozott (2000 km vasút, érettségi bevezetése, Tisza-szabályozás, malomépítés stb.) De alapvetően nem polgári, hanem retrográd rendszer (a jobbágyfelszabadítást a parasztság rovására megváltoztatják), ami a központosítással (egységes piac) az osztrák nagypolgárság érdekeit is szolgálja. II. A magyarság válasza a Bach-rendszerre, politikai irányzatok − A bukás után rövid ideig aktív ellenállás, de nincs közvetlen haszna, csak az áldozatok száma nőtt. (pl Noszlopy Gáspár, May János) − Ókonzervatívok (Jósika Samu, Apponyi Albert, Dessewffy Emil) a 47-es állapotokhoz és a nemesi alkotmányhoz nyúlnának vissza (részleges önkormányzat Mo-nak). Ők állnak legközelebb az udvarhoz, de az udvarnak az ő elképzelésük is sok. − Passzív ellenállás hívei: ide tartozott a birt. nemesség nagy része Bár gazdaságilag nehéz helyzetbe kerültek, kitartottak

az áprilisi törvények mellett (ebből 1865-ig nem engednek), nem vállaltak hivatalt, csak erőszakkal lehetett tőlük behajtani az adót és szűk körben kegyelettel ápolták a forradalom emlékét. Ugyanakkor többségük nem akart teljesen elszakadni a Monarchiától (ápr. törv) Vezetőik: − báró Kémény Zsigmond: a forr-ban a Békepárt tagja, 1850-ben jelenik meg a Forradalom után c. röpirata, amelyben:a Mon léte kell az európai egyensúlyhoz, így függetlenséget a külföld nem támogatná, tehát a forr-at el kell kerülni. − báró Eötvös József: a Batthyány-kormány vallás- és közoktatási minisztere, aki a forr. radikalizálódásakor visszavonul a politikától Az 50-es években írt műveiben (pl. A XIX század uralkodó eszméi és hatásuk a társ-ra) Mo Mon-beli önállósága és a Mon. alkotmányos átalakítása mellett száll síkra (Így méltó ellenfele lenne a cári abszolutizmusnak.) − Arany János:a forr. után visszavonul, de

ápolja halott barátjának és a forr-nak az emlékét (Letészem a lantot, Emléklapra). Nem vállalja a Ferenc Józsefet dicsőítő vers megírását, helyette megírja A walesi bárdokat. − Deák Ferenc: a 40-es években az ellenzék egyik vezetője, 1848-ban aktív politikus, de 1849-ben (a radikalizálódáskor) visszavonul a pol-tól. A szabharc után birtokát eladva a pesti Angol királynő szállodába költözött, ahol a passzív ellenállás vezére lett, baráti beszélgetésekben fejtette ki nézeteit ("a nemzet prókátora"). Kossuth-emigráció: Kossuth először Vidinben, majd Kütahyában (Töröko.) kap menedéket, aztán 1851-ben egy am. hadihajón Angliába, majd az USA-ba megy Ő (és az emigráció többi tagja) a Mon-tól független polgári Mo. híve, ezt népszerűsíti külföldön, kihasználva a magyarok iránti rokonszenvet. (am kongresszus is fogadja) Pénzt is gyűjt, és népszerűsíti a "beavatkozás a be nem

avatkozásért" elvét (egy új szab.harc esetén a világ szabad országai akadályozzák meg a reakciós hatalmak támadását) Vár a nemzetközi helyzet kedvező alakulására. III. A Bach-rendszer bukásának külső és belső okai − pénzügyi okok: Mo. megszállása a passzív ellenállás miatt nagy kiadást jelentett, államcsőd fenyegetett, újabb kölcsönöket viszont nem vehetett fel a Mon. − Mo-n felkelés fenyegetett, ezt erősítette Széchenyi is, amikor névtelenül megjelentette a Bach-rendszert bíráló "Egy pillantás a névtelen Visszapillantásra" c. röpiratát (ez válasz Bachnak a saját rendszerét dicsőítő "Rückblick" c. írására) A kéziratot titkáránál megtalálták, ezért félve, hogy megtorlásul elmegyógyintézetbe szállítják, 1860-ban öngyilkos lett. − külpolitikai okok: 1859-ben Ausztria (belső bajairól a figyelmet elterelendő) hadat üzent az olasz egységért küzdő Piemontnak. Erre az

emigráció (Kossuth, Klapka György, Teleki László vezetésével) megalapította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot (emigráns kormány). III Napóleon megígérte, hogy francia csapatok vonulnak be Mora A szabharc kirobbantására magyar légió alakult a fr seregben Az emigráció tárgyalásokat folytatott Szerbiával és Romániával is. Azonban Napóleon a solferinói győzelmet követően, magyarokat és olaszokat becsapva fegyverszünetet kötött Ausztriával (Villafranca). Kiderült, hogy a nagyhatalmi pol a nemzeti mozgalmakat csak eszköznek tekinti, és le kell mondani a Habsburg-bir. közeli felbomlásáról Ugyanakkor a békében Ausztria területeket (Lombardia) vesztett, tehát meggyengült. IV. Bach menesztése, Októberi Diploma, Februári Pátens A vereség és a belső gondok miatt menesztették Bachot (1859), a centralizáló abszolutizmus megbukott. FJ változtatott a taktikán, egyes rétegekre (többek között a magyar konzervatívokra) támaszkodva

átalakította a bir.-at Októberi Diploma (1860 okt.) − kibővítette az egyes országok jogait, Mo. is egyes önkorm jogokat visszaszerzett − kilátásba helyezte az ogy. (1849 óta nem volt összehívva) összehívását (persze csak a megcsonkított ter.-ről) A magyar közvélemény nagy többsége elutasítja az októberi diplomát (ezt az 1847-es alapú rendezést) és a konzervatívok alkuját, ezért a császár újabb fordulatra szánta el magát: kiadta a Februári Pátenst (1861 febr.) − alkotmányos centralista elképzelés: a bir.-at központosítja, de alkotmányos alapon, azaz a helyi ogy.-k fölé egy kétkamarás bir-i ogy-t helyezne, ahova minden nemzetiség eljuttatná számarányának megfelelően képviselőit. − így a 343 tagú bir.-gyűlésben 85 magyarországi lenne, tehát Mo ki lenne szolgáltatva az osztrák tartományoknak, és az önállóság feladását jelentené. V. Az 1861-es országgyűlés − J. áprilisra összehívta az ogy-t, hogy

elküldjék a bir-i parlamentbe a képviselőket, de az ogy. szinte egyöntetűen (a felpezsdült sajtó és közvélemény támogatásával) − − − − elutasította a pátenst és 48-as alapokra helyezkedett. Az elutasítók között két párt (annak alapján, hogy milyen formában akarták köyölni az elutasítást) Felirati Párt: (vezetője Deák Ferenc) ők a szokásos, királynak intézett feliratban akarták közölni F. J-vel az elutasítást Tehát elfogadták a császárt magyar kir-nak, mert meg akarták kezdeni a tárgyalásokat az udvarral. Határozati Párt: (vezető Teleki László, aki nemrég tért haza az emigrációból; ill. ekkor még Tisza Kálmán is) ők nem tekintik m. kir-nak FJ-et (hiszen 1848-ban az ogy ezt nem fogadta el). Bár nem mondhatták ki, azért nem akartak tárgyalni, mert a teljes függetlenséget akarták. Az ogy.-en a Hat Párt alkotta a többséget, de Teleki keserűen tapasztalta, hogy pártjának egyes vezetői nem

támogatják, ezért a döntő szavazás előtt öngyilkos lett. Ezután a Felirati Párt 3 szavazattal győzött. Az uralkodó azonban Deák feltételeit (perszonálunió, alkotmányosság) sem fogadja el, 1861 aug-ban berekeszti az ogy.-t Újra kat kormányzás, önkényuralom következett Schmerling-provizórium), amit a miniszterelnök (Schmerling) maga is átmenetinek tartott. (Azt gondolta, Deák végül elfogadja a febr pátenst) A magyar birt oszt azonban várt (passzív ellenállás), de felmerült bennük, hogy meddig várjanak. VI. A kiegyezés megérlelődése Mo-n − birtokosok egyre nagyobb adósságot halmoztak fel, kicsúszott lábuk alól a talaj − a felnövekvő új generáció türelmetlen, várja, hogy pol. képességeit bizonyítsa − külpol. helyzet: a lengyel felkelés tragikus vége (1863) Egyre többekben merül fel, megállhat-e Mo. Ausztria és Oroszország között egyedül Ráadásul Deák úgy látja, hogy az elkövetkező időben nem tör ki Mo.

számára előnyös konfliktus (Bismarck sem kívánja felbomlasztani a bir.-at, tehát jelentős segítség nem várható) Tehát a külpol helyzet nem előnyös a függetlenség megvalósítására. − az emigráció (Kossuth és Klapka) Dunai Konföderáció-tervezete (1862): látják, hogy Mo.-nak szövetségeseket kell találnia Ausztria és Oroszo között Szövetségesek lehetnének: Horváto., Szerbia, Románia Együtt 30 milliós állam, közös külügy, hadügy, vámpol. és a pénzügyek egy része (ezeket egy, váltakozó székhelyű tanács intézné) A terv még nem szakít a tört.-i Mo-gal, de a közvélemény szemében így is felháborító, az ur. oszt a szomszéd népekkel nem akar egyezkedni Paradox módon épp erősíti az Ausztriához való közeledést (amivel szemben alternatívát akart mutatni.) VII. A kiegyezés megérlelődése az udvarban − fenyeget a pénzügyi csőd − félnek egy porosz-osztrák háborútól VIII. Deák húsvéti cikke és a

kiegyezés − Mindkét félnél megérlelődtek a feltételek, 1864 végén titkos tárgyalások, majd Húsvéti cikk a Pesti Naplóban (1865 húsvét): "Készek leszünk mindenkor saját törvényeinket a bir. biztonságával összhangba hozni" Azaz egyes 48-as törvényeket felad, és olyan rendezést helyez kilátásba, amely az önállóság egy részének feladásával Bécs számára is elfogadható. − A konkrét elképzeléseket ősszel hozta Deák nyilvánosságra. Közben az udvarban is nyertek a megegyezést keresők: menesztették Schmerlinget és dec-re összehívták az ogy-t. Itt Deák hívei már jelentős többségben voltak (kis függetlenségpárti (Madarász József vezetésével) és perszonáluniópárti ellenzék). Az ogy bizottságot választott a rendezésre. − Az eseményeket felgyorsította a porosz-osztrák háborúban a königgrätzi csatavesztés, ami miatt Ausztria kiszorult az egységből. Ausztria engedékenyebb lett, Deák eredeti

ajánlatát fenntartotta. − Végül a titkos tárgyalások után a m. parl az 1867 évi XII tv-nyel elfogadta a kiegyezést, 1867 febr-ban gróf Andrássy Gyulát (1848-as huszártisztet és Kossuth diplomatáját, akit 1851-ben távollétében halálra ítéltek) kinevezték min.elnöknek Júniusban nagy pompával kir-lyá koronázták Ferenc Józsefet, ezzel törvényes kir. lett. Dec-ben a bir nyugati részét kormányzó Reichstag is elfogadta a kiegyezést, ezzel kezdetét vette a dualizmus kora. Az új államalakulat neve: Osztrák-Magyar Monarchia. IX. A dualista rendszer működése (alapja a pragmatica sanctio)) − két, teljesen egyenrangú állam: a tört-i Mo. Horváto-gal és Erdéllyel is, ill a "lajtántúli", nyugati ter-ek. Mindegyikben önálló parl és neki felelős korm volt, akik a legtöbb belügyben önállóan intézkedtek. − a két bir.fél belső szerkezete − lajtántúli ter-ek : 17 tartomány, akiknek ügyeit, bizonyos autonómiával a

tartománygyűlések intézik − Mo.: újra egységes állam lett, csak Ho-nak volt (az 1868-as horvát kiegyezés alapján) -tartománygyűlése, sőt önálló horvát minisztérium is működött Pesten. A területi igazgatás kisebb egységeit az önkormányzattal rendelkező megyék és városok alkották. − közös ügyek: külügy, hadügy és az ezek fedezetéül szolgáló pénzügy − ezeket Bécsben közös minisztériumok intézik − a közös min-okat a parl-ek által választott (60-60 fős) delegációk ellenőrzik, akik külön üléseznek (hogy ne legyen közös parl.) Ha egymás után háromszor nem születik egyezség, akkor együtt tanácskoznak. − a külügyben nagyon közösek az érdekek (Balkán miatt), ezért lehet Andrássy később külügymin. − a hadügyben fennmaradtak F.J ur-i jogai Csak a létszám, újoncozás, hadkiegészítés a parl-ek feladata, a vezénylet F.J-é A hadsereg a bir egybentartásának biztosítéka, az ur. legfőbb támasza

(Kuk=császári és királyi) A hadsereg miatt a belügyi önállóság is csorbul. − gazd-i kiegyezés a pol. kiegyezés mellett (ezt 10 évenként meg kell újítani): a pénzrendszer, mértékrendszer közös, egységes vámterület, munkaerő és tőke szabadon áramolhat. A gazdasági ügyek "közös érdekűek", Bécs és Budapest saját hatáskörben intézkedik. X. A kiegyezés értékelése − Cassandra-levél: az akkori bírálatok közül kiemelkedett Kossuth, Deákhoz 1867 májusában írt nyílt levele (Cassandra: mondabeli jósnő, akinek később minden jóslata bevált, bár nem hittek neki). Úgy véli, a porosz-osztrák háborúnál lett volna esély a függetlenségre. A kiegyezéssel feladták a nemzet elidegeníthetetlen jogait, a közös ügyek olyan ellenőrzés alá kerültek, ami a török óta szembenáll a m. függetlenséggel Egy felbomlásra ítélt bir-mal kötöttünk szöv-et, ami felbomlásával minket is maga alá temet. − a kiegyezés

támogatóinak érvei: − 1526 óta léteznek közös ügyek, de ezt csak mostantól fogják közösen intézni. − Bécs végre elismerte, hogy az 1804-ben felvett császári cím csak Ausztriát illeti, Mon a m. törvények és az örökletes m királyság révén uralkodik − a nemzetközi helyzet nem kedvez az önállóságnak, a nagyhatalmaknak szükségük van a Monarchiára. − Mo. az oroszok és osztrákok között nem tud megállni a saját lábán megállni Összességében a kiegyezés reális kompromisszumnak tekinthető a magyar és az osztrák ur. réteg között. Nagy gazd-i fejlődés (közlekedés, hitelélet, iparfejl) és nyugodt fél évszázad következett. Azonban a rendszer nem volt fejlődőképes, megmerevedett (nem tudott mit kezdeni pl. a többi 9, hátrányba került nemzetiség öntudatra ébredésével), néhány évtized után anakronisztikussá tette Mo. társ-i berendezkedését Az alakulat bukása vezetett a tört-i Mo megszűnéséhez és a

trianoni tragédiához .(hozzá voltunk kötve a birodalomhoz)