Politika, Politológia | Felsőoktatás » Sörös Péter - Esélyegyenlőség tételek

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Esélyegyenlőség Előadó: Dr. Fekete Balázs Készítette: Sörös Péter Felkészülést segítő kérdések – levelező tagozat 1. Hogyan kapcsolódik össze az emberi jogok és a társadalmi egyenlőség gondolata, illetve melyek az egyenlőség fogalmának főbb értelmezési területei? (Tk. 9-13) 2. Mik azok az ún "védett tulajdonságok" és mi az a többes diszkrimináció? (Tk 13-17) 3. Melyek az esélyegyenlőségi jog alapfogalmai? Magyarázza meg röviden ezeket! (Tk 1720) 4. Mutassa be a pozitív megkülönböztetéssel kapcsolatos pro és kontra érveket! (Tk 21-25) 5. Mutassa be az ENSZ antidiszkriminációs egyezményeinek általános jellemzőit, és illusztrálja a faji megkülönböztetés kiküszöböléséről szóló egyezmény példáival! (Tk 27-32) 6. Mutassa be az ENSZ antidiszkriminációs egyezményeinek általános

jellemzőit, és illusztrálja a politikai és polgári jogok egyezségokmányának példájával! (Tk 27-29, 32-34) 7. Mutassa be röviden az Európa Tanács antidiszkriminációs törekvéseit! (Tk 37-40) 8. Mutassa be és vesse össze a Foglalkoztatási és Faji Egyenlőségi irányelvet! (Tk 49-57) 9. Mutassa be a közvetlen diszkrimináció jogintézményét! (előadásjegyzet) 10. Mutassa be a közvetett diszkrimináció jogintézményét! (előadásjegyzet) 11. Mutassa be az Ebktv személyi hatályának kötelezetti és jogosulti oldalát! (Tk 69-77) 12. Mely viszonyok nem tartoznak az Ebktv személyi hatálya alá és milyen esetekben lehetséges felmentés az egyenlő bánásmód követelménye alól? (Tk 87-89, 98-104) 13. Milyen védett tulajdonságokat ismer az Ebktv? (Tk 77-87) 14. Melyek az egyenlő bánásmód megsértésének esetei az Ebktv szerint? (Tk 89-98) Tananyag: Balogh L.-Kádár A K-Majtényi B-Pap A L: Antidiszkriminációs ás esélyegyenlőségi

alapismeretek LHarmattan, Budapest, 2010 1 1. Hogyan kapcsolódik össze az emberi jogok és a társadalmi egyenlőség gondolata, illetve melyek az egyenlőség fogalmának főbb értelmezési területei? Az emberi jogok tisztelete és ezzel szoros összefüggésben a társadalmi egyenlőség elve meghatározó jelentőségű minden demokratikus társadalomban. Az egyenlőség elvének érvényesítésére irányuló törekvések mögött két fő érvrendszer van: 1) egyénre koncentrál és morális jellegű; az emberi méltóság fogalmát helyezi a középpontba. A minden embert megillető emberi jogok egyetemessége az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában (1948) öltött formát A vezérgondolat az, hogy az emberek egyenlő méltóságú személyek. Diszkrimináció – bizonyos törvényi kivételektől eltekintve – társadalmilag elfogadhatatlan, demokratikus jogállamokban megengedhetetlen A diszkrimináció alapja az egyéni értékek tiszteletével

összeférhetetlen előítéletes meggyőződés. 2) a közösség felöl közelít. A modern demokrácia lényegi eleme a társadalom minél szélesebb rétegeinek bevonása a közösség tagjait érintő döntésekbe. A befogadó demokrácia biztosítja, hogy a különböző csoportok élettapasztalatai hasznosuljanak a döntéshozatali folyamatokban. Ha ez nincs, akkor a demokratikus deficit jelensége áll fenn Probléma: az egyenlőség fogalma csak látszólag magától értetődő és egyetemes. Négy egyenlőség koncepció létezik az EU közegeiben: 1. az egyenlőség, mint egyének közötti igazságosság Ezt a felfogást képviselik azok a jogszabályok, amelyek tiltják a hátrányos megkülönböztetést bizonyos védett tulajdonságokkal összefüggésben; pl.: életkor, fogyatékosság 2. az egyenlőség mint csoportok közötti igazságosság Amikor egy csoport a társadalmi javak újraelosztásában érdekelt, tehát olyan jogokra tart igényt, amelyek biztosítása

anyagi forrásokat, és azok átcsoportosítását igényli. Pl: etnikai kissebségi nyelven történő oktatáshoz való jog követlése 3. az egyenlőség mint a különböző identitások védelme és kiteljesedési lehetősége Ez a diverzitás védelmét helyezi előtérbe. Egyenlőség alatt olyan társadalmi közeget értve, amelyben a legkülönbözőbb identitások nemcsak háborítatlanul élhetnek egymás mellett, de a társadalom kifejezetten értéknek is tekinti a sokszínűséget. Pl: LMBT mozgalmak (Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű) 4. egyenlőség mint részvétel Ez a hatalomhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét tartja az egyenlőség lényegének Pl: női kvóták bevezetése a pártok választási listáin 2 2. Mik azok az ún "védett tulajdonságok" és mi az a többes diszkrimináció? A társadalmi egyenlőtlenségek alapját az egyes személyek, illetve csoportok esetében olyan tulajdonságok, jellemzők alkotják,

amelyekkel összefüggésben hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, illetve amelyekkel összefüggésben esélykiegyenlítő intézkedésekre szorulnak. Ezeket a jellemzőket védett tulajdonságoknak nevezzük, mivel az egyenlő bánásmód biztosítását célzó jogi szabályozások ezek alapján határozzák meg a védelemre szoruló csoportokat. Az Amszterdami Szerződéssel a Római szerződésbe került 13 cikk hat – nem, etnikai hovatartozás, vallási és egyéb meggyőződés, fogyatékosság, kor, szexuális orientáció – diszkriminációs alapot sorol fel. Intézményi szinten jellemzőnek számít a következő hármas felosztás: 1) nemi alapú diszkrimináció; 2) faji, illetve etnikai alapú diszkrimináció (+vallás); 3) fogyatékosságon alapuló diszkrimináció. Az életkoron alapuló diszkrimináció nehezen megfogható, mert mindig változik. Többes diszkrimináció: Bizonyos egyéneket, vagy csoportokat egyidejűleg több tulajdonságukkal

összefüggésben is sújthatnak hátrányok: ilyenkor beszélünk többszörösen hátrányos helyzetről. Pl: roma nő a munkaerőpiacon. A hátrányos megkülönböztetés és a társadalomi egyenlőtlenségek nem küzdhetők le csupán a jog és a társadalompolitikai eszközeivel. Az előítéletek elleni fellépés és a toleranciára nevelés is szükséges 3. Melyek az esélyegyenlőségi jog alapfogalmai? Magyarázza meg röviden ezeket! A közvetlen hátrányos megkülönböztetés: három eleme van: 1) a kedvezőtlen bánásmód, 2) bizonyos védett tulajdonságok megléte, 3) kettő közötti ok-okozati összefüggés. Akkor beszélünk ilyenről, ha egy személy (vagy személyek) számára a kedvezőtlen bánásmódra valamely védett tulajdonsága miatt került sor; pl.: etnikai, nemi alapon Hátrányos megkülönböztetésre kerülhet sor olyan esetekben is, amelyekben az áldozat valójában nem is rendelkezik az adott védett tulajdonsággal, illetve nem vallja magát

az adott hátrányos helyzetű csoporthoz tarto- 3 zónak, csupán a vele szemben diszkriminatív módon fellépő vélelmezi ezt róla. Pl: munkára etnikai származása miatt nem vesznek fel valakit. A közvetett hátrányos megkülönböztetés: akkor beszélünk erről, amikor egy semlegesnek és elfogulatlanak tűnő intézkedés végrehajtása során kiderül, hogy egy bizonyos, körülírható, védett tulajdonsággal rendelkező csoporthoz tartozó személyek számára hátrányokhoz vezet. Pl.: munkához jelentkezési feltételnek írják elő a folyamatos 10 év szakmai gyakorlatot A zaklatás – a szexuális zaklatás: A zaklatás a közvetlen hátrányos megkülönbözetés egyik jellegzetes megnyilvánulási formája. A zaklatás a munkahelyek világára jellemző Lényege, hogy a zaklató az áldozat méltóságát, személyét sértő, esetleg munkavégzését is ellehetetlenítő légkör kialakulásához járul hozzá. A szexuális zaklatás mögött a

társadalmi nemi szerepek hierarchikus szerkezete áll, emiatt jellegzetesen nők ellen irányul és korántsem csak a munkahelyek világára jellemző. A szegregáció: a diszkrimináció egyik speciális kategóriája. Alapvetően a közvetlen hátrányos megkülönböztetés egy sajátos, önállósodott formája, amelynek során bizonyos konkrét személyeket, jellemzően egy hátrányos helyzetű faji-etnikai csoport tagjait elkülönítenek például az oktatás vagy bizonyos szolgáltatások igénybevétele során, vagy lakóhelyi szegregációra kényszerítenek. Elsőként az USA-ban merült fel a probléma A szegregáció felszámolására irányuló erőfeszítések elmulasztása is számon kérhető A megtorlás: azt a személyt védi a megtorlástól, aki diszkriminációt észlel, és emiatt panaszszal áll elő. A diszkrimináció elleni fellépés hatásai: a diszkrimináció elleni jogi küzdelem elengedhetetlenül fontos, ám önmagában nem elégséges eszköz a

társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására, hiszen ez csak a formális, és nem a tartalmi egyenlőséget célozza meg, és nem veszi figyelembe a hatalomhoz való hozzáférésben mutatkozó különbségeket. 4. Mutassa be a pozitív megkülönböztetéssel kapcsolatos pro és kontra érveket! Bizonyos esetekben megengedett a hátrányosabb helyzetben lévők kedvezményekben részesítése. A pozitív diszkrimináció alkalmazásának egyik legfontosabb érve, hogy a szélsőségek kiegyenlítése megelőzi a konfliktusok kialakulását, illetve eszkalálódását, így közvetett módon hozzájárul a társadalmi harmónia megteremtéséhez. Egy másik megközelítés szerint a 4 pozitív diszkrimináció akkor igazolható alkotmányosan, ha bizonyítja, hogy a társadalomban léteznek olyan rendszerszerű diszkriminatív eljárások, amelyek a polgárok meghatározott csoportjait közvetlenül vagy közvetve akadályozzák alkotmány által garantált jogaik egyenlő

élvezetében. Pl: „spontán” iskolai szegregáció, amikor a településről a nem romák elvándorolnak és csak romák maradnak Ezekben a helyzetekben az egyetlen állami eszköz a jogok egyenlő élvezetének előmozdítása érdekében az, ha a diszkriminált csoportok tagjai számára megerősítő intézkedéseket vezetnek be. Szokás a megerősítő intézkedéseket úgy is igazolni, mint amelyek a múltban történt szisztematikus hátrányos megkülönböztetés következményeinek felszámolásához, jóvátételéhez szükségesek. Érv az előnyben részesítés mellett az is, hogy segítségével ellensúlyozhatók az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe társadalmi csoportok hátrányai, hiszen a javak elosztására nem lehet érdemi hatása olyan körülményeknek, amelyek alakulásáért az egyének nem tehetők felelőssé. Létezik olyan stratégia is, amely azt mondja, hogy a társadalom számára hasznos az előnyben részesítés. Olyan érv is létezik a

pozitív diszkrimináció mellett, mely szerint a normák és standardok, amelyek a társadalmi érvénysülést meghatározzák csak látszólag semlegesek, valójában azonban elfogultak a társadalom domináns csoportjai irányában. A pozitív intézkedések a mérőeszközök pontatlanságát hivatottak szolgálni. Kontra: megbélyegző hatása lehet. Az ilyen intézkedésekre az átmenetiség elve alapján kerülhet sor, vagyis csak addig maradhat, amíg el nem éri a célját Kérdés: el fognak-e az akadályok valaha is tűni? Válasz: nem A nemzeti kisebbségeknél ezek az intézkedések a csoporthoz tartozás tudatának az erősítését célozzák Egyéb célzott intézkedések: szervezett felzárkóztató képzések. Pl: romáknak, hogy befejezzék általános iskolai tanulmányaikat 5. Mutassa be az ENSZ antidiszkriminációs egyezményeinek általános jellemzőit, és illusztrálja a faji megkülönböztetés kiküszöböléséről szóló egyezmény példáival! A

nemzetközi jog a nemzetközi közösségre koncentráló joganyag, amelynek elismert szereplői főként államok, nemzetközi szervezetek, valamint szűkebb körben egyénes is lehetnek. Karel Vasak nevéhez fűződik az az elmélet, mely szerint az emberi jogokon belül 3 generáció 5 van: 1) polgári jogok, 2) gazdasági, szociális és kulturális jogok, 3) szolidaritási jogok (békéhez, fejlődéshez való jog). Az egyezményekben háromféle jogérvényesítési eszköz van: 1) egyéni panasz: egyének, esetleg magánszemélyek csoportjai nyújthatják be, amenynyiben erre a nemzetközi szerződés lehetőséget biztosít, és amennyiben úgy vélik, hogy az állam megsértette az egyezményekben biztosított emberi jogokat. Előfeltétel az államon belüli összes jogorvoslati fórum kihasználása. 2) államközi panasz: egy állam bepanaszol egy másikat. 3) államokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség: a részes államoknak jelentést kell készítenie a

szerződés teljesüléséről. + „gyors-riasztás mechanizmus”: egy nemzetközi testület egy adott konfliktushelyzet súlyosbodásának sürgős megelőzése érdekében tehet lépéseket. A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény: 1965ben fogadták el, 1969-ben lépett hatályba. Az egyezmény első része az állami kötelezettségeket sorolja fel, a második egy, a dokumentum ellenőrzésére létrehozott Bizottságról rendelkezik Megkülönböztetés alatt olyan diszkriminációt ért, amelynek célja vagy eredménye politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren, vagy a közélet bármely más területén, az emberi jogok és alapvető szabadságok elismerésének, egyenrangú élvezetének vagy gyakorlásának lehetetlenné tétele vagy csorbulása. Az is diszkrimináció, ami esetleg jó szándékú, de eredményében diszkriminatív A 2 cikkben a tagállamok vállalják, hogy mind a köz, mind a

magánszférában fellépnek a diszkrimináció ellen A 3 cikk a szegregációt tartalmazza A 4 cikk tartalmazza a gyűlöletbeszédet és rasszista propaganda tilalmát. Az 5 cikk a jogok egyenlő élvezetéről szól. A 6 cikk a hatékony jogorvoslathoz való jogról rendelkezik A 7 cikkben vállalják az államok, hogy büntetendő cselekményeknek tekintik a gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését, stb. Ellenőrzési mechanizmusa: felállítottak egy 18 különböző állampolgárságú tagból – 4 évre választják őket, titkos szavazással – álló bizottságot Országjelentések a bizottság vizsgálja a tagállamok által benyújtott jelentéseket. A testület tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek Az egyéni panaszt a Bizottság akkor bírálja el, ha az alábbi feltételeknek megfelel: o a panasz nem névtelen o az áldozat vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be o megvan jelölve az a cikk, amelyet az adott állam megsértett o a hazai

jogorvoslati kérelmek kimerültek o ez után nem telt el 6 hónapnál hosszabb idő 6 A panasz beérkezése utána a bizottság továbbítja az államnak, ezt követően az állam kifejti, hogy elfogadhatónak tartja-e, vagy nem. Ha a megadott időn belül nem válaszol az állam, akkor a bizottság jár el. Ha elfogadható a panasz, az államnak az ügy érdeméről kell kifejtenie álláspontját, amelyre a panaszos reagálhat. Ezután a Bizottság megfogalmazza ajánlásait és javaslatait, de a feleket kötelező ítéleteket nem hozhat. 6. Mutassa be az ENSZ antidiszkriminációs egyezményeinek általános jellemzőit, és illusztrálja a politikai és polgári jogok egyezségokmányának példájával! A nemzetközi jog a nemzetközi közösségre koncentráló joganyag, amelynek elismert szereplői főként államok, nemzetközi szervezetek, valamint szűkebb körben egyénes is lehetnek. Karel Vasak nevéhez fűződik az az elmélet, mely szerint az emberi jogokon belül

3 generáció van: 1) polgári jogok, 2) gazdasági, szociális és kulturális jogok, 3) szolidaritási jogok (békéhez, fejlődéshez való jog). Az egyezményekben háromféle jogérvényesítési eszköz van: 1) egyéni panasz: egyének, esetleg magánszemélyek csoportjai nyújthatják be, amenynyiben erre a nemzetközi szerződés lehetőséget biztosít, és amennyiben úgy vélik, hogy az állam megsértette az egyezményekben biztosított emberi jogokat. Előfeltétel az államon belüli összes jogorvoslati fórum kihasználása. 2) államközi panasz: egy állam bepanaszol egy másikat. 3) államokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség: a részes államoknak jelentést kell készítenie a szerződés teljesüléséről. + „gyors-riasztás mechanizmus”: egy nemzetközi testület egy adott konfliktushelyzet súlyosbodásának sürgős megelőzése érdekében tehet lépéseket. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya: 1966-ban fogadták el,

1976-ban lépett hatályba. Az első fakultatív jegyzőkönyv az Emberi Jogi Bizottság hatáskörébe utalta az egyéni panaszok kivizsgálását. Az okmány két részre osztható: az első a jogokat (élethez való jog, kínzás tilalma, vallásszabadság, magánélet, és család védelme) tartalmazza, a második az ellenőrzési mechanizmusokat. 7 Létrehozták az Emberi Jogi Bizottságot, mely 18 független, személyes minőségében megválasztott tagját a szerződésben részes államok választják. Országjelentések: kötelező ilyet készítenie minden részes államnak, ezeket a Bizottság vizsgálja Az egyéni panasz elfogadható: o ha nem névtelen o ugyanabban az ügyben nincs vizsgálat másik nemzetközi eljárás keretében o a hazai jogorvoslat kimerült Ha ezek megvannak, akkor elfogadható a panasz. DE! a bizottság nem hoz ítéleteket 7. Mutassa be röviden az Európa Tanács antidiszkriminációs törekvéseit! Az Európai Emberi Jogi Egyezmény: 1950.

november 4-én fogadták el, és 1953-ban lépett hatályba. Első generációs politikai és polgári jogokat tartalmaz, pl: élethez való jog, véleménynyilvánítás A 14 cikk a hátrányos megkülönböztetést tilalmazza Emberi Jogok Európai Bírósága: 1959-ben hívták életre. Az államközi panasz mellett egyéni panaszos eljárás is létezik. Bármely panasz akkor fogadható el, ha az összes hazai jogorvoslati kérelem kimerült, és nem telt 6 hónapnál hosszabb idő. Ítéletei megfellebbezhetetlenek, és a szerződő felekre nézve kötelezőek. Jogsértés megállapítása esetén nem vagyoni és vagyoni kárra egyaránt kiterjedő pénzbeli kártérítésből állhat, ha más orvoslat nem lehetséges. 3 hónapon belül bármelyik fél kérheti a Bíróságtól, hogy egy elvi jelentőségű, az egyezmény értelmezésével, vagy alkalmazásával kapcsolatos ügyet utaljon felülvizsgálatra a 17 tagú Nagykamara elé, amelynek döntése már végleges Kérelem az

Emberi Jogok Európai Bírósága előtt: Az Egyezmény 14. cikkére hivatkozva lehet kérelmet benyújtani, feltéve, hogy az ügy valamely másik cikket is érint Önmagában a 14. cikkre nem lehet hivatkozni, ha nincs egy másik olyan egyezményes cikk, amellyel a panasz kapcsolatba hozható 8 8. Mutassa be és vesse össze a Foglalkoztatási és Faji Egyenlőségi irányelvet! Tárgyi hatály: A foglalkoztatási egyenlőségi irányelv 3. szakasza az élet alábbi területeire terjeszti ki a védelmet: o a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkoztatáshoz való hozzájutás feltételei o pályaválasztási tanácsadás o tagság vagy részvétel a munkavállalók vagy a munkaadók szervezetében A faji egyenlőség irányelv 3. szakasza tágabb körű védelmet ad: o a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkoztatáshoz való hozzájutás feltételei o pályaválasztási tanácsadás, szakképzés, átképzés o alkalmazási és

munkakörülmények o oktatás o tagság vagy részvétel a munkavállalók vagy a munkaadók szervezeteiben o szociális juttatások o szociális védelem A faji irányelv a faji etnikai származáson alapuló megkülönbözetés elleni fellépés érdekében speciális, független testület működtetését írja elő. Személyi hatály: A diszkrimináció tilalma a természetes és jogi személyekre nézve is kötelező. Az irányelvek alapján a természetes személyek jogosultak a diszkriminációval szembeni védelemre. A faji irányelv szerint a tagállamoknak a jogi személyeknek is védelmet kell nyújtaniuk. Az irányelvek védelmet nyújtanak a védett tulajdonságokra vonatkozó diszkriminációval szemben a tagállamok valamelyikében tartózkodó minden személy részére, állampolgárságtól függetlenül. Az irányelvek tiltják az állampolgárságon alapuló diszkriminációt, ez a tilalom a beutazás tekintetében azonban nem érvényesül. A

diszkriminációtilalom alóli kivételek: Csak nagyon kivételes esetekben engedik meg, amennyiben a szóban forgó, megkülönböztető eljárás átmegy bizonyos jogszerűségi teszteken. Az egyik ilyen a (1) valódi és döntő foglalkoztatási feltételeknek való megfelelést vizsgálja Pl: egy filmrendező ragaszkodik ahhoz, 9 hogy egy fekete játssza Nelson Mandelát. (2) jogszerű cél és arányosság tesztje A foglalkozatási irányelv 6 cikke lehetővé teszi, hogy további kivételeket állapítsanak meg, amelyek lehetővé teszik az életkor szerinti eltérő bánásmódot az alábbi tárgykörökben: o a foglalkoztatáshoz és a szakképzéshez történő hozzájutás külön feltételekhez kötése o a foglalkoztatáshoz, illetve bizonyos foglalkoztatáshoz kapcsolódó előnyökhöz való hozzájutás alsó korhatárhoz, szakmai tapasztalathoz kötése o a felvétel felső korhatárhoz kötése Az életkor alapján történő bármely kivételnek szintén

objektíven és ésszerűen igazolhatónak kell lennie valamely jogos cél szempontjából. Pozitív megkülönböztetés, megerősítő intézkedések: Az irányelvek elismerik az olyan intézkedéseket, amelyek bizonyos védett tulajdonságok miatt elszenvedett hátrány kiküszöbölését szolgálják. Fogyatékos személyek igényeihez való ésszerű alkalmazkodás: A foglalkoztatási irányelv 5. szakasza előírja a munkáltatók számára, hogy megfelelő feltételeket biztosítsanak a fogyatékosok számára, amennyiben az nem jelent aránytalan terhet a munkáltató számára. Nem hibatkozhat arra egy munkáltató, hogy aránytalan teher merülne fel, ha léteznek például állami források, amiket a munkáltató igénybe vehet. Eljárási és perképesség: Az irányelvek mindkettőt elismerik bizonyos nemzetközi jog által szabályozott kritériumokkal. Párbeszéd a civil társadalommal: Az irányelvek előírják, hogy elősegítsék a párbeszédet. Intézményi

keretek: A faji irányelv előírja, hogy testületeket hozzanak a tagállamok az egyenlő bánásmód ügyének előmozdítása érdekében. Ezen szervezetek fő feladatai a független kutatások és tanulmányok készítése Magyarország: Egyenlő Bánásmód Hatóság Az információk terjesztése: Az irányelvek előírják, hogy a diszkriminációtilalomra vonatkozó joganyag a minél szélesebb körű nyilvánosság számára ismertté váljanak. Jelentéstétel: Mindkét irányelv alkalmazásáról 5 évente jelentést kell készíteni az EU felé. 10 Szankciók: Szankciókat kell bevezetniük a tagállamoknak, és ezeket alkalmazniuk is kell. A diszkriminációval szemben alkalmazott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A szankció kártérítés megfizetésére való kötelezés is lehet A bizonyítási teher megfordítása: Az alperesnek kötelessége bizonyítani, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét.

Büntető eljárásban nem fordulhat meg és egyes tagállamokban nem alkalmazható nyomozati jellegű eljárásoknál sem. A bizonyítási terhe nem fordul meg pusztán a felperes azirányú állításától, hogy diszkrimináció érte: olyan tényeket kell előterjesztenie, amelyek alapján feltételezhető, hogy valóban diszkrimináció történt A diszkrimináció bizonyítékai: Az irányelvek a faji vagy etnikai származás, vallás vagy egyéb meggyőződés, fogyatékosság, szexuális irányultság és kor „alapján való” diszkriminációra utalnak. „Alapján való” kifejezés magába foglalja a védelmet nemcsak azokra az esetekre,a melyekben az áldozat ténylegesen rendelkezik az adott tulajdonsággal, de azokra is, amelyekben csupán úgy vélték, hogy rendelkezik azzal. Pl: étterembe cigányokat nem engednek be, pedig az illető nem is az, csupán annak látszik. Eszközök, melyekkel a diszkriminációt lehet bizonyítani: statisztikák, tesztelés, kép-

és hangfelvétel, kérdőíves-eljárás. 9. Mutassa be a közvetlen diszkrimináció jogintézményét! Egyéneket, vagy csoportokat valamilyen védett tulajdonság miatt, alapján hátrány ér. Pl: nem szolgálnak ki valakit, mert cigány. A jogokat biztosítani kell mindenféleképpen, de kérdés: mindenféle diszkrimináció tilos? Ennek két értelmezése van: 1) francia: minden megkülönbözetés tilos; 2) angol: általánosan fogalmaz 1968.0723 Belga nyelvi eset: o az angol értelmezést fogadják el o Belgium: 3 nemzetiség él ott o föderalizáció ekkor zajlott, számos kérdésben önálló jogkört kaptak o flamandok megtiltották a francia nyelv használatát Flandriában a francia ajkúak a Bírósághoz fordultak 11 o a megkülönböztetés akkor baj, ha nem racionális, vagy nincs objektív alapja o teszt: 1) első kérdésben a fenti két pontot kell tisztázni; 2) a társadalom eszményével összhangban kell állnia; 3) arányosnak kell lennie. Garcia

Avello C-148/02: o egy spanyol masszőr Németo.-ba költözött; a nevét nem tudta rendesen leírni; így sérült a joga; a pert megnyerte o Bíróság: az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy a hasonló helyzeteket nem lehet eltérően kezelni, és a különböző helyzeteket is külön kell elbírálni. o eltérő bánásmódot lehet igazolni, ha objektív, az állampolgárságtól eltérő okokon lapul és arányos az elérni kívánt legitim céllal. Németországban a diszkrimináció tilalma alkotmányos szinten van jelen. A törvény előtt minden ember egyenlő, a férfiak és nők egyenrangúak, senkit sem lehet faja, nyelve, eredete, meggyőződése, politikai vagy vallási nézetei miatt sem előnyben, sem hátrányban részesíteni. Danfoss C-109/88 ügy: o a per tárgya: statisztikailag lehetet bizonyítani, hogy a kiegészítő fizetésekből a nők rosszabbul kerestek, a női átlagbérek alacsonyabbak voltak o nem lehetet azonosítani az okot, hogy ez miért

volt így o a munkaadónak kellett bizonyítani, hogy ez hogy jött ki, és hogy ez nem diszkriminatív Hogy lehet igazolni a közvetlen diszkriminációt? - minden jogrend engedi az igazolást - 1) felsorolják a törvényben, hogy mikor nem beszélünk diszkriminációról - 2) lehetővé teszi az objektív igazolást: o igazolás: nyitott lehetőség, különböző okokkal és érvekkel lehet igazolni, hogy ez nem történt meg o kivétel: törvény rögzíti ezeket o kizárás: speciális esetekben nem kell alkalmazni a törvényt 10. Mutassa be a közvetett diszkrimináció jogintézményét! A közvetett diszkrimináció fiatal jogintézmény. 2000/43 Tanács irányelv: közvetett diszkrimináció áll fenn, ha egy látszólag semleges feltétel, rendelkezés, gyakorlat, ami meghatározott faji, etnikai személyeket más személyekhez képe- 12 set hátrányosan érint, kivéve ha ezek jogszerű céllal, objektív módon igazolhatók. A közvetett diszkrimináció

egyedi helyzeteket orvosol; főcélja: a kiegyenlítő (egyenrangú felek között működik) igazságosság elvén működik o 1971 o 1964-ben elfogadták a Civil Rights Act-et megtiltotta a nyílt faji diszkriminációt o a D.P egy erőmű volt, ahol alkalmazták a faji megkülönböztetést o előírtak egy belső szabályozást: 1) mindenkinek kell érettségi, kivéve a legkvalifikálatlanabb munkakörben dolgozókat; 2) alkalmassági teszt, kivéve a legkvalifikálatlanabb munkakörben dolgozókat. o feketék nem végeztek gimit, fehérek igen o a Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy: a két feltétel nem feltétel a munkakör betöltésére o Griggs-teszt:  minden munkáltató gyanús, ha kizár valamilyen csoportot, még ha ez semleges akkor is  ha az üzleti szükségesség fenn áll, akkor maradhat  ez a formula hamar elterjedt Károshatás: - ha ez nincs meg, akkor nincs közvetett diszkrimináció - aránytalan, hátrányos hatást jelent - a

statisztika mint bizonyítási eszköz megjelenik Op 2004-112: - 2 muzulmán hölgy étteremben fejkendővel - étte3rem szabályzata kiírta, hogy sapka + sportcipőben lévő vendégeket nem szolgálnak ki - Bíróság kimondta, hogy ez hátrányosan érinti őket, megvalósul a közvetett diszkrimináció Op 2004-143: - született holland ember, de szülei bevándorlók - interneten pályázott egy állásra, amit megkapott, de volt akcentusa, így mégsem dolgozhatott - Bíróság kimondta, hogy közvetett diszkrimináció történt 13 11. Mutassa be az Ebktv személyi hatályának kötelezetti és jogosulti oldalát! Ebktv= 2003. évi CXXV törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Ez a törvény a kihirdetésétől kezdődően az egész ország területén alkalmazandó, tehát időbeli és területi hatállyal kapcsolatban nem merül fel további kérdés. A személyi hatály kötelezetti oldala: Az alábbi

közszférában működő szervezetek kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét: o a magyar állam o a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei o a hatósági jogkört gyakorló szervezetek o a magyar honvédség és rendvédelmi szervek o a közalapítványok, a köztestületek o a közszolgáltatást végző szervezetk o a közoktatási és felsőoktatási intézmények o a szociális, gyermekjóléti szolgálttást nyújtó személyek és intézmények o mutzeális intézmények, könyvtárak o magánnyugdíj pánztárak o egészségügyi ellátást nyujtó szolgálttások o pártok o fenti pontok alá nem tartozó költségvetési szervek Kötelezettek a magánszférában: A magánszféra szereplőinek 4 csoportja esik az Ebktv hatálya alá: 1. akik előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesznek vagy ajánlattételre hívnak fel 2. akik az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeikben

szolgáltatást nyújtanak vagy árut forgalmaznak 3. az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyaik tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállakozók, jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindad- 14 dig, amíg az állami támogatás felhasználását az ara jogosult szerv a rájuk vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti 4. a munkáltatók a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személyek a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében. A személyi hatály jogosulti oldala: Ez azt mondja meg, hogy kiket véd az egyenlő bánásmódról szóló törvény. A Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel

szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni Közvetlen diszkriminációnak minősül az olyan rendelkezés ű,a melynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. 12. Mely viszonyok nem tartoznak az Ebktv személyi hatálya alá és milyen esetekben lehetséges felmentés az egyenlő bánásmód követelménye alól? A személyi hatály alól kivett jogviszonyok: A törvény hatálya nem terjed ki: o családjogi viszonyokra és hozzátartozók közötti jogviszonyokra: olyan szorosan függenek összes a természetes személyek vagy a szervezetek privátautonómiájával, hogy e jogviszony tekintetében az egyenlő bánásmód követelményének érvénysülésénél jelentősebb érdek

fűződik a privátszféra háborítatlanságához. o társadalmi szervezetek, a jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem, rendelkező szervezetek tagjai közötti, a tagsággal összefüggő jogviszonyokra, továbbá a pártok jogviszonyaira: a belső viszonyokban az egyenlő bánásmód követelményének betartása törvényileg nem kényszeríthető ki, ugyanakkor a tagfelvételnél és a tagság megszüntetésénél a diszkrimináció tilalmazott. o az egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyaira 15 Felmentés az egyenlő bánásmód követelménye alól: Pl.: női öltözőbe női kabinost keresnek: megvalósul a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, de ez ebben az esetben érthető. A törvény többfajta kimentési ok között tesz különbséget: 1. általános kimentési ok: nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a rendelkezés, amely a. a hátrányt szenvedő fél

alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérése alkalmas és azzal arányos b. amelynek a fenti pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Az általános kimentési okot nem lehet alkalmazni a faji vagy etnikai származáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés és a jogellenes elkülönítés esetében. 2. speciális kimentési okok: területei a foglalkoztatás, az oktatás, és a szolgáltatásokhoz való hozzájutás. a. foglalkoztatás: a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásánál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés; a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően

meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés. b. oktatás: nem sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha a közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyaan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje elkülönült osztályok vagy csoportok kialakítását indokolhatja, feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. c. szolgáltatások: a díj és szolgáltatás kockázatarányos mértéke meghatározott, kockázati tényezőkön alapuló csoportok létrehozásával jár, és a releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok

alapján a díj számításban és 16 a szolgáltatás nyújtásában a nemi hovatartozás tényezője a kockázatelemzésben meghatározható. Megerősítő intézkedések: A törvény 11. paragrafusa értelmében nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértést az a rendelkezés, amely egy körülhatárolható társadalmi csoport esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul ha: 1) törvényesen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy 2) egy párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint egy pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül. Nem hozható létre olyan rendszer, amely egy azonos képzettséggel és gyakorlattal rendelkező férfi

és női jelentkező közül automatikusan a nőit választja, annak érdekében, hogy a nők arányát javítsa egy adott foglalkozási ágon belül. A jogszabályi kimentés: Előfordulhat, hogy valamely különbségtétel nem a különbséget tevő egyedi döntésén alapul, hanem az adott szervre vagy személyre kötelező jogszabályon. 13. Milyen védett tulajdonságokat ismer az Ebktv? Tulajdonságok: a) nem i) vallási vagy világnézeti meggyőző- b) faji hovatartozás dés c) bőrszín j) politikai vagy más vélemény d) nemzetiség k) családi állapot e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez l) anyaság, vagy apaság való tartozás m) szexuális irányultság f) anyanyelv n) nemi identitás g) fogyatékosság o) életkor h) egészségi állapot p) társadalmi származás 17 q) vagyoni helyzet r) foglalkoztatási munkavégzésre s) érdekképviselethez való tartozás jogviszony vagy irányuló egyéb t) egyéb helyzet, tulajdonság, jellemző

jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama 14. Melyek az egyenlő bánásmód megsértésének esetei az Ebktv szerint? Az Ebktv. 7 paragrafusának (1) bekezdése szerint egyenlő bánásmód követelményének megsértést jelenti: 1. a közvetlen hátrányos megkülönböztetés: ilyennek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. 2. a közvetett hátrányos megkülönböztetés: ilyenek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. paragrafusban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz,

mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy, vagy csoport volt, van és lenne. 3. a zaklatás: ilyenek minősül a sérelmet szenvedett személy méltóságát sértő magatartás, amely e személynek valamely védett tulajdonságával összefüggésben valósult meg, és megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakulásához vezetett, vagy annak kialakítására irányult. 4. a jogellenes elkülönítés (szegregáció): ilyenek minősül az a rendelkezés, amely a 8 paragrafusban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít. Aktív és passzív értelemben is. 5. a megtorlás (viktimizáció): ilyennek minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást

emelő, eljárást indító, az eljárás- 1 ban közreműködő személlyel szemben, ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. 6. az ezek bármelyikére adott utasítás 7. a fogyatékos személyekkel szemben fennálló akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása: az akadálymentesség kérdésével alapvetően két jogszaály foglalkozik: egyrészt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998 évi XXVI. törvény (Fot); másrészt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII törvény 1