Kommunikáció | Felsőoktatás » Sörös Péter - Kultúraközi kommunikáció

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogbölcseleti Tanszék Kultúraközi kommunikáció Előadó: Dr. Tattay Szilárd Péter Készítette: Sörös Péter TÉTELEK A. 1. A kultúraközi kommunikáció fogalma, sajátosságai 2. Interkulturális élethelyzetek; a kulturális transzfer fogalma 3. A kultúra fogalma 4. A kultúra jellemzői, rétegei 5. A kultúra elemei 6. A kultúraközi kommunikáció elméleti előfeltevései; a kulturális különbségek antropológiai magyarázatai 7. Kultúra és személyiség; nemzeti karakter és etnicitás 8. Az etnocentrizmus felfogása és az abból fakadó etikai problémák 9. A kulturális sokféleségből eredő ismeretelméleti és erkölcsi kérdések 10. A nemzeti kultúrák összehasonlításának modelljei: Hofstede 11. A nemzeti kultúrák összehasonlításának modelljei: Kluckhohn-Strodtbeck 12. A nemzeti kultúrák összehasonlításának modelljei: Hall 13. A nemzeti kultúra hatása a

szervezeti kultúrára Hofstede és Stevens szerint 14. A nemzeti kultúra hatása a szervezeti kultúrára Trompenaars szerint B. 15. Kommunikáció és szándék; a kommunikációt akadályozó tényezők 16. Kommunikáció és nyelv 17. A csend szerepe a kommunikációban 18. A verbális és nem verbális kommunikáció mennyiségi és minőségi viszonya 19. Milyen módokon egészítheti ki a nem verbális kód a verbális üzenetet? 20. A nem verbális jelzések funkciói 21. A nem verbális kódok fajtái: személyhez kötött kódok 22. A nem verbális kódok fajtái: környezeti kódok, tér- és időkezelés 23. Virtuális felségterületek 24. Pozitív és negatív sztereotípia, előítélet, diszkrimináció 25. Auto- és heterosztereotípia, szociotípia 26. Kulturális sokk 27. Az interkulturális érzékenység fejlesztésének modellje: etnocentrikus fázis 28. Az interkulturális érzékenység fejlesztésének modellje: etnorelatív fázis 1 1. A kultúraközi

kommunikáció fogalma, sajátosságai. Az interkulturális kommunikáció az eltérő kulturális csoportokhoz tartozó emberek interakciója. Tehát, az érintkezés A náció és B náció fiai között, csakúgy, mint ahogy interkulturális különféle társadalmi csoportok között is. Pl: fiatal generáció és az idősebb generáció Az interkulturális kommunikációban a nemzetköziesedési folyamata meghatározó, amelynek következtében az interkulturális érintkezés az erre specializálódott kevesek helyett egyre szélesebb rétegeket érint. Az interkulturális érintkezések száma mindennap nő, és ennek következtében a kommunikációs kudarcok, balesetek száma is nő Az attitűd váltás is pont ez miatt ment végbe. Felerősödött az igény ezen folyamatok tudományos vizsgálatai iránt, mert ezek elemzésével könnyebbé tehető a további interkulturális kommunikáció. A kultúraközi kommunikáció az amerikai kontinensen jelentkezett először A

kifejezést ET Hall (1959) használta először Vezérgondolata az, hogy a kommunikáció egyben kultúra, és a hogy a kultúra egyben kommunikáció. a kultúra határozza meg azt a módot, ahogy kommunikálunk A kultúra és kommunikáció szoros összefüggése azóta is a interkulturális stúdiumok egyik alapprincípiuma. 2. Interkulturális élethelyzetek; a kulturális transzfer fogalma. Élethelyzetek:  turisták és világjárók: a turistaforgalomnak köszönhetően interkulturális érintkezés soha nem látott méreteket öltött. Azonban a turisták a külföldből csak keveset látnak, mert arra már nincs idő, hogy a helyi kultúrában kellően elmélyedjenek. Vagy nincs is rá igényük.  rövidebb hivatalos látogatás: ide tartoznak az üzletemberek, kormányemberek és tudósok. Velük általában foglalkoznak, és nincsenek rákényszerítve, hogy megismerkedjenek a külföldi kultúrával, meg persze idejük sincsen DE! egy üzleti tárgyalás sikeres

lebonyolítását segítik a különböző kulturális ismeretek. 2  hivatalos kiküldetésekben lévők: ők hosszabb ideig élnek egy adott országban. Ők már ismerik az adott kultúrát, beszélik a nyelvet. Az elsajátítási folyamat függ az egyéntől (képesség, adottság, attitűd, motiváció).  külföldön véglegesen letelepedők: fontos a helyi kultúra minél részletesebb ismerete. Ez identitás változásokhoz vezet(het).  hazai környezetben: a nagy számú külföldi turista miatt elsősorban.  bevándorlók: multikulturális élethelyzet, amikor adott országban a helyi lakosokon kívül más kultúrából, országból betelepedett lakosok közösen tevékenykednek. Kulturális transzfer: Ha egy új kultúrában ugyanaz a jelenség előfordul, mint ami a saját kultúrából ismert, akkor első reakcióként rendszerint a saját kultúra normái szerint történik a reagálás. Fajtái:  pozitív transzfer: vannak olyan szituációk, amelyek A

és B kultúrában is előfordulnak és mind A, mind B kultúra azonos módon értelmezi őket. Pl: fekete zászló a falon  negatív transzfer: vannak olyan szituációk, amelyek A és B kultúrában is előfordulnak, de A és B kultúra nem azonos módon értelmezi őket. Pl: fejbólintás A-ban „igent” jelent, B-ben „nemet”  küldői kudarc: vannak olyan szituációk, amelyek A kultúrában előfordulnak, de B-ben nem. A jelzése üresjárattá devalválódik  fogadói kudarc: vannak olyan szituációk, amelyek B kultúrában előfordulnak, de A kultúrában nem. A kultúrabeli személy nem tudja értelmezni a jeleket 3. A kultúra fogalma. Kultúra alatt a hétköznapi szóhasználatban elsősorban olyan társadalmi, emberi produktumokat értünk, mint építészeti alkotásokat, zeneművek, irodalmi vagy képzőművészeti alkotások. A turisták is ezeket akarják elsősorban meglátogatni. Ezek azok, a termékek, amelyek egy-egy adott kultúra termékei. A

megértésükhöz elengedhetetlen megismerni a kultúrák működését 3 Kroeber és Kluckhohn definíciója: a kultúra az emberi élet olyan nem biológiai jellegű vetületét alkotja, amely műalkotásokból, társadalmi és szellemi termékekből áll. Hall a kultúrát, mint szellemi szoftvert kezelte. Howard: a kultúra, olyan szokás rendszer, amely szerint egy adott embercsoport a környezeti viselkedését és gondolkodását szervezi. 4. A kultúra jellemzői, rétegei. A kultúra társadalmi termék. Részét képezik azok az alkotások, amelyek az emberi technikai és szellemi teljesítmény produktumai. A kultúra az alkotóelemek folyamatos egymásra hatása A kultúrát, mint társadalmi produktumot a szocializáció során sajátítjuk el, tesszük magunkévá. A kultúra tehát elsajátított Az azonos kulturális közösség tagjai egyfajta közös tudásra tesznek szert. „Diszfunkció”: amikor érintkezésbe kerülünk egy másik kultúrában

szocializálódott személlyel és a jelzéseink nem a szokott módon funkcionálnak Minden kultúra egyedi, és sajátos a maga módján. közöttük jelentős különbségek vannak, és azt is jelenti, hogy az egyes kultúrák csak önmaguk rendszerében értelmezhetők. A kultúrákban eltérő jelentések vannak. Itt két alapelvet érdemes kiemelni: 1) nem minden jelenséghez rendel minden kultúra jelentést, és 2) ugyanahhoz a jelenséghez a kultúrák eltérő jelentéseket rendelhetnek. Pl: a harangozást a sok nem európai nem érti. Bernstein (1966) mutatott rá, hogy a beszédhasználatot milyen jelentős mértékben befolyásolja a társadalmi környezet. Megkülönböztette a 1) „leegyszerűsített” és a 2) „választékos” kommunikációs stílust. Az 1)-őt otthon, baráti közösségekben munkatársak között használjuk A 2)-at oktatási, jogi, diplomáciai helyzetekben használjuk. A nem verbális jelekre kevésbé számíthatunk. 4 5. A kultúra

elemei. Elemek:  hiedelmek: Bem (1970) 2 elsődleges hitfajtát különböztetett meg. Először is bízunk saját érzékeinkben és hitelt adunk az általuk közvetített élmények megbízhatóságának Másodszor pedig hitelt adunk és hiszünk külső autoritások véleményének. Létezik még a kikövetkeztetett hiedelem is. Pl: a francia parfümöket általában jónak tartjuk, és elfogadjuk.  értékek: orientációs pontok, amelyek mentén szerveződik egy kultúra társadalmi működése. Az értékeknek 3 komponense van: kognitív, érzelmi, viselkedési Rokeach (1973) az értékeknek 2 fajtáját különbözette meg: 1) eszköz jellegűek (lehetnek morális töltetűek), 2) állapot meghatározók (egyénre, vagy társadalomra vonatkoznak).  normák: a viselkedést irányító szabályok értendők. 2 fő típus van: 1) tiltó érvényű és 2) előíró normák. A deviancia az a normától való eltérés, ezek szerint ez is kultúra specifikus.  törvények

 érzelmek  attitűdök: az interakció résztvevőinek viszonyulását tükrözik az eseményhez, vagy annak valamely eleméhez.  elvárások  szimbólumok: tartalmilag gazdag kategória.  metafórák: pl.: bagoly Kínában negatív jelentéssel bír  közmondások, szólások  mítoszok 5 6. A kultúraközi kommunikáció elméleti előfeltevései; a kulturális különbségek antropológiai magyarázatai. Azokat a helyzeteket és folyamatokat kell megvizsgálni, amelyek során a különböző kulturális kódokkal, készségekkel és képességekkel rendelkező emberek egymással kommunikálnak és együttműködnek. A kultúraközi kommunikáció konkrét formái olyan individuumok között valósulnak meg, akik egymástól különböző kultúrákat reprezentálnak. A kultúraközi kommunikáció elmélete a következő alaptételekből indul ki:  a kultúrák egymástól különböznek és egymástól megkülönböztethetők  kultúra és

kommunikáció egymástól elválaszthatatlan jelenségek  a kommunikáció adott formájában részt vevő aktorok mindig valamely kultúra reprezentánsai  valamely kultúra reprezentásának lenni egyet jelent a kommunikáció egy sajátos módjával  az ugyanahhoz a kultúrához való tartozás megkönnyíti, a más kultúrához való tartozás megnehezíti a kommunikációt A tudományelméleti hagyományok abból indulnak kii, hogy létezik a kultúrákban egy belső folyamatosság, ami meghatározza az egyes emberek viselkedését, és aminek alapján etnikai vagy nemzeti kultúrákról lehet beszélni. A késő modern antropológiai kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy milyen teoretikus nehézségekkel jár a mai, globális világban a kultúra hagyományként vagy örökségként való definiálása. A kultúra tehát egy le nem záródó és le nem zárható konstrukciós folyamat állandóan változó, törékeny produktum. A kultúra egy szimbolikus

eszköz, amelyet folyamatosan létrehozunk, termelünk és állandóan alakítjuk. A modernitás egyik kultúra fikciója: az individuumok folyamatosan és állandóan ugyanannak a társadalmi csoportnak és ezáltal ugyannak a kultúrának a tagjai. A probléma abból fakad, hogy a modernitásban az ember számára egyre kevésbé adott az, hogy ugyanabban a kultúrában létezzenek folyamatosan, mert a társadalmakat a kulturális kreolizáció és hibridizáció jellemzi. A kreolizáció metaforája a nyelvészetből származik és valamely kultúra belső heterogenitására, keveredettségére, a különböző kulturális határok elmosódására utal A hibridizáció a kultúrák keveredését jelöli, melyek a kulturális különbségeknek az éles elválasztó határokon alapuló hierarchikus rendszerét alapjaiban kérdőjelezik meg Az etnikai és nemzeti kul6 túrák tehát olyan szimbolikus termékek, melyek a különböző társadalmi és politikai helyzetekben más és

más formákban bukkannak fel. 7. Kultúra és személyiség; nemzeti karakter és etnicitás. Ez az elmélet abból indul ki, hogy a kulturális elemzéshez hozzátartozik a pszichológiai dimenzió vizsgálata is, mert az ugyanazon kultúrához való tartozás szükségszerűen együtt jár bizonyos közös pszichológiai sajátosságokkal. Ha léteznek egyes kultúrákat jellemző percepciós módok, személyiségtípusok, akkor azok nem veleszületett sajátosságai az adott csoportnak, hanem a kultúra megtanulása és a szocializáció során elsajátított tulajdonságok Hallowell: a világ közös perceptuális terminusokban történő megtapasztalása a kultúra összerendezettségének és integrációjának az egyik legfontosabb tényezője. A személyiség alapvető összetevője a más emberekkel folytatott interakciók során keletkezett tapasztalatok halmaza. A társadalom minden tagja szisztematikusan reprezentálja a társadalom kulturális mintáit. A nemzeti

karakter azon jellegzetességek összessége, amelyek a szocializáció során kulturális tapasztalatként elsajátításra kerülnek. A nemzeti sajátosságok nem állandóak és nem foglalnak mindent magukba. Nemzeti karakter és etnicitás: A nemzeti jelleg társadalomtörténeti elemzése 2 irányban folyt: 1) a nemzetkarakterológiák társadalomtörténeti, politikai és ideológiai funkciója; 2) a feltételezések, melyek a nemzetkarakterológia alapjául szolgálnak megállják-e a helyüket. Smith: egy nemzet fennmaradása szempontjából van bizonyos jelentősége a nemzeti érzések és attitűdök kulturális reprodukciójának. Elias: nem létezik eredendő nemzeti jellem, DE! léteznek nemzeti mentalitások (pl: magatartásformák), melyek elválaszthatatlanok az egyes társadalmak biográfiájától. Az európai néprajz az etnikum fogalmát elsősorban a falusi, paraszti társadalmon belül használta, és a nagyobb, többé-kevésbé zárt területi egységben élő

azonos nyelvvel és kultúrával rendelkező csoportokat jelölte vele. A csoport és a kultúra és a tér fogalmai kölcsönösen és teljes mértékben lefedik egymást etnikai csoport fogalma mindig egy jól körülhatárolható térben élő, azonos kultúrájú csoportot jelöl. A nemzet, a kollektív nemzeti kultúra és a tér, ország, haza fogalmai kölcsönösen és teljes mértékben lefedik egymást. 7 8. Az etnocentrizmus felfogása és az abból fakadó etikai problémák. Definíció: Az etnocentrizmus az a szemlélet, amely szerint a saját etnikum vagy etnikai csoport mindennek a középpontja, és minden más csoport dolgait, viselkedését, értékeit stb. ehhez viszonyítva becsülik Az etnocentrikus szemlélet szembetűnő megnyilvánulásai között említhetjük azt a képzetet, amely szerint a világ központja a szóban forgó etnikum területe, itt ment végbe az emberiség teremtése, ők az egyedül igazi emberek, minden más nép nyelve értelmetlen

stb. E felfogásból adódik, hogy sok etnikum eredeti neve „ember”-t jelentett Az etnocentrizmus nem rossz, sőt legalábbis addig, amíg túlzott méreteket nem ölt, kifejezetten jó dolog. Egy adott értékrendszerrel szembeni lojalitás elkerülhetetlenül részlegesen vagy teljesen érzéketlenné tesz más értékek iránt, amelyekkel szemben, más hozzánk hasonlóan szűk látókörű emberek lojálisak. Az etnocentrizmus nem visszataszító, ha nem akarjuk a másik kultúrát elpusztítani. A sokféleséget a az hozza létre, hogy minden egyes kultúra megpróbál ellenállni az őt körülvevő kultúráknak, megkülönböztetni önmagát tőlük. Az etnocentrizmust nem lehet kiiktatni, mert akkor elveszne a kultúrák vonzereje. A távolság közömbössé tesz és ezáltal biztosítja integritásunkat. Rorty és Levi-Strauss a sokféleséget nagyon fontosnak tartják, mert rajtunk kívül álló alternatívákat kínál Az etnocentrizmusal az a baj, hogy akadályoz

minket annak tisztázásában, hogy hogyan is viszonyulunk a világhoz. 9. A kulturális sokféleségből eredő ismeretelméleti és erkölcsi kérdések. Példa a részeg indián és a művese esete (szó szerint lett kimásolva a tanulmányból!!!): Az eset egyszerű, habár megoldása bonyolult. A művese a magas költségek miatt állandó hiánycikk. Ezért az Egyesűit Államok délnyugati részén a kormányzati egészségügyi programot irányító fiatal, idealista orvosok egy elsőbbségi lista felállítását határozták el a dialízisre váró betegeknél (nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek az orvosok természetesen a nagyobb északkeleti orvosi egyetemekről érkeztek) A kezelés (hosszú távú) hatékonyságához a betegnek szigorúan be kell tartania bizonyos étrendi és egyéb előírásokat. Mivel ez nyilvános program volt, amelyet a diszkriminációt kizáró törvények irányítottak, és az orvosok, akik különben is erkölcsi késztetést éreztek, nem

a fizetőképességet, hanem csupán a helyzet súlyosságát és a kérvények beérkezési sorrendjét vették figyelembe az elsőbbségi lista felál8 lításánál; ez az elv vezetett a gyakorlati logika szokásos kanyarain át a részeg indián esetéhez. Az indián, miután hozzájutott az oly becses műveséhez, az orvosok megdöbbenésére, nemhogy abbahagyni, de még csökkenteni sem volt hajlandó a mértéktelen ivást. Az indián, Flannery OConnor már említett „légy önmagad, akár mások ellenében is" elvének nyomán az alábbi álláspontra helyezkedett: én valóban csak egy részeg indián vagyok, nem tegnap kezdtem inni, és amíg a maguk átkozott gépe életben tart, addig inni is fogok. Az orvosok, akiknek az értékrendszere meglehetősen különbözött az indiánétól, úgy gondolták, hogy az indián elveszi a művesét más rászorulóktól, akik több hasznát tudnák venni - mondjuk egy hozzájuk hasonló, középosztálybeli fiatal

embertől, akinek az egyetemen, sőt talán az orvosin lenne a helye. Mire nyilvánvalóvá vált a helyzet, az indián már a művesén volt, és az orvosok nem tudták rávenni magukat arra, hogy lekapcsolják róla (és feltételezem, hogy nem is kaptak volna rá engedélyt). Az eset azonban alaposan felzaklatta őket, és biztosan kigondoltak volna valami jó kis orvosi indokot arra, hogy az indiánt a lista végére tegyék, ha előre látják, hogy mi fog történni. Az orvosok zaklatottságát csak az indián eltökéltsége múlhatta felül, aki azért volt annyira fegyelmezett, hogy a megbeszélt időpontban mindig pontosan megjelenjen. Az indián évekig éldegélt a művesével, az orvosok pedig tovább izgatták magukat, míg egy szép napon az indián büszkén (legalábbis szerintem), hálát adva (na persze nem az orvosoknak) azért, hogy egy kicsit megnyújtották az életét, és még többet tudott inni, és anélkül hogy bocsánatot kért volna, meg nem halt. A

történet lényege az, hogy az olyan (némileg hatásvadász) esetek, mint például a részeg indiáné mutatnak rá legjobban arra, hogy milyen általános formát öltenek manapság a kulturális sokféleségből származó értékrendszer-konfliktusok, nem pedig a koherens különbözőségük fátyolba burkolózó messzi törzsek. A kulturális sokféleség tanulmányozása hasznos, mert ezáltal határozhatjuk meg azt a terepet, amelyen az értelemnek keresztül kell jutnia ahhoz, hogy megkapja szerény jutalmát. 9 10. A nemzeti kultúrák összehasonlításának modelljei: Hofstede. Hofstede (1980) empirikus adatok alapján 4 kulturális dimenziót állapított meg. I. individualizmus-kollektivizmus: individualista társadalomba az egyén szerepe és tisztelete kitüntetett A döntéshozatalban az egyén kerül első helyre A kollektivista társadalmakban a „mi-tudat” erősebb. II. bizonytalanságkerülés III. hatalmi távolság IV. maszkulinitás-feminitás: fias

és nőies viselkedés minták V. konfuciánus dinamizmus: Ez már Bond nevéhez fűződik Konfucius tanításaiból eredő jellemzők tartoznak ide. Később Hofstede bevezette a szintetikus kultúrák fogalmát. 11. A nemzeti kultúrák összehasonlításának modelljei: Kluckhohn-Strodtbeck. Ők ara a következtetésekre jutottak, hogy a világ alapvetően 5 kérdésre keresi a választ. 1) Milyen az emberi természet? A kiinduló értékek meghatározásakor a vallás az alapvető. Az eredendő bűn megvan a keresztény és arab világban is, napjainkban a kó és rossz kérdésekre koncentrálunk inkább. 2) Milyen az ember viszonya a természethez? A nyugati kultúrák hisznek a természet legyőzhetőségében, keleten a harmóniára törekednek. 3) Milyen a viszonya az időhöz? Sok kultúra (pl.: francia, magyar, kínai) értéket tulajdonít a múltnak 4) Milyen a viszonya az aktivitáshoz? Amerikában és számos nyugati országba az állandó tevékenység a preferált

érték. 5) Milyen az emberek viszonya egymáshoz? A társasa kapcsolatok kezelése kultúránként eltérő. 10 12. A nemzeti kultúrák összehasonlításának modelljei: Hall. A kontextus központú kommunikáció vagy üzenet esetén az információ döntő hányadát a fizikai környezet, vagy a kommunikátorok ismeretei biztosítják, így nagyon kevéssé kell támaszkodni a kódolt, explicit, közvetített jelzésre. A kontextus gyenge kommunikációnál épp ellenkezőleg: az infó nagy részében az explicit kódra kell hagyatkozni. Magyarország például a 2 végpont – erős, gyenge – között helyezkedik el. A kontextus gyenge esetében a verbalitás rendkívül meghatározó. IDŐ TÉR-RITMUS ÉRVELÉS VERBÁLIS ÜZENETEK Kontextus erős kultúra Kontextus gyenge kultúra Polikronikus Monokronikus Laza határidők, többfajta szimultán tevékenység, fontos tervek utolsó percben történő módosítása. Szoros határidők, egyszerre egy dologra

történő koncentráció szekvenciák, fontos az idő betartása. Az időt nem számolják. Az idő számít. Erős szinkron. Gyenge szinkron. A térfelhasználás a természeti adottságokhoz igazodik. Szinkrónia, harmóniában való mozgás másokkal és a természettel. A természeti ritmus irányít. A térfelhasználás a társadalmi és funkcionális szempontok az elsődlegesek. Szinkrónia nem jellemző, a társadalmi ritmusnak van jelentősége. Holisztikus logika. Lineáris logika. A tudásra elmélkedés révén tesznek szert. A tudást elemző érvelés révén nyerik. Intuíció, spirális gondolatmenet. Logika, lineáris gondolatmenet. Az érzések a fontosak. A szavak a fontosak. Korlátozott kód. Kifinomult kód. Vázlatos beszéd, nem verbális és kontextuális jelzésekre történő támaszkodás. Az érzelmi minőség egészében fontosabb az egyes szavak jelentésénél. Nehezen követi a változásokat, megkívánja a személyközi kohéziót. A

Terjedelmes szóbeli és írott nyelvi megnyilatkozások. Kevéssé veszi igénybe a nem verbális vagy kontextuális jelzéseket. Gazdaságos, gyors és hatékony kommunikáció a kívánatos. Nem kívánja meg a kohéziót, gyor- 11 TÁRSADALMI SZEREPEK SZEMÉLYKÖZI KAPCSOLATOK TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉS hangsúly a társadalmi integráción és harmónián van. san képes váltani. A hangsúly az érvelésen és meggyőzésen van Udvariasság érvényesül. A szókimondás érvényesül. Kötött társadalmi szerkezet. Laza társadalmi szerkezet. A viselkedés kiszámítható, mert társadalmi mintát követ. A viselkedés nem számítható ki, mert egyéni. Megfelelés a szerepelvárásoknak. A szerepelvárások kevéssé definiáltak. A csoport a döntő. Az egyén a döntő. Tiszta státuszviszonyok, világos határok a kül- és beltagok között. Az emberi interakciókat érzelmek vezénylik, személyorientáltak A státus bizonytalanabb a

különbségtétel a kívülállók és belül lévők között kevéssé lényeges. Az emberi interakciók szakmaiak Erősebb személyes kötelékek , kohézív, szövevényes emberi viszonylatok, egyéni érdekek alárendelése a hoszszú távú céloknak. Lazább személyes kötelékek, széttagolt, rövid távú emberi kapcsolatok, melyek a földrajzi mobilitás függvényei. A csoport tagjai mindenek előtt. Első az egyén. Személyre szóló jogkezelés és hatalom. Kodifikált jog és hatalom. Szokásjog és ismeretség fontossága. A szóbeli ígéretek kötelező érvényűek. Jogszabályok és kodifikált eljárási rendek fontosabbak az ismeretségnél. Az írott megállapodások kötelezőek. A bürokrácia megkerülése, barátok igénybevétele. A joggyakorlat a döntő a bürokrácia ellenében. Hatalmi pozícióban lévők A hatalmasok elhárítják a személyes felelőssége és felelősséget, mindenki magáelkötelezettsége a beosztottak ért felel.

Személytelen jogcselekedeteiért érvényesítés. 12 13. A nemzeti kultúra hatása a szervezeti kultúrára Hofstede és Stevens szerint. 4 modell van: 1) Piac modell: Kis hatalmi távolság és gyenge bizonytalanságkerülés. Pl: USA, UK, Kanada. 2) Család modell: Nagy hatalmi távolság és gyenge bizonytalanságkerülés. Pl: India, Malajzia. 3) Olajozott gépezet modell: Kis hatalmi távolság és erős bizonytalanságkerülés. Pl: Németország, Ausztria. 4) Piramis modell: Nagy hatalmi távolság és erős bizonytalanságkerülés. Pl: Franciaország, Magyarország Nemzetközi vállalati egyesülések, vagy cég felvásárlások esetén a nemzeti és szervezeti kultúrák ütközésére kerül sor. Ternovszky probléma megoldásai: a) dekulturalizáció: helyi szervezeti kultúra erőszakos beolvasztása b) szeparáció: egymás mellett él tovább a két kultúra c) asszimilációs folyamat: a beolvasztás békés d) integráció (VOLT MÉG KÉT OLDAL JAVASLATTEVÉS,

AMIVEL CSÖKKENTHETŐ A KULTÚRÁK KÖZÖTTI KONFLIKTUSOK SZÁMA, DE! EZ NEM TARTOZIK IDE, NEM ÍRTAM LE!!!) 14. A nemzeti kultúra hatása a szervezeti kultúrára Trompenaars szerint 4 modell: a) család: személyi kapcsolat- és hatalomorientált, hierarchikus szervezeti kultúra. Pl: Japán, Magyarország. b) Eiffel-torony: szerep- és feladatorientált kultúra. A struktúra fontosabb, mint a funkció Pl: Dánia, Németország c) irányított rakéta: decentralizált, egyenlőségen alapuló kultúra, feladat-orientált. Pl: USA, UK. 13 d) inkubátor: egyenlőségen alapul, teljesítmény- és személyorientált. Az egyén teljesítménye fontos, nincs struktúra Nincsenek tisztán egyfajta szervezeti kultúrájú cégek. 15. Kommunikáció és szándék; a kommunikációt akadályozó tényezők A magyarban a kommunikáció szándékot jelöl. Kommunikáció = valamit közölni akarunk Sok más idegen nyelvben azonban nem jelenik meg a szóban a szándékosság. A nem

verbális kommunikáció nagy százalékát teszi ki kommunikációnknak. Léteznek üzenet értékű jelzések is, melyeknek sokszor nem vagyunk tudatában. Hall „mondta”, hogy a kommunikáció 80%-a nem nyelvi úton zajlik. A kommunikáció olyan folyamat, amelynek során egy adott üzenet eljut az üzenet kibocsátójától az üzenet vevőjéhez. A folyamat különböző kódokon, csatornákon keresztül zajlik Akadályok:  fizikai  kognitív  interkulturális 4 kategória különíthető el: 1) se a kibocsátó, se az észlelő nem tulajdonít kommunikációs értelmet egy adott jelzésnek. 2) csak a folyamat fogadója tulajdonít értelmet a jelzésnek. 3) csak az üzenet küldője tulajdonít kommunikációs értéket a jelzésnek. 4) mind az üzenet küldője, mind a vevője a kommunikálni szándékozik. 16. Kommunikáció és nyelv A nyelvnek óriási szerepe van a kommunikációban, de a nyelvi jeleken kívül is kommunikálunk egymással. A szavak

jelentésének jelentéstartománya már önmagában sem mutat egyezést A szavak jelentés tartalma kulturálisan is eltérő lehet Pl: szép lány magyarban általában sudár, karcsú nőt jelent, míg arab világban az erős, kövér, egészséges nőt jelent. Fordításnál is az a lényeg, hogy ne szó szerint, hanem az üzenet szándékát adjuk tovább. A kommunikáció 14 interkulturális aspektusa: nem az a lényeg, hogy mit, hanem az, hogy hogyan, milyen megfogalmazásban kell ahhoz mondani, hogy ugyanazt a hatást érjem el. Sikeresen kommunikálni = tudjuk, hogy mikor, kinek, mit, és hogyan kell mondani. Fontos ismerni ehhez, a másik kultúráját is Pl: a japánok egymást között merevebb szabályok szerint kommunikálnak, mint idegenekkel A felek a helyi, a hivatalos és a munkanyelv közül választanak az alábbi tényezők figyelembevételével: 1) a szituáció, 2) az interakció tárgya, 3) a szereplők, 4) attitűd, érzelmek. A nyelvet a gondolkodás

eszközének is kell tekinteni A német kultúrában a logikának, az arab világban az érzelmeknek, az orosz kultúrában a deduktív szemléletnek van meghatározó szerepe. 17. A csend szerepe a kommunikációban A ki nem mondott üzenetek ugyanolyan részét képezik a kommunikációnak, mint a kimondottak. A ki nem mondott üzenet kétfajta dolgot jelenthet: 1) a verbalizálás helyén csend jelenik meg, 2) valamit nem öntünk szavakba (itt elhallgatás jelenik meg). A csendnek több fajtája és funkciója lehet, és ezek lehetnek pozitívak, vagy negatívak. Funkciók: 1) érzelmi hatást kiváltó funkció: kifejezhetünk a csenddel vigaszt, vagy sértést. 2) az információ tartalmára vonatkozó jelző funkció: Csend elrejthet infót, DE! a tartalomra is rávilágíthatunk vele. 3) ítéletalkotó, minősítő funkció: egyetértést és nem egyetértést fejezhetünk ki vele. 4) hatáskeltő funkció: nyomatékot adhat a csend az elmondottaknak. Pl: a távol keleti

nemzetek nagy kommunikációs értéket rendelnek a csendhez. Ishii (1982): a japán érvelési út inkább pontokból áll össze. Náluk az attitűdök nyelvi megformálása jelentkezik a verbális kommunikációban 18. A verbális és nem verbális kommunikáció mennyiségi és minőségi viszonya A személyközi és társas érintkezésben a nem nyelvi jelzések szerepe rendkívül jelentős, és ezek többségét akaratunkon kívül közvetítjük a világ felé. Sok nem nyelvi jelnek adott szituá15 cióban információs értéke van. Ritka az a szituáció, amikor tisztán a verbális kód érvényesül és nincs nem verbális jelzés(ek). Knapp (1972): verbális és nem verbális kommunikáció aránya: 35:65. Hall: 15-20:85-80 arányt tart reálisnak. A verbális kommunikációnak nagyobb a súlya, ez a lényeg Mehrabian (1971): érzéskommunikáció = 7% verbális + 38% vokális + 55% mimika és testnyelv. Pontos arányt nem lehet mondani, mert ez kultúrákként

változik. A nem verbális jelzések olyan infókat közölnek, amelyek kifejezését a nyelvi kódban nem tudjuk, vagy nem akarjuk megvalósítani. Argyle (1990) 5 nem nyelvi kategóriát állított fel: 1) társas helyzet kezelése, 2) énkép megjelenése, 3) érzelmi állapot közlése, 4) attitűd jelzése, 5) interakció vezérlése. 19. Milyen módokon egészítheti ki a nem verbális kód a verbális üzenetet? Módok:  kísérő: pl.: kézmozdulatok Kerekebbé teszik a kommunikációt  megerősítő: pl.: vokális kódban küldött ráerősítés  helyettesítő: ha valamit nem tudok, vagy nem akarok kimondani. Pl: mutogatás  felülíró: ellentétes a verbális és a nem verbális kód tartalma. Pl: a „szeretlek” kifejezést lehet úgy mondani, hogy van értelme, de úgy is, hogy csak kimondom 20. A nem verbális jelzések funkciói A szakirodalomban 5 funkciót azonosítanak: 1. Társas helyzet kezelése 2. Énkép megjelenítése 3. Érzelmi állapot

közlése 4. Attitűd jelzése 5. Interakció vezérlése 16 1. Társas helyzet kezelése: kapcsolatfelvétel nem verbális jelzéssel (pl szemkontaktus) Ezen kívül: bólintás, mosoly, szólási szándék kézföltartással. Az angolszász kultúrákban pozitív jelzésekkel visszacsatolnak, Japánban a harmadik fél bemutatása szükséges. Az interakció végét nálunk ún. „fészkelődéssel” jelezzük 2. Énkép megjelenítése: jelezzük a világ felé, kik vagyunk, kivel van dolguk Pl. gazdagság és jólét - finom ruha, elegáns óra, márkás töltőtoll • A státusszimbólumok koronként és kultúránként különbözőek (az arab világ – nagyszámú asszonykísérő jelenléte). • Hasznos egy kultúra státusszimbólumainak ismerete, hiszen ezek felvonultatása valóban jelzés értékű lehet, ha tudjuk őket értelmezni. Jelzés értékű információk a tárgyaló partnernek: hány csillagos szállodában lakunk, milyen repülőosztályon utazunk.

Keleti kultúrákban fontos jelzés az illető tárgyalófél cégen belüli státuszára nézve • Hogyan kommunikáljam, hogy melegszívű és okos vagyok? Elsősorban udvariassággal. De: míg Európában a nők iránt ez alapvető elvárás, addig a skandináv országokban a nők kikérik maguknak Ott fontosabb az egyenlőség elve De! Lengyelországban még mindig szokásos a kézcsók hölgyeknek Közös szimpátiaplatform kialakításával: pl lovaglópálcával érkezem a hobby lótenyésztővel való tárgyalásra 3. Érzelmi állapot közlése: Darwin 1872-ben A fajok eredete természetes kiválasztódás útján – az emberek és állatok érzelmeinek kifejezését vizsgáló és összevető tanulmánya az összehasonlító viselkedéstudomány egyik alapmunkája.  Megállapítások: az alapvető érzelmek: sírás, nevetés, mosoly, rémület, iszonyat, stb. valamennyi emberi társadalomban fellelhetőek. Az érzelmi jelzések a nyelvi érintkezésnél egy

evolúciósan sokkal régebbi kommunikációs rendszert képviselnek és közös genetikai alapjai vannak. Az arckifejezések egyetemes jellegűek • DE: hogy ezek a jelzések milyen társadalmi szabályok és szokásnormák szerint kapnak jelentésértéket - ezt a kultúrák határozzák meg! • Európában a mosoly - barátság, jóindulat kifejezése • Japánban: számos más funkciója is lehetséges. Pl zavar leplezése, feszültség levezetése, érzelemleplező funkció - tragikus hírt, veszteséget is mosolyogva jelentenek be • Haragot és undort a kínaiak a szemük összeszűkítésével, míg az amerikaiak a szemük kitágításával fejeznek ki. • Fontos: a térszabályozás és a testtartás. 17 • Az is eltérő kulturálisan, hogy mennyit szabad kimutatni az érzelmekből. • Pl. nálunk: katonadolog, egy fiú nem sír Japánban: a médiában sok könnyeivel küszködő férfi, a sírás = mély megbánás és meghatódottság • Oscar díj

USA = mennyire boldog, szerelmi vallomás a partnernek, hálálkodás a szülőknek, végül az egész nézőtér biztosítása a szeretetről. 4. Attitűd jelzése: Azt a hozzáállást mutatja, amellyel az interakció során a kommunikációs folyamat valamely komponense, szereplője iránt viszonyulunk. vokális kód: hang adja a zenét. • Jobban hiszünk a nem verbális kódoknak, ezen belül a legerősebb a mimika szerepe. 5. Interakció vezérlése: Bizonyos kódokat más kódokkal támogatunk, pl beszédjog átengedése hanglejtéssel, szünetek szerepe 21. A nem verbális kódok fajtái: személyhez kötött kódok Személyhez kötött kódok:  paralingvális kódok  testnyelv  érintés  az érzékek üzenetei Paralingvális kódok: 1) vokális kódok: a hang minősége és milyensége is fontos jelentéssel bír. Az emberi hang minőségét vele született adottságok határozzák meg. A vokális kódban nagy szerephez jut a hangintenzitás, hangmagasság,

hangterjedelem és beszédsebesség Vokális szegregátorok: hangi kifejezésformák, amelyek a verbális megnyilatkozást kísérik, de nem szavak (pl.: köhintés, horkantás) A nők és férfiak hangszíne és magassága eltérő, és az egyes kultúrákban is „másként beszélnek” az emberek 18 Testnyelv: Ekman és Friesen (1978) a testnyelven közvetített jelzéseket 5 csoportba osztotta: 1) emblémák: olyan típusú gesztusok, amelyeknek létezik verbális megfelelője. Használatukkal óvatosan kell bánni, mert egy adott jel kultúránkként más jelentés tartalommal is bírhat 2) illusztrátorok: olyan típusú gesztusok, vagy test jelek, amelyek kiegészítik a verbális kódot. Pl: útba igazításkor mutatjuk is az irányt 3) szabályozók: olyan típusú jelzések, amelyek az interakció menetét szabályozzák. 4) hatásjelzők: arra szolgálnak, hogy érzelmeink intenzitását fejezzük ki, és jelezzük érzelmi állapotunkat. 5) egyéni jelző

megnyilvánulások: pl.: körömrágás, szájharapdálás A szem és tekintet használata is roppant meghatározó cselekedetek, viszont ezeket általában a nők használják. Érintés: Bizonyos életkorban és bizonyos élethelyzetekben kitüntetett szerepet játszik. Csecsemőknél ez alapvető. 5 fajtája van: 1) hivatalos-szakmai érintés: pl.: orvosi vizsgálatkor 2) társasági érintés: pl.: köszöntési érintések 3) baráti-bizalmas érintés 4) szerelmi-intim érintés 5) szexuális érintés Érzékek üzenetei: 1) hallás: pl.: araboknál nagy a háttér zaj, ezért egy beszélgetés alkalmával jobban tolerálják a zajokat 2) ízlelés: pl.: japán konyhában a nyers hal egy specialitás, de sokan undorodnak tőle 3) szaglás: szagló memóriánk az egyik legtartósabb. 19 22. A nem verbális kódok fajtái: környezeti kódok, tér- és időkezelés Térkezelés: Burgoon és Saine (1978) 4 kategóriáját különbözették meg a térnek: 1) nyilvános tér:

olyan tér, amely mindenki számára gyakorlatilag korlátozás nélkül hozzáférhető. 2) a társas interakció terei: pl.: hivatalok, bankok 3) otthon, magánszféra terei: pl.: lakások, kertek Használatuk erősen korlátozott, felhatalmazás kell hozzá 4) személyes tér: az ember és az őt körülvevő tér. Proxemika: a térszabályozás és térhasználat szabályait és szokásait vizsgáló tudomány. Hall az alábbi területeket különböztette meg: 1) intim zóna: 0-60 cm 2) baráti érintkezés zóna: 60-120 cm 3) társas érintkezés zóna: 120-330 cm 4) nyilvános zóna: 330 cm és ennél nagyobb távolság Intimitásegyensúly-effektus: Argyle igazolta, hogy az interakcióban részt vevő kódok egy bizonyos fajta intimitásszintet alkotnak. Időkezelés: Az időhöz való viszony kultúránként eltérő. Bruneau (1977) 8 féle időt különböztetett meg: 1) biológiai idő 2) fiziológia idő: pl.: kínai ember mindig délben ebédel 3) perceptuális idő: ara

vonatkozik, hogy egy kultúra hogyan kezeli az ismeretszerzést. 4) objektív idő: az az egység, mellyel az adott kultúra az időt méri. 5) konceptuális idő: arra vonatkozik, ahogyan egyes kultúrák az idő és tér fogalmát kezelik. 6) pszichológiai idő 7) szociális idő 8) kulturális idő 20 23. Virtuális felségterületek „vagyis, helyek, amik nincsenek, de mégis vannak.” Nem a fizikai térhez kapcsolódó felségterületek: - Magánszféra (= PRIVACY) - mosakodás, öltözködés „magánterülete" - ha beleolvasnak a viilamoson az újságunkba - megsértik! - EU: tisztes fizikai távolságból várunk a sorunkra - halló- és látótávolságon kívül (bank.) - DE: Távol-keleten ezek sem individualizálhatóak! - Kínában „privacyra" nem számíthatunk (Hidasi Judit példája: „.ne beszéljenek már olyan gyorsan, nem értem, hogy mit mondanak.” Mondta ezt egy kínai férfi Kínában az előtte sétálóknak.) - Étkezési

szokások: míg Európában, Japánban, az USA-ban mindenkinek külön ételadag, más kultúrákban társas étkezéskor közös tálból esznek. - Közszféra Nem illik - nem szabad – tabu: Számos országban nem illik firtatni a magánéleti adatokat: életkort, házastársi kapcsolatot, gyerekek számát. DE: Japánban, Kínában mindezt megkérdezik, kulturálisan eltérő az emberi viszonyok, párkapcsolatok kezelése A nők helye: • Az iszlám országokban a nő életét, életvitelét, baráti és nem családi kapcsolatait a család férfitagjai határozzák meg (apa, fivérek, férj), külső beavatkozást nem tűrnek el. • EU, Skandináv országok, Hollandia: a nők kiharcolták maguknak ugyanazokat a jogokat, amelyekkel a férfiak rendelkeznek: életvitelük, barátaik, emberi kapcsolataik megválasztása tekintetében. Bizonyos kultúrákban a férjes asszonyoknak is lehet bókokat mondani, anélkül, hogy ez zavarná a „felségterületet". 21 Az

IDŐ, mint a virtuális felségterület része: • Egyes kultúrákban bejelentés nélkül felugorhatsz a barátokhoz, másutt (Svájc, Németország, Anglia) a baráti látogatást is illik előre egyeztetni. Ugyanez vonatkozik a telefonálási időpontokra, ez a „magánidő" tiszteletben tartása • Kultúrafüggő, hogy van-e magánidő (Latin-Amerika, Fülöp szigetek: egybefolyik) • Svájcban elképzelhetetlen, hogy valakit otthon zavarjanak hivatalos ügyekkel, behatolva magánidejébe - munkaidő alatt viszont nem foglalkoznak magánügyekkel. Tabuk: • Koronként, kultúránként eltérőek, a normarendszer szerves részei. A tabukat ugyanúgy tanuljuk, mint a szociális érintkezés egyéb normáit. • A normák egy része azt írja elő, hogy mit kell vagy illik tenni vagy mondani bizonyos helyzetekben, a tabuk azt írják elő, hogy mit nem szabad vagy nem illik tennünk vagy mondanunk. • A tabuk lehetnek: - Viselkedési tabuk: beszéljük, de nem

cselekedjük őket pl.: kutya evés - Kommunikatív tabuk: dolgok, amiket cselekszünk, de nyilvánosan nem beszélünk róla - Viselkedési és kommunikatív tabuk: nem csináljuk, és nem is beszélünk róluk Humor: Abból táplálkozik, hogy valamilyen elvárás nem teljesül. Kultúrákként eltérő, óvatosan kell vele bánni. Egy viccet a kultúrák különbözőként értékelhetnek máshogy sülhet el 24. Pozitív és negatív sztereotípia, előítélet, diszkrimináció Sztereotípia: nem más, mint egy embercsoportra vonatkoztatott általánosított hiedelem. Vannak pozitív és negatív sztereotípiák Pl: a parfümöket jobban el lehet adni, ha franciás a nevük 22 Előítéletek: • Az 1920-as években még nem vált el egymástól az előítélet és a sztereotípia fogalma. • A sztereotípiából nő ki az előítélet. A sztereotípia lehet pozitív és negatív („Mi a három legjobb dolog a világon? Az amerikai lakás, a kínai konyha és a

japán feleség.”) • Allport: „az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha az újonnan feltárt ismeretek nem képesek változtatni rajtuk" • A sztereotípiák rendszerint értékítéletet fogalmaznak meg (megismerési ökonómiai háttér: leegyszerűsítünk, kategorizálunk) • Az előítélet erősebb, mint a sztereotípia, mert nemcsak értékítéletet, hanem attitűdöt is jelent. • Szélsőséges esetben megjelenhet a diszkrimináció, ami már kirekesztő viselkedést jelent. 25. Auto- és heterosztereotípia, szociotípia Heterosztereotípia kialakulásában nagy szerepe van a környezetnek. Az, hogy egy náció mit gondol egy másik nációról az erősen kultúra és történelem függő. autosztereotípiák heterosztereotípiák mi önkép mi mit gondolunk másokról mások mások mit gondolnak ’y’ csoport mit gondol ’z’ csoportról Szociotípia: azok a csoportra vonatkoztatott hiedelmek, amelyeknek egzakt

vizsgálati alapja van. Autosztereotipia: komplexebbek, mint a heterosztereotipiák, de több ismerettel árnyalható a kép. Fontos:  önvizsgálat  ismeretszerzés: az általánosítás ellenszere  objektív attitűd 23 26. Kulturális sokk Az élményt, amit interkulturális interakció során átélünk, sokszor nevezik kulturálissokknak. A kifejezést először Oberg használta 1950-ben. Az ő definíciója: olyan foglalkozási betegség, amely akkor lép fel, ha valaki(k) hirtelen külföldi küldetésben kerül(nek) amelyet az a feszültség idéz elő, amelyet a társas interakcióban megszokott jelek és jelzések elvesztése okoz. Ma már mindazokra vonatkoztatják, amik fizikai és lelki alkalmazkodási nehézségeket idéznek elő, amelyekkel az utazók és a külföldi környezetbe kerülők széles köre szembesül. A mobilitásnak is van hozzá köze. Ez annál nagyobb, minél nagyobb a kulturális különbség a megszokott és befogadó környezet

között. Fontos, hogy a kezdeti időkben legyenek támpontok, amikhez az ember tud nyúlni, mert különben lelki problémák is megjelenhetnek A kulturális sokk kialakulásáért 3 tényező felelős: 1. megszokott kapaszkodók elvesztése: A megszokott rend biztonság- és komfortérzést ad. Kapaszkodóként funkcionálnak a különböző szimbólumok (nyelv, gesztusok) is Minden változás (pozitív, negatív) pszichológiailag megterhelő. Az adaptációs idő egyéni adottságoktól, motivációktól és a változások mértékétől függ. Ha van társunk az adott helyen, akkor a folyamat hamarabb is végbe mehet. 2. a személyközi és társas kommunikáció diszfunkcionálása: Ha az üzenet küldője és fogadója eltérő kommunikációs háttérrel rendelkezik, akkor fennáll annak a veszélye, hogy egy bizonyos üzenet a szavak szintjén másként realizálódik az egyiknél, mint a másiknál. Ha nincs közös nyelv, akkor már eleve nehézségekbe ütközik az a

”adat” átvitel 3. identitáskrízis: A sok új impulzusból az illető még nem tudja kiszűrni a neki fontos jeleket, így kialakulhat egyfajta elveszettség érzés Erre a környezet reakciója is rátesz még egy lapáttal. 24 27. Az interkulturális érzékenység fejlesztésének modellje: etnocentrikus fázis Etnocentrizmus: valaki a saját kultúráját tartja alapvetőnek és centrálisnak, és abban a hitben él, hogy ezt mások is így látják. Ennek a fokozatai:  tagadás: az etnocentrikus személy úgy érzi, hogy a világon mindenki osztja az ő hitvilágát. o izoláció o szeparáltság: ebben az esetben szándékosan hoznak létre fizikai vagy társadalmi korlátot, azért, hogy ne kelljen az idegen kultúráról tudomást venni.  védekezés: amit nem ismerünk, attól félünk. o lenézés: negatív minősítés, amely egy egész kulturális csoportra kiterjesztünk. o felsőbbrendűség: saját kultúrára vonatkozik. Meghatározó az oktatás

szerepe o önlebecsülés: saját kultúrájával szemben egy másikat dicsőít.  minimalizáció: a kulturális különbségek bagatellizálása. o fizikai univerzalizmus: a biológia szükségletek azonosak, ebből indul ki. o transzcendens univerzalizmus: valamilyen transzcendens elvből kiindulva mondja azt, hogy az emberek egyenlőek. pl: mindenki szereti a pénzt, amivel mindent el lehet érni. 28. Az interkulturális érzékenység fejlesztésének modellje: etnorelatív fázis Etnorelatív fázisban a kulturális különbségeket tulajdonságokként éli meg, amelyek az egyes kultúrák természetes velejárója. Fokozatai:  elfogadás: 2 fajtája van: o viselkedési relativizmus o értékrelativizmus: az értékrendelés folyamat az, ami 1-1 kultúrát sajátossá tesz.  alkalmazkodás: képesek vagyunk az ismert különbségeket hatékonyan mobilizálni a másik kultúra képviselőivel folytatott interakcióinkban 25 o empátia: valaki bele tudja élni magát

a másik kultúra világképébe. Ekkor előfordulhat az is, hogy valaki „németebb akar lenni a németnél” o pluralizmus: nemcsak a kultúrát, hanem annak elemeit is képes valaki megérteni.  integráció. valaki egy másik kultúra aktív tagjává válik o kontextusminősítés: ezen a szinten már sikeresen mozog valaki a másik a kultúrában. o konstruktív marginalizálódás: valaki plurikulturálissá válik, DE! egyik kultúra sem az igazi „otthona”. Dinamikus köztesség: valaki plurikulturalitása okán egyfajta közvetítői szerepet is betölt az eredeti és a későbbi interiorizált kultúrája között (Yoshikawa meghatározása). Az etnocentrikus fázis és fokozatai 1, TAGADÁS a) Izoláció b) Szeparáltság II. VÉDEKEZÉS c) Lenézés d) Felsőbbrendűség e) Önlebecsülés III. MINIMALIZÁCIÓ f) Fizikai univerzalizmus IV. ELFOGADÁS h) Viselkedési relativizmus g) Transzcendens univerzalizmus Az etnorelatív fázis és fokozatai i)

Értékrelativizmus V. ALKALMAZKODÁS j) Empátia k) Pluralizmus VI. INTEGRÁCIÓ 1) Kontextusminősítés m) Konstruktív marginalizálódás 26