Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Az Iskolaérettség

Mottó: „Az iskolaérettség elsősorban annyit jelent, hogy az általunk eddig nevelt kiskorút élete egy adott pillanatában alkalmasnak látjuk arra, hogy más körülmények között az eddigiekhez hasonló nyitottsággal képes lesz befogadni az őt érő nevelő hatásokat.” (Balázsné Szűcs Judit: Az ember, aki óvodás) Az iskolaérettség fontossága Valóban fontos dátum, jelentős nap a gyermek életében, amikor először indul el az iskolába. Eddigi életét bizonyos kötetlenség, játékos tevékenység, a játék jellemezte. Az iskolába lépéssel mindez lényegében megváltozik. Feladatai lesznek, melyeket naponta el kell végeznie akkor is, ha fáradt, ha unalmasnak találja azokat. A játékos tevékenységi formáról egy új tevékenységi formára, a tanulásra való átállás nem könnyű a gyermek számára. Ez csak akkor lehet valóban zökkenőmentes, ha kellő előkészítés előzi meg, ha a gyermek „iskolára érett”. A

tankötelezettségről az alábbi jogszabály rendelkezik a következőképpen: 1993. ÉVI LXXIXTÖRVÉNY A KÖZOKTATÁSRÓL A tankötelezettség 6. § 1. A Magyar Köztársaságban – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek tanköteles. 2. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. Amint ez a fenti két bekezdésből is jól látszik, a közoktatási törvény a tankötelezettséget rugalmasan kezeli. Vannak bizonyos esetek 1. oldal amelyeknél fejlettségi vizsgálat elvégzése után érdemes döntést hozni a gyermek további jövőjét illetően. Ezek az esetek az alábbiak: ⇒ Korengedmény kérésekor, ha a gyermek az adott naptári év szeptemberében még nem töltötte be a 6.

életévét, de fejlettsége alapján a szülő kéri a beiskolázást. ⇒ Ha a szülő a beiskolázás időpontjának elhalasztását kéri. ⇒ Ha a szülő a gyermek beiskolázását kéri, de az óvoda ezt nem támogatja. ⇒ Ha a szülő vagy az óvoda kéri a vizsgálatot, eltérő ütemben fejlődő gyermekek számára, a megfelelő iskolatípus kiválasztása érdekében. ⇒ Azon gyermekek esetében, akik nem jártak óvodába, mert az iskolai felvételükhöz a Nevelési Tanácsadó véleménye szükséges. ⇒ Azoknál a gyermekeknél, akik a nagycsoport folyamán óvodát változtattak, esetleg sokat betegeskedtek, hiányoztak. A fenti felsorolásból jól látható, hogy az iskolába induló gyermek életkora az egyik fő döntési szempont. Az életkor mellett döntő azonban az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése. Lehetővé teszi, hogy az iskolába valóban csak az iskolaérett gyerekek kerüljenek, az óvodai nevelés 7 éves korig

biztosított. Az iskolába lépéstől hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a gyerek számára a fő tevékenységi forma, melynek minősége közvetlenül alakítja iskolai karrierjét, távlataiban pedig egész személyiségfejlődését, életpályáját. Ily módon tehát az iskolakezdés sikere vagy sikertelensége sokkal több területre lehet kihatással, mint az iskolai tanulás megszerettetése. Mindezek végiggondolásával arra a következtetésre juthatunk, hogy csak azokat a gyerekeket érdemes beiskolázni, akik már alkalmasak az iskolai követelmények teljesítésére. Tehát semmiképpen sem a naptári kor a döntő tényező. Tapasztalati tény, hogy az iskolai sikertelenséget az esetek döntő többségében nem az értelmi képességek gyenge színvonala okozta, sokkal inkább az alkalmazkodás hiánya, mert szociálisan nem voltak még elég érettek a csoportos munkára. 2. oldal Az iskolaérettség fogalma Az iskolaérettség fogalma olyan,

mint egy 500 darabból álló összerakós puzzle játék, melynél a darabokat az iskolakezdéshez szükséges sok-sok képesség jelenti. Ha a gyerek ezeknek mintegy a negyedével rendelkezik, már jó alappal kezdi az iskolát. Az iskolai tanulás nemcsak megfelelően fejlett értelmi képességeket igényel, hanem mindenekelőtt megfelelő alkalmazkodást az új követelményekhez, környezetbe, iskolai akaratlagos munkába. Tehát beilleszkedést az egész az iskolai személyiség iskolaérettségére, megfelelő testi és szellemi fejlettségre van szükség, hogy az iskolai munka eredményes legyen. A gyermek fejlődésében a testi és szellemi érés nem mutat mindig szoros összefüggést, egy testileg jól fejlett gyermek pszichológiai szempontból még „iskolaéretlen” lehet, de fordítva is igaz. Az iskolaérettség a 6 év körüli gyermek természetes fejlődésével együtt járó, ugrásszerűen változó állapotát jelzi, egy belső

érési folyamat végét jelenti. Rendkívül fontos, hogy ezt a folyamatot segíteni lehet, de siettetni nem szabad. Természetesnek mondható tehát, hogy igen nagy egyéni eltéréseket találunk. A tapasztalatok szerint nő azon gyermekek száma, akik 6 éves kor után válnak csak éretté az iskolai munkára, alkalmasak az iskolai életre, azaz fejlődésük most jutott olyan szintre, hogy károsodás nélkül képesek csoportban folyó ismeretszerzésre, ismeretek elsajátítására. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz egy gyerek iskolaérett a különböző országok gyakorlatában más és más feleletet adnak. A német és a francia gyerekek általában hatéves korukban mehetnek iskolába, de Franciaországban már ötévesen is elképzelhető az iskolakezdés. Az angliai iskola-előkészítő osztály ötéves korukban kezdi a gyerekeket írni, olvasni, számolni tanítani. Az Egyesült Államokban inkább csak hatéves kortól küldik iskolába a gyerekeket.

Oroszországban és az északi országokban a hétéves gyermeket tekintik iskolaérettnek. 3. oldal A kutatók azon a nézeten vannak, hogy általánosan nem lehet megállapítani indokolják, az iskolaérettség hogy mindeddig időpontját. nem Álláspontjukat sikerült olyan azzal fiziológiai ismertetőjegyeket felfedezni, melyek kétséget kizáróan jeleznék az átmenetet egyik korcsoportból a másikba. A kutatók ritkán említik Jean Piaget-t, aki pedig kimutatott mérvadónak tekinthető változást, mely egy bizonyos életkorban következik be, méghozzá a pszichológiai fejlettségben. Szó szerint idézve: „A gyermek hétéves korában - erre az időpontra tehető az iskolaérettség - döntő fordulat áll be lelki fejlődésében. Bármely vetületét vizsgáljuk is a szellemi-lelki életnek legyen az az intelligencia vagy az érzelmek szintje, a társas kapcsolatok minősége vagy az önállósodás foka-, mindenben újdonságot

tapasztalhatunk” („Six études de psychologie.") Ez az a kor, mikor a gyermek már képes arra, hogy önállóan és figyelmét összpontosítva dolgozzon, fegyelmezetten együttműködjön másokkal, például közös játékban betartsa az általános érvényű szabályokat. Különös figyelmet érdemel a gondolkodásában bekövetkező változás. A hétévesnél fiatalabb gyermek még nem képes a szó szoros értelmében vett elvonatkoztatásra. Piaget sok ilyen irányú kísérletet végzett. Egy kísérlete a sok közül: „Három különböző színű - A B C golyót gurítunk be egy csőbe. A gyerekek látták, hogy ebben a sorrendben: A B C - indítottuk el őket, azt várják tehát, hogy a cső másik végén ugyanebben a sorrendben jelenjenek meg. Intuitív gondolkodásuk helyes úton jár. De mi történik, ha ellentétes irányba döntjük a csövet, s a golyók visszafelé gurulnak? A legkisebbek ekkor nagyon meglepődnek a C B A sorrendtől, mert nem

ezt várták. Ha már megtanulták, miért lett most ez a sorrend, döntsük meg kisebb mértékben a csövet, először hátrafelé, majd előre. A gyermeknek most azt kellene megértenie, hogy először a C B A, másodszor az A B C sorrend várható. De ez nemigen megy még a fejébe, sőt ha azt látja, 4. oldal hogy váltakozva hol az A, hol a C golyó jelenik meg először, azt fogja várni, hogy egyszer már a B golyó legyen az, amelyik elsőként kigurul." Piaget hozzáfűzi még, hogy az absztrakciós képesség hiánya a gyermek jellegzetes belső látásmódjával függ össze: „Észlelési vagy cselekvési, vagyis szenzomotoros mintákról van egész egyszerűen szó, melyek belső képzetekké alakulnak át. Az absztrakció helyét a gyermeknél még képek foglalják el, a valóság utánzása." („Six études de psychologie.") Steiner leszögezi, hogy éppen hétéves korban lépnek színre az újfajta formatív erők, hogy pontosan ebben a korban

alakul ki az együttműködés új formája a gyermekek között, tehát ez az az időpont, amelyben az egyéniség iskolaéretté válik. Ha hétéves kora előtt tanul írni-olvasni a gyermek, az Steiner szerint a fizikum gyengülését okozhatja, mert olyan belső erőket von el a testtől, amelyek még a szervi fejlődést lennének hivatva szolgálni. Általános elvárások Az elsősöktől jelenleg általában megkívánt alkalmazkodási készség a következő összetevőkkel írható le: ⇒ Helyzetmegértés: viselkedésének A gyereknek részleteire is globális, kiható tevékenységének, élménye van arról a változásról, amit az iskola hozott, és magáról az iskoláról is. Ez nem annyira szavakban kifejezhető tudásban, mint inkább beállítódásban mutatkozik meg; a belső kényszernek abban a feszültségében, amit végső soron kötelességnek nevezünk. Magában foglalja a folyamatosság anticipációját, a jövőnek egy olyan

érzését, amely a felnőtt perspektíva-élményéhez hasonlít. Az iskolai helyzetet az a gyerek érti meg, aki érzi, tudja, hogy kezdetét vette valami új, sokáig fog tartani, s a végén őbelőle tanító lesz vagy sofőr, vagy pilóta. ⇒ Feladattudat: A gyereknek rá kell hangolódnia arra, hogy tekintéllyel rendelkező személyek által kijelölt feladatok elvégzését előbbre valónak tekintse minden más tevékenységnél. 5. oldal Pl. ha azt írják elő, hogy 3 sor karikát rajzoljon, akkor éreznie kell, hogy ha unja is, ha nem is érti, mire jó, nem hagyhatja abba, nem rajzolhat helyette hajókat. Nagyobb kitartás A feladat élményének egyik viselkedési megfelelője ez. A fékrendszer egyenletesebbé válik, a szabályozás tudatosabbá. A gyerek kevésbé elterelhető Véletlenszerű ingereknek jobban tud ellenállni. ⇒ A teljesítmény igénye: A gyerek viselkedésének indítékrendszerében új mozzanatként jelenik meg az a

feszültség, hogy elsajátítson egy készséget, ügyességet, tudást, és ezzel létrehozzon valamit. A játékos cselekvésnek olyan indítékai mellett, amilyen a funkciógyakorlás és a közvetlen örömszerzés, most hosszabb lejáratú cselekvésre sarkalló motívumként lép fel a teljesítmény öröme. Ebbe már belejátszhat az eredménynek a különválása a cselekvéstől és a sikernek az előre látása is. Ezzel a gyerek tevékenységében egyre inkább elhatárolódik a játék a feladattól. Oktatási rendszerünk elvárja a gyerektől, hogy a két közeg - a játék és a feladat - a tudatélményében is elkülönüljön, és hogy a kisiskolás ne csússzon át észrevétlenül a kiszabott feladatból a kötetlen játékba. Testi fejlettség Az öt és fél-hétéves kort „első alakváltozásnak" is szokták nevezni. Az óvodáskori arányok eltolódnak; megváltozik a testhossz a váll- és medenceszélességhez, valamint az alsó végtag hosszához

viszonyítva, s így a gyerek nyúlánkabb, fiúsabb vagy lányosabb benyomást tesz. A testi fejlettség természetesen nemcsak a súlyt, a magasságot, illetve ezek arányát jelenti, hanem a csontrendszer, az izomrendszer, a központi idegrendszer fejlettségét is. Az iskolaérett gyermek már egyre jobban képes uralkodni mozgásvágyán, érzelmein, egyre inkább koordinálja, szabályozza mozgásait. Kialakult, stabilizálódott a domináns kéz használata. A társadalmi beidegződés ellenére tisztában kell lenni azzal, hogy nem probléma, ha a gyermek balkezes. Sokkal 6. oldal fontosabb, hogy a balkezes gyermeket ne próbálják erőnek erejével jobbkezességre szoktatni. Ez ugyanis az iskolában az írás tanulásakor nehézségekhez vezethet. Kéz-, ujjmozgásai finomodnak, amelyek kellő fejlettsége, szabályozottsága egyik fontos feltétele az írás megtanulásának. Nem kell szépen rajzolnia, de ceruzafogása biztos, vonalvezetése határozott

legyen. Pszichológiai fejlettség A kisiskoláskorig a játék természetes meghatározója a gyermek életének. A hétéves kisiskolás azonban már ebben a korban képes reggelente jó ideig hangyaszorgalommal „dolgozni”, de csak jól körvonalazott; kötött feladatokat tud még elvégezni. A különböző országok pszichológusai nem teljesen értenek egyet abban, hogy mely tulajdonságokat kell az iskolaérettség feltételének tekinteni. Egy ponton azonban mindannyiuk véleménye azonos: csak az a gyerek menjen iskolába, amelyik képes csendben egy helyben ülni és dolgozni. Az óvodás korú gyermeknél, tehát abban az életkorban, amelyben a legintenzívebb a növekedés, teljes mértékben a fizikai testre irányulnak az egészséges, éltető erők. Egy részük azonban fokozatosan mentesül a biológiai feladatától és tanulási képességgé válik. Ekkor van itt az ideje annak, hogy munkára fogjuk az emlékezőtehetséget, kifejlesszünk bizonyos hajlamokat

és szokásokat, erősítsük a lelkiismeretet és a jellemet. A más területen feleslegessé vált formatív erők továbbra is alakítani, fejleszteni akarnak. Azelőtt a test sejtjeiben és szöveteiben működtek, a csontrendszer egészében, a fogakban - a 6. és 7. életév között lezajló fogváltás jelenti az „utolsó felvonást" testépítő szerepükben -, most művészi szellemformáló tevékenységüket az emlékezet, a képi látásmód, a kreatív képzelőerő megteremtésében folytatják. Az átlagos gyermek lelki fejlődésének is vannak ebben az életkorban bizonyos általános jelei. Egyik legfontosabb eseménye ennek a fordulatnak az, hogy erősen csökken a gondolkodás érzelmi 7. oldal telítettsége. Az indulatok elhárítása háttérbe szorítja a képzetáramlásban a vágyteljesülés igényét. A gyereket így nem készteti az azonnaliság; nem kell, hogy játékban, képzeletben rögtön beváltsa kívánságait. Nem sodorja el olyan

könnyen az indulati feszültség, mint eddig, s így a feladat, a külvilág által megszabott követelmény fölébe kerekedhet a játék és a képzelet örömszerzésének. Ezzel a cselekvések indítékhátterének (motivációs bázisának) az aránya változik meg. A környezet követelményei nagyobb szerepet kapnak az indítékok közt, s ami még fontosabb: tudatosabbak lesznek. Ez az alkalmazkodáshangsúlyú eltolódás az, amit valóságfunkciónak, valóságelvnek nevezünk. Nemcsak megéli a helyzeteket, hanem van már valami halvány átélési tudata is. A tudatosságnak és az önismeretnek olyan kezdeményei ezek, amelyek évek múlva válnak csak a lelki élet vonásaivá. S mivel már egy kicsit szemlélője is önmagának, az eredmény is fontos neki, s a valósághoz is hozzáméri, amit csinált, elkezdi a saját teljesítményét megítélni: "ez jó", "ez nem sikerült", "ez nem olyan, mint amit az óvó néni

vagy a tanító néni rajzolt". A Gesell "radírkorszaknak" is nevezi ezt az időszakot, utalva arra, hogy a kisiskolás csaknem annyi időt tölt el radírozással, javítgatással, mint írással, rajzolással. Beletartozik a hétéves kori fordulatba a társkapcsolatok átalakulása is. A gyerek, amint látni fogjuk, egyre inkább kitekint a családi környezetből, és teremt tartalmas kapcsolatot egykorú társaival. A hetedik életévnek ez a fordulata sokkal kevésbé érinti a gondolkodást, mint az érzelmi és a társas fejlődést. A gondolkodásban a fordulat kb. egy évvel később következik be Pszichológiai szempontból az iskolaérettség megítélése már összetettebb: a magatartás és bizonyos gyakorlati készségek, általános ismeretek meghatározott fejlettségét tételezi fel. Az iskolaérett gyermekben egyre fokozódik az érdeklődés, a tudás utáni vágy. Már meg tudja különböztetni a játékot a feladattól.

Akarattal és feladattudattal rendelkezik, szabálytudata van. Önállóságra törekszik 8. oldal Tud 10-15 percig tudatosan figyelni, koncentrálni valamire. Mindezek a szociális érettséget jelzik, azaz a pedagógus vezetésével részt tud venni a közös munkában, alkalmazkodni tud a közösséghez. A tanuláshoz természetesen megfelelő értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség is szükséges. A térészlelés, a differenciált irány-megkülönböztetés meghatározó szerepet játszik az olvasás elsajátításában. Az eredményes tanulás egyik fő feltétele a megfelelő beszédkészség, a tiszta, helyes hangképzés, a gazdag szókincs. Az iskolaérett gyermek mennyiségi élményekkel is rendelkezik. Nem csak számlál, de ismeri és használja a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát, tárgyakkal számtani műveletek végzésére is képes. A tanuláshoz szükséges pontos megfigyelési tevékenysége kialakult, a látott és halott

jelenségeket, információkat képes felidézni, emlékezete egyre pontosabb, tágabb. A kisgyermekkor továbbélő tulajdonságai A kisiskoláskorban még fellelhetők olyan kisgyermekkori ösztönök, mint például az utánzás ösztöne. Az ily módon továbbélő utánzási hajlamot azonban a tanár ki is aknázhatja. Rudolf Grosse írja le „Megtapasztalt pedagógia" című munkájában, hogyan használta fel egy alkalommal a gyermekek utánzási ösztönét. Egyik napon képtelen volt első osztályosait munkára fogni. „Minthogy mindenfajta szidás vagy papolás amúgy is csak falra hányt borsó lett volna, azt mondtam, hogy álljanak föl a pad tetejére, és ugorjanak le onnan. Lelkes csatakiáltást hallatva meg is tették Többször egymás után meg kellett ismételniük a mutatványt, majd felsorakoztattam őket, és a menet élére állva hangos lábdobogással masíroztunk körbe-körbe a padsorok körül. Hirtelen szembefordultam velük, és

annyit mondtam: halkabban. Tetszett a játék A lábdobogás járássá szelídült. Ezután már suttogtam csak a következő vezényszót: Lábujjhegyen! Most már azon igyekeztek, hogy olyan nesztelenül lépdeljenek, ahogy én mutattam, és a helyükre lopakodtak. Odaálltam az osztály elé, és ujjamat ajkamra téve súgtam: Teljes csönd! Olyan csend 9. oldal lett, mint a templomban. Vagy két percig álltunk így, majd megdicsértem őket, amiért ilyen csodálatra méltó nyugalmat teremtettek az osztályban. S hogy mi lett a következménye? Másnap ezzel a kérdéssel fogadtak: Ugye szabad ma is csendesnek lennünk?" Itt tehát újból felbukkant az utánzási ösztön. Lehet, sőt kell élni vele még a továbbiakban is, amikor csak hasznát tudjuk venni, például az idegen nyelvek tanulásánál. Az iskolaérettséghez szükséges háttér biztosítása A szülők feladatai A szülő mindenekelőtt igyekezzen megismerni gyermeke képességeit. Ha

az óvodás gyermekkel játszunk, mesélünk neki, beszélgetünk vele, érdeklődését nyitogatjuk a világra (pl. megbeszéljük a tv-ben látottakat, kérdéseire válaszolunk, stb.), eszközökről gondoskodunk, hogy kedve szerint gyurmázzon, rajzoljon, vágjon ki papírból formákat, színezzen, ragasszon stb., ha élményeket nyújtunk, önbizalmát erősítjük, akkor örömmel fog az iskolára készülni. Intézményi háttér Elsősorban az óvoda segítségére számíthatnak a szülők. Ma már minden 5 éves gyermek óvodás, az oktatási törvény ezt kötelezően előírja. Az óvoda nemcsak figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, de nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy az iskolába kerülő gyermek a tanuláshoz szükséges képességek megfelelő fejlettségi szintjét elérje. Folyamatos megfigyelés alapján, a gyermekorvos és a nevelési tanácsadó munkatársainak javaslatait is figyelembe véve alakítja ki véleményét: az iskola

megkezdéséről, vagy az óvodában maradásról. Rendkívül jó gyakorlat, ha az óvoda és a család folyamatosan együtt követi, megbeszéli a gyermek fejlődését. Így hamarabb észlelhető bármilyen probléma és könnyebb segíteni rajta. 10. oldal Az óvoda mellett fontos szerep jut a Nevelési Tanácsadónak. Itt az óvoda és a szülő kérésére fejlettségi (iskola-érettségi) szakvizsgálatot végeznek A vizsgálat segítséget nyújt a gyermek sikeres iskolakezdési időpontjának véleményezéséhez, a gyermek érdekét leginkább szolgáló beiskolázási forma felismeréséhez, elfogadtatásához. Tájékoztatást adnak a különböző tanulási lehetőségekről is. Iskolaérettségi vizsgálatok Világszerte sokféle vizsgálati eljárást dolgoztak ki az úgynevezett iskolaérettség vizsgálatára. Az első ilyen sorozat közel 4o évvel ezelőtt jelent meg. Ezek a sorozatok - többek közt az általunk, hazai viszonyok közt kidolgozott

sorozat is - általában a feladattudatot, a szabály- és mintakövetés készségét, jelek megtanulását és alkalmazását, a viselkedés szabályozását, a látás és a mozgás összerendeződését, a folyamatos figyelem- és tevékenységkészségét, a helyzetismeretet, a mindennapi életben való tájékozottságot vizsgálják. E képességeknek, készségeknek, a beállítódási rugalmasságnak a vizsgálatára legalább 100 különféle próbát használtak fel; egy-egy sorozat általában 8-IO próbából áll. Széldísz Az iskolaérettségi vizsgálatok egyik legelterjedtebb próbája, eredetileg a Bühler-Hetzer-féle intelligencia-tesztsorozatban szerepel. A gyerek azt a feladatot kapja, hogy egy rajzlapnak a szélére rajzoljon díszítő mintát, a bal felső sarokból elindulva, majd a jobb felső saroktól lefelé folytatva, és így tovább, vissza a lap bal sarkáig. A minta szabályosan ismétlődő ábrákból (kör, háromszög, kereszt) áll, az

első hatot a vizsgálat vezetője maga rajzolja meg. Ennek a próbának a jó megoldása feltételezi ⇒ a feladathoz való alkalmazkodást, ⇒ a mintakövetésnek és a mozgás szabályozásának készségét, ⇒ valamint bizonyos figyelemkoncentrációt. 11. oldal Az iskolára való alkalmasság ellen szólhat, ha pl. egy gyerek, nem tartja be a sorrendet, az irányt; ha nem folyamatosan halad, ha idő előtt abbahagyja. Jó megoldás: Rossz megoldás: a hármas csoportok sorrendje hibátlan, fölcseréli a sorrendet, a kör ábrázolás alig különböztethető meg a háromszögétől, a gyerek befejezi ugyan a feladatot, de az ábrák közt egyre nagyobb helyet hagy ki az alakzatok felismerhetőek, a gyerek befejezte a feladatot. Iskolaérettséget vizsgáló feladatlapok Az itt összegyűjtött feladatlapok bemutatják, hogy az iskolaérettségi vizsgálaton, milyen jellegű feladatokkal találkozhatnak a gyermekek. Apróbb hiányosságok természetesen

minden gyereknél előfordulnak. Azonban, ha a gyereknek nincs kedve és türelme a feladatok elvégzéséhez, vagy azokat magas hibaszámmal oldja meg, feltétlenül fontolóra kell venni az iskolakezdés elhalasztását! A következő esztendő alatt a gyerek sokat fog változni, "érik", okosodik. 12. oldal Iskolaérettségi feladatlap 1. 1. Mutatkozz be, mondd: neved, születési helyed, születésnapod, lakcímed, édesapád nevét, édesanyád leánykori nevét, testvéreid számát. 2. Folytasd ceruzával a gyöngysor színezését az elkezdett rend szerint! /Legalább 6 gyöngyszemet rajzoljon még! /P-piros, S-sárga, K-kék/ 3. Anna és Péter az ABC előtt találkoztak Miről beszélgethetnek? Próbáld elmondani! (Öt mondat már jó eredménynek számít.) 4. Rajzold meg mi hiányzik a képekről! 5. A két vonal közé rajzolj egy hullámzó kígyót! A megjelölt pontoknál érintsd a vonalakat! (A hullámív helyességét figyelje!) 13. oldal

Iskolaérettségi feladatlap 2. 1. Sorold el a hét napjainak nevét! Nevezd meg az évszakokat! 2. Rajzold be a bábura a hiányzó testrészeket! Rajzold rá a bajuszt, szemüveget, nyakkendőt 3. Rajzold meg az üres dominóba a megfelelő pontalakot, mondd meg mennyit kellett rajzolnod! 4. Rajzold le, milyen tárgyak szerepelnek a szövegben! Az asztalon egy pohár volt, benne nagy kanál. Mellette kis kosárkában alma és körte kínálta magát. 5. Színezd ki a szalvétákat 2-2 színnel úgy, hogy két egyforma ne legyen köztük! Kéket, pirosat és sárgát használhatsz! 14. oldal Iskolaérettségi feladatlap 3. 1. Azt játsszátok, hogy Te vagy az anyuka/apuka, s be szeretnéd íratni a kislányodat/kisfiadat az iskolába. Anyukád/apukád az iskolai gondnok, aki felvilágosítást ad. Menj ki az ajtón, csukd be, s gyere be úgy, mintha igaziból történne a dolog! 2. Csoportosítsd a gombokat többféleképpen! Te mondd meg milyen szempontok szerint

csoportosítod, mutasd meg melyek tartoznak az általad kitalált csoportba! Mondd meg azt is mennyi gomb jut így a csoportba! 3. Milyen színűre színeznéd a napot, felhőt, füvet, fa törzsét, rózsát, havat, éjszakát? 4. Hol közlekednek az alábbi járművek? Ha a földön, földben - dobogj a lábaddal; ha vízen, vízben - mutass a kezeddel úszást; ha levegőben repkedj a kezeddel! autó, helikopter, vízi-bicikli, óceánjáró, metró, repülőgép, villamos, szörf, autóbusz, motorkerékpár 5. Énekeld el a "Csiga-biga gyere ki " kezdetű dalt, tapsold le a ritmust! 15. oldal Iskolaérettségi feladatlap 4. 1. Mondd meg hol, milyen épületben találhatók az alábbi tárgyak, személyek! sok-sok könyv -> könyvtár, könyvesbolt képek, festmények -> kiállítás, tárlat, múzeum orgona hangszer -> templom tolvajok, betörők -> rendőrség, börtön orvos, fogorvos -> rendelő, kórház 2. Tegyen a gyerek elé egy képet, melyen

valamilyen cselekmény zajlik! Mesélj a képről! Mi történhet itt? 3. Mit esznek az alábbi állatok? nyúl -> répát, káposztát macska -> egeret, tejet, húst béka -> legyet, szúnyogot, bogarat gólya -> békát, kígyót harkály -> fában élő férgeket, kukacot ló -> zabot, lucernát disznó -> moslékot, darát róka -> pockot, tyúkot szúnyog -> vért szív tehén -> füvet legel 4. Kösd össze vonallal a kártya-párokat! 5. Egyenes vonallal kösd össze a két vonal között a pontokat! A felső ponttól mindig az alsóhoz, az alsótól mindig a felsőhöz húzd! 16. oldal Forrásjegyzék Mérei Ferenc és V.Binet Ágnes: Gyermeklélektan Bernáth László és Révész György (szerk.): A pszichológia alapjai R.L Atkinson: Pszichológia Keményné dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába Pedagógiai Lexikon http://krea.bkehu/~gabo/iskola1html TARTALOMJEGYZÉK AZ ISKOLAÉRETTSÉG FONTOSSÁGA 1 AZ ISKOLAÉRETTSÉG

FOGALMA 3 ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK TESTI FEJLETTSÉG PSZICHOLÓGIAI FEJLETTSÉG A KISGYERMEKKOR TOVÁBBÉLŐ TULAJDONSÁGAI 5 6 7 9 AZ ISKOLAÉRETTSÉGHEZ SZÜKSÉGES HÁTTÉR BIZTOSÍTÁSA 10 A SZÜLŐK FELADATAI INTÉZMÉNYI HÁTTÉR 10 10 ISKOLAÉRETTSÉGI VIZSGÁLATOK 11 SZÉLDÍSZ ISKOLAÉRETTSÉGET VIZSGÁLÓ FELADATLAPOK 11 12 F ORRÁSJEGYZÉK ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA Történelem Tanári Szak Iskolaérettség Készítette: Polgár István I. évfolyam Eger 2002