Szociológia | Tanulmányok, esszék » Kenéz-Sipőcz - Informatika és társadalom

INFORMATIKA ÉS TÁRSADALOM -házidolgozat- Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Főiskolai Kar Készítette: Kenéz Zoltán Sipőcz Gergő László Témakör: Magyarország Bevezető Az elmúlt egy-másfél év jelentősen megváltoztatta az információs társadalomról alkotott felfogást – reményeket, elvárásokat, feltételeket – úgy Magyarországon, minta tágabb környezetben. Ma már nem bűvszó az Internet, senki sem várja széles körű elterjedését hetek alatt a teljes társadalomban, ugyanakkor a társadalmi különbségekkel foglalkozó szakemberek zöme tisztában van azzal, hogy fejlesztése nem csupán egy-két iparág önös érdeke; hanem a gazdasági fejlődés, az életminőség javításának egyik legfontosabb eszköze. Ez a szemlélet változás-bővülés egyszerre jelenik meg az Európai Unió tagállamainak tevékenységében és itthon is az elemzések, vizsgálatok, monitorozás kidolgozásában: Az Európai Unió állam és

kormányfőinek 2000. márciusi lisszaboni csúcstalálkozóján elfogadott eEurope Akcióterv kimondja, hogy kvalitatív és kvantitatív mutatók segítségével rendszeresen követni, ellenőrizni, mérni kell az egyes tagállamokban az információs társadalom fejlődését. Ennek megvalósítására az Európai Tanács 2000 decemberi ülésén egy 23 indikátorcsoportból álló mérőrendszert fogadott el, és minden tagállam ezen indikátorok alapján szolgáltat információt az Európai Bizottság Információs Társadalom Igazgatósága felé. Az információs társadalom helyzetéről szólva nem elég csupán az informatikai ágazatot, esetleg a telekommunikációt vagy a médiát elemezni. A kifejezés lényege az a kiterjedtség, amely ma már minden ágazatot, területet felölel és az új technológiai megoldásokkal, melyeket magával hoz, átalakítja a korábban kialakult viszonyokat, alá-, fölérendeltségi helyzeteket. A lakossági mutatók Ha valaki

kizárólag az Internet segítségével kívánná megismerni hazánkat, akkor nagyon valószínű, hogy jelentősen félreismerné ezt az országot. Az a világ, amelyet meg lehet ismerni a hálózaton – minden emberi kapcsolatával, barátságokkal, vállalkozásokkal, közintézményekkel – egyes területeken közelítőleg, máshol viszont egyáltalán nem jellemzi a hazai közállapotokat, vállalkozások életét, a hétköznapi tevékenységeket. Nem is lehet ez másként, hiszen csupán a háztartások 22%-ban van számítógép, amiből Internet-kapcsolattal csak 6% rendelkezik (240 ezer háztartás – hozzávetőleg 450 ezer fő). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korlátozásoktól, ellenőrzéstől mentes, szabad – otthoni – Internet használat a teljes népesség 3-5%-nak adatik meg, szemben az Európai Unió 37%-os átlagával. Ez a mutató egyébiránt már sokkal kedvezőbb a két-három évvel ezelőtti állapotokhoz képest (közel 100%-os a növekedés),

ami legalább annyira a számítógép árának jelentős csökkenésének köszönhető, mint az egyre jobban terjedő játékoknak (legfőbb vonzerő a fiatalok számára) és a magyar nyelvű tartalom bővülésének. Amikor a képzeletbeli vendégünk e-mail kapcsolatokat keres, meglepetéssel fogja tapasztalni, hogy milyen sokan vannak, akik nem tudnak otthoni e-mail címet megadni, csupán valamilyen ingyenes levelező rendszerben bejegyzett mailboxot. Ennek oka a nem otthoni – munkahelyi, iskolai, könyvtári – hozzáférések túlsúlya. A közel 1,1 millió polgárból – zömük fiatal (35 év alatti az összes használó 65%-a) –, akikkel online lehet ma Magyarországon érintkezni, a munkahelyen Internetezők (390 ezer fő); és az iskolában használók (420 ezer fő) adják a többséget. Az információs társadalom fejlődése szempontjából mégsem az infrastruktúra az elsődleges: Alapvető kérdés, hogy a meglévő eszközt mire lehet, mire szokták

jelenleg használni mindazok, akiknek van módjuk számítógép elé kerülni. Az Internethasználók leginkább: • • • • Keresésre - böngészésre; Munkával kapcsolatos levelezésre, írásra; Kapcsolat-tartásra (e-mail); Szórakozásra, újságolvasásra használják az Internetet. A vásárlás, ügyintézés, online médiafogyasztás (tv-rádió) széles körben még nem terjedt el. Az online közösségekben való részvétel (fórumok, chat, levelező listák) nem általános, főként a fiatalok és a nagyon régóta használók számára jelent napi gyakorlatot (csupán 20-25% az összes Internetező között). Érdemes egy pillanatra megállni az online médiumoknál. 2001 végére rögzült az az állapot – amit számos EU tagállamban is csak remélnek, hogy eljön: miszerint a leglátogatottabb oldalak mindegyike hazai tulajdonú, magyar nyelvű oldal. 3-4 évvel ezelőtt ez még nem volt ennyire nyilvánvaló, hiszen 1998-ban még alig találhattunk

hazai termékeket ezen a piacon. Mára már magától értetődő – ennek persze a hazai idegen-nyelv tudás is oka –, hogy ha valaki sikeres akar lenni ezen a piacon, akkor sokszínű, számos szolgáltatást ötvöző felületet kell kialakítania. 2001 végére a vezető oldalak napi oldal-letöltése meghaladta a 3 milliót (Origo), ami napi több mint 400 ezer felhasználót jelent. Kimondható: egy online médium csakis akkor sikeres, ha az általa biztosított jó minőségű szerkesztett tartalmat kiegészíti a felhasználók által generált forgalom (ingyenes levelező, webtárhely rendszerek); keresők és játékok kínálata. Az Internetes média lekéste azt a befektetési rohamot, ami 1999-2000-ben átsöpört a világon – vannak persze kivételek, de ezek nem fordultak elő tömegesen. Ugyanakkor ennek előnyei is vannak, hiszen így 2002 elejére azok az oldalak maradtak meg működő és élő vállalkozásként, amelyek valóban értéket kínálnak és

érdeklődést generálnak. Az Internetet használók nagy többsége úgy érzi: élete, munkája, jelentős javuláson esett át amióta használja az Internetet. Ez az életminőség javulás alapja lehet későbbi támogató kommunikációs projekteknek is. Általános jelenség, hogy a munkahelyi hozzáféréssel bíró emberek magáncélokra is használják az Internetet, ami az utóbbi időben számos esetben – a költség-csökkentési kényszerek miatt – korlátozásokat hozott magával. Éppen ezért – amennyiben a korlátozások általánossá válnak – várható a jövőben az otthoni kapcsolatok számában változás. Az Internetet rendszeresen használók zöme 35 év alatti (a hetente használók 65%-a); városi lakos. A jövő szempontjából fontos diák – középiskolások, felsőoktatásban tanulók – célcsoportban a használók aránya 70% feletti. Nem szabad elfeledkezni azokról a nagy tömegekről sem, akik jelenleg nem használják, nem ismerik az

összeköttetések előnyeit. A vizsgálatok szerint a legfontosabb gátló tényezők az Internethasználattal szemben: (1) (2) (3) (4) a számítógép hiánya (44%), az érdeklődés hiánya (37%), az Internetezés magas költsége (22%), a hozzáértés hiánya (16%). Mindezekből fakad, hogy a legnagyobb sikerrel az alábbi fejlesztési lehetőségek segíthetik a az online népesség bővülését: (1) a számítógép penetráció növelése, (2) érdeklődést kiváltó magyar nyelvű tartalmak, szolgáltatások, ügyintézés (3) olcsó Internet-hozzáférés, (4) oktatás, képzés. Ki kell emelni az online ügyintézés, szolgáltatások szerepét, mert a lakosság csakis akkor tud ’rászokni’ az életét megkönnyítő megoldásokra – márpedig az Internet, az információs társadalom fogalmának és előnyeinek értelme mélyén nem áll más, mint az életminőség javítása, a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez könnyebb, gyorsabb utak megtalálása

és alkalmazása – ha azokat rutinszerűen lehet elvégezni. A két legfontosabb terület, ahol ezt a hétköznapokban is érzékelni lehet majd: a kereskedelem áttevődése az Internetre, és a közszolgáltatások (egészségügy, nyugdíj, ügyintézések stb.) megjelenése Gazdaság az Internet közelében Az Internet 1998-1999-ben jelent meg hangsúlyosan a hazai (nagy)vállalatok életében. Az első lépés az érdeklődés, tapogatózás időszaka volt, aminek eredményeként megjelentek az első vállalati weboldalak, levelezési címek kerültek a névjegykártyákra és mindenki lelkesen böngészett szabadidejében – esetleg munkaidejében. Mára ez a költői állapot – amikor az ebusiness tanácsadók igyekeztek elmagyarázni az Internet, az információs társadalom és a tudás-management hasznosságát – megváltozott. 2001 végére a gazdasági szereplők több mint 70 %-a már rendelkezik Internet-hozzáféréssel. Ez a kapcsolat a nagyvállalatoknál

alapvetően dedikált bérelt-vonali szolgáltatás, míg a kisebb vállalatok – ők adják a magyar gazdaság szereplőinek többségét – leginkább ISDN-t használnak. A kisebb (50 fő alatti) vállalkozásoknál erősen függ a használat mértéke a vállalkozás ágazati besorolásától – a mezőgazdasági ágazatok, és a vendéglátás még kisebb mértékben használják. Feltűnően szoros a kapcsolat az Internet – és általában az online kapcsolatok – fejlettsége és kihasználtsága, és a vevő központú gondolkodásra való kényszerítettség között. Azok a vállalatok léptek a leggyorsabban ezen a területen, amelyek valamilyen okból – erős versenyhelyzet; szoros nemzetközi jelenlét vagy kapcsolat, anyavállalat; informatikához közelebbi profil – előnyben voltak. Ritkán esik szó arról, hogy az információk jelentőségének felismeréséhez nagyon sokat tettek hozzá azok a rendszerintegrátor, tanácsadó vállalkozások, amelyek

vezetői információs rendszereket, vállalatirányítási projekteket végeztek el számos ágazatban. A leginkább kihasznált területek a mindennapi gyakorlatban a levelezés, a tájékoztatás, az adattovábbítás és a marketing. Külön érdemes kiemelni a banki szektort, ahol a kapcsolattartás több mint 60%-a valamilyen digitalizált formában működik a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézésben. Külön ki kell emelni a vállalkozásokat segítő szabályzó környezet változásait: Az elmúlt évben megteremtődtek a legfontosabb jogi szabályok az Internet és az elektronikus gazdasági vállalkozások számára (2001/XL tc; 2001/CVIII tc). Ezt kiegészíti az elektronikus azonosítás technológiája (2001/XXXV tc). Így jogi akadályai már nem lehetnek az online kereskedelemnek. Az online kereskedelem (értékesítés-beszerzés) még nagyon kezdetleges állapotban van – 2001-ben alig érte el az összvolumen a 30 Mrd Ft-ot. A jövőre vonatkozó

várakozások erősen függenek az ágazatoktól: a szolgáltató szektorban jelentős, az átlagot meghaladó növekedés várható. Noha az online kereskedés a hétköznapi életben a lakossági ellátást jelzi, az üzleti világ számára még évekig nem a lakossági kiszolgálás fogja jelenteni az igazán nyereséges és perspektivikus üzletágat. Ez két okra vezethető vissza: a magyar lakosság bizalmatlansága a ’nem készpénzes’ fizetési konstrukciókkal szemben, valamint a 90-es évek elején kialakult nagyon erős félelem a csomagküldő szolgálatok áruinak minőségével kapcsolatban. A mai napig előfordulnak olyan kabaré-számok, amely az egyes teleshop kínáló cégek silány termékeit figurázzák ki – márpedig az Interneten keresztül csak nagyon kevés olyan terméket, szolgáltatást lehet nyújtani, amelynek kiszállítását maga a hálózat meg is tudja tenni: ilyenek a szoftverek, a zenék, és egy-két szolgáltatás. Éppen ezért a

lakossági kereskedelem jelentős bővítéséhez a legfontosabb akadályok az emberek gondolatai között vannak – lebontásukhoz tudatos marketingre és minőségi kiszolgálásra lesz szükség még akkor is, ha az akár hosszabb időszakon keresztül is veszteséget mutat. Talán érdemes kitérni arra is, hogy nem teljesen megalapozatlanok ezek a vásárlói félelmek, hiszen az Internet első látásra nagyon olcsó eszköznek tűnik, ahol nincs szükség számottevő befektetésre – így 2000-ben több kis-, közepes vállalkozás ugrott bele ebbe az üzletbe. Ennek viszont az lett a következménye, hogy sokan tönkrementek, oldalakat zártak be, a megrendelt termékek nem, vagy hiányosan érkeztek meg, egyszóval gondok voltak: mert az online bolt nem termelte ki még a fenntartásának költségeit sem. A lakossági szolgáltatásokkal szemben viszont 2001 a B2B szolgáltatások Internetre településének az éve volt. Beindultak olyan nagyvállalatok piacterei, mint a

MATÁV, OTP, Compaq és így a következő évekre a kilátások jelentősen derűlátóbbak ezen a téren. Az Internetet a vállalkozások egy része mind a mai napig szinte kizárólag, mint marketing elemet tekintik, ennek megfelelően 2001-ben is még számos vállalati weboldal készült, bár meg kell jegyezni, hogy egyre kevésbé gyakori, hogy a vállalkozások készítenek maguknak oldalakat. Egyre többször a termékek számára készülnek alkalmazások, ráadásképp nagyon sok esetben már nem is önálló oldalon (URL-en), hanem a médiumokon belüli szolgáltatásként. Az információs tudatosság erősödését nem csak az Internet-hozzáférés számának növekedésén lehet lemérni. Legalább ennyire beszédes az IT-stratégia, e-kereskedelmi elemzések elkészülte is. A közepes és nagy vállalatok nagy része vagy már készített ilyet, vagy az elkövetkezendő 12 hónapban tervezi ezt. Kiemelt terület az új gazdasági modell szempontjából a munkatársak,

alkalmazottak képzése, melyről megállapítható, hogy erre a vállalkozások nagy hangsúlyt fektetnek. A közép- és nagyvállalatok között a vezető beosztásúak és az egyéb, nem fizikai beosztott munkatársak 20%-a, a diplomás beosztott munkatársak több mint negyede vett részt informatikai képzésben 2001-ben. 2004-ben várható a távoktatás jelentős volumenbővülése, aminek egyik oka, hogy nem veszi ki a munkavállalót a napi feladatmegoldásokból, ugyanakkor hasonló képzettséget ad számukra. Ennek a rendszere 2001-ben vált folyamatossá az Interneten keresztüli konzultációs technikákkal – a nagyvállalkozások immár több mint 15%-a élt is a lehetőséggel. A távoktatás jelentős távlatok előtt áll, amit az is bizonyít, hogy 2001-ben a meghirdetett távoktatási pályázati összegek 7-szeresét is szét tudták volna osztani színvonalas pályaművekre. Ilyen képzésben jelenleg 15-18 ezren tanulnak Ugyanakkor a hátrányos

helyzetűek alkalmazása – távmunka segítségével – még nem épült be a hazai vállalkozások gondolatvilágába, hiszen alig néhány ezerre tehető az ilyen feladatokat ellátók száma – nem mellesleg a munkavállalók oldaláról sem könnyű feladat úgy megszervezni életüket, hogy valóban el is lássák a kiadott munkát anélkül, hogy bárki más tenné helyettük – munkaidő, pihenő stb. Jó esély van arra, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek esetén számos kudarc következzen be ezen a területen pusztán a napi időbeosztások hibás megállapítása miatt. Kiemelt társadalmi csoportok – kultúra Az Internet közvetítő jellegét egyre erőteljesebben használják ki a kulturális élet szereplői. A közgyűjtemények, könyvtárak szolgáltatásai jelentősen bővültek, így 2001 végére nem meglepő, ha akár online kiállítással találkozik valaki barangolás közben. Ezeknek az újdonságoknak erőteljes vonzereje is lehet olyan

rétegekre is, ahol ma még csak kevésbé alkalmazzák az információs kor eszközeit: ilyen hátrányos csoportok a nemzeti kisebbségek és a kistelepülések lakói. A távolabbi – vagy elmaradottabb területeken élő – lakosság számára az Internet mint lehetőség most még csak sporadikusan merül fel, noha jelentős bővülés tapasztalható a kistelepülési értelmiség (orvosok, pedagógusok, jogászok, szakértelmiség) hozzáférésében. A nekik nyújtott szolgáltatások viszont még nem érik el azt a szintet, amitől a használat gyors fejlődési útra léphetne, hiszen sem a távolabbi településeken elvégzendő feladatok – vásárlások, ügyintézés – sem a szórakozási lehetőségek zöme nem elérhető az itt élők számára. Oktatás A közoktatásban nemcsak megjelent az Internet, de már nem számít kuriózumnak sem a tanárok, sem a diákok részéről (70% feletti az iskolák bekötöttsége). A használati mutatók viszont nem ilyen jók:

a tanulási feladatoknak csak 10%-ában alkalmaznak digitális eszközöket a pedagógusok. Ez a tény pedig nem a tanári alulképzettségben rejlik - hanem az eszközök szakirányú képzések miatti terheltségében. A legtöbb intézményben csupán az informatika oktatására szolgáló termekben vannak számítógépek és Internet (és persze ezekben a termekben folyamatosan órák is vannak), így a szakos képzésben – legyen az bár természet-tudományi vagy bölcsész tematikájú – nincs alkalom az elkészült segédanyagok alkalmazására sem. A diákok Internet iránti fogékonysága már az elmúlt években is meghaladta a átlagot, ami 2001 év végére közelített az 50%-hoz. A leggyakoribb alkalmazások a játékok, szövegszerkesztés, házi feladatok gyűjtése – de már több mint 25%-os az iskolai oktatóprogramok futtatása is. A felsőoktatásban a behálózottság teljes, az intézmények zöme (a karok 60%) legalább 1Mbps sávszélességgel éri

el a világhálót. Az oktatói hozzáférés is hasonlóan kielégítő, bár az alkalmazás terén még itt is vannak gondok: A hallgatók csupán 62%-a használja az információs eszközöket tanulmányai elvégzéséhez – noha a lehetősége megvan a hozzáférésre. Ennek a helyzetnek nem csak a diákok az okozói: a felsőoktatásban dolgozó oktatók jelentős része nem, vagy csak részben alkalmazza az online kapcsolatot a hallgatókkal, akik így kevésbé vannak arra kényszerítve, hogy akár szakirodalmakat, akár magát a dolgozatot elektronikusan adják le. E-kormányzat A központi államigazgatás Internet-hozzáférésének, belső rendszereinek kiépítése megtörtént. A legnagyobb kihívás jelenleg az elektronikus és papíralapú iktatás, ügyintézés párhuzamosságainak csökkentése, megszüntetése. A hivatalokon belüli és azok közötti informális kommunikáció jelentős része már ma is emailekben történik, de a hivatalos álláspontok

közlése, eljuttatása a mai napig – hitelesítési problémák miatt – papíralapú. A minisztériumi weboldalak rendszere kialakult, ugyanakkor a legtöbbjük az EU statisztikai besorolás szerint csak a legalacsonyabb szinten van – a tájékoztatásra alkalmas. A közvetlen alárendeltségű hivatalokra gyakran még ez sem érvényes. Saját bevallásuk szerint a központi intézmények 3-5 hónapos felkészüléssel készek az elektronikus közbeszerzés elindítására. Összességében kijelenthető, hogy a központi kormányzat – feltehetően azért is, mert nem áll közvetlen kapcsolatban ügyfelek tömegeivel – kisebb hangsúlyt fektet a lakossági, vállalkozói kapcsolatok Internetre terelésére, mint az intézmények közötti kapcsolattartásra. Ez abból is jól látszik, hogy mindazok a közvetlen irányítású intézmények, amelyek jelentős állampolgári, vállalati ügyféltömeget mozgatnak: pl. APEH, Nyugdíjfolyósító, jelentős erőfeszítéseket

tesznek tevékenységük informatikai oldalról történő támogatására is: Ennek jó példája, hogy a 2001 évről szóló személyi jövedelem adó bevallások közel negyedét elektronikus kitöltő program segítségével ellenőrzik a bevallók. A helyi önkormányzatok helyzete is javult a hozzáférést vizsgálva (69%-nak van Internet kapcsolata), ellenben a hozzáférés sebessége jelentős tartalékokat rejt még magában. A szolgáltatások elektronizáltsága erősen függ a települések méretétől – a városokban a belső folyamatok esetében ez ma már természetes az ügyintézők számára. Fontos kiemelni, hogy a jelentősebb hivatalokban a belső hálózati rendszerek alkalmazása szükségszerű és az ügyintézők egymással is ezeken keresztül kommunikálnak. A lakossággal való kapcsolatban jelentős lemaradás tapasztalható – szinte nincs olyan önkormányzat, ahol legalább ügyfélfogadási időpontot lehetne elektronikusan kérni. Itt a jó

példa nagyon sokat jelenthet az ilyen rendszerek elterjedésében. Az Internet alkalmazási gyakorlatában két markánsan eltérő csoportot lehet megkülönböztetni, amelyek között a vezetési módszertan húzza meg a határt: funkcionális – annak van kapcsolata, akinek szükséges; hierarchikus – a vezetők kiváltsága a használat. Az önkormányzati fejlesztésekben erős korlátot jelent a megfelelő szakmai háttér hiánya a versenyszféra elszívó hatása miatt. Összefoglalás A hazai információs társadalom 2001-ben számos területen jelentősen előrelépett, noha egyes területeken elmaradása még nőtt is talán. Előrelépett Le van maradva A központi intézmény rendszer megkezdte A helyi intézmények Internethez fűződő működését (IKB). viszonya nagyon személy (polgármester) függő. Elindult a központi kormányzati oldal. Csak néhány egyszerű szolgáltatás vehető igénybe. Elkészült az első átfogó Internet-fejlesztési program

(NITS 1.0) Elindultak a szisztematikus támogatási A vállalatok Internetes fejlesztései lelassultak, programok. már-már megálltak. Tisztult és bővült szolgáltatásaiban az online Még mindig jelentősen kevesebb letöltés média. tapasztalható naponta, mint pl. Csehországban. Nőtt a magán felhasználók száma az Egyes ágazatokban nem változott a otthonokban. ’behálózottság’ mértéke (agrárium, kereskedelem). Nőtt az informatikai alapismeretekkel Az Internetet nem használók ellenállásának rendelkezők száma. egyik fő oka a félelem az ismeretlentől. Elkészültek a szabályozási keretfeltételek. Nincsenek meg a digitális aláírás napi gyakorlati példái a felhasználók felé