Szociológia | Családon belüli erőszak » Somogyi Jácinta - A Nane egyesület és az Eszter alapítvány kommunikációs tevékenysége a családon belüli erőszak ellen

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirány A Nane egyesület és az Eszter alapítvány kommunikációs tevékenysége a családon belüli erőszak ellen Készítette: Somogyi Jácinta Budapest, 2005. http://www.doksihu 3 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 4 II. A JELENSÉG ELŐTÉRBE KERÜLÉSE A TÁRSADALMI FOLYAMATOK TÜKRÉBEN 6 III. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK 10 3.1 A családon belüli erőszak fogalma és megnyilvánulási formái 10 3.2 A bántalmazási folyamat 12 3.3 Miért marad? A bántalmazás hatása az áldozatra 14 3.4 A családon belüli erőszak nagyságrendje: tények és adatok 17 IV. A JELENSÉG KEZELÉSE ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN 19 V. A NANE EGYESÜLET ÉS AZ ESZTER ALAPÍTVÁNY KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ELLEN 24 5.1 Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület 5.11 A NANE Egyesület

céljai és tevékenysége 5.12 Megjelenés a médiában 5.121 Néma Tanúk Kiállítás 5.122 Kampánytervezet a 2006-os esztendőre 5.13 Hogyan támogathatjuk a NANE Egyesületet? 24 24 28 29 31 36 5.2 Alapítvány az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára 5.21 Az ESZTER Alapítvány céljai és tevékenységei 5.22 Kampány a családon belüli erőszak ellen 5.221 Képzések 5.222 Országos szakmaközi konferencia 5.223 Csendes kampány 5.224 Hangos kampány 5.23 Az ESZTER Alapítvány támogatói 39 39 42 43 43 45 47 48 5.3 A NANE Egyesület és az ESZTER Alapítvány összehasonlítása 5.31 A célok, tevékenységek és eszközök tükrében 5.32 A médiában történő megjelenés alapján 51 51 52 VI. BEFEJEZÉS 54 VII. IRODALOMJEGYZÉK 56 VIII. FÜGGELÉK 61 http://www.doksihu 4 I. Bevezetés „Pénz olvasva, asszony verve jó” Sajnos sokan vannak, akik még úgy gondolják, hogy feleségükkel, élettársukkal azt

csinálhatnak, amit akarnak, tárgyként kezelhetik, üthetik-verhetik, tulajdonuknak tarthatják. Sokan viccelődnek ezen a „népi bölcsességen”, nem gondolván bele e mondat valódi jelentéstartalmába. Vajon kinek jó ez? Kinek lehet egyáltalán jó, ha bántják? Egy biztos, a meggyötört, megkínzott nőnek nem jó! A családon belüli erőszak napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi problémája. A kutatások szerint a családon belül elkövetett erőszakos cselekedetek hetente egy nő életét követelik Magyarországon. Az európai és magyar statisztikai adatok is azt mutatják, hogy minden ötödik nő él vagy élt olyan kapcsolatban, ahol partnere fizikailag bántalmazta. Mivel a partnerbántalmazásban az elkövető az esetek 95 százalékában férfi, így nők elleni férfierőszakként értelmezem a családon belüli erőszakot. Dolgozatom célja, hogy feltárjam a családon belüli erőszak jelenségét és bemutassam két civil szervezet, a Nők a Nőkért

Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) és az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára (ESZTER) létrehozott alapítvány kommunikációs tevékenységét a családon belüli erőszak ellen. Szeretném felhívni a figyelmet a jelenségre, szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy lebontsuk azt a sok-sok tévhitet, megbélyegzést, amely az áldozatot vonja felelősségre és nem a bántalmazót, aki elköveti az erőszakot. Szeretném, ha az emberek tudatába beépülne, hogy a feleségverés súlyos bűn és senkinek sincs joga a másikat megütni semmilyen körülmények között. A kutatás módszeréül a mélyinterjút választottam. Felkerestem az ESZTER Alapítvány ügyvezető igazgatóját, dr. Virág Györgyöt és interjút készítettem a NANE Egyesület főállású munkatársával, Kispéter Erikával is. Megkérdeztem őket szervezetük célkitűzéseiről, küldetésükről, megalakulásuk körülményeiről. Mivel non-profit szervezetekről

van szó, a szűkös anyagi keretek meghatározzák működésüket. Beszéltünk arról, hogyan sikerül támogatókat találniuk, milyen módon biztosítják a működésükhöz szükséges anyagi forrásokat. A médiában történő szereplések a beszélgetések fő pontját képezték. Mindkét szervezet esetében http://www.doksihu 5 rákérdeztem, hogyan próbálják megnyerni a közvéleményt, a társadalmi tudatformálásban milyen szerepet játszanak, milyen üzeneteket közvetítenek a közvélemény számára. A dolgozat első részében azokat a társadalomtörténeti folyamatokat idézem fel, melyek során a családon belüli erőszak jelensége fokozatosan előtérbe kerülhetett. A családon belüli erőszakkal történő foglalkozás kezdetét a nőmozgalmak megjelenéséhez kapcsolják, mely megtörte az évszázadokig tartó női hallgatást. A világ hagyományos felosztása a nők számára a magánszférát jelentette, mely elszigeteltséget,

bezártságot jelentett sokuknak. Ebből a szűk élettérből szerettek volna kitörni. Az önkéntes női csoportok szerveződésével lehetőségük nyílott arra, hogy találkozzanak egymással és megbeszéljék problémáikat, beszéljenek az őket ért erőszakról, mely otthonukban rettegésben tartja őket. A harmadik fejezetben először a jelenség fogalmát tisztázom, majd felsorolom és részletezem az erőszak megnyilvánulási formáit. Fontosnak tartom tudatosítani a bántalmazás és az esetenként előforduló családi veszekedések, viták közti különbségét. A bántalmazási folyamat jellegzetességeinek tárgyalása után, annak hatásait vizsgálom az áldozatokra nézve. A köztudatban kialakult tévhitek és a tények szembeállításával elemzem az indokokat, okokat, melyek az áldozatot a bántalmazó kapcsolatban tarthatják. A továbbiakban a családon belüli erőszak nagyságrendjét vizsgálom. Tóth Olga szociológus által vezetett 1998-ban

végzett felmérés eredményeire támaszkodom, továbbá Morvai Krisztina, büntetőjogász által végzett 1995-ben jogerőre emelkedett bírósági döntések elemzését veszem alapul. A következő szakasz a jelenség kezelésének módjairól szól, ábrázolva a magyar és a külföldi viszonyokat is. Elemzésem tárgya elsősorban a rendőrség szerepe, a rendőrség véleménye, hozzáállása a családon belüli erőszakos cselekedetekhez. Megszólaltatom Diószegi Gábor, rendőr alezredest, Morvai Krisztinát és a Habeas Corpus Munkacsoport, közhasznú jogvédő egyesület igazgatóját, Juhász Gézát. Példákat hozok más európai országokból, ahol sikeresen vették fel a küzdelmet a családon belüli erőszak visszaszorítására. Az ötödik fejezetben bemutatom a NANE Egyesületet és az ESZTER Alapítványt. Először a NANE Egyesület céljait és tevékenységeit összegzem, majd a médiában történő megjelenésüket tárgyalom. Ennek keretében elsőként

az utóbbi időkben történt médiaszerepléseket fejtem ki, majd megismertetem az olvasóval a http://www.doksihu 6 Néma Tanúk Kiállítást. Kispéter Erika egy 2006-ra vonatkozó kampány tervet is elmesélt nekem, mely természetesen helyet kap a dolgozatban. Az ESZTER Alapítvány megalapításának története után az ESZTER Ambulancia tevékenységét és működését tárgyalom. Az ESZTER Alapítvány életének jelentős állomása az egy éves kampány lebonyolítása volt. A kampány négy részből állt. A vidéki szakemberek számára tartott képzésekkel kezdődött 2003 májusában, majd a kétnapos Országos Szakmaközi Konferencia követte 2003. szeptember 30-án és október 1-én. A kampány következő mozzanata az úgynevezett „csendes kampány”, mely az áldozatokat kívánta megszólítani és intim környezetben helyezett el szórólapokat és plakátokat. A kampány záró elemére, a „hangos kampányra” 2004. márciusában került sor

Mindkét szervezet esetében összegyűjtöttem a kampányokhoz kapcsolódó plakátokat, posztereket, melyeket a függelékben helyeztem el. A képek a mondanivalóm illusztrálására szolgálnak. Mivel egyik szervezet sem kap rendszeres állami támogatást, fontosnak tartottam megemlíteni a támogatókat. Érdekes megfigyelni, hogy milyen nagy arányban találhatunk külföldi támogatókat, főként a NANE Egyesületnél. Bár a két szervezet közös cél megvalósításáért küzd, nevezetesen a családon belüli erőszak megelőzésért és visszaszorításáért, továbbá hatékony segítséget kívánnak nyújtani az áldozatoknak, az eszközök mégis különbözőek. A munka utolsó részében összehasonlítom a két civil szervezetet a célok és a megvalósításukhoz szükséges eszközök tekintetében, a médiában történő megjelenésük alapján. II. A jelenség előtérbe kerülése a társadalmi folyamatok tükrében A családon belüli erőszakkal, a

nemi erőszakkal és a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélésekkel a feminista mozgalom kezdetéig senki sem foglalkozott. Az 1970-es években kibontakozott feminista mozgalom kitöréséig senki nem ismerte el, hogy poszttraumás zavarokban leggyakrabban a nők, és nem a háborúkban harcolt férfiak szenvednek. 1 Sigmund Freud észrevette, hogy a családon 1 Herman, Judith: Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó - Kávé Kiadó – NANE Egyesület, Budapest, 2003. http://www.doksihu 7 belüli erőszak a nők életének mindennapos részét képezi, azonban ezt követően meghátrált a pszichés trauma vizsgálatától és visszavonta tanait. A XIX. század végén a tudományos kutatás fő témája a „hisztéria” nevű rendellenesség volt. Úgy tartották, hogy a hisztéria kizárólag a nők betegsége, melynek forrása a méh. A hisztériát érthetetlen tüneteket okozó, különös betegségnek tartották. Freud is tanulmányozta a hisztériát

és az ő kutatásai vezettek a legmélyebbre a nők életének valóságában. Freud rájött arra, hogy a hisztériás tünetek kiváltó oka valamilyen gyerekkori szexuális visszaélés, amely járványszerű jelenség, és nemcsak az alacsonyabb társadalmi rangú, hanem a nagypolgári családokban is nagy számban előfordul. Freud véleményét „A hisztéria etiológiája” című munkájában tette közzé. A művet a kortársak, szaktekintélyek hallgatással fogadták Freud ezután visszavonta nézeteit és erőteljesen cáfolta őket. Soha többé nem ismerte el, hogy a nők életében a szexualitás nagyon gyakran párosul erőszakkal és amellett tartott ki, hogy a nők csak elképzelik, amiről a kezelésük folyamán beszámoltak és maguk is kívánják az erőszakos cselekedeteket. Freud azért rúgta fel elméletét, mert fenyegette a számára nagyra tartott patriarchális értékeket. Tiltakozása olyan méreteket öltött, hogy nemcsak a pszichés trauma

kutatásától és a nőktől határolta el magát, hanem kidolgozta elméletét, mely szerint „a nők alacsonyabb rendűek és természetüknél fogva hazugok”. 2 Freud ezen elmélete hamar szárnyra kapott és virágzott, azonban a feminista ideológia terjedését nem lehetett feltartóztatni. Amikor a nőmozgalom megjelent a világtörténelemben, a patriarchális társadalom megváltoztatása mellett, a világ hagyományos felosztásának nézetét is törölni akarta az emberi tudatból. A világ hagyományos felosztása a nők számára a magánszférát jelentette, az ésszel szemben az érzelmeket, az önérvényesítéssel szemben az önfeláldozást, az aktivitás helyett a passzivitást.3 A feminizmus az örökérvényűnek tartott igazságokkal szemben úgy kívánt fellépni, hogy különválasztotta a biológiai nem és a társadalmi nem fogalmát. A társadalmi nem azt jelenti, hogy „a férfi és a női identitások társadalmi és kulturális

meghatározottságok következtében alakulnak ki.” 4A biológia segítségével igazolták évszázadokon 2 Herman, Judith: Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó - Kávé Kiadó – NANE Egyesület, Budapest, 2003. 33 oldal 3 Lévai Katalin: A nő szerint a világ. Osiris Kiadó, Budapest, 2000 4 Lévai Katalin: A nő szerint a világ. Osiris Kiadó, Budapest, 2000 10 oldal http://www.doksihu 8 keresztül a férfiak intellektuális felsőbbrendűségét, mely akkor dőlt meg, amikor a nők megjelenhettek az egyetemeken. A feminista mozgalomhoz csatlakozó nők hittek a radikális változtatások lehetőségében, a korai feminizmus szenvedélyes mozgalom volt. A nők leginkább az otthon szférájából szerettek volna kilépni, mely sokuknak bezártságot, társadalmi elszigeteltséget és egzisztenciális függőséget jelentett. 5 A magánélet nagyra tartott szentsége, sérthetetlensége akadályozta a nők ellen elkövetett erőszakos cselekmények tudatosulását. A

nők életét gyakorlatilag elrejtette a személyes szféra, mely a valós életkörülményeikbe nem hagyott betekintést. Ha egy nő elkezdett beszélni a családon belüli szexuális életéről és az ezzel összekapcsolódó erőszakos élményeiről, általában megvetés, megszégyenítés hitetlenkedés és gúnyolódás fogadta. A nőket évszázadokig elhallgatatták, melynek hatására az otthon az erőszakos visszaélések melegágyává vált. 6 Nehéz volt felismerni, hogy a demokrácián nyugvó közszféra mellett az otthon falai között önkényuralom vagy diktatúra létezhet. A nőknek nem voltak szavaik az őket ért elnyomás megnevezésére, így a nőmozgalom kezdetét „öntudatébresztésnek” nevezik. Az öntudatébresztés helyszínei az önkéntes női csoportok voltak. A feminizmus nagy felfedezése volt ez, mely során a nők megosztották egymással élettörténetüket, tapasztalataikat. A kizárólagos női tér megteremtése lehetővé tette, hogy

megnevezzék sérüléseiket, beszéljenek az őket ért nemi erőszakról, lerántsák a leplet az addig eltitkolt családi életükről. A légkörre a meghittség, a védettség és a bizalom volt jellemző. A nők beszéltek és a többi nő hitt nekik. Az öntudatébresztés módszerei hasonlítanak a pszichoterápiás módszerekhez, azonban alapvető különbség, hogy az öntudatébresztés célja a társadalmi változás, míg a pszichoterápiás módszerek az egyén változását tűzték ki célul. A női csoportok hozzájárultak ahhoz, hogy az áldozatok megismerjék és támogassák egymást, hogy közös erővel zúzzák szét a magánélet falát és együttesen cselekedjenek. 7 Az öntudatébresztéssel megkezdődött folyamat egyre nagyobb nyilvánosságra tett szert. A New York Radical Feminists nevű női szervezet rendezte meg az első nyilvános tanúságtételt 1971-ben, mely során a nők az ellenük elkövetett Lévai Katalin: A nő szerint a világ.

Osiris Kiadó, Budapest, 2000 Herman, Judith: Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó - Kávé Kiadó – NANE Egyesület, Budapest, 2003. 7 Herman, Judith: Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó - Kávé Kiadó – NANE Egyesület, Budapest, 2003. 5 6 http://www.doksihu 9 szexuális erőszakról beszéltek. 8 A nők villámgyorsan megtanulták, hogyan kell nyilvánosság előtt fellépni és beszélni, intellektuális vitákban részt venni, kiáltványokat fogalmazni és dokumentumokat írni. 9 1976-ban Brüsszelben életre hívták a Nők Elleni Bűncselekmények Első Nemzetközi Törvényszékét. Az 1970-es évek közepe óta megkezdődtek a nemi erőszakkal kapcsolatos törvények reformjai az Egyesült Államokban, melyet a National Organization for Women (Nemzeti Szervezet a Nőkért) feminista szervezet kezdeményezett. Az amerikai feminista mozgalom hatására a szexuális erőszak témakörében intenzív kutatás indult meg. 1975-ben létrehozták a National Insitute

of Mental Health (Országos Mentálhigiénés Intézet) keretein belül egy a nemi erőszakra specializálódott központot. Ebben az intézményben a kutatók többsége nő volt. A feminista kutatók vizsgálati alanyaikhoz közel kerültek és elvetették azt a nézetet, hogy a tudományos vizsgálódáshoz érzelmi távolságtartás kell. A kutatásban a személyes interjúknak és az interjú alanyokkal kialakított érzelmi kapcsolatnak nagy szerepe volt. A kutatásokban kimutatták, hogy a nők és gyermekek sérelmére elkövetett erőszak kultúránkban igen elterjedt és rendszeresen előforduló jelenség. Diana Russel szociológus vezetésével végzett felmérés megdöbbentő eredményt hozott. A felmérés során 900 nőt kérdeztek meg, véletlenszerű mintaválasztással. Kiderült, hogy minden negyedik nőt megerőszakoltak és gyerekkorában minden harmadik nő vált szexuális visszaélés áldozatává. 10 A feministák a nemi erőszakot nem szexuális

cselekedetként, hanem erőszakként határozták meg. Véleményük szerint a szexuális erőszak a férfiuralom fenntartásának eszköze. A férfiak a megfélemlítés eszközével fejezik ki a nők alárendeltségét, ezáltal gyakorolják felettük a hatalmat és az ellenőrzést. 11 A nőmozgalom nemcsak a köztudatot formálta át a nemi erőszakkal kapcsolatban, hanem az áldozatok felé fordította a figyelmet. 1971-ben nyílt meg az első Krízisközpont az Egyesült Államokban, mely szexuális erőszak áldozatává vált nőket látott el. Több hasonló központ is létrejött a civil szervezetek hatására, melyekben főként önkéntesek dolgoztak. Az önkéntesek gyakran elkísérték az 8 Herman, Judith: Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó - Kávé Kiadó – NANE Egyesület, Budapest, 2003. 9 Lévai Katalin: A nő szerint a világ. Osiris Kiadó, Budapest, 2000 10 Herman, Judit: Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó - Kávé Kiadó - NANE Egyesület, Budapest,

2003. 11 Herman, Judit: Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó - Kávé Kiadó - NANE Egyesület, Budapest, 2003. http://www.doksihu 10 áldozatokat orvosi vizsgálatra vagy a rendőrségre, így akarták felhívni a figyelmet a szakellátás hiányosságaira. 12 Az amerikai és nyugat-európai feminista mozgalmak rövid idő alatt női egészségházakat alapítottak, óvodákat, bölcsődéket és egyéb gyermekellátó intézményeket hoztak létre. Az alternatív szülés lehetőségeiről és a hagyományos egészségügyi gyakorlat megreformálásáról nőgyógyászokkal konzultáltak. Segélyvonalat hoztak létre az erőszakot elszenvedett nők segítésére, támogatására. 13 A nőmozgalmak sikerét jelzi, hogy néhány év leforgása alatt elérték, hogy a politika foglalkozzon az úgynevezett nőkérdéssel. Átértékelődött a nők és a férfiak közötti viszonyrendszer és fokozatosan megváltoztak a társadalmi szerepek. III. A családon belüli erőszak

3.1 A családon belüli erőszak fogalma és megnyilvánulási formái „A családon belüli erőszak testi vagy lelki bántalmazás az elkövetővel közeli vagy bensőséges kapcsolatban álló vagy állott személy ellen.” 14 A házasságban vagy élettársi kapcsolatban elkövetett erőszak esetében, 95 százalékban férfi az elkövető és nő a sértett. 15 Ezért a továbbiakban a családon belüli erőszakot nők elleni férfierőszakként értelmezem. A szakirodalom a bántalmazást abuzusnak nevezi és három különböző fajtáját különíti el: érzelmi bántalmazás, fizikai, azaz tettleges bántalmazás és szexuális bántalmazás. 16 Az érzelmi bántalmazás vagy másképpen lelki terror során az elkövető úgy okoz fájdalmat, hogy partneréhez egy ujjal sem nyúl. Ehelyett folyamatosan bírálja, kritizálja, döntéseit megkérdőjelezi, gúnyolja, állandóan ellenőrzés alatt tartja, eltiltja barátaitól és rokonaitól és betegesen féltékenykedik.

Ennek hatására az áldozat önbizalma leépül, megalázottá, magányossá válik és félelemben, szorongásban él. 12 Herman, Judit: Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó - Kávé Kiadó - NANE Egyesület, Budapest, 2003. 13 Lévai Katalin: A nő szerint a világ. Osiris Kiadó, Budapest, 2000 14 NANE Egyesület: Miért marad? A családon belüli erőszak: a feleség- és gyermekbántalmazás. Hogyan segíthetünk? 1999. 6 oldal 15 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 16 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 http://www.doksihu 11 Természetesen minden családban előfordulhatnak viták, kisebb összezördülések, súrlódások. A bántalmazást a szokványos együttélési problémáktól vagy rossznak nevezhető házasságtól a rendszeressége, súlyossága és célzatossága határol el. Az érzelmi bántalmazás leggyakrabban előforduló megjelenési

formái a következők: 17 • Elszigetelés, elmagányosítás; • A mozgásszabadság és elemi igények korlátozása; • Gazdasági, anyagi erőszak; • A megalázás nem szóbeli módozatai; • Folyamatos bírálat, gúnyolódás, sértegetés; • Külső szexuális kapcsolat nyílt és bántó folytatása; • Állandó bizonytalanságban tartás. A megnyilvánulási formák közül az első négy pontot fejteném ki bővebben, mert úgy gondolom, hogy ez némi magyarázatra szorul. Az elszigetelés célja, hogy a bántalmazó minél inkább függő helyzetbe hozza a sértettet, kiszolgáltatottá váljon és uralkodhasson felette. Amikor a nőnek segítségre lenne szüksége, így senkihez sem tud majd fordulni. Az izoláció eszközeként a férfi megszabja, hogy a nő mit csinálhat, kivel találkozhat, kivel beszélhet, megtilthatja, hogy munkát vállaljon stb. A mozgásszabadság illetve cselekvési szabadság korlátozásának egyik szokványos

megnyilvánulási módja, a közös otthonból történő kizárás. Ez természetesen jogellenes magatartás, melynek enyhébb megítélésű esetei szabálysértésnek, a súlyosabbak bűncselekménynek minősülnek. 18 A gazdasági, anyagi erőszak esetének eszköze a pénzzel történő visszaélés. Előfordulhat, hogy a nő nem tud munkahelyen dolgozni, például gyermek születése után. Az „eltartó” nap mint nap szembesíti a nőt ezzel a ténnyel, minden fillérről el kell számolnia a férfi felé, magyarázkodnia kell, hogy miért vett a gyermeknek játékot, ruhát, élelmiszert. A férfit terrorizálásában az a közfelfogás is segíti, miszerint a gyermek nevelése és a háztartás vezetése nem számít munkának. A megalázásnak számtalan nem verbális megnyilvánulása van. Ilyen például az étel kiöntése, ezáltal a másik ember munkájának nem becsülése, a hamutartó 17 18 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és

a jog Kossuth Kiadó, 2003 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 http://www.doksihu 12 kiborítása. Számos nő említette meg a lelki bántalmazás részeként, hogy férjük után nap mint nap ki kellett tisztítaniuk az összevizelt fürdőkádat vagy mosdót. 19 A tettleges bántalmazás megnyilvánulási formáinak felsorolása éppúgy lehetetlen, mint a lelki terror egyes változatainak bemutatása. A bántalmazók rendkívül széles eszköztárral rendelkeznek asszonyuk „megnevelése” téren. Ide tartozik a felpofozás, ellökés, rúgás, ütlegelés puszta kézzel vagy egyéb eszközökkel (bottal, tárgyakkal), fojtogatás, harapás, fegyverrel fenyegetés Szexuális abuzusra a közhiedelemmel ellentétben leggyakrabban nem egy eldugott utcában, parkban vagy erdőben kerül sor, hanem az otthon falai között. A felek jól ismerik egymást, házastársak, vagy válófélben lévők, volt élettársak, vagy

régi barátok. A vizsgálatok szerint az ismerősök által elkövetett szexuális erőszak az összes szexuális erőszak mintegy 80%-át teszi ki. 20 Természetesen olyan eset is előfordulhat, hogy ismeretlen férfi támad idegen nőre, azonban ez nagyon ritka. A házasságon belüli nemi erőszak a hatalomgyakorlás egyik megnyilvánulási formája, a férfi teljes mértékben uralni, birtokolni akarja a nőt. A magyar Büntető Törvénykönyv a házasságon belül elkövetett szexuális erőszakot 1997 óta bűncselekménynek tekinti. 21 3.2 A bántalmazási folyamat Az érzelmi, tettleges és szexuális bántalmazás megnyilvánulási formái általában nem önállóan jelentkeznek, hanem egymást váltva, kiegészítve. A partner verése gyakran párosul folyamatos lelki terrorral, esetenként szexuális erőszakkal. Ezek nem különálló események, hanem egy folyamat részeit képezik, melynek kezdetét sokszor nehéz felismerni. A bántalmazási folyamatra jellemző,

hogy az eszközök egyre durvábbá válnak az idő múlásával. Egyes berendezési tárgyak összetörését a fél lakás tönkretétele követheti. Egy elcsattanó pofont később további pofonok, ütlegelés, súlyos testi sérülések okozása válthatja fel. A folyamat kezdődhet a partner izolációjával, elmagányosításával. Ezt követheti, erősítheti a partner 19 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 Tóth Olga: Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12, Budapest, 1999 21 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 20 http://www.doksihu 13 önbizalmának megtörése, a fokozódó gúnyolódások és sértegetések, melyek azt éreztetik a partnerrel, hogy haszontalan, semmirekellő alak. 22 „A bántalmazási folyamat lényegében nem más, mint az egyik ember uralkodása, hatalomgyakorlása a másik ember felett”. 23 A bántalmazó

tettét azzal indokolja, hogy felesége elviselhetetlen, kibírhatatlan lény, ezért fegyelmezésre, nevelésre szorul. Ezt rendszeresen bizonyítania kell ahhoz, hogy uralmát gyakorolhassa. A bántalmazó azt tudatosítja az áldozatában, hogy nélküle semmire nem képes, mivel ő ügyetlen, buta, és örüljön neki, hogy egyáltalán elviseli. Sajnos az áldozat gyakran el is hiszi bántalmazójának, hogy elviselhetetlen és azt is, hogy nem tud élni az erőszakos férfi nélkül. Sokszor a bántalmazó még indokot sem keres tettére, a feleségét tulajdonaként kezeli, amivel azt csinálhat, amit akar. A köztudattal felindulásból fakadó ellentétben a cselekmény. 24 partnerbántalmazás Mindenkivel nem előfordulhat idegességből, néha, hogy türelmetlenebb, dühösebb a kelleténél és ebből adódóan gorombán viselkedik. A hangsúly azonban a gyakoriságon van, a bántalmazás alapja ugyanis a rendszeresség. A bántalmazó céltudatosan igyekszik

megtörni az áldozat akaratát és bizonytalanságban, függőségben akarja tartani. Akit pedig bizonytalanságban tartanak, azon egyre inkább el fog uralkodni a félelem, mely még inkább kiszolgáltatottá teszi. A bántalmazási folyamat kezdetén a nők legtöbbször magukat okolják, hogy az egykor szerető, kedves és figyelmes társ agresszív, törő-zúzó partnerré változott. Először magukban keresik a hibát és próbálnak megfelelni a férfi elvárásainak. Például ha a férj azt kifogásolja, hogy sokat beszélnek, ezután kevesebbet fognak, ha a partner az étel minőségét kritizálja, jobban odafigyelnek a főzésre, esetenként változtatnak ruházatukon, megjelenésükön. Egyre többet adnak fel önmagukból, személyiségükből. A fordulópont akkor következik be, ha az áldozat felismeri, hogy nem neki kell megváltoznia. Ha rájön arra, hogy bármit is tesz bármennyire is igyekszik kielégíteni partnere igényeit, mindig fog okot találni az

őrjöngésre, tombolásra. A bántalmazási folyamatra a ciklikusság jellemző, melynek három jól elkülöníthető szakasza van: a feszültség növekedése, az erőszakos kitörés és az 22 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 14 oldal. 24 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 23 http://www.doksihu 14 enyhülés, megbánás időszaka. 25 A feszültség növekedésének fázisában a bántalmazó jelentéktelen dolgok miatt idegeskedik, mindenben hibát talál, frusztrált, dühös. Egyre gyakoribbak lesznek a súrlódások, fokozódik a feszültség, egyre indulatosabbá válik a bántalmazó. Ekkor kitör az erőszak, tettlegessé fajulnak az események A kitörésben a feszültség feloldódik. Az erőszakos cselekmény után kezdődik a megbánás szakasza, a

bocsánatkérés és fogadkozás, hogy soha többet nem fordul elő ilyen. A nő gyakran hisz férjének, élettársának 26 Azonban a kedveskedés, figyelmesség és „normális” viselkedés nem tart hosszú ideig, újból kezd felgyülemleni a bántalmazóban a feszültség Előfordulhat olyan eset is, hogy a bántalmazás nem ismétlődik meg, csak egyszer fordul elő, de általában elmondható, hogy két bántalmazási ciklus lezajlása után már nem szabad hinni a bántalmazónak, hogy meg fog változni. 27 3.3 Miért marad? A bántalmazás hatása az áldozatra Gyakran feltesszük azt a kérdést, hogy miért marad a bántalmazott egy ilyen kapcsolatban, miért nem lép ki belőle, miért nem hagyja ott élettársát, férjét. Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ tudjunk adni, fel kell mérnünk, hogy milyen hatást gyakorol a bántalmazás az áldozatra és meg kell ismernünk a köztudatban uralkodó szemléleteket, nézeteket. Ha valakit a nyílt utcán ér erőszak,

természetesnek tartjuk, hogy orvosi ellátásban részesül, körülveszik az együtt érző hozzátartozók, rokonok, barátok, ismerősök. Azonban ha valaki az otthon falai között szenved el erőszakos cselekményt, egészen más helyzetbe kerül. Inkább titkolja, tagadja a történteket, nem mer orvost hívni, mert az emberek szemében az erőszakos tett nem a bűnös, hanem az áldozat szégyene. Az emberek azon gondolkodnak, hogy mit tehetett a nő és nem azon, hogy lehetett a partner ilyen elvetemült, erőszakos, egyáltalán hogy merte bántani a nőt. Nemi erőszak esetén sokszor a nőt hibáztatják, miért viselt rövid szoknyát, miért viselkedett kihívóan. Hiányzik az együttérzés, a segítség az emberek NANE Egyesület: Miért marad? A családon belüli erőszak: a feleség- és gyermekbántalmazás. Hogyan segíthetünk? 1999. 26 NANE Egyesület: Miért marad? A családon belüli erőszak: a feleség- és gyermekbántalmazás. Hogyan segíthetünk? 1999.

27 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 25 http://www.doksihu 15 részéről. Így az egyik ok, ami az áldozatot a bántalmazó kapcsolatban tartja, a szégyen, megalázottság. Furcsának tűnik, de sok nő a bántalmazások ellenére is szereti férjét. Nyilvánvalóan a nő nem a brutalitást szereti, de egyik kapcsolat sem kezdődött veréssel, erőszakkal, a másik terrorizálásával. A kapcsolat békés periódusai sok nővel elfeledtetik ideig-óráig az átélt szenvedéseket. A legtöbb nő sok éven keresztül is hisz abban, hogy párja megváltozik. 28 A család összetartása, a gyermekek közös nevelése is nyomós ok, mely a nőt a bántalmazó kapcsolatban tartja. A család összetartása hagyományosan női feladatnak minősül, így a nők sokszor saját kudarcuknak érzik, ha zátonyra fut a kapcsolat. A nők többsége retteg a „csonka” család megbélyegzéstől és úgy gondolja, hogy egy

erőszakos apa is jobb, mintha a gyerekeknek egyáltalán nem volna apjuk. A házassági eskü is sokakat visszatart a válástól, főként a vallásos nők körében. Ahhoz, hogy egy nő kilépjen a kapcsolatból, önbizalomra, egészséges önértékelésre és függetlenségre van szükség. 29 Sok nő az önbecsülés hiánya miatt nem mer változtatni helyzetén. Elhiszi magáról, amivel a bántalmazó nap mint nap szembesíti. Elhiszi, hogy rossz anya és feleség, csúnyának érzi magát, saját magát okolja partnere viselkedése miatt. Ugyanakkor ehhez az is hozzájárul, hogy a társadalom azt sugallja a nőknek, hogy át kell alakítani magukat, személyiségüket és főként alkalmazkodniuk kell a férfi igényeinek megfelelően. A bántalmazott nő fél az egyedülléttől, attól, hogy ha elmegy, nem talál másik partnert. Fél, hogy ha talál is másik férfit, ő sem fog vele különbül viselkedni. Érdekes lenne megkérdezni a bántalmazó férfitól, hogy ha

ennyi hibát talál párjában, ennyire idegesíti, miért pont őt választotta. Hogy miért marad a bántalmazott a kapcsolatban, erre a pszichológusok is adnak magyarázatot. Az áldozat könnyen elhiszi, hogy nem lehet a helyzetén változtatni, képtelennek érzi magát a menekülésre. A „bántalmazott nő szindrómát” elsőként Leonore Walker amerikai pszichológus írta le. A tünetegyüttes a lelki megbetegedések egy nagyobb csoportjába tartozik, mégpedig a Poszt Traumás Stressz Rendellenességek csoportjába. Lényege, hogy a váratlan megrázkódtatásoknak és a visszatérő, kiszámíthatatlan bántalmazásoknak olyan következményei 28 29 lehetnek, melyek a szervezet működését hosszú Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 távon http://www.doksihu 16 akadályozzák. A bántalmazott nőknél

ugyanazt figyelték meg a kutatók, mint a fogságban tartott embereknél. A fogvatartottak akkor sem érzik képesnek magukat a menekülésre, ha az őr éppen alszik vagy nincs a közelben. Ezt a jelenséget állatkísérletekkel is igazolták. A kísérleti állatot egy ketrecbe zárták és teljesen kiszámíthatatlan időpontokban fájdalmat okoztak neki áramütéssel. Eleinte az állat menekülni kezdett a ketrec ajtaja felé. Miután rájött, hogy reménytelen, mert a ketrec ajtaja zárva, a fájdalom pedig elkerülhetetlen, már nem kezdett a ketrecajtó felé futni. Tétlenül lefeküdt és akkor sem menekült el, amikor a ketrec ajtaja nyitva állt. A fogolytáborokban a fogvatartottak úgy próbálnak enyhíteni szenvedésükön, hogy őrzőjük kedvében járnak, bókolnak neki, udvarolnak. Ezáltal remélik, hogy kevésbé fogja őket bántani, kínozni. Ha már elmenekülni nem tudnak, akkor a bántalmazás erősségét, súlyosságát próbálják csökkenteni. A

bántalmazott nőknél is hasonló magatartás figyelhető meg, mindent próbálnak megtenni, hogy csökkentsék, mérsékeljék párjuk erőszakos cselekedeteit, ha már megszüntetni nem tudják. 30 Sokan nem gondolnak bele abba, hogy mi történik ha a nő „kiszáll” a kapcsolatból. Ez egyáltalán nem biztos, hogy a bántalmazás végét jelenti számára Amikor a nő bejelenti, hogy elválik, elköltözik, a bántalmazás tekintetében a legveszélyesebb periódus következik. A bántalmazó veszélyeztetve érzi hatalmát, uralmát, nem akarja elveszíteni, így mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a nő felbontsa a házastársi köteléket. Dühös és gyakran a bosszúvágy fűti, hogy meri őt elhagyni asszonya. Felkutatja, hogy hová menekült és ha rátalál, gyakran ekkor következik be a legbrutálisabb fizikai bántalmazás. A „miért marad” kérdés kapcsán egy további kérdés is felmerülhet bennünk: „Ha nem marad, hova menjen? Sok nő anyagilag

függ párjától, nem tudná eltartani magát és gyerekeit egyedül. Esetleg befogadhatják rokonok, ismerősök egy ideig, de hosszabb távon ez nem megoldás. Az asszony kibérelhet egy lakást, de ez is csak abban az esetben lehetséges, ha megfelelő anyagi kerettel rendelkezik. Az áldozat anyaotthonba is menekülhet, de ez csak a kisgyermekes anyáknak alternatíva. Az egyedülálló nők, albérlet híján csak a hajléktalanszállókat vehetik igénybe. Az anyaotthonok többnyire zsúfoltak, egy szobában akár 2-3 család is élhet. Van, aki úgy gondolja, hogy inkább visszamegy bántalmazójához, a rossz körülmények és a kilátástalanság miatt. 30 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 http://www.doksihu 17 Sokan tehetetlennek tartják a bántalmazott nőket, akik nem tesznek semmit, hogy kikerüljenek az erőszakos partner keze alól. Ez egy tévhit, a bántalmazott nők nagyon sokat tesznek azért, hogy

megszakadjon ez a viszony, hiszen sokszor az életük forog kockán. A társadalom az, amely nem nyújt kellő segítséget ahhoz, hogy kimeneküljenek kényszerítjük a bántalmazó arra a kapcsolatból. bántalmazót, hogy Főképpen azáltal, megváltoztassa hogy nem viselkedését, így tulajdonképpen csak megerősítjük őt abban a hitben, hogy nyugodtan verheti, kínozhatja a feleségét, partnerét, nem lesz semmilyen következménye. 31 3.4 A családon belüli erőszak nagyságrendje: tények és adatok A családon belüli erőszak elterjedésének nagyságrendjéről igen nehéz pontos adattal szolgálni, ugyanis csak minden tizedik eset jut valamely hatóság tudomására. 32 A jelenséggel kapcsolatban Magyarországon a Tárki-ban végeztek felmérést 1998-ban. A felmérés a családon belüli erőszak különféle formáinak előfordulását és gyakoriságát térképezte fel. A kutatás témakörét egy survey jellegű vizsgálattal közelítették meg.

Ilyen kényes téma esetében a kutatók leginkább a mélyinterjú módszerét választják, mert a kérdezés hatására az először esetleg elzárkózó interjúalanyok megnyílhatnak. Emellett a felkészült kérdező segíthet abban, hogy a megkérdezett ne maradjon egyedül felkavaródó, megrázó élményeivel. A módszer hátránya, hogy csak korlátozott számú interjú készíthető, mert nagy tömegben ez kezelhetetlenné válik. Az elterjedtség felmérésére a kisszámú mélyinterjú nem alkalmas, így kérdőíves felmérést alkalmaztak kérdezőbiztosok bevetésével. A kérdezők kizárólag csak nők lehettek, emellett csak a legjobban felkészült, legtapasztaltabbak jöhettek szóba. A téma szempontjából alapkövetelmény volt, hogy a beszélgetések négyszemközt zajlanak. A megkérdezettek részére előzetesen levelet küldtek ki, melyben közölték, hogy a felmérés során „női témákról” lesz szó. Ha semmilyen módon nem tudták távoltartani

a férjet a felmérés lefolytatatásakor, akkor inkább meg sem kérdezték az illetőt, hanem másik címet kerestek a listából. 33 31 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 NANE Egyesület: Miért marad? A családon belüli erőszak: a feleség- és gyermekbántalmazás. Hogyan segíthetünk? 1999. 33 Tóth Olga: Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12, Budapest, 1999 32 http://www.doksihu 18 A kérdőív három részből állt. Az első részben a kérdések először a demográfiai-szociológiai adatokra irányultak utána a családon belüli erőszakkal kapcsolatos attitűdök, másoktól hallott tapasztalatok feltárása következett. A kérdőív második része a családon belüli erőszak személyesen átélt tapasztalataira vonatkozott, 25 eldöntendő kérdést tartalmazva. Ezeket a kérdéseket a jelöltek kártyán kapták meg. A válaszok A, B, C vagy D betűvel voltak jelölve, de a

kérdező nem tudta, hogy melyik betű jelentette az „igen” és melyik a „nem” választ. Így a megkérdezettek nyugodtak lehettek afelől, hogy a kérdezőbiztos nem tudja a válaszukat, csak a betűt rögzítette a kérdőívben. Ennek hatására a válaszolási arány igen magas volt, a legintimebb kérdésekre is. A kérdőív harmadik szakaszának témája a gyermek fizikai- és szexuális bántalmazása valamint a feleség fizikai bántalmazása és megerőszakolása volt. Valamennyi erőszak típus esetében a megkérdezettet arra kérték, amennyiben van kedve hozzá, idézze fel ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A megkérdezettek negyede mesélt el személyesen átélt vagy a környezetében bekövetkezett családon belüli erőszakos cselekményt. 34 A mintavétel a magyar 18 éves és annál idősebb női népességből történt, véletlen mintavétellel. A megkérdezettek száma 1010 fő volt 35 A továbbiakban pontokba szedve közölnék néhány

adatot a családon belüli erőszak elterjedtségéről és a jelenségről kapcsolatos véleményekről. • A megkérdezettek 93%-a tartja a feleségverést büntetendőnek. • A megkérdezettek 1/3-a szerint a feleség bántalmazása a házasságok többségében előfordul. • 35%-uk azt gondolja, hogy a megerőszakolt nők nagy része maga is tehet róla, hogy áldozattá vált. • A megkérdezettek 65%-a úgy véli, hogy a szégyenérzet tartja vissza a megvert nőket, hogy segítséget kérjenek. • A megkérdezettek 70%-a úgy gondolja, hogy a szülőnek joga van megpofozni a gyerekét, ha az megérdemli. • A válaszadók 38%-a szerint, sok gyerekkel előfordul, hogy szülei nagyon megverik. 34 35 Tóth Olga: Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12, Budapest, 1999 Tóth Olga: Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12, Budapest, 1999 http://www.doksihu 19 • A megkérdezett nők 9,4 %-a volt már olyan

helyzetben élete során, amikor a megerőszakolástól csak nehezen menekült meg. • A válaszadók 31%-a élt meg fenyegetettséget partnere által. • Az elvált nők között a megvertek aránya 61%. • A válaszadók 41%-a nőtt fel olyan családban, ahol az apa verte az anyát. • A kérdezett felnőtt nők 5%-át rendszeresen verték szülei, 13%-át pedig legalább egyszer nagyon megverték. 36 Morvai Krisztina büntetőjogász feldolgozta a magyar bíróságokon 1995-ben jogerőre emelkedett bírósági döntések mindegyikét, melyben a felelősségre vonás szándékos emberölés vagy halált okozó testi sérülés miatt történt. Ezeket harminchét azonos kérdésből álló kérdőíven dolgozta fel, kutatóasszisztensek segítségével. A következő összefüggésekre jutott: • A tettesek 11%-a nő, míg az áldozatok között a nők aránya 41%. • Az erőszakos bűncselekmények következtében életüket vesztettek több mint fele (54%)

családon belüli erőszak áldozata. • A bűncselekmény következtében meghalt nők 60%-a (volt) házastársa vagy (volt) élettársa áldozata. • Magyarországon minden héten megöl egy nőt a hozzá legközelebb álló vagy legközelebb állt férfi. • Az összes megölt férfi 13%-a halt meg partnere által, míg a nőknél ugyanez az arány 60%. • A bíróság az esetek 77%-ában megállapította, hogy a gyilkosságot megelőzően a férfi máskor is bántalmazta a nőt. • A férfiak által partnerük sérelmére elkövetett halállal végződő erőszak esetében 57%-uk puszta kézzel, agyonveréssel történt. • Körülbelül minden 10. nőt bántalmaz a férje vagy élettársa 37 IV. A jelenség kezelése itthon és külföldön 36 37 Tóth Olga: Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12, Budapest, 1999 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 http://www.doksihu 20

Mint ahogy már említettem, a hagyományos társadalmi felfogás a nőknek a magánszférát, míg a férfiaknak a közszférát utalta ki. A hagyományos szerepfelfogásból adódóan a feleségbántalmazást az állam a magánélet részeként kezelte, a házasságon belüli terrort magánügynek minősítette, így sem a megelőzésre, sem a beavatkozásra nem fordított gondot. Ez a szemlélet azonban a világ számos pontján megdőlt. A nők esetében a saját otthonukban van legnagyobb esélyük arra, hogy erőszakos bűncselekmény áldozatává váljanak. Így elfogadhatatlan az az állítás, hogy a családi otthonban elkövetett erőszakos cselekedeteknél nincs helye rendőrségi beavatkozásnak. 38 Gyakran hallhatjuk azt a szlogent, hogy a rendőrség nem avatkozik bele családi ügybe, addig nem megy ki a helyszínre, míg vér nem folyik. Sajnos ez úgy tűnik, hogy megalapozott, hiszen a bántalmazott nőnek akkor is ritkán nyújtanak segítséget, ha maga keresi fel

a rendőrséget. Tudnunk kell, hogy a rendőrségnek kötelessége a helyszínre kiszállás és szükség esetén a magánlakásba történő behatolás, amennyiben a magánlakásban erőszakos bűncselekmény elkövetése van folyamatban. A rendőrség, a hatóságok és a társadalom közömbösségével is összefügg, hogy a bántalmazási folyamat súlyosbodik. Ugyanis ha a rendőrök kimennek és gyakorlatilag semmit nem tesznek, még inkább felbátorítják a bántalmazót, hogy azt tehet a feleségével, amit akar, hiszen senki nem akadályozza meg benne. 39 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel járó könnyű testi sértés esetén, ha ez hozzátartozók között történik, magánindítványhoz kötött a büntetőeljárás megindítása. Amikor a rendőrségre telefonhívás érkezik családon belüli erőszakos tett bejelentéséről, a rendőr természetesen még nem tudja megítélni, hogy milyen bűncselekmény megvalósulásáról van szó. Nincs abban a

helyzetben, hogy a cselekmény büntetőjogi minősítését meg tudná állapítani, így azzal nem lehet elhárítani a helyszínre történő kiszállást, hogy nincs joghatályos magánindítvány. 40 A rendőrség látszólagos vagy tényleges közömbösségének okaként szokták megjelölni, hogy a családon belüli erőszakos tett nehezen bizonyítható, hiszen a sértett sokszor megtagadja a vallomástételt. Az erőszakos tett bizonyítására számos 38 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 40 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 39 http://www.doksihu 21 más eszköz áll rendelkezésre. Ilyenek például a sértetten látható sérülések, az elszaggatott ruha, összetört tárgyak, kitépett hajcsomó és számos egyéb bántalmazásra utaló jel. A szakirodalom

műhibaként tekinti, ha a helyszínre érkező rendőr kizárólag a sértett vallomására támaszkodik. 41 Sokszor a bántalmazó is jelen van a kihallgatásnál, így ha valaki csupán csak logikusan gondolkodik és átéli a sértett helyzetét, nem hallgatja úgy ki az áldozatot, hogy a tettes is jelen van. A nő a további bántalmazástól félve sokszor letagadja az erőszak tényét az elkövető jelenlétében, hiszen a partnert ez még brutálisabb erőszak kitörésre ösztönözheti. A félelem az oka annak is, hogy sokszor a nők visszavonják az előzőleg benyújtott feljelentést. Egy 2003-ban megszületett rendőrségi belső utasítás véget vetett, a korábbi „amíg vér nem folyik, nem megyünk ki” hozzáállásnak. A rendőrségnek minden egyes családon belüli erőszakos cselekmény esetén ki kell mennie, a járőröknek intézkedni kell és dokumentálni az esetet. Az utóbbi időben a rendőrség példamutató módon működik együtt a civil

szervezetekkel, a korábbi passzív hozzáállásán változtatni akar. A cél az, hogy megakadályozzák az erőszakos cselekmény megismétlődését, és tudassák az elkövetővel azt, hogy tettének ugyanolyan következményei lesznek, mintha a nyílt utcán követte volna el az erőszakot. 42 Diószegi Gábor rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság megelőzési osztályának szakértője elmondta, hogy a bántalmazott nők kérhetik, hogy női rendőrtisztek hallgassák ki. Erre külön berendeztek egy helyiséget, mely az átlagosnál barátságosabb hangulatú szobának mondható. A családon belüli erőszak körébe tartozó bűncselekmények miatt indított büntetőeljárás lefolytatására képzett szakembereket jelölnek ki, akik kellő empátiával rendelkeznek. Véleménye szerint a hatékony rendőri fellépés szabályzatának megalkotásához a civil- és nemzetközi szervezetek tapasztalatait is figyelembe kell venni. 43 Morvai Krisztina szerint a

jelenleg hatályos büntető törvénykönyv nem alkalmas az otthoni bántalmazás megakadályozására, mivel a családon belüli erőszakot a Btk. nem tartalmazza önálló bűncselekményként Megfelelő törvények 41 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 Márton Anita: A családon belüli erőszak. Félelem és rettegés otthon Családi lap, LIV évfolyam 2005 február 24-25 oldal 43 Márton Anita: A családon belüli erőszak. Félelem és rettegés otthon Családi lap, LIV évfolyam 2005 február 24-25 oldal 42 http://www.doksihu 22 kidolgozására és betartatására lenne szükség ahhoz, hogy garantálni tudjuk a családtagok biztonságát. 44 A Habeas Corpus Munkacsoport igazgatója, Juhász Géza szerint a szociális ellátórendszer nem alkalmas a családon belüli erőszak visszaszorítására. Ugyanis a szociális ellátórendszert a társadalomból való lecsúszás, kiszakadás elleni intézkedésekre

találták ki. A törvények nemcsak a szegény nőket nem védik meg a bántalmazó férfitól, hanem a jómódúakat sem. A kormány válasza erre az emberjogi válságra csupán annyi, hogy több hajléktalanszállót létesít a bántalmazott nőknek és egy olyan telefonközpontot létesít, ahol megmondják a nőknek, hogy hol van szabad hely. A bántalmazott nőknek hiányoznak a jogaik Magyarországon 45 A legjelentősebb nemzetközi szervezetek, többek között az ENSZ, az Európai Unió és az Európa Tanács az elmúlt húsz évben részletesen kidolgozták azokat az állami teendőket, amelyekkel az erőszakot elszenvedett családtagok biztonságát lehet növelni. Több egyezmény, ajánlás, deklaráció született ebben a témakörben Valamennyiükben közös, hogy a feleségbántalmazást az emberi jogok durva megsértésének tartják és ezért kezelését, megelőzését az államok kötelezettségének tekintik. 46 Európa szinte minden országában büntetendővé

nyilvánították a családon belüli erőszakot és a fenyegető zaklatást. Tőlünk Keletre is számos országban megkezdték a hatékony intézményrendszer kialakítását. Első lépésként biztonságos menedékházakat állítottak fel, melynek lényege, hogy magánszemélyek fogadnak be menekülő nőket és gyermekeket. Megalkották a távolságtartási törvényt, melyben a bántalmazót kötelezik a családi otthon elhagyására és az áldozatai zaklatásától való tartózkodásra. Így a bántalmazót emelik ki a családból és nem a nőnek kell menekülnie egy szál ruhában. 47 Ausztriában évekig készítették elő a távoltartási törvényt, kitérve az adatkezeléstől kezdve minden apró részletre. Ha családon belüli bűncselekményről kapnak bejelentést, két-három kifejezetten erre a helyzetekre kiképzett rendőr kimegy a helyszínre. A rendőrök kitöltetlen távoltartó blankettát visznek magukkal Márton Anita: A családon belüli erőszak.

Félelem és rettegés otthon Családi lap, LIV évfolyam 2005 február 24-25 oldal 45 Hulej Emese: Ki védi azt, akit nem véd a család? Nők Lapja, 2005. március 16 11 szám 24-26 oldal. 46 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003 47 Márton Anita: A családon belüli erőszak. Félelem és rettegés otthon Családi lap, LIV évfolyam – 2005. február 24-25 oldal 44 http://www.doksihu 23 Ha úgy ítélik meg a helyzetet, akkor azonnal kitöltik a papírt és a bántalmazót 10 napra eltiltják az otthonából. A férfi (97 százalékban férfi elkövetőről van szó) kap egy listát, hogy hova fordulhat, ha fel akar hagyni erőszakos magatartásával. A bántalmazó elhelyezéséről nem gondoskodnak, de a lehetséges szálláshelyekről is kap listát. Ez idő alatt a bántalmazó családtag semmilyen kapcsolatot nem létesíthet áldozatával. Ez az időszak szolgál arra is, hogy a családtagok bármilyen jogi eljárást

indíthassanak az elkövető ellen. A bántalmazott fél dönthet arról, hogy beadja-e a válókeresetet, indít-e kártérítési pert, vagy kéri-e a távoltartás meghosszabbítását.48 Ebben az esetben a távoltartást már a bíróság rendeli el. A rendőrség automatikusan jelez az intervenciós központoknak, akik a családot a továbbiakban segítik. Ausztriában külön családjogi bíróságok foglalkoznak ezekkel az esetekkel, éppúgy mint az Egyesült Királyságban. 49 Spanyolországban rendőrnőkből álló csoportokat képeztek ki, ők veszik fel az áldozatokkal a kapcsolatot. Norvégiában és Svédországban férfiprogramokat dolgoztak ki, melyek alternatívaként választhatók, ha valakit családon belüli erőszakért ítélnek el. 50 Magyarországon a távolságtartási rendelkezés törvénybe iktatása egyelőre késik. A probléma abból adódhat, hogy alkotmányos aggályokat vet fel a tervezet Wirth Judit szerint a jogalkotók vélhetően a

tulajdonhasználat szabadságát vélik korlátozni azzal, ha a bántalmazót a lakása elhagyására szólítják fel. Véleménye szerint ezt úgy kellene felfogni, hogy az elkövetővel szemben már az is nagy engedmény, hogy nem a szabadságát korlátozzák elzárással. 51 48 Az otthonom az én váram: a bántalmazó családtagot nem lehet kitiltani. http://www.mtvhu/cikkphp?id=1070 49 Hulej Emese: Ki védi azt, akit nem véd a család? Nők Lapja, 2005. március 16 11 szám 24-26 oldal. 50 Márton Anita: A családon belüli erőszak. Félelem és rettegés otthon Családi lap, LIV évfolyam 2005 február 24-25 oldal Családi lap 51 Az otthonom az én váram: a bántalmazó családtagot nem lehet kitiltani. http://www.mtvhu/cikkphp?id=1070 http://www.doksihu 24 V. A NANE Egyesület és az ESZTER Alapítvány kommunikációs tevékenysége a családon belüli erőszak ellen 5.1 Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület 5.11 A NANE Egyesület céljai és

tevékenysége A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) megalapításának döntő mozzanata, az 1993-ban Bécsben megrendezett ENSZ világkonferencia az emberi jogokról. A NANE Egyesület leendő alapító tagjai résztvettek ezen a konferencián és hazatérve lelkesedéssel alapították meg e nőket védő társadalmi szervezetet 1994-ben. 52 A NANE Egyesületet azzal a céllal hívták életre, hogy fellépjen a nők és a gyermekek ellen elkövetett erőszak ellen. Küldetésük alapja, hogy biztonságos környezetet teremtsenek a nők és a gyermekeik részére. Céljaik megvalósításának első lépéseként 1994 februárjában segélyvonalat hoztak létre az erőszakot elszenvedettek számára, mely a mai napig az egyetlen telefonos szolgáltatás Magyarországon ebben a témában. 53 A segélyvonal indulásakor matricák kiragasztásával, szórólapok osztásával népszerűsítették a telefonszámot, így próbálták megismertetni az emberekkel a

kezdeményezésüket. A telefonszámot tartalmazó matricákat leggyakrabban telefonfülkékben helyezték el. A szórólapokat szinte minden lehetséges helyen osztogatták, például akár tömegközlekedési eszközökön is. Interjúalanyom elmondása szerint, ha találkoztak valahol olyan nővel, akin szemmel láthatólag verés nyomát vélték felfedezni, óvatosan a kezébe adtak egy telefonszámot tartalmazó szórólapot. 54 A tematikus segélyvonal nők elleni férfierőszakkal illetve az ezzel szorosan összefüggő gyermekbántalmazással kapcsolatban várja a bántalmazottak és hozzátartozóik hívásait. Naponta általában 5-8 beérkező hívást regisztrálnak A hívások száma nagymértékben függ a hívások hosszúságától, ugyanis gyakran jegyeznek fel 60 percet is meghaladó hívásokat. A telefonhívások tekintetében teljes mértékben anonimitást biztosítanak a hívó félnek, a telefonbeszélgetés befejezése után csak a hívás

megtörténtét jegyzik fel. Szerencsére nemcsak áldozatok 52 Kispéter Erika elbeszélése alapján. Az Egyesületről. http://wwwnanehu/egyesulet/indexhtml 54 Kispéter Erika elbeszélése alapján. 53 http://www.doksihu 25 jelentkeznek a segélyvonalon keresztül, hanem a szervezetet segíteni szándékozó magánemberek, segítő szakemberek. 55 A segélyvonal szerda kivételével mindennap hívható 18 és 22 óra között. A Matáv Rt. támogatása révén 1999 óta a segélyvonal ingyenesen hívható zöld szám, így a hívó felet nem terheli költség. A hívást fogadó személyek az Egyesület által képzett önkéntesek, akik elkötelezett hívei a családon belüli erőszak felszámolásának és szabadidejük feláldozásával végzik ezt a tevékenységet. A NANE leginkább abban tud segíteni az erőszakot elszenvedőknek, hogy meghallgatja és ítéletmentesen megérti őket, elsősorban lelki támogatást nyújtva a bántalmazottnak. Ugyanakkor gyakorlati

információkkal is ellátja az áldozatokat, mint például jogi tanácsadás, érdekvédelem, anyaotthonban történő elhelyezés. Az Egyesület fennállása óta több mint tizenkétezer hívást fogadtak, mely során rá kellett ébredniük, hogy a segélyvonal által nyújtott segítség önmagában nem elégséges. A családon belüli erőszak továbbra is a társadalom kezeletlen problémáinak egyike, az egész társadalmat érinti, így társadalmi szintű segítségnyújtásra van szükség. Ennek megfelelően a NANE célkitűzései 2 irányba mutatnak, egyrészt a már kialakult problémákat kezelik, másrészt a hatékony beavatkozást és megelőzést tartják fő feladatnak. Az első célt szolgálja a segélyvonal, mely fizikai, lelki vagy szexuális erőszakot elszenvedett nőknek és gyerekeknek nyújt segítséget; a krízishelyzetben lévőknek pedig azonnali segítséget jelent. A megelőzés érdekében az Egyesület olyan társadalmi szervek felé fordul,

melyeknek jelentős szerepük lehet a családon belüli erőszak megakadályozásában, felszámolásában. Például eljárást indítottak az Alkotmánybíróságnál a nemi erőszak bűncselekményként történő elismertetéséért, abban az esetben is, ha ez családon belül történik. Ez a kezdeményezés 1997-ben sikerrel járt 56 Mivel a családon belüli erőszakot rengeteg tévhit övezi, a NANE nagy hangsúlyt fordít az előítéletek lebontására. Szóróanyagaikban 1-1 mondatban megfogalmaznak egy tévhitet, a következő mondatban pedig leírják a tényeket, megcáfolva a tévhit állítását. Ezek a tévhitek szinte mindig az áldozatot teszik felelőssé az őt ért bántalmazásért, maga az elkövető is gyakran a nő viselkedésével 55 56 Kispéter Erika elbeszélése alapján. Az Egyesületről. http://wwwnanehu/egyesulet/indexhtml http://www.doksihu 26 magyarázza tettét. Ugyanakkor a köztudat a bántalmazót gyakran sérült, beteg, tetteiért felelni

képtelen szerencsétlennek állítja be. Az Egyesület azt akarja elérni, hogy a társadalmi szemlélet megváltozzon, a felelősséget arra a személyre helyezzük, akit illet, ne a bántalmazó tettét bagatellizáljuk, hanem az áldozat felé forduljon a figyelmünk. A tévhitek eloszlatása különösen azért fontos, mert sokszor megbénítják az áldozat segítségkérését, a hozzátartozók és az intézmények beavatkozását. 57 Tevékenységükben a családon belüli erőszakra vonatkozó konkrét adatok összegyűjtésének, a tájékoztatásnak, felvilágosító kampányoknak, képzéseknek, oktatás–nevelésnek kiemelkedő szerepük van. A NANE munkatársai a tájékoztatás szerepét betöltve szórólapokat terjesztenek az erőszakot elszenvedettek körében, melyben bemutatják jogaikat, lehetőségeiket. A „Személyes biztonsági terv” című szórólap kifejezetten olyan hasznos információkat tartalmaz, melyre egy esetleges menekülésnél az áldozatnak

szüksége lehet. A női biztonsággal kapcsolatos útmutatást 2 fő részre osztja: biztonság erőszakos partnerrel történő együttélés során, és biztonság a szétköltözés, menekülés után. Annyira gyakorlatias az útmutató, hogy még arra is emlékezteti a bántalmazottat, hogy milyen személyes iratokat, holmikat vigyen magával esetleges meneküléskor, hogyan készüljön fel a menekülésre: „Hagyjon valakinél pénzt, kulcsmásolatokat (a slusszkulcsról is), a fontosabb iratok fénymásolatait, gyógyszereket és ruhákat, egyéb nélkülözhetetlen dolgokat” 58 Az „Érzelmi erőszak” című szórólap egy tesztet tartalmaz, mely a kitöltőnek segít tisztán látni abban, hogy csak rosszabb periódusban van a kapcsolat vagy már érzelmi erőszak áldozata. A „Jól működő párkapcsolat” elnevezésű szóróanyag az erőszakos és az erőszakmentes kommunikáció különbségeit tárgyalja, példákkal fűszerezve. A NANE 5 cm * 4 cm nagyságú,

akár egy zsebben elférő tájékoztató kártyákat is gyárt, melyet észrevétlenül lehet szinte bárkinek átnyújtani. Nem véletlen, hogy ezen a kártyán található a „Tájékoztató bántalmazott nőknek” című rövid összefoglaló. Tények és tévhitek a családon belüli erőszakról. http://www.nanehu/eroszak/vaw/tenyektevhitekhtml 58 NANE Egyesület: Személyes biztonsági terv. Joga van a biztonsághoz! 57 http://www.doksihu 27 Az Egyesület a gyerekek számára is szerkesztett szóróanyagot, (Tippek lányoknak és fiúknak. Mutogatós bácsik és mások, akik megijeszthetnek) mely elsősorban a megelőzésre épít és oktató-nevelő jellegű információkat tartalmaz. Szintén a megelőzésben van szerepe a „12 dolog amivel el tudja kerülni, hogy a gyerekén vezesse le dühét” nevű szórólapnak, ami a szülőknek ad tanácsokat arra, miként uralkodjanak érzéseiken. A NANE jelenlegi tevékenységéhez tartozik az információs vonal, mely a

külföldi munkát kereső fiatal nőknek nyújt megbízható tájékoztatást. Ezt a szolgáltatást eredetileg az International Office for Migration (Nemzetközi Migrációs Szervezet) indította el a NANE munkatársainak közreműködésével a nőkereskedelem megelőzésére. Az információs vonal 2000 óta működik, melyet az IOM azóta is támogat, ha lehetősége nyílik rá. A nőkereskedelem elleni kampány célja, hogy megelőzzék a külföldre dolgozni érkező magyar lányok prostitúcióra való kényszerítését. A kedden és csütörtökön 14 és 18 óra között hívható telefonszámon az érdeklődők felvilágosítást kaphatnak a munkaközvetítő irodákról, a külföldre történő utazás előtti hasznos óvintézkedésekről, hogy mire ügyeljenek külföldi tartózkodásuk alatt. 2002-2003-ban a NANE Egyesület az információs vonalat az Egyesült Államok Nagykövetségének támogatásával működtette önállóan, 2004-ben újra a Nemzetközi

Migrációs Szervezettel együtt. 59 A szervezet egyéb tevékenységei röviden: • Előadásokat, vitafórumokat tartanak oktatási intézményekben és más civil szervezeteknél. • Reformok bevezetését szorgalmazzák a jogalkotás területén. • Tananyagot dolgoztak ki a középiskolák számára az előítélet- és erőszakmentességről, továbbá a toleranciáról. • Nők elleni erőszakkal és női jogokkal kapcsolatos könyvek kiadásába kezdtek, melyek a Tűz-Hely sorozatban jelennek meg. (Például: Judith Herman: Trauma és gyógyulás.) Információs vonal a nőkereskedelem megelőzésére. http://www.nanehu/egyesulet/tevekenysegek/iomhtml 59 http://www.doksihu 28 • Képzéseket tartanak más szervezetek, intézmények felkérésére. A szakemberek például a szociális munkások képzésére külön figyelmet fordítanak. Meggyőződésük szerint a problémák sikeres kezelésének elengedhetetlen feltétele a szakemberek legfrissebb

információkkal, tényekkel, adatokkal való ellátása. • Folyamatosan képezik az egyesülethez jelentkező önkénteseket, valamint a már dolgozó önkéntesek továbbképzését is biztosítják. 60 5.12 Megjelenés a médiában A NANE Egyesület számára kiemelkedő fontosságú, hogy rendszeresen szerepeljenek a médiában, ezáltal biztosítva, hogy a nők jogaival kapcsolatos kérdések a felszínen maradjanak. Semmilyen meghívást, szereplést nem utasítanak vissza a médiumok részéről, mégha úgy gondolják is, hogy az adott műsorban, médiumban nincs túlzottan sok értelme a megjelenésnek. Úgy vélik, ha legalább egyszer elmondhatják a segélyvonaluk számát, már megtérült az erőfeszítésük. Minden alkalmat megragadnak arra, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a családon belüli erőszak jelenségére és átformálják az ezzel kapcsolatos attitűdöket. 61 Mivel a NANE Egyesület non-profit szervezet, a reklámozás

lehetőségei anyagi okok miatt korlátozottak. A szervezet 1 hónapban körülbelül 3 millió forintból él, ennyi pénzből nem lehet televíziós hirdetést vásárolni. A pénzügyi nehézségeket úgy próbálják áthidalni, hogy saját maguk készítik el a plakátokat, szórólapokat. Az önkéntesek és pártoló tagok között van grafikus és kiadványszerkesztő is, akiknek a segítségével természetesen jóval olcsóbban tudják előállítani a népszerűsítéshez szükséges eszközöket. 62 Az Egyesület a médiumokban történő szerepléseket rendszeresen vezeti. Legutóbbi televíziós reklámjuk 2005 januárjában volt látható a Budapest Televízióban. A budapesti kerületi televízió-társaságok közül az Erzsébetvárosi TVtől rendszeresen kapnak meghívásokat Kispéter Erika beszélgetésünkkor elmondta, hogy az utóbbi pár napban nyilatkozott az RTL Klubnak és Simek Kitti kegyelmi 60 NANE Egyesület: Célok, tevékenységek,

támogatók és partnerek. Kispéter Erika elmondása alapján. 62 Kispéter Erika elmondása alapján. 61 http://www.doksihu 29 kérvénye kapcsán a TV2-ben is kapott felkérést a NANE Egyesület. A rádiótársaságok közül a Tilos Rádióban van állandó műsoruk, melynek címe: Drágám, hol a vacsorám? A rádió kéthetente sugározza ezt a feminista műsort, melyben rendszeresen szó van a NANE Egyesületről és a családon belüli erőszakról. A Kossuth Rádióba is gyakran hívják őket Európai Uniós műsorok kapcsán, ugyanis az Európai Női Lobbynak tagja a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek), mely a NANE-t is magába foglalja. 63 Jelentős problémát okoz a NANE számára, hogy a különböző médiumokban történő szereplés hatását nem tudják lemérni, nincs visszacsatolás. Nem rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel, hogy készítsenek egy országos reprezentatív felmérést annak feltérképezésére, hogy hány ember

ismeri a NANE-t, mit gondolnak az emberek a családon belüli erőszakról. A médiakampányok után így nem tudják lemérni azok hatékonyságát, mert egy reprezentatív felmérés körülbelül kétévi költségvetésükbe kerülne. A hatékonyság mérésének egyetlen módja a telefonhívások számának nyilvántartása. A hívások számából próbálnak következtetéseket levonni, hogy mennyire volt eredményes az adott kampány. Általánosságban elmondható, hogy a kampányok lezajlása után mindig több hívásuk érkezik, mint előtte. Sajnálatos paradoxon azonban, hogy a kampány eredményeként elért nagyobb érdeklődést nem minden esetben tudják kezelni. Ugyanis csak egy telefonvonallal rendelkeznek, nincs több munkatársuk sem, így nem tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket 64. A média figyelmének felkeltése alapvető fontosságú a szervezet számára. A korlátozott financiális lehetőségek következtében olyan szervezniük,

rendezniük, melyek érdekelhetik a sajtót. eseményeket kell Kiváló lehetőség hogy megjelenjenek a médiában, a Néma Tanúk Kiállítás. 5.121 Néma Tanúk Kiállítás Az első Néma Tanúk Kiállítást egy kis létszámú amerikai aktivista csoport hozta létre 1990-ben Minnesota államban. A kezdeményezés lényege, hogy nőalakot formázó sziluettekkel és az azokon található történetekkel mutatják be az adott évben 63 64 Kispéter Erika elmondása alapján. Kispéter Erika elmondása alapján. http://www.doksihu 30 partnerkapcsolati erőszakhoz köthető gyilkosságok áldozatait. Minnesota állam után az Egyesült Államok összes államában akadtak olyan női aktivisták, akik összegyűjtötték államuk azévi családon belüli erőszak által elhunyt áldozatainak adatait és megrendezték a kiállítást. 1995-ben létrejött a Néma Tanúk Nemzeti Kezdeményezés, amely az Egyesült Államok területén található összes kiállítás

szervezőit összefogó civil szervezet elnevezése. 65 A NANE Egyesület 1998-ban figyelt fel a Néma Tanúk Kiállításra és ő szervezte meg az első Egyesült Államokon kívüli kiállítást. Az első 14 bábu önkéntesek munkájának segítségével jött létre. A figurák fejére ráírják a nevet, az életkort és azt, hogy hol halt meg az áldozat. Nyilvános forrásokból, újságokból vagy az Országos Rendőr-főkapitányság honlapjáról keresik ki az adott év alatt elkövetett családon belüli gyilkosságok áldozatainak neveit, melyeket ráírnak aztán a bábukra. Valószínűleg az áldozat családtagjai nem is tudják, hogy az egyik bábu az ő közeli halottjukat szimbolizálja. Csak annyi szerepel a figura fejére ragasztott feliraton, amiről az újság tájékoztatott. 66 A NANE a Néma Tanúk Kiállítással rendszeresen megjelenik a Nemzetközi Nőnapon, március 8-án. Idén annyit változtattak a felvonulás menetén, hogy fel is olvasták az

áldozatok nevét. 67 Kevés pénzt igényel a sziluettek karbantartása és az ezzel kapcsolatos munka, de a felvonulással gyakorlatilag ingyen reklámhoz jutnak, mivel a televíziótársaságok a felvonulást eddig minden évben közvetítették. Többen bírálják a NANE-t és unalmasnak találják, hogy minden évben felvonulnak a néma tanúkkal, de a NANE azt gondolja, ha ők ezzel a felvonulással szerepelnek a különböző televízió műsorokban, írnak róluk az újságok, akkor nem fognak új eszközökkel előállni. Ha majd már nem érdekli a médiát a Néma Tanúk Kiállítás, akkor új ötleteket fognak megvalósítani. 68 A Néma Tanúk Kiállítással a NANE a Sziget Fesztiválon, konferenciákon és iskolai rendezvényeken is részt vesz. Az elkövetett gyilkosságok megjelenítése a piros női sziluetteken jelentősen hozzájárul a mondanivalójuk illusztrálásához. 69 65 NANE Egyesület: Néma Tanúk Kiállítás Kispéter Erika elmondása alapján. 67

Kispéter Erika elmondása alapján. 68 Kispéter Erika elbeszélése alapján. 69 Kispéter Erika elbeszélése alapján. 66 http://www.doksihu 31 A 2002-es esztendő, jelentős fejlődést hozott a projekt számára. A NANE először kapott támogatást a Nyílt Társadalom Intézettől kifejezetten arra a célra, hogy megvalósítva a „16 akciónap a nők elleni erőszak ellen” elnevezésű kezdeményezést Magyarországon. 70 A 16 akciónapot első ízben 1991 novemberében rendezték meg az Egyesült Államokban. A 16 akciónap november 25-vel kezdődik a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjával és december 10-vel záródik az Emberi Jogok Nemzetközi Napjával. E két jelentős dátum jelképesen köti össze a nők elleni erőszakot és az emberi jogokat, hangsúlyozva, hogy a nők elleni erőszak az emberi jogok súlyos megsértése. 71 A támogatás segítségével a NANE további 40 tanúval bővítette a néma tanúk kiállítást. A kiállítás

újraszervezésének alapjául az elmúlt év gyilkossági sajtóhírei szolgáltak, ebből válogatták össze az újonnan elkészült sziluettekre a feliratokat. A felvonulás a Legfelsőbb Bíróság épülete elől indult és az Igazságügyi Minisztérium épülete előtt végződött. A helyszínek kiválasztása tudatosan és célzottan történt, az Egyesület szándékosan azon intézmények közé szervezte a felvonulást, melyeknek a családon belüli erőszak témájában intézkedéseket kellene hozni. Ezzel akarta felhívni a figyelmet a NANE a témában zajló elhúzódó, a nyilvánosságtól és a civil szakértőktől távol zajló jogalkotási folyamatokra. 72 2002 óta már további 2 alkalommal 2003-ban és 2004-ben is rendeztek felvonulást a néma tanúkkal a 16 napos nők elleni erőszak kampány keretében. A sziluettek hordozását eddig mindig önkéntesek vállalták, akik ilyen módon szerettek volna hozzájárulni a családon belüli erőszak halálos

áldozatairól történő megemlékezéshez. Az Egyesült Államokban kialakult szokás szerint a sziluetteket az áldozat hozzátartozói viszik, a NANE ezt a szokást Magyarországon is szeretné megvalósítani. 73 5.122 Kampánytervezet a 2006-os esztendőre Az Európai Bizottság, az Európai Unió legfőbb végrehajtó szerve az 1999/2000-es évadban kampányt indított a nők elleni erőszak ellen. A cél az volt, 70 NANE Egyesület: Néma Tanúk Kiállítás NANE Egyesület: Néma Tanúk Kiállítás 72 Néma Tanúk felvonulás. http://nokellenieroszakminokhu/aktualisphp 73 Kispéter Erika elmondása alapján. 71 http://www.doksihu 32 hogy az európai polgárokban növeljék a tudatosságot a nők elleni erőszak témában, különösen a családon belüli erőszakra fordítva a figyelmet. A kampány eszközeként 17 különböző posztert alkalmaztak, melyet az összes tagállam nyelvére lefordítottak. A nagyobb hatás elérése érdekében a kampány rádió- és

televíziós spotokat is tartalmazott. Felmérést végeztek az európai polgárok körében, hogy mit gondolnak a nők elleni családon belüli erőszakról. A vizsgálatok és a kutató munkák eredményét az úgynevezett „Eurobarometer Nr.510”-t nyilvánosságra hozták. A tudatosságnövelés érdekében több brosúrát is kiadtak a témában és az Internetre is feltették, hogy még szélesebb közönséget érjenek el. Az Európai Bizottság több üzenetet is kidolgozott, a különböző célcsoportoknak megfelelően. A férfi elkövetők számára a következő üzeneteket dolgozták ki: • A családon belüli erőszak bűncselekmény. • A családon belüli erőszak tönkreteszi az elkövető és az áldozat életét. • Van segítség, ha fel akar hagyni az erőszakos viselkedésével. Az erőszak áldozatává vált nők számára kidolgozott üzenetek: • Ne tűrje az erőszakot! • Van segítség. Keresse! • Törje át a hallgatás falát,

amit a családon belüli erőszak körülvesz. A családon belüli erőszak szemtanúi részére szóló üzenetek: • Segítsen azoknak a nőknek, aki az erőszak áldozatává váltak, hogy megtörjék a hallgatást. • Segítsen nekik, hogy ki tudjanak lépni az áldozat szerepéből. 74 A NANE Egyesület 2006-ra tervezett kampánya az Európai Bizottság nők elleni erőszak kampányára épül. A szervezet kidolgozott egy projekttervet, melyet benyújtottak az Európai Bizottság „Daphne II programme” pályázatára „Adapting the EU Campaign against violence in relationship” címmel. A pályázat beérkezésének határideje 2005 április 1. volt, eredmény csak nyár végére, ősz elejére várható Ha megnyerik a pályázatot, csak abban az esetben fog megvalósulni az alábbiakban tárgyalt kampány. Az Egyesület a tervek szerint más civil szervezettel is együtt fog működni ebben a kampányban, nevezetesen a Habeas Corpus Munkacsoporttal. 74 Europäische

Kampagne zur Sensibilisierung gegen Gewalt an Frauen. http://europa.euint/comm/employment social/equ opp/violence dehtml http://www.doksihu 33 A tervezett nők elleni erőszak kampány két részből áll, az egyik része a multimédia kampány, a másik pedig egy iskolai kampány. A két rész között természetesen vannak átfedések. A multimédia kampány alapjául az Európai Uniós kampány poszterei, brosúrái, rádió- és televíziós reklámjai szolgálnak. 75 A poszterek egy része nem használható Magyarországon, mert hiszen ezek olyan országokban készültek, ahol a családon belüli erőszakot bünteti a törvény. Magyarország sajnos nem tartozik ezen országok körébe. Minden poszter alján a következő üzenet látható: „Domestic violence is a crime”, azaz a családon belüli erőszak bűncselekmény. A posztereket le kell fordítani és át kell alakítani oly módon, hogy Magyarországra vonatkozóan a plakátok mondanivalói, állításai igazak és

hitelesek legyenek. Az Európai Uniós kampány eszközeként szerepelt a következő feliratú plakát is: „You beat her up every time she comes in late Try telling that to the judge.” Mindig megverted, ha későn jött haza. Próbáld ezt megmagyarázni a bírónak!” (Lásd 3. kép) Magyarországon, ha ezt mondja valaki a bíróságon, könnyen előfordulhat, hogy indokoltnak találják a vádlott tettét és a bántalmazó felé megértést tanúsítanak. A NANE-nak a poszterek közül ki kell választaniuk azokat, amelyeken a legkevesebb változtatást kell véghezvinni ahhoz, hogy a 2006-ra tervezett kampányban fel tudják használni. A poszterek és egyéb anyagok átvétele természetesen jelentős mértékben csökkenti az Egyesület kiadásait, mintha teljesen új anyagokat kéne kitalálniuk, megtervezniük. A költséghatékonyság elve egy nonprofit szervezet esetében mindig első számú szempont Az első két poszter átültetése magyar nyelvre már meg is

történt. Az üzenet a következő: „Minden ötödik nőt rendszeresen ver a férje vagy az élettársa. A családon belüli erőszak nem magánügy! Cselekedjünk együtt, hogy áttörjük a közöny falát!” (Lásd 4. kép) Érdekes megfigyelni, a poszter eredeti angol változatának és a magyar fordításnak a különbségeit. „One women in five lives with a violent husband or partner. Domestic violence, break the silence.” (Lásd 5 kép) Az angol verzió csupán annyit ír, hogy minden ötödik nő erőszakos férjjel vagy partnerrel él. Ezzel szemben a magyar fordítás nem elégszik meg ennyivel, hanem 75 Kispéter Erika elmondása alapján. http://www.doksihu 34 tudatosítja bennünk, hogy ez az élet, verést jelent. Továbbá fokozza még azzal a kifejezéssel is a hatást, hogy ez a verés rendszeres. A magyar plakát az együttes, közös fellépésre hívja fel a figyelmet, melyben benne foglaltatik az állami szervek és a civil szféra együttműködése a

családon belüli erőszakkal szemben. Az angol üzenet ezt nem hangsúlyozza ki ilyen mértékben. Az üzenet megfogalmazása sem az angol, sem a magyar verzióban nem pontos. Az állítást nem úgy kell értelmezni, hogy ma minden ötödik nőt bántalmaz a férje vagy az élettársa, hanem ezt úgy értik, hogy minden ötödik nő él vagy volt élete folyamán olyan párkapcsolata, melyben partnere bántalmazta. Tehát a nők 20%-ának van esélye arra, hogy életük során partnerkapcsolataikon belüli erőszakot szenvedjenek el. A másik poszter mondanivalója: „Én sosem ütnék meg egy nőt. Bárcsak igaz lenne ez apára is.” (Lásd 6 kép) Ennek a poszternek az eredeti angol szövegét szó szerint ültették át magyar nyelvre. (Lásd 7 kép) Az üzenetet igyekeznek minél több emberhez eljuttatni. Forgalmas helyeken, pályaudvarokon, metróállomásokon tervezik elhelyezni a plakátokat. Óriás plakátok kihelyezését is tervbe vették, melynek helyszínei a

forgalmas utak, közlekedési csomópontok, autópályák lehetnek. A posztereket külföldre is el akarják juttatni, bevonva a kampányba a határmenti magyar települések lakóit is. A szlovák női szervezetekkel már felvették a kapcsolatot, akik együttműködésükről biztosították a NANE-t a program megvalósításában. 76 A kampány a vidéki nagyobb városokra is ki fog terjedni. A szórólapokat elküldik postán az összes pártoló taguknak, kérve őket, hogy terjesszék a saját lakáshelyükön, továbbá a Családsegítő Központok segítségét is kérik a terjesztésben. 77 A televízióban történő megjelenés csak a társadalmi célú hirdetésekben lehetséges a NANE számára az országos tv adóknál, mivel ez ingyenes. „A társadalmi célú reklám a köz érdekében kifejtett reklámtevékenység – melynek során közvetlen gazdasági érdek nem játszik szerepet.” 78 Újdonságként fog megjelenni ebben a kampányban, hogy a helyi

érdekeltségű kisebb televízió társaságokat is meg fogják keresni, mivel jóval olcsóbbak a 76 Kispéter Erika elmondása alapján. Kispéter Erika elmondása alapján. 78 Fazekas Ildikó – Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció. 39 oldal 77 http://www.doksihu 35 hirdetések árai és viszonylag nagyszámú közönséghez lehet eljuttatni az információt. A Tilos Rádió a terv szerint fog rendezni egy tematikus napot, melynek témája a nők elleni erőszak lesz. 79 Iskolai kampányban a médiakampány elemeit, a szórólapokat, posztereket, tv spotokat cd-re írják és kibővítik a teljes anyagot tanítási ötletekkel, óravázlatokkal. A Megyei Pedagógiai Központokba és minden megye három iskolájába elküldik az anyagokat. A terv alapján előadást fognak tartani egy tanóra keretében a családon belüli erőszakról, főleg középiskolákban vagy esetleg általános iskola felső tagozatos diákjainak. 80 A NANE 6-8 iskolával tart fenn állandó

kapcsolatot. Van olyan iskola, mely rendszeresen meghívja őket az erőszakmentes nap alkalmából, a többi iskola általában az iskolai egészségnap kapcsán hívja meg a szervezetet. A reklámfilmben a „Mit csinálunk, ha a szomszédban zaj van” című rajzfilmet fogják bemutatni, melyben egy kisfiú beszél. A spot arról szól, hogy mit cselekszünk akkor, ha a szomszédunk például házibulit szervez és minket ez zavar, vagy egyéb hangoskodással zavarja meg nyugalmunkat. A csattanója a reklámnak, hogy a nagymama kihívja a rendőrséget, ha a szomszéd házibulit tart és hangoskodnak, de amikor a szomszédban a bácsi veri a feleségét, a nagymama felhangosítja a tv-t. Ezt a tv spot-ot a horvátoktól fogják átvenni, de a magyar változat még nincs kész. 81 A 2003-ban megrendezett „16 akciónap a nők elleni erőszak ellen” népszerűsítésére szolgáló reklámfilmben szintén egy kisfiú beszél: 82 „Mindenki azt mondja, hogy én még csak egy

kisfiú vagyok. A nagypapám szerint akkor leszek igazi férfi, ha már lesz bajuszom. A bátyám szerint, ha már csókolóztam egy lánnyal. Apukám szerint, ha már tudok autót vezetni. Az anyukám szerint még le kell érettségiznem. Kriszti apukája ezeket már mind megcsinálta, de ő mégsem igazi férfi. Kriszti apukája megint megverte Kriszti anyukáját. Kriszti, én sohasem leszek olyan, mint az apukád.” 79 Kispéter Erika elmondása alapján Kispéter Erika elmondása alapján. 81 Kispéter Erika elmondása alapján. 82 A 2003-as 16 akciónap reklámfilmje. http://wwwnanehu/egyesulet/mediafigyelem/indexhtml 80 http://www.doksihu 36 A reklámokban előszeretettel alkalmaznak kisfiú szereplőket, mert a gyermek nagy vonzerőt közvetít. Ugyanakkor a nők elleni erőszak megszüntetése nagymértékben függ a férfiaktól, ezért tudatosan alkalmaznak férfi szereplőket a tv spotokban. Szándékosan kerülik, hogy a plakátokon, szórólapokon összevert,

monoklis nőket ábrázoljanak, mert úgy gondolják, hogy ez nem hatékony. Aki látja a plakátot, valószínűleg azt gondolhatja, hogy vele ez úgysem fog soha megtörténni. Az erőszak ellen küzdenek, a szörnyű brutalitás ellen tiltakoznak, nem a borzalmakat akarják bemutatni a plakátokon. Sokkal inkább gondolatébresztő mondatokkal próbálják felkelteni az emberek figyelmét. Az iskolai kampányban szerepelni fog még egy osztrák képregény, mely 20 A/4-es oldal terjedelmű és kimondottan gyerekeknek szól. 83 5.13 Hogyan támogathatjuk a NANE Egyesületet? A NANE Egyesület egy civil szervezet, melynek tevékenységét és működési lehetőségeit nagymértékben befolyásolja az adományozók, támogatók anyagi segítsége. A szervezetet támogathatjuk pénzadományokkal és adónk egy százalékának átutalásával. Az Egyesület 1999 óta kiemelkedően közhasznú státusszal rendelkezik, ennek megfelelően a hozzájuk eljutatott pénzadomány

meghatározott hányada az adóalapból leírható. Nemcsak pénzadományokat látnak szívesen, hanem bármely más természetbeni adományt. A NANE Egyesület Budapesten, egy VIII kerületben lévő lakást bérel, melynek berendezése nagyon szegényesnek, egyszerűnek mondható. Honlapjukon állandóan frissítik azoknak a tárgyaknak a listáját, amelyre szükségük lenne munkájuk megkönnyítése érdekében. A leghétköznapibb munkaeszközként funkcionáló cikkek hiányoznak az „irodájukból” így szívesen fogadnak pl. polcokat és más egyéb könyvek tárolására alkalmas berendezési tárgyakat 84. 83 84 Kispéter Erika elmondása alapján Hogyan támogathatja a NANE Egyesületet? http://www.nanehu/tamogatas/anyagitamogatashtml http://www.doksihu 37 Az Egyesület tevékenységét saját, önkéntes munkánkkal is támogathatjuk. A segélyvonalas önkéntesképzés feltétele: a 18. életév betöltése, budapesti vagy Budapest-közeli lakóhely, az

Egyesület weboldalán megjelent tartalom ismerete, a képzéseken való hiánytalan megjelenés, végül fontos, hogy a jelölt elegendő szabadidővel rendelkezzen. A kurzus 40 órás elméleti- és 24 órás gyakorlati blokkból áll. 85 Nőszervezetről lévén szó, a kurzusra kizárólag csak nők jelentkezését várják Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mit tehetnek a férfiak. Az adományozáson kívül a férfiaknak lehetőségük van arra, hogy pártoló tagokká váljanak. A pártoló tagság azt jelenti, hogy a jelentkező aktívan részt vesz valamilyen formában a NANE ismeretterjesztő tevékenységében: szórólapokat terjeszt, rendezvények szervezésében vesz részt, vagy esetleg gépelési, fordítási munkákat vállal. A pártoló tagsági nyilatkozaton más egyéb, a szervezet számára hasznos tevékenységeket is meg lehet jelölni. A pártoló tagság nem kötelez anyagi támogatásra, de a NANE számára könnyebbséget jelent, ha legalább az év

során vele szemben felmerülő postaköltségekhez (szórólapok küldése, hírlevél, stb.) hozzájárul A NANE bátorítja a pártoló tagokat, hogy szervezzenek saját lakóhelyükön laikusokból és szakemberekből álló csoportokat, akiknek előadást vagy képzést lehet tartani a feleség- és gyermekbántalmazás témakörében. 86 Az Egyesület a férfiakat arra bíztatja, hogy gondolják át a nőkkel kapcsolatos attitűdjeiket, esetleges előítéletüket. Ha erőszakos cselekedet szemtanújává válnak, ne hagyják szó nélkül és álljanak ki a bántalmazott nő vagy gyermek mellett, ezáltal azt közvetítik, hogy az erőszak nem elfogadható. 87 A NANE főként pályázatok útján próbálja előteremteni a működésükhöz szükséges anyagi forrásokat, a programjaikat leginkább külföldi pénzekből valósítják meg. Számomra megdöbbentő volt, amikor interjúalanyom elmondta, hogy a 2004es évben egyáltalán nem kaptak állami támogatást

működésükhöz. 2003-ban egyedül a Budapesti Önkormányzattól kaptak néhány százezer forintot. 88 Úgy gondolom, hogy a támogatás kérdéskörében Wirth Judit, a NANE Egyesület vezetőjének kérdése mindent összegez: 85 Segélyvonalas önkéntesek képzése. http://www.nanehu/egyesulet/tevekenysegek/kepzesek/segelyvonalaskepzeshtml 86 Önkéntes munka a NANE Egyesületben. http://wwwnanehu/tamogatas/onkntesmunkahtml 87 Mit tehetnek a férfiak? http://www.nanehu/tamogatas/ferfiakhtml 88 Kispéter Erika elmondása alapján. http://www.doksihu 38 „Elgondolkodtatónak tartom, hogy például miért fontosabb az Amerikai Külügyminisztériumnak, hogy működjön Magyarországon egy nőkereskedelemmegelőző információs vonal, mint mondjuk a BM alapítványának, vagy az állam bármely más pályáztatójának?”89 Erre a kérdésre még senki sem válaszolt Éppen ezért érdemesnek tartom megemlíteni azokat a szervezeteket, akik támogatást nyújtanak és

nyújtottak a NANE-nak. Hivatalos támogatók 1994 óta: 90 - Open Society Institute (Nyílt Társadalom Intézet) - EU (Phare program) - Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége - The New School of Social Sciences - Network of East-West Women (NEWW) - The Global Fund for Women - Soros Alapítvány - The League of Women Voters E.F - Pro Helvetia Alapítvány - Kanada Nagykövetsége - Hollandia Nagykövetsége - Urgent Action Fund - British Womens Association, Magyarország - Professional Womens Association, Magyarország 89 90 Interjú Wirth Judittal. http://wwwjogiforumhu/interju/33 Egyesületünk partnerei és támogatói. http://wwwnanehu/tamogatas/tamogatokhtml http://www.doksihu 39 - Partnership for Tomorrow - Informatikai és Hírközlési Minisztérium (honlap) - Matáv Rt. (zöld szám a bántalmazott nők és gyerekek segélyvonalán) - Rendszeresen kaptak a múltban kisebb magyar állami támogatásokat az Országgyűléstől, a Szociális és Családügyi

Minisztériumtól, illetve Budapest Főváros Közgyűlésétől és Főpolgármesteri Hivatalától. 5.2 Alapítvány az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára 5.21 Az ESZTER Alapítvány céljai és tevékenységei Az ESZTER alapítványt - melynek jelentése Alapítvány az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára – 1991. december 25-én hozták létre az alapítók, a Fővárosi Bíróság 1992. január 28-án vette nyilvántartásba 91 Az alapító tagok között szerepel dr. Virág György pszichológus is, aki a mai napig az ESZTER alapítvány ügyvezető igazgatója. Az Alapítvány eredeti célja az volt, hogy létrehozzanak Magyarországon egy segítő hálózatot a szexuális erőszakot elszenvedettek áldozatai számára. A tervek szerint felállítanak egy interdiszciplináris központot, mely többféle segítséget nyújt az erőszak áldozatai számára. A Központ elsősorban lélektani, pszichológiai,

rehabilitációs segítséget nyújt és emellett egyéb tevékenységeket is szervez, beleértve a jogi, szociális és oktatási feladatokat. Az elképzelések szerint a budapesti centrum felállítása után, felhasználva a működési tapasztalatokat, létrehozzák a regionális központokat, melyek együttesen alkotják az országos segítő hálózatot. 92 Megalakulásuk utáni első három évben ezt az elképzelést nem tudták megvalósítani, főként pénzügyi okok miatt. Az alapítványt nem támogatta a Fővárosi Önkormányzat, sem a kerületi önkormányzatok olyan helyiség biztosításával, ahol a központ működhetett volna. Ebben az időszakban fő tevékenységük a tájékoztatás, 91 92 Az Eszter Alapítvány története. http://wwweszteralapitvanyhu/menu1php Dr. Virág György elmondása alapján http://www.doksihu 40 felvilágosítás, oktatás volt. Egyetemeken, főiskolákon előadásokat tartottak, tanulmányokat, cikkeket írtak, részt vettek

konferenciákon és kongresszusokon. 1994 második felében úgy döntöttek, hogy nem várnak tovább az állami szervek támogatására. Az addig összegyűjtött, többnyire pályázatokon nyert és a különböző támogatóktól kapott pénz felhasználásával kibéreltek egy lakást Budapesten. Ebben a lakásban kezdte meg működését az ESZTER Ambulancia 93 „Az ESZTER Alapítvány célja, az erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak pszichoterápiás kezelése, szociális segítése, jogvédelmük előmozdítása, az ilyen irányú bűnmegelőzés és bűnüldözés támogatása.” 94 Felmerült bennem a gondolat, hogyan lehet megakadályozni, megelőzni az ilyen irányú bűncselekményeket, milyen eszközökkel lehet ezt visszaszorítani. Kérdésemet feltettem dr. Virág Györgynek, aki úgy gondolja, hogy oktatási intézményekben tartott előadások keretében lehetne ez irányban előrelépéseket tenni. Az előadások arról nyújtanának

felvilágosítást a diákoknak, hogy milyen mítoszok élnek a nemi szervekkel, szexualitással kapcsolatban, mi a szexuális erőszak, milyen következményei vannak és hogyan lehet békés úton megoldani a konfliktusokat. 95 Konkrét projekt ez irányban még nem történt, az alapítvány leginkább a pszichés problémákkal küszködő áldozatokat kívánja meggyógyítani. 96 Az ESZTER Ambulancia a szexuális erőszak áldozatainak lelki felépülését szolgálja. A fő cél az, hogy az ambulanciához forduló emberek fel tudják dolgozni a velük történteket és ismét élhessék a saját életüket, újra önmagukra találjanak. Az ambulanciát azért hozták létre, hogy az áldozatok ne maradjanak egyedül problémáikkal és kapjanak segítséget életük újraszervezéséhez. 97 Az ambulanciához bárki fordulhat, akit élete folyamán valamikor szexuális erőszak vagy abuzus ért. Vannak olyanok, akiket gyerekként ért ilyen trauma, de évtizedekig nem mertek

róla beszélni senkinek, felnőttként jelentkeztek az ambulancián. Olyan emberek is vannak, akik az esemény után kis idővel már tudnak róla beszélni. Az alapítvány pszichológusai szerint az esetek nagyon sokáig feltáratlanul maradnak. Ennek oka, hogy az áldozatot félelem, bűntudat, szégyen gyötri. A bántalmazott attól tart, hogyha elmondja környezetének a vele történteket, 93 Az Eszter Alapítvány története. http://wwweszteralapitvanyhu/menu1php Eszter Alapítvány, Alapítói Okirat 4. pont http://wwweszteralapitvanyhu/menu1bphp 95 Dr. Virág György elmondása alapján 96 Dr. Virág György elmondása alapján 97 Az Eszter Ambulancia. http://wwweszteralapitvanyhu/menu2php 94 http://www.doksihu 41 nem együttérzéssel fognak felé fordulni, hanem még őt fogják hibáztatni a történtekért. Kutatások szerint minden 100 nőből csak 4 fordul valamilyen segítő szervezethez. 98 A jelentkezők krízisállapotban kérnek segítséget, vagy a hosszabb

ideje feldolgozatlan élményeket próbálják a szakemberek segítségével legyőzni. Az ESZTER Ambulancia nők, gyermekek, férfiak és akár az áldozatok hozzátartozóinak is nyitva áll, akik nem tudják feldolgozni a traumatikus élményt. Fennállásuk óta azonban felnőtt férfi még nem jelentkezett. Az utóbbi években leginkább gyermekek jelentkeztek nagy számban az ambulancián. A legfiatalabb gyermek 2 éves volt, a legidősebb jelentkező 60 éves. Évente mintegy 70-100 új beteget regisztrálnak. Az ambulanciát pénz hiányában jelenleg nem reklámozzák, a gyermekek általában a rendőrség, családvédelmi központok, gyermekvédelmi szervezetek, orvosok, védőnők által hallanak az ambulancia létezéséről és ők irányítják hozzájuk a bántalmazott gyermekeket. 99 Ha kisgyermekről van szó, akkor általában a szülőkkel beszélgetnek a pszichológusok. A serdülők általában egyedül keresik fel az ambulanciát Rövid ismerkedési fázis után

kötnek egy ún. szerződést a gyermekkel, melyben tisztázzák a kamasz elvárásait és azt, hogy a pszichológus mit tud tenni. Majd rátérnek arra, hogy mi történt konkrétan a gyermekkel. Csak annyit beszélnek a szörnyű eseményről, amennyit a kamasz igényel. A beszélgetés főleg a páciens jelenlegi életéről zajlik, barátairól, szüleiről, terveiről, kapcsolatairól. A gyermek normális életét próbálják megerősíteni, nem a szexuális bántalmazásról beszélnek folyamatosan. Ha a pszichológus úgy érzi, hogy a gyermek már megerősödött és nincs szüksége rá, elkezdik ritkítani a beszélgetéseket és fokozatosan szakítják meg a kapcsolatot egymással. 100 Az ambulancia szolgáltatásai ingyenesek. Az ellátásnak nem feltétele az, hogy a cselekményről az áldozat feljelentést tett vagy feljelentést kíván tenni a jövőben. A gyermekeknél a pszichológusok egy jó ideig egyáltalán nem javasolják a hatóságok bevonását, mert az

ügy kivizsgálásával kapcsolatos procedúra még inkább Ingyenes pszichiátriai segítség szexuális erőszak áldozatainak. http://vevethu/velvet/v-onleany/vesely/eszter 99 Dr. Virág György elmondása alapján 100 Interjú Balogh Ágnessel az ESZTER Alapítvány munkatársával. http://romapage.hu/tamasz/indexphp?kozep=gyermekbantalmazas interju2htm&bal=balphp 98 http://www.doksihu 42 kárt okozhat a gyermek pszichéjében. 101 Az ESZTER Ambulancia az alábbi ellátási formákat nyújtja: • Egyéni beszélgetés, tanácsadás • Egyéni pszichoterápia • Család és párterápia • Csoportos pszichoterápia • Orvosi tanácsadás 102 Az ESZTER Ambulanciának jelenleg 5 munkatársa van, a kollégák száma 26 között mozgott az elmúlt években. Foglalkozásukat tekintve pszichológusok, pszichiáterek. Alapvető működési elvük a bizalmi és titkossági elv: bármely tudomásukra jutott tényt, körülményt titokként kezelik. Az ambulancia

helyszíne is ugyanezen bizalmi elv alapján titkos, csak a pácienseknek adják meg a pontos címet. Dr. Virág Györgytől csak annyit sikerült megtudnom, hogy egy budai lakást bérelnek az ambulancia helyszínéül. 103 Az ambulanciára történő bejelentkezés telefonon, levélben, történhet vagy lehetőség van online időpont egyeztetésre is. 5.22 Kampány a családon belüli erőszak ellen Az ESZTER Alapítvány az Ambulancia működtetése mellett 2003 tavaszán országos kampányt indított a családon belüli erőszak ellen. A kampány megvalósítását már évek óta tervezték, de financiális indokok miatt nem tudták megvalósítani. A Philipp Morris Magyarország Kft azonban felkarolta az alapítványt és az ő támogatásukkal sikerült megvalósítani az egy éves kampányt. A Philipp Morris Magyarország Kft. az ESZTER Alapítvány fő támogatója, 2002 óta minden évben jelentős összeggel járul hozzá az alapítvány működéséhez. A kampánynak 4

fő része van: a vidéki szakemberek számára rendezett képzések, az országos szakmaközi konferencia, ezt követi a „csendes kampány” majd a kampány záró eleme a „hangos kampány”. 104 Ingyenes pszichiátriai segítség szexuális erőszak áldozatainak. http://vevethu/velvet/v-onleany/vesely/eszter 102 Az ESZTER Ambulancia. http://wwweszteralapitvanyhu/menu2php 103 Dr. Virág György elmondása alapján 104 Az ESZTER Alapítvány kampánya a családon belüli erőszak ellen. http://www.eszteralapitvanyhu/menu6alphp?id=7 101 http://www.doksihu 43 5.221 Képzések 2003. május, június és szeptember hónapjaiban háromnapos képzéseket tartottak vidéki szakemberek, pszichológusok, pszichiáterek és szociális munkások számára. A három tréningre összesen 90 szakember jelentkezett A képzéssorozat célja azonos az ambulancia létrehozásának egyik fő célkitűzésével: egy országos ellátó hálózat kiépítése. Mivel az ESZTER Ambulancia csak a

fővárosban élők számára elérhető, fontosnak tartják, hogy a vidéki lakosok ne szenvedjenek hátrányt az ellátásban. Távlati céluk, hogy Magyarország egész területén működjenek a budapestihez hasonló krízisközpontok, ahol szakképzett, speciálisan a szexuális és családon belüli erőszak áldozatainak ellátására szakosodott munkatársak várják a segítségre szorulókat. 105 5.222 Országos szakmaközi konferencia A kampány második részeként 2003. szeptember 30-án és október 1-jén került megrendezésre az országos szakmaközi konferencia. A cél az volt, hogy a szakma, a civil szervezetek és a kormányzat elképzeléseit összehangolják. A konferencián résztvettek az érintett szaktárcák felső vezetői, a különböző területek jeles szakemberei, orvosok, védőnők, pszichológusok, jogászok, rendőrök, pedagógusok, szociális munkások és a civil szervezetek képviselői. Még soha nem valósult meg ilyen széles körű

rendezvény a családon belüli erőszak témájában, közel ötszázan vettek részt a konferencián. Az ESZTER Alapítvány azt akarta elérni, hogy a témában érintett szakmák képviselői elmondják véleményüket. E célból olyan szervezeteket is meghívtak, akiknek a családon belüli erőszak jelenségének megoldására született elképzelései távol állnak az alapítvány eszközeitől.106 Dr Virág György szerint: „A családon belüli erőszak áldozatainak és a segítő szakembereknek egyaránt hinniük kell abban, hogy ezt az egyre súlyosabb jelenséget közös erővel enyhíteni lehet.” 107 Az ESZTER Alapítvány kampánya a családon belüli erőszak ellen. http://www.eszteralapitvanyhu/menu6alphp?id=7 106 Muhari Judit: Konferencia a családon belüli erőszakról. http://www.nepszavahu/defaultasp?cCenter=articleasp&nID=619148 107 Segítség a hallgatásra kényszerített gyerekeknek. wwwimhu/csaladonbelul/?ri=498&ei=30 105 http://www.doksihu

44 A konferencia témái: 108 • A családon belüli erőszak fogalma, jellemzői. • Mi történt az elmúlt évben Magyarországon a családon belüli erőszak kezelése terén? • A családon belüli erőszak egyes megjelenési formái és a társadalmi reakciók. • Szexuális erőszak/abuzus a családban. • Fizikai erőszak/abuzus a családban. • Lelki erőszak/abuzus és elhanyagolás a családban. • Rendszer és intézményi erőszak/abuzus. • A családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogalkotás és jogalkalmazás kérdései. • Külföldi tapasztalatok és működő gyakorlatok. • A szakma, a civil szervezetek és a kormányzat elképzelései a cselekvési programról. A fővédnöki tisztet Dr. Medgyessy Péter volt miniszterelnök látta el A kormányt az igazságügy miniszter Dr. Bárándy Péter, a belügyminiszter Dr Lamperth Mónika, Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter, Dr Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős miniszter,

Gyurcsány Ferenc gyermek, ifjúsági és sportminiszter és Dr. Csehák Judit képviselte. A konferenciát Dr. Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős miniszter nyitotta meg. „Az államnak van tennivalója a jelenséggel szemben, s ez nemcsak joga, hanem kötelessége is” 109 - mondta dr. Lévai Katalin Véleménye szerint erősíteni kell a családvédelmet, mert a családon belüli erőszak és a gyermekek bántalmazása egyre súlyosabb és gyakoribb jelenség Magyarországon. Magánszférát átlépő kormányzati intézkedésre van szükség, mert tarthatatlan, hogy sok esetben a gyermeket saját szülei verik halálra. A sportminiszterrel, Gyurcsány Ferenccel kezdeményezték, hogy az önkormányzatok kutassák fel a veszélyeztetett családokat és készítsenek el ennek alapján egy adatbázist. A szakemberek feladata pedig, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel az adatbázisban szereplő családok életét. 110 Konferencia a családon belüli erőszakról –

2003. szeptember 30 – október 1 www.szochalohu/modulesphp?name=News&file=article&sid=1883 109 A családon belüli erőszak nem magánügy. http://velvethu/v-onleany/v-hirek/csaler 110 Segítség a hallgatásra kényszerített gyerekeknek. wwwimhu/csaladonbelul/?ri=498&ei=30 108 http://www.doksihu 45 Herczog Mária szociológus, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa arról számolt be, hogy 2001-ben és 2002-ben egyre inkább nőtt a családon belüli bántalmazás halálos áldozatainak száma. Ezeket főként gyermekeken követték el, vagy maguk a gyerekek követtek el a bántalmazás hatására gyilkosságot. A pedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek, orvosok, védőnők nem kapnak kellő felkészítést ahhoz, hogy felismerjék a bántalmazást és felelősségteljesen járjanak el. A hiányos ismeretek és a rossz munkakörülmények nem segítik őket abban, hogy megtegyék a szükséges lépéseket, ha bántalmazást elszenvedett gyermekkel

találkoznak. 111 Dr. Bárándy Péter szerint a családon belüli erőszak megelőzése és kezelése érdekében az államnak és a civil szervezetnek hatékonyan együtt kell működnie. Első lépésként a fogalmakat kell tisztázni, mi tekinthető családnak, erőszaknak, bántalmazásnak, továbbá a kompetenciákat is meg kell határozni. A miniszter elismeri a jogszabályok módosításának szükségességét, de véleménye szerint az emberek hozzáállása tudna leginkább változást hozni. Amíg a társadalom sok esetben elfogadja a családon belüli erőszakot, addig semmi nem fog változni. 112 Az országos konferencia keretében sor került arra is, hogy az ESZTER Alapítvány kampányának következő részét, a „csendes kampány” kreatív anyagait bemutassák. A konferencia nemcsak a különböző szervezetek képviselőinek álláspontjának megismerésére volt alkalmas, hanem a sajtó bevonásával a téma kellő súllyal kerülhetett a közvélemény

elé. 5.223 Csendes kampány 2003 decemberétől 2004 februárjáig tartott az egy éves kampány következő szakasza, az úgynevezett „csendes kampány”. A csendes kampány egy BTL kampány, azaz nem hagyományos eszközöket alkalmaz. „Below the line módszereknek nevezzük az olyan marketingkommunikációs tevékenységeket, melyek nem tartoznak az above the line által lefedett klasszikus médiahirdetések körébe.” 113 111 Segítség a hallgatásra kényszerített gyerekeknek. wwwimhu/csaladonbelul/?ri=498&ei=30 Segítség a hallgatásra kényszerített gyerekeknek. wwwimhu/csaladonbelul/?ri=498&ei=30 113 Fazekas Ildikó – Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció. 164 o 112 http://www.doksihu 46 Az egész kampány szlogenje a következő mondat volt: „Van segítség! Nem vagy egyedül!” A csendes kampány az áldozatokhoz kívánt szólni. Azt akarták elérni, hogy a bántalmazottak tudjanak nemet mondani az erőszakra és lássák azt, hogy

nincsenek egyedül, mást is érint ez a probléma. Ne érezzenek lelkiismeret furdalást, ne magukat okolják a történtekért, tudatosuljon bennük az, hogy nemcsak őket bántják. Arra biztatják az áldozatokat, hogy mondják el, ami történt velük, merjenek segítséget kérni. A plakátokat és szórólapokat csendes, eldugott helyeken lehetett megtalálni. A bántalmazottak részére szóló kis méretű információs füzetet általában női mosdókban helyezték el kisebb tartókban. A cél az volt, hogy az áldozat nyugodtan el tudja olvasni, akár észrevétlenül magával is vihesse, mivel kis mérete miatt a legkisebb női táskában, vagy esetleg egy nadrágzsebben is elfér. Később így nyugodt körülmények között van lehetősége arra, hogy áttanulmányozza részletesen. 114 Az információs füzet először a családon belüli erőszak megnyilvánulási formáit sorolja fel: szexuális erőszak; fizikai bántalmazás; fenyegetés, verbális erőszak; lelki

terror; anyagi kiszolgáltatottság; az önállóság vagy szabadság korlátozása. Ezután egyenként pár mondatban megfogalmazta a velük kapcsolatos tudnivalókat, majd minden rész után egy kulcsmondattal próbálta összegezni a tanulságot és az áldozat számára releváns információt. Szexuális erőszak – Senkinek nincs joga a másik testével visszaélni! Fizikai bántalmazás – Senkinek nincs joga a másikat megütni! A gyerek NEM a szülő tulajdona, hanem önálló érző lény! Fenyegetés, verbális erőszak, lelki terror – Senkinek nincs joga a másikat terrorizálni! Még szavakkal sem! Anyagi kiszolgáltatottság, a szabadság korlátozása – Senkinek nincs joga a másik önállóságát korlátozni! Az összehajtogatott füzet másik oldalán gyakorlati információkat találhat az olvasó. Az egyes szakaszok címeinek egymás utánisága jelöli ki az erőszakos kapcsolatból való menekülés útját: Van segítség! Vedd észre! Kérj védelmet!

Szabad vagy! Akik segíthetnek A plakátokat orvosi rendelőkben, kórházakban, önkormányzatokon, rendőrségeken és egyéb közintézményekben helyezték el. A csendes kampány során 114 Dr. Virág György elmondása alapján http://www.doksihu 47 kétfajta plakátot alkalmaztak. Az egyik plakáton egy kislány látható, aki egy üres szoba fala mellett áll, játék maciját magához szorítva, arcán félelemmel. A plakát üzenete: „Az én apukám a legerősebb a világon. De ezt csak mi tudjuk, otthon” (Lásd 8. kép) Az üzenet egyértelmű és kifejezi a jelenség lényegét A bántalmazóról a közvetlen környezete sokszor el sem tudja képzelni, hogy milyen valójában. Kedves, barátságos embernek tartják, így az áldozatnak általában nem hisznek, ha elmondja, hogy otthon rettegésben él. A másik plakáton egy összevert, monoklis, széttépett ruhájú, meggyötört nő látható. (Lásd 9 kép) A plakát felirata a következő: „Az én

anyukám a legszebb a világon. Kár, hogy ez otthon nem mindig látszik” Ebben az üzenetben is a külvilág és az otthon kapcsolata jelenik meg. Az otthon a bántalmazott nőnek nem nyugodt helyet, békességet jelent, ahol megpihenhet, hanem a brutalitás helyszínét. Még erőteljesebbé teszi az üzenetet az, hogy egy gyermek szemén keresztül láttatja a családon belüli erőszakot. 5.224 Hangos kampány A kampány záró szakaszára, az országos médiakampányra 2004 márciusában került sor. A hangos kampány célja a figyelem felkeltése Dr Virág György kihangsúlyozta, hogy nem az indulatok felkorbácsolására törekedtek, hanem arra, hogy a közvélemény előtt feltárják a családon belüli erőszak problémájának valódi mélységét és együttérzést váltsanak ki az erőszak áldozatai iránt. Véleménye szerint az emberek meggyőzése arról, hogy más aspektusból szemléljék az erőszakot, megváltozzanak az attitűdjeik, tudattartalmaik, egy

hosszú távú folyamat eredménye kell, hogy legyen. 115 A hangos kampány további célja, hogy megnyerjék az embereket arra, hogy adójuk 1%-ával támogassák az alapítvány munkáját. Budapesten a hangos kampány keretében számos helyen óriásplakátokat és city light posztereket helyeztek ki. Főként női magazinokban sajtóanyagokat jelentettek meg. A közszolgálati televíziók és egy kereskedelmi televízió társadalmi célú hirdetésként sugározta kampány anyagukat. 116 A poszterek, plakátok üzenetei: „Az esti puszi nem minden gyereknek jelent jó 115 116 éjszakát. 1% az erőszak Dr. Virág György elmondása alapján Dr. Virág György elmondása alapján ellen.” (Lásd 10. kép.) Ez a plakát a http://www.doksihu 48 gyermekbántalmazásra akarja felhívni a figyelmet, ami sajnos igen elterjedt Magyarországon. A közvélemény a gyermekverést ítéli el legkevésbé 1998-ban végzett Tárki felmérés szerint arra az állításra,

hogy „egy szülőnek joga van megpofozni a gyerekét, ha ezt megérdemli”, csak 17% volt azok aránya, akik ezt a kijelentést egyértelműen elutasították. A megkérdezettek 12%-a kikerülte a válaszadást és 70%-a elfogadta ezt az állítást. 117 „Az esti műsor nem minden családban jelent jó szórakozást. 1% az erőszak ellen.” (Lásd 11 kép) Ezen a képen egy összetört televízió készülék látható A hirdetés azzal szembesít, hogy az erőszak hatása minden családtagra kiterjed. Abban az esetben is, ha a bántalmazó fizikailag „csak” az anyát gyötri, a gyermekekre és többi családtagra, akik egy fedél alatt élnek. Az összetört tv az egész család erőszakkal való megtörését jelképezi. „A köszönés nem minden nő számára jelent jó estét. 1% az erőszak ellen” Egy összekuporodott nőt láthatunk a képen, aki partnere vagy férje bántalmazása elől eltakarja magát kezeivel. (Lásd 12 kép) A figyelem a nők elleni erőszakra

irányul ezen a képen. Nem véletlen, hogy ezt a képet női magazinokban jelentették meg, hiszen a nők számára akar üzenni, mégpedig azt, hogy nem vagy egyedül a problémáddal, beszélj róla és merj segítséget kérni. 5.23 Az ESZTER Alapítvány támogatói Az ESZTER az egyetlen közhasznú alapítvány, mely erőszak áldozatául esett személyeknek nyújt speciális pszichiátriai segítséget ingyenesen, rendszeres állami támogatást mégsem kapnak. Pedig az alapítvány folyamatos, zavartalan működtetéséhez állandó pénzforrásra lenne szükség. Az alapítvány a NANE Egyesülethez hasonlóan pályázatok útján próbál pénzhez jutni. A pályázatok megnyerése viszont mindig bizonytalan, nem kiszámítható. Legutóbb Budapest Főváros Önkormányzata által kiírt közbiztonsági pályázaton sikerült nyerniük. A Nemzeti Civil Alapprogram által kiírt pályázatok esetében is rendszeresen próbálkoznak. 118 Tóth Olga: Erőszak a

családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12, Budapest, 1999 14. oldal 118 Dr. Virág György elmondása alapján 117 http://www.doksihu 49 Az ESZTER Alapítvány egyéves kampányának lezajlása óta, tehát 2004. márciusa óta nem rendelkezik elegendő anyagi fedezettel arra, hogy népszerűsítse magát. Dr Virág György elmondása alapján ennek ellenére nagyon sokan jelentkeznek az ambulancia szolgáltatásainak igénybevételére. Általában egészségügyi intézményekből irányítják hozzájuk a betegeket és a szakmában való ismertség is segíti az áldozatokat, hogy rátaláljanak az ambulanciára. 119 Ugyanakkor más segítő szervezetek szórólapjain pl. a NANE szóróanyagain is megtalálható az ambulancia telefonszáma. Az alapítvány legfőbb támogatója a Philip Morris Magyarország Kft. melynek központja az Egyesült Államokban van. Az anyavállalat hagyományosan támogatja a családon belüli erőszak megelőzését és az

áldozatok segítésére szakosodott szervezeteket. Az ESZTER Alapítvány vezetője szerint nagyon sokat köszönhetnek a Philip Morris Magyarország Kft-nek. 120 Az alapítvány támogatói között találhatunk magánszemélyeket is. Mi is támogathatjuk az alapítványt adónk 1%-ának felajánlásával. Íme a támogatók listája, akiknek fontos az ESZTER Ambulancia működtetése: 121 1992 Országos Kereskedelmi és Hitelbank József Attila Szociális és Kulturális Alapítvány Társadalombiztosítás Mentálhigiénés Kuratóriuma 1994 Soros Alapítvány Budapest Bank Budapestért Alapítvány 1995 Országos Játékalap Brit Nagykövetség Országos Egészségbiztosítási Pénztár Soros Alapítvány Solimpex Kft. 119 Dr. Virág György elmondása alapján Dr. Virág György elmondása alapján 121 Az ESZTER Alapítvány támogatói. http://wwweszteralapitvanyhu/menu1dphp 120 http://www.doksihu 50 Első Váci Kereskedelmi és Befektetési Tanácsadó Kft. SMP Kft Duna

Holding Amarant Kft Nádas Péter Szabó Csaba Sághy Zoltán Háy György 1998 Népjóléti Minisztérium 1999 Egészségügyi Minisztérium Szociális és Családügyi Minisztérium Világbank Regionális Iroda „Small grants” program 2000 Európai Unió Phare LIEN program Fővárosi Szociális Közalapítvány Világbank Regionális Iroda „Small grants” program OGY Társadami Szervezetek Bizottsága – működési támogatás Egészségügyi Minisztérium 2002 OGY Társadami Szervezetek Bizottsága – működési támogatás Philip Morris Magyarország Kft. Kf Bau Kft. Fribau Kft. Frimo Kft. ÁPV Rt. Éva Csaba 2003 Philip Morris Magyarország Kft. Fribau Kft. A Másik Fele Kft. Dr. Sándor Róbert ügyvédi iroda ÁPV Rt. http://www.doksihu 51 OGY Társadami Szervezetek Bizottsága – működési támogatás Éva Csaba A magyar állampolgárok személyi jövedelem adójának 1%-os felajánlása 2004 Philip Morris Magyarország Kft. Vodafone Alapítvány Fribau Kft.

Budapest Főváros Önkormányzata Nemzeti Civil Alapprogram Kollégiuma Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium A Másik Fele Kft. Dr. Sándor Róbert ügyvédi iroda Éva Csaba A magyar állampolgárok személyi jövedelem adójának 1%-os felajánlása 5.3 A NANE Egyesület és az ESZTER Alapítvány összehasonlítása 5.31 A célok, tevékenységek és eszközök tükrében A NANE Egyesület és az Eszter Alapítvány civil szervezetek, melyek célul tűzték ki, hogy a családon belüli erőszak ellen küzdenek, és hatékony segítséget nyújtanak az áldozatoknak. Az erőszak minden megnyilvánulási formáját elutasítják, a megelőzésre nagy hangsúlyt fordítanak és végső soron céljuk a társadalmi beidegződések átalakítása, társadalmi tudatformálás. A fő célok azonosak, mindkét szervezet erőszakmentes Magyarországot szeretne, ám az eszközök különbözőek. A NANE Egyesület egy nőszervezet, melynek elsődleges célja, hogy lelki

segítséget nyújtson a bántalmazott nőknek és gyermekeknek. A gyakorlatban a NANE ezt leginkább a segélyvonal működtetése révén valósítja meg. Az ESZTER Alapítvány kifejezetten a szexuális erőszakot elszenvedett személyekre specializálódott, nekik nyújt pszichoterápiás segítséget. Az ESZTER Ambulancia működésének alapja a személyes kapcsolattartás, míg a NANE esetében telefonos kapcsolatról van szó. Az ambulancia munkatársai szakképzett pszichológusok, pszichiáterek. A NANE a segélyvonalat önkéntesekkel működteti http://www.doksihu 52 A NANE a már kialakult problémák kezelésen kívül nagy hangsúlyt fordít a megelőzésre és a beavatkozásra. A szervezet bele akar folyni a jogalkotási folyamatokba és reformokat kezdeményez olyan területeken, ahol az állam nem nyújt kellő védelmet a családon belüli erőszak áldozatainak számára. Aktívan részt vesz a politika alakításában, folyamatosan hallatják a

hangjukat. Legutóbb Dr Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter államfővé történő kinevezése ellen nyújtottak be petíciót a Habeas Corpus Munkacsoportal együtt. Úgy gondolják, hogy a miniszter nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon ne legyen családon belüli erőszak törvény. Az ESZTER Alapítvány a szakemberképzésre fordít figyelmet és célja egy országos ellátó hálózat kiépítése, azért hogy a vidéki áldozatok ne szenvedjenek hátrányt. Mivel az ambulancia ellátásainak feltétele a személyes megjelenés, a vidékiek számára a távolság miatt nem elérhető ez a szolgáltatás. Az Alapítvány Alapító Okiratában ugyan szerepel a bűnmegelőzés támogatása, de az ESZTER Ambulancia inkább a már kialakult problémák kezelésére helyezi a hangsúlyt, a megtörtént szexuális erőszak feldolgozásában segít az áldozatoknak. A két szervezetnek a jelenség kezelésével kapcsolatban eltérő a véleményük. Dr.

Virág György szerint a családon belüli erőszak leküzdése, az emberek attitűdjeinek megváltozása egy hosszú távú folyamat, melyet összetett eszközökkel kell megoldani. 122 A NANE radikálisabb fellépést tart megoldásnak 5.32 A médiában történő megjelenés alapján A NANE Egyesület számára nagyon fontos a rendszeres médiaszereplés, mert azt akarják, hogy a nők jogaival kapcsolatos kérdések és a családon belüli erőszak jelenségének megoldatlan problémái mindig napirenden legyenek. Anyagi okok miatt nincs lehetőségük arra, hogy folyamatosan jelen legyenek a különböző televízió csatornák műsorán és a sajtóban, de minden lehetőséget megragadnak arra, hogy felhívják a figyelmet. Mivel a médiát a hírek érdeklik, sokszor szándékosan generálnak eseményeket, hogy a média figyelmét magukra fordítsák. Az ESZTER Alapítvány kiszolgáltatva érzi magát a médiának és nem törekszik arra, hogy megjelenjen, szerepeljen.

Természetesen a felkéréseket nem 122 Dr. Virág György elmondása alapján http://www.doksihu 53 utasítják vissza a médiumok részéről, de nem tulajdonítanak akkora jelentőséget a nyilvánosságnak, mint a NANE. Az ESZTER Alapítvány a szakmában olyannyira ismert, hogy az ambulancián jelentkező áldozatok ellátása teljes kapacitását igénybe veszi. Valószínűleg sok áldozat még nem hallott az ESZTER Ambulanciáról, de ahhoz, hogy több bántalmazottat tudjanak ellátni, több szakemberre és kielégítőbb körülményekre lenne szükségük. Az ESZTER Alapítvány megalakulása óta egy jelentősebb kampányt szervezett, mely 2003 májusától 2004 márciusáig tartott. A kampány fő üzenete: „Van segítség! Nem vagy egyedül.” A NANE nem ért egyet a kampány üzenetével és kemény bírálatot fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. Megtévesztőnek, félrevezetőnek, hazugnak tartja. A NANE szerint nincs segítség az áldozatok számára, a magyar

jogrendszer hiányosságai miatt. Nincs törvény, nincs a bajbajutottak számára ellátó rendszer, nincs rendőri kiképzés. 123 Az ESZTER Alapítvány szándéka ezzel az üzenettel teljesen más volt. Az alapítvány egyetlen célja a figyelem felhívása volt. Egyrészt a közvélemény figyelmének felkeltése, másrészt az áldozatoké, hogy nincsenek egyedül a problémájukkal és merjenek segítséget kérni, jöjjenek elő „rejtekhelyeikről”. Az ESZTER nem az indulatokat akarta felkorbácsolni és nem az erőszakra akarta helyezni a hangsúlyt. 124 A NANE Egyesület plakátjain, reklámfilmjeiben előszeretettel alkalmaz kisfiú szereplőket. Nőszervezet révén szándékosan alkalmaz kisfiút mondanivalója megjelenítéséül. Egyrészt, a nők elleni erőszak felszámolásában vitathatatlan a férfiak szerepe, másrészt a gyermekre jobban odafigyelünk egy tv spot kapcsán. Továbbá ezzel azt a tévhitet is el akarják oszlatni, hogy a nőszervezetek

férfigyűlölők lennének. A NANE nem ábrázol plakátjain erőszakra utaló jeleket, összevert nőket, mert nem akarja sokkolni a plakátot szemlélőket. Ennek részben az is oka lehet, hogy a NANE önkéntesei gyakran személyesen is érintettek, vagy ők maguk voltak egykor bántalmazott nők, esetleg egyik családtagjukat bántalmazták vagy ma is bántalmazzák. Akik átélik az erőszakot, irtóznak tőle és nem akarják ugyanazt viszontlátni egy plakáton vagy egy reklámfilmben. Mind a plakátokon mind a reklámfilmekben az üzenetet egy gyermek szájából halljuk. Az ESZTER Alapítvány kreatív anyagaiban, a csendes kampányban és a hangos kampányban is egyértelműen találhatunk erőszakra utaló jeleket. A csendes 123 124 Kispéter Erika elmondása alapján. Dr. Virág György elmondása alapján http://www.doksihu 54 kampány plakátjain az üzenet - hasonlóan a NANE - eszközeihez egy gyermek gondolatát fogalmazza meg. „Az én anyukám a legszebb a

világon” kezdetű plakát azonban nem a gyermeket, hanem a bántalmazott anyukát láttatja. A NANE pont az ilyen jellegű illusztrációt akarja elkerülni. A hangos kampány elemeinél az összetört tv, az elmosódott árnyalakok, a mozgásra utalnak, és azt sugallják, hogy valami történt a családban. Méghozzá bántalmazás, agresszió Azokban a családokban, ahol egyik ember a másikat bántja, ott a közös családi esték nem a jókedvről, békességről, nyugalomról szólnak, hanem a szomorúságról, félelemről és az agresszióról. Úgy gondolom, hogy a különböző eszközök ellenére e két szervezetnek meg kéne találni a közös utat, hiszen együttesen nagyobb erővel tudnának fellépni a családon belüli erőszak ellen. Ezzel talán le lehetne rövidíteni annak a folyamatnak az időtartamát, mely ráébreszti az embereket arra, hogy a másik ember bántalmazása súlyos bűn. VI. Befejezés A dolgozat a családon belüli erőszak jelenségének

bemutatását tűzte ki célul, mely magába foglalja a jelenség megjelenésének kezdetét és azt is, hogy a mai társadalomban miként próbálják visszaszorítani a családon belüli erőszakot. A szerző kiemelt két civil szervezetet és működésükön, tevékenységükön keresztül fényt derített a magyar emberek és a társadalom szemében élt vélekedésekről, szemléletekről a családon belüli erőszakkal kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a NANE Egyesület és az ESZTER Alapítvány is fő céljának tekinti, hogy megváltoztassa az emberek attitűdjeit, beállítódásait, hiszen a családon belüli erőszak ellen a leghatékonyabb megoldás leginkább a társadalmi beidegződések megtörése. A jelenség hatékony kezelésének példájaként Ausztriát hozta fel a szerző, ahol 1997 óta létezik a távoltartási törvény. Az első három év elteltével Ausztriában egyre több családon belüli erőszakos eset került bíróságra, amely azt jelzi, hogy

egyre inkább csökken a látencia mértéke. Ehhez természetesen hozzájárult, hogy az http://www.doksihu 55 osztrák közvéleményben radikális változás következett be: az emberek többsége a gyermekek és a nők bántalmazását elfogadhatatlannak tartja. 125 Mind a NANE Egyesület mind az ESZTER Alapítvány nagy gondot fordít a figyelem felhívására kommunikációs tevékenységükben, melynek célja, hogy felismerjük esetleges előítéleteinket és saját magunk is tegyünk az erőszak leküzdése ellen. A jelenség leküzdéséért mindannyian felelősök vagyunk. Át kell gondolnunk attitűdjeinket a családon belüli erőszakról, segítenünk kell az áldozatoknak az őket ért trauma feldolgozásában és a bántalmazóknak pedig abban, hogy felismerjék erőszakos viselkedésüket és felhagyjanak vele. A szerző reméli, hogy munkájával hozzájárult ahhoz, hogy tudatosítsa, az erőszak semmilyen formája nem elfogadott és senkinek sincs joga a másik

embert bántalmazni. 125 Interjú Gyurkó Szilviával. http://www.szochalohu/modulesphp?name=News&file=article&sid=3322 http://www.doksihu 56 VII. Irodalomjegyzék Fazekas Ildikó - Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció. Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2000. Herman, Judith: Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó - Kávé Kiadó - NANE Egyesület, Budapest, 2003. Lévai Katalin: A nő szerint a világ. Osiris Kiadó, Budapest, 2000 Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Lévai Katalin-Kiss Róbert-Gyulavári Tamás: Vegyesváltó. Pillanatképek nőkről, férfiakról. Egyenlő Esélyek Alapítvány, 1999 Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog Kossuth Kiadó, 2003. N. Szegvári Katalin: Út a nők egyenjogúsításához Magyar Nők Országos Tanácsa Kossuth Könyvkiadó, 1981. Tóth Olga: Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12, Budapest, 1999. Újságok Márton Anita: A családon belüli

erőszak. Márton Anita: A családon belüli erőszak Félelem és rettegés otthon. Családi lap, LIV évfolyam - 2005 február 24-25 oldal Családi lap, LIV. évfolyam – 2005 február 24-25 oldal Hulej Emese: Hulej Emese: Ki védi azt, akit nem véd a család? Nők Lapja, 2005. március 16. 11 szám 24-26 oldal Nők Lapja, 2005 március 16 11 szám 24-26 oldal. http://www.doksihu 57 Szakács Árpád: Tervezet a családon belüli erőszak megfékezésére. Somogyi Hírlap, 2004. december 27 8 oldal Internet források Az Egyesületről. http://wwwnanehu/egyesulet/indexhtml (A letöltés dátuma: 2005. 03 14) Mit tehetnek a férfiak? http://www.nanehu/tamogatas/ferfiakhtml (A letöltés dátuma: 2005. 03 14) Hogyan támogathatja a NANE Egyesületet? http://www.nanehu/tamogatas/anyagitamogatashtml (A letöltés dátuma: 2005 03 14.) Önkéntes munka a NANE Egyesületben. http://www.nanehu/tamogatas/onkentesmunkahtml (A letöltés dátuma: 2005 04 18.) Segélyvonalas

önkéntesek képzése http://www.nanehu/egyesület/tevekenysegek/kepzesek/segelyvonalaskepzeshtml (A letöltés dátuma: 2005. 04 18) Információs vonal a nőkereskedelem megelőzésére http://www.nanehu/egyesület/tevekenysegek/iomhtml (A letöltés dátuma: 2005 04 17.) Segélyvonal bántalmazott nőknek és gyerekeknek. http://www.nanehu/egyesület/tevekenysegek/segelyvonalhtml (A letöltés dátuma: 2005. 03 14) 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen. http://www.nanehu/eroszak/akcionap/16naphtml (A letöltés dátuma: 2005 04 16) http://www.doksihu 58 Egyesületünk partnerei és támogatói. http://wwwnanehu/tamogatas/tamogatokhtml (A letöltés dátuma: 2005. 03 14) Néma Tanúk felvonulás. http://nokellenieroszakminokhu/aktualisphp (A letöltés dátuma: 2005. 03 14) Tények és tévhitek a családon belüli erőszakról. http://www.nanehu/eroszak/vaw/tenyektevhitekhtml (A letöltés dátuma: 2005 04 17.) Muhari Judit: Konferencia a családon belüli

erőszakról. http://www.nepszavahu/defaultasp?cCenter=articleasp&nID=619148 (A letöltés dátuma: 2005. 04 22) Az ESZTER Alapítvány története. http://wwweszteralapitvanyhu/menu1php (A letöltés dátuma: 2005. 04 22) Az ESZTER Ambulancia. http://wwweszteralapitvanyhu/menu2php (A letöltés dátuma: 2005. 04 22) Az ESZTER Alapítvány kampánya a családon belüli erőszak ellen. http://www.eszteralapitvanyhu/menu6alphp?id=7 (A letöltés dátuma: 2005 04 22) Segítség a hallgatásra kényszerített gyerekeknek. http://www.imhu/csaladonbelul/?ri=498&ei=30 (A letöltés dátuma: 2005 04 21) Interjú Balogh Ágnessel, az ESZTER Alapítvány munkatársával. http://www.romapagehu/tamasz/indexphp?kozep=gyermekbantalmazas interju2ht m&bal=bal.php (A letöltés dátuma: 2005 04 23) Ingyenes pszichiátriai segítség szexuális erőszak áldozatainak. http://velvet.hu/velvet/v-onleany/v-esely/eszter (A letöltés dátuma: 2005 04 21) http://www.doksihu 59 Konferencia

a családon belüli erőszakról – 2003. szeptember 30-október 1 http://www.szochalohu/modulesphp?name=News&file=article&sid=1590 (A letöltés dátuma: 2005. 04 21) Interjú Gyurkó Szilviával. http://www.szochalohu/modulesphp?name=News&file=article&sid=3322 (A letöltés dátuma: 2005. 04 30) Az otthonom az én váram: a bántalmazó családtagot nem lehet kitiltani? http://www.mtvhu/cikkphp?id=1070 (A letöltés dátuma: 2005 04 30) Europäische Kampagne zur Sensibilisierung gegen Gewalt an Frauen. http://europa.euint/comm/employment social/equ opp/violence dehtml (A letöltés dátuma: 2005. 04 18) Interjú Wirth Judittal. http://wwwjogiforumhu/interju/33 (A letöltés dátuma: 2005 04. 18) A családon belüli erőszak nem magánügy. http://velvethu/v-onleany/v-hirek/csaler (A letöltés dátuma: 2005. 04 18) Egyéb kiadványok NANE Egyesület: Miért marad? A családon belüli erőszak: a feleség- és gyermekbántalmazás. Hogyan segíthetünk? 1999 NANE

Egyesület: A jól működő párkapcsolat. NANE Egyesület: Tippek lányoknak és fiúknak. Mutogatós bácsik és mások, akik megijeszthetnek. NANE Egyesület: 12 dolog amivel el tudja kerülni, hogy a gyerekén vezesse le dühét. NANE Egyesület: Célok, tevékenységek, támogatók és partnerek. NANE Egyesület: Néma Tanúk Kiállítás. http://www.doksihu 60 NANE Egyesület: Érzelmi erőszak. NANE Egyesület: Személyes biztonsági terv. Joga van a biztonsághoz! NANE Egyesület: Röviden a feminizmusról. Tények és előítéletek NANE Egyesület: Családon belüli erőszak. Ne tűrje az erőszakot! NANE Egyesület: Az Ön jogai. Tájékoztató bántalmazott nőknek ESZTER Alapítvány: Az én anyukám a legszebb a világon. Kár, hogy ez otthon nem mindig látszik. http://www.doksihu 61 VIII. Függelék Interjú alanyok Kispéter Erika – a NANE Egyesület főállású munkatársa, tanár. Dr. Virág György – az ESZTER Alapítvány ügyvezető igazgatója,

pszichológus http://www.doksihu 62 1. kép http://www.doksihu 63 2. kép http://www.doksihu 64 3. kép http://www.doksihu 65 4. kép http://www.doksihu 66 5. kép http://www.doksihu 67 6. kép http://www.doksihu 68 7. kép http://www.doksihu 69 8. kép http://www.doksihu 70 9. kép http://www.doksihu 71 10. kép http://www.doksihu 72 11. kép http://www.doksihu 73 12. kép