Történelem | Tudomány és Technika » BMF-NIK Tudomány- és Technikatörténet, 2006

Tudomány- és technikatörténet Tudományok: • ókori Görögország óta léteznek, a görögök filozófiának nevezik. A megismerésre való hajlam, a bölcsesség maga a tudomány. • 13. század, Roger Bacon: az a tudomány, mely matematikailag alátámasztott, bizonyított ismeret. • Az ókori görögöknél a tudományok együtt, szinte egy tudományként léteztek, a 13. századtól kezdtek szétválni, és korunkra már szakosodtak. A mai fejlődés során is vannak olyan szakmák, melyeknél több tudomány ismerete is szükséges. • Tudományok felosztása: o Tiszta tudományok: távlatait, használhatóságát nem tudjuk megbecsülni. o Alkalmazott tudományok. • Minden tudományhoz kapcsolódik a filozófia. • A tudományok külön-külön csak részei a tudománynak, vannak olyan területek, melyeknél még nem minden igazolt. • Matematikai jellegű történetek – apórák. • Arisztotelész: o föld – víz – tűz – levegő. o Nemes

és nemtelen anyagok vannak, ha a nemes anyagok felhasználhatók, a nemtelen anyagokat miért ne lehetne nemessé tenni. • A vallás is kötődik a tudományokhoz, egyik sem él meg a másik nélkül. • Egy nyelv kialakulása, mely minden tudomány leírására szolgál (latin) is fontos szerepet játszott a tudomány fejlődésében. • Alexandriai Múzeum o A világ első tudományos központja. o Tudósok, fizetett alkalmazottak fejlesztettek (kivétel az irodalom). dolgoztak, akik minden tudományt Technika: • eredetileg a művészi cselekvésre használták, kézügyességet és jártasságot jelentett • Technikai célok: nyersanyagok feldolgozása, épületek, járművek készítése, építése. • Ha megoldunk egy problémát, újabb problémákat vet fel, az eszközök kialakítása is problémák sorozata, melyeket meg kell oldani. • Technika felosztása: o Dinamikus technika: járművek, gépek, eszközök. o Statikus technika: épületek,

vízművek, csatornák, kikötők (maradandó dolgok). Rómaiak kiemelkedő alkotásokat készítettek a statikus technika terén o Ma a dinamikus és statikus technikának együtt kell fejlődnie. o Azok a népek tűntek ki általában, melyek a dinamikus technikában jártak élen. De utána a megszerzett területeket statikus technikák felhasználásával hasznosították. o Dinamikus technika fejlődése nélkül nem lehet fejlődni. Egyéb: • Arabok Kr. e 750, Japán Kr e 610 – első leírt, tudományos feljegyzések • Alexandriai könyvtár, Mayák könyvtárának leégésével, könyvek elégetésével sok tudás elveszett. De az a tudás, mely elveszik, a történelem folyamán általában újra felmerül. o Pl. Kr e 230 körül bizánci feltaláló víznyomással hajtott készüléket talál fel, 1750-ben egy magyar feltaláló, Segner A. újra feltalálja • Régi társadalmakban fontos volt a közös munka a megélhetéshez, általában ezekben a kultúrákban

alakulnak ki a nagyobb találmányok. Hagyományok, szertartások segítették a közösségszervező erő kialakulását, államalkotó erőkké váltak. • Keveredések keletkeznek a kultúrák között. • A megélhetés nagyban befolyásolta a találmányokat, mert ha veszély van (élelemhiány), akkor az ember jobban kihasználja agyának kapacitását. • Jogrend kifejlődése is ezekhez a korai társadalmakhoz kötődik. Spárta: • Lükorposz o Abszolút betartható, jó törvényeket hoz, melyeket később is betartottak. o Létrehoz egy szenátust (30 fő) és létrehozza az alkotmánybíróság ősét. o Egyenlően osztotta el a földet a spártaiak között, ezzel egyenlőséget teremtett. o Olyan pénzeket vezet be, melyek vasból voltak és úgy kezelték, hogy másra nem lehetett használni, így nem volt értelme vagyonfelhalmozásnak o Tiltotta a más államokba utazgatást. o Egységes nevelési rendszert teremt meg, a felnevelt emberek első feladata

az állam kiszolgálása. o Ha háborúba mentek, akkor szinte bármit meg lehetett csinálni, összekötötték a háborút az élvezetekkel, vidámsággal. o Lükorposz-féle törvénykönyvhöz hasonló csak a zsidó törvénykönyv volt. Viszont ezek a kemény törvények nagyon visszavetették a művészetek és a technika fejlődését. Athén: • Peiszisztratosz o olyan törvényei vannak, melyek segítik a művészeti és technikai fejlődést o városvédők tiszteletére ünnepek o templomokat, épületeket épít o támogatja a kereskedelmet o földet oszt a parasztoknak o állandó athéni forgalom alakul ki o iskolák jönnek létre • Platón Akadémia • Arisztotelész Líceum • sétálgató iskola volt, gondolatait, tudását tanítványai jegyzik le o matematika o zene o logika o fizika o időjárás előrejelzés • minden tudományhoz hozzá tudott szólni és nem sokat tévedett • a tudományokat egységbe fogta és 3 fő kategóriába

sorolta: o elméleti tudományok o gyakorlati tudományok (emberi cselekvések) o poétikai tudományok (széppel, hasznossal foglalkoznak) • Görög találmányok: o napóra o Thalész matematikai tételei o Pitagorasz – háromszög összefüggései o Kolosszus, Mauzóleum technikai számítások, nagy tudás • • nem tudjuk, hogy hogyan volt ilyen nagy tudása az akkori embereknek Nagy Sándor o Arisztotelész elköltözik Athénból, ezután lesz Nagy Sándor nevelője o Nagy Sándorban látta, amit maga is akart, a görögök egyesítését és vezetését. o Athén politikailag lezüllött, a Déloszi szövetségre bízzák a görögök védelmét. o A lezüllés akadályozta a filozófiai fejlődést is, akkor lép fel Nagy Sándor, akinek célja a görögök egyesítése, de később sok területet meghódít hadjáratai során. o Sok tudós, mérnök követi Nagy Sándort, akik terjesztik a görög kultúrát, illetve az új területeken felfedeznek új dolgokat,

növényeket. o Felpezsdül a kereskedelem, Nagy Sándor hadjáratai tulajdonképpen a népek, kultúrák összehozását, kereskedelmét segítette. o Magyarország földrajzi helyzete miatt a nyugat-kelet ütközőpontja, így szintén kultúrák találkozása során fejlődött. o Nagy Sándor halála után kezdenek egyesítési tevékenységének gyümölcsei megmutatkozni. • Ptolemájosz Sándor egyik alkirálya volt, aki a Müsszeon-t létrehozza. • A Müsszeon-ban állatkert, növénykert és sok tudás háza volt, így összegyűjtötte a tudást egy helyre. • Olyan tudósok kerültek ki innen, mint Euklidész, vagy Arkhimédész (úszó testek, fókuszálás). • Itt dolgozott Eratosztanész, akinek tevékenysége kicsit feledésbe merült, ő volt a heliocentrikus világkép első megalkotója, 90 %-os pontossággal megméri a Föld kerületét, új naptárt szerkeszt (Juliánusz naptár), térképészeti ismeretekkel foglalkozott. • Tésziliosz

létrehozza az első szivattyút, víziorgonát, sűrített levegővel működő hajítógépeket. • Pilón levegővel kapcsolatos kísérleteket és bizonyításokat végez. • A Múzeumban (Müsszeum) készítettek esztergapadokat, csiszológépet, torziós fegyvereket, manakrómot (hajítógép). o Nagy Sándor tevékenységéhez tartozott az útépítés, előtte szinte mindent hajón szállítottak, de utána utakat építettek. o Természetes öblökben kikötőket építettek (Szmirna, Rodosz), melyek szintén nagyon fontosak voltak a kereskedelem és kultúra számára Róma: • Rómaiak sok mindent átvesznek a görögöktől építészet és szobrászat terén. • A római birodalom arra törekedett, hogy csak azok az ismeretek maradjanak fenn, melyeknek köze van a római kultúrához. • Nagy Sándor hódításai után a klasszikus birodalmak (görög) összeomlanak, a római birodalom kezd egyre jobban elterjeszkedni. • Rómára jellemző volt a

nemzetségi szervezet, gyorsan össze tudták toborozni a sereget a közös érdekek miatt. • A polgárháborúk lehetővé teszik egy katonai diktatúra létrejöttét, és egységes birodalom létrehozását a római birodalomban. A birodalom összetartó ereje a hadsereg volt, minden császár törekedett a hadsereg támogatására. • Róma technikája a görög technika és tudomány alapjaira épül. • A görög isteneket is átveszik és megjelennek a vallásukban ugyanolyan szerepkört betöltő istenek. • Megnőtt a rabszolgák és a szegények száma is, csökken az árúk iránti kereslet. • Sokan beállnak katonának, mert csak ez biztosít megélhetést, a tudomány iránti érdeklődés hanyatlik, csak a görögöktől átvett tudást használják fel. • Az építészet során mindenhol ugyanezt a követ használták, emiatt ipari termelés alakulhatott ki. Építészetben kezdődik meg először a változás, különböző formájú épületek

voltak. Technikai újítás a cement és az égetett agyagtégla használata • Földművelés tudományáról nem lehetett beszélni, a biológiai fejlettség nem volt túl jó. A keltáktól átveszik a nehézeke használatát • A római jog: o nem törekedett az emberi kapcsolatok elrendezésére o 3 csoportra lehet osztani: • ősi szokások (vagyonos / nem vagyonos) • kereskedelmi jogok • uralkodói jogok o Reneszánsz idején éled fel újra és válik a kapitalista országok alapjává. • Kr. e 146 – meghódítja a római birodalom Macedóniát • Kr. e 31 – a római birodalom fejlődést mutat (posta, kikötőépítés, folyószabályozás) Fejlődik a latin nyelv. • Kr. e 2 század – földművelésről szóló könyv (csigasorok, prések) • Kr. e 80 – építészettel kapcsolatos 10 kötetes mű (képek a technika alkalmazásáról) o Nyomtatott anyagként is megjelenik. o emelő szerkezetek o alapozás o oszloprendszerek • Római

birodalom főleg statikus technikákat alkalmaz. A jó mérnököknek széles, kiterjedő ismeretek kellenek, ezt is megfogalmazta a könyv. • Fúrt kutak építése, csörlő, taposókerék, vízi malmok, fogaskerekek. A római légiók a fizetést gabonában kapták (részben), ezért fontosak voltak ezek a gépek. • Fontos szerepe volt a vízi malmoknak és a vízkeréknek, illetve voltak szivattyúk is. • Távolságmérés – távolságmérő kocsi, hajókon is voltak távolságmérők. • Héron: o gőzturbina első alakja: gömb, melyet a gőz forgatott (aero lambda); o homokmotor • Megjelennek az első matematikai jellegű rendszerező művek. • Úthálózat kialakítása: o 2 méter mély gödör, kövek, homok, illetve a tetejére a burkolókő. o 30000 km út volt Európában. o Elsősorban a katonák építették az utakat. o A provinciákból áramlott a kereskedelem Róma felé („minden út Rómába vezet”). o Útvonalak mellett panziók,

pihenők, posták kaptak helyet. o Panziókban voltak nyergesmesterek, kovácsok. o Az utak mérete 3-12 m volt, kialakulnak az első közlekedési szabályok. o Kurátorokat neveztek ki az utak karbantartására, az utak hosszát mérföldkövekkel jelölték, kezdetleges térképeket készítettek a tájékozódáshoz. • Keresztény vallás: o Stabilizáló szervezetté válik, elnyomja a földi rosszat és csak a jóra tereli a figyelmet. Nem mond ellent, hanem szinte mindent befogadó, csak alap erkölcsöket és szeretetet elváró szervezetté válik. o A kereszténység politikai mozgalommá válok, Konstantin császár teszi nemzeti vallássá. Gyorsan teret hódít, nem nehéz a pogányokat meggyőzni o Roger Bacon: az lehet tudományos, megalapozott, ami matematikailag bizonyítható. o Szerzetesrendek alakulnak, ezek keretei között érlelődnek a modern tudományok. Alakulnak iskolák is o Kolostori technikák. A kolostoroknak nagy szerepe volt a tudomány

alakításában. o Szabad művészetek alakultak ki: • grammatika volt az egyik legfontosabb (írás, nyelv alapjai) • retorika (oktatás) • dialektika (fogalmak meghatározása) – hittételek alapján; enged szabadságot a kor, de nem tűri a vallás kerülését. • matematika: aritmetika, geometria • zene • asztrológia Nincs cím: • 1326: II. Edward királynak készített könyv – legrégebbi ágyúk ábrázolása • Konrád Kaiser: haditechnikai eszközök ismertetése. • 1338 – első alapítvány: 1000 iparág, 799 személy részesült a támogatásból, 400 éven keresztül működött ez az alapítvány. • Francia szerzetes: lőpor leírása o olyan találmány, mely teljesen megváltoztatott mindent o a lovagok voltak előtte a legfontosabb harci „szimbólumok” o eltünteti az emberi bátorságot, tartást, nincs rá szükség a lőfegyverek miatt o megszűnik a lovagok szerepe • Könyvnyomtatás: o papír megjelenése

fontos (11. század, Kína) – vízi erővel működtetett papírmalmok o Gutenberg készít egy sínt, ahová berakhatók a betűk és sokszorosítható. o Mátyás – első magyar nyomtatott könyv, nem tetszett Mátyásnak, elzavarta a mestert. A könyvnyomtatás dinamikussá teszi a fejlődést o Megjelennek a nem egyházi jellegű iskolák, a könyvekből tanulhatnak az emberek. o Könyvnyomtatás megalapozza a reneszánsz kialakulását, a reneszánsz az embert helyezi az élet középpontjába az istenek helyett, elindít egy racionális gondolkodást. • Reformáció: ember feladata, hogy munkálkodjon, dolgozzon, segítse a társadalmat. A reformáció után szakosodnak az emberek. Kereszténység összefoglalás (középkor): • Kezdeti: o a római birodalomra államapparátusra épülő technikai fejlettség jellemző, melyet továbbfejleszt (postaszolgálat, vízhálózat, utak nem fejlődnek). o gazdasági, társadalmi fejlődés o önellátó gazdálkodás –

gazdasági egység o Középkorban jelentős fejlődés az építés terén (várak, sáncok) o Mechanikus technika jelentősen fejlődik (kovács, fújtató) • Késői: o Roger Bacon 13. sz – matematikai nyelv fontossága o Montai: világszemlélés o Böhm: világ kétpólusossága o Nehéz a középkor skolasztikus tanait megváltoztatni Reneszánsz: • Korai reneszánsz: o Leonardo Da Vinci (15. sz) – egyszerre volt kiváló művész, festő és tudós o Tudományok még nem váltak el igazán homo univerzalis o Gazdasági változások o A Káoszban felélednek az új gondolatok o Isten helyébe az ember o Leonardo Da Vinci: Fontos a kísérletezés o Tapasztalás, kísérletezés rést nyit a skolasztikus gondolkodásmódon, 200-300 év kell a gondolkodásmód megváltozásához. o Jordano Bruno: szerzetes, nagy utazó volt o A világ állandóan változik, a világ állandó ellentétek megnyilvánulása o Számtalan naprendszer létezik, ahány naprendszer annyi

központ, más helyek is léteznek, a világegyetem végtelen. • 16. és 17 század: o Föld gömbölyűsége, földrajzi ismeretek lassan átalakul a gondolkodás o Fejlődik a gazdasági szféra (kedvez a tudományok fejlődésének) – középkor – Céh – manufaktúra – nagy technikai fejlődés 16. sz o I. Erzsébet alatt indulhat meg igazán a technikai fejlődés o London 16. sz – fejlődő modern város  Felfedezések  Első tőzsde  Szabadalmi hivatal o Algebra, geometria (π értéke) o Kardano: Harmadfokú egyenlet megoldása o Gaugyin: Növények rendszerezése o Piccolomini: anatómia megalapozása (boncolás engedélyezése) o Érzsebet udvarában Gilbert mágnes gömbbel bizonyította, hogy a föld gömbölyű o A szemlélet ennek ellenére is lassan változik o Lefektetik a statika alapjait o Egyházi és modern gondolkodás ütközése és együtt élése o 1564 – Galilei (matematikus)  távcsöveket készít  szabadesés 

Kopernikuszi tanokat bebizonyítja (heliocentrikus világkép)  Felfedezési alapjában véve rengették volna meg az egyház tanait VIII. Orbán pápa betiltja  1633 – Inkvizíciós eljárás indul ellene  házi őrizetben tartották  1638 – új könyvet jelentet meg (súrlódás, tehetetlenség, súlypontok)  hitbéli kérdések továbbra is fontosak, de megjelennek a tudományos gondolkodás alapjai o Villiam Gilbert (német)  Magdeburg főépítésze, a 30 és háború után újraépíti  Levegő: súlya van, összenyomható  Dörzsvillamos gép o 1642-1727 Newton – gravitáció, tömegvonzás o Francis Bacon:  tudományos dolognak mindig kell, hogy legyen kísérleti alapja  egy könyvet jelentet meg, melynek címe a tudomány haladása  A tudományok enciklopédikus összefoglalását akarta elérni.  Ő maga nem fedezett fel semmit, a tudományos gondolkodás alapelveit fogalmazza meg. 

Tapasztalatszerzést állítja a középpontba, az újkori gondolkozás elindítója. o Felfedezések a fejlődést, virágzást megállítják, illetve a mértéktelen pazarlás szintén hátrányos. o Lorenzo Medici (firenzei pap) megpróbálja a középkort visszahozni, de sikertelen a próbálkozása, és kivégzik Firenze főterén. o Filozófia nehezen szabadul a kötöttségektől, de pl. Cusanus leírja azokat az axiómákat, melyek alapján később az emberek megítélik a világot. (Pl 1 kijelentés: a világ végtelen.) o Mirandóla: megpróbálta a vallást összebékíteni a tudománnyal. o Hívják össze a világ összes egyházát és tudósát és rendezzenek egy nagy közös találkozót, ahol talán közelebb kerülnek. o 16. században a reneszánsz hanyatlik, illetve az olasz városok is hanyatlásnak indulnak. Amerika felfedezése is változásokat hoz Megkérdőjeleződik a pápaság, illetve elkezdődik az ellenreformáció. o Elkezdődik a munkanélküliség

és a gyenge erkölcsiség lesz a jellemző. o Gutenberg, Galilei, Bruno a kor nagy tudósai. o Megjelennek az első igazán nagy mechanikus szerkezetek. Pascal – számológép, de sok új ismeret, tudás alakul ki. Pl gáztörvények (Boyle), oxigén előállítás (tiszta oxigén), vízszintmérő, sok új kémiai elem felfedezése. o Védték a gyakorlatban igen jól használható ismereteket. o Orvostudomány – vérkeringés, boncolás. o Ebben a században tudós társaságok alakulnak, melyek egymással eszméket cserélnek. Felvilágosodás (17. század) • Szellem szabadsága, emberi méltóság, ész elsőrendűsége. Franciaországban felmerül a cél, hogy össze kell gyűjteni a világ ismereteit, így alakulnak ki az enciklopédiák. • Felvilágosodás az ismeretek összefoglalását célozta meg. A reneszánsz folytatásának tekinthető. Párizsi tudományos akadémia enciklopédiái az egyik legfontosabb ismereteket tartalmazó anyag. • Ennek az

enciklopédiának kb. 5000 előfizetője volt, sokszorosították, terjesztették • A világszemlélet alakulását a földrajzi felfedezések befolyásolják, a világkereskedelem útvonala az Atlanti Óceán. Manufakturális termelés, bérmunka Új növényeket, állatokat ismernek meg, más emberi kultúrák megismerése. • Földrajzi felfedezések során a kereskedelmi tőke nagy szerephez jut. Ezek vezetnek a polgári forradalmak kitöréséhez, melyek utat engednek a tudományoknak. • 17. század eleje: ipari forradalom, dinamikus technika fejlődése, termelési módszerek gyökeres megváltozása. Társadalmi szerkezet is teljesen átalakul Egyik legfontosabb találmány a gőzgép, melyet szinte mindenhova lehet telepíteni és hozzájárul a közlekedésen át az ipar nagy fejlődéséhez. • 17. század, John Locke: o 1684 – Értekezés az emberi értelemről o írt még a kormányról is o leszögezi, hogy az adóztatás a parlament hatásköre legyen, ne

a királyé o szabad vallásgyakorlás o parlamenti összejövetelek rendszeresek legyenek o az embert a saját céljai vezérlik, ezeket lehetővé kell tenni, ez a szabadság alapja o az egyéni tulajdon védelme az egyik legfontosabb és ezt a kormánynak kell felügyelni o Locke szerint a törvényhozási és végrehajtói hatalom nem egyesülhet, mert az zsarnoksághoz vezet • Már a görögöknél felmerül a gőz felhasználása – a gőzlabda. A gondolat már nagyon régi, hogy a gőz felhasználható. • 1663 – szabadalom gőzgépre – Edward Summerset • 1690 – Dennis Pappin első kísérleti berendezés, elképzelt, hogy ezekkel járműveket is lehet mozgatni, de ezt nem valósított meg • Thomas Sauery megalkotja a dugó nélküli gőzszivattyút. Nagyon sokat használták a bányákban vizek kiszivattyúzására, úgy is hívták, hogy Miner’s Friend. • Thomas Newcommen – dugattyús henger, külön kazánnal, melyet még jobban lehetett a

bányákban hasznosítani (nagyobb teljesítmény). 1712-ben mutatják be, Newcommen meggazdagodik. • 1713-1785 – a bányák víztelenítésére használják az általa tökéletesített szivattyút – Han József Károly. • A gőzgép feltalálójának James Watt-ot tartják. A Newcommen által épített gép tökéletesítésére kérték fel és több átalakítást végzett a gépen. Pénze nem volt, ezért támogatók segítségével dolgozik. • 1800 után lehet minden területen hasznosítani, amikor az 1800-ig tartó szabadalom lejár. • 1850 – 5930 Watt-féle gőzgép működik. • A gőzgép előállításának egyik legfontosabb feltétele a vasgyártás, ki kellett bírnia a megfelelő nyomást. • Angliába a szállítás és a csatornahálózat fejlődésével megjelennek a gőzhajók. Első gőzhajók 10-15 km/h-ra voltak képesek. • Amerikában elsősorban folyami hajózással kapcsolatban jelennek meg a gőzhajók. • 1819 – Atlanti

Óceán átszelése kizárólag gőzhajóval. 6 napba került • 1897 – 60 km/h, gőzturbinás hajó. • 1912-ben elsüllyedt Titanic a legnagyobb képviselője a gőzgép felhasználásának hajókon, ennél nagyobb hajót már nem lehet gőzgéppel építeni. • A repülésben is kísérleteznek a gőzgép alkalmazásával. • Gőzkocsi – Cugnot. o A gőzkocsik 1831-ben jelennek meg London utcáin, illetve 40 személy számára elegendő gőzkocsit készítettek, mely folyamatosan járt városok között. o Törvényt is hoznak Angliában a gőzkocsik sebességével kapcsolatban (városban 3 km/h, vidéken 6 km/h). o A gőzkocsi a benzinautók megjelenésével kezd hanyatlani. • A vasút történetében is nagyon nagy szerepe volt a gőzgépnek. o A vasút története a bányákban használt sínpályák használatából indult. o Richard Trevitkick – 5 tonna hasznos tömegű, 9 km/h-ra képes gőzmozdonyt készít. o 1814 – George Stevenson minden

ismeretet felhasználó gőzmozdonyt készít. 1435 mm-re szabványosították a vasúti sínpályákat o Magyarországon 1873-ban gyártották az első gőzmozdonyt. Első vasútvonal Budapest – Vác volt. • Mac Adam alapozott utakat tervez (’Makadám’ út). Az elektromosság története: • Nagyon régre nyúlik vissza, nagyon rég rájöttek, hogy vannak olyan tárgyak, melyek vonzzák egymást. • 1710. Newton: Fludium elmélet – folyadék, mely az anyag üregeibe behatol, és így lesz vonzó hatása. • 1544-1603. William Gilbert: elektromossággal foglalkozott, kiad róla egy könyvet is Nem tudott magyarázatot adni a mágnesességre. • 1705. Hawksbee: üres üveggolyóban vákuumot csinált és ebben fényféleség keletkezett, magyarázat nem volt. • Gray: felsorolja, hogy mely anyagok mennyire vezetik az elektromosságot. • Dufay: azonos töltésűek taszítják, különböző töltésűek vonzzák egymást. • Muschenbrock: dán

professzor – palack kondenzátort alkot, először tudták az elektromosságot szállítani. A palackban savas folyadék volt, és volt egy kivezetése, melyen keresztül töltötték. • Franklin: o légköri kisülés azonos-e megtapasztalt elektromossággal. Papírsárkányt készített, melyet felengedett és egy huzalon levezette az elektromosságot. o vezethető és földbe vezethető a villamos áram villámhárító • Galgani: állati elektromosság – békacombokat megérintett elektromossággal és összerándultak. • Volta professzor: o A fémek és savak érintkezése folytán lesz elektromos áram. o Mindenféle növényben megfigyelhető elektromosság. o Volta oszlop galvánelem o Első szerkezet, mellyel az elektromosság megfigyelhető volt. o Feszültség mértékegysége: Volt. • Dary: elektrokémiai kísérletek, sóból soha nem látott fémeket állít elő. • Sömmering: o Első elektromechanikai távírót alkotja meg. o Folyadék,

annyi aranytű, amennyi betű van az ABC-ben. Amelyik aranytűt összezárták árammal, levegő buborék jelent meg a végénél. • Galvánelem izzásba hozza a huzalt izzók. • Facolzi: galvánelemekkel 180 W-os motort épít és ezt csónakra szereli. • Page: villanymozdonyt épít – 6 km/h sebesség. • A generátorok megjelenéséig a galvánelem a legfőbb eszköz. • Ohm: törvény – feszültség, áram, ellenállás. • Orsted: iránytű – elektromosság. • Andre Amper: o tekercsbe áramot vezet mágneses hatás, lágy vas a tekercsbe! o Áram mértékegysége: Amper • Faraday: első generátor – mágneses tér, feszültségváltozás. • Pixi: váltakozó áramú generátor. • Jedlik Ányos: o 1829. A világ első elektromotorja; nem jegyeztette be, így lesz 1833-ban Ridi a villanymotor feltalálója. o Jedlik alkotja meg az első magyar műszaki szótárat is. • 1860 – első dinamó, Siemens jegyezteti be, mert már

gyártásra kész eszközt készít. • Morse – elektromágneses jelfogó. • 1855 – első távíró. • Graham Bell o 1876– első telefon o hanghullám villamos áram • Puskás Tivadar: összeállítja az első telefonközpontot (nem ő találta fel). • 1910 – elektroncsöves erősítők. 19. századi rádiózás és hangtovábbítás története • Maxwell ismerte fel, hogy léteznek a rádióhullámok. • Elektromágneses gerjesztések hullámként terjednek. • Herz: néhány 10 m-re működő rádiót készít. • Markoni: 1894-től kísérletezett rádióhullámokkal, 1901-től már az óceánon át is tudtak hangot küldeni. • szikratávíró: Titanic és más hajók is használták. • Popov: rádiózáshoz csillapítatlan rezgés kell. • 1910-től megjelennek a csöves rádiók, gyorsan elterjedt, a világháború után nem rendszeres műsorszórás. A rádiózásnak katonai vonatkozásai is voltak • Televízió: o 1883

– Paul Nipkov: az adó képét le lehet tapogatni és megjeleníteni. A színeket is át lehet vinni. Ha az átvitel megfelelően gyors volt, akkor mozgott a kép. o 1919 – Mihály Dénes: felismerhető kép továbbítása. o 1926 – Tihanyi Kálmán: fotoelektronikus hatás. o 1930 – Mai értelemben vett TV. o Első színes TV-t Boldnan Károly találja fel. Világítás története: • Polgárosodó Európa, fejlettebb Amerika: az éjszakai műszakokban világítást alkalmaznak gázzal. Megjelenik boltokban, gyárakban, főleg Londonban • 1870 – Első ívlámpák, melybe a szénrudat naponta kellett cserélni. • Első izzólámpa feltalálója Edison: fémszálat légüres térbe helyezte, és megfelelő fémet kellett találnia, ez volt a platina. Edison kidolgozta az összes villamossághoz tartozó eszközt (fogyasztásmérő, konnektor, csatlakozó). • 1890 – gázlámpák és a villanylámpák költsége kiegyenlítődik, ezért mindenki marad a

gáznál. • 1905 – Tungsram: Fust Sándor alapítja – nevében a Wolfram húzódik meg. • 1910 – Tömeggyártás. • 1950 – Fémcsövek, Nátrium lámpák, higanylámpák. • Egyenáram: nagy távolságban csökken a feszültség. Az elektromosságnak még jobban megnő a szerepe, mikor megjelennek az elektromotorok. • Magyar feltalálók váltakozó áramú rendszert akartak építeni, de nagy ellenállás volt, ezért talonba tették, de a transzformátort elkészítették. Edison használhatatlannak tartja a transzformátort és a váltóáramot. • Váltóáramhoz nem léteztek eszközök, motorok és mérők, csak egyenáramúak voltak. • Bláthy Ottó: váltóáramú fogyasztásmérő. • Déry Miksa: egyfázisú motor elkészítése. • Tesla: sok elméleti ismeretet gondolt ki és írt le de tovább általában nem foglalkozott vele. Vezeték nélkül hozott létre ívfényeket, melyre megoldást még ma se nagyon tudnak, csak

elképzelések vannak. • Villanymotorok: az élet minden területére betörtek. • Vegyipar: galvanizáció során áram. Textilfehérítésre nagy igény mutatkozott (hamuzsír) • Leblanc: szódát állít elő konyhasóból. • Solvay: Leblanc eljárását átveszi és finomítja, majd szódát értékesített. Európában egyedüli forgalmazóvá lesz. • Nobel: robbanóanyagokkal foglalkozott főleg, multinacionális céget hoz létre. A Nobel-díjat alapította meg, melyet 1901-ben adnak ki elsőre. Első Nobel-díjas Röntgen. Fényképek, filmtechnika: • Niepce: litográfus, aki nem tudott rajzolni. Olajjal másolta le a rajzokat másik papírra A vékony olajréteg fényérzékeny anyagot tartalmaz. 1826 – a világ első fényképe kb 12 óra exponálási idővel. • Duguerre-rel köt Niepce megállapodást: ezüst-jodid rétegen lehet felvételeket készíteni. • Az elterjedés igen gyors volt, Barabás Miklós festő miatt is. • Petcval

József: olyan lencsét készít, mellyel arcképeket is lehet készíteni. • 1862 – első amatőr fotókiállítás. • Celluloid lemezekre készítették később a felvételeket. • 1896 – Lumiere testvérek elkészítik az első filmeket. Operatőröktől függött, hogy mennyire volt folyamatos a film. Közlekedés fejlődése: • repülés történetében is fontos szerepe lett a 20. században a villamosságnak • 13. században Roger Bacon foglalkozik siklórepüléssel • 1648 – John Wilkins: ha az ember úgy tudna repülni, mint a madarak, nem lenne elég az emberi izmok ereje. • Léghajót készítettek. o 18. század végén első komolyabb kísérletek o 1745 – Vászonból összevarrt léggömb, mely 10 másodpercig maradt a levegőben. o 1803 – magassági rekord 2700 m. Felismerik a katonai jelentőségét is a repülésnek. o 1784 – Magyarország – hidrogénnel töltött léggömb. o 1852 – Első kormányozható léghajók –

légterelő arányok. o 1888 – Benzinmotoros – merev vázas léghajó – Swarcz Dávid. Zeppelin megveszi Swarcz szabadalmát és csak tökéletesíti. o 1900 – 11000 m3 űrtartalmú léghajó. o 1937 – Hindenburg léghajó (Diesel motor, 40 utas, kávézó) o Léghajót csodafegyvernek tartották, olyan magasra tudott emelkedni, hogy sebezhetetlen volt – bombázásra használták. • 1903 – Wright testvérek első repülőgépe. • 1919 – Atlanti-óceán átrepülése. • 1930 – Első légitársaságok – sugárhajtóműves repülők. Szárazföldi közlekedés: • Utak nagyon rosszak, egysávosak, nem megfelelő alappal rendelkezők voltak. Nagy utak elkerülték a városokat. • 14. Lajos elrendeli Párizs úthálózatának kiépítését • Mac Adam: első megalapozott – vízelvezetővel rendelkező utakat tervezi meg. • 19. század: első beton burkolatú utak • 1849 – első aszfaltút. • Napóleon: Alpesi hágók – utak

építése, melyeket ma is használnak. • Kocsik is fontos szerepet töltöttek be – új szakmákat teremetett a kocsik építése. • 1845 – Robert William Thomson: első levegővel töltött gumiabroncs. • Kerékpár: o mindent felhasználtak, amit a kocsikhoz o különc gróf biciklije indítja el a fejlődést o az első bicikli nem volt kormányozható, de egy erdész mérnök megcsinálta az irányítható kerékpárt, melyet utána gyártott is • Motorkerékpárokat is elkezdenek készíteni. • 1820 – gyártják a kerékpárokat, megjelenik a pedálhajtás. • 1869 – első golyós egységek a kerékpárokban. • szabadonfutó beépítése a kerékpárokba • acélküllős kerekek • 1861 – Egységes USA – ipari fejlődés • Henry Ford: o autók elterjedésében volt nagy szerepe o ha több figyelmet fordítanak a pénzre, mint a munkára, akkor tönkremegy a munka – ez volt az egyik alapelve o állandó újítások

bevezetését fontosnak tartotta o Fordnál jelennek meg az első futószalagos folyamatok o Semmi idegen tőkét nem vitt be a gyár alapításakor. o Lehető legkisebb haszonnal próbált dolgozni. o A Ford T-modell lett a 20. század legnépszerűbb autója, csak a Volkswagen bogárból adtak el többet. Tételek: 1. Milyen eredményekkel járult hozzá az ókori Görögország a tudományok fejlődéséhez? 2. Milyen területeken fejlődött a technika az ókori Rómában? 3. Mi jellemezte a tudományok fejlődését a középkorban? 4. Milyen változást hozott a reneszánsz az emberi gondolkodás, a tudomány, technika fejlődésében? 5. Milyen hatással voltak a nagy földrajzi felfedezések a gazdaság, a tudomány és technika előrehaladására? 6. Mi az ipari forradalom? Ennek gazdasági és társadalmi következményei. 7. Milyen alkalmazási lehetőségeket nyitott a gőzgép elterjedése a gazdaság területén? 8. Ismertesd az elektromosság

történetét a kezdetektől az áramfejlesztőkig. 9. Milyen lehetőségeket nyitott az elektromosság elterjedése a technika fejlődésében? 10. Ismertesd egy XIX-XX. századi magyar feltaláló életútját, munkásságát!