Jogi ismeretek | Médiajog » Médiajog

Médiajog I. előadás 2004.0918 1.ELŐADÁS beszéd: közvetlen médium: közvetített kommunikáció (média többesszáma: médiumok) könyvnyomtatás idejével jelent meg, sokszorosítás ma már e-média kommunikációs forradalom eredményeként konvergencia (átfedés, keveredés) jogi területen tanácstalanság technológia-semleges szabályozás kell, amely egységesen alkalmazható báemely technológiára eddig külön volt aTV-re, rádióra és sajtóra médium megjelenésével=> szólás szabadságáért vívott küzdelem az uralkodó rájött, hogy gondolatot tud közvetíteni, ráadásul egyszerre sokaknak => betiltás Az Inkvizíció: 16-17. sz Itália: Giordano Bruno megégetése (1548-1600) Galileit az inkvizíció tanai visszavonására kényszerítette (1633).(1564-1642) Újkor 1791. Bill of Rights 1789. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata kimondják a szólásszabadságot USA alkotmányt nem módosítják, nincs kivételezés, nem lehet korlátozni a

szólásszabadságot EU fenntartja a korlátozás jogát Abszolutizmus újjáéledése 1848: forradalmi hullám. „Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését”. (12 pont) Magyarország: 1848-szabad lapalapítás (kaucióhoz kötött), de sajtóvétségért súlyos büntetés. 1852- Bach korszak: szigorú cenzúra. Rendszerváltás után: 1989. okt 23-i alkotmánymódosítás: véleményszabadság 1986. évi II törvény (sajtótörvény) átfogó módosítása: csak nyilvántartásba vétel bárki alapíthat lapot. II. vh után egyezmények: ET Emberi jogok Európa Egyezménye 1951 Polgári és –olitikai Jogok Egyezségokmánya 1966 => egységes mérce Igazolás: - instrumentális: szólásszab. eszköze valami nagyobb jóval: demokrácia és annak működése közügyek szabad megvitatása, uralkodó hatalom félelemmentes kritizálása, politikai nézetek megosztása 1 Médiajog I. előadás 2004.0918 - konstitutív(libeális, individuális): minden

embernek veleszületett joga, hogy saját személyiségét kiteljesítse; emberi méltóságából fakad; joga van elmondani, mit érez; határa csak mások jogai Általában párhuzamosan alkalmazzák fentieket. Jogi korlátozás alapelvei: A szólásszabadság fő célja a) a politikai, közéleti vita korlátlan megtárgyalásának lehetősége, b) az egyén, a személyiség kiteljesedése önkifejezés útján. A szólásszabadságot csak másik alapvető jog sérelme esetén lehet korlátozni. A nyilvános politikai vita zavartalansága érdekében a közszereplők személyiségi jogai kisebb védelmet élveznek. Előzetes korlátozás (cenzúra) kizárt. A korlátozásnak törvény által előre rögzítettnek, megismerhetőnek kell lennie. szükségesség és arányosság mércéje A strasbourgi Bíróság tesztje: 1. a korlátozásnak van-e jogszabályi alapja, előre látható-e? 2. a felsorolt célok érdekében történik-e a korlátozás? 3. szükséges-e a beavatkozás

egy demokratikus társadalomban? 4. arányban áll-e az elérni kívánt céllal? Büntetőjogi szabályozás 1. egyének védelme: jóhírnév, sajtóhelyreigazítás, rágalmazás - Ptk és Btk 2. csoport védelme: közösség elleni izgatás - Btk többség v. kisebbség elleni megnyilvánulás közzététele Mtv 3. közérdek 4. államérdek A média egyidőben nagyszámú közönséghez ér el, összes érzékszervre egyidejűleg hat a TV a néző deffenzív magatartást tanúsíthat azzal, hogy átkapcsol más adóra 30/1992. (V 26) AB határozat – közösség elleni izgatás beadványra született egyik része alkotmányos, a másik meg lett semmisítve (gyalázkodás rész) 1. gyűlöletre szítás: aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít. 2. gyalázkodás: aki fenti csoportokat sértő kifejezést használ v más ilyen cselekményt követ el Alkotmány

értelmezése: nem ütközik-e a 64 §-ba? mérce átvétele: kn. és nyilvánvaló személy (clear and present danger) erőszakos tetteket indukáló kifejeződés legyen megtiltva 2 Médiajog I. előadás 2004.0918 Meal: szólásszab. határának fejtegetése: 1. valaki elkiáltja magát egy színházban: „Tűz van!”=> józan megfontolás nélküli cselekvés a következmény 2. gyűlöletre uszítás: indulatra, érzelmekre hat, nem az értelemre a gyűlölet szélsőséges érzelem, ami nélkülözi a józan megfontolást Gyűlöletkeltés: szétszakítja a társadalmat, akadályozza a harmonikus együttélést erőszak érzelmi előkészítése az intolerancia, a diktatúra eszköze indulatok felkeltésére alkalmas egyéni jogok megsértésének veszélye megfélemlítéssel korlátozza őket jogaik gyakorlásában. Gyalázkodás: ha a sértő kifejezések használata nem jár egyéni jogok megsértésének veszélyével lehet ellensúlyozni a köznyugalom

veszélyeztetése elvont, aki gyalázkodik önmagát bélyegzi meg (racionális közélet kiveti) bírálat feleljen, magas kártérítés, büntetőjog nem a politikai kultúra formálására szolgál. Büntetőjogi korlátok Magántitok megsértése Visszaélés személyes adattal Levéltitok megsértése Magántitok jogosulatlan megismerése Államtitoksértés Szolgálati titoksértés Államtitoksértés feljelentésének elmulasztása Üzleti titok megsértése Rágalmazás Becsületsértés Kegyeletsértés Rágalmazás más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el, a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés. 3

Médiajog I. előadás 2004.0918 Valóság bizonyítása Nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. Becsületsértés Aki – a 179. § esetén kívül – mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. véleménnyel is el lehet követni, nem kell, hogy tény legyen ha nem nagy nyilvánosság előtt: szabálysértés csak és max. 50000 Ft büntetés, nem kell hozzá tanú

bírálat és kritika nem eshet ezek alá (pl. művészi alkotás kritikája), kivéve ha gyalázkodó ill becsületsértő Ptk. Személyiségi jogok diszkrimináció, jó hírnév, képmás/hangfelvétel, levéltitok/magántitok/üzleti titok, adatok védelme szerzői jog. jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg. Általános kivétel: nem sért személyhez fűződő jogokat az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó inf. amelynek nyilvánosságra hozatala a jogosult jogszerű gazdasági érdekeit sértené, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Kivétel: közpénzekkel kapcsolatos

üzleti információ. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy 4 Médiajog I. előadás 2004.0918 való tényt hamis színben tüntet fel. Általános jogorvoslatok: a sértett követelheti: a jogsértés megállapítását abbahagyását, eltiltását a további elégtételt, annak nyilvánosságot előző állapot visszaállítását kártérítést Kártérítés Mentesül, ha biz. hogy úgy járt el, ahogy általában elvárható vagyoni: tételes bizonyított kár nem vagyoni: a jog megsértéséért közérdekű bírság. (a kártérítéssel a tényleges kár nem áll arányban) Sajtóhelyreigazítás napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel A sértett fél kérheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely

tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (fakultatív). A megfelelő helyreigazítás: kommentár nélkül válaszlevél = helyreigazítási kérelem (ha a sértett fél válaszlevelet ír, helyreigazítási kérelemnek kell tekinteni és rövidítve, v. egyben közzétenni) azonos szedéssel, azonos helyen, rovatban, napszakban Mikor, hogyan? napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig – ugyancsak nyolc napon belül – a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. Karikatúra-ügyek művészi kifejezésmód, véleménynyilvánítás 1. Nyírfa: volt titkosszolg minisztert ábrázolta (politikai minőségében figurázta ki) felvetődött kérdések: kiről van szó?, felismerhető-e?, sértő-e? 5 Médiajog I. előadás

2004.0918 mivel közéleti személyiségről van szó és művészi kifejezés volt, nem ítélték el 2. Strauss: politikusról sorozat, disznóként ábrázolta, szexuális aktus közben igaz, hogy közélei személyiség, művészi alkotás, de az ábrázolási mód intim szférát érintett állat = lealacsonyítás ízléstelen nem volt szükséges, így a kártérítési igény jogos 3. Maczó: politikusnő arcához testépítő testét montírozták, fürdőruhában sértett azt is kifogásolta, hogy: - nem közszereplés alkalmával készült a kép - ismeretlen nő testét montírozták, így női mivoltát sértették de: politikusi mivoltát ábrázolták, karizmatikus, erős személyiségként közszereplő csak az arc van=> nem megállpítható a kép származása 1.fokú bíróság: sértették 2.fokú bíróság: nem sértették, nem volt túlzóan bántó, nem volt meztelen Legfelsőbb Bíróság: női mivoltát megsértették 2.ELŐADÁS Sajtójog Esetleírás:

Füzesabonyban a polgármesterről saját készítésű pornókazettáról lapok részletesen közölték a tartalmat, állítólag a polgármester orvosi rendelőjében készültek a felvételek. Bírósághoz fordult jóhírnév megsértése miatt, emberi méltóságát sérti. A bíróság szerint nem kellett volna ennyire részletesen leírni, mi történik a kazettán, nem lehetett megállapítani, tényleg orvosi rendelő-e. Azonban a polgármester kereszténydemokrata politikus, és nem a feleségével van a felvételen=> ez ellentétes a politikai szerepvállalásával. erkölcsi megítélésben közérdekű az ügy, de sérti a magánéletet, a szexuális szoksáokhoz senkinek nincs köze=> újság elmarasztalva 500 ezer Ft nem vagyoni kártérítésre, valamint azért is, mert nem tudta bizonyítani a helyszínt Hivatalos személy megsértése Sértő tényállítások büntetése: ha a tényt állító személy tudta, hogy közlése valótlan, vagy azért nem tudott

annak valótlanságáról, mert a tőle elvárható figyelmet elmulasztotta. A sajtó felelős, ha híresztel (pl. elhangzott ez és ez) és ez valaki sért, hiába tudósított Azonban ha hivatalos forrástól kap tájékoztatót (sajtótájékoztató, bírósági sajtószóvivő) nem vonható felelősségre. Esetleírás: sajtószóvivő korábbi bírósági határozat alapján nyilatkozott, miközben már új határozat volt. Beperelték az újságot, mely nagy nehézségek árár, de elérte, hogy másodfokon felmentsék. Mónus Áron Új Magyarország: szerzőt perelték, mert azt írta az újság, hogy Mónus hirhedt antiszemita, szerinte a vészkorszakot a zsidók idézték elő, bűncselekményt követ el. Első fokon 6 Médiajog I. előadás 2004.0918 jóhírnév megsértése, Népszabadságban helyreigazítás és 250 ezer Ft. Másodfokon csak a bűncselekmény miatt marasztalták el az újságot, mert korábban már felmentették ezügyben Mónust. Az, hogy hirhedt,

nem bántó és tény. Akinek hasonló kijelentései vannak, ne lepődjön meg azon, ha félreértik. Kellene egy jogszabálymódosítás, hogy a sajtó ne legyen felelős, ha hitelesen tudósít. A fizetett közleményért is a sajtó a felelős. Nyomtatott sajtó törvényi szabályozása A törvény hatálya Tárgyi hatály: sajtó: az időszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató és a hírügynökség Területi és személyi hatály: Mo. területén folytatott sajtótevékenység, vagy magyar áp és szervezetek által külföldön folytatott sajtótevékenység. Alaptörvény az 1986/II. módosítás inkább törlésekre vonatkozott a szabadság legegyszerűbb módja, hogy nem szabályoznak régen csak az állam, vagy állami szerv alapíthatott lapot sajtó= elektronikus média + nyomtatott sajtó elektronikusra plusz speciális szabályok vonatkoznak az internet nem tartozik sehová, hivatalosan nem minősül sajtónak

Alkotmányos jogok közlés joga jog ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon A sajtó feladata a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését. A sajtó - az érdekeltek hozzájárulása nélkül is - tájékoztatást adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságai nyilvános üléséről, továbbá a bíróságok nyilvános tárgyalásairól.(jelenlevők és a bíróság beleegyezésével) korlátai: A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. (3 §) nyilvánosan nem lehet közszemlére tenni közerkölcsöt sértő anyagot 7 Médiajog I. előadás 2004.0918 A sajtó segítése: állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a

saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni a hiteles, pontos és gyors tájékoztatást. A sajtó részére adott felvilágosítás: Meg kell tagadni a felvilágosítást, ha az a 3. § -ban foglalt tilalmakba ütközik, illetőleg ha az állami, szolgálati, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért, és a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szerv vagy személy nem adott felmentést. A titkosságot megfelelő eljárással jelölni kell. A valóságnak megfelelő felvilágosítást kötelesek adni. A közérdekű bejelentést tevő személyre vonatkozó védelem illeti meg (hátrány nem érheti). Időszaki lap időszaki lap: az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva,

és (akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó ) írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.), fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl. Bárki: Időszaki lapot természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága alapíthat. Be kell jelenteni. Nyilvántartásba vétel A sajtóterméken belül az időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik. A nyilvántartásba vételről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a benyújtástól számított 15 napon belül határoz. a bejelentésben meg kell jelölni: a) a lap címét, célját; b) a lap alapítóját és annak címét; c) a szerkesztőség vezetőjének nevét és címét; d) a szerkesztőség címét; e) a kiadó nevét és címét. 8 Médiajog I. előadás

2004.0918 Elutasítás, törlés: ha a sajtótermék tartalma bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, a közerkölcsöt sérti, mások személyhez fűződő jogait sérti külsőleg hivatalos lap látszatát kelti, címével, grafikai megjelenésével, külalakjával vagy egyéb jellemzőjével már bejegyzett laphoz hasonló módon jelenik meg, és ez a fogyasztók megtévesztésére alkalmas. Az elutasítást vagy törlést elrendelő határozatot bíróság előtt megtámadható. Sajtótermék előállítása Mindenkinek jogában áll sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni. Ezt a jogot törvény a feltétlenül szükséges és arányos mértékben - más alapvető alkotmányos jog érvényesülése érdekében - korlátozhatja. sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és a televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt

-, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz; Sajtóterméknek impresszumot kell tartalmaznia. Impresszum: A szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatok: a) a kiadó és a kiadásért felelős személy nevét; b) a sokszorosító szerv megnevezését, továbbá a sokszorosításért felelős személy nevét; c) a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát; d) a szerkesztésért felelős személy nevét. Kötelespéldány A legalább 50 példányban sokszorosított sajtótermékből. Film, videodokumentum és elektronikus dokumentum esetében példányszámtól függetlenül. 6 ingyenes példány az OSZK-nak, 1 a megyeinek, ha helyi vonatkozású. Nem szabad nyilvánosan közölni – tehát árulni,

osztani, kölcsönözni, sugározni – azt a sajtóterméket: amelynek elkobzását a bíróság vagy hatóság elrendelte (ha bűncselekményt valósít meg), amelyet a hatóság lefoglalt – (bizonyítás érdekében foglalnak le valamit), amelynek nyilvános közlését az ügyész felfüggesztette vagy a bíróság megtiltotta, amelyről az impresszum hiányzik. Elektronikus média szabályai Az e-sajtó a 20.sz-ban jelent meg Kezdettől fogva erőteljesebb szabályozás vonatkozott rá, mert a földi frekvenciák korlátozott számban állnak rendelkezésre. Az állam hadi célokra használta, stratégiai jelentősége volt. 9 Médiajog I. előadás 2004.0918 frekvencia: szűkös jószág, stratégiai jelentőségű, állam kizárólagos tulajdonában van, használatát koncesszióba, időlegesen adja csak át. szűkösség=> nem kaphat mindenki frekvenciát, akik kapnak, azoknak társadalmi felelősségük van, mindenkinek meg kell feleljenek. A társadalom rétegeit

képviseljék egyidejűség=> nagy számú embertömeghez képes egyidőben eljutni=> háborús mozgósításra alkalmas az új hírek először interneten jelennek meg, majd rádión, később TV-n és legutoljára újságban. igéző hatás=> legegyszerűbb érzékszervekre hat, nem igényel katív magatartást, mentális erőfeszítést, könnyebb megérteni, jobban és gyorsabban hat napjainkban már nem áll fenn a szűköség, hoszen műholdak és egyéb eszközök korlátlan számú csatornát biztosítanak Közszolgáltatás Európa és USA eltér. USA: kezdettől fogva kereskedelmi formában az e-média. Sokszínűség, finanszírozás reklámból, politikai és egyéb hirdetések is, fő szempont a szórakoztatás. A TV is azonnal kereskedelmi Anglia: rádió megjelenésekor az álam nem akarta kiadni a frekvenciákat=> rádiós cégek összegfogtak és létrehoztak egy konzorciumot: BBC=> kormány rájött, hogy ez fantasztikus dolog, és ő is akart=>

államosították a BBC-t. 1926-tól közintézmény lett, minőségi műsorszolgáltatásra, pártatlanságra törekedett, véleményt nem fűzhetett az ügyekhez, állást nem foglalhatott. Állami forrásokból finanszírozták: előfizetői díj, állami támogatás, rádiók eladásából részesedés. Népnevelő szándékkal volt, jobbat kellett adni annál, amit az emberek igényeltek. Vegyes, kiszámíthatatlan műsorszerkezet, nem volt hozzá műsorújság. Bemondókkal szemben magas elvárások, még a rádióbann is szmoking Később a fronton szolgálóknak egy szórakoztató csatorna, aminek nagy sikere volt, így még egy csatornát létrehoztak a kultúra számára, azt azonban kevesen hallgatták. Megjelent a TV és kalózrádiók is (tengeren hajóztak). A kormány megtiltotta ezen rádiókkal a kapcsolatot, sőt büntette is, így gymást megtámadták élelemért, üzemanyagért. 1967 BBC könnyűzenei csatorna 1973 legalizálták a kalózrádiókat 1992-ig nem volt

országos rádióadó, csak regionális. A TV-t is a BBC indította, ugyanolyan szempontokkal, mint a rádiót. A közszolgálati mérce a BBC lett. Tartalom Finanszírozás Ellenőrzés Közszolgálati Minőség, pártatlanság Társadalom/állam Állami ellenőrzés szabadverseny erényei: piacon a legjobb, legszimpatikusabb győz 10 Kereskedelmi Könnyed, szórakoztatás Hirdetések Állami beavatkozástól független/piaci ellenőrzés Médiajog I. előadás 2004.0918 Médiatörvény vonatkozik a kereskedelmire és közszolgálatira is, a közszolgálatiakra extra szabályok műsorszolgáltatás: műsor előállítása, jelek formájában megjelenítése, továbbítás a felhasználónak műsorszétosztás: műsorjelek változatlan formában történő továbbítása (kábel) műsorterjesztés műsorszórás: földfelszíni frekvenciával, műholddal jeltovábbítás műsorterjesztés: szórással, elosztással Törvény részei alapelvek: műsorszolgáltatás tartalmi

elemei külön alapelvi rész 3-5 § műsorszolg. szabadon zajlik és szabadon vehető tartalmáért a szolgáltató felelős, önállóan hat.meg, mit tesz a műsorba köteles tiszteletben tartani az alkotmányos rendet, emberi jogokat, nem lehet alkotmányos kisebbség elleni gyűlöletkeltés, nem irányulhat kisebbség vagy többség kirekesztésére, faji alapon történő bemutatás vagí nyilt/burkolt megsértés. tárgyilagos tájékoztatás, kiegyensúlyozott, pontos, időszerű, közérdeklődésre számottartó eseményről tájékoztatás nem állhat párt v. politikai szerv szolgálatában, pluralizmus törvénye a német szabály szerint garanciális szabály a hírműsorokban, politikai tájékoztató műsorokban szereplőknek: mivel védjegy lesz a személy, nem szereplhet reklámban,politikai hirdetésben, nem fűzhet véleményt az ügyekhez. Ellenkező esetben a tájékoztatás objektivitása sérülne. Ha olyan műsor köv., ami sértheti mások nyugalmát, vallási

nézeteit, a műsor előtt figyelmeztetni kell, fel kell tüntetni a képernyőn. Kiskorúak védelme EU irányelv alapján szabályozás az új TV-k rendelkeznek védőcsippel, ami kiszűri azon műsorokat, amik jelet adnak, hogy kiskorú részére nem ajánlott. Ilyenkor kikapcsol a TV 5 kategória 1. korhatárra tekintet nélkül megtekinthető 2. 12 éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. 3. 16 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására alkalmas, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. Megfelelő jelzéssel ellátva 2100 és

05.00 óra között tehető közzé 11 Médiajog I. előadás 2004.0918 4. a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására alkalmas, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott A műsorszám csak 22.00 és 0500 óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett 5. a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására alkalmas, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz. A műsorszám nem tehető közzé A besorolásról az ORTT dönt 2/3 többséggel. 3. előadás Reklámszabályok A műsorszóró a reklám állításaiért nem felelős. A reklám, a közérdekű közlemény, a politikai hirdetés, jótékonysági felhívás megrendelője

nem befolyásolhatja a műsor tartalmát. Nem határozhatja meg, milyen műsorok között adják közre reklámját, csak az időt tudja megválasztani.(szakértői szabadság) Köztévé is reklámoz, elvileg közpénzből, előfizetési díjból, de ez nem volt elegendő=> állam vállalta a ktg-eket. (egyébként is megszűnt az előfizetési díj) A díjfizetési kötelezettséget most más fizeti, nem a fogyasztó.(Közvetve azonban mi fizetjük meg, hiszen vásárolunk a reklám hatására) A megtévesztésért azonban műsorszóró felelős. reklámjogi értelemben azonban nem lehet felelőssé tenni reklám= gazdasági hirdetés közérdekű közlemény= problémára figyelemfelhívás, közérdekű cél érdekében, max. 2 perc és nem kérhet pénzt politikai hirdetés= választójogi törvény szabályai érvényesülnek, média törvény is csak kampányidőszakban lehet, már elrendelt népszavazással összefüggésben, de nem népszerűsítheti magát senki

jótékonysági= adakozásra szólít fel tilos reklámozni - lelkiismereti, világnézeti meggyőződéssel kapcsolatban - vallási, politikai meggyőződést sértőt - dohányt - fegyvert - lőszert, robbanószert - vényköteles gyógyszert, gyógyászati eljárást Alkoholtartalmú ital reklámja - nem célozhat kiskorút, nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút - nem ösztönözhet túlzott fogyasztásra (hogy pozitívan hat, ha iszol) - nem sugallhatja, hogy az alacsony alkoholtartalom miatt elkerülhető a túlzott fogyasztás - magas alkoholtartalmút nem lehet pozitívan beállítani 12 Médiajog - I. előadás 2004.0918 nem sugallhat jótékony egészségügyi hatást, személyes probléma megoldását fő műsoridőben csak alacsony alkoholtartalmút lehet tilos gyerekműsor előtt v. után nem tulajdoníthat neki kiemelkedő fizikai teljesítménynyújtást, főleg nem vezetésnél nem tulajdoníthat neki társadalmi, mentális és egyéb sikereket

Kiskorúak védelme a reklámoktól - nem szólíthatja fel a kiskorút, hogy bárkit vásárlásra ösztönözzön - nem lehet félrevezető a játék valós lehetőségeit figyelembevéve - nem mutathat kiskorút erőszakos helyzetben - nem építhet kiskorú bizalmára, hiszékenységére - Tv-shopping nem szólíthat fel kiskorút vásárlásra Ált. szabályok - tilos a burkolt reklám (semleges info látszatát keltve népszerűsíteni a terméket) - tilos a tudatosan nem észlelhető reklám (szubliminális reklám) - hírbemondó, szaktárs nem szerepelhet reklámban - nem ösztönözhet az egészségre, biztonságra, környezetre ártalmas magatartásra Reklámozás szabálya - e jellegének megjelölésével közzétenni (kiírni: reklám) - jól felismerhetőn elkülönítve, optikai és akusztikus jelekkel - blokkokban - tilos nemzeti ünnepek közvetítése, vallási és egyházi szertartások előtt és után (mivel a lakosság legszélesebb rétegé érinti, legnagyobb

nézettség) Kvóták - napi műsoridő max. 15 %-a - max. 20 %, ha TV-s vásárlás is benne van - max. 12 perc/h - TV-s vásárlás esetén max. napi 8 alkalom, összesen 2 h - non-profit óránként max 3 perc - közszolgálati átlag 6 perc, de 5perc/h - reklámbevétel 6 %-át magyar nyelvű filmalkotások gyártására kötelesek költeni - min. 50 % ebből játékfilm, dokumentumfilm, népszerű tudományos film, vagy animációs film, 30 % nem saját gyártású alkotás - közalapítványnak, állami alapnak is fizethető - főszabályként műsorrészek között ha önálló részekből áll a film, vagy természetes szünetek vannak, kizárólag ebben az időben lehet hír, gyerekműsor, dokumentumfilm csak akkor szakítható meg, ha hosszabb, mint 30 perc nemzeti ünnepről tudósító, vallási műsor nem szakítható meg min. 20 perc 2 reklám között film közben, ha hosszabb, mint 45 perc, akkor 45 percenként, kivéve, ha sorozat, könnyű szórakoztató és

dokumentum + 20 percenként további 1 reklám 13 Médiajog I. előadás 2004.0918 A műsorelőzetes nem számít reklámnak!!! Támogatás (szponzorálás) - ker. vállalkozás anyagi támogatást nyújt - nem befolyásolhatja, milyen műsor legyen előtte és utána - kn. a reklám előtt vagy után meg kell nevezni, hogy reklám volt - nem támogathat: - párt, politikai mozgalom - nem reklámozható gyógyterméket gyártó neve (kivéve gyógyhatású) - hírműsorszám nem támogatható - védjegy, jelszó nem szerepelhet kreatív közreműködő: csak stílustanácsot ad Közszolgálati műsor, közműsor jogszabály tartja nyilván akként - Magyar Rádió - MTV - Duna TV pályázat ORTT-nél és egyéb feltételeknek megfelelni közműsor: amit ORTT kérelmére annak nyilvánítanak, ha vállalja a kötelezettségeket Médiatestületek ORTT - médiatörvény hozta létre 1990-bontsa le a műsorszolg. monopóliumot, mert MTV monopolhelyzetben volt - műsorszolgáltatók

piacralépési képességének támogatása - új monopólium megakadályozása - műsorszolgáltatási függetlenség védelme - szólásszabadság védelme, előmozdítása 90-es évekig a kormány kezében volt a felügyelet, de ez alkotmányellenes volt, mert nem volt garancia arra, hogy a kormány nem él vissza=> esély kell a demokratikus működésre=új médiatörvény kell meghatározott időn belül. Hosszú idő után, kompromisszumok által született csak meg a törvény földi frekvenciák szétosztása kereskedelmi TV-knek rendszerváltás alapvető követelménye: demokratikus felügyelet ORTT választása - országgyűlés összes tagjának több, mint 50%-os szavazata kell - 4 évre - nem visszahívhatók - min. 5 fő 14 Médiajog I. előadás 2004.0918 speciális - szerződéskötés - pályázat elbírálása - felügyelet - frekvenciák kiosztása - eljár egyszemélyben szerződő félként és hatóságként is - olyan hatóság, ami nem illeszkedik

be a magyar hatósági rendbe, mert nincs felettese - nem mindig jár el hatóságként - nem nevezi meg, miként jár el (hatóság vagy más nem) - határozatát nem köteles indokolni - államigazgatási rendelet nem vonatkozik rá - elnökét a közt.elnök és minelnök együtt jelöli - tagjait frakciónként, mind 1-1 tagot - ha valamely oldalon (kormány, ellenzék) csak 1 frakció van, az 2 tagot jelölhet - ha a frakció megszűnik, a tag mandátuma is megszűnik - új frakció új tagot választ - a szavazatok súlyozottak - kormányoldal és ellenzék képviselőinek egyenlő számú szavazatoknak kell lenniük - elnök szavazatának értéke: 1/tagok száma+1 1/nagyobb számú oldal kétszerese+1 - elnök csak akkor szavaz, ha az első körben nem volt sikeres a szavazás Összeférhetetlenség - büntetlen - magyar - felsőfokú végzettség - min. 5 éves szakmai gyakorlat Nem lehet - közhatalmat gyakorló - műsorszolgáltató vezetője, aki munkavégzésre irányuló

jogviszonyban áll, aki abban tulajdoni résszel rendelkezik (közvetett, közvetlen) - kuratóriumi tag, közalapítványi alkalmazott - ezek közeli hozzátartozói - megbízatást követő 6 hónapig országgyűlésnek felelős=> éves jelentés már. 1-ig parlament nem köteles szavazni, elfogadni első forduló 2/3 és nincs elnök pályázati feltétel: Művelődési Közlönyben közzététel 1 alkalommal további pályázatokra is érvényes szempontok szerint pontoznak ORTT mint hatóság médiatörvény, szerzői joggal kapcs. törvény, műsorszolgáltatói szerződés rendelkezéseinek megsértése esetén járhat el szankciók (ebben a sorrendben alkalmazatók lépésenként) 15 Médiajog 1. 2. 3. 4. 5. 6. I. előadás 2004.0918 felszólítás szóban v. írásban írásbeli figyelmeztetés (hasonló mint a megrovás) max. 30 napra felfüggesztés (Tilos rádió) kötbér (ha szerződésben előre rögzítik) automatikusan jár bírság (jogosulatlan bevétel

kétszerese, 10 ezertől 1 millió Ft-ig) azonnali hatállyal szerződésfelmondás spéci szerve: Panaszbizottság: egyes tartalmi kérdésekben szűk hatáskör kötelező határozat nem váltotta be a reményt, hogy a nagyközönség fóruma legyen=> alternatív mód: panaszvizsgálat, panaszos tájékoztatása az állásfoglalásról, ha kell, a közvéleményt is Panaszbizottság tagjai: - ORTT választja (nem független) - összeférhetetlenség, mint ORTT + nem lehet testület tagja - 3-tagú eljárótanács, 1 tag jogi végzettség - összetétel sorsolással: cél, hogy ne legyen lényeges különbség a tanácsok között (probléma: véletlenszerűen mind egyetért egy ügyben, míg a többiek nem) Panasztételnek követelményei vannak A törvényalkotó túlzott óvatossága miatt úgy szabályozták, hogy akkor lehet panaszt tenni, ha a műsorszóró a társadalmi kérdésekben egyoldalúan mutatja a véleményeket A panasztevők köre leszűkítve az érintettekre,

akinek nem tették közzé az álláspontját. áthidalás: nem követeli meg az érintettséget igazolás: határidőn túli tárgyalást kér 1. tárgyalható-e érdemben v el kell utasítani 2. ha tárgyalható, bekérik a műsort és megnézik 3. 15 napon belül állásfoglalás döntés: kötelezheti műsorszórót a Panaszbizottság állásfoglalását tegye közzé, v. panaszos állásfoglalását jelenítse meg. rendelkező rész közzététele (jogsértés megállapítása, kötelezvény) a probléma, hogy nem derül ki az ügy tárgya A rendelkező rész a Művelődési Közlönyben megjelenik, ha indokolt (ismételt jogsértés) büntetést nem szabhat ki kezdeményezhet az ORTT-nél eljárást ORTT-nél lehet ellene fellebbezni Egyéb panasz: 1. elutasítani (rossz megoldás, mert a legtöbb ilyen lenne)=> 2. egyéb panaszként tárgyalni Koherens eljárási rend alakult ki 8 év alatt Közszolgálati műsorszórók szervezete (ezt nagyon kell tudni) MTV, Duna TV, Magyar

Rádió (mind Rt.) 16 Médiajog I. előadás 2004.0918 cél: szerkezet, ami államtól független, de központilag finanszírozott MTV átmentését megoldani nem állami és nem magán formába problémák: hatóság hiánya, politikai függetlenség relatív, műsorszerkezet alacsony színvonala, pénzhiány Rt. formában, amit a törvény hoz létre és 1 részvénnyel rendelkezik, ami forgalomképtelen a tulaj egy közalapítvány, amit a médiatörvény hozott létre közfeladatok ellátása a tulajdonjogot a kuratórium gyakorolja elnökség van tagság: civil szervek delegálják (civil kuratórium) törvény felsorolja, mik lehetnek tagok jelölése kategóriánként, több jelölt esetén sorsolás aki a korábbi 3 évben tag volt, nem indulhat újra mandátum 1 évig tart olyan lehet, aki min. 2 éve nyilvántartásba véve jan.31-ig ORTT kihirdeti a pályázatot márc.15-ig lehet pályázni bírósági igazolás kell arról, hogy valóban működik nincs jelentős

társadalmi beágyazottság, támogatottság, mert fiatal szerv civil szervet 10 főtől lehet alapítani politikai szervek indltak nagy számban és sok helyet kaptak=> nem a valódi társadalmat képviselik, hanem politikai érdekcsoportok, akik kihasználják a kiskapukat. Van olyan, amelyik évente más-más szervezettől kap delegálást=> nem képviseli az érdekeket elnökség: ºpolitikai alapon szerveződik 4 évre o országgyűlés választja a tagokat 50-50 % kormánypárti és ellenzéki o minden frakció min. 1 jelölt tagját meg kell választani o nem súlyozott a szavazás, a tagválasztás súlyoz o min. 8 fő és nincs max o nincs külön elnök o ha valamely képviselőcsoport nem vesz részt, a többi jelölhet o nem akadály, ha bármely oldal nem jelöl=> csonka kuratórium o frakcióváltozás: a már meglévő tagok nem veszítik el mandátumukat, de ha kell, az arány fenntartásának érdekében újj tagot választanak Nem valósult meg a politikai

függetlenség, sőt intézményesítve lett a politika jelenléte a közszolgálati médiában. Civil kuratórium feladata lett volna ellenőrzést gyakorolni az elnökség felett. Ez nem tud megvalósulni 1 év mandátum alatt nem tud semmit elérni évi 4 gyűlés, nincs megfelelő anyag, nem tud valódi felügyeletet gyakorolni nem valósítja meg a tulajdonosi funkciókat, nem képes fellépni, hogy az általa vezetett gazdálkodás gazdaságosan és hatásosan működjön. gadasági értelemben nem tulajdonos, nincs motíválva, hogy a működés eredményes legyen 17 Médiajog I. előadás 2004.0918 kuratórium: irracionálisan működik, diszfunkcionális a szerkezet csak arra alkalmas, hogy belterjes ellenőrzés ne legyen a gazdálkodás nem szakszerű és nem független Jogesetek műsorelőzetest - elvileg nem kell besorolni a kiskorú védelmét szolgáló hatály alá - nemlehet olyankor leadni, amikor magát a műsort nem lehetne - Van, hogy a film nem tartalmaz

olyan jelegű részt, ami miatt be kellene sorolni korhatárba, de annyira összesűrítik az előzetesben az akcióelemekt, hogy az előzetes kategorizálni kell (ilyen volt az Emlékmás, Dragonball) A bíróság nem abban dönt, hogy ártalmas-e vagy nem, elég csak a veszélye ennek. Nem feltétel, hogy nagyszámú legyen a fenyegetett kiskorú. sokszor van reklám-deffinició probléma Rádióban fogamzásgátlót reklámoztak a gyártó nevével, de a termék neve nem szerepelt. Ez vényköteles gyógyszer, amit nem lehetne reklámozni Védelem: nem a terméket reklámota, hanem az eljárást népszerűsített 18