Oktatás | Könyvtári ismeretek » Nyíregyházi Főiskola Könyvtár szak államvizsga tételek, 2004

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 68 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:86
Feltöltve:2009. december 31
Méret:370 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

1 Nyíregyházi Főiskola Könyvtár szak államvizsga tételek - 2004 A tételek 1., A könyvtár fogalma és funkciói A magyar könyvtárügy rendszere Irányítási és felügyeleti kérdések A könyvtár elnevezése a római korból származik. A görög Bibliothéké főnévből ered Byblos = könyvek Théké = tartó, láda, raktár. A könyvtár fogalmának számos változata ismert Hagyományos: nagyobb mennyiségű könyvek rendszerezett, közhasználatra szánt gyűjteménye Modernebb: olyan szolgáltató intézmény, ahol a dokumentumokat és a bennük lévő információkat gyűjtik, feltárják, megőrzik és szolgáltatják: INFORMÁCIÓTÁR A könyvtár funkciói : A könyvtárat a társadalmi szükséglet hozta létre. Az emberi tudás összegyűjtése és megőrzése Az ókorban az ékírásos agyagtáblák összegyűjtése, megőrzése volt a feladat. A középkorban a kódexek gyűjtése, őrzése. Amikor az emberek megtanultak írni – olvasni, e két funkció

kiegészült a rendszerező, feltáró és szétsugárzó feladattal is Ezeken az alapfunkciókon nem változtatott az sem, hogy megjelentek a nem hagyományos dokumentumok is (hanglemez, videó, CDROM) A dokumentumok számának növekedésével nem tud egy-egy könyvtár mindent gyűjteni. Így kialakultak a különböző könyvtártípusok. - Nemzeti könyvtár - Tudományos és szakkönyvtár - Egyetemi és főiskolai könyvtár - Közkönyvtár - Iskolakönyvtár A könyvtártípusok megmutatják, hogy az egyes könyvtáraknak más a célja és feladatrendszere. Minden könyvtárnak van érdekképviselete, folynak a szakemberképzések. A szakemberek konferenciákon véleményt cserélhetnek, szaksajtón keresztül lehet tájékozódni Ezt nevezzük együttesen könyvtárügynek Könyvtári rendszerről akkor beszélünk, ha együttműködnek, feladatokat osztanak meg. Könyvtári rendszernek nevezzük a könyvtárak hálózatokba, területi és szakterületi együttműködési

körökbe foglalt összességét (Hálózatok 1976-os könyvtári törvény értelmében) 1994 óta az Országos Szakirodalmi Információs Rendszer van kialakulóban Célja: olyan rendszer kialakítása, amely állományával és tájékoztató eszközeivel hozzáférhetővé teszi a világ tudományos és kulturális eredményeit. Együttműködési körök: Egy-egy városban, megyében szükség van az egymás mellett működő különféle könyvtárak együttműködésére. Ezt szolgálja a területi együttműködési kör Hasonlóképpen indokolt az egy szakterülethez kapcsolódó szakterületi együttműködési körök A területi és a szakterületi együttműködést a koordinációs központok szervezik. Az OSZK a közművelődési könyvtárak központja Az idegen nyelvű könyvtáraknak az Országos Idegennyelvi Könyvtár NKÖM 56 magyarországi könyvtárnak ad támogatást, akik vállalják a könyvtárközi kölcsönzést. Az igazi együttműködési rendszer az

Országos Dokumentum- ellátási Rendszer. Felügyelet, irányítási kérdések: Felügyelet: 1. A fenntartói másként általános felügyelet Ezt a könyvtár fenntartója gyakorolja 2 2. Az egész könyvtárügyet átfogó, szakmai jellegű felügyelet, az ágazati felügyelet Ezt a kulturális örökség minisztériumának minisztere látja el, akinek hivatali szerve az NKÖM Könyvtári Főosztálya A miniszter intézkedik a könyvtárügy egészét érintő alapvető kérdésekben: meghatározza a fejlesztés fő irányait, dönt az egyes hálózatok vagy együttműködési körök létrehozásáról, szabályozza a könyvtárosi munka kérdéseit, a bérezést. Segítő testülete a NKÖM Könyvtárügyi Tanácsa Irányítás: A könyvtárügy irányításában többféle eszköz van a miniszter kezében. Az egyik a jogi szabályozás, a másik a fejlesztés irányát és mértékét meghatározó normák, irányelvek és távlati tervek kidolgozása. A könyvtárügy

része a szakmai szervezetek is. MKE Magyar Könyvtárosok Egyesülete érdekképviseleti szerv (könyvtárosok tagjai) Szakmai előadásokat szervez, vándorgyűlést szervez IKSZ Informatikai Könyvtári Szövetség (könyvtárak tagjai) KKDSZ : Könyvtári és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezet. 3 2/A., A gyűjtőkör fogalma, a gyűjtést befolyásoló tényezők. Az állományalakítás kérdései Az állomány a könyvtár által gyűjtött dokumentumok összessége. A dokumentumok tartalmi, formai, földrajzi, kronológiai kategóriák együttese. A fejlesztő tervek az állomány gyarapítását, a selejtező az állomány apasztását célozzák. A gyűjtőkört a könyvtár funkciója és társadalmi környezete határozza meg A gyűjtőköri szabályzatban határozzák meg, mely a szervezeti és működési szabályzat része a könyvtárakban Ennek tartalmi kellékei: a könyvtár típusa, társadalmi környezete, részletes állományalakítási (gyűjtési,

apasztási) szempontok. Ezeket az alap, ill kiegészítő funkciókat, a gyűjtés hatásait szempontok szerint rögzítik, melyek egyben gyűjtést befolyásoló tényezők Témakör : tudományág (szakkönyvtár), közművelődési (szépirodalom, ifjúsági), minden tudományág. Nyelvi határ : anyanyelvi és nemzetiségi. - Időhatár : új, v korábbi időtől megjelenő dokumentumokat gyűjt - Földrajzi keret : pl helyismeret - Feldolgozás jellege : tudományos, ismeretterjesztő, szépirodalom Dokumentum típusa : könyv, folyóirat, kézirat, multimédiás dokumentum, kotta, stb. A gyűjtőköri szabályzat tartalmazza még : apasztás, kivonás szempontjait, mely könyvtártípusonként különböző. Fontos szempont az avulás kérdése is Törzsanyaga van: lexikonok, szótárak, standard szépirodalom, a gyűjtemény szempontjából fontos szakirodalmak, ill. kézikönyvek Ajánlott irodalmak kiegészítik a törzsanyagot Állományalakítás kérdései : gyarapítás

→ vétel, csere, kötelespéldány, ajándék. Vétel: KELLO, könyvesbolt, stb. - Külföldre 101/1960 [MM] utasítás alapján jó példány mehet, és ami nem képez államtitkot. Kötelespéldány : 60/1998. Korm r az 50 példány fölött 6 db OSZK-nak, ezt osztja szét a többi az országos gyűjtőkörű szakkönyvtárnak, második nemzeti könyvtárnak. OSZK 1804-től kap kötelespéldányt. Ajándék : intézményi, magán személytől; kísérőjegyzékkel A gyarapítás folyamatai : kiválasztás (bolt, katalógus, jegyzék), előszerzeményezés. Bele tartozik-e a gyűjtőkörbe, szükség van-e rá jelenleg, összehasonlítás a katalógussal Rendelés (érkeztetés), nyilvántartásba vétel Feldolgozás Állományapasztás : 3/1975. Korm r az elavult és fölösleges példányok törléséről Tervszerűen: rongált, elhagyott, vis major, eltulajdonlás, stb. Törlési jegyzék készül róla 3 példányban Egy a fenntartónak is. Sorszám, leltári szám, szakjelzet,

szerző, cím, db, ár, megjegyzés A dokumentumban jelezni kell: „Állományból törölve”, ill a leltárkönyvből is kivezetni A csoportos leltárkönyvből tartalom szerinti bontásban A cédulákat kiszedni Állományellenőrzés : időszaki, soronkívüli. Kétezer kötet alatt 2 évente, 10-25 3 év, 25-75, 5 év, 75 fölött 8 évente kell állományellenőrzést elvégezni. Előkészület : naprakész cím- és csoportos leltár könyv lezárva. Felszólítás, raktári katalógus rendezése, a leltárkönyvvel összehasonlítani Polcon szoros rend, bélyegzők ellenőrzése, törlés, selejtezés, kivonás Ellenőrzés : a dokumentum és a nyilvántartás egybevetése. Az egyik mondja a számot, a másik megkeresi és visszamondja a szerző, címet. A könyvbe „állomány-ellenőrzés” bélyegző kerül Ha valami nem egyezik félre tesszük, a végén utánanézünk. Géppel : Tékarevizorral: beütjük a leltári számot, a gép kiírja az esetleges hiányt. Ha az

állomány 75 %-a szabadpolcon van, 4‰ a káló. 70 % alatt 32, ill 1‰ Ha az elveszettnek tűnt dokumentum megkerül, de már töröltük, akkor újra gyarapításnak számít. 4 3/A., A könyvtári raktározás színterei. A raktári jelzetelés formái Az angolszász és porosz könyvtári fejlődés jellemzői. Az állomány rendezésének elsődleges célja az egyes dokumentumok visszakereshetősége. Ennek eszközeként alakítjuk ki az alkalmazandó raktározási rendszert, azon belül a dokumentumok egymásutánját meghatározó azonosítót: a raktári jelzetet. A nagyobb könyvtárak állományát nagyobb terekben helyezik el Az eltérő nagyságú, más-más felhasználókat kiszolgáló könyvtárakban eltérőek az állomány megközelíthetőségei Szabadpolcos és zárt raktári tereket különböztethetünk meg Zárt raktár : könyvtáros személyzet használhatja Vagyonellenőrzés szempontjából ez a legbiztonságosabb tárolási mód, az itt elhelyezett

anyag forgalmazása nehézkes. Raktári részlegek : - Törzsraktár : a könyvtári állomány zömét foglalja magába. Kéziraktár : az olvasóteremmel v. kölcsönző-szolgálattal kapcsolatban létesített különraktár Letéti raktár : egy meghatározott könyvtár állományába vett, de használatra más könyvtárnak, intézménynek szánt könyvanyag helye. Fölöspéldány raktár : a könyvtár számára alig szükséges állományt tartalmazza Cserelehetőségre, ill pótlásra használható Különgyűjtemények raktára : a törzsállománytól elkülönített, kiemelkedő értékű és fontosságú állományrész Ömlesztett anyag raktára : A könyvtárban lévő még fel nem dolgozott könyvhalmaz tároló tere. Külső raktár : ami a főépület raktáraiban nem fér el Tároló raktár : több könyvtár ritkán használt állományegységeinek raktára. Szabadpolc : térkihasználási lehetősége korlátozottabb, mint a zárt raktáré, kevésbé biztonságos

Kedvező a forgalmazás szempontjából, mivel az olvasó közvetlenül válogathat a dokumentumok között A legtöbb könyvtár állományrészének nagyobb hányadát szabadpolcon helyezi el. Közművelődési könyvtárban legfontosabb raktári rendszerek: az elhelyezési mód alapján : mechanikus, rendszerező. Mechanikus : növekvő számjelzet (numerus currens), nagyságrendi elhelyezés (betűjeles sorszám, numerus currens, ugrószámos numerus currens). Rendszerező : szakrendi, betűrendi, v a kettő kombinációja. Szakrendi : a könyvek témakörén alapszik, melynek alapja az ETO A szakjelzet kikereshető a „Könyvtári raktározási táblázatok”-ból (Cutter-szám, szakjelzet) A szépirodalmat Cutter-szám szerint, a szakirodalmat, a tudományos és ismeretterjesztő műveket szak-, azon belül betűrendben helyezik el. A kisgyermekek részére tematikus, esetleg sorozati csoportosítást célszerű alkalmazni A raktári jelzetelés formái : raktári jelzet amaz

azonosító elem, mely a dokumentum leírásakor utal a dokumentumok raktári helyére. Formai szempontból : tiszta és kevert, a dokumentumhoz való viszonya sze rint : csoportos és egyedi jelzet. A tiszta jelzet csak számokat, ritkábban csak betűket tartalmaz, a kevert mindkettőt, mely gyakoribb. Egyedi jelzet csak a mechanikus tárolási módnál fordul elő. A csoportos jelzet a rendszerező tárolási módhoz kötődik, ami együtt jár a jelzet kevert formájával. A raktári jelzetet fel kell tüntetni a dokumentumon, a katalóguscédulán, az egyedi nyilvántartásban. Az angolszász és porosz könyvtári fejlődés jellemzői : - Az általános népoktatás elterjedésével megszületik egy új könyvtártípus, a közművelődési könyvtár. Kialakításában kezdeményező szerepük van Angliában a chartistáknak Az ő könyvtáraikat követik a polgári alapításúak, melyekben egyre inkább előtérbe kerül a szórakoztatás szándéka is. Angol út : 1550, az

oxfordi egyetemi könyvtárat a reformáció angliai terjedése idején feldúlták, pusztítást végeztek benne Thomas Bradley hívta életre újra 25 m magas harántállványokat állított merőlegesen az oldalfalakra és fülkéket alakított ki Minden állványhoz olvasópultot kapcsolt, ez a rendszer terjedt el 5 Porosz út : barokk teremkönyvtár. A könyvtári berendezések reformját a barokk építészet mesterei hajtották végre, először a spanyol királyi palotában (Escorial) A könyveket az oldalfalakat borító 2 m magas polcokon helyezték el. II Fülöp a főurakat és egyházi méltóságokat kizárta a könyvtár használatából, ezért szélesebb körben sem hatott. Borromeo érsek 1609-ben megalapította Milánóban az Ambrosian-t. Nagytermében a falakat a mennyezetig faragott állványok borították, kétemeletes galéria osztotta meg a magasságot. A kor szokása szerint előbb elkülönítették a kéziratokat a nyomtatott könyvektől, majd nyelvek

szerint osztályozták, végül szakokra osztották. A könyveket nagyságrendben állították fel Európa-szerte hatott. Városok, iskolák is teremkönyvtárakat építettek Nem volt gazdaságos, de a 17-18 századi könyvtermés elhelyezésére elegendő volt Előnye: sok szép könyvtárépület, továbbá megvalósult az olvasóhelyek és könyvek raktári helyének meghatározó szétválasztása Feudális könyvtárak: a hűbérurak könyvtárai, a mai állami, nemzeti, tartományi könyvtárak elődei. Teljes függés a hűbérúr elhatározásaitól az irányítást és fejlesztést illetően Nem egységes katalogizálás, használóik az udvarhoz tartozók privilegizált köre, magasabb rangú papok, katonák állami hivatalnokok; az állományt jelentős tudósok gondozzák. A felvilágosodás: fokozódik az előző korszakban megindult tudományos fellendülés, kutató ösztön elterjedése. Minden tudomány területén a racionális megismerésre törekedtek

Franciaország: meghatározta az életstílust, vitte a vezető szerepet a művészet és irodalom terén. A Jezsuiták megkezdték a források rendszerezését. Montefaucon megkísérelte a nyugat-európai kéziratok központi leltárának felállítását. A magánkönyvtárak királyi tulajdonban kerültek ajándékozás vagy vétel útján Clément 1675-től kezdve a könyvállományt 23 osztályba sorolta, melyhez szakkatalógust készített. A köv évtizedben megkezdték a katalógusok kinyomtatását Kezdetben a közönség csak nehezen jutott be a könyvtárba, de később liberálisabb rendet alakítottak ki. Anglia: a helyzet hasonló itt is. A parlamentben testet öltött nemzet lett az irányító erő A szellemi élet központja a főváros volt a 16 században felmerül, hogy Londonban nagy könyvtárat rendezzenek be, majd a századfordulón megfogalmazza Bentley hogy a királyi könyvtárat építsék ki nyilvános könyvtárrá, mely gondolat egy részét csak egy

generációval később valósíthatták meg. A British Museum Sloane és más magángyűjtemények eredményeként jött létre Szabad belépést biztosított minden kutató és érdeklődő személynek Németország: nagyobb változatosság tárul elénk. Egyházi könyvtárak már csak a nagyvárosokban vannak Eladogatják a pergamenkódexeket Ám a frank és bajor kolostorok újrarendezik és leltározzák állományukat, sőt gyarapítanák is. A városi könyvtárak is tengődnek Lipcse 1677ben magánhagyatékból városi könyvtárra tett szert Megnövekednek a magángyűjtemények Az udvari könyvtárak megőrizték átmeneti jellegüket a kiállítási terem és a munkahely között. Európa legpompásabb gyűjteményévé fejlődött a bécsi könyvtár Leibniz véleménye az volt, ha mindenki hozzáférhetnek a korábbi kutatási eredmények összegzéséhez, akkor lehetségessé válna a tudomány fejlődése. 6 4/A., Az olvasószolgálat munkaágai: igénykutatás,

igénykeltés, az olvasók kiszolgálása. Kölcsönzési rendszerek, speciális olvasói rétegek Olvasószolgálat : a könyvtár állománya, ill. szolgáltatásai és a könyvtárhasználók közötti szakszerű és szervezett kapcsolat Munkájában széles spektrumot fog át A közönséggel való munka ott kezdődik, amikor a könyvtáros tájékozódik arról, hogy a könyvtárral szemben milyen szükségletek, igények jelenhetnek meg a társadalomban. Az igények megismerésére irányuló munka igényfeltárás, igénykutatás. Ez kiterjed az irodalmi ízlés, olvasási szokások hatásának tanulmányozására Ez már olvasásvizsgálat, az olvasásszociológia témakörében tanulmányozható - Az igénykeltés a könyvtár PR-tevékenységét jelenti. (Public Relations, közönségkapcsolat) Könyvtári propaganda tevékenységre, a könyvtári szolgáltatások tudatosítására, az irodalom népszerűsítésére terjed ki. E tevékenységek és a hagyományos

olvasószolgálati munka együttese a szolgáltatásmenedzsment. Igénykutatás : valamely tudományos v. művelődési szolgáltatás kapcsán az igénybevevők véleményének vizsgálata 1948-ban végzett először ilyen felmérést Bernal Az igény egyik típusa: szépirodalmat keresnek, amely a szolgáltatást használók részéről jelentkező követelmény. Ez a típus szubjektív igény Másik típusa: a társadalom által támasztott követelmények köre Ide tartozik egy meghatározott szakterület igénye, egy kutatási v oktatási intézmény által támasztott követelmények Ez objektív igény Az igénykutatás célja : kik, mit, miért, mikor, mennyit, milyen hatásra, milyen hatásfokkal olvasnak. A szakkönyvtári vizsgálatok során ezek leszűkülnek egy homogénebb rétegre, egy szakma, v. tudományág művelőire Igénykeltés : a PR-munka tervszerű és tartós kapcsolatteremtési funkciója. Végső célként a színvonalas tájékoztatási kultúra

elsajátítását és kiterjesztését szolgálja Az olvasók kiszolgálása : az olvasószolgálati munka befejező szakasza, amikor az olvasó megkapja a számára szükséges dokumentumot, információt, tájékoztatást. A kölcsönzéssel kapcsolatos feltételeket a könyvtárhasználati szabályzatba rögzítik Kölcsönzési rendszerek követelményei : - egy adott időpontban egy olvasónál milyen dokumentum van; - egy adott időpontban mely dokumentumok kölcsönzési ideje járt le; - adott időpontban adott dokumentum kinél van? A kölcsönzés biztonságos, gyors, pontos lebonyolítása. A különböző nyilvántartási típusoknak vannak előnyeik, hátrányaik A számítógépes rendszerek már jól kombinálják a megoldásokat. Főbb kölcsönzési típusok: füzetes : regiszteres füzetben szám, v. betűrend szerinti nyilvántartás Hátrány: lejárati idő nehezebben állapítható meg. Kártyás : könyvkártya a könyv legfontosabb azonosító adataival. Tasakos

: a könyvkártyás továbbfejlesztett változata, ez a legelterjedtebb, törzs-szám szerinti. Tikettes : kölcsönző jegy, a könyvkártyát is a tasakban helyezik el Fotós : alapja a tételszám, előnye: gyors, hátránya: drága. Számítógépes: gyors, pontos, legjobb Előnye: minden elvárásnak megfelel: felszólítás automatikus, statisztikák készítése egyszerű. (Vonalkódos) Speciális olvasó rétegek : Az olvasáshoz való viszony és az olvasási szokások alapján rendszerezünk olvasói típusokat (kezdő és rendszeres). Közös célok, elfoglaltságok alapján olvasói csoportok vannak Olvasói rétegek : - ifjúság, gyermek; - idősek, nyugdíjasok; - nők, férfiak; - fog- 7 lalkozás, általános műveltség szerint. Külön kategóriát képviselnek a hátrányos helyzetű olvasók Okai : - biológiai-élettani eredetű (szellemi-, testi fogyatékosok, stb.) – Társadalmi eredetű (munkanélküli). Egyszerre egyéni és társadalmi eredetű

(bűnözés, narkózis abúzus, lump életmód) Egyéni eredetű (bűnözés, deviáns viselkedés, narkotikummal való visszaélés, társadalmi normák figyelmen kívül hagyása, stb.) Speciális eredetű: nomádközeli szemléletű, ilyen életmódot felvonultató, fokozottan pigmentáltabb embertársaink interkulturális megközelítésű könyvtári ellátása A könyvtár kötelessége, hogy lehetőleg minden réteg könyvtárhasználatát szociális szolgáltatásokkal is lehetővé tegye. Biblioterápia segítsége : olyan ajánlott irodalmi anyag olvasását foglalja magába, melyet terápiás céllal, egy kívánt eredmény elérése érdekében választanak ki. Lényege: az olvasás révén a személyiség különböző szintjei az egészség visszaállítása, stabilizálása céljából helyes irányba befolyásolható - Irodalom: Olvasókönyv a biblioterápiáról / szerk. Bartos Éva - Bp: OSZK KMK, 1989. Igénykutatás: A tájékozódás forrásai: - írásos:

szakfolyóiratok, szakcikkek, jelentések, tanulmányok, bibliográfiák stb. - nem írásos: előadások, beszélgetések, tanulmányutak stb. Szociológiai felmérés: Egy mintasokaságon végezzük a felmérést, ami reprezentatív. (kicsiben tükrözi az alapsokaságot) Mintavétel módszerei: 1./ Véletlen kiválasztáson alapuló módszerek: - egyszerű véletlen kiválasztás: az alapsokaság minden elemének egyenlő esélye van a mintába kerülésre. Technikailag: Sorsolás útján történő kiválasztás. Véletlen számtáblázat szerint (-tól-ig választok) mechanikus mintavétel (pl az egymástól egyenlő távolságra lévő egyedek kerülnek be a mintába) - rétegzett kiválasztás: már az alapsokaságot felosztjuk bizonyos csoportokra és már csak a csoporton belül törekszünk a véletlenszerűségre. (jobb lesz a minta, reálisabb a kép) - lépcsőzetes kiválasztás: lépcsőzetesen szűkítjük le az alapsokaságot a mintára. 2./ Nem véletlen

kiválasztáson alapuló módszerek - kvóta kiválasztás: átmenet a véletlen és a nem véletlen kiválasztás között. (Véletlenszerű kiválasztás, de tartani kell egy meghatározott kvótát.) - Koncentrált kiválasztás: alapsokaságon belül a legjellemzőbb típusok kiválasztására törekszünk. Így minden típus képviselteti magát a mintában - Önkényes kiválasztás Vizsgálati módszerek: Megfigyelés: akkor tudományos jellegű, ha a megfigyelés valamilyen kutatási célt szolgál, ha szisztematikusan megtervezzük, regisztráljuk az eredményeket, és az eredmények érvényességét ellenőrizzük. Kikérdezés - kérdőíves kikérdezés Előnye: írásbeli válasz - A megkérdezettnek elegendő ideje van a válaszra őszinte lehet, nincs jelen a kérdező. Gyors. nagyszámú kérdezettek száma lehet, ezért gyors 8 Hátránya: lehetséges a kérdések helytelen értelmezése – nem érkezik vissza minden kérdőív (50-60 % már jó) nem mindig az

válaszol akit kérdezni szerettünk volna. - Interjú: Előnye: rugalmas forma, egyidőben jelen van a kérdező és a kérdezett Hátrány: lassú, egy embert lehet egyszerre kikérdezni Nagy a lehetősége a szubjektivitásnak (elcsúszik, elterelődik a figyelem más témáról, más témába) - - kérdőíves interjú (a legjobb módszer) egy kérdező egyszerre több emberrel készít interjút jelen van a kérdező mindig kérdőívet visszakapunk az válaszol akit kérdezünk nincs félreértelmezhetőség kevésbé szubjektív ankét: több ember beszélget akik között van egy kérdező. Olvasói napló Az olvasó vezessen olvasó naplót és mindennap írja be az olvasásra, tájékozódásra fordított időt és módot. Hátrány: nehéz (idő és munkaigényes) Torz képet ad (pl. az olvasónak többször eszébe jut hogy olvasson) Igénykeltés A PR munkának tervszerűnek és tartósnak kell lennie. Alapelvek - kölcsönös megértés, kölcsönös megbecsülés -

javuló szolgáltatások és kedvező társadalmi képmás olyan arculat kialakítása, hogy a közösség bízzon bennünk. A szolgáltatásnak nem szabad mechanikussá válnia, nem szabad szervezetlenül dolgozni, megvárakoztatni az olvasót. - Az alkalmazkodás tudománya nagyon fontos a PR-ben. A PR mottója: „Dolgozz jól és beszélj róla” A tájékoztatás, kapcsolatépítés eszközei: Tömegkommunikációs eszközök: helyi tv., rádió, sajtó Folyamatosan tájékoztassunk magunkról, a tájékoztatás mindig színvonalas legyen. Személyes kommunikáció eszközei, módszerei: Beszélgetések (szóbeli) Levelezések (írásbeli) Megjelenés (személyes részvétel) Metakommunikáció (pl. taglejtés, fintor) Csoport kommunikáció Kérdőív, megfigyelés, interjú módszerek dominálnak. Olvasók kiszolgálása: Munkafolyamatai: - kapcsolatfelvétel (beiratkozás, eligazítás) - olvasó eljuttatása a keresett dokumentumhoz (eligazítás, tanácsadás,

irodalomajánlás, tájékoztatás) - kölcsönzés (kölcsönzés, visszavétel, hosszabbítás, felszólítás, perlés, térítés) - ki nem elégíthető igények esetén előjegyzés, másolás, könyvtárközi kölcsönzés, helyben használat. Közvetett tevékenységei: - igénykeltés 9 - igény és szükséglet vizsgálatok statisztikai eredmények elemzése 10 5/A., A kommunikáció fogalma, funkciója és formái. Az interperszonális kommunikáció szerepe a könyvtári munkafolyamatokban. - A kommunikáció szó a latin communicatio igéből ered. Jelentése: teljesítés, megadás, közzététel v gondolatok közlése a hallgatókkal Bővebben körülírva: üzenetek vagy hírek közvetítése, valamilyen meghatározott célból és meghatározott helyre, speciális közvetítő utak és eszközök segítségével. Hétköznapi nyelven a kommunikáció: minden, amit mondunk valakinek, vagy közlünk valakivel. - Társadalomelméleti megközelítése szerint a

társadalmi érintkezés specifikus formája, mely az emberek társadalmi viselkedésében és társadalmi kapcsolataiban létrejövő jelentésközlésből áll. Matematikai értelmezése szerint a kommunikáció amaz összetett jelenség, amely „valamely szituáció egy vagy több üzenet kiválasztásával kezdődik, majd kódolással folytatódik, végül a címzettnél dekódolással ér véget”. Bármilyen megközelítésben is vizsgáljuk a kommunikáció jelentését és tartalmi jegyeit, a definíciókból láthatjuk, hogy a vizsgált fogalomra mindig legalább két megállapítás jellemző: a folyamatjelleg és a közlés, átadás cselekménye. Az emberi kommunikáció fejlődésének történetét a kanadai McLuhan az alábbiak szerint korszakolta: - akusztikus kor: az a kor, amikor az ember csak beszéddel kommunikált. Történelmileg ez az első írásbeliség megjelenésig, nagyjából i.e 3000 tájáig tartott (Sajnos McLuhan nem foglalkozik a vizuális közlés

jelentőségével) - tipográfiai kor: ez a nyomtatott betű kora, amikor az ember a beszéden kívül már írással is üzen. Az ember sokat vesztett így a közvetlen emberi kommunikációból McLuhan logikája szerint ez az ember elidegenedéséhez vezetett - elektronikus kor: a közvetett kommunikáció megszűnésével, vagy legalábbis csökkenésével (megszűnik a könyv-ember kapcsolat) ismét megjelenik az ember-ember kapcsolat, a kommunikációs eszközök segítségével. - A kommunikáció mindig folyamat jellegű: időben zajlik és valamilyen közlést, átadást takar Legfőbb indítéka pedig mindig a szükséglet, az embernek nincs meg valamilye, ami a környező világban megtalálható Így a szükséglet már önmagában kommunikációra motivál, ebből következik, hogy a kommunikáció alapvetően tudati jelenség A tudatból kiinduló és a tudatban végződő folyamat A szükséglet magában célt határoz meg. A kommunikáció tehát célirányos

tevékenység is, a cél fogja megszabni típusát, jellegét A folyamat általános jegyei: Közlő vagy kommunikátor Kommunikáció tárgya Közlemény Közlés célja Címzett, vagy befogadó Kommunikáció eredménye valaki valamiről valamit valamilyen célból valakinek hatással A kommunikációt, mint rendszert először a kanadai Shannon írta le, mint az információelmélethez közelálló modell sémáját. A kommunikációt két részre bonthatjuk: Biológiai kommunikáció: az élő szervezetek különféle rendszereinek információátadását jelenti. Ide tartozik az egyszerű élőlények kémiai jelváltása, a magasabb rendű állatok jelrendszereinek információcseréje, de ide soroljuk az ember öntudatlan érzelmi viszonyulását kifejező jelzéseit is. Társadalmi kommunikáció: a társadalmi élet információátadása. A társadalmi kommunikáció minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális

rendszerek között létezik. A társadalmi kommunikációt csoportosíthatjuk: 11 A kommunikáció iránya szerint: Egyirányú vagy aszimmetrikus A feladótól a címzett felé irányul a közlemény, a folyamatban a szerepek állandósulnak. Pl: a költő és olvasó közötti viszony Jellemzője, hogy visszacsatolás nem történik Kétirányú v. szimmetrikus : A feladó és a címzett időről-időre szerepet cserélnek, ilyen például két ember közötti beszélgetés. A kommunikáció viszonya szerint: Közvetlen : A feladó és a címzett egyidejűleg vesznek részt a folyamatban és térben közel helyezkednek el egymáshoz. Kommunikátor – befogadó Az egyidejűség a térbeli közelség segítségével valósul megvalósul Közvetett : A két vagy több kommunikáló fél térben távol van egymástól, a kommunikáció folyamat valamilyen eszköz segítségével valósul meg. Kommunikátor – eszköz – befogadó Az egyidejűség az eszköz segítségével

valósul meg Közvetítő csatorna típusa szerint: Verbális csatorna A beszéd és a nyelvek Nem verbális csatorna : A mimika, a tekintet, vokális hangok, mozgásos csatornák (gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kinezika). Egyéb kulturális szignálok Kulturális jelzések és jelek Társadalmi méretük szerint: Személyes kommunikáció. Intraperszonális: az ember bensőjében zajlik a kommunikáció. Interperszonális: két szereplős klasszikus kommunikáció (dialógus) Csoportkommunikáció: Kis társadalmi csoport (5-6 fő) kommunikációja. Az egyéneket valamilyen tevékenység közös elvégzése egyesíti Lehet munka, feladat, szükséglet kielégítése Minden csoport saját kommunikációs jelrendszert használ. Tömegkommunikáció: Olyan társadalmi kommunikáció, amikor egyidejűleg „sokan vannak a címzett oldalán.” Használt csatornák típusai szerint : - írott (újság, könyv); - vizuális (képeslap, plakát, magazin); - auditív

(hanglemez, rádió); - audiovizuális (film, televízió, számítógépes hálózat) A kommunikáció társadalmi-történelmi jelenség, olyan információátvitel, amely emberi relációkat, viszonyulásokat, társadalmi viszonyokat kísér, tükröz, fejez ki. (Szecskó Tamás meghatározása) A kommunikáció négy forradalma : - A beszéd forradalma : sajátos emberi jelenség, a tapasztalatok átörökítése. - Az írás forradalma : közvetett, térbeli és időbeli távolságot áthidaló közlés. - Könyvnyomtatás forradalma : az ismeretek átadását tömegessé tette. - Elektronikus hírközlő eszközök és az elektronikus számítógépes információfeldolgozás forradalma : átmenet az információs társadalomba. A kommunikációval kapcsolatban álló tudományok : antropológia, esztétika, kibernetika, művészetelmélet, nyelv- és irodalomtudomány, pedagógia, pszichológia, szociológia; műszaki feltételeivel a híradástechnika foglalkozik.

Kommunikáció a könyvtárban : az általános kommunikációelmélet keretében említett valamennyi kommunikációs tevékenység megtalálható a könyvtárban. Mindegyik forma verbális és nem verbális jelek segítségével valósul meg. A könyvtár, mint szervezet kommunikációja: a csoportkommunikáció sajátos formája a szervezeti kommunikáció. A szervezet maga a kommunikációs hálózat, ahol az emberek egyéni képességeiktől, helyzetüktől, beosztásuktól függően kommunikációs csomópontként működnek A belső kommunikáció tájékoztatja a könyvtár munkatársait: a szervezet működéséről, feladatairól, a vezetőket a könyvtár egész életéről. Belső kommunikáció interaktív visszacsatolás Céljai: informálni, motiválni, meggyőzni, utasítani, fejleszteni a munkatársakat Eszközei: szó, kép, szimbólum, tevékenység, telefon, értekezlet A külső kommunikáció információcsere a könyvtár és a környezete között. Címzettjei:

- használók és lehetséges használók; - a közösség, amelyet a könyvtár szolgál; - támogató csoportok, 12 szponzorok; - állami testületek; - más könyvtárak, könyvtári hálózatok. Céljai: információcsere, új használók vonzása, támogatás szerzése, kapcsolatok ápolása. Eszközei: hasonlók a belső kommunikációéhoz. A könyvtár, mint szervezet kommunikációját a vezető szervezi, ellenőrzi, értékeli. Kommunikációs csatornák : a mai értelemben vett kommunikáció elméleti és gyakorlati oktatása során két, egymást kiegészítő iskola alakult ki: matematikai és társadalmi. Társadalomtudományi szempontból: - 1, a kommunikáció társadalmilag meghatározott, a tudathoz kapcsolódó kategória. – 2, Ez a tevékenység folyamatjellegű (kiinduló és végpontja van) 3, Olyan célja van, amelynek hatása, eredménye regisztrálható, a visszacsatolás valamilyen módon megvalósul. A kommunikáció célja alapvetően meghatározza

annak típusát, jellegét, hogy melyik csoportba tartozik. 1, Irányultság szerint : közvetett : valamilyen eszközt igénybe veszünk; - közvetlen : pl. szituációk két ember között 2, Közvetítő csatornák szerint : verbális (nyelv, beszéd, írás); nonverbális (jelzést ad az aktuális érzelmi állapotainkról; - kulturális szignálok (öltözék, hajviselet, stb.) 3, Társadalmi méretek szerint : - személyes (interperszonális), csoport, tömegkommunikáció. 4, Irányát tekintve : egyirányú (pl. sportriporter és rádióhallgató), két- v többirányú (pl négyszemközti beszélgetés) A könyvtárakban leggyakoribb az interperszonális és a csoportkommunikáció közvetlen módon. Valamennyi csatorna igénybe vehető A kommunikációs kutatás korszakai : 1, ókor: retorika, jellemtan, szimbolika, arcismeret. 2, Középkor: propaganda kialakulása, hitviták. 3, Sajtóelmélet: 1920-tól, Németország 4, Tömegkommunikáció: ’30-40-es évek,

rádiózási szokások 5, Az önállósulás: ’50-es évek, információs elméletek. 6, Válságmegújulás: ’60-as évek 7, Integráció: ’70-es évek, folyamatelvűség 8, Hipertudomány: ’80-as évek, televíziózás, tömegkommunikáció. 9, Hálózati globalizmus: médiakonvergencia, ’90-es évek. – 10, Információs társadalom – 11, Mesterséges intelligencia: 12., 2000-től: - ?? hogyan tovább? Kommunikációs forradalmak Beszéd megjelenése Írás - kézi, betűírás kialakulása Nyomtatás Elektronikus távközlés Kezdeti idő Embertípus A korszak jellemző jegyei i.e 3-4 e év Törzsi ember, Átadás, továbborális kultúra adás, megőrzés i.e 4 évezr ie Premodern em- Az információ 1500 körül ber, írásos kultú- anyaga rögzítőra dik 1440 Gutenberg Tipográfiai ember 1837. Morse, Ipari társadalom, Marconi poszttipográfiai ember Elektronikus Neumann János Információs információ fel- 1946-1957 társadalom, didolgozása gitális

korszak Multimédia 1968-1995, Multimédiás Lickleder multiszenzivitás Hálózati kom- 1990 Távközlés → munikáció Távolságok győzése Multimédiás információk, helyhez kötött Jellegzetes média Beszéd Írás Információ rögzítése, idő befogása le- Tv, rádió Számítógépes hálózat Off-line szerek globális infor- hálózat mációs szupersztráda rend- 13 Perszonális kommunikáció 2000 - Média konver- Mobil technológencia, perszo- gia nális kommunikáció, térből, időből távol, intelligens hálózat A kommunikáció rendszer sémája: Kiválasztott közlemény Információforrás Kódolás Adó Zajforrás Zaj Csatorna dekódolás Vevő üzenet, hír Címzett Az interperszonális kommunikáció szerepe a

könyvtári munkafolyamatokban. Kommunikációs csatornák. A könyvtári munkafolyamatok során találkozunk az összes kommunikációs formával, amikor is a munkatársakkal kommunikálni kell, ezt belső kommunikációnak nevezzük. Ugyanakkor van külső kommunikáció is, amit az olvasókkal vagy fenntartókkal folytatunk. A legnagyobb mértékű kommunikáció az olvasószolgálat területén fordul elő. Ez megnyilvánul: - figyelemfelkeltő feliratokban, - a könyvtárról szóló értesítésekben - katalógusok magyarázótábláiban, - a tájékoztató könyvtáros személyében, aki alakítson ki egyenrangú partneri kapcsolatot, és a referens interjú során nagy a szerepe a verbális és non-verbális kommunikációnak, pl. megfelelő testhelyzet, jó artikuláció, megfelelő hangerő, szemkontaktus, mimika, gesztusok, stb - a megfelelő környezet, szintér is közrejátszik a kommunikáció teljes kibontakozásában. Kommunikációs csatornák : 1. Verbális csatorna

A beszéd felépülése: - fonémák = beszédhangok - morfémák = szerkezeti elemek, pl. ragok - lexémák = szavak. A beszéd írott formájában a legtipikusabb eszköze a közvetett kommunikációnak, mely 70.000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulni. Vannak mesterséges és természetes nyelvek is A beszéd, a szavak és a szókapcsolatok összessége, amit egy nép, nemzet közösen használ a gondolatok kifejezése és közlése céljából. Általánosan a beszédet a gondolatok kifejezésére és kommunikációra használjuk. A társadalom nagytömegű jeleiből a különböző csoportok csak kisebb nagyobb mennyiséget használnak. A képzettebb rétegek több elvont fogalmat, az alsóbb rétegek, pedig konkrét fogalmakat használnak. Régebben nagyobb volt a különbség a városi és falusi emberek beszéde között, ma már csökkenti ezt a különbsége a tömegkommunikáció. 14 Mikromiliők nyelve: vannak kis csoportok, akiknek sajátos nyelvkészletük van, és

a nyelvhasználatnak etikettje van. A verbális kommunikáció szemantikai félreértéseket is tartalmaz: egy fogalmon mindketten mást értenek - a tudományokban ez nem nagyon fordulhat elő, mert minden fogalmat definiálni kell, és szakszavakat használnak, melyek latin v. görög eredetűek (terminus technikus) - Félreértéshez vezethet, hogy minden nyelvnek más a valóságtartalma és az élőbeszédbeli alkalmazása. Pl nyelvtanulásnál - Minden személyiség sajátos, egyedi szemantikát képvisel. Erre alapul a pszichoanalízis is A verbális kommunikáció mindig egy folyamat, melyben fontos a kontextus (összefüggés). II. Non – verbális csatorna : 4 tényezője van: - érzelem-megnyilvánulások, pl. öröm, harag, - személyes információk, pl. önbizalom, precizitás - információ az interperszonális beállítódásról v. pozícióról, - társadalmi tagolódás mentén elfoglalt pozícióról kapott információ, pl. életkor, nem, rang, titulus Sokan a non

– verbális kommunikációnál az embert, mint biológiai lényt helyezték előtérbe. 1. Mimika Az érzelmek arckifejezése. Ősi eredetű érzelem-megnyilvánulások, mint az öröm, bánat, harag, félelem, undor stb. Ezeknek szélsőséges formái indulatot fejeznek ki, egy másik formában pedig enyhe színezetet nyújtanak. A mimika egy része tudatos, melyek lexikális értelemmel bírnak Másik része öntudatlan. A szem és száj körüli izmok finom mozgásai teszik lehetővé a mimikát. 2. A tekintet A külső szemmozgató izmok szabályozzák. A magasabb rendű állatoknál is megfigyelhető A tekintetből lehet érzékelni azt, hogy a másik percepciós terében vagyunk- e, azaz észrevett- e. a tekintet visszajelzés a kommunikáció folyamatáról. A tekintet lehet: - szabályozott - nem szabályozott. A tekintet befolyásoló szereppel bír, pl. annak üressége meg nem értést jelent III. Vokális kommunikáció : Saursare (Szoször) rámutatott a nyelv és a

beszéd különbségére. A nyelv néphez, a beszéd személyhez kötődik A nyelv önmagában bír egy szókinccsel, grammatikával, amelyből az egyén egy részt használ, az egyén pedig hozzátesz még valamit, pl. hangerősséget A vokális kommunikáció szorosan összekapcsolódik a beszéd tartalmával A hanghordozásban, a hang formai jellemzőjében megnyilvánul annak a közösségnek a hatása, ahová az egyén tartozik A hangnak és a beszéd egy formai sajátosságának érzelmet, viszonyulást kifejező funkciói vannak. Pl jól tükrözi a hang a feszültséget Azt a skálát, mely 10 fokozatban méri a belső feszültséget, Mahl–féle skálának nevezzük. Az evolúciós sorba illeszkedik bele, mert minél magasabb rendű egy állat, annál több vokális kommunikációt használ. A vokális kommunikáció egy része szabályozott, pl bizonyos helyzetekben alkalmazkodni kell a kívánalmakhoz, mint a szónoklatnál. IV. Mozgásos v akciós kommunikációs csatorna

: Feltűnőbbek az előzőektől, az egész testrészre kiterjed. 1. Gesztusok: A fej, karok, lábak különböző mozgásai. Jelentésük van Lehetnek: - tudatosak - tudattalanok 15 ezekre a beszélgetőtárs odafigyel, reagál. Pl bólogatás, integetés Használatukat a formális nevelésben sajátítjuk el, és adjuk tovább 2. Testtartás: Viszonyt, álláspontot, szubjektív értékelést fejez ki. Egyes szituációk kötelező testtartást vonnak maguk után, pl. lépéskor a lábtartás, állás közbeni ingázás A testtartás kifejezhet figyelmet, érdeklődést, az odafordulás foka és mértéke viszonyjelző. 3. Térközszabályozás: Jelentősége a kommunikációban az, hogy a beszélgető felek milyen távolságban állnak egymástól. A távolság befolyásolja a hallást, látást, ill a kommunikációban szereplő egyéb érzékszerveinket A térköz főleg a magánviszony-kapcsolat szempontjából jelentős Minél formálisabb egy viszony, annál nagyobb a

térköz. A térközszabályozás viselkedési vizsgálatával Hall, amerikai prof. Foglalkozott, és 8 távolságtípust különbözetett meg az amerikai emberek viselkedése alapján: - nagyon közeli: a halk suttogás is jól hallható, - közeli: kb. 50 cm, - viszonylag közeli: max. 1 m, - közeli semleges táv: a beszéd viszonylag halk, - távoli semleges táv: 1,5-2 m, normális hang, - nyilvános térköz: 2-3 m, - termen át: előadás, valamilyen hallgatóság előtt, - távolság nyújtása: elköszönés, búcsúzkodás esetén. A közlő és a befogadó együtt állítják be a távolságot, előbb automatikusan, majd tudatosan. 4. Kinezika = kifejező mozgások: Amerikai hagyományból fejlődött ki. Az összes kommunikációs csatornát magába foglalja, kivéve a verbális kommunikációt Tehát mozgással kapcsolatos, összegzi őket A kinezikát vizsgálatokhoz is felhasználják, célja a személyiségelemzés V. Kulturális szignálok: Ide tartoznak az

öltözködés, hajviselet, test díszei, lakás díszei stb. Gyakran a non – verbális kommunikációhoz soroljuk őket. Viszonylag állandó, statikus jelzése, lényeges információkat hordoznak a beszélő személyiségéről. Ezek tudatosan használt szignálok, gondozott jelzések Pl a női szerep kellékei. Támpontot adnak a kommunikáló félnek, mert kifejező értékük van A régebbi társadalmak nagyobb szereppel bírtak ezek a szignálok – pl egyenruhák -, ma már sokkal oldottabbak. 16 17 6/A., Nemzetközi egységesítési törekvések a formai feltárásban. Nemzeti szabványok A dokumentumok számbavételét és hozzáférését biztosító nemzetközi programok A könyvek rendszerezésének és feltárásának vágya egyidős a könyvtárak kialakulásával, bár a katalógus fogalma és a katalogizálás szabályainak kialakulása későbbi fejlemény. A könyvnyomtatás feltalálása és elterjedése adott lökést a katalogizálás fejlődésének

Egyre több bibliográfia és nyomtatott katalógus jelenik meg. 1545 Conrad Gesner: Bibliotheca Universalis-a A XVIII. századra kialakulnak a leíró katalogizálás elvei és módszertana is Kiemelkedő jelentőségű volt az oxfordi Bodleian Library nyomtatott katalógusának kiadása 1605-1674 között 3 kötetben. 1790-ben jött létre nemzeti katalogizálási szabályzat Franciaországban A 19 században nemzeti szabályok sora született 1839 Antonio Panizzi a British Museum könyvtárosának nevéhez fűződik az a katalogizálási szabályzat, mely nagy hatással volt az angolszász katalogizálási gyakorlatra. AZ USA-ban Ch C Jervett (1852) és Charles A Cutter (1876) szabályai tekinthetők a későbbi amerikai nemzeti szabályzat elődeinek A XIX. század végén két olyan szabályzat született, amely későbbiekben az egész világon éreztette hatását: - az amerikai könyvtáros egyesület szabályzata (ALA), és a Porosz Instrukció címen ismert berlini

szabályzat Itthon a porosz instrukcióra épített katalogizálási szabályzat 1924ben készült el Nemzeti szabványok : Magyarországon az ISBD/M alapján készült szabványjavaslat, majd 1977-ben állították össze a szabványtervezetet, amely végleges formában az MSZ 3424/1-78. Bibliográfiai leírás. Könyvek szabványban látta meg a napvilágot Hatályba lépett 1982 január 1. Ezzel megindult hazánkban az MSZ 3424-es szabványcsalád kidolgozása, amely dokumentumtípusonként írja elő a könyvtári és dokumentációs célú feldolgozások alapelveit MSZ 3440 : a besorolási adatok közlésmódját határozza meg. MSZ 3423 : besorolási adatok megválasztásának szabályait rögzíti. MSZ 3493-82 : bibliográfiák és leíró katalógusok szerkesztése, a bibliográfiai tételek besorolási szabályai MSZ 3401-81 : bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai. Kiegészítő szabványaink : átírási, rövidítési, kiadványok azonosító

számozása (ISBN, ISSN), kódszabvány (nyelvek, országnevek kódjai). Universal Bibliographic Control (UBC) : az egyetemes bibliográfiai számbavétel nevű IFLA program célja: egy országban megjelent dokumentumok számbavétele úgy történjen, hogy azokat teljes körűen feldolgozzák, a nemzeti bibliográfiákba, és biztosítsák ezen adatok kölcsönös cseréjét. Minden ország feladata, hogy kiadványtermését a nemzetközi szabványoknak megfelelően feldolgozza és kurrens nemzeti bibliográfiában közzétegye Feltételei : kötelespéldányszolgáltatás, ISBN és ISSN bevezetése, A megjelenés előtti katalogizálás bevezetése (CIP), ill. a bibliográfiai leírás belenyomtatása a könyvekbe, - országos központi katalógusok szerkesztése (lelőhely-tájékoztatás) Az IFLA a dokumentumok egyetemes regisztrálását a nemzeti bibliográfiák világméretű integrált hálózatának kialakításával kívánja elérni. Fontos, hogy az ISBD-k szerint

készített leírások mindig autopszián alapuljanak. UAP Kiadványok egyetemes hozzáférhetősége : - 1973-ban indult IFLA-program lényege, hogy a bibliográfiai információk mellett a más kiadványokat is biztosítani kell, eredetiben, v. másolatban Ezt szolgálja a kiadványok nemzetközi cseréje és a könyvtárközi kölcsönzés fejlesztése Egységesítés számítógépes adatrögzítés területén : a bibliográfiai adatok nemzetközi cseréjét számítógéppel végzik. A MARC II 1973-ban lett nemzetközi szabvány, mely használatának terjesztése érdekében az IFLA programjai sorába iktatta: International MARC Programme néven. Az IMP és UBC 1986-ban egybeolvadt UBCIM néven, mely alapján jelenleg kb 50 különböző MARC formátummal dolgoznak világszerte 18 A MARC formátum : A könyvtárakban és a nemzeti bibliográfiai központokban általánosan alkalmazott adatcsere-formátum a MARC, i. az ennek megfelelő nemzeti v nemzetközi MARCformátum

Magyarországon a nemzeti csereformátum a HUNMARC (1994), amely nemcsak a nemzeti könyvtár adatcsere-formátuma, hanem ennek használata mellett döntött a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) is. Az utóbbi években bevezetett integrált könyvtári rendszerek különböző alkalmazásai általában a USMARC-formátumot használják, de megfelelő konverziós program segítségével a HUNMARC-rekordokat is fogadni tudják Minden MARC, így a HUNMARC is a bibliográfiai rekordok szerkezetét meghatározó ISO 2709 szabvány (magyar megfelelője az MSZ ISO 2709:1998) alkalmazásának speciális formája. Az ISO-szabvány a bibliográfiai rekordok szerkezetét határozza meg. A gép bibliográfiai rekord részei : - rekordfej, amely a rekord szerkezetével kapcsolatos adatokat tartalmazza; - a mutató, amelynek egy-egy eleme három részből áll: a mező hívójelét, az illető mezőben található karakterek számát és a mező induló (első) karakterének a rekordon

belüli pozícióját tartalmazza; - a változó hosszúságú adatmező: indikátorokat, almező-azonosítókat és adatokat tartalmaznak. A modern gépi rendszerekben a dokumentumok feldolgozásához megfelelő katalogizálási adatlapokat lehet előre meghatározni úgy, hogy a rekordfejben be kell állítani a rekord állapotát, a dokumentum jellegét, a megfelelő bibliográfiai szintet, szabályt. A katalogizáló feladatai : a feldolgozandó dokumentumtípusnak megfelelő katalogizálási adatlap kiválasztása; - a leírandó bibliográfiai adat minősítése; - a megfelelő hívőjelű mező kiválasztása; - az indikátorértékek beállítása; - a megfelelő adatmezők kitöltése: az almező-azonosító és az adat rögzítése 19 7/A., Az információk tárolása hagyományos és gépi katalógusokban. A leíró és tárgyi katalógusok jellemzői, építésük A dokumentumok és a felhasználó közötti kapcsolatteremtés egyik eszköze a katalógus. A dokumentum

tartalma, formai jegyei és lelőhelye az a három pillér, amelyre a kapcsolatteremtés épülhet. A könyvtár állományát feltáró katalógusrendszerek a dokumentum e három jellemző elemét tükrözik. A tartalom szerinti megközelítést biztosítják a tárgyi katalógusok A formai feltárás a leíró katalógus dolga. A feltárt dokumentumok körét tekintve van : teljes katalógus, amely az állomány egészéről ad tájékoztatást, és különkatalógus, amely egy részét tárja fel. A katalógust használók szempontjából : olvasói és szolgálati katalógus Megjelenési forma szerint : cédula katalógus és kötetkatalógus. A körszerű könyvtári technológiában növekszik a mikrofilmen levő, és a számítógéppel létrehozott katalógusok száma A katalógusok célja : A tárgyi katalógus feladata annak feltárása, hogy egy meghatározott témáról milyen mű található a könyvtárban. A leíró katalógus feladata : azonosítás és visszakeresés.

A katalógus a dokumentum legfontosabb formai jegyeit tükrözve arra ad választ, hogy az adott dokumentum megtalálható-e a könyvtárban. Célja még a tájékoztatás Egy szerző milyen műve, egy mű milyen kiadásai találhatók meg. Ahhoz, hogy a leíró katalógus teljesítse feladatát, meghatározott adatokat kell közölni a dokumentumról. A rögzítendő adatok körét szabályzatokban határozzák meg Az azonosítás akkor lehet teljes, ha azokat az adatokat írjuk le, amelyeket a dokumentum közöl, és úgy, ahogyan ott található. 1974-ben az ISBD/M a könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása, amely az azonosítás feladatát alapul véve határozza meg a nemzetközileg egységes leírás szabályait. A szabályok előírásai szerint rögzítjük azokat az adatokat, melyeket a dokumentum önmagáról elárul, - a nyelvi nehézségek áthidalása, az adatok felismerhetősége érdekében egyezményes jelrendszert használunk. Az egyes országok

kidolgozták saját nemzeti szabályzataikat MSZ 3424/1-78 „Bibliográfiai leírás Könyvek” 1980 január 1-től A dokumentumok formai feltárása két lépcsőre tagolódik. Bibliográfiai leírás, amely a dokumentum azonosíthatóságát, számbavételét biztosítja Besorolási adatokkal való kiegészítés, amely adatok alkalmassá teszik a leírásokat a katalógusba való beépítésre. Az így kiegészült leírás a bibliográfiai tétel A munkafolyamatokhoz tartozik az utalók elkészítése, amelyek a katalógusban összekapcsolják az egyes besorolási adatokat A bibliográfiai tételnek hat adatcsoportja van. 1., Raktári jelzet : a könyvtár melyik részében található a mű 2., Besorolási adat : a főtétel első besorolási adata Elemei: rendszó, az egyéb elem, a kiegészítő elem 3., Tárgyi melléktétel besorolási adata Erről szól a mű 4., ETO szakjelzet 5., Melléktétel besorolási adata 6., Tárgyszó Könyvek formai adatainak leírása

adatcsoportokkal és adatelemekkel történik. Hét adatcsoportra tagolódik. 1.acs: Cím- és szerzőségi közlés 2 acs: Kiadás 3 Megjelenés 4 Terjedelem 5 Sorozat 6 Megjegyzés. 7 terjesztési adatok Az adatcsoportok adatelemekből épülnek fel 1. adatcsoport : cím és szerzőségi közlés : főcím, párhuzamos cím, alcím, egyéb címadat, szerzőségi közlés, mely a szerzőségi adatokból épülhet fel 2 Kiadás : kiadásjelzés, a kiadásra vo- 20 natkozó szerzőségi közlés. 3 Megjelenés : megjelenés helye, kiadó neve, megjelenés éve, nyomda székhelye, nyomda neve. 4 Terjedelem : oldalszám, illusztráció, méret, melléklet 5 Sorozat : sorozat főcíme, párhuzamos címe, alcíme, sorozat szerzőségi közlése, ISSN-je, sorozati szám. 6 Megjegyzés : Ha valamit valamilyen formában nem írhattunk ki a saját adatcsoportjában: - szépirodalmi művek műfaját, ha az első adatcsoportban nem lehetett; - a gyűjteményes kötetek tartalmát; -

bibliográfiai kapcsolatot; - ha a dokumentum bibliográfiát tartalmaz. 7 Terjesztési adatok : A könyv ISBN-je, kötés, ár 1 acs. Főforrásból, címoldalról 2 acs Címoldal, egyéb előzékek, kolofon 3 acs Címoldal, egyéb előzékek. 4 acs A könyv egésze 5 acs Címoldal, egyéb előzékek, kolofon 6 acs Bármely adatforrás 7 acs Bármely Főforrás és megengedett forrás. Tételszerkesztés. Betűrendbe sorolás MSZ 3401-81 OPAC  Nyilvánosan hozzáférhető számítógépes könyvtári katalógus  A könyvtári és lokális hálózatba bekötött terminálokról, valamint valamilyen szintű csomagkapcsolt hálózaton, ill. telefonmodem-híváson keresztül bárhonnan elérhető, lekérdezhető a könyvtár számítógépen rögzített tényleges állománya, a szöveges adatbáziskeresés általános szabályai szerint (Boole-féle logikai operátorok, indexelt mezők, stb) valamint kinyomtatható és letölthető.  Sokoldalú feltárás precíz indexelés

(12-16 mezőre kell kiterjednie), az adatok közötti relációkat fel kell tudnia használni.  A visszakeresés első szintje: a leggyakoribb keresési eljárásokat kombináló menü (szerző, cím stb.)  Második szinten: parancsnyelvi lekérdezés Online katalógus: A hagyományos irodalomkeresés gépi változata. Nagy előnye, hogy rövid idő alatt, nagy adatbázisokban releváns információkhoz juthatunk. Gyökerei Amerikából származnak, a légi közlekedés elterjedésével terjedtek el Nagy lökést jelentett a NASA űrkutatása Adatbázisokat, adatbankokat hoztak létre, később kialakultak az adatbázisszolgáltató-központok. PL. Pergamon, Dialog, Data-Star Az online adatbázisokban parancsvezérelten, vagy menüvezérelten kereshetünk: A parancsvezérelt keresés jobb, mert precízebb, részletesebb vezérlési mód. Rekordstruktúra szerint beszélhetünk bibliográfiai adatbázisokról, forrásadatbázisokról, teljes szövegű adatbázisokról. Ritkábban

használatos ún numerikus adatbázis        Az OPAC modult a bibliográfiai és példányinformációk visszakeresésére és megjelenítésére használják. Menüvezérelt, ill. parancsmódú visszakeresési lehetőség Indexek: szerző, cím, cím egy szava, tárgyszó Közvetlen visszakeresés ill. böngészés Példányadatok megjelenítése Előjegyzés, meghosszabbítás Megjelenítési formátumok: rövid, szokványos, részletes (MARC) 21 8/A., Osztályozó rendszerek és információkereső nyelvek típusai és általános jellemzői. Az osztályozás alapvető gondolkodási tevékenység, az emberi gondolkodás egyik fontos formája. A könyvtári osztályozás alapvető célja, hogy biztosítsa a felhasználók számára szükséges információk, dokumentumok visszakeresését. Az osztályozási tevékenység a könyvtári szolgáltatás rendszerének egyik eszköze Azt a az eszközt, amelynek segítségével az osztályozást végezzük,

osztályozási rendszernek nevezzük A szakmai nyelvben gyakran „információkereső nyelv”ként használják. A logikai alapon nyugvó tudomány felosztáson alapuló rendszereket nevezték el osztályozási rendszernek Biztosítania kell a dokumentumok, információk tartalmának leírását, a tárolási struktúrák kialakítását, a felhasználók kérdéseinek leírását. Vele szemben támasztott követelménynek és feladatnak egy sem tud megfelelni Ne rangsoroljuk a rendszereket, tudni kell, hogy az adott rendszer éppen mire alkalmas, és arra a feladatra kell alkalmazni, ahol optimálisan kihasználhatjuk az előnyeit. Ehhez ismerni kell típusaikat Szabályozottság szempontjából beszélhetünk természetes nyelvű osztályozási rendszerről. Természetes nyelvű, ha az osztályozási kifejezéseket a dokumentum eredeti szövegéből emeljük ki változtatás nélkül, v. ragozással Az így nyert osztályozási kifejezések a kulcsszavak Az első természetes

nyelvű osztályozás Peter Luhn nevéhez fűződik. Csak a dokumentum nevében előforduló szavakra alapozta Ez lett a KWIC A PRECIS, szövegkörnyezetet megőrző indexelő rendszer, Derek Austin dolgozta ki. Nyelvtől függetlenül vezethető be Olyan szintaxis, amely különböző típusú osztályozási kifejezésekre alkalmazható, szabad szövegszavak, tárgyszavak, deszkriptorok, egytagú kifejezések és szintagmák esetén. A természetes nyelvű osztályozás előnye : az osztályozás mélysége, a téma tárgyalásának mélységével egybeesik, állandó és közvetlen kapcsolatban van az élő szaknyelvvel. Hátránya : terjengős lehet, nem mindig képes kezelni, kiszűrni a homonímiákat és a szinonimákat Szabályozott nyelvű osztályozási rendszer : ha a természetes nyelv szavait szabályozásnak vetjük alá, szabályozott osztályozási rendszert kapunk. A szabályozás lehet nyelvi, nyelvi logikai Célja kiküszöbölni a természetes nyelv hátrányait. A

nyelvi szabályozás szintjei : szóalak összevonása, írásmód egységesítése, homonímiák kiszűrése, értelmezővel való ellátása, a szinonimák elemzése, egyik elem kiemelése, a többi letiltása. Az így nyert osztályozási kifejezések tárgyszavak, az ezt alkalmazó osztályozási rendszerek tárgyszavas osztályozási rendszerek Azokaz a rendszereket, melyek a nyelvi és logikai elemzéssel kapott osztályozási kifejezésekkel dolgoznak, információs tezaurusznak nevezzük. A nyelvi és logikai osztályozás eredménye a deszkriptor. Az információs tezauruszban a logikai kapcsolatok, relációk is fontos részei Közöttük függetlenséget, v logikai függőséget határozhatunk meg Van : hierarchikus osztályozási rendszer, ahol a fogalmak teljes hierarchikus rendszerét igyekszünk kiépíteni (nem-faj, részegész viszony). Egy relációt emelhetünk ki, ekkor lesz mellérendelő osztályozási rendszer A fogalmak közötti bármely logikai kapcsolatot

képesek kifejezni (fölé-alárendelt, egész-rész, eszköz-rendeltetés). Szerkezetük alapján : prekoordinált és posztkoordinált. Prekoordinált : az osztályozó fogalmak helyét egy előre meghatározott rendszerben jelölik ki, fazetta-sorrend. Posztkoordinált : a dokumentum tartalmától függően rendeljük egymáshoz Az osztályozási rendszert feloszthatjuk még egyetemes, ill. szakterületi rendszerre Egyetemes: emberi ismeret egésze, szakterületi : szűkebb szakterület, ágazat. Lehet automatikus (gépesített), nem automatikus Osztályozási rendszerek : tárgyszavas, kulcsszavas, információs tezaurusz, egyéb indexek. Ez a nyelvészeti irányzat az ’50-’60-as években kezdődött el. Az információs nyelvvel szemben támasztható követelmények : alapvető követelmény a tezaurusszal szemben, hogy az adott szakterület valamennyi lényeges fogalmát tartalmazza, a szakterület fogalmi rendszerében bekövetkezett változásokat beépíthesse a

rendszerbe. A fogalmak közti kapcsolatok feltüntetése növeli az osztályozás és a visszakeresés hatékonyságát. 22 Az információkeresés folyamata : Megértés: találatok értelmezése. Megfogalmazás természetes nyelven. Felhasználó: van egyszer információ és információs igény Információ: a találatok megértése, „lefordítása”, a felhasználó gondolkodásmódjának megfelelő formákra Találatok Információs igény: fordítás információkereső nyelvre Parancsnyelv alkalmazása Keresőkérdés és keresési stratégia. Összehasonlítás: mennyire megfelelő a rendszer információkereső nyelvre? Milyen segítséget nyújt a rendszer a kereséshez? Az osztályozás az a folyamat, amelynek során a dokumentum tartalmát valamilyen osztályozási indexelési rendszer segítségével írjuk le. A könyvtári osztályozás célja: biztosítani az olvasó számára szükséges információk, dokumentumok visszakeresését. Információkereső nyelv a

dokumentum tartalmának leírására a természetes nyelv szavait, illetve ezen alapuló osztályozási rendszert használja. Egyetlen könyvtár sem csak egy fajta osztályozási rendszert használ, hanem osztályozási rendszerek kombinációit használja a dokumentumok tartalmi feltárására. Információkereső nyelvek tipológiája I. Az osztályozó nyelv szabályozottsága szerint: a.) Természetes nyelvű osztályozási rendszerek: amelyek az osztályozási kifejezéseiket változtatás nélkül a dokumentum eredeti címéből vagy szövegéből emeli ki Pl: KWIC, KWOC b.) Szabályozott nyelvű osztályozási rendszerek: ha a természetes nyelv szavait valamilyen szabályozásnak vetjük alá Ezek a kifejezések lesznek a szabályozott nyelvű osztályozási kifejezések A szabályozás állhat nyelvi ill. nyelvi és logikai szabályozásból - Nyelvileg szabályozott osztályozási kifejezések: Pl.: tárgyszó Az ilyen kifejezéseket alkalmazó osztályozási rendszereket

tárgyszavas osztályozási rendszereknek nevezzük: - szinonimák - hononimák - egyes-többes szám jelölése többes számnak nincs jelentés megkülönböztető szerepe - Logikailag szabályozott osztályozási kifejezések feltárjuk a kifejezés logikai kapcsolat rendszerét is. Pl: alá-fölérendeltség rész-egész - Azokat az osztályozási rendszereket, amelyek osztályozó kifejezéseiket nyelvileg és logikailag is szabályozzák információs tezaurusznak nevezzük, az osztályozó kifejezést, pedig deszkriptornak. Az ETO nem tartozik egyikbe sem mert mesterséges nyelvű. A természetes nyelvű osztályozási rendszerek előnye: - az osztályozás mélysége egybeesik a téma tárgyalásának mélységével: azokat a szavakat használja, amelyeket a felhasználók használnak, ismernek. - Az osztályozási rendszer állandó közvetlen kapcsolatban van az élő szaknyelvvel. A természetes nyelvű osztályozási rendszerek hátránya: - nem tudja kezelni a rokon

értelmű és azonos értelmű szavakat ezért terjengőssé válik (hononimák, szinonimák) II. Az osztályozási kifejezések közötti logikai függőség és függetlenség szerint: - hierarchikus: legáltalánosabb fogalomtól halad a részletezőbb fogalomig. Pl ETO alá-fölérendeltség (ruhadarab-nadrág) rész-egész (nadrág-zseb) a fogalom tartalma és terjedelme között fordított viszony van. Minél több ismertetőjegyet írok le, annál kevesebb tartozik bele, csökken a terjedelme. 23 - mellérendelő: a fogalmak között általában valamilyen kapcsolat létesíthető ugyan, de ezeket az osztályozási kifejezéseket, fogalmakat egymástól függetlenül hozzák létre. Pl tárgyszavas osztályozás III. A valóság feldarabolása szerint: - induvidualizáló: egyedi információ mélységében próbálnak tartalmilag feltárni valamit. Pl ETO: - generalizáló: átfogó osztályozási rendszerek. BSO nemzetközi információ cserében használják IV.

Szerkezetünk alapján: - prekoordinált: az osztályozó fogalmak helyét egy előre meghatározott rendszerben jelölik ki. Pl.: ETO - Posztkoordinált: nincs a fogalmak egy előre meghatározott helyük, sorrendjük. A fogalmakat a dokumentum tartalmától függően rendeljük egymás mellé. Pl tárgyszavas osztályozás V. Felölelt ismeret mennyisége szerint: - egyetemes: az egész emberi anyagot, ismeretet felöleli. Pl: : ETO - szakterületi. Egy szűkebb szakterület ismereteit foglalják magukba Pl: Információs tezaurusz, FZO VI. Gépesítés foka szerint: - automatikus: mindent a számítógép végez. Pl: gépi indexek, KWIC, KWOC, - félautomatikus: intellektuálisan kiválasztott fogalmakkal a gép végzi a műveleteket. Pl: PRECIZ - nem automatikus: az osztályozó fogalmak megalkotása és ezekkel végzett műveletek intellektuálisan, emberi úton történik Pl: ETO VII. Földrajzi elterjedés szerint: - nemzeti: csak egy adott ország területén alkalmazott

rendszerek - nemzetközi: több országban elterjedt osztályozási rendszerek. Pl Angliában és Amerikában a TO-t használják. Az információkereső nyelvekkel szemben támasztott követelmény: - rugalmasság kifejezhető tárgykörök tekintetében - ne csak a tartalmi ismérveket, hanem a kereső kérdést is ki lehessen vele fejezni, vagyis szabványosítani lehessen mindkettőt - visszakeresés eredményeként csak releváns dokumentumokat kapjuk - a visszakeresés eredményeként kapjunk meg minden releváns dokumentumot Információkereső nyelvek 1. Tárgyszavas osztályozás: amikkor a dokumentum tartalmát nem egy előre megadott osztályozási táblázat vagy szótár segítségével írjuk le, hanem a tartalmat tömören és egyértelműen, közvetlen nyelvi formában kifejező szavakkal Tárgyszó: a dokumentum tartalmát tömören és egyértelműen, természetes emberi nyelven kifejező szó. A tárgyszavas osztályozási rendszer mellérendelő osztályozási

rendszer, nyelvhez kötött ezért nem lehet nemzetközi. A tárgyszava osztályozás előnyei: - rugalmasság: a valóság, a tudomány változásait nyomon tudja követni, a keletkező új fogalmakat könnyen beépíthetjük a rendszerbe - az információkereső nyelvek közül a legjobban hasonlít a természetes helyhez - felhasználó-barát A tárgyszavas osztályozás hátránya: - a fogalmazásbeli különbségek veszélyeztethetik a visszakereshetőséget - mélységbeli rugalmasság nem valósul meg - egyes szakterületek különféle terjedelmű fogalmai azonos szinten, egyenértékűen sorakoznak fel. - nyelvhez, sőt könyvtárhoz kötött osztályozási rendszer 24 A tárgyszóalkotás: - Tartalmi követelmény: - a dokumentum tartalmának elemzése - ki kell választani a dokumentum tartalmát legtömörebben, legszabatosabban kifejező tárgyszót (egy dokumentumot több tárgyszóval is jellemezhetünk) - arra kell ügyelni, hogy se túl általános, se túl

részletező tárgyszót ne használjunk - következetesség, mindig ugyanazt a tárgyszót használjuk, ne a szinonimáját - idegen-nyelvű dokumentumot is magyar nyelvű tárgyszóval kell leírni - új fogalmak bevezetéséhez segítséget ad a különböző szakterületek szaklexikona - tárgyszó megalkotásnál vegyük figyelembe az olvasók szóhasználatát is - figyelembe kell venni a könyvtár funkcióját is - tárgyszóalkotási szabályzatot kell készíteni minden könyvtárban, amelyben a tartalmi és a formai követelményeket is rögzíteni kell - tárgyszavak betűrendes mutatóját is el kell készíteni - mutató készítése, ha más szavaknál is kereshetik az adott fogalmat - A tárgyszóalkotás alaki kérdései: - Általános alaki követelmény, hogy a tárgyszó szófaja főnév legyen, vagy főnevesíteni kell - Jelzőt ne használjunk tárgyszóként, csak főnévvel összekapcsolva jelzős vagy értelmezős szerkezetben - A tárgyszó alakja, külső

formája szerint lehet: - Egyszerű, egyetlen szóból álló tárgyszó pl. bányászat - Több szóból összetett tárgyszó: ebben az esetben az első tag a főtárgyszó, a további szavak az altárgyszavak Főtárgyszó: az első tárgyszó Melléktárgyszó: a főtárgyszó pontosabb értelmezését szolgáló, nem inverzióval keletkezett tárgyszó. Altárgyszó: a főtárgyszó tagolására, inverzió, hátravetés útján keletkezett tárgyszó. - Nyelvtani szempontból a tárgyszó lehet: - Egyszerű főnév, pl. tégla - Összetett főnév, pl. falazótégla - Összetett főnév, az összetétel első tagjának hátravezetésével, pl. tégla, falazó - Jelzős főnév, pl. téglaégető kemence - Birtokos jelzős főnév, pl. beton tömörítése - Főnév eszköz- vagy módhatározóval, pl. talajszilárdítás injektálással - Főnév értelmezővel, a jelző hátravezetésével, pl. kemence, téglaégető - Tárgyszó lehet egészen összetett kifejezés is,

tárgyszó mondat is, - Altárgyszó számjegy is lehet, pl. statisztika, nemzetközi: 1996 Más nyelvi szempontból a tárgyszó lehet: - közös főnév, pl. tégla - tulajdonnév: ezen belül - személynév - testület neve vagy annak rövidítése , pl. BGYTF - földrajzi név, pl. Magyarország-útikönyv Összetett főnevet célszerű használni, ha a szóösszetétel már annyira szoros, hogy azt egy fogalomnak tekintjük, pl. szájsebészet Jelzős főnevet használunk, ha a hangsúly tartalmilag a jelzőn van, pl. szerves kémiai Intervíziót akkor célszerű használni, ha a fogalomban a hangsúly a főnéven van, pl. szállítószalag, acélhevederes A tárgyszó lehet egyes számú vagy többes számú főnév. Többes számot csak akkor használjunk, ha a kifejezés csak többes számban használatos, ill. ha az egyes számú vagy többes számú változat különböző fogalmakat jelöl, pl alkáli fémek Formai fogalmakat csak akkor használjunk, ha konkrétabb

tárgyszavakat nem találunk. 25 Szinonimáknál utalókat kell készíteni, az olvasók által leggyakrabban használt szó legyen az eredeti tárgyszó. Hononimák esetében a melléktárgyszónak nagy szerepe van, ne hagyjuk el. Írásjelek: - főtárgyszó, altárgyszó között használjuk - ( ) a melléktárgyszó kerül zárójelbe - inverzió esetén a hátravezetett tagot vesszővel választjuk el - ha a főtárgyszót több altárgyszó követi, az egyes altárgyszavak között alkalmazzuk. 2. Indexek Az indexek különböző osztályozási műveletek végtermékei, a dokumentum tartalmát kifejező és egyéb jellemzőit leíró szóláncok rendezett gyűjteményei. Attól függően, hogy az index milyen osztályozási eljárásra épül, beszélhetünk kulcsszóindexekről illetve tárgyszóindexekrők. Gépi indexek fajtái: - Címindexek: KWIC, KWOC, PERMUTERN SUBJWECT index - Tárgy indexek: lánceljárásos tárgyi indexek, tárgyszavazásnál találkozunk velük -

Hivatkozási index Címindex fajtái: - KWIC: kulcsszó szövegkörnyezetben - Peter Luhn nevéhez fűződik. Azt feltételezte, hogy a dokumentum címében benne vannak azok a szavak, amelyek alkalmasak a dokumentum tartalmi feltárására. A kulcsszavak az indexben címbeli környezetükkel együtt jelennek meg az eges tételekben A kulcsszavas osztályozás lépései: - meghatározzuk a cím szignifikáns szavait, kulcsszavait, - a címet minden egyes kulcsszava szerint betűrendbe rendezzük, ezt a rendezést a ciklikus permutáció szabálya szerint hajtjuk végre. A cím csak annyiszor jelenik meg az indexben ahány szignifikáns szó található benne és mindig az adott kulcsszó betűrendi helyén. - Az eddigi műveleteket mind számítógép végzi. A kulcsszavak meghatározásához segédeszközként un stoplistát alkalmaznak A stoplista azokat a tiltott szavakat tartalmazza, amelyek a címben szerepelhetnek, de osztályozásra alkalmatlanok, (pl. névelő) vagyis

jelentéssel nem bíró szavak. A gép a cím szavait egyezteti a stoplistán lévő szavakkal, megjegyzi a tiltott szavakat és ciklikus permutációt ezekre a szavakra nem végzi el. A sorok hosszúsága korlátozott, előfordulhat, hogy 1-1 sorba csak a cím egy része fér el A sorok végén helyet kell hagyni egy azonosító kódnak, amely alapján a teljes leírást megtalálhatjuk az indexhez csatolt bibliográfiában. Előnye: a gyors tájékoztatás Hátránya: kicsit bonyolult, nem felhasználó barát. - KWOC: Kulcsszó szövegkörnyezetből kiemelve. A kulcsszó elválik szövegkörnyezetétől, baloldalra kiemeli a kulcsszavakat, utána megismétli a teljes címet, amelyben a kulcsszó előfordul. Hátránya: terjengős, időigényes, költséges. - Permutált tárgyi index: PERMUTÁLT SUBJECT INDEX Határeset a cím és a tárgyi indexek között. Kulcsszópárokkal dolgozik, a cím két kulcsszavát emeli ki. Két stoplista alapján dolgozik: az egyik ugyanaz, mint a

KWIC-nél, a másik azokat a szavakat tartalmazza, amelyek nem kerülhetnek vezető pozícióba. A dokumentumok tartalmát több tárgyszóval illetve ezekből alkotott tárgyszóláncokkal osztályozzuk. Mivel a tárgyszólánc minden egyes eleme lényeges a visszakeresés szempontjából ezért elérésüket biztosítani kell, melyet a tárgyszólánc elemeinek ciklikus permutációjával oldják meg. - Tárgyi indexek: tárgyszóláncokkal dolgozó index. Ezek a szavak általában különböző fogalmi szinten helyezkednek el. Miután megalkotjuk a tárgyszóláncokat, az egyes tárgyszavakat rendeznünk kell, mégpedig mindig a specifikustól a generikus felé haladva. Ezután következik a már rendezett tárgyszólánc elemeinek permutálása 26 Eltekint a dokumentum szóhasználatától, a tárgyszavakat én magam alkotom megintellektuális emberi tevékenység. Permutáláskor az 1. Helyre kerülő elem után mindig csak az eredetileg is mögötte álló elemeket adjuk meg.

- Hivatkozási index: A dokumentum tartalmi feltárására nem a dokumentum címét vagy szövegét használja, sőt nem is az intellektuálisan készült tárgyszavakat, hanem azon más dokumentumokat, amelyekre az indexelni kívánt dokumentum hivatkozik, az a dokumentum hivatkozásait, azt az irodalomjegyzéket, amely a dokumentum végén van. Az indexben nagybetűvel szerepel a szerző, a mű címe, keletkezése, majd annak a neve és művének a címe aki utal rá és annak keltezése. A hivatkozási indexek általában természettudományi területen jelentek meg, ezek a Science Citation Indexek. A társadalomtudomány területén megjelent indexek a Social Citation indexek, melyek nemzetközileg elismert tudományos szakfolyóiratokat dolgoznak fel. Előnye: - nagyon objektív - térbeli, időbeli korlátokat le lehet győzni - számítógéppel gyorsabb, könnyebben kezelhető - a tudományos publikáció régi és újabb eredményei között olyan kapcsolatot létesít,

amelyre más index típus nem alkalmas - adott dokumentum ismeretében újabb frissebb dokumentumhoz juthatunk az index alapján. - PRECIS index: szövegkörnyezetet szövegösszefüggést megtartó indexelési eljárás. Tárgyi indexekhez soroljuk, fél automatikus, természetes nyelven alapuló. A rendszert D. Austin dolgozta ki, a brit nemzeti bibliográfiához készítette, de nemzetközi eljárássá fejlődött ki A precíz- szintaxis, szabályrendszer, nincs meghatározott fogalomköre, bármilyen tárgyszókészlettel lehet a precíz segítségével osztályozni A precis-zel végzett osztályozás végterméke egy számítógéppel előállított permutált index. A precis-zel végzett osztályozás folyamata: I. A dokumentum tartalmi elemzése Egy vagy több természetes nyelvű mondattal megfogalmazzuk a dokumentum tartalmát. II. Leírjuk a természetes nyelvű mondatot. Ha tárgyszójegyzéket használunk, akkor az általunk megfogalmazott mondat szavait behelyettesítjük

a tárgyszójegyzék szavaiba. III. ezeket a kifejezéseket operátorokkal, tipográfiai jelekkel, kódokkal látjuk el, így kapjuk meg a bemeneti tárgyszóláncot. A tárgyszavak helyes sorrendben helyezkednek el ebben a tárgyszóláncban, amely szintaktikailag és szemantikailag is szabályozva van. Bemeneti tárgyszólánc = Tárgyszó + hozzájuk rendelt operátorokból, kódokból épül fel. Itt ér véget az osztályozó személy feladata, ez lesz a gépi feldolgozás eleje. Operátorok: a tárgyszó funkcióját, szerepét határozzák meg, szerepét jelölik meg, ezért szerepjelölő operátoroknak is nevezik őket. Az operátoroknak két csoportja van: - elsődleges operátorok: számokkal jelöljük 0-6, a bemeneti lánc tárgyszavainak grammatikai szerepét és sorrendjét adják meg. - Másodlagos operátorok: betűkkel jelöljük. Szintén szerepet jelölnek, de nem nyelvtani, hanem szemantikai-logikai értelemben Kódok: nem szerepjelölők, főként nyelvi

szabályozó funkciót látnak el, pl. a szavakhoz járuló toldalékok felírását szabályozzák Tipográfiai jelek: a tételszerkezet elrendezésére vonatkozó információkat hordoznak. Pipát használjuk, ezzel jelöljük meg, hogy melyik tárgyszót kell visszakereshetővé tenni a bemeneti tárgyszóláncban. IV. Azoknak a szavaknak a kijelölése, amelyhez hozzáférést akarunk biztosítani az indexben. 27 Minden tárgyszót, amely a keresés szempontjából releváns információt hordoz jellel látunk el. A pipa jel utasítja számítógépet, hogy mely tárgyszavakra kell elvégeznie a ciklikus permutációt Operátorok: - mag operátorok: - (0) helyet jelölünk vele - (1) tárgyas cselekvő tárgyát, vagy tárgyatlan cselekvés cselekvőjét jelöli - (2) cselekvést, történést jelöl, de nem feltétlenül igei értelemben - (3) alany - egyéb operátorok: - (4) szempont szerinti megközelítést jelent - mintasokaság, tanulmányozott terület - (6) dokumentum

műfaja, az a felhasználói csoport, akiknek a művet szánjuk. Ez a sorrend kötelező. Emelkedő számsorrendbe kell felírni az operátorokat A (0) operátor sohasem állhat önmagában, mindig konkrét helyet jelent. Minden tárgyszóláncban szerepelnie kell az (1) operátornak és/vagy (2)-nek. Mindegyik szóláncnak 0-1-2 valamelyikével kell kezdődnie. A precíz indexben egy tárgyszó 3 helyen szerepelhet: vezető, módosító, kiegészítő. Vezetőbe csak azokat a tárgyszavakat teszi, amiket visszakereshetővé szeretne tenni a precíz. A tárgyszavak betűrendben vannak A precíz is természetes nyelvű osztályozási eljárás. 3. Információs tezaurusz: 1-1 szakterület természetes nyelven kifejezett fogalmainak szabályozott, szükségszerűen változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti legfontosabb logikai kapcsolatokat is. Az információs tezauruszt csak egy szűk szakterületre van értelme készíteni, ennek a szakterületnek viszont

valamennyi lényeges fogalmát fel kell sorolni. Természetes nyelven: a tezaurusz osztályozási kifejezése, a deszkriptorok nyelvileg és logikailag is szabályozottak, de nem mesterséges módokkal, hanem természetes nyelvből származó szavak, amelyek nyelvileg és logikailag is szabályozottak. A tezaurusz szabályozott osztályozási kifejezései a deszkriptorok és nem deszkriptorok. A deszkriptor direkt-módon és közvetlenül alkalmas a dokumentumban lévő információ tartalmának elírására, tárolására, visszakeresésére Nem deszkriptor: nem egyéb, mint egy utaló, közvetve a deszkriptoron keresztül alkalmas erre. Változtatható szótára: összegyűjti a szakterület fogalmait az új kifejezéseket be tudja építeni. Feltünteti a fogalmak közötti legfontosabb logikai kapcsolatokat is, amelyek a relációk. Deszkriptor: - a deszkriptorok főnévi formába szerepelnek a deszkriptor egyes számú főnév kivétel, ha gyűjtő fogalomról van szó, valamint

ha az egyes és a többes számú alak jelentése különbözik - a deszkriptor köznév, személynév, intézménynév, dátum, betűszó, szóösszevonás is lehet. Deszkriptor szerkezete: - lehet önmagából álló szó - összetett szó - több szóból álló kifejezés, mindig attól függ, hogy milyen szóképpel tudjuk kifejezni. A deszkriptorok mindig betűrendben helyezkednek el, ha több tagból áll egy deszkriptor, akkor mindig csak az 1. Tagot nézzük a betűrendbe sorolásnál Deszkriptorok formái: - szinonimák, kvázi szinonimák kezelése: azok a kifejezések, amelyek tartalmilag maradéktanul helyettesíteni tudják egymást, pl. egy fogalom magyar és idegen nyelvű megfelelője Jelentéstan-szemantika, azt választjuk amely meghonosodott 28 - egy fogalom tudományos ill. hétköznapi kifejezése, pl videómagnó-képmagnó egy fogalom megnevezésének különböző alakváltozatai, pl. függvény-leképezés a fogalom megnevezésének rövid ill. teljes

alakja, pl MÁV- Magyar Állam Vasutak Kvázi szinonimák nyelvtani szempontból nem tekinthetőek szinonimáknak, de mi kapcsolatot teremtünk köztük szinonimaként kezeljük őket - Jelentésárnyalaton alapuló kvázi szinonimák: általában rész-egész viszony figyelhető meg köztük - Alárendeltségen alapuló kvázi szinonimák: jelentésbeli összefüggés áll fenn. - Hononimák: kerek zárójelben értelmezővel kell ellátni őket. Tezaurusz felépítése és szerkezete: részei: főrész jelentéskörök szerinti rész hierarchikus részű - grafikus rész egyéb útmutatók Főrész: deszkriptorokat és nem deszkriptorokat tartalmazza a teljes rendszerükkel együtt, betűrendes elrendezésben. Főrész egységei: deszkriptorcikkek és nem deszkriptorcikkek - Deszkriptorcikk: vezérdeszkriptorból és a vele közvetlen kapcsolatban levő többi deszkriptorból áll. A nem deszkriptorcikk: a nem deszkriptorból és a helyette álló deszkriptorból áll. Lényegében

az utaló. Jelenéskörök szerinti rész: a tartalmilag összekapcsolódó részt egy helyen tartja. - szakcsoportok szerint, szakterületenként, - kazettás elosztás Hierarchikus rész: nem mindig van ilyen rész. A tezauruszban a teljes alá-fölérendeltségi relációkat tünteti fel Grafikus rész: áttekinthetővé teszi a tezaurusz relációkat. Általában valamilyen nyíldiagramon tüntetik fel. Tezaurusz elkészítésének menete: 1. célok, meghatározások, tervezés szakasza 2. induló szóanyag összegyűjtése rendezett anyagú források - rendezetlen anyagú források 3. szóanyag elemzése, a legfontosabb deszkriptorok kiválasztása, amelyek köré már el lehet helyezni a szókészletet, a legfontosabb deszkriptor relációk kifejtése, kialakulnak a deszkriptor cikkek. 4. Főrész elkészítése, betűrendbe rendezés 5. Hierarchikus rész elkészítése 6. Egyéb mutatók elkészítése 7. Néhány dokumentumon elvégzem az ellenőrzést A tezaurusz nyelvhez és

szakterülethez kötött információkereső nyelv. Követelmény: - rugalmas legyen - lefedje az egész szakterületet - visszakereshető legyen 29 9/A., Az Egyetemes Tizedes Osztályozás kialakulásának története. Az ETO szerkezete, jelzetalkotási szabályok Az ETO logikai alapú osztályozási rendszer. Az osztályozási rendszerek a legrégebbiek, az ókortól léteznek Az adott kor világnézetét, tudományfelosztását követték Korábban a dokumentum tárolása volt a céljuk. A felvilágosodás időszakától kezdődött, de a 19 század végén jelenik meg mai formájában. Követelményei : legyen kimerítő, minden fogalmi rendszer besorolására legyen képes. Legyen szisztematikus Logikai rendben tartalmazza a fogalmakat Legyen rugalmas, bővíthető Deewey megalkotta a tizedes osztályozási rendszert, TO. Mandello Gyula, Paul Otlet, Henry Lafayatte megalkották a tizedes osztályozás modern, az egész világon elterjedt változatát az ETO-t. Az első kiadás

3300 jelzetet tartalmazott, ma már 300 000 fölött van 10 főcsoportja van Általános, egyetemes, hierarchikus, prekoordinált, nézőpontok szerinti, szisztematikus osztályozási rendszer. Általános: valamennyi tudományterületet felöleli Egyetemes: nemzetközi használatú Prekoordinált : a fogalom helye eleve adott az osztályozási rendszeren belül Nézőpont szerinti : egy fogalom, több nézőpontból is megközelíthető Szisztematikus : táblázatok alapján használható. Funkcionális : pontokkal választja el a tagokat A mai kor tudományfelosztása a középkorra nyúlik vissza. Baconi elmélet szerint : emlékezet, képzelet, értelem. Az ETO ez alapján szerveződött Főtáblázatok : 0-s művek, 1,2,3,5,6,7,8,9-es főosztály. A főosztályok további bontása, felosztása alosztályokra, szakokra, alszakokra: ETO-jelzeten alapuló szakkatalógus szerkesztés : - Szoros rendezésen alapuló szerkesztés: a katalógus szerkesztésekor az ETO-jelzet valamennyi

jelzetelemét figyelembe vesszük, és szigorú szabályok alapján állapítjuk meg a jelzet sorrendjét. Csoportképzésen alapuló szerkesztés : Szintén az ETO-számok sorrendje, de csak a szükséges terjedelemig veszi figyelembe a szakjelzetet 8 Nyelv és irodalom ← főosztály 82 Irodalomtudomány ← osztály 82(091) Irodalomtörténet. Egyetemes irodalomtörténet ← alosztály általánosan közös alosztással képezve 82-1/-9Irodalmi műfajok ← korlátozottan közös alosztással képzett alosztályokat átfogó osztály 82-1 Költemények. Verses művek ← „” „” 82-12 Drámai költemények „” „” 82-2 Drámai művek. Színdarabok 82-3 Prózai epika 82-31 Regény 82-311.1 Lélektani regény. Én-regény Az információkereső nyelvek alkalmasak általánosabb, bővebb fogalmak szerinti tárgyköri információkeresésre. A mesterséges nyelven alapuló hierarchikus információkereső nyelvek jelkészlete általában számjegyekből (de olykor

betűkből is) áll A szóképzés szabályai fogalmi hierarchián alapulnak Mellérendelő, hierarchikus, szemantikai (relációs) információkereső nyelvek vannak. ETO története: A XIX. sz utolsó évtizedében a Nemzetközi Bibliográfiai Intézet felfigyelt Dewey rendszerére. Mandello Gyula hívta fel rá a figyelmet, mint olyan eszközre, mely a „világbibliográfia” indexéül szolgálhat Paul Otlet és Henri La Fontaine Dewey engedélyével és 30 közreműködésével elkezdtek dolgozni egy osztályozási rendszeren, amely jelzetelésben nyelvektől független, és az emberiség teljes tudását átfogja. Megszületett az ETO Gazdája és fejlesztője a Nemzetközi Bibliográfia Intézet jogutódja, a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség, amely utóbb, a 20. Sz ’90-es éveiben az UDCC-nek, azaz egy külön erre a célra szerveződött nemzetközi konzorciumnak adta át a kiadás és fejlesztés jogát és feladatát Dewey mintegy 1000 osztályából mára

több mint 250ezer fogalmat tartalmazó rendszer lett A „három jegyű minimum” elvet elvetése, ami helyett azt a szabályt vezették be, hogy a főosztály egy, az osztályok kettő, az alosztályok pedig három számjegyből álló jelzetet kapnak. Megmaradt azonban az a szabály, hogy három számjegyenként ponttal tagolják a jelzetet Az ETO fazettáló jelleget is mutat, ami azt jelenti, hogy az egyes dok. tartalmak több szempontból is megközelíthetők, több egyébként önálló fogalmat leíró jelzet összekapcsolásával is leírhatók, ill. egyes fogalmak különböző aspektusuknak megfelelően több tudományterületnél, tehát több táblázatban is előfordulhatnak. A fogalmakat felsoroló táblázatok tizedes osztású rendjében a főosztályok alkotják a legfelső hierarchiaszintet. Jelenleg ezek a következők: 0 Általános tartalmú művek 1 Filozófia, pszichológia 2 Vallás, teológia 3 Társadalomtudományok 4 (jelenleg betöltetlen) 5

Alaptudományok, matematika, természettudományok 6 Alkalmazott tudományok 7 Szépművészet, iparművészet, szórakozás, játék, sport 8 Nyelvészet, irodalom 9 Régészet, földrajz, történelem A főtáblázati számok alkotta jelzetekben tisztán érvényesül a hierarchikus, tizedes osztáselve. Lehetőség van különböző alosztások felhasználásával tovább árnyalni egy fogalom jelzetét. Az önálló általánosan közös alosztások minden jelzethez kapcsolhatók, szükség esetén önállóan is használhatóak. Az ETO jelenleg ezek közül az alábbiakat kínálja Nyelvi = Formai (0) Földrajzi (1/9) Etnikai (=) Idő szerinti „” A nem önálló általánosan közös alosztások csak más jelzetekhez kapcsolva használhatók. Ezek közül kettőt használ az ETO: Szempontok szerinti .00 Általános ismérvek szerinti -0 A nem önálló, speciális alosztások csak egyes főosztályok bizonyos fogalmaival együtt használhatók, ennek megfelelően az

alkalmazott jelek jelentése is változó lehet. Közülük az ETO az alábbiakat használja: Kötőjeles -1/-9 Pont nullás .0 Aposztrófos ’’ Számvégződéses 1/9 Az ETO flexibilitását mutatja, hogy több önállóan is értelmezhető jelzet összekapcsolására. Így akár egy fogalom összes aspektusát visszaadhatjuk egyetlen jelzettel, akár újabb fogalmak jelze- 31 tét alkothatjuk meg anélkül, hogy a fogalomnak önálló főtáblázati száma volna. Ezt a funkciót a relációk biztosítják. Segítségükkel kifejezhetjük két jelzet összekapcsolásának módját, mai lehet összekötés (+) vagy összefoglalás (/), illetve két jelzet viszonyát, ami lehet mellérendelő (: ), alárendelő (::) vagy csoportosítását ([]). Mindezeken túlmenően lehetőség van más forrásból származó jelzetek átvételére is. A tizedes alapú osztályozások – angol nyelvterületen Dewey Tizedes Osztályozása, máshol, de főleg Európában pedig az ETO – a

világ legelterjedtebb osztályozási rendszerei. Ismertségük, számos erényük és hibájuk miatt szinte állandóan viták tárgyai, amelyek során pozitív és negatív kritikák egyaránt elhangzanak. Legélesebb vita a könyvtár-automatizálási rendszerek elterjedése kapcsán többen is kétségbe vonták, hogy a TO, illetve az ETO alkalmasak volnának a számítógépes kezelésre. Kétségtelen, hogy jelzetalkotásuk – különösen az ETO jelzetalkotása –olyan bonyolult szintaktikai felépítésű, hogy annak számítógépes ellenőrzése meglehetősen nehézkes. Manapság úgy tűnik, hogy megtalálják a helyüket és feladatukat. Az ETO Master Reference File biztosítja a jelzetek ellenőrzésének autentikus forrását, a relatív index pedig olyan tárgyszójegyzékként is használható, amely megbízhatósága, általánosan elfogadott tartalma miatt kiválóan alkalmas az automatikus osztályozási rendszerekben a deszkriptorok ellenőrzésére. Az ETO-ról

elhangzott pozitív vélemények:  Nemzetközi rendszernek szánták és ezt a célt el is éri.  Nemzetközi konzorcium ügyeli és fejleszti, nincs kitéve annak a veszélynek, hogy egy nyelv és kultúrakör fogalomalkotási szokásainak rabjává váljék.  A numerikus jelzetek eleve függetlenítik a nyelvi korlátoktól, a különböző nyelvi kiadások pedig egyfajta nemzetközi „fogalmi szótárrá” emelik.  Részletező képessége, minden más generalizáló rendszernél nagyobb.  A tizedes osztás bővíthetősége miatt valóban szinte a végtelenségig lehet az egyes fogalmakat részletezni  Továbbfejleszthető, újabb fogalmak bevezetése problémamentesen megoldható.  Jelzetelési rendszere logikus, szinte önmagát magyarázza, értelmezése egyszerű.  Egyetemes rendszer, tehát az emberi tudás egészét képes rendszerezni, minden tudományterületet átfed, fazettáló jellegéből adódóan egyes fogalmak jelentését, tartalmát

különböző tudományterületek szerint is képes visszaadni.  Új fogalmak osztályozásakor nem kell megvárni, hogy a konzorcium döntsön az új jelzetről, hiszen a szintaktika lehetővé teszi olyan tartalmak osztályozását is, amelyek még nem szerepelnek a táblázatokban.  Kiemelik, hogy egyaránt alkalmas bibliográfiák és katalógusok készítésére, de nagyon leegyszerűsített alakban raktári jelzetelési célokra is. Az ETO-ról negatív vélemények:  A főosztályok sorrendjét és tartalmát vitatják.  A rokon tudományok elszakadnak egymástól.  Egyenlőtlen, ezenkívül a táblázatok felosztása is; egyes, például az 5-ös és 6-os, de még a 8-as és 9-es főosztály is több, míg mások például az 1-es és 2-es főosztály jóval kevesebb fogalmat tartalmaznak.  A jelzetalkotást bírálják: a tizedes elv formailag erőszakolt, hiszen tartalmilag semmi sem indokolja, hogy a fogalmak részletezése során a tizedes osztás elvét

kövessük.  Egyes osztályok, alosztályok és további csoportok túlterheltté válnak, más jelzetelési lehetőségek pedig kihasználatlanul maradnak. Összegzésként elmondható, hogy az ETO, amelyet tudatosan a nagy állományokat kezelő könyvtári, bibliográfiai és dokumentációs - információs szervezeteknek és vállalkozásoknak szántak generalizáló osztályozásként, ennek a feladatnak megfelel. Bővíthetősége ellenére részletező feltárásra, speciális gyűjtemények kezelésére csak korlátozottan alkalmas. Részletes feltárást 32 igénylő gyűjtemények esetében indokolt, hogy mellette más információkereső nyelvet, például tárgyszavas osztályozást vagy szaktezauruszt használjunk. 33 10/A., A tájékoztatás munkaágai, szintjei, színterei. Direkt és indirekt tájékoztatási eszközök Tájékoztatás: ismeretközlés folyamata. Munkaága : tudományra orientált, pl szakbibliográfia Felhasználóra : témafigyelés.

Dokumentumtípusra : MNB Aktív szétsugárzó: folyamatos, pl. Current Countens Passzív visszakereső: esetleges, - katalógust használ Tartalom szerint: indirekt (szakirodalmi) Direkt (faktográfiai) Szintjei : olvasószolgálat (felvilágosítás, kézikönyvek) Címközlés (irodalomkutatás, bibliográfiák, kézikönyvek) Referálás (figyelőszolgálat) Anyagközlés A tájékoztató szolgálat személyi feltételei : műveltség, szaktudás, tudományos ismeret, szakképzettség, problémamegoldó képesség Referensz kérdés : az olvasó kérdése. Referensz interjú : célzott beszélgetés, mire van szüksége az olvasónak Lehet információelemek szerint : szemantikai (fogalmi), tárgyi tematikus (évszám), nominális-biográfiai (személyi), kronológiai (időre utaló kérdés), földrajzi Megoldásai : logikai kizárás elve (negatív hozzárendelés), elsőbbség elve. Körülmények : logikus elhelyezés, ismertetők, feliratok, barátságos könyvtáros,

kommunikációs készség Információforrások. Tájékoztató apparátus : minden amit a könyvtáros és az olvasó felhasznál a könyvtári tájékoztatásban, tájékozódásban. Típusai : katalógusok, kézikönyvtár, saját készítésű segédletek (témabibliográfiák). Rendszerezése : Enciklopédia: közvetlenül az ismeretanyagban igazít el. Általános: (Új magyar lexikon) Speciális: életrajz Direkt: az információkban eligazít Indirekt: a dokumentumról tájékoztat, bibliográfiák. Szemantikai: Magyar nyelv értelmező kéziszótára. Tárgyi: szakkatalógus Nominális biográfia: életrajzi bibliográfiák Topográfiai: Eseménytárak, évfordulónaptárak. Kurrens retrospektív Nemzetközi, nemzeti, helyi Önálló A dokumentumok tartalmi, analitikus feltárása : bibliográfiai adat, hogy azonosítható és visszakereshető legyen, dokumentációs feldolgozás (referátum, tömörítvény, annotáció), mely az eredeti információt tartalmazza. Annotáció

: a bibliográfiai adat 2-3 mondatos kiegészítése. Indexelése: szerző, tárgyi, v szakrendi mutató Referátum: bibliográfia és jeladó tájékoztató közlés Tömörítvény: pótolja az eredetit 40-60%-ban, + ábra, illusztráció Szemle: ismertető adott témakörről, szakirodalmi és kritikai szemle is van Fordítás: nem tartalmi elemző, de egész mű Bibliográfiai adat : a dokumentum azonosítására szolgál Ezek tartalmi jellemzők voltak Szintetikus feltárás : szakirodalmi szemle, a szakirodalmi dokumentumokban található adat, információ szintetizálását jelenti a források megjelölésével; elsődleges a leírás forrása. Formai jellemzők : primer dokumentum: értékelő, új eredmények egy témában, rendszerezett, összefoglaló publikáció. Szekunder: az előző bibliográfiai adatai + értékes szöveges információ a dokumentumról publikálva, összeválogatott Másodlagos az előző kettőből Azok átalakításából, átcsomagolt speciális

dokumentumra orientált értékelés Bibliográfiai küszöb: kötelespéldány maximalizálása Tájékoztatási eszközök még : MNB, ill. az MNB szakbibliográfiái Teljes, válogató, ajánló, tiltó Általános egyetemes bibliográfia. Tájékoztatási rendszerek: - A tájékoztatási rendszer fogalmát a szakirodalom hosszú ideig csak a tudományos tájékoztatásra leszűkítve használta, vagyis a tájékoztatást azonosította a tudományos tájékoztatással. A cseh Merta egyszerre szűkíti le és tágítja ki a tájékoztatás fogalmát. A tudományos tájékoztatás fogalmát elveti, illetve érvényességi körét a szakmai tájékoztatáson belülre korlátozza, ugyanakkor fölveti a publicisztikai és kulturális tájékoztatással való kiegészítés szükségességét is. A szakmai tájékoztatás fogalmát a tudományos, műszaki, gazdasági tájékoztatás fogalmai helyett használja. 34 Publicisztikai tájékoztatás: elsődleges tömegkommunikáció

részének tekinthető. Kulturális tájékoztatás: funkcióját tekintve értelmezhető közművelődési tájékoztatásnak. Tovább tagolható azonban a szakmai tájékoztatás rendszere. Horizontálisan a tájékoztatás egyes szakterületei az általuk kiszolgált tudományok és társadalmi tevékenységek szerint helyezkednek el. Vertikálisan az egyes szaktájékoztatás területeknek megfelelő szintek találhatók (nemzetközi, országos, regionális, helyei). Az egyes szintek között kétoldalú tájékoztatási kapcsolat áll fenn Könyvtári tájékoztatás rövid története: - Régebben a könyvtár fő feladata a megőrzés volt. Custos = őr. A XIX században gazdasági, társadalmi változások következtek be Szervezettebb tájékoztatási szolgálat jelenik meg. A tudományok növekedése, információ száradása, szakirodalom soknyelvűvé válása figyelhető meg Megjelenik a műveltebb munkaerő iránti igény, kulturális fejlődés USA-ban megjelenik a

Public Library (nyilvános könyvtár), Angliában 1850-ben 1890-ben felvilágosító, referens osztályok jönnek létre. A XX században a részlegek feladata az olvasási tanácsadás. Szép fokozatosan a könyvtár, információt szolgáltató intézménnyé válik Tájékoztató szolgáltatások: I. FUNKCIÓ - aktív (szétsugárzó, folyamatos tevékenység, könyvtár kezdeményez) - passzív (visszakereső, eseti) Aktív, szétsugárzó tájékoztatási, értékelési szempontok: - dokumentum bázisnagysága - gyorsaság, átfutási idő feltártság szintjei: gyors tájékoztatás - folyamatos indexek - referáló lapok - eredeti dokumentumokat pótló munkák A visszakereső tájékoztatási rendszerek legfőbb elemei a katalógusok, katalógusrendszerek: Pl. kartonrendszerek (leíró, tárgyi), mikrofilmes - számítógépes, lyukkártyás II. ORIENTÁCIÓ SZERINT - tudományra, szakterületre orientált - felhasználóra orientált - dokumentumtípusra orientált III.

TARTALOM SZERINT - szaktájékoztatás - indirekt (katalógus, bibliográfia) - direkt (lexikon, szótár, cím és névtár) - bibliográfiai tájékoztatás Tájékoztatás munkaágai, szintjei: szintek passzív Olvasószolgálat Felvilágosítás 1. útbaigazítás 2. adatszolgáltatás a. ténybeli b. bibliográfiai aktív Tanácsadás. Ajánló tevékenység segéd szolg. Könyvtári kölcsönzés 35 Címközlés Referálás Anyagközlés Irodalomkutatás Bibliográfia Irod. kutatás Tartalomismertetéssel Irodalomkutatás szemleformában Tömörítvény. gépi adatfeldolgozás dalmi szemle Könyvtári kölcsönzés Iro- Reprográfia Fordítószolgálat Útbaigazítás: módszertani jellegű, amelynek célja nem közvetlenül irodalom, bibliográfia vagy bibliográfiai adat nyújtása, hanem a könyvtárfeltáró eszközeinek használatba való bevezetése. Adatszolgáltatás: amelynek lényege, hogy a könyvtárhoz fordulók kérdésére felvilágosítást ad.

Bibliográfiai adatra vagy gyűjtemény anyagába tartozó ténybeli adatra ad választ. Tanácsadás: nem kérésre keres anyagot, hanem maga választ ajánl. Könyvtáros kezdeményezéséből történő tevékenység Passzív: tájékoztatás során a könyvtár, a használó egy - egy konkrét kérdésére ad visszakereső jellegű választ. Azért passzív, mert nem könyvtár kezdeményezésére történik a munka elvégzése Aktív: a könyvtár kezdeményez. A beáramló irodalom alapján tájékoztat Tájékoztatás tárgyi feltételei: katalógusok száma, minősége, a szolgálat elhelyezése, helybenolvasási lehetőségek, tájékoztató táblák tartoznak ide. Személyi feltételek: a könyvtáros szakképzett legyen, segítőkész, problémamegoldó, kontaktusteremtő stb. A referens-kérdés információ szerint: A referens kérdés megoldása: - szemantikai (fogalmi) tárgyi, tematikus bibliográfiai kronológiai topográfiai, földrajzi 1, logikai kizárás elve

szerint 2, az elsőbbség elve szerint Referens interjú: célzott beszélgetés, melynek az a feladata, hogy kiderítsük, mire van szüksége az olvasónak. Referens interjú körülményei és feltételei - logikus állomány elhelyezés, figyelemfelhívó feliratokkal, - propektusok, ismertetők - katalógusokat lássuk el magyarázatokkal - segédkönyvtár szembetűnő legyen - nyugodt, barátságos légkör - egyenrangú partneri kapcsolat kialakítása - verbális, nem verbális kommunikáció szerepe - reagálás az olvasó kérésére - előítéletek mellőzése Tájékoztató apparátusok: mindazon segédeszközök, melyeket a könyvtáros, vagy az olvasó felhasznál a könyvtári tájékoztatásban, vagy tájékozódásban. Tájékoztató apparátus rendszerezése : A, - általános: valamennyi ismeretág információit felöleli. (Larousse, Új Magyar lexikon) - speciális: 1-1 szűkebb tudományterület információiban igazít el. (Magyar Néprajzi lexikon) B, -

direkt: információban eligazító segédeszközök (lexikon, szótár, cím és névtár) 36 - indirekt: dokumentumokról tájékoztató segédeszközök (katalógusok, bibliográfiák) C, - szemantikai: a magyar nyelv értelmező kézi szótára - tárgyi, tematikus: az ismereteket tárgyi összefüggésükben tükrözi (szakkatalógus) - biográfiai: személyi elrendezésű, pld.: életrajzi, biográfia - kronológiai: kronológiai táblázatok - topográfiai: térkép, helyismereti bibliográfia Direkt, indirekt tájékoztató eszközök DIREKT I. Lexikonok, enciklopédiák Közvetlenül az ismeretanyagban igazítanak el. Történetileg először ezek az információforrások alakultak ki. Enciklopédia: ismeretek köre, ismerettár. A tudományok nagyobb összességét kisebb- nagyobb cikkekben mutatja be, rendszerint betűrendben haladó mű. Lexikon: egy-egy szaktudomány körébe tartozó ismereteket kisebb-nagyobb cikkekben közlő, rendszerint betűrendben haladó mű.

Enciklopédia Lexikon Szisztematikus elrendezés Mechanikus elrendezés Magasabb színvonalú Alacsonyabb színvonalú A cikkek nagyobb terjedelműek A cikkek kisebb terjedelműek Gyakran bibliográfiai adatokat közöl u.a Gyakran szignált - Típusok: 1. 2. 3. tartalom szerint - általános (egyetemes) - szak (speciális) színvonal szerint - tudományos - népszerűsítő (Pl. Révai 21 kötet, Pallas 16 kötetes terjedelem szerint - kis (1-3 kötet) Akadémiai lexikon, Új Magyar Lexikon - közép (4-10) Larusse, Brehm: az állatok világa CD - nagy (11) 4. szerkesztés szerint II. Adattárak - mechanikus (betűrendes) - szisztematikus (szakrend) Azok a segédkönyvek, melyek az enciklopédián és a lexikonon kívül még általános tényközlő, direkt tájékoztató apparátust képez. 1Almanach 2Eseménytár és évfordulónaptár 3Cím és névtár. Jellemzői: gyors adatszerű tájékoztatás, bibliográfiai tájékoztatásra nem vagy csak kis mértékben

alkalmas, közlésmódjuk kevésbé magyarázatos, gyakori a táblázatforma. 37 1. Almanach: mérték, idő, naptár Középkorban csillagászati naptárként használták A könyvnyomtatás feltalálása után irodalmi szövegeket tartalmaz (irodalmi almanach) Azután mindenféle nem folyóirat jellegű periodikus kiadványt is igy kezdtek nevezni, így az adattár jellegű évkönyveket is Az ókorban az évkönyveket a történelmi események időrendi rögzítésére használták Mai értelmezése szerint egy-egy intézmény évenkénti beszámolója, egy-egy tudomány szakmai publikációja. (pl nemzetközi almanach újságolvasók évkönyve) 2. Eseménytárak, évfordulónaptárak: (Pl Nemzetközi szemle, Események - Évfordulók című kiadvány. Típusai: a, kurrens (folyamatos) retrospektív (visszatekintő) b, nemzeti nemzetközi helyi c, önálló rejtett 3. Cím és névtárak: Típusai: a, kurrens b, nemzeti c, önálló d, általános reprospektiv nemzetközi

rejtett speciális helyi Pl: Minerva, telefonkönyv, könyvtári címjegyzék stb. III. Szótárak Egy vagy több nyelv szavait tartalmazzák, máskor pedig egy-egy tárgykör kifejezéseit. Típusai: többnyelvű (angol-magyar szótár stb.) Egynyelvű szótárak (értelmező, ill. szakszótárak) IV. Kézikönyvek Egy-egy tudomány vagy tudományterület rendszerező, többnyire nagy terjedelmű összefoglalásai, szintézisei. A kézikönyvekben való keresés jóval nehezebb, mint a lexikonokban, szótárakban Ismernünk kell az adott tudomány rendszerét Pl Magyarország története, Általános lélektan, Gépész és villamosmérnökök kézikönyve INDIREKT A katalógusok közül első helyen az adott könyvtár saját állományát nyilvántartó katalógus rendszert kell megemlíteni. A betűrendes és szakkatalógus mellett a speciális különkatalógusok is rendkívül fontosak, melyek egyes állományrészekről vagy kiadványtípusokról tájékoztatnak

(olvasótermi, helyismereti, bibliográfiai). - Leíró katalógus más néven betűrendes katalógus: két alapvető kérdés megválaszolásában nyújt segítséget (mi van a könyvtárban és hol). A könyveket a szerzők, szerző nélküli művek esetében a címek betűrendjében sorolja fel. - Szakkatalógus: a műveket ismeretáganként rendszerezve mutatja be. Elrendezés alapja a szakjelzett - Tárgyszókatalógus: a címleírások a mű tárgyát kifejező fogalmak betűrendjében következnek. BIBLIOGRÁFIA 38 Nélkülözhetetlen segédeszközei a tudományos kutatásnak, de a gyakorlati életnek is, minthogy belőlük tájékozódhatunk. Napjainkban több értelmezése van 1. Közlésre szánt és arra érdemesnek ítélt objektíválódott szellemi alkotások, rendszerező és módszeres nyilvántartása. 2. Az emberi tudást megjelenítő információk, a rögzített információt hordozó dokumentumok rendszerezett, tágan értelmezett leírása. 3. Kertész szerint

három jelentése van: produktum, tevékenysége, ismeretág Célja: minden szellemi tevékenységet regisztrálni, amellett nagyon fontos, hogy visszakereshető legyen. Az ókorban használták, a középkorban viszont nem használták ezt a fogalmat A XVIII sz.-ban tudományos értelmezést kapott Funkciói: a, számbavétel, ellenőrzés, regisztrálás, b, azonosítás, c, informatív funkció, d, reprezentatív bemutató funkció. Rendszerezésük: I. A feldolgozott anyag tartalma, gyűjtőköre szerint, milyen részt ölel fel az egész dokumentumtermésből. 1. ismeretek szerint - általános a, nem specializálódott (vegyes dokumentumokat gyűjt) b, specializálódott (dokumentumra, területre, tárgyra stb.) 2. dokumentum szerint: könyv, folyóirat, cikk, térkép, kotta, film stb. 3. terület szerint: 4. megjelenési idő szerint: II. - egyetemes - patriotika - regionális a. nemzeti b. helyi - retrospektív (visszatekintő) - kurrens (folyamatos) - perspektív

(előretekintő) A feldolgozott anyag elrendezése, közlése szerint (formai) 1. teljesség szerint: - teljes - válogató 2. feldolgozás módja szerint: - regisztratív, magyarázatos, témadokumentáció, szakirodalmi szemle 3. leírás forrása szerint: - elsődleges, primer - másodlagos, szekunder 4. elrendezés alapja szerint: - tárgyi (szakrendi tárgyszavas) - személyi (szerző, cím, betűrend) - földrajzi (megjelenési hely) - történeti (megjelenés ideje) - dokumentumtípus (könyv, CD stb.) 5. forma szerint: - önálló (könyv, füzet, röplap, periodikum, stb.) - rejtett, nem önálló (könyvfejez, folyóiratok bibliográfiai sorozata) 6. funkció szerint: - általános, regisztráló, nyilvántartó (nemzeti bibliográfia) 39 7. orientáció szerint: - tudományos, gyakorlati (bibliográfiai bevezetők) - közművelődési, ismeretterjesztő (ajánló bibliográfia) - kereskedelmi (kereskedelmi bibliográfia) - dokumentumra orientált (nemzeti

bibliográfia) - tudományra (szakbibliográfia) - felhasználóra (ajánló bibliográfia) 40 11/A., A nemzeti bibliográfia fogalma, funkciói. A magyar nemzeti bibliográfia mai rendszere, feladatai. A nemzeti bibliográfia kialakulása egyidős a bibliográfia kialakulásával. A legkorábbi bibliográfiák nemzeti bibliográfiák voltak A 16-17 században jött létre, Conrad Gessner, 1545, Bibliotheca Universalis, c. műve Korai angol szerzők munkáinak rendszerző összeállítása, John Bale 1548-ban közzétett kiadványa az első nemzeti bibliográfia. Nemzeti bibliográfia : jelenthet műfajt, valamint bibliográfiai rendszert. Műfajként : egy adott ország dokumentumainak szellemi értékeinek teljes és rendszerezett leírása. Rendszerként : a különböző típusú nemzeti bibliográfiák összessége. Feldolgozás szempontjából : - területi : az adott ország mindenkori területén megjelent dokumentumok; - nyelvi : nyelvén, nyelvein megjelent

nyomtatványok; - személyi : az adott országhoz tartozó, bárhol élő személyek alkotásai; - tartalmi : az adott országra, népre, történetére, kultúrájára, művészetére vonatkozó irodalom; - jogi szempont : az adott országban szerzői v. kiadói joggal felruházott dokumentumok Az adott ország területén megjelent dokumentumokat minden ország nemzeti bibliográfiája feldolgozza, ezért elfogadott gyakorlat, hogy szűkebb értelemben értelmezett nemzeti dokumentumanyagon a nemzeti impresszumú művek összességét értjük. A többi országgal más szempontból kapcsolatban lévő dokumentumokat patriotika dokumentumoknak nevezzük. Olyan általános bibliográfia összefoglaló közös elnevezése, amelynek anyaga egy-egy országgal nyelvi, etnikai, személyi, jogi kapcsolatban van. Azokat hungarikának nevezzük, ami Magyarországgal kapcsolatban van Patriotika további bontása : - elsődleges hungarika : bármely szerzőtől, nem Magyarországon megjelent

magyar nyelvű műveket (nyelvi szempont); - eredetileg magyar nyelvű művek külföldön megjelent idegen nyelvű fordításait (nyelvi szempont); magyar szerzők külföldön megjelent idegen nyelven írt kiadványait (személyi szempont). Másodlagos hungarika : nem magyar szerzők külföldön megjelent idegen nyelvű művei, melynek tartalma Magyarországgal, a magyar néppel bármilyen szempontból kapcsolatosak (tartalmi szempont) Nemzeti bibliográfia, mint rendszer : változataik az idők során tovább szaporodtak, a különböző igények eltérő típusú bibliográfiák kialakulásához vezettek. - időtényező szempontjából: kurrens, v. retrospektív; - regisztrált dokumentumok tartalma szerint: általános v szak; - a leírt dokumentumok nemzeti jellegétől függően : nemzeti v patriotika; - a lejegyzett dokumentumok típusától függően : könyv, sajtó, cikk-bibliográfia; - a leírt dokumentumok tartalmi feltárását tekintve : regisztratív, v.

magyarázatos (pl annotált bibliográfia); - a felhasználást tekintve : tudományos, ajánló, kereskedelmi, nemzeti bibliográfiák lehetnek. Az eltérő igényeket kielégítő különböző típusú nemzeti bibliográfiák kiegészíthetik egymást. A nemzeti bibliográfia funkciói : elsődleges funkció : kurrens nemzeti bibliográfia készítése. központi szolgálat ellátása; - retrospektív munkák készítése - nemzeti impresszumú művek adatbázisainak megteremtése; - nemzeti bibliográfiai rendszer fejlesztése. - Kiegészítő funkció : - kötelespéldány-szolgáltatás; - országos jellegű központi katalógus gondozása; - nemzeti azonosító jel : ISBN, IISN számok kiadása. - könyvbe nyomtatott leírások (CIP) készítése - ISDS (szabványok); - egységesítés. A magyar nemzeti bibliográfia mai rendszere : A kurrens magyar nemzeti bibliográfia fejlődésében 1946 jelentős korszakhatár. Ettől vált az OSZK feladatává a magyar nyomtatványok

bibliográfiai számbavétele 1946-1960 : stagnálás jellemzi Szűk a feldolgozott dokumentumok köre, hosszú az átfutási idő, csak a Magyarországon megjelent dokumentumokat regisztrálta. 19611977-ig : a mai nemzeti bibliográfiai rendszer szerkezete ekkor alakult ki, bővül a feldolgozott dokumentumok köre. A ’70-es évektől megkezdődött a hungarika anyag feltárása 1978-tól szá- 41 mítógéppel készül a kurrens nemzeti bibliográfia. Ez a feldolgozás formai változásokat is hozott 1977-től „Magyar Nemzeti Bibliográfia” átfogó elnevezéssel jelenik meg, csak az alcím utal a feldolgozott dokumentum típusára. MNB. Könyvek bibliográfiája : kéthetente jelenik meg Tartalmazza: Magyarország területén kiadott és köteles példányként beszolgáltatott könyvek, füzetes kiadványok, hivatalos kiadványok, kutatási jelentések, időszaki kiadványokat és külön számaikat. Nem tartalmazza: tankönyvek, jegyzetek, szabványok, szabadalmi

leírások, különlenyomatok, aprónyomtatványok, efemer irodalom leírásait. Szerkezet : ETO-rendszerű, a szakcsoporton belül betűrend, közli az ISBN-t és gépi azonosító kódot. A gyűjteményes kiadványokról analitikus leírás készül Minden évfolyam első füzete közli a szakcsoportok jegyzékét, a szakcsoportok betűrendes mutatóját, rövidítésjegyzékét, magyarországi kiadók, közreadók betűrendes jegyzékét és azonosító számait (ISBN). E füzetek éves kumulációja a „Magyar Könyvészet”. Szótárszerű betűrendes mutató egészíti ki MNB. Időszaki Kiadványok Bibliográfiája – A feldolgozás alapja a köteles példány Tartalmazza : tudományos, irodalmi, kulturális és szakmai kiadványok, évkönyvek, folyóiratok, központi napilapok, politikai, társadalmi kiadványok adatait. Nem tartalmazza : konferenciák, kiállítások, rendezvények anyagait, sorozatok, rejtvényújságok, árjegyzékek, stb. adatait Szerkezete : Szoros

betűrend, testületi, földrajzi, ISSN mutató, rövidítésjegyzék 1986-tól készül számítógépes változata, jól használható, több szempontú keresést tesz lehetővé. (cím, közreadó, megjelenési hely, ETO, ISSN). MNB ÚP : 1991-95 között az MNB Könyvek bibliográfiájának függelékeként 1996-tól mellékleteként jelenik meg. Az IKB adatbázisára épülve számítógéppel készül Teljes, pontos leírásokat tartalmaz, címmutatóval. Mutatók: földrajzi, ISSN, tárgyi mutató MNB. Időszaki Kiadványok Repertóriuma : Az OSZK-hoz köteles példányként beszolgáltatott társadalomtudományok, természettudományok területén megjelenő folyóiratokból válogat. Tartalmazza az időszaki kiadványok bibliográfiájában felsoroltakon kívül a felsőfokú tanintézetek és kulturális intézmények időszaki tudományos közleményeit és évkönyveit. Szerkezete : ETOszakrendű névmutatóval (szerzők, közreműködők, sorozati címek) és

tárgymutatóval (személy, testület, földrajzi nevek). Havonta jelenik meg, éves indexe van, mutatórendszerrel MNB. Zeneművek Bibliográfiája Tartalmazza: 1976-tól a Magyarországon kiadott és köteles példányként beszolgáltatott zeneművek, zenei hanglemezek és 1988-tól a zenei hangkazetták tételeit. Szerkezete: a törzsrészben / zeneművek + hanglemezek / leírások az ETO rendszeréből kialakított 19 szakcsoportban rendezve találhatók. A szakcsoporton belül betűrendben sorakoznak a leírások A komolyzenei művekről analitikus leírás készül Mutatói: betűrendes (szerző, társszerző, szellemi közreműködők); címek betűrendes mutatója; előadók betűrendes mutatója; 1988-tól lemezszámok mutatója; gyártási számok mutatója. A bibliográfia negyedéves, az évi utolsó számban mutató található. Kurrens szakbibliográfiák. Magyar Orvosi Bibliográfia Mezőgazdasági Bibliográfiai küszöb : ami alatt az egyes nyomtatványokat nem

regisztrálják. Az információkeresés folyamata : Megértés: találatok értelmezése. Megfogalmazás természetes nyelven. Felhasználó: van egyszer információ és információs igény Információ: a találatok megértése, „lefordítása”, a felhasználó gondolkodásmódjának megfelelő formákra Találatok Információs igény: fordítás információkereső nyelvre Parancsnyelv alkalmazása Keresőkérdés és keresési stratégia. Összehasonlítás: mennyire megfelelő a rendszer információkereső nyelvre? Milyen segítséget nyújt a rendszer a kereséshez? 42 12/A., Az OSZK szolgáltatásai, adatbázisai. A hungarikumok fogalma, a hungarika regisztráció kérdései. 1802-ben alapították, hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik. Szolgáltatásai : - CD-ROM lelőhelyjegyzék adatbázis; Címjegyzék az OSZK legújabb hazai szerzeményeiről (könyvek); HEKTOR  hazai könyvek bibliográfiája, külföldi könyvek katalógusa. Az UNESCO támogatásával

létrehozott adatbázis a Magyarországon (1976-tól), és külföldön (1987-től) kiadott és a könyvtár által beszerzett könyvek bibliográfiai leírását tartalmazza. Egyik célja, hogy megkönnyítse a fordítások kikeresését. IKB : Magyar Periodika Adatbázis. 1999 februárja óta elérhetővé vált a neten Az OSZK-ba beérkezett periodikumok bibliográfiai, besorolási, közhasznú adatait tartalmazza. Könyvek Központi Katalógusa : feladata nyilvántartani az ország legjelentősebb könyvtárainak és más intézményeinek állományba vett anyagát, lelőhely meghatározás céljából. Támogatja a nemzeti és nemzetközi könyvtárközi kölcsönzést, segítséget nyújt az állománygyarapítás koordinálásában. Katalógusrendszere : - retrospektív katalógusok Időhatár: 1952-ig, itthon kiadott és az 1985-ig külföldön megjelent könyveket. Sorozatai : magyar és idegen nyelvű katalógus; szláv katalógus. – Kurrens katalógus : az 1986-tól

külföldön megjelent könyveket Könyvtárközi kölcsönzés : bármely típusú könyvtári anyag kérhető, eredetiben v másolatban Lelőhely megállapítás forrásai : Könyvek Központi Katalógusa Lelőhelyjegyzék, OSZK – KFKK Retrospektív lelőhelyjegyzéke, NPA adatbázis, MANCI kurrens adatbázis Nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés : külföldről csak olyan könyv kérhető, amely a központi katalógusok nyilvántartása szerint itthon nincs meg. IFLA-kérőlapot kell használni Külföldi könyvek katalógusa : Az adatbázis az 1987. óta külföldön kiadott és a könyvtár által beszerzett könyvek bibliográfiai leírását tartalmazza. Magyar Elektronikus Könyvtár : A MEK központi gopher és FTP szolgáltatása 1995. tavaszán indult meg : helka.iifhu gépen, először teszt változatban, majd kísérleti üzemmódban 1996 óta webfelülete is van. 1999 szeptemberétől az OSZK szakmai és anyagi támogatásával működik tovább.

Könyvtártudományi Szakkönyvtár folyóirat tartalomjegyzék szolgáltatása. – Ezeken az oldalakon a legfontosabb magyar könyvtári témájú folyóiratok tartalomjegyzékeiben böngészhet az olvasó. A szolgáltatás célja, hogy a folyóiratok megjelenése után azonnal tájékoztatást nyújtson a tartalomról. Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek Bibliográfiája : - Az OSZK által közreadott félhavonta megjelenő folyóirat, amely az Egységes Bibliográfiai számbavétel (UBC) alapelveinek megfelelően folyamatosan és teljes körűen közli az itthon megjelenő könyvek és könyv jellegű dokumentumok hiteles leírásait az érvényes nemzeti és nemzetközi szabványok, szabályzatok alapján. Számítógéppel feldolgozott változata a HUNMARC. Előfizetők számára elérhető Könyvtártudományi Cikkadatbázis, MANCI : a magyar és nemzetközi cikkek (1985-től) adatbázisa, a magyar könyvtár és információtudományi periodikumok teljes körű, a külföldi

folyóiratok válogatott kurrens feldolgozása alapján épül. Frissítése negyedévente Nemzeti Periodika Adatbázis – NPA : a magyar könyvtárakban található külföldi periodikumok bibliográfiai és lelőhely-katalógusa. Felhasználóbarát keresőrendszere segítségével valamennyi bibliográfiai tétel és lelőhely adatai megtalálhatók. Frissítése évente Osztályozási rendszer: OSZTAURUSZ. A rendszer használata díjtalan TELNET segítségével érhető el, nyelve magyar, angol. Online Olvasói Katalógus : NEKTÁR (Nemzeti Könyvtári Átfogó Információs Rendszer) : Az 1991 után megjelent kötelespéldányként beszolgáltatott, v. más forrásokból beszerzett dokumentumok bibliográfiai tételeit tartalmazza ’92 előtt megjelent könyvekről a könyvtár cédulakata- 43 lógusai alapján lehet tájékozódni. Elérhető TELNET segítségével, DOBIS/LIBIS könyvtári rendszer Az OSZK-n belüli szolgáltatások : IISN, Kötelespéldány, Kötészet,

Mikrofilm- és fototár, stb. Hungarika : magyar vonatkozású könyvtári anyag a Magyarországon keletkezett valamennyi, továbbá a magyar vonatkozású külföldön keletkezett anyag. Az OSzK-ban van a központi hungarika szolgáltatás. Hugarika kutatás két fő iránya : - Hungarika regisztráció. E tevékenység 3 területre terjed ki – 1850 előtt megjelent kéziratokra, nyomtatványokra; - a külföldi magyar könyvtári gyűjtemények számbavételére; - hungarika névkataszter kialakítására. A HUNG adatbázis magyar bibliográfiai index. Olyan számítógépes adatbázis, amely a külföldi magyar személyiségek életrajzi adatairól, forrásaikról ad tájékoztatást. Hungarica Információ. HUNI adatbázis : tájékoztatást adjon a határainkon kívül élő magyarság tudományos, alkotó tevékenységéről, kulturális életéről, politikai és gazdasági helyzetéről; - a külföldi kutatók, írók, publicisták külföldi magyar vonatkozású

közleményeiről, a magyar tudományosság nemzetközi visszhangjáról. A nemzeti bibliográfia funkciói: 1. Elsődleges funkció: kurrens nemzeti bibliográfia készítése o Központi szolgálat ellátása o Retrospektív munkák készítése o Nemzeti impresszumú művek adatbázisának megteremtése o Nemzeti bibliográfiai rendszer fejlesztése 2. o o o o o o Kiegészítő funkció: Kötelespéldány szolgáltatás Országos jellegű központi katalógus gondozás Nemzeti azonosító jel: ISBN, ISSN számok kiadása Könyvbe nyomtatott leírások (CIP) készítése ISDS (szabványok) Egységesítés Az Internetes honlapon keresztül bárki igénybe veheti az OSZK szolgáltatásait. Az OSZK szolgáltatásai: 1. www - szolgáltatások:  Online Olvasói Katalógus  CD-ROM lelőhelyjegyzék adatbázis  Dokumentumellátó Szolgálat  HEKTOR- Hazai könyvek bibliográfiája, külföldi könyvek katalógusa, videoszalagok  Hungarika információ  Hungarika

Névkataszter  Hungarika www – Külföldi hungarika könyvtári gyűjtemények  IKB – Magyar Periodika Adatbázis  IKER – Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma  A Könyvtártudományi Szakkönyvtár gyarapodási jegyzéke  Külföldi Könyvek Katalógusa  Magyar Elektronikus Könyvtár  Magyar Könyvészet 1712-1920  Magyar könyvtári folyóiratok tartalomjegyzéke  Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek bibliográfiája  Magyar Nemzeti Bibliográfia. Külföldön megjelenő hungarikumok  MANCI- Könyvtártudományi cikkadatbázis 44   MIT- HOL – az Olvasó- és Tájékoztatási Szolgálat online referensz szolgáltatása Nemzeti Periodika Adatbázis 2. Telnet szolgáltatások:  Nemzeti Periodika Adatbázis  Online Olvasói Katalógus 3. OSZK-n belüli szolgáltatások:  ISSN  Kötelespéldány szolgálat  Kötészet  Mikrofilm – és Fényképtár 4. Egyéb szolgáltatások:  Csoportos

könyvtárlátogatás OSZK gyűjteményei: 1. Törzsgyűjtemény:  Könyvek gyűjteménye  Hírlapok és folyóiratok gyűjteménye 2. Különgyűjtemények:  Kézirattár  Plakát- és aprónyomtatványtár  Régi magyarországi nyomtatványok bibliográfiai szerkesztősége  Régi nyomtatványok tára  Színháztörténeti tár  Térképtár  Történeti interjúk videotára  Magyar Mozgóképkincs Megmentéséért Alapítvány  Zeneműtár 3. Könyvtártudományi Szakkönyvtár Hungarika Információ: A HUNI adatbázis, azaz Hungarika Információ célja, hogy tájékoztatást adjon:  A határainkon kívül élő magyarság tudományos, alkotó tevékenységéről, kulturális életéről, politikai és gazdasági helyzetéről  A külföldi kutatók, írók, publicisták magyar vonatkozású közleményeiről  A magyarországi kutatók, írók, publicisták külföldi magyar vonatkozású közleményeiről, a magyar tudományosság

nemzetközi visszhangjáról. Hungarika Névkataszter: A HUNG adatbázis, azaz Hungarika Névkataszter magyar bibliográfiai index. Olyan számítógépes adatbázis és információs rendszer, amely a külföldi magyar személyiségek életrajzi adatairól, valamint az adatok forrásáról ad tájékoztatást Célja, hogy a regisztrált személyek azonosítását, egy-egy személyre vagy bizonyos közös ismérvek alapján kialakítható csoportokra (pl.: azonos foglalkozás, azonos település szülöttei, meghatározott országban megtelepedett személyek stb) vonatkozó biográfiai tájékoztatást lehetővé tegye. Elsősorban a tudományos kutatás és könyvtári, valamint dokumentációs tájékoztatás kívánalmait tartja szem előtt, ezen túl azonban számos egyéb területen pl: kapcsolatépítés, konferen- 45 cia, rendezvény kiállítás szervezés, helytörténeti és egyéb kiadvány-előállítás, eseménynaptár készítés, adattárépítés, stb. során –

kitűnő segédeszköz és információk fontos forrása 46 13/A., A szaktudományi tájékoztatás jellemzői, intézményei. Társadalomtudományok A társadalomtudományok információforrásai, intézményei (politikai, jogi, pedagógiai, szociológiai, történettudományi szakterületek) Tudományos tájékoztatás: az a tevékenység, amely a tudományos információ gyűjtésével, feldolgozásával, tárolásával, visszakeresésével és terjesztésével kapcsolatos folyamat. Tájékoztatási tevékenység folyamata: Gyűjtés  feldolgozás  tárolás  visszakeresés  terjesztés  információforrás  információ felhasználás = az információforrástól közvetlen út is vezet a felhasználáshoz = a felhasználás egyben új információforrást is termelhet. - A szakkönyvtár feladata valamely tudományterület v. ismeretág tartalmának (ismereteinek) reprezentálása, és ennek alapján egy körülhatárolható felhasználói kör tudományhoz

köthető szakmai információs igényének teljes, azonnali és pontos teljesítése. (Varga Katalin, 2001) A definiálás meghatározó eleme a tudományterület, a felhasználóra való pontosítás, a szakmaiság, a teljesség, a gyorsaság és a pontosság. Minden egyéb (gyűjtemény, dokumentumtípusok, feldolgozás és szolgáltatások) e céloknak rendeltetik alá Ezek nem új, v különleges feladatok, mindegyikük jellemző valamennyi könyvtártípusra is Ami egyértelműen megkülönbözteti a szakkönyvtárat a többi könyvtártól, az a prioritásokban, a funkciók fontossági sorrendjében keresendő (Könyvtárosok kézikönyve 3, p: 109) A könyvtári rendszeren belül a szakkönyvtárak együttesen hivatottak az egyedi szakmai információs kérdések megválaszolására. A felsőoktatás szakosodása indította el a szakkönyvtárak fejlődését. Szakkönyvtárak típusa: országos, nyilvános szakkönyvtárak: OMIKK, MEDINFO, KSH, Országgyűlési Könyvtár, MTA

Könyvtára, AGROINFORM, OIK, OPKM, FSZEK, Magyar Filmintézet Könyvtára, Hadtörténeti Intézet Könyvtára. Kutatóintézeti könyvtárak, kutatókönyvtárak. Felsőoktatási könyvtárak, mint szakkönyvtárak Vállalati szakkönyvtárak. Egyéb szakkönyvtárak Tájékoztatás: ismeretközlés folyamata. Munkaága : tudományra orientált, pl szakbibliográfia Felhasználóra: témafigyelés. Dokumentumtípusra: MNB A tájékoztatás lehet : aktív szétsugárzó: folyamatos, pl. Current Countens Passzív visszakereső: esetleges, - katalógust használ. Tartalom szerint: indirekt (szakirodalmi) Direkt: faktográfiai Szintjei: olvasószolgálat (felvilágosítás, kézikönyvek). Címközlés: irodalomkutatás, bibliográfiák, kézikönyvek Referálás: figyelőszolgálat Anyagközlés A tájékoztató szolgálat személyi feltételei: műveltség, szaktudás, tudományos ismeret, szakképzettség, problémamegoldó képesség. Referensz kérdés: az olvasó kérdése

Referensz interjú : célzott beszélgetés, mire van szüksége az olvasónak. Információelemek szerint : szemantikai (fogalmi), tárgyi tematikus (évszám), nominális-biográfiai (személyi), kronológiai (időre utaló kérdés), földrajzi. Megoldásai: logikai kizárás elve (negatív hozzárendelés), elsőbbség elve Körülmények: logikus elhelyezés, ismertetők, feliratok, barátságos könyvtáros, kommunikációs készség. 47 Politika, jog : Elsődleges joganyag: közlönyök. Tartalmazzák a rendeleteket, utasításokat Országgyűlési Könyvtár (OGYK) - állam- és jogtudomány, politika, legújabb kori egyetemes történelem tudományos könyvtára - PRESSDOK: számítógépes figyelőszolgálat, 300 sajtótermék híranyaga. - ENSZ, UNESCO információk - Állam- és jogtudományi bibliográfia ComPLEX CD jogtár: a hatályos jogszabályok gyűjteményére alapozott és havonta frissített adatbázis, jogtudományi egyetemek könyvtárai. EU-dokumetumok

Pedagógia : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) - oktatásügy és neveléstudomány tudományos szakkönyvtára és információs központja: magyar oktatáspolitika, neveléstudomány irodalmait gyűjti. - Múzeum: iskolai értesítők, tankönyvek, az oktatás tárgyi emlékei. - Magyar Pedagógiai Információ, Külföldi Pedagógiai Információ. PAD adatbázis: az elmúlt 10 év szakkönyvei analitikusan feltárva. Pedagógiai bibliográfia 1984-től, negyedéves megjelenéssel, éves kumulációval - ERIC: nemzetközi pedagógiai és kapcsolódó területek adatbázisa (USA) Szociológia : Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) : - a szociológia országos szakkönyvtára: Szociológiai Információ (negyedévente), Tájékoztató külföldi szociológiai folyóiratokról (szakfolyóiratok tartalomjegyzékei), Magyar szociológiatörténeti füzetek. A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája - Történetkutatás: Budapest gyűjtemény, Budapest

bibliográfia MTA Szociológiai Intézet Szakkönyvtára. Történettudomány : Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) A nemzeti könyvtári feladatain túl a hungarikumok és a hungarológia terén alapkönyvtár és a magyar irodalom és történettudomány szakkönyvtára. Gyűjti a finnugor népekre vonatkozó alapvető irodalmat, a jelentős írás- és könyvtártörténeti emlékeket Bibliográfiák: - Külföldi Társadalomtudományi Kézikönyvek - A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája (évente). - Kurrens külföldi időszaki kiadványok a magyar könyvtárakban (kétévente) Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Könyvtára - Ókortudomány, orientalisztika, nyelv- és irodalomtudomány, tudományszervezés, kutatásszervezés. - Analecta Linguistica (nyelvtudományok irodalmának bibliográfiája, negyedévente). - MTA Könyvtárának Közleményei, Keleti Tanulmányok sorozat. - hozzáférés a Science Citation Index (Tudományos Hivatkozások

Indexe - USA) adatbázishoz: társadalomtudományi folyóiratok bibliográfiai adatai és hivatkozásai. - figyelőszolgálatot nyújt 30 meghatározott társadalomtudományi témában (ASCATOPICS) - Folyóirat-figyelés Levéltárak (országos, fővárosi, megyei) Historical Abstract: történelmi adatbázis A MTA-nak különféle tudományos gyűjteményei, tudományterületenként. Pl Népzenetudomány, Nyelvészet, stb Közgazdaságtan : Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) Könyvtára. - a közgazdaságtan országos gyűjtőkörű tudományos szakkönyvtára: közgazdaságtan elméleti kérdései, politikai gazdaságtan, makrogazdasági és nemzetközi gazdasági kérdések, vállalati gazdaságtan, oktatás- és tudománygazdaság-tan. Statisztika : Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtára és Dokumentációs Szolgálata 48 - gazdaság- és társadalomstatisztika adatközlő és elemző kiadványai, statisztika szakirodalma, statisztikatudomány és –

történet irodalma. Irodalom : Országos Idegennyelvi (Gorkij) Könyvtár - világirodalom, zene, nemzetiségi kérdések szakkönyvtára, a világirodalom és az irodalomtudomány dokumentumainak eredeti nyelven történő gyűjtése. - Világirodalmi Információs Szemle, Magyarországi Nemzetiségek bibliográfiája, Műfordításbibliográfia, Zenei Szakirodalmi Tájékoztató. A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában is található irodalmi vonatkozású dokumentumok. A Neumann Ház adatbázisában, a Digitális Irodalmi Akadémiában (DIA) kereshető szépirodalom. CD-ROM-ok is kiváló források. (Arcanum Kiadó kiadványai) Zenetudomány : MTA Zenetudományi Intézet szakkönyvtára. FSZEK OIK Zeneműtár Budapest Music Center (BMC) Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára Hagyományok Háza Martin Médiatár (népi énekes- és népzenei dokumentumok). Néprajzi Múzeum Népzene Tár. - Tudományra orientált szolgáltatások : Az országos szakkönyvtárakban

készülnek általában a szakterületek nemzeti szakbibliográfiái és referálólapjai, de rendszeresen készítenek kisebb témakörök irodalmát feltáró tematikus bibliográfiákat. A szakbibliográfiákra jellemző a mély feltárás, a sokirányú keresést lehetővé tevő mutatórendszer Ma már szakirodalmi adatbázisok vannak A közelmúlt kedvelt tájékoztató eszközei voltak a gyorsindexek, amelyek a legfrissebb publikációról értesítettek. Rendezőelvként és keresési eszközként a címek kulcsszavait használták (KWIC, KWOC indexek). - A tudományos kutatás sajátos információs igénye a hivatkozások ismerete. A publikációk hivatkozásainak feltárása, a hivatkozási index, melynek segítségével a kutatók nyomon követhetik egy-egy elmélet pályafutását, fogadtatását. Ezek számbavétele, az indexek szolgáltatása is szakkönyvtári feladat A szakirodalom mélyebb feltárásával, szemlék, tömörítvények, fordítások, trendtanulmányok

segítségével hatékonyan és gyorsan tájékozódhatunk a tudományok legfrissebb eredményeiről, tendenciáiról. Az ilyen jellegű szolgáltatásokat a dokumentációs központok nyújtják, de a szakkönyvtár is vállalhatja, kezelheti ezt a feladatot A saját készítésű adatbázisok és bibliográfiák mellett a szakkönyvtár elérhetővé teszi használói számára azokat a forrásokat, amelyek a szakirodalomban és az adatokban való eligazodáshoz szükségesek. Adatbázisok, adattárak szolgáltatása, online és CD-ROM-keresések is ide tartoznak - Az információkeresés folyamata : Megértés: találatok értelmezése. Megfogalmazás természetes nyelven. Felhasználó: van egyszer információ és információs igény Információ: a találatok megértése, „lefordítása”, a felhasználó gondolkodásmódjának megfelelő formákra Találatok Információs igény: fordítás információkereső nyelvre Parancsnyelv alkalmazása Keresőkérdés és keresési

stratégia. Összehasonlítás: mennyire megfelelő a rendszer információkereső nyelvre? Milyen segítséget nyújt a rendszer a kereséshez? 49 14/A., A szaktudományi tájékoztatás jellemzői, intézményei. Természet- és alkalmazott tudományok Az alkalmazott tudományok információforrásai, intézményei (mezőgazdasági, orvostudományi, műszaki szakterületek) A szakkönyvtár feladata valamely tudományterület v. ismeretág tartalmának (ismereteinek) reprezentálása, és ennek alapján egy körülhatárolható felhasználói kör tudományhoz köthető szakmai információs igényének teljes, azonnali és pontos kielégítése Meghatározó eleme a tudományterület, a felhasználóra való pontosítás, a szakmaiság, a teljesség, a gyorsaság és a pontosság Minden egyéb (gyűjtemény, dokumentumtípusok, feldolgozás és szolgáltatások) e céloknak rendeltetik alá. Ami megkülönbözteti a szakkönyvtárat a többi könyvtártól, az a prioritásokban,

a funkciók fontossági sorrendjében keresendő. A könyvtári rendszeren belül a szakkönyvtárak együttesen hivatottak az egyedi szakmai információs kérdések megválaszolására. A felsőoktatás szakosodása indította el a szakkönyvtárak fejlődését. Szakkönyvtárak típusa: országos, nyilvános szakkönyvtárak: OMIKK, MEDINFO, KSH, Országgyűlési Könyvtár, MTA Könyvtára, AGROINFORM, OIK, OPKM, FSZEK, Magyar Filmintézet Könyvtára, Hadtörténeti Intézet Könyvtára. Tájékoztatás : ismeretközlés folyamata. Munkaága : tudományra orientált, pl szakbibliográfia Felhasználóra : témafigyelés. Dokumentumtípusra : MNB Aktív szétsugárzó, folyamatos, pl. Current Countens Passzív visszakereső : esetleges, - katalógust használ Tartalom szerint : indirekt (szakirodalmi) Direkt (faktográfiai) Szintjei : olvasószolgálat (felvilágosítás, kézikönyvek) Címközlés (irodalomkutatás, bibliográfiák, kézikönyvek) Referálás

(figyelőszolgálat) Anyagközlés A tájékoztató szolgálat személyi feltételei : műveltség, szaktudás, tudományos ismeret, szakképzettség, problémamegoldó képesség Referensz kérdés : az olvasó kérdése. Referensz interjú : célzott beszélgetés, mire van szüksége az olvasónak Lehet információelemek szerint : szemantikai (fogalmi), tárgyi tematikus (évszám), nominális-biográfiai (személyi), kronológiai (időre utaló kérdés), földrajzi Megoldásai : logikai kizárás elve (negatív hozzárendelés), elsőbbség elve. Körülmények : logikus elhelyezés, ismertetők, feliratok, barátságos könyvtáros, kommunikációs készség Mezőgazdaság : Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja (MÉM AGROINFORM) - mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti szakirodalom tájékoztatási központja - a mezőgazdasági és erdészeti szakkönyvtárak hálózati központja - szakmai rendezvények, konferenciák,

árubemutatók, szaktanácsadási szolgálat - adatbázisok: - AGRIS: növénytermesztés, -védelem, erdészet, állattenyésztés, gépészet, építészet - CAB: agrárgazdaság, tejgazdaság, rovartan, méhészet - IFIS: mikrobiológia, gyümölcs, zöldség, hús - kiadványok: Agrár Irodalmi Szemle Mezőgazdasági Múzeum: Agrártörténeti szemle. Orvostudomány : Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár (OOIIK). - az orvostudomány és az egészségügy tájékoztatási központja. - egyéni, felhasználóra orientált tájékoztatási szolgáltatások, témafigyelés. - MEDLINE: orvosi folyóiratok jelentős része, kutatási jelentések, konferencia-dokumentumok. - egyéb online adatbázisok: Excerpta Medica, Biological Abstracts. - kapcsolat az orvosi egyetemek könyvtáraival (SOE), megyei korházak, országos intézetek könyvtáraival. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár - orvostörténet kutatása és orvostörténeti irodalom

gyűjtése, feltárása, publikálása. 50 Műszaki területek : Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) - hazai és külföldi szakkönyv, tudományos és műszaki folyóirat, kutatási jelentés, műszaki fordítás - differenciált tájékoztatási és szolgáltatási rendszer - tájékoztatási kiadványok (építészet, számítástechnika, bányászat, gépészet, vegyipar, technika stb.) - információs szolgáltatások (irodalomkutatás, témafigyelés, fordítás) - külföldi adatbázisok használata (DATASTAR, DIALOG, PERGAMON) - önálló folyóiratok, egyedi kiadványok. Műszaki egyetemi könyvtárak - Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára (BMEKK). - Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtára (NMEKK) - Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Tára - Magyar Szabványügyi Hivatal Könyvtára METADEX adatbázis: kohászat 51 15/A., A könyvtártudományi szaktájékoztatás intézményrendszere és forrásai

Könyvtár-informatikai tájékoztatás : Célja a magyar és a külföldi könyvtárüggyel kapcsolatos információk felhasználókhoz való eljuttatása. A könyvtártudomány, a hozzá kapcsolódó könyvtári informatika mind szélesebb könyvtárhasználói körben való terjesztése és ezek megismertetése Forma szerint: nyomtatott, elektronikus (CD-ROM, adatbázisok) Nyomtatott: Könyvtári Figyelő, Könyvtáros, Könyvtári levelezőlap, Könyvszemle, Könyv Könyvtár Könyvtáros. Könyvtártörténet  Csapodi: Könyvtártörténet Könyvtárosok kézikönyve (5 kötet) Elektronikus: Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). - Neumann-ház → könyvtári jogszabályok OSZK: a magyar Könyvtári Intézet feladata a könyvtáros társadalom továbbképzése, módszertani segítségnyújtás. Működteti a könyvtárosok szakkönyvtárát KATALIST: könyvtárosok levelezőfóruma, hírek, problémák, fölöspéldány-jegyzék, hiányok keresése. - BUBL: honlap, külföldi

könyvtáros szaksajtót lehet olvasni MAKSZAB – magyar könyvtári bibliográfia. MANCI – könyvtártudományi cikkbibliográfia Könyvtártudományi szaktájékoztatás intézményrendszere és forrásai : Célja: a magyar és a külföldi könyvtárüggyel kapcsolatos információk felhasználókhoz való juttatása. A könyvtártudomány, a hozzá kapcsolódó könyvtári informatika mind szélesebb könyvtárhasználói körben való terjesztése és ezek megismertetése Forma szerint: nyomtatott, elektronikus (CD-ROM, adatbázisok) Nyomtatott : Bibliográfiák, MNB Szaksajtók : Könyvtári Figyelő: - negyedévi, utolsó számban tartalommutató, referátumokat tartalmaz. Magyar Könyvszemle: - negyedévi, éves mutató Könyv Könyvtár Könyvtáros MKE havi lap, hírek. TMT: havi, informatikai szakfolyóirat OMIKK Könyvvilág: kétheti, könyvismertetők Könyvpiac: kereskedelmi évi 4 szám OSZK Híradó Könyvtári Levelező IKSZ A DIALOG Szolgáltató Központ 2 lapja

is könyvtári vonatkozású a LISA (nyomtatott informatikai lap) angol nyelvű. HLISA (nyomtatott informatikai lap) magyar nyelvű Segítik a munkát az alábbi egyesületek: IKSZ, MKE. KMK Könyvtártudományi és Módszertani Központ: Főgyűjtőkör: könyvtártudomány, tájékoztatástudomány, könyvtártörténet, könyvtárgépesítés, könyvtár-informatika Mellékgyűjtőkör: írástörténet, könyvtörténet, nyomdászattörténet, könyvkereskedelem. Különgyűjtemények: IFLA konferencia anyagok gyűjtése, szakdolgozatok és disszertációk gyűjtése. A könyvtár által épített adatbázisok: MANCI: Magyar és Nemzetközi Cikkek. HUBA: Hungarika Bibliográfia Adatbázis. IFLA: IFLA konferenciák anyagainak adatbázisa KALAUZ: Könyvtári Minerva. THES-BIBLO: könyvtári és tájékoztatási tezaurusz Kiadványai: MAKSZAB. Könyvtári Figyelő A DIALOG szolgáltató központ adatbázisa a LISA és HLISA. MEK: társadalmi munkában szerveződött egyesülés.

NEUMAN HÁZ: speciális, tudományos, nemcsak dokumentumokat, hanem a nemzeti örökséghez tartozó. NPA IKB A legteljesebb nemzetközi összeállításnak az IFLA honlapján található IFLA Electronic collections tűnik, amely egyben jól illusztrálja azt is, hogy ezekben a hálózati forrásokban milyen sokféle tájékoztatási műfaj és termék (dokumentumtípus) kap helyet. Olyan csatolásokat 52 gyűjtöttek itt össze, amelyek könyvtár- és tájékoztatástudományi forrásokra, intézményi címtárakra, a hagyományos és digitális könyvtári munkafolyamatokra, könyvtár- és tájékoztatáspolitikai dokumentumokra, az egyes kormányokkal kapcsolatos információs forrásokra, elektronikus szövegarchívumokra, az internettel és a hálózati együttműködéssel kapcsolatos forrásokra és szolgáltatásokra, könyvtári felmérésekre, projektekre, tájékoztatáspolitikával foglalkozó webhelyekre mutatnak rá a világ minden részén, nemzetközi, országos,

helyi viszonylatban. 53 16/A., Az online információ visszakeresés jellemzői. Adatbázis-szolgáltató központok Online közvetítő fogalma: intermediary – közvetítő személyiség. a, általános szakember: vegyes témákban több adatbázist képes használni. - b, speciális : néhány adatbázist ismer alaposan Követelmények: szakismeret, informatikus – könyvtáros ismeretek, logikai érzék, kommunikációs képesség, idegen nyelv. Feladat, kötelesség : - segédletek beszerzése, használata, rendszerdokumentumok, tezauruszok, adatbázisok ismerete; - folyamatos továbbképzés; - propagálás; - felhasználók oktatása, szolgáltatások bővítése; - helyes magyar szakkifejezések meghonosítása; Könyvtári információszolgáltatás: - könyvtári informatikus, szakinformatikus, - könyvtár, mint információs központ. Online szolgáltatás története: - Szakintézmények, tudományokra orientáltan gyűjtik a szakirodalmi dokumentumokat. - Referáló

lapok → dokumentumok feldolgozása, tárgyszómutatók; 1884, 1898, 1907. ’60-as évek : nyomtatott referáló lapok melléktermékeként jöttek létre az adatbázisok. Gépi témafigyelő szolgálatok ’70-es évek : hátrányok kiküszöbölése, online rendszerek kialakulása; DIALOG, DAT-STAR, SDC Orbit Online visszakeresés jellemzői : - gyors profilmódosítás ; - olcsó, kevés gépidő; - interaktív, párbeszédes ; intellektuális indexelés ; - sok adatbázis ; folyamatos frissítés ; retrospektivitás. 5000 adatbázis van, 800 szolgáltató központ : host Európai online host-ok : DIALOG, ORBIT/Questel Szoftverei : Dialog, BRS, Orbit 500, 300, 85. Alapfogalmak : - Keresőkérdés: a felhasználó természetes nyelvű kérdése - Keresőprofil : számítógépes keresés céljára átalakított keresőkérdés. - Keresési stratégia : a keresőkérdés online keresésre való átalakítása. Elemzi a kereső szavakat - Keresőszó : nyelvtani szavak gyűjtőneve,

melyre a keresés irányul. - Keresőszavak : kötött és szabadszavas. - kötött : controlled terms: hierarchikusan szervezett tezauruszokban összegyűjtve. - szabadszavas : free terms. Információkereső nyelv : az adatbázisra jellemző fogalom. Parancsnyelv az online szolgáltató központra jellemző fogalom. Szabad tárgyszavak: (free indexing terms) átmenet Keresőszavak : deszkriptorok, osztályozási jelzetek egyéb keresőnyelvi elemek. Csonkolás : előnye: kevesebb karakter, csökken a kapcsolati idő és a beütési hiba; hátránya : pontosság csökkenhet; Maszkolás : egy keresőszón belül egy karakter tetszőlegesen változhat Logikai (Boole-) operátorok, halmazelméletek and : logikai szorzás; or : logikai összeadás; not : nemmel való szorzás (kizárás) ; near : közel. Helyzeti operátorok : A rekordokban előforduló keresőszavak egymáshoz való viszonyított helyzete (W), (nW). 54 Az online keresés előkészítése : előkészítés,

végrehajtás, referensz interjú, a keresőkérdés értelmezése, adatbázisok kiválasztása: keresőnyelv, ár, jártasság, minőség. A keresést kiértékelni kell. Teljesség és pontosság egymás reciproka Zaj : nem releváns találatok aránya: Z = 100%-P. Veszteség : ki nem hozott releváns találatok aránya V=100%-T. Halmazok : a kiválasztott rekordokból a rendszer halmazokat képez (set number) Online kereshető adatbázisok : Bibliográfiai adatbázisok: Szöveges, útmutató; Numerikus; Teljes szövegű; Forrás; Forráshivatkozás. Bibliográfiai: a dokumentumok címét, szerzőjét, megjelenési helyét jeleníti meg. Címadatbázis: Címtárakat tartalmaz. Alfanumerikus: szöveget és számszerű adatokat tartalmaz Aktuális: naprakész, visszamenőleg kevés információt ad. Forrásadatbázis : primer ismeretanyagot tartalmaz. Forrástájékoztató: személyekre, v projektre utal. - Referencia : forrástájékoztató adatbázis, hivatkozásból áll

Tényadatbázis : a keresett információt közvetlenül bocsátja rendelkezésre. Szoftver adatbázis: számítógépes programokat tartalmaz. Statisztikai : stat táblázatok számítógép feldolgozása Képlet: különféle struktúrákat, képleteket tartalmaz. Gazdasági adatbázis: piacokról, kereskedelmi és pénzügyi folyamatokról nyújtanak információt Nyilvános: hozzáférhetők minden igénylő számára, aki szerződést kötött a host-tal és van berendezése. Minőségi és mennyiségi ab: szöveges, számszerű információt tartalmaz. Numerikus : számszerű információt tartalmaz. Útmutató típusú adatbázis : intézmények, személyek, audovizuális anyagok adatait tartalmaz Egyéb adatbázisok : USA, feketelistát tartalmazhat Online költségszerkezete : kapcsolási díj: függ a host kapcsolási idejétől, ill. melyik adatbázisban dolgozunk. – találati díj: rekordonként felszámított díj, adatbázisonként változó, a talált rekord

formátumától is függ. Eleinte drága volt a kapcsolási díj Újabban a találati díjat emelték, a kapcsolási díjat csökkentették Törekednek a releváns rekordokra - DIALOG, DATA-STAR árkategóriái : 30, 60, 90 120 USD/óra Online keresés : → csökken. CD-ROM keresés : → nő Internet használat : nagy mértékben terjed, de nem pótolja a kettőt, mert más a szerepe. Az online és a CD-ROM használata Magyarországon: Története : először mágnesszalagos adatbázisokra és azok SDI szolgáltatásként való hasznosítására épült. 1970 gyógyszeripari adatbázis 1971. Veszprémi Egyetem adatbázisa 1972 Miskolci Egyetem METADEX adatbázisa Az SDI szolgáltatást felváltotta az online host-hoz való csatlakozás. 1978-79 OMKDK ; MTA-SZTAKI ; OMFB-REI ; 1979. Magyarország a nemzetközi hostokhoz és adatbázisaikhoz kapcsolódhat 1983 M Posta installálta NEDIX vonalkapcsolt hálózatát 1984 Még öt host-tal kötöttek szerződést 1987 Egyre több

intézménybe vezetik be a saját online keresőszolgálatot. Üzleti információszerzés NIIF- programban kifejlesztett hazai csomagkapcsolt adathálózat. - megbízhatóvá, olcsóbbá vált az online keresés. - Táblázatok letöltése lehetővé vált - CD-ROM kiadványok megjelenése olcsóbb kommunikációs szoftverek kerültek forgalomba ’90-es évek közepe: a CD-ROM használat nő, a külföldi adatbázisok használata csökken Magyar adatbázisok : MAK: Adatbázisforgalmazók Kamarája METADATABÁZIS : MAK készítette adatbázisokat fogja össze. - MTI SAB - Sajtóadatbázis Az MTI egy adatbázis készítő host is. 1995-ben állították elő a magyar CD-ROM kiadványok jegyzékét. 43 magyar kiadású CD-ROM és multimédia CD Hazai CD-ROM kiadványok: NPA - MNB – évente frissítik; Magyar Törvénytár - CD Telefon ; - OMIKK cikkadatbázis ; 55 Budapest CD-ROM városbemutató kiadvány; A magyar könyvtárakban könyvtári integrált rendszereket vezettek be.

Katalógusokat vittek számítógépre. Könyvtári tájékoztatás szerves része lett a CD-ROM adatbázisok - Műszaki, tudományos információ iránti igény A gyógyszergyárak könyvtáraiban intenzív online keresési szolgáltatás folyik. Adatbázisok jellemzői: Az adatbázisok megjelenésükben, technikai megoldásaikban erősen különbözőek lehetnek, de valamennyire jellemző az alábbi szerkezet:  Adatmezőkben tárolt adatok: a mezők hossza kötött vagy változó  Egy objektum összetartozó adatai (mezői) egy rekordban helyezkednek el, melyek hossza szintén kötött vagy változó.  A rekordok sorozata adatállományt alkot. Egy adatbázis egy vagy több ilyen adatállományból áll Utóbbi esetben valamilyen kapcsolat(reláció) szükséges az állományok között  Az adatbázisokban való keresést indexek segítik. Ezek olyan segédállományok, amelyek sorba rendezve tartalmazzák egyes mezők tartalmát és megfelelő mutatókat biztosítanak a

rekordhoz. Az adatbázisok típusai: Az adatbázisok osztályozása sokféleképpen lehetséges: 1. Irányultság szerint:  Szóra irányuló vagy szöveges adatbázisok: szakirodalmi, hivatkozási, szabadalmi és védjegy, útmutató típusú (directory), szótár, teljes szövegű (full text), egyéb szöveges adatbázis  Számokra irányuló vagy numerikus: tranzakciós (pénzügyi), statisztikai, idősor, tulajdonság és műszaki paraméter, egyéb numerikus adatbázis  Képre irányuló vagy videó  Hangra irányuló audio 2. Tartalom szerint: Bibliográfiai adatbázisok: általában a referáló kiadványok „melléktermékeként” jönnek létre Dokumentumtípustól függetlenül tartalmazzák a publikációk bibliográfiai adatait, többnyire egy rövid referátummal együtt. Szinte minden szakterületnek megvannak a saját, a tájékoztatásban nélkülözhetetlen bibliográfiai adatbázisai. Használatuknál igen fontosak a tárgyszavak, melyeket a

tezauruszból választanak ki és rendelnek hozzá az egyes tételekhez Így pontosabb keresés végezhető, de általában megvan a szabadszöveges keresés lehetősége is  Katalógus jellegű adatbázisok: valamilyen katalógus, lista vagy jegyzék formájában sorolják fel az információkat. Ilyenek a különböző névjegyzékek, intézmények és vállalatok számáradatainak listái, telefonkönyvek, könyvtári és múzeumi katalógusok, stb. (A könyvtári katalógus átmenet a katalógus jellegű és a bibliográfiai adatbázis között.)  Faktografikus adatbankok: többnyire számokat és esetleg rövid (gyakran kódolt) szöveges adatokat tartalmazó gyűjtemények, gyakran táblázatos formában jeleníthetők meg. Tartalmazhatnak pl.: gazdasági-pénzügyi információkat, statisztikai adatokat, menetrendeket, laboratóriumi méréseket, vegyületek összetételének adatait, stb Általában lehetőség van arra, hogy a felhasználó határozza meg a

megjelenítendő adatok sorrendjét és formáját. Ezeket aztán, későbbi felhasználás céljából a saját gépére letöltse  Teljesszövegű (full-text) adatbázisok: a publikációk bibliográfiai adatai mellett, azok teljes szövegét is tartalmazzák, így lehetőség van a lekeresett tételek eredeti szövegének lekérésére is. A full-text adatbázisok többnyire különböző kézikönyvek, tudományos folyóiratok, valamint napi-és hetilapok, hírlevelek ill hírügynökségek anyagát teszik számítógépen hozzáférhetővé, napilapoknál esetleg a nyomtatott változat megjelenése előtt A 56 teljesszövegű adatbázisok további terjedését akadályozza, hogy a képek, ábrák tárolása és gyors továbbítása még nehézkes. Keresés: Az adatbázisokban vagy egy menürendszer, vagy egy keresőnyelv parancsainak segítségével találhatunk meg valamit. A menüvezérelt keresés esetén valamivel lassabban és kevésbé pontos eredményt kapunk, míg a

parancsvezérelt keresés lebonyolításához a parancsnyelv alapos ismeretére van szükség. A legtöbb szolgáltató mindkét megoldást egyaránt kínálja, a kezdő és a gyakorlott felhasználók tetszés szerint választhatnak közöttük. A keresés folyamata a következő: A keresett témát leíró szavak, nevek (beleértve a szinonimákat is) összegyűjtése. Ehhez segítséget nyújt, hogy a legtöbb adatbázisban lehetőség van az index vagy a tezaurusz lapozgatására. Ha nincs, akkor a természetes nyelvű címekben keresünk a szavakra és megnézzük a találatok kulcsszavait, ill a szerző, vagy cím alapján kérünk le egy pontosan megfelelő rekordot és annak nézzük meg a tárgyszavait A keresési stratégia kialakítása, amely a kapott találati halmaz tetszőleges méretűre való szűkítésére ill. bővítésére alkalmas Célszerű a keresőprofilt több lehetséges stratégia szerint megszerkeszteni  A kapcsolat létrehozása a szolgáltatóval és

a meglévő adatbázis vagy adatbázisok kiválasztása.  Keresőkérdések megadása, szükség szerint a kulcsszavak adott mezőre szűkítésével. Tipikus mezőnevek: AU = author (szerző), TI = title (cím), SU = subject (tárgyszó), kw = keyword (kulcsszó), PY = pubication year (megjelenési év)  A kapott találatok halmazain a legtöbb adatbázisnál halmazműveleteket is végezhetünk (Bool-operátorokkal), amelyek segítségével kezelhető számú rekordokat kapunk.  A találatokat többféle formában kiírathatjuk a képernyőre, vagy a távoli géphez kötött nyomtatóra (ezeket később postán megkapjuk) vagy átküldhetjük elektronikus postafiókunkba. A találatokat és a keresőkérdéseket lemezre is menthetjük későbbi felhasználás céljából.  Kilépés az adatbázisból és a kapcsolat bontása a szolgáltatóval. Ilyenkor jelenik meg a keresés költsége A DIALOG parancsai: - A DIALOG adatbázisok mindegyike a DIALOG saját keresőnyelvét

használja. A parancsnyelvek mellett természetesen többféle, menüvezérelt keresés is végezhető A keresőparancsok ismerete gyorsabb és pontosabb eredményt biztosít. A DIALOG nyelve kifinomult, rendkívül sok szolgáltatást nyújtó rendszer Lehetőség van pl több adatbázis együttes keresések számára vagy akár a parancsok átnevezésére is. A DIALOG rendszer promptja egy kérdőjel. A parancsok legtöbbje rövidíthető, általában elég az első betűt beírni és egy szóköz után megadhatjuk a szükséges paramétereket. A BEGIN paranccsal történik az adatbázis kiválasztása. Paraméterként az adatbázis sorszámát kell megadni, több adatbázis esetén vesszővel elválasztva. A SELECT paranccsal kereshetünk. A parancs megadás után a keresendő kifejezést kell beírni Logikai operátorok (AND, OR, NOT) használhatók. A kifejezéseket szavak közé szóköz nélkül beírt „ (nN)” = (max. „n” szónyi távolság lehet közöttük), vagy

„(S)” = (azonos almezőben vagy mondatban kell lenniük) operátorokkal kereshetjük. A szavakat „ ?” karakterrel csonkolhatjuk A keresőkérdések után a rendszer a találatokból „Sn” nevű halmazokat képes, ahol „N” a kérdés sorszáma. Ezekre a halmaznevekre a későbbi kérdésekben hivatkozhatunk A létező halmazok legfontosabb adatait a „DS” (DISPLAY SETS) paranccsal nézhetjük meg. A szavak előfordulását és a halmazokat is korlátozhatjuk egy vagy több mezőre Általában a következő paranccsal: „ mezőnév” =” kifejezés” (pl.: AU= smith a Smith nevű szerzőkre keres) A mezők nevét a HELP FIELDS n (n = adatbázis sorszáma) paranccsal írathatjuk ki. Az indexeket az EXPAND paranccsal nézhetjük meg. A találatok kiíratása a TYPE vagy a DISPLAY paranccsal történik 57 A TYPE parancs hatására a találatok megjelenítése folyamatos, míg a DISPLAY egyszerre csak egy képernyőt ír tele, a lapozás a PAGE paranccsal

történik. A találati halmaz nevének megadása után a kiírás formátumát kell megadni A szabványos formátumok: „3” bibliográfiai adatok, „5” teljes rekord, „6” publikációk címe. A halmazból minden rekordot kiírathatunk („ ALL”) vagy csak egyes tételek számát adjuk meg vesszővel (felsorolás) vagy kötőjellel (intervallum) elválasztva. Hasonló a PRINT parancs, mellyel offline nyomtatást kérhetünk A keresés végén a LOGOFF paranccsal léphetünk ki, ill. a LOGOFF HOLD hatására a találati halmazokat még fél óráig őrzi a rendszer az esetleges visszakapcsolódáshoz. A kilépéskor kapunk egy elszámolást a keresés költségeiről, de ezt közben is bármikor megnézhetjük a COST beírásával. Az információkeresés folyamata: Megértés: találatok értelmezése. Megfogalmazás természetes nyelven. Felhasználó: van egyszer információ és információs igény Információ: a találatok megértése, „lefordítása”, a

felhasználó gondolkodásmódjának megfelelő formákra Találatok Információs igény: fordítás információkereső nyelvre Parancsnyelv alkalmazása Keresőkérdés és keresési stratégia. Összehasonlítás: mennyire megfelelő a rendszer információkereső nyelvre? Milyen segítséget nyújt a rendszer a kereséshez? 58 17/A., A könyvtárgépesítés nemzetközi és hazai története. Integrált könyvtári rendszerek a magyarországi könyvtárakban A Könyvtárgépesítés hazai és nemzetközi története, jelentősebb honi fejlesztések. A magyarországi könyvtárgépesítés infrastrukturális háttere, az IIF program A Magyarországon elterjedt jelentősebb integrált könyvtári szoftverek rövid ismertetése. Könyvtárgépesítés: 1936. USA Texas, Ralph Parker – kölcsönzésre lyukkártyarendszert dolgozott ki, 1940-től időszaki kiadványok kezelése 1946 Neumann publikálja a számítógép elméletet 1960-tól beszélhetünk

könyvtár-automatizálásról, az ún „nagy hardver eszközök” időszaka Főleg a kölcsönzésben, de a bibliográfiai adatok gépre vitelét is fejlesztették. Non-profit szervezet az OCLC megoldotta a retrospektív konverziót és eladták a könyvtáraknak Ez tette lehetővé a szabványos bibliográfiai rekordok MARC-formátum létrejöttét, melyet minden ország magának készített el, USMARC, HUNMARC, stb. 1970 minigépes rendszerek Kölcsönzés - katalógus – online olvasói katalógus 1980 személyi számítógépek PC-k Fejlesztették az alapvető modulokat: Könyvtári integrált rendszerek moduljainak funkciói: 1. Beszerzés vagy állománygyarapítás: valamennyi állománygyarapítási funkciót le kell fednie, - megrendelés, - megrendelés nyomon követése, - érkeztetés, - számlák kezelése, - korrektura funkció. 2. Katalogizálás: A rendszer lelke, itt épül a mag adatbázis: - tartalmi feltárás (dokumentumok gépre vitele), - formai feltárás:

bibliográfia adatok rögzítése adatbeviteli űrlap segítségével. Adatok importálása – áttölthetőség. Szükséges, hogy a rekordok szabványos adatbeviteli formában kerüljenek be (HUNMARC) 3. OPAC: Online elérésű olvasói katalógus, az olvasó csak itt találkozik az integrált könyvtári rendszerrel: - információkeresés dokumentumra és példányszámra (2 keresési mód: - menüvezérelt, - parancsmódú indexek használata) Keresés fajtái: pontos keresés vagy direkt, böngészés vagy indirekt. 4. Kölcsönzés: kölcsönzési funkciók gépesítése, kiadás, visszavétel, hosszabbítás, könyvtárközi kölcsönzés. A katalogizálási és a kölcsönzési modul átjárhatósága fontos 5. Időszaki kiadványok: - periodicitás nyilvántartása, - érkeztetés, - köröztetés Az időszaki kiadványokat akkor vesszük végleges állományba, ha az egyéves anyag összegyűlt Integrált könyvtári rendszerek: 1980-as évek, az OSZK első integrált

könyvtári rendszert alkalmaz, a DOBIS-LIBIS-t. MNB könyvek CD-n 1994-ben Kifejlesztették a Z3950 szabványt 1997. AMICUS szoftver képes a retrospektív konverzióra Képes kezelni egészen nagy OPACokat is Librivision Online olvasói katalógus, önállóan lehet benne keresni Az alapvető számítógépes és hálózati információs szolgáltatást az IIF-program teremtette meg 1986-ban, az MTA és a OMFB közreműködésével. Hálózata nyílt rendszer, mely a csomagkapcsolt adathálózati interfészre vonatkozó ajánláson alapul Alapszolgáltatásai : ELLA: levelező rendszer. Jelentősebb integrált könyvtári szoftverek: Corvina, a Voyager-ből fejlődött. Olib-7 Texlib, közművelődési könyvtárak használják. Az UK 1964-tól való adatbázisára épül S-Lib, közművelődési SZIRÉN iskolai könyvtárak Tinlib Horizon német fejlesztés Aleph – felsőoktatási könyvtárak használják. Az integrált könyvtári rendszerek moduljainak részletes elemzése: Az

OPAC. 59 Integrált könyvtári rendszerek fogalma: A központi könyvtárak, főiskolák, egyetemi könyvtáraknak szükségük volt egy olyan rendszerre, amely működik a központi könyvtárban, kiszolgálja a kari, tanszéki könyvtárat, helyi és a távoli felhasználókat (tehát nyilvános) → integrált könyvtári rendszer. Velük szembeni követelmény: valamennyi könyvtári munkafolyamat automatizálása, integrált módon Legfontosabb része a mag adatbázis (hagyományos katalógus megfelelője) és annak az adatbázisnak a kezelője, amely biztosítja az elérést, kommunikációt. (Voyager adatbázis kezelője INGRES, TINLIB kezelője TINMAN) Az állomány kezelésére a nyitott rendszerek a jók Relációs adatbáziskezelő (adatbázishoz való táblázatok): - biztosítja a hozzáférést, visszakeresést, - tárolást, - megteremtse a különböző munkafolyamatok közötti átjárást, kapcsolatot A munkafolyamatokat modulokkal biztosítja modulok közötti

kapcsolat biztosítása Alapvető moduljai: 1. Beszerzés vagy állománygyarapítás 2 Katalogizálás 3 OPAC online katalógus 4 Kölcsönzési 5 Periodika, vagy időszaki Speciális funkciók: Magyar karakterkészlet. Egységesített állományok (authority fájl) - 2 Különböző hozzáférési szintek 3 Integrált menü 4. Naprakész állapot (update) 5 Statisztika, nyomon követés 6. Osztott katalógus: a több egymástól különböző könyvtári rendszer összekapcsolása (ez a csúcs) 7. Union catalog együttműködő másrendszerű rendszerek közös katalógusa egy gépen OPAC: olvasó és a könyvtáros számára biztosít visszakeresést. OPAC a bibliográfiai adatbázis visszakereső felülete. OPAC elérés: - helyi, - távoli: - hálózat, - WEBOPAC, - telnetes elérés OPAC követelményei: - biztosítani a felhasználó belépését, - a felhasználó különböző megjelenítési formátumot tudjon használni, - ne korlátozza a találatok számát, - találati

halmaz szűkítése, - Internetes kapcsolat, - böngészési lehetőség, - legalább 2 nyelvet tudjon használni a felhasználó, - találatok mentése, - kereső kérdések mentése. - Help funkció, Megjelenítési formátum: - rövid pl. List, - normal (katalóguscédulákra hasonlít), - teljes, MARC Keresési mód: menüvezérelt, parancsmódú vagy parancsnyelvű, - direkt vagy indirekt, - egyszerű vagy összetett, - csonkolás, - kombinált keresés pl. Közelkat Az integrált könyvtári rendszerek moduljainak részletes elemzése: kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, időszaki könyvtárak kezelése. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer Kölcsönzés - Olvasó kiszolgálása: - negatív kölcsönzés rendszer: a magadatbázis még nincs feltöltve dokumentum rekordokkal, mégis elindítjuk a kölcsönzést, kölcsönzéskor visszük fel a minimális adatokat. – pozitív: magadatbázis fel van töltve Létre kell hozni egy olvasói adatbázist is a

magadatbázis mellett, melyen az olvasó meg tudja nézni, hogy a kért könyv meg van-e vagy kikölcsönözték-e. A kölcsönzési modulban valamennyi kölcsönzési tranzakciót végre kell tudni hajtani. Pl hosszabbítás, lejárt, kiadás, visszavétel, előjegyzés hosszabbítás, az olvasói típusok definiálása (határidők különbözősége, oktatók - hallgatók) - Ma már követelmény, hogy egy kölcsönzési modul tegye lehetővé a vonalkódos kölcsönzés valamilyen módját. 60 Könyvtárközi kölcsönzés: - a könyvtár dönt, hogy önálló modulként használja. Országos Dokumentumellátó Rendszer Lelőhely adatbázisa : Létrehozását támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nyílt Társadalom Intézet. Az Országos Dokumentumellátó Rendszer lelőhely adatbázisa a VOCAL könyvtárak és a Könyvtárellátó Kht. együttműködésével jött létre azzal a céllal, hogy a könyvtárközi kölcsönzések közvetlen, célzott

irányításában nyújtson segítséget Mit érdemes itt keresni? Az adatbázis a VOCAL könyvtárak bibliográfiai adatállományán a 21 VOCAL könyvtár teljes elektronikus lelőhelykészletén túl az ODR tagkönyvtárak magyar dokumentumállományáról ad tájékoztatást. A nem VOCAL-tag ODR tagkönyvtárak lelőhelyadatai jelenleg csak az 1999-től ODR célokra vásárolt állományukat reprezentálják. - Hogyan használhatjuk az adatbázist könyvtárközi kölcsönzésre? - Elektronikus könyvtárközi kölcsönzések kezdeményezésének lehetősége csak regisztrált felhasználók, elsősorban könyvtárak számára áll fenn. A könyvtárközi kölcsönzésre kiszemelt művekhez kapcsolódó lelőhelyadatokat hosszú megjelenítési formátumban találjuk meg A kiválasztott dokumentum lelőhelyfelirataira kattintva a WEB-es OPAC-kal rendelkező tagkönyvtárak saját adatbázisaihoz jutunk, ahol részletesebb tájékoztatást kapunk a példányszámokról és azok

hozzáférhetőségéről. Ha felkeresik, a könyvtárak WEBOPAC-jának csatlakozási lehetősége megbeszélhető. A tulajdonos könyvtártól a dokumentumokat kérhetjük egyszerűen megszerkeszthető és nyomtatható kérőlappal, amelyet postán továbbítunk vagy közvetlenül a WEBlapról elküldhető e-maillel Az elektronikus kérések esetében is lehetőségünk van arra, hogy kinyomtassuk a kérést Elektronikus kéréstovábbítás azokhoz a könyvtárakhoz lehetséges, amelyek ehhez egy szintén a WEB-lapon elérhető regisztrációs űrlapon hozzájárulnak. A használót erre a lehetőségre a lelőhelykódok mellett megjelenő ikon figyelmezteti, ha a lelőhelykód mellett boríték jelenik meg, a kérés csak postán küldhető el. Kölcsönzési politika: Az egyes könyvtárak könyvtárközi kölcsönzési politikájára vonatkozó információkat a lelőhelykódok mellett megjelenő ikonra kattintva találunk. A kölcsönző könyvtárak elektronikus levélben

küldhetik el az itt szerepeltetni kívánt tudnivalókat Lehetőség van arra is, hogy a könyvtár saját honlapján részletezett útmutatóra utaljunk. Az adatbázis nyitott mind bibliográfiai mind lelőhely-információk fogadására. Belföldön ingyenes, külföldön 700 Ft még mindig. - A Könyvtárgépesítés az USA-ban vette kezdetét a kései ’60-as években. Az egyetemi számítógépközpontokban már voltak olyan teljesítményű és megbízható gépek, amelyek alkalmasak voltak erre a feladatra. Ez a korszak az ún mainframe gépeké volt és a számítógépközpontoké Elsősorban a kölcsönzést akarták gépre vinni. Az automatizálás arra korlátozódott, hogy a könyv azonosító kódját összekapcsolták a kölcsönző olvasó kódjával. A műveletek lényegében offline módon történtek. - A későbbi irány szempontjából sokkal fontosabbak voltak a katalogizáló rendszerek kialakítására tett első kísérletek. Egyrészt, mert ez a

tevékenység az egész automatizálási gondolkodás erőteljesen közelítette a korszerű interaktív, online alkalmazások felé. Fontos alapelv: az egyszer már elektronikusan és szabványosan rögzített bibliográfiai rekord könnyedén másolható, importálható és exportálható. E gondolat teljes körű kihasználására hozták létre az OCLO-t A hamarosan milliónyi rekorddal rendelkező non-profit társaság rendkívül vonzóvá tette a számítógépes katalogizálását, belőle a megfelelő technikai háttérrel rendelkező könyvtár címleírási szükségletének jelentős rését gyorsan és kis költségekkel be tudta szerezni. 61 Ennek a periódusnak a legnagyobb szakmai kihívása a gépi bibliográfiai rekord szabványának megteremtése volt, amely végül a híres és azóta is alapnak számító MARC formátumban öltött testet. - Tehát az OCLO bibliográfiai adatokat gyűjt és szolgáltat, retrospektív konverziót vállal. A 70es évek végére a

gépesítéssel foglalkozó amerikai könyvtárak már a második generációs szoftverekkel kísérleteztek, s ez a hullám ár Európát, mindenekelőtt Angliát is elérte Vezető szerepet a bostoni CLSI töltötte be. A CLSI szerepe azonban nem csupán ezért érdekes, hanem azért mert ebben testesült meg először az önállóan működő könyvtárba telepített rendszer gondolata, amely több, bizonyos értelemben elkülönített könyvtári funkciót integráltan kezel, mégpedig részben már az egyes szoftverrészek modularitására építve. Megjelentek a korábbi közös használatú, drága és nehézkes nagygépeket részben kiváltó miniszámítógépek Ezek a gépek, főként az amerikai DEC gyártmányai nagyban elősegítették az önállósuló könyvtárgépesítés kibontakozását, a korábban jellemző „számítógépközpont” függőségétől való elszakadást. A ’70-’80-as évekre jellemző, hogy ezen a gépkategórián illetve a nagyobb

egyetemeken használatba vett IBM nagygépeken kialakult a gyártók egy meglehetősen zártnak tűnő csoportja, amelyek, erősen kötődtek valamelyik hardverhez és operációs rendszerhez. A fejlesztések eredményeképpen az egyremásra következő verziók a könyvtári munkakörök újabb és újabb területeit fedték be, kialakultak a szokásos modulok (katalogizálás, kölcsönzés, online katalógus). A kibontakozó piaci versenyben már több tucat gyártó jelentkezett, az egyetemek házi fejlesztéseket hajtottak végre A 80-as évek végén bekövetkezett a harmadik generációváltás. Egyrészt a PC kategóriájú gépek megjelenése megkövetelte az eddigi szerver-terminál duóban gondolkodó szállítók alkalmazkodását; másrészről a könyvtárakban gyarapodó IBM kompatíbilis személyi számítógépeket és a MACeket hálózatba kötve megnőtt a könyvtárosi és a felhasználói igény és egyben terhelés is. Másrészről a korábbi két-három

alapmodul mellé újabbak gépesítését követelte a könyvtári szakma, így hamarosan sztenderddé vált a beszerzés, valamint a periodika kezelés gépesítése. Ugyancsak kihívás volt, hogy az eddigi főként angol nyelvterületű terjeszkedés mellet a világcégek megindultak először a Skandinávia, majd a mediterrán országok felé is, majd a ’90-es évek elejétől Kelet-közép Európa irányába is. Bekövetkezett az UNIX erőteljes behatolása az alkalmazott operációs rendszerek közé, s hamarosan egyeduralkodóvá vált A legfontosabb változást az jelentette, hogy az UNIX nyílt és minden tekintetben szabványos jellege illetve a szoftverek portabilitása miatt megindulhatott a hardver-szoftver kötődések fellazulása. Fontos volt az Internet kényszerítő ereje A könyvtárgépesítés Magyarországon elég nagy múltra tekint vissza, hiszen már a ’60-as években elkezdődtek az első fejlesztések. Ez alatt a 20 év alatt a számítástechnika olyan

robbanásszerű fejlődést produkált, ami minden korábbi elképzelést felülmúlt Magyarországon a könyvtárgépesítés viszonylag jó alapokon támaszkodhat. Magának a gépesítésnek a gondolata a nagy nyugati könyvtárakkal csaknem egy időben bukkant fel és az elméleti alapozást jelentő szakcikkek is legalább 10 éves múltra tekinthetnek vissza. Az IBM kompatíbilis PC-k használata a legkülönfélébb könyvtárakban elterjedteknek mondható, így talán nem kockázatos a hazai könyvtáros társadalom jó szemléleti fogadókészségéről beszélni. Akisebb adatbáziskezelő-rendszerek (pl.: dBase, Micro-ISIS, Textar stb) többéves múltra visszatekintő használata a gépesítés kapcsán felmerülő alapproblémákat már nagyjából exponálta, s legutóbbi pár évben megtörtént több tucat „igazi” rendszer telepítése is (pl.: ALEPH, VOYAGER) Hazánkban sokfelé folyik fejlesztés, amelynek kihatása lesz a közeljövőben már körvonalazódó

országos információs rendszerre. Évek óta folyik komoly munka a nagyobb központokban (OSZK, OMIKK) melyeknek hatása meghatározhatja a másutt elérhető eredményeket. Az egyetemeken lendületet vett a technikai infrastruktúra fejlesztése, amely maga után húzza az egyetemi könyvtárak gépesítését is Olyan számítógépes ellátottság, hálózati lehetőségek várható e te- 62 rületen, amit az előző években nem remélhettek ebben a körben. E mögött a fejlődés mögött jelentős külföldi segédprogramok állnak. A hazai számítógép-hálózatok fejlesztése más erőforrásokból támogatottan külön is folyik Az IIF program az egész országra kiterjeszti az x25-ös csomagkapcsoló adatátviteli hálózat szolgáltatásait, a regionális hálózati központok, a városon belüli korszerű összeköttetések kiépítése megnyitja a lehetőséget más intézmények, a közművelődési hálózat, vállalatok, akár magánszemélyek számára is.

Integrált könyvtári rendszerek a magyarországi könyvtárakban: Az OSZK már a hetvenes években az elsők között kezdte meg a számítógép használatát, amint a Magyar Nemzeti Bibliográfia füzeteinek gépi előállításába fogott. Ma már ennek köszönhetően mintegy 400 ezer gépi rekord gyűjt össze. Az OSZK 1987-88-ban kezdte meg számítógépes fejlesztését, az alkalmazási szoftver tekintetében, pedig a DOBIS-LIBIS mellett döntött. Elkezdődött a programcsomag alkalmazása, egyes moduljainak a nemzeti könyvtár igényeihez való igazítása. Az OSZK információs rendszere a NEKTÁR nevet kapta. A rendszer online adatátvitele 1992-ben megkezdődött Az OMIKK készíti a legjelentősebb műszaki és rokon területű könyvtárak együttműködésére épülő közös katalogizálási rendszert. Az OSZKÁR néven ismert ún. osztott katalogizálási rendszerben a résztvevők közös adatbázist építenek, így egy könyvet csak egyszer kell

katalogizálniuk. Közös szabványokat használnak, azonban közös leírás mellett minden résztvevő egyedi adatokat is rendel a tételhez. Az MTA Könyvtára az OSZK fejlesztéséhez kapcsolódva a DOBIS-LIBIS program alkalmazásával kezdte meg a gépesítést. A hazai felsőoktatásban a fő fejlesztési elv ma a felzárkózás az európai és világszínvonalhoz Az egyetemeken a központi könyvtárat általában további kisebb könyvtárak hálózata egészíti ki. A legismertebb könyvtári integrált rendszerek: - Az ALEPH az izraeli EX LIBRIS Limited rendszere. Fejlesztése 1978-ban indult, a második változatot 1985-ben installálták DEC gépeken. Jelenleg a harmadik generációnál tart a fejlesztés, amely UNIX alapon is futtatható. A rendszert jelenleg több száz kisebb-nagyobb könyvtárban alkalmazzák, hazánkban többek között a főiskolánk könyvtárában. A program moduljai: OPAC, Gyarapítás, Folyóirat-kezelés, Katalogizálás, Kölcsönzés,

Állománygazdálkodás. Az ALEPH átlagos vagy jó szinten valósítja meg az integrált könyvtári rendszerekkel szemben támasztott kívánalmakat. A könyvtárosi munka különféle területeit lefedi ugyan, de adatbeviteli eljárásai néhol korszerűtlenek. Általában jellemző, hogy nem a könyvtári anyag mélyen strukturált feltárása a fő erőssége Ez inkább kisebb/közepes egyetemi-főiskolai könyvtárak kiszolgálására készült A program a legkitűnőbbet egy több kisebb könyvtárat egy union catalogban és/vagy osztott rendszerben kezelő struktúra kiépítése esetén tudja nyújtani Érdekessége a rendszernek, hogy az újabb verziókat nemcsak a saját eredeti adatbázis kezelővel lehet installálni, hanem kívánságra ORACLE relációs adatbázis kezelővel is. - A VOYAGER korszerű szoftver és hardver alapokon megvalósított, megjelenésében elegáns, modern integrált rendszer. Áttekinthetősége és belső konzisztenciája mögött az a tény

húzódik meg, hogy egyetlen elgondolást valósítottak meg utólagos kiegészítések és betoldások nélkül. Grafikus felületei és hardver megoldásai igen kényelmessé teszik használatát mind a szakembernek, mind az olvasónak. Hazai alkalmazása már megindult, hiszen a Debreceni Egyetem sikeresen adaptálta a rendszert, és sok más hely mellett ezt a rendszert választotta a Szegedi Egyetem is. A rendszer öt fő modulja: OPAC, Cataloging, Circulation, Serials, Acquisitions A rendszer adatszerkezetében a kommunikációs alkalmazásaiban, adatcsere-formátumaiban és visszakereső nyelvében is ismeri és alkalmazza a legelterjedtebb szabványokat. (pl: MARC) 63 - A TEXTLIB plus legnagyobb előnyt ott élvez, ahol már van, vagy terveznek BASIS plus alkalmazást, hiszen a többi rendszerhez képest igazán a teljes szövegű adatbázisok integrálásával nyújthat többet. Általánosságban elmondható, hogy elsősorban kisebb, pl intézeti, főiskolai stb

könyvtárak gépesítését oldja meg, meglehetősen jól alkalmazva esetleges meglévő hardver alapokhoz. Ideális rekordméretnek néhány százezer tűnik Menüszerkezete, a modulok integrációja lehetővé teszi, hogy nagyon kevés könyvtárossal lefedhető legyen a működtetés: komoly hiányosságnak tűnik az authority control hiánya és a tartalmi feltárás viszonylagos korlátozottsága. Központba állítja a katalogizáló részt és a vele szorosan összefüggő OPAC modult, s ezekhez csatlakozik a többi részegység: OPAC, Acquision, Circulation, Serials, Marc interfész, BASIS plus csatlakozás. - A TINLIB-ről elmondható, hogy a kis és közepes könyvtárak ideális rendszere. Nem elsősorban amiatt, mert egy erőteljes szerver ne tudna akár több millió tételt és több ezer olvasót is kiszolgálni, hanem a feldolgozási képességeinek egyszerűsége miatt Nagyságrendi korlátjain túl erőssége a jól megvalósított authority control, a tezaurusz

használat és az ETO ill. UDC engedélyezése Külön lehetőséget rejt magában az, hogy a rendszer egy hálózatban jól összekapcsolható DOS alatt futatott „alkönyvtáraival” míg az ún. catalog egy nagyobb UNIX gépre telepíthető Elsőszámú hazai referenciahelye a Gödöllői Egyetemi Könyvtár. A TINLIB az egyes munkafolyamatok kezelésére elkülönült modulok integrált rendszere. A modulok megoszlása talán eltér kicsit a megszokottól, de mégis célszerűen kialakított Katalógus és visszakeresés, kölcsönzési modul, könyv-beszerzés, periodika menedzsment, könyvtárközi kölcsönzés, adatstruktúra és adatátviteli modul, kommunikációs rész. 64 18/A., Klasszikus vezetéselméleti irányzatok. A könyvtári menedzsment és minőségbiztosítás kérdései, lehetőségei Vezetési-szervezési és szervezet problémák évezredek óta léteznek. Az egyiptomiak több évtizedig, évszázadig tartó építkezéseitől, a tatárok információs

rendszerétől kezdve az állami, az egyházi és a katonai élet minden területén mindenkor jelentkeztek vezetési-szervezési feladatok Gyökerei az ókorban, a filozófiában keresendők, később önálló tudománnyá vált. Az igazgatás, a vezetés, az irányítás és a menedzsment. Az igazgatás, a vezetés és az irányítás alapfogalmakat egymás szinonimáiként is használják. A KÖNYVTÁRI MENEDZSMENT ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS KÉRDÉSEI,LEHETŐSÉGEI Első hallásra furcsának tűnt a könyvtárban minőségről és minőségmendzsmentről beszélni. A minőségi kultúra és a minőségi szabványok használata manapság főként az angolszász és a holland könyvtárakban fordul elő, itthon a minőségi szemlélet még csak nyomokban lelhető fel. A helyzet azonban egyre gyorsabban változik: a könyvtáraknak egyre inkább bizonyítani kell a hatékony forrásfelhasználást. A ’80-as évek közepétől egyre több, a közművelődési könyvtárak

marketingtevékenységét elemző szakkönyv és cikk jelent meg, jelezve, hogy a gyakorlatban is egyre több közművelődési könyvtárban terjedt el a piacorientált szemlélet és tevékenység. A stratégiai tervezés: A tervezés minden könyvtári tevékenység kezdetét megelőző folyamat. A tervezés során alapvetően a következő kérdésekre kell választ adni: (menedzsment alapfunkciók)    mit kell csinálni? hogyan kell csinálni? mikor kell csinálni? A világon mindenütt mindinkább figyelnek a minőségre, hiszen a felhasználók egyre igényesebbek, és nem fogadják el a rossz minőséget. A minőségi szemlélet a ’70-es évektől kezdődően elérte a könyvtárakat és szolgáltatásaikat is. Ezt a folyamatot nagyban elősegítette a minőséggel kapcsolatos szabványok megjelenés a szolgáltatások területén is. Megjelent és széles körben elterjedt a TOM, az átfogó minőségelvű irányítás módszere, amely a magas színvonalú

minőség eléréséhez szükséges tennivalókat foglalja magába. A fejlett országok könyvtáraiban egyre jobban terjed az újfajta szemlélet és módszer alkalmazása. Total Quality Management (TOM. Átfogó Minőségelvű irányítás Az 1987-ben megjelent ISO 9000 szabványsorozat azokat a management-szempontokat és elvárásokat összegzi, amelyek alkalmazása szükséges az egyenletes megbízható minőség eléréshez. Az ISO 9000-es szabványsorozatról elmondható, hogy világszerte alkalmazzák, és intézmények, vállalatok tízezrei tanúsíttatják ennek alapján minőségi rendszerüket Előírásait hazánkban az ipar területén már 1988. óta műszaki irányelvként alkalmazzák 1993-ban jelent meg az MSZ ISO 9004-2 számú szabvány, melynek előírásai különféle szolgáltatásokra (pl. műszaki, tudományos, adminisztratív, szakmai, kereskedelmi, pénzügyi, stb) alkalmazhatók E szabvány értelmében a minőség definíciója a következő: " a

termék, vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége, amelyek hatással vannak a termékek, vagy szolgáltatásoknak arra a képességére, hogy a kifejezett vagy várható igényeket kielégítse". 65 TOM (átfogó minőségelvű irányítás: - Felöleli mindazon tevékenységeket, amelyekkel elérhető, hogy egy adott szervezet a használók, megrendelők szükségleteit és igényeit a leghatékonyabb és költségkímélőbb módon elégítse ki, maximálisan kihasználva az összes munkatárs tudását, képességét és együttműködését a továbbfejlesztés folyamatában. A TOM legfontosabb alapelvei:       filozófia: a hiba okok megelőzése, módszer: a vezetés stratégiai irányítása, közreműködése, kiterjedése: valamennyi alkalmazottra a hatékonyság mérése: a minőségköltségek mérése révén a követelmény: hibamentesség az első lépéstől kezdve az átfogott terület: a szervezet egésze cél: állandó

javítás A TOM öt legfontosabb alapelve:      megfelelő légkör megteremtése a felhasználó középpontba helyezése a menedzsment tények és adatok alapján munkatársakra építő vezetés folyamatos minőségjavítás A minőség-ellenőrzés 7 legfontosabb eszköze: A TOM alapja a szolgáltatás minőségének javítása a folyamatok állandó elemzésén és jabbításán keresztül. Ezt a minőség szintjének folyamatos mérésével és értékelésével lehet elérni Ehhez igen sok statisztikai és egyéb adatra és mutatókra van szükség, amelyek gyűjtéséhez és elemzéséhez sikeresen használhatók az alábbi technikák:        Folyamatábra Adatgyűjtőlap Hisztogram Scatter-diagram Kontroll-diagram Pareto-analízis Ishikawa-, vagy ok-okozat diagram (halszálka-diagram) Menedzsment : régi tevékenységforma (ősember → munkamegosztás, piramisok építése)

Tudományos kialakulása : a nagy ipari vállalatok kialakulásától → munkaszervezés, munkamegosztás. Ekkor kezdett önálló tudománnyá válni A XIX századtól írások jelentek meg → tudományos menedzsment (1850-től) Friedrich Wilson Taylor volt az első, aki lefektette az alapjait → Philadelfia, - a tudományos menedzsment megalapítója. Elmélete szerint: meg kell tanítani a munkásokat a legoptimálisabb munkafázisokra. Hagyományok elvetése, új alapokra kell helyezni a kutatást Üresjáratok, fölösleges mozgások kiküszöbölése 66 Személyzeti rendszer fontossága : a dolgozókat a szakértelem és képesség szerint foglalkoztassák és díjazzák. A béremelésnek ösztönző szerepe van → először hangoztatta A dolgozó lássa a helyét, feladatát a rendszerben. A vezető (menedzser) és dolgozó szerepe összhangban legyen Fayol (francia) → az előző gondolat elvein indult és fejlesztette. Megállapította a menedzsment funkciókat: -

tervezés, szervezés, állományszervezés (humánerő, bérezés), igazgatás, ellenőrzés (nagy szerepe van, állandó körforgásban van) Max Weber (német) : 1921-ben írt Wirtschaftgladbach címmel. Őt tekintik a szervezetszociológia megalapozójának Szervezetelméleti kutatásokat végzett Mayo (amerikai) : A szervezetpszichológiát alapította meg. Az egyén, csoport és szervezet viszonyait kutatta Mozgalmat indított „Human relation” néven A régieket elavultnak, antihumánusnak tekintette. Az emberi tényezőt helyezte előtérbe (megvilágítás, virágok, a műhelyben, barátságos környezet) Abraham Maslow (amerikai) : Tovább vitte: megalkotta az emberi szükségletek hierarchiáját: élettani, biztonság, társas kapcsolatok, önértékelés, önmegvalósítás szintje. (Maslow-piramis) II. Tervezés : „Messze jövendővel vess össze jelenkort, ) (Egy XIX. századi „menedzser”) Elemzési folyamat, magába foglalja a jövőre vonatkozó

elképzeléseket, meghatározza az elérendő célokat, és azok eléréséhez szükséges tevékenységeket. Esetlegességek elkerülése : - célszerű előre megtervezni a folyamatokat; - a gyors változások ne érjenek váratlanul, ha előre tervezünk, uralhatjuk a változásokat. Tervezés : jövőkép, küldetés, stratégiai terv, üzleti terv, operációs terv (mindennapi elvégzendő, rövid távú). Fontossági sorrendet készítünk, az alapfeltételek biztosítása Projekt tervek : - egy adott feladat végrehajtása érdekében készülhet, pl. pályázatnál be kell adni tervet projekt célra, hogy mire használjuk. Ütemezés, milyen források végrehajtásra vonatkozó dolgok legyenek benne. Mikorra fejezzük be Költségvetési terv : egy szervezet több szintjén is folyik tervezés. A szervezet egészére vonatkozik a stratégiai terve A terv kidolgozója a legfelsőbb vezetés Üzletági terv (használói) : Működési terv : a tényleges munkafolyamatok

meghatározása. A tervezés optimális folyamata : - a munkatársak bevonása (brain storning - ötletbörze) - a terv legyen reális - a terv legyen rugalmas, ne változtassunk gyakran rajta; Stratégiai tervezés : - előretekintsen, újdonságot hozzon, következetes és objektív legyen, legyenek benne kihívások; Stratégia tervezés során szembesül a környezet a változó szerepével. Fontos eleme az ellenőrzés Meg kell határozni : célokat, feladatokat, irányokat, Erőforrásokat hatékonyan kell elosztani. Fel kell tárni a korlátozó tényezőket. Ha jó a stratégiai terv, akkor megnő a bizalom, szívesen dolgoznak, javulnak a pénzügyi kilátások, javul a munkatársak morálja, motiváltsága, javul a megelégedettség A stratégiai terv kivitelezése : - a fontos adatokat közölni kell, 67 - szakzsargont mellőzzük, - számszerűségek, összefüggések, tendenciák, - a múltról röviden, - összegzés; Legyen stílusa, olvasmányos, rövid, tömör, a

benne szereplő adatok hitelesek legyenek. Küldetés : misszió → küldetésnyilatkozat : - átfogó nyilatkozat, mely meghatározza a szervezet célját, felépítését, filozófiáját; - kiknek szolgáltatunk, milyen szeretne lenni, milyen nem, összegzést tartalmazzon; - változhat; Jövőkép : vízió → rövid terjedelmű, a szervezet ambícióinak szavakba öntése, egy mondatos legyen; - a szervezet stratégiájával összhangban legyen. Pl. : „A világ vezető erőforrása a tudományért, a kutatásért, innovációért” - British Library jövőképe. Mint egy jó reklám, jó szlogen, megjelenhet az intézmény kiadványain is, védjegy is lehet. III. Szervezés : az erőforrások közötti kapcsolatok tudatos megteremtése. Szempontjai a könyvtárban : - Célirányosság : a munka, ami nem járul hozzá céljaink eléréséhez, az szükségtelen; - Kommunikáció: céljaink elérését a hatékony kommunikáció szolgálja, pl. munkaköri leírás; -

Rugalmasság: - Stabilitás: pótolni a kiesett munkatársakat. A szervezet és szervezés együtt járó fogalom. Szervezet: látható egység, van életkora Az életkor vonatkozhat termékre, szolgáltatásra, stb. Szervezeti alapformák : - hierarchikus : alá-fölé rendeltségi viszony, - funkcionális : feladatok szerinti tagolás, - mátrix szervezet : meghatározott feladatok és projekt jellegű munkák is, - SZMSZ – szervezeti és működési szabályzat, - formális szervezet : jogi keretei vannak, különböző szabályok szabályozzák az életét. (A könyvtár is formális szervezet) - informális : társulás jellegű, csoportok. Irányítását a szervezet tagjai végzik Minden szervezetnek van szervezeti kultúrája. A tagok által osztott hiedelmek, értékek rendszere A magyar könyvtári szervezet : ’50-es évek: könyvtári hálózatokba tagozódtak ’92-ig. A NKÖM Könyvtári Főosztály irányítója. Könyvtári Intézet, Informatikai és Könyvtári

Szövetség Emberi erőforrás gazdálkodás : a szervezetben dolgozó munkatársak tervezése, irányítása, szervezése, vezetése. Teljesítményértékelés : Munkaerő-toborzás Képzés, munkaerő-fejlesztés Fegyelmezés Minőségügy: a kor követelménye a munka, a minőségre törekvés. Egységes elvek alapján, az iparból szivárognak át a különböző területekre. ISO 9000 szabvány A könyvtárügyben is jelen van. ISO szabványcsalád Komoly adminisztratív háttere van Mindent le kell adminisztrálni A könyvtárakban egyébként is minden le van írva. TQM – teljes körű minőségbiztosítás. USA ’70-es években a felső vezetéstől indult el a TQM ötlete. A szervezet minden tagja részt vesz benne 68 T: (teljes) total: - dolgozókra, szolgáltatásra, környezetre, technikai eszközre vonatkozik; Q: (minőség): quality : - vezetési filozófia, úgy kell szervezni, irányítani, hogy a végeredmény megfeleljen a felhasználók elvárásainak, sőt

haladja meg azokat. M, mint management : - irányítási-vezetési kultúra, filozófia, amely lehetőséget teremt az egyének kibontakozására is. Közös döntés, közös felelősség A munkatársak naprakészek, a továbbképzésnek nagy szerepe van Fontos eleme a humánerőforrás A minőség jellemzői : személyes minőség : képesség, készségek, tapasztalat, gyakorlat, erőnlét. Puha minőség : akarat, hozzáállás, elkötelezettség, kapcsolatok. Csapat minőség : az egyének ill a csapat minőségétől függ. A TQM egyéb jellemzői : a folyamatos jobbításra való törekvés. Lehetőleg előzzük meg a hibákat A vezetőknek fontos szerepe van A munkahelyi kultúra megváltoztatása Ellenőrzés Jelentős szerepe van a kontrollnak Külső szakmai kontroll Belső, önkontroll, folyamatosan ellenőrizzük saját munkánkat Elemzési technikák SWOT-elemzés: (Streng, Weaknes, Opportines, Tratcy) erősség, gyengeség, félelmek, lehetőségek. PEST-analízis :

tágabb környezet vizsgálata. Politics (pl jogi szabályozás is), Econimics (gazdasági), Sociesty (társadalmi), Technics (technikai) Folyamatábra. Adatgyűjtő lap Hisztogramm: gyakoriság eloszlás koordinátarendszerben Kontroll diagramm : egy adott időszak teljesítménymérésére 37 % hibák száma hibaszázalék Pareto-elemzés : a probléma okait keresi. Kockázatkezelés: 1 Pareto-analízis: 80-20 elv → egy hiba kialakulásához 80 %-ban csak néhány ok járul hozzá (jelentős okok), az összes többi gyakorlatilag elhanyagolható (20 %). A néhány, jelentős ok kijavításával gyakorlatilag megszűnik a probléma. Diagram: mely okok hány százalékkal járulnak hozzá a probléma kialakulásához? 27 % 49 35 stb NCM : csoportos alkotó technika, 10 fő alatt jó, több az eszközigénye, mindenkinek NCMmunkalapot és szavazókártyát készíteni, a táblára kerülnek az ötletek. Az ülésvezető ismerteti a problémát. Mindenki átgondolja sorban,

egymás után felírják a táblára Halszálka-diagram, vagy Ishikawa-elemzés : ok-okozati összefüggést tár fel. hibaok kategória hibaok kategória hibaok kategória ok ok ok ok ok ok PROBLÉMA ok ok ok ok hibaok kategória Nyíregyháza, 2004. június 10 Benyovszky Pál (30) 368 75 68 bepa@mailbox.hu ok hibaok kategória