Egészségügy | Betegségek » A máj és az epe betegségei

Máj és epe betegségei Alfa 1-antitripszin hiánya A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A veleszületett (öröklődő) betegségben a fehérjebontó enzimek (olyan fehérjék, amelyek különböző anyagok átalakulását gyorsítják) működését gátló alfa1-antitripszint a máj képtelen kiválasztani. Az alfa1-antitripszin a májsejtekben reked, a májsejteket károsítva májzsugorodást, rostos szövet képződését, azaz hegesedést (fibrózis), felnőtteknél tüdőtágulást hoz létre. Az alfa1-antitripszin gyakorlatilag minden testnedvben előfordul (könny, nyál, tüdőben lévő váladékban, a nyombélben lévő nedvben, az agyi és gerincvelői folyadékban). Kezelés A vér

alfa1-antitripszin hiánya laboratóriumi vizsgálatokkal mutatható ki. Kezelése műtéti megoldás – májátültetés. A felnőtteknél a tüdőtágulás kezelése gyógyszerekkel történik, a fertőzések elkerülésére. A máj alkohol miatti károsodása A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A máj károsodását a mértéktelen, nagy mennyiségben fogyasztott – különösen a tömény szeszes – alkohol okozza. A májkárosodáshoz, májzsugorodáshoz vezethet az elfogyasztott alkohol mennyisége, amely a nőknél napi 2 dl bor, vagy fél deciliter whisky, férfiaknál ennek a háromszorosa. Az alkohol a májzsugorodáson kívül zsírmájat (a máj zsíros elfajulása, amelyet a

vérárammal érkező és a májsejtek belsejében (plazmájában) túlzott zsírmennyiségben felhalmozódó zsír okoz, pl. alkohol mérgező, májkárosító hatása miatt), májgyulladást és a felszívódásban keletkező zavar pedig hiányállapot-betegséget hozhat létre. Az alkoholos májkárosodás tünetei nagy mértékben az elfogyasztott alkohol mennyiségétől és az időtartamától (mennyi ideje, milyen régóta) függ. Az alkohol miatti elváltozási tünetek férfiaknál a heresorvadás, és a mellnövekedés. Az alkohol okozta májgyulladásnál fellépő tünetek: láz, sárgaság, nagyobb és fájdalmas máj, a bőrön póklábszerű vérér tágulatok. Májzsugorodásnál a hasüregben felszaporodhat a folyadék, megnagyobbodott lép, a portális véna, vagyis a májkapu-gyűjtőér rendszerében kialakuló magas vérnyomás, veseelégtelenség, májrák is jelentkezhet. Kezelés A betegség diagnosztizálása tapintással és tűbiopsziával (szövetmintavétel

laboratóriumi vizsgálatokra) történik. Laboratóriumi vizsgálatok a gamma-glutamil transzpeptidáz májenzim magas szintjét mutatja. Az alkoholizálás folytatása fokozatosan tovább romló, és halálhoz vezető májkárosodást okoz. Az alkoholfogyasztás abbahagyása után a májkárosodás rendszerint elmúlik, a máj működése helyre áll, kivétel a már meglévő májzsugor. Az alkoholfogyasztás szenvedélybetegség. Abbahagyása komoly erőfeszítést kíván Ebben segítségre van az ivásról leszoktató program a Névtelen Alkoholisták Egyesületében, vagy pedig önkéntes alkoholelvonó kúra. 1 A máj áttétet képező daganatai A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A

máj rosszindulatú daganata lehet elsődleges, amikor magában a májban keletkezik (a májsejtjeiből vagy az epeutakból kiindulva) vagy másodlagos, amikor a szervezet különböző szerveiben (pl. gyomor, hasnyálmirigy, tüdő, vastagbél, végbél) jelenlévő rákos daganatok áttétet képezve a májban is daganatot hoznak létre. A máj áttétek útján létrejövő daganatait okozhatja a vérképző szervek rákja, pl. a nyirok rosszindulatú daganatai, vagy fehérvérűség (leukémia, a vérképző és nyirokképző rendszer egész szervezetet érintő daganatos betegsége). A betegségben fellépő tünetek: májnagyobbodás, étvágytalanság, súlycsökkenés, nyomásra érzékeny máj, hasüregi folyadékgyülem (oka a máj felszínéről a hasüregbe szivárgó folyadék, amelyet a máj ereiben történő elzáródás miatti magas vérnyomás hoz létre), az egyre súlyosabbá váló sárgaság (mivel a daganat az epevezetékben, a májvezetékben vagy a közös

epevezetékben az epe lefolyását akadályozó elzáródást hoz létre, az epe nem a bélbe jut, hanem teljesen felszívódik a véráramba, megnő a vér epefesték tartalma, a vizelet sötétbarna (az epefesték ugyanis a veséken keresztül kerül kiválasztásra), a széklet pedig világos és agyagszerű lesz, mivel a zsír emésztetlen marad, a bőrben lerakódik az epefesték, ami a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződését okozza). Az agy működésében is zavarok lépnek fel (tudatzavar, aluszékonyság, lomha mozgás, lassú beszéd, tájékozódási képtelenség, eszméletvesztés, kóma) a vérben maradó mérgező anyagok miatt, mivel a máj a daganat okozta működési elégtelenség következtében nem távolította el a szervezetre káros, toxikus anyagokat. Kezelés A májáttétek a kezdeti stádiumban ultrahang vizsgálattal, komputertomográf (CT) vizsgálattal, mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) májbiopsziával (szövetmintavétel)

laparoszkópiával (a hasfalon át hasüregbe vezetett világító berendezéssel ellátott hajlékony csőalakú optikai eszköz, a belső szervek megtekintésére) mutathatók ki. Egyes daganatok műtéti beavatkozással eltávolíthatók, de kiterjedt áttét esetén csak a betegség tüneteinek kezelésére van mód. A kezelés daganatellenes gyógyszerekkel, sugárkezeléssel történik. A máj ereinek – különböző betegségek miatt kialakult – rendellenességei A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A máj vérellátását a májverőér (artéria hepatika) és a májkapu gyűjtőér (véna porté) biztosítja. A májverőéren a szívből érkező vér, míg a belek, a lép, és a

hasnyálmirigy felől érkező vér (a táplálék elemeit, azaz a máj által feldolgozandó alkotókat tartalmazó vér) a májkapu gyűjtőéren (portális véna) folyik keresztül. A szívből, a belekből, a lépből, és a hasnyálmirigyből érkező vér összekeveredik, és a máj gyűjtőerén át a szervezet legnagyobb vénájába (az alsó fő gyűjtőérbe, a véna káva inferiorba), majd innen a szívbe ömlik. A máj ereinek megbetegedését okozhatja pl. szívelégtelenség, öröklött betegségek, vérszegénység (amelyben a rendellenes vörösvértestek a máj ereit elzárva hoznak létre májkárosodást). 2 Súlyos szívelégtelenség miatt (szívelégtelenség: a szív pumpavégző funkciójának, a szívizom erejének nagyfokú csökkenése, amelynek következtében a szív nem képes a vért megfelelően továbbítani) a májkapu gyűjtőereiben magas vérnyomás jöhet létre. A megemelkedett nyomás károsítja a májsejteket, a nyelőcső visszereinek

kitágulát (és ezek sérülése esetén esetleg bekövetkező súlyos vérzéseket), lépnagyobbodást okoz. Szívelégtelenség kezelése és gyógyítása esetén a máj működése is rendeződik. A máj károsodásához és májnagyobbodáshoz vezethet öröklött rendellenesség is, mint pl. a teleangiektázia, a szervezet ereinek vérzéses tágulata (ami gyomor- és bélvérzéssel, a bőrön és a nyálkahártyán számtalan érdaganattal járó betegség). A tág erek a verő- és gyűjtőereket közvetlenül összekötik (rövidre zárják) és nagyfokú szívelégtelenséget okoznak. A májkárosodást okoz a májban működésképtelen hegszövetek (cirrózis) és felszaporodott rostos szövetek (fibrózis) létrejötte, valamint olyan daganatok, amelyeket jóindulatú erek képeznek. Kezelés A betegség diagnosztizálása a tünetek alapján, ultrahang vizsgálattal, komputertomográf vizsgálattal (CT), májbiopsziával (szövetmintavétellel), történhet. A

gyógyszeres kezelés minden esetben a betegség kiváltó okának megfelelően történik. A máj ereinek betegségei – Budd–Chiari-szindróma A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A máj vérellátását a májverőér (artéria hepatika) és a májkapu gyűjtőér (véna porté) biztosítja. A májverőéren a szívből érkező vér, míg a belek felől érkező vér (a táplálék elemeit, azaz a máj által feldolgozandó alkotókat tartalmazó vér) a májkapu gyűjtőéren folyik keresztül. A szívből és a belekből érkező vér összekeveredik és a máj gyűjtőerén át a szervezet legnagyobb vénájába (az alsó fő gyűjtőérbe, a véna káva inferiorba), majd innen a szívbe

ömlik. A Budd–Chiari-szindróma ritkán előforduló betegség, amely a májvénák trombózisa következtében jön létre. A májból kilépő nagy vénákat (májkapu gyűjtőér vagy az alsó fő gyűjtőér) részben vagy teljes mértékben vérrög zárja el. A Budd–Chiari-szindrómát létrehozó ok ismeretlen. Okozhatja pl nagyfokú véralvadási hajlam, vagy lehet veleszületett rendellenesség. A betegség kialakulásakor az igen heves tünetek hirtelen vagy fokozatosan kezdődhetnek. A máj a benne rekedt vértől megduzzad, érzékeny, felszínéről a hasüregbe szivárgó folyadék folyadékgyülemet, a vérpangás a portális vénában, a májkapu-gyűjtőér rendszerében magas vérnyomást okoz (a szövődmények viszont hosszú ideig, akár több hónapig, sem jönnek létre, mint pl. a portális keringést és a nagyvérkört közvetlenül összekötő, májat kikerülő vénák keletkezése, azaz a kollaterális hálózat, amely nyelőcsői visszértágulat és

komoly vérzések oka lehet). A tüneteket kiegészítheti láz, sárgaság. Ha a véralvadék a szívbe vezető véna alsó szakaszát elzárja, ödéma keletkezik az alsó végtagokban, és a hasüregi folyadékgyülem is megnő. Kezelés Budd–Chiari-szindróma diagnosztizálása a jellegzetes tünetek, a vénák kontrasztanyaggal való feltöltése utáni röntgenfelvétellel, mágneses rezonanzia (MRI) vizsgálattal, ultrahang vizsgálattal, valamint májbiopsziával (szövetmintavétellel) történhet. A betegség kezelése vérrögöt feloldó és véralvadásgátló gyógyszerekkel történhet. A teljesen elzáródott vénák esetén sebészeti beavatkozásra (amelyben a májat kikerülve összekötik a portális vénát és az alsó fő gyűjtőeret), vagy pedig májátültetésre kerülhet sor. 3 A máj ereinek betegségei – májverőér rendellenességek A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a

hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A máj vérellátását a májverőér (artéria hepatika) és a májkapu gyűjtőér (véna porté) biztosítja. A májverőéren a szívből érkező vér, míg a belek felől érkező vér (a táplálék elemeit, azaz a máj által feldolgozandó alkotókat tartalmazó vér) a májkapu gyűjtőéren folyik keresztül. A szívből és a belekből érkező vér összekeveredik és a máj gyűjtőerén át a szervezet legnagyobb vénájába (az alsó fő gyűjtőérbe), majd innen a szívbe ömlik. A májverőéren szív felől érkező vér a máj támasztószövetét és az epe csatornácskáinak falait látja el vérrel. (Ez utóbbi csak a májverőéren keresztül kap vért) Ha gyulladás, érelmeszesedés, sérülés, műtéti trauma, véralvadék, ami az érfal

gyulladása vagy gyógyszerek miatt keletkezett, vagy fertőzés az artéria vagy az artéria oldalágainak szűkületét, elzáródását okozza, a máj nagyfokú károsodása következik be. A májverőéren az érfal gyenge részein létrejött aneurizma (érfal kiboltosulása) oka szintén fertőzés, sérülés, érelmeszesedés vagy a verőér gyulladása. Ez a kiboltosulás (kidudorodás) a mellette lévő epevezetékre nyomást gyakorol, beszűkíti, esetleg elzárja, ami sárgasághoz vezet, mivel a májból az epe elfolyását meggátolja. [Sárgaságnál a bőr és a szem fehérjének sárgás elszíneződése jön létre, mivel a bőrben lerakódik az epefesték. Az epevezeték elzáródása miatt az epe nem jut a bélbe, hanem teljesen felszívódik a véráramba, megnő a vér epefesték tartalma, a vizelet sötétbarna (mivel az epefesték a veséken keresztül kerül kiválasztásra), a széklet pedig világos és agyagszerű lesz.] A májverőéren keletkezett

aneurizma megrepedése komoly vérzéshez vezethet. Kezelés A májverőérben keletkezett rendellenességek kezelése minden esetben a kiváltó oknak megfelelően történik. A verőér aneurizma megrepedésének kezelése a májverőerébe vezetett katéteren át az eret elzáró anyag befecskendezésével történik. Eredménytelenség esetén sebészeti beavatkozással szüntetik meg a májverőér vérzését. A máj ereinek betegségei – portális véna-trombózis A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A máj vérellátását a májverőér (artéria hepatika) és a májkapu gyűjtőér (véna porté) biztosítja. A májverőéren a szívből érkező vér, míg a belek, a lép, és a

hasnyálmirigy felől érkező vér (a táplálék elemeit, azaz a máj által feldolgozandó alkotókat tartalmazó vér) a májkapu gyűjtőéren (portális véna) folyik keresztül. A szívből, a belekből, a lépből, és a hasnyálmirigyből érkező vér összekeveredik, és a máj gyűjtőerén át a szervezet legnagyobb vénájába (az alsó fő gyűjtőérbe, a véna káva inferiorba), majd innen a szívbe ömlik. A májkapu-gyűjtőér (portális véna) elzáródását okozó vérrög (trombózis) kialakulhat májzsugor, májrák, gyomorrák, hasnyálmirigyrák, epeutak gyulladásos betegsége stb. miatt, de a trombózis létrejöttének oka lehet minden olyan betegség, ami a véráramlást gátolja. A trombózist újszülötteknél a köldök fertőződése hozhatja létre. A portális véna biztosítja túlnyomórészt a máj vérellátását. Elzáródása nagyon komoly májkárosodáshoz vezet. Májsejtek pusztulását, a portális vénában létrejövő magas

vérnyomás a nyelőcső visszereinek kitágulát (és ezek sérülése esetén esetleg bekövetkező súlyos vérzéseket), lépnagyobbodást okoz. 4 Amikor a trombózis lassan jön létre, lehetővé teszi – a májkapu-gyűjtőerében kialakult magas vérnyomás miatt – olyan vénák keletkezését, amelyek a portális keringést és a nagyvérkört közvetlenül kötik össze, kikerülve a májat. (Ez a kollaterális hálózat) Emiatt viszont olyan anyagok is bekerülhetnek a vérkeringésbe, amelyeket a máj normális esetben eltávolítana a vérből. Ha a portális véna újra szabaddá válik (megszűnik a vér útját elzáró vérrög), a portális vénában a magas vérnyomás megmarad. A májkapu-gyűjtőér rendszerében fellépő magas vérnyomás lépnagyobbodást, hasüregi folyadékgyülemet hozhat létre. Kezelés A portális véna-trombózis diagnosztizálása a tünetek alapján, ultrahang vizsgálattal, komputertomográf vizsgálattal (CT), májbiopsziával

(szövetmintavétellel), valamint a májvénák kontrasztanyaggal való feltöltése utáni röntgenfelvétellel történhet. A gyógyszeres kezelés célja a májkapu gyűjtőerében létrejött magas vérnyomás csökkentése, és a nyelőcső visszereiből fellépő vérzések megelőzése, a vérrög feloldása. Teljesen elzáródott véna esetén sebészeti beavatkozásra (amelyben a májat kikerülve összekötik a portális vénát és az alsó fő gyűjtőeret) kerülhet sor. A máj ereinek betegségei – vénaelzáródási betegség A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A máj vérellátását a májverőér (artéria hepatika) és a májkapu gyűjtőér (véna porté) biztosítja. A

májverőéren a szívből érkező vér, míg a belek felől érkező vér (a táplálék elemeit, azaz a máj által feldolgozandó alkotókat tartalmazó vér) a májkapu gyűjtőéren folyik keresztül. A szívből és a belekből érkező vér összekeveredik és a máj gyűjtőerén át a szervezet legnagyobb vénájába (az alsó fő gyűjtőérbe), majd innen a szívbe ömlik. A betegséget a májban található apró gyűjtőerek elzáródása hozza létre bármelyik életkorban, de főként az 1–3 éves gyermekek veszélyeztetettek. A betegséget okozhatja minden májat károsító anyag, gyógyszerek, daganat ellen adott gyógyszerek, sugárkezelés stb. A kis gyűjtőerek (vénák) elzáródása miatt a májban csökken a vérellátás, májsejtkárosodást okozva. Hasi folyadékgyülem létrejöttéhez is vezethet a máj felszínéről a hasüregbe szivárgó folyadék. Az apró gyűjtőerek elzáródása a májkapu-gyűjtőér rendszerében magas vérnyomáshoz

vezethet, és olyan vénák jöhetnek létre, amelyek a portális keringést és a nagyvérkört közvetlenül kötik össze, kikerülve a májat (kollaterális hálózat), ami miatt viszont olyan anyagok is bekerülhetnek a vérkeringésbe, amelyeket a máj normális esetben eltávolítana a vérből. A kollaterális erek a szervezetben jellegzetes részeken keletkezhetnek, mint pl. a nyelőcső alsó szakaszán. Az itt lévő tágult, kanyargós erek nyelőcső-visszértágulathoz vezetnek, amelyek igen sérülékenyek, és sérülésüknél igen komoly vérzés léphet fel. A máj kicsi gyűjtőereinek elzáródása többnyire hamar megszűnik, és helyreáll a máj normális vérkeringése. Az előforduló visszafordíthatatlan károsodás viszont sok esetben halált, májzsugorodást okoz. Ha a betegséget a jamaicai Senecio-levelekből készített gyógytea okozta, az apró vénák elzáródása krónikussá válva többször létrejöhet. Kezelés A betegség diagnosztizálása

után a kezelés a betegséget kiváltó oknak megfelelően történik, ami rendszerint az elzáródást okozó anyag, gyógyszer stb. abbahagyásából áll Zsírmáj 5 A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A zsírmáj a máj zsíros elfajulása, amelyet a vérárammal érkező és a májsejtek belsejében (plazmájában) túlzott zsírmennyiségben felhalmozódó zsír okoz. A zsírforgalom központja a máj. A máj zsírfeldolgozó képességét gátolhatja elsősorban alkohol, egyes baktériumok, vírusos fertőzések, mérgező anyagok (alkohol), és ez májelzsírosodáshoz vezethet. Okozhatja még elhízás, cukorbetegség, egyes gyógyszerek, terhesség, hiányos vagy fehérjehiányos

táplálkozás, de lehet veleszületett elváltozás stb. De a zsírmáj létrejöttének oka sok esetben ismeretlen (pl. újszülöttek esetében) Az elváltozás többnyire tünetmentes. A megnagyobbodott máj néha okozhat sárgaságot, hányingert, hányást, fájdalmat. Kezelés A betegség diagnosztizálása tapintással és tűbiopsziával (szövetmintavétel laboratóriumi vizsgálatokra) történik. A kezelés minden esetben a kiváltó oknak megfelelően történik. A cél az ok megszüntetése, mivel a betegség – pl. ismételt alkoholbevitel esetén – májzsugorodáshoz vezethet Az epehólyag ritkán előforduló betegségei A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. Az epehólyag a máj alatt fekvő körte alakú szerv, amelynek feladata a

májban folyamatosan termelődő és a májsejtekből az epeutakba kerülő (sárgászöld, híg, nyákos tartalmú) epe tárolása, és étkezéskor a belekbe juttatása. Az epe az epehólyag és a nyombél (a vékonybél legfelső része) közötti epevezetéken keresztül ömlik a bélbe, és itt a táplálékkal összekeveredve megkezdi az emésztő működését. Az epében epesók, bilirubin, és az oldott állapotban lévő koleszterin, valamint egyéb zsírok is találhatók, az emésztés elősegítésére. Eper-epehólyag betegséget hoz létre az epehólyagot bélelő vörös színű nyálkahártyában apró sárga szemcsék formájában lerakódott koleszterin. Az epehólyag belsejében létrejöhetnek jóindulatú – hosszú elnyúlt kocsányon a hólyaggal összefüggő – polipok (daganatok). Ha az epehólyag működésében, ürülésében zavarokat okoz (az epe ürülésekor az áramlással együtt mozogva a daganat elzárhatja az epevezetéket), az epehólyag

eltávolítása szükséges. Az epehólyag nyálkahártyáján idősebb korban keletkező (kesztyűujjszerű) kiboltosulások. Krónikus gyulladást hozhat létre, ami az epehólyag eltávolítását indokolttá teszi. Az epevezeték elzáródását okozhatja orsógiliszta (Ascaris lumbricoides) vagy féregfertőzés (Clonorchis sinensis) is. Kezelés A betegség diagnosztizálása ultrahangvizsgálattal, az epehólyag röntgenvizsgálatával (kontrasztanyag elfogyasztása után), komputertomográf (CT) vizsgálattal, laboratóriumi vizsgálatokkal és a tünetek alapján történik. A fellépő gyulladás gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel kezelhető. Az epehólyagban keletkező polipok vagy a nyálkahártya kiboltosulás esetén sebészeti megoldással az epehólyag eltávolítására kerülhet sor. Az epeút elsődleges hegesedése (primer biliáris cirrózis) 6 A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a

hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. Az epehólyag a máj alatt fekvő körte alakú szerv, amelynek feladata a májban folyamatosan termelődő és a májsejtekből az epeutakba kerülő (sárgászöld, híg, nyákos tartalmú) epe tárolása, és étkezéskor a belekbe juttatása. Az epe az epehólyag és a nyombél (a vékonybél legfelső része) közötti epevezetéken keresztül ömlik a bélbe. A betegség oka ismeretlen, de gyakran autoimmun (a szervezet saját anyagai váltanak ki immunválaszt vagyis egy önpusztító folyamat, mivel a szervezet a saját szövetei, sejtjei ellen termel ellenanyagot, megtámadva ezzel saját szerveit, sejtjeit) betegségben lép fel. Az elsődleges epeút hegesedésnél fellépő epeútgyulladás meggátolja az epefolyást a májsejtekből. A máj tovább termeli

az epét, ami a májban marad, vagy a vérpályába jut Az epeút gyulladás a máj gyulladását, és a máj szivacsszerű, hálózatos hegesedését okozza. A fokozatosan létrejövő betegség első tünetei pl. az epe összetevőinek véráramban maradása miatt a bőr viszketése, fáradékonyság. Később világos és agyagszerű, zsíros széklet, a májzsugorodás tünetei (gyengeség, étvágytalanság, hányinger, táplálkozási hiányállapot a felszívódás zavarai miatt, izomsorvadás, a bőrön póklábszerű értágulatok, idegműködési zavarok, férfiakon a mell megnagyobbodása és heresorvadás, kézdeformáció, a tenyerek vérbő, vörös elszíneződése stb.), sárgaság jelenhetnek meg Kezelés A betegség diagnosztizálása a különféle tünetek alapján, laboratóriumi vizsgálatokkal, endoszkópos (világító berendezéssel ellátott hajlékony, csőalakú optikai vizsgáló eszköz) vizsgálatokkal, biopsziával (szövetmintavétel) történik. A

betegség kezelésére gyógyszer nincs. A viszketés ellen kolesztiramin gyógyszer adható. A tápanyagfelszívódási zavarok miatti hiánybetegség esetén vitaminpótlás szükséges. A betegség végső stádiumába lépett betegeknél májátültetésre kerülhet sor. Az epevezeték daganatai A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. Az epehólyag a máj alatt fekvő körte alakú szerv, amelynek feladata a májban folyamatosan termelődő és a májsejtekből az epeutakba kerülő (sárgászöld, híg, nyákos tartalmú) emésztőnedv, az epe tárolása, és étkezéskor a belekbe juttatása. Az epe az epehólyag és a nyombél közötti epevezetéken keresztül ömlik a bélbe, és itt a táplálékkal összekeveredve megkezdi az emésztő

működését. Az epevezetékeket, az epének az epehólyagból kivezető útját elzárhatják epekövek, jóindulatú daganatok és rákos daganatok. Rosszindulatú daganat leggyakrabban a gyomor mögött található emésztőnedvet és hormont termelő hasnyálmirigy fejében jön létre, ott, ahol a közös epevezeték halad. A daganat az epevezetéket összenyomva, az epeelfolyást meggátolja. A rákos daganat néha az epeutakból indulhat ki (a közös epevezeték és a hasnyálmirigy kivezető csövének egymásba torkollásánál, az epehólyagból stb.) A daganatok az epecsatornákat összenyomva sárgaságot hozhatnak létre. (A bőr és a szem fehérjének sárgás elszíneződése, amelyet a bőrben lerakódott epefesték okoz, mivel az elzáródott epevezetékből az epe nem jut a bélbe, hanem a véráramba felszívódva a vér epefesték tartalmát növeli meg.) Sárgaságon kívüli felléphet étvágytalanság, súlyvesztés, láz, és a bőr viszketése. Az

epecsatorna daganat miatti elzáródása bakteriális fertőzést is okozhat 7 Kezelés Az elzáródás diagnosztizálása ultrahangvizsgálattal, az epehólyag röntgenvizsgálatával (kontrasztanyag elfogyasztása után), komputertomográf (CT) vizsgálattal, laboratóriumi vizsgálatokkal, biopsziával (szövetmintavétel) és a tünetek alapján történik. A daganatok kezelése minden esetben a kiváltó októl függ. Sebészeti beavatkozással a egy részük eltávolítható. Az epeelfolyás biztosítására egy kis csövecskét helyeznek a daganatos epeút szűkületébe. Ezen keresztül az epe és a gennyes váladék egy része elfolyhat. A rosszindulatú daganatok kezelése kemoterápiás (daganatellenes) gyógyszerekkel történik. Ismeretlen eredetű hegesedő epeútgyulladás (primer szklerotizáló kolangitisz) A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el.

Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. Az epehólyag a máj alatt fekvő körte alakú szerv, amelynek feladata a májban folyamatosan termelődő és a májsejtekből az epeutakba kerülő (sárgászöld, híg, nyákos tartalmú) epe tárolása, és étkezéskor a belekbe juttatása. Az epe az epehólyag és a nyombél (a vékonybél legfelső része) közötti epevezetéken keresztül ömlik a bélbe. A hegesedő epeútgyulladást létrehozó ok ismeretlen, de gyakran autoimmun betegségben (a szervezet saját anyagai váltanak ki immunválaszt vagyis egy önpusztító folyamat, mivel a szervezet a saját szövetei, sejtjei ellen termel ellenanyagot, megtámadva ezzel saját szerveit, sejtjeit) lép fel, ezen kívül okozhatja fekélyes vastagbélgyulladás, és különböző gyulladásos bélbetegség is. Az epeút hegesedésnél fellépő májon

belüli és a májon kívüli epeútgyulladás meggátolja az epe elfolyását a májsejtekből. A gyulladás miatt létrejövő szöveti hegesedés az epeutak szűkületét és elzáródását okozza, amely májzsugorodást hoz létre. A fokozatosan létrejövő betegség az epe összetevőinek véráramban maradása miatt a bőr viszketését, fáradékonyságot, sárgaságot (a bőr és a szem fehérjének sárgás elszíneződése, amelyet a bőrben lerakódott epefesték okoz) hoz létre. Az epeutak gyulladása fájdalommal, lázzal jelentkezik. Máj és lépnagyobbodás, vagy májzsugorodás léphet fel A máj portális vénájában, azaz a májkapu-gyűjtőér rendszerében magas vérnyomás alakulhat ki, amely miatt a hasüreg szerveiből a vénás vér nem a májvénán keresztül jut vissza a vérkeringésbe, hanem kerülő úton halad a szív felé, mivel olyan vénák jönnek létre, amelyek a portális keringést és a nagyvérkört közvetlenül kötik össze, kikerülve

a májat. (Ez a kollaterális érhálózat.) Emiatt viszont olyan toxikus anyagok is bekerülhetnek a vérkeringésbe, amelyeket a máj normális esetben eltávolítana a vérből. A kollaterális erek a szervezet jellegzetes részein keletkezhetnek, mint pl. a nyelőcső alsó szakaszán A nyelőcső alsó szakaszán lévő tágult, kanyargós erek nyelőcső-visszértágulatot okoznak, ezek az erek igen sérülékenyek, és sérülésüknél nagyon komoly, életet veszélyeztető vérzés léphet fel. A májcirrózis hasüregi folyadékgyülemet is létrehozhat. A betegség tünetei lehetnek: világos és agyagszerű, zsíros széklet, gyengeség, étvágytalanság, hányinger, táplálkozási hiányállapot a felszívódás zavarai miatt, izomsorvadás, a bőrön póklábszerű értágulatok, idegműködési zavarok, férfiakon a mell megnagyobbodása és heresorvadás stb.), sárgaság Kezelés A hegesedő epeútgyulladás diagnosztizálása a különféle tünetek alapján,

laboratóriumi vizsgálatokkal, endoszkópon keresztül kontrasztanyag befecskendezése az epeutakba, majd röntgenátvilágítás, biopsziával (szövetmintavétel) történik. 8 A betegség kezelésére gyógyszer nincs, az egyetlen lehetséges megoldás a májátültetés. A gyulladások okozta hegesedések miatt beszűkült epeutakat endoszkóppal vagy sebészeti beavatkozással tágítják. Az ismétlődő epeút fertőzések antibiotikumokkal kezelhetők. A viszketés ellen kolesztiramin gyógyszer adható. A tápanyagfelszívódási zavarok miatti hiánybetegség esetén vitaminpótlás szükséges. Májelégtelenség A máj nem kielégítő működése különböző súlyos betegségek következménye. A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő

erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A máj működésének kórossá válását okozhatja járványos májgyulladás (fertőző vírusos, sárgasággal járó betegség, amely májsorvadást is okozhat), májzsugorodás (keletkezhet vírusos májgyulladástól, gyógyszerektől, alkoholtól), a portális véna, vagyis a májkapu-gyűjtőér rendszerében kialakuló magas vérnyomás (ami a májat kikerülő vénák létrejöttéhez vezet, a toxikus anyagok emiatt a vérbe kerülnek, mivel a máj nem tudja eltávolítani ezeket). A máj működésének elégtelensége miatt fellépő tünetek: az agy működésének zavarai (tudatzavar, lassú beszéd, tájékozódási képtelenség), aluszékonyság, lomha mozgás, hányinger, gyengeség, fáradtság, étvágytalanság, vérzések. Kezelés A betegség diagnosztizálása a fennálló tünetek, laboratóriumi vizsgálatok, ultrahang, komputertomográf (CT) vizsgálatokkal történik. A kezelés minden esetben a

betegséget kiváltó oknak megfelelő. A kezelésben szigorú diétát alkalmaznak (ellenőrzött fehérjebevitel, nátrium alacsony szinten tartása, alkohol kerülése stb.) A betegség kezelés ellenére is gyakran végzetes kimenetelű. Májátültetésre a máj nagyfokú károsodása miatt nagyon kevés beteg alkalmas. Májnagyobbodás (hepatomegália) A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A máj két lebenyének alsó széle normális esetben az utolsó bordákig ér. A máj megnagyobbodása májbetegségre utal, és a megnagyobbodott máj a bordaív alatt tapintható. Általában tünetmentes, de ha a növekedés nagymértékű, kellemetlen teltségérzést jelezhet és nyomásra fájdalom

léphet fel. Kezelés A betegség diagnosztizálása a tünetek alapján, valamint tapintással történik. A májnagyobbodás oka lehet hirtelen fellépő májgyulladás, rövid ideje kezdődött epeút elzáródás, de oka lehet zsírlerakódás is. A máj ebben az esetben puha tapintatú Ha tapintással különálló kemény duzzanat észlelhető, a gyanú rákra terelődik. Májzsugorodás esetén a máj keménytapintatú, és egyenetlen felszínű. A kezelés minden esetben a kiváltó oknak megfelelően történik. Epekő 9 A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. Az epehólyag a máj alatt fekvő körte alakú szerv, amelynek feladata a májban folyamatosan termelődő és a májsejtekből az epeutakba kerülő (sárgászöld, híg, nyákos

tartalmú) epe tárolása, és étkezéskor a belekbe juttatása. Az epe az epehólyag és a nyombél (a vékonybél legfelső része) közötti epevezetéken keresztül ömlik a bélbe, és itt a táplálékkal összekeveredve megkezdi az emésztő működését. Az epében epesók, bilirubin, és az oldott állapotban lévő koleszterin, valamint egyéb zsírok is találhatók, az emésztés elősegítésére. Az epesók pl a szervezetből a béltartalom könnyebb kiürülését segítik elő. Az epesók a vékonybél falán a véráramba szívódnak, a vérből a máj újra kivonja és visszaszállítja az epébe. Az epekő képződését az epehólyagban levő epében oldott sók – bizonyos körülmények közötti (epepangás, az epehólyag vagy epeutak gyulladás folyamatai) – kicsapódása okozza. Az epekövek nagysága és száma rendkívül változó (a diónyi nagyságú epekőtől a sok száz apró epekőig). Az epekő anyaga lehet epefesték, koleszterin, kalciumsók.

Többnyire az epehólyagban keletkezik, de létrejöhet epevezetékben is, ha az epevezeték gyulladások miatt beszűkült, és benne pangó epe található. Az epekő képződéséhez vezethet a gyulladáson kívül elhízás, családi hajlam, helytelen étkezés stb. Az epekő jelenléte nem jelent minden esetben betegséget, egy életen át is lehet tünetmentes, de okozhat igen nagy fájdalommal járó epegörcsöt, életveszélyes fertőzéseket is. Az epekőroham rendszerint éjjel, a has jobb felső felében (a jobb bordaív alatt) igen erős, fokozatosan növekvő fájdalommal jelentkezik, ami a jobb lapocka felé is kisugárzik. A roham oka az epehólyagból elvándorolt kő, ami az epe kivezetőcsövébe beszorult. Ha a kő az epehólyagvezetéket zárja el, akkor az epehólyag kitágul és epepangás keletkezik. A közös epevezeték elzáródása sárgaságot okoz, mivel az epe nem folyhat a bélbe, hanem a vérpályába szívódik fel. Az epecsatornába került kő miatt

súlyos fertőzés is felléphet, mivel az epeutak elzáródnak, a pangó epe a baktériumok táptalaja, és igen gyorsan szaporodva az egész szervezetet veszélyeztető fertőzést okoznak, lázzal, hányingerrel, hányással együtt. Előfordulhat – nagy epekő esetén –, hogy az epekő a bélbe kerül (vékony vagy vastagbélbe), és ott hoznak létre bélelzáródást. Hasnyálmirigy gyulladás jön létre, ha az epekő a hasnyálmirigy-vezetéket zárja el. Kezelés Az epekő diagnosztizálása ultrahangvizsgálattal, az epehólyag röntgenvizsgálatával (kontrasztanyag elfogyasztása után), komputertomográf (CT) vizsgálattal, laboratóriumi vizsgálatokkal és a tünetek alapján történik. A heves roham görcsoldó gyógyszerekkel, és a roham után egy-két napos diétával, az esetleg fellépő gyulladás gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel kezelhető. Ha rendszeresen viszatérő fájdalmas rohamokat okoz az epehólyagban lévő epekő, sebészeti megoldással az

epehólyag eltávolítására kerülhet sor. Az epehólyagot ma már általában laparoszkópos beavatkozással távolítják el, a hasfalon ejtett kis vágáson át a hasüregbe vezetett csöveken keresztül. Az epekő eltávolítása (bizonyos összetételű kövek esetén) ultrahangos zúsással, vagy a kövek feloldásával is történhet. Az epecsatornákat elzáró köveket rendszerint hasi műtét során , vagy endoszkópos retrográd kolangio-pankreatográfiával (ERCP) távolítják el. (A beavatkozás során sebészi műszerekkel felszerelt endoszkópot (világító berendezéssel ellátott hajlékony csőalakú optikai eszköz) vezetnek a szájon, valamint a nyelőcsövön és gyomron keresztül a nyombélbe. Az Oddi-féle 10 záróizmon át (ami az epeutat a vékonybéllel köti össze, azaz a közös epevezeték záróizma) sugárfogó kontrasztanyaggal töltik fel az epeutakat, majd a záróizmot átmetszve kitágítják annyira, hogy az epeutakat elzáró epekövek

ezen keresztül a vékonybélbe juthassanak.) Az ERCP beavatkozással az epehólyag kövei nem távolíthatók el. Krónikus epehólyag-gyulladás (kolecisztitisz krónika) A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. Az epehólyag a máj alatt fekvő körte alakú szerv, amelynek feladata a májban folyamatosan termelődő és a májsejtekből az epeutakba kerülő (sárgászöld, híg, nyákos tartalmú) epe tárolása, és étkezéskor a belekbe juttatása. Az epe az epehólyag és a nyombél (a vékonybél legfelső része) közötti epevezetéken keresztül ömlik a bélbe, és itt a táplálékkal összekeveredve megkezdi az emésztő működését. Az epehólyag rendszeresen visszatérő – görcsös rohamokkal és igen erős fájdalommal járó – tartós

gyulladása. A fájdalom a has jobb felső felében, a jobb bordaív alatt jelentkezik Az epehólyag fala a hosszantartó gyulladás miatt megvastagszik, környékén összenövések jönnek létre, az epehólyag kicsi és összezsugorodott, a belső felszínét bélelő nyálkahártya fekélyes, vagy heges. Mindezek a károsodások állandó emésztési zavarokat okoznak. Kezelés Az epehólyag-gyulladás diagnosztizálása ultrahangvizsgálattal, és a fellépő tünetek alapján történhet. Kezelése gyulladás és fájdalomcsökkentő, valamint emésztést elősegítő gyógyszerekkel történik. Az epehólyag eltávolítására is sor kerülhet. Krónikus májgyulladás (hepatitisz krónika) A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek,

az epevezeték, és az epehólyag. Krónikus májgyulladásról akkor beszélünk, ha a gyulladás legalább fél éve tart. A betegség általában enyhe és nem okoz tüneteket. Előfordul azonban a hosszan tartó betegség kapcsán súlyosabb májkárosodás is, mint pl. májzsugorodás és májelégtelenség A hosszan tartó májgyulladás oka lehet pl. hepatitisz C és a B vírusfertőzés, különféle, hosszasan szedett gyógyszerek, a ritkán előforduló örökletes Wilson-szindróma, amely betegségben a rézanyagcsere zavara a májban réz halmozódást hoz létre, vagy fokozott immunrendszeri működés, ami autoimmun hepatitisz létrejöttéhez vezet. A betegség legnagyobb részt az akut vírusos májgyulladás után lép fel. A létrejövő tünetek étvágytalanság, fáradékonyság, lépnagyobbodás, póklábszerű értágulatok, és a hasban folyadék felszaporodás. Kezelés A betegség diagnosztizálása a tünetek és laboratóriumi vérvizsgálatokkal, és

biopsziával (szövetmintavétel) történik. A krónikus májgyulladás fokozatosan romló állapotot hozhat létre. Ha a betegséget ebben az esetben B vagy C vírusfertőzés hozta létre, a gyulladás megállítására alfa-interferon adható. (Ritkán alkalmazzák, a mellékhatásai és a gyulladás kiújulása miatt.) Az autoimmun hepatitisz kezelése gyulladáscsökkentő kortikoszteroidokkal (néha azatioprinnel együtt) történik. 11 Elsődleges májrákok A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A máj elsődleges rosszindulatú daganatai az epeutakból (epecsatornácskákból, vagy az epeutat bélelő hámsejtekből), vagy a máj sejtjeiből indulhatnak ki. Az epeútrák

(kolangiokarcinóma) létrejöttét okozhatja hosszasan fennálló fekélyes vastagbélgyulladás (a vastagbél egy részén a nyálkahártya magas lázzal járó gyulladása), valamint hegesedéssel járó epeútgyulladás. Az elsődleges májrákok még a májdaganat (hepatoblasztoma) többnyire csecsemőkorban fordul elő. Tünetei a szervezet általános leromlása, és a megnagyobbodott máj, valamint a máj vérereinek rosszindulatú daganata (angioszarkóma). Kezelés Az elsődleges májrákok diagnosztizálása májbiopsziával történhet (szövetmintavétel laboratóriumi vizsgálatok céljára). Mivel általában hosszú ideig tünetmentesek, sebészeti beavatkozásra ritkán kerül sor. Kezelése daganatellenes gyógyszerekkel történik. Portális hipertónia (a májkapu-gyűjtőér rendszerében fellépő magas vérnyomás) A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében

helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A portális véna, a májkapu-gyűjtőere szállítja a belekből, az epehólyagból, a lépből és a hasnyálmirigyből a vért a májba. A májba belépve a májon áthaladó kis erekre oszlik (A vér a májvénán keresztül jut vissza a vérkeringésbe.) A májkapu-gyűjtőér rendszerében mért magas vérnyomás oka lehet a vénán átáramló a normálistól eltérően nagyobb mennyiségű vér, valamint a máj növekvő ellenállása a véráramlással szemben, amely többnyire májzsugor következménye. A májkapu-gyűjtőerében kialakult magas vérnyomás olyan vénákat hozhat létre, amelyek a portális keringést és a nagyvérkört közvetlenül kötik össze, kikerülve a májat. Ez a kollaterális hálózat. Emiatt viszont olyan anyagok is bekerülhetnek a vérkeringésbe, amelyeket

a máj normális esetben eltávolítana a vérből. A kollaterális erek jellegzetes részeken keletkezhetnek, mint pl. a nyelőcső alsó szakaszán Az itt lévő tágult, kanyargós erek nyelőcső-visszértágulathoz vezetnek, amelyek igen sérülékenyek, és sérülésüknél igen komoly vérzés léphet fel. A májkapu-gyűjtőér rendszerében fellépő magas vérnyomás lépnagyobbodást, hasüregi folyadékgyülemet hozhat létre. Kezelés A betegség diagnosztizálása a tünetek alapján, valamint tapintással, ultrahangvizsgálattal, röntgenvizsgálattal, komputertomográfiával történik. A megnagyobbodott lép tapintható a hasfalon keresztül, a hasi folyadékgyülem pedig a has kopogtatásakor fellépő tompa hangból állapítható meg. A betegség kezelése a májkapu-gyűjtőér rendszerében fellépő magas vérnyomás csökkentéséből áll, hogy a nyelőcső visszértágulatok miatt esetleg fellépő vérzések elkerülhetők legyenek. A fellépő vérzés

azonnali orvosi beavatkozást tesz szükségessé. Vénásan a vénák falát összehúzó gyógyszer adható, valamint vérzés miatt vérátömlesztés. A vérzés endoszkópos vizsgálat közben, az endoszkópon (világító berendezéssel ellátott hajékony, csőalakú optikai eszköz, amely a belső üregek felszínének megtekintését, és kisebb 12 műtéti beavatkozásokat tesz lehetővé) keresztül történő érbe fecskendezett vérzéselállító gyógyszerekkel történhet, vagy ballonos katéter nyelőcsőbe vezetésével és felfújásával állítható el a vérzés. A visszatérő vagy a felsorolt módszerekkel nem elállítható vérzés esetén sebészeti beavatkozásra kerülhet sor. Epepangás (kolesztázis) A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba

belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. Az epehólyag a máj alatt fekvő körte alakú szerv, amelynek feladata a májban folyamatosan termelődő és a májsejtekből az epeutakba kerülő (sárgászöld, híg, nyákos tartalmú) epe tárolása, és étkezéskor a belekbe juttatása. Az epe az epehólyag és a nyombél (a vékonybél legfelső része) közötti epevezetéken keresztül ömlik a bélbe. Az epefolyás a májsejtektől kezdve a nyombélig terjedő úton bárhol elakadhat, de a máj tovább termeli az epefestéket, ami a vérpályába jutva a vizeletbe kerül (sötétbarna vizelet), a bőrben lerakódva sárgaságot hoz létre, és a széklet világos és agyagszerűvé válik (az emésztetlen zsír miatt, mivel az epe nem jut a bélbe). Az epepangást létrehozhatják májon belüli (májgyulladás, alkoholos eredetű májbetegség, gyógyszerek okozta májbetegségek stb.) és májon kívüli okok (epekő, epeútszűkület, epeút

rák, hasnyálmirigy betegségek). A bélben a hiányzó epe kalcium és D-vitamin, valamint a véralvadást elősegítő anyagok felszívódási zavarához vezethet. Az epe összetevőinek véráramban maradása viszont a bőr viszketését hozza létre. Az epepangás miatti sárgaság a bőr színét iszapszürkévé teszi. Egyéb tünetek létrejötte az alapbetegség függvénye (pl. a has fájdalma, hányinger, hányás, láz, étvágytalanság stb) Kezelés Az epepangás betegség felismerése és meghatározása a fellépő tünetek alapján, ultrahangvizsgálattal, komputertomográfiával (CT) határozható meg. Laboratóriumi vizsgálat epepangásnál igen magas alkalikus fosztatáz enzimet mutat a vérben. A máj sejtjeinek károsodását jelenti a bőrön jelentkező pókhálószerű értágulatok, a hasüregi folyadékgyülem, nagyobb lép. Ebben az esetben szövetmintavételre kerül sor A májon kívüli oknál epeútfájdalom, borzongás, hasnyálmirigy fájdalom,

nagyobb epehólyag található. A betegség kezelése ebben az esetben sebészeti beavatkozás A bőr viszketés ellen kolesztiramin gyógyszer adható. A májsejtek és a máj rendellenes ereinek jóindulatú daganata (adenóma hepatocelluláre és hemangioma) A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A májsejtekben jóindulatú daganatok keletkezhetnek, amelyek élesen elkülönülnek környezetüktől, többnyire nem okoznak semmilyen tünetet, de nagyra nőve a májban működési zavar léphet fel. A daganat miatt májnagyobbodás vagy hasüregi vérzés is létrejöhet, ami azonnali sebészeti ellátást kíván. A jóindulatú daganatokat általában csak más okból végzett különféle

vizsgálatok alkalmával fedezik fel. 13 A májsejtek jóindulatú daganat létrejöttének oka feltehetően a fogamzásgátló gyógyszerek. Szedésüket abbahagyva, gyakran visszafejlődnek. A májban a rendellenesen létrejött vérerek sokasága (igen dús érhálózat) éreredetű jóindulatú daganatot hozhatnak létre. Az érdaganatok életveszélyes vérzéseket okozhatnak, és mivel jelenlétük tünettel nem jár, szintén csak más betegség vizsgálatai alkalmával fedezhetők fel. Kezelés Az adenóma hepatocelluláre megrepedése a hasüreg felé történő vérzést hoz létre, amely sürgősségi sebészeti beavatkozást igényel. A rendellenes vérerek okozta daganat kezelést nem igényel. Csecsemőknél – ha nagyméretű –, véralvadási zavarhoz és szívelégtelenséghez vezethet, ami sebészeti beavatkozást tesz szükségessé. A májsejtek rosszindulatú daganata (karcinóma hepatocelluláre) A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a

rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A máj rosszindulatú daganata a máj sejtjeiből (elsődleges májrák) vagy az epeutakból indulhat ki, de a szervezet más szerveiben (pl. gyomor vagy végbél) keletkezett rákos daganat áttétet képezve a májat is megtámadhatja. A máj rákos daganata főleg májzsugor (cirrózis) fennállásakor (főleg alkoholistáknál), a zsugorodott szöveti állomány újonnan keletkező sejtjeiből jöhet létre, de okozhatja hepatitisz B és C vírusfertőzés következtében létrejött krónikus májgyulladás is (a hepatitisz B és C vírus vérrel, vérkészítményekkel terjed, főként intravénás tűvel beadott kábítószert élvezők között, valamint homoszexuális férfiaknál). Egyes földrészeken (pl. a

trópusokon) a máj gyakori rákos daganatát, bizonyos gombák, penészek által termelt mérgező és rákkeltő anyag, az aflatoxinnal szennyezett étel okozzák. A májsejt rák hosszú ideig tünetmentes, majd hasi fájdalom, súlyvesztés, esetleg a daganat hirtelen megrepedése és vérzése miatt sokk jelentkezhet. Kezelés A májsejtrák diagnosztizálása hasi ultrahang vizsgálattal, computer tomográf (CT) vizsgálattal a máj ereibe kontrasztanyag fecskendezése után röntgenvizsgálattal, valamint májzsugorodás és májmegnagyobbodás esetén tapintással, valamint biopsziával (szövetmintavétel) történhet. Mivel a rosszindulatú daganat hosszú időn keresztül tünetmentes, későn ismerik fel, így a sebészeti megoldás szinte lehetetlen. Sebészeti beavatkozással kisebb daganatok távolíthatók el. A betegség kezelésére daganatellenes gyógyszerekkel történhet. Sárgaság (ikterusz) A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a

rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. Az epehólyag a máj alatt fekvő körte alakú szerv, amelynek feladata a májban folyamatosan termelődő és a májsejtekből az epeutakba kerülő (sárgászöld, híg, nyákos tartalmú) epe tárolása, és étkezéskor a belekbe juttatása. Az epe az epehólyag és a nyombél közötti epevezetéken keresztül ömlik a bélbe. A sárgaságot az epevezetékben, a májvezetékben, vagy a közös epevezetékben keletkezett mechanikus akadály (legtöbbször epekő) hozhatja létre, ami az epe lefolyását akadályozza. 14 A bőr és a szem fehérjének sárgás elszíneződése jön létre, amelyet a bőrben lerakódott epefesték okoz. (A sárgaság többféle betegség kísérő jelensége) Ha a közös

epevezeték teljesen elzáródik, az epe nem jut a bélbe, hanem teljesen felszívódik a véráramba, megnő a vér epefesték tartalma, a vizelet sötétbarna (mivel az epefesték a veséken keresztül kerül kiválasztásra), a széklet pedig világos és agyagszerű lesz, mivel a zsír emésztetlen marad. A sárgaságot okozhat a máj betegsége is (pl. járványos májgyulladás) Az epe a bél felé akadálytalanul lefolyik, de a beteg májsejteken keresztül folyó epe részben a vérpályába kerül vissza, és megnöveli a vér epefesték tartalmát. A vizelet ekkor is sötét és a széklet világos lesz, de kísérő tünetei még hányinger, hányás, láz, étvágytalanság. Sárgaság léphet fel, ha a normálisnál sokkal több epefesték (bilirubin) keletkezik, amelyet az ép májsejtek képtelenek kiválasztani, és a vérben felszaporodik az epefesték. [Az epefesték a vérfestékből, a hemoglobinból jön létre. A normálist meghaladó epefesték képződést a

nagyfokú vörösvértest-pusztulás okozza (mivel sok vérfesték szabadul fel)]. Ebben az esetben a vizelet nem tartalmaz epefestéket, a széklet színe pedig sötét. Ez a sárgaság jelentkezik az újszülötteknél is, mivel a megindult normális tüdőlégzés javítja az oxigénellátást, a vér magas vörösvérsejttartalma és vérfestéktartalma pedig feleslegessé vált. A vörösvértestek többségét (idős vagy károsodott vörösvértesteket) a vérkeringésből a lép vonja ki. Ez alatt a folyamat alatt a hemoglobin (a vörösvértestek festékanyaga és oxigénszállító része) epefestékké bomlik, majd a májba és az epe alkotórészeként a bélbe folyik. Kezelés A sárgaságot létrehozó ok kiderítése képalkotó eljárásokkal történik (ultrahangvizsgálat, komputertomográf – CT, mágneses rezonancia vizsgálat – MRI). A máj megbetegedése miatti sárgaság a máj gyógyulásával megszűnik. Ha epeút-elzáródás okozza a sárgaságot, akkor

általában műtéti megoldásra kerül sor, az elzáródás megszüntetésére. Májzsugorodás (cirrózis hepatis) A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. Májcirrózisban a normális májszövetek nagy része elpusztul, a máj eredeti szerkezete felbomlik, a máj működőképes szövetszigetei körül átépült, működésképtelen hegszövetek helyezkednek el. A felszaporodott kötőszövet zsugorodása miatt a máj kisebb lesz. A májzsugorodás epekiválasztás zavarához, és a májműködés kieséséhez vezet. A májon áthaladó erek pusztulása és a máj portális vénában, azaz a májkapu-gyűjtőér rendszerében mért magas vérnyomás következtében a hasüreg szerveiből a vénás

vér nem a májvénán keresztül jut vissza a vérkeringésbe, hanem kerülő úton halad a szív felé, mivel olyan vénák keletkeznek, amelyek a portális keringést és a nagyvérkört közvetlenül kötik össze, kikerülve a májat. (Ez a kollaterális érhálózat.) Emiatt viszont olyan toxikus anyagok is bekerülhetnek a vérkeringésbe, amelyeket a máj normális esetben eltávolítana a vérből. A kollaterális erek a szervezet jellegzetes részein keletkezhetnek, mint pl. a nyelőcső alsó szakaszán A nyelőcső alsó szakaszán lévő tágult, kanyargós erek nyelőcső-visszértágulatot okoznak, ezek az erek igen sérülékenyek, és sérülésüknél nagyon komoly, életet veszélyeztető vérzés léphet fel. A májcirrózis hasüregi folyadékgyülemet is létrehozhat. A májzsugorodást előidéző okok: főként az alkoholizmus, krónikus májgyulladás, fertőző, vírusos májgyulladás stb. A májzsugorodásnak rendszerint nincsenek kezdeti tünetei, majd

később gyengeség, étvágytalanság, hányinger, táplálkozási hiányállapot (felszívódási zavarok miatt), izomsorvadás, a 15 bőrön póklábszerű értágulatok, idegműködési zavarok, férfiakon a mell megnagyobbodása és heresorvadás, kézdeformáció, a tenyerek vérbő, vörös elszíneződése stb. A májzsugorodásnál a máj működése folyamatosan és állandóan romlik. Az alkoholfogyasztás abbahagyása után többnyire a folyamat leáll, de a már károsodott májszövetek megmaradnak. Kezelés A betegség diagnosztizálása tapintással és tűbiopsziával (szövetmintavétel laboratóriumi vizsgálatokra), ultrahangvizsgálattal, radioaktív izotópos vizsgálattal történik. A májzsugorodás visszafordíthatatlan, de megállítható folyamat. Kezelésére gyógyszer nincs Kezelésére az alkoholfogyasztás abbahagyása, vitaminokkal dúsított, teljesértékű étkezés ajánlott. Műtéti megoldása lehet bizonyos esetekben a májátültetés.

Akut vírusos májgyulladás A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A vírusos májgyulladást többnyire öt féle vírus (A, B, C, D, E) valamelyike hozza létre. A hepatitisz A vírus az ember váladékaival, ürülékével terjed, és a gyomor-bél rendszeren keresztül hatol a szervezetbe (oka rendszerint a rossz higiénés környezet). A hepatitisz B és C vírus általában vérrel, vérkészítményekkel terjed, főként intravénás tűvel beadott kábítószerélvezők között, valamint homoszexuális férfiaknál. A hepatitisz D vírus okozta fertőzés csak és kizárólag a B vírusfertőzéssel fordul elő, és a B vírus okozta fertőzést súlyosbítja. A hepatitisz E vírus által

létrehozott betegség tünetei az A víruséhoz hasonlóak, és csak az elmaradott országokban fordulnak elő. A heveny vírusos májgyulladás jellegzetes tünete a sárgaság, amelyet néhány nappal megelőz hányinger, hányás, étvágytalanság, cigaretta-undor. A sárgaság (járványos májgyulladás esetén az epe a bél felé akadálytalanul lefolyik, de a beteg májsejteken keresztül folyó epe részben a vérpályába kerül vissza, és megnöveli a vér epefesték tartalmát, a bőr és a szem fehérje sárgásan elszíneződik, amelyet a bőrben lerakódott epefesték okoz) felléptekor a vizelet sötét színű és a széklet világos, agyagszínű, és a bőr viszketése jelentkezik. A máj megnagyobbodott, duzzadt, tompa fájdalom lép fel a has jobb felső részén. A vírusos májgyulladásnak két szövődménye lehet. Az egyik a heveny, igen kedvezőtlen kimenetelű májzsugorodás, amikor a máj szövetei napok alatt elpusztulnak, a másik a máj lassú,

évekig tartó pusztulása. Kezelés A betegség diagnosztizálása a tünetek és laboratóriumi vérvizsgálatokkal történik. A heveny vírusos májgyulladás fennállása esetén a kezelés többnyire kórházban történik, és a szövődmények elkerülésére igen szigorú ágynyugalom és az első napokban diéta. Az első pár nap után a betegnek már nyugodtan felkelhet, és nincs szükség erős diétára sem. A beteg környezetét (vagy akikkel érintkezett) gamma-globulin védőoltással látják el. A hepatitisz A vírus fertőzésének és terjedésének megelőzésére a higiénés viszonyok javítása szükséges. A B vírusfertőzés ellen a szervezet immunrendszerét serkentő védőoltás adható. A védőoltás a kialakult B vírusfertőzés esetén hatástalan. A C, D és E vírusok elleni védőoltás nem létezik. Az agy működészavarát okozó májbetegség 16 A máj a szervezet legnagyobb szerve, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a

rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Két lebenyből, a jobb és a bal lebenyből áll. A máj alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. A portális véna (a májkapu-gyűjtőér rendszere) szállítja a belekből, az epehólyagból, a lépből és a hasnyálmirigyből a vért a májba. Ha magas vérnyomás alakul ki benne, olyan vénákat hozhat létre, amelyek a portális keringést és a nagyvérkört közvetlenül kötik össze, kikerülve a májat (ez a kollaterális hálózat) ami miatt viszont olyan anyagok is bekerülhetnek a vérkeringésbe (mérgező anyagok), amelyeket a máj normális esetben eltávolítana a vérből. Az agy működésében fellépő zavarokat azok a vérben maradó mérgező anyagok okozzák, amelyeket a máj – működészavara miatt – nem távolított el. Az elégtelen májműködése miatti agyvelőbántalom által létrehozott tüneteket az agy

csökkent működése okozza (pl. tudatzavar), aluszékonyság, lomha mozgás, lassú beszéd, tájékozódási képtelenség, eszméletvesztés, majd kóma. Kezelés A diagnózis felállítása rendszerint az agy működési zavara által okozott tünetek alapján és elektroenkefalogram (EEG), és laboratóriumi vizsgálatokkal történik. A beteg lehelete édeskés, kinyújtott karjait megtartani nem tudja, mozdulatai csapkodóak. Az elektroenkefalogram vizsgálat kóros agyhullámokat jelez. A laboratóriumi vizsgálatok a vérben nagymennyiségben található ammóniát mutatnak. A kezelés a kiváltó oknak megfelelően történik. A bélből eredő méreganyagok ellen fehérjementes diéta, mesterséges cukor adható, ami a bélflóra megváltozásához, ammónia felszívódás csökkenéséhez vezet. A kezeléssel többnyire visszafordítható az agyi működési zavar, de akut májgyulladásnál létrejövő májkómánál a beteg intenzív ellátása sem vezet eredményre sok

esetben. Heveny epehólyag-gyulladás (kolecisztitisz akuta) A szervezet legnagyobb szerve a máj, domború felszíne a rekeszizommal érintkezve, a rekeszizom alatt, a hasüreg jobb felső részében helyezkedik el. Alsó felszínén találhatók a májba belépő és kilépő erek, az idegek, az epevezeték, és az epehólyag. Az epehólyag a máj alatt fekvő körte alakú szerv, amelynek feladata a májban folyamatosan termelődő és a májsejtekből az epeutakba kerülő (sárgászöld, híg, nyákos tartalmú) epe tárolása, és étkezéskor a belekbe juttatása. Az epe az epehólyag és a nyombél (a vékonybél legfelső része) közötti epevezetéken keresztül ömlik a bélbe, és itt a táplálékkal összekeveredve megkezdi az emésztő működését. Az epehólyag-gyulladás többnyire baktérium-fertőzés következménye, amit okozhat pl. az epecsatornába került kő. [A kő az epeutat elzárva, a epepangást, ebben pedig a baktériumok igen gyors szaporodását

teszi lehetővé, nagyon súlyos fertőzést létrehozva]. De létrejöhet baleset, a szervezet egészére kiterjedő fertőzés (szepszis), valamint súlyos betegségnél a vénán keresztül történő táplálás vagy műtét következtében is. Az epehólyag gyulladásnál fellépő tünetek az epekőrohamhoz hasonlítanak, a jobb bordaív alatt, a has jobb felső felében (a hátba kisugárzó) igen erős fájdalommal hirtelen jelentkezik. A hasfal izmai pár óra múlva feszessé válnak. Kísérheti a fájdalmat láz, hányinger, hányás, epehólyag-nagyobbodás, az epehólyag átlyukadása vagy üszkösödése. Szövődmények jelenlétére utal, ha az epehólyag gyulladás tünetei pár nap alatt nem enyhülnek, és nem szűnnek meg. A szövődmények miatt hidegrázás, magas láz, magas fehérvérsejtszám, a bél működésének leállása (bélhűdés), sárgaság stb. léphet fel Kezelés 17 A hirtelen fellépő heveny epehólyag-gyulladás diagnosztizálása

ultrahangvizsgálattal, radioaktív anyag vénás befecskendezése utáni szcintigráf-vizsgálattal, és a fellépő tünetek alapján történhet. A beteg többnyire kórházi ápolásra szorul, ahol intravénásan juttatják szervezetébe a folyadékot, gyógyszereket (antibiotikumot, fájdalomcsillapítót stb.), sókat Az epehólyagot irritáló gyomortartalmat az orron keresztül levezetett csövön át leszívják. Rendszerint az epehólyag eltávolítására is sor kerül. Az epehólyag átlyukadása vagy üszkösödése az epehólyag azonnali eltávolítását teszi szükségessé. Hasvízkór (aszcitesz) Folyadékgyülem a szabad hasüregben, amely hosszantartó krónikus betegség esetén alakul ki. Oka lehet keringési elégtelenség, daganatos megbetegedések, májzsugorodás (pl. alkoholizmus miatt), hashártyagyulladás, tuberkulózis. A hasüregi folyadékgyülem elérheti a 10–15 litert is A folyadék a belső szervek (máj és belek) felszínéről szivárog a

szabad hasüregbe, amelynek oka pl. hogy az erek a folyadékot nem tudják normális mértékben és mennyiségben visszatartani. A hasüregben keletkező kis mennyiségű folyadék tünetmentes, de a nagymennyiségű folyadékgyülem a has feszülését, apró, szapora lélegzetvételt okoz. (A tüdő nem tud rendesen kitágulni a hasüregben lévő nagymennyiségű folyadék miatt.) Keringési elégtelenség és májzsugor fennállása esetén pangásos vizenyő, hashártyagyulladásnál izzadmány képződik, amelyet gennyes vagy tuberkulotikus hashártyagyulladás hoz létre. Kezelés A hasvízkór diagnosztizálása után a hasüregi folyadék lebocsátására kerül sor, vagyis hascsapolást végeznek. Pangásos vizenyőnél a lebocsátott folyadék víztiszta vagy esetleg halvány sárgás színű, míg az izzadmányos folyadék zöldes, gennyes, véres. A hasüregben az erek kitágulásának és az esetleg fellépő keringési zavaroknak megakadályozására a hasüregi

folyadék lebocsátása után szorosan tartó haskötőt adnak a betegre. Ha a hasvízkór oka nem egyértelmű, ultrahang vizsgálatra, vagy a hasfalon keresztül (érzéstelenítés mellett) beszúrt tűvel laboratóriumi vizsgálatokra kevés folyadék leszívására kerülhet sor. A kezelés sószegény étrenddel, ágynyugalommal, vizelethajtókkal történik. Ha a betegséget bakteriális fertőzés hozta létre, a kezelést antibiotikumokkal egészítik ki. 18