Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Szitás Szilvia - A Flextronics International Kft. tabi gyáregysége számviteli információs rendszerének vizsgálata

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A Flextronics International Kft. tabi gyáregysége számviteli információs rendszerének vizsgálata Küls szakmai konzulens: Fejes István Operatív konzulens: dr. Sutus Imre Szitás Szilvia Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003. http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 3 1. 1 A TÉMA ID%SZER)SÉGE 3 1. 2 A FLEXTRONICS INTERNATIONAL ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 4 1. 3 A TABI GYÁREGYSÉG BEMUTATÁSA 8 1. 3 1 A gyáregység általános bemutatása 8 1. 3 2 A vállalat szervezeti felépítése 9 1. 3 3 A tabi gyáregység értékesítésének nettó árbevételének és adózás el!tti eredményének bemutatása . 11 1. 4 A SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER 11 1. 5 A KONTROLLING FUNKCIÓI 13 2. ALKALMAZOTT INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 16 2. 1 INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 16 2. 2 BAAN IV 19 2. 3 BAAN MODULRENDSZERE 20 3.

ALKALMAZOTT SZÁMLATÜKÖR ÉS SZÁMLAREND, A PÉNZÜGY MODUL 24 3. 1 A PÉNZÜGY MODUL BEILLESZTÉSE AZ INTEGRÁCIÓBA 24 3. 1 1 A pénzügy modul bemutatása 24 3. 1 2 Integráció 26 3. 2 SZÁMVITELI LEHET%SÉGEK A PÉNZÜGY MODULON BELÜL 31 3. 3 AZ ALKALMAZOTT SZÁMVITELI RENDSZER KETT%SSÉGE, KETT%S FUNKCIÓJA 33 4. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS FOLYAMATOK 35 4. 2 KÜLS% INFORMÁCIÓS IGÉNYEK 37 4.21 Piac szerepl!k informálása 37 4. 2 2 Egyéb küls! információs igény 40 4. 3 BELS% ADATFOLYAMATOK 40 5. ALKALMAZOTT TERVEZÉSI MÓDSZER 45 5. 1 TERVEZÉS, MINT INFORMÁCIÓ-FELDOLGOZÁS 45 5. 2 A PÉNZÜGYI TERVEZÉS FOLYAMATA 48 5. 3 TERVADATOK SZÁMÍTÁSA 50 5.31 Az eredmény kimutatás el!rejelzése 50 5. 3 2 A mérleg el!rejelzése 55 6. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 57 6. 1 TERVBESZÁMOLÓ 57 6. 1 1 Mutatószámok az eredmény kimutatásból 57 6. 1 2 Mutatószámok a mérlegb!l 58 6. 2 ELTÉRÉSEK ELEMZÉSE 61 7. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK 64 8. IRODALOMJEGYZÉK

66 9. MELLÉKLETEK 68 2 http://www.doksihu 1. Bevezetés 1. 1 A téma id!szersége A fejlett piacgazdasággal rendelkez országokban már az elmúlt évtizedekben jelent s változások mentek végbe a vállalatok piaci környezetében: a piacok fokozatos telít dése, az egyre több versenytárs megjelenése élesebb piaci versenyhez vezetett. Ebben a helyzetben kulcsszerepet kaptak és kapnak ma is az információk, illetve az információkkal való gazdálkodás. Minden vállalkozásnak, mint célirányos rendszernek céljai eléréséhez és feladatai elvégzéséhez szüksége van egy olyan rendszerre, amely a számviteli törvény által el írt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információkat szolgáltatja, továbbá információkat nyújt a vállalat mNködéséhez, valamint a gazdasági döntésekhez. Ezt a feladatot a számviteli információs rendszer látja el. A számviteli információs rendszer által szolgáltatott információk épít

köveit képzik a kontrolling rendszernek, amelynek segítségével a vezetés célraorientáltan, a környezeti változások folyamatos figyelésével és megértésével tudja a vállalkozást irányítani. A kontrolling a vállalkozások bels koordinálja a tervezést, az irányításának funkciói közül els dlegesen ellen rzést, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatást. A vállalkozás tulajdonosai, befektet i, szállítói, hitelez i és más partnerei is már nemcsak az el z években elért eredmények, hanem els sorban terveik alapján ítélik meg a vállalkozást. Úgy mérhetik fel megnyugtatóan az üzleti tevékenységet, ha információkat kapnak a jöv beni üzleti elképzelésekr l, célokról és az azok megvalósítását el segít eszközökr l és forrásokról, vagyis készítenek terveket. Ez fontos, hiszen ahhoz, hogy a vállalkozó megfelel pozícióra tegyen szert, biztosítsa a hosszú távú túlélést, lépést tudjon tartani

a környezetben zajló változásokkal, meg 3 http://www.doksihu kell határoznia jöv beli tevékenységét, tehát terveznie kell a jöv t, mert csak a tervezés által kaphat választ a jöv fenyegetéseire és kínálkozó lehet ségeire. A szakdolgozatom témájaként kiválasztott terület úgy gondolom id szerN, hiszen napjaink vállalatai által széleskörNen alkalmazott rendszer hozzájárul a döntések szakmai megalapozásához, nélkülözhetetlen feltétele a vállalkozások fennmaradásának is, mivel hozzásegít a jöv bizonytalanságának és kockázatának kivédéséhez, és hozzájárul a vállalkozási folyamatok koordinációjához. Érdekl désemet az keltette fel a téma iránt, hogy egy amúgyis telített piacon az éles piaci versenyben el kel helyet kivívó multinacionális vállalatnak, a Flextronics International Kft.-nek a recesszió idején, mikor vállalkozások tömege veszteséges volt, akkor is sikerült nyereséges id szakot zárnia.

A számviteli információs rendszer által szolgáltatott információkat felhasználta döntéseihez, a tervezés segítségével a környezet fenyegetését felismerte, a jöv bizonytatlanságát csökkentette. Abba kívánok betekinést nyújtani, hogy ezt a feladatot a vizsgált vállalkozás miképp oldja meg. 1. 2 A Flextronics International általános bemutatása A Flextronics International Ltd. a világ legnagyobb és Európa vezet elektronikai alkatrészgyártó és szolgáltató cége, amely az elektronikus gyártási szolgáltatások nemzetközi szállítója, magas szintN mNszaki, tervezési, gyártási és forgalmazási szolgáltatásokat kínál a távközlés, hálózati technológia, számítástechnika, fogyasztói elektronikai és orvosi mNszerek gyártása területén mNköd vezet multinacionális készülékgyártó cégeknek. A szingapúri székhelyN cégóriás irányítóközpontja a kaliforniai San Joséban található. A Flextronics globális szerepl ként

Amerikában, az Ázsia – Csendes – óceáni térségben, Nyugat – és Kelet – Európában több mint 100 termel egységgel rendelkezik, amelyek 27 országban 70 ezer embert foglalkoztatnak. 4 http://www.doksihu Ez a globális jelenlét szerteágazó – számos területre kiterjed – szakértelemb l n tte ki magát. Ennek köszönhet en felhasználóiknak olyan rugalmas szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a változó piaci igényekhez igazodás magasiskoláját tükrözik. Az elmúlt hat évben a cégóriás a nemzetközi rangsor 22. helyér l a világ 1 elektronikai gyártójának és szolgáltatójának pozíciójába verekedte fel magát, a Flextronics szárnyalását az alábbi ábrán követhetjük nyomon. 1. ábra: Iparági rangsor a jövedelmek alapján 1993-2002 között A gyártási folyamatok mellett a Flextronics az iparág vezet je lett formatervezésben, az ellátási lánc megszervezésében és beszerzési szolgáltatásokban egyaránt. A

vállalat forgalom - növekedése 1992. óta meghaladja az évi 60 %-ot és 1998 – ban elérte az 1 milliárd dollárt. A 2002-es pénzügyi évben 13,1 milliárd USD összjövedelemre tett szert. 5 http://www.doksihu A Flextronics a kilencvenes évek közepén jelent meg Európában. Ma mintegy 40 üzemmel rendelkezik ezen a kontinensen, és jelenleg az európai piac 23 %-át mondhatja magáénak. Ezt a poziciót már három éve rzi. Az európai vállalatai, melyek a teljes forgalmának 39 %-át adják, mintegy 25 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Ez jól érzékelteti, hogy a világcég milyen jelent s szerepet szán kontinensünknek. A Flextronics az európai régióban a legnagyobb gyártó kapacitását Magyarországra telepítette. Indokként lehet felhozni az infrastruktúrát, a politikai stabilitást és a közelséget az ausztriai Althofenben lév Flextronics gyárhoz. A Flextronics magyar leányvállalata a Flextronics International Termel és Szolgáltató

Vámszabadterületi Korlátolt Felel sségN Társaság a bécsi Flextronics International GmbH 100%-os tulajdona. A Flextronics Kft. hazánk négy városában öt gyártóüzemet tart fenn: Sárváron, Zalaegerszegen, Nyíregyházán és Tabon. Sárvár: A sárvári gyáregységet 1995-ben hozták létre. Ezen belül 22000 m² területen folyik a mNanyag alkatrészek gyártása, elektronikai termékek végszerelése. Jellemz termékek a HP nyomtatók. Nyíregyháza: A Flextronics Kft. legfiatalabb termel egysége a 2000-ben megnyitott 15800 m² alapterületN üzem. Ezt az üzemet a Flextronics Kft keleti irányú üzleteinek könnyebb lebonyolítása, valamint fejlesztése érdekében hozta létre. Jellemz számítógépes hálózati elosztó, nyomtató, fényképez gép. 6 termékek a http://www.doksihu Zalaegerszeg: Zalegerszegen 1994-ben nyitotta meg üzemét a Flextronics, ami a sárvári telephely után a második legnagyobb magyarországi termel üzeme. A zalaegerszegi

gyárak közel 40.000 m² területen mobiltelefonokat gyártanak A Flextronics magyarországi gyárai a 2000-es évben belföldre összesen 466.525 eEuro (ebb l a tabi gyáregység 21.152 eEuro), külföldre összesen 458387 eEuro (ebb l Tab 102.278 eEuro) értékben értékesítettek, míg 2001-ben a belföldi értékesítés nettó árbevétele 165.955 eEuro (a tabi gyáré 8160 eEuro), az export értékesítés nettó árbevétele 2.161594 eEuro (a vizsgált gyáregységé 87815 eEuro) volt. Ezzel az eredménnyel a Flextronics árbevételét tekintve a magyarországi ranglista harmadik helyére ugrott a nyolcadik helyr l. A vállalatóriás 2000-ben 31.555 eEuro, 2001-ben 3515055 eEuro adózás el tti eredményre tett szert, ehhez a tabi gyáregység 4.161 illetve 5479 eEuroval járult hozzá. Hazánkban 2000-ben 8424 f , míg a 2001. évben 8216 f állt a Flextronics alkalmazásában. Az idei évben a munkavállalók számának megoszlása a következ : 2. ábra: A dolgozói

létszám megoszlása a magyarországi gyárak között 20% 17% Tab Zala Sárvár 31% 32% 7 Nyiregyháza http://www.doksihu 1. 3 A tabi gyáregység bemutatása 1. 3 1 A gyáregység általános bemutatása A Flextronics International Kft. tabi gyáregysége Somogy Megyében Siófoktól mintegy 30 kilométerre helyezkedik el. Tab egy viszonylag kis lélekszámú város, 5500 lakossal. 1991-ben a VIDEOTON megszüntette mNködését, ezáltal 20% fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta. 1992-ben sikerült Tabra csábítani a HTR Kft-t, amely a Philips egyik magyarországi vegyes vállalataként jött létre, ezáltal a munkanélküliség a felére csökkent. A vállalatot 1997 nyarán megvásárolta az amerikai érdekeltségN Flextronics International. A vásárlás id pontjától kezdve a vállalat jelent s változáson ment keresztül. A magyarországi üzemek folyamatosan önállósodtak és egyre több tevékenységet átvettek az althofeni technikai központtól. A

vállalat fejl dése megindult, 2000 szére a dolgozói létszám elérte az 1500 f t, ezáltal Somogy megye legnagyobb vállalata lett. Az idei évben alkalmazott munkavállalók száma kb 1200. 1999. szeptemberében átadásra került egy 5000 m²-es gyártócsarnok Az elektronikai gyártáson túl a mNanyag alkatrészek el állításával is foglalkoznak, kezdve a fröccsöntéssel, a tamponozáson és a lakkozáson keresztül egészen az összeszerelésig. 3. ábra: Flextronics International Kft Tab 8 http://www.doksihu A vállalat feladatát a következ képpen fogalmazza meg: „Feladatunk a megegyezett terv szerint, versenyképes költséggel min ségi elektronikai termékek világszínvonalú el állítójává válni, ezáltal vársárlókat nyerni és megtartani és hozzájárulni az üzlet jövedelmez ségéhez és a vállalat részvényeseinek elégedettségéhez. Feladatunkat a következ kkel fogjuk megvalósítani: - a vev k követelményeinek teljesítésével, -

a vállalati célok teljesítésével, - a folyamatok és termékek folyamatos fejlesztésével, - a szállítókkal való együttmNködésével, - min ségi rendszerünk megtartásával és folyamatos fejlesztésével, - alkalmazottaink bevonásával és képzésével.” A vállalat célja: „ A termékek min ségének állandó javulásával, a felhasznált anyagok és a termelés folyamatos ellen rzésével, a min ségi rendszerünk fenntartásával és továbbfejlesztésével lehet vé tenni a vev k megelégedettségét.” A vezet ség a fent említett cél teljesítése érdekében mindent elkövet, így került sor a 2001. évben a vállalat szervezeti felépítésének változtatására 1. 3 2 A vállalat szervezeti felépítése A tabi gyáregység szervezeti felépítése a hasonló nagyvállalatok szerkezetét követi. Élén az igazgató, közvetlen irányítása alatt az osztályvezet k állnak a szervezeti hierarchiában. 9 http://www.doksihu A recesszió

okozta nagy átszervezések során hozták létre az úgynevezett üzleti egységeket, business unitokat. Arra törekedtek, hogy azokat a tevékenységeket, amelyek a termeléssel, vev i kívánalmakkal kapcsolatosak egy felhasználói csoporthoz rendeljék hozzá, amelyek célja, hogy a vev i megrendeléseket adott határid ben, adott mennyiségben, megfelel min ségben, adott költségszinten realizálják. A Flextronics két üzleti profilja közül egyik az audiogyártás (mini hi–fi és ehhez kapcsolódó termékek), a másik a konyhai részegységekhez kapcsolódó részegységek gyártása. A BU1, azaz az egyes számú üzleti egység a Philips, míg a BU2 a Bosch, Whirlpool, Honeywell és a Merloni vev kért felel s. 4. ábra: A vállalat vev portfóliója Philips Audio Philips Bundling Centre Philips Speaker System Philips BE-Fax Other Non-Philips Bosch Merloni Whirlpool Honeywell 10 http://www.doksihu A csoportosítás során azt vették figyelembe, hogy az el

bbieknek folyamatos, viszonylag stabil, el re kiszámítható igényei vannak kevés fajta készáruval, addig a többi vev esetében jelent s számú kiszállításra kerül termékb l kell kisebb mennyiséget gyártani. Ezzel, mint az 1 melléklet is mutatja, gyakorlatilag kettévágták a gyárat és a vev k jobb kiszolgálása érdekében, felállították a termelést közvetlenül támogató csoportokat – termeléstervezés, anyagbeszerzés, technológia, operatív min ségbiztosítás és projekt menedzsment. A két szervezeti egységen kívül létrehoztak egy bels mNanyagüzemet, amely különböz beszállító egységet, a mNanyag alkatrészeket gyárt mindkét üzleti egység részére. Emellett létrehozták a központosított funkciókat is, mint például mérnökség, személyzeti osztály, központosított min ségirányítás, pénzügy és kontrolling, üzemfenntartás, logisztika és raktározás. A szervezeti felépítés 1. számú mellékletként csatolva

1. 3 3 A tabi gyáregység értékesítésének nettó árbevételének és adózás el!tti eredményének bemutatása Az elmúlt évben (2001.) az értékesítés nettó árbevétele 95974 eEuro, amelyb l 8.160 eEuro belföldi értékesítésb l, 87815 eEuro exportértékesítésb l származott 2000-ben értékesítés nettó árbevételeként 123.278 eEuro folyt be Ebb l 21152 eEuro értékben belföldre, 102.278 eEuro értékben külföldre értékesített a vállalat 2001-ben 4.161 eEuro, míg 2000-ben 5479 eEuro adózás el tti eredményre tett szert 1. 4 A számviteli információs rendszer A számvitel feladata, funkciója: 11 http://www.doksihu - a vagyon kimutatása (a tulajdon védelme) és a vagyon változásának kimutatása, ezen keresztül a vállalkozás eredményének meghatározása, ennek eszköze az eredménykimutatás, - az üzemi tevékenység, a pénzforgalmi tervek megvalósításának mérése, figyelése. A számvitel adatokat nyújt a vállalkozói

tervek összeállításához, megvalósításuk ellen rzéséhez (kontrolling), a jöv elképzeléseinek számszerN meghatározásához. - A vállalkozás vezetésének, irányításának eszköze. - A számvitel folyamatos információkat szolgáltat a vállalkozáson belüli és kívüli elemzésekhez, a tevékenységek értékeléséhez, eredményességük megítéléséhez. Adatbázisa a gazdasági döntések megalapozásának is. E funkciójával a számvitel túllép a csak a tényeket (múltat) regiszráló szerepén. A jelen elemzését, értékelését segíti el a jöv beli célok meghatározásában, döntés-elkészítésben. - A számvitel az éves beszámolók adatbázisa. - A mérleg és az eredménykimutatás elkészítése mellett a vállalkozónak egyéb kimutatásokat kell készítenie, amelyhez a megfelel részletezettségN adatokat a számvitel szolgáltatja. Igy pl: a Kiegészít melléklet, Üzleti jelentés, stb. összeállításához a számvitel

nyújt adatokat. - A vállalkozás pénzügyi helyzetének megállapításához, folyamatos méréséhez is adatokat biztosít. - Adatszolgáltatás küls szervek részére. A számvitel szolgáltat adatokat: - a piac szerepl i részére, - országos összesítésekhez a KSH számára, - az ellen rzésre jogosult szervek részére, - az adóhatóság részére. 12 http://www.doksihu A számviteli információs rendszer olyan egységként definiálható, amely a vállalaton belüli adatok gyNjtésének, tárolásának és feldolgozásának integrált kereteket ad. Pénzügyi jellegN információkat biztosít a vállalati tevékenységek irányításához és végrehajtásához: vezet i számvitel, illetve a vállalat tevékenységét és annak eredményét az érintettek, f leg a küls szerepl k (APEH, piac szerepl i, KSH) részére tükröz pénzügyi kimutatásokhoz: pénzügyi számvitel. Míg a pénzügyi számvitelt törvény szabályozza, a vezetésorientált

számvitelt a vezetés igénye alakítja. Ez azt jelenti, hogy a kontrolling, mint vezetési alrendszer a pénzügyi számvitelt l függetlenítette magát, de a pénzügyi számvitel által szolgáltatott információkat a kontrolling épít köveiként kezeli, mivel a pénzügyi számvitel a meghatározott fix periódusos tagozódásban szolgáltatja a gazdálkodás tényszámait és ezek a számok a kontrolling eltérés-elemzésének nélkülözhetelen információi. 1. 5 A kontrolling funkciói Napjainkban egyre több vállalatnál kialakításra kerül a számviteli információs rendszerre alapozott kontrolling rendszer, amely hazánkban a társadalmi és gazdasági rendszerváltozással megjelen nyugati t kével áramlott be az országba és egyre szélesebb körben kezdték alkalmazni a Nyugaton már jól bevált vezetési eszközt, amely el segíti, hogy a vállalat alkalmazkodni tudjon a környezet dinamikus változásaihoz. A kontrolling módszertan 3 alapfogalmat

különböztet meg, melyek szorosan összekapcsolódnak. 13 http://www.doksihu 1, Tervezés: A tervezésre a kontrolling négy kritériuma a célorientáltság, a szNkkeresztmetszet orientáltság és a jöv orientáltság, valamint a költségtudatosság egyaránt jellemz . A tervezés a környezeti változások hatásait és a megfelel er forrásokat figyelembe véve megfelel célokat tNz ki, továbbá tartalmazza e célok eléréséhez szükséges eszközöket, a végrehajtás feladatait és biztosítja a feladatok megoldásához szükséges feltételrendszert is. A tervezés a vállalkozás fennmaradásának egyik nélkülözhetetlen eszköze. A tervezési rendszer 3 f részb l áll: - a tervezés munkafolyamataiból. Itt a tervezés irányán van a hangsúly - a tervezés területeib l, pl.: pénzügyi tervezés - a tervezés id horizontjából: hosszú, közép illetve rövid távú tervet különböztetünk meg . 2, Terv-tény összehasonlítás/ellen rzés:

A kontrolling tevékenység középpontjában a tervezés mellett az ellen rzés, az eltérések elemzése áll. A tervezés során válik lehet vé, hogy a vállalkozás folyamatosan értékelje a környezeti változásokat, ezért a célok és feladatok kitNzése mellett ki kell terjednie az alkalmazkodási és igazodási intézkedések folyamatos kidolgozására is. Ez csak akkor valósítható meg, ha megfelel információk állnak rendelkezésre a terv-tény összehasonításra. A tervezést tehát minden szinten ki kell egészítenie az ellen rzésnek, amelynek a feltételek, a megvalósítás és az eredmények felmérésére is ki kell terjednie. A kontrolling funkciója a terv-tény kapcsolatának koordinációja és a tervszámok megvalósulásának ellen rzése, valamint az eltérések elemzésével megfelel döntésel készít anyagok, beszámolók készítése a fels , illetve a középvezetés felé. Minden vállalati döntés tapasztalatokon és információkon

alapul. A döntések helyessége és sikere alapvet en attól függ, hogy vannak-e információk és milyen azok min sége. A kontrolling funkciói közé tartozik az információs rendszer felépítése és továbbfejlesztése. A kontrolling 14 információs rendszernek http://www.doksihu alkalmazkodnia kell a vállalat nagyságához és struktúrájához, biztosítania kell az információkhoz szükséges számítási eljárásokat és meg kell felelnie a gazdasági elveknek. A kontrolling információs rendszernek két f feladata van: - információk gyNjtése a tervezéshez, terv-tény ellen rzéshez és az eltéréselemzéshez, - információszolgáltatás a vezetésnek döntésel készítés céljából, valamint a beavatkozás operatív végrehajtásához. A funkciók összekapcsolódását a következ ábra szemlélteti. 5. ábra A kontrolling funkciók összekapcsolódása Megvalósítás (tény) Tervezés (terv) Számbavétel, terv/ tény

eltéréréselemzés Eltérés esetén javasolt beavatkozás Beszámolás 3, Beszámolás: a társaság beszámolórendszerének feladata, hogy biztosítsa az irányítási feladatoknak megfelel mNködéshez szükséges döntésel készítési támogatást a tény-terv várható adatok értékelése, elemzése alapján. Feladata még az éves terv végrehajtásának folyamatos értékelése, eltérések elemzése, a szükséges intézkedések id ben történ végrehajtása érdekében. 15 http://www.doksihu 2. Alkalmazott integrált vállalatirányítási rendszer 16 http://www.doksihu 2. 1 Integrált vállalatirányítási rendszer A számviteli információs rendszer tárgyalása során nem maradhat említés nélkül a számítástechnika. Napjainkban az információk nagy halmaza következtében szükség van számítógépek alkalmazására a napi feladatok elvégzéséhez. Az integrált információs rendszerek jelenleg eléggé elterjed ben vannak. Ennek

számos oka van, melyek közül néhányat szeretnék megemlíteni. Az “integrált” elnevezés fogalmából adódik, hogy ezeknél a rendszereknél egy közös adatbázisba érkeznek az információk és minden információra éhes vezet vagy kontroller innen merítheti a szükséges adatait. Az integrált rendszereknél általában adott egy nagy kapacitású számítógépközpont, amely on-line kapcsolatban áll a felhasználókkal. A gazdasági információk azonnal bekerülnek a rendszerbe, ahol a szükséges feladatok elvégzésre kerülnek. Az integrált rendszerek nem els sorban a vezet i információs igények kielégítésére jöttek létre. Els dleges funkciójuk az, hogy a gazdasági folyamatok lekezelésére egy komplex eszközt adjon a felhasználók kezébe. Természetesen az, hogy a vezet k közvetlenül is hozzáférhetnek a rendszerhez, nem jelenti azt egyben, hogy a kontroller feleslegessé válik. S t, még inkább feler södik a szerepe, hiszen az integrált

rendszerekben akkora az adattömeg, amelyet egy vezet szNkre szabott idejénél fogva képtelen áttekinteni és feldolgozni. Az on-line kapcsolatból következik ezen rendszerek egyik nagy el nye, miszerint rendkívül gyors a feldolgozás, ebb l adódóan viszonylag gyorsan nyerhet k ki az adatok a rendszerb l. Integrált vállalatirányítási információs rendszer alatt tehát egy adott vállalat valamennyi feldolgozását megvalósító, egységes információs rendszert értjük, amely általában a vállalat egészére kiterjed integrációt valósít meg. Az integrált információs rendszert az különbözteti meg a ”hagyományos”, vagyis a külön-külön 17 http://www.doksihu mNköd , egy-egy részfunkciót megvalósító, egymással kapcsolatban nem lev , elszigetelt rendszerekt l, hogy az integrált információs rendszerben a különböz alrendszerekben lezajló feldolgozások egyetlen rendszerben történ végrehajtása csak úgy lehetséges, ha az egyes

alrendszerek egyrészt szorosan együttmNködnek, egymásra épülnek, másrészt pedig ugyanazon adatokat használják, azaz az integrált vállalatirányítási információs rendszerek egységes vállalati adatmodellre épül egységes vállalati adatbázist használnak. A vállalatirányítási rendszerek a vállalatoknál kialakult horizontális és vertikális munkamegoszlásnak megfelel en funkcionális részekre oszlanak. A vertikális vállalati munkamegoszlásnak felel meg a vezet i információs és döntéstámogató funkciókra, valamint a tranzakció-feldolgozási funkciókra történ felosztás, míg a horizontális munkamegosztást követi a vállalatirányítási információs rendszerek funkcionális modulokra történ felbontása, amikor is e rendszereken belül pénzügyiszámviteli, kontrolling, tárgyi-eszköz gazdálkodási, termelés-irányitási, készletgazdálkodási, kereskedelmi, humáner forrás-gazdálkodási és egyéb modulokat különböztetünk

meg, mint ezt az alábbi ábra szemlélteti. 6. ábra: A vállalatirányítási információs rendszer f bb komponensei 18 http://www.doksihu VÁLLATIRÁNYíTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER TERMELÉS-IRÁNYITÁS ÉRTÉKESITÉS, DISZTRIBÚCIÓ KONTROLLING Tranzakció feldolgozás PÉNZÜGY, SZÁMVITEL DÖNTÉSTÁMOGATÁS VEZET%I VEZET%I INFORMÁCIÓK Vezet i információs rendszer Nézzük meg ezeket konkrétan a Flextronicsnál használt vállalatirányítási rendszer esetében. 2. 2 BaaN IV A Flextronicsnál használt vállalatirányítási rendszer, a BaaN olyan közép- és nagyvállalatok számára készült, ahol kiemelt szerepe van a gyártásnak, illetve ahol kereskedelemmel foglalkoznak. Moduláris felépítésN, amelyben a rendszert alkotó modulok csomagokká állnak össze. Az egyes csomagok általában önállóan is mNködtethet k, de a rendszer er ssége a különböz csomagok közötti kapcsolatokban - azaz a rendszer teljes integráltságában rejlik.

Az adatintegrációt a BaaN rendszer úgy éri el, hogy az összes alapadatot (vev törzs, beszállítótörzs, f könyvi számlatörzs, anyagtörzs) egy helyen tárolja. A 19 http://www.doksihu rendszerben egy központi számítógépen tárolódnak az adatok, amihez a felhasználók egy hálózaton keresztül kapcsolódnak. A folyamatos on – line kapcsolat, illetve a teljes körN folyamatintegrációnak köszönhet en egy – egy változás a rendszer részét képz összes elemben azonnal nyomon követhet . 7. ábra: A BaaN rendszer környezete A BaaN az átlagosnál több modult tartalmaz, és maguk a modulok is meglehet sen átfogóak. Ez a tulajdonság azonban nem teszi nehezen kezelhet vé a rendszert kevésbé komplex vállalati folyamatok esetében, mivel a funkciók egy jelent s része opcionális. Amikor a Flextronics megvásárolta a programcsomagot, akkor egy úgynevezett nyers BaaN-t kapott, amelyet programozók segítségével fejlesztettek tovább, szabtak

testre, hogy a vállalaton belüli folyamatokat képes legyen követni és feldolgozni. Sajnos a rendszer rugalmatlansága miatt nem tud minden igényt kielégíteni. 2. 3 BaaN modulrendszere A Flextronics tabi gyáregységénél az alábbi modulok lettek konfigurálva: 20 http://www.doksihu Gyártás modul Logisztikai modul, mely a következ beépül modulokat tartalmazza: • Értékesítés modul, amely a termékek értékesítését és kiszállítását, illetve az ezekkel kapcsolatos információkat öleli fel. • Anyaggazdálkodás modul, melynek részei: - Anyagbeszerzés - Anyagszükséglet tervezés - Anyagkönyvelés - Készletgazdálkodás Pénzügy modul, amely magába foglalja: • F könyvi könyvelés • Vev számlák • Szállítószámlák • Pénzforgalom modulokat. Amint az a fenti összesítésb l is kitNnik a Baan f leg a logisztikai valamint a termelési folyamatokat kiszolgáló modulokat tartalmaz, vannak a pénzügyi feladatok

ellátása szempontjából nélkülözhetetlen funkciói is, ugyanakkor a kontrolling modul, melynek segítségével a bevételek és költségek tervezése és nyomon követése egy integrált rendszeren belül megvalósulhatna, sajnos hiányzik. A gyakorlatban ezek a modulok teljesen együttmNködnek, átfogó, teljesen integrált vállalati informatikai rendszert alkotnak. Erre természetesen szükség is van, mivel napjaink vev inek elvárásai egyre magasabbak. Az elektronikai termékekkel szembeni igények is növekedtek, ezért a piacokon lév márkanevek képvisel i kénytelenek mindig komplexebb, nagyobb teljesítményN, jobb min ségN árukkal a kívánt id pontra el állni. 21 http://www.doksihu Az egyre nagyobb számú beépül alkatrész kezelhet sége, az igények pontos meghatározása – mennyiségben és id ben – olyan informatikai háttér felállítását igényelte, amely a termelés mellett az azt közvetve vagy közvetlenül támogató folyamatokat

– tehát az egész rendszert – egységesen összefogja és képes azt leképezni, a megtörtént események hatásait naprakészen követni és mindenki számára érthet , használható formában megjeleníteni. Ennek megvalósítására szolgál a vállalatirányítási rendszerek egyik f eleme az anyagszükséglet tervezési modul – ennek angol megfelel jéb l jön ki az MRP rövidítés (Material Requirements Planning). Az MRP egy számítógépen alapuló információs rendszer, amit azért fejlesztettek ki, hogy segítsen kezelni az alapanyagok és félkész termékek rendelését és ütemezését a termelés számára. A rendszer három adatbázison alapszik: - a termelési vezérprogram ( Master Production Schedule, MPS ) Minden végtermékre meghatározza a termelés tervezett mennyiségét és ütemezését a vállalat értékesítési tervéb l és az er forrásokból kiindulva. Ennek folyamata a vizsgált vállalkozásnál a következ : A gyártó, vagyis a

Flextronics Kft. megkapja vev it l az elkövetkez id szakra – ideális esetben több mint egy évre el re – a várható igényeket. Ez történhet valamilyen táblázat formájában, faxon, e-mail-en, EDI-on esetleg az Interneten keresztül. Rövidtávon a vev megrendelésekkel er síti meg az adott termék iránti igényeit meghatározva a mennyiséget és a szállítás id pontját, ugyanakkor hosszabb távra a 22 http://www.doksihu becsült piaci igények alapján el rejelzéseket ad, ami szükséges a gyártónak a hosszabb átfutási idejN anyagok id ben történ megrendeléséhez. A gyártó ez alapján ellen rzi a kapacitásokat – munkaer , gép, anyag elérhet ség – és megpróbálja hozzáigazítani ezeket az igényekhez. Amennyiben ez valamilyen oknál fogva nem sikerül, akkor közli a vev vel, hogy milyen lehet ségeket tud ajánlani. Ekkor tárgyalások kezd dnek, melyek során mindkét fél a saját érdekeinek megfelel en érvel, annak eredményeképp

megszületik az egyezség, amely egyaránt kedvez a vev és a gyártó számára is. Ez lesz az anyagszükséglet tervezés alapja - a késztermék darabjegyzéke ( bill of materials, BOM ) Ez tulajdonképpen egy lista, amely tartalmazza az összes alapanyagot, alkatrészt, félkész terméket, ami egy darab késztermék összeszereléséhez szükséges. A felépítés hierarchikus, ami annyit jelent, hogy megmutatja, hogy hány darab alkatrészre van szükség egy, a következ szinten elhelyezked egység el állításához, ez az úgynevezett beépülési fa. - egy, az anyagkészletre vonatkozó adatbázis Ennek célja, hogy adatokat tároljon minden egyes alkatrészr l, tartalmazza a bruttó igényeket, a tervezett beérkezéseket és az el rejelzett készleten lév mennyiségeket. Ezen kívül megtalálhatók benne az alkatrészekre vonatkozó alapadatok, mint a beszállító, utánpótlási id , tételnagyság, stb. A termelési tervet a termeléstervez k viszik fel a

BaaNba a Master Production Schedule menübe, mely tartalmazza az adott napot követ két hét termelési darabszámát napi, a következ hónapokét pedig heti bontásban. A vev i igények és a gyártási adatok alapján megszervezik a kiszállításokat. A beszerzés a termelési ütemtervek alapján megfelel id ben, mennyiségben és min ségben biztosítja a termelés számára a szükséges alap- és segédanyagokat 23 http://www.doksihu valamint a szolgáltatásokat. A f gyártási ütemterv alapján a BaaN rendszer javaslatokat tesz a már létez megrendelések hangolására és a kötelez rendelések id pontjára és mennyiségére. A kiadott gyártási tervek alapján a termelés a kért termékeket legyártja, ellen rzi és ha a termékek min sége megfelel , csomagolja. A legyártott termékek a BaaNba bekönyvelésre kerülnek. Ezután kiszállíthatók 3. Alkalmazott számlatükör és számlarend, a pénzügy modul 3. 1 A pénzügy modul beillesztése az

integrációba 3. 1 1 A pénzügy modul bemutatása 24 http://www.doksihu A pénzügy modul a többi modullal teljesen integrált, és magába foglalja a f könyvi könyvelést, a vev és szállító számlákat és a lividitás-menedzselést (cash-flow). F könyvi könyvelés (General Ledger) A f könyv a vállalat könyvelésének az alapja, melynek rendeltetése, hogy betekintést adjon a vállalat eredményébe, t kéjébe, aktíváiba és passzíváiba. Itt történik a különböz f könyvi tételek könyvelése, és a Baan IV rendszer más moduljaiból érkez feladások fogadása. 8. ábra: A f könyvi könyvelés kapcsolatai Készlet Eladás Beszerzés Feladási mNveletek Integrácó Pénzügyi mNveletek F könyv Vev / szállítói folyószámla A f könyvben - meghatározhatók a f könyvi számlák és a dimenziók, - egyeztethet k a f könyvi számlák, - különböz tranzakciótípusok hozhatók létre, - az egész vállalat pénzügyi tranzakciói

feldolgozhatók, 25 http://www.doksihu - összeállítható a mérleg és az eredménykimutatás, - elkészíthet az adóbevallás, - összehasonlítás készíthet tényszámok és a költségvetés között és - lebonyolítható az évközi illetve az évvégi számviteli zárlat. A rendszer megkülönböztet: - mérleg- - eredmény- - átvezetési ( intercompany ) és - text ( nem numerikus ) számlákat. E felosztásnak els sorban ellen rzési szerepe van: nem enged pl. eredményszámlát ÁFA számlaként megadni. Szállítószámlák almodul (Account Payable) A szállító almodul lehet séget nyújt a szállítótól beérkezett számlák bevezetésében, ellen rzésében, karbantartásában és feldolgozásában. automatikusan vagy kézzel egyeztethet Az ACP almodulban a számla a megrendeléssel. Az esetek túlnyomó többségében a beszerzési számla adatai megegyeznek a kifizetés értékével, ezért a rendszerben ez a folyamat automatikusan

mNködik. Ha a számla értéke és a kifizetés összege csak kismértékben tér el, a beállított tolerancia határ alapján a program tovább folytatja a feldolgozást. Vev számlák almodul (Account Receivable) A Baan vev számlák almodulja segítséget nyújt azoknak a számláknak a kezelésében, nyomon követésében, szem vev követeléseket tartalmazzák. 26 el tt tartásában, amelyek a http://www.doksihu A vev számlák almodulban a még ki nem fizetett vev számlák ellen rizhet k, manuálisan bevezethet k. Likviditás-menedzselés (Cash Management) Ez az almodul alkalmas minden banki és pénztári tranzakció feldolgozására, amelyek összefüggnek a szállító számlák kiegyenlítésével, a vev számlák összegének beérkezésével. A pénzügyi tranzakciók információi öszegyNjtésre kerülnek, melyek felhasználhatók a vev k fizetési magatartásának elemzésére. Ebben az almodulban készíthet olyan cash-flow el rejelzés, amely a

szervezet likviditási helyzetének elemzésére szolgál. Ez az el rejelzés alkalmas arra, hogy meghatározzuk, van-e rövid lejáratú t kénk a vállalat vezetéséhez. 3. 1 2 Integráció Egy szervezetben különböz tevékenységek mennek végbe. A BaanERP moduljai kezelik, ellen rzik ezeket a tevékenységeket, az ezekb l ered tranzakciók tárolódnak a Baan rendszerében. A Baan pénzügy modulja és a logisztikai modul közötti integráció biztosítja, hogy a logisztikai események, melyeknek pénzügyi következményeik vannak, megjelenjenek a f könyvi számlákon. Ennek szemléltetése a 9. ábra 9.ábra A pénzügy és a logisztika integrációja 27 http://www.doksihu LOGISZTIKA Gyártás PÉNZÜGY Raktározás Integrációs tábla Beszerzés F könyv Üzemfenntartás Projekt A logisztikai modul gyártás, beszerzés, készletgazdálkodás és értékesítés almoduljaiból származó feladásokat dolgozhatjuk fel a pénzügyi rendszerben

felállított központi regisztrációs tábla segítségével. Ha a logisztikai modul tevékenységeinek van pénzügyi következménye, azt el kell számolni a f könyvben, mert ezek a tranzakciók változásokat okoznak a vállalat aktíváiban és passzíváiban, illetve az eredményszámláin. A Baanban minden ilyen logisztikai tranzakció automatikusan feldolgozásra kerül a regisztrációs tábla segítségével. Ebben a táblában az integrációs beállítások során a f könyvi számlákat, dimenziókat, tranzakciótípusokat hozzárendelték a logisztikai folyamatokhoz, és a hozzárendelések alapján a logisztikai folyamatok eredményeképpen létrejött gazdasági eseményeket a pénzügyi feldolgozás során lekönyveli a program. 28 http://www.doksihu A logisztikai modul tranzakciói eredhetnek beérkezésb l, kiszállításból, anyagkiadásból, stb. A logisztikai modul minden fontos adata tárolásra kerül, ilyenek például a megrendelés

típusa, száma, összege, mennyisége, tranzakció dátuma, különböz logisztikai kódok, stb. Az adattárolás ilyen részletességN megvalósításával lehet vé válik a folyamatok- melyek lehetnek logisztikaiak és pénzügyiek- elemi tevékenységekig történ visszakeresése. Ha a logisztikai tranzakció már rögzítésre került, a rendszer automatikusan, beavatkozás nélkül egy integrációs tranzakciót hoz létre. A tranzakció eredhet például beszerzésb l, termelésb l, értékesítésb l, szolgáltatásból stb, míg a pénzügyi tranzakció lehet például költség, árbevétel könyvelés. Miután az integrációs tranzakció - amely lehet véglegesített és nem véglegesített feldolgozásra került, tartalmazza a részletes logisztikai és pénzügyi adatokat. Ha a tranzakció még nem véglegesített, akkor a pénzügyi hatása nem látható a f könyvben. Példa az integrációra 2. számú mellékletként csatolva Költségkomponensek A Baanban a

készleteket standard áron tartják nyilván. A standard ár számos költségtípust tartalmaz, így lebontható úgynevezett „cost component”-ekre, vagyis költségösszetev kre, költségelemekre. Minden, a rendszerben definiált költségkomponens két csoportba sorolható, lehet közvetlen vagy közvetett. A közvetlen költség megoszlik material (anyagköltség) és operation cost (mNködési költség) összetev kre, míg a közvetett költség, az úgynevezett surcharges, amely valamilyen oknál fogva közvetett módon, kulcsok alapján felosztásra kerül a termékekre, szintén tovább bontható anyagköltség és mNködési költség elemekre. Ilyenek pl.: az anyagigazgatás költsége, illetve a kiegészít gyártási általános költség 29 http://www.doksihu Ha a készletmozgás pénzügyi integrációs tranzakciót eredményez, a standard ár megosztható közvetett és közvetlen, illetve ezen belül material és operation összetev kre. Ha standard ár

több összetev t tartalmaz, akkor az integrációs tranzakció is több szálon fut. A költségkomponens-csoportok szerint az integráció f könyvi számlára, míg a számlák mellett dimenziókra is könyvel, melyek a vállalat kialakított kontrolling szemlélete alapján paraméterezhet k. Például: Az A késztermékbe beépül a B és C beszerzett alapanyag. Két operation és három surcharge-ot definiáltak az A termékre. 10. ábra S1: 10 S2: 20 S3: 35 C A1: 50 A B M1: 65 M2: 20 A2: 75 1. táblázat Tranzakció eredete Értékesítés a 75000 kódú vev nek 30 http://www.doksihu Pénzügyi tranzakció Késztermék értékesítése Költségkomponens Anyagktg. MNködési ktg. Surcharge Összeg 125 85 65 ( A : anyagköltség, M: mNködési költség, S: surcharge ) Ennek könyvelése: 2. táblázat Könyvelés Megnevezés Érték T 50001 Anyagköltség 125 T 50002 MNködési költség 85 T 50003 Surcharge 65 Készletek 275 K2 A

készletek között megkülönböztetünk vásárolt és saját el állítású termékeket. Az egyes termékcsoportokat ún. itemgroup, vagyis cikkcsoport kategóriákra osztjuk, melyeket a cikkódok hatodik kódja határoz meg, ezek: - beszerzett anyagok (purchased parts) - félkész termékek (manufactured semifinished items) - késztermékek (manufactured finished items). A különböz termékcsoportba tartozó anyagokat, illetve termékeket más f könyvi számlára könyveli le a rendszer, ezen belül is költségkomponensenként a megfelel helyre. 31 http://www.doksihu Példa a beszerzett anyagok beérkezésekor a könyvelés: 3. táblázat Ktg-komponens 100 110 120 130 Nyersanyag Bejöv fuvarköltség Behozatali vám Import kezelési Tartozik 211000 211000 211000 211000 Követel Nyers- és alapanyag Nyers- és Aktivált 591110 és 591120 181 anyagkorrekció 211000 import vámköltség és alapanyag Nyers- import Aktivált Aktivált 591130

kezelési költség költség Kézi számlázott fuvarköltség alapanyag Nyers- 479950 szállítások alapanyag Nyers- Nem és alapanyag Kézi 592262 anyagkorrekció 3. 2 Számviteli lehet!ségek a pénzügy modulon belül A Baan lehet séget ad különböz periódusok definiálására. A pénzügyi (fiscal) és az adó (tax) periódus megegyezik a naptári id szakokkal. A beszámolási (report) id szak a Flextronics konszern havi, negyedéves és éves t zsdei jelentéseihez igazodik. Ha egy új periódusnak nincs státusza, nem lehet könyvelni arra az id szakra. Minden új periódusnál be kell állítani a státuszt, ha ez nyitott, vagyis open könyvelhetünk erre az id szakra. Ha egy id szak státusza zárt (closed), akkor ebben a periódusba már nem kerülhetnek könyvelési tételek. 32 http://www.doksihu A vezet i információs igényeknek és a US-GAAP-nek, azaz az amerikai számviteli törvénynek megfelel havi jelentés-igényét a f könyvi

könyvelésen túlmen en a dimenzió alábontással oldják meg. A dimenziók használata lehet kötelez , választható vagy nem használt. Az egységes vállalati irányítás és az erre alapozott átfogó elemzések érdekében a Baan dimenziótípusokat határoz meg, ami az analitikus alszámlák hierarchikus rendszerének kezelését lehet vé teszi. Ezek alapján a rendszer megkülönböztet: D1: Vev k / Customer D2: Termékcsoport / Product line D3: Költséghely / Cost center D4: Üzleti egység / Business Unit D5: Project dimenziókat. Az egyes dimenziókat a gazdasági események rögzítésénél az alábbiak szerint alkalmazzák a gyakorlat során: D1: Vev!dimenzió: a vev k egyik csoportosítási lehet ségét az adja, hogy az egyedi vev k vev csoportokhoz vannak rendelve, pl. a belföldi vev k az INL vev csoportba tartoznak, amelyek a 311000 Belföldi vev k f könyvi számlára kerülnek könyvelésre. További csoportosítási lehet séget ad a vev dimenzió

használata, melynek során az egyedi vev k vev csoportokhoz vannak rendelve. Az információnyerési lehet ségek ennek megfelel en nem csak konkrét vev re, hanem vev csoportok tekintetében is fennállnak. 33 http://www.doksihu D3: Költséghely dimenzió: a költségek és ráfordítások könyvelése során e dimenzió megadása kötelez . A f könyvi számlák megbontása biztosítja a költségek megjelenési formája szerinti megkülönböztetését, például 511xxx anyagköltség, 521xxx bérköltség, 56xxxx egyéb költségek, stb. A D3 dimenzió szerinti megbontás a költségek felmerülési helyét mutatja meg, pl. 4xxx közvetlen gyártási költséghely, 5xxx-6xxx üzemi általános költséghelyek, 7xxx gazdasági általános költséghelyek. A költséghelyek szerinti bontáson túlmen en a felmerült költségek költségvisel re történ lebontása - a gyártott termékek sokfélesége és az egymásra épül munkafolyamatok miatt – nem megoldott, így a

könyvelésb l közvetlen információ a költséghely szintig bezárólag nyerhet . A termékszintN utókalkuláció elkészítése során a termékre es el kalkulált norma szerinti közvetlen költségek arányában történik a tényleges költségek felosztása az egyes termékekre. A f könyvi modul teljes mértékben kielégíti a számlák strukturálhatóságának követelményeit. A f könyvi számlák között szül -gyermek kapcsolatokat határozhatunk meg, és ez biztosítja a hozzáférést a megfelel szintN információhoz. Azok a f könyvi számlák, amelyekre a tranzakciókat könyveljük nullásszintNek, míg a gyNjt számlák szintje magasabb és részösszegeket tartalmaznak. A BaaN 0-99-ig ad lehet séget a gyNjtésre. Ebb l Tabon csak a nullás és a hármasszintN számlák adta lehet séget használják ki, úgy, hogy a Baan nullás szintjN f könyvi számlára könyvelnek, míg a következ szint, a hármas az úgynevezett gyNjtési szint. 3. 3 Az

alkalmazott számviteli rendszer kett!ssége, kett!s funkciója A pénzügy modul kiszolgálja a US-GAAP-es jelentések és a magyar beszámolókészítés követelményét, illetve a kontrolling információs igényét. 34 http://www.doksihu A számlatükör a f könyv modul alapja. A Baan lehet séget nyújt arra, hogy egy rendszerb l legyen megoldható a magyar valamint az amerikai számviteli törvényeknek megfelel beszámoló el állítása. Ennek megfelel en a számlatükör funkciója szerint két részre bontható: általános és speciális számlákra. A speciális számláknak betNjelzésük van. Ezek a számlák arra szolgálnak, hogy a magyar és az amerikai számviteli szabályok közti különbséget kezelhet vé tegyék. A H-s f könyvi számlát azok a gazdasági események érintik, amelyeknek nincsen hatásuk az amerikai beszámolóra, csak a magyar beszámolóban jelennek meg, az ADJ-s f könyvi számlán pedig azok jelennek meg, amelyek csak az amerikai

beszámolóban okoznak változást, a magyarban nem. Igy ha magyar beszámolót akarunk összeállítani az ADJ f könyvi számla kivételével az összes nullás szintN f könyvi számlát kell kigyNjtenünk, felhasználnunk. A US-GAAP-es beszámolót a (H f könyvi számlákat nem tartalmazó) hármasszintN f könyvi számlákból állíthatjuk el . 35 http://www.doksihu 4. Pénzügyi információs folyamatok “A piacgazdaság mNködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szerepl i számára hozzáférhet en, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér l és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.” (2000 Évi C törvény a számvitelr l) Ezeket az információkat a számviteli információs rendszer szolgáltatja, melynek alapvet funkciója, hogy a törvényes el írásokhoz

szükséges információkat biztosítsa. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek az információk a döntési folyamatokhoz is felhasználhatók, alkalmazhatók. Az els esetben egy küls , a másodikban egy bels információigény kielégítésér l beszélünk. 4. 1 Menedzsment, vagy vezet!i információs rendszer (bels! információs igények kielégítése) A vezet i vagy más néven menedzsment információs rendszer, mint az információs rendszerek egyike a vállalkozás irányításának, vezetésének a folyamatát foglalja magába. Ez egy speciális információs rendszer, amelynek a középpontjában a menedzsment áll. Feladatait a vállalkozás irányításának feladatköréb l vezethetjük le Az irányítási folyamathoz a tervezés, szervezés és az ellen rzés (kontroll) alapfunkció kapcsolódik. Mindezen feladatok elvégzéséhez a menedzsmentnek nagyon sok információra van szüksége. Ezen információkat a számvitel szolgáltatja, mely tájékoztat a

vállalkozásban lév eszközök és források állományáról, összetételükr l és változásukról, az árbevételr l, a költségekr l, az eredményr l, azok alakulásáról, a pénzügyi helyzetr l stb. A vezet i számvitel a számvitelnek az a módosulása, amely az üzleti folyamatok számbavételének érdekein túl kiemelt prioritásként kezeli az üzleti irányítás érdekeit. 36 http://www.doksihu A vezet i számvitel bázisát a törvényes el írásoknak megfelel általános pénzügyi, számviteli szabályok alkotják. A Flextronicsnál a vezet i számvitelt nem alkalmazzák. Ennek oka az, hogy a vállalat fiatal vállalat lévén nem rendelkezik még vállalati hagyományokkal, valamint a mostani az ötödik tulajdonosa tízéves mNködése alatt. Emiatt a rendszer folyamatosan változik és alakul, a vezet i számvitel jelenleg kialakítás alatt áll. A robbanásszerN fejl déssel (értékesítés) azonban a szervezet nem tud lépést tartani. Bár a BaaN

IV rendelkezik egy vezet i információs csomaggal, amelynek korai el jelz rendszere azon lényeges és idejében meghozandó intézkedésekre figyelmeztet, melyek a cég magas hatékonyságú mNködtetéséhez szükségesek, ezt azonban a tabi gyáregységben nem használják. Ennek az az oka, hogy a BaaN költséges és a vállalat speciális igényei miatt nagy testreszabást igényelt volna. Igy napi és heti operatív döntésekhez szükséges információkat egyedi módon, manuálisan állítják el , míg a hosszabb távú (havi, negyedéves, éves) operatív illetve stratégiai döntésekhez a jelenleg bevezetés alatt álló, mindent átfogó 24 seven programot használják. A program hét területre, úgy, mint küldetés, vagyis cél, termelés, anyagok, munkaer , irányítás, mérhet ség és piac, fókuszál. Ezen területeket 3 illetve 4, azaz mint a neve is mutatja összesen 24 mutatóval elemzik és ez alapján értékelik a vállalat teljesítményét, illetve azt,

hogy mennyire felel meg a kiválóság követelményének. Napi, heti illetve havi jelentések készülnek QDC (Quality – Delivery – Cost, azaz min ség-szállítás-költség), programban, amely a gyártott kész – és félkész termékek terv – és tényadatainak összehasonlítására szolgál. Az els szempont, a min ség, amelynek mutatószáma a legyártott darabszámon belüli hibaarányt mutatja. A mennyiség rész a terv teljesítés arányát fejezi ki két mutatóval. Az úgynevezett CLIP=1, ha a teljesítés ±5% -kal tér el a tervt l, ellenkez esetben 0; a CVP azt mutatja, hogy hány százalékos a teljesítés. A harmadik szempont a költség, mely a BaaNból nyert tarifaadatok és a tényleges értékek összevetése. Ezekb l látható, hogy 37 http://www.doksihu mennyire sikerült megfelelni a tervnek és szükség esetén azonnali intézkedések hozhatók. 4. 2 Küls! információs igények A BaaN moduljai rendkívüli módon integrálva vannak a rendszer

többi elemével, így minden felhasználó részér l maximális odafigyelést igényel saját feladata elvégzése, mivel csak így lehet az eredmény pontos pénzügyi információ, rugalmas jelentés és lekövethet tranzakciók a rendszeren belül. 4.21 Piac szerepl!k informálása A számviteli munka szintjei A könyvelés a gazdasági események rögzítését jelenti. Könyvelni azonban csak bizonylat alapján lehet, vagyis a gazdasági eseményekr l bizonylatot kell kiállítani. Számviteli bizonylatként definiál a 2000. évi C számvitelr l szóló törvény minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmányt, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. Ezeket a bizonylatokat

törvényi el írás alapján meghatározott ideig meg kell rizni, mivel ezekkel támaszthatók alá a számviteli nyilvántartások. Mint azt a bizonylati elv is kifejezi, minden könyvelési tételnek bizonylaton kell alapulnia, így joggal nevezzük a könyvelés alapokmányának. A gazdasági események folyamatát tükröz , szabályszerNen kiállított összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. 38 http://www.doksihu A számviteli munka szintekre tagolható a gazdasági eseményt l a beszámoló összeállításáig. Ezt az összefüggést a következ ábra szemlélteti: 11.ábra: A számviteli munka szintjei Gazdasági esemény Bizonylat Alapnyilvántartás Analitikus nyilvántartás F könyvi nyilvántartás Beszámoló Az els szint az alapnyilvántartások, amelyek rendeltetése az elszámoltatás, a felel sség biztosítása, alátámasztása. Ide sorolhatók például a raktárkönyv, raktári készlet nyitó lap,

pénztárjelentés. Alapokmányai az els dleges bizonylatok, melyek összekapcsolják ezt a szintet a következ vel, az analitikus nyilvántartásokkal. Ezek (pl: anyagkönyvelés, amelyben anyagféleségenként tartják nyilván a készleteket és azok változásait, késztermékkönyvelés, vev k, szállítók folyószámlakönyvelése) arra szolgálnak, hogy a gazdasági események hatásait els dlegesen rögzítsék. Innen feladások készülnek a f könyvi könyvelés részére, melynek feladata a beszámoló alátámasztása és a bels információs igény kiszolgálása. A f könyvi könyvelés két változatban valósul meg: f könyvi számlán és naplóban. A vállalkozóknak a f könyvi számlák adatállományáról a beszámoló alátámasztására és a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatási kötelezettség kielégítésére f könyvi kivonatot kell készítenie, mely megteremti a kapcsolatot a beszámoló és a könyvviteli elszámolás között. 39

http://www.doksihu A beszámolók összeállíthatóságának biztosítása, azaz a küls információs igény kielégítése, a pénzügyi számvitel els dleges célja. Küls körbe tartozónak tekintjük a vev ket, szállítókat, befektet ket, hitelez ket, adóhatóságot, önkormányzatokat, állami szervezeteket stb. E felhasználók a számukra szükséges információkat a törvényben meghatározott beszámolókból meríthetik ki, melyeket a jogszabályban meghatározott módon kialakított könyvvezetés alapján köteles a vállalat összeállítani. A Flextronicsnál az üzleti év április 1-jét l március 31-ig tart. A beszámoló a vállakozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét és annak változásait -valós képet festve és megbízhatóan- bemutató pénzügyi jelentés. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját t két, céltartalékot és minden kötelezettséget, figyelembe véve az id beli elhatárolások tételeit is, továbbá az id szak

bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt. A Flextronics magyar gyáregységei (Zalaegerszeg, Sárvár, Nyíregyháza, Tab) a magyar számviteli törvény szerint beszámolójuk részeként a mérleg „A”, az összköltséges eredménykimutatás „A” változatát és a kiegészít mellékletet készítik. Mivel egy jogi személyt alkotnak, így a beszámolókészítési kötelezettségét az összevont adatok alapján, az egymás közti kapcsolatok kiszNrésével, „konszolidálásával” el állított beszámolóval teljesítik. Ezt a cégbíróságon letétbe kell helyezni és az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálatának nyilvánosságra tétel céljából meg kell küldeni augusztus 31-ig, mert a számviteli törvény el írja, hogy a kett s könyvvitelt vezet , cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott – kötelez könyvvizsgálat esetén a

könyvvizslói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a cégbíróságnál letétbe helyezni. Ennek adatai nyilvánosak, azokról a cégbíróságnál bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet. 40 http://www.doksihu 4. 2 2 Egyéb küls! információs igény A KSH a Flextronics magyar vállalataira összevontan, fióktelepenkénti, illetve megyénkénti bontásban közölt adataihoz igényel különféle információkat. Pl: fizikai és szellemi dolgozók létszáma, értékesítés árbevétele belföldi és export bontásban, stb. A MNB-nek jelentéseket készítéséhez, országos fizetési mérleg összeállításához van szüksége adatokra. Pl: hitelállományra, forgalomra, pénzforgalomra vonatkozó adatok. Az APEH-nek egyéb adókat éves és havi, míg az áfát havi kétszeri alkalommal vallja be. A vizsgált vállalat információkat szolgáltat még

minisztériumoknak, országos hatáskörN szerveknek és bankoknak. 4. 3 Bels! adatfolyamatok A bizonylatok keletkezésükt l, illetve a megérkezésükt l a selejtezésig, irattárba történ átadásig több fázison mennek keresztül. Bizonylati fajtánként eltér lehet az útjuk, azonban összességében mégis a következ legfontosabb munkafázisokat futják be: 1. Utalványozás, kiállítás: a vállalkozó elrendeli a gazdasági eseményt Pl: a pénztárból történ kifizetést, anyagfelhasználást, munkavégzést, stb. A bizonylat kitöltését a bizonylat kezelésével megbízott személy végzi. Pl: raktáros, pénztáros, mNszakvezet , stb. 2. Ellen rzés: ebben a fázisban történik a bizonylatok tartalmi és formai kellékei betartásának ellen rzése. Vizsgálni kell többek között az aláírások jogosságát, a bizonylatok teljeskörNségét. 3. Feldolgozás: ide tartoznak a számlakijelölések (érintett f könyvi számlák kijelölése), bizonylatok

csoportosítása, hivatkozások feltüntetése a bizonylaton, 41 http://www.doksihu kódolások elvégzése, a szükséges egyeztetések elvégzése, kézjeggyel történ ellátás, bizonylatok csomagolása, stb. Ezeket a feladatokat az analitikus könyvel , vagyonkezel végzi. 4. Meg rzés: ennek helye az irattár A beszámolót, a f könyvi kivonatot, a f könyvi számlákat, az analitikus nyilvántartásokat, a leltárt 10 évig köteles a vállalkozó meg rizni. A számviteli bizonylatokat pedig legalább az adó megállapításhoz való jog elévüléséig köteles olvasható formában meg rizni. Ez a jelenlegi szabályozás szerint 5 év. A bizonylatokat sokféleségük, nagytömegN el fordulásuk, áttekintésük egyszerNbbé tétele miatt célszerN csoportosítani. Ennek számos lehetséges módja van Pl: kiállítás id pontja, a bizonylaton rögzített esemény tartalma, kezelés módja, származás, stb. Származásuk szerint a bizonylatok lehetnek küls k és bels k.

Küls bizonylatoknak nevezzük azokat a bizonylatokat, amelyeket a Flextronics Kft. kap üzleti vagy egyéb partnert l. Küls bizonylat körébe tartoznak például a beérkez számlák és a banki kivonatok. Bels bizonylatok azok, amelyeket a vállalat állít ki Ilyenek például a házi pénztár bizonylatai, él munka felhasználás bizonylatai, vev számlák, stb. Ezek közül szeretném a szállító és vev számlákat, mivel ezek fontos szerepet játszanak a vállalkozások életében és a tervezés szempontjából is kulcsfontosságúak. Vev!számlák A vev kkel a termeléstervez k tartják a kapcsolatot, az általuk kiállított kiszállítási megbizatás (4. számú mellékletként csatolva) alapján kerülnek a kész-, illetve félkész termékek a raktárból kiszállításra. A kiszállítási megbizatás egy olyan formanyomtatvány, amely tartalmazza, hogy ki állította ki, mikor, mit szállít, milyen mennyiségben, hova, milyenek a fizetési feltételek,

milyen a csomagolás módja. 42 http://www.doksihu A Flextronicsnál kiállított vev számlák két csoportba sorolhatók: az egyik csoportba tartozókhoz áruszállítás, illetve készletmozgás nem, míg a másikba tartozókhoz ezek kapcsolódnak. Igy az el bbieknek csak pénzügyi vonzata van. Ilyen pl: egyéb költség, fuvar, szalagstop, átmunkálás költségének leszámlázása, el tte proforma számlával leszállított áru leterhelése. Ezen számlák típusa SIF, ha terhel , SCF, ha jóváíró számláról van szó. Minden bizonylatot, dokumentációt csatolni kell, ami a terhelés, illetve jóváírás jogosságát igazolja. Pl: levelezések, számlák, stb A második csoportba sorolható számlák kész-, félkész termékek és egyéb termékek értékesítésének bizonylatai. Több számlát különböztetünk meg aszerint, hogy milyen integrációs könyvelést von maga után. Ha a számla kiállítás során a rendszerben raktári kikönyvelés megtörténik

és gazdasági eseménynek pénzügyi hatása is van SIS (terhel ) és SCN (jóváíró) a számla típusa. A számla készítésénél meg kell adni, hogy melyik f könyvi számláról kerüljön lekönyvelésre. Pl: anyageladás, késztermék értékesítés Ha az anyag vagy készlet nincs raktári nyilvántartásban, akkor arra SIM, illetve SCF típusú számlát írunk. Ennek csak pénzügyi vonzata van Pl: mintatermékek leszállítása. A SIK típusú számlának csak árukísér funkciója van. Javítandó gépek, kölcsön eszközök szállításánál ilyen számla kerül kiállításra. Csak raktári készletet érint számlák a SIW, illetve SCW típusúak, melyek a fióktelepek közti mozgásokat rögzítik. A proforma számlák (SIW-SIK) árukísér k, emellett készletmozgásokat könyvel. 43 http://www.doksihu Számla jelölése Terhelés Jóváírás SIS SCN SIW SCW SIF SCF SIM SCF SIK - Vonzat Pénzügyi Raktári X X X X X X - Jelölések: SIS - Sales Invoice

Sales SIF - Sales Invoice Finance SIW - Sales Invoice-charge Free SIK - Sales Invoice Freecharge Manual SCW - Sales Credit Note Charge Free SCN - Sales Credit Note Sales SCF - Sales Credit Note Finance SIM - Sales Invoice Manual Minden a Flextronicsnál írt számla (5.mellékletként csatolva) legalább három példányban készül, egy eredeti példányban, amely elküldésre kerül, a többi másolat, melyeket a vállalat részlegei, úgy, mint pénzügy, vámiroda és számlázás dokumentál. Szállítószámlák A megrendelésre beérkeznek az anyagok és készletek a vállalat raktárába. A szállítói számlák vagy az áruval vagy postai úton érkeznek. Ha postai úton kapja meg ket a vállalkozás, az érkezés dátumát rábélyegzik, majd iktatásra kerülnek a BaaN Szállítószámlák moduljában. Ha az áruval együtt érkeznek, akkor a számlát a raktárban iktatják, majd egyeztetésre küldik a könyvelésnek. Az iktatás metodikája a következ : a könyvel

ellen rzi a számla összes szükséges adatát. Pl: szerz d fél: Flextronics, eredeti számla kell legyen, dátum, teljesítés dátuma, szállító neve, a számla áfatartalma, valutaneme, összege. 44 http://www.doksihu A számla els regisztrációja az iktatás, melynek során felviszik a rendszerbe a szállító kódját, referenciaszámát, számlaszámát, összegét. Ezután következik a számla egyeztetése, azaz BaaN rendszerében szerepl adatoké az eredeti számlával. A könyvel egyezteti a rendelést a számlával, amely egyezik, vagy eltér. Az eltérés lehet ár, illetve mennyiségi. Ha áreltérés van, és ennek mértéke csekély, akkor a BaaN azt a beállításoknak megfelel en, jóváhagyja. Azonban ha az eltérés a megengedett mértéket meghaladja, a beszerz nek engedélyezni kell azt, kezelnie kell a problémát. Ha a mennyiség kevesebb a megrendeltnél, a könyvel a kevesebb mennyiséget könyveli le, ha ennél több a könyvel és a raktár is

jóváírja a mennyiséget, a beszerz pedig új megrendelést ír. Ezek után következik a jóváhagyás és a fizetés. 45 http://www.doksihu 5. Alkalmazott tervezési módszer 5. 1 Tervezés, mint információ-feldolgozás A tervezés minden tudatos emberi cselekvés része. Egyik nélkülözhetetlen feltétele a vállalkozások fennmaradásának is, mivel hozzásegít a jöv bizonytalanságának és kockázatának kivédéséhez, és hozzájárul a vállalkozási folyamatok koordinációjához. A nemzetközi gyakorlat is bizonyítja, hogy a tervezés a piacgazdaságban minden üzleti tevékenység fontos, szükséges és elengedhetetlen része. A fejlett országok sikeres vállalkozásainál nagyon alapos, mindenre kiterjed tervezési munka folyik, és üzleti tevékenységek során igazodnak terveik el irányzataihoz. A Flextronics esetében rendkívül fontos a befektet k bizalmának megtartása érdekében, hogy ne legyenek jelent s ingadozások a vállalat

teljesítményében, biztosítva ezzel egy viszonylagos állandóságot és elkerülve a bizonytalanságot. Ezt a feladatot a pénzügyi tervezés segítségével lehet megoldani, mivel a pénzügyi tervezés az a folyamat illetve eljárás, amelynek során a gazdasági döntések összes hatását mérlegeljük. Ennek rendkívül fontos szerepe van a jöv bizonytalanságának kivédése és a vállalkozások pénzügyi egyensúlyának biztosítása céljából. Az amerikai tulajdonosok miatt a tervet a US-GAAP-nek megfelel en készítik, ezért a magyar pénzügyi gyakorlathoz viszonyítva számos eltéréssel, specialitással találkozunk. A Flextronicsnál a t zsdei követelmény érvényesül a leger sebben, mivel a multinacionális vállalat részvényei a NASDAQ-on jelen vannak, így a pénzügyi tervezés egyrészt a t zsdei jelentésekhez igazodik. 46 http://www.doksihu A t zsdei jelentések miatt negyedéves jelentési kötelezettsége van a gyáregységnek, emellett a

magyar törvényeknek megfelel en éves beszámoló készítési és adatszolgáltatási kötelezettségének (a többi fiókteleppel együtt) is eleget tesz a társaság. A Flextronics fels vezetésének elvárása a havi jelentésekben jelentkezik Ez alapján minden hónapzárás után, a US-GAAP-nek megfelel en f könyvi kivonat készül, ebb l pedig mérleg és eredménykimutatás kerül összeállításra. A vezet ség részére elkészítik a terv-tény összehasonlítást és a havi pénzügyi terv is el állításra kerül. Ezeken kívül természetesen készülnek még egyéb jelentések is, de ezekr l terjedelem szNke miatt nem kívánok szólni. Pl: kockázat elemzés a készletekre és a vev állományra vonatkozóan, G&A (igazatási és általános költségek) jelentés, bevételi jelentés, stb. A pénzügyi tervek fajtái Alapvet en a pénzügyi tervek id tartamuk alapján lehetnek hosszú vagy rövid távúak. A hosszú távú pénzügyi tervek a vállalkozás

pénzügyi stratégiáját fogalmazzák meg, míg a rövid távú pénzügyi terv a pénzügyi stratégia évekre bontott végrehajtása. Stratégiai terv A stratégiai tervezés a tervezési rendszer kiindulópontja, amelynek keretében a vállalat kijelöli, hogy hosszú távon - általában az elkövetkez 5-10 évben – milyen piaci, pénzügyi, humán célokat kíván elérni. A stratégiai tervet a vállalat egészére kell elkészíteni. A stratégia készítés alapvet en a fels vezet i kör közös feladata. A kontrolling szakterület piaci, illetve bels vállalati információkkal, szükség esetén módszertani segítséggel támogatja a vezetés munkáját. 47 http://www.doksihu A Flextronics multinacionális jellegéb l adódóan a stratégiai jellegN döntéseket, a követend irányvonalat a Kelet-Közép európai központban határozzák meg, de e döntések megalapozottságához és sikeréhez helyi szinten elengedhetetlen az operatív teend k körültekint

és alapos ellátása. A Flextronics tabi gyáregységénél nem készül stratégiai terv. Ilyen tervet a tabi gyáregységre vonatkozóan kizárólag a bécsi székhelyN anyavállalat Értékesítési és marketing osztálya készít üzleti csoport (business group) szinten készít. Helyi szinten a régi és az új vev k megrendelése alapján tervezik az értékesítés árbevételét. Az értékesítés arányában az üzemi eredmény alakulását egy grafikonon ábrázolják. 6. számú mellékletként csatolva Operatív terv Az éves terv id horizontja egy pénzügyi év. Ez az id szak a Flextronics esetében az idei évt l április 1–t l március 31–ig tart. A tervezés során a vállalkozást el reláthatóan érint és számszerNsíthet minden pénzügyi folyamatot figyelembe kell venni. Ennek az alkalmazott módszere a Flextronics esetében a gördül! pénzügyi tervezés. A dinamikus tervezés, a gördül technika lényege, hogy az éves terv egy-egy részid

szakának (negyedév, hónap) elteltével a tervet aktualizálni szükséges, majd azt követ en össze kell állítani a következ év azonos részid szakának tervét. Ezáltal a tervezési id horizont folyamatosan biztosított és az aktualizálás révén a terv a lehet ségekhez képest mindig a legpontosabb el re jelezhet jöv beni folyamatokat jeleníti meg. A gyakorlatban a tervezést, különösen a gördül technika alkalmazását jelent sen megnehezíti, hogy a bizonytalanság a kiválasztott id táv növekedésével szinte exponenciálisan n . Pozitívum azonban, hogy a terv rendszeres aktualizálása az 48 http://www.doksihu id ben közelebb es részid szakok tervszámainak megbízhatóságát fokozza. A vizsgált vállalkozásnál a bizonytalanságból fakadó veszélyeket pesszimista terv összeállításával és elfogadásával is próbálják mérsékelni. A Flextronicsnál az éves pénzügyi terv a tervezés id szakára vonatkozó el rejelzett mérleg és

az el rejelzett eredménykimutatást tartalmazza. A magyar gyakorlatban még ide tartozik a pénzeszközök forrásait és felhasználását részletesen taglaló kimutatás és a pénzforgalmi-kimutatás. Ilyenek azonban a tabi gyáregységben nem, csak központilag készülnek az European Treasury Centerben. Nézzük meg a tervezés folyamatát! 5. 2 A pénzügyi tervezés folyamata A pénzügyi tervezés, mint általában a tervezés, rendkívül összetett, sokrétN munkafolyamat. A pénzügyi tervezési munka végzése nem egységes, hanem fakultatív jellegN, a tervez t semmilyen jogszabály nem köti. A tervezés folyamatát tulajdonképpen meghatározzák a hatékony pénzügyi tervezés követelményei, ezek a következ k: - a pontos és következetes el rejelzés, - optimális pénzügyi terv kialakítása, - a komplexitás, - a pénzügyi tervek teljesülésének a figyelemmel kísérése. A tervezés els lépése az információgy.jtés Mint a vállalkozás

mNködésének minden területén és szintjén, a pénzügyi tervezésnél is kulcsszerepe van az információknak. A legfontosabb tulajdonságuk az, hogy csökkentik a bizonytalanságot, ezért jobbá teszik a tervezést. A felhasznált információk 49 http://www.doksihu mennyisége és min sége meghatározza a pénzügyi tervezést és ezáltal a pénzügyi tervek min ségét. A vállalkozások pénzügyi tervezéséhez szükséges els dleges bels információkat a számviteli információs rendszer biztosítja. Ezeket egészítik ki a küls adatforrások A tervezés az alapadatok el állításával indul. Az alapot az MPS, vagyis a termelési ütemterv adja, melyet a vev i megrendelések határoznak meg. Ebb l természetesen tervezhet k a szükséges er források, úgy, mint az emberi er források, tárgyi eszközök kapacitása és kihasználása, szükséges készletek. Ezekb l tovább számíthatók a béradatok, az árak, valamint összeállítható a

karbantartási terv. Az információgyNjtést a bázisvizsgálat követi, amely az összegyNjtött információk feldolgozásával az induló feltételeket elemzi, feltárja a helyzetet meghatározó gazdasági tényez ket. A vizsgált vállalkozásnál a bázisvizsgálat a költségekre vonatkozik. Piaci tendenciákkal nem számolhatunk, mivel a vállalat megrendelésre gyártja le a termékeket. A vev i megrendeléseket pedig a vev k piaci helyzete határozza meg, ez azonban nem, vagy csak csekély mértékben ismert. Igy csak az általános gazdasági helyzet adhat egyfajta tendenciairányt. Jelen pillanatban, a 2002 naptári évben id legesen, átmenetileg nem a növekedés, hanem a hatékonyság javítása, vagyis a költségoldalon jelent sebb megtakarítás elérése az els dleges cél, ezért költségtakarékossági variánsokat dolgoznak ki, például: felfutási id szakban saját vagy kölcsönvett dolgozók alkalmazása. Ha a terv megfelel az elvárásoknak, elfogadásra

kerül; ha nem, akkor akciótervet készítenek, meghatározva a szükséges intézkedéseket. A végleges tervet, el relátva a vev i megrendelésekben rejl bizonytalanságot, konzervatív módon készítik. A törekvés a kockázatok kiküszöbölésére és a profit warningok elkerülésére irányul. Igy a legpesszimistább variáns kerül elfogadásra, mert a t zsdei jelentés miatt lényeges a terv teljesítése, valamint mint már említettem a tervhez viszonyított kilengések elkerülése, kivédése, mind pozitív, mind negatív irányba. 50 http://www.doksihu 5. 3 Tervadatok számítása 5.31 Az eredmény kimutatás el!rejelzése Az eredménytervezés célja a várható eredmény minél pontosabb meghatározása- a tervezés id szakában. Mivel a vállalkozások eredményének alakulását számtalan tényez befolyásolja, ezért az eredmény kimutatás el rejelzésével összefogóan számot kell adni – a befolyásoló tényez k gondos tervezésével – a

vállalkozás által elérhet teljesítmény nagyságáról is. Az eredmény el rejelzésére a jövedelemtervben is sor kerül, azonban a vállalkozások eredményességének megítélésére, a befolyásoló tényez k gondos tervezésére alkalmasabb a vállalkozások beszámolójának részét képz eredmény kimutatás el rejelzés, a vizsgált vállalkozás csak ezt készít, jövedelemtervet nem. Minden vállalatnál az eredmény áll a középpontban, ezért kell az els helyen az eredménytervezést megemlíteni. Bár az eredmény a legfontosabb mutató a vállalat életében, azonban nem ez jelenti a kiindulópontot a tervezés során. Általában a forgalomtervre építhet az összes többi terv, melynek utolsó lépcs je az eredményterv összeállítása. A forgalomtervben fogalmazódik meg az értékesítés volumene, vagyis mennyit szeretne a vezetés a piacon értékesíteni. Az értékesítés nettó árbevételének el rejelzésénél így az értékesítésb l

várható árbevételb l kell kiindulni. Ehhez természetesen nem elegend , ha az árbevétel az el z évi értékét mechanikusan megszorozzuk valamilyen becsült vagy remélt növekedési ütemmel (pl. 5-10%-kal) Át kell tekinteni a piac egészét, felmérni, hogy az szNkül, vagy b vül-e. Az értékesítés árbevétele függ az értékesítés volumenét l, összetételét l, az értékesítési ártól, az árfolyamtól. Mivel ezek a küls 51 tényez k bizonytalanságot http://www.doksihu hordoznak, konfidenciafaktorokkal befolyásolható az értékesítés árbevétele a vev i megrendelések pontosságának megfelel en. A bevételi tervet vev nkénti bontásban (Honeywell, Philips, Whirlpool, Other) készítik. Az MPS-ben megadhatják a darabszámot termékre, illetve termékcsoportra. Az árbevétel a vizsgált id szak vev k által megrendelt darabszámnak és a termékek eladási árának szorzataként adódik, ha a termelési terv a termékre adja meg a

legyártandó darabszámot, ha azonban ezt termékcsaládra kapjuk, akkor a termékek eladási árát a termékcsaládba tartozó termékek árából számítva az el z három hónap kiszállítási darabszámával súlyozva számítjuk, majd szorozzuk a megadott darabszámmal. Az egyéb bevételek nem kerülnek tervezésre. A költségek tervezésénél a teljesítményekb l kell kiindulni és ezekhez a tervezett teljesítményekhez kell a költségeket hozzárendelni. A költségtervezés feladata a vállalkozás tervezett teljesítményeinek végzéséhez szükséges és indokolt költségek meghatározása, vagyis az ésszerN, takarékos gazdálkodásnak megfelel költségek tervezésér l van szó. Bár az eredménytervezés kapcsán a költségek tervezésének f célja az eredmény meghatározása, de emellett fontos célja még a költséggazdálkodás segítése, a költségek alakulásának ellen rzésében. A költségek tervezése három vetületben történhet: -

költségnemenként - költséghelyenként és - költségvisel nként. A Flextronicsnál csak költségnemenkénti tervet készítenek. 52 http://www.doksihu A költségtervben a költségek már együttesen kerülnek tervezésre. Az integrációs beállításoknak megfelel en a költségek csak akkor kerülnek elkönyvelésre, mikor a terméket eladják és kiszállításra kerül, ez forgalmi költség jellegN eredmény kimutatást eredményez. Változó költségnek, vagyis a termelést l teljes mértékben függ nek a költségek közül csak az anyagköltség és az anyagjellegN költségek tekinthet k. A többi költség fix és félig változó költség, melyek nem, illetve csak hosszabb távon függnek a darabszámtól. Piaci elemzésekb l tudható, hogy mit várhat el a vállalat, pl. a beszerzési árak következ év január elsejét l 3 %-kal csökkenni fognak. Ezt figyelembe vehetnék, de az egyszerNség kedvéért nem ilyen tudományos és precíz a tervezés.

Ezt Herbert Kleinebeckel a következ képpen fogalmazza meg Pénzügy és likviditás címN könyvében: “a gyakorlati tapasztalatok hamar megtanítanak rá, hogy a tökéletességre való törekvés semmiképpen sem reális”. Igaz ez annál is inkább, mivel még a kisebb cégek üzleti folyamatai is rendkívül nagy számú, rendszerint több lehetséges kimenetelN gazdasági esemény ered jeként alakulnak, melyeket pontos el relátására nincs esély, viszont minél több tényez t próbálunk becsült értékkel jellemezni, annál nagyobb bizonytalanságot viszünk a tervbe. Az értékesítés összes költsége között számoljuk el az értékesítés anyagköltséget, a közvetlen bér-, a szerz déses bér, az egyéb és a gyártási általános költségeket. Ebb l tehát csak az anyagköltség és az anyagjellegN költségek tekinthet változó költségnek, ezeket a vev i megrendelések determinálják, és általában konfidencia faktorokkal befolyásolhatók a vev

i el rejelzés pontosságának megfelel en. Az értékesítés anyagköltségét a nyers-, az alap- és a segédanyagok költsége, a bejöv és az export fuvar költsége, vám és a selejt összege adja. Itt a darabszámot beszorozva a megfelel költségkomponenssel kapjuk a megfelel értéket. 53 http://www.doksihu Az anyag jellegN költségeket már nem a darabszámból tervezik, nincs is rá költségkomponens, így ennek értékét is múltbeli adatok alapján kapjuk. Ilyenek a például a csomagoló anyagok, az árkülönbözet, amely a megrendelési és a számlázott ár különbsége, a készletérték helyesbít leltáreltérést, kódátkönyvelést, forgó számla, mely a készletkorrekciót, a csomagoló anyagok visszavételezését tartalmazza. Azokat a költségnemeket, amelyek nem tervezhet k a különböz tervekb l az elmúlt 3-6, esetleg 12 hónap alapján átlagköltségként tervezik. Az értékcsökkenési leírásnál az el z havit veszik alapul a

következ 12 hónapra. A bérleti díj periodikusan változik, itt a periodicitás figyelembe vételével terveznek. Az egyéb költségeket az el z 6 hónap átlagaként tervezik. A termelési tervb l adódik a létszám és kapacitás szükséglet. Ezek tervezésénél már azt is figyelembe kell venni, hogy milyen id tartamról van szó. Gondolok itt arra, hogy a létszámot néhány hónapnál rövidebb id tartamra tervezni nem lehet. A kapacitás-szükséglet tervezésénél a legrövidebb id szak fél illetve egy éves. Itt azt kell mérlegelni, hogy kihelyezésre kerüljön-e a gyártás vagy kapacitást b vítés szükséges. A közvetlen bérköltség a létszámtervb l és az el z hónap átlagbéréb l adódik. Ezt az aktuális árfolyam és a tervezett béremelés módosíthatja. A szerz déses bér számítása ugyanúgy történik, mint a közvetlen bérköltségé. A különbség a kett között annyi, hogy ez utóbbi olyan munkavállalók bérét tartalmazza, akik

nem a Flextronics állományába tartoznak, csak bérmunkát végeznek a vállalatnak. 54 http://www.doksihu A gyártási általános költségek (manufacturing overhead) közé a személyi jellegN kifizetések, a gépköltségek, adók, biztosítások, szolgáltatások és egyéb gyártáshoz kapcsolódó költségnemek sorolhatók. Ezek összege adja az értékesítés költségeit. Az eredménykimutatás terve a következ kb l áll össze: Értékesítés árbevétele - értékesítés összes költsége = üzemi eredmény - igazgatási költségek (general adminstration) ugyanazokat a költségnemeket tartalmazzák, mint a gyártási általános költségek, csak az igazgatási költséghellyel. = szIkített üzemi eredmény - mIködési költség, amely az immateriális javak értékesítésének költségéb l és értékcsökkenéséb l áll össze. - értékesítési és marketing költségek (Sales& marketing) a reklám, hirdetés, piackutatás, stb. költségei

adják =mIködési eredmény ±pénzügyi mIveletek eredménye = adózás elLtti eredménye - fizetendL társasági adó = adózott eredmény. 55 http://www.doksihu 5. 3 2 A mérleg el!rejelzése Minden üzleti tranzakció kihat a mérlegre, ezért a vállalkozások többféle célból és formában készítenek vagyoni helyzetüket bemutató mérleget. A számviteli törvény által kötelez en el írt beszámoló részeként a vállalkozásoknak a tényszámok alapján a fordulónapra mérleget kell összeállítaniuk. Bizonyos okokból szükség van mérlegterv összeállítására is, egyrészt mert a gyáregység teljesítményét kifejez mutatószámok el állításához nélkülözhetetlenek, másrészt konszern szinten a likviditástervezés szempontjából közvetlen behatással van a pénzeszközök állományára. A Flextronics tabi gyáregységénél a mérleg néhány során van csak számottev mozgás, úgy, mint tárgyi eszközök, készletek,

követelések (vev k) és szállítók. A többi mérlegsor egyenletesnek tekinthet , illetve nem tekinthet jelent snek, ezért a költség-haszon elve miatt ezek nem kerülnek tervezésre. A tárgyi eszközök közé azok az anyagi javak tartoznak, amelyek tartósan hivatottak szolgálni a vállalkozás tevékenységét. Állományukban nem tapasztalható akkora ingadozás, mint a forgóeszközök (készletek) esetében, ezért tervezésükre mérlegszerN összefüggéseket használnak. Ennek alapján: Nyitó állomány+növekedés-csökkenés=Záró állomány Növekedések között pl. a beruházásokat, az apportként kapott tárgyi eszközöket, míg csökkenésként a értékcsökkenést, selejtezést, az értékesítést, az apportálást, stb. számoljuk el. A tárgyi eszközök b vítésével, a beruházások alakulásával kapcsolatos el irányzatok külön beruházási tervben kapnak helyet. Ez nem készül a tabi gyáregységnél, így a szükséges információk

közvetlenül a vezetést l kell, hogy származzanak. 56 http://www.doksihu A készletek a forgóeszközök azon nagy csoportját képzik, amelyek alapvet feladata a termelési és forgalmi folyamatok stabilitásának biztosítása, vagyis az utánpótlásban, illetve a szükségletekben jelentkez normál ingadozások kiegyenlítése. A forgóeszközök legegyszerNbben mérlegszerN összefüggés alapján tervezhet k. Ehhez azonban meg kell tervezni a vállalat egész beszerzését, össze kell állítani a beszerzési tervét. A leegyszerNsített el rejelzés pontosítható azáltal, hogy a növekedési tételek között figyelembe veszik a saját el állítást, a várható apportot, az átsorolási elképzeléseket, az esetleges többleteket, csökkenésként pedig az értékesítés mellett számolnak, más irányú készletfelhasználással, tervezett apporttal, várható hiánnyal, átsorolással, selejtezéssel, értékvesztéssel. A készletek esetében pontos el rejelzést

eredményez a tervezés, ha az a pénzügyi mutatók közül a forgási sebesség felhasználásával történik. Alkalmazható még az összes készlet, illetve a készletfajták tervezésére a rugalmassági mutató és a készlethatékonysági mutató. A magyar tervezési gyakorlatban dönt en ezek alapján, a Flextronicsnál ett l teljesen eltér módon kerülnek tervezésre a készletek. A készletek tervezése elég speciális módon történik, mert itt célhoz történ tervezés folyik a logisztika által készített készletterv alapján. Az elvárás a készletállomány minimalizálása és ezáltal a készletforgási sebesség növelése. A termelési terv meghatározza a termeléshez szükséges készletszintet. A készletbeérkezések üteme alapján adott egy biztonsági készlet, amire a termelés biztosításához szükség van. Ezt a készletminimumot a beszállítások késleltetésével (VMI és CMI alkalmazása), valamint a beszállítói szerz dések, illetve

feltételek felülvizsgálatával szabályozzák. A vev követelések közé az áruszállításból, idegennek végzett szolgáltatásból származó követelések tartoznak. A vev!állomány az árbevétel függvénye A vev nkénti kiszállítás, fizetési feltételek és a követelések ismert kiegyenlítési üteme figyelembe vételével kalkulálható, feltételezve, hogy a követelések a terv id szakában azonos rend szerint folynak be, mint a múltban. 57 http://www.doksihu A vev követelések tervezésére a legalkalmasabb módszer a pénzügyi mutató használata. Ezek alapján: Vev állomány=1napi átlagos értékesítés*elfogadott fizetési futamid A szállítók (kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból) között az áruszállításból és idegenek által végzett szolgáltatásból ered tartozásokat kell szerepeltetni. A szállítóállomány tervezése az anyagköltségb l indul ki és tervezése teljesen azonos módszerrel történik,

mint a vev ké, a magyar gyakorlattól ez nem tér el. Szállítóállomány= tervezett anyagköltség * átlagos fizetési id /30 58 http://www.doksihu 6. Eredmények értékelése A társaság beszámolórendszerének feladata, hogy biztosítsa az irányítási céloknak megfelel mNködéshez szükséges döntésel készítési támogatást a terv–tény várható adatok értékelése, elemzése alapján. Feladata még az éves terv végrehajtásának folyamatos értékelése, az eltérések elemzése a szükséges intézkedések id ben történ végrehajtása érdekében. 6. 1 Tervbeszámoló A terv beszámoló a tervid szakra elkészített tervszámokat és a tervben lév akciókhoz kapcsolódó f bb mutatószámokat tartalmazza. Ezeket aszerint csoportosíthatjuk, hogy eredmény kimutatás- vagy mérlegjellegNek. 6. 1 1 Mutatószámok az eredmény kimutatásból A vállalati szintN és szemléletN értékbeni teljesítménymutatók az eredmény kimutatásban kimutatott

eredménykategóriák az üzemi eredményt l az adózott eredményig. Ezeken kívül még kiszámításra kerülnek a következ mutatók: - a fedezet/ árbevétel mutató nemzetközi elnevezése a gross margin. A kontrolling szempontjából legfontosabb a fedezeti összeg alapján figyelemmel kísért évközi, folyamatos eredménytervezés, ellen rzés. Ez a mindenkor meglév rendelésállományra támaszkodik. A folyamatos tervezés-elemzés els dleges célja, hogy információt adjon a vezetésnek a már elfogadott rendelésállomány alapján várható fedezet – ennek segítségével pedig az eredmény alakulásáról. 59 http://www.doksihu A fedezet/árbevétel mutató arra ad választ, hogy a f tevékenységhez kapcsolódó fedezeti összeg mekkora hányadát teszi ki az árbevételnek. A fedezeti összeg azonban az árbevétel és a változó költségek különbsége. Itt pedig nemcsak a változó költségeket vonjuk ki az értékesítés árbevételéb l ezért

inkább bruttó eredménynek nevezném. - contribution margin: üzemi eredmény az árbevétel százalékában, azaz üzemi eredmény % = üzemi tevékenység eredménye / értékesítés árbevétele. - operating profit: mNködési eredmény az árbevétel százalékában, azaz mNködési eredmény %= mNködési eredmény/ árbevétel. - árbevétel nyereségtartalma= adózott eredmény / árbevétel 6. 1 2 Mutatószámok a mérlegb!l A mérlegb l a következ mutatószámok kerülnek kiszámításra: A vállalatok pénzügyi vezet i általában a likviditás fokmér jének tekintik, hogy milyen gyorsan fordulnak meg a cég készletei, illetve milyen gyorsan fizetik ki számláikat a vev k. - A készletforgás (megtérülés) mérhet fordulatokban és napokban. A készletforgási sebesség fordulatokban azt fejezi ki, hogy az adott id pontban a készletek hányszor haladnak át a körforgás rájuk jellemz szakaszán, míg a napokban kifejezett készletforgási sebesség azt

mutatja meg, mennyi az az id tartam, amely alatt a készletek egy teljes fordulatot tesznek. Ez alapján a képletek az alábbiak: készletforgási sebesség (fordulat)= éves anyagköltség / átlag készletek 60 http://www.doksihu készletforgási sebesség (napok) = átlagos készletállomány / átlagos napi anyagköltség - A vev állomány megtérülése szintén mérhet fordulatokban és napokban. A napi gyakorlatban inkább ez utóbbi a használatos, amit átlagos beszedési id nek, vagy a vev állomány futamidejének nevezünk. vevLállomány napokban = átlagos vev állomány / átlagos napi árbevétel - A szállítóállomány számítása ugyanolyan módszerrel történik, mint a vev állományé. szállítóállomány napokban= átlagos szállítóállomány / 1napi anyagfelhasználás - A pénz forgási ideje vagy más néven pénz konverziós ciklus közvetlenül a forgót ke-cikluson alapul. Mint tudjuk, a mNködési ciklus az anyagok és munkaer

vásárlására fordított kiadásoktól az értékesített termékek ellenértékének befolyásáig tart. A cikluson belül van két olyan eszköz (a készlet és a követelés), amelynek pénzre váltása id t igényel, tehát finanszírozni kell és vannak források (pl. a szállítók, adó- és bértartozások), melyek finanszírozást nyújtanak. A tabi gyáregységnél a forrásokból csak a szállítókat veszik figyelembe. készletek forgása napokban +átlagos beszedési id napokban = - mNködési ciklus napokban késleltetett kifizetések átlagos futamideje pénz konverziós ciklus 61 http://www.doksihu A pénz konverziós ciklus úgy értelmezhet , hogy a vállalatnak hány napi árbevételnek megfelel forgóeszköz finanszírozásáról kell gondoskodnia. Készpénz forgási sebesség= vev állomány napokban+készletforgás napokban-szállítóállomány napokban - Az egyik leggyakoribb eszközjövedelmez ségi mutató a nemzetközi gyakorlatban az

eszközarányos megtérülés. A számításnál elfogadható az is, ha viszonyítási alapként csak a befektetett eszközök, vagy esetleg a mNköd t ke szerepel. A Flextronicsnál a következ képletet használják: eszközarányos megtérülés (ROA)= nettó nyereség / mNködéshez közvetlenül szükséges eszközállomány - A t kearányos megtérülés (ROIC) az éves szintre vetített aktuális üzleti eredmény viszonya az átlagos t kebefektetéshez, vagyis képlettel: tLkearányos megtérülés (ROIC)= nettó nyereség / befektetett t ke Elvárások a vállalattal szemben Mint ahogy a Flextronics jelmondata az „Expect excellence” (várd el a tökéleteset, a kiválót) is tükrözi, vállalatnak, mint az iparág vezet cégének nem elég jónak lenni, hanem kiválónak és a legjobbnak kell lenni mindenben. A fels vezetés által a cég felé az az alapvet célkitNzés, hogy a cég termelje meg az elvárható nyereséget és a mNködése során küszöbölje ki a

készletekben és a vev követelésekben rejl kockázatokat. Az aktív vev i megrendelésállományhoz tartozó készleten felüli készleteket és azokat, amelyek még nem érkeztek meg a vállalati raktárba, de már vissza nem mondhatók, értékelik kockázatosnak. Vizsgálandó, hogy mi az az érték, amin eladható lenne. A vezet ség elvárása, hogy ezekre a készletekre 100 %-ban tartalékot képezzenek és a már kifutott termékekhez tartozó készletek értéke maximum 50 ezer 62 http://www.doksihu dollár legyen. Követelmény még a lejárt vev követelések értékelése A 10 napon túl lejárt vev követelések az összes vev követelés maximum 3 %-át tehetik ki. A korosítás alapján a 30 napon túl lejárt számlákra 10 %-ban, a 60 napon túl lejártakra 50%-ban, míg a 90 napon túl lejártakra 100 %-ban kell tartalékot képezni. SzámszerNsítve a vezet ség elvárása, hogy az üzemi eredmény legalább 6 %, az eszközarányos megtérülés pedig 24 %

legyen. KitNnik, hogy abszolút számokat nem fogalmaznak meg az elvárások között. Ennek oka, hogy az értékesítés alakulását a gyáregységen kívüli tényez k befolyásolják. Az Értékesítési és marketing csoport áll kapcsolatban az új vev kkel, tárgyal az új termékekr l és alakítja a vev vel az árat. A tabi gyáregység feladata a megrendelt termékek megfelel min ségben és id pontban történ legyártása és leszállítása. A készletforgási sebességet évi 12 fordulatban, míg a készpénzforgási sebességét 20 napban határozzák meg. Itt ellentmondást véltem felfedezni, az alábbiak miatt: készpénz forgási sebesség= vev állomány napokban+készletforgás napokban-szállítóállomány napokban A készpénz forgási sebességének képletéb l látszik, hogy ha a készpénzállomány 20 nap és a készletforgás 30 nap. A Flextronics azonban kedvez bb fizetési feltételeket, hosszabb fizetési határid t ajánl vev inek, mint kap

szállítóitól. Igy követeléseinek állománya emelkedik, tehát az el legezett t ke hosszabb id alatt térül meg, ebb l adódóan likviditási problémái adódhatnak. 6. 2 Eltérések elemzése A pénzügyi terv el rehaladásának figyelemmel kísérése, a pénzügyi terv teljesülésének ellen rzése során a cél az el irányzott és a tényleges teljesítmény közötti különbség felmérése és elemzése, mivel bármilyen irányú is az eltérés a tervt l, az mindenképpen hatással van az üzletmenetre. 63 http://www.doksihu Ebben a vetületben a pénzügyi terv figyelemmel kísérése, mint elemzési módszer is jelent s. Abban az id szakban ugyanis, amire a pénzügyi terv irányul, a pénzügyi helyzet vizsgálatára nemcsak a tényszámok elemzésével kerülhet sor, hanem a tervt l való eltérés megállapításával is. Ez áll a kontrolling tevékenység középpontjában a tervezés mellett. A tervt l való eltérések rendszeres vizsgálata, az

eltérések jellegét l és mértékét l függ intézkedések meghozatala – a kontrolling szemléletnek megfelel en – a vállalkozás pénzügyi irányításának egyik alapvet feladata. Míg a tényszámok a fejl dés önmagában vett menetét és mértékét mutatják, addig azoknak a tervszámokhoz való viszonyításával megállapítható, mennyire sikerült megválasztani azokat az eszközöket és forrásokat, melyek a terv teljesítését biztosították. A vállalkozás nem várhat a tervid szak végéig arra, hogy meggy z djön, hogyan valósul meg a pénzügyi terv. Rendszeresen, havonta ellen rzik a terv el rehaladásának helyzetét, és elvégzik a terv-tény összehasonlítást. A terv-tény adatok abszolút értékeinek összehasonlítását a Flextronicsnál táblázatos formában végzik. A táblázatot célszerN úgy megszerkeszteni, hogy szembeötl ek legyenek az eltérések. A 7 mellékletben a Flextronicsnál készített eltéréselemzés

táblázata található. Az eltéréselemzés középpontjában a következ kérdések állnak: - elértük-e a tervezett értékeket - mekkora az eltérés abszolút és relatív értéke - elérték-e az értékek a kritikus, beavatkozási mértéket - milyen tényez kre, okokra vezethet k vissza az eltérések. A Flextronicsnál eltérések nem nagyon adódnak, illetve nem jelent sek, mivel a felépítetett folyamatok önmagukban biztosítják a jelent sebb eltérések kiküszöbölését, valamint a fels vezetés elvárása az, hogy a tervhez képest ne legyen 64 http://www.doksihu differencia. Ennek érdekében a menedzsment mindent megtesz, így csak a küls hatások miatt adódhat eltérés. Ilyen esetben rögtön meghozzák a megfelel intézkedéseket a probléma megoldására. Ha például túl magas a fuvarköltség, akkor rögtön beavatkoznak, és bevezetik az extra fuvarok engedélyezését, illetve feltérképezik az alternatív fuvarozási módokat.

Természetesen csak azon tényez ket lehet ilyen módszerrel kiküszöbölni, amelyek a múltban már eltérést okoztak, el fordulnak azonban olyan hatások is, amelyekre a vezetés nincs felkészülve. Az elvárásként megfogalmazott, illetve ennél kedvez bb eredmények elérésére bónuszrendszerrel ösztönzik a menedzsmentet. Az eredményeket negyedévente teszik közzé business review meetingen (üzleti kilátásokról szóló értekezleten) prezentáció keretében. A havi eredményeket konferencia – beszélgetésen elemzik, a problémákat folyamatosan figyelemmel kísérik, ha szükséges intézkedéseket hoznak megoldásukra. 65 http://www.doksihu 7. Összefoglalás, javaslatok A gyorsan változó gazdasági környezetben a megfelel helyen és id ben rendelkezésre bocsátott információ nélkül lehetetlen jó vállalkozói döntést hozni. Az utóbbi években lényegesen megváltozott a számviteli információk szerepe a vállalkozásoknál.

Elengedhetetlenné vált a számvitel továbbfejlesztése a kontrolling igényét is kielégít rendszer irányába. A megfelel en mNködtetett számviteli információs rendszer segítségével lehet vé válik az, hogy a viszonylag nagy önállóságú vállalati egységek tevékenységüket egymással és a vállalkozás eredményével, pénzügyi helyzetével összhangban végezzék. A számviteli információs rendszer követi a vállalatnál zajló tranzakciókat, alapját képezi a vezetés részére készül jelentéseknek és inputot jelent a vezet i döntésekhez. Szakdolgozatomban egy konkrét vállalat számviteli információs rendszerét vizsgáltam. Részletesen kitértem a vállalatirányítási információs rendszerre, amelynek segítségével a vállalati folyamatok leképzésre kerülnek. Érintettem a vállalat vezet i információs rendszerének f bb jellemz it, amely a döntések szakmai megalapozásának, ezáltal a vállalat nélkülözhetetlen

feltétele; valamint ismertettem a küls fennmaradásának információs igény kielégítésének folyamatát. Bemutattam a tabi gyáregységben alkalmazott kontrolling tevékenységeket a szervezeti felépítésb l adódó jellegzetességek figyelembe vételével. Ennek megfelel en külön fejezetet szenteltem a pénzügyi tervezésnek, amely fontos szerepet játszik a vállalat életében, mivel ennek segítségével a jöv bizonytalansága és kockázata kivédhet . A kontrolling feladata a vállalat szempontjából fontos tevékenységek együttes, rendszerszemléletN, operatív szemmel tartása és id szakonkénti értékelése a 66 http://www.doksihu számviteli információs rendszer által szolgáltatott információk szerint. Ennek alapján a tervezés után az eredmények értékelését mutattam be, valamint a visszacsatolási folyamatot érintettem. Fejlesztési javaslatok • Javasolnám a jelenlegi számviteli rendszer kiterjesztését a vezet i

információs igények kielégítéséhez szükséges adatok, információk tekintetében, mivel a vezet i döntések megalapozásához szükséges naprakész, pontos információk innen könnyen és gyorsan nyerhet k. A BaaN vezet i információs csomagjának mely rendelkezik egy korai el jelz rendszerrel, ami a magas hatékonyságú mNködéshez szükséges intézkedésekre figyelmeztet- bevezetése is mérlegelend , mert még ha költséges is a testre szabása, az id vel nagy valószínNséggel megtérül. • Véleményem szerint szükség van költséghelyenkénti tervezésre, mivel a költségekkel ott lehet és kell is gazdálkodni, ahol felmerülnek, ezáltal jelent s megtakarítás érhet el. • Szükségesnek tartom a BaaN kontrolling moduljának bevezetését, mivel ily módon a bevételek és költségek tervezése, valamint nyomon követése egy integrált rendszeren belül lehet vé válna. Ez jelent sen megkönnyítené a jelentések készítését. A fent

említett jobbító javaslatok mellett teljes mértékben kijelenthet , hogy a vállalat felhasználja a számviteli információs rendszerb l nyert információkat, adatokat, valamint a pénzügyi tervezés és elemzés nyújtotta lehet ségeket kihasználja, mint eredményei is tükrözik sikerrel. Mégis, mint az iparág vezet je minden lehet séget megragad az új ötletek, hatékonyabb megoldások alkalmazására. Ezt talán Henry Ford szavai fogalmazzák meg a legjobban: “Mindent lehet még jobban csinálni, mint ahogy eddig tettük.” 67 http://www.doksihu 8. Irodalomjegyzék BaaN oktatási anyagok: Accounts Payable BaaN oktatási anyagok: Accounts Receivable BaaN oktatási anyagok: Cash management BaaN oktatási anyagok: Financial integration BaaN oktatási anyagok: Sales invoicing dr. Bacsó KláraKresalek Péterdr Pálfalvi Sarolta- Tervzés-üzleti tervezés Sándor Lászlóné dr. dr. Béhm Imre: Vállalkozások pénzügyi tervezése, Novorg Kft,

Budapest,1994 dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélése, Perfect, Budapest,1998 dr. Bíró Tibor-dr Pucsek József-dr.Sztanó Imre: Computerbooks: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Perfect, Budapest,2001 Vállalatirányítási rendszerek Magyarországon, Budapest,2001 Flextronics International Annual Report dr. Gyulai László-dr Tétényi Zoltán: Halmos László-dr. Körmendi Lajos: Illés Istvánné: Üzletfinanszírozás, Saldo, Budapest,2001 Controlling, Budapest,1999 Társaságok pénzügyei, Saldo, Budapest,1998 dr. Körmendi L-drTóth A: Controlling a hazai szervezetek gazdálkodásában, WEKA,1998 68 http://www.doksihu Magyar Hírlap: Somogy megye legnagyobb munkaadója a világcég, 2002.0320 Napi gazdaság: Remekül teljesít a Flextronics, 2002.0429 Világgazdaság: Magyarország a stratégia része, 2001.0926 Világgazdaság: Flextronics: a teljes körC nemzetközi gyártási megoldás, 2001.1030 William J. Stevenson:

Prodoction/ Operations Management,Boston,1990 www.complexhu www.homeflextronicscom 2000. évi törvény a számvitelrGl 9. Mellékletek 1.A vállalat szervezeti felépítése 2. Példa az integrációra 3. Részlet a számlatükörb l 4. Kiszállítási megbizatás 5. Számla 6. Az üzemi eredmény alakulása az árbevétel függvényében 7. Tény-terv eltéréselemzés 69 http://www.doksihu Manufacturing Facility Tab 1.számú melléklet: A vállalat szervezeti felépítése Szállítók Bels szállítók: m"anyagüzem Központi felépítés Raktár Project Project Gyártás Gyártás Beszerzési lánc Beszerzési lánc Operatív min ségbiztosítás Operatív min ségbiztosítás Technológia Technológia BU1 BU2 Min ség és számítástechnika Ipari mérnökség Személyzeti osztály Pénzügy Raktár,Üzemfenntartás Vev k 2002.0821 A beszerz nyit egy Könyvelés tranzakció Integrációs leírása Részleg Tevékenység http://www.doksihu

ordert 1, Beszerzés (megrendelést) a rendszer jelzése alapján, melyben megadja a rendelni kívánt anyag kódját, megnevezését, a beszállítót, a rendelés mennyiségét a gyártási terv alapján és a beszállítás határidejét. IPG T (Inventory Purchase K 2, Raktár Receipt) A megrendelt anyag beérkezik a raktárba, IPR1 ahol az orderre felviszik a beérkezett (Purchase mennyiséget. Invoice Result), Nyers és alapanyagok(211000)Nem számlázott szállítások (479950) ha van árkülönbözet T Nem számlázott szállítások (479950)K Árkülönbözet (511190) A raktárból érkezett számlát iktatják, vagyis felviszik a rendszerbe a számla adatait (számlaszáma, összege, valutanem, dátum, stb.) és kap egy sorszámot A számlán szerepl adatok és a beérkezett mennyiség egyeztetése. PIM T (Purchase (216000)- Úton lév# készletek 3, F&C Invoice Matched) K Szállítók (444000) A számlakönyvelés jóváhagyása

.Ennek PIA T hatására (Purchase szállítások(479950)- Invoice K Approved) (216000) a technikai számlák kifutnak, egyenlegük nulla lesz, Az egyeztetés során kit4nt árkülönbözetet, ha van, a beszerz nek jóvá kell hagynia. Nem Úton számlázott lév# készletek IPR 2 T Árkülönbözet (511190)K Nem számlázott szállítások (479950) 2.számú melléklet: Példa az integrációra http://www.doksihu 3.melléklet: Részlet a számlatükörb l 511101 Alapanyagköltség (kézi) 511190 Árkülönbözet logisztika 511191 Árkülönbözet logisztika (kézi) 511200 Segédanyag 511260 Csomagolóanyag 511270 Egyéb termelési rezsianyag 511300 Szerszámok,berendezések 511410 Épületkarbantartási anyagok 511420 Gépek,berend.,karbantanyagok 511421 Gép,ber,karb.anyagok Fröccs 511422 Gép,ber,karb.anyag Lakkozó 511423 Gép,ber,karb.anyag Tamponozó 511430 Számitógép karban.anyagok 511440 Személygkcs.karbantanyagok 511450 Tehergkcs.karbantanyagok

511460 Egyéb karbantartási anyagok 511500 Ügyviteli anyagok 511610 Áramdij 511620 Gázdij 511630 Tûzelõolaj 511640 Személygkcs.üzemanyag 511650 Tehergkcs.üzemanyag 511660 Egyéb üzemanyag 511680 Vizdij 511700 Munka- és tûzvédelmi anyagok 511720 Projekt költség leirás 511730 Munkavédelmi anyagok 511800 Vámköltségek 511900 Nemszéria raktári anyag 511990 Nem üzleti célu anyagköltségek 512120 Gépjármûvek kölcsönzése 512130 Egyéb eszközök kölcsönzése 512190 Bizt,fuvar es egyeb serianal 512200 Egyéb fuvarozási költségek 512210 Althofen export fuvar 512220 Althofen import fuvar 512230 Vindo fuvar export 512250 Vindo fuvar import 512270 Egyéb fuvar export 512280 Egyéb fuvar import 512410 Kiküldetési költségek 512420 Személyszállitás 512510 Postaköltségek 512520 Telefonköltségek 512610 Épületkarbantartási költség 512620 Gépek,berend.karbantköltség 512621 Gép,ber.karbkölt Fröccsöntõ 512623 Gép,ber.karbkölt Tamponozó 512630

Számitógép karbant.költség 512640 Személygkcs.karbantköltség http://www.doksihu Melléklet http://www.doksihu 5.sz melléklet: Számla http://www.doksihu 6.számú melléklet: Az üzemi eredmény alakulása az árbevétel függvényében 15.00% 11.20% 10.14% 8.88% Üzemi eredmény % 10.00% 7.37% 5.53% 5.00% 3.23% 0.28% 0.00% 49 58 68 78 87 97 -3.65% -5.00% -9.15% -10.00% -15.00% Vállalati értékesítés ( millióEUR) 12.11% 12.90% http://www.doksihu Terv-Tény eltéréselemzés TAB November 7.szmelléklet Tab adatok eUSD-ben Eredmény kimutatás Bevétel Vev Tény Terv különbözet Honeywell $ 902 $ 887 Philips $ 5 338 $ 5 260 78 Whirlpool $ 3 698 $ 3 426 272 Egyéb $ 327 $ 309 18 15 0 új vev 0 új vev 0 új vev 0 Összesen $ $ 10 265 $ 9 882 383 Eddigi negyedéves össz. Bevétel Eddigi éves össz. bevétel $ $ 21 369 60 756 Hozzáadott érték % (VAM) % Tény VAM Nettó VAM

Árkülönbözet $ 3 938 38,36% Terv $ % 3 709 37,53% % Elz hónap 4 433 43,19% $ $ 3 349 32,63% $ 2 989 30,25% $ 3 609 35,16% Fbb kedvez hatások: készletátért. -47e, árkül -180e, termelésben lév készletek átért -15e, vám -13e, kimen fuvarktg-61e Fbb kedveztlen hatások: segédanyag $+64e, készletkorr.+88e Az árkül. $ -147e, -143%-a az árbevételnek ($-180e-rel kevesebb a tervnél), az elz havinál ( $ 140e ) $-7e vagy -006% -kal keveseb Készletkorrekció Tényleges selejtezés Átértékelés Árkülönbözet Árengedmény Elfekv készlet leírása Gyártási selejt Standard árváltozás Egyéb Össz. Készletkorr tárgy havi $ $ $ $ $ $ $ $ $ 1 7 (147) (1) 74 20 108 61 Árbevétel%-ában 0,0% 0,1% -1,4% 0,0% 0,0% 0,7% 0,2% 1,1% 0,6% Eddigi éves $ $ $ $ $ $ $ $ $ 413 (175) (12) 93 325 94 (230) 508 Árbevétel %-ában 0,0% 0,7% -0,3% 0,0% 0,2% 0,5% 0,2% -0,4% 0,8% http://www.doksihu Gyártási segédanyag közvetlengyártási segédanyag össz.

Közvetlen bérköltség Gyártási általános költség $ terv $ 25 0,3% tényleges $ 798 7,8% Közvetlen bér $ 798e, vagy az árbevétel 7.8%-a,amely nem tér el jelentsen a tervtl A fizikai létszám nem ntt jelentsen, 2.66% ( 1233 ) az elz havi záróhoz képest ( 1201 ) termelési csúcs szezon ->magasabb létszám -> új munkavállalók terv $ 829 8,4% tény terv $ 984 10,0% $ 89 1 011 0,9% 9,8% A tervezett $ 984e, 10%-a az árbevételnek. A ténylegest $ 1011e, 98% Fbb kedvez hatások: Fbb kedveztlen hatások: Munkavállalók szállítási ktg-e -19e Karbantartás -28e áramdíj -13e Igazgatási általános költságek Tény $ $ 182 256 1,8% Terv fizetések 15e Ki nem vett szabadságra képzett tartalék 38e Szerszámktg. 16e $ 148 1,5% Fbb kedveztlen hatások: kockázatosnak ítéletkövetelésekre képzett tartalék 256e fizetések 35e Ki nem vett szabadságra képzett tartalék 22e Contribution Margin Tény $ 1 074 Terv $

10,46% Különbözet 989 10,01% $ 85 0,45% A CM $ 85e-rel magasabb, mint a tervezett. Az értékesítés volumene nagyobb arányban ntt az elvártnál, ez kedvez készlethatást eredményezett(lsd fenn Fbb hatások: Anyagktg. 334e $ (kedvez) gyártási általános ktg. -26e $ ( kedvez ) igazgatási általános ktg. -34e $, ( kedveztlen) Ki nem vett szabadságra képzett tartalék -256e $ közvetlen bér +31e $ (kedvez) egyéb +12e $ (kedvez ) Eddigi negyedéves Contribution Margin össz. Eddigi éves Cont Margin össz. $ $ Összesítve: 2 449 5 305 % of Prod Rev Nettó VAM $ Közvetlen bér Szerzdéses bér Gyártási általános ktg. $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ $ Igazgatási általános ktg. Értékesítés egyéb ktg-e Képzett tartalék Contribution Margin 3 3 349 798 32 1 011 182 (4) 256 1 074 32,6% 7,8% 0,3% 9,8% 0,0% 0,0% 1,8% 0,0% 0,0% 2,5% 10,5% 11,46% 8,73% http://www.doksihu Értékesítési és marketing költség Tény M@ködési eredmény $ 11 $ 1 063

0,1% Terv $ 11 0,1% Egyéb eredmény Gépköltség/ gépkihasználás Tény 90,9% A gépkihasználás ebben a hónapban 90.9% -> 21% több, mint az elz hónapban 88,8% elz havi Kihasználtság % Ktg/árbevétel % Szept 74,6% 5,70% Okt 88,8% 4,20% Nov 90,9% 3,70% jobb gyártási órakihasználás Mérleg / M köd t ke Készletek A zárókészlet $5,754e(ebbl $208e úton lév készlet).$ 284e-rel kevesebb a tervezettnél($ 6,038e) Alábbi bontásban: e$ Bosch $ 6,5 Honeywell $ 615,4 Philips Whirlpool Egyéb vev A készletforgási sebesség 14,1-re ntt, az elz havi 13,2-rl. Többletkészlet Elfekv készlet e$ e$ $ $ El z hónap 213,5 49,2 $ $ $ 2 362,5 2 391,6 378,0 $ 5 754,0 Nov $ $ 179,2 42,7 Termelés növekedés ->alacsonyabb készletszint -> kedvezbb készletforgási sebesség 4 Elz hónap % 0% 11% 41% 42% 7% 0% 0% 0% 0% 0% 100% $ $17 $591 $2 477 $2 436 $503 6 023,7 http://www.doksihu Vev állomány Tény 52 nap, elz hónap 48,0 nap. Össz

vevkövetel $ 21,111e A 10 napon túl lejárt vevkövetelések $ 615e az elz havi 1117e $ Ennek megfelelen 97.06% a nem vagy 10 napon belül lejárt vevkövetelések arányaEnnek oka, hogy a Honeywell kiegyenlítette tartozását Erfeszítésket teszünk továbbra is ezek beszedésére. Beruházások $ 4e épületvásárlás, $ 4e számítástechnikai eszközbeszerzés Egyéb követelések és kötelezettségek Nov Egyéb követelések: rövid lejáratú hosszú lejáratú Egyéb kötelezettségek: rövid lejáratú hosszú lejáratú ROA és ROIC elz hónapban Elz hónap $ $ 1 262 3 $ $ 960 3 $ $ 390 98 $ $ 432 196 ROA tény 62.8%,elz havi 586% ROIC tény 87.2%elz hónap 797 % November Negyedév Bevétel CM $ CM % $ 10 265 $ $ 1 074 $ Bevétel CM $ CM % $ 18 780 $ 20 607 $ 21 369 $ 60 756 $ 991 $ 1 865 $ 2 449 $ 5 305 21 369 2 449 10,46% 11,46% Né 1 Né2 5,3% Né3 9,1% 5 Né4 11,5% Összesen 8,7% 19,450 k $