Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Vannevar Bush - Út az új gondolkodás felé

VANNEVAR BUSH: ÚT AZ ÚJ GONDOLKODÁS FELÉ Ismereteink együttesen alkotják az ember tudatát, mely egyéni és társadalmi tudati öszszetevőkből áll. Az egyéni tudat a környezet ingereire az ember saját érzékszervei által empirikus módon felfogott, feldolgozott és elraktározott válaszok gyűjtőhelye. A társadalmi tudat pedig az emberiség története során eddig felhalmozódott ismeretek tárháza A történelmi fejlődés során a tudományok egyre differenciáltabbakká és specializáltabbakká váltak, ezzel együtt az általuk vizsgált szempontok között meg kell találni a kapcsolódási pontokat és meg kell keresni az összefüggéseket. Mivel a tudományok csupán a valóságnak egy-egy részletével és annak módszerével foglalkoznak, sokan keresték a tudományok története során az arra való megoldást, hogy az egyes szaktudományok szintézisét elvégezzék, esetleg a köztük lévő ellentmondásokat megpróbáljuk feloldani. Ez a feladat

veti fel az emberi megismerésre vonatkozó problémákat. Az egész megismerése feltételezi az egyes alkotóelemek ismeretét, míg az alkotóelemek csak az egészen belül kapják meg értelmüket Ennek ellenére a specializáció elengedhetetlen feltétele a haladásnak, ugyanakkor rendkívül nehéz feladat hidat verni a különböző tudományágak közé A természettudományok fejlődéstörténetének tanulmányozása során elénk tárul, hogy a technika fejlődésével létrejövő új eszközök rendkívüli módon felgyorsították egy-egy tudományterület előrehaladását. Ezen eszközök a vizsgálódás elől korábban elzárt területeket nyitnak meg a kutatók előtt, vagy olyan új módszereket tesznek alkalmazhatóvá, melyek révén az ismeretek megszerzése vagy az elméletek kipróbálása jelentősen felgyorsítható. Ilyen tudománytörténeti jelentőségű eszköznek bizonyult pl a biológia esetében a mikroszkóp, a cs illagászatban a t eleszkóp vagy a

fizikában a r észecskegyorsítók megalkotása. Létezik-e olyan eszköz, amely alkalmas arra, hogy ezek eredményeit összesítse, és hasonlóan működik az emberi agyhoz? Olyan eszköz tehát, amely az összes eddigi tudományos ismeret birtokában van és azokat összekapcsolja, logikailag hasznosítja és modellezi. Mai ismereteink szerint a számítástechnika fejlődése következtében minderre biztos jelek mutatkoznak Az Egyesült Államok Találmányi Hivatalának New York-i részlegvezetője 1899-ben még azt hangoztatta, hogy minden feltalálhatót feltaláltak már, további jelentős találmányokra nem lehet számítani, csak a meglévők részleteiben lehet szükség finomításokra. A „finomítások” hordereje azonban egyes esetekben hasonló jelentőségű volt, mint az alapszerkezeteké. Az emberiség tudományos és technikai fejlődésének történetében a 1 második világháború komoly vízválasztónak bizonyult. A háború a tudósokat és

tudományokat arra kényszerítette, hogy addig elképzelhetetlen lendülettel álljanak a haditechnika fejlesztésének szolgálatába, a tudomány szinte minden területén új módszereket fejlesszenek ki Korábban ugyanis az a téves elképzelés alakult ki a tudományokról, hogy az anyagi vagy pénzbeli tőke egymagában is elegendő a fejlődés előidézéséhez. Mindezt az 1929-33-as nagy gazdasági világválság, majd a második világháború megcáfolta. Ezekben az években a haditechnikai műhelyek árnyékában óriási volt a civil szféra innovációs deficitje. 1945-re hihetetlen tudományos potenciál húzódott meg a színfalak mögött a békés műszaki fejlesztésben azonban nagy volt a lemaradás, és az egész helyzet csak arra várt, hogy tőke és a szakképzett munkaerő társuljon a meglévő műszaki ismeretekhez. 1 1945-ben viszont e szituáció csak az Amerikai Egyesült Államokban volt adott. A 2. vi lágháború végére az Egyesült Államok teljesen

felszámolta a n agy gazdasági világválság okozta gazdasági pangást. Az 1940 és 1944 köz ötti években az Egyesült Államokban az ipari termelés évente több, mint 15 % -kal emelkedett. Ezzel együtt a nem hadi célú termékek gyártási volumene szintén növekedett, amely egyetlen másik hadviselő államban sem fordult elő. Az országnak a háború végén 20 milliárd dollárnyi aranytartaléka volt, mely csaknem 2/3-a volt a világ akkori aranykészletének. A világ ipari termelésének több, mint felét az Egyesült Államok produkálta. Mindenek felett pedig az Egyesült Államok rendelkezett az atomfegyver monopóliummal és az „óceánpajzzsal”. 2 Mindez lehetővé tette a kapacitás teljes kihasználását, a technikai korszerűsítést Ennek megfelelően 1945-ben csak az Egyesült Államok egyes gondolkodói kerülhettek olyan helyzetbe, amilyenbe Vannevar Bush. Bush 1945 júliusában (azaz néhány nappal a hirosimai atomtámadás amerikai kivitelezése,

és másfél hónappal a második világháború befejezése előtt cikket publikált az Atlantic Monthly című folyóiratba „As We May Think”, avagy Út az új gondolkodás felé (Ahogy gondolkodhatnánk) címmel. Gondolatai úttörő jellegűek és olyan tudományos (számítástechnikai, informatikai) távlatokat nyitottak meg, amelyek a kor akkori színvonalán még elképzelhetetlenek voltak. Bush villamosmérnök és fizikus volt, a két világháború között optikai eszközök és fényszedő berendezések fejlesztésén dolgozott. A második világháború elején Roosevelt tudományos tanácsadója, a N emzeti Védelmi Kutatások Bizottságának elnöke, majd a 1 2 Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története. Maecenas Kiadó, Budapest, 1995: 446–447 o Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992: 337–338 o 2 Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatal igazgatója lett. Feladata az volt, hogy dolgozzon

ki ajánlásokat a hadi kutatásokban megszerzett tudományos tapasztalatok békebeli alkalmazására a nemzet egészségi állapotának javítása, új munkahelyeket teremtő vállalkozások teremtése és a nemzet életszínvonalának jobbítása érdekében. 3 Lényegesnek látom kiemelni, hogy Bush az analóg szerkezetek iránt volt elkötelezett. Már 1935-ben szabadalmaztatott egy analóg számítógépet, a Rockefeller differenciálanalizátort. Másik, 1938-as szabadalma a mikrofilmarchívumokból való gyors információkeresést szolgálta. 4 Írásában sorra veszi, milyen eszközök állnak 1945ben a t udomány rendelkezésére: távkapcsolók, elektroncsövek, fotocellák, billentyűk, elektromos és mechanikus szerkezetek. A fejlődés egyik útját a fotográfia tökéletesítésében látta: gyors mikrokamerákra, azonnal képet produkáló szárazfotográfiai eljárásokra van szükség, amelyekben gyors dokumentummásolás valósul meg Abban nem látok semmi

különöset, hogy Bush 1945-ben még nem volt képes a kor analóg technológiájának korlátain túl tekinteni. Bush még nem láthatta a digitális technológiában rejlő lehetőségeket, ezért alapvetően az analóg technológia tökéletesítését tudta csak elképzelni a fejlődés irányaként. Legjelentősebb víziójának, a memex-nek, vagyis személyi számítógépnek is a fotográfia, mindenekelőtt a mikrofilm a lelke. Olyan mikrofilmes módszerekben gondolkodott, amelyben a tudós homlokán miniatűr kamera van, amely azonnal rögzíti a kutatási anyagokat Ezen keresztül a feljegyzés azonnal egy megfelelő tárhelyre kerül Másik elképzelése szerint kifejleszthető a beszédet írássá alakító gép, a Vocoder Ez az eszköz vagy inkább szoftver ma még mindig tökéletlen, széles körben való elterjedésének technikai feltételei nem adottak, de ígéretesnek tűnő gondolat, amely megvalósításra és tökéletesítésre érdemes. A kivitelezés

nehézségeit már Bush is abban látta, hogy nem került kifejlesztésre egy olyan mesterséges nyelv, amely jóval gépbarátabb, mint az addig kifejlesztettek. Egyes elképzelései valójában a digitális fotótechnikában („sokszor jó volna, ha rögtön megnézhetnénk a képet, amint a gépet elkattintottuk”) és a dokumentumszkennelésben valósultak meg. Az első szkennereket majd két évtizeddel később, az 1960-as években fejlesztették ki térképészeti feladatok ellátása céljából. Az 1970-es években megjelentek az első nagyteljesítményű szkennerek, de a műszaki megoldást 3 4 http://zsadon.hu/mancs/0memexhtm (letöltés napja: 2011 április 16) Zsadon Béla: Memex. In: Magyar Narancs, 1997 július 17 (IX évf 29 sz) 3 még nem tudták a sorszenzorokra alapozni. Az 1980-as évektől mindez már megvalósítást nyert A szkennerek 1990-es évekbeli gyors elterjedéséhez azonban egy másik szakterület által gerjesztett igény jelölhető meg: a

web, illetve a digitális fényképezés. Ennek hatására a 90-es évek elejétől-közepétől ez az input eszköz a háztartásokban már teljesen hétköznapi volt. A lapolvasó feladata, hogy a látható információt digitális információvá alakítsa át Aztán a már gépben lévő információt a legkülönfélébb programok segítségével fel lehet dolgozni. A képdigitalizáló, lehetővé teszi, hogy ábrákat, szöveges dokumentumokat képként a számítógépbe juttassunk. Amennyiben szöveget digitalizálunk vele, akkor abból még csak kép lesz, amit OCR programmal át kell alakítani szöveggé Ilyen formában jóval tökéletesebb formában került megvalósításra Bush elképzelése, ami az alábbi volt: „Tegyük fel, hogy a jövőben lehetővé válik a százszoros lineáris kicsinyítés. A film papír vastagságú lesz, de bizonyára vékonyabb filmet is alkalmazhatunk. Már ilyen feltételek mellett is tízezerszeres lenne a különbség az eredeti

könyvformátumú rekord és mikrofilmes változata között. Az Encyclopedia Britannica egy gyufásskatulya méretére zsugorodna Egy millió kötetes könyvtár elférne egy íróasztal egyik végében Ha, mondjuk, az emberiség a betűszedés feltalálása óta összesen egy egybillió könyvet kitevő könyvnek megfelelő rekordot halmozott fel képes újságok, napilapok, könyvek, röpiratok, reklámanyagok és levelek formájában, összegyűjtve és lekicsinyítve az egész beleférne egy teherautóba.” Korszakalkotóbb jelentőségű volt Bush azon elképzelése, amelyet ma a h ipertext fogalmával azonosíthatunk, s aminek persze alapja a materiális, fizikai úton rögzített dokumentáció digitalizálása. Mechanikusan összekapcsolt információ-visszakereső gépek megépítését sürgette a tudósok és döntéshozók munkájának megkönnyítésére. Az egyre szerteágazóbb és a kor technikai színvonalán nem megfelelően rendszerezett tudományos ismeretek

nyomán felismerte, hogy a publikációk száma máris „messze meghaladja azt a m értéket, amit képesek lennénk feldolgozni. Hihetetlen sebességgel gyarapodnak az ismereteink, de a fonál, mellyel a minket érdeklő információt keressük az így keletkezett labirintusban, a keresztvitorlázatú hajók óta nem változott.” Ezért arra figyelmeztetett, hogy „hiába a számtalan nagyszerű gondolat és hozzávezető gazdag tapasztalat, ha egyszer archaikus építészeti formákba vannak zárva; s ha a kutatónak sike- 4 rülne minden héten a felszínre hoznia egy gondolatot, akkor sem valószínű, hogy lépést tudna tartani a mai eredményekkel.” Bush a probléma megoldását a megfelelő információ-visszakeresésben látta. Véleménye szerint a szükséges információk a tároló, rendszerező módszerek hiányosságai miatt mennek veszendőbe. Ezért egy olyan információhordozóra van szükség, mely az emberi agyhoz hasonló módon működik. A korabeli

módszerekkel azért nem kapcsolódnak össze a tudományos eredmények, mert „az emberi agy nem így működik. Asszociációkat követ Megragad valamit és már kapcsol is tovább arra, amerre az asszociációk vezetik az agysejtek által hordozott bonyolult nyomvonal-szövevénynek megfelelően” A korlátok meghaladására egy „memex” nevű eszközt képzelt el. „A memex olyan eszköz, melyben egy magánszemély az összes könyvét, feljegyzését, kapcsolatát tárolja és olyan mértékben gépesített, hogy hihetetlenül gyorsan és rugalmasan kikereshető a kívánt adat. Az emlékezőtehetség meghosszabbítója” Bush úgy képzelte el a m emexet, mint egy íróasztalt, mely áttetsző képernyőkkel, karokkal, gyors mikrofilmkereső motorokkal van felszerelve. Egyik sarkában ott lapul a tulajdonos egész mikrofilmre vett könyvtára: könyvek, folyóiratok, lexikonok, szótárak, személyes feljegyzések stb. Mellettük természetesen ott van a régi találmány,

a gyors mikrofilm-visszakereső készülék Az asztal lapján egy nagy billentyűzet mellett két kivetítő képernyő, azokon lehet megjeleníteni az egyes oldalakat. Megfelelő gombok segítségével különböző gyorsasággal lehet előrehátra lapozni A dokumentumoknak könnyen megjegyezhető azonosítójuk van, de egy indexből is kikereshetők. Van még az asztalon egy áttetsző lap saját feljegyzések készítésére és gyors befotózására A memex (mai terminológia szerint pc vagy laptop) lényege azonban nem csak az információ-visszakeresés és a jegyzetkészítés, hanem az „összekapcsoló indexelés” (a mai hipertext rendszerekben, napjaink világméretű hipertexthálóján, az interneten linkelés, szörfözés), aminek az a lényege, hogy utasításunkra bármelyik tétel azonnal és automatikusan kiválaszt egy másikat. Bush leírta, hogyan készítenek majd az olvasók „végtelen nyomvonalakat” ezekből a linkekből: „Több tétel nyomvonallá

történő összekapcsolása. úgy működik, mintha valós tárgyakat gyűjtöttünk volna össze különböző helyekről és kapcsoltunk volna egybe egy új könyvvé. Ráadásul, bármely tételt korlátlan számú nyomvonallal összekapcsolhatunk” Nem kevésbé fontos, hogy írók-olvasók dokumentumcsoportokat cserélhetnek egymás között, és új problémák megoldására használhatják azokat. Bush elképzelése szerint a 5 memexhez újfajta dokumentumok készülnek és kerülnek majd forgalomba. Olyan enciklopédiák például, amelyek különböző szempontok, ösvények mentén olvashatók Más nyomvonalon járja be a j ogász, más csapáson a t örténész, máshogy a s zabadalmi ügyvivő, ki-ki a saját gondolkodásának megfelelő útvonalon. Modern viszonyok között is kifejezetten futurisztikus, laboratóriumi körülmények közé illő biokibernetikai eljárás képét festi elénk Bush alábbi elképzelése: „A gépíró karidegeibe érkező impulzus az

ujjaihoz továbbítja a szeméhez vagy füléhez jutó, átalakított információt, hogy az ujjak leüssék a megfelelő billentyűket. Nem lehetne ezt az áramlást az eredeti formájában megragadni, ahogy az információ eljut az agyhoz, vagy abban a csodálatosan átalakított formában, amelyben az agytól visszajut a k ézhez?” Mindennek megvalósulás kevésbé tartom elképzelhetőnek, mint a tökéletesítésre és tömeges felhasználásra alkalmasnak tűnő Vocodert. 6 ÖSSZEGZÉS Összességében megállapítható, hogy Bush analóg technológián alapuló elképzelései a maguk nemében korszakalkotónak bizonyultak, figyelemmel arra a tényre is, hogy az analóg technológia csak napjainkra és rendkívül lassan adja át helyét a digitális megoldásoknak, amelyeknek segítségével tökéletesebben lehet alapgondolatait megvalósítani. Utópisztikusnak tűnik ugyanakkor a tanulmány zárógondolatában megfogalmazott elképzelés, mely szerint a t udományos

eredmények rendszerezése, az emberiség nagy „rekordja” minden esetben ideális, előre kiszámítható, sablonos eredményekhez vezet, amelyek tökéletes helyzetet teremtenek a gyógyászatban és megakadályozhatják pl. a háborúk kitörését is. A számítástechnika és az internet nyújtotta előnyökkel ugyanis a világ lakosságának még ma is csak egy szűk, képzett, az információs csatornákat maximálisan és folyamatosan kihasználó rétege tud élni, melyből az emberiség jelentős hányada a kívánatos hasznot még nem képes realizálni, azonban ezen elképzelés jelentős továbbfejlesztési potenciállal bírhat. Ami megvalósult • Szárazfotográfiai eljárá- Ami nem valósulhat meg • • • Fényképfelvétel azonnali • Sablon, tökéletes, egy- komplexebb változatai • Érzékszervek által ész- séges, kizárólagos lelt információk közvet- Analóg technológia töké- megoldások az i nfor- len átalakítása és tár-

letesítése mációs helybe Memex (személyi számí- segítségével • nyomvonalak Ember gépiesítése májában) • Memex megtekintése tógép, illetve laptop for• • vábbfejlesztése sok • Analóg technológia to- Ami még megvalósulhat rögzítése (ma még áttételes) • Vocoder • Asszociációs pályák lét- Dokumentum tömörítés, rejötte mesterséges in- digitalizálás telligencia segítségével Hipertext (Memex, internet to- vábbfejlesztése révén) A válaszok az én szubjektív képzeletemet tükrözik, egy reáltudományokban képzettebb személy erről lehet, egészen mást gondolhat. 7 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Vannevar Bush: Út az új gondolkodás felé (Ahogy gondolkodhatnánk) Forrás: http://www.artpoolhu/hypermedia/bushhtml (Letöltés napja: 2011 április 15) 2. Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története Maecenas Kiadó, Budapest, 1995 3. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992 4. Zsadon Béla: Memex In: Magyar Narancs, 1997 július 17 (IX évf 29 sz) 8