Sport | Lövészet » Németh-Dr. Batta - Vadászat elöltöltő fegyverrel

Vadászat elöltöltő-fegyverrel "Hogy elöltöltő fegyverbe a lőpor előbb beteendő, rá a fojtás, erre a sörét, s ismét a fojtás, ez az elemi rész, de magában még igen kevés. A jó töltéstől függ legelsőbben is a siker!" Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere (1858) Budapest, 2008 Tisztelt Vadászbarátunk! Engedje meg, hogy egy olyan vadászati módot ajánljunk figyelmébe, mely egykorú a magyar tűzfegyveres vadászat történetével, s bár 50 évre eltűnt a történelem süllyesztőjében, helye azonban továbbra is meg van a hazai vadászkultúrában. Rövid ismertetőnk keretében választ kaphat a legfontosabb kérdésekre, melyek a történelmi tűzfegyverekkel űzött vadászat kapcsán felmerülhetnek. 1. Az elöltöltő fegyveres lövészet története röviden (vadászat, sport) Az elöltöltő fegyverek korszaka a lőpor feltalálásától egészen a 19. század második feléig tartott, az egybeszerelt lőszerek elterjedéséig. Az

elöltöltő fegyveres vadászat azonban soha nem tűnt el a történelem süllyesztőjében. Az európai főúri vadászatokon az öreg, akár 2-300 éves vadászpuskák mindig szívesen látott vendégek maradtak, sőt igényes használóikat mindig megkülönböztetett tisztelet övezte. Az elöltöltőfegyveres sportlövészet és sportvadászat igazi reneszánsza az 1950-es években kezdődött, mikor megkezdték működésüket az első replika gyártó vállalkozások. A költéseges, lőképes állapotú antik fegyverek mellett így a vadászok igényes, hagyománytisztelő, de modern anyagokból készült replika fegyvereket is használhattak már, mely megsokszorozta az elit hobbinak hódoló lövészek számát. 2. Az elöltöltő fegyveres lövészet története Magyarországon Hazánkban a 2000. év óta nyílik lehetőség elöltöltő fegyveres lövészetre A 115/91 kormányrendelet észszerűtlen és feleslegesen szigorú szabályozásain jelentősen enyhített a

24/2004 fegyvertörvény, mely kiemelte az elöltöltő fegyvereket a lőfegyverek kategóriájából, így azok ma minden korlátozás nélkül, szabadon vásárolhatóak. A használatuk azonban egyelőre csak sportlövészek számára lehetséges, mivel az e fegyverek működtetéséhez szükséges lőpor és csappantyú csak lövészegyesületek számára érhető el, magánszemély csak a lőtéri gyakorlás ill. verseny idejére birtokolhatja azokat Ezzel a szabályozással gyakorlatilag egyedül vagyunk az egész EU-ban, hiszen szinte mindenhol tartható a feketelőpor magánszemélynek is, s e téren is - mint oly sok minden másban - az EU-s jogharmonizáció csak vágyálom maradt nálunk. Mindezek mellett hazánkban igen élénk elöltöltő fegyveres sportlövészeti tevékenység folyik, melyet a Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek Szövetsége és a Magyar Sportlövők Szövetsége Feketelőporos Szakága fog össze és koordinál. A Szövetség emellett szeretné

segíteni az elöltöltő-fegyverekkel történő vadászatot is. A Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek Szövetsége a 2000. év óta tart Magyarországon elöltöltőfegyveres lövész vizsgákat, és felkészítő tanfolyamokat A Szövetség által kidolgozott szabályrendszer, nem csak egyszerűen a Nemzetközi Elöltöltő-Fegyveres Lövészek Szövetségének (MLAIC) szabályrendszerének átvétele, hanem önálló munka, mely sok tekintetben az első magyar nyelven született 19. századi vadász szakirodalmakon alapul. Pák Dienes (1832), Cserszilvásy Ákos (1858) és Bölcsházai Belházy Jenő (1892) szakismereti könyvei olyan útmutatót adnak a modern kor elöltöltő-fegyveres lövészei számára, mely ma is kitűnően használható, és szorosan kacsolódik hazánk vadászati múltjához. A Szövetség 2000-óta tagja az MLAIC-nek, lövészeink több nemzetközi sikert is elkönyvelhettek már az évek során. Szövetségünk elnöke pedig egyben tagja az MLAIC

legfelső döntéshozó bizottságának is 3. Az elöltöltő-fegyveres lövészet jogi háttere jelenleg A jelenlegi magyar jogi szabályozás minden olyan tűzfegyvert, mely nem alkalmas modern egybeszerelt lőszer tüzelésére, az ún. muzeális fegyverek csoportjába sorolja Ez a fegyvercsoport az elöltöltő fegyvereken kívül magában foglal néhány olyan fegyvertípust is, melyek töltési rendszere már nem a csőtorkolat felől történik, hanem hasonlóan a mai modern lőfegyverekhez, a csőfar felől tölthetők és közvetlen elődjei voltak a ma is használatos vadászfegyvereknek (pl.: perkussziós Sharps puskák) A törvényi szabályozás a muzeális fegyvereket jogi értelemben nem tekinti lőfegyvereknek, így a jogalkotó mentesíti ezt a fegyvercsoportot a lőfegyverekre vonatkozó megszerzési, tartási, tárolási, szállítási, nyilvántartási és engedélyezési kötelezettségek alól. A szabályozás ezen része lehetővé teszi számunkra, hogy

hagyománytiszteletünket ezeknek az antik fegyvereknek ill. teljesen hű másolatainak a gyűjtésével gyakorolhassuk, vagy hogy külsőségeiben korhű módon megjeleníthessünk egy-egy fegyvercsoportot az érdeklődők számára (hagyományőrző csoportok). Azonban ha nem elégszünk meg ennyivel, hanem szeretnénk ezeket a fegyvereket olyan módon használni, ahogyan a maguk idejében használták őket, vagy szeretnénk korhű használatukat bemutatni, a törvényi szabályozás hiányosságainak korlátaiba ütközünk. A magyar jogi környezet jelenleg ezen fegyverek kizárólag sportlövészeti célú használatát szabályozza, teljesen megfeledkezve arról, hogy a hagyományőrző lövészet messze túlmutat ezen. Ugyanakkor ezen fegyverek sportlövészeti használatának tekintetében is egy észszerűtlen szabályozást tart fenn a jogalkotó, megnehezítve és gyakran megkeserítve a hagyományőrző lövészek életét. 4. Az elöltöltő fegyverek általános

jellemzői, típusai, története Az első tűzfegyverek a XII. század környékén jelentek meg, működésük alapelve a mai napig változatlan: a lőportöltet begyújtása nyomán felszabaduló gázok nyomása lövedéket repít ki a fegyver csövén keresztül. Természetesen ezek a fegyverek folyamatos fejlődésen mentek keresztül, azonban minden kor lőfegyvereire jellemző, hogy az elkészítésükhöz, kifejlesztésükhöz mindig a korabeli csúcstechnikát használták és maguk is a korabeli csúcstechnika részét képezték. Ezért fontos, hogy amikor egy-egy ilyen fegyvert a kezünkbe veszünk és használunk, nem csak a fegyver korabeli használói, hanem a készítői előtt is tisztelgünk. Az elöltöltő fegyverek általános jellemzője, hogy a működtetésükhöz szükséges lőport és a kilőni kívánt lövedéket a csőtorkolat felől kell betölteni, a lőportöltet begyújtása pedig a csövön kívül elhelyezett szerkezet segítségével lehetséges,

mely a gyújtólyukon keresztül áll összeköttetésben a cső űrterével. A legelső fegyvereken a gyújtó szerkezet a gyújtólyuk körül kialakított tányér volt, melybe lőport szórtak (gyújtó töltet) és valamilyen parázsló eszközzel, (kanóc) hozták működésbe azt, amely elindította a csőben lévő főtöltetet és működésbe hozta a fegyvert (szakállas puskák). Továbblépés volt, amikor a gyújtást biztosító kanócot már elsütő szerkezetre szerelték, így megalkották az első lakatszerkezetet. Ezek a fegyverek bizonyos mértékig már célzásra is alkalmasak voltak (kanócos muskéták). A fejlődés következő szakasza a dörzskerekes lakat volt, ahol a gyújtótöltetet már szikra indította be, amit egy rugós szerkezettel mozgatott, kovakőhöz dörzsölődő recézett acélkerék hozott létre. Ezek az eszközök már jól szállítható, biztonságosan elsüthető fegyverek voltak, ez tette lehetővé a tűzfegyverek vadászfegyverként

való használatát. A sokkal egyszerűbb működésű kovás vagy francia lakat megjelenése forradalmasította a fegyvergyártást és a puskák polgári, vadászati használatát is. Ezeknél a fegyvereknél is szikra gyújtja meg a gyújtótöltetet, azonban egyrészt megjelenik a fegyvereken a könnyen tűzkész állapotba hozható kakasos elsütő szerkezet, másrészt a gyújtótöltet védelmét egy serpenyőfedél biztosítja, mely a sütés folyamatának részeként felnyílt, így téve szabaddá a gyújtótöltetet a gyújtószikra előtt. Ez a fejlődési lépcső teremtette meg a lehetőséget a huzagolás, a különböző biztosító szerkezetek, a sütéskönnyítők, és a diopter megjelenésének. Kovás lakattal sokféle vadászfegyver készült és használták sikerrel azokat a korabeli vadászok. Az elöltöltő fegyverek korát a csappantyú megjelenése zárta le. A csappantyús lakatoknál nincs szükség gyújtótöltetre, a csappantyúba épített, ütésre

robbanó vegyi anyag által keltett tűzhatás a gyújtólyukon közvetlenül képes a főtöltet begyújtására. Ezek a fegyverek számos tekintetben képesek felvenni a versenyt a mai modern fegyverekkel is, nem véletlen, hogy a legsikeresebb vadászfegyverek is közülük kerültek ki. 5. Az elöltöltő fegyverek vadászati használhatósága Az elöltő fegyverek vadászati használata a dörzskerekes lakat megjelenése óta a vadásztörténelem része. Számos híres fegyverműhely készített míves, nemes vadászpuskákat, melyek példányai a mai napig működőképesek. Az első vadászfegyvereket gömblövedékkel töltötték, de a fegyverek fejlődésével fejlődtek a lövedékek is és számos, konikális lövedéktípus, köztük több, kifejezetten vadászatra tervezett lövedék jelent meg a vadászfegyverekhez. Elöltöltő vadászfegyvereket különböző kaliberekben, különböző vadászati céllal készítettek, hasonlóan a modern vadászfegyverekhez.

Prémvadászathoz kisebb, nagy vadak (medve, szarvas, bölény) vadászatához nagyobb kalibereket használtak. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a korabeli afrika-vadászok is elöltöltő fegyverekkel vadásztak, sikeresen, többek között elefántra is. Az elöltöltő fegyverek lövedékeinek mindegyike lágy ólomból készül, mely nagy deformálódó képességgel bír ezért ezek igen hatásos vadászlövedékek. A lövedékek energiája függ az alkalmazott lőportöltettől és a lövedék tömegétől, ami egyrészt nagy szabadságot biztosít a vadásznak az adott vad elejtéséhez megfelelő töltet-lövedék kombináció megválasztásához, másrészt komoly felkészültséget is feltételez. A korabeli vadászok a ma is használatos vadászati módok gyakorlatilag mindegyikét gyakorolták elöltöltő fegyvereikkel, azonban nyilvánvaló, hogy a modern vadgazdálkodási igények kielégítésére a modern vadászfegyverek a legalkalmasabbak, az elöltöltő

vadászfegyverek használata kiegészítő vadászati módként tekintendő. A kizárólag modern fegyvert használókban az elöltő fegyverekkel kapcsolatban számos kérdés ill. tévhit merülhet fel: A régi, elöltöltő-fegyverek pontatlanságuk miatt nem alkalmasak a vad etikus elejtésére. Erről a kételkedő könnyen meggyőződhet, ha ellátogat egy elöltöltő fegyveres lövészversenyre. A lövészek 100m-en akár 30-40 mm-es szóráson belül is tudják tartani lövéseiket szabad kézből, nyílt irányzékkal, ami egy modern vadászfegyvernek is becsületére válna. Sőt! Az elöltöltő fegyverek jóval könnyebben és igen tág határok között idomíthatóak egy-egy feladathoz, mivel a lövész gyakorlatilag szabadon változtathatja meg a lőösszetevőket, nem kell igazodni a gyári lőszerek tulajdonságaihoz. Ő választhatja meg a lőpor típusát, a felhasznált lövedék tömegét, profilját, pontos átmérőjét, és a felhasznált kenőanyagot is. A

pontosság és precizitás legnagyobb iskolája az elöltöltő fegyveres hosszútáv lövészet, mely keretében a lövészek akár 800-1000 méterre is lőnek 180x180cm-es célokra. És találnak is A pontatlanság tévhitének forrása inkább bennünk, lövészekben keresendő. Az esetek legkisebb százalékában kell a hibák okát a puskában keresni, hisz az ok majdnem mindig a vadász képzetlensége, gyakorlatlansága. Az elöltöltő-fegyveres vadászat ezért csak az igényes lövész sportja, mivel meg kell tanulnia fegyvere precíz töltését, irányzékainak használatát, karbantartását, s ez való igaz, több időt, energiát igényel, mint egy modern fegyver esetében. A feketelőpor töltettel kilőtt lövedék energiája kevés a nagyvad biztonságos elejtéséhez. A feketelőpor égéséből keletkező gázok kiterjedése valóban lassabb, mint a nitrocellulóz lőporoké, s a csőben kialakuló nyomásgörbe is jóval laposabb, kiegyenlítettebb. Az ölőhatás

azonban csak részben függ a sebességtől. A hatékonyság második kulcsfontosságú tényezője az elöltöltő fegyverekhez használt lövedékek jellege. Feketelőporos fegyverekhez nagy tömegű (akár 35-40 gramm), tiszta vagy ónnal enyhén keményített ólomból készült lövedékeket használunk, melyek a célba csapódáskor könnyen gombásodnak, így energiájuk közel száz százalékát könnyen és hatékonyan adják le. A sebcsatorna jóval szélesebb, így a vad is kevesebbet szenved egy jól elhelyezett lövés esetén. A torkolati (és a célba csapódási) energia tekintetében sem kell e fegyvereknek szégyenkezni, hiszen a nagyvadakhoz szükséges 2500-3000 J energia már egy egyszerű, .54"-es gömb lövedékkel működő elöltöltő fegyverből is elérhető. A nagy tömegű lövedék pedig olyan, mint a tehervonat: nem a leggyorsabb dolog a világon, de igen nehéz megállítani. Mozgási energiáját jól tartja, s ha ballisztikai jellemzői el is

maradnak a modern lövedékektől, azért hatékonysága bőven megfelelő a vad 100-150m-en belüli elejtésére. Ugyanakkor egy .451" űrméretű, gyors huzagolású Volunteer puska, torkolati energiája 64 grain (kb 4,1 gramm) FFFg feketelőporral és 450 grain (kb. 29 gramm) tömegű konikális lövedékkel 4600 J Az igazi elvarázsolt elöltöltő-fegyveres vadászok az afrikai "big five"-ot is vadásszák feketelőporos fegyverekkel, s ennél hitelesebb bizonyítékra talán nincs is szükség. Néhány jellemző adat elöltöltő fegyverek torkolati energiájára: hatásadatok 0,54”-es 1:66” huzagolású csőből (kovás gyújtás, egyszerű gömblövedék): Lőportöltet 48 grain 60 grain 85 grain 120 grain Lőpor típusa FFg Swiss FFg Swiss FFg Swiss FFg Swiss Vo 430 m/s 454 m/s 540 m/s 620 m/s Eo 1348 J 1503 J 2126 J 2802 J Nehéz, konikális (hengeres-kúpos) lövedékekkel pedig egy egyszerű kovás 18. századi puska torkolati energiája is 3000 J

fölé vihető. Ha hatásaiban szeretnénk az elöltöltő kalibereket megfeleltetni modern kalibereknek, akkor a következő listát állíthatjuk össze: .54 .50 in line .50 .45 .40 .32-36 ~ ~ ~ ~ ~ ~ 30-06 30-06 30-30 .243 .222, 223 .22 Az elöltöltő-fegyver megtöltése túl körülményes, hibázás esetén nincs gyors duplázás. Nos, e kitétel töltésre vonatkozó része kivételesen igaz, de a modern fegyvereket használó vadászok előtt sem ismeretlen a „gavallér puska”. Ha nagy szükségét érezzük egy gyors második lövés lehetőségének, (pl. egy vaddisznóhajtáson gyors második lövésre lenne szükség), válasszunk dupla golyós elöltöltő fegyvert. Az elöltöltő fegyverek lakatszerkezete nem megbízható, könnyen mond csütörtököt nedves időben. Ez szintén egy olyan kijelentés, mely tévhiteken alapul. Már a 18 században is gyártottak olyan kovaköves lakatokat tengerészeti felhasználásra, melyek akár azt is elviselték, ha a

fegyvert vízbe merítették. A csappantyús fegyverek esetében pedig jóval biztonságosabb a helyzet, hiszen a nedves idő ellen a töltetet hermetikusan lezárja a lőkúpon elhelyezett csappantyú, és a csőben elhelyezkedő lövedék. A biztonságos működésnek azonban alapfeltétele a megfelelő karbantartás, mely az elöltöltő-fegyverek esetében valóban időigényesebb, mint modern társaiknál. Az elöltöltő fegyverek a vadászterületen nem viselhetőek biztonságos, bebiztosított állapotban. Nem igaz, hisz e fegyverek mindegyikének elsütőszerkezete rendelkezik biztonsági állással, mely lehetővé teszi, hogy a fegyvert tűzkész állapotban viselje a vadász. Persze ha valaki teljes biztonságra vágyik, akkor egyszerűen a töltés után ne helyezze a csappantyút a lőkúpra, vagy ne porozza fel a kovás lakatot. Elöltöltő-fegyveres versenyeken a töltöttségnek 2 fokát határozzuk meg: töltött de nem tűzkész fegyvernek tekintjük a porral,

lövedékkel töltött csövet. E fázisban nincs iniciáló anyag a csappantyús fegyver lőkúpján, vagy a kovás fegyver serpenyőjében, ezért a fegyver elsülni nem képes külső behatásokra. Ez a töltöttségi fok megfelelő olyan esetre, ha a vadásznak valamilyen akadályon kell áthatolnia, vagy a vadászat vezetője valamilyen okból megszakítja a vadászatot. Egyenértékű azzal az állapottal, mikor a szerelt lőszeres fegyvert vadászterületen ürítjük, vagy a sörétes fegyvert megtörjük és ürítjük. Tűzkésznek tekintjük a fegyvert, amennyiben a csappantyú már felkerült a lőkúpra, vagy a felporzó lőport már beleszórtuk a kovás fegyver serpenyőjébe. Ez esetben a kakas már csak biztonsági állásban maradhat a lövés leadásáig, azt teljes állásba feszíteni csak közvetlenül a lövés előtt szabad. Ez az állapot megfelel a szerelt lőszeres fegyverek esetében a töltött, biztosított állapotnak. Az elöltöltő-fegyver biztonságos

ürítése nem megoldható eredménytelen vadászat után. Az előző pontban említett két töltöttségi fok alkalmas arra, hogy a vadászterületen a fegyver minden körülmények közt biztonságosan viselhető legyen, de ha lezárul a vadászat, fegyverünket teljesen üríteni kell. A golyóval vagy konikális lövedékkel töltött elöltöltő-fegyver töltetének eltávolítása nem csak kilövéssel lehetséges. A muzeális fegyverek szakszerű ürítése fontos pontját képezi a MEFLSZ által tartott tanfolyamoknak, vizsgának. A procedúra teljesen biztonságos, kb 2-3 perc alatt szakszerűen végrehajtható A söréttel töltött fegyverek ürítése hasonlóan egyszerű feladat, szintén könnyen elvégezhető a vadászat végén. Az elöltöltő-fegyveres vadásznak magával kell vinnie vadásztáskájában az ehhez szükséges szerszámokat. (lövedékkihúzó csavar, fojtáskihúzó, lőkúpkulcs, vízzel teli fecskendő). 6. Különböző vadászati módok és az

elöltöltő-fegyverek Mely vadászati módra ajánlott/alkalmas az elöltöltő-fegyver? A rövid válasz a bármelyikre lenne, ha a használó vadász személyisége kellően mértékletes és alázatos illetve, ha a vadászaton részt vevő társak egy kicsit toleránsak. Az elöltöltő-fegyverek, a Modern Inline és a hagyományos antik fegyverek replikái, a vadászati módok bármelyikén alkalmazhatóak. Ugyan lassabb az újratöltésük, emiatt lehet, hogy nagy terítékű fácánvadászaton vagy röptetett kacsa vadászatánál nem fog több száz darabot elejteni az elöltöltő sörétessel a sorban álló vendégvadász. Tény, hogy egy nyúlstráfnál vagy körvadászatnál menet közben nehezebben lehet tölteni, illetve az általában nyílt irányzékkal történő használat esetén nehéz lesz a 300 méterre legelésző zergét elejteni, disznóskertben sem kell elvárni magunktól és elöltöltő-fegyverünktől, hogy tucatnyi disznót lövünk egy lőállásban,

de ezeket a dolgokat nem is igazán követeljük meg ettől a fegyvertípustól. Ezek a fegyverek több száz évig alkalmasak voltak, és megfelelő kezekben most is tökéletesen használhatók bármely apró-és nagyvadfaj elejtéséhez. A kaliber és a puska megválasztása természetesen itt is fontos. Aki ilyen fegyvertípussal vadászik, az inkább a kisebb terítékű, mértékletes, több utánajárást igénylő vadászatokon nyugodtan használhatja ezeket a fegyvereket. Sem pontosságban, sem biztonságtechnikailag nincs hátrányban. Hogy lassabb az ismétlése? Ez igaz, de ritkán van alkalmunk erre, ha őszinték akarunk lenni, és lehet dupla csövű elöltöltő puskát is rendszeresíteni, ha ezen aggódunk. Ha az első lövés jól ült, akkor csak várnunk kell egy „cigarettaszívásnyi” időt, ha hibáztunk, akkor meg vajmi ritka, hogy vadászias körülmények között korrigálni tudjunk. Ne felejtsük el, hogy az első lövés a döntő! Torkolati energiában

is fel tud nőni a modern fegyverek mellé, sőt azáltal, hogy magunk állítjuk össze a töltetet, jobban tudunk az aktuális vadászati módra készülni. Többet kell gyakorolni, többet kell „dolgozni” egy-egy vad elejtéséhez, közelebb kell cserkelnünk vagy hagyni kell közelebb beengednünk a vadat a biztosabb lövés érdekében, de ettől lesz talán értékesebb annak az elejtése. Amennyiben pedig egy modern in-line, 1:28” huzagolás-perdületű, 50” kaliberű puskával rendelkezünk, erre akár távcsövet is szerelhetünk. Így akár 200 méterről is biztonsággal elejthetünk egy szarvast, vagy vadkant, ráadásul bőven elegendő ehhez a lövedék energiája a jelenlegi törvényi szabályozásoknak megfelelően. Akár elindulhatunk elefántra vagy grizzly-re is a megfelelő puskával, kaliberrel, tapasztalattal. A technikai eszközök fejlődése talán már rontja a vadászat ízét, ezért is nyúlnak egyre többen vissza a múltba, hogy íjjal,

sólyommal, agárral illetve elöltöltő puskával hozzon vissza valamit, amit valahol elveszítettünk. Jobban kell az érzékszerveinkre hagyatkozni, a természet rendjébe jobban beilleszkedünk, mert, ha besötétedett, akkor bizony nincs távcső, ami segítene a hiányosságunkban. Mind egyéni, mind pedig társasvadászaton is nyugodtan használhatjuk ezeket a fegyvereket, ha mi magunk alkalmasak vagyunk egy emberibb léptékű szenvedélyre. Nehéz lenne kiemelni, hogy mely vadászati módra javallott igazából az elöltöltő-fegyver, mert nem lehet kiemelni illetve kizárni semmit. Számtalan típusú, kaliberű fegyver, lövedék, lőpor használható Mindenki megtalálja maga és vadászati módjának megfelelő termékeket, legyen szó golyós puskával, vagy akár sörétes puskával történő vadászatról. Különösen érdekes, látványos vadászati mód az apróvad hajtásban történő vadászata. A sima csövű elöltöltő-fegyverek tökéletesen alkalmasak

sörétlövésre, éppen olyan hatásfokkal rendelkeznek, mint a modern szerelt lőszeres sörétesek, a töltés lassabb volta pedig nem okoz gondot, ha a vadász előre kimért töltetekkel készül. Szintén értékes vadászati mód lehet a prémes kártevők vadászata kis kaliberű golyós elöltöltő puskákkal. E fegyverekkel akár 150-200 m-ről is elejthető a róka, de érdekes vadászati mód lehet velük az üregi nyúl lesvadászata is. 7. Miért valósítsuk meg? Hagyományos vadászat - a vadászat hagyománya. Sokszor feledkezünk meg a fogalmak valódi értelméről, hiszen felgyorsult életünkben egyre kevesebb tért kap a múlt értékeinek megőrzése, életben tartása. Nem kivétel ez alól a vadászat sem, mely különösen az elmúlt másfél évtizedben hatalmas változásokon ment át, és megy át napjainkban is. A társadalom átalakulásához igazodva a vadász közösség is erőteljes változásokat él meg, melynek negatív oldala a szakma

felhígulása, igénytelenedése volt, pozitív oldala viszont a régi értékek, hagyományok feléledése, a szó tiszta értelmében vett vadász emberek körében. Az elöltöltő-fegyveres vadászat feléledése a vadászati változatosság mellett újra központba állíthatja a vadásznyugalmat, kiegyensúlyozottságot, mértékletességet, precizitást, így a régi vadászértékek új teret kaphatnak. Ugyanakkor azt sem szabad elfelednünk, hogy olyan hazai különlegesség lehet, mely növelheti a hazai vadászat versenyképességét, öregbíti Magyarország vadászszakmai hírnevét. 8. Hogyan valósítsuk meg? Vadászati és vadvédelmi törvény megváltoztatása elengedhetetlen: az elöltöltő fegyvereket érdemes önálló entitásként felvenni a vadászatra használható eszközök közé, mivel a jelenlegi szabályozás a tűzfegyverrel való vadászatot kizárólag vadászlőfegyverrel engedélyezi, miközben az elöltöltő-fegyverek törvényi szempontból nem

minősülnek lőfegyvernek. A vadászat rendjének szabályozása tekintetben a lőszer energiája helyett fegyver torkolati energiáját érdemes szerepeltetni, kiterjesztve ezzel a jelenlegi szabályozást az elöltöltő-fegyverekre is. Tekintettel arra, hogy az elöltöltő-fegyverek lövedékeinek sajátságai eltérnek a modern fegyverek lövedékeitől, célszerű torkolati energia – kaliber - elejthető vad összerendelését beiktatni. A Szövetség jelenleg is szervez elöltöltő-fegyveres fegyverismereti oktatást és ehhez kapcsolódó vizsgát. Ez a vizsga alkalmas a vadászvizsgához kapcsolódó fegyverismereti és fegyverbiztonsági ismeretek megfelelő számonkérésére, így a jelenlegi vadászíjász vizsgához hasonló kiegészítő vizsgarend létrehozható. Természetesen elengedhetetlen a fegyvertörvény módosítása: az elöltöltő fegyveres vadászat csak úgy gyakorolható, ha az elöltöltő fegyverek használatához szükséges lőport és

csappantyút nem csak lövészklub, hanem a vadásztársaságok és magánszemély is tarthat, azért, hogy a muzeális fegyver ne csak lőtéren, hanem vadászterületen is használható legyen. Így a magánszemélyek a fegyvertartási engedélyhez hasonlóan lőpor és csappantyú tartási engedélyt kaphatnának. Ugyanakkor, mivel az elöltöltő fegyveres vadászatot a modern fegyveres vadászathoz képest kiegészítő vadászati módként tekintjük, várható, hogy nem minden vadász szándékozik olyan gyakran élni az elöltöltő-fegyveres vadászattal, hogy saját tárolóhelyet alakítson ki, saját lőpor és csappantyú készletet tartson. Az ő vadászati lehetőségük biztosítására jó ha a vadásztársaságok is tarthatnak lőport és csappantyút. Ugyanakkor ez a külföldi elöltöltő-fegyveres vadászok dolgát is megkönnyíti. Végszó A solymászat és vadászíjászat mellett az elöltöltő-fegyveres vadászat is értékes kincse lehet a magyar

vadászatnak. Ehhez megvan minden szakismeretünk, technikai hátterünk, tapasztalatunk, „mindössze” a hazai jogrendszer szorul némi átalakításra, hogy ismét vadászatra használhassunk olyan tűzfegyvereket, melyek hatékonysága nem marad el a modern fegyverekétől, kulturális hátterük, etikusságuk viszont kiemelkedő értéket képvisel. Tisztelettel: MEFLSZ vadászati bizottság Szerzők: Németh Balázs, a MEFLSZ elnöke, MSSZ Történelmi Pontlövész Szakág vezetője, vadász Dr. Batta József Tamás, MEFLSZ vadászati bizottság tagja, vadász Nagy Sándor, vadgazdálkodási szakmérnök, MEFLSZ vadászati bizottság tagja, vadász Elérhetőségek: Németh Balázs 1044 Bp., Kálvin János u 35 Tel.: 06-20-4696530 Fax: 233-1298 E-mail: balazs.nemeth@chellohu