Művészet | Művészettörténet » Művészettörténet szigorlati tételek, 2001

1. MŰVELŐDÉS A KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 1200-IG Hosszú időn át szokás volt a középkor kezdetét a nyugatrómai császárság megszűnésétől, 476-tól számítani, s ez a szemlélet a mai napig változatlan. A kereszténység még a római császárság idején alakult ki, melynek központjában Jézus Krisztus, a Messiás áll. Aki hitt abban, hogy Jézus Isten fia, és kereszthalálával megváltotta az embereket bűneitől, azt kereszténynek nevezték (Krisztus követőjének). Az új hit az üldözés ellenére is gyorsan terjedt A tanítások azonban az idők folyamán jelentős változásokon mentek keresztül, egyre inkább a túlvilági boldogság elnyerésére való törekvés került előtérbe. Ennek útja a hívők engedelmessége, alázata, megbékélése a fennálló hatalommal. Az így átalakult kereszténységet engedélyezte Constantinus császár 313-ban türelmi rendeletében, 380-ban Theodosius pedig gyors kiépülése, melynek

élén a püspökök álltak. Megindult az egyházszervezet kiépülése, melynek élén a püspökök álltak A kora középkori kultúra jellegét elsősorban a szerzetesség határozta meg. A szerzetesi életforma az aszkézis (gyakorlat) igényéből keletkezett, amely lelki fegyelmet és testi önmegtartóztatást jelentett. A világi papság mellett a kialakuló szerzetesi mozgalomnak is nagy szerepe volt abban, hogy a pápai hatalom átfogta Európa nagy részét. Maga a szerzetesi mozgalom Keleten a IV-VI sz-ban jelentkezett. Célja az aszketizmus és remeteideálok segítségével megőrizni a kereszténység szigorúbb formáit. Miután a pápák felkarolták a mozgalmat, nyugaton is gyorsan terjedt A szerzetesség gyors elterjedését bizonyos torzulások, visszaélések kísérték. Egyes szerzetescsoportok elöljáró és szabályok nélküli, teljesen a maguk kénye-kedve szerint éltek, mások pedig állandóan kóboroltak, vándoroltak. A visszaélések

megszüntetésére Nursiai Szent Benedek vállalkozott, aki 529-ben Monte Casino-ban alapította meg kolostorát, és az ún. bencés rendet Szerzetesei részére a különböző, korábban készített szabályzatok felhasználásával és saját tapasztalatai alapján regulát szerkesztett. A 73 fejezetből álló Regula útmutatásokat ad a lelki életre, és részletesen szabályozza a monostor szervezetét, a szerzetesek mindennapi életét, időrendjét, az étkezéseket, a ruházatot, stb. A bencés renden kívül a korai szerzetesek közül a premontreiek és a ciszterciek emelkedtek még ki. A vallásos élet fő központjai tehát a szerzetesrendek voltak. Tagjai egész életükre szóló fogadalmat tettek (tisztasági, szüzességi, szegénységi és engedelmességi fogadalmat). Zárt közösségben (kolostorokban) éltek, tanítottak, könyveket másoltak, képeket festettek, betegeket gyógyítottak, stb. A VII. sz-tól a bencés regula szerint működő monostorok váltak

szerte nyugaton a műveltség szinte egyedüli letéteményeseivé. Keretükben iskolák létesültek, amelyek tananyaga a teológia oktatására irányult, de az ehhez szükséges világi ismeretek, a „szabad művészetek” elsajátításával kezdődött. A középkori kultúra erősen egyházi, vallásos jellegű volt. Az ókeresztény irodalom kora a II-VIII szig terjedt Műfaja az egyházi himnusz volt, amit a hívők kara énekelt Ritmikus prózában íródtak, mint a zsoltárok. Az antik időmértékes verselés helyébe ez a korszak alakítja ki az európai költészet versformáját: a hangsúlyos, rímes, kötött szótagszámú költeményt. A kora középkor irodalma szinte kizárólag latin nyelvű volt. A VII-X. sz Nyugat-Európa történetének olyan korszaka, amelyet időnként még ma is sötét kornak neveznek. A valóban sötét kort azonban a VIII sz-ban a Karoling-kori újjászületés szakította meg Sok évszázados folyamat eredményeként a VIII. század

végén Nagy Károlynak sikerült egy olyan birodalmat alapítania, ahol lehetőség nyílt arra, hogy Nyugat-Európa egységessé szerveződjön. Ő volt az, aki megalapozta a nyugati országok középkori művészetét. Nagy Károly birodalma Európa intellektuális és irodalmi központja lett, és a kormányzásban általánossá vált az írásbeliség. Rendeleteiből az írnokok számtalan példányt készítettek Kereszténységre térítette az általa meghódított területek lakosságát, ha kellett erőszakkal is. Az Európában létrehozott kultúra Nagy Károly halála után is fennmaradt. 1 A IX. századra az egyház hatalma igen jelentőssé vált és idővel ő lett a legnagyobb hűbérúr Ez az egyre növekvő hatalom kedvezett a művészetnek, mert a kincsek nagy részét az egyház templomok, kolostorok építésére fordította. A középkori gondolkodás szerint a földi élet csupán átmeneti állapot egy másik, örökélet felé vezető úton. A halál

jelezte az átmenetet az evilági létezésből a túlvilági életbe, amelyre az embernek már a földön fel kellett készülnie. A nyugati művészet egyetlen más korszaka sem olyan gazdag a halált és a túlvilágba való átmenet történéseit megjelenítő ábrázolásokban, mint a román stílus korszaka. A XII. sz általános szellemi megújulásának egyik jellemzője volt az arisztokrácia újszerű életfelfogása A változások egyik jele volt, hogy az eposzt 1050 táján már lejegyezték, vagyis lassanként ebben a világi rétegben is terjedt az írni-olvasni tudás. Kialakult egy világi illemkódex is, amely lassanként kötelezővé tette a lovagias viselkedést. Ezt a sajátos lovagi kultúrát Dél-Fro. fejedelmi udvarai képviselték a legpregnánsabban Innen indult útjára a trubadúrok szerelmi lírája. A lovagi költészet maradandó hatással volt a nemek viszonyára A XII. sz legfeltűnőbb és legmesszebb ható eredménye talán mégis a racionális

gondolkozásnak, az emberi értelem erejének az újrafelfedezése volt. Megszületett a teológia, melyből később kialakultak a hitvitázások, a skolasztika, amely a teológiai vitatkozás – a dialektika – új, tudományos módszerét jelentette. A kérdések hamarosan kiléptek a teológia medréből és már a világi filozófia alapproblémáit feszegették. Magyarország: A magyar köztudatban mély gyökeret eresztett a hun származás, először Anonymus Gesta Hungarorumában találkozunk ezzel 1180 körül. A hun-magyar azonosság egységes elmélete Kézai Simon Krónikájában jelenik meg a 13. sz végén A finnugor népekkel való közös származásunk gondolata kb. száz évvel ezelőtt győzött A finnugor eredetű magyarság szoros kapcsolatba került iráni nyelvű nomádokkal, majd bolgár-török félnomádokkal, és kialakult a félnomád állattartó és földművelő életforma. A magyarság néppé válásától a honfoglalásig eltelt kb. másfélezer

esztendő alatt őseink anyagi és szellemi kultúrája, valamint társadalma is jelentősen változott. 930 körül Etelközben hét magyar és három kabar törzs élt. Magyar törzsszövetség jött létre kettős fejedelemséggel. A hét törzs: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi A magyarok 896-ban átlépték a Kárpátokat, a Vereckei-szoroson át Árpád gyula, Erdélyen át Kurszán kende vezetésével jöttek, Kurszán halála után Árpád egyesítette a két hatalmat. A honfoglalást követően Árpád fejedelmi nemzettsége egyeduralomra tett szert, elenyészett a kettős fejedelemség rendszere, a törzsfők már nem csak egy-egy törzs, hanem területek fölött uralkodtak. A legkisebb társadalmi egység a család volt. Kétféle családot ismertek, a maihoz hasonló ún kiscsaládot, és az ennél nagyobb létszámú nagycsaládot. A nagycsaládok az apai rokonság ágán szerveződtek. Vagyonközösségben éltek A nagycsalád termelési, vagyon

és szakrális egység volt Műveltségünk legtávolabbra mutató elemei a népzenénkben találhatók. Az ötfokúság és a pentatonizáló hajlam alapvető magyar sajátosság, jellemző az ún. kétrétű dallam, amikor a dallam első fele egy kvinttel mélyebben ismétlődik. A honfoglaló magyarok műveltsége az iszlám-perzsa műveltség sajátos változatát adta: palmettás díszítés; féltenyérnyi ezüstlemezekkel védett koponyalékelések (az iszlám orvostudomány már képes volt agyműtéteket végezni); a koronázási palást hímzésén is Nyugat és Bizánc ikonográfiája találkozik; pálmavirág díszítésű ezüst tarsolylemezek. A sírleletek gazdag kézműiparról tanúskodnak. E kor ötvösművészetének páratlan emlékeit őrzik Bécsben a német-római császári jelvények közt őrzött szabja. Az a hit tapad hozzá, hogy ez Attila kardja. A másik szintén Bécsben őrzött nagyszentmiklósi kincs E fejedelmi aranykincs darabjain, 2 korsóin, a

tálon, ember-állatalakos és növénymintás díszítést találunk, valamint rovásírás jeleit. Az írásbeliség megjelenése a Levédiai tartózkodás idejére tehető. Az írás nem volt általános a tudás szájhagyomány útján terjedt, hagyományozódott (pl. az új haza megtalálása a csodaszarvasról szóló regében). Az Árpád-kori magyarok életének jelentős állomásai a születés, szerelem-házasság, a halál volta, ezekhez rituális szokások kötődtek: születéskor névadás, párválasztásnál leányrablás. Az egyéni és közösségi élet eseményei ünnepekkel jártak, melyek szoros kapcsolatban álltak a néphittel. A honfoglalás-kori magyarok számára a lét nyitott: a túlvilág az anyagi természetben élt élet kiegészítője. De a túlvilággal csak a tudásba beavatott, a táltos volt képes kapcsolatot tartani A túlvilággal való érintkezést szolgálta a halotti maszkok használata, a fordított világ módjára való temetkezés.

Kettős lélek-képzetük volt: lélegzet-lélek (az élet) és szabad lélek (időnként eltávozhatott a testből és a visszajárt a túlvilágról). A világ számukra hármas tagolású: alsó-középső-felső világ, melyeket az égig-érő fa köti össze gyökerével az alsó világban, koronáján tartva a napot és holdat. A nap és a hold kiemelt jelentőségűek A kettős fejedelemségben a kende a főkirály, jelentése: nap, fény. A gyula az ügyeket intéző vezér, jelentése: fáklya, fény. Nap-és égitest-ábrázolással találkozunk a csengeri református templom mennyezetén, a patakpoklosi falmennyezeten. A templomok festett kazettáin megjelenik az animizmus világa is, de a magyar néphitben nem találunk sok természetfeletti lényt, de fellelhető néhány segítő démon pl. lúdvérc vagy változata, a lidérc A napos-holdas világfa népmeséinkben és díszítőművészetünkben egyaránt fennmaradt. Ezt a sámánszertartásokon egy frissen kivágott fa

helyettesített, melyről a sámán felhatolhatott az ég rétegeibe. Csak a sámánok ismerték a halottak világába való átlépés módját, mely megtanulható eljárás volt (tudatátvitel, elköltözés, rejtezés). Ez az érintkezés képessé tette őket emberi képességet meghaladó tettekre pl. termés befolyásolása Gyökereinket őrző kincseink az altatóink, siratóink. Főleg Erdély az a terület, ami századok óta őrzi a magyarság ősi kultúráját. A 10. sz közepére, a kalandozó hadjáratok kényszerű lezárultának idejére a földműves falvak egész hálózata jött létre. Géza nagyfejedelem európai útra terelte népe további fejlődését A kereszténység térhódítása, a kialakuló új társadalom megváltoztatta a magyar műveltség jellegét is. Eltűnt a keleti színekben pompázó művészet, a magyar műveltség közép-európai arculatúvá vált. A középkor a kezdetektől fogva megvetendőt, a barbárság képzetét személyesítette

meg. Sokak számára a babonák, ördögökkel való küzdelmek, leprások, zsarnokoskodó fejedelmek és papok, a pusztulás, sötétség korát jelentette. Pedig a középkor nem volt ellene az örömnek, a testnek, a tudásnak, csak nem azt az életformát tekintette a legmagasabbnak, amelyet az anyag és a természet sugallt. Az élet középpontjában az egyház állt, hiszen ezen keresztül áramlik be a mennyei fény a földi életbe. A középkor nem a test és a lélek ellentétére épített, a testet egy magasabb élet számára kívánta "megváltani", így Ég és Föld egységét helyreállítani. A test és a lélek csak akkor válik bűn forrásává, ha visszaélünk vele, csak az hull a kárhozat tüzére, aki a testi javaknak önértéket tulajdonít, s a létet önmagáért és nem Isten kedvéért szereti. A középkor az egyetemes történelemben a görög-római világ összeomlásától Európa mai államrendjének kialakuláságig terjed. Főbb

eseményei: germán államalakulások, frank bir megalakulása és felbomlás, iszlám előrenyomulása, keresztes háborúk, császárság, pápaság emelkedése és összeütközése, nemzeti államok kialakulása. Jellemző intézményei a császárság, pápaság, hűbérrendszer, lovagság. A középpontban a keresztény vallás áll 3 Szent Istvánt 1000-ben koronázták meg III. Ottó és II Szilveszter pápa akaratából A király fogadalmat tett az apostoli szék iránti hűségre, pápai rendeletek megtartására, igazság szolgáltatására, egyház védelmére, dézsma és egyházi javak gondozására, papok felügyeletére, özvegyek, szegények támogatására, törvényes házasság védelmére stb. Tíz egyházmegyét alapított A királyi székhely ekkor Esztergom volt, Fehérvár 1018 körül lett székhely. A térítésben, a pogányok leverésében külföldi papok, szerzetesek, lovagok voltak segítségére. A feudális állam, a királyi megyerendszer

megszervezésével párhuzamosan haladt az egyházszervezés. István a siker érdekében bencés apátságokat alapított Pannonhalmán, Esztergomban, Kalocsán érsekséget, több helyen pedig püspökségeket (Eger, Győr, Veszprém, Erdély). Az egyházmegyék felállításával egyidőben megkezdte a várispánságok szervezését, melyek évszázadokon át a magyar állam legfontosabb területi-közigazgatási egységei voltak. A várispánságok zömét a vármegyék (megyeként is működött), kisebb részét a várispánságok (csak várispánságként működött és csak meghatározott fejedelmi, királyi birtokokat fogott össze) tették ki. Megindult az uralkodói pénzverés, írásbeliség (latin nyelvű oklevelek) és törvényalkotás. István törvényekkel is meg akarta szilárdítani a földbirtokosok magántulajdonát, a szabadok végrendelkezési jogát. Két törvénykönyve volt Az első vonatkozásai: magántulajdon kérdései, hit védelme,

büntetőeljárások, rabszolgák. A második az első kiegészítéseit tartalmazza A törvények előírták, hogy vasárnap senki se dolgozzék, hanem menjen mindenki templomba. Mór, a magyar származású pap megírja András és Benedek históriáját 1070 körül, a szerzetesi élet fontosságát hangsúlyozza. Istvánt László király ösztönzésére - Gellért püspök és Imre herceg mellett - 1083-ban avatják szentté a szabolcsi zsinaton. Istvánról három legenda íródott, de legenda örökítette meg Imre, László és Szt Margit alakját is. A legendák ismerete országszerte elterjedt, a kolostorokban ezeket olvasták fel étkezés közben és plébánosok és más papok is rendszeresen továbbították őket. A kulturális fejlődést a XI-XII. sz-ban kizárólag az egyház szabta meg A keresztény papok a pogány vallásnak még az emlékét is igyekeztek kiirtani. Az egykori pogány vallásról legfeljebb a szívósan tovább élő babonák egy része, s egyes

népmesei motívumok árulnak egyet-mást. A korabeli egyházi műveltség nyelve a latin volt. Írni olvasni csak a papok tudtak, akik kolostori iskolában sajátították el tudományukat. Néhány a maga korában nagy műveltségűnek számító egyházi személy pedig megfordult a párizsi egyetemen is. Valószínűleg ilyen ember lehetett Anonymus, III Béla névtelen jegyzője. A tudást, grammatikát, retorikát, dialektikát, aritmetikát, geometriát, asztronómiát, muzsikát iskolákban lehetett elsajátítani. Minden templom iskolafenntartó is volt A kolostori, káptalani iskolákban az ének, a zene sokat jelentett a műveltség követői számára. A magyar középkor első századainak zenéje sokrétű: archaikus szépségű epikus és lírai énekek, gregorián zene. Minden püspökségben kórus működött, minden templomban meg kellett szólalnia az egyház zenéjének. A zenei műveltség egyre szélesebb körben terjedt el, és nem csak a templomok, iskolák

falai közé szorult csak. A királyi udvar, városok, falvak, piacok zenei életi is virágzott. Az írni, olvasni tudó, néhány ezer főnyi nem papi hivatású nemes ifjú körében a lovagregények és Trójaregények voltak népszerűek. Anonymus megírja a magyarok cselekedeteit, a Gesta Hungarorumot, az első ránk maradt történelmi művet, ez több eredetmondát is feldolgoz. Ebben a műben az ellenség győzelmét a "bajorok csalárdságának" tulajdonítja, s Anonymus élhetett abban a korban, amikor a Bánk bán játszódik, melyben Gertrudis megölése politikai demonstrálása is annak, hogy a főnemesség megerősödött és részt kér a hatalomból. Ez igénynek törvényszerű szentesítése 1222-ben az Aranybulla A magyar nyelvnek mindössze néhány szórványemléke maradt. Első összefüggő szövegemlékünk a latin nyelvű Pray-kódexben található Halotti Beszéd. 4 1. ROMÁNKORI MŰVÉSZET EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A román stílus

egész Európában egységes szerkezeti téralakító, tömegformáló és díszítő megoldásokat vezetett be. Miután Európa országaiban rendeződtek a közállapotok, mindenfelé megindult az építőmunka, s ennek következtében született meg a román stílus, a középkor első nagy stílusa. Egyidőben bontakozott ki Itáliában, Franciaországban és innét terjedt el Európa szerte. A templomok kolostorait vándorló műhelyek építették, ennek segítségével terjedt el Európa szerte az egységes stílus. A templomok alapjait általában dombok szélén, vagy tágas völgyek kis emelkedőin ásták meg, mert így már messziről lehetett látni. A templomok azért épültek, hogy falaik köré gyűjtsék az imádkozásra jött híveket, és egyben menedékhelyül szolgált a népnek. A templomok hosszhajós elrendezésűek voltak, alacsonyabb mellékhajóval és római kereszt alaprajzának megfelelő kereszthajóval rendelkeztek, amely a főhajót metszette. A hosszú

és széles hajók mennyezete nehéz volt, ezért az oldalfalaknak vastagnak és szélesnek kellett lenniük. Belül a főhajó falát és a mennyezetet oszlopok és pillérek tartották Ezekben az évszázadokban a zarándoklatok szerepe megnőtt, ezért a templomokat úgy kellett építeni, hogy nagy számú hívő befogadására legyen képes. Ezt úgy oldották meg, hogy a belső teret két oszlopsorral három hajóra osztották (egyes templomokat öt hajóra). Eleinte a mennyezet fagerendából készült, de gyúlékonysága miatt más megoldásra volt szükség. A mesterek ellesték az itáliai boltozás technikáját, és a fát felváltotta a kvadrátkő. A dongaboltozat bevezetése után lassan áttértek a keresztboltozat készítésére. Ez két dongaboltozat derékszögű áthatásából keletkezett és különösen a négyzetes boltszakaszok lefedésére volt alkalmas. Ennek továbbfejlesztett változata a bordás keresztboltozat. Az új boltozási megoldás magával hozta

az alátámasztó elemek átalakulását. A félköríves boltozat teljes súlyával a falra támaszkodott, és oldalnyomást gyakorolt rá. A falnak vastagnak kellett lennie ahhoz, hogy ezt a nyomást elbírja. A vastag fal miatt a templom külső megjelenésében is komorrá vált A hívők létszáma miatt már nem volt elegendő az oltár, ezért a mellékhajók végére apszist építettek. A szentélyrészt is ki kellett bővíteni a papok létszámának növekedése miatt, ezért került eléje kereszthajó. A hajók kereszteződésénél keletkező négyzet fölé zömök tornyot építettek, ún. négyzeti vagy huszártornyot. A templom homlokzatához magasabb torony épült Az északi részen a torony mindig egybeépült a templomtesttel (párosával a bejárati oldalon, vagy a négy sarkon, mint pl. Pécsett) A harangnak nagyon fontos szerepe volt, kongása hívta imára az embereket, halottakat búcsúztatott, miseidőt jelzett. A román-kori templomok másik jelentős

funkciója volt a várszerű védelem. A torony a védőbástya szerepét is szolgálta, alsó részén szűk, lőrésszerű ablakot vájtak. A felső emeleten kis oszloppal elválasztott félköríves ikerablakok voltak. A kapuk, ablakok félkörívesek, mert a felettük lévő faltömegek súlyát a félkörív kétfelé hárítja és levezeti. A román építészet másik jellegzetessége a bélletes kapuzat és szélein díszítő oszlopok sora. A szentély alá gyakran építettek altemplomot. A szentély köré szentélykörüljárót építettek, így a zarándokok körbe tudták járni. A templomban mindig félhomály uralkodott, a szűk ablakokból csak gyér fény áradt be. Az oszlopok és pillérek katonásan sorakoztak egymás mellett, faragott oszlopfőkkel. Csupán néhány szobor és néhány szenteket ábrázoló falikép díszítette a templombelsőket. Az egész belső tér lenyűgöző, de egyben félelemkeltő volt. A Benedek-rendi szerzetesen mozgalmának

központja Cluny, monumentális építészete ötletekben gazdag megoldásait egész Európában mintaképnek tekintették. Az olaszországi román kori építészet legnagyobb szabású műve a pisai dóm és a ferde torony. Öthajós, bazilikás, kupolás dómból, keresztelőkápolnából (battistero) és a talajsüppedés következtében ferdén álló, külön épült harangtoronyból (campanile) áll. Szobrászat: A szobrászat az építészet céljaira alkalmazott művészet volt ebben a korban. A szobrászat tárgyköre szigorúan vallásos volt. Az egyház tanítását közvetítette, és a kor embere számára közérthető szimbólumokat használt. A kapuk ívmezőjében rendszerint égi dicsfényben (mandorlában) Krisztus szobra állt, úgy jelent meg, mint a világ ura és ítélőbírája, apostolokkal, evangélistákkal körülvéve. A hívők már a templom ajtajában szembekerültek az egyház tanítását képviselő vagy az utolsó ítéletre emlékeztető

alakokkal. A román szobrászat legfeltűnőbb sajátossága volt, hogy mindig felöltöztetve ábrázolta az alakokat. Festészet: A domborművekhez hasonlóan az egyházi tanítás illusztrálását és terjesztését szolgálták, ezért túlnyomórészt még bibliai tárgyúak voltak. Rendszerint világos alapon erőteljesen körvonalazott alakokat láthatunk. A román kori művészek kevés színnel festettek, mivel még csak a földfestéket ismerték. Természet és táj nem szerepelt az ábrázolásokon, mint ahogy a távláat, a háttér és a fényárnyék valóságra emlékeztető jelenségeivel sem találkozunk A könyvet díszítő miniatúra is fontos műfaja ennek az időszaknak, és a korszak vége felé megjelent az üvegfestészet is. Magyarország: A kereszténység elterjedése és a szerzetesek betelepedése révén Magyarországon is hamar elterjedt a román stílus, de már a gótika felé haladó szakaszában. Sajnos a központokban emelt templomokat a viharos,

háborús századok elpusztították. Tökéletes épségben egy templom sem maradt meg, de néhány kisebb, sérült szerzetesi templom ma is látható. A magyar szobrászat – mint az európai – a templomok díszítését szolgálta, vallásos jellegű volt. Hazánk szobrászatára is jellemző, hogy nem a valóságnak megfelelő az ábrázolás, a szobrok jelkép értékűek. Jelentőségteljes volt a szalagfonatok kialakítása, melyek általában valamilyen jelenetet, virágot, állatot kereteltek. Fontos szerepet töltött be hazánkban is kódexfestészet a XI. századtól Sajnos mozaikok, falfestmények alig maradtak ránk. A kisművészetek is népszerűek voltak ez időben, de ezek közül is csak néhány művet ismerünk. Közülük talán a legjelentősebb Gizella királynő édesanyja sírjára rendelt aranykereszt, és természetesen a koronázási palástunk, melyet Gizella készített Veszprémben az apácák segítségével. A XIII. század első feléből ránk

maradt tárgyaknál említésre méltó, hogy az eddig kizárólag egyházi rendeltetésű darabok mellett feltűntek a világi megrendelők számára készült tárgyak is. Ilyenek a vízöntő edények, az aquamanilék, melyek eredetileg a mise szertartásában kaptak szerepet mint kézmosók, de olyanokat is találunk köztük, amik inkább főúri asztalra, mint oltárra teszik alkalmassá őket. Világi rendeltetésük lehetett a kor lovagi költészetének jeleneteit ábrázoló tálaknak és a Zsámbékon, illetve Gödöllőn talált ezüstzabláknak, melyeken az épületplasztikában is kedvelt összefonódó sárkányos díszítéseket találunk. A XII. században jelentőssé vált a nemzeti monostorok létesítése, melynek legfontosabb indoka a családot alapító ős tisztelete, az érte és utódaiért való misézés és imádkozás volt. A XII században harminc, a XIII. században pedig több mint hatvan monostor épült A legtöbb monostortemplom a Dunántúlon és az

Alföldön épült. A legtöbb nemzettség monostorát a bencések építették A szerzetesek elsőrendű feladata a család elhunyt tagjaiért mondandó mise, ima volt. A birtokadományok a kolostor lakóinak ellátására szolgáltak, az építkezés elsősorban az alapító terhe volt. A lébényi bencés apátság: A Lébényben található bencés apátságot a Győr nemzetség monostoraként Pót és Csépán ispánok kezdték el építeni a XIII. század elején A kéttornyú templom nyugatra néző főhomlokzatának legfőbb dísze a rézsűs díszkapu, melynek falsarkaiban sima oszlopok állnak. Az oszlopok közötti falmezőt rendkívül gazdagon díszítő indaakantuszlevél faragás tölti ki Belül bimbós fejezetű oszlopok osztják három hajóra a bazilikás elrendezésű templomot. A belsőben az urasági karzat, az építtető kegyúr helye A tornyok földszinti része belekapcsolódik a mellékhajóba. A torony alja és a karzat bordás keresztboltozata eredeti A

főhajó dongaboltozata a XVII. századi helyreállításkor készült A jáki templom: Feltehetően Lébény volt a mintaképe az 1217 körül alapított jáki monostornak. A Vas megyében található Ják gazdag plasztikájával magasan kiemelkedik a nemzetiségi monostorok közül. A XIII. század elején Jáki Nagy Márton alapította a bencés monostort Az első építési periódusban a templom északi falát építették, majd később az eredetileg tervezettnél tágasabb árkádokkal tagolt templomot építettek. A monostor külső megjelenése vaskos, zárt, ez erőt és méltóságot sugároz. Főhomlokzatát két tömör torony díszíti, falait vízszintes ívsoros párkányok osztják négy szintre. A szintek felfelé haladva keskenyednek, ezáltal könnyítik a torony zömökségét. A hosszúkás félköríves ikerablakok a tornyok súlyosságát oldják. A templom homlokzata nem teljesen szimmetrikus A bal oldali tornyon rózsaablakot találunk, ugyanez a jobb oldali

tornyon nincs. A kéttornyú homlokzat szintén francia sajátosság. Érdekes a templom felépítése A helybéli építőmesterek a tornyok alatt meghosszabbították a mellékhajókat úgy, hogy a torony belső sarkát erős pillérekkel támasztották alá. A torony építésének ez a módja hazánkon kívül sehol nem ismert, ezért joggal tarthatjuk a magyarországi román stílus eredeti megoldásának. A templom leggazdagabb része a háromszögű oromfallal hangsúlyozott főbejárat. Befelé mélyülő bélletes kapuja a bejárat felé vonzza a tekintetet. Két oldalán geometrikus díszítésű faragott szobrokat találunk. A kapu felett félköríves fülkében Krisztus és az apostolok életnagyságú szobrai láthatók A feje csak a három felső alaknak eredeti. A főhajó szentélyfalán egy Szent Györgyöt ábrázoló, XIII. századi freskó van A keleti egyház kedvelt harcos szentje, aki a monostor patrónusa volt, itt olyan öltözetben jelenik meg, mely a

különben bizánci mintaképet nyugati keresztes lovaggá formálja át. A déli toronyaljban szintén XIII századi freskókat találunk, amelyek valószínűleg az alapítót és családtagjait ábrázolják. Az északi apszis oltárán értékes XV. századi fa Madonna szobrot találunk A nyugat falon erősen töredékes freskón feltehetően halálozási jelenetet látni, mely a jákira emlékeztető templom előtti szabad téren, tömeg előtt játszódik le. A halott lelkét – új életre születő csecsemő alakjában – angyalok viszik az égbe. A képtípus Mária halálának ábrázolásából származik, de itt feltehetően Jáki Nagy Márton halálát ábrázolták. A templom előtt áll a kétszintes, négykaréjos Szent Jakab-kápolna. Feltehetően a plébániai teendők ellátására szolgált. A kápolna külsejét lizénák tagolják Déli oldalán oromzatos előépítményben bélletes, félköríves kapuzat található, a timpanonban Agnus Dei-dombormű két

sárkánnyal. A kápolna a XIII században épült, majd a XVIII. században renoválták Pécs: székesegyház (XI. sz-ban alapította Szt István A XIX sz-ban állították helyre neoromán stílusban) Esztergom: várpalota és kápolna bejárata (XII. sz Helyreállítva XX sz első fele) Tihany: apátsági templom altemploma (XI. sz) Gyulafehérvár: székesegyház és szobrai (Szt. István korában) Ják: apátsági templom (1256. XIX sz-ban helyreállítva) Zsámbék: templom (XIII. sz) Visegrád: Salamon-torony (XIII. sz) Lébény: templom (XIII. sz) Budapest: Belvárosi templom szentélyrésze Székesfehérvár: I. István kőkoporsója (XI sz közepe) 3. MAGYARORSZÁGI MŰVELŐDÉS 1200 ÉS 1450 KÖZÖTT A XIII. sz-i Magyarország a fokozódó jólét és a kulturális fellendülés kora Villard de Honnecourt, Európa akkor leghíresebb építésze működik ekkor Magyarországon. Ő tervezte többek között a Gertrúd sírhelye körül alapított kolostort és templomot.

II. András 1222-ben kiadja az Aranybullát, ami újrarendezi király és nemesség viszonyát és a közigazgatást. Ezekben az évtizedekben terjed el világszerte az akkor szinte forradalmian új nézeteket hirdető és módszerekkel dolgozó Domonkos-rend (alapítva: 1216), melyet Magyarországon szinte azonnal bevezetnek. Sorra létesülnek a Domonkos-rendi kolostorok, nagy számban lépnek be nők is, apácakolostoraikban másolják a könyvnyomtatás elterjedéséig a legtöbb ránk maradt magyar nyelvű kódexet (a domonkosok anyanyelven hirdették az igét). 1230-ban Juliánus barát megtalálja a Volga mentén maradt magyarokat. 1235-ben Béla király megbízásából a Volga vidékre indul Julianus magyar szerzetes, hogy a magyarságnak a honfoglalás óta ott élő, visszamaradt törzseit felkutassa és hazatelepítse. Julianus meg is találta őket, de hazatelepítésük már nem történhetett meg, mert a mongol támadás felmorzsolta ezt a magyar szigetet. Egy másik

szerzetesrend, a Ferenc-rend, Assisi Szent Ferenc alapításával (1210) is rohamos gyorsasággal terjedt el hazánkban 1229.-től kezdve A domonkos és ferences kolostorok egymással vetélkedve igyekeztek közelférkőzni a néphez, anyanyelvükön szólva hozzájuk. 1241-ben a mongol támadás rohama elérte Magyarországot. A tatárjárás szétrombolta az országot, melyet IV. Béla épített újjá Kővárak építését rendelt el, székesfővárossá tette Budát IV.Béla a tatárok elől menekülő kunokat telepített le Magyarországra A betelepítésekkel párhuzamosan felgyorsult a vár- és városépítkezés. A magyarországi gótikus várak többsége ekkor épült A megmaradt épületeket tatarozták. Az egyik újjáépült kolostorba később, 1330 táján Ferenc-rendi apácák települtek, akika z ország egyik legnagyobb kódexmásoló műhelyévé fejlesztették rendházukat(a mai Óbuda Árpád híd hídfője körül volt). Viszontagságossága ellenére ebben az

évszázadban virágzott a kultúra. Az énekkultúra mellett változott a látható világ is, főként az építészet. A román és a gótikus stílus is virágzott a hazánkban, ezt bizonyítja számos nemzetségi és rendi apátsági templom, várak (Esztergomi Bazilika). Számos rend működött az országban (bencés, ágoston, domonkosok, ferencesek, pálosok), melyek nagy számú kolostort és templomot építettek. A városi polgárság támogatta a rendek építkezését, és saját anyagi erejét és öntudatát reprezentáló plébániatemplomokat is emelt. A várépítészet első formái a földvárak voltak, majd kővárakat emeltek, ezek a király birtokában álltak. A várak magja a lakótorony volt A királyi várépítkezés mellett az egyházi és világi nagybirtokosok építkezése is jelentős volt. Jellemzőek a négyszögletű lakótornyok (Sümeg), a várkápolnák (Gizella kápolna) Az irodalmi élet két jelentős műve bizonyította a magyarországi

latinul író tudósoknak az új követelményekhez való igazodást. Andreas Ungarus, V István király tudós papja 1272-ben megírta a Szicíliai Királyság történetét. Ez az első olyan történeti mű, melyet magyar szerző általános európai szemszögből írt meg. E kor krónikása Kézai Simon, IV. László udvari papja 1280-as évek elején írta meg először a Gesta Hungarorum-ot (a másik jelentős mű), itt tűnik fel először a kettős honfoglalás gondolata. Az ő korában bukkant fel az Ómagyar Máriasiralom, első magyar nyelvű költeményünk. A XIV sz elejére tehát a magyar állam kiheverte a mongol támadást, új városok, várak létesültek, megszülettek az első magyar nyelvű prózai (Margit legenda) és verses művek (Mária-Siralom). 1 Az 1300-as években az Anjou-k (francia-olasz család) határozták meg Magyarország történetét. Károly Róbert trónra kerülésével országunk végleg a nyugati kultúrkörhöz kapcsolódott. Az Anjou-k

nagyhatalmi politikája Itália, főleg Nápoly felé irányult. Jelentősen fejlődtek a lengyelországi kereskedelmi és állami kapcsolatok is Visegrádon, ahol az Anjouk székhelyüket és udvarukat tartották. Lajos király később a lengyel királyi címet is megszerezte (1370). Lajos király kora a magyar lovagvilág fénykorának tekinthető. Már Károly megalapította a Szent György lovagrendet (1326). Szent György tiszteletére szobrot emeltek (Kolozsvári Márton és György, Prágai vár). Az Anjou királyok segítették megerősödni az első és egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, a pálosokat. Már 1250 táján összefogott néhány remete, akik Remete Szent Pálról nevezték el magukat Főkolostoruk Budaszentlőrincen volt. A pálosok kiváló iparosok, művészek, kőfaragók, építők és könyvdíszítők voltak. Mo. szilárd gazdasági hatalom lett, magyar tanulók nevelkedtek Bologna egyetemén A 14. sz történelemkönyve a Képes Krónika (1358),

Kálti Márk alkotása Fennmaradt még az Anjou-legendárium, valamint Nekcsei Dömötör tárnokmester New York-ban őrzött bibliája is. A magyar nyelvű irodalom legjelesebb terméke ebből a korból Szent Ferenc legendáinak gyűjteménye (Fioretti). A kézművesipar is igen fejlett volt ebben az időszakban. Az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok rendje a kézművesipart is űzte. A viselet társadalmi rétegenként jól elkülöníthető volt A szegények festetlen gyapjút viseltek, a gazdag papok kék ruhát viseltek (kék=világ), a nemesek pirosat vagy zöldet hordtak. A 14. sz-ban a kulturális fejlődés bázisa a királyi udvar, a kolostorok, a városok mellett, két egyetem is volt, melyeket ebben a sz-ban állítottak fel (1367. Pécs -Nagy Lajos, 1395 Óbuda -Zsigmond) Ebben a században már minden fontosabb helyen működött iskola. A kolduló rendi monostorok nagy gondot fordítottak a papi utánpótlás nevelésére. A rendi főiskolákon már teológiai

és dogmatikai ismereteket is tanítottak. Az egyetemre járás költséges volt, a szegények számára szinte lehetetlen Külföldi egyetemekre csak viszonylag kevesen jutottak ki, főleg Itáliában. Az egyház és az Anjouk mecénási tevékenységük folytán templomok, iskolák, könyvtárak jöttek létre. Francia és német építőmesterek, szobrászok, ötvösök sokasága dolgozott az országban. Jellemzőek voltak az udvari zenészek családi hőstetteket elzengő énekei (Toldi-monda), egyre több az anyanyelvű szöveg (pl. Margit- és Szt Ferenc-legenda magyar fordítása) és létezett magyar nyelvű hősi epika is. Az értelmiség szerepe leginkább az énekelt versmondásban fogható meg Virágzó jokulátor epika létezett a középkorban és balladák felvirágzása is jelentős volt. Zsigmondot 1387-ben koronázták meg, akit a 1433-ban a pápa német-római császárnak koronázott. Irodalmi szempontból Zsigmond korának legfontosabb emléke az első (ma ismert)

magyar nyelvű Biblia, 1430 táján keletkezett. Pécsi Tamás és Ujlaki Bálint szerémségi papok műve A ránk maradt kódexek közül a négy evangélium fordítását Moldvában másolták. Ez a többszáz éves összefüggő magyar szöveg a mai magyar olvasó által is jól érthető. A beszélt-írott magyar nyelv tehát már a XV sz első felében szinte véglegessé formálódott. 2 4. A GÓTIKAI EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Az európai keresztény művészet egyik legpompásabb korszaka a gótika. A stílus elnevezése a reneszánsz idején keletkezett. Michelangelo és követői otrombának, ízléstelennek tartották ezt az ábrázolási módot, és úgy vélték, hogy a barbárnak tartott gótok találták ki. Ez a vélekedés nem helytálló A gótika Fr.o-ban keletkezett (Ile de France tartományból indult), a román kori bezártságot is feloldó civilizációs eredményeképp a XIII. sz közepén A társadalmi és politikai harcok, az egyházi és egyre

erőteljesebb világi szellem küzdelme, az állandó háborúk, a polgári és paraszti felkelések, a hatalom egyre kevesebb kézben való tömörülése lassanként a nemzeti államok kialakulásához vezetett. Az iparcikk iránti növekvő igény szélesebb körű munkamegosztást követelt. A szakismeret, kézügyesség kiváltságokat biztosított a polgárságnak is, amely egy-egy vár körül telepedett le. Így alakultak ki a városok, amelyekben a polgárság létrehozta a maga érdekvédelmi szerveit, a céheket. A gótikus stílus a középkor felfogásának tökéletese kifejezője. A kora középkori gondolkodásnak előbb még merev dogmáit, szigorúságát az élet megismerésének vágya kezdte áthatni. A keresztes hadjáratok Európa népeit az arabok műveltségével ismertették meg. Nagy érdeklődéssel kezdték tanulmányozni az ókor tudósainak munkáit s a természet gazdag világát. Életszeretet és vallásosság jellemezte a művészetet, amelynek e

korból származó emlékei a román stílusnál realisztikusabb életszemléletről tanúskodnak. A templomok és a középületek a felszabadultabb gondolkodásmódot hirdetik. A gótika különösen hosszú ideig élt Fr.o-ban, Németo-ban, Angliában és Magyarországon, helyenként még a XVI. sz-ig is fennmaradt Építészet: A román stílus hangsúlyozott tömegszerűségét, vízszintes tagoltságát és félköríves boltozatát a falak áttörtsége, a magasba törő függőleges felépítése, a csúcsíves keresztboltozat váltotta fel. Uralkodóvá vált a csúcsív és az épületszerkezetek tökéletesítése különösen a templomépítés terén csodálatra méltó alkotásokat eredményezett. Ragaszkodtak a szabályszerű, kiszerkeszthető elemekhez. Az építőművészek nagy megbecsülésnek örvendtek. Munkabrigádokban dolgoztak Egyes kiváló művészek hírneve az utókorra is fennmaradt A legismertebb művész Villard de Honnecourt volt. A különféle

városok egymással versenyezve építették a hatalmas katedrálisokat. Sokszor évszázadokon át is tartott egy-egy templom felépítése, és ezért jól szemléltette a változó stílusjegyeket. Két fontos jellemzője az építészetnek: Merőben új támpilléres boltozatszerkezet, mely jórészt az épületen kívül helyezkedett el. A stílus téralkotó jellege, melye nem az épülettestet, hanem az általa bezárt belső teret tekinti lényegesnek. A gótikus székesegyházak építési kényszerének forrásai: • hatalmas volt a vágy a keresztény hit megdicsőülésére; • a püspökök és a módos polgárok vetélkedése: melyik városnak van a legdíszesebb, leghatalmasabb katedrálisa • a középkor vallásos felfogása szerint az ilyen jó cselekedetek is megalapozzák a hívek üdvözülését. A csúcsíves építészetben a boltozatot tartó pillérekre nem félköríves, hanem csúcsívekben összefutó bordázat nehezedett. Az épületek oldalfalaira a

mennyezet így kisebb nyomást gyakorolt, így lehetővé vált a könnyebb, vékonyabb falak építése. A gótikus templom továbbra is megtartja a bazilika alaptípust, de egységesebb, nagyobb belső teret alakítottak ki. Jellegzetes alaprajzi tagolása: • hosszház (főhajója ált-ban magasabb a mellékhajónál); • keresztház (rövidebb kerszthajó, szorosabban csatlakozik a főhajóhoz); • szentély (a szentély a keleti oldalon van, utalva arra, hogy keleten történt a megváltás, Krisztus halála). 1 Az épületek boltozatát rendkívül magasra emelték, ezért szükségessé vált a pillérek külső megtámasztása. Így születtek meg az oldalnyomást közvetítő ívek és az ún támpillérek A pillérek közé hatalmas csúcsíves ablakokat vagy könnyebb téglafalakat helyeztek. A gótikus templomokat ívbélletes kapuzat, szoborcsoportok, csipkeszerűen áttört falrészek, kőrácsokkal díszített, magas ablakok vagy kör alakúak (rozetták),

csúcsíves fülkék tették káprázatossá. A kapuk felett háromszögű ormok (vimpergák) éleit kúszó levelek (krabbék), a tornyocskák csúcsait pedig keresztvirágok ékesítették. Jellegzetesek voltak a templommal egybeépített, magasba törő sisak nélküli, vagy sisakkal és fiatornyokkal ellátott tornyok. A késő gótika idején elterjedt a háló-, legyezőés csillagboltozat A csillagboltozatot Angliában alkalmazták a leggyakrabban Világi építészet: a gótikus épületek Fr.o-ban és Németalföldön karcsúak, könnyedek és gazdagon díszítettek, míg Olaszo.-ban erőteljesek és várszerűen tömörek (plFirenze, Santa Croce) Velence márványcsipkés palotái viszont arab motívumokkal vannak ellátva. A francia gótika jellemzője, hogy a torony nem hegyes, hanem csapott a teteje. Általában háromhajós Gyakran látni királygalériát (árkádos sor a rózsaablak felett).Notre-Dame (1145-1150, Párizs); SainteChapelle Olaszország: Szent

Ferenc-templom (13 sz ), Assisi; Doge Palota – Velence (bef. 1438) Anglia: Wels katedrálisa (1220-1239) Magyarország: Mo.-on már a tatárjárás uátn megjelentek a gótikus stílus első nyomai A gótika kora azonban mégis inkább a XIV. sz Károly Róbert uralkodása alatt létrejöttek és erősödtek az első városok, fejlődtek a művészetek. E korból is elsősorban az egyházi jellegű művészeti alkotások maradtak fenn, mert a világi célokra készült alkotások jobban ki voltak téve a gyökeres átalakításoknak. Gótikus alkotásaink a nyugatiakkal összehasonlítva mind alaprajzban, mind felépítésben sokkal egyszerűbbek voltak, s méreteikben is szerényebbek. Budán XIII. sz-i gótikus épületrészek maradványaival is találkozunk Részben az emlékek, részben pedig az írásos feljegyzések bizonyítják, hogy a budai várat ebben az időben kezdték építeni (1255). A mai Mátyás-templom első építési kora erre az időre esik (1230 körül), és

a margitszigeti nagyobbik kolostorromok közötti is vannak e korból való részletek. A XIV sz elején újjáépítették a Mátyástemplomot, melynek déli kapuja (Mária-kapu) igen rossz állapotban ma is látható Győr: Szt. László hermája a magyar gótikus ötvösművészet remeke (XIV sz második fele) Gótikus a Püspöki palota kápolnája és ülőfülkéi. Sopron: Kecsketemplom (bencés) (XIII. sz-tól), zsinagóga, a ferences templomhoz csatlakozó káptalanterem (XV. sz első fele) Szeged: ferences templom belseje (XV. sz) Visegrád: a palota kerengője és az oroszlános kút Székesfehérvár: Szent Anna kápolna Kőszeg: Szent Jakab katolikus templom Veszprém: Gizella kápolna Pécs: gótikus lakóház, melyben a Zsolnay Múzeum van. Siklós: várkápolna Szécsény: Széchenyi ferences templom sekrestyéje és oratóriuma (Rákóczi szoba) Prága: Kolozsvári testvérek Szt. György szobra Budapest: Tárnok u. 14 (XV-XVI sz) Szobrászat: Elsősorban a templom

díszítését szolgálta. A kapukat díszítette a legtöbb szobor, de a falakra is szép számmal kerültek, többnyire törpe árkádokba vagy külön e célra készült szoborfülkékbe állítva. A gótikus figurák nem hiányoztak a díszesebb világi és középületekről sem. A gótika kifejlődése során mind erősebben bontakozott ki a valóságot követő érzelemmel telített emberi alakoknak építészettől 2 független ábrázolása. A jellegzetesen gótikus, enyhén S alakban hajló Madonnák arcán megjelent az anyaság boldog mosolya. A ruharedők mozgalmasabbakká váltak, nem rejtették már el a test formáit, mint a román korszak idején. Gyakoriak lettek a világi jótevők, a donátorok szobrai is A XIV sz-ban megjelentek a teljesen különálló, körüljárható, önmagukban élő, épülettől független szobrok. Színes üvegablak: A templom szobraihoz hasonló, magasba nyúló formáikkal pompásan beilleszkednek a gótikus katedrális felfelé

szökellő formarendszerébe. Az üvegfestés északon, Fro-ban terjedt el először, de Németo.-ban is szép darabjai maradtak ránk Az ólomkeretekbe foglalt színes üvegdarabokból összeállított képeknek, alkalmazkodniuk kellett az ablak sík jellegéhez, tehát távlatot nem érzékeltettek. A gótikában az ablakok középső mezőjében figurális ábrázolás váltotta fel a román geometrikus díszítőelemeit. Ötvösművészet: Esztergomban őrzik a magyar gótikus ötvösművészet egyik remekét a Széchy Dénes kelyhét kb. 1450-ből Festészet: A gótikus székesegyházban nem sok helye maradt a falfestészetnek. Szabad falmező kevés volt, minden csupa ablak, borda és pillér. Mindössze az olasz gótika épületeinek nagyobb falsíkjai nyújtottak lehetőséget a freskófestésre. (Pisa-Campo Santo A halál diadala c freskó) Itáliában ekkor élt Giotto di Bondone, aki festményeivel végleg elszakadt az előző korszak stílusától. Egyszerű és világos

kompozícióiban az élő, cselekvő embert mutatta be. A miniatúra-festészet viszont nagy divat volt Tenyérnyi festett képek mutatták be a valóságos világot a burgundi udvar imakönyvein. A miniatúrákon már nemcsak dekoratív jellegű díszeket találhatunk, hanem pl. az évszakok ábrázolását is, gondosan kidolgozott kis tájképekkel. Esztergomban található a XV. sz-ból Kolozsvári Tamás Garamszentbenedeki kálvária c táblaképe 3 5. A HUMANIZMUS ÉS RENESZÁNSZ MŰVELTSÉGE EURÓPÁBAN A 14. sz-ban Észak-Itália területén hallatlanul gyors fejlődés indult meg Mivel az itt lévő városok a pápaság és a császárság érdekszférájába estek, viszonylag hamar kivívták függetlenségüket, és önálló városköztársaságokká alakultak. a keresztes háborúk idején a távolsági kereskedelem hasznából meggazdagodtak. A kereskedelemből származó hasznot ipari vállalkozásokba fektették Az ipari vállalkozások jelentős hasznot

eredményeztek Itália kereskedő vállalkozóinak. Az a társadalmi réteg gyökeresen új nézeteket vallott a világról, mint amelyet az addig uralkodó vallásos világszemlélet nyújtott neki. Úgy ítélték meg, hogy az emberek boldogulása már itt a Földön is lehetséges, nem szükséges a túlvilági életre aszkézissel készülni. Egyre inkább meggyőződésévé vált az embereknek, hogy a vallásosságuk nem szenved csorbát akkor, ha az emberi örömök és az emberi szépségek igenlését vallják, keresik azokat az ideálokat, melyet ezt megvalósíthatják. Gyökeres változás állt be tehát az emberi gondolkodásban, világszemléletben, törekvéseiben és annak kifejezési formáiban. Ezt a gyökeres változást hordozza a humanizmus és a reneszánsz A kifejezések tartalma hasonló, mindegyik ugyanarra a korszakra vonatkozik, de nem használhatók minden esetben egymás szinonimájaként. A reneszánsz a francia újjászületés (renaissance) szó, mely

az antik hagyományok megújulását jelenti, kifejezője a korszak külső megjelenésének. Akkor használjuk, amikor e kor általános jellemzéséről, egy konkrét alkotásról, ill. emberi magatartásról beszélünk A humanizmus, melynek gyökere a latin studia humanitas-ból ered (emberi tudománnyal foglalkozó), inkább a kor eszmei tartalmára utal. A humanizmus korának eszmei törekvései rendkívül sokrétűek, és csak fokozatosan teljesedtek ki. Szükség volt hozzá arra a közegre, mely biztosította a tapasztalati tudományok fejlődését. A leglátványosabban a hajózás, hajóépítés fejlődött, de tökéletesedett a fémfeldolgozás, a szövőipar, fejlődik az óraipar, az üveggyártás, az építkezésben és a kereskedelemben is nagy szerephez jut a tervezés, mérés, számítás. Firenzében alkalmazzák először a kettős könyvvitelt Ezt a technikai fejlődést jelentősen megalapozta a tudományos fejlődés. A humanista ideológia egyik ismérve

lett így a világi jelleg. Hisz mindezek az elkápráztató eredmények itt ezen a világon, az emberi elme zsenialitása folytán születtek. A társadalom számára fontosabb az egyéni teljesítmény és képesség, mint a veleszületett cím, rang. Ebből következett a humanizmus másik ismérve, az életigénylés. A humanisták az egy nyelvet beszélők érdekeinek képviselői voltak. A nemzeti öntudat jelentkezése is e korszakra tehető A humanista szemlélet először az irodalomban, a történetírásban, majd a képzőművészetben keletkezett. A kor humanistái a levelezésen túlmenőleg legszívesebben ünnepi szónoklatokban (oráció) és tudó értekezésekben (traktátusok) nyilatkoztak meg, legkedvesebb műhelymunkájuk pedig a görög és latin szerzők műveinek az eredeti szöveg helyreállítását célzó javítgatása, a filológia volt. Olyan műfajokat kedveltek, amelyek nemcsak a nyelvi nehézségek, de témájuk miatt sem szólhattak szélesebb

olvasóközönséghez (pl. Machiavelli: A fejedelem) Az elzárkózásra való hajlandósággal függ össze, hogy a humanista céh viszonylag későn eszmélt rá az 1450 körül, Johann Gutenberg által feltalált könyvnyomtatásban rejlő páratlan lehetőségekre. Ezzel szemben az egyház viszonylag korán igyekezett eljuttatni híveihez a szent iratokat, prédikációkat ebben a könnyen terjeszthető formában. De akkoriban a nyomtatott könyvnek kevesebb volt a becsülete, mint a kéziratnak. A szerzők tiltakoztak az ellen, hogy a nyomdász kinyomtassa műveiket. Voltak nyomdászok, akiket perbe fogtak, mert sikerült műveiket kézirat gyanánt eladták. 1 A reneszánsz szemlélet: A humanista tartalom gyakorlati kifejeződése maga a reneszánsz. A világ és az ember felfedezésének irányában történő áttörést az antikvitás természetessége ösztönözte. Az olasz városok gazdag kalmárai rendkívül eltávolodtak a lovagi ideáloktól. A földbirtokon

épülő hűbéri, lovagi társadalom helyére itt a városi polgárság új gazdasági eszméi léptek. Teljesen megszűnt itt a középkor szegényt és gazdagot összeolvasztó, egységes társadalmi képe. Ez a kor a lovagseregek helyére lépő zsoldosseregek kialakulásának kora. Egy új társadalmi osztály alakul ki, a hivatásos katonák osztálya és egy új alak: a zsoldosvezér, a condottiere. Ebben az átalakult társadalomban pedig lassanként ideállá változott az emberi egoizmus. A földi élet újra való megtalálásával az ember megtalálta az aszkétikus-misztikus világfelfogásban elvesztett testi énjét és eszménye a teljes életet élő erős ember lett. A kiforrott renaissance embere nem ismer gátlásokat. Sem vallás, sem család nem akadályozza cselekedeteiben A művészetek propagálták a leghatékonyabban a reneszánsz és a humanizmus ama felismerését, hogy a földi lét értelmét nem a túlvilági életre való felkészülés, hanem magának

az embernek, az őt körülvevő természetnek és világnak tanulmányozása adja meg. Az élet értelme maga az élés, vagyis a földi lét értelmes megvalósítása. A reneszánsz első követői egyre több világi elemmel töltötték meg a kései lovagkor költészetét, amelyet trubadúrköltészet néven ismerünk. A humanizmus legrégibb képviselői a mozgalom atyjának tekintett Francesco Petrarca és valamivel fiatalabb kortársa, Boccaccio nyitják meg azt az utat, amely a római idők nagy íróinak kéziratait az évszázados eltemetettségből kiássák és életük céljául ezek magyarázatát tűzik ki. Az építészetben az antik külső formákhoz tértek vissza. Az antik alkotások segítségével újra felfedezik az emberi testet. Fantasztikus anatómiai arányokkal dolgoznak a festők és a szobrászok A zenében kialakul a tisztán hangszeres zene, jellemző műfaja a mise, motetta. Itália, mely bölcsője volt az új szemléletnek és életérzésnek,

hallatlan óriásokat adott a világnak Dante, Petrarca, Boccaccio, Giotto, Donatello, Rafaello, Leonardo, Michelangelo, Machiavelli és még sokan mások. 2 6. A RENESZÁNSZ MŰVÉSZET EURÓPÁBAN A XIV-XV SZÁZADBAN A gótika merész épületcsodái után a reneszánsz a takarékosabb, olcsóbban felépíthető épületek iránt érdeklődött. Az égbe nyúló katedrálisokkal ellentétben a horizontális elrendezés vált uralkodóvá A templomok építése továbbra is fontos feladat volt, de itt is érvényesült az újfajta elgondolás, a logikusan egymáshoz kapcsolt egyszerű geometriai formák uralma. A reneszánsz egyöntetűségre, a harmonikus összhatásra törekedett, ennek megfelelően csak ritkán vállalkozott magas épületek emelésére. A reneszánszot általában 3 korszakra szokták osztani: - Trecento: az 1300-as éveket jelöli. Ez a korai reneszánsz kora A művészeket már nem elégítik ki a gótikában megjelenő fenséges formák, tehetségüket a

díszítések gazdagításával is ki akarják mutatni. Minél nagyobb tért hódít a világi építészet, a gyorsan fejlődő kereskedelmű városokban szükség van városházára, palotákra, céhházra, hidakra, stb. - Quattrocento: az 1400-as éveket jelöli. Ez az érett reneszánsz kifejlődésének, megerősödésének a kora. - Cinquecento: az 1500-as éveket jelöli. Az érett reneszánsz kora A reneszánsz építészet: A mesterek antik elemek felhasználásával teremtették meg a kor világos, szerkezetet hangsúlyozó stílusát. Bár főként az antik formakincset használták fel, mégis megtartották a középkori építészet nagy vívmányait, sőt tovább is fejlesztették. A gótika függőleges tagoltsága helyett a vízszintes vonalakat hangsúlyozták. A vonalak és tömegek összhangját, az arányok harmóniáját kutatták A világi építészet jelentősége megközelítette az egyházi építészetét. Különösen Firenzében sok palota épült. A

vezető, gazdag családok számára nagyszabású, díszes palotákat építettek (Palazzo Pittai, Strozzi, Medici). Nagyvonalúság és nemes nyugalom árad ezekről az épületekről Homlokzatukat nyerskővel (rusztika) és négyzetesen megfaragott kváderkővel borították. A vízszintes tagolást hangsúlyozó, erősen kiugró tetőszerkezet, a szegélypárkányok és az antik profilozású félköríves ikerablakok is a római művészet emlékei nyomán készültek. Az épülettömb külső zártságához képest a belső kiképzés levegős. A négyzetes udvart körülzáró folyosók árkádjain, valamint az emeltekről vezető lépcsők mellett előszeretettel alkalmaztak görög és római oszloprendeket, pilléreket. A későbbiek folyamán a paloták külsejének erőd jellege fokozatosan feloldódott, s az épületek közvetlenebb kapcsolatba kerültek az utcával. A reneszánsz úttörő jelentőségű építésze volt Filippo Brunelleschi. Ő építette a firenzei dóm

kupoláját Nagyon szép alkotása a firenzei Ospedale degli Innocenti könnyed, világosan áttekinthető szerkezetű épülete. A korai reneszánsz másik nagy mestere Leon Battista Alberti volt (Rimini, San Francesco) Híres műve a Rucellai palota. A kétemeletes, övpárkányokkal és emeletenként induló lizénákkal tagolt homlokzatán a kiegyensúlyozottság, a méltóságteljesség jellemző. Sansovino műve a velencei Bibliotheca áttört, könnyed épülete. Templomépítkezés: Az alaprajz gyakorta központos elrendezésű volt. Természetesen építettek hosszhajós templomokat is A lehető legtökéletesebbre fejlesztették a bizánci eredetű csegelyes kupolát. A kor templomépítészetére a szerkezetek harmonikus egységbe foglalása, a hordott és az alátámasztó elemek kidomborítása jellemző. A külső homlokzaton timpanon lezárást, belül a pillérek és oszlopok közötti falmezőkön stukkó és sgraffito díszítéseket, a falba vágott fülkékben

szobrokat találunk. Az építészek legtöbbje más művészeti ágban is képzett, kiváló mester volt. Így alakult ki az a sajátosan gazdag díszítő stílus, amely annyira jellemző a reneszánsz építészetre. 1 A quattrocentóban az antik formákat csak dekoratív értelemben használták (pl. görög oszloprendek) A ciquecentóban viszont az antik formák szerkezeti jelentősége érvényesült inkább. A reneszánszra egy sajátosan gazdag díszítő stílus a jellemző: puttók, stilizált állatok, delfinek, virágok, levelek, gyümölcsök, füzérek, stb A reneszánsz stílus hamarosan elterjedt majdnem egész Európában. Franciaországban és Németországban nagyon hosszú ideig küzdött a gótikával, de végül ott is meghonosodott. Itália után legelőször Magyarországon, Mátyás király udvarában terjedt el. A XV század második felében Hunyadi Mátyás nápolyi származású felesége, Beatrix révén terjedt el a reneszánsz hazánkban. Az

építészettel kapcsolatban fellendült a kőfaragás: pillérek, baluszterek márványból, ablakkeretek, díszkutak, síremlékek stb.; valamint a kerámia néhány sajátos műfaja: majolika padlóburkolat, színes mázzal bevont, alakos kályhacsemépk. Szobrászat: Egy ideig a megrendelésre készült, templomok fülkéibe állított szobrok voltak túlsúlyban, de ezek is új, világi érzésvilággal telítődtek. Már a quattrocento idején is egyre gyakrabban készítettek szabadon álló szobrokat. Szívesen ábrázolták a meztelen test szépségét, a biblia alakjai így is jelentek meg (Ádám, Éva, Dávid, stb). A quattrocentóban nagy változatossággal mintázták az eltérő egyéniségeket, jellemeket. A legkisebb részletekig menő megfigyelést párosították a lélekábrázolás elmélyültségével. A természeti formák és jelenségek hű visszaadását, a részletek gazdagságát tartották szem előtt. A cinquecentóban viszont letisztult kompozícióra,

egyszerűségre, komolyságra s az egyéni helyett a tipikus ábrázolásra törekedtek. A szobrászat műfajilag is gazdagodott. Különösen szaporodtak a portréábrázolások Hercegek, kényurak és gazdag polgárok egymással versengve készíttettek magukról portrékat, s igényt tartottak arra is, hogy a legkiválóbb művészek örökítsék meg őket. A mitológiai ábrázolások elterjedését nagymértékben segítette az antik szobrok feltárása. A szobrokhoz használt anyagok is igen változatosak, a legtöbb szobrász többféle technikával is dolgozott. Ghiberti bronzból készítette híres kapuját (Porta del Paradiso, Firenze) Donatello kőből, bronzból, fából egyforma biztonsággal mintázott. A márványszobrászat utolérhetetlen mestere Michelangelo volt, akinek csak a felesleget kellett eltávolítania a márványból, hogy életre keljen a szobor (ő mondta így). Donatello életművének csúcspontja a padovai Sant’Antonio-templom előtt található

Gattamelata lovas szobra. Lorenzo Ghiberti nevéhez fűződik a firenzei Battisterio keleti bronzkapuja is, a Porta del Paradiso. Andrea Verocchio Colleoni lovas szobra Velencében található. Festészet: Itt is jelentkezett a világiasodás, és a polgári öntudatra ébredt Firenze a XV. sz-ban már alig mutatott valamit a középkor felfogásából. A művészek örömmel, bátran és nyitott szemmel vizsgálták az embert és környezetét, és szenvedélyesen keresték a dolgok szépségét. Festményeiken nemcsak az ember vált emberibbé, hanem az anyag is anyagszerűbbé lett. A reneszánsz festészet úttörő mestere Masaccio volt, aki Giottóhoz kapcsolódva monumentális falképeket festett Firenzében. Festményein kitárult a néző előtt a tér, s az emberi alakok otthonosan mozogtak környezetükben. A vonal- és színperspektíva felismerése óriási stiláris lehetőségeket rejtett magában. Botticelli volt Firenze legünnepeltebb festője. Mitológiai és bibliai

tárgyú képei mély érzéssel telítettek A cinquecentóba való átmenetet da V inci képviselte, aki sokoldalúságával minden tudomány és művészet terén nagyot alkotott. Nemcsak a test felépítése és működése érdekelte, hanem az is, ahogyan a belső élmények a lélekben, az arcon, testtartásban tükröződnek. Raffaello Santi híres munkái az Athéni iskola, a Sixtus-Madonna. 2 Giovanni Bellini már a késő reneszánszban dolgozott. Legszebb művei a Madonnát körülvevő szentek csoportját ábrázoló, ún. sacra co nversationék Bellini műhelyében tanult Tiziano Vecellio, az olajfestészet egyik legnagyobb mestere. Fő műfaja a portré volt (Flóra) Nagyméretű oltárképeket is alkotott (Mária mennybemenetele). Botticelli Vénusz születése c. tempera festménye az érett középkorban készült Művészetének fő sajátossága a hajlékony, ritmikusan kanyargó vonal hatásának kiaknázása. A kép motívumai: a szőnyegszerűen festett táj, a

végtelen tenger, melynek villódzó, fehér V alakú hullámain kagylóhéjon jelenik meg a Szerelem és Szépség istennője. Fr.o-ban az arcképfestészet terén, Németalföldön a Van E yck testvérek követői után az olasz festészeti irány híveinek kezén alakult ki az új stílus (Arnolfini h ázaspár). A XV sz egyedülálló mestere Hieronymus B osch a modern festészet egyik előfutára. Szárnyas oltárokat festett Bosch felszabadult képzelete versenyre kelt a természettel és sosem látott élőlényeket teremtett (Szent Antal megkísértése). A német r eneszánsz festészet elsősorban az ábrázolás hűségére törekedett. Dürer művészi fejlődése naplószerű pontossággal tükröződik fa- és rézmetszeteinek gazdag sorozatán. Erényük a részletek gazdagságán kívül a gondos szerkezeti felépítés volt. Arcképei a lélekábrázolás remek példái (Dürer apja Gyuláról vándorolt Nürnbergbe.) A grafika minden műfaját művelte Kiemelkedő

rézmetszete a Szent Jeromos a cellájában. Sok kutató Dürer szellemi önarcképének tartja Melankólia c rézmetszetét Életművének betetőzése a Négy ap ostol két olajképe, mely a négy embertípus, négyféle lelki alkat ábrázolásába sűríti korának jellemző embereit. 3 7. MICHELANGELO ÉS LEONARDO DA VINCI LEONARDO DA VINCI (1452-1519): Közel félszáz esztendeig élt Leonardo a XV. sz-ban, a Quattrocentoban, csak utolsó évtizedei nyúlnak át a XVI. sz-ba A firenzei polgári élet, a milánói fejedelmi udvar és a fr. királyi ház művésze volt Verrocchio műhelyében tanult. A képfestésnek minden fontos elemét a maga harmonikus lelkéhez alakította, kezdve a kompozíciótól egészen a megdolgozás utolsó finomságáig. Leonardo egyszemélyben volt festő, szobrász, építész, költő, zenész, természettudós, feltaláló. Mesteri rajztudása lehetővé tette, hogy a tanulmányozott jelenségeket a rajz segítségével értelmezze és

magyarázza. Számára minden kísérletezés volt, ez magyarázza, hogy műveinek jelentős részét be sem fejezte. Befejezetlenül maradt egyik nagyszabású alkotása, a Háromkirályok i mádása is. Festőművészetének csodálatos emléke a Szt Anna harmadmagával c. kép Az egyik legtökéletesebb női arckép is az ő munkája; a Mona L isa, ma a párizsi Louvre-képtár büszkesége. Éveken át festette a portrét A mosoly, mely végigsuhan az asszony arcán, lágyan, a szája szélén alig megmozdulva,a legtitokzatosabbnak tűnt fel. A legnagyobb szabású festő alkotása a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor ebédlőtermének zárófalára festett Utolsó vac sora. A művész nem a freskótechnikát, hanem az olajfestéket választotta, ezért a fal nedvessége miatt már rövid idő múlva pusztulni kezdett, és azóta többször restaurálták. Egyszerű szobában zajlik le a statikus dráma. Azt a jelentet látjuk, mikor Krisztus tanítványai közt ül és

így szól: „Bizony mondom nektek, egy közületek elárul engem”. Az iszonyat, a felháborodás, a méltatlankodás sok-sok árnyalatát olvashatjuk le e tucat ember arcán és gesztusain. Köztük van Júdás, de árnyék hull rá. A szoba ablaka a szabadba, a mögötte lévő tájra nyílik A kompozíció zsúfolt, de kiegyensúlyozott. Az apostolok mind hátrahőkölnek, s ez az elrendezés fokozza Krisztus magányát, amit a mögötte lévő ajtó kerete is kiemel. A jelenet azt a pillanatot ábrázolja, amikor Krisztus azt mondja: Tiközületek egy elárul engem. A képalakítás új módját találta ki, amelyekre különösen jellemző az Utolsó Vacsora és a Boldogasszony a barlang előtt. Mindkét kép középpontjába kerül a főhős, az egyiken Jézus, a másikon a Boldogasszony Alá vagy mellé rendelődik a többi alak. A főhős kiválik, kimagaslik a többi közül Szöges ellentétben az elődeivel kivette a képből a rajz élességét, a formák egymástó

való szigorú elhatárolását. Inkább összekapcsolta a formákat, az alakokat Rajzai is igen változatosak. Nemcsak tudományos munkájának dokumentumai, hanem egyben vallomások is. Önarcképe is ilyen önvallomás Jegyzetei mellett lévő rajzok sokfélék: vannak köztük mérnök tervek, természeti jelenségek, állatok és növények rajzai, vagy az ember anatómiájára vonatkozó feljegyzések és tanulmányok. Azóta már megvalósított terveket szövögetett Ilyen elképzeléssel próbálkozott pl. a repülő ember szárnyának konstrukcióján Leonardo életműve lezárta a quattrocentót és összefoglalta eredményeit. Megteremtette a művészet és természet valóságának kapcsolatát. Nem másolta a természetet, hanem a természetábrázolást magasabbrendűvé tette Alkotásaiban általános emberi vonások, soha el nem múló értékek vannak, amelyek minden korban élményt nyújtottak. 1 MICHELANGELO BUONARROTI (1475-1554): A cinquecento

művészetének legrobusztusabb tehetsége volt. Szobrász, festő, építész és költő volt egy személyben. A Medici-családnál szerette meg az antik művészetet és megismerte a humanista kultúrát Rómában készítette el a quattrocento finom részletező modorában alakított bensőséges Pietá-szobrát. 1501-1503-ban készült egyik első nagy szoboralkotása, a Dávid. A szobor a nagy erőpróba előtti pillanatok szellemi és testi feszültségét fejezi ki. A kompozícióban nagy szerepe van az ókori görög atlétaábrázolásokról ismert kontraposztnak. A firenzeiek városukban akarták tartani, de II Gyula pápa hívására Rómába költözött, hogy elkészítse az egyházfő síremlékét. A síremlék hosszú huzavona után került felállításra a San Pietro in Vincoli-templomban. Az egyik legszebb szoboralkotása a világhírű Mózes. Ez II Gyula pápa síremlékének főalakja Az általános vélemény az, hogy Mózes éppen átvette a törvénytáblákat

s leül, hogy fáradalmait kipihenje. Hirtelen meglátja távollétében bálványimádásba merült népét, lelkét feldúlják az indulatok, s szinte úgy érezzük, hogy a következő pillanatban felpattan, hogy lesújtson hűtlen népére. A több mint kétszeres életnagyságú szobor felépítése architektonikus és egy főnézetre, az elülső nézetre beállított. II. Med ici L orenzo s íremléke is nagyon szép munkája Lorenzo szobra alatt látjuk a Hajnal és az Alkony szobrát, mint az idő múlásának szimbólumait. A szobrász élettragédiája az volt, hogy egyetlen nagy szoboralkotása sem jutott a befejezésig. Mint festő viszont a vatikáni Sixtus ká polna m ennyezetén és oltárfalán befejezte freskóit. A Sixtus-kápolna mennyezete nem igen volt alkalmas kifestésre. Nagyon magas, alulról csak hátraszegezett nyakkal lehet látni, amit a festőnek is figyelembe kellett vennie és ehhez alkalmaznia stílusát. Ezért a mennyezetet építészeti keretekbe

tagolta. A boltozat tükrét festett architektúrába foglalta Az ablakok közé lenyúló boltozatra négyszögletes márványfülkéket festett, ezekbe helyezvén a prófétákat, olyan helyzetekben, amint elmélyednek a titkok könyvébe, vagy riadtan hallgatják a túlvilági szózatot. A fülkék fölé párkányokat festett, ami által 9 mezőre osztott téglalapok keletkeztek. Ezekbe a teremtés jeleneteit (Ádám, Éva, a Vízözön és Noé) foglalta. A mennyezet középső mezőibe festett jelenetek közül művészileg az Ádám teremtése freskó a legérettebb. Az alakok plasztikusak A kép monumentális, és ezt elsősorban a két test felfokozott mérete határozza meg. A mennyezetképen Jeremiás látható. A mennyezetkép elkészülte után 22 év múlva a mester 7 évig dolgozott ismét a Sixtus-kápolnában. Az oltárfalon ekkor készült el a legnagyobb festői alkotása, az Utolsó ít élet (20x10m), amelyen a feltámadók felfelé irányuló mozgása és az

elítéltek zuhanása a meghatározó. A freskó középpontjában Krisztus alakja áll A szakálatlan Krisztus mint bosszúálló bíró ítélkezik. Michelangelo öreg korában csaknem kizárólag építészettel és tervezéssel foglalkozott. Nevéhez fűződik a Palazzo Farnese, az első pápai palota. Ő készítette a Firenzében található Medici könyvtár lépcsőjét Legnagyobb szabású építészeti műve a Szent Péter t emplom kupo lája. Bramante halála után a templom építészei egymás után cserélgették a templom alaprajzi elrendezését. Michelangelo visszatért az első tervhez, de egyben módosította is. Bramante még a Pantheon félgömb alakú kupoláját tartotta példaképnek, Michelangelo pedig Brunelleschi bordás ívű firenzei dómkupoláját akarta túlszárnyalni. Kilencosztású, ötkupolás és négy főkupolás épület elé hatalmas oszlopcsarnokot tervezett. A mester halála utána modell alapján építették fel a kupolát, bár

meredekségét egy kissé módosították. 15471592-ig épült a világ legnagyobb méretű kupolája Megtervezte a római Capitolium terét, a teret lezáró szenátorok palotáját monumentális architektonikus küllemmel látta el, s a trapéz alakú teret két szimmetrikusan felépített palotával tette alkalmassá Marcus Aurelius császár antik szobrának befogadására. Michelangelo művészete nemcsak az itáliai reneszánsz, hanem az egyetemes művészettörténet egyik csúcspontját jelenti. 2 8. RENESZÁNSZ UDVARI KULTÚRA MÁTYÁS KORÁBAN A magyar kora reneszánsz korán jelentkezett, megelőzve a többi északi országot. A reneszánsz gyors meghonosodását és előretörését többféle indokkal lehet magyarázni. Nagy Lajos politikája révén szoros kapcsolat alakult ki az itáliai városállamokkal, a trecento művészekkel, illetve az ország vezető rétegét megismertette a kezdődő humanizmussal. A humanizmus szellemi áramlata erőteljesen

előkészítette művészeti életünket az új építészeti, képzőművészeti ízlés befogadására és annak gyors fejlődésére. Magyarország a közép-európai művészeti fejlődés élére került. A hazai kora reneszánsznak a toszkán igazodás ad sajátos jelleget. A középkor végén fordulat következett be a magyar művészet fejlődésében: a gótika helyét a reneszánsz foglalja el, a német, francia hatást felváltja az olasz. Már a 14 sz-ban megkezdődtek a humanista kapcsolatok Itáliával, élénk kereskedelmi kapcsolat fejlődött ki a két ország közt és számos olasz mester dolgozott hazánkban. A 15sz-ra mind a humanista, mind a kereskedelmi kapcsolatok megerősödtek, mely megkönnyítette az olasz reneszánsz beáramlását. Az olasz reneszánsz 3 tényezője: realizmus, a valóság ábrázolására való törekvés, a latinitás újjáéledése, igazodás az antik művészethez. A humanista művészet jellemzői: ember és kultúra szoros

kapcsolata, tudomány és művészet embernemesítő ereje, az ember testi-lelki szenvedései, a kultúra és a tudomány áldásaival kell az életet kellemessé tenni, a legfőbb rossz az evilági nyomorúság, a háborúk okozta pusztulás. A tudományágak közül jelentős szerepet töltött be a történetírás. A kezdeti időszak (1450-1465) főbb alakjai: Vitéz János püspök, Janus Pannonius (első magyar humanista költő), Handó György érsek, Váradi István érsek, Vethési Albert püspök voltak. Ebből a körből került ki Hunyadi Mátyás, aki trónra lépése után (1458) a hazai kora reneszánsz kibontakozásának fő tényezője és aki körül kialakult a mecénások széles köre, amely az új művészeti irány kifejlődését meghatározóan támogatta. Mátyás művészet-szeretete a gyermekkori neveltetéséből ered, már tanulóévei alatt megismerkedett az olasz művészettel. Tanítói mellett Mátyás tanult orvostudományt, egyház- és államjogot,

művészettudományt és latint. Mátyás nevelését a családi főpap, Vitéz János váradi püspök irányította, aki a fiú érdeklődését az olasz humanizmus felé terelte. Mikor trónra lépett, már uralkodásának első éveiben olasz műveltségű főpapok vették körül: Vethési Albert veszprémi püspök, Handó György pécsi prépost. A kor egyik legnagyobb művészpártolója, mecénása volt és e tevékenységeket összekötötte a nemzeti célokkal, az ország érdekeivel. Célja volt a központi monarchia elveinek megvalósítása az állam-, hadseregszervezésben, bel-és külpolitikában, művészetpártolásban is Bőkezű műpártoló, művészetek és tudományok támogatója Mátyás nevelését Vitéz János irányította, érdeklődését az olasz humanizmus felé terelte, később udvarában olasz művészek és olasz műveltségű főpapok vették körül Olasz diplomáciai kapcsolatokat épített ki Felismerte, hogy a műv. a hatalom legnemesebb

kifejezője, a dicsőség növelője, saját dicsőségét az ország dicsőségével kapcsolta össze. A művészi pompát is az uralkodói hatalom és méltóság kifejezésére használta Nagy jelentőséget tulajdonított a könyvtáraknak, Budán könyvmásoló, könyvfestő műhelyt hozott létre, Firenzében, Bécsben számos könyvmásolót és miniátort foglalkoztatott. Könyvtári állománya az ezret messze meghaladta, kódexei két könyvtártermet töltöttek meg, 194 korvina maradt fenn Palotájába könyvtártermeket építtetett, itt, a "tudás szentélyében" fogadta a humanistáit, a könyvtár a szellemi élet központja lett, a könyvtár közintézmény is volt 1 Sokoldalú a könyvtára: több Szentírás, egyházi szertartáskönyvek, teológiai művek, ókori klasszikusok, történetírók, költők, filozófusok, csillagászati művek, földrajz, térképek, építészeti könyvek, antik és modern hadászati értekezések, nagy számú görög

kódex Mátyás több nyelven beszélt (szláv nyelvek, német, latin), gyakran tartózkodott tudósok (Regiomontanus, Ilkus Márton) társaságában, beszélgetett olasz vagy német humanistákkal (Galeotto, Francesco Baldini), tudósait támogatta, segítette tanulmányaikat. A külföldiek mellet a magyar humanisták, udvarának tagjai is fontos szerepet töltöttek be udvarának szellemi kiemelkedésében: Vitéz János, Janus Pannonius, Vetési László érsek, Váradi Péter, Thúróczy János-Chornica Hungarorum) A latin műveltség mellett, a magyar nyelv és műveltség pártfogolása (magyar nyelvű énekesek, lantosok, magyar Biblia) Műveltségének magyar vonatkozásai hatalmas könyvtárának állományában tükröződött. A Corvina könyvtár, mely az ország művelődését szolgálat, kettős jellegű: tudomány, humanizmus, szellemi műveltség és sokoldalú művészet. A kódexek művészi díszítésükkel is kitűntek, olasz reneszánsz hatás A corvinák

miniatúráiban Filippo Lippi, Botticelli motívumok. Felismerte a könyvnyomtatás jelentőségét, Budára hívta Hess András nyomdászt, aki 1473-ban kinyomtatja Budán a Chronica Hungarorumot (Budai Krónika). A könyvgyűjtés mellett, nagy hangsúlyt helyezett az építkezésre is: kiépítette a budai palotát, vajdahunyadi, diósgyőri vár, megújította a székesfehérvári, sárosi, tatai várakat, nyári palotát építtetett Visegrádon, Nyéken, Pesten, Pozsonyban, templomokat építtetett Óbudán, Vajdahunyadon, Kolozsvárott. Hatalmas középítkezések: pozsonyi, budai egyetem, déli végvárak Fényes, pompás építkezés, vörösmárvány faragványok, színes padlócsempék, gyönyörű kertek. Országépítési, ország-védelmi törekvése: sok várost adóelengedéssel támogatott városfalaik felépítésére, megerősítésére, számos engedély a nemességnek, főpapságnak várak építésére A kor történetírói közül először Thuroczi János

udvari jogász írta meg a magyar történetet latin nyelven (1488). Ő az első nem egyházi, hanem világi történetírónk Mátyás e krónikát két európai országban, Brnóban és Augsburgban nyomtatta ki. Antonio Bonfini olasz tanár, Beatrix királyné felolvasója, Rerum Hungaricarum Decades címen írta meg nagy művét, mely csak a XVI. sz-ban jelent meg nyomtatásban Janus Pannonius volt a középkor egyik legnagyobb latin nyelvű költője. Vitéz János neveltette őt is A korban természetesen virágzott a vallásos kolostori irodalom is. Ennek legjelesebb képviselője Temesvári Pelbárt ferences hitszónok volt. Nagyot fejlődött a zenekultúra. Már világi muzsika is szólt Beatrixnak külön ének- és zenekara volt, s fennmaradt egy dala, amelyet mikor kedves lantosa eljátszott számára, felvidult. Nagy szerepet játszott a királyi palotakápolna ének- és zenekara, ez a kápolna a budai várban ma is látható (Történeti Múzeum). A hazai reneszánsz

Mátyás után is gyorsan terjedt, a fejlődés három szakasza: 1, Mátyás uralkodása (kb. 1460-1500) 2, 1500-1541 időszakban két irányú fejlődés: kora reneszánsz továbbélése új formákban és az érett reneszánsz (kora cinquecento) pl. esztergomi Bakócz-kápolna 3, Késő reneszánsz (1541-17. sz) Buda elfoglalása után (1541) a királyi udvar, humanista központok török uralom alá került, az ország és vele együtt a reneszánsz is három részre szakadt : dunántúli, felvidéki., erdélyi. 16 sz-ban szigorú, puritán formanyelv a késő reneszánszé, a 17 sz a monumentális építkezések kora, a késő reneszánsz virágkora. Az utolsó szakaszt követően a késő reneszánsz elemei részben beolvadtak a barokkba, részben tovább élt a reneszánsz ornamentális rendszere és motívumai a virágdíszes ornamentikában Erdélyben. A reneszánsz virágornamentikája és formái később a népművészetben éltek tovább. 2 9. A MAGYARORSZÁGI

RENESZÁNSZ MŰVÉSZET MÁTYÁS KORÁBAN A késő középkor utolsó szakában, a XV. sz második felében nagy fordulat következett be a magyar művészet fejlődésében. Megváltozott a stílus, a lassan elhaló gótika helyét a reneszánsz foglalta el Megváltozott a művészi igazodás iránya is, az eddigi túlnyomórészt nyugati, német-francia hatást felváltotta az olasz. Ennek a változásnak az előzményei visszanyúlnak a XIV sz-ba Már a XIV sz-ban megkezdődtek azok a humanista kapcsolatok Magyarország és Itália között, amelyek a reneszánsz kialakulását előkészítették. A XV. sz közepén mind a humanista, mind a kereskedelmi kapcsolatok megerősödtek és kiterjedtek Az olasz reneszánszot 3 tényező bontakoztatta ki és vitte előre a fejlődés útján: a realizmusra, a valóság ábrázolására való törekvés, a latinitás újjáéledése és ezzel együtt az egyre tudatosodó igazodás az antik művészethez. Magyarországon az első tényező

már régóta megvolt és sokféleképpen megnyilatkozott a protoreneszánsz jelenségekben. A politikai, gazdasági viszonyok hasonlóképpen igen kedvezőek voltak 1458-ban Hunyadi Mátyás került az ország élére, aki nagy céltudatossággal igyekezett a központosított monarchia tervét megvalósítani. Ezzel kapcsolatosan arra törekedett, hogy az államháztartást megszilárdítsa, a királyi jövedelmeket fokozza. Mecénáskodása nem fényűző tékozlás volt, hanem a szó legnemesebb értelmében országépítés. Ő már humanista nevelésben részesült Mátyás nem elégedett meg a külföldi műkincsek vásárlásával, behozatalával, hanem lehetőleg külföldi és hazai mesterek segítségével hazai műhelyeket szervezett. Budán könyvmásoló, miniátor és könyvkötő műhely, ill. kőfaragó és bronzöntő műhely működött A reneszánsz művészet hamarosan kibontakozott és virágzásnak indulhatott hazánkban. A Mátyás korabeli reneszánsz

építészet egyik legjelentősebb feladata a budai várpalota építkezéseinek befejezése volt. A palota homlokzatát reneszánsz stílusú faragványokkal díszítették, szárnyakat építettek hozzá, könyvtárral és csillagvizsgáló épülettel bővítették, sőt a várpalota kertjében villát is emeltek. Budán hat monumentális, életnagyságú (vagy azon felüli) bronzszobor állott: Herakles a várpalota előudvarán, a két ruhátlan kapuőrző vitéz az első kaputorony bejáratánál, meg a három Hunyadi álló szobra a Mátyás-szárny homlokzatán. Budán kívül Mátyás építkezett még Tatán, Komáromban és főleg Visegrádon. A tatai várból csak néhány szép oszlopfej maradt meg. Visegrádon Mátyás továbbépítette a királyi palotát reneszánsz stílusban. A palota díszudvarának közepén található egy vörösmárványból készült reneszánsz díszkút. A legújabb ásatások napfényre hozták a nyaraló palota falmaradványait és számos

reneszánsz töredéket. Budán é s V isegrádon Mátyás építkezései régebbi épületekhez csatlakoztak és részben azok gyökeres átalakításából fejlődött ki az új. Viszont villaépítkezései merőben új kezdeményezések voltak A villaépítkezés már önmagában is reneszánsz műfaj. Villái közül az ásatások során napfényre került a nyéki, a Hidegkúti úton. Mátyás palotáiban az építészeti kiképzéshez méltó volt a gazdag belső dísz. A termek falait freskók borították. Ezek sorában ismételten feltűntek az olasz reneszánsz témái: az erény-allegóriák, a zodiákus ábrázolása, a planéták istenségei diadalszekereken. A padozatot színes, mázas csempék borították, sőt egy-egy jelentősebb helyiségben Mátyás emblémáival díszített olasz majolika csempék. A kutatások bebizonyították, hogy ezek jórészben itthon, a budai kerámiai műhelyben készültek. A családi birtokot, Vajdahunyad várát is kiegészítette,

újjáépítette Mátyás. A Mátyástól kezdeményezett és pártfogolt új stílusirány az ország vezető rétegére már uralkodása idején mély hatást tett. Az új stílus hatalmas pártfogóra talált a váci püspökben, Báthory M iklósban A palotája helyén talált töredékek a kora-reneszánsz legfinomabb emlékei közé tartoznak. Báthory Nógrád 1 várában is építkezett. Megkerült a püspök sárkányrendes címere, mely egykor az olaszos körvonalú vár kaputornyát díszítette (helyi mester munkája). Mátyás hadvezére, Kinizsi Pál Vázsonyban reneszánsz palotát építtetett magának. A töredékek a budai központ hatását szemléltetik. Esztergomban található a Bakócz-kápolna, vörösmárvány díszítéseivel (Bakócz Tamás esztergomi érsek építette a XVI. sz-ban) Ez a legnevezetesebb épségben maradt reneszánsz építészeti emlékünk Vác székesegyházának szentélyének kőkorlátja szintén reneszánsz stílusú, mely a

Báthori püspök által épített székesegyházból maradt. A templom kincstárában jelentős reneszánsz és barokk ötvösmunkákat őriznek. Nyírbátor református t emplomának déli kettős kapuja az érett reneszánsz legszebb alkotásai közé tartozik. Reneszánsz stílusú a templom alapítójának, Báthori Istvánnak a vörösmárvány szarkofágja is, továbbá a stallum (szentélypad). Sopron reneszánsz emlékei között van a város jelképéül szolgáló 58 m m agas torony reneszánsz lodzsáival, továbbá több középkori polgárházon (pl. Eggenberg-ház) felfedezhető reneszánsz stílusú kiegészítés. Sárospatak híres Rákóczi-várának a loggiája, a Perényi l oggia hazánk egyik legszebb reneszánsz emléke. Egervár XV. századi várkastélya és a sárvári vár is reneszánsz stílusú Nagyvázsonyban a Mátyás által Kinizsi Pálnak adományozott vár is e stílusban épült. Ezek a várkastélyok mind a török ellen szolgáltak védelmül.

Pécs: Szintén reneszánsz emlék a Káptalan u. 2, melynek eredeti részleteit a legutóbbi restaurálás alkalmával bontottak ki. Lőcsei Thurzó-ház. Szobrászat: Gyakoriak a kisplasztikák, az elefántcsont, arany, ezüst szobrok. Ezeket már nem a templomok díszítésére készítik, hanem házi kápolnákba. Magyarországon a szobrok az épületektől a XIV. század végére önállósodtak Reneszánsz márványdombormű Báthori A ndrás M adonna s zobra N yírbátorból (fehér márvány, Magyar Nemzeti Galéria). A Szatmáry-pastororium, mely Pécsen található, piszkei vörös márványból készült. Dalmata készítette a Diósgyőri Madonna néven ismert fehérmárvány domborművet. A híres Mátyás és Beatrix kettős márvány dombormű Gianchristoforo Romano alkotása. Festészet: Jellemzőek a finoman kidolgozott részletek (kódex miniatúrákon is). Jellemző az emberi test ábrázolása (ruhátlanul is), a fény-árnyék hatások használata, a természet

felfedezése, az önarcképek festése. Magyarországon kedvelt téma a szentek ábrázolása világi jelenetekben. Sajnos a festmények zöme elpusztult. Mátyás híres könyvtárának, olasz mesterek által készített, legszebb darabja a Hieronymus-Corvina címlapja. 2 Budapesten reneszánsz látnivalók: Városligeti Vajdahunyadvára: reneszánsz udvar (Mátyás kori); a gótikus és reneszánsz épületegyüttest összekötő palotarész is e stílust hordozza. Bábszínház olasz reneszánsz stílusú. Állami Táncművészeti Főiskola- francia reneszánsz Magyar Állami Operaház- olasz reneszánsz (Ybl Miklós) M.S mester néven ismert alkotó a késő gótikából kibontakozó festészet közép-európai egyénisége Monogramja a Feltámadás jelenetét ábrázoló (1506) táblaképen maradt fenn, amelyhez további 5 kép tartozik: Olajfák hegye, Keresztvitel, Kálvária, Visitatio (Mária és Erzsébet találkozása), Jézus születése. Művein a korabeli európai

művészet eredményei sajátos egységbe szövődnek. A Mária és Erzsébet találkozása c. képen a mellékszereplők típusa és öltözete magyar, s ez meghatározza művészi hovatartozását. Aranyszínű égbolt alatt elterülő, kéklőn kanyargó folyóval s hegyekkel tarkított táj és egy gótikus városrészlet alkotja a hátteret. A figurák testtartásában még gótikus emlék él tovább, de a perspektivikus tájlátásban, a virágos környezet életszépséggel teli gazdag ábrázolásában már a reneszánsz jeleit láthatjuk. Élénken, behatóan adja elő jeleneteit A Szépművészeti Múzeumban látható a Mária látogatása c. kép Festményei az öröm, a szenvedés, kétségbeesés, fájdalom közvetlen kifejezése, a lelkieknek a forma rovására is elszánt és határozott tolmácsolása révén messze kiemelkednek az egykorú felvidéki művek sorából. 3 10. REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Reformáció =

visszaállítás, helyreállítás A kora középkortól jelentős pol-i befolyással bíró egyház a 12.sz-ra jelentős világi hatalommá vált A pápa igényt tartott a pol-i vezető szerepre, beleszólt az egyes országok belső életébe. Az ez ellen tiltakozó német császárokkal másfél évszázadon át háborúzott. Nem sokkal később viszont a fr királlyal szemben alul maradt. A 14sz-ban a pápai hatalom és az egyház tekintélye mélypontra jutott A humanizmus és reneszánsz megismerésével az emberek gondolkodása megváltozott. Az újítás igénye az egyházat is elérte. A korábbi évszázadokban az egyház hivatalos szemléletével és az egyházi vezetéssel szembenállókat eretnekként ítélték el. Ez volt a sors a cseh Husz Jánosnak is, aki a XVsz elején egyházi reformjait a cseh nemzeti mozgalommal kapcsolta össze. Az egyház egységének fenntartása érdekében a konstanzi zsinat Huszt 1415-ben halálra ítélte. Ezt követően Cseho.-ban

évtizedekig tartó háború dúlt Husz hívei, a husziták ellen A konstanzi zsinat visszaállította az egyház egységét. Viszont a tekintélyt jelentősen aláásta a pápa költséges udvartartása, a külső pompa növelése, a főpapok kinevezése körüli visszaélések. Már a humanisták gondolataiban is megjelent a külsőségekben egyszerű egyház gondolata. A reformáció közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulákkal való visszaélés volt. Az elkövetett bűnök megbocsátását ígérték pénzért árult búcsúcédulák által. Ez ellen emelte fel a szavát Luther Márton Luther szerint a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg. Elítélte a költséges szertartásokat, a világi hatalomra törő pápai hatalmat 1571. október 31-én Luther kifüggesztette Wittenberg vártemplom falára a híres 95 tételét, amiben a pápát és a katolikus egyházat támadta. Luthert előbb a pápa, majd a császár is eretneknek nyilvánította. Ez ellen Luther hívei

protestáltak 1521-ben V. Károly birodalmi átkot mondott Lutherra (büntetlenül bántalmazhatják, elvehetik javait, megölhetik). Bölcs Frigyes látszatfogságot kelt, és elviteti Luthert Wartburg várába. Itt fordítja le Luther a Bibliát németre, ez a német irodalmi nyelv alapja. 1529: Speyer-i birodalmi gyűlésen kimondják, hogy tilos a reformáció továbbterjesztése. Mozgalom indul az egyház ellen. Vissza kell térni a bibliai alapokhoz és szakítani kell a dogmatikai alapokkal. A speyeri gyűlésen protestálnak az emberek, az egyház megreformálására törekednek A német területeken kisebb háborúk keletkeznek, ami egy nagy vallási háborúvá alakul. A katolikus franciák a Habsburgok ellen beállnak a háborúba, pedig mind a kettő katolikus nemzet. 1555: Ferdinánd véget vet a háborúnak. Augsburgi Vallásbéke: akié a föld, azé a vallás 1556: V. Károly lemond a császári trónról, és megosztja birodalmát fia, II Fülöp és öccse, Ferdinánd

között. Időközben a reformáció átlépi Németo. határait Svédo, Finno, Dánia, Izland Svájcban a reformáció új irányzata jelenik meg. Megalapítója Ulrich Zwingli, zürichi lelkész, továbbfejlesztője pedig Kálvin János. Ez a kálvinista irányzat elsősorban a vagyonosodó polgárság érdekeit fejezi ki. A református vallás egyik fontos tétele az eleve elrendelés, mely szerint Isten az emberi cselekedettől függetlenül egyeseket üdvösségre, másokat kárhozatra ítél. A reformációnak igen hamar további változatai jelennek meg. Anababtisták: Bibliához való teljes visszatérést hirdetik. Elvetik a gyerekek keresztelését, és a felnőttkorban való újra keresztelést vezetik be. Unitárius vallás: tagadja Jézus isteni létét Szentháromság tagadók Ellenreformáció: Az ellenreformáció mozgalmának szülőhazája Spanyolország volt és hordozója az az új rend, amely itt keletkezett: a jezsuiták rendje. 1 1540: Létrejön a Societas

Jesus, melyet Loyola Ignác alapít. A társaság létrehozásának oka, hogy a katolikus egyház hatalma hanyatlik és ez ellen védekezni kell. Ez a jezsuita rend katonásan fegyelmezett volt. A rend elsősorban sokarcúságának köszönhette páratlan sikereit A missziók behálózták az egész országot. Elsősorban a jezsuita rend terjesztette el a barokk egyházi művészetet és a látványos egyházi megmozdulások szokását is (körmenetek, stb). 1545-63: Tridenti zsinat. Eltörlik a búcsúcédulákat Megreformálja a katolikus egyházat, modernizálja, hogy visszaállítsa a tekintélyét. Kimondják a zsinaton, hogy az egyházi személyeknek a lélekgondozás a feladata. Mindenkinek csak 1 egyházmegyéje lehet, s a főpapoknak a saját egyházmegyéjében kell tartózkodniuk. Intézkedést hoznak a papképzésről, világi tudományokat is oktatnak. Kimondják, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy a pápa az egyházi birodalom feje maradjon. A szentháromság és a szentségek

dolgában nem változtatnak. Akitivizálják az inkvizíciót, melyet a pápa az 1540-es években a saját felügyelete alá helyez. 1564: a Tridenti zsinatra felkerül az INDEX, a tiltott könyvek jegyzéke. A hívőknek megtiltják a protestáns és az eretnek írásokon kívül a katolikus tanításokkal össze nem függő olvasmányokat. Az inkvizíció a világi hatalomtól védelmezett reformátorokhoz nem férhetett hozzá, olyan tudósokra, gondolkodókra sújtott le, akik a római egyház hű hívei voltak. Így például a szabadgondolkodó filozófus, Giordano Bruno domonkos rendi szerzetesre, akit még 1600-ban máglyára küldött az inkvizíció. A reformáció és ellenreformáció nem vált kárára az egyetemes művelődésnek. Luther a Biblia lefordításával egyrészt népolvasmánnyá tette az egyszerű emberek számára addig hozzáférhetetlen szentírást, másrészt pedig megalapozta a német irodalmi nyelvet. Az oktatás terén mivel a protestánsok nagy

súlyt helyeztek az iskolarendszer kiépítésére, a katolikusok sem érhették be csupán a papképzésük megreformálásával. Új egyetemek létrehozásában kezdetben a protestánsok jeleskedtek. A katolikusok egyelőre beérték a már meglévő egyetemekkel, először a jezsuiták ébredtek rá a lemaradásra. A XVI sz második felétől fogva sorra létesítették kollégiumaikat A protestáns és katolikus főiskolákhoz általában több középfokú tanintézet is csatlakozott. A jezsuita oktatást különösen hatékonnyá tette az 1599-ben kibocsátott Ratio Studiorum, amely egységes rendszerbe foglalta az egész jezsuita iskolarendszert, a század végén már több száz tanintézetet. A protestáns, illetve katolikus országok képzőművészete szükségképp eltérően alakult. A reformáció elveti a bálványozást, a katolikus egyház viszont messzemenően kiaknázza a művészetekben rejlő propaganda-lehetőségeket. Nagy irodalmi alkotói a kornak:

Shakespeare, Cervantes. Magyarország: A reformáció már a Mohács előtti években jelentkezett Mo.-on Nyelvi okoknál fogva (német nyelv) először a királyi udvarban, Habsburg Mária környezetében, és a jórészt német lakosságú szabad királyi és szász városokban talált követőkre. A minden idegentől irtózó magyar nemesség eleinte ellenségesen fogadta, majd lassan köztük is követőkre talált a reformáció. A mezővárosok és falvak népe csak az 1540-es években döntött az új hit mellett. Erdélyben elsősorban az antitrinitarizmus eresztett gyökeret, és onnan terjedt el Erdély alföldi előterében, Baranyában és szórványosan máshol is. Az 1560as évekre kialakultak a protestáns egyházszervezetek körvonalai is Az egyházkerületek – szemben a központosított katolikus egyházzal – egymástól és mindenféle külső központtól is függetlenül működtek. 1571. évi erdélyi országgyűlés törvényben mondta ki a négy bevett

vallás (katolikus református, evangélikus, unitárius) szabad vallásgyakorlatát. Néhány esettől eltekintve a vallásváltás Mo mindhárom részében lényegében békésen ment végbe. Általában a felsőbbség sem avatkozott bele az alattvalók választásába, s idővel, az egymással vetekedő egyháziak is ráébredtek: jobb, ha megférnek egymással. 2 A protestáns prédikátorok nagy hatású költeményeikben azt tanították, hogy a török tulajdonképpen Isten eszköze, amit bűneiért, főként vallási eltévelyedésért – a katolikus vallás követéséért – zúdított a magyarságra. Amennyiben visszatér az igaz hitre – a protestáns vallásra – az Úr éppúgy elveszi róla sújtó kezét, mint ahogy másik választott népét, a zsidóságot is kiszabadította az egyiptomi és babiloni fogságból. A korai protestáns hitterjesztők éppúgy egy nagy európai társaság tagjainak érezték magukat, mint az előző korszakok humanistái, akiktől

egyébként más tekintetben is sokat tanultak. Főként e kapcsolatoknak köszönhető, hogy a mostoha körülmények dacára, Mo. sokáig benne maradhatott az európai kultúrában. Számos református, evangélikus és unitárius főiskola nyílt (Sárospatak, Debrecen, Pápa, Kolozsvár, stb). A protestáns felekezetek nagy gondot fordítottak a közép- és alsó fokú oktatás megszervezésére is. Sorra alakultak az állandó officinák, és több vándornyomda is működött. Egy ilyen ideiglenes nyomdából került ki az első teljes magyar bibliafordítás. Károli Gáspár vizsolyi lelkész munkája (1590), amely sokáig nyelvi-nyelvhelyességi normaként szolgált a protestáns írásbeliség számára. 1529-1600 között 894 magyarországi nyomtatvány jelent meg, melyek 60%-a teológiai jellegű kiadvány volt. Egyre növekvő számban kínált ábécés és egyéb tankönyveket, naptárakat, valamint szórakoztató és nevelő olvasmányokat. A 17. sz döntő

változásokat hozott az előző században túlnyomórészt protestáns Mo vallási megoszlásában, ami kihatott a művelődés legkülönbözőbb szektoraira is. Az ellenreformáció – remélve, hogy a jobbágyok és a környékbeli köznemesek előbb-utóbb úgyis követik majd a nagyurak példáját – a társadalom csúcsán álló nagybirtokosokat célozta meg. Bár a hódoltságban és Erdélyben továbbra sem működhettek katolikus főpapok, és nyomasztó paphiány uralkodott, maga a katolikus hierarchia rendkívüli mértékben megerősödött. Ez elsősorban a jezsuiták érdeme, akiknek a rendházai sűrűn behálózták a királyi Mo.-ot Az ellenreformáció térnyerése mindenekelőtt Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor műve. Pázmány elsősorban prédikációival, Esterházy pedig barokk stílusú egyházi épületek emeltetésével (nagyszombati jezsuita templom 1629-37) hatottak. A tömegek lelkét jobban megragadták az impozáns

és díszes katolikus templomok, zarándokhelyek és a jól megrendezett körmenetek, mint a protestánsok ridegségig lecsupasztott templomai és szokásai. Protestáns lelkészek katolizálására több példa is akadt, a fordítottjára alig. 3 11. A HITVITÁZÓ IRODALOM PÁZMÁNY PÉTER Az 1700-as évek évekre hazánk Európa perifériájára szorult, ez a század a függetlenségi harcok története (Bocskai, Bethlen Gábor, Zrínyi, Thököly, Rákóczi felkelése). Bocskay István a Habsburg-dinasztiától független magyar államot akart létrehozni és katonai- és tömegbázisával vereséget mért Rudolf császárra, melyet a vasvári békekötés követett 1606-ban, mely legalább részben biztosította a magyar függetlenséget és vallási békét. Bocskai felkelését a kálvinista Európa pozitívan értékelte, a felkelés sikere Habsburg feszültségekhez vezetett Rudolfot lemondatták, 1608-ban II. Mátyást választották a magyarok királlyá A

Habsburg-dinasztián belüli konfliktus siettette a harmincéves háború kirobbanását (1618. Prága) E háború kirobbanása után egyre fokozódott a közvélemény elégedetlensége a H-uralkodóházzal. Eme elégedetlenség kezdete a Zrínyi Miklós. hadvezér által kezdeményezett nyugat-európai külpolitikai tájékozódás volt, folytatása pedig Zrínyi halálos vadászbalesete után felderített szervezkedés (Wesselényi-összeesküvés), mely során kivégezték Zrínyi Pétert (Z. Miklós öccsét) két társával együtt (1671). Ennek következménye lett a magyar “kálvisnisták és rebellisek” elleni császári terror (1694) és az emiatt meginduló Thököly Imre-féle kuruc mozgalom (1678-tól), tragikus végpontja pedig Rákóczi Ferenc szabadságharca (1711-ig). Ezen események mellett Magyarország felszabadult a török uralom alól (1686). A függetlenségi harcok során szinte több érték pusztult el, mint a török uralom 150 éve alatt. A támadó

német, cseh, francia zsoldosok fosztogattak, raboltak. Ekkor került sor vármegyényi lakatlan terület betelepítésére (szlovákok, svábok) Bethlen Gábor külpolitikája, európai szintű fejedelmi udvara ekkor sem engedte kiesni Mo.-ot Európa tudatából. Bethlen mellett a kor másik neves politikusa Pázmány Péter, aki az ellenreformáció élén zseniálisan közvetített az erdélyi fejedelmek és a Habsburg-királyok között. A katolikus egyh megerősítését hangsúlyozva igyekezett segíteni a magyarság sorsán. Pázmány nagy író is volt, nevéhez fűződik a hitvitázó irodalom, fő műve az Isteni igazságra vezérlő kalauz (1613). Pázmány Bécsben tanult bölcseletet, Rómában hittudományokat. 1603-11-ig 9 polemikus munkája jelent meg. Ezek a katolikus egyház tanításának, szertartásainak és történetének egyes pontjait tárgyalják, amelyeket a protestánsok leginkább megtámadtak. Ez a tudomány, rendszeresség és népszerű vonzó modor

minden előnyeit egyesítve tárgyalja a katolikus vallás főbb igazságait, tekintettel a protestánsok támadásaira s így tárháza a katolikus vallás érveinek s a protestánsok elleni védelem fegyvereinek. Pázmány, miután meg volt győződve arról, hogy főképp a papság erkölcsi és műveltségi hanyatlása idézte elő s könnyítette meg fa protestantizmus elterjedését s csakis erkölcsös, művelt és buzgó papság képes annak határt szabni s a tiszta hitet fenntartani, azért 1619-ben Nagyszombaton az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, úgyszintén Bécsben is egyet 1623-ban. 1635-ben létesítette a magyar tudományos egyetemet (a nagyszombati iskolából), hittani és bölcseleti karral. Pozsonyban a jezsuitáknak kollégiumot és iskolát, Érsekújvárt és Körmöczbányán a ferencrendieknek kolostort alapított. Pázmány elévülhetetlen érdeme a mai irodalmi nyelv megteremtése. Ő már magyarul írja nagytudományú,

nem a közönség számára készült műveik egy részét, és magyarul felel a Kalauza latinul író német bírálójának. Ezek az első lépések abban az irányban, hogy a magyar nyelv az írói világ többi nyelvével egyenrangúvá legyen. Egyetemi tanár volt, tankönyvíró, papnevelő és hitvitázó. Mint főpap, megszervezte az újjászülető magyar katolikus egyházat és egyetemével a magyar katolikus kultúrát. Mint főurak gyóntatója, állítólag 1 30ezer embert térített meg. Pázmány nyomán, Nagyszombattal mint központtal, jelentékeny katolikus vallásos irodalom keletkezik. Prédikációk, elmélkedések és imakönyvek termelésében most már felveszik a versenyt a kálvinistákkal. Jelentős prózaíró még Bethlen Miklós, ekkor alkotottak Zrínyi és Gyöngyösi István költők is. Az irodalom mellett virágzott a színészet, zenei élet, kastélyépítés is. Kialakultak városaink magjai A gondolkodást új bölcselők határozzák meg:

sztoicista Justus Lipsius és Descartes. Az utóbbi természetfilozófiáját a leghatékonyabban Apáczai Csere János terjesztette. Pázmány 1635-ben egyetemmé teszi nagyszombati iskolát. Bethlen Miklós a gyulafehérvári iskolát akarta egyetemmé fejleszteni, itt tanított Apáczai Csere János is, aki a népiskolák szükségességét hangsúlyozta, nevéhez fűződik a Magyar Encyklopedia, melyben a tudományok magyar nyelvű rendszerezését adta, a De studio saprientiaeben pedig a tekintélyelvűség elvetését és a fejlődésbe vetett hit erejét hirdette. A protestáns polgári művelődés bázisai: kollégium (Sárospatak, Debrecen, Nagyvárad), könyvtár (Debrecen, Sárospatak), nyomda (Debrecen, Várad, Landerer Sebestyén János budai nyomdája). Nyomdatörténetünk legkiemelkedőbb alakja Tótfalusi Kis Miklós, aki újra kiadta a vizsolyi bibliát. A korban olyannyira divatos nyelvművelési és helyesírási vitákban lassan kialakult az egységes magyar

nyelvi norma. Zrínyi Miklós A szigeti veszedelem (1640-es évek) c. műve a barokk világirodalom kiemelkedő eposzai közé tartozik. Az ország romlásával dacoló bizakodás jeleként a 17. sz-i királyi Mo-on és Erdélyben egyaránt valóságos építkezési láz tört ki. A 17. sz a barokk időszaka, de itt is többféle irány élt egyszerre: késő reneszánsz és manierista, valamint a barokk. A magyar barokk a 17 sz-ban született, de igazán a 18 sz-ra jellemző A barokk kialakulása kirobbanó tehetségek mellett sokoldalú jobbágyműveltséget is megteremtett, mivel ez a második jobbágyság kora, a robot visszakerül az élet minden területére. A jobbágyműveltség nem könyvekben, hanem éléskamrákban, gazdasági udvarokban, házakban, templomdíszítésben jelenik meg. Ebben az időben a mezővárosok nő tagjainak nagy része is tudott már olvasni. A főúri udvarokban színi- és operaelőadások hangzottak fel. Az emberek életének természetes része

volt a zene. A kor kiemelkedő zenei egyénisége és művészetpártolója Esterházy Pál, fő műve a Harmonia Coelestis (1711). A templomokban az orgonista mellett énekesek és hangszerjátékosok működtek 2 12. MAGYARORSZÁGI MŰVELŐDÉS A 16-17 SZÁZADBAN A Habsburgok magyar trónra való igényük miatt kialakult véres belháborút kihasználva 1541-ben a törökök elfoglalták Buda várát, az ország három részre szakadt. Az 1550-es évek közepére megszűnt a közigazgatásilag egysége Magyarország, de a lakosság kultúrájában, nyelvében egységes maradt. Az állam szerepét a magyar nyelv vette át. A török hódoltsági városokban színvonalas kulturális élet zajlott, iskolák működtek, a felekezetek is folytathatták tevékenységüket. A magyar művelődést nem királyok, hanem udvarházak lakói, vándor lantosok, protestáns lelkészek képviselték. A magyar nemzeti identitás és folyamatosság érzését a reformáció segített

megteremteni Úgy vélték, hogy a törököt, az ország pusztulását Isten büntetésként mérte az országra, ebben a legnagyobb bűnünk, hogy Luther fellépte után is Mo. a pápa hitén maradt El kell fogadni Luther tanait, a reformáció első hirdetői a ferences papok voltak, 1541 és 1552 után a reformáció hatása általánossá vált, egyre radikálisabb felekezeti irányzatok uralkodtak: Kálvin tanai, unitárius (szentháromságtagadó) felekezet. A XVI. sz közepén alig maradtak katolikus hívek és papok mindhárom országrészben A reformáció, mivel azt hirdette, hogy a Biblia, hogy mindenki által tanulmányozható és értelmezhető, a független gondolkodás egyik forrása lett. Mivel a nagy részen nem voltak földesurak, központi királyi udvar nem volt, a falvak és mezővárosok maguk választották papjaikat, tanítóikat. A reformáció másik fontos hatása az anyanyelv kultuszának megteremtése. Kötelező a Szentírás anyanyelvű ismerete,

szaporodnak az anyanyelvi iskolák, az írni-olvasni tudók, sorra nyílnak nyomdák, nagyot lendül a magyar nyelvű irodalom. A XVI sz-i szerzők többnyire magukat paraszti vagy polgári sorból tanulással felküzdött lelkészek voltak. E kor könyvei egyértelműen és kizárólag a vallás ügyét, 90%-ban a reformáció hitvilágát szolgálták. Ezen belül volt tanító mese, erkölcsnemesítő elbeszélés, vitézi vagy hősi ének, történeti mű, szerelmes elbeszélések. 1541-től kezdve sorra nyíltak a magyarországi nyomdák. Mo-on a könyvnyomtatás világviszonylatban is a legelsők között tűnt fel. A legnagyobb nyomdák Kolozsvárott és Debrecenben működtek Mohács után virágzik a magyar nyelvű humanizmus. 1536: Bécsben nyomtatták ki Pesti Gábor magyarul írt meséit. Sylvester János az első hazai magyarul nyomtatott könyv, az Újtestamentum fordítója. 1541-ben Sárvár-Újszigeten jelent meg a magyar nemesúr, Nádasdy Tamás támogatásával.

1598: Baranyai Detsi János, történettudós, folklorista és nyelvész ekkor adta ki első közmondásgyűjteményünket Bártfán. Heltai Gáspár: Száz fabula szerzője (1566). Kolozsvár papja volt Ő volt nyelvünk első tudatos stilisztája. Gutenberg találmányával a másolás nemcsak gyorsabbá, hanem olcsóbbá is vált, ami lehetővé tette, hogy az írás-olvasás igénye sokkal szélesebb körben terjedjen el, mint azelőtt bármely korszakban. A 16. sz-ra kialakult magyar nyelv már ma is tökéletesen érthető A költészet írásbeli terjesztésére megnyílt a lehetőség a nyomdák segítségével de a nagy tömegek számára szájhagyomány útján terjedt az irodalom: lantosok, énekesek járták az országot: históriás, harci énekek, szerelem. Balassi Bálint, lírai művek, dalok, szerelmes versek alkotója nemcsak Magyarország, de egész Európa akkor legnagyobb költője nem jelent meg nyomtatásban, és halála után fél évszázaddal is csak vallásos

költeményeit publikálták. 1 Bornemissza Péter az első magyar világi témájú lírai költeménnyel indult el pályáján, egy búcsúverssel, melyet diákként külföldi tanulmányútra indulva költött és mely kifejezi a kor átlagemberének hangulatát. 1558-ban Bécsben volt egyetemi hallgató, amikor az V Károly utódaként császárrá koronázott öccsét, Ferdinándot nagy ünnepségekkel köszöntötték. Az egyetem diákjai színielőadással készültek. Georg Tanner professzor Bornemisszát bízta meg, hogy alkalmazza színre Sophokles Elektráját. Így született meg a magyar nyelvű Elektra, Bécsben ki is nyomtatták Nádasdy Tamás költségén. Ez a magyar Elektra a Shakespeare előtti európai színműirodalom remekműve A XVI. sz hírmondója Tinódi Sebestyén, aki várról várra járva elénekelte az újabban jött dolgokat, az örökkétartó török hadjárat örömeit és fájdalmait. Ha nem volt híre, amit elénekeljen, a régebbi

históriákhoz fordult. Verseinek gyűjteményét, a Cronicát 1554-ben adta ki Kolozsváron A zenei alapkultúrát a gyülekezeti éneklés jelentette a nép számára. A protestáns zsoltárokkal a reformáció örökölte a középkori dallamvilágot. Kecskeméti Végh Mihály fordítja magyarra a zsoltárokat, s az 55. zsoltár az ő szövegével lesz fő mondanivalója Kodály Psalmus Hungaricusának A 16. sz a történetírás és levelezés kora is Forgách Ferenc váradi püspök Emlékirat Mo állapotáról c. műve, Zsámboki János 1558-ban Szigetvár ostromát írta meg A falvak életét a jobbágylevelekből ismerjük, melyeket a jobbágyok tollba mondtak az írástudó deákoknak, papoknak. A főnemesi családok iskolákat létesítettek, nyomdákat működtettek, nemzet-és kultúrafenntartó szerepet láttak el (Perényiek, Balassiak, Batthyányak, Nádasdyak, Mágocsyak). Ez utóbbiak támogatták az első magyar bibliafordítást, 1590. Vizsoly: Károlyi Gáspár,

gönci prédikátor munkája Nyelvének komoly, nehéz méltóságát mindenki ismeri, a régi magyar nyelv Károlyi bibliája által vált a nemzeti műveltség konstans, termékeny és eleven részévé. 2 13. BAROKK MŰVÉSZET ITÁLIÁBAN ÉS FRANCIAORSZÁGBAN A 17 SZÁZADBAN A 16. sz közepén a felzaklatott lelkek lázálmai kínozták a világot Világmozgalommá nőtt a vallásos megújhódás vágya, mely a reformációt és az ellenreformációt szülte. Az ellentétek lecsapódtak a filozófiában és a művészetben is. A 16. sz végétől a 18 sz közepéig tartó időszak a barokk művészet Barocco = ízléstelen, különös (portugál eredetű). Ezt a kort Európa gazdasági és társadalmi megerősödése, valamint a nyugat-európai államok gyarmatosító tevékenysége és a feudális abszolutizmus kialakulása jellemzi. Az egyház továbbra is az uralkodók és a világi nagyurak erős szövetségese maradt. A vagyonosodó polgárság politikailag még gyenge

volt, ezért támogatta az abszolút királyi hatalmat. Hollandiában és Angliában a forradalmak után a polgárság politikai hatalomhoz jutott ugyan, de szövetséget kötött a feudálisokkal. Egyedül a francia polgári forradalom döntötte meg a feudálisok hatalmát. A pápaság hatalma és gazdagsága a feudális uralkodók és a jezsuiták támogatásával rövid időre még megmaradt. Rómában palotákat, templomokat építettek, új városrészek, hatalmas terek építésébe fogtak Az egyház támadásba indult minden reform ellen, s ennek szolgálatába állította a művészetet is, melynek stílusa, az új barokk stílus rövidesen egész Európában elterjedt. A barokk korában két irányzat alakult ki. A nemesi irányzat művészei az egyház és a gazdag feudálisok igényeinek kielégítése, s a megfelelő pompa kifejtése céljából felfokozták a méreteket, és a formákat. Sokszínű márvány és stukkó, aranyozott bronz, festett- és márványszobrok, a

padlótól a mennyezetig érő freskók, nagyméretű festmények adták meg a stílus színpompáját. A másik irányzat a népi volt. A polgárság elfogadta ugyanis a feudális urak körében divatos művészeti stílust, de nem állottak rendelkezésére megfelelő erőforrások. Így a polgárság igényeinek megfelelően kialakult a polgári építészet, amely ésszerűbb, egyszerűbb formákat alkalmazott. Építészet: A zárt reneszánsz szerkezetekkel szemben a barokk formabontást, nyugtalanságot jelentett. Nagy méretek és távlatok, lendület és nagyvonalúság a barokk épületeken drámai feszültséggel párosult. A templomok újszerű homlokzati kiképzésével, nyugtalan mozgalmasságával azt a célt akarták elérni, hogy a hívőt, érdeklődését felkeltve, a templomba való belépésre csábítsa. A templomok belsejében mutatkozik meg a leghatározottabban a barokk művészet sajátossága. Rendkívül gazdag tagozású homlokzatok, káprázatos pompával

kiképzett templombelsők épültek. A barokk templom a reneszánsz centrális elrendezésével szemben a bazilikás formát elevenítette fel. A templomok hosszhajóit egyesítették a centrális térrel: a szentély elé nagyszabású kupolát helyeztek. A középhajó lényegesen kiszélesedett, és az oldalhajók helyére épített kápolnák a hatalmas nyílású ívekkel együtt összefüggő belső teret alkottak. Míg a reneszánszban a súlyos, határozott vonalvezetésű kupolamennyezet lezárta az épületet, a barokkban a kettős és hármas kupolák a látszólagos távlatot nyújtó mennyezetfreskókkal valósággal szétfeszítették a belső tér zártságát. A főoltár a szent színház, ahol a szent mise öt felvonása játszódik le. A korabeli egyház pompájának megfelelően az oltár valóságos díszítménykomplexum. Az antik formákat festői szempontok szerint használja a barokk. A külső falakat gyakran borítják erősen kidomborodó reliefek és

körplasztikus szobrok, amelyek széles mozgású emberi alakokat örökítenek meg. Világi épületek: A nagyméretű paloták alaprajza U betűre emlékeztet, sarkaihoz esetleg pavilonok csatlakoznak. Szívesen használják a megtört vonalú, ún. manzárdtetőt A homlokzatokon és a belső térben a mellvédeket változatos kőbábokkal vagy fonatos díszítéssel látják el. Az erkélyeket atlaszok tartják A 1 főbejárat vasrácsos kapuja gazdagon díszített. A kastélyokat hatalmas park egészíti ki A polgárság lehetőségei szerényebbek voltak. Legjelentősebb építészek: Vignola: fő művét az Il Gesú-templomot (Róma) ugyan nem tudta befejezni, de elképzelései szerint valósult meg a templom. Giovanni Lorenzo Bernini: a képzőművészet minden műfaját művelte. Építészeti fő műve a Maderna által elronott Szent Péter-templom homlokzatának egy szuggesztív hatású térrel való korrigálása. Bernini mesterien használta fel a reneszánszban

kidolgozott perspektivikus elveket a monumentális hatás fokozása érdekében. (Őt követve jött létre Róma legnagyobb tere, a Piazza del Popolo) Legszebb műve a Sant’Andrea al Quirinale templom. Francesco Borromini: kőfaragóként kezdte pályafutását, majd Maderna mellett dolgozott. Fő műve a San Carlo alle Quattro Fontane kolostora és temploma. Másik nagy műve Róma hajdani egyetemi temploma, a Sant’ Ivo. Rendkívül precíz művész volt, még az ajtók kilincseit is maga tervezte Franciaország építészetét a XVII. sz-ban többféle irányzat jellemzi Tovább épült reneszánsz stílusban a Louvre. A kor legjelentősebb építményei közé tartozott a Párizs közelében kialakított versailles-i kastély, a francia királyok nyári palotája. Ebben az épületben nyilvánul meg a királyi barokk, vagyis a racionálisan központosított monarchia művészeti felfogása. A természeti környezetet úgy alakították, hogy geometrikusan megtervezett erdei

utak küllőszerűen vezetnek a központi palota felé, hogy a királyi kastélyt a világ közepévé tegyék. A monumentális épületegyüttes hatását fokozzák, a látványt megsokszorozzák a hatalmas víztükrök. Versailles-ban sajátosan keveredik egymással az olaszos barokk és a klasszicizáló felfogás. A francia barokk egy másik nagy alkotása a párizsi Dome des Invalides (Francois Mansart). Szobrászat: Egyre inkább a valóság élethű visszaadására törekszik. a stukkódíszítés is egyre plasztikusabbá válik e korszakban, a minták és szobrok egyre inkább elválnak a faltól. Jelentősebb szerephez jutnak a körplasztikus szobrok. A korszak szobrászatát az olaszok határozzák meg. A legnagyobb szobrász a kiváló építész, Bernini A hatalmas drapériák emberfölötti méretűvé avatják szenteket ábrázoló szobrait. Kedveli a meglepőt, a látomásszerűséget, a bizarrt. Apollón és Dafné szoborcsoportján a karcsú nőalak babérfává

változik Szent Terézt erotikus eksztázisban ábrázolja. VII Sándor pápa síremlékére egy csontváz szegezi fel a névtáblát. Szerette a különböző anyagok együttes használatát, az ily módon elérhető színhatásokat. Kiváló portrészobrász volt. A francia szobrászatban a klasszicista igazodás ellenére az olasz barokk befolyása is érvényesült. Erre Pierre Puget munkássága a legjellegzetesebb példa. A touloni városházát díszítő Atlasz-szobrok, továbbá a legismertebb műve, az oroszlántól marcangolt Krotóni Milón a hellenisztikus művészet színpadi látványosságra törekvő felfogását követi. A francia szobrászok legfőbb feladata az építmények dekorálása volt. A XVII sz-ban a francia szobrászat a klasszikusan egyszerű vonalvezetésre törekedett Falconet: a pétervári Nagy Péter-emlékmű alkotója a klasszicizmus és a barokk szintézisével kísérletezett. Jean-Antoine Houdon: portrészobrász volt. A természethű

ábrázolás híve volt A barokk szobrászat sajátos műfaja a vázlat. Ezek kisméretű szobrok, melyek rendkívül közvetlenül fejezik ki a szobrász elképzeléseit. Az utókor véleménye szerint ezekben a kisméretű plasztikákban nyilatkozik meg a barokk művészet legnagyobb értéke, az ötletgazdagság és a képzelőerő. Festészet: A korszak legváltozatosabb művészeti ága a festészet és a vele együtt fejlődő grafika. 2 A művészetek közül a leghamarabb reagált a társadalmi változásokra. Az épületek festésében természetesen a gazdag mecénások, főúri, egyházi megrendelők kívánságait kellett a festőnek szem előtt tartania. Klasszikus nyugalom helyett szenvedélyes mozdulatok, erős indulatok, mély érzések jellemzik a festészetet. A nagy ellentétek a színek kontraszthatásában, a kompozíció ellentétes irányú fő vonalaiban, és a fény-árnyék hatásokban jelennek meg. Olaszországban két irányzat alakult ki. Az egyik a

cinquecento tradícióit követte, a másik pedig igyekezett a hagyományoktól elszakadni, és a természet újszerű tanulmányozását tűzte ki célul. Ennek a realizmusnak Caravaggio volt a legnagyobb mestere. Caravaggio a valóság pontos utánzására törekedett. Képein egyre nagyobb szerepet kapott a fény-árnyék ellentét, melynek segítségével hangsúlyt és összefoglalást tudott elérni a képein. Fő műve Szent Máté életét ábrázoló három festménye (Róma, San Luigi dei Frencesi). Ezek közül is kiemelkedik Máté elhívatása. A szentet egy pincelebujban ábrázolja, cimborái között A nyitott ajtón beáramló fény egy ablaktábla segítségével Mátéra vetül. Ezzel nemcsak kiemeli a figurát, de egyben a megnemesítő isteni kegyelmet fejezi ki: így erősíti meg a lépcsőn lefelé haladó Jézus hívó gesztusát, mellyel tanítványul hívja a bűnök közt élő embert. Ez a szituáció a barokk egyik jellegzetes elgondolását fejezi ki: az

isteni kegyelem megtisztítja a kiválasztottakat. Spanyolországban Greco a spanyol szenvedélyesség, vallási elragadtatás festője volt. Vele szemben Velázquez Sevilla és Madrid szegényeit festette meg. A francia klasszicizáló barokk művészet a XVII. sz-ban megszervezett művészeti akadémiával állami védettséget kapott. Az intézmény élén álló Charles Le Brun festőművész a művészet diktátora volt Művei mintaképei lettek az uralkodói hatalmat feltétlenül dicsőítő, pompázatos művészeti gyakorlatnak. Claude Lorain a francia tájképfestés egyik legnagyobb mestere volt. Figurákkal sé épületekkel gazdagított tájképeket festett. Tájképein az ember csak élénkítő elem, a természet a maga fenséges nyugalmában az örökkévalóság igézetét kelti. A franciák nagy mestere XIV. Lajos udvari festője, Leburn volt, aki a király hatalmának dicsőítésére az egész Olümposzt lefestette. A középkorban még egységes Németalföld a 16.

sz végén kettészakadt A spanyol fennhatóság alatt élő Flandriában teljesen eltérő a fejlődés, mint a protestáns Hollandiában. Rubens: Flandria kimagasló mestere. Tevékeny és sokoldalú festői munkásságának jellemző része a magáról vagy családjáról festett képek, az ún. művészarcképek Első felesége, Isabella Brant képmása nem reprezentatív portré, hanem érzéki, meleg érzelemmel festett arckép. Az arc világító fehérsége a kép festői középpontja, s a művész meleg sárgás tónusokba ágyazta be a nyak és a kéz puha formáit. Művészete ünneplését elsősorban nagyméretű képeinek köszönhette. A mitológiai tárgyú képeken és más hatalmas kompozíciókon a megrendelők életörömét és feudális nagyságát, környezetük gazdagságát és vallásosságát minden rendelkezésre álló eszközzel érzékeltette. Legjelentősebb képsorozata a Medici Mária és IV. Henrik firenzei házasságkötését megörökítő 25

festménye (1622-25). Medici Mária esküvője a fejedelmi esküvők pazar pompáját tárja elénk A jelenet szereplőinek büszke megjelenése, gazdag ruházata a nagy feudálisok udvarának képét varázsolja elénk. Az oltár díszét Michelangelo firenzei Pietájára való emlékezéssel festette. Férfi tanulmányfej c képét a Szépművészeti Múzeum őrzi. Rembrandt: A holland festészet kiváló képviselője. Művészi munkásságának területe kifogyhatatlan volt Újjáteremtette a Hollandiában nagy kedvtelésnek örvendő csoportkép műfaját. Több ilyen csoportképe közül a legnevezetesebb az Éjjeli őrjárat (1642). A tömeget az előtér felé egyre erősödő mély arany tónusú alkonyi fény fogja össze, s ez emeli ki a főalakokat is: a hadnagy ruháján felcsillan a sárga fény és színellentétként a kapitány ruháján a fekete. 3 Különösen önarcképei tárják fel őszintén emberi és művészi problémáit. Önvallomások és kísérletek

voltak ezek a képek. Fiatalkori önarcképe magán viseli a művész gazdag életének valóságát Későbbi, öregkori arcképein még sokkal fontosabbak lettek a tónusok. Grafikája a feketék és a fehérek tökéletes művészete. Kezdetben csak éppen elszórta a feketéket a papír fehérjébe, és ezzel a technikával minden ábrázolt alak vagy tárgy szinte sugárzóvá vált. Később a feketéből emelt ki egy-egy fehér formát, ami fokozta karcainak mély tónusát. Bejárta Amszterdam szegény negyedeit és rajzolta a szegények házait, feljegyzéseket készített életükről. Korai munkája a Falusi ház a köznép életének, szegénységének reális tükröztetése. A Szépm-i M-ban található az Öreg rabbinus (1643), Az angyal megjelenik az alvó Szent Józsefnek (1650) és a Mészárszék c. képei A rokokó: A rokokó a 18. sz második felében a barokk művészet utolsó szakaszában jött létre, ill a barokkból kinövő stílus. XV Lajos fr király

udvarában virágzott Az élet fesztelenebbé vált, szertelenebb építészeti stílus vette át a barokk súlyos tömegeket mozgató dinamizmusát. A rokokó játszi, könnyed formavilága fellazította az épületeket. A falakat hullámos díszek lepték el A rokokó kialakította sajátos ornamentikáját is, az aranyozott fehér stukkót, amelynek egyik lényeges motívuma a kagylódísz (rocaille), amelytől a nevét is kapta a stílus. Főként a belső díszítésben hoz újat, de az épületek külső díszítésében is megjelenik a rokokó fokozott nyugtalansága, mozgalmassága, játékossága. A rokokót rövidesen a higgadtabb, kiegyensúlyozottabb, klasszicizáló stílus váltotta fel, a copf, amely ezt a nevét a divatos copfban végződő parókáról kapta, de utal a név a stílus fő díszítőmotívumára is, a füzérdíszre. A rokokó szobrászatában, a stílus könnyed szellemének megfelelően negédes nimfák és vidám puttók jelennek meg az

ábrázolásokon. 4 14. A MAGYARORSZÁGI BAROKK MŰVÉSZET A 17 SZÁZDADBAN A XVII. sz közepe a magyarországi barokk művészet kialakulásának és terjedésének korszaka Ebben az időben az ország 1/3-a török megszállás alatt áll. A nyugati és az északi országrészek a Hagsurgbirodalomhoz tartoznak, a keleti országrész pedig sok kapcsolatot tart Erdéllyel A töröktől megszállt területen a művészeti élet szünetel, építkezés alig folyik. Erdélyben relatíve zárt folyamat figyelhető meg kulturális téren, ami sok ihletet kapott a főurak külföldi útjaitól, valamint a protestáns értelmiség nyugati egyetemeken szerzett ismereteitől. A Habsburg-birodalomhoz tartozó Nyugat- és Észak-Magyarország túlnyomó részében katolikus, általában harcias ellenreformációs tevékenység folyik. Az ország romlásával dacoló bizakodás jeleként a 17. sz-i királyi Magyarországon és Erdélyben egyaránt valóságos építkezési láz tört ki. A

főúri kastélyok és az erdélyi fejedelmi várak kezdetben a négy sarokbástyás toszkán reneszánsz stílusban készültek vagy épültek át. miközben az erdélyi főurak továbbra is e stílushoz vonzódtak, addig a királyi Magyarországon a barokk stílus vált uralkodóvá. A barokk egyházi építőművészet egyik első, nagyhatású emléke Magyarországon a nagyszombati jezsuita (később egyetemi) templom volt. Az épületet az ellenreformáció fellegvárában, az akkor érseki székhely Nagyszombatban Eszterházy Miklós nádor építtette Antonio és Pietro Spazzo olasz építésszel. A hatalmas főhajóhoz kétoldalt árkádokból nyíló kápolnasor illeszkedik, az árkádsor fölött nyitott oratóriumokkal. Az első barokk templomokat a jezsuiták honosították meg. A nagyszombati jezsuita templomot csakhamar a győri Szt. Ignác templom, a soproni Szt György templom átépítése követte A mindinkább tért hódító barokk művészet legfőbb követelménye

a tömegekre gyakorolt hatás s ennek érdekében a hatalmas pompakifejtés volt. A jezsuiták által útjára indított barokk stílus a XVII. sz közepétől egyre szélesebb körben érvényesült a Dunántúl s a Felvidék nagyobb egyházi építkezéseinél. A kassai egykori jezsuita templom (1671-81) két erőteljes, a középoromzaton csak alig felülemelkedő tornyával, kevéssé áttört masszív homlokzatával a magyarországi barokk építészet fejlődésének e korai állomását képviseli. Az egységes hatású templombelsőt fényűző anyagok alkalmazásával (márványozás, aranyozás), gazdag stukkódíszítéssel, falfestéssel, márványból készült vagy fából faragott oltárokkal, szobrokkal, képekkel tették látványossá. A barokk templom-díszítésben döntő szerepet játszó új oltártípus még a század elején honosodott meg. Egyik első, nagyjelentőségű emléke, a nagyszombati jezsuita templom főoltára. A szentély egész hátsó falát

kitöltő, diadalívszerű, hatalmas oltárépítményen az egykori szárnyasoltár-típusnak már csak elhalványult emléke él. A csavart oszlopokkal, erőteljesen tagol párkányokkal három, ill vízszintesen négy részre osztott, szobrokkal, festményekkel díszített oltárépítmény zárt építészeti egységet alkot. A felvidéki barokk oltárszobrászat legszebb emlékei a késmárki Thököly várkápolna, az eperjesi Szt. Miklós templom és a lőcsei minorita templom főoltára. A barokk oltárokon a gazdag építészeti keretben elhelyezett festmények, ritkábban szoborkompozíciók fejezték ki a legvilágosabban a mondanivalót. A tematika követelményeknek megfelelően kibővült, az ábrázolásmód az új törekvésekhez alkalmazkodott. A barokk egyházművészet igyekezett elmosni a valóság határait. A kapcsolatot az égiek s a föld között a lehető legszorosabbra fűzte, hogy a lelkek fölötti hatalmat, az egyházi beavatkozás lehetőségét mindjobban

megerősítse. A legtöbbször látomásokat, csodákat festettek; az égiek hatalmának hangsúlyozásával a megadás és alázat légkörét akarták megteremteni. 1 Miután az uralkodó és az egyház az első döntő lépést, a főurak megtérítését még a század első felében kiharcolta, a 60-70-es években a protestáns köznemesség és a városi polgárság megtörésére került sor. A könyörtelen harc során egyre fontosabb lett a művészi propaganda megerősítése. Vallásos társulatok, testvérületek létesültek, s hogy mind nagyobb tömegeket vonjanak be a vallásos mozgalomba, fellendült a csodák kegyhelyek kultusza. A templomok építése már országos ügy volt Mindenfelé gondosan ápolták a nép babonás hitét s különösen nagy szerepet juttattak a csodatevő szobroknak, képeknek, misztikus jelenségeknek. Az ellenreformáció legfontosabb hazai koncepciója a század második felében kikristályosodó Regnum Marianum, Mária országa

gondolata volt. A csodatevőnek hirdetett Mária szobrok és képek őrzésére pompás kegytemplomokat építettek (pl. Pozsony mellett Máriavölgyben, Boldogasszonyban, stb.) A templomok mennyezetén Mária s a magyarok kapcsolatát dokumentáló jeleneteket örökítettek meg. Világi építészet: A XVI. sz-ban az udvar nem építkezett Magyarországon, csak a várak műszaki megerősítésére fordított pénzt. 1635-ben azonban királyi rendeletre megkezdték a királyi székhely, a pozsonyi várpalota nagyszabású újjáépítését. A homlokzatok megoldása gazdagabb, díszesebb volt, mint addig a magyar kastélyoknál, az ablakok, ajtók, párkányok kiképzése barokkosan plasztikus, mozgalmas. Hatalmas termek sorakoztak egymás mellé, a termeket, szobákat gazdag stukkódísz borította. A török kiűzése, majd a Rákóczi szabadságharc idején nagyszabású építkezésekre alig kerülhetett sor. Így a magyar kastélyépítészet csak a XVIII. sz elején

fejlődhetett tovább A főúri paloták alaprajzi elrendezésében, külső felépítésében azonban a barokk stílus csak nehezen s lassabban tudott tért hódítani. A török elleni állandó harc, a függetlenségi küzdelem kiélesedése a várak fontosságát a XVII. sz-ban biztosította A nagybirtok központjának, a főúr székhelyének még ekkor is javarészt erősségnek kellett lennie, az építkezéseknél nem mondhattak le a védelem s biztonság szempontjairól. Éppen ezért a Dunántúlon és a Felvidéken is tovább élt a követelményeknek megfelelően kialakult XVI.sz-i építészeti hagyomány Várkastélyaink javarésze a XVII sz-ban is zárt négyszöget alkot, kifelé sima, tömör falmegoldással. A kastély belső terének kiképzésénél is sokáig ragaszkodtak a XVI. sz-ban kialakult hazai reneszánsz típushoz, a várudvart övező árkád- és loggiasorhoz. Jóllehet még nem következett be a teljes szakítás a régi, harcos életmóddal, a XVII.

sz-i főuraknak lényegesen megnövekedett az igénye a kényelem, a kultúra s a fényűzés iránt. De a barokk stílus térhódítása a világi művészetben a XVII. sz 60-70-es éveiig inkább csak a belső berendezésben, képző- és díszítőművészetben következett be. Az első igazán barokk stílusú kastély, a kismartoni kastély csak 1672-ben készült el, Eszterházy Pál nádor építtette. A kastély óriási méretei, a homlokzat gazdag szobordísze kifelé is a főúr hatalmát, vagyonát bizonyítja. A kismartoni példának nem sok követője akadhatott, mert a század végén a politikai helyzet ismét rendkívül kiéleződött. Közvetlenül a török kiűzése után épült a ráckevei Savoyai kastély. A század 2 felében a barokk stílusú építészetben részint klasszicizáló lehiggadás jelentkezett, részint a rokokó stílus hódított tért. A kastélyépítészettel szoros kapcsolatban áll a dunántúli és felvidéki városok polgári

építészete. A főúri szolgálatban álló kőművesek, kőfaragók idővel a városokban telepednek le, máskor a főurak alkalmaznak városi, céhbeli mestereket. Igen gyakran korábbi, középkori épületeket bővítenek ki, alakítanak át. Jellemző sajátsága a városi épületeknek továbbra is a falak tömörsége, a kevés nyílás A sima homlokzatot csupán a faragott ajtó- és ablakkeretek, felső záró pártázat díszítik. A zömök oszlopos vagy pilléres árkádsor a házak külső homlokzatán is feltűnik, az ún. lábasházak, földszinti, nyitott, boltozott ívekkel a korabeli magyarországi városképek jellegzetes elemei. A XVII sz-i magyarországi polgári építészetnek csak kevés emléke maradt fenn, alig néhány ház őrizte meg eredeti alakját. 2 Hazánk majdnem minden helységében találunk barokk templomot, kápolnát vagy szobrot. Ez is mutatja, hogy a katolikus egyház mennyire hatékonyan érvényesítette befolyását. Szentendre: Mai

barokk arculata a XVIII. században alakult ki Városháza (neobarokk), Templomdombi katolikus templom, Rab Ráby téren lévő ikerház barokk kapuzata. Esztergom: a Keresztény Múzeummal egybeépült barokk plébániatemplom. Vác: Ferences templom, Piarista templom, Fehérek temploma. Ráckeve: Savoyai-kastély. Gödöllő: Grassalkovich-kastély (rokokó díszítések). Mayerhoffer András építész Pécel: Ráday-kastély. Székesfehérvár: Szent Imre templom, Városháza, Nepomuki Szent János templom és rendház, Rác templom, Eger: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola (Líceum), Nagypréposti Palota, Minorita templom. Gyöngyös: Szent Bertalan templom, Almássy-ház. Veszprém: Szentháromság szobor, székesegyház, Püspöki palota. Szeged: Városháza, Szentháromság szobor. Győr: Karmelita templom (benne a barokk Hab Mária szobor), barokk lakóházak, székesegyház. Debrecen: Szent Anna templom. Tata: Vár (Fellner Jakab). Sopron: Patikaház,

Két-mór-ház, Szent György templom, lakóházak. Szombathely: székesegyház, Püspöki palota-rokokó. Pécs: Püspöki palota. Fertőd: Eszterházy kastély (Fényes Miklós)-copf. Nagyszombat: Jezsuita templom. Kalocsa: székesegyház. Budapest: Szent Anna templom, Szentháromság szobor, Budapesti Egyetemi-templom, Józsefvárosi kálvária, Széchenyi fürdő(neobarokk), Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Erzsébet apácák barokk temploma (Fő utca), Várnegyedben néhány lakóház, Plébániatemplom homlokzata a Contra Aquincumnál, a 100 éves étterem épülete, Nagytétényi Száray-Rudnyánszy-kastély. Híres alkotók: Mayerhoffer András (Gödöllő), Fellner Jakab (Tatai vár), Maulbertsch, Dorfmeister. Szobrászat: Jellemzője a szenvedélyes mozgás, dinamizmus, a végletes érzelmek kifejtése. Magyarországon a barokk szobrászat jellemzői a szabadtéri szentháromság és Mária szobrok. Szent Sebestyén szobra (Bp.) az egervári templomból kikerült, ismeretlen

mestertől származó szobor A síremlékszobrászat XVII. sz-i képzőművészetünk egyik legfejlettebb s fennmaradt emlékeiben is leggazdagabb műfaja. A síremlékek típusa, megoldása igen változatos volt A fejedelmi, főúri síremlékeknek a Felvidéken, Dunántúlon és Erdélyben is legnépszerűbb típusa a tumba, a faragott sírláda, az elhunyt plasztikusan kiképzett alakjával. (Nicolai Illés műve a Szépművészeti Múzeumban látható). A halott emlékét őrizték, bár nem a síremléket pótolták, az oltárok módjára készített, templomban elhelyezett epitáfiumok is (sírtábla, sírfelirat). Általában a protestáns városi polgárság, vagy protestáns köznemesség köréből származnak. Sok esetben csupán faragott részekből, domborműfaragásokból állnak, máskor az oltárszerű, gazdagon tagolt építményt festett és feliratos táblák, képek, szobrok töltik ki. Festészet: A XVII. sz-ban a vallásos vagy allegorikus-szimbolikus

ábrázolások mellett Magyarországon is meghonosodtak a világi témakörök, a történeti ábrázolás, a zsánerkép, a tájkép és mindenekfölött az 3 arckép. Az arcképábrázolásnak mind a szobrászatban, mind a festészetben igen nagy tere volt A portré volt a legnépszerűbb és leggyakoribb képzőművészeti feladat. Magyarországon különösen kedvelt műfaj volt a ravatalképek készítése, amelyeket közvetlenül a halottról, természet után készítettek. A központi problémákhoz, nemzeti harcokhoz közvetlenül kapcsolódó történeti témakör domborműveken és stukkóban, falfestményeken és táblaképeken, főúri, nemesi és városi viszonylatban egyaránt gyakori volt mindenütt. Az országvédő török háború adta az ábrázolások jelentős részének témáját. Freskók és olajfestmények mutatták be a 150 évig tartó harc különböző fordulatait Pl a sárvári Nádasdy-kastély mennyezetén Pápa, Buda, Tata, Kanizsa ostromát

örökítették meg. A történeti ábrázolások egy sajátos, a XVII. sz végén, XVIII sz elején Magyarországon különösen elterjedt ága a csataképfestészet volt. A század neves festője volt Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc udvari festője Sokat dolgozott külföldön. A Szépművészeti Múzeumban őrzik Mányoki II Rákóczi Ferencről festett portréját Félalakban, nyugodt, komoly tartással, valóban fejedelmi méltósággal ábrázolja Rákóczit. Az arc nemes, kissé lágy, szépsége, dolmány és mente, kucsma és haj meleg színezése harmonikus képet ad. Falfestmények: Esztergomban található (Bazilika) Földünk legnagyobb főoltárképe, a Mária mennybevitele (a velencei Michelangelo Grigoletti festette). Bogdány Jakab: Madárhangverseny (olajkép, Bp.); Kupeczky, Jan: Fuvolán játszó férfi (Bp) Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc (olajkép, Bp) Kuruc csatajelenet – II. Rákóczi Ferenc alatt harcolt kuruc vitézeket ábrázolja magyaros

viseletben (Esztergom) 4 15. BAROKK ÉS FELVILÁGOSODÁS MŰVELTSÉG A 18 SZÁZADI MAGYARORSZÁGON Az 18. sz utolsó harmadában olyan új eszmerendszer született és terjedt el Európában, amely megszabadítva az emberi gondolkodást eddig béklyóitól, a tapasztalatra épülő ész mindenhatóságát hozta magával. A filozófusok felvilágosodásnak, vagyis a szabadon terjesztett gondolatok századának nevezték. (Kant: „A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságából”) Azt vallották, hogy a felvilágosodás a társadalom tökéletesítésén keresztül az ember végső céljához, a boldogsághoz vezet. Nem egyszerűen a józan észt állították a kinyilatkoztatás, a szabad vizsgálódást a dogmák helyébe, hanem a haladást a tradíció, a toleranciát a fanatizmus, a szabadságot a zsarnokság és a társadalmi kötöttségek helyébe. Így vált a felvilágosodás komplex, sokrétű eszmei mozgalommá, új világképpé. A

felvilágosodás racionalizmusa szembekerült a barokk szertelenségével. Míg az uralkodói arisztokrata udvartartásokban tobzódott a késő barokk, majd annak egyre öncélúbbá váló változata, a rokokó, addig a mecénások és megrendelők új köre, a városok, a polgárok, nyugalmat, áttekinthetőbb formákat vártak el a művészettől. Eszményképpé ismét az antikvitás vált, a klasszicizmus művészete ezért az antik elemek felhasználására törekedett, bár gyakran a késő barokk vagy a rokokó külsőségei között nyilatkozott meg. A 18. sz nagy lépést tett előre azon az úton, amelyen továbbhaladva Európa feudális társadalmai végül polgári társadalommá váltak. A 18. sz-i Mo-ot nagymértékű társadalmi, vallási, etnikai, nyelvi széttagoltság jellemezte, egy olyan késői feudális struktúrán belül, amelynek többé-kevésbé mégis egységes irányítását a kiváltságos vezető rétegek és azok kialakult hatalmi szervezetei

tartották kezükben. A 18. sz elején nagyrészt egyházi értelmiségiek sajátították el és közvetítették a világi közösség elé az új eszméket, tudományos eredményeket. Az első évtizedeket a katolikus egyház nagyméretű újjászerveződése, expanziója jellemezte, a Habsburg-hatalom messzemenő támogatása mellett. A főpapok elsősorban a hazai főnemesi családok, így az Esterházyak, Csákyak, stb. tagjai közül kerültek ki, akik megfelelő erőforrások birtokában, jelentős mecénási tevékenységet is ki tudtak fejteni, székesegyházak, paloták építése és általában a művészetek terén (Esterházy-család palotája Fertődön). De annak a vallásos jellegű művelődésnek, amelyet barokknak szoktunk nevezni, elért az egyszerű falusi közösségeket is. A templomokban és palotákban, de polgárházakban is zengett a muzsika. A zenetörténetnek szinte már közhelyei az Esterházyak zenekara és műpártoló tevékenysége (Haydn). Alig

akadt magyar arisztokrata, aki ne tartott volna saját színháztermében operatársulatot. Esterházy Pál herceg, nádor, Harmonia Celestis címen, 1711-ben 55 saját szerzeményű zeneművét adta ki. Ez a kötet a barokk magyar zenekultúra egyedülálló jelentőségű emléke. Mária Teréziát 1741. június 25-én magyar királlyá (és nem csak királynővé) koronázták Pozsonyban Mária T. biztosította a nemesi rendek ősi szabadságjogait, akik ennek fejében közfelkiáltással szavazták meg önkéntes hadirészvételüket katonai vállalkozásokban. Eltörölte a jobbágyok ingyenes katonafuvarozási és katona-ellátási kötelezettségeit, rendelkezett a vármegyei orvos intézményéről, megalapította a magyar nemesi testőrséget (1760). A királynő közvetlen környezetében élő magyar nemesek különleges kiképzést és magas színvonalú iskolázást kaptak. Nyelveket tanultak, művelődtek Néhány éven belül sikerült kialakítania egy hozzá hű,

művelt, megbízható magyar nemesi réteget. A királynő oktatási reformja a Ratio Educationis (1777) előírta a földrajz, a természetrajz, a fizika tanítását. Budára helyezte át a nagyszombati egyetemet. Fellendült a magyar könyvnyomtatás, könyvkiadás. Újságok is megjelentek magyar nyelven Ezekben az újságokban több ezer új magyar szó, fogalom vált közismertté. 1722-ben négy magyar nyelvű könyvet is megjelentetett Bécsben egy magyar testőrtiszt, Bessenyei György: Az egyik Pope angol költő Essay on Man c. Bessenyei által franciául olvasott művének szabad átdolgozása, a másik egy francia hatást mutató színmű, az Ágis tragédiája. A harmadik, az Eszterházi vigasságok Esterházy Miklós rokokó ünnepélyének költői bemutatása, a negyedik pedig Hunyadi László tragédiája. 1 Az Ágis tragédiáját Mária Teréziának ajánlotta a szerző, és az abszolút monarchia és a felvilágosult államigazgatás ellentéteire világít

rá. Szinte egy csapásra hatol be a magyar szellemi életbe a francia felvilágosodás eszmeköre. A 18. sz első felében született meg az első magyar zenei tankönyv (Maróthi György, aki a többszólamúságot meghonosította és ő írta az első matematika könyvet is). Az iskoláztatás is szinte teljesen az egyházak feladatai közé tartozott. A gyermekek szocializációja főleg a család keretén belül történt. Az iskolák csak egy hosszabb folyamat során kezdtek e hagyományos nevelés helyébe lépni. A felvilágosult abszolutizmus reformjai jelentős változást hoztak Mo. iskolaügyében Az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend vagyonából tanulmányi és egyetemi alapot hoztak létre. A reform erőfeszítéseket tett az elemi szintű népoktatás fejlesztése érdekében is A irodalom- és tudománytörténet is virágzik: Czwittinger Dávid-250 tudományos és szépíró adatait rendezte össze koráig, Bél Mátyás-az ország első tudományos leírása,

melyhez elkészül az első vármegyetérkép Mikoviny Sámuel által. A kor jeles magyar tudósa Bod Péter, fő műve irodalmi lexikona (benne 500 literátor), a Magyar Athenas (1766). Mo. gazdasági életében a mezőgazdaság volt jelentős szerepű, a céhes kötöttségek, a tőke hiánya akadályozták az ipari fejlődést. A társadalomban nagy volt a differenciálódás, megnőtt a főnemesek száma, de legtöbbjük külföldön élt, a birtokos nemesek birtokaikra húzódtak. Az elszegényedett nemesség magáévá tette a felvilágosodás gondolatait, a társadalmi átalakítás híve volt. A hétszilvafások szinte parasztként éltek A parasztság terhein 1767-ben az Urbárium könnyített, a röghöz kötöttséget II. József rendeletei szüntették meg. A felvilágosult abszolutizmus a szellemi kultúrában is jelentkezett Mária Terézia igyekezett visszaszorítani a protestantizmust. II József türelmi rendeletével szüntette meg a felekezeti hovatartozásból

származó hátrányokat. Mária Terézia olyan oktatást szorgalmazott, mely hasznos állampolgárokat nevel, egységesen, a birodalom érdekeinek megfelelően (Ratio Educationis). Ez az iskolakötelezettséget nem mondta ki és nehézségekbe ütközött, hiszen nem voltak tankönyvek, felkészült tanárok, az autonómiájukat féltő protestáns iskolák is ellenálltak megvalósításának. II József elrendelte a német nyelv hivatalossá tételét, mely elindította a harcot a magyar nyelvért, ami 1844-ben válik hivatalossá. Ebben az időben fellendült a tudományos- és vitairodalom, mivel a központosító cenzúra ezekkel a könyvekkel elnéző volt. A felvilágosodás idején értékes művek születtek a történettudományokban (Pray György, Weszprémi István), természettudományokban (Hatvani István, Rácz Sámuel, Segner András), fellendült az ismeretterjesztő művek (Révai Miklós, Tessedik Sámuel) kiadása is. Sok haladó mű halmozódott fel főúri és

kollégiumi könyvtárakban (Klimó György, Esterházy Károly, Batthyány Károly). Bessenyei visszavonulása után Kazinczy Ferenc vált a művelődés fő irányítójává: irodalomszervező tevékenység, nyelvújítás vezetője, kiváló próza, fordítások. A fejlődésben meghatározóak a folyóiratok, hírlapok. 1780-ban jelenik meg Pozsonyban Rát Mátyás evangélikus lelkész szerkesztésében az első magyar nyelvű hírlap, A Magyar Hírmondó. 1783-ban Molnár János Pozsonyban kiadja első könyvismertetés-kötetét, a Magyar Könyv-Házat. 1787-ben megindul Bécsben a Magyar Kurír és irodalmi melléklete, a Magyar Múzsa. 1788-92-ig működik első irodalmi folyóiratunk, a Magyar Museum. 1788-89-ben működött a Magyar Mercurius. Ebben a lelkesen újító nyüzsgéshez tartozik az a törekvés is, hogy a bölcselet és a természettudományok fejlődésével keletkezett új, addig ismeretlen vagy nem használatos fogalmakat a magyar nyelvvel befogadhassák.

Nyelvújításról van szó, tehát addig nem létező jelenségek, fogalmak magyar megfelelőiről. Az új eszmék hirdetői szinte kivétel nélkül katonák és lelkészek Az írók, tudósok felismerték, hogy összefogásra van szükség a haladás érdekében. A megalakult Magyar Társaságok, tudós társaságok rövid életűek voltak a rendőrség üldözései miatt. 2 16. MAGYARORSZÁGI BAROKK MŰVÉSZET A 18 SZÁZADBAN A Rákóczi-szabadságharc leverésével és a szatmári béke (1711) megkötésével az erőviszonyok alaposan megváltoztak. A szatmári békét követő évtizedek a háború nyomainak eltűntetésével, a gyarmati rendszer kiépítésével, lassú éledéssel teltek. A honi művelődés, a művészet fejlődése a szatmári békét követő nyomorúságos időkben elakadt. Az első jelentős művészi vállalkozásokról az ország új győztes urai, az uralkodóház és az idegen nagybirtokosok gondoskodtak. Az első hivatásos építkezések, a budai

királyi palota újjáépítése, a pesti invalidusház építése a központi hatalom erősítését, tekintélyének növelését szolgálta. E korszak legjelentősebb emléke Savoyai Jenő herceg ráckevei kastélya, mely a XVIII. sz elején épült Johann Lucas von Hildebrandt tervei szerint. Ráckeve Savoyai Jenő hatalmas csepeli birtokának központja, a hadvezér magyarországi rezidenciája volt. A palota rendeltetésében, művészi megoldásában is lényegesen eltér a korábbi, XVII. sz-i hazai főúri palotáktól, kastélyoktól Itt már nem jelenik meg a zárt, tömbszerű várépítkezés. A rizalitokkal és ívesen kiugró középrésszel tagolt, hosszan elnyúló főhomlokzat teljes szélességével fordul szembe a nézővel. A főépülethez csatlakozó alacsonyabb épületszárnyak a francia barokk kastélyokhoz hasonlóan, kétfelől U alakban fogják közre az udvart. Az egyszerűbb, szerényebb kiképzésű hátsó homlokzat a parkra nyílik. A töröktől

visszahódított városokban, mindenekelőtt Budán, Győrött, Székesfehérváron lényegében ekkor indul meg a barokk jellegű városi, világi építkezés. Egyik legszebb, máig is épen álló emléke a budai egykori városháza (ma Fővárosi Történeti Múzeum). A szélesen elnyúló épület harmonikus arányú homlokzatát konzolos, zárt sarokerkély és változatos oromdíszű ablakok sora tagolja kellemes ritmusban. Egyházi építészet, szobrászat, festészet: Az udvar és a főurak világi építkezéseit jóval felülmúlták számban és jelentőségében is az egyházi építkezések. A szellemi egyeduralkodó a XVIII sz első felében is a jezsuita rend maradt 1711-15-ben épület a trencséni jezsuita templom és rezidencia. A gazdagon berendezett, faragott oltárokkal, szobrokkal, stukkóval díszített templom mennyezetét freskók borítják. A győri karmeliták temploma nem sokkal később épült. A hazai barokk korai szakaszával szemben feltűnő ebben

az időszakban a homlokzat festői fellazulása, a díszítő faragványok, fülkeszobrok, oszlopos, erkélyes díszkapuk gazdagabb alkalmazása. A korszak legkíválóbb mesterének, Mayerhoffer Andrásnak alkotásain, a pesti egykori pálos templomon, a kalocsai székesegyház homlokzatán, stb. világosan érvényre jutnak a messzire kiható új, barokk-rokokó stílustörekvések. Az oltárok felépítése a XVIII. sz közepéig túlnyomórészt még a régi, fából faragott, emeletekre tagolódó, sok képpel és szoborral díszített oltártípust követi. A szegedi alsóvárosi templom főoltára és a nyírbátori minorita templom népies alakokban bővelkedő, élénk kifejezésű oltárai ennek a típusnak a legjelentősebb hazai emlékei. Már a XVII. sz végén szokássá lett Ausztriában és Magyarországon is, a bajból való szabadulás emlékére, újabb csapások babonás elhárítására s különösen Mária tiszteletére oszlopos emlékművet állítani. Az 1711

évi nagy pestisjárvány után ez a mozgalom országosan elterjedt A Mária-oszlopok és a Szt. Háromság-szobrok a pestisjárványra emlékeztetnek, a Nepomuki Szt János-szobrokat a hidakon a vízbefúlás, a Szt. Flóriánokat a tereken a tűzvész elhárítására állították A barokk fogadalmi emlékek legszebb és legművészibb típusát a budavári Szt. Háromság-emlék képviseli (1712-14). A lépcsős talapzat közepén fölfelé keskenyedő oszlopköteg emelkedik a Szentháromság szoboralakjaival. A felhőcsomókkal díszített oszlopon Mária, körös-körül a talapzaton az ún. pestis-szentek (Sebestyén, Rókus, Rozália) és a magyar szent királyok helyezkednek el 1 A Mária emlékek felépítése a Szt. Háromság szobrokhoz hasonló Az egykori pesti Szervita téri, kassai, soproni Mária oszlopok kettős talapzatának volutákkal díszített sarkain szentek szoboralakjai állnak, legfelül, a díszes, olykor csavar oszlop tetején a felhőkön lebegő

Mária helyezkedik el. Látványos kiképzésükkel különösen élénk hatást gyakoroltak a hívekre a különböző Kálvária építmények, Kálvária templomok és szobrok. A műfaj egyik legszebb emléke, az egykori Józsefvárosi (epreskerti) Kálvária (1744-49), amelynek csak architektonikus alépítménye maradt meg. Gazdagon faragott pillérek 9 árkádívet tartanak, fölöttük emelkedik a fonatos ballusztráddal keretelt terasz, amelyet kétfelől kanyarodó lépcsőfeljárat közelít meg. Barokk művészetünk fejlődésének ebben a középső szakaszában a világi rendeltetésű szobrászat kibontakozásának keretei még elég szűkek. Világi jellegű szoboralakok inkább csak épületdíszként, az architektúrával szerves összefüggésben fordulnak elő. A paloták oromzatát és kapuit díszítették hatalmas, rendszerint mitologikus-allegorikus szoboralakokkal. Ilyen volt az egykori pest invalidus-ház, a ráckevei kastély homlokzati szoborcsoportja. A

XVIII. sz első felében túlnyomórészt külföldi, leginkább bécsi mesterek mozdítják elő a barokk stílus magyarországi térhódítását, meghonosodását. Az építészetben, szobrászatban, festészetben is a legjelentősebb emlékek mesterei idegenek, igen nagy számban olaszok, vagy olasz származású, Ausztriában megtelepedett művészek. Magányosan és elszigetelten emelkedik ki a XVIII. sz első felének szerény hazai körülményeiből a magyar múlt egyik legnagyobb mestere, az egyetemes művészettörténetben is nagyra értékelt Mányoki Ádám. Megrendelői leginkább Rákóczi egykori párthívei, a szerényebb körülmények közt élő protestáns főurak voltak. Mányoki idehaza a családi arcképgalériák hagyományos stílusában festett s nemigen alkalmazta az udvari barokk művészetnek azokat a megoldásait, amelyek különben németországi műveit jellemzik. Külföldön festett képei (pl. Erős Ágost portréja) mozgalmasabbak, drámaiabbak, a

beállítás előkelőbb, barokkosabb. A magyarországi portrék rajzosabbak, egyszerűbbek, merevebbek A XVIII. sz második felében a hazai társadalom szélesebb rétegei is mindinkább belekapcsolódnak a művészeti, szellemi mozgalmakba. A hivatalos megbízások, a központi hatalom építkezései is egyre gyakoribbak, egyre nagyobb arányúak lesznek. Mária Terézia a budai palota nagyszabású újjáépítéséről, a pozsonyi vár korszerű átalakításáról, berendezéséről, a vidéki rezidenciák rendbehozataláról gondoskodik. Jelentős mértékben hozzájárul a középítkezések előmozdításához is Országszerte mindenfelé új, gazdagon berendezett templomokat emelnek, túlnyomórészt ebben az időben épülnek a magyar vidékre annyira jellemző falusi, barokk templomok. A jelentősen megnövekedett egyházi jövedelmekből sorra újjáépítik és kibővítik a püspöki székesegyházakat: Győr, Kalocsa, Esztergom, Eger, Veszprém.

Nagyváradon,Temesvárott, Vácon, Szombathelyen hatalmas költséggel díszes új székesegyház épül. A kéttornyú, homorúan hajlított homlokzatú, kereszthajós elrendezésű nagyváradi templomot a Magyarországon sokat foglalkoztatott Franz Anton Hillebrandt építette. A váci székesegyház a 12 korinthoszi oszloptól tartott, magas attikás nyitott porticusával (kapucsarnok), római típusú kupolájával a klasszicista stílus egyik első s legjelentősebb emléke Magyarországon. Ugyanígy a klasszicizmus szellemében, de már a század végén építette Hefele Menyhért a szombathelyi püspöki székesegyházat. A klasszicista törekvések azonban az egyházi építészetben egyelőre elszigeteltek maradtak, a szerzetesi és plébánia templomok zöme barokk stílusban épült. A nagyarányú felsőbb támogatás eredményeképpen ebben az időben már minden városban legalább 3-4 szerzetesrend működik, a templomok, kolostorok száma is megnövekszik. Ezeknek a

templomoknak külső, különösen homlokzati felépítése általában gazdagabb, arányaiban nyúltabb, mint az előző korszak templomainál. Leginkább az egyenes, kéttornyos homlokzati típus honosodott meg Magyarországon A homlokzat három részre tagolódik. A két magas, karcsú torony tört- vagy háromszögű oromzatos középrészt fog közre. Ennek az országszerte népszerű típusnak legkiemelkedőbb emlékei a jászói 2 premontrei templom, a budai Szt. Anna-templom, illetve ide tartozik az egri minoriták temploma is. A falusi barokk templomok legtöbbször egyhajósak, hiányoznak az oldalkápolnák. Egytornyos, egyhajós megoldást, egyszerű alaprajzot, szigorú, inkább már copf ízlésű homlokzatot találunk a XVIII. sz utolsó tizedeiben a protestáns templomoknál Egyházi festészet, szobrászat: A templombelső művészi kiképzésének, a díszítésnek legfőbb eleme a mennyezet- és falkép. A márványborítás, aranyozott, festett

stukkódekoráció sokkal szerényebb méretű, mint az előző korszakban volt. A templomok főhajóját és szentélyének mennyezetét, olykor az oldalfalakat is a templom védőszentjének legendájából vett jelenetek, allegorikus ábrázolások borítják. A leggyakrabban szereplő témák az ellenreformáció propagandájának megfelelő csodatételek, látomások. Maulbertsch: Az osztrákok közül a legtehetségesebb hazánkban foglalkoztatott művész volt. A 18 sz sokat és gyorsan produkáló festői között a legtermékenyebbek egyike volt. Freskóin, mennyezetképein hallatlan könnyedséggel rajzolta pasztellszínű, lebegő leplekbe burkolt alakjait. Első Mo-i megbízatása a sümegi vártemplom dekorációja volt. A padozattól a mennyezetig ér a dekoráció Sümegen kívül még 16 Mo-i templomban és 8 kastélyban dolgozott. Oltárképei közül a zirci apátsági templom főoltárképe válik ki. Ő kezdte meg a szombathelyi székesegyház és a püspöki palota

dísztermének kifestését. Mindkét mű befejezése tanítványára, Winterhalderre maradt. Dorfmeister István is sokat foglalkoztatott művész volt. Ízig-vérig magyar volt, és vallásos tárgyú freskóin gyakran megszólaltatta a nemzeti érzést is. Különösen a Dunántúl templomaiban és kastélyaiban nagy freskófestményeinek és oltárképeinek hosszú sora maradt fönn. Egyik fő művén, a szigetvári plébániatemplom mennyezetképén Zrínyi Miklós hőstetteit helyezte előtérbe. Az ő műve a Szigetvár eleste és visszavétele (freskó, Szigetvár) és szentgotthárdi templom freskói. Legnagyszerűbb műve a négy egyházatyát ábrázoló mennyezetkép a szombathelyi püspöki szeminárium egyik tantermében. Oltárképei sok dunántúli templomban előfordulnak. Kiemelkedő közülük a kismartoni plébániatemplom egykori főoltárképe, és a szombathelyi székesegyház Szt. István oltárképe A döntő szerepet játszó monumentális egyházi

festészethez hasonlóan fejlődött az oltárművészet, oltárfestészet és szobrászat is. A falszerűen síkban komponált, sokszorosan tagolt építményeket még a falvakban is az oszlopokkal keretelt vagy baldachinos oltárépítmény váltotta fel. Az oltár domináló középrészét festmény vagy szoborcsoport tölti ki. A legszebb magyarországi példa az egri egykori jezsuita templom főoltára, Johann Anton Krauss alkotása. A leggyakoribb viszont a festett középrésszel megszerkesztett oltár. Az oltárépítmény legtöbbször festett, aranyozott fából, olykor stukkóból vagy márványból készül. Ilyen pl a sümegi ferences templom főoltára. A század utolsó évtizedeiben az oltárművészetben, szobrászatban is, mint az építészetben és a festészetben a klasszicista elemek fokozatosan háttérbe szorítják a barokk műformákat. A XVIII. sz-i szoboremlékeink túlnyomó része egyházi rendeltetésű, a templomok homlokzatát, az oltárokat, vagy a

nagy számban felállított fogadalmi emlékeket díszíti. A síremlékplasztika a korábbihoz képest háttérbe szorul. Világi művészet: A XVIII. sz második felében a francia hatás volt érzékelhető A korszak magyar főúri építkezései is részben francia mintaképekhez igazodtak. Főúri építészetünk legkiemelkedőbb korabeli emléke Eszterházy Miklós kastélya Fertődön. A szélesen elnyúló díszes középszárny, a kétfelől ívesen 3 hozzácsatlakozó melléképületek U alakban fogják közre a belső kastélyudvart. A kastély belső berendezése, a termek és szobák díszítése különösen pazar és változatos volt. A kastélyhoz tartozó hatalmas park a francia kertművészet Európa-szerte divatos elvei szerint készült. A park és kastély gyakran volt fényes ünnepségek színhelye, amikor Esterházy Miklós herceg, Európa egyik legvagyonosabb főura a királynő és az udvar tiszteletére káprázatos fogadásokat, a nevezetessé lett

„Eszterházi vigasságok”-at rendezte. A gödöllői kastély, a Grassalkovichok egykori rezidenciája a magyarországi késő-barokk kastélyépítészet fejlődésének jelentős állomása. A század 50-es éveiben a korábbi, dél-német-osztrák paloták és francia barokk-rokokó kastélyok példája nyomán kialakul a magyar követelményeknek legjobban megfelelő, sajátos hazai kastélytípus. A tervezők közt ekkor már egyre nagyobb számban szerepelnek hazai, helyi építőmesterek. Mayerhoffer András és János a gödöllői és péceli kastély, a pesti Péterffy palota stb. mestere széleskörű országrészekre kiterjedő munkásságot fejtett ki A kastélyok belső megoldásánál az ünnepélyes térhatás és a művészi kiképzés szempontjából különösen fontos a lépcsőház. A legtöbbször kettős lépcsőfeljáratot alkalmaznak, amelyet a hazai művészetben annyira elterjedt fonatos korlát szegélyez. A lépcsőfeljáratok pihenőjén, a bejárati

csarnok fülkéiben gyakran szobrokat, faragványokat helyeztek el, játszadozó puttókat, allegorikus szobrokat. A barokk szobrászat sajátos műfajának, a kerti szobrászatnak kialakulásához nyújtott lehetőséget a kastélyokat környező gazdagon és változatosan kiképzett park. Kútszobrok, mitologikus, allegorikus kőfigurák, faragott vázák, szoborcsoportok díszítették a tereket és utakat. A szobrászatnál is jelentősebb szerepet játszott a kastélyok díszítésében a festészet, különösen a freskó. Legtöbbször a díszterem mennyezetét és falait, valamint a kápolnát borították festményekkel. A szobrászat és festészet pompanövelő szerepét egészítette ki a kastélyok kiképzésében a belső dekoráció, iparművészet. A luxuscikkek egy része, selyem- és papírtapéták, tükrök, csillárok, faberakás, különösen az első időkben külföldön készült, importként került Magyarországra. Világi építészetünk fejlődésében

egyre nagyobb szerepet játszottak a XVIII. sz második felétől a hazai városok. A városi késő-barokk építkezések részben főpapi, főúri, részben polgári eredetűek Ekkoriban alakulnak ki a jellegzetesen késő-barokk magyar városképek (Eger, Szentendre, Sopron). Újabb stílusfázist, a késő-barokkból a copfba, klasszicizmusba való átmenetet képviseli hazai építőművészetünkben Fellner Jakab. Fellner, a hazai késő-barokk legjelentősebb mestere élete túlnyomó részében Magyarországon dolgozott a magyar főpapok, főurak és városok szolgálatában. Főműve, késő-barokk, világi építészetünk legjelentősebb alkotása az egri líceum. Esterházy Károly püspök az Egerben létesítendő egyetem céljaira építtette 1765-85-ben. Fellner alkotásait, az egri líceumot, az ugyancsak Esterházy Károly számára épített pápai plébániatemplomot, a veszprémi püspöki palotát egyaránt egyszerű, de monumentális térképzés, tartózkodó

és józan homlokzati megoldás, a barokk-rokokó formaelemek takarékos alkalmazása, kellemes ritmusú tömegelosztás, a klasszicizmushoz való közeledés jellemzi. A főúri, főpapi építkezések mintaképül szolgáltak a városi polgárságnak is. A városi hivatalnokok, gazdag kereskedők házai szerényebb méretekben, egyszerűbb kivitelben a főúri barokkhoz igazodtak. A kapukat a lehetőségekhez képest gazdagon, oszlopokkal, tartó szoboralakokkal képezték ki, az ablakokat volutás párkányokkal, barokk faragványokkal keretelték. A késő-barokk építészet a XVIII. sz vége felé elérkezett fejlődésének utolsó állomásához A késői feudalizmus világnézete, barokk művészete felbomlóban volt. A haladás útjában álló rendszer művészete már nem tudott létrehozni életerős alkotásokat, és fokozatosan át kellett adnia a helyét a fejlődést és a feltörekvő új osztályt, a polgárságot szolgáló új művészetnek. Az új művészeti

irány, a kezdődő klasszicizmus az építészetben leegyszerűsített formák, klasszikus elemek, dór és ión oszlopok, timpanonok alkalmazását hozta magával. Ezt Magyarországon copfnak szokták nevezni 4 17. REFORMKORI MŰVELŐDÉS MAGYARORSZÁGON SZÉCHENYI ÉS A MAGYAR MŰVELŐDÉS A XIX. sz fordulóján Európában már lezajlott az ún kettős forradalom, amely egyaránt jelentette az angol ipari forradalmat és a francia társadalmi-politikai forradalmat a század folyamán. Európa vált a világgazdaság centrumává. Ugyanakkor az ún perifériák lemaradása a XIX sz folyamán egyre fokozódott. A lemaradó országok, így Kelet-Európa országai is gazdaságilag és társadalmilag egyre inkább függővé válnak. Ezek az országok – így hazánk is – igazán csak 1860-tól indulhat majd el a gazdasági felzárkózás útján, mert ekkor válik lehetővé a nyersanyagok belső feldolgozása, az ipar kialakulása, s a jelentős gazdasági növekedés. A

nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás igénye azonban már az 1790-es években jelentkezett, hiszen a jozefinizmus értelmiségnél is találkozunk reformhajlandósággal, de reformer volt II. Lipót császár is. A magyar nemesség és az udvar kompromisszuma is megvalósulhatott egy ideig, mert gazdasági érdekek így diktálták. A francia háborúk miatt gazdasági konjunktúra hatotta át a magyar mezőgazdaságot, s időlegesen a levantei áruk kereskedelmi útvonala is Magyarországon haladt keresztül. Ebben az időben vált nagyvárossá Pest A kompromisszum mindkét oldalról felbomlott azonban az államháztartás csődje miatt, illetve az 1811es országgyűlést feloszlatták és Ferenc császár Metternich javaslatára abszolutisztikus kormányzási rendszert vezettek be. 1812 után újra fokozódott a szembenállás. I Ferenc abszolutisztikusan kormányzott, országgyűléseket sem hívott össze. A napoleoni háborúk befejeződése után a gazdasági

helyzet jelentősen romlott az országban. Az udvar újabb újoncozást rendelt el, az adó fizetését ezüstpénzben követelte, ami 2,5*-es emelést jelentett. A megyék ellenálltak, és kérték az országgyűlés összehívását Ez végül 1825-ben történhetett meg. Az országgyűlésen a megyei nemesség minden erejét arra összpontosította, hogy megerősítse az alkotmányt. Reformokról nem esett szó, mégis új korszakot nyitott 1825 november 3-án, amikor a követek újra a Tudományos Akadémia szükségességéről beszéltek, felállt egy fiatal, főrangú huszártiszt, s egyévi jövedelmét ajánlotta fel. Így lépett a politikai küzdőtérre az MTA megalapításával gróf Széchenyi István. A bécsi Széchenyi-palotában született, de gyermekkorát nagyrészt a nagycenki kastélyban töltötte. Egyedül vagy ifjúkori barátjával, Wesselényi Miklóssal Londontól Konstantinápolyig bejárta a Keletet és a Nyugatot. A több nyelvet beszélő, nagy

műveltségű főúr gazdag tapasztalatokat szerzett Legjobban Anglia ragadta meg a képzeletét. Amikor nagylelkű ajánlatával megalapította az Akadémiát, Széchenyi egyszerre az érdeklődés középpontjába került. Programját az 1830-ban megjelent Hitel c művében foglalta össze Megfontolt, mérsékelt reformokat hirdetett, központi problémája a hitel biztosítása. Azt tartotta, hogy hitel segítségével modern kapitalista mezőgazdaságot lehetne teremteni. A hitel legnagyobb akadálya azonban az ősiségi törvény volt. (A birtokos nem rendelkezett szabadon ősi földjével, emiatt legfeljebb uzsorára kapott pénzt.) Széchenyi nem félt kimondani, hogy el kell törölni a Nagy Lajos óta fennálló ősiségi törvényt. Széchenyi művében javasolja a robot eltörlését, és szorgalmazta, hogy mindenkinek lehessen földje. A Hitelnek nagy volt a visszhangja, mondanivalója körül hatalmas politikai vihar támadt. Dessewffy József a Taglalat-ban bírálja a

Hitelt, bár sok megfontolandó javaslatot is tartalmazott, hiszen elfogadta az úrbéri terhek örökös megváltása, a szólás- és sajtószabadság gondolatait. A polémia Széchenyi gyors (1831-ben megjelent) és határozott válaszával (Világ vagyis felvilágosító töredék némi hiba s előítélet eligazítására) folytatódott. Ebben a munkájában elsősorban Dessewffy közelítését cáfolta 1832-ben vetette papírra Stadium c. munkáját Törvénytervezetek formájában szisztematikusan összegezte az addig már tárgyalt teendőket. 12 törvény mihamarabbi létrehozását ajánlotta, csak 9-et ismertetett részletese, egy-egy fejezetben. Elméleti programját gyakorlati alkotások egész sorával kötötte össze. Ezek főleg a mezőgazdaság fellendítését és a közlekedés megjavítását célozták. Létrehozta e célból a Magyar Gazdasági Egyletet, illetve megszervezte a lóversenyt. 1 A Duna- és a Tisza-szabályozással, a gőzhajózással a fő

vízi utakat hasznosította. Sokat fáradozott Pest építésén, szépítésén. Megépíttette az első állandó Duna-hidat, a Lánchidat 1832-36-os országgyűlésen már jelen van Kölcsey, Deák és Wesselényi is. Fő céljuk a jobbágyfelszabadítás örökváltsággal (a jobbágy a pénzén megválthassa magát és telkét a feudális szolgáltatások alól). Sikerül Kölcseyéknek kivívniuk, hogy a törvényeket magyarul szövegezzék Az országgyűlés – noha a feudalizmus felszámolását célzó legfontosabb törvényjavaslatok megbuktak – elősegítette az ellenzék, a liberális politika híveinek egységesülését, hogy ezentúl összefogottabban lépjenek föl. Az 1843-44-es országgyűlés fő vívmánya az volt, hogy a magyar nyelv a nemzeti és államélet egész területén jogaiba lépett. Kiterjesztették a magyarnyelvűséget az összes iskolákra és egyetemekre, a közhivatalokra. A nemzeti függetlenségért vívott harc során az országgyűlésen a

rendek ezúttal is eredménytelenül követelték a Partium visszacsatolásának végrehajtását és az uniót Erdéllyel. A reformkori társadalmi-gazdasági és szellemi állapot a művelődésünkre is nagy hatással volt. - Történeti látásmód ötvöződött szociografikus megközelítéssel Eötvös József „Szegénység Irlandban” c. munkájában 1840-ben Létrejött 1825-ben a Tudományos Akadémia. Létrejött 1836-ban a Kisfaludy Társaság, 1837-ben pedig az Athenaeum. 1840-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete közgyűlésén sok történész vett részt. MTA: Első elnöke gróf Teleki József, alelnöke gróf Széchenyi István, titkára Döbrentei Gábor, majd Toldy Ferenc volt. Tagjai: Kőrösi Csoma Sándor, Vásárhelyi Pál, Eötvös József, Horváth Mihály, Reguly Antal, Kazinczy, Berzsenyi, Vörösmarty, Kisfaludy. A tudomány és az irodalom ápolása mellett feladatának tekintette a nemzeti fejlődés, a társadalmi haladás

segítését. Hozzájárult az egységes nemzeti kultúra kialakításához Az Akadémia nagydíjaival is szolgálta a gazdasági-társadalmi fejlődést: 1829-ben Balásházy János „Tanátsolatok” c. műve, 1830ban pedig Széchenyi Hitel-je kapott nagydíjat Kiadói tevékenységet is folytatott. Elindította „Tudománytár” címmel folyóiratát, a Régi Magyar Nyelvemlékek sorozatát, megjelentette a „Népköltési Gyűjtemény”-t és a magyar nyelv első helyesírási szabályzatát (1832). Könyvtára alapításához gr. Teleki József felajánlotta 1826-ban 30 ezer kötetes könyvtárát, így 1844ben megnyitott Vörösmarty „Gondolatok a könyvtárban” c verse ez alkalomból született 1836-ban alakult a Magyar Gazdasági Egyesület, melynek célja kiállítások rendezése, ekeversenyek, gépek bemutatása volt. „Mezei naptár”-at szerkesztettek a parasztgazdák számára, amely 70 ezer példányszámban kelt el. E naptárak szakmai ismeretterjesztő

írásokat, verseket, Magyarország történelmét és földrajzát bemutató cikkeket tartalmaztak. 1842-ben hozták létre az Iparegyletet, vidéken pedig a Védegyletet, amelynek szószólója Kossuth volt. Céljuk az volt, hogy hasznos ismereteket terjesszenek a nép mindazon osztályában, melynek nincs módjában ismeretvágyát másképp kielégíteni. Folyóiratuk a Hetilap volt 1838-ban indult meg a Természet c. folyóirat 1841-ben megalakult a Magyar Természettudományi Társulat, a mai TIT elődje. 1839-ben alakult a Pesti Műegylet, a Pollack Mihály által tervezett Redoute-ban, mely ma a pesti Vigadó helyén állt. A Műegylet képzőművészeti tárlatoknak adott helyett 2 1830-as években írta Kőrösi Csoma Sándor mindmáig egyedülálló munkáját, a tibeti-angol szótárt és nyelvtant, Reguly Antal pedig finnugor nyelvi és magyar őstörténeti kutatásait végezte. A reformkorban készült Fényes Elek „Magyarország geographiai szótára”. Ekkor

élt Jedlik Ányos bencés tanár, fizikus, az elektromotor és a dinamóelv felfedezője. Ő írt elsőként magyar nyelven egyetemi fizikatankönyvet 1850-ben. Petzvai József mérnök és matematikus volt, az első fényképezőgép-lencsék megtervezője. Boyai Farkas és fia, János méltó helyet szerzett az egyetemes matematikatörténetben a nem-euklideszi geometria megteremtésével. Orvostudományunk is nagyot alkotott a reformkorban. Bene Ferenc volt a himlőoltás magyarországi bevezetője. Gruby Dávid volt a XIX. sz első felének legnagyobb hírű orvosa Dumas, Heine, Balzac és Chopin is kezeltette magát vele Párizsban. 1837-ben alakult meg az Orvosegyesület. A század közepére alakult ki az ún. első magyar orvosi iskola, melynek legjelentősebb orvosai Balassa János sebész, aki az elsők között operált Európában érzéstelenítéssel. Tanársegédje volt Markusovszky Lajos. Görgey súlyos fejsebét ők operálták Markusoszky tulajdonosa és

szerkesztője volt az 1857-ben újraindított Orvosi Hetilapnak. Nevéhez fűződik az orvostovábbképzés megszervezése is. Ez az Orvosi Hetilap közölte először írásban Semmelweis világraszóló felfedezését a gyermekágyi láz okáról és ellenszeréről. A korszak kiemelkedő folyóiratai még az Élet és Literatúra, a Honderű, a Regélő és a Pesti Divatlap. 1834-től jelent meg az első magyar néplap Erdélyben Brassai Sámuel szerkesztésében, a Vasárnapi Újság. Az iskolaügy nem fejlődött ez időben, ám jeles pedagógusok ekkor is voltak, mint Vajda Péter, a Természet c. folyóirat megindítója, vagy Tavasi Lajos, aki egyesületet is szervezett a haladó pedagógia népszerűsítésére. Ő indította az első magyar nevelésügyi lapot 1847-ben „Nevelési Emléklapok” címmel, s ő szervezte meg az I. Egyetemes Tanügyi Kongresszust is 1848 júniusában A reformkorban született meg a magyarországi kisdedóvó intézménye. Első kicsiknek írott

mesekönyvünk, Bezerédy Amália „Flóri könyve” c. műve 1836-ban jelent meg A kisdedóvás gondolatának fő támogatói voltak. Brunszvik Teréz és Teleki Blanka A reformkor társaséletének színhelyei is lehetőséget adtak a kultúra, a művészetek, az irodalom pártolására és művelésére. Ilyen volt pl a Vörösmarty asztaltársaságából kialakult Nemzeti Kör, vagy a Fiatal Magyarország Köre (tagjai: Arany, Petőfi, Jókai, Gyulai Pál, Ábrányi Emil, Vajda János, Vasvári Pál, stb). A társasélet színterei voltak a kaszinók is. Az elsőt, a Nemzeti Kaszinót Széchenyi alapította 1836-ban jött létre a Nemzeti Zenede, az első magyar konzervatórium. 1837-ben épült meg a Nemzeti Színház Pollack Mihály tervei alapján (az első években Pesti Magyar Színház néven működött). Ebben az időben csendült fel a kor tipikus zenéje a verbunkos (Lavotta János, és Bihari János). Ez az eredendően tánczene a romantika szellemétől áthatott

muzsikusok kezében elsőrendű nyersanyaggá vált, amelyből – első igazi csúcspontján Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójával – megteremthetővé vált a magyar zene egyik csúcsteljesítménye, a nemzeti opera. 1837-46 között épült a Nemzeti Múzeum. 3 18. KLASSZICIZMUS EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A XIX. sz művészetének legfeltűnőbb jellegzetessége a stílusok gyors váltakozása A leghosszabb életű, a klasszicizmus sem tartott tovább 40 évnél, a romantika 1825-ben virágzott és 1850-re nagyjából elhervadt. A realizmus fénykora kb 20 év, az impresszionizmusé alig 15, ha nem számítjuk bele azokat a törekvéseket, melyek az impresszionizmus eredményeiből új látásmódot eredményeztek. A századvég művészetének képe pedig szinte áttekinthetetlen. A fotografikus naturalizmustól a dekoratív hatásokra törekvő szimbolizmusig mindenféle irányzat megfigyelhető. Az 1789-es francia forradalom a polgári demokratikus eszmék

megvalósítását ígérte a francia népnek. A politikai változások során egyre inkább előtérbe került – mint példakép – a római köztársaság. Az uralomra jutott polgársággal így új korszellem bontakozott ki, a művészetek terén is rendet, szigorú felépítést jelentő klasszicizmus, amely a XVIII. sz utolsó, ill a XIX sz első évtizedeinek művészeti irányzata. Már a XVI Lajos korabeli (ún copf) stílus átvezet a klasszicizmusba A francia művészetben a klasszicizmus gyökerei még a forradalom előtti időkbe nyúlnak vissza. A rokokó arisztokratikus túlfinomultsága utána polgárság gondolkodásmódja a józanabb, egyszerűbb, tisztultabb világ felé fordult. Az ókor utáni vágyakozást táplálta a klasszika-archeológia fellendülése, az 1746-ban megkezdett herculaneumi és pompeji ásatások és Napóleon egyiptomi hadjárata. Az építészetben a klasszicizmus szembefordult a barokk és rokokó pompájával, ragyogásával, és a

görög-római művészet harmonikusan egyszerű formáira törekedett. Így próbálta elérni, hogy az épületek formai szépsége, szerkezeti egyensúlya és felépítésének arányai örökérvényűek, mintegy kánonszerűek legyenek. Az antik művészet követelésével létrejött épületek nagy régészeti tudásról, kiváló harmóniaérzékről tanúskodnak. A klasszicista irányzat célja az volt, hogy az építészetet megszabadítsa az évszázadokon át rátapadt dekorációs sallangoktól. A szerkezet, amelyet a barokk pompaszeretet és díszítőkészség elhomályosított, ismét visszanyerte fontosságát. Az oszloprendeket is igyekeztek eredeti tisztaságukban visszaállítani Az építészet formanyelve lehiggadt, leegyszerűsödött. A római Pantheonéhoz hasonló attikával koronázott, gömbkupolás templomok is elterjedtek. A kastélyok külseje is leegyszerűsödött, s a körülöttük elterülő parkok is egyre inkább a természetes szépséget

hangsúlyozták. A klasszicizmus korában születik meg az igény, hogy gyárakat építsenek. Egyre több középületre van szükség: kórházakra, szállodákra, város- és vármegyeházakra, minisztériumokra, egyetemekre, színházakra és múzeumokra. A középületek külsejét egyenes és szigorú vonalvezetés jellemzi, s a szimmetriát erősen hangsúlyozó timpanonos, oszlopsoros homlokzat. Egyensúly és finom arányok érvényesülnek a belső felépítésben is. Ha több téregységet akarnak magasabb egységbe kapcsolni, a terek ritmusát fokozzák. A kor egyik legnagyobb építészeti vállalkozása volt a londoni British Museum, Sir Robert Smirke monumentális alkotása, az angol építészet görögös irányzatának legfontosabb emléke. Angliágan azonban már a századfordulón sokféle felfogás uralkodott. Itt alakult ki az ún angolkert, mely ellentétben a geometrikusan formált francia kerttel, a növények természetes elhelyezését tartotta fontosnak. A

klasszicizmus szülőhelyének, Franciaországnak legjelentősebb alkotása, Jacques Germain Soufflot Pantheonja úttörő jelentőségű. A párizsi Madelaine-templomot többszöri tervmódosítás következtében csak 1842-ben szentelték fel. A kor legnagyobb francia építésze, Thomes de Thomon Pétervárott dolgozott. Fő műve a Börze épülete, az antik római építészet legjobb rekonstrukciója. A Nagy Péter cár által elindított újjászületési mozgalom vonzotta az európai építészeket Oroszország központjába, Pétervárra. Karl Ivanovics Rossi, olasz származású építész tervezte az egyik legszebb klasszicista teret, a leningrádi Téli palota előtti hatalmas architektúraegyüttest, továbbá számos, a mai Leningrád hangulatát meghatározó épületet, a palotát és színházat. Ugyancsak fontos és jellegzetes épületekkel díszítette Pétervárt Andrej Dmitrijevics Zaharov. Az ún Admirális palotája kiterjedt horizontális

épülettömbjének formálása egyedülálló teljesítmény. A szobrászatban is az ókori művekből merítettek ihletet a művészek. A klasszicizmust a művészeti akadémiák tanították abban a meggyőződésben, hogy újra meglelték a görög művészet elsikkadt titkát, az örökszép megteremtésének csalhatatlan szabályait. Átvették a görög szobrok kifejezési formáit. Az arányok harmóniájára, a körvonalak folyamatosságára és a felületek gondos kidolgozására törekedtek. Témájuk elsősorban mitológiai A költők Vénuszról, Herkulesről írtak, a szobrászok őket vésték kőbe. A kortársakról alkotott szobrok is hasonló szellemben készültek, rendszerint ókori hősök tartásában, öltözetében. A korszak vezető mestere az olasz Antonio Canova volt. Szemlélete a ridegségre hajló antik római szobrászaton nevelődött. Alkotásaiban elsősorban a körvonal zavartalan egyszerűségére, folyamatosságára törekedett, emiatt művei

egynézetűek. Napóleon rendkívüli tisztelettel volt iránta, megmintáztatta vele saját magát, az anyját és nővérét. A német klasszicizmus legjelentősebb alakja, Christian Daniel Rauch el tudott szakadni a korában divatos felfogástól, és Nagy Frigyes berlini lovas szobrával egyik meghatározója lett a XIX. sz emlékműszobrászatának. Európa többi részén is eluralkodott a klasszicista szobrászat, de ez az irányzat éppen archaizáló, egyszersmind elméleti jellege miatt nem hozott létre maradandó értéket. A festészetben is az antikvitás és a cinquecento művészeinek alkotásai inspirálták a festők képzeletét. Nemcsak formákért nyúltak vissza a klasszikus korba, hanem hatalmas kompozíciókon a régmúlt eseményeit is felelevenítették. A XIX sz eleje a historizmus kora A festőnek ismernie kellett a mitológiát, a történelmet, ha érdeklődést akart kelteni a közönségben. De minthogy a görög festészetből semmi nem maradt fenn,

kénytelenek voltak a görög szobrászatot tanulmányozni. Évekig másoltatták az akadémiák festőnövendékeivel az antik szobrok gipszmásolatait, mielőtt élő modellről festhettek. A szabad festőiséget száműzték műveikről. A kor legnagyobb hatású művésze Jacques Louis David volt. A Horatiusok esküje c fő műve a minden áldozatra kész hazafiasságról prédikál. Ábrázolta a francia forradalom egyes fontos eseményét is (A labdaházi eskü), majd Napóleon udvari festője lett, s annak bukása után Belgiumba emigrált. Portréi között sok értékes alkotás is található. Legszebb festménye az elegáns fogalmazású, nemesen formált egész alakos arcmása, mely Madame Récamier-t ábrázolja. Jean Auguste Dominique Ingres David tanítványa volt. Életének jelentős részét Itáliában töltötte A klasszicizmus idején szokásos műfajok mindegyikét művelte. Mitológiai tárgyú képei közül kiemelkedik Homérosz megdicsőülése, Oidipusz és a

Szfinx, továbbá a romantika felé mutató Ossian. Portréi a század legjava alkotásai közé számíthatók. Női aktképein a klasszikus formálást és a természetes koloritot szerencsésen egyesítette. Rajzművészete is kiemelkedő, a görög vázák és Raffaello művészetéből alakult ki stílusa, amelyek a modern grafika első jelentős teljesítményei közé tartoznak. Igen gazdag Oroszország klasszicizáló festészete. A francia mesterek vezetésével alapított pétervári akadémia sok kiváló művészt nevelt. (Oreszt Adamovics Kiprenszkij fő műve Puskin arcképe) Az empire bútorok építészeti elemek utánzásával készülnek. Az asztal görög oszlopokon áll, vagy szfinxek tartják, s a pompeji ásatásokból ismert füzérek díszítik. Az óra rendszerint alabástrom oszlopos, bronzveretes, római stílusú ékítményekkel. A kerámia területén jelentős volt Wedgwood híres angol keramikus találmánya, a keménycserét. Nálunk a regéci (1810)

és a herendi (1837) porcelángyárakat alapították ekkor. Magyarország: Magyarországon a reformkor nagy társadalmi és politikai küzdelmeiben méltó helyet kapott a művészet is. A nemzet kulturális újjászületésének kiteljesedését várták tőle A legnagyobb építkezések színhelye Pest-Buda volt. 1808-ban megalakult a Szépészeti Bizottság József nádor vezetése alatt, s egymás után épületek a klasszicista stílusú középületek, polgári lakóházak. Ebben az időben született vidéken sok vármegyeháza és kúria is. Hazánkban megfigyelhető volt, hogy a XVIII. sz végén többféle módon lép fel a klasszicizálódás, így érdekes eltéréseket mutatnak azok a fontos épületek is, amelyek 1800 körül keletkeztek. (Ilyen a székesfehérvári püspöki palota, a debreceni Nagytemplom és a pesti evangélikus templom, melyek a századfordulón épültek.) A pesti evangélikus templom a városban frissen letelepedett Pollack Mihály alkotása.

Bécsi, majd milánói tanulmányai után érkezett ide. Fehér és arany színben tartott belső tagolása finom arányaival, gondosan megmunkált részleteivel a korszak egyik legnemesebb belsőépítészeti alkotása. Visszafogottan dísztelen homlokzatát később Hild József látta el hangsúlyosabb kiképzéssel. A debreceni Nagytemplom Péchy Mihály alkotása. A Nagytemplomhoz járul a református kollégium épülete. Ez is Péchy műve és jellegzetessége, hogy a késő barokk súlyos tömegességét egyesíti a korai klasszicizmus ünnepélyes nyugalmával, amit főleg méltóságteljes oszloprendjének köszön. Pollack Mihály vezetése alatt került kivitelre a pesti Nemzeti Színház hatalmas épülete (1808-12). 1829-32 közt építi Pollack a Német Színházhoz a Duna-part felől csatlakozó Vigadó épületét, amely egyik fő művének tekinthető. A bútorok jó részét is Pollack tervei szerint készítette egy pesti asztalosműhely, a Vogel bútormanufaktúra.

Városi házépítés e korai évtizedekben is folyt, nagyobb jelentőség nélkül és így nem meglepő, ha ezekből az egyszerű házakból alig maradt ránk valami. 1810 után már több emeletes, igényes, tiszta klasszicizmust képviselő épületek valósulnak meg Pesten. Közöttük a ma is álló Szemerédy-ház (Apáczai Cs. J u 3) szép bejárati csarnokával és maszkfejes záróköveivel emelkedik ki. 1820 körül és után megnövekszik az építési kedv, részesévé válik annak a minden téren megfigyelhető lendületnek, amely az 1825-től összeülő, ún. reformországgyűlések előzményeinek volt köszönhető Ez a nagyarányú építési tevékenység nagyjában egységes ütemben és felfogásban folyik a Pestet 1838-ban sújtó árvízig. Ennek tapasztalatai alapján nemcsak árvízvédelmi intézkedéseket próbálnak tenni, hanem az épületek szilárdságát is jobban figyelembe igyekeznek venni. A nemesi építtetők városi palotái közül elsősorban

Pollack alkotásai méltóak említésre, pl. az 1817-ben épült Almásy-Zichy-palota (Szép u. 6), amelynek gazdagon tagolt bejárati csarnoka, a sajátos konkával boltozott udvarral és az előcsarnokból nyíló lépcsőházzal magas téralkotó képességét mutatja. Ugyancsak tőle származik a volt Festetich-palota. Hild palotái közül a Kossuth L. u 5 sz alatt áll a kétemeletes Cziráky-palota, valamint a József tér 8 sz. alatt állt volt Almásy-palota emelkedik ki Pollack fő műve és egyúttal a magyar klasszicizmus legkimagaslóbb alkotása a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837-46). Ez időben Európa szerte épültek múzeumépületek A magas, lépcsős talapzaton álló, kiemelt középrizalitot díszítő nagy oszlopcsarnokon át a bejárati csarnokba lépünk, innen a lapos kupolával fedett, nyitott kerek csarnokba. Ez adja az átvezetést az eddig a homlokzattal párhuzamosan húzódó térrészek és az emeletre vezető főlépcső tengelye közt. A

főemeleten az érkező a római antik épület mintájára Pantheonnak nevezett, fülkékkel gazdagított és opeionos kupolával fedett kerek terembe lép, melynek ünnepélyessége és térhatásának szépsége előkészít a homlokzattal párhuzamosan elhelyezett díszterem szépségére. A Pantheon-terem mindkét oldalán kiállítási termek nyílnak, míg az udvar felőli oldalt kényelmes szélességű folyosó tölti ki. Másféle művészi alkat Hild József. Minden építészeti típusban jeleskedett, s nagyszabású egyházi alkotásokat hagyott hátra. Késői éveiben a romantikus építészet hívévé szegődött Hild számos kastélyon is dolgozott. Egyik fő műve a csákvári Esterházy-kastély, nagyigényű főúri rezidencia. Kisebb kastélyai közül a gyömrői Teleki-kastély emelkedik ki Hild munkásságának egyik legfontosabb fejezete az egyházi építészet területére esik. Nagy építkezései közül csak az egri székesegyház tekinthető teljes

egészében saját művének. A szentélyt övező tornyok már a romantika felé mutató fogalmazása egy állandóan kereső és újító szellem megnyilatkozása. A görög kereszt alakú belső tér óriási oszlopsora, amelyen a négyzet nagy és az utána következő térszakaszok valamivel alacsonyabb félkupolája nyugszik, nagyszabású, bár kissé hideg összbenyomást kelt. Mégsem az egri székesegyház, hanem az esztergomi vált Hild híres művévé, noha csak a munka elején vett részt benne. 1822-ben Kühnel Pál terve szerint kétoldalt kanonoki házak sorával szegélyezett dombon emelkedett volna a székesegyház, amelynek munkálatait 1824-39 közt Páckh János Albert vezette, akinek váratlan halála után vette át Hild a félig kész művet. A távlati hatások iránt rendkívüli érzéke vezethette arra, hogy az alapjában kissé széthúzott tömegekből álló épületet oszlopsorral övezett, magas dombon nyugvó, hatalmas kupolával koronázza, ami

által a székesegyház páratlan hatású körvonallal bontakozik ki a távolból. Hild műve a nyugati, hármas tagolású, finoman képzett homlokzat is. A belső tér kissé hangosan ünnepélyes díszítését, valamint a hatalmas homlokzati oszlopcsarnokot már Hild halála után fejezték be, feltehetően nagyjában az ő tervei szerint. Alaprajzi elgondolásával legérdekesebb alkotása a lipótvárosi bazilika, amelynek terve szoros rokonságot mutat Bramantenak a római Szent Péter székesegyházhoz készített tervével. Mint ott is, itt is bonyolulttá vált a főhomlokzat megoldása, és ezért a Hild tervei szerint 1851-ben megkezdett építkezés sokat változtatott kivitelben. Hild halála után a bazilika beomlott, és így Ybl megerősítette a kupolát tartóoszlopokkal. 1905-ben fejeződött csak be Kauser Lipót közreműködésével A sok világi, köz- és magánépület mellett kisebb-nagyobb templomok is épültek ezekben az évtizedekben az ország egész

területén. A polgári társadalom igényeivel fokozódik az ipari és műszaki rendeltetésű épületek száma. A korszak mérnöki tudását dicséri a hortobágyi kőhíd (1827-33) Povolny Ferenc és Litsmann József műve. A főmű mégis a budapesti Lánchíd, a függőhidak egyik legszebbike. Széchenyi István szorgalmazására építették a vasszerkezetekben járatos angol mérnökök William Tierney Clark készítette, a kivitelt pedig Clark Adam vezette. Az utóbbi tervezte a budai Várhegyet átfúró alagutat is 1857-ben Az 1848-tól 1867-ig terjedő időszakot stílusként általában a romantika jellemezte. Az építészetben a középkorias stílusok, valamint a keleties egzotikus elemeket, a mór és iszlámból vetteket kedvelte. Ezek jelentkezése és a klasszicizmus mellett erősödő fellépése már a század első felében is megfigyelhető volt. A hazai építészek sorából két egyéniség emelkedik ki tehetségével, miként a megelőzőben Pollack Mihály

és Hild József. E két nagy építész Feszl Frigyes és Ybl Miklós Feszl szemben áll a klasszicizmussal és olyan keleties-népies elemeket alkalmaz új, sajátosan magyar építészete kialakulásában, mint a fő művében, a Vigadóban (1859-65) valósított meg. Az 1849-ben szétbombázott Pollack-féle Vigadű-épület újjáépítését a megmaradt alapfalakra építette Feszl. A másik kimagasló mester Ybl Miklós. Korai művei közül a Múzeum krt 7 sz alatti Unger-ház ma is álló, velenceies gazdagságú épülete említhető. A ’60-as évek végétől az érett reneszánsz formáit kedveli inkább. Ebben a felfogásban épül főműve, az Operaház is (1875-84) Ünnepélyes pompájához hozzájárulnak a homlokzatát díszítő, a kor legjobb szobrászaitól származó monumentális ülőszobrok, valamint a belsejét díszítő Székely Bertalan- és Lotz Károly-festmények. Ugyancsak fontos műve a lipótvárosi bazilika, melyet Hild kezdett el 1851-ben. Ybl

kissé franciás stílusban tervezi át a bazilikát. Halála után Kauser Lipót fejezi be Ybl munkásságának koronáját a budai Királyi palota átépítése jelentette, amelynél barokkos formákat alkalmaz. Szobrászat: A tartózdkodó magatartást és ízlést bizonyítja az is, hogy még kimagasló középületeinket sem kísérte gazdag és költséges szobrászi dísz. Főúri építkezéseknél, világiaknál és egyháziaknál egyaránt, előnyben részesítettek külföldi mestereket. Ezek közül különösen sokat foglalkoztatták Klieber Józsefet, a bécsi akadémia szobrász professzorát. Klieber a pannonhalmi könyvtár dísztermébe királyszobrokat, a budapesti Festetich-palota bejárati csarnokába pedig mitológiai alakokat készített. Gondos, de kissé üres mintázása látszólag megfelelt megbízói klasszikus nyugalomra vágyó felfogásának. A hazai fejlődésbe lényegesen szorosabban belenőtt szobrász a velencei Marco Casagrande volt. Ő

készítette az egri székesegyház aránylag gazdag szobrászi díszét, ami az attikaalakok, valamint a feljáró mellett elhelyezett monumentális szobrokon kívül a templombelső 28 falmezejét tölti ki, Krisztus életéből vett jelenetekkel. A síremlékszobrászat terén gazdag munkásságot fejtett ki Huber József. Gondos mintázás, átgondolt és óvatos alakfelépítés jellemzi néhány alaptípusra visszavezethető gyászoló alakjait, lepellel burkolt, urnára támaszkodó, esetleg fáklyatartó figuráit. A legnagyobb munkásságú szobrász Dunaiszky Lőrinc. Oltárszószékek készítése jelentette egyik specialitását. Ezek azonban csekély szobrászi munkára nyújtottak alkalmat Költségkímélés céljából szívesen faragta szobrait fából, majd gipszfestékkel vonta be őket, akár a barokk korban. Ezek sorából a legismertebb a krisztinavárosi plébániatemplom női szentjeinek sora. Ferenczy István szintén rendkívüli szobrász volt. Úgy

vélte, hogy önálló magyar szobrászatot kell megteremtenie, olyant, amely csak magyar földből fakad és amelyhez nem szolgáltatnak előzményt a korábbi szobrászi alkotások. Pásztorlányka c művét 1822-ben készítette Rómában Ferenczy örökében igazán csak Izsó Miklós lépett. A ’60-as évek során itthon kiállította Búsuló juhász szobrát, amelyről méltán állította, hogy ez az első népéletből vett tárgyú magyar szobor. Műtermében egész sor népi alakot és csoportot mintázott agyagban, amelyet kiégetett (Részeg paraszt, Cigányzenészek). Művészi képzelet két gondolatkörben forgott Egyik a köztéri monumentum volt, a másik a magyar népélet jelenetei. Majdnem minden kitűzött köztéri szoborpályázaton részt vett, de csak Debrecenben sikerült a Csokonai-emlékmű megbízását elnyernie. Pesti emlékünk, a Nereidák kútja a Ferenciek terén szintén ez időben készült Uhrl Ferenc által. Festészet: A század első

negyedében dolgozó, többnyire díszletfestőből táblafestővé vált festők sorából emelkedett ki Kisfaludy Károly. Igazi festői tevékenysége csak néhány évre terjed, a Tatárok Magyarországon c drámája sikere után (1819) inkább az irodalomnak él. Az a néhány kis méretű táblakép, amely holdfénynél vagy viharban ábrázol tengerparti romokat, erősen eltér a hazai festészet felfogásától. Ez a sajátos feszültség, a fantáziát izgató témaválasztás, a rejtélyesség és veszély érzetének felkeltése a romantika felé mutat. Valószínű azonban, hogy Kisfaludy igazában nem romantikus Erős érzéke a színpadiasság iránt, jártassága a késő barokk festészetben adta az ihletet, s nemegyszer közvetlen mintaképek meghatározását tette lehetővé. Az első hazai festő, akinek sikerült a társadalmat valóban megnyerni, Barabás Miklós volt. Ő az első nálunk, aki megélt festészetéből. Főként arcképeket festett, illetve

metszett Az 1848-as eseményeket előkészítő szellemi életnek szinte minden szereplőjét megörökítette, ha nem festményben, akkor litográfiában. Portréinak beállítása nem sok változatosságot mutatott Öregkorában festett műve, a Bittóné arcképe c., finom színharmóniájával is ezt bizonyítja nem sok sikerrel próbálkozott meg a csoportarcképpel, valamint az életképpel. Ez utóbbiak közül legismertebb a Vásárra induló román család c. Tájképein élethű és mégis emelkedett ábrázolását nyújtja az alföldi tájnak, amint azt olykor alkalmazott festményként, cégtáblaként készült tájrészletei is mutatják. 1842-ben több vázlatot készített a Lánchíd alapkőletételéről. Főleg az első fogalmazás először emel fontos köznapi eseményt a történelmi festészet magaslatára. Barabás munkásságáról pontos és színes olvasmányt nyújtó naplót vezetett, amelyben szinte minden munkájáról beszámolt. Barabással szoros

barátságban állt a korszak legnagyobb tájfestője, id. Markó Károly Feltehetően 1830 körül készítette Visegrád c., máig legismertebb képét A jól és következetesen kivitelezett felülnézet, a ragyogó világítás és árnyjáték a valósághű képet kiemeli a korszak és a később Markó által is kedvelt, ún. ideális tájképeinek sorából Az arckép- és életképfestők legkiválóbbja Borsos József volt. megkapó érzékletességgel, alapos festői tudással, amelyet főleg a bécsi akadémián sajátított el, dolgozott. Ő közvetítette hozzánk a kor igényének annyira megfelelő, bensőséges hangulatú és érzelmes tárgyú életképet. Szerencsés esetben erőteljes jellemábrázoló készsége, feszes képszerkesztése már-már monumentális hatású műveket alkot. 19. ÖNKÉNYURALOM ÉS KIEGYEZÉS KULTURÁLIS ÉLET A KIEGYEZÉSTŐL A SZÁZADFORDULÓIG MAGYARORSZÁGON. Az 1848-49. évi szabadságharc vereségét az ellenforradalom nyílt

diktatúrája, az abszolutizmus követte Az 1848-as forradalom eredményeként Magyarországon a feudalizmust a kapitalizmus váltotta föl, ha a forradalom befejezetlensége következtében a kapitalista fejlődést jelentős feudális maradványok korlátozták is. A jobbágyfölszabadítás után a kapitalista társadalmi viszonyok váltak uralkodóvá, de a tőkés termelés feltételei a mezőgazdaságban nem lettek azonnal uralkodóak. A földbirtokosok nem rendelkeztek elég tőkével, nem biztosította ezt számukra az abszolutizmus által végrehajtott kármentesítés sem, s a fönnmaradt jelentős feudális maradványok megléte is a tőkés termelésre való lassú átmenetet eredményezte. Az 1849-67 közötti korszakot az abszolutizmus erői és a néptömegek közötti éles harc jellemezte. A magyar uralkodó osztály felső rétege, az arisztokrácia jelentős része, az „ókonzervatívok” szívesen visszatértek volna az 1848 előtti állapotokhoz, de háttérbe

szorultak a birodalmi centralizációs politika következtében. A középnemesség, az 1848-as szabadságharc vezető ereje, 1849 után már nem volt hajlandó az aktív küzdelemre a Bach-rendszer ellen, elutasította a forradalmat, s maga is mindinkább konzerváló erővé vált, de nem rokonszenvezett az abszolutizmussal, hanem a kivárás, a passzív rezisztencia álláspontjára helyezkedett. A Habsbrug-birodalom ereje 1859-ben jelentősen megrendült, s kormányzati válság alakult ki. Ugyan a válság elmúltával az abszolutizmus helyreállt, de már nem tudta hosszú ideig föltartóztatni a birodalom szélesedő válságának újabb kirobbanását, mely 1866-ban következett be. A fenyegető néptömegek és a nemzetiségek egyre erősebb elszakadási törekvései ellen összefogott az osztrák burzsoázia és a magyar nagy- és középbirtok, s az 1867. évi kiegyezéssel, a polgári forradalom korszakának felülről történő lezárásával, a dualizmus

megteremtésével konszolidálta a burzsoá rendet a Habsburg-monarchiában. A kiegyezés a politikai konszolidáció révén utat nyitott a tőkés gazdasági fejlődés meggyorsulásának, a polgári állam kiépítésének, a társadalom polgári átalakulásának. A technika, a gazdaság fejlődése, a társadalmi változások, a polgárosodás folyamatának előrehaladása következtében az életformában, az életviszonyokban is jelentős átalakulások történtek. A magyar polgári fejlődés legfontosabb tendenciáit az osztrák uralom is kénytelen volt 1849 után figyelembe venni. Osztrák rendeletek újraszabályozták a tanügyet (1850), az ősiség eltörlését (1852), az úrbéri kérdést, a sajtórendtartást és az egyesületek életét (1852). Az tanügyet szabályozó rendelet minden magyar településen kötelezővé tette az iskolaállítást, a 6-12 évesek iskoláztatását. Viszont minden eszközzel meg akarták semmisíteni a magyar kultúrát és nyelvet. A

hivatalos nyelv újra a német lett. Tanári oklevelet magyar anyanyelvű pedagógus nem kaphatott Az üzletek feliratait átfestették németre. Ezzel persze azt érték el, hogy újult erővel indult virágzásnak a magyar kulturális élet, irodalom, képzőművészetek, zene. A nagyszámú emigráció világszerte terjesztette a magyar ügy igazát és ezzel együtt a magyar kultúrát. Szerepet játszott ebben a világot járó Liszt Ferenc is. Az 1850-67 közötti években a vasútépítés és a gőzhajózás az, ami igazán jelentős. 1851-ben már 51 gőzhajó járt a Dunán. 1864-ben 134 Megnyílik Budapest-Bécs, Újszőny-Győr- Bruck-Bécs, Budapest-Debrecen. Miskolc-Kassa, BudapestNagykanizsa, Budapest- Salgótarján, Sopron- Kanizsa vasútvonal (1861-ből származik a dal: Megy a gőzös Kanizsára). A műszaki tudományok általában lendületesen fejlődnek. Ennek sok között egyik oka, hogy a börtönökből 1855 után kikerülő volt honvédtisztek és azok fiai

tömegesen lépnek műszaki pályára. 1 Műszaki téren legnagyobb eredmény, hogy Jedlik Ányos bencés szerzetestanár 1861-ben feltalálta a világ első dinamóját. Világraszóló jelentőségű e korszakban Semmelweis Ignác orvos munkásság, aki 1858-ban tette közzé tanulmányát. Az 1850-es évektől jelentek meg hazánkban azok az apácarendek, amelyek a leánynevelésben segítségre voltak a középrétegű családoknak (Angol kisasszonyok, Miasszonyunk Iskolanővérek). Ezen időszakban növekedett a felsőfokú képzésben résztvevők száma is. A lapok száma 1867-re 200-ra nőtt, köztük jelentőssé válta Pesti Napló, a Pesti Lloyd, a Vasárnapi Újság, az Orvosi Hetilap, a Budapesti Szemle és az Üstökös élclap. Az egyesületek életét szabályozó 1852-es rendelet alkalmazása sajátos logikát mutatott. Az újraengedélyezési procedúrára kényszerített egyesületek közül viszonylagos engedékenységet tanúsított a falusi, az egyházi, a

gazdasági és bizonyos művelődési szervezetekkel szemben. Olvasókörök, katolikus legényegyletek, gazdasági egyesületek, később még honvédegyletek működését is engedélyezte, de a városi értelmiségi szervezeteket 1859-ig vagy nem engedte működni, mint a Kisfaludy Társaságot, vagy működésüket szigorúan ellenőrizte. A városok társadalmi közéletében ebből következően fokozott szerepet kaptak a színházak, amelyek közül ekkor kapott új kőépületet a miskolci (1857), a budai (1861), a debreceni (1865), a pozsonyi (1866). A magyar kultúra fellegvára a MTA székháza is 1865-ben készült el és került felavatásra. Az egyesületek számát, szakmai szerepének hangsúlyát jelentősen megnövelte először az 1872-es, majd az 1884-es ipartörvény, amely egyrészt eltörölte a céheket, másrészt ipartestületek alapítására késztette elsősorban a mestereket, több helyen a legényeket és az inasokat is. Az 1890-es években működő 934

olvasó- és népkör mellett a falvakban demokrata-, népoktatási körök, katolikus legényegyletek, különböző felekezetek szerint elkülönülő nőegyesületek működtek. A városi népesség művelődését az egyes szakmák: nyomdászok, könyvkötők, gőzmolnárok, cipészek, szabók, asztalosok, stb. önképző köreiben folyó tanfolyamok mellett jelentős énekkari és testedzési tevékenység egészítette ki. Az országos jelentőségű 22 kulturális egyesület-típusból fontosak voltak speciális cél- és szervezeti rendszerükkel, eszközeikkel az Eötvös József által ösztönzött Népnevelési Egyletek, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, Az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyesület és a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, melyek 1880-90 között alakultak. Az 1867/12. tc a kiegyezésről megnyitotta a lehetőségek sorát arra, hogy Magyarország különböző társadalmi osztályai és rétegei szélesebb

körben részesedhessenek a kulturális ellátás lehetőségeiből. A korszak meghatározó törvényei az 1868/38 tc. a népoktatásról és az 1868/44 tc a nemzetiségekről voltak. Ezek a törvények Európában elsőként deklarálták a polgárok művelődésének tartalmi, nyelvi, nemzetiségi, vallási, intézmény-fenntartási jogait, kötelezettségeit és szabadságát. A Deák Ferenc és Eötvös József munkálkodásának eredményeként létrejött 1868/44. tc úgy rendelkezett, hogy bárki anyanyelvén képviselhette ügyeit a bíróságon, a törvényhozásban, a hatóságok előtt. Semmiféle hivatal nem volt elzárva a nemzetiségek elől. A szintén Eötvös által kidolgozott 1868/38 tc, ami az iskolákat, az egész oktatásügyet állami felügyelet alá helyezte, elrendelte állami tanítóképző intézetek felállítást, kimondotta, hogy minden növendéket anyanyelvén kell oktatni. Iskolák, főiskolák, egyetemek létesültek. Eötvös József, mind

1848-ban, mind 1867-ben a művelődésügy minisztere, kiváló költő, regényíró és tudós. „A XIX század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra” című, 1851-ben Bécsben kiadott államelméleti tanulmányában az elsők között foglalkozott a polgári demokrácia, a szocializmus és a kommunizmus eszméinek összehasonlító elemzésével és bírálatával. 1867-1900 között felsorolhatatlanok az építkezések, hidaktól a kontinens első földalatti vasútján át a nagy gyárakig, üzemekig és bérpalotákig. Kórházak, iskolák, egyetemek, színházak épülnek szerte az országban. Különösen jelentős a színházépítés és a színházi kultúra Magyarország területén ez időben jóval több színház épül és színtársulat létesül, mint Ausztriában. Ez a magyar nyelv és kultúra 2 terjesztésének fontos eszköze. A színházi kultúra alapozza meg azt a következő korszakban beérő eredményt, hogy a magyar színműírók

világviszonylatban keresett művészek állnak. A hetvenes évek Blaha Lujza és Jászai Mari sikereinek kezdete. A színész ekkor válik társadalmilag megbecsült, közéleti egyéniséggé. A színházaknak felbecsülhetetlen szerepük van a magyar nyelv gyors és hatásos elterjedésében. A színházak műszaki kivitele is korszerű. Ilyen az Operaház, akkor egyedülálló műszaki berendezéseivel. Ilyen a Nemzeti Színház, melyben 1882-től villanyvilágítás van, Temesvárott 1884-től, de ott – először az európai kontinensen – az egész városban bevezették a villanyvilágítást. A könyvkiadás nagyot fejlődik. Számos kiadóvállalat alakul A Pallas létrehozza a máig legjobb magyar lexikont. Napilap több jelenik meg, mint Bécsben vagy Londonban 1867-90 között a szabadoktatás közművelődési formái kialakultak, ismeretpótló, esztétikai élményszerző funkciói sokszínűvé váltak. A táguló horizontú társas művelődésben megjelentek az

egyéni, a helyi gondokon túli közös érdekek. Ez egyrészt az azonos jellegű közművelődési egyesületek összefogási, integrálódási szándékát növelte, másrészt a helyi, a rétegjellegű művelődési közösségek tevékenységében felismert társadalmi gondok országos, politikai szintű képviseletének szükségességét jelezték, amit a munkásság és az agrárproletárok érdekképviseletét vállaló pártok programjaikba be is építettek. 3 20. A ROMANTIKA FESTÉSZETE EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A HISTORIZMUS A polgári liberális forradalmak nyomán kialakult az új értelemben vett polgárság, mely a XIX. sz-i művészetre döntően rányomta bélyegét. A XIX sz-ban egymástól függetlenül fejlődik az építészet, szobrászat és festészet. Ez utóbbi jut egyre nagyobb szerephez, talán mert leghamarabb tud reagálni az élet gyors változásaira. Míg az építészetben romantikus és eklektikus irányzat követi egymást, a

festészetben csaknem párhuzamosan fejlődik a romanticizmus, historizmus, naturalizmus, realizmus és impresszionizmus. A romantika a XIX. sz elején mint irodalmi stílus született meg, majd a zenében és a képzőművészetben is jelentős szerephez jutott. Az egyéniség szabad érvényesülésének és a művészet szabadságának jelszavával üzent hadat a klasszicizmus szabályokhoz kötött rendszerének. A romantikus alkotások az érzelmek hangsúlyozásával hatnak, néha szentimentálisak, szívesen ábrázolnak allegorikus alakokat, s a hősi múlt lelkesítő példáiból merítenek témát. A nemzeti érzés természetéből fakadt, hogy felkutatta és értékelte a népi hagyományokat is, s ezzel kapcsolatban más tájak, már népek kultúrájára terelte a figyelmet. A romantikusok is keresték a maguk őseit, innen magyarázható vonzalmuk az értelmezésük szerint szertelen gótikához és a szenvedélyes, túlzásra törekvő barokkhoz. A történelmi múlt

iránti érdeklődés éppúgy szabállyá, rutinná lett, mint ahogy más stílusok is megmerevedtek és kialakították a maguk receptúráját. Így jött létre a romantikán belül a historizmus, a múlt utánzására, újraélesztésére való törekvés. A romantika és a historizmus festészetének kezdetei a XVII. sz-i holland tájéképek alkotóihoz vezethetők vissza (katasztrófafestészet). A svájci származású Johann Heinrich Füssli kiábrándulva az antik művészetet követő irányzatokból Angliába költözött, ahol Shakespeare műveinek hatására fantasztikus kompozíciók, rémlátomások, nyomasztó álomképek megfestésével foglalkozott. Minden valószínűség szerint nagy hatással volt Francisco Goya művészetének alakulására. Goya az ódivatúnak számító olasz mester mellé szegődött, s tőle tanulta meg a késő barokk könnyed előadásmódját. Több freskója közül a legjelentősebb a Madrid külvárosában lévő San Antonio de la

Florida-templom falképe. ezen a külvárosi embereket, sőt utcalányokat örökítette meg, eddig nem ismert technikai könnyedséggel (a színeket szivaccsal vitte fel a vakolatra). A kegyetlenkedések iszonyú enciklopédiája a Desastros de la Guerra (A háború borzalmai) c. grafikai sorozata, melynek első fele a franciák kegyetlenkedéseit és a spanyolok hősi partizánharcát örökítette meg, míg a második része a reakció győzelmét, a kegyelet nélküli temetéseket és a népet megtévesztő hazug alkotmányt leplezte le. Két más jellegű, nagyszerű képe a Ruhás Maya és a Meztelen Maya, mely az erotika formájában fejezi ki az élet szépségét és izgalmát. A legnagyobb romantikus festőművész Eugéne Delacroix volt. Dante bárkája c nagy képén víz és a benne fuldokló figurák, s egy ingatag csónak látható. A csónakban álló két figura, Vergilius és Dante azt fejezik, ki, hogy a művészet a köznapi élet szörnyűségei fölé emeli az

embert, biztonságot és célt ad. Delacroix fiatalkori tevékenységéenk utolsó nagy alkotása a Szabadság vezeti a népet c. nagyméretű kompozíciója, melyben az 1830-as párizsi forradalomnak állít emléket. A szabadság allegorikus figurája modern öltözetű hétköznapi embereket vezet egy barikád elfoglalására. A humor szatírába csap át a romantika legnagyobb grafikusának, Honoré Daumier-nak a működésében. A kiváló karikaturista, a maró gúny és szatíra mestere volt Bár korának történeti eseményeit örökíti meg, mégis egészen más világ tárul elénk. Kevés vonallal, csak a lényeget hangsúlyozva adja elő mondanivalóját. Ő a polgárok és az elnyomottak sorsát kíséri figyelemmel Híres képe a Mosónő. 1 Goya és Delacroix fellépésével nem tűnt el az édeskés polgári és a száraz akadémikus festészet. Az akadémizmus legmélyebben Németországban hatott. Ennek az irányzatnak képviselői elszakadtak az élettől, a

természettől, az emberiség valóságos problémáitól, és a régmúlt idők letűnt világát idézgették képeiken. A német romantika úttörői Kaspar David Friedrich és a római San Isidoro-kolostorban összegyűlt ún. nazarénusok voltak, akik jámbor érzülettel igyekeztek a Raffaello előtti idők festészetét visszaálmodni. Képeiken valamennyi alak eszményien idealizált Szándékos aszketizmusukban letompították a színeket. Klasszicizmus, romantika, polgári naturalizmus és realizmus egyidőben, egymás mellett virágzott. Ugyanakkor kialakulóban volt egy olyan irányzat, amit „szabad festőiség” névvel jelölhetünk. Egyes művészek kiléptek az akadémiák termeiből, a homályos szobákból a napfényre, az erdő és mező ragyogó színpompájába. Innen az irányzat elnevezése: plein air, vagyis a szabad természetben való festés Magyarország: Az általános fejlődésből a magyar festők sem maradtak ki, sőt a legelsők közé emelkedtek

technikai tudásuk, színérzékük és mondanivalójuk segítségével. A magyar romantika és historizmus a német befolyás ellenére sajátos, egyéni útra lépett. Ennek egyik oka, hogy a klasszicizmus és romantika egyszerre, egymással összefonódva jelentkezett. Az íróként ismert Kisfaludy Károly volt a kezdeményezője a magyar romantikus festészetnek (ld. klasszicizmus) A magyar romantika legnagyobb művésze Madarász Viktor volt. Hosszú éveket töltött Párizsban, ahol – bár elsősorban a dokumentatív historizmus hatása alá került – megérintette Delacroix művészetének nagysága is. Zrínyi Péter a fogságban az első itt festett kép, amely jól mutatja a fényhatások és a mozdulatok kifejező ereje iránti érzékét. 1859-ben elnyeri a párizsi Szalon nagydíját a Hunyadi László siratása c. allegorikus művével, melyet egy esztéta magyar pietának, vagyis a mártírjait sirató nemzet ravatalának nevezett. Zrínyi és Frangepán a

börtönben. c képe a történelmi festészetben ritka lélekábrázolás remeke, művét bonyolult világítási problémák megoldásával gazdagította. Utolsó jelentős műve, a befejezetlen Dózsa népe c. festménye Az éjszaka bizonytalan fényénél Dózsa tetemét hívei leemelik az akasztófáról. Fájdalom és rettegés fűti át az alkotást A német historizmus befolyása és a maradi hazai ízlés egyaránt korlátozta az egyik legnagyobb magyar festőművész, Székely Bertalan munkásságát. Rendkívül sokoldalú festő volt, műfajának minden ágazatát művelte. Fő művei a magyar történelem nagy pillanatait megörökítő historizáló kompozíciók, mint II. Lajos holttestének megtalálása, Egri nők, V László és Czillei Művészi értéke azonban nem ezekben a képekben, hanem portréiban (Önarckép) és expresszív erejű, bravúrosan felrakott vázlatszerű műveiben nyilvánul meg (Táncosnő). 1880-tól monumentális falképeinek sorozata

foglalkoztatja. Az Operaház, a pécsi székesegyház, a kecskeméti városháza nagyméretű kompozícióin mindinkább megszabadul a korábbi súlyos, nehéz formáktól. Erre a Vérszerződés a legjobb példa Festői fejlődésének utolsó állomását a vajdahunyadi várkastély számára készített, befejezetlen falképsorozata alkotja, amely már a szecesszió nyitányához sorolható. A nagy tehetségű Benczúr Gyula a hatalmas történelmi pannók és reprezentatív portrék mestere. Benczúr első műve: Hunyadi László búcsúja, a történelmi festészet kissé szentimentális, de nagy művészi készséggel hatásosan előadott példája. Képszerkezet, perspektíva és a festői előadásmód minden készsége egyesül nála. Működésének fő területe az arckép Ezek sorában családtagjairól festet bensőséges és megkapó műveken át a hivatalos, olykor dölyfös arckéig ível változatos munkássága. Híres műve a Budavár visszavétele. A romantikus

realisták közé sorolják sötétbarna alapból előragyogtatott színekkel festett, feszültséggel s mély érzéssel telített művei alapján Munkácsy Mihályt. Korán árvaságra jutva, az akkori nehéz körülmények miatt gyámja asztalosinasnak adta, s innen küzdötte fel magát a vándorfestő. Bécsben, 2 majd Münchenben tanult, majd Párizsba került. Megigézte Courbert művészetének komolysága, ill Leiblnek újszerű festésmódja. Ennek hatására festette első jelentős művét, az Ásító inast, melyben kamaszéveinek nyomorúságára emlékezett. Siralomház c képével díja nyert 1870-ben a párizsi Szalonban. Néhány éven át a magyar parasztok és a külvárosi proletárok életéből vett jeleneteket festett Házassága és a párizsi művészeti viszonyok egyaránt részesek abban, hogy elfordult a romantikus szenvedéllyel gyakorolt kritikai realista festésmódtól. Világsikert ért el a Milton c festményével, majd a Krisztus-trilógiával.

Ezek a művei vonzó látványok ugyan, de bravúros festőiségük ellenére meg sem közelítik a pályája elején festett tragikus-heroikus műveinek (Kétalakos Siralomház, Tépéscsinálok, Éjjeli csavargók) érzelmi telítettségét, lázadó erejét. Munkácsy sok tájképet festett, melyeken nemegyszer impresszionista látásmódhoz érkezett el, máskor szenvedélyes színfeszültségekkel expresszív hatású látomásokká alakította a tájképi motívumokat. Híres nagyméretű pannója, a Honfoglalás a magyar Parlamentet díszíti. Jellegzetes képviselője a nemzeti tematikájú monumentális festészetnek Than Mór. A hetvenes években festi egyik legismertebb történelmi tárgyú festményét: Kun László és Habsburg Rudolf találkozása címmel, amellyel figyelmeztet arra, hogy a Habsburgokat a múltban a magyar uralkodó segítette hatalmuk megtartásában. A Nemzeti Múzeum lépcsőházának falait díszítő sorozatra Lotz Károllyal együtt kapta a

megbízást. Than feladata volt a kereszténység felvételétől a kiegyezésig terjedő korszak eseményeinek ábrázolása. Lotz Károly igazi műfaja a falfestés, ill. a faldekoráció volt A Nemzeti Múzeum lépcsőházának történelmi tárgyú festményeinél is nevezetesebb az Operaház nézőterének mennyezetét díszítő nagy temperafestmény, finoman lebegő alakjaival, szinte zenei ritmusával, valóban a zene ünnepi hangulatát és emelkedettségét fejezi ki. A korszak másik, méltán festőlángelmének nevezett magyar művésze Szinyei Merse Pál. 1869-ben ismerkedett meg Courbet művészetével. 1873-an született meg Majális c képe Ezen a természetben látott ragyogó, üde színeknek tiszta felvetésével, a napsütés és a remegő atmoszféra formabontó izzását egyesítette. Bemutatásakor Münchenben csak mérsékelt sikert aratott Különösebben senki sem figyelt fel rá. A művész felajánlotta ajándékba a Nemzeti Képtárnak, de nem fogadták el

Szinyei elkedvtelenedett, s néhány kisebb kép festésén kívül éveken át alig dolgozott 1882-ben Bécsbe ment, de az itt festett Pacsirtáját egyhangú ócsárlás sújtotta. A Pacsirta mellett kiállított Majálist alig említették Később, 1896-ban újból kiállította Majálisát. Az akkor már a francia impresszionizmust kóstolgató fiatal magyar festők felfedezték a képet, és ünnepelni kezdték festőjét. Ez Szinyeit ismét felvillanyozta, s a századfordulótól ismét festeni kezdett, de az a bátor kezdeményező erő, amely fiatalságának korai alkotásait jellemezte eltűnt műveiből (Lilaruhás nő, Ruhaszárítás, Séta, stb.) Tanára és igazgatója lett a Képzőművészeti Főiskolának. Híve és segítsége Nagybányának, ilyenformán pedig közvetlen művészi hatás nélkül is legnagyobb mozgatóereje a XX. sz-i magyar művészet fejlődésének 3 21. KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉS A SZÁZADFORDULÓ MAGYARORSZÁGÁN Az 1870-80-as években a

dualizmus rendszere külpolitikai és belpolitikai szempontból egyaránt szilárdnak látszott. A század utolsó évtizede azonban már teljes nyíltsággal megmutatta a Monarchia gyógyíthatatlan szervi bajait. Az osztrák és magyar uralkodó osztályok közötti ellentétek alkalmanként válságot idéztek elő. Az ipari munkásság és szegényparasztság osztályharca a tőkés rendszer ellen irányult. A polgári progresszió szellemi téren kimagasló értékeket képviselő tábora demokratizálódásért, a polgári fejlődés kiteljesítéséért lépett föl. A történeti Magyarország lakosságának több mint felét kitevő nem magyar népesség a polgárosodás útját járva követelt magának szabad nemzeti kibontakozást. A kiegyezés után kibontakozó erőteljes iparfejlődés az egymást követő időszakos gazdasági válságok ellenére sem állt meg, sőt a jelentős mértékben felgyorsult iparfejlődést a század elején kibontakozott mintegy hároméves

túltermelési válság sem volt képes lényegesen lelassítani. Újabb és újabb ipartelepek épültek, a századfordulóra Budapestet már a gyárkémények széles gyűrűje övezte. A század elején kiépültek a Ganz-gyár, a csepeli Weiss Manfréd Művek, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (a Tungsram Rt. elődje) hatalmas telepei 1905-ben kezdték el gyártani saját találmányukat, a wolframszálas izzólámpát. Magyar mérnök-vállalkozó, Puskás Tivadar építette az első európai telefonközpontot Párizsban. Az ő találmánya volt a Budapesten 1893-ban megindult telefonhírmondó is. Az újság és a telefon kombinációjából létrejött új médium tulajdonképpen a rádiós műsorszórás előfutárának tekinthető. A politikai zűrzavar ellenére 1896-ban Magyarországon szakadatlanul folytak az ünnepségek, díszfelvonulások, avatások. A milleneumi ünnepségsorozat legjelentősebb látványossága az ezredévi kiállítás volt. A

kiállítás vonzotta az idegeneket is, több mint 2 millió látogatója volt Az Operaházban Erkel István király-át adták elő. A Vígszínház ünnepélyes előadása egyben a színház megnyitása is volt. Az ünnepi darab Jókai Mór által írt Barangok volt Nem volt Magyarországnak olyan vármegyéje, olyan városa, amely valamilyen formában meg nem emlékezett volna az ezredéves ünnepről. De a millennium nemcsak az országos kiállításból és ünnepélyek sorozatából állt. Ebben az évben készült el, és adták át a földalatti vasutat, ebben az évben avatták fel az új Műcsarnokot. Ekkor nyitotta meg Ferenc József a róla elnevezett hidat (mai Szabadság-híd). Ekkor készült el az Iparművészeti Múzeum. A századfordulón lendületesen fejlődött az irodalom és művészetek. A tudományos élet jelentős eredménye volt Bíró Lajos zoológus 1895-1902 közötti új-guineai kutatóútja; az ősember életmódjára következtetett. A magyar

művészeti élet vetekedett az ugyanekkor szintén nagy jelentőségű bécsivel. 1910-ben 1345 hírlap és 537 folyóirat jelent meg az országban, ebből 1143 volt magyar nyelvű hírlap és 460 magyar nyelvű folyóirat. Ebből politikai napilap volt 107, Budapesten 27 Mivel a politikai napilapok is rendszeresen közöltek novellákat, verseket a tárcarovatokban, gyakorlatilag mindenki számára lehetőség nyílt, hogy műveit közzétegye. Budapesten, Kolozsvárott, Pozsonyban egyetem működött, Budapesten több is. A legjobb magyar költők és írók egyszersmind hírlapírók: Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Molnár Ferenc, Bíró Lajos, Babits Mihály, Juhász Gyula A Nyugat szenvedélyes lelkesültséggel hirdeti a demokratizálódás szükségességét. Elképesztő mennyiségben fordítják magyarra minden világnyelvből a legfontosabb és a legújabb irodalmi műveket. (Babits pl. tercinákban fordítja Dante Divina Commediáját) A nagyvilágba

háromféle magyar művészetnek sikerült kirajzania: a színműirodalomnak, a filmnek és a zenének. A század elején fellépet Molnár Ferenc máig közkedvelt színpadi szerző. Ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk, Mark Twain Tom Sawyere és Hucklebery Finnje óta és után a legsikeresebb ábrázolása egy 1 demokrata-mikrovilágnak, a demokráciáról szőtt gyermeki álmának. A korabeli pest oly fontos szereplője a hiteles realizmussal ábrázolt történetnek, hogy még a belőle készült hollywoodi film is ragaszkodott budapesiségéhez. Ez időben születik meg a mozgófényképezés művészete. Ausztria-Magyarország területén a magyar városokban fejlődött ki leghamarabb és jutott leghamarabb színvonalra a film mint művészet. Az első vetítés 1896-ban zajlott le a Royal Szállóban. A Heltai Jenő író-költő által mozinak elkeresztelt intézményből 1913-ban már 114 működött Budapesten. A budapesti és kolozsvári filmműtermekben 1915

táján már évente több száz film készült, nemzetközi szereposztásban, osztrák, olasz és német rendezők közreműködésével. Ekkor indult el pályáján Korda Sándor és Kertész Mihály Molnár Ferenc már 1914-ben filmforgatókönyvet írt. A legjobb magyar írók mind írtak filmet, sőt filmesztétikai fejtegetéseik a világ legjobb, legérvényesebb filmesztétikái közé tartoznak. A fényhangos hangosfilmkészítő eljárást is magyar mérnök találta fel: Mihály Dénes, 1918-ban. Szabadalmát azonban a háborús körülmények miatt a világ nem ismerhette meg. Mihály később, a húszas években Berlinben a televíziót tökékesítette. A ’90-es évek közepén nagy színházi konjunktúra bontakozott ki. A színházba járás a városi társadalom széles rétegeinek életében vált szokássá, s a színház a társasági élet fontos színterévé lett. 1896-ban nyílt a Vígszínház, egy évvel később pedig a Magyar Színház. A gazdag színházi

kínálatot a XX. sz elején a kabarék sora egészítette ki Közülük a legmagasabb színvonalat Nagy Endre politikai kabaréja, a Modern Színház nyújtotta. A magyar zenének mind ún. könnyű, mind komolyabb ága ekkor árasztja el a világot A múlt század nagy bécsi mesterei (Strauss, Suppé) után magyarok veszik át helyüket: Lehár Ferenc (A víg özvegy, 1906), Kálmán Imre (A csárdáskirálynő). A komolyzenében Goldmark Károly, Hubay Jenő, Poldini Ede nyomában feltűnik Dohnányi Ernő (Gordonkaverseny, Ruralia Hungarica), Bartók Béla, Kodály Zoltán nagy nemzedéke. Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő, majd Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságuk központi feladatának tekintették, hogy megteremtsék a magyar zenei hagyomány és az európai hangversenyzene szintézisét. Liszt a verbunkos zenéből és a népies magyar műdalból, a cigányzenéből kiindulva teremtett magyar hangversenyzenét: magyar rapszódiái és csárdásai világszerte ezzel a

hagyománnyal azonosították a magyar zenét. A századforduló után indult fiatal zeneszerzők, Kodály és Bartók egy másik forrásra támaszkodva, a magyar népzenéből alkották meg az európai színvonalú XX. sz-i magyar zenét A tízes évek elején elkészült A kékszakállú herceg vára (Balázs Béla szövegkönyvéből), melyet 1918ban mutatott be az Operaház. A néprajzkutatás eleinte főleg a parasztság szellemi kultúrája iránt érdeklődött, a népköltészetnépművészet alkotásait gyűjtötte össze. A millennium idején jelent meg a magyar népdalkincs teljességre törekvő hétkötetes gyűjteménye. Különlegesen érdekes fejezete a magyar képzőművészet történetének a század elején jelentkező és a húszas évek közepéig virágzó magyar szecesszió. Érdekes, hogy ez a magyar népi-paraszti ornamentikát, pásztorfaragások és hímzések díszítőkedvét ügyesen beépítő irányzat nem lelt magának magyar nevet. A magyar

szecesszió különleges hatásos és eredeti színfoltja a jelzett korszak magyar művészetének, mely könyvkötésekig, illusztrációkig, plakátokig, képes levelezőlapokig, ábécéskönyvekig, filmhirdetésekig és étkezőkészletekig, sőt varrógépdíszítésig terjedt. A közoktatás terén nagy fejlődésnek számít, hogy az első, érettségit adó leánygimnázium 1896-ban nyílt meg az Országos Nőképző Egyesület budapesti felső leányiskolájában. Az egyesület és az iskola létrejöttében kiemelkedő szerepet játszott Veres Pálné. Bizonyos eltérések voltak azonban a fiú- és a leánygimnáziumok tantervében: a lányok nem tanultak görögöt, s latint is csak az ötödik osztálytól kezdve, ezzel szemben számukra kötelező tárgy volt az ének, a rajz és a kézimunka. Az itt szerzett érettségi bizonyítvány csak korlátozottan jogosított továbbtanulásra. 2 22. IMPRESSZIONIZMUS ÉS POSZTIMPRESSZIONIZMUS EURÓPÁBAN A XIX. sz utolsó

negyedében bontakozott ki a modern festészet nagy jelentőségű irányzata, az impresszionizmus. 1874 tavaszán egy csoport addig mindenhonnan visszautasított fiatal festő együttes kiállításon mutatta be forradalmi újat jelentő alkotásait. A naturalista plein-air festés művészetéből kiinduló kezdeményezők, a nagy nehézségekkel és anyagi nélkülözésekkel küzdő művészek (Monet Renoir, Degas, Sisley, Pissaro, stb.) a műtermi munka helyébe a szabad ég alatt való festést helyezték Azt hirdették, hogy a festő számára az élet minden jelensége téma lehet, s a kompozíció helyét a természet egy „kivágásának” megválasztása foglalta el. Az a törekvés, hogy a valóság egy látott darabját mindennemű hozzáadás nélkül örökítsék meg, a régi képfogalom gyökeres felbomlásához vezetett. A művész egy pillanatát kapja el a valóságnak, - mivel a valóság folyton változik- a pillanatnyi benyomást, az impressziót festi meg, s

annak színben és mozgásban tökéletes vizuális illúziót kell adnia. A festőnek gyorsan, sietve kell dolgoznia, hiszen alig áll idő rendelkezésre a tünékeny látvány rögzítésére. Innen ered az impresszionista festésnek a kortársak által annyira szidalmazott vázlatos és a mozgás érzetét keltő festésmódja. Közelről megnézve egy ilyen festmény színes foltok halmazából áll, bizonyos távolságból azonban a pillanat szépségében tűnik elénk a lefestett részlet röpke látomása. Az impresszionizmus nem a részletek, hanem az összbenyomás visszaadására törekszik, s a laza foltokban felrakott színek és formák végső kialakulását nem a palettára, hanem a szemre bízza. Az impresszionista irányzat Claude Monet 1872-ben festett, A felkelő nap impressziója c. képe után kapta az elnevezést. Monet-ra a kor egyik legnagyobb fesőjének, William Turnernek a munkái hatottak és nyűgözték le. Turner munkáinak java ellenkezést váltottak

ki a szakértőkből és a közönségből egyaránt. Ő az első tájképfestő, akinek művein a tárgyak a fény hatására színfoltokká olvadnak Legjobb képein a ködből és a párából kibontakozó színek drámáját fejezi ki. Turner felfedezte a színdinamika lehetőségeit, s ezt az ecsetvezetés és foltkialakítás újszerű eszközével jelenítette meg. Munkásságának legszebb példája az Eső, gőz, sebesség. A bizarr táji környezetben merész ívekkel épített vasúti pályán a ködből előtörő mozdony fekete tömege fejezi ki ezt az új világot. Egy másik kési művén, a Hóvihar a tengeren az örvénylő ecsetvonások és színpamacsok feloldják a tárgyiasságot, a kép mondanivalója mégis tökéletesen érthető. Turner műveinek megismerés megerősítette Claude Monet-t festői elképzeléseiben. Korai figurális kompozíciójának lezárásaként megfestette a maga Reggeli a szabadban-ját, mely meglepő azonosságot mutat Színyei Merse Pál

Majálisával. Renoir társaságában festette a Béka-tanya c. festményét, melyen egy szigetre épült mulató látható A képen először jelentkezik az impresszionizmus újszerű festőisége. A fekete-fehér és a kék-okker színfoltok kontrasztja sajátos feszültséget idéz elő. A színkontraszt okozta vibrálás a mozgás, a változás benyomását kelti. Előszeretettel festette a tengert, a hullámok játéka, a parti sziklákon felvillanó reflexek, a széltől mozgatott növényzet számtalan képre inspirálta. Életművének betetőzése a Roueni katedrálisról festett hatalmas sorozat (1897). Szinte félóránként rögzítette a látványt: megmutatja, hogy a felkelő nap hogyan hívja életre a színeket és a változó színű árnéykokat. A nap emelkedésével az épület színe megváltozik, s a korábbi látványokon még jelentkező színes formák elenyésznek, s szinte elolvadnak a nap sugárzó fényében. A közhit szerint Edouard Manet is

impresszionista festő volt, bár ő sohasem vállalt közösséget velük, nem vett részt kiállításaikon sem. Manet csupán meg akarta reformálni az akadémizmusba és a történelmi kellékek másolásába dermedt festészetet. Első jelentős művén, a Térzene a Tuilerák kertjében c. képén valósította meg először elképzeléseit A legfontosabb elem a beszűrődő fény okozta vibráció. Ennek érdekében az alakokat és tárgyakat elmosódottan, részletezés nélkül festette meg Annyit akart visszaadni, amennyit a futó rápillantás rögzíteni tud a látványból. Az 1870-es években Manet közeledett az alakuló impresszionista látáshoz. Kísérletet tett a színek impresszionisztikus felbontására, de mindvégig ragaszkodott motívumainak tárgyszerű megjelenítéséhez. Manet baráti köréhez tartozott Edgar Hilaire Germaine Degas, aki bár részt vett az impresszionista kiállításokon, tiltakozott az ellen, hogy közéjük sorolják. Két

legfontosabb témája a lóverseny és a balett Lóversenyeket ábrázoló képein gyakran ábrázolja a pillanatnyi mozgás esetlegességét, s ezzel ellentmond a klasszikus ábrázolási szokásoknak. (Híres képe: Balettpróba az Opera próbatermében) Pierre Auguste Renoir az életöröm és harmónia művésze volt. Korai klasszicizáló képei után átmenetileg Monet impresszioizmusa hatott rá. Ilyen képe a Monet társaságában festett Béka-tanya, vagy a Grande Boulveard. Az 1876-os Le moulin de la Galette azt tükrözi, hogyan használta fel Renoir saját céljaira az impresszionista tanokat. Az életet legvonzóbb oldaláról mutatja be a kép Renoir barátai vidáman táncolnak a napsütésben. Híres képei még: Első kimenő, Esernyők, Akt A legkövetkezetesebb impresszionisták Sisley és Pissarro voltak. Alfred Sisley a barbizoni festők bensőséges hangulatra való törekvését egyeztette Monet objektív látásmódjával. Szajna-parti tájképei az

impresszionizmus fő művei közé tartoznak. Képein hihetetlen tónushűséggel viszi vászonra a vizuális benyomásokat (Árvíz Port Marlyban). Szinte csak tájképeket festett, ahol az időjárást fizikai hatást keltve adja vissza. Legjobb képein megtaláljuk azt a fokozottan élő hatást, amit a vonatablakból egy pillanatra elkapott tájak kelteneka szemlélőben. Az impresszionista módszer különböző változatait művelte és tanította Camille Pissarro. Ő is majdnem egészében tájképfestő volt. Eleinte mint szigorúan impresszionista, a szabadban festett, de sokkal határozottabb érzéke volt a látottak mögött levő struktúra iránt, mint Sisleynek. Híres képe: Látkép Louveciennes-ből. Georges Seurat apró színes pontokkal alakította képeit, melyekben hol sűrűsödnek, hol ritkulnak a színek. Bizonyos színes pontegyüttesek éles rajzolatú foltokba, színtónusokba sűrűsödnek, mások lazák, levegős hatásúak. Fő műve a Vasárnap délután

a Grande-Jatte szigetén a városlakó emberek különböző foglalkozású és társadalmi állású tagjait ábrázolja dekoratív-plasztikus felfogásban. Barátja és tanítványa, Paul Signax dogmaként kezelte Deurat elveit. Nem is művei miatt maradt fenn a neve, hanem alapvető elméleti munkájáért. Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig c írása a legjobb forrásmunka a múlt század festői törekvéseinek megértéséhez. Az impresszionizmus elsősorban festői műfaj. Célja a kiegészítő, azaz komplementer színekkel és a tárgyiasságot feloldó festői foltokkal elérhető vibrálás, a pillanatnyi mozgásállapot ábrázolása. Emiatt a szobrászati impresszionizmus elvben nem lehetséges. A XIX sz végének legnagyobb szobrászát, Auguste Rodint mégis az impressionisták közé szokták sorolni. Műveiben a megörökített létezés folyamatos változásait, a pillanatnyi szépség megrögzítésére való erőfeszítését csak az impresszionista festők

szándékával lehet összemérni. Első jelentős alkotása az Aranykor Művei két különböző stílusba sorolhatók. Márványszobraiban a naturalisztikus felfogást a hellenisztikus művészet térbeli bonyolultságával és csillogó felületkezelésének utánzásával ötvözte. Erre példa a Csók c márványszobra. Művészete további fejlődése szempontjából fontosabbak agyagból készült szobrai (Keresztelő Szent János). Életművének egyik legérdekesebb alkotása a Pokol kapuja néven ismert reliefegyüttese, melyben Dante művét magyarázva a szimbolista festészet törekvéseihez közelített. A kapu egyik legismertebb részlete a Gondolkodó, melyet önmarcangoló heroizmusa miatt az emberi létezés jelképének neveznek. Posztimpresszionizmus: A posztimpresszionizmus nem stílus. Jobb híján összefoglaló elnevezése az impresszionizmus túlhaladására irányuló törekvéseknek. A legjellegzetesebb posztimpresszionista Vincent van Gogh. Párizsban

ismerkedett meg az impresszionizmussal, és kötött barátságot Gauguinnel. Itt érte őt a távol-keleti művészet hatása, amely elsősorban rajzaiban nyilvánult meg. Abban a hitben élt, hogy a művészeti alkotás szuggesztív erejével meg lehet jobbítani az emberiséget. Első provence-i tájképei is ezt a reménységet tükrözik Napfényben fürdő nyugalmas kertek, rendet és békét sugárzó képszerkezet. Festésének sodra van, a tubusokból keveretlenül kinyomott színeket sajátos technikával, árkolt ecsetvonásokkal vitte vászonra. Ilyen módon árnyékok képződtek, fokozták a kép feszültségét, belső mozgalmasságát. Hasonló erő jellemzi virágcsendéleteit, főleg a több ízben megfestett napraforgókat. Már gyógyintézetben élt, mikor drámai hatású tájképeit alkotta. Az emberi lét nyomorát fejezi ki az ódon kórházat ábrázoló festménye. Az Éjszakai kávéház c műve egyike a legmegdöbbentőbb alkotásainak. A torzított

perspektíva fokozza a térben lévő emberek magányát, a kiegészítő színekkel megfestett lámpa fáklyaként izzik felettük. Attól való félelmében, hogy idegbaja súlyosbodhat, agyonlőtte magát azon a mezőn, amelyet utolsó képén örökített meg: a búzatáblát fekete madarak szállják meg, hogy elpusztítsák az aranysárga vetést. Paul Gauguin Pissarro vezetésével ismerte meg az impresszionizmust, s egy ideig ebben a felfogásban dolgozott. Témát és atmoszférát keresve Bretagne-ba költözött, itt megismerkedett Émile Bernard festővel, a kontúrokkal körülfogott színfoltokkal való alakítás úttörőjével. Gauguin felfedezte a népművészet és a népviselet szépségét. A Pont-Aven faluban hozta létre első nem impresszionista képeit. Hamarosan fiatal művészek serege gyülekezet Pont-Avenben, és itt megalakították az ún Nabis(Próféták) csoportot Később Gauguin Tahiti szigetére utazott Ebbe a környezetbe helyezte a bibliai

témákat, megfestette azokat a látványokat, amelyek hite szerint a civilizáció álszenteskedésétől mentesek. Lányának halála inspirálta az élet nagy kérdéseit felvető, Honnan jöttünk, mik vagyunk, hová megyünk c. hatalmas vásznát Másik híres képe a Tahiti nők A posztimpresszionizmus legnagyobb formátumú mestere Paul Cézanne volt. A romantika vonzotta, majd az impresszionisták hatása alá került. Mentalitása miatt azonban kirítt közülük, hiányzott belőle azok könnyed eleganciája. Valódi impresszionista képet soha nem festett Ő az impresszionizmus színeivel a régi művészet alkotásaihoz hasonló kompozíciókat, plasztikusan megfogalmazott tárgyakat és alakokat akart teremteni. Arra törekedett, hogy a színfoltok egymáshoz kapcsolódó rendszerével valóságos testi illúziót, tömegszerű hatást hozzon létre. Híres mondása szerint a természetben minden formát vissza lehet vezetni a hasábra, a gúlára és a gömbre: ebből a

felismerésből kell a kezdő művésznek kiindulnia. Tájképein szakított a hagyományos perspektivikus látásmóddal. Az ő képein nem a végtelenben találkoznak a képzeletbeli párhuzamosok, hanem a néző szemében. Ennek következtében festményein a házfalak élei nem derékszögűek, hanem annál nagyobbak, mivel minden síkot a nézőpont felé fordított. Tájképein a horizont vízszintes vonala nem párhuzamos a kép szélével, hanem meggörbül. Híres képei: Csendélet almakosárral, Mont Sainte-Victoire, Öregasszony rózsafűzérrel. 23. A SZÁZADFORDULÓ MAGYARORSZÁGI MŰVÉSZETE (NAGYBÁNYA, GÖDÖLLŐI MŰHELY, STB) A XIX. sz végén Steindl Imre emelkedik ki az építészek közül Főműve a Millenáris Kiállításra tervezett, 1882-1902 közt elkészült monumentális Országház. A két egyenlő félre osztott és kupolával tetőzött középrésszel ellátott épület a gótika, a barokk és fantáziaszülte elemek szerencsés keveréke. Minden

szokásos méretet meghaladó hatalmas lépcsőháza, üléstermei és azok aranyban fürdő belső kialakítása a kor kimagasló alkotásai közé emeli. Külsőségekben gótikus, de alaprajza, belső terei és ezeknek a tereknek összekapcsolása teljesen barokk stílusú. Ugyanígy megkésett, de kiváló képviselője a gótizálásnak Schulek Frigyes. Az ő nevéhez fűződik a Mátyás-templom restaurálása. Még egyedibb a Várhegyen épült Halászbástya román stílusban tervezett árkádsora, lépcsőrendszere és toronyerdeje. Hauszmann Alajos jellegzetes alkotása a New York-palota. Másik műve a Kúria, a mai Néprajzi Múzeum. Hatásos homlokzatából nyíló két oldallépcsővel gazdagított óriás méretű földszinti előcsarnoka márványburkolatáal és rendkívüli belmagasságával valósággal megdöbbentő és aligha illik egy bírósági épülethez. Hauszmann fő műve az egykori Királyi palota átépítésének folytatása, amit tanára, Ybl Miklós

halála után vett át. Nagyon szép épületegyüttes a Városligeti-tó szigetén álló millenniumi történelmi épületcsoport. Tervezője, Alpár Ignác ebben az alkotásban mutatta meg képességeinek legjavát. A szigetet körülölelő épületlánc a jáki templom román homlokzatától, a gótikus hazai város- és várrészletek másolatainak fűzére mögött saját tervezésű reneszánsz és barokk stílusú pavilonnal zárul. Az századfordulón alakul ki hazánkban a szecesszió. Az építészetben Lechner Ödön a budapesti Iparművészeti Múzeumon, a Postatakarékpénztár, ill. a Földtani Intézet épületén a korszerű téralakítást egyéni ízű, magyaros felületdíszítésekkel párosította. Szobrászat: A századforduló két legkiemelkedőbb szobrásza Zala György és Stróbl Alajos. Zala György egyik legsikerültebb alkotása Andrássy Gyula lovas szobra (1893) volt az Országház mellett. Fő műve a Millenniumi-emlékmű szobrai, az Andrássy út

lezárása Az emlékmű építészeti részét Schikedanz Albert oldotta meg. A félkörben elhelyezett diadaloszlopos-kolonnádos emlékmű a háttérben a Városliget fáival, kétoldalt a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal szépen kiképzett teret alkot. Az oszlopok közt magyar királyok és történelmi személyiségek szobrai állnak A középen kiemelkedő oszlop talapzatán a hét vezér bronz lovasszobra helyezkedik el. Az emlékmű legsikerültebb szobordísze a Háború és Béke római kocsival ábrázolt jelképes alakja. Stróbl Alajos nagyarányú művészetének egyik legszebb példája Anyánk c. szobra Törékeny alkatú öregasszony ül kissé hajlott háttal előttünk, nemes egyszerűség, csendes magába fordulás érződik rajta. Ő készítette Arany János szobrát is, mely a Nemzeti Múzeum előtt áll. Fadrusz János készítette a kolozsvári Mátyás-emlékművet. Ezt a művét, mely bronzból készült, 1902ben állították fel A főalak

köré tökéletes barokk légkört teremtett Ligeti Miklóstól származik a Vajdahunyadvárában látható Anonymus szobor. A Névtelen Jegyzőt fején kámzsával ábrázolja, amely az arcot árnyékba rejti. De arcvonások nélkül is sikerült kifejeznie az alak gondolataiba való elmélyültségét. Festészet: A Munkácsy utáni festészetben egyaránt találhatók irányzatokhoz nehezen besorolható alkotók és azonos célokért küzdő, s gyakran határozott stílusfelfogást képviselő művészcsoportok. A romantikus realizmus szálait századunkba átmenő tájképfestők között legjelentékenyebb tehetség Mednyánszky László. Sokáig csak, mint tájképfestőt értékelték érdeme szerint Újabban azonban 1 alakos képei is erősen versenybe léptek, egyrészt gondolatébresztő szociális tartalmuk, másrészt festői erényeik miatt. Ő is, mint a legtöbb magyar festő Münchenben tanult, majd rövid időre Munkácsy hatása alá került, mégis magányos

maradt. Bolyongásai során számtalan impresszionista tájképet, valamint megrázó erejű csavargó- és katonaportrékat festett. Képeinek színezése olykor élénk, közvetlen, többnyire azonban párásan tompított. Alakos képeinek a mélylélektant vázoló kifejező erejük, melyet formai elemeken túl a festő tudatos színezése is fokoz, nem egy esetben az expresszionizmus hatásfokán is túljutott. Az I VH-ban festett katonaképei is egytől egyig a háború borzalmait, vigasztalan szenvedéstömegét idézik újra, mint megannyi békefelhívás. Híres alakos képe az Ülő csavargó (1908-10). A nagybányai iskola: A hagyományok tiszteletével és ápolásával szemben betört és elismerést követelt magának a hagyományokkal szemben álló modern festőgárda. Modernsége abban nyilvánult meg, hogy szervezetten lépett elő. Ezt a művészcsoportot telephelyéről, maga választotta neve szerint nagybányaiaknak, nagybányai iskolának nevezték el. A csoport

Münchenben alakult meg, ahol az Akadémia rideg maradiságával szemben egy fiatal magyar festő, Hollósy Simon szabadoktatású magániskolát nyitott. Közvetlenül a szabadban való festés gondolatától fellelkesedve két nagybányai származású tanítványbarátja, Réti István és Thorma János rábeszélték, hogy iskolájának tanyáját nyaranta az Erdély széli, festői környékű kisvárosban üsse fel. Első ízben 1896 nyarán telepedtek itt le Ettől kezdve Nagybánya állandó festőközpont, csoport, iskola maradt. Elméleti küzdőtársra is szert tett a csoport már a kezdet kezdetén. Egyik festőtársul, a fiatal Lyka Károly volt az, aki palettáját szögre akasztotta, s az elmélet, a bírálat és a művészettörténet mezejére váltott át. Kifejezett, programszerű céljuk a közvetlen természeti látványnak pontos, valósághű megragadása, és minden változtatás nélkül, tiszta színekkel s a színek megfelelő értékrendjével való

megfestése volt. Elsősorban a szabad levegő és a napsütés jelenségeinek a képre való teljes átmentése. Ezért szokás a nagybányaiakat magyar impresszionistáknak is nevezni, jóllehet törekvéseiknek csak nagyon kevés közük van a francia impresszionizmushoz. A nagybányai festők legegyénibb, legjellegzetesebb és legnagyobb hatású művésze Ferenczy Károly volt. Münchenben került kapcsolatba Hollósyval és körével Nemcsak csatlakozott a Nagybányára indulókhoz, hanem állandóan le is telepedett a kisvárosban. Eltérve a csoport keveset dolgozó, hangulatokra váró többi tagjától, rendszeres és módszeres folyamatos munkálkodásba kezdett. 1900-tól a fényfestés problémái felé fordult. Egymás után jönnek létre olyan képei, amelyeken a verőfény tüze nagy foltokban pásztázza a képet, ilyen a nagyszerű képe, a Márciusi est is. Az Október c. festménye is erős színfoltokban megkomponált, plein-air felfogásban készült festmény

Felhasználja az impresszionizmus vívmányait (színes árnyékokat), anélkül, hogy lemondana a szigorú szerkezetről, az egységes összhatásról. Nagybányának, az első évek nehézségei után, hirtelen elsodró sikere támadt a magyar művészfiatalság körében. Jóformán nem akadt olyan művészifjú, aki legalább egy-két nyarat ne töltött volna Nagybányán. Szolnoki művésztelep: Nagybánya példájára újabb csoportok, művésztelepek keletkeztek, s a már meglévő szolnoki telep is megerősödött. A szolnoki művésztelepet 1901-ben alapították Szolnoknak Fényes Adolf munkássága adott igazi jelentőséget. Nagyszerű realista szemléletének és megjelenítő készségének Szegény Emberek c. képsorozata adott foglalatot Fényes az elsők között foglalkozott a magyar festészetben szociális problémával. Kecskeméti művésztelep: A művésztelepet a Nagybányáról eltávozott Iványi-Grünwald Béla alapította. Grünwald már a talap megnyitása

előtt dolgozott Kecskeméten.A telep célkitűzése valamilyen különleges magyar stílus 2 kialakítása lett volna. Az itt készült alkotásokban föl is tűnt valamely stilizáló hajlam, de benne nem magyaros, hanem inkább szecessziós hajlandóság uralkodott. Grünwald híres képe a Tavaszi kirándulás, melyen a természet motívumait szeretetteljes gondossággal ábrázolta. Festményén a jellegzetes meleg zöldek uralkodnak, a figura és a tájé elválaszthatatlan egységbe forr össze. Gödöllői művésztelep: A gödöllői művésztelep magától keletkezett,előzetes szándék, határozott terv nélkül. Keletkezésének dátuma bizonytalan, 1901-től már ott dolgozott Kőrösfői- Kriesch Aladár, nővére Laura és sógora Nagy Sándor. Kiköltöztek Gödöllőre, s ott az angol Morris példájára közös szellemi alapon általános művészi munkásságot folytattak. Festettek képeket, terveztek üvegablakokat, szőnyeget szőttek 1909ben megnyílt

Budapesten a „Gödöllői művészek” kiállítása A gödöllői mesterek sem akartak folytatói lenni az akadémikus művészkedésnek, elszakadtak tőle és egy mélyebben átérzett, áhítattal teljes művészetre törekedtek. Kriesch híres freskója, az Életforrás a Zeneakadémiában található. Az Országházban két hatalmas freskója van, a Balatoni halászat és a Bölényvadászat. Kriesch Aladárt a mozaik is foglalkoztatta. Középkori, bizánci, velencei és római mesterműveket csiszolva technikai tudását, tervezte a Kerepesi temető egyik árkádjába a legszebb magyar mozaikot. Teljes odaadással tanulmányozta sógorával a magyar nép művészetét. Nagy Sándor főképp a matyók ornamentikáját tanulmányozta, Kriesch pedig az erdélyi Kalotaszegét, s ott is különösen Körösfő pompás népművészetét (innen a művésznév: Körösfői Kriesch). Gödöllőn készültek az első és legszebb históriás gobelinek. A haladásért való küzdelmek

magános óriása, s egyik legeredményesebb művésze kétségtelenül RipplRónai József volt. Korai szecessziós képeit a posztimpresszionistákéhoz hasonló látásmódban készült művek váltották fel. Párizsban a „Nabis” elnevezésű csoport tagjaival állított ki Ebben a korszakában a színeket korlátozta, jóformán csak fehérrel és feketével festett. Képeinek nem volt tere Alak és háttér síkszerű dekoratív egységbe forrott (Ágyban fekvő nő, Kalitkás nő). Munkái egyre színesebbé váltak, bár a fekete sokáig meghatározó szerepet játszott képein. A kisváros nyugalma, ódon enteriőrjei, a jellegzetes figurák foglalkoztatták képzeletét. Ilyen a Piacsek bácsi babákkal c képe, mely színes szobabelsőt ábrázol. A festő élénk, tiszta színeket alkalmaz, ezeket egymástól elkülönülő színfoltokban rakja fel. Az I VH után előadása ellágyult, s posztimpresszionista korszakai után színezése plein-airré, előadása

impresszionistává vált. A szimbolizmus nagy festője Csontváry Kosztka Tivadar, a patikusból lett festőművész. Későn kezdett festeni, negyvenévesen. Hallucinációs sugallatok hatására kezdett festeni, néhány évig szorgalmasan tanult, majd 1897-ben önállóan kezdett el dolgozni. Munkáiban, motívumainak kikeresésében sugallatainak engedelmeskedett. Hatalmas méretű vásznakon a legkülönösebb tájrészeket jelenítette meg. Képibe olykor szimbolikus tartalmat sűrített Művészetének biztonságot és bátorságot kétségtelenül megzavart lelki egyensúlya adott. Készültségének hiányait nem vette figyelembe, s figyelmeztetést visszautasította. Formálása, színezése, szerkesztése önkényes, előadása, ecsetjárása szenvedélyes, oldott, sokszor szabados. A kitűzött lényeget azonban éppen kezdetlegességének őszinte vállalásával, gyermeki közvetlenségével mindig elérte. Csontváry Magányos cédrusa az életnek és az élet nem

földi kapcsolatainak ikonja. Egyik legfontosabb szimbóluma lett Magyarországon a XX. sz-i történelem viharaitól tépett létnek művészetben, irodalomban és az életben is. A Zarándoklás a cédrusfához c. képén megragadó, nagyszabású látomást elevenít meg A háromszöggé komponált, szimmetrikusan elhelyezett óriási cédrusfát parányi lovasok és ünnepi táncot lejtő női alakok veszik körül. Stílusa egészen egyedülálló, egyik irányzatba sem sorolható Élénk, irreális színek, figuráinak szuggesztív ábrázolása, monumentális kompozíciós mód jellemzik. Teljes ellentéte volt Csontvárynak a másik pszihopata, Gulácsy Lajos. Amíg az a látott világ letapogatott valóságát tömte meg félrebillent személyiségének emberfeletti léptékével, addig Gulácsy a 3 teljes elborulás felé révülő elméjének öntörvényű képzeletvilágát töltötte meg néhány elködösített valóságelemmel. Alig tanult valamit, de utazásai

során fürdött a különféle hatásokban. Képeinek méretei általában kicsinyek. Színezése hangolt, számított, s vagy egységes barnásarany vagy ezüstösszürke tónussal egybefogott. Képeinek jelentős része az eszményített szerelem költői szépségét fejezi ki. Ezek a művek stilizált vonalvezetésükkel a szecesszió körébe sorolhatók. Meghasonlásának kezdetén egy álomországot talált ki. Nakonxipant, ahol az emberek csapongó képzeletük látomásait követve élnek Ez a kitalált világ gyakran szorongásokkal teli, ahol a realitás rögeszmévé alakul. Élete utolsó korszakában áttetsző látomásokat festett, ilyen Az ópiumszívó álma, vagy az őrület határára került művész fenyegető víziója, a Fellázadt játékszerek. 4 24. MŰVELŐDÉS A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON A versailles-i Trianon-kastélyba 1920 június 4.-én aláírt békeszerződés következtében Magyarország elvesztette területének 71%át és a

magyarul beszélő, magát magyarnak valló lakosságából 3,5 millió főt. A történelemben így soha elő nem fordult helyzetekkel kellett az akkori magyar társadalomnak szembenéznie. A magyar írók, tudósok, művészek nagy része egy csapásra külföldi állampolgárrá vált Az új területi viszonyok, e megváltozott gazdasági, kereskedelmi és egyéb körülmények között belső feszültséget okoztak. A ’20-as évek első fele a tanácsköztársaságban működő közéleti személyiségek és művészek elleni hajsza időszaka volt. Több száz művész emigrált Balázs Béla, A Kékszakállú herceg vár c. Bartók-opera és A fából faragott királyfi c Bartók-táncjáték librettistája német íróvá vált az emigrációban. Lukács György is németül írta bölcseleti és esztétikai műveit. Déry Tibor Bécsben és Dalmáciában élt, Kassák Lajos német nyelvterületen szerkesztette nevezetes avantgarde folyóiratát (Ma). A Bauhaus tele volt

magyarokkal. Színpadi szerzők, filmírók, filmrendezők, színészek tömege vándorolt ki Bécsen és Berlinen át a világ más tájaira. Bécs és Berlin művészkávéházaiban a ’20-as években több volt a magyar, mint a német. A tudomány emberei is menekültek. Mihály Dénes mérnök 1916-ban feltalálta a fényképezett hangú hangosfilmet, 1919-ben pedig a televíziót. mivel első televíziós kísérletei adását 1919 nyarán a tanácskormány tagjainak mutatta be, büntetésül elbocsátották. Berlinbe emigrált, ahol közreműködött a hangosfilm és a televízió elterjesztésében. Hevesy György is ekkor emigrál. 1943-ban Nobel-díja kap az „izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. Ebben a válsághelyzetben üti fel a fejét a kormány által intézményesen bátorított antiszemitizmus. Az egyetemeken korlátozzák a zsidó hallgatók számát (numerus classus). A közintézmények kapuit is fokozatosan elzárják a zsidók elől. Ezen az

állapoton a ’20-as évek folyamán miniszterelnökként tevékenykedő Bethlen István gróf és művelődésügyi minisztere, gróf Klebelsberg Kuno sokat javított. Klebelsberg éppen a gazdasági világválság éveiben alapította tanyai, falusi és városi iskolák százait. Nagy eredményeket ért el a művészetpártolás terén is. Bethlen erőfeszítéseket tett külföldi kulturális kapcsolataink érdekében. 1924-ben megnyílt a berlini Magyar Intézet, 1928-ban pedig ünnepélyesen felavatták a New York-i Kossuth-szobrot. Klebelsberg fejlesztette az egyetemeket is. Pécs egyetemén magas színvonalú, irodalomtörténeti kutatómunka folyt. Debrecenben pedig a nyári egyetemek bevezetésével külföldi érdeklődők nagy tömegeivel ismertették meg a magyar kultúrát. Szeged olyan kutatóműhelyt létesített egyetemén, amely hála Szent-Györgyi Albert tevékenységének túlszárnyalta a világ számos egyetemét. Szent-Györgyi Albert 1937-ben kapott

Nobel-díjat a Cvitamin terén tett felfedezéséért Ligeti Lajos a Kína-kutatás nemzetközileg elismert és a mai Kína által is nagyra becsült tudósa (Sárga istenek, sárga emberek, 1934), Baráthosi Benedek pedig Koreát „fedezi fel” a nemzetközi tudomány számára (Korea, a hajnalpír országa, 1929). A Magyar Szemle kiadásában 1930-ban jelent meg Weis István könyve: A mai magyar társadalom. Weis Szekfü Gyula köréhez tarozott. Szekfü (Corvin-koszorús egyetemi tanár) a háború alatt szembefordult a németbarát kormánnyal, csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, a Magyar Köztársaság első moszkvai nagykövete lett. A tudomány- és művészet-népszerűsítésnek, a kultúra terjesztésének néhány sajátos módozata is kialakult ekkor. A kormány felkarolta és erőteljesen támogatta a cserkészmozgalmat, melynek keretében sikerült az iskolán kívüli népművelést társadalmi korlátozottságok nélkül terjeszteni. A cserkészet volt az a

mozgalom, melyben arisztokraták és munkásifjak egyenrangúan szerepelhettek. Alig 1 akadt magyar falu, melynek határába nyaranta ne táboroztak volna cserkészek, akik tábortűz címen műsoros előadásokat tartottak. A másik népszerűsítési különlegesség a Gyöngyösbokréta elnevezésű népi tánc- és zeneegyüttes, Paulini Béla szervezésében. A Gyöngyösbokréta bejárta a világot, tehát a magyar folklórt külföldön is népszerűsítette. Egy harmadik kulturális népszerűsítő tevékenység a sport iránti különleges figyelem lett. Látszólag kevés a köze a kultúrához, valójában viszont igen sokat segít egy elszigetelt ország nemzetközi megismeréséhez. A magyar sport különösen a vívás és a vizilabda terén jeleskedett, és akkor ért a csúcsára, amikor az 1936-os berlini olimpián Magyarország a harmadik helyet vívta ki magának. Ritkán emlegetett sporttevékenységünk volt a két háború között a vadászat és az ezzel

összefüggő földrajzi felfedezőutak. Sir Aurél Stein éppúgy nevezetes, mint Almásy László Természetesen a szorosan vett művészi tevékenységet is támogatták, különösen az előadó-művészeteket. Szegeden a Dóm téren szabadtéri játékokat szerveztek. 1930-ban kétfokozatú állami irodalmi kitüntetést alapítottak. A Corvin-láncot utolsó adományozásáig, 1942-ig 23-an kapták: 5 képzőművész, 4 történettudós, 3 teológus, 2 író, 2 zeneszerző, 2 politikus, 2 orvos és 1-1 földrajztudós, nyelvész és jogász. Corvin-koszorút Kandó Kálmán mérnök, a villanymozdony feltalálója, Szent-Györgyii Albert, biológus, Hevesi Sándor, rendező, Fejér Lipót, matematikus, Bartók Béla és Kodály Zoltán kapott – többek között. Az állami Corvin-rendet ellensúlyozta egy magánalapítvánból a Baurmgarten-díj, melynek kurátora, Babits Mihály évente 4-5 írónak ítélt több ezer pengőnyi összeget, 2-3-nak pedig ezer-ezer pengős

segélyt. Olyan tehetséges emberek kapták ezt a díjat, mint pl: Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Tamási Áron Meghatározó jelentősége volt a Bethlen István alapította Magyar Szemle folyóiratnak és könyvkiadónak. Itt jelent meg pl. Horváth János irodalomtörténete és a Szekfü Gyula szerkesztette „Mi a magyar?” c tanulmánykötet. Kiváló figyelemmel gondozta az állami Egyetemi Nyomda Kiadóvállalata a magyar nemzeti hagyományt és értékeket. Enciklopedikus jellegű történettudományi, néprajzi, művelődéstörténeti, irodalmi kézikönyveit napjainkban hasonmás kiadásokban jelentetik meg újra. Az építészet terén néhány modern templomon és középületen kívül különösen értékes, az utolsó, háború előtt létesült, nagyszabású és lakályos, esztétikailag szép lakótelep, a Szent István-park. Bartók és Kodály a ’30-as években fénykorát éli. Kodály a két háború közötti időszakban alkotja a Háry János c.

daljátékot, és többek között a Budavári Te Deumot, valamint a Psalmus Hungaricust, melyet 1933-ban a milánói Scala is bemutatott. Bartóknak gyötrelmesebbek ezek az utolsó itthoni évei. 1930-34 között nem hangversenyezett Budapesten. Később megválasztják az MTA tagjának 1940-ben örökre eltávozott Magyarországról Bartók Magyarországon legszívesebben a rádióban szerepelt. A rádió különös gondot fordított műsorára és az ismeretterjesztésre. A filmkészítésre a sajtónál is nagyobb gonddal ügyelt a kormány. A műtermek állami ellenőrzés alatt álltak. A heti hangos filmhíradó és a kísérőműsorként kötelezően előírt negyedórás dokumentumfilmek jó tükrei a kornak. Bár rendszeres játékfilmgyártás folyt, és amerikai koprodukciók is készültek, művészi értékek csak a háború alatt készültek. A liberális-demokratikus magyar sajtó 1938-ig világszínvonalúnak nevezhető. Bőséges közlési lehetőséget nyújtottak

költőknek is, akárcsak a folyóiratok, a század eleje óta változatlan tekintélyű Nyugattól a hetilapokig. Konzervatív körök magas színvonalú folyóirata volt a Magyar Szemle Szélesebb közönségnek szólt a Színházi Élet és a múlt század óta virágzó Új Idők. Mindkét hetilap minden egyes száma egyaránt tartalmazott időtálló értéket, kiváló költőkés írók tárcáit, verseit és ijesztő kacatot. A könyvkiadás a szó szoros értelmében az egész világirodalmat nyújtja magyar nyelven. Szovjet írók is megjelentek, nem jelentéktelen számban. Még a háború legnyomasztóbb éveiben is a könyvesboltokba kerültek „ellenségnek” számító angol, amerikai, sőt szovjet szerzők művei. 2 25. A MAGYAR KULTÚRA HATÁRON TÚLI KÖZPONTJAI: A SZLOVÁKIAI, AZ ERDÉLYI ÉS A VAJDASÁGI IRODALOM A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT. A trianoni határok által keletkezett új nemzetkép a magyar irodalom szerkezetét is átalakította. Az új helyzet

következményeképpen az eddig egy középpontú magyar irodalom helyett több magyar irodalom van kifejlődőben, és ezek közül az irodalmak közül az egyik, az erdélyi, nem egészen másfél évtized alatt annyira kivirágzott, hogy az összmagyarság irodalmi életére is visszahat. Legkevésbé fejlődött ki önálló magyar szellemi élet a Délvidéken, a trianoni béke által Jugoszláviához csatolt területeken. Ezeknek a részeknek nem voltak önálló magyar kulturális hagyományai, és a magyar lakosság politikai, társadalmi és gazdasági helyzete kevéssé kedvez az irodalmi életnek. Az a kevés, ami ilyen irányban történt, mind a fiatalon meghalt Szenteleky Kornél nevéhez fűződik. Ő alapította a Kalangya folyóiratot, s e köré a folyóirat köré gyűl az ottani irodalmi élet. Hogy a szlovenszkói magyar irodalom mindmáig annyira megszervezetlen, annak részben a politikai kétfelé húzás az oka, részben az ottani hatóságok magatartása a

magyar kulturális megmozdulásokkal szemben. Az esztendők folyamán számos kísérlet történt, hogy orgánumot teremtsenek a Felvidék magyar íróinak, de mindegyik rövid idő múlva megszűnt a közönség részvétlensége miatt. Leghosszabb, de bizonytalan élete a Magyar Írásnak van Kassán. Ezeknél a folyóiratoknál hatékonyabban szolgálják a magyar irodalmat a magyar napilapok, elsősorban a Prágai Magyar Hírlap és a Kassai Napló. Mindkét lapnak van irodalmi melléklete is. A magyar nyelvű könyvkiadást a Felvidék számára a berlini Voggenreiter Verlag indította meg, később a Kazinczy Társaság vette át ezt a feladatot. Erdély magyarságát a nagy változás nem érte belsőleg teljesen készületlenül. Erdély hajdani önállóságának a hagyománya nem veszett ki a lelkekből a XIX. sz folyamán sem Erdély volt az egyedüli része az országnak, amely sosem vált teljesen „vidékké”. Az erdélyi magyarság élete attól függött, tud-e

Erdély az anyaországtól függetlenül, a maga erdélyi módján magyar lenni. Az új erdélyi irodalom történetére ugyanaz a belülről vetőtő fény von glóriát, mint Kazinczyék korára. Az irodalom megint sokkal több, mint irodalom több mint politikai és társadalmi tett. Innen ered az a tiszta, eszményi mozzanat, a csendes átlelkesültség gesztusa az erdélyi irodalom jobb alkotásaiban, melyet hiába keresünk napjaink magyarországi irodalmában, és amely furcsán, szellemtörténetileg elszigetelten és annál megrendítőbben hat a korban. Az erdélyi irodalom első periódusa a tájékozódás, a széttekintés, bajtárskeresés bizonytalan ideje. Az írók egyelőre elszigeteltek, mint a magyar írók Kazinczy előtt. Vannak köztük olyanok, akik írók voltak már az impériumváltozás előtt, s most kényszerű körülmények arra késztetik őket, hogy szűkebb hazájukban keressenek maguknak teret. Másokat a nagy változás tesz íróvá Szerepet

játszanak a magyarországi emigránsok is, akiket Erdély befogad. Az írókat gazdasági kényszer is hajtja: tanárok, állami tisztviselők, akik az impériumváltozás miatt kényszerüket vesztették, az irodalomtól várják szűkös megélhetésüket. Az első években számos rövid életű folyóirat indul meg, jelezve a szándékot. Ezek a folyóiratok még kevéssé foglalkoznak erdélyi kérdésekkel. Az erdélyi aktualitáshoz kapcsolódik a Zord Idők, mely Marosvásárhelyen indul meg 1919-ben. 1921-ben a régebbi eredetű Erdélyi Szemle átalakult Pásztortűzzé. A Pásztortűz volt az első években az erdélyi irodalmi élet középpontja, itt tanult járni az erdélyi irodalom. Kolozsvárt jelent meg 3 éven át a baloldalibb szellemű Napkelet, mely szintén nagy szerepet játszott az erdélyi irodalom magára ébredésében. A folyóiratokkal egyidejűleg a könyvkiadók is megpróbálták megtalálni lehetőségeket az új Erdélyben, de csak a Minerva Rt.

bizonyult hosszú ideig életképesnek Ennek az egyeduralmát törte meg 1924-ben az Erdélyi Szépmíves Céh. 1 A Szépmíves Céh megalakulása talán a legfontosabb dátum az új Erdély irodalomtörténetében. Megalakulása, előfizető-táborának összegyűjtése lezárja azt a másik folyamatot, mely az írók megszervezése mellett nem kevesebb fáradsággal ment végbe: az erdélyi közönség megalakítását. Így jár székely csapatának élén faluról falura az agg Benedek Elek is. Benedek Elek tulajdonképpen más idők embere volt, magyarországi író, de öregkorára hazatért Erdélybe, és utolsó éveit a fiatal erdélyi irodalom istápolására szentelte. A Szépmíves Céh keletkezésével ér véget az erdélyi irodalom első korszaka. Ebben az időben veszik tudomásul az erdélyi irodalom létezését Erdélyen kívül is. Tanulmányok és cikkek ismertetik, és mind több alkalom nyílik arra, hogy Erdély írói személyesen is bemutatkozzanak a

budapesti közönség előtt. A Szépmíves Céh megalakulása által az erdélyi irodalom műfajilag is kiszélesedik. Eddig csak a vers és a novella virágzott, most az újabb kiadói viszonyok következtében fellendül az erdélyi regény, melyben fellélegzés és a vele kapcsolatban megnövekedő önbizalom a háttere a nagy erdélyi folyóirat, az Erdélyi Helikon megindulásának. Az Erdélyi Helikon nemcsak folyóirat, hanem írótársadalmi jelenség is. Mögötte egy összetartozó írói csoport állt. Ennek a tömörülésnek térbeli székhelye és egyben szimbóluma Marosvécs, Kemény János báró kastélya, ahol 1926-ban összegyűltek Erdély írói, annak a felelősségnek a tudatában, hogy nemcsak egy írói mozgalmat képviselnek, hanem az erdélyi magyarság szellemi sorsa is, a magyar eidosz erdélyi fennmaradása is az ő kezükben van. Itt alakult meg az éveként gyűlésező íróparlament, melynek hivatása dönteni a szellemi Erdély kérdéseiben. Az

Erdélyi Helikon mozgalma a magyar nyelvterületek közül csak Erdélyben jöhet létre, és a legnagyobb erdélyi hagyományok méltó folytatása. A folyóirat megtalálta a kontaktust Erdély nem magyar népeivel, a rokon kisebbségi sorsba került szászokkal és a románokkal is. Kiadványaival az Erdélyben élő népek egymás közti megértését is igyekszik elősegíteni. Az Erdélyi Helikonnal kb. egy időben keletkezett a baloldali Korunk c folyóirat, melyet Gaál Gábor kitűnő szociológiai orgánummá fejlesztett. Az irodalommal ez a lap keveset foglalkozik, és akkor is inkább a külföldi termésnek nyújt teret. Az erdélyi magyar irodalomban többé-kevésbé aktív részt vesznek a napilapok is, különösen pár éven át a kolozsvári Ellenzék. Az erdélyi magyar szellemtudományok orgánumai az Erdélyi Irodalmi Szemle és az Erdélyi Múzeum. Erdély először lírai költőivel törte át a határokat. Később főképpen a történelmi regény az a

műfaj, melyen át Erdély az összmagyarsághoz beszél. Az erdélyi történelmi regény a Szépmíves Céh alapítását követő években virult fel, amikor Magyarországon is erős volt az érdeklődés a történelmi műfajok iránt. Erdély története újra nagy inspiráló lett, mint a magyar regény születése korában. Magyarország legszélesebb publikumrétegeihez az erdélyi színmű jutott el, mely erősebb és valóságízűbb drámaiság levegőjét vitte a magyar színpadra. Az egész magyar irodalom számára kétségkívül azok az írók jelentenek legtöbbet, akikben az erdélyi irodalom önállóvá válása felszabadította a székely nép önálló hangját. A székely írók bevonulása nemcsak tájjelleg, kiaknázatlan magyar egzotikum által gazdagítja a magyar irodalmat, hanem emberi skáláját szélesíti ki. 2 26. A XX SZÁZADI IZMUSOK EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DADAIZMUS, EXPRESSZIONIZMUS, KUBIZMUS, KONSTRUKTIVIZMUS, SZÜRREALIZMUS. Sohasem

volt érvényesebb az a cinikus mondás, hogy „minden kor művészete olyan, amilyet megérdemel”, mint századunkban. Korunk az elviselhetetlen feszültségek, a rettenetes katasztrófák ideje, talán még a népvándorlás áttekinthetetlen időszakánál is iszonyatosabb. Ebben az atmoszférában a művészet értelme és szerep megváltozott. A művészetre csak addig tartott igényt a „hatalom”, amíg fel tudta használni propagandaeszközként. Midőn a művész szembefordult a hatalom igényével – ez az impresszionizmussal kezdődött, de valójában a XX. sz elején vált félreérthetetlenné -, a művészet feleslegessé vált. A művészek azt kezdték hirdetni, hogy mindenféle szolgálat a művészet rabságához vezet. Ily módon a művészet egyetlen értelme a szabadság lett Ennek megnyilvánulási formája az „autonóm” művészet. Az autonóm szó ebben a vonatkozásban azt jelenti, hogy a művész sem a természettől, sem a társadalomtól, sem a

hagyománytól nem fogad el inspirációkat. A művészet az, ami „önmagából” születik, a műterem elvont és zárt légkörében Az autonóm művészet szabadsága azt is jelenti, hogy a művész – függetlenedve a közönségtől – nem számíthat, de nem is akar számítani annak megértésére. Fauvizmus: A XX. sz izmusai szerves fejleményei a posztimpresszionizmusnak Az 1905 táján csoportba tömörülő fauve-ok (fóvok – „vadak”) az impresszionizmus második nemzedékétől kapták indításukat, majd Van Gogh és Gauguin művészetét tanulmányozva a dekoratív körvonalakba foglalt színek eddig nem tapasztalt felfokozásával harsogó hatású festői gyakorlatot alakítottak ki. A fauves-mozgalom alapítói (Derain – dören, Dufy – düfi, Vlaminck – vlámenk) közül egyik sem érte el a művészi kifejezésnek azt a teljességét és az életmű alakításának következetességét, mint Henri Matisse (mátisz), akit a művészettörténet-írás

a XX. sz legnagyobb művészének tart Képein olyan egyszerűséget, egyensúlyt keresett, amely nem nyugtalanít és nem zavar meg. Játszva odavetett színfoltjai, vonalai a valóság gondos tanulmányozásának eredményei. Képei nem puszta visszatükrözései a látott motívumnak, hanem érzésben fogant és tudásban szerkesztett műalkotások. Művészetére hatott az egyiptomi falképe, görög vázaképek és a perzsaszőnyegek varázslatos színvilága is. Tánc c hatalmas pannóján a görög vázaképekre emlékeztető leegyszerűsített kontúr és feszített kolorit uralkodik. A Vadak mozgalma 1905 és 1907 között virágzott igazán. Azután más törekvések vették át az irányítást A XX. sz első negyedében a két legjelentősebb s a művészet további útjára is döntő hatást gyakorló irányzat az imperializmus talaján létrejött kubizmus és expresszionizmus. A kubizmus (cubus = kocka) a természet látható formáit mértani alakzatokra vezeti vissza,

és a tárgyakat ezekből is alakítja. A művészek mindenképpen rendet, állandóságot kerestek az egyre anarchikusabb társadalomban. Kerülni akartak mindent, ami véletlenszerű, változó Megmaradtak a természet állandó, változatlan elemeinél, s így a tér, a sík és a tömeg került előtérbe. Leggyakoribb az emberi alak, fej, csendélet ábrázolása. A kubizmus első kísérleteivel már 1907-ben találkzunk, ekkor festette Picasso az Avignoni kisasszonyok c. reprezentatív művét Ezen a képén Picasso a prostituáltak világát akarta bemutatni, de az a felismerése, hogy a művészet csupán a dolgok tudomásulvételére alkalmas, a kép hagyományos felfogásának szétrombolására késztette. Braque-kal (brák) megismerkedve közösen tevékenykedtek Észak-Spanyolországban, és Cézanne hatására a motívumokat geometrikus formákra redukálták. A kubizmus története 3 szakaszra osztható. Első szakasza (1907-1909) a cézanne-i tanítás jegyében

fogant, a tárgyakat mértani formákra egyszerűsítve ábrázolják. S bár a legnagyobb színezőből indulnak ki (Cézanne), a színek nagyon leegyszerűsödnek, főleg barnákra és szürkékre. A második, ún. analitikus szakaszban (1910-1912) teljesen elszakadnak a valóság formáitól, a festők ki akarják küszöbölni azt az esetlegességet is, amelyet a mértani testekként felfogott természeti elemek képviselhetnek. Már következetesen apró darabkákra „tördelték szét” a lefestendő tárgyat, és a kis 1 részeket síkban illesztették össze. Ezt az elvet – a különböző nézőpontok egyeztetését – szimultanizmusnak is nevezzük. A harmadik, ún. szintetikus szakaszban (1913-1914), melyben Braque és Picasso mellett Gris (grisz) és Léger (lézsé) is tevékenyen részt vettek, még ez a kapcsolat is megszakad a látvánnyal. A széttördelt és megnövelt látványelemek eredeti jelentésüktől megfosztva, egyenértékű alkotórészekként

kerülnek egymás mellé, pusztán a művész szabad képépítő szándékának engedelmeskedve. A kép síkja véglegesen önálló valósággá válik, saját törvényszerűségei vannak, s a kép síkbeli, mégis anyagi valóságértékét a művész még azzal is hangsúlyozza, hogy a vászonra tapétafelületeket, újságpapírt és más anyagdarabkákat ragaszt. Braque A portugál c. alkotása a kubizmus egyik fő műve (1911) Az I. V H előtti Németországban az expresszionizmus hasonló szerepet játszott, mint Franciaországban a fauveok mozgalma. A szó, melynek alapjelentése „kifejezés”, az impresszionizmus ellenpárjaként született meg, és arra a szándékra utal, hogy a művész a saját legbelső érzelmeit vetítse rá a világra. Többen a XX sz romantikájának is nevezték Jelentős kifejezési eszköz újra a vonal, melyeket fokoznak, vagy éppen tompítanak. A Fauve-okkal egy időben 1905-ben Drezdában alakult és 1913-ig működött Die Brücke (Híd)

néven a német expresszionista művészek első jelentős csoportosulása Kirchnerrel az élen. Működésükre a legnagyobb hatással a norvég Edvard Munch volt. Művészetében a tudat mélyén játszódó lelki történéseket, a hirtelen kitörő indulatokat, a félelmet és a lét iszonyát fejezte ki. Lángoló színei fokozzák képeinek feszültségét. Legismertebb művében, A sikolyban az Én szorongását fejezi ki Néhány évvel később, 1911-ben Münchenben Vaszilij Kandinszkij és Franz Marc a Der Blaue Reiter (A kék lovas) társulást hozza létre. A felfokozott érzelemvilág kivetítése mellett mindkét csoportban közös az a szinte vallásos hit, hogy a művészettel a társadalom megváltoztatható, az elesett rétegek helyzetén javítani lehet. Franz Marc a művészi ösztönösséget hirdette misztikus hatású képeivel. Gyakori nála a szimbolikus ábrázolás (Kék lovak, 1911). Kandinszkij művészettörténeti jelentősége abban áll, hogy az

expresszionizmust már 1910 körül a tiszta, elvont formák és színek művészetévé fejlesztette, és ezáltal az absztrakt festészet egyik felfedezőjévé vált. Kandinszkij szerint a színek és formák a maguk tisztaságában, anélkül, hogy a környező világ látható jelenségeire hasonlítanának, képesek érzelmek és szellemi tartalmak kifejezésére, egy önmagában megálló képi rend létrehozására. Az olasz futuristák (elnevezés az olasz futuro = jövő szóból) más úton jutottak el hasonló szemlélethez. Számukra a modern kor dinamizmusa volt a legfontosabb, a technika forradalma, a gépek társadalomformáló ereje, az autó és a repülőgép gyorsasága. A statikus állandósággal szemben az új életérzést, a dinamikus mozgást akarták érzékeltetni műveikben. A térben mozgó forma ábrázolását úgy oldották meg, hogy a mozgásfázisokat a kép síkjában egymásra vetítették. Az irányzat nem szervezett fejlődés útján alakult ki,

hanem egy kiáltvány indította el, melyet Marinetti olasz költő adott közre egy párizsi újságban. A „Futurista kiáltvány” hadat üzent a „korhadt múltnak” és mindannak, ami azzal összefüggő. A futurizmus legjelentősebb képviselője Umerto Boccioni. Egyik jellegzetes alkotásán a mozgó figura körül képződő légörvények megjelenítésével érzékelteti a sebességet. A futurizmus a reklámgrafikára hatott különösebben. Kísérletükkel a futuristák előrevetítették egy olyan művészet irányát, amely nem a festészetben valósult meg, hanem a mozgásélményt folyamatosságában ábrázolni tudó új művészetben, a rajzfilmben. Az I. VH-ból kivezető utat nem látó művészek, írók 1917-ben Zürichben alapítják a dadaista szövetséget. Tristan Tzaraval (trisztán cárá) az élen a francia eredetű Dada (lovacska, átvitt értelemben vesszőparipa) néven folyóiratot is szerkesztettek. A dadaisták erkölcsi, politikai és esztétikai

téren is egyaránt tagadtak minden elvet, rendet. Elvetve a múltat, nem bíztak a jövőben, és csak a jelenben való gátlástalan cselekvés jogosultságát hirdették. A képzőművészetben is ellenezték a hagyományos ábrázolási módszert, ellene voltak az eszmei tartalomnak. Új technikával, új anyagokkal kísérleteztek A 2 dadaista kép gyakran egy gyalulatlan deszka, melyre össze nem tartozó tárgyakat, újságkivágásokat, konzervdobozt, dugóhúzót, szögeket vertek, ragasztottak, s azután csapkodtak rájuk néhány festékfoltot, vonalat. Kurt Schwitters különböző használati tárgyakból vagy egy szemétkosár tartalmából formált képeket. Fő művét, a hulladékokból összeragasztott szobát, Hitler elpusztította. Az I. VH után az absztrakt művészet története újabb szakaszba lépett Felerősödött a rend megteremtésének igénye, egy új társadalom felépítésének gondolata, ezzel párhuzamosan a művészetben a geometrikus

absztrakció irányzata. A művész folytasson hasonló tevékenységet, mint a mérnök, modellezze a jövőt, építsen (konstruáljon) – innen az konstruktivizmus irányzatának elnevezése. Hollandiában Mondrain 1917-ben alapított csoportja, a De Stijl (de sztejl; a stílus) ugyanúgy foglalkozik építészeti vagy bútortervezési feladatokkal, mint a festészettel vagy szobrászattal. Piet Mondrian Van Gogh göcsörtös fáira emlékeztető fa képét addig egyszerűsítette, amíg az alapvető geometriai elemekhez jutott. Tevékenységének további állomása volt a fekete vonalak segítségével megformált négyzetek arányviszonyának kialakítása. Ezzel együtt járt a kép koloritjának alapszínekre való redukálása. Weimarban 1919-ben Walter Gropius megszervezi a Bauhaus (építőház) nevű iparművészeti iskolát, mely szerves egységben tanítja a művészeti ágakat és a kézművességet, és tanterve olyan területekre is kiterjed, mint a tárgyformálás,

a tipográfia, a fényképezés, a színház vagy a tánc. A dessaui Bauhaus az ő műve. Az épület szerkezetének, rendeltetésének érzékeltetése volt a feladat Minden külső díszítés nélkül, a tömegek arányos elrendezésével hatott. A dekorációt száműzte az építészetből, szigorúan tárgyilagos maradt. A Dada-mozgalom képviselőinek nagy része részt vett a szürrealista mozgalomban is. Ez a nagy hatású művészeti irányzat is irodalmi fogantatású volt. André Breton 1925-ben közzétett manifesztumával indította el a mozgalmat. Az emberi lélek rejtett rétegeinek megismerése előtérbe került, s Freudra hivatkozva az ész által elfojtott tudatalattinak a szerepe igen nagy. Az ott rejtőző igazi egyéniséget igyekszik a szürrealizmus feltárni. A szürrealista képeken elképzelt mozzanatok, víziók természethű részletekkel váltakoznak tekintet nélkül a dolgok logikus rendjére és összefüggéseire. A szürrealizmus első képviselői

közé tartozik az orosz Marc Chagall, aki Párizsban festi ótestamentumi témájú s belorussziai szülőfalujára emlékeztető álomszerű műveit, melyeken csodás figurák is szerepelnek. A spanyol származású, Amerikában élő Salvador Dali a szürrealista víziók legtipikusabb festője. A tárgyak deformációjával meghökkentő hatást kelt, például egy ruhaszárító kötélen a mosástól megnyúlt órákat helyez el egy sivár végtelenbe vesző térben. Kedves motívuma a gerincből kidomborodó csigolyacsontok, melyek vasmankókkal vannak megtámasztva. Híres képe az Arc és gyümölcsöstál a tengerparton (1938). A nagy angol szobrász, Henry Moore műveiben is szürrealista elemek ötvöződnek prehisztorikus formajegyekkel. Michelangelo szobrászata ihlette Anya és gyermeke c szobrát, amelyen a leegyszerűsített tömegek, az elementáris érzéstartalmak minden póztól mentes drámai erővel jelennek meg. Magyarország: A XX. sz elején, 1909-ben alakult

a Nyolcak társulása A csoport a kompozíció jelentőségét hirdette Haladó gondolkodású tagjainak nagy szerepük volt később a Tanácsköztársaság idején. Tagjai a francia posztimpresszionizmus ágazagainak szolgálatára esküdtek fel, de fölfigyeltek a modern európai festészet legkorszerűbb irányaira is. Tagjai: Kernstok Károly, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos, Berény Róbert, Pór Bertalan. 3 Kernstok Károly fiatalkori munkáit a szocialista művészet törekvései határozták meg. Később a plein air törekvésekkel megismerkedve néhány jelentős kompozíciót alkotott (Szilvaszedők). A német expresszionizmust tanulmányozva született meg fő műve a Lovasok a vízparton, mely a magyar avantgardizmus vezéralakjává tette. Berény Róbert művészetét Cézanne ihlette meg, majd ő is a német expresszionizmusnak hódolt. Nagyszerű kolorista volt. Képein látott természeti formák öltenek finoman

hangolt, tudat által is befolyásolt mély fényű színeket (Kapirgálók). A Magyar Tanácsköztársaság bukása után számos magyar művész külföldön dolgozott tovább. Az itthon maradottak és néhány, az emigrációból hazatelepült alkotó arra törekedett, hogy a forradalmi korszak eredményeit átmentve az új helyzet adta lehetőségek között folytassa törekvéseit. A művészek egy csoportja visszatért a nagybányai művészet által képviselt természetelvű felfogáshoz, s ezt igyekezett továbbfejleszteni: például az ún. Gresham-kör, mely találkozóhelyéről, egy kávéházról kapta a nevét A csoport vezéregyénisége az emigrációból hazatért Bernáth Aurél volt. Bár szakított fiatalkori, avantgárd törekvéseivel, megtartotta a képformálás modern elveit. Fő művében, a Riviérában különböző természeti motívumokat úgy foglalt össze, hogy azok egységes természeti látvánnyá olvadjanak. Ezzel a módszerrel egyedülálló

lírai világot alkotott A Gresham-kör másik jelentős képviselője Szőnyi István. Életének java részét Zebegényben töltötte, s élményeit hatalmas képciklusban rögzítette. Híres festménye a Zebegényi temetés Pátzay Pál elkészítette a kor egyik legkiválóbb lovas szobrát, a székesfehérvári Huszár-emlékművet, melyben a klasszicizálás és a természetelvűség szellemesen kapcsolódik egybe. A két háború közti magyar művészet magányos alakja Derkovits Gyula, aki a szocialista elkötelezettségű művészet legjelentősebb festője. Művei az emberi kiszolgáltatottság, az igazságtalanság elleni kilátástalan küzdelem lenyomatai. Híres képe: Híd télen Egyedülálló személyisége a kor magyar szobrászatának Medgyessy Ferenc. Az elő-ázsiai és az archaikus szobrászat tanulmányozásából alakította ki stílusát. Egyik fő műve az Anya Egry József pályája kezdetén szociális témákkal foglalkozott, majd a Balaton mellett

letelepedve olyan vonalszerkezeten alapuló expresszív stílust alakított ki, amelyben minden motívum alá van rendelve a fénynek. A fény hívja elő képein a tó reggeli párájából a motívumokat A kor legjelentősebb magyar építményét Árkay Aladár tervezte. Fia, Árkay Bertalan kivitelezésében valósult meg a budapesti Városmajor templom. Freskódísze Aba Novák Vilmos műve Az elvont festészet gyakorlata Magyarországon nem vált általánossá, bár tehetséges művészeket vonzott a maga körébe. A Bauhaus törekvéseinek legkövetkezetesebb képviselője Moholy-Nagy László volt. Elméleti munkássága és pedagógiai tevékenysége egyaránt jelentős. Működése során kitágította a Bauhaus érdeklődési körét. Ő nem a kézművesművész eszméjét hirdette, hanem a technikus művészét, vagyis szerinte a technikai fejlődés eredményeit fel kell használni a művészetben. Ezért kísérletezett a legkülönfélébb anyagokkal. Kereste a

művészet alkalmazásának új lehetőségeit a modern városban Kutatásai során eljutott az ellentétek egyensúlyának kialakításához, a geometriai szerkezetek dinamizálási lehetőségeinek kibontásához. Ő a mozgáson alapuló, ún kinetikus művészet úttörője Új elveket hozott a fényképezésbe, kísérletezett a filmmel és jelentősek plakátjai is. A elvont festészet vezéralakja volt Kassák Lajos író, festőművész és tipográfus. Kubista képeket festett főként. Tömör helyi színekkel megalkotott mértani síkidomok szerkezete volt a lényege ezeknek az alkotásoknak. Victor Vasarely a geometrikus optikai rendszerek kialakítója volt. (Vásárhelyi Viktor) Művei a nézőpont változtatásával új és új dinamikus látványt nyújtanak, vagyis a mozgáson alapuló kinetizmus egyik változata. 4