Művészet | Művészettörténet » A reneszánsz művészet

Alapadatok

Év, oldalszám:2016, 39 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:81

Feltöltve:2018. április 28.

Méret:8 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Reneszánsz művészet (XV – XVI. század) A reneszánsz kifejezés a rinascimento olasz szóból származik, mely újjászületést jelent. A 13 és 14. század mély vallásossága után a kereskedelem fellendülése, és a földrajzi felfedezések hatására, valamint a humanista mozgalom elterjedésével fokozódott az antik görög-római kultúra iránti érdeklődés. A művészet támogatói (mecénások) a gazdag kereskedő családok A quattrocento – az 1400-as évek itáliai művészete Az ezernégyszázas évek - a quattrocento - első felében ez a bizakodás sehol sem volt olyan erős, mint Firenzében, ahol a köztársaság vezető testületében, a signoriában egyre nagyobb hatalomra tett szert egy bankár család. A Mediciek a XIII században érkeztek a városba s hamarosan egy kiterjedt bankhálózat összpontosult a kezükben. Cosimo Medici 1434-tõl kezdve Firenze korlátlan ura volt, még ha mindenáron igyekezett is fönntartani annak a látszatát, hogy nem

több egyszerű polgárnál. Fejedelmeknek, pápáknak kölcsönzött vagyonából, és az ő támogatása révén válhatott városa a humanista tudósok és a reneszánsz művészek központjává. Firenze látképe A quattrocento legnagyobb építészei szinte kizárólag Firenzében alkották mesterműveiket, létrehozva egy olyan stílust, amely elsőként körvonalazta a reneszánsz szellemiségét és célkitűzéseit. A magasba törés gótikus eszményével szemben ezek az épületek a statikusságra, biztonságérzetet sugalló horizontális kiterjedésre és emberi arányokra, egyszóval a tökéletes harmóniára törekedtek. Szimmetrikusak, egyszerűek és praktikusak Az embernek és az emberért készültek - előtérbe került a városi paloták és középületek tervezése. Gyakran alkalmazták az antik görög oszloptípusokat (dór, ion, korinthoszi), A háromszög alakú oromzatot (tümpanon) és a rómaiak építészeti vívmányait, a boltívet, a

dongaboltozatot, a keresztboltozatot, és a kupolát. A palazzo Medici (a Medici család palotájának) homlokzata és udvara Firenzében Ezt a mind nagyobb hatalomra jutó városi polgárság megváltozott igényei magyarázzák. Városi palotáik (a palazzók) is ókori római mintára épültek. Kívül egyszerűek, csak az ablakok és kváderkövek ritmusa, a szintek közti széles övpárkányok, a hangsúlyos koronázópárkányok díszítik. Szívesen alkalmazzák a Colosseum motívumot (az alsó szinten dór, az első emeleten ion, a második emeleten korinthoszi oszlopokat alkalmaztak). A palazzók belül pompásabbak. A belső, zárt udvar minden szintjén boltíves, árkádsoros körfolyosó (loggia) futott körbe. A falakat gazdagon díszítették a kőfaragások, falfestmények Az árkádok alatt szobrokat, az udvaron szökőkutakat állítottak fel. Emellett természetesen épültek templomok is. Ezek tervezésénél Leon Battista Alberti eszménye, az “egy

darabból való tér” érvényesült; a reneszánsz templomok gyakran centrális elrendezésűek, belső terük pedig könnyen áttekinthető. Santa Maria Novella - Alberti által tervezett templom Firenzében A század első évtizedeiben fiatal művészek egy csoportja tudatosan látott hozzá a művészet új útjainak kereséséhez Firenzében. A művészek e csoportjának vezető személyisége a tudományosan megalapozott perspektíva feltételezhető “feltalálója”, Filippo Brunelleschi (1377-1446.) volt 1418-ban ő is benyújtott egy pályázatot a firenzei dóm (Santa Maria del Fiore) befejezésére, pontosabban a hatalmas teret áthidaló kupola elkészítésére, mely végül az ő tervei alapján valósult meg 1420-1436. között A főhajó és kereszthajó találkozásánál kialakított nyolcszög alaprajzú tér fölé kettős héjú kolostorboltozatot építtetett, tetejét laternával (ablakokkal tagolt toronnyal) zárta. Ez a kupola a reneszánsz

kezdetének és Firenze városának jelképévé vált. A santa Maria ’del Fiore (a firenzei dóm) Brunelleschi terve a dóm kupolájának megépítésére 1421-ben látott hozzá Brunelleschi a firenzei Annunziata téren álló Árvaház, az Ospedale degli Innocenti építéséhez. A sok ókori formaelem felhasználásával készült épület előtt álló oszlopcsarnok karcsú íveivel és kerek medálionokkal az ívsarkokban az első igazi reneszánsz homlokzat. Később az egész Annunziata teret lágyvonalú árkádos homlokzatokkal alakították ki az Ospedale degli Innocenti példájára, létrehozva az egyik legszebb, legnyugodtabb reneszánsz teret. Brunelleschi: Ospedale ’degli Innocenti (firenzei árvaház) A Medici-család megbízásából kezdte el a leégett ősi templom, a San Lorenzo újjáépítését, amit azonban nem tudott személyesen befejezni. Az ő tervit dicséri azonban a “régi sekrestye”, a Sagrestia Vecchia, és a felépítésében még

középkori formáját őrző templom könnyen áttekinthető belső tere. Az 1430 körül tervezett Pazzi-kápolna egyszerű formái, árkádos előtere és a kupolát kihangsúlyozó középső íve egyszerre jellemzik tökéletesen az új stílust és Brunelleschi sajátos művészetét. A kis kápolna belül a világos falakat tagoló szürke pilaszterekkel megismétli a külső oszlopsor ritmusát. Brunelleschinek számtalan követője akadt - rájuk várt az a feladat, hogy a mester művészetét a firenzei társadalom igényeihez alakítsák. A polgárság számára kb 30 városi palota és -római mintára- számos vidéki villa épült 1440-1498 között. Aki tudományos alapokra fektetve kidolgozta a reneszánsz művészet elméleti hátterét a kor sokoldalú humanistája, Leon Battista Alberti (1404-1472) volt. Alberti pápák és fejedelmek: barátja, tanácsadója, jogtudós, költő, muzsikus, filozófus, művészetelmélet író - és nem utolsó sorban kiváló

építész volt, aki “A festészetről”, “A szobrászatról”, és “Az építészetről” c. könyveiben összegezte kora művészetét: Ez utóbbiban újra értelmezte Vitrivius római építész akkoriban megtalált könyvét, mely az ókori építészet legjelentősebb írásos forrásának számított. A quattrocento szobrászata: A humanista mozgalom hatására a szobrászok feladatai is kibővültek. Már nemcsak a templomok épület- és díszítőszobrait, oltárszobrait kellett elkészíteniük. A gazdagodó polgárság új megbízásokkal látta el őket. Portrékat, szökőkutakat, antik istenek szobrait, köztéri szobrokat rendeltek. Az antik szobrok másolása felébresztette az ideálisan szép test ábrázolásának igényét. Anatómiai megfigyelések tükröződnek munkáikról. Andrea Verrocchio: Lorenzo Medici szobra Donatello: Dávid Andrea Verrocchio: Női portré Verrocchio: Dávid Donatello: Gattamelata zsoldosvezér lovasszobra Padovában

Verrocchio: Colleoni zsoldosvezér szobra Velencében A quattrocento festészete: A bibliai témák mellett világi és mitológiai témák is előfordulnak. Új technikák jelennek meg, az olajfesték és a vászon használata lágyabb, oldottabb ecsetkezelést tesz lehetővé. Az olaj lassabban szárad, mint a tempera, ezért tovább lehet dolgozni a képen, a színeket, tónusokat össze lehet mosni. Lágy színátmenetek illetve tónusátmenetek festésére nyílik lehetőség A perspektíva alkalmazása forradalmasítja a térábrázolást. A sík képen a tér tökéletes illúzióját hozhatják létre a festők. Fra Angelco:Angyali üdvözlet Piero della Francesca: Krisztus megostorozása Andrea Mantegna: Krisztus siratása Piero della Francesca: Federico Montefeltro herceg és felesége portréja Sandro Botticelli: Vénusz születése Sandro Botticelli: Primavera (Tavasz) Cinquecento - Érett reneszánsz – 1500-as évek Közpotja Róma, ahol nagyszabású

építkezések kezdődnek a „mecénás pápák” uralkodása alatt. A quattrocento Firenze százada volt - Róma egyetlen nevezetesebb épülete ebből a korból a Palazzo Venezia. A XVI század, a cinquecento azonban már a Mediciek és Firenze nagyságának alkonya. Míg Albertinek és társainak a használhatóság igényéhez kellett igazítania a klasszikus formákat, addig az új korszak építészeinek - Bramantének, Antonio da Sangallónak, Michelangelónak, Peruzzinak, vagy Raffaellónak - szinte korlátlan lehetőségeket biztosított II. Gyula és X Leó Rómája A Tempietto, a Campidoglio, vagy a Szent Péter-bazilika világa azonban szerves folytatása annak az egyszerűségében is lenyűgöző művészi és szellemi törekvésnek, amely a quattrocento Firenzéjében született meg. Az érett reneszánsz ugyanakkor a polihisztorok kora is. Egy-egy mester több művészeti és tudományos ágban is maradandót alkot. Leonardo művészi törekvései Leonardo da Vinci

(1452-1519) nemcsak a reneszánsz egyik legnagyobb művésze, hanem a legsokoldalúbb lángész is, aki valaha élt. Vinciben született egy gazdag nemes és egy szolgálólány törvénytelen gyermekeként. Öt éves korától apja házában nevelkedett. Állítólag maga tanult meg olvasni, írni (bal kézzel, tükörírással). Leonardo gyermekként nem sok érdeklődést mutatott a tanulás iránt, nem is járt ki sok iskolát, rajzkészsége azonban hamar megmutatkozott, ezért apja, Ser Piero Vinci (gazdag birtokos, Vinci városka jegyzője) beíratta a firenzei Andrea Verrocchio műhelyébe, ahol festészetet, szobrászatot és minden más művészi mesterséget is meg kellett tanulnia, hiszen a reneszánsz mesterek igazi polihisztorok voltak, készítettek mindent, amit a megrendelő kért – festményt, szobrot, ékszert, fegyvert, épületet stb. A reneszánsz kora volt ez: a gondolatok, a fantázia szárnyaló felszabadulása a több évszázadon át tartó szellemi

tespedés alól. A keresztény tanok mellett az emberiség végre felfedezhette magának az ókort: a tudni vágyást, a nevetés felszabadító erejét, a bölcsességet. Leonardo da Vinci: Angyali üdvözlet (1472-75) Leonardo da Vinci érdeklődése korán feltámadt a természet jelenségei iránt, és az akkor ismert tudományok minden területére kiterjedt. Az anatómia és a geológia a szenvedélyei közé tartozott, nagy álma pedig az emberi erő segítségével történő repülés volt. Tanuló évei alatt Leonardo kapcsolatba került mindazokkal a humanista tudósokkal, akiknek új eszméi és gondolkodása fokozatosan átformálta a reneszánsz Itália intellektuális világát. Firenzében kevés megbízást kapott. Itteni leghíresebb alkotása a befejezetlen Háromkirályok imádása. Az 1470-es években sok időt töltött a Mediciek szolgálatában, sok hadi eszközt talált fel. 1482-ben Milánóba utazott, és Lodovico Sforza herceg szolgálatába állt. Feladata

sokrétű volt. Portrékat festett, dicshimnuszokat, verseket, dalokat szerzett, színdarabot írt, díszleteket, jelmezeket, bútorokat, újfajta harci eszközöket tervezett. Tudományos kutatásai kiteljesedtek. Nem tudott semmire sem ránézni anélkül, hogy ne akarta volna tanulmányozni, akár növényről, akár a víz mozgásáról volt szó. Érdeklődött az emberi anatómia iránt, elmélyedt a boncolásban. Az egyház engedélyével holttesteket boncolt, hogy jobban megismerje az emberi test működését. Nemcsak az izmok, inak, csontok elhelyezkedése és kapcsolódása érdekelte, hanem a belső szervek működése, az élet teljes misztériuma a látástól a szív működéséig. Feltérképezte a teljes érrendszert, felfedezve a szív kamráit, a szívbillentyűk szerepét a vér továbbításában. Tapasztalatairól rajzokat készített Anatómiai rajzai között megtaláljuk a magzati fejlődését bemutató ábrákat éppúgy, mint az agy és szem

működését, az idegpályák szerepét modellező grafikákat is. A ránk maradt sok száz vázlat tanúskodik kivételes lángelméjéről, mechanikai kísérleteiről. Tervezett önjáró automobilt, kerékpárt, helikoptert, ejtőernyőt, sárkányrepülőt, hidraulikus emelő szerkezeteket, hidakat, erődítményeket, de pusztító harci szerkezeteket is. Várostervezéssel is foglalkozott. Terveket készített az ideális városra, tengeralattjáróra, tankra, helikopterre. Találmányai, tudományos kutatásai miatt viszonylag kevés nagyszabású festményt fejezett be. Milánói évei a legtermékenyebbek, az egyház is felfigyelt tehetségére. A milánói Santa Maria della Grazie kolostor ebédlőjének falára megfestette az Utolsó vacsora című művét, mely Jézust tanítványai körében ábrázolja. A hagyományokkal több ponton is szakított. Az áruló Júdást nem különítette el a többi apostoltól, a néző éppúgy tanácstalan, mint a képen

látható tanítványok, akik megrettenve hajolnak össze. Jézus kijelentésén („Egy közületek elárul engem”) döbbenettel vitatkoznak Ma már sok régi, és újkeletű legenda, elmélet kering Leonardo szándékairól. Bizonyítani egyiket sem tudjuk, annál is inkább nem, mert a festményt nagyon sokszor átfestették, restaurálták. Leonardo ugyanis újfajta festéket alkalmazott, és a kép néhány év múlva el kezdett lehámlani. Folyton kísérletezett a festési technikákkal, ekkor kezdte írni az „Értekezés a festészetről” című könyvét. Festőként Leonardo nemcsak a látható külsőt szerette volna ábrázolni, de érzelmeket is - “a gondolatok áramlását”. Ez a megközelítési mód változtatta át a hatalmas művészt mesteremberből lángelmévé. Itáliában talán ő alkalmazta először az olajfestéket (egyébként a németalföldi Van Eyck testvérek találmánya), mely lehetővé tette számára a tónusátmenetek finom, füstszerű

megfestését. A művészettörténet szfumátó (sfumato=füst) technikának nevezte el. Számos világhírű művén megcsodálhatjuk ezt a módszert, ez teszi olyan élettel telivé és egyben titokzatossá az általa festett női arcokat. Leonardo da Vinci: Mona Lisa (1501-1504) Minden műve közül a Mona Lisa Gioconda portréja lett a leghíresebb. A portré keletkezéséről sokféle történet kering. Van amelyik a gyermekét gyászoló fiatalasszonyról, van olyan, amely Leonardo idealizált önarcképéről számol be. Mint sok más Leonardoról szóló történetről, erről sem tudhatjuk a teljes igazságot. Tény, hogy a portrét több évig festette, és haláláig magánál tartotta. A festményről szóló legendák, mendemondák, elméletek egy része már akkor szárnyra kelt, amikor a mű még csak félig volt kész. Ezek közé a legendák közé tartozik az is, hogy a mester zenészeket fogadott,hogy Mona Lisa arcáról el ne tűnjön az a különös,

meghatározhatatlan mosoly, mely híressé tette a művet. Mi a mosoly titka? Talán az, hogy a hölgy arcának jobb és bal fele különbözik, éppúgy, mint a háttér is. 1499-ben elhagyta Milánót és visszatért Firenzébe. 1502-ben elhagyta ismét a várost és beállt Cesare Borgia szolgálatába. Cesare hadjáratokat folytatott Itália középső részén és szüksége volt egy katonai mérnökre. Kitérője után Leonardo visszatért Firenzébe, ekkor kezdte festeni a Mona Lisat, majd firenzei városháza tanácstermének egyik falára az anghiari csata egyik jelenetét. Ezt a művet sem fejezte be, nem tudott riválisával, Michelangeloval egy teremben dolgozni. Ő ugyanis a terem másik falára kapott megbízatást Ezt követően újra Milánóba ment ahol ismét az anatómiával foglalkozott. Majd Rómába, később pedig I. Ferenc francia király udvarába ment A felvilágosult, tudományokat kedvelő uralkodó barátjaként fogadta, és rendelkezésére bocsátotta

claux-i kastélyát. Itt élte utolsó éveit, itt érte a halál 1519-ben. Jelképes sírja Amboise-ban áll Hölgy hermelinnel Sziklás Madonna Anghiari csata (vázlat) Szt. Anna harmadmagával Michelangelo Buonarotti (1475-1564) Értett a festészethez, szobrászathoz, építészethez, sőt még a költészethez is. Michelangelo Buonarotti 1475-ben Caprese városában született, ahol apja polgármester volt. Szülei szoptatós dajkához adták Settignano környékére, ahol kőbányák voltak. Dajkájának apja kőfaragó volt, Michelangelo ezért később gyakran mondta, hogy “az anyatejjel szívta magába a kalapács és véső használatát.” Domenico Ghirlandaióhoz (freskófestő) ment inasnak. Majd Lorenzo de Medici szobrásziskolájában tanult, ahol a görög szobrok másolásán kívül görögül, latinul tanult filozófiát, teológiát, geometriát, asztronómiát, grammatikát. Lorenzo Medici fiaként szerette, felismerte tehetségét, támogatta művészi

fejlődését. A mecénás halála után sora rosszabbra fordult. 1494-ben Velencébe ment, majd Bolognaba végül Rómába Az anatómia beható tanulmányozásával próbálta fejleszteni tudását. Rómában megalkotta a Bacchust és egy francia bíboros megbízásából a Pietát (1498-1501), mellyel nagy sikert aratott. Pieta Dávid Firenzébe visszatérve megbízást kapott a Dávid szobor elkészítésére (1504). Hírneve nőttönnőtt VI Sándor pápa halála után ismét Rómába hívták, hogy II Gyula pápát szolgálja Az egyházfő kérésére (bár jóval később) készítette el II. Gyula síremlékét és a Sixtus - kápolna mennyezetfreskóit. A Sixtus-kápolna (Vatikán) A kápola mennyezete Michelangelo freskóival A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (részlet ), középen a „Sötétség és világosság szétválasztása A Nap és Hold teremtése Ádám teremtése Éva teremtése Bűnbe esés és kiűzetés a Paradicsomból (részletek a

Sixtus-kápolna mennyezet freskójáról) További művei: Medici síremlék, Sixtus-kápolna oltárfala, az Utolsó ítélet. Michelangelo: A Medici síremlék A Sixtus-kápolna oltárfala – Az utolsó ítélet III. Pál a Szent Péter-templom főépítészévé nevezet ki, ő tervezte a római Szent Péter Bazilika kupoláját. A római Szent Péter Bazilika kupolája Michelangelo-nak nem csak egy művészeti ághoz volt különös tehetsége, hanem mind a háromhoz, a festészethez, a szobrászathoz és az építészethez, mindemellett kiváló költő is volt. Michelangelo egész életművén keresztül figyelemmel kísérhetjük, milyen zseniálisan formázta meg az emberi alakokat. A reneszánsz életfilozófiának megfelelően az ember minden dolog mértéke, a világegyetem középpontja. Michelangelo-t nem érdekelte sem a táj, sem a tájkép, csak az emberi alak volt elég méltó arra, hogy közvetítse a művész nemes gondolatait. Nagy hatással volt rá

az antik szobrászat. A szobrászat szerinte “az anyag eltüntetésének művészete”. Miközben levési a fölöslegeset, kiszabadítja a formákat Michelangelo felrúgta a korai reneszánsz korban uralkodóan érvényesülő harmóniát és stabilitást, mint ahogy nem félt kicsavarodott pózokban ábrázolni az emberi testet az érzelmek kifejezése végett. Michelangelo: Pieta Michelangelo 1498-99-ben faragta a vatikáni Pietát. Ez a műve mintegy a “diplomamunkája” Minden tudását megmutatta rajta. A pieta olasz szó, jelentése szánalom, sajnálkozás. Azt az ábrázolás típust értjük rajta, melyen Mária halott fiát siratja. A kétalakos jelenet ellentétek sorára épül. A mezítelen férfitest és a bő, nagy redőkbe gyűrődő ruhás nő ellentéte; a vízszintesen elhelyezkedő férfi és a függőlegesen elhelyezkedő nő, élő és holt ellentéte, fény-árnyék ellentét. Ez a sok ellentét erős feszültséget, nyugtalanságot kellene, hogy

éreztessen, de ehelyett harmonikus nyugalmat érzünk, ez azért van, mert az ellentétek kiegyenlítik egymást, egyensúly jön létre. A másik ok pedig az, hogy a szobor mindent részletének faragása igen pontos, dekoratív. A fiatal férfi halott teste tehetetlenül csüng Mária ölében, feje hátracsuklik, inas karja a föld felé lóg. Eszményien szép nőt és még holtan is szép férfit faragott, ez az eszményítés az oka annak is, hogy Mária szinte nem is idősebb Jézusnál. Nem valóságos anyát és fiút ábrázol, hanem Krisztus és Szűz Mária eszméjét. Ez az ideális szépség ugyanakkor már majdnem ellentétes a mű tartalmával. Hiszen itt a halott Krisztus fekszik anyja ölében. Az eszményi szépséget megjelenítő kompozíciót a halk szomorúság, ugyanakkor földöntúli nyugalom lengi be. Így válhatott feltámadás hitének, az újjászületésnek szimbólumává ez a mű. Michelangelo Buonarotti Szonett Szeretlek, de nem szívem szeret

téged, vagy nemcsak szívem , mert ez nem elég: az öröklét vonz és mindentől félek, ami múlandó, hazug vagy setét. Mikor Istenből kiszakadt a lelked, sok fényt hozott magával, s én merev szempár vagyok csak, ki a földi terhet látom rajtad, a húst s a bőrt, de mert imádatom, mint hő a tűztől, el nem válik az Örök Szépségtől, s mert benned is Őt nézem, ki ok és okozat nincs menekvésem, s mindig visszatérek s maradok, honnan menekülnöm kéne, parázsló számmal homlokod alatt. Raffaello de Santi(1483-1520) Raffaello ma is az egyik legismertebb művész. Minden korszak, minden terület, a maga leginkább becsült festőjét, ha igazán meg akarta tisztelni, a hely Raffaellójának nevezte. Apja, Giovanni de Santi festő volt, akinek műhelyében kapta az első oktatást. Majd Perugino műhelyében tanult. Fiatal korának fő műve a Mária és József eljegyzése Raffaello: Mária és József eljegyzése (1504) 1504-ben Firenzébe költözött.

Itt festette a Három grácia című művét és a Madonna-képeit (Madonna zöldben, a befejezetlen Esterházy -Madonna). Raffaello: Esterházy-Madonna (Szépművészeti Múeum –Bp.) Ezekben az években festett portréi: Ifjú arcképe, Női képmás. Késői firenzei éveinek koronája a drámai hatású Krisztus sírba tétele. 1508-ban érkezett Rómába, és a vatikáni teremsor, a Stanzák kifestésére kapott megbízatást, amelyben a világ egyik legtöbbet csodált, legnagyobb hatású freskósorozatát hozta létre. Az elsőnek elkészült Stanza della Segnatura két legfőbb mezőjét a teológiának és a filozófiának szentelte, az egyik az ún. Disputa (tulajdonképpen a keresztény vallás diadala), a másik az Athéni iskola. Az Athéni iskola Az első statikus, absztrakt térbe helyezett kompozíciójához hatásosan társul a mozgalmasabb második, melyen hatalmas reneszánsz épületbelső keretezi a szereplőket. Egy-egy kisebb mezőn a Parnasszust és

az Erényeket mutatja be. A Stanza di Elidoro képei dinamikusabbak, akár a teremnek nevet adó kép sodró kompozíciója, a Szt. Péter megszabadulásának drámai fényhatása, a Bolsenai mise asszimetriája v. az Attila seregeinek visszafordítása tömegjelenete A művész a Stanza dell Incendio képeit, a loggiák díszeinek megfestését és a Villa Farnesina Psyché-sorozatát tanítványaira bízta. A Stanzákkal egy időben készültek a Sant Agostino és a Sta Maria della Pace freskói. Bramante (a Vatikán főépítésze) halála után a Szt. Péter-templom építkezésének fő irányítója volt. X Leo pápa kinevezte a római antikvitások őrzőjének Feladata volt megakadályozni az ókori romok építőköveinek széthordását. Késői korszakában a mozgalmasságra törekedett, mely Madonna képein is érezteti hatását. (Folignói Madonna, Madonna Sistina). Szűzanya a Gyermekkel és Keresztelő Szt. Jánossal (avagy a Szép kertészné) Tengelicés Madonna

Portréi ebben az időben lényeglátóbbak (X. Leo, II Gyula pápa, "La valeta", Baldassare Castiglione képmása. Ifjú képmása X. Leo pápa és két bíboros Ezékiel látomásán lenyűgöző, már nem is reneszánszba illő látomást varázsol elénk. A Krisztus színeváltozása című képének befejezésében megakadályozta a halál. Mindössze 37 évet élt, de hírneve és életműve elérte, illetve túlszárnyalta kortársai hírét. Halála után a római Pantheonba temették. Oda, ahová egykor a római császárokat Egy Raffaello-angyal Albrecht Dürer (1471-1528) Magyar származású, német festő, grafikus, a német reneszánsz egyik legkiemelkedőbb alakja. Ősei valószínűleg a Gyula melletti Ajtós községből származtak (Ajtós németül Thürer). Id Albrecht Dürer 1455. március 11-én, 28 évesen érkezett Nürnbergbe 1467-ben házasságot kötött Barbara Holperrel, 18 gyermekük született. Ifj Albrecht harmadik gyermekként, 1471

május 21-én látta meg a napvilágot. Apjához és anyai nagyapjához hasonlóan ő is kitanulta az ötvösmesterséget, tanítómestere édesapja volt. Ebben szerzett jártassága egész életére kihatott Dürer szülőháza Nürnbergben Önarcképe 13 évesen 1486. november 30-án belépett Michael Wolgemut német festő és grafikus jó nevű műhelyébe festőinasnak. Az itt töltött idő alatt alapos mesterségbeli képzést kapott: itt ismerte meg a fametszés technikáját. Vándorévei során (1490 - 1494) megállt Colmarban, ahol nagy hatással volt rá Martin Schongauer, akinek hagyatékából több rajzot is megszerzett. Ezután Baselbe, majd Strassburgba ment. Itt született Önarckép eryngiummal című műve, amely a nyugati művészet első igazi önarcképe. Valószínűleg menyasszonya számára festette, ugyanis az eryngium a házastársi hűség jelképe volt. Feltehetőleg a Rajna középső vidékére és Németalföldre is eljutott. Önarckép

eryngiummal (1493) Önarckép háttérben az Alpokkal (1498) 1494 májusában visszatért Nürnbergbe, és július 7-én feleségül vette Agnes Freyt. 1494 őszén megtette első útját Velencébe. Az itáliai művészettel való találkozása meghatározó volt egész munkásságára. Útközben csodálatos akvarelleket festett és első, 1495 körül készített rézkarcain az itáliai festő, Mantegna hatása érezhető. Második velencei útja (1505 - 1507) során tökéletesen elsajátította a reneszánsz művészet formanyelvét, lemondott az egyetlen szépségideálról és a variációk sokféleségében kereste a tökéletességet. Ez alkalommal már híres művészként érkezett Itáliába, és eljutott Bolognába, Ferrarába, talán Rómába is. Élete e korszakát őrzi humanista barátjához, Willibard Pirckheimerhez írt tíz levele. Velencei tartózkodása alatt festette a német kereskedők San Bartolomeo-templomában a Rózsafüzérünnep c. oltárképet A műnek

az egész város a csodájára járt egyik levelében még a dózse és a velencei pátriárka látogatásáról is írt. kéztanulmány Királyok imádása 1494-ben megismerte az akkor Nürnbergben tartózkodó Bölcs Frigyes szász választófejedelmet, aki élete végéig legfőbb megrendelője lett. Az ő megbízásából készítette 1504-ben a wittenbergi palota kápolnájának nagy szárnyasoltárát, melynek középrésze, a Királyok imádása nagyszerű példája művészetének. Szellemi hagyatékként 1526-ban Nürnberg város tanácsára hagyta Négy apostol néven ismert két táblaképét, amelyekre az Újtestamentumból vett idézeteket írt Luther Márton fordításában. Többi kortársához hasonlóan azokban a zivataros időkben ő is Luther személyébe vetette bizalmát. 1518-ban az akkor Nürnbergben tartózkodó Luthernek ajándékozta néhány gyönyörű metszetét, 1520-ban, németalföldi útja során megszerezte Luther néhány fontos írását.

1424-től Nürnberg őrizte a császári ékszereket, amelyeket minden évben egyszer kiállítottak a vásártéren. 1512-ben a város megbízta a kincseket őrző szekrény nagy ajtóinak díszítésével. Ez volt az egyetlen megbízás, amit a művész a szülővárosától kapott Ebben az évben kedvező változás történt életében: az akkor Nürnbergben tartózkodó Miksa császár benne találta meg azt a művészt, aki meg tudja valósítani nagyszabású terveit. A neki dolgozó számos művész közül egyedül Dürer kapott életjáradékot. A festő három arcképet is készített a császárról. Néhány kisebb utazáson kívül, amelyeket például Svájcba vagy Augsburgba tett, mindössze három nagy utazást tett életében. A két hosszabb itáliai útja után 1520-ban feleségével együtt Németalföldre utazott. Az utazás elsődleges célja az volt, hogy V Károllyal megerősítesse a Miksa császártól addig kapott életjáradékot. Emellett meglátogatta a

gazdagságukról híres németalföldi városokat és megismerkedett a kor legjelentősebb németalföldi festőivel. Késői művein nyomot hagyott a németalföldi festészet technikája, színvilága és kompozíciós stílusa. Élete vége felé elméleti műveinek kiadásával foglalkozott Ezek a művek új gondolataikkal nagy hatással voltak a kortársakra. 1528. április 6-án érte a halál Felesége szüleinek kriptájában helyezték örök nyugalomra a nürnbergi Szent János-temetőben. Willibald Pirckheimer a halotti búcsúztatóban azt mondta, hogy a halál mindenét elvette, kivéve a dicsőséget, ami fennmarad, amíg csak a Föld létezik. Művészete Azon képei, melyeket gyermek- és fiatalkorában készített, páratlan rajztehetségről árulkodnak. Tudunk egy sajnos elveszett, három fejet ábrázoló tanulmányáról, amelyet kilenc éves korában készített. Tizenhárom évesen készítette a bécsi Albertinában látható önarcképét, mely páratlan

megfigyelőképességéről tanúskodik. A Wolgemut-műhelyben bizonyosan részt vett a híres Schedel-világkrónika elkészítésében, hiszen a kiadó keresztapja, Anton Koberger volt. Ekkor ismerkedett meg a német késő gótika legnevesebb metszetkészítőinek munkáival, hatásukat tükrözik az ebben a korszakban készült rajzai. Első vándorútján Baselben és Strassburgban illusztrációkat készített néhány kiadványhoz, például 1494-ben Sebastian Brant Bolondok hajója című művéhez és Terentius komédiáihoz. 1494 nyarán készült első akvarelljeinek fő témája a táj. Leghíresebb közülük a Taposómalom és a Szent János-temető. Újdonságuk abban rejlik, hogy a táj nem a kompozíció háttereként szerepel, hanem a természet megfigyeléséből kiindulva valóságos emberi lényekkel élénkíti. Első itáliai útján szerzett benyomásai meghatározták egész további művészetét. Már a Wolgemut-műhelyben látott itáliai metszeteket, le is

másolt egy Mantegna-metszetet, olasz kártyákról készített másolatokat. Itáliában Bellinivel való kapcsolata révén ismerte meg többek között Leonardo da Vinci műveit. Megigézték a mozgásban ábrázolt aktok és a mitológiai jelenetek. Sokat foglalkozott a perspektívával és a szépség szabályaival A perspektíva oktatása Itáliából visszatérve szuverén művésszé ért, új szellemben dolgozott tovább. Akvarelljeiben már a tökéletes kompozícióra, világos elrendezésre és hangulatos előadásmódra törekedett. Akvarell (vízfesték) tanulmányok 1498-ban jelent meg a tizenöt fametszetből álló Apokalipszis. Egyszerre adta ki latinul és németül is, egy személyben végezte szerkesztését, kivitelezését és kiadását. Az Apokalipszis négy lovasa A gonosz kiengedése A régi technikával szemben a művész vonalazott felülettel érzékeltette a fény- és árnyékhatást. A mű óriási sikert aratott, hiszen a kor számára azokban

a zavaros időkben a világ végéről szóló jóslat valóságosnak tűnt. Korának humanizmusát az antik kultúra újrafelfedezése, a teológia tanulmányozása és a nemzettudat kialakulása jellemzi. Ez legjobban híres rézmetszetében, a Melankóliában, valamint a szintén híres Szent Jeromos, és A Lovag, a Halál és az Ördög című grafikákban teljesedik ki. A lovag, a halál és az ördög (rézmetszet) Bűvös négyzet - részlet a „Melankólia” című rézmetszetből Melankólia Szent Jeromos a cellájában Utolsó éveinek legnagyobb művészi eseménye németalföldi utazása volt. Mély benyomást tettek rá a 15. század mesterei és a kortárs festők művei A Szent Jeromos című festmény az első, amelyen saját újításai a németalföldi művészet hatásaival ötvöződnek. A csodásan árnyalt, pompás színezésű képen nagy realizmussal és mély lélekelemzéssel hihetetlen formagazdagságot hoz létre. Élete vége felé

szenvedélyesen foglalkozott művészetelméleti kérdésekkel, arányelméleti és geometriai kutatásokkal, 1525-ben megjelent A mérés tankönyve, két évvel később az Erődítéstan, 1528-ban pedig közreadta az Arányelmélet című értekezését. A tudományos megalapozottságú műben elméleti fejtegetések során eljutott az egyetlen szépségideál keresésétől „a tökéletességben megnyilvánuló változatosság” elméletéhez. Albrecht Dürer: Önarckép (1500) Reneszánsz Magyarországon Itália egyes államait és Magyarországot a 14. századtól kezdve egyre erősödő politikai, dinasztikus és kulturális kapcsolatok fűzték egymáshoz. Budán egye népesebb olasz kereskedőkolónia alakult ki. A politika terén a reneszánsz stílus átültetéséhez sok segítséget adott Mátyás 1463-84 között kialakított olasz diplomáciája. Amikor Mátyás 1474-ben eljegyezte, majd feleségül vette a nápolyi király lányát, Beatrixot, abba a

szövetségbe "házasodott be", amelynek urai saját udvaraikban foglalkoztatták a korai reneszánsz legnagyobb festőit, szobrászait és építészeti. A politikai és gazdasági összeköttetések szálait az olasz és magyar humanizmus kapcsolati egészítették ki, a humanizmus mindenütt nélkülözhetetlen táptalajt biztosított a reneszánsz művészt kibontakozásához. A magyarországi humanista mozgalom kis időkülönbséggel szinte ugyanabban az időben kezdődött mint az itáliai központokba, mivel hazánk uralkodói a 14. században az Anjou dinasztia nápolyi ágából kerültek ki. A mozgalom kibontakozásában fontos szerepet játszott Pier Paolo Vergerio. Mellette vált humanistává Vitéz János, aki Hunyadi Mátyás nevelője volt. Magyarországon a reneszánsz művészet megjelenését elsőnek Vitéz János készítette elő, aki mint könyvgyűjtő megismerkedett a reneszánsz könyvfestészet alkotásaival. Az 1460-as évek közepe táján

Firenzéből rendelt, gyakran pompás reneszánsz miniatúrákkal kékes kódexei a reneszánsz művészet első magyarországi hírnöke voltak. Vitéz könyvgyűjteménye Mátyás híres Corvina könyvtárába került, amit a király újabb kódexekkel gyarapított, díszítésüket a legkiválóbb firenzei miniátoroktól rendelte meg. Mátyás király figyelmét a reneszánsz képzőművészet alkotásaira először a pécsi püspök, Janus Pannonius hívhatta fel. Valószínűleg az ő ösztönzésére rendelt magának arcképet Mátyás Mantegna-tól. Ez a kép híressé vált művészeti gyűjteményének egyik "alapító" darabja lehetett. Szövetségesei és barátai pompás alkotásokat küldtek neki (Lorenzo de Medici Verrocchio készítette bronzreliefeket küldött.) Gyűjteménye azonban nemcsak ajándékozás révén gyarapodott, ő maga is rendelt egy fehér márvány kutat Verrocchiotól, képeket Filippino Lippitől és Caradossót, a híres milánói

ötvöst is foglalkoztatta. A legtöbb műtárgy elpusztult, fennmaradt azonban a Mátyás királyt és Beatrix királynőt ábrázoló domborműpár, ami feltehetően Gian Christoforo Romano műve, az esztergomi kincstár arany Kálváriája, és a "Bakócz-kárpit" néven ismert trónkárpit. Humanisták serkentették a király a reneszánsz építészet pártolására is. Elsősorban Francesco Bandini, Bartolommeo della Fonte, Antonio Bonfini. Mátyás könyvtárában két olyan könyvet találunk, amelyek kifejezetten művészetpártoló fejedelmek részér íródtak. 2. Az új stílus befogadása A reneszánsz építészet meghonosodásának fontos előjátéka az, hogy ekkortájt több északolasz és dalmát mérnök és kőműves dolgozott Magyarországon. Fiorarante és társa valószínűleg dél-magyarországi erődökön dolgozhattak, vagy Mátyás egyetlen adriai-tengeri kikötőjének, Zengnek a kiépítésében vettek részt. A kora reneszánsz építészet az

1470-es évek második felében gyökeresedett meg hazánkban. Az Alpokon túli reneszánsz, olaszosan klasszicizáló jellegű stílus volt. A gótikus és reneszánsz építési módot formai különbségek, és eltérő elméleti alapfelfogás választotta el egymástól. Mivel Magyarországon kevésbé volt fejlett a gótikus építészszervezet, átvettük az új stílus kivitelezési feltételeit is. A tagozatépítészet "feltalálója" Brunelleschi volt. Lényege a tagozatokat (ajtók- és ablakkereteket, pilasztereket, féloszlopokat, párkányzatokat.) a falsíktól képkeretszerűen való elválasztás, csiszolt felületű kőből vagy márványból való faragás. A kivitelezést magyar kőművesekre bízták, az épületek díszítését pedig firenzei építész irányítása alatt kb. 20 olasz, 5 dalmát és több hazai vörösmárvány-faragó mester végezte 3. Mátyás király építkezései Az első magyar kora reneszánsz épület Mátyás király

palotája a török uralom, a barokk újjáélesztési munkák következtében szinte teljesen megsemmisült. Építője Chimenti Camicia, aki a magyar király szolgálatában palotákat, kerteket, kutakat, templomokat és díszes famennyezeteket tervezett. Elkészítette az új épület modelljét, elkészült azoknak az ajtóknak ablakoknak jelentős része, amelyekbe az intarziás ajtószárnyak kerültek és megépültek a helyiségek falai mire a firenzei intarziátorok Budára érkeztek. A palotából megmaradt az ún Gyilokjáró udvar ötíves vakárkádsora, a mögötte hú1úzódó Jégverem és az ún. Albrecht pince. Mindkettő egy reneszánsz épületen belüli függőkertet alépítménye Az elpusztult függőkert 15-17. századi metszetek alapján ismerjük A kőfalakra építetett és ablakokkal áttört kulisszafallal lezárt függőkert nagyon sajátos építészeti motívum. Hasonló elrendezésű, szellemes, racionális vízellátással összekötött függőkert

Itáliában is alig volt. A budai elrendezés legközelebbi olasz rokona az urbinói hercegi palota híres függőkertje. A homlokzatot a tagozatok alapján ablakok, egyszerű horizontális övpárkányok, kőkeretes ablakok jellemzik. A palota felső része a Palazzo Veneziához hasonlítható A firenzei művészek túlsúlyban voltak a Budán dolgozó mesterek között is. Közéjük tartozott a "Márvány Madonnák Mestere", akit általában Tommaso Fiambertivel azonosítanak. Fő műve a Visegrádi madonna vörös márvány dombormű, ami a Kápolna kapuját koronázhatta. A dalmát származású mesterek közül a leghíresebb Giovanni Dalmata. Legnevezetesebb Magyarországon fennmaradt szobrászati alkotása egy fehér márvány dombormű, a Diósgyőri Madonna. A dalmát kőfaragó mesterek a budai vár palánkján dolgoztak Mátyás reneszánsz építkezései nagymértékben megváltoztatták a korábbi gótikus palota képét, bár az alaprajz egészében a

nagyméretű átépítés után sem lett "tipikusan reneszánsz", az átalakítások alkalmazkodtak a korábban már kialakult, többudvaros elrendezéshez. Az első reneszánsz épület a palotában az ún. Zsigmond udvar Kb 40-50 m hosszú, főbejáratához kettős lépcső vezetett, kétoldalt bronz kandeláberekkel. A vörös márványból faragott főbejárat kapuszárnyait Herkules tetteit ábrázoló bronz domborművek díszítették, a homlokzatot vörös márvány keretezésű ablakok tagolták. A termeket szintén vörös márványból faragott ajtók, belső ablakkeretezések és faragott, aranyozott kazettás mennyezet díszítették. Ezt a "Mátyás befejezetlen palotája"-ként emlegetett épületet 1487 körül kezdték meg, nem is készült el teljesen a király haláláig. A palota része még a Díszudvar, mi kb. 1479-84 között épült fel, gótikus épületmaradványok felhasználásával. A földszinten árkádsorokkal körülvett udvart az

emeleten báboskorláttal szegélyezett loggiak vették körül. A Dunára néző szárnyban helyezkedett el a Corvina könyvtár. Az ajtókra, kandallókra címereket faragtak A boltozatos termek falait freskók borították: a királynő szobáját az Erények allegorikus alakjai, a könyvtártermeket pedig asztrológiai tárgyú falfestmények. Az utóbbiak az égitesteket ábrázolták Mátyás születésekor, Csehország, Morvaország, Szilézia, Lausitz elfoglalásakor. A kandallók ormára gudrigákat és római jelvényeket faragtak, más termekben színes, mázas kályhák álltak. Az egyik díszkályha fő ékessége a Mátyás király trónoló alakját ábrázoló kályhacsempe volt. A Mátyás-palota dekorációja igen színes volt, ehhez hozzájárultak a Mátyás király és Beatrix királyné emblémáival díszített padlótéglák is. Mátyás palotáinak szobrászati alkotásai közül a legértékesebbek a bronzszobrok voltak. Hat életnagyságú vagy azt meghaladó

bronzszoborról tudunk. Heraklész szobra az előudvarban állt, a domborműves kapu a "befejezetlen palota" része volt, két meztelen kapuőrző lakot az egyik kaputoronynál helyeztek el. és a három Hunyadi (János, László és Mátyás) szobra az egyik épületet díszítette. Az Újviág-kertben pompás, fényűző reneszánsz kertet alakítottak ki labirintussal, sétálótornácokkal, formára nyírt fákkal és bokrokkal valamint egy márvány villával. Mátyást elsősorban az erőd-, palota- és villaépítkezés érdekelték. Filarete-Corvina illusztrációi közül az "Erények és Bűnök Háza" elnevezésű épület is megtetszhetett neki, mivel ennek mintájára egy főiskolát, a Scholat szerette volna felépíttetni. A Schola köré kisebbfajta városnegyedet is tervezett, ami a kollégiumokat, tanárlakásokat és a főiskola egyéb létesítményeit foglalta volna magába. (Uralkodása vége felé urbanisztikai tervei is voltak.) A magyar kora

reneszánsz másik fontos épülete a visegrádi nyaralópalota 1484 táján készülhetett el. Az építkezések itt is régebbi épületekhez kapcsolódtak Az adottságai remekül megfeleltek a teraszos függőkertek kialakításához. Mátyás az Anjou-kori kutakat késő gótikus, majd reneszánsz kutakra cserélte fel. A legszebb vörös márvány szökőkút a díszudvaron állt. Az alsó medencéjének oldallapjait címer és gyümölcsfüzér-díszítések, a felette levő kúttálat a lernai tridrán lovagló gyermek Herkules alakja koronázta. Alkotója valószínűleg Giovanni Dalmata. A visegrádi vár reneszánsz udvara felújítás előtt és után A két palota építésével egy időben Báthory Miklós váci püspök részére is dolgoztak a mesterek. Ők készítették a váci székesegyház szentélyét elzáró báboskorlátot 4. A reneszánsz első helyi mesterei: a vörösmárvány-szobrászok Az első magyar kora reneszánsz épületek színes összhatását

fokozta az Esztergom környéki vörös márvány. Ajtó-, ablakkeretek, kandallók, stb készültek belőle Magyarországon a vörös márványt már a reneszánsz megjelenése előtt is használták. Az olasz mesterek a helyi mesterek tapasztalataira, gyakorlatára is támaszkodhattak. Így a gyakorlott sírkőfaragók elsőként vették át az olaszoktól a reneszánsz díszítőmotívumokat, és részt vettek az épülő paloták díszítésében is. A budai palotában helyi mester munkája az oroszlánfejjel díszített kútmedence-oldallap, és az ún. Tárnok utcai pilaszterfő mellet még jó néhány töredék A sírkőfaragók munkáin, a címerköveken és sírköveken, már Antikva betűs feliratokat és reneszánsz díszítőelemeket találunk. Nehézkesebben vették át az új stílust a gótikus munkamódszerhez jobban ragaszkodó helyi kőfaragók. Kezdetben kialakult egy átmeneti stílus, erre jó példa a vajdahunyad vár Mátyásloggiája, amelyen egyedül a

báboskorlát képviseli a reneszánsz díszítést 1490 táján már találunk pl. a kőszegi váron olyan reneszánsz profilozású párkányos, kőkeresztes ablakokat, amelyeken a helyi mesterek csak egyes gótikus részletmegoldásokkal árulják el azt, hogy művészetük a helyi hagyományokban gyökerezett. Az esztergomi Bakócz-kápolna (vörös és fehér márvány) Sárospataki vár – Perényi loggia