Oktatás | Pedagógia » Pedagógia komplex tételek, 2000

PEDAGÓGIA (komplex) tételek 1/a. Neveléstan és határtudományai 1/b. Taneszközök és alkalmazásuk 2/a. Emberkép a pedagógiában 2/b. Tanuláselméletek 3/a. Nevelés és szocializáció 3/b. Tanítási óra felépítése és típusai 4/a. Nevelési modellek a XX században 4/b. Az oktatási folyamat funkciói 5/a. A magyar közoktatási rendszer 5/b. A tanterv típusai és szerkezete 6/a. A nevelés cél és feladatrendszere 6/b. Az oktatás intencionális jellege 7/a. Az autonóm iskola és a demokrácia 7/b. Az oktatási módszereket meghatározó tényezők 8/a. Az osztályterem pedagógiája 8/b. Az oktatási folyamat makrostruktúrája 9/a. Nevelés a szabadidő tevékenység során 9/b. Az oktatási folyamat rendszerszemléleti megközelítése 10/a. A nevelés, mint a kultúra elsajátítás segítése 10/b. A tananyag kiválasztása 11/a. A nevelés, mint személyiségformálás A nevelési folyamat törvényszerűségei 11/b. Az oktatásban alkalmazott módszerek

12/a. A tanulói személyiség, különleges igényű tanulók a nevelés és oktatás folyamatában 12/b. A programozott oktatás 13/a. Iskolai konfliktusok és megoldások modelljei 13/b. Az oktatás szervezeti formái 14/a. A tanár-diák kapcsolat modelljei (Gordon-modell) 14/b. Az oktatás-elmélet fogalomrendszere 15/a. Tantestület a mai munkában (osztályfőnök nevelőmunkája) 15/b. Az oktatáselmélet kapcsolata más tudományokkal 16/a. Nevelés az oktatás folyamatában 16/b. A tananyag elrendezése 17/a. Multikultúrális nevelés 17/b. Az ismeretszerzés 18/a. Nagy László nevelési rendszere és a ma iskolája 18/b. Az alkalmazás 19/a. Az erkölcsi nevelés 19/b. Rendszerezés-rögzítés 20/a. Az iskola belső világa 20/b. Ellenőrzés, számonkérés 1/a. Neveléstan és határtudományai Neveléstan: a nevelés gyakorlatának tapasztalataival, a nevelés feltételeivel, folyamatával foglalkozik és elméleti síkon kutatja annak törvényszerűségeit.

Kutatási módszerei: - hermeneutikai (értelmezés, megértés) - empírikus (megismerő) Határtudományok: Didaktika: oktatáselmélettel foglalkozik, mit és hogyan tanítsunk? Neveléstörténet: a nevelés történeti áttekintése Nevelésszociológia: olyan szociológiai összefoglalók, jelentések, amelyek főként a pedagógusoknak készülnek (sorozatok, kurzusok) a pedagógusokat érintő kérdésekről Neveléspszichológia: a gyermekek személyiségének megismerési folyamatait vizsgálja Kibernetika: szabályozott, programozott oktatás, távoktatás, Internet Szervezettan: 1/b. A taneszközök fejlődése és alkalmazásuk A taneszközök fogalma, jelentősége Taneszközök: olyan tárgyak, amelyek meghatározott érzéki motivációval ösztönzik a tanulókat az ismeretszerzésre. Elsősorban látásukra, hallásukra, de más észlelési területeikre is hatnak (tapintás, szaglás stb.) és ezzel egyszerűbbé és könnyebbé teszik számukra a valóság

jelenségeinek megismerését. Taneszközök jelentősége: a/ élethűbben és pontosabban informálják a tanulókat az egyes jelenségről, ezáltal ismereteik megbízhatóbbak lesznek. b/ az oktatást konkrétabbá teszi, olyan anyagok tanulmányozása is lehetővé válik, amelyek kevésbé hozzáférhetőek a tanulók számára c/ meggyorsítják az ismeretek elsajátítását d/ a tanulók érdeklődését, figyelmét jobban lekötik e/ az oktató sok mechanikus munkától mentesül, (rajz, vázlat írása) ezáltal pedagógiai alkotó munkája növekedhet f/ az alkalmazott eszközök a hagyományos módszerekhez viszonyítva objektívabb módon teszik lehetővé az ismeretek és készségek ellenőrzését A taneszközök fejlődése I. nemzedék:-képek, térképek, falitáblák, grafikus ábrázolások, kéziratok, modellek, geometriai eszközök, munkaeszközök II. nemzedék: - tankönyvek, jegyzetek, Ezek a középkori és a kora újkori egyetem szinte egyedüli

oktatási eszközei. A tankönyv elterjedése a könyvnyomtatás után nagy jelentőségű, ma is a legfontosabb oktatási eszköz. Az első és a második nemzedékbe tartozó eszközöket általában hagyományos oktatási eszközöknek nevezik. III. nemzedék: 19 és a 20 században jelentek meg - fényképek, diapozitívek - film, különféle episzkópok, írásvetítők, - hanglemezjátszó, a magnetofon, - a rádió, a televízió, és végül a videó. Ezek az eszközük nem oktatási célból jöttek létre, de ezeket az oktatás nagyszerűen tudja alkalmazni. IV. nemzedék: ide tartoznak azok az eszközök, amelyekben a közlés (információ) az ember és a gép között történő érintkezésben valósul meg: - oktatógépek és a nyelvi laboratóriumok. - trenazsőr, szimulátor (korszerű gyakorló berendezések, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a gyakorló ténykedésével: valamilyen technikai eszköz gyakorló változata Hatásuk szerinti osztályozásuk 1. A

absztrakt - fogalmi közlés eszközei (nyomtatott szövegek): tankönyv, segédkönyv , egyéb könyvek, szótárak, lexikonok, programozott tankönyv, stb. 2. Vizuális eszközök: fényképek, képek, vetetített képek, diapozitív, diafilm, rajzok, térkép, kartogram, grafikon, diagram, táblázat, modell; makett, továbbá kiállított vagy bemutatott eredeti tárgyak. 3. Auditív eszközök: lemezjátszó, magnetofon, rádió 4. Audióvizuális eszközök: hangosfilm, televízió, videó, nyelvi laboratórium, oktatógépek 5. Gyakorló eszközök :trenazsőr, szimulátor Alkalmazásuk Az egyes taneszközök (oktatástechnikai eszközök) ⇒ oktatás folyamatának bármely szakaszában egyszerűbbé és könnyebbé tehetjük a tanulók számára a valóság jelenségeinek megismerését, személyiségük fejlődését. ⇒ az ismeretszerzés során lehetőséget nyújt arra, hogy az ismeretközlést a bemutatások, cselekvések, ábrázolások legkülönbözőbb

változataival egybekapcsoljuk ⇒ sokféle szemléltetést alkalmazunk: az oktató rajzolhat a táblára, igénybe vehet különböző maketteket s modelleket, eredeti technikai eszközöket, vetíthet írásvetítővel, episzkóppal, bemutathat néhány perces videofelvételt ⇒ a szemléltetés jól előkészített, zavaró momentumok nélküli alkalmazása elősegíti a résztvevők figyelmének fenntartását, több lehetőséget ad a résztvevők motiválására, a problémafelvetésre és az aktivizálásra. A szemléltetés minőségével és tartalmával hozzájárulhat a nevelési célok eléréséhez, a személyiségformálásához. ⇒ a gyakorlati alkalmazás, gyakorlás során az oktatástechnikai eszközök közvetve; vagy közvetlenül kapcsolatosak lehetnek a gyakorló ténykedésével. 2/a. Emberkép a pedagógiában Fő kérdés: KI az ember? MI az ember? A./ DIMENZIONÁLIS megközelítés szerint FRANKL: „Az ember az a lény, aki minden pillanatban

meghatározhatja, hogy valójában ki is ő.” Az emberben LÉT-dimenziók vannak. Objektív folyamatok, történések zajlanak. B./ STRUKTURÁLIS megközelítés szerint PLATON: „az emberben szerkezet van” NÓUSZ ETOSZ PÁTHOSZ FREUD: Ma ez a személyiség-szerkezet Szellem Etika, morál, akarat, szándék szenvedés super ego ego .  ezt a részt lehet egy picit emelni bővíteni id ennyivel ! Össztöntények, össztöncsonkok már csak azok, amik a természetből megmaradtak. 3 dolog ér össze minden emberben: - test (objektív) - lélek (szubjektív) Ez a válasz arra, hogy mi az - szellem EMBER Szabadsága, választása, felelőssége révén határozhatja meg mindenkor az ember hogy ki Ő. A szellemnek is van érzékszerve: ez a lelkiismeret ! - de van-e lelkiismeret? Létezik-e? FRANKL-szerint: „jobb, ha elfogadod, hogy van.” „Az ember szabad, felelős lény, de választania kell” FRANKL szerint korlátja van a szabadságnak: ez a felelősség ! „Csak

felelősen lehet szabad az ember” SZERETET Szeretlek, mert ilyen vagy.erosz Szeretlek, mert társam vagy.philia Szeretlek, mert szeretlek.agápe Dosztojevszkij: „szeretni egy embert azt jelenti, olyannak látni, amilyennek Isten alkotta”. Bábosik: a pedagógus a gyerekek közösség és önfejlesztő magatartását befolyásolja pozitívan, fejleszti, alakítja. Ez az értékközvetítés Fontos az emberismeret 2/b. TANULÁS ELMÉLETEK A tanulás a teljesítményben (ismeret, mozgás, viselkedés.stb) bekövetkezett olyan változás amelyet az élőlény az egyéni tapasztalatszerzés során, általában gyakorlás során hoz létre, és amely a környezethez való pontosabb, differenciáltabb alkalmazkodást segíti elő. Tanulás: Tudatos, az oktató által célszerűen tervezett és irányított, az oktatottak sokoldalú aktív részvételével folyó ismeretszerző, jártasságokat, készségeket kialakító és képességeket fejlesztő tevékenység. A tanulás

fajtái 1./ Emberi akarat szerint: - önkéntelen - szándékos 2./ Idegrendszeri stuktúrák szerint: a./ Szenzoros tanulás: érzékeléssel, észleléssel kapcsolatos teljesítménybeli változások b./ Verbális tanulás: Ismerteknek (információknak) írott, vagy hallott szavak formájában történő elsajátítása c./ Motoros tanulás: Cselekvések (cselekvéssorozatok) megtanulása Szenzomotoros koordináció: az érzékek (észlelés) és a mozgás közötti összhang megtanulása Jártasságok kialakulása: a tanult ismeretek alkotó, gyakorlati alkamazása Készségek kialakulása: tudatos tevékenység automatizált összetevői A tanulás formái 1. Kondicionálás: feltételes idegkapcsolatok (reflexek) kialakítása Fajtái: - Klasszikus kondicionálás /feltétes reflexek, láncolatok kialakítása/(Pavlov) - Instrumentális kondicionálás /olyan feltételes reflexek kialakítása, amelyet az élőlény saját tevékenységével indít el és sajátos

megerősítést kapva fejez be. / 2. Próba-szerencse tanulás: problémák megoldása kísérletezések sorozatán keresztül 3. Belátásos tanulás: problémák váratlan, hirtelen rájövés rendszerű megoldása ( Következménye: „aha”-élmény) 4. Kibernetikai tanulás elmélet: 5. Utánzásos tanulás 6. Látens tanulás A tanulás törvényei 1. 2. 3. 4. 5. 6. Ismétlés Törvénye Következmény Törvénye Az összetartozandóság Törvénye A készség (beállítódás) Törvénye A transzfer (átvitel) Törvénye Motiváció Törvénye Transzfer formái Billateriális (kétoldalú) átvitel Pozitív transzfer (pl.: logikai tanulmányok hatása áttevődik a pszichológiára, könnyíti, segíti azt) Negatív transzfer (pl.: két nyelv hasonló elemei gátolhatják egymást, ami nehezíti mindkettő elsajátítását) A tanulás célszerű menete 1. Címek (alcímek) APERCIPIÁLÁSA 2. A tananyag első áttanulmányozása (olvasó feldolgozása 3. Jegyzet, kivonat,

ábra stb készítése 4. Szöveg ismételt áttekintése (gondolati vázlat kialakítása) 5. Vázlatkészítés 6. Kiegészítő irodalom áttanulmányozása 7. Vázlat kiegészítése, végleges elkészítése 8. Szóbeli kifejtés a vázlat alapján 9. A tanagyag ismételt átolvasása (kiegészítés, korrigálás) 10. „Kívülről” történő felmondás 11. Pontosítások, ismétlések Tanulás egy rendszerben vagy irányító rendszerben a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló tartós és adaptív változás. Tanulási és tanítási tevékenység megy végbe az iskolában. Egyszerűbben a következőképpen ábrázolható: Oktatás tanítás tanulás képzés Ebben a közös tevékenységben mindkét fél - az oktató is, a tanulók is - arra törekednek, hogy azonos célt érjenek el: a tanulók sikeres és tartós ismeretszerzést, képességeik kibontakoztatását. Természetesen a tanulás lehet tanítás nélkül is. 3/a. Nevelés

és szocializáció Nevelés = társadalmi tevékenység is. A társadalmat érő hatások hatnak a nevelésre is. Létrehozták a társadalmon belül a köznevelés rendszerét: - óvodai - kollégiumi - alsó-, közép-és felsőfokú oktatás Nevelés szociológia ⇒ szociológusok segédtudományt végeznek Társadalom ⇔ társadalomban Milyen struktúrája van a társadalomnak ? ⇒ Szoros összefüggésben van a neveléssel ⇒ Amilyen a belső tagoltság, olyan a belső nevelés is, hatással van a szerkezet a nevelésre ⇒ Más lehetőségek a társadalmak között (szakma, karrier stb.) ⇒ Az, hogy melyik társadalmi nagycsoporthoz tartoznak, meghatározó a szocializálódás területén ⇒ Ha demokratikus a társadalom, akkor az egyes rétegek között átjárhatóság van társadalmi mobilitás ⇒ A társadalomban a mozgást (le-fel) az iskolázottság és a szocializáció segíti elő ⇒ Nevelés révén elősegíthető a társadalom rétegei közötti mozgás,

ezáltal a nevelés tehát elősegítheti a társadalom demokratizálódását is. Ez, szerepek vállalásával pozitív attitűdökkel lehetséges. ⇒ Társadalmi alrendszerek között párbeszéd, kommunikációs rendszerek működnek médiák nem segít, hanem elleplez. Teljesen amerikanizálódott A kommunikációs rendszereknek sokkal nagyobb szerepet kellene vállalni a közoktatásban, a nevelésben. (iskola TV, távoktatás stb) Nyilvánosság számára is szolgáltatást nyújt, ezáltal nevel és oktat is, szocializáló és életmód hatása van (kultúra, művelés, oktatás) A nevelés és a képzés során válik társadalmi lénnyé (szocializálódik), belenő az egyén a társadalomba. Szocializálódás színterei:  család (5-6 éves korig a szülő neveli)  iskola (oktat, nevel, képez, együtt vannak, így egymást is nevelik) Elősegítheti a társadalmi mobilizálódást, előrejutást A szocializáció tekintetében a családtól a kortárscsoport

felé átpártolnak Szülő - tanár egymásra mutogatva kerülik jelenleg a felelősséget Az iskola jobban lássa el a szelekciós funkcióit (minőségbiztosítás, melyet régen a tanfelügyelők láttak el) Szociológia felől az iskoláról: Az iskola olyan típusú szervezet, amely: - racionális típusú rendszer - legfontosabb társadalmi funkciója a szolgáltatás - elsősorban szolgáltat, másodsorban hatóság (bizonyítványt ad ki) - erősen formalizált, hirearchizált szervezet - nyitott rendszernek mondható kapcsolat: - szülőkkel - társadalmi szervezetekkel - helyi társadalommal - az érdekek tagolt mezején foglal helyet - csoport-, rész- és társadalmi érdekeket fejez ki Más megközelítés szerint az iskola olyan intézmény, ahol a felnövekvő generáció találkozik az élettel a GYERMEK - VILÁG találkozó helye.     elősegíti az életre való felkészülést gyermekek társadalmi viselkedés szerepeket, szabályokat tanulnak meg

szükségletek fogalmazódnak meg elsajátítják a kultúrát, ezáltal szocializálódnak, belenőnek a felnőttek társadalmába 3/b.A tanítási óra felépítése és típusai 1. A tanítási órákról általában Tanítási óra az iskolai tanítás-tanulás (oktatás) folyamatának szerves, legkisebb zárt strukturális egységet képező része ( makrostrukturális szakasza). A tanóra hosszú ideig a didaktika egyik központi fogalma volt, típusai pedig általában a domináns didaktikai feladat szerint határozhatók meg. Az óra nem szó szerint értendő, óratervi és órarendi szempontból 45 perces időkeretet jelent. A tanítás-tanulás folyamatában a folyamat struktúrája szempontjából a tanítási óra nem feltétlenül azonos egy 45 perces egységgel, hiszen vannak ún. „kettős órák”, amelyek strukturális szempontból egy egységet képeznek, ezáltal végül is egy órának tekintendők. A képzéstől függően megkülönböztethetünk elméleti

és gyakorlati órákat A műszaki szakképzésben például a tanítási óráknak főleg az osztályteremben tartott elméleti órákat nevezzük, míg a gyakorlati képzésben a tanítási órának a tanműhelyben eltöltött idő felel meg. A tanműhelyekben (laboratóriumban) eltöltött idő nyilvánvalóan nem 45 percből áll, hiszen ezek a foglalkozások a tanulási-tanítási folyamat több órára kiterjedő strukturális alapegységei. 2. A tanítási óra felépítése A tanítási órák viszonylag zárt strukturális egységek. Azért viszonylagos, mert a tantervi témákon belül a tanítási órák szervesen összefüggenek egymással. Az egyes órák szerkezete, felépítése az előző óráktól függ, ugyanakkor meghatározza a témához kapcsolódó következő órák struktúráját is. A zártság pedig abból adódik, hogy egy-egy tantárgy tanítási órái rendszerint többnapos időközönként követik egymást, amely szükségessé teszi minden

órának bizonyos fokú kikerekítését. A téma feldolgozásának terve az egyes órák megtervezésének az alapja. A tanítási órák tervezése szempontjából az egy témához tartozó órákat együtt kell megtervezni, mivel ezek az órák tartalmilag összefüggenek és strukturálisan összefüggő egységet alkotnak. A tervezés azzal kezdődik, hogy meghatározzuk az illető óra szerepét a téma feldolgozásának folyamatában, mindenekelőtt tehát annak eldöntését, hogy mi legyen az óra központi didaktikai feladata. Egy adott óra központi didaktikai feladatát nagyon nehéz konkrétan meghatározni, hiszen egy tanítási órán egy vagy több didaktikai feladatot is megoldunk, mert lehet új ismeretszerzés is, és lehet ismétlés is. A tantárgy (kiképzési ág) a téma (tárgykör) és a tanítási óra (foglalkozás) egységet alkotnak. Ugyanazon típushoz tartozó óráknak számtalan felépítési változata lehetséges aszerint, hogy az óra didaktikai

fő feladatához milyen más didaktikai feladatok kapcsolódnak, ezek milyen sorrendben követik egymást, és hogyan kapcsolódnak be a fő feladat megoldására irányuló munka menetébe. Az órákat meghatározott összetételű osztályokban tartjuk, és ezt az órák tervezésénél feltétlenül figyelembe kell vennünk. A tanítási óra felépítésének megtervezésénél figyelembe kell venni továbbá a várható kiindulási szintet, mivel ez lényegesen befolyásolhatja az óra struktúráját. Adott esetben a bevezetés lehet sokkal hosszabb (esetenként rövidebb is),mint amilyet a téma egyébként megkívánna. Az ismeretszerzés fázisa a kiinduló szinttől függően elhúzódhat vagy megrövidülhet és ugyanez vonatkozik a megismerés fázisára is. Alacsonyabb kiinduló szint esetén nagyobb mértékben van szükség az összefoglaló ismétlésekre, a megértés ellenőrzésére. A fentiek alapján már az első órákban kiderül, hogy a kiinduló szint

alacsonyabb vagy magasabb, mint amire számítottunk. A tapasztalatok függvényében szükség van az óra struktúrájának menetközben való módosítására. Láthatjuk tehát, hogy a tanulók általános tudásszintje az egyes órák eredményessége szempontjából szükséges kiinduló szint, ezáltal az órafelépítés lényeges tényezője. Az órák nagyrészt három részre tagozódnak: 1.rész: Általában az előző órára való visszatekintésnek a folytonosság megteremtésének a jegyében zajlik, mely kiegészül a házi feladat számonkérésével. Ésszerű, hogy az órák bevezető része a fentieken túl a feleltetést is magában foglalja, azonban figyelni kell arra, hogy a feleltetést az óra központi didaktikai feladatára valótekintet nélkül pusztán abból a célból végezzük, hogy osztályzatot adhassunk. 2.rész: Az új anyag feldolgozása, új ismeretek nyújtása Általában az utolsó óra (órák) kivételével minden egyes tanítási

órának van új anyaga és ennek a feldolgozása a központi didaktikai feladat. 3.rész: Az összefoglalás, házi feladat meghatározása A tanítási óra optimális felépítése nagyon fontos, ugyanakkor nagyon nehéz feladat is. Amennyiben merev órafelépítési sémát dolgozunk ki, akkor ennek elkerülhetetlen következménye, hogy formálisan végezzük el feladatunkat, a tanulók többsége nem végzi el az adott didaktikai feladatot, ezáltal lemarad. Az ellenkezője sem vezet eredményre, hiszen a sablonosan felépített órán jóval több időt és energiát veszítünk el az óra egyes szakaszaiban a didaktikai feladatok megoldásával, mint amennyire szükség lenne. A tanítási órákat tehát a tartalom és a felépítés szempontjából egyaránt tematikusan tervezzük meg. Abból kell kiindulnunk, hogy mi az egyes órák funkciója a téma tartalmi feldolgozásának menetében és didaktikai struktúrájában. Ennek alapján határozhatjuk meg az óra

felépítését és típusát. A tanítási óra típusai Mint már az a korábbiakban meghatározásra került az órák központi didaktikai feladatától függően határozhatjuk meg a tanítási óra típusait, melyek 3 részre oszthatók. Tanítási óratípusok új ismeretszerző ismertet alkalmazó rendszerező, rögzítő ellenőrző, értékelő Az új ismeretszerző és az ismeretet alkalmazó órákat az oktatási folyamat alapvető fázisának, míg a rendszerező, rögzítő és ellenőrző, értékelő órákat az oktatási folyamat átfogó fázisának nevezzük. Az elméleti órák többségében az új ismeretek nyújtása, illetve elsajátítása a központi feladat, hiszen a témához kapcsolódó órák nagy része az új ismereteket feldolgozó órák típusába tartozik. Az ismeretszerzés az érzéki megismerésből és a logikai megismerésből áll. Az érzéki megismerés a téma körébe tartozó konkrét tényanyaggal, tárgyakkal, jelenségekkel,

munkafolyamatokkal való megismerkedés. A logikai megismerés pedig a törvényszerűségek felismerése, fogalmak, tételek, szabályok elméletek megértése. Az ismeretek alkalmazása a korszerű oktatáselméletben és tanítási gyakorlatban nemcsak a gyakorlás lehetőségét jelenti, hanem a tanulás egyik meghatározó mozzanata. Az elsajátítást követően az ismeretek alkalmazása során a tanuló megtanulják: a. egyszerű (elemi) alkalmazást (pl kinyitom a tolltartót) b. jártasságok kialakítását (pl ha írni akarok a tollal, az elemi alkalmazást, vagyis a tolltartó kinyitását automatikusan, jártassági szinten végzem) c. készségek kialakítását (jobbra át, balra át, alaki mozgások, „fekve tölt”, gk-i vezetés) d. alkotó alkalmazást Alkalmazás fokozatai: a. alkalmazás az oktató közvetlen irányításával b. a feladatok csoportos megoldása c. önálló alkalmazás oktató segítségével d. teljesen önálló megoldások, alkalmazások

e. probléma megoldó alkalmazás Az összefoglaló órának a fő didaktikai feladata a rendszerezés és rögzítés, tehát az ismeretek megszilárdítása, melyet a jó megértéssel, az ismeretek rendszerbe foglalásával és az ismétléssel érhetünk el. Ezen az óratípuson belül további két foglalkozást is megkülönböztetünk. Az egyik a rendszerező ismétlő és az összefoglaló ismétlő óra. Rendszerezés célja: az ismeretek közötti összefüggéseket megerősíteni, azokat az emlékezetben megtartani és alkalmazásukat elősegíteni. A rendszerezés kiemel, súlypontoz és integrál. Rendszerezés fajtái: - elsődleges rendszerezés - részleges rendszerezés - komplex rendszerezés Rögzítés célja: az ismeretek megtartása, felidézése. Eredményessége függ: - az ismétlések számától, gyakoriságától - az alkalmazott módszerektől - a tanuló motiváltságától Rögzítés fajtái: - elsődleges rögzítés - folyamatos rögzítés - befejező

rögzítés A terjedelmesebb témák, valamint a tananyag több témát magába foglaló nagyobb fejezeteinek elvégzése után ellenőrző óra beiktatása szükséges, melynek a didaktikai fő feladata az ellenőrzés és az értékelés. Ezen az órán lehetőség van, hogy szóban vagy írásban alaposabban meggyőződjünk az osztály, illetve az egyes tanulók tudásáról. Mind az ismeretszerzés, mind pedig az alkalmazás menetében időszerű feladat a kölcsönös visszajelzések biztosítása az elért eredményekről. E mellett a téma befejezésekor az egész témára vonatkozóan is szükséges ellenőrizni és ennek alapján értékelni a tanulók tudását. 4/a. Nevelési modellek a XX században A./ KOMPAKT MODELL Bábosik tanulmányozás, ismérvek feltárása alapján kompakt modellt állított fel. Három szempontot követett: 1./ Folyik-e benne értékközvetítés vagy nem ? Úgy tekinti, hogy: a. normatív, amelyikben van, amelyekben erre koncentrálnak b.

nem értékközpontú ⇒ viszonylagos (relativisztikus) 2./ Hogyan gondolkodnak a nevelés folyamatáról, mennyire szabályozzák a nevelési folyamatot ? Ha nagyon ⇒ irányított nevelési folyamat Ha nem nagyon ⇒ kevésbé irányított (szabad) nevelési folyamat 3./ Hogyan szervezi meg a hatást a pedagógus, amit a gyerekekre gyakorol ? Ha intellektusát ( jellemét) ⇒ intellektualisztikus nevelési mód Ha gyakorlatiasabb tudást (természetes tapasztalatok) ⇒ naturalisztikus nevelési mód Milyennek látja a XX. század ezeket ? 1. NORMATIV koncepció: a nevelés emberi erkölcsi értékeket magatartás normákat közvetítsen. A nevelés érje el azt, hogy ezek beépüljenek a gyerekek személyiségébe (interorizáció) Pontosan leírják céljaikat és értékeiket ezek a pedagógiák (pl. egyházi) 2. ÉRTÉKRELATIVISZTIKUS koncepció: Értékek ma már nem olyan fontosak Értékek változnak, nem jogosult bizonyos értékek kitüntetése. A gyerekeket életszerű

életkörülmények között kell tevékenykedtetni 3. SZABÁLYOZOTTSÁG szerint: Irányított nevelés, az irányító a pedagógus Olyan folyamat, amit a pedagógus irányít, a gyermek tevékenysége ki van téve a felnőtt irányításának. 4. SZABAD NEVELÉS: a nevelés önkibontakozási folyamat Figyelni kell a gyerek spontán érdeklődésére, szükségletére, életkori sajátosságaira ⇒ ez kedvezzen ennek az önkibontakozásnak. 5. INTELLEKTUALIZMUS: fontos, hogy logikai rendben szedett ismereteket verbálisan közöljünk a gyerekekkel. Fontos a kultúra a tudomány megismertetése a gyerekekkel 6.TAPASZTALAT: a gyerek saját tapasztalatára alapoz Az iskolában sok-sok gyakorlás van ez alapján alakul ki a tapasztalat. B./ KOMPLEX MODELL Az ember a célok érdekében cselekszik a célom a nevelés, és a helyes gondolkodás legyen. A cél rányomja bélyegét arra, amit csinálunk. Céltípus normatív: tartalma (vallás, erkölcs, siker) viszonylagosság két

szélső típus Séma felépítése, elemei: I. CÉL: értékközpontú vagy relativisztikus II. KIT CÉLZOK MEG ⇒ a személyiség felfogás milyen? a.) Intellektuálisnak látjuk és ezt akarjuk fejleszteni b.) Szabályozott viselkedést akarjuk fejleszteni III. A NEVELÉSI FOLYAMAT ÉRTELMEZÉSE - Mit csinálunk? a.) Szabályozottsága szerint: - irányított nevelési folyamat ⇒ erőteljes a pedagógus vezérlő szerepe - szabad nevelési folyamat ⇒ indirekt a szabályozó irányítás, a pedagógust segítő, partnernek tekinti b.) Alapja szerint: - a pedagógus beszél a gyerek csak befogadó (befogadásra épülő nevelési folyamat) - a gyerek aktivitását kell igénybe venni (aktivitásra épülő nevelési folyamat) A tanár nem beszélő, hanem szervező elsősorban IV. HOGYAN SZERVEZI MEG A HATÁST A PEDAGÓGUS ? - intellektualisztikusan szervezem meg - gyerekek tapasztalataira helyezem a hangsúlyt (naturalisztikus szervezési modell) V. MILYEN MÓDSZERREL, HOGYAN ?

⇒ Nevelési módszertan - direkt hatás (gyereket közvetlenül éri) Szokások, példaképek, eszményképek, meggyőződések - indirekt (közvetett) hatás közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok A nevelés célrendszere (Schaffi) lila könyvből kiírni!!! 4/b. Az oktatási folyamat funkciói Napjainkban, amikor a minőség az oktatásban jogos elvárás, a hangsúly egyre inkább magára a tanítási-tanulási folyamatra tevődik át, azaz a különböző célok fontosak, de a cél felé vezető út, a folyamat legalább annyira meghatározó. Az oktatási folyamat a pedagógiai valóság azon része, amelyben az elméleti és gyakorlati problémák sűrűsödnek. Ez az a terület, ahol az oktatás szó mára alapvető az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat egymásra hatása. Az oktatás folyamatára, menetére, tagolására vonatkozóan különböző felfogások alakultak ki: Comenius ( 1592-1670): példaként a bemutatást, szemléltetést, szabálynak a

magyarázatot, utánzásnak a gyakorlást tartotta a megfelelő módszernek. Pestalozzi ( 1746-1825): az érzéki benyomások szerzését, érzékelést, szemléletet, elemi pontokat tartotta fontosnak. Herbart ( 1776-1841): az elmélyedés, világosság, képzettársítás, eszmélkedés, rendszer, módszer folyómat híve volt. Montessori ( 1870-1952): felfedezés, kísérletezés, befogadás felfogás híve volt. Az oktatási folyamat lényegének megragadásakor valamennyien az induktív gondolkodásból indultak ki, s az ismeretszerzésben a gondolkodást és a tevékenységet igyekeztek összekapcsolni vagy legalábbis együttesen szemlélni. Nagy Sándor: tőle származik az oktatási folyamat egyik leíró, általános szintű megközelítése, aki az oktatási folyamatot a benne realizálódó fő didaktikai feladatok: ⇒ ismeretszerzés, ⇒ alkalmazás, ⇒ rendszerezés, rögzítés, ⇒ ellenőrzés, értékelés egymást követő és egymást átszövő, elvszerű és

tervszerű rendszereként definiálja. Ez képezi tulajdonképpen az oktatási folyamat alapstruktúráját. H. Aebli Piaget tanítványéként a gyermeki fejlődésben a cselekvés vezető szerepét hangsúlyozta. Nézete szerint a gyermek fejlődése állandó egyensúlykeresés a külső elvárások és a belső sémák között. Magát az oktatási folyamatot komplexen, a pszichológiai gyökereket és hátteret is figyelembe véve, a didaktikai kompetencia rendszer körében elemzi. E kompetencia rendszer tizenkettő alapformáját három dimenzióban mutatja be: a) A közvetítés médiuma: 1) Elbeszélés, referálás, bemutatás (a cselekvések elmondása, meghallgatása útján belső kép formálódik a tanulókban. 2) Szemléltetés (a megfigyelőképességet fejleszti, a megértést segíti, az utánzásos tanulást szolgálja. 3) Megfigyelés, érzékelés (a bonyolult felfogóképesség fejlődik.) 4) A tanulókkal való olvastatás. 5) Írás-szöveg szerkesztés. b)

A cselekvés művelete: 6) A cselekvési séma kidolgozása. 7) A művelet (absztrakt cselekvés) felépítése (a cselekvéstől a műveletig tartó út) 8) Fogalomképzés. c) A tanulási folyamat funkciói: 9) Problémamegoldás (a minimális segítség elvével és az önálló feladatmegoldás biztosításával dolgoztatja fel a tananyagot. 10) A feldolgozás (feltétele a mobil gondolkodás a megértésben, a tevékenységben) 11) Gyakorlás és ismétlés (megszilárdítás és automatizálás az elemi tanulás törvénye) 12) Alkalmazás (az irányított alkalmazástól el kell jutni az önállóságig) Báthory Zoltán: "tanulásszervezésről" beszél a tanítási-tanulási folyamattal kapcsolatban. "A tanulásszervezés (tervezés, szervezés, szabályozás, értékelés) keretét, a tanítás-tanulás rendszerkomponensei és az ezek közötti összefüggések (hatások, visszajelentések) alkotják. Ez az a struktúra, amelyen mint alapon az iskolai tanulás

- és tágabb értelemben a személyiségfejlesztés kialakulhat és kibontakozhat." Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatainak szervezésekor figyelembe kell venni a tanulási törvényeket: ⇒ az adott osztály vagy csoport fejlettségét ⇒ sajátosságait, összetételét ⇒ előzetes ismereteit, tapasztalatait ⇒ a tananyag jellegét, struktúráját ⇒ a tanár saját pedagógiai módszertani lehetőségeit ⇒ továbbá: a tudományosság, a motiválás, az aktivizálás, az érthetőség, a fokozatosság, rendszeresség, a szemléletesség, a tartósság, a differenciálás, a visszacsatolás, a megerősítés elvét. Tudományosság: A tananyagnak hitelesnek kell lennie. Motiválás: Egy kívánt célállapot elérésére késztető, irányító, interaktív tevékenység. A tanulásra mozgósító különböző pedagógiai eljárások összessége. A tanítás megfelelő minőségével és az ebből következő eredményes tanulással kell motiválni a

tanulókat, nem csupán az egyes tanítási órákon esetlegesen, izoláltan beiktatott motiváló mozzanatokkal. Négy fontos eleme van a hatékony motiválásnak: ⇒ a figyelem ébrentartása, ⇒ személyes relevancia (jelentőség) ⇒ a magabiztosság ⇒ az elégedettség érzésének létrehozása. Aktivizálás: A direkt és az indirekt pedagógiai eljárások összessége, amelynek hatására a tanulásban résztvevők pszichikus folyamatainak aktivációs szintje növekszik, célorientáltsága fokozódik. Az aktivizálás olyan szervező, irányító pedagógiai tevékenység, melynek célja a tanulók belső aktivitásának, öntevékenységének kialakítása. Ezt befolyásolja a tanulók életkori sajátossága, a tanulócsoport nagysága, az oktatás tartalma, a rendelkezésre álló taneszköz milyensége. Fontos a tanulók differenciált aktivizálása Érthetőség: Egy adott tanulócsoport számára a tanítási anyag lényegét, alapösszefüggéseit, gondolati

megragadását világossá tételét segíti elő. Fokozatosság: Úgy kell kiválasztani, hogy az optimális színvonalú legyen a különböző fejlettségű tanulók számára is. Csak a fokozatosan juttathatók el a tanítványok a nem-tudástól a tudományok rendszeréig. Rendszeresség: a képzés teljes tartalmának áttekinthető, logikus egységbe ágyazottságát, a tananyag logikus felépítését jelenti. Csak a rendszeresség segítségével sajátítják el a tanulók a szellemi és gyakorlati munkavégzés képességét, készségét. Szemléletesség: az észlelés, megfigyelés, szemlélet felhasználásával a valóság tárgyainak, jelenségeinek vagy azok ábrázolásának, modellezésének konkrét alkalmazásával történik. Fontos a tanulók megfigyelésének pedagógiai irányítása, a látottak tudatos analizálása, a megfelelő belső kép kialakítása. Tartósság: a már korábban megszerzett ismeretekre épülnek az új ismeretek és további ismertek

bázisát képezik. Differenciálás: a gyermeki természet sajátosságainak, szükségleteinek, érdeklődésének eltérő jellegű figyelembevétele. Visszacsatolás: A tanulók a tanulási tevékenységének eredményességéről folyamatos visszajelzés érvényesül az oktatási folyamatban ez a visszacsatolás. A megerősítés az eredményes tanulást megalapozó egyik lényeges feltétel. Mindezek figyelembevételével ki lehet alakítani azokat a bevésési stratégiákat, amelyek hatékonyan szolgálják az alkotóképes tudás megszerzési folyamatát. 5/a. A magyar közoktatási rendszer Az iskolarendszer: az adott ország valamennyi iskolája. Az iskolák horizontálisan vertikálisan és kapcsolódnak egymáshoz. HORIZONTÁLIS: Az egyik általános iskolából a másikba, illetve gim(egymás melletti) náziumból szakközépiskolába át tud menni. VERTIKÁLIS: Az egyik iskolának a másik a feltétele. (egymásra épülő) Iskolák feloszthatók: 1. Fenntartók

szerint (állami, egyházi, alapítványi stb) - A polgári iskolákban az államnak garantálnia kell az ideológiai semlegességet - A jegyző a törvényességi felügyelő - A nem állami iskola működési engedélyét is a jegyző adja ki, és a feltételeket is ő állapítja meg. - Bárki tarthat fenn iskolát, de az államnak (polgármesteri hivatalnak) kötelező 2.Iskolafajok szerint (általános iskola - szakiskola - gyógypedagógiai iskola) 3. Iskolafok szerint (alsó, közép, felső) 4. Irányuk szerint : - általános műveltséget adó (általános iskola, gimnázium) - szakképzést adó (a szakmunkásképző intézetek átalakulnak szakközépiskolára, vagy általános műveltséget adó iskolára, mert egyre több szakmában kötelező az érettségi. Törvényi szabályozás: - Magyar Köztársaság Alkotmánya - Közoktatási Törvény - Szakképzési Törvény (önmagában nem törvény, csak a szakképzési specialitásokkal egészíti ki a Közoktat.Tv-t) -

Felsőoktatási Törvény (idegen nyelv, másság, informatika, szomszédi viszonyok kiegyensúlyozottsága) Közoktatási rendszer: 1. Óvodai nevelés 2. Kollégiumi nevelés (tudjon iskolába járni, tanulást, annak feltételeit elősegíti) 3. Felnőtt nevelés 4. Képesítést is nyújtó továbbképzés, átképzés 5. Közoktatás irányításrendszere és intézményei NAT: az általános képzést az iskola első 10 évfolyamára határozza meg. 10 műveltségi terület NAT – PEDAGÓGIAI PROGRAM – HELYI TANTERV - 3 féle gimnázium van még: a.) 4oszt (kifutórendszer), b) 6 osztályos, c) 8 osztályos - 4,6,8,10 osztály végén részletes követelmények meghatározása - 10 oszt. Iskola utolsó 2 évfolyama lehetőséget biztosít az alapfokú végzettség megszerzéséhez, de lehetőséget ad a 10.oszt után továbbtanulásra is - Szakképzés csak 16. év után lehetséges - Középiskola: 11. 12 oszt Közismereti érettségi 13. 14 oszt Szakképesítési érettségi

5/b. A tanterv típusa és szerkezete Az oktatás tartalmát a tantervvel rögzítik. Oktatás tartalma: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek és kifejlesztendő képességeknek az összessége, amelyeket az oktatás folyamatában feldolgozunk, megtanítunk és elsajátítunk az oktatottakkal. A tanterv kettős szerepű: 1. Pedagógiai dokumentum 2. Az oktatás irányítási eszköze Főbb tantervfajták „Természetes” tudáselosztás (pl. anya megtanítja a lányát főzni) „Természetes” tantervek (pl. a mg-ban a tapasztalatok átadása) Külső szabályozás (pl. a jezsuiták központi tanterve minden országban egyforma volt) Tervezett tantervek (a NAT-ig központi irányítású volt) Törvényi szabályozás (mi az, amit mindenféleképpen meg kell tanítani, teljesíteni kell) Állami tantervek (művelődési tervek, témakörök vannak) Differenciált szabályozás (a NAT kb. 50 %-ot határoz meg) Különböző tantervfajták központi

tanterv tananyag központú tanterv helyi tanterv tevékenység (folyamat) központú tanterv tevékenység központú tanterv személyiség központú tanterv NAT- tanterv + Helyi tanterv + Kerettanterv segítségül N A T - Nemzeti alaptanterv Az iskolai oktatás első 10 évfolyamán folyó nevelés és oktatás kötelező tartalmi követelményeit határozza meg. N A T: ⇒ A tankötelezettséget (10 évfolyamra), valamint a nevelő, oktató munka minden hazai iskola számára előírt kötelezettségeit állapítja meg. ⇒ Szakít a központi tantervi szabályokkal. ⇒ ALAP a tantervek, tantárgyi programok, tankönyvek, taneszközök és az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához. ⇒ A középiskolák - tankötelezettséget követő - évfolyamainak tartalmát az érettségi vizsga követelmények szabályozzák A NAT követelményeinek meghatározása A NAT a tartalmi szabályozást valósítja meg: • az egységes követelmények teljesítéséhez

az órakeret 50-70 %-a elegendő • műveltségi területeket és nem tantárgyakat határoz meg • a követelményeket a fő pedagógiai szakoknak megfelelően a 6., illetve a 10 évfolyam végére határozza meg. (Részletes követelmények a 4810 évfolyam végére) H e l y i tanterv NAT tankönyv tanterv program - piac helyi tanterv vizsgakövetelmények adott iskola belső feltétel szükséglet és követelményrendszere Először pedagógiai programot készítünk nem pedig helyi tantervet ! A lehetőség elméletileg adott ahhoz, hogy azt tanítson, amit akar, de gyakorlatilag egy-két könyvből tud az iskola tanítani, ezért nem olyan szabad a választás mint ahogy hirdetik. Pedagógia program A pedagógiai programot az intézmény készíti. 1998-ban minden oktatási intézménynek új pedagógiai programmal kellett indulnia. 6 évre előre kell kötelező jelleggel elkészíteni. Pedagógiai program tartalma: ♦ önmeghatározás, az iskola alapvető

célkitűzései ♦ nevelési célok meghatározása ♦ módszerek ♦ helyi tanterv ♦ tanmenet a tanterv alapján ♦ finanszírozási feltételek (taneszköz igény, bérezés) A fenntartó által kerül jóváhagyásra. Amit jóváhagy, azt viszont köteles finanszírozni Fenntartó lehet: önkormányzat, egyház, alapítvány, Magyar Honvédség, BM.stb Ha nem fogadja el a fenntartó, akkor visszaadja átdolgozásra az intézmény részére. Tehet javaslatot is. Köteles szakértőkkel véleményeztetni. 1./Szakértői lista: pályázat alapján lehet a listára kerülni Pályázni lehet tantárgyra, programra. 2./Érettségi elnöki lista 3./Ágazati lista: vizsgaelnököt erről adják PÁLYÁZATOK: Kvóta rendszer: létszámtól függően kap pénzt a fenntartó Művelődési és közoktatási Minisztérium KOMA-pályázat (Közoktatási Megújítási Alap) Munkaügyi minisztérium Ágazati Minisztériumok NAT implementáció Ezek az intézmények hirdetnek általában

pályázatot Tanterv tervezési szintjei Európai szint: Európai kultuszminiszterek konferenciája (1980,1993,1996) amit a világon valahol felfedeznek, azt beleveszik a tantervekbe Országos szint: NAT - ajánlott tantervek Helyi szint: - pedagógiai program - helyi tanterv - tantárgyi foglalkozási programok - tantárgyi eszközök (tanári eszközök és tanulói eszközök) Osztálynapló adatai: ♦ iskola neve ♦ osztály (A,B,C, stb.) ♦ osztály létszáma ♦ tantárgy megnevezése ♦ tanár neve ♦ óraszámok ♦ osztályzatok ♦ igazolt, igazolatlan órák száma 1999. szept 1-én életbe lépett tv-módosítás szerint 2ooo-ben kijön egy kerettanterv, amelynek segítségével módosítani kell a helyi tantervet, illetve az iskola pedagógiai programját. 0-10 év NAT alapján tanítanak 11,12 év „Érettségi vizsgakövetelmények” alapján tanítanak. NAT „tantárgyai” 1. Anyanyelv és irodalom (magyar és kisebbségi nyelv) 2. Élő és idegen

nyelv 3. Matematika 4. Ember és társadalom ( fizika, kémia, biológia, egészségtan) 5. Ember és természet 6. Földünk és környezetünk 7. Művészetek (ének-zene, tánc) 8. Életvitel és gyakorlati ismeretek (technika) 9. Informatika 10. Testnevelés és sport OKJ-ban szereplő adatok I.A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai Szakképzés azonosító száma:. Szakképzés megnevezése:. II. A szakképesítés munkaterülete Betölthető munkakör Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendje (FEOR) Szakképesítéssel betölthető beosztás, rokon munkakör Munkaterület rövid jellemző leírása III. Szakképesítés szakmai követelményei A beosztás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok Társadalomtudományi alapismeretek Pedagógiai ismeretek TANTÁRGYAK Testnevelés IV. Szakképesítés vizsgakövetelményei V.Kamarai jogkör gyakorlása Szóbeli Írásbeli Gyakorlati 6/a. A nevelés cél és

feladatrendszere A nevelés feladata: az egyén felkészítése a magas szintű társadalmi funkciók ellátására. Ennek legmagasabb szintű komponense a személyiség. Nemcsak a társadalmi aktivitásra törekszik alkalmassá tenni, hanem a szociális értékre és önfejlesztésre is aktivizálja az egyént. A nevelés célja: a személyiség fejlesztése, a magatartás és tevékenység repertoár formálása, ez meghatározott célrendszert alkot A nevelés célja BÁBOSIK szerint: „a konstruktív életvezetés elsajátítása” A./ Elsődleges nevelési cél: a közösségfejlesztő aktivitás szükségleti rétege = jellem - szellemi, fizikai és közéleti munka szükséglete - közösségi, szellemi, kulturális és természeti értékeink védelmére irányuló szükséglet - segítségnyújtás, karitatív szükségletek - fegyelmezett magatartás iránti szükséglet B./ Másodlagos nevelési cél: az önfejlesztő aktivitás szükségleti rétegei: • intellektuális

művelődési szükségletek • esztétikai szükségletek • egészséges életmód szükségletek Meghatározó tényezők: - életkor, biológiai érés, - értelmi tényezők, - környezeti tényezők Milyen legyen a gyerek? Schaffhauser 5 kategóriából álló céltípust határozott meg ! 1. Értékcentrikus, normatív: tradicionális, klasszikus, herbartiánus pedagógia jogfolytonossága 2. Értékcentrikus, affirmatív: konkrét cél a fejlődésben elérendő állapotra, képességre 3. Értékrelativisztikus affirmatív: az értékteremtés alkalmával a személynek az élmény, az alkotás és a beállítódás szolgál 4. Értékrelativisztikus NEM NORMATÍV: a személyiség önmegvalósítása a nevelés egyetlen célja a személyiségen kívül 5. Értékrelativisztikus NEM AFFIRMATÍV: több pedagógiai irányzatnak is sajátja Az egyes gyermek, mint történelmi-társadalmi lény a kiindulópont. A gondolkodás, cselekvés mércéit a kultúra átvételével

átalakítani. A legújabb koncepciók a konkrét nevelési cselekvés lehetetlenné nyilvánításával utat nyitnak a nevelés céltalanítása a nevelés posztmodern felbomlása irányába. A célrendszerben vezető helyet kell biztosítania magatartás és tevékenység irányát meghatározó össztönző-reguláló személyiségkomponensek formálásának. Ez a pedagógiai célrendszer domináns tartománya és a nevelés alapvető célja. Célrendszer tartományai: - össztönző-reguláló személyiség komponensek formálás - oktatási, képzési cél A nevelésnek nem célja minden réteg azonos súlyú fejlesztése. Koordinálni kell a létező és a kialakítandó struktúrával. 6/b. Az oktatás intencionális jellege Az oktatás a maga teljességében csak úgy ragadható meg, ha a nevelés egészének összefüggésében a cél relációjában tekintjük. Ebből a szempontból értékes információkkal rendelkeznek a kutatások, melyek közül az egyik Viviane de

Landsheere munkája: „A nevelési célok meghatározása” A céloknak 3 szintjét különbözteti meg: 1. Nevelési célok: - általános célok meghatározása - létezés a megvalósító cselekvés oka, elindítója 2. Taxonómiák (milyen viselkedéstípust kell előtérbe helyezni, hogy a célokat elérjük) 3. Operacionalizált célok (azért szükséges, mert a taxonómiák nem informálják pontosan a konkrét, megfigyelő viselkedésekről) Célrendszer és az oktatás összefüggése I. Általános nevelési cél - társadalmi elvárások - társadalmi fejlődés fő jellemzői - perspektíva II. Konkrét cél: - adott iskolatípus feladatai - sajátos feladatrendszer Eredmény : Nevelés általános céljának meghatározása Eredmény: konkrét cél elérését lehetővé tevékenységi szférák meghatározása III. Operacionalizált célok: - konkrét cél alapján a műveltségi anyag meghatározása - feladatrendszer részletes megállapítása Eredmény:

operacionalizált célrendszer, amely a mindennapi oktató nevelő munkában realizálódik 7/a. Az autonóm iskola és a demokrácia Az iskolák önállósága ismert téma a nevelés történetében. Először a protestáns iskolákban valósult meg (Sárospatak, Debrecen, Pápa). Az 1970-es évektől ismét felerősödött Az iskolai önállóság területei(mind az 5 terület kell az autonómiához) Szakmai önállóság: tantervi és tankönyvi választási lehetőség Szervezeti és személyzeti: kollektív szerződés szabályai, személyzeti ügyekben is önálló Igazgatási: - tanulói jogviszony (felvétel, átvétel, vizsgáztatás, elbocsátás) - alkalmazottakat érintő kérdések - az iskola összes hivatalos okmánya, nyilvántartása Gazdasági: amennyiben a fenntartó elfogadta az iskola pedagógiai programját, akkor köteles anyagi fedezetet nyújtani a megvalósításhoz. Az önálló bevételek egy részével az iskola rendelkezik. Nevelőtestület

önállósága: a nevelőtestület az iskola valamennyi nevelője, külső óraadó, szakoktató + az igazgató. (Kollégiumban: nevelők + igazgató) Az 1993.évi 79Tv megszabja, hogy milyen kérdésben határoz a nevelőtestület - Az iskola pedagógiai programjáról - A szervezeti működési szabályzatról - Házirendről - munkatervről Szakmai munkaközösségek: o Osztályfőnöki o Közismereti tantárgyak tanárai o Szakmai tantárgyak tanárai (elméleti, gyakorlati) Ifjúsági önkormányzatok:  Vezetőt maguk választanak  Ki kell kérni véleményüket: - a házirendről - fegyelmi ügyekben - ifjúságot érintő kérdésekről Szülői önkormányzat: - vezetőt maguk választanak - iskolaév menete - tanulók tanulmányi és egyéb feladatiról elmondhatják véleményüket - anyagi megterhelést jelentő kérdésekben véleménynyilvánításuk van Iskolaszék: tanár + szülő + fenntartó + tanuló Egyetértési joga van: - jogszabályban meghatározott

kérdésekben - szervezeti és működési szabályzatban - házirend elfogadásában A nevelőtestület és a szülők közötti vitákban egyeztető fórumként működik. 7/b. Az oktatási módszereket meghatározó tényezők Oktatási módszer fogalma: Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. A módszerek kiválasztásának kritériumai • az egyes módszerek lehetőségének alapos ismerete • a módszerek kiválasztását meghatározó szempontok ismerete • a szempontok és a módszerek közötti összefüggések konkretizálható ismeretek megléte • jártasság a pedagógiai döntések meghozatalában megfogalmazásához a Az egyes módszerek ismeretén túl fontos annak az eldöntése, hogy melyik szituációban melyik módszert célszerű alkalmazni. MÓDSZEREK KIVÁLASZTÁSÁNAK

KRITÉRIUMAI - Az oktatás törvényszerűségei (illetve alapelvei), Az oktatás céljai és feladatai, Az adott tudomány, tantárgy, téma tartalma és módszerei, Tanulók tanulási feltételei (életkori, felkészültségbeli, az osztályközösség fejlettségéből fakadó) Külső feltételek sajátosságai, Tanárok lehetőségei. Az oktatás törvényszerűségeit tükröző elvek (oktatási folyamatban kifejtésre kerültek) figyelembevétele során, kizárhatjuk a választásból az ezen elveknek nem megfelelő módszereket. A különböző célok elérésében az egyes módszerfajták eltérő hatékonysággal alkalmazhatók. Például elméleti ismeretek kialakítása a célunk, akkor olyan módszerkombinációt célszerű kiválasztani, amelyet a szóbeliség, a kutató jelleg, a deduktív megközelítés, a tanári irányítással folyó viták és a szóbeli ellenőrzés jellemez. Módosító egyéb tényezők: - a tananyag tartalma, - a gyerekek életkori és

egyéni sajátosságai, - a pedagógus lehetőségei. Ezért a végleges döntés előtt ezeket is figyelembe kell venni. A reproduktív módszereket például akkor érdemes alkalmazni: ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ha ténybeli ismeretek, gyakorlati jártasságok és készségek kialakítása az elsődleges feladat ha a tartalom túlságosan egyszerű vagy túlságosan bonyolult ha a tanulók még nem érettek (felkészültek) az adott téma kutató jellegű feldolgozására ha a pedagógusnak nem áll elegendő idő a rendelkezésére a kutató jellegű feldolgozáshoz. A tananyag tartalma: a feladat jellege a pedagógusok által leggyakrabban figyelembe vett módszer meghatározó tényező. A nehezebb, elvontabb, a gyerekek tapasztalataitól, előzetes tanulmányaitól távolabb eső anyagrészeket a magyarázat, illetve az előadás, a többi anyagrészt a gyerekek önálló munkáját beépítő megbeszélés (vita, közös problémamegoldás) módszerével dolgozzák fel a

pedagógusok. A tananyag mennyiségének növekedése, a szűkös időkeret a tanári közlés előtérbe kerülését vonja maga után. "Ha kevés időm van rá, akkor inkább magyarázok, ha több időm van rá, akkor jöhet a felfedező módszer, hogy ők próbálkoznak, kísérleteznek, s ők vonják le a kísérletekből a megállapításokat" - fogalmazza meg az összefüggést egy tanító. A tanulók különböző tulajdonságai lényeges módszer meghatározó tényezők. Az életkori sajátosságok - amelyeknek egyre kevésbé tulajdonítanak meghatározó szerepet - eleve kizárnak bizonyos módszereket. A magyarázat az alsó tagozatban csak ritkán, az előadás a felsőben is csak esetenként alkalmazható stb. Egy gimnáziumból általánosba került kolléga fejtette ki: A gyerekekre utaló szempontok közül az előismeretek szintjét veszik leggyakrabban tudatosan figyelembe a módszerek megválasztásakor. Az összefüggés egyértelmű: mobilizálható

előismeretek esetén a megbeszélést, ezek hiányában a közlést választják. ("Akkor figyelnek, ha olyan dologról van szó, amit még abszolút nem hallottak, vagy hallottak róla, de nem tudnak sokat róla. Például múltkor a Földről volt szó, a földrészek hogyan váltak el, a jégkorszakról Akkor hagyták, hogy beszéljek. Amikor viszont ők tudnak valamit, például az űrhajókról, akkor én nem szólhatok.") A gyerekek aktuális hangulatát, kívánságát is figyelembe kell venni "Ha látom, hogy ellaposodik az óra, játékos megoldást választok." A külső, tárgyi feltételekre ugyancsak tekintettel kell lenni. A demonstrációnak, a kísérletnek, a tanulók önálló munkájának, a vita módszerének alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha megfelelő eszközök, mozgatható székek; a viszonylag alacsony osztálylétszám stb. rendelkezésünkre áll. Végül magának a pedagógusnak a személyisége felkészültsége, adottságai,

módszertani kultúrája sem elhanyagolható módszer meghatározó szempont. 8/a. Az osztályterem pedagógiája Az oktatás alapvető rugalmas kerete a mai hazai iskolákban az osztály. Megszervezése az évfolyamokon belül az iskolák feladata. Az osztály az együtt tanulás, a közös élmények, tevékenységek, egymáshoz való viszonyok alakulása (tanár, diák, tantárgy, iskola) szociális egységgé alakul. Mindenki mindenkinek a „közönsége”, tehát közös a sors, az élmény a „MI-TUDAT” irányába mutat. Ugyanakkor az egyes tanulók magukról és másokról alkotott véleményeik alapján osztályon belüli szerepek kialakítását hozzák létre. A tananyag feldolgozásához, eredményességéhez elsősorban a csoport szükséges, mégis egyéni élményeket nyújt. Ültetések rendje: - 1700-as években a tanulmányi eredmények alapján történt (Pl.: rossz tanuló szamárpad) - Később egészségügyi szempontokat is figyelembe vettek (Pl.: kis

termetűek, szemüvegesek) - Napjainkban a szabad ülésrend alakult ki, de figyelembe vételre kerül az eü-i szempont is Az osztály belső élete: Az osztály belső életére a rejtettség jellemző, mivel jelentős részben a pedagógusok elől elfedve zajlik. Betekintés okai lehetnek: - személyközi kapcsolatok megfigyelése - jobb irányíthatóság elérése - esetleges problémák korai felismerése Az osztály belső életének megismerésére – feladatköréből adódóan – ma elsősorban az osztályfőnököt tartjuk illetékesnek. Az osztályfőnökség 1849-óta ismert a magyar oktatásügyben. A NAT az osztályfőnöki munka tartalmára, szervezeti megoldásaira vonatkozóan egyáltalán nem rendelkezik. Napjainkban továbbra is működik az osztályfőnök intézménye. Az osztályfőnök szerepvállalásáról, munkájáról a pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben döntenek. Egyes magániskolákban (Pl.:Waldorf) főállású osztályfőnök van

megbízva az adminisztrációs feladatokkal, emellett megszervezi a tanulók szabadidős tevékenységét, illetve szükség szerint lelki segítséget nyújt a tanulóknak. 8/b. Az oktatási folyamat makrostruktúrája Az oktatás folyamata Az oktatási tevékenység legfontosabb elméleti alapvetését adja. Lényege: egy meghatározott tananyagrész (kiképzési anyagrész) feldolgozásának olyan célszerű , tervszerű, szakaszos rendje (menete), amelynek során az ismeretek megszabott, egységes körének elsajátítása és ezekkel kapcsolatos jártasságok, készségek kialakítása a szükséges képességek fejlesztése történik meg. Az oktatási folyamat értelmezése a feldolgozásra kerülő tanagyag nagysága szerint a. Tág értelemben (makrostruktúra):egy tantárgy feldolgozásának célszerű, tervszerű, szakaszos rendje b. Szűk értelemben: egy téma (tárgykör) feldolgozásának rendje, menete c. Legszűkebb értelemben (mikrostruktúra): egy tanítási

órán (foglalkozáson) folyó oktatói tevékenység célszerű, tervszerű, szakaszos rendje Egy tanítási órán egy vagy több didaktikai feladatot is megoldunk, mert lehet új ismeretszerzés is, és lehet ismétlés is. A tantárgy (kiképzési ág) a téma (tárgykör) és a tanítási óra (foglalkozás) egységet alkotnak. Az oktatás folyamatának szakaszai, fázisai A. Ismeretszerzés: - érzéki megismerés (az oktatottak megismertetése a konkrét tényekkel) Az oktatási folyamat - logikai megismerés alapvető fázisai (absztrakciók és általánosítások alkotása elemzés alapján) B. Ismeretek gyakorlati alkalmazása C. Rendszerezés, rögzítés Az oktatási folyamat D. Ellenőrzés és értékelés átfogó fázisai Nagy Sándor felfogása az oktatási folyamatról Az oktatási folyamat makrostruktúrája: egymást követő és egymást átszövő elvszerű és tervszerű rendje az: - ismeretszerzésnek - alkalmazásnak - rendszerezésnek - rögzítésnek -

ellenőrzésnek - értékelésnek A makrostruktúra: a megvalósuló didaktikai feladatok elvszerű, tervszerű rendszere, mely során a tananyag aktív feldolgozása, elsajátítása történik. Egymásból következnek, egymást áthatják, de egyidejűleg párhuzamosságot, egymásra hatást, kölcsönhatást, egymásba fonódást is jelent. Ellentmondás: - a folyamatosság csak megszakításokkal lehetséges (ezt oldja a Hf.) - a tanulók heterogenitása (ezt kompenzálja a differenciált tanítási eljárás) Az oktatási folyamat Napjainkban a tevékenységorientáció egysége érvényesül a tanulási motivációval - Zárt koncepció: tanulási célokra és tanítási anyagra való orientáció - Nyitott koncepció: gondolkodás és motiváció fejlesztése A folyamat: interperszonális (személyek közötti) kommunikatív interaktív cselekvések, tevékenységek sorozata 1.a folyamat magában foglalja: - tanítást - tanulást - kognitív önszabályozást -

motivációs önszabályozást 2.a folyamat során megvalósul: - a tananyag (művelődési javak) aktív feldolgozása, hatékony elsajátítása a tanár és a tanuló együttes tevékenységével - a tanuló autonóm tanulásra való képessége - a tanuló kognitív önszabályozása - a tanulási motiváció magas szinten történő önszabályozása Ennek megvalósulásához szükséges: - a tananyag pedagógiailag indokolt differenciált adagolása - folyamatos visszacsatolás - motiválás, tanuló aktív részvétele - tanulók egyéni sajátosságait, fejlettségi szintjét, ismereteit, tapasztalatait figyelembe véve - tananyag jellegét, saját metodikai lehetőséget szem előtt tartva 1.A figyelem felkeltése, a tanulás motivációjának biztosítása Eszközei: kérdések feltevése, problémaállítás, elvégzendő feladatok céljainak kijelölése, hiányzó ismeretek szükségességének beláttatása 2. Előzetes ismeretek felidézése: Előismeretek

ellenőrzése, regisztrálása, hiányok pótlása. Ezek képezik az új ismeret alapját A felfedezés, átismétlés képezi a régi és új ismeret kapcsolódását. 3. Új ismereteket megalapozó tények biztosítása: Tárgyak, jelenségek, folyamatok tényszerű megismertetése, tanulmányozása. A tényanyag reprezentatív legyen, kellő következtetési alapot biztosítson. 4. A tények, folyamatok, jelenségek stb sokoldalú elemzése: Részekre bontva, részleteiben vizsgálva, azaz analizálva az új ismeretet. Ehhez kapcsolódik a szintézis, az eredmények összefogása, egyesítése, általánosítása. A két momentum egységének kell megvalósulnia. 5. Fogalomalkotás, következtetés, absztrakciók, általánosítások: Feltárulnak a tárgyak, jelenségek, folyamatok lényeges jegyei, összefüggései. A tanár által irányítva, majd részben irányítva. Cél a tanulók önálló gondolkodásának fejlődése 6. Rendszerezés, rögzítés: Szisztematikusnak

és folyamatosnak kell lennie, hogy az ismeretek tartósak, felidézhetők, alkalmazhatók legyenek. Rendszerezés fajtái: - elsődleges, parciális (egy tantárgy nagyobb fejezetén belül) - átfogó (tantárgy egészére) - komplex (rokon tantárgycsoportok egészére kiterjedő) Rögzítés fajtái: - elsődleges (új anyag megszilárdítása, összefoglalása) - folyamatos (alapvető tények, fő tételek felidézésre kész állapotban tartása) - befejező (egész témákra, fejezetekre vonatkozóan, esetleg egész tananyara pl. év végén) 7. Tanultak alkalmazása (visszacsatolás): Feladat- és problémaszituációkban való felhasználás, különböző módszerekkel való gyakorlás, jártasságok, készségek kialakítása. Az alkalmazás kiszélesítésével a személyiség fejlődésére optimális feltétel biztosítása. 8. Teljesítmény mérése, értékelés: Az oktatási folyamat hatékonyságát a teljesítmény objektív, megbízható, és érvényes mérése,

sokoldalú értékelése biztosítja. Formái: - formatív (formáló-segítő) - szummatív (lezáró-összegző) Elvszerű alkalmazása nem gyermekellenes, hanem egyenesen gyermekbarát komponens, elősegíti, hogy a gyermekek minél nagyobb száma sajátítsa el az optimális tudást. 9/a. Nevelés a szabadidő tevékenység során Az egészséges életmódra nevelés ösztönzi az egyént egészségének megőrzésére. Elérthető: - rendszeres testmozgással, testedzéssel - egészséges életritmussal - higiénikus szabályok betartásával Az egészség az egzisztenciális biztonság legfőbb feltétele, eléréséhez kitüntető szerepet tölt be a mozgás. Az iskola feladata, szerepvállalása: - Tanítás keretén belüli rendszeres testnevelési óra beiktatása Különböző szabadidős sporttevékenység szervezése, lehetőségek biztosítása Megfelelő sportlétesítményekkel el lehet érni, hogy mindenféle külső kényszer nélkül érezze a tanuló, hogy

szabadon mozoghat kedve és érdeklődési szintje szerint A szervezett versenyek a csapatszellemet, az egyéni versenyek pedig az önbizalmat növelik Ahol nincs ki kell alakítani az iskolai sporthagyományokat, sportnapokat Különböző hobbykörök, kultúrkörök, természetjárás fontos nevelési tényező lehet Közös mozi, színházlátogatás, kirándulás a közösségi szellem kialakítását nagyban elősegíti Az iskola feladata továbbá, hogy hasznos szabadidő tevékenységet biztosítson, de játékosan és nem kötelező jelleggel. Ily módon segíti a személyiségfejlődést is Az egészséges életmódra nevelésben a játéknak óriási szerepe van. Észrevétlenül erősíti a gyermekben a mozgás iránti szükségletet a személyiségében. Ezzel szemben a játékosság kirekesztése, a játék iránti szükséglet frusztrációját jelenti, ami akadályozná a mozgásszükséglet fejlődését. A család, életmódjával jó (esetleg rossz) példát

mutathat. 9/b. Az oktatási folyamat rendszerszemléletű megközelítése „A rendszerszemléletű gondolkodás nem más, mint csupán a rendszer alkotóelemeiről való gondolkodási módszer.” Churcman Befolyásoló tényezők: - célok , - iskolai hatások , - pedagógus személyisége, - társadalmi környezet Az oktatási folyamat rendszerszemléletű modellje: Báthory Zoltán az oktatási folyamattal kapcsolatban a tanítás-tanulás rendszerszemléletű modelljét írja le amelyben a „bemeneti (input), a folyamat (process) és a kimeneti (output) tényezőket, a környezetet és ezen tényezők közötti információáramlást, visszacsatolást (feed back) és kölcsönhatásokat foglalja egy rendszerbe”. (Báthory: Tanulók, iskolák - különbségek (1992) ) 1.bemenet (input) funkciója a célképzés, a tartalom kiválasztása 2.folyamat (process) az aktuális tanári munkát értjük 3.kimenet (output) a tanulók tanulási tevékenységeinek az eredményét,

amelyre a bemeneti és a folyamattényezők irányulnak – a tanulókban bekövetkező változásokat, a tanulási teljesítményeket fejezi ki. Bemeneti tényezők tényezők Folyamat tényezők Kimeneti 3. 2. 1. Társadalom Célok, tartalom TanításiKörnyezet tanulási folyamat Változások a tanulóban (eredmények) Civil szféra 3. 2. 1. Környezet A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje A bemeneti tényezők, a tanítási-tanulási folyamat és az eredmény közötti rendszerkapcsolatok elvi lehetőséget teremtenek arra, hogy a pedagógiai célok – a folyamat közvetítésével – a tanulási eredményekben leképződjenek. A bemeneti tényezők, a folyamat és kimenet közötti kapcsolatok nem hierarchikusak, és nem egyirányúak. Az információ nem csak a céltól a folyamathoz és onnan az eredményhez áramlik, hanem a pedagógiai értékelés-ellenőrzés csatornáin visszafelé is. Az optimális működés feltétele a szisztematikus

információ-visszaáramlás, a visszajelentés (feed back). Ennek köszönhetően a rendszeren belül önirányítási, önszabályozási és önfejlesztési hatások alakulhatnak ki. Az oktatási folyamat hatásai: változások a tanuló: 1. teljesítményében 2. magatartásában 3.személyiségében A tanulóban bekövetkező változásokból kiindulva három visszajelentési kör építhető be a rendszerbe: a teljesítmény, a folyamat és a bemenet felé. A tanulóban bekövetkező változások (visszajelentési körök) Első visszajelentési kör: önértékelés (a tanulóban zajlik), melynek az sajátossága, hogy a tanulóban a tanulás által létrehozott változásokat erősítő vagy gátló információkat hordoz. Ami ebben a visszajelzési körben közvetítődik, az többnyire a tanár értékelése (osztályzás, minősítés), de gyakori, hogy a tanuló maga is meg tudja ítélni tanulása eredményességét (önértékelés). Második visszajelentési kör:

tanári értékelés, mely a folyamatra irányul. Lehetővé teszi a tanár által irányított és szervezett tanulási folyamat elemzését és értékelését az elért eredmények függvényében. Harmadik visszajelentési kör: más tanárok, szakértők értékelése, melyek információi lehetőséget adnak az oktatásügyi szakértőknek, hogy az elért eredmények alapján véleményezzék, értékeljék a pedagógiai célokat és azok megvalósítását. Ezek alapján szervezhetők különböző pedagógiai kutatások, tudásszint vizsgálatok. Módszertani szempontból ide tartoznak az államilag előírt vizsgák (alapműveltségi vizsga, érettségi stb.) A visszajelentési mechanizmus kiindulópontja, forrása a tanulókban bekövetkezett változás, a teljesítmény. A tanulási teljesítmény az egyetlen olyan „végterméke” az oktatási folyamatnak, amely viszonylag érvényes és megbízható módon megfigyelhető, vizsgálható, mérhető. Visszacsatolás, mint

önkontroll: - a tanár számára - a tanulók számára A modell középső, jellemzően pedagógiai komponense a folyamat, amely a tanulás tanórai, valamint iskolai és iskolán kívüli tereit, valamint ezen tevékenységek személyi, szervezeti, módszertani és tárgyi-eszközi, azaz infrastrukturális feltételeit tartalmazza. Ez a módszertan területe (terrénuma). Az oktatási folyamat a tanulás révén a tanulókban teljesítményi és személyiségi változásokat Ezen hatások feltárása, megismerése és a megfelelő következtetések levonása a pedagógiai értékelés körébe tartozik. Az oktatási folyamat teljes egészében a társadalmi környezet hatása alatt működik, és annak hatására alakul az eredménye. A rendszerszemléletű megközelítésben sajátos helyet foglal el az oktatás alanyainak – a tanulóknak, a pedagógusoknak és közvetve a szülőknek – a tapasztalata az oktatás többi alanyáról és az oktatás intézményeiről. Ez a

pedagógiai tapasztalat úgy is felfogható, mint a tanítás-tanulás másik kimenete, amely elvileg szintén lehetővé teszi az oktatás optimalizálását. A visszajelentés beépítése a rendszerbe lehetővé teszi a belülről történő irányítást, az önirányítást, az önszabályozást és az önfejlesztést. Így a kívülről történő irányítás csökkenthető, és létrehozható egy olyan működés, amely a kívülről és belülről irányítás egyensúlyán alapszik. Ez a szemléletmód a legszélesebb értelemben vissza kívánja helyezni a pedagógust eredeti tudásszervezői szerepébe, a tananyag kiválasztásának jogára és feladatára kiterjedően is. A pedagógusnak a tanítás-tanulás szervezésében megnyilvánuló autonómiája, döntési lehetőségei és szakértelme várhatóan fokozni fogja a pedagóguspálya értelmiségi, alkotó voltát és közvetve az iskolai nevelés és oktatás hatékonyságát. 10/a. Nevelés, mint a kultúra

elsajátítás segítése Nevelni = segíteni a kultúra elsajátítását A nevelés: olyan tevékenység, amely a múltból a jelenen át a jövőbe vezet és megőrzi a kultúra kincseit. Minden generáció igyekszik megteremteni a saját szubkultúráját (pl bít nemzedék) A kultúra közvetítését jelenti. Az ember benne él a kultúrában, miközben maga is formálja, alakítja. Kultúra = Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége. Nagyon fontos ,hogy egy adott korban ez hogyan van összesítve, tehát az adott korban jellegzetes állapota számít. Az ember ezek segítségével valósítja meg céljait. Kultúra részei: - nyelv - erkölcsi normák - kommunikáció tartalmai - társadalmi szervezetek, szerepek, jogi, politikai intézmények - gazdaság, technika munka intézményei, - azok a javak, amelyek nem közvetlen anyagi szükséglet kielégítésére történik (vallás, művészet, tudomány, sport, játék) Ezeket

sajátítjuk el az iskolába járás, a tanulás, a nevelés során. A kultúra az emberi létezés alapközege és ebben folyik a nevelés, ami a kultúra része. A kultúrát meg kell tanulni és ezáltal van köze a pedagógiához. A kultúra az „anyagot” adja a neveléshez. N-kultúráció: Az a tanítási folyamat, amely a kultúra elsajátítását elősegíti. Megtanuljuk a kulturális javakkal alakítani személyiségünket, így leszünk cselekvőképesek, ezáltal magunk is alakíthatjuk a kultúrát. Kultúrán kívül nincs emberi létezés, emberi tevékenység (pl: Maugli) Az N-kultúrában az értékeket sajátítjuk el, ez alapján tudjuk identitásunkat formálni Kultúrálódás színtere: • a család és az iskola • vallás • technika elsajátítása • művészet, tudomány A kultúrlénnyé válás tervszerű céltudatos irányítása a nevelés, oktatás. Veszeli Ödön: „ Társadalmi lény is a természeti lényen túl az ember ” A nevelés

nemcsak a természet, hanem a kultúra törvényei szerint valósul meg. VALLÁSI ⇒ ideológiai terület GAZDASÁGI ⇒ társadalom anyagi területe TUDOMÁNY ⇒ tudás terület MŰVÉSZET ⇒ másképp is látható a világ Conrad Lorenz: „ Minél jobban elhagyja a múlt kultúráját egy generáció, annál nagyobb kockázatot vállal a jövő felé” 10/b. A tananyag kiválasztása A tananyag-kiválasztás története 3. Klasszikus polgári pedagógia a.) Formális képzés elmélete szerint: • nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a tananyagnak • alapvető szempont a nevelő fejlesztő hatás, önmagában gyakorol hatást a gyerekre • Tantárgyak: - anyanyelv és irodalom, latin, görög, - történelem és a földrajz - készségtárgyak ( rajz, ének, torna) b.) Materiális képzés elmélete szerint: - nem a nevelő, fejlesztő hatás a fontos, hanem maga a tananyag ismerete. - kiválasztás fő kritériuma: az élet, a gyakorlat szempontjából való

hasznosság - a tanulók gondolkodása, értelme automatikusan kifejlődnek 2. Utópista szocialista pedagógia szerint: - sokoldalú nevelés alapja: az oktatás és a termelőmunka összekapcsolása - helyet kapott a termelés szempontjából fontos természettudományos-technikai ismeretek - szakmai képzés helyet kap (18-tól 21éves korig) 3. Szocializmus pedagógiája szerint  kommunista nevelés céljából indult ki az oktatás, képzés  iskolarendszer a párt kulturális-nevelő funkciójának hordozója 4. Hazai pedagógiai (Eötvös Józseftől - Nagy Lászlóig) ⇒ megszűnt az ellentét az általános képzés és a szakképzés között ⇒ szakmunkásképzést szervesen beillesztette az egységes szocialista köznevelési rendszerbe ⇒ tananyagnak az élet teljességét kell érintenie ⇒ a munka szeretetére, megbecsülésére, örömére, munkaerkölcsre kell nevelnie. 5. II Világháború után • meglévő tantervek módosítása, kiegészítése •

tudományosan megalapozott tananyagtervezés, tantervkészítés R.W Tayler „A curriculum és az oktatás alapvető elvei” c művében: Kiindulás: - a tanuló szükségleteiből és érdeklődéseiből (mire kíváncsi a tanuló, mire van szüksége, mire fogja használni tudását ) - tanuló lehetőségeiből ( mit lehet elsajátíttatni a tanulóval) - a társadalmi szükségletekből - a szaktudomány véleményéből - a társadalmi-politikai célokból A tananyag kiválasztását szabályozó szempontok: - melyek legyenek azok a szempontok, amelyekből lehetséges és célszerű a tanítás tartalmát kiválasztani ? - a modern társadalmi kultúra tananyaggá való átalakítása hogyan oldható meg ?     nevelés általános célkitűzése mit vár a társadalom az iskolától ? társadalmi műveltség tanulók érdeklődése ALAP A társadalom szükségletei SZELEKCIÓS ELVEK A nevelés célja, érték-és feladatrendszere TARTALOM ÉS SZŰRŐ

Korszerű műveltség EREDMÉNY A tanterv kiválasztása és elrendezése A gyermek fejlődésének törvényszerűségei 11/a. A nevelés, mint személyiség formálás A nevelési folyamat törvényszerűségei Segítség: pszichológiában a személyiség fejlesztés szakaszai (főleg a pubertás kori) /Ezt a részt a zöld könyv tartalmazza./ Pszichogén tényezőket és a szociogén (külső környezet, társas kapcsolatok) tényezőket próbálja a pedagógus fejleszteni. Viselkedés késztetés Viselkedés szabályozás Jellemformálás Személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: életkor értelmi képesség környezeti hatások, amik érik őket (település jellege, iskola, család) Gyerekekben az alábbi szükségleteket kell kialakítani: ♦ művelődés kultúrálódás ♦ esztétikai szükséglet ♦ testi egészséges élet iránti szükséglet Nevelési tényezők 1. Pedagógus tevékenysége: ∗ magatartása hogyan hat? ∗ mennyire hiteles a

magatartása? ∗ tud-e hatni vagy sem? autentikus ∗ ismeri-e önmagát? ∗ szakmailag mennyire felkészült (szaktárgyi és pedagógiai szempontból)? ∗ mennyire tud partnere lenni a tanulóknak? ∗ milyen szervezeti formákat használ? ∗ milyen módszereket alkalmaz (közlés, megbeszélés, ellenőrzés, értékelés, minősítés) 6. Gyermeki tevékenység 7. Tanulói tevékenység 8. Azok a módszerek, amiket a pedagógus megszervez 9. Az iskolai légkör (szociális klíma) 10. Milyen élet valósul meg az iskolában? 11. Hogyan harmonizál egymással az iskolai és a családi élet? 12. A szó, gondolat és a tett egységét sikerül-e megvalósítani? Ez nagyon fontos tényező Mi a személyiség ? A pszichológia és az antropológia területén is más-más a jelentése. A személyiség Bábosik prof. szerinti megfogalmazását fogadjuk el Nevelés = személyiségformálás Wiliem Stern fogalmazta meg először a személyiség fogalmát. Túl sokféle

megfogalmazása van. 1. CATTEL (USA):A személyiség, viselkedésben nyilvánul meg Velünk született változatlan tendencia ERG = MAG változatlan, de az egész személyiség függ a környezeti hatásoktól. 13. Kardos Lajos: A lelki jelenségek összessége 3. Kovaljov: - A személyiség tulajdonságai a pszichikus folyamatokból és tevékenységekből alakul ki. - Képességek együttese a személyiség. - Az ember, mint egyén a személyiségével válaszol az őt ért behatásokra. 4. Szcsepánszki: Ami statisztikailag leggyakrabban előfordul az emberben 5.Gegesi Kiss Pál: a) A személyiség az egyedi ember egyedi tulajdonságainak sajátos összessége vegetatív érzelmi motoros értelmi 4 alapelem b.) az ember tevékenységében mutatkozik meg c.) a folyamatok bonyolult összefonódása és ezek vektora 6. Elisabeth Lukas (FRANKL-tól tanult): d.) A személyiségben kiemeli az egyéni individuális mozzanatot e.) Mozzanatok összessége f.) Személyiség alakulása az

öntevékenységre vezethető vissza (pl.: választás Ez a legfontosabb!) Személyiségformálás (Bábosik-Mezei: Neveléstan c. könyvből kidolgozni) 1. Bevezetés: A magatartást szabályozza A személyiség magatartást meghatározó belső feltételrendszerének legmagasabb rendű eleme a JELLEM. Erkölcsi magatartásformák függenek tőle. A jellemformálás azonosnak tekinthető az erkölcsi neveléssel. A jellem az erkölcsi magatartás alapvető szabályozó tényezőjének tekinthető 2. A jellem fejlődését meghatározó tényezők g.) életkor h.) értelem család i.) környezet település iskola 3. Önfejlesztő aktivitás szükségleteinek kialakítása j.) intellektuális művelődési szükséglet k.) esztétikai szükséglet l.) egészséges életmód szükséglete Maslow: jellem (ejtsd: Mezlo) 2. 3. 4. 5. 1. önmegvalósítás szükséglete megbecsülés szükséglete társadalmi szükségletek többletszükséglet, ennek a tengelye a karrier család,

csoport, biztonság szükséglete fiziológiai szükséglet Eredetileg 7 pontból állt a piramis. Ő időbeliséget lát a piramisban alulról - felfelé . DE EZ NEM IGAZ !!! Humanisztikus pszichológiát képvisel. A motiváció modelljét gondolja végig. Az ember a feszültség optimalizálására törekszik. enni, inni, aludni FREUD szerint: 2-5 szakasz - a hiányszükségletek (legyenek ilyenek) - a hiány hajt engem - a nincsenek, a deficit hajt 4. A szükséglet szerkezete: tevékenység magatartási program (tulajdonképpen nem létezik ilyen program, mivel ez nem születik az emberrel) ++++++++++++++++++ + + + + + + + + + + + + + + + + ++ + + + ++++++++++ +++ energiatöltés (szükségleti diszpozíció RAUSCHBURG: Meleg Korlátozó Engedékeny Hideg KOZÉKI: 1.) Harmonikus 2.) Liberális 3.) Ambiciózus 4.) Túlvédő meleg - nyílt - erős meleg - nyílt - gyenge meleg - zárt - erős meleg - zárt - gyenge 5.) Hideg, demokratikus 6.) Elhanyagoló 7.) Drilles

(vasfegyelem) 8.) Diszharmonikus Szeretetteljes, meleg családi légkör hideg - nyílt - erős hideg - nyílt - gyenge hideg - zárt - erős hideg - zárt - gyenge Szeretet nélküli, hideg családi légkör FRANKL: A személyiség nem velünk született dolog Egy része velünk születik, de ezek tartalmatlan alapok (diszpozíciók) A személyiség állandóan változik, állandó mozgásba, fejlődésben van. Személyiségvonások: - BIOGÉN - PSZICHOGÉN - SZOCIOGÉN BLOOM szerint: 0 - 6 éves korig 6 - 9 éves korig CZEIZEL ENDRE szerint: 50 % 30 % meghatározó a nevelés a személyiség alakulásában 60-70 % -ban meghatározó szerepe van a géneknek SINGER : - humánetikával foglalkozik) - 1984-ben egy ENSZ-UNESCO konferencián New Yorkban a következőket mondta: „Én tudós ember vagyok, mondok 6 ismérvet, aminek a révén az ember EMBER lesz ! Akik nem rendelkeznek ezzel, azokat vessék alá a tudományos kutatásnak” Negatív visszhangot váltott ki,

mivel senkinek nincs joga ilyet nyilatkozni ! BÁBOSIK: - szokás - minta - meggyőződés pl.: színházba járás egyén Közösség egyén Az egyének személyisége határozza meg a közösség személyiségét (fordítva nem igaz) egyén Az alapok 3 éves korára összeállnak az emberben. A pedagógus feladata az, hogy a személyiséget formálja. Amit fejleszteni tud azt kiemelten kell kezelni. A szükségletek hajtanak, melyek nem egyenrangúak. Azokat kell kiemelni, amelyek magasabb rangúak. 11/b. Az oktatásban alkalmazott módszerek Módszer = a görög methodosz szóból származik és utat, eljárást jelent. Általában a célhoz vezető utat, a cél elérését biztosító eljárásokat, fogásokat értjük módszeren. Oktatási módszer fogalma: Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. A

módszerek csoportosítása, osztályozása 1. Információk forrása szerint ♦ verbális (szóbeli és írásbeli) ♦ szemléletes ♦ gyakorlati módszerek 2. Tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint ∗ receptív ∗ reproduktív ∗ részben felfedező, heurisztikus és ∗ kutató jellegű módszerek 3. Oktatás logikai iránya szerint ⇒ induktív ⇒ deduktív 4. Tanulási munka irányításának szempontjai alapján • tanári dominanciájú • közös tanári-tanulói dominanciájú • tanulói dominanciájú 5. Oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint a didaktikai feladatok szerint ◊ az új ismeretek tanításának - tanulásának ◊ a képességek tanításának - tanulásának ◊ az alkalmazásnak ◊ a rendszerezésnek és rögzítésnek a módszerei 6. A szóbeli közlő módszereken belül ⇒ monológikus ⇒ dialogikus módszerek A jelentősebb oktatási módszerek ELŐADÁS Olyan monológikus szóbeli közlési módszer,

amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit. ELŐADÁS Fogalma - szóbeli közlés - monológikus közlés - komplex - hosszabb időtartamú Alkalmazás indoka Szerkezete Eredményesség feltétele - információ közlés - bevezetés - strukturáltság - nem hozzáférhető anyag átadása - kifejtés - explicit struktúra - sajátos strukturálási igény - következtetés - figyelem fenntartása - érdeklődés felkeltése - világos kifejtés MAGYARÁZAT Olyan monológikus szóbeli közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. Brown és Armstrong (1984) 3 fajtáját különbözteti meg: a.) Értelmező: a fogalmak értelmét teszi világossá Tipikus kérdőszavai: Mi ? Mit ? b.) Leíró: egy folyamat, struktúra bemutatására szolgál Tipikus kérdőszava: Hogyan ? c.)

Okfeltáró: a jelenségek történések okainak kiderítésére szolgál Kérdőszó: Miért ? Hatékony magyarázat jellemzői: logikus, világos, érdekes, tömör, egyszerű és szenvedélyes ELBESZÉLÉS Olyan monológikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy, érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál. Az előadástól a rövidebb terjedelem, a magyarázattól pedig az információátadás célja, jellege különbözteti meg. A TANULÓK KISELŐADÁSAI Olyan monológius szóbeli közlési módszernek tekinthetők, amelyekben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik. Alkalmazására csak bizonyos tantárgyakban és csak felsőbb osztályokban kerülhet sor. MEGBESZÉLÉS (beszélgetés) Dialógikus szóbeli közlési módszer, amelynek során tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. A leggyakrabban alkalmazott, legkedveltebb, minden korosztálynál

alkalmazható módszer, amelynek során a személyes kontaktus révén az oktató rendszeres visszajelzést kap a tanulóktól, így a gyerekek igényei szerint lehet haladni, akik új szempontokat vihetnek a feldolgozás menetébe. VITA Dialógikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a tanár a háttérből irányítja a vita menetét. Vita a megbeszéléstől az alábbiakban különbözik: ⇒ a tanulók legalább annyit beszélnek mint a tanár ⇒ az interakció nem kérdés-felelet formát ölt, hanem vélemények, kijelentések állítások ütköznek ⇒ a válaszok általában nem előre meghatározottak, és különfélék lehetnek ⇒ az értékelés nem helyes-helytelen, hanem egyetértek-nem értek egyet kategória A vita eredményes alkalmazásának feltételei:  a tanulók felkészítése a

vitában való részvételre  a vita megfelelő előkészítése  a vita megfelelő vezetése A vita vezetése:  a célok közlése, a vita szabályainak, időtartamának ismertetése  a vita exponálása, fókuszálása  a vita levezetése, lezárása,  a vita eredményeinek összefoglalása SZEMLÉLTETÉS (demonstráció, illusztráció) Olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik. A szemléltetés hozzájárul:  a képszerű szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez  fogalomalkotás és a tevékenység elsajátításához  gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához  a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához  érdeklődés felkeltéséhez  tanultak alkalmazásához PROJEKTMÓDSZER A tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére épülő módszer, amely a megismerési

folyamatok, projektek sorozataként szervezi meg. Alkalmazása során 4 -féle projekt kidolgozására kerülhet sor: 1) gyakorlati feladat (pl. egy hasznos tárgy) megtervezése és kivitelezése 2) egy esztétikai élmény átélése (cikk megírása, színi előadás megtartása) 3) egy probléma megoldása 4) valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása A projektmódszer alkalmazásának lépései: 5) célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása 6) tervezés 7) kivitelezés 8) zárás, értékelés KOOPERATÍV OKTATÁSI MÓDSZER A tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. Változatai: • • • • csoportos tanulás - egyéni teljesítmény módszer csoportos tanulás - egyéni vetélkedő módszer mozaiktanulás módszere csoportkutatás módszere SZIMULÁCIÓ,

SZEREPJÁTÉK ÉS JÁTÉK Olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be. Szimuláció: a fizikai vagy társadalmi valóság bizonyos elemeit elvonatkoztatja oly módon, hogy a tanulók ezekkel kapcsolatban léphetnek és a szimulált valóság részeseivé válhatnak. Srukturája: - hátteret leíró forgatókönyv - különféle értékeket megtestesítő szerepek - az egyének által követendő lépések - a valós helyzetet leegyszerűsített formában tükröző adatok, tények - lehetőség, hogy meggyőződhetünk döntéseink következményeiről Szerepjáték: ha valaki egy másik személy szerepét vagy funkcióját látja el. HÁZI FELADAT A tanuló önálló a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. 12/a. A tanulói személyiség, különleges igényű tanulók a nevelés és oktatás folyamatában

Tudjuk azt, hogy minden gyermek (ember) egyedi és megismételhetetlen, különleges, ezáltal a nevelési és oktatási szükségletei is egyéniek. A különbség óriási lehet, hiszen vannak speciális képességűek, akik speciális nevelési, oktatási szükségleteket igényelnek. Ennek alapján 4 csoportot állíthatunk fel. 1. Speciális pedagógiai bánásmódot igénylők (gyógypedagógia) - tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékosok, nehezen tanulók - értelmileg akadályozottak (mérsékelt, súlyos, nagyon súlyos értelmi fogyatékosok) - mozgáskorlátozottak (mozgás és testi fogyatékosok, korlátozottak) - viselkedés és teljesítményzavarral küszködők (nehezen nevelhetők) - beszéd, látás, hallássérültek 2. Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók o fejletlen kognitív (felismerő) képességek o koncentráció képesség alacsony szintje o lassan tanulók o nyelvi hátrányok o súlyos beszédhiba 3. Magatartászavarok miatti

problémás tanulók A./ visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű tanulók (félénk, csendes, csavargó) B./ ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó) 4. Kivételes képességű tanulók - intellektuális képességűek (matematika, természettudományok) - művészeti képességűek - pszichomotoros (tánc, kézművesség) - szociális (vezetői, kommunikációs, empátiás készség) Itthon és külföldön is van lehetőség a fenti okok miatti elkülönült oktatásra. Hazánkban az utóbbi 15-20 évben egyre jobban tért hódít az INTEGRÁCIÓ, a különböző okokból eredendően tanulásban akadályozottak együttes nevelésére, oktatására. Az integrált nevelésnek vannak üdvözlői és ellenzői is egyaránt. Számos előnye fogalmazható meg, de nagyon sok kérdés még megválaszolatlan ezen a téren. (pedagógusok felkészítése, optimális feltételek biztosítása, szemlélet

elfogadásastb.) Differenciálást a NAT is előírja a speciális jellemzőkkel bíró tanulók számára. Speciális iskolákban, speciális osztályokban tankönyv és taneszköz program is segíti őket. Tanórai differenciálás: - egyéni jellemzők szerint - felzárkózás miatt 12/b. A programozott oktatás A programozott oktatás kialakulása Burrhus Frederic Skinner A programozott oktatás nevét és jelentését Burrhus Frederic Skinnertől, a Harvard Egyetem pszichológiatanárától kapta. A behaviorizmus tanuláselméletét, az operáns (operatív) kondicionálást tette felfogása alapjává. A tanulás menete: inger - válasz - megerősítés. Állatkísérletekből levont következtetéseit megpróbálta az ember tanulására vonatkoztatni. Elméleti következtetéseit 1954-ben "A tanulás tudománya és a tanítás művészete" című híres tanulmányában foglalta össze. A tanítás Skinnernél már a tanulás irányítását jelenti Oktatógépet

készít, s hozzá lineáris programot. Először csak gépre írt programot, később készítette el Holland nevű kollégájával az első programozott tankönyvet. Mivel Skinner szerint a megerősítés a legfontosabb mozzanat, a lineáris programokat úgy kell szerkeszteni, hogy a tanulók nagy százalékban helyesen válaszoljanak. Ez csak akkor valósítható meg, ha kicsik a lépések és könnyűek a kérdések. A tanuló a visszacsatoláskor könnyen jut sikerélményhez. A lépések egymásra épülnek, egyenes vonalban haladnak előre. Mindenkinek minden lépésen végig kell haladnia, egyéni ütemének megfelelően A Skinner-féle program főbb kifogása: - a lineáris program mechanikus, a gondolkodást nem fejleszti, csak az emlékezetre épül; - sulykol; - a tanuló nem láthatja át az egész tananyagot, mindig csak a következő lépést tudatosítja; - szűk körben (elsősorban fiatalabb tanulóknál alkalmazható). Norman Crowder a chicagói egyetem tanára

(1959) ♦ Programjait nem pszichológiailag, hanem inkább didaktikailag alapozta meg. ♦ A hibák is aktivizálják a tanulási folyamatot. ♦ Nagyobb egységekben közli a tananyagot, s a feltett kérdésre több megoldás közül kell a tanulónak választania. ♦ Amennyiben hibásan válaszol, elágazásokon át tovább irányítja a tanulót a program, kiegészítő információt, magyarázatot, útmutatást stb. kap Az elágazó programot is bírálták. Kiküszöbölte a lineáris program mechanikus, túlságosan elaprózó, szájbarágó módszerét, de hibájának tartják, hogy: ◊ a helytelen válaszokat is ugyanannyiszor látja a tanuló, mint a helyeseket, így nemkívánatos kapcsolatok is kiépülhetnek; ◊ a feleletválasztás véletlenszerű is lehet; ◊ a labirintusszerű programban nem lehet az összefüggéseket látni, nehéz benne "visszalapozni". Mindenesetre bebizonyosodott, hogy ha a program jól szerkesztett, jól lehet belőle tanulni. E

két programozási eljárás terjedt el legjobban, de mellettük számtalan különböző programozási technika alakult ki. Gordon Pask nevével az adaptív programozás fonódott össze. Tulajdonképpen hajlékony (elágazó) programot készített számítógéphez Így a vele dolgozó diák feladatmegoldásainál számtalan egyéni különbséget is képes a gép figyelembe venni ahhoz, hogy eldöntse, mely ágra küldje a programban. A programozott oktatás folyamata A programozott oktatás az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a behaviorista tanuláselmélet és a kibernetikából kinőtt szabályozáselmélet találkozásából létrejött oktatási stratégia, amelynek a lényege az, hogy a tanulók tevékenységének szabályozásában látja az eredményes tanulás feltételeit. Programozott oktatás alapelvei: - az oktatás céljának meghatározása; - a tanulók induló szintjének pontos meghatározása; - a tananyag lépésekre tagolása; - a tanulók

aktív tevékenységének kiváltása; - a tanuló válaszainak rendszeres ellenőrzése, megerősítése; - az egyéni ütem biztosítása. 3 egymástól elviekben különböző változata alakult ki. Skinner lineáris programozás Crowder elágazó program Gordon Pask adaptív programozási stratégia. 1/ A lineáris programban a tananyagot egészen kis, elemi lépésekre bontjuk, amely biztosítja, hogy a tanulók "aktív" tevékenységük során, többnyire egy-egy szó pótlásával sikeresen tevékenykedjenek. Ez a programozási eljárás lehetővé teszi az egyéni ütemben történő tanulást, de nem ad módot az eltérő tanulási stílusnak megfelelő utak bejárására, nem lehet olyan feladatokat szabni, amelyekre különböző válaszok adhatók. 2/ Az elágazásos programban a tanuló feleletétől függően más és más további utat jelölhet ki a rendszerben. Természetesen az elágazások, az alternatívák lehetőségei itt is korlátozottak, s az

elágazásos programokat realizáló tankönyvek kezelése körülményes. 3/ Az adaptív program már gépi számítógépes megoldást feltételez. A tanuló egész "tanulástörténetét", a válaszok – s nem csupán egy válasz – milyenségét, az egyes kérdésekre fordított időt stb. figyelembe véve jelöli ki a gép az újabb feladatot A hetvenes évek elején megfogalmazott elv, az akkor még kezdetleges technikai feltételek között csak igen korlátozott módon valósult meg. Az igazán adaptív programozás a folyamatos diagnózis érdekében nagy kapacitású számítógépeket, a tananyagok színvonalas bemutatásához pedig a tanítási eszközöknek azt a változatosságát igényli, amit ma multimédiának, illetve hipermédiának nevezünk. A programozott oktatás eszközei ∗ oktatógépek ∗ a vizsgáztató gépek ∗ programozott tankönyvek ∗ számítógépek, elsősorban az egyéni tanulás eszközei. A tanulásra előkészített

tananyag, a program, oktatógépen, nyomtatott tankönyvben, számítógépen jut el a tanulókhoz, biztosítva a visszacsatolást az előrehaladáshoz. A számítógéppel segített oktatás során a számítógép oktatástechnikai eszköz, oktatógépként vesz részt a tanítási-tanulási folyamatban, tartalmi és tanulásirányító információkat tárol és közvetít, többféle tanítási-tanulási feladat megoldásában ad segítséget a tanárnak, illetve a tanulóknak. Ismerünk: - begyakorló programokat (bizonyos jártasságok, készségek gyakorlását segítik, állandóan visszajeleznek, megerősítik a helyes megoldást, értékelik a teljesítményt); - új ismeretet közlő, tanító programokat; - problémamegoldó (felfedeztető) programokat (adott a probléma, a tanuló önállóan próbálkozik, ehhez adatokat, kiegészítő információkat kaphat az adatbankként is működő számítógéptől); - szimulációs programokat (a valóság mesterségesen

előállított másának segítségével lehet különböző műveleteket elsajátítani; például pilóták felkészítéséhez használják, lehet drága vagy közvetlen megfigyelést kizáró jelenségeket – például atomrobbanás – is bemutatni segítségükkel, kísérletek végzésére is alkalmas); - játékprogramokat (például a koncentrálóképesség fejlesztésére, motiválás céljára felhasználhatók az oktatás során is). Az 1990-es évek nagy jelentőségű technikai újdonsága a multimédia személyi számítógép, olyan eszköz, amely interaktív módon képes megjeleníteni bármilyen rögzített adat, hang, kép információt, az információ többféle megjelenési formáját képes egyidejűleg közvetíteni Kiválaszthatjuk egy többszintes menürendszer segítségével a rajta lévő anyagból a bennünket érdeklőt, saját érdeklődésünknek, tudásunknak megfelelő utakon, a nekünk megfelelő mélységekig eljutva haladhatunk az információk

között, minden ismeret, információ a neki legmegfelelőbb formában jelenik meg előttünk (grafika, rajz, szöveges információ, beszédhang, zene, különféle zajok, álló- vagy mozgókép, animáció, szimuláció, gyakorlati feladatok, teszt stb.) A tanulás irányítását, segítését magukra vállaló taneszközök, taneszköz-rendszerek segítségével valósul meg számos területen a távoktatás, a jövő egyik legolcsóbb képzési, továbbképzési formája. A 90-es évek második felében a nemzetközi számítógépes világhálózat, az Internet kilépett az egyetemek és tudományos kutatóintézetek szűkebb világából, bekerült az iskolákba, sőt az átlagember számára is elérhető globális információforrássá vált. Az Internet egyik legfontosabb alapgondolata az információk szabad terjedése. Természetesen a világhálózat is csak akkor felel meg a programozott oktatás alapfeltételeinek, ha az ott elérhető programok és információk az

inger-válasz-megerősítés, vagy a válaszoktól függő elágazások kritériumait kielégítik. Összefoglalás A programozott oktatás egyik legnagyobb jelentőségű tanulsága az, hogy tanulásra előkészített tananyagot kell a tanuló kezébe adni. Ez a programírást megelőző munkán túl a tanulási célok pontos meghatározását, a tananyag elemzését, a program értékelését jelenti. A programozott oktatási stratégia egyik megvalósulási formáját jelentik az egy-egy téma feldolgozásának megvalósítására szolgáló taneszköz-rendszerek, az úgynevezett oktatócsomagok is. A 20. században a cselekvéses, felfedeztető tanulás taneszköz igénye megnőtt, a programozott oktatás taneszközei, az audiovizuális eszközök, a számítógépek a szemléltetés mellett a tanulás irányítását, segítését is meg tudják oldani. A legmodernebb multimédiarendszerek már lehetővé teszik az interaktív tanulást. Minthogy itt a módszer kérdéseivel,

a tanulás mikéntjével foglalkozunk, érthető, hogy leginkább az-az érdekes számunkra a programozott anyaggal történő individualizált tanulásnak milyen lehetőségei vannak és hogyan jellemezhető a lefolyása. "Az oktatáselmélet alapkérdései" című egyetemi tankönyvben erről igen jól áttekinthető összefoglalást készített Petriné Feyér Judit. A kibernetikában a legalapvetőbb az a tény hogy az irányító és az irányított rendszernek egymással állandó kölcsönös kapcsolatban kell lennie. A programozott oktatási folyamat is értelmezhető ennek megfelelően, hiszen az irányító rendszer a tanár, az irányított rendszer a tanuló, s a két kölcsönösen kapcsolatban álló rendszer folytonos egymásra hatása nyilvánvaló és elengedhetetlen. A hagyományos tanítás rosszul irányított rendszer Ritka és késői a visszajelzés, és nem terjed ki az egész irányított rendszerre. A megerősítés sem folyamatos. Érthető, hogy a

korszerű felfogás a kibernetikából megkísérelte átvenni a pedagógiai szituációra alkalmazhatót. Ez a próbálkozás a programozott oktatás Volt egy nagy generáció és az oktatási folyamatok programozásnak egy nagy korszaka. És szerencsére ez nem tűnt el nyomtalanul, hanem lépten-nyomon találkozhatunk eredményeivel. Ha a Skinner, Crowder, Pask és mások által ajánlott programozott tanulás nem is tudott átmenni a hétköznapok iskolai gyakorlatába a maguk eredeti formájában, eredményeikben lépten-nyomon "visszaköszönnek" azonban a munkatankönyvekben, munkafüzetekben, oktatócsomagokban, programozott jellegű feladatlapokban, melyek meghonosodtak a mai iskolákban, és megkönnyítik a tanulást, biztosítva annak számára egy járható – és önállóan végigjárható – utat. A távoktatás az önálló, egyéni tanulást teszi lehetővé (nyelvi programcsomagok, levelező előkészítő tanfolyamok, távoktatásos tanfolyamok,

diplomaszerző távoktatásos rendszerek). Tanulásra előkészített anyagokat (nyomtatott, számítógépes, auditív, videóra rögzített vagy ezek kombináció) kínál a felhasználónak, biztosítja az önellenőrzést, segít az elsajátítás, a teljesítmény mérésében és a továbbhaladásban. Ezek a programozott tanulás nagy korszakának maradandó eredményei. 13/a. Iskolai konfliktusok és megoldások modelljei Az oktatási folyamat során a leggondosabb megelőző szervezési tevékenység ellenére is számtalan különféle típusú probléma, konfliktus, az eredményes tanulást zavaró szituáció jelentkezik. Az ezekre válaszoló tanári magatartás, már ritkábban tervezhető, többnyire spontán kell ezekre reagálni. Kutatások bizonyítják, hogy a kezdő tanárok egyik legjelentősebb problémája a fegyelmezés, ezen a téren éri őket a legtöbb kudarc. A helytelen tanulói magatartás kezelése nagyfokú empátiát és pedagógiai képességek,

ismeretek, technikák sokaságát várja el a tanártól. A megoldás egyéni és csoportos konfliktus esetében is a probléma feltárásával kezdődik. Sok energiát azonban nem szabad rá fordítani mert nem biztos, hogy akkora horderejű, hogy érdemes az óra menetét, hangulatát mélyebb boncolgatással megzavarni. PROBLÉMÁK FAJTÁI 1. Egyéni problémák (a rendellenes magatartás 4 fajtája) - figyelemfelhívó: dicsekvő, bohóckodó, munkalassító viselkedést tanúsít hatalomkereső: jóval intenzívebb, gyakran vitatkozik, hazudozik, mindent és mindenkit cáfol, jelenetet rendez, nyíltan megtagadja a munkát bosszúvágyó: mélyen csalódott, zavarodott, a sikert számára mások bántása jelenti alkalmatlanságot mutató: annyira elbizonytalanodott, hogy minden feladattól kudarcot vár, ezért elutasító, lemondó, visszahúzódó Megoldás: elsődleges, hogy a tanár felismerje és megértse a tanuló zavaró viselkedését és így próbáljon hatékony

megoldási formát találni. 2. Csoport problémák - egység hiánya, csoportok ellenségesen különválnak, osztályon belüli, kívüli éles ellentétek - tudatos viselkedés, zajongás, viselkedési szabályok és munkafolyamatok elutasítása. - Egyes tanulók kirekesztése (pl.: másság, kigúnyolás, elutasítás) - Zavaró viselkedés, mint értékes magatartás elfogadása - zavaró, bohóckodó hangadókkal szembefordulókkal szembeni fellépés, kirekesztés Megoldási lehetőségek a helyzet komolyságától függően: a.) Legfontosabb elvek: - azonnaliság - lényeg felismerése, a rendbontó felismerése, nem általánosítás - a tanítási-tanulási folyamat zavartalanságának biztosítása - a rendbontást már a kezdetén fedezze fel a tanár b.) Egyszerűbb technikák: - szemkontaktus a helytelenül viselkedőkkel - határozott felszólítás az abbahagyásra - kellemetlen következmény kilátásba helyezése - váltás az óra menetében, ha többeknél is

jelentkezik (pl.: fáradtak, unják az órát) 3. Iskola (tanár) közötti problémák Előfordulhat, hogy konfliktus alakul ki tanár és szülő között, de ezt a tanár nem éreztetheti a gyermekkel. Nem adhatja ki a szülő iránti konfliktusát más szülőknek sem Szülői értekezleten vagy más alkalommal nem hozhatja kellemetlen helyzetbe a szülőt, akivel bármilyen jellegű problémája, nézeteltérése van. Szülői értekezleten név nélkül kellő tapintattal kell megbeszélni az osztályt érintő problémákat. 13/b. Az oktatás szervezeti keretei és formái 1. Alapvető szervezeti formák: - foglalkozások (tanítási órák) - lövészet - gyakorlat 2. Egyéb szervezeti formák: szakkör, konzultáció stb Foglalkozás fogalma: a katonai kiképzés láncszerűen egymásra kapcsolódó szervezeti formája.↵ Foglalkozás helye lehet: - tanterem - tanműhely - labor - terepen Anyagi biztosítás szerint: - füzet - szemléltető eszköz - dombortérkép

(környezeti viszonyok oktatásához) - audiovizuális eszközök, képek, tablók, - demonstrációs eszközök. Időszak szerint: nappali vagy éjszakai foglalkozás lehet Az új ismereteket feldolgozó foglalkozás legáltalánosabb menete ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ célkitűzés a foglalkozás tárgyának, céljának megjelölése az új anyag feldolgozása a legfontosabb tételek, kérdések összefoglalása, rögzítése elsődleges alkalmazás feladatszabás Az ismeretek alkalmazó gyakorlati foglalkozás szervezeti felépítése ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ellenőrző alapok végrehajtása célkitűzés, motiváció a megfelelő ismeretek felidézése, ismétlése próbavégrehajtás.↵ Az ismereteket megszilárdító, ismétlő foglalkozások ∗ célkitűzés, a foglalkozás tárgyának megjelölése ∗ az ismeret rendszerezés megvalósítása különféle módszerekkel ∗ a foglalkozásvezető összefoglalása. ↵ Ellenőrző foglalkozás ♦ célkitűzés, feladatok tisztázása

♦ ismeretek, jártasságok . ↵ MUNKAFORMÁK Frontális: Az osztály közösen old meg azonos feladatokat a tanár által. Azonos nehézségű feladatok (eltérés főként a munkatempóban van) Egyéni: Csoportos: Különböző nehézségű feladatok (vélelmezett tudásszint szerint van különbség) Azonos feladatok - munkamegosztással - munkamegosztás nélkül heterogén - állandó - változó Különböző feladatok - munkamegosztással - munkamegosztás nélkül homogén - állandó - változó Az osztály: Az oktatás alapvető, rugalmas szervezeti kerete a mai hazai iskolában az osztály. Az osztályok megszervezése az iskolák feladata. Az osztály a tanítás – tanulás társas közege. Az osztály belső élete jelentős részben a pedagógusok elől elfeledve zajlik „rejtettség a jellemző”. Az osztály belső életének megismerésére elsősorban az osztályfőnököt tekintjük illetékesnek. Nagy Sándor kutatásai szerint a 25 – 30 fő

közötti osztálylétszám az, amely mind pedagógiai, mind oktatás – gazdaságtani szempontból elfogadható. A magyar iskolákban az osztálylétszámot az 1993. évi LXXIX közoktatási törvény határozza meg. Ez alapján kiderül, hogy az osztálylétszám nem lehet független a gyerekek taníthatóságától, a pedagógiai céloktól, az oktatás során alkalmazott szervezési, módszertani koncepciótól. Az oktatás eredményessége érdekében egyre gyakrabban jelennek meg átlépő megoldások. Osztálybontás Hasonló szinten lévő diákok számára kisebb létszámú csoportokban intenzívebb oktatás, több csoportos felbontás. Nívócsoportos oktatás Párhuzamos osztályok tanulóiból hasonló színvonalú csoportok létrehozása eredményesebb tanítási – tanulási folyamat érdekében. Teamoktatás Két esetleg több osztály számára közös tanítás, előadás. Tanítási óra: Az oktatás alapvető, de kizárólagos szervezeti formája, a

tanítási óra. „1890-ben jelent meg Poroszországban egy rendelet a tanítási órák időtartamáról: 50 perces tanítási órát írt elő, 10 – 15 perces szünetekkel.” Növekvő óraszám miatt ez az intervallum csökkent. A hazai közoktatási gyakorlatban a 45 perces órák dominálnak, bár vannak iskolák – főleg az oktatás alapozó szakában – amelyek rugalmas időszervezésben dolgoznak. (Hazánkban felvetésre került a Fidesz koncepciója szerint, hogy az óratartások idejét 40 percre lehetne csökkenteni. Az Oktatási miniszternek tettek javaslatot) Az órarend A tanítási órák heti vagy ciklusos rendjének kialakítása hagyományosan több szempont együttes figyelembevételével történik. - intenzív szellemi munkára a hét közepe (második és harmadik) munkanapja 9 órától – 11óráig a legalkalmasabb, az egyes tantárgyak óráinak arányos heti elosztása az érdeklődés fenntartásának, a folyamatos gyakorlásnak, a rendszeres

ismétlésnek egyik feltétele. Éppen ezért a gyakorlatban az órarend szerinti oktatás terjedt el hazánkban. A tanítási óra tervezése A vizuális nevelésre specializált tantárgy tanítási óráin a tanító egyes tevékenységeit (amelyeket különben más tantárgyak óráin is végez) felerősítve, hangsúlyosan, koncentráltan végzi. Ezek közül a legfontosabbak: - mindent ( amit csak lehet) szemléltet, láttat, a vizuális szemléltetéssel egybekötött magyarázat módszerét alkalmazza, - a gyerekeket tevékenykedteti, a tanulók tevékenységek során szerzett és azokból származó tapasztalataira épít, elsősorban gyakorlati tevékenységeket programoz és ezeken keresztül nevel és oktat, - következésképpen az órákon a tanító ismeretközlő tevékenysége háttérbe szorul, - tanítványait olyan feladathelyzetek elé állítja, amelyek folyamatosan vizuális gondolkodásra, önálló, egyéni megoldásokra késztetik őket, - következésképpen

mintakövető feladathelyzeteket ritkán teremt. A tanítási órát felkészületlenül elkezdeni pedagógiai felelőtlenség! A megtervezetlen vagy rosszul tervezett óra szétfolyik, a tanárt és a gyermeket bizonytalanná teszi. Az óra átgondolt megtervezése biztonságot eredményez és megteremti a lehetőséget a nyugodt légkörű, sikeres tanórai munkához. Az oktatás más szervezeti formái A tanítási órák mellett, helyett megjelennek a változó időtartamú tanítási alkalmak is. Ilyenek a tanulmányi kirándulás, a múzeumi, könyvtári foglalkozás, az erdei iskolákban eltöltött időszak. Tanítási órán kívüli szervezeti formák, mint a házi feladatat 14/a. Tanár-diák kapcsolat modelljei (Gordon-modell) Mit akar a tanár? ⇒ Nem adhatom át a gondolatomat ⇒ Közvetíteni csak akkor lehet, ha van közeg. A közeg pedig a TANÁR és DIÁK közötti viszony ⇒ Értékeket közvetít a tanár ⇒ Értékközpontú célrendszernek kell lennie

Karil Gibran: Libanoni származású arab volt. „Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem, mert nekik vannak gondolataik, ők a holnap házában laknak, ahová nektek nincsenek bejárásotok még álmaitokban sem.” „ Legyetek ti az íj, amelyről messzire szállnak tova az íjvesszők” ⇒ Tudnunk kell milyen a diák, mivé lehet ⇒ Nem tudjuk mi vár rá a jövőben ⇒ Tanárnak lenni születni kell, csak hivatásnak lehet tekinteni. ⇒ Nevelni nem tudomány, hanem művészet és erre születni kell ⇒ A pedagógusnak hatni kell a diákokra Martin Buber: A legelemibb dolog az ember világában az ÉN-TE kapcsolat, amelyet alapviszonynak tekinti. ÉN TE TI AZ(tárgyak) A tanár mindig kapcsolatban van a diákkal. Nem én nevelek, hanem a viszony az, ami neveli a diákot. (pl: keresztnevén szólítom) Nevünket halljuk odafigyelünk rá. A Biblia szerint az embernek adta Isten azt a jogot, hogy a tárgyaknak nevet adjon, nevén szólítsa és azt az ember

hatalmába adta. A tanár érdeke, hogy kapcsolatot teremtsen, mindent ezen a kapcsolaton keresztül érhet el. ÉN TE/ti személyisége személyiséged Személyiségkomponensekre hat az ÉN. Először létre kell hozni ezt a kapcsolatot ÉN és TE között. Ez a HÍD lélektől-lélekig hat, és ér el. NEVELÉS = személyiségformálás 10-12 éves korig fogadják el a gyerekek az ÉN-t, mint tekintélyszemélyiséget. BÁBOSIK: személyiség pedagógia MARTIN BUBER: Perszonális pedagógia A tanároknak jó viszonyban, beszélő viszonyban kell lenniük a gyerekekkel. Emberségnek kell lennie a kapcsolatban, erre épül a bizalom. El kell érnie a tanárnak, hogy bízzanak benne a gyerekek. Az ÉN-nek minél hamarább meg kell ismernie a TE-t Az ÉN-TE a nevelési helyzet alanyai szubjektumai ÉN: - ez egy szerep, szociológiai, hivatási értelemben - a pedagógusnak önmagát kell adnia, ehhez viszont ismernie kell önmagát - ahogyan tanítok, annak révén nevelem is

őket - Ki vagyok én? A tanárnak jó önismerőnek kell lennie - Jól meg kell ismernie a gyerekeket. Most mik, milyenek ők - Mivé, milyenné legyenek a gyerekek, ezt kell eldöntenie a tanárnak - A tanár van a diákokért nem pedig fordítva - alkotó gondolkodásra vagyunk képesek - intuíció - értékes és értéktelen dolgok között különbséget tudok tenni Amennyire csak lehet a gyerekek is ismerjék meg a tanárt ! GORDON MODELL KÜLÖN OLDALON !!! 14/b. Az oktatáselmélet fogalomrendszere Oktatáselmélet = didaktika (eredete: didaszkein görög szó tanítani, irányítani, vezetni) Didaktika tárgya: oktatásra, tanításra, tanulásra vonatkozó módszertanokat tárgyal. Optimális feltételek biztosítása: környezet, vele született képesség nevelés, oktatás „Fehérlap-elmélet”: nem teljesen igaz, mert bizonyos alapadottságok már benne vannak az emberben születése pillanatában is. Az ember nevelhető, formálható, de bizonyos korlátai

vannak a nevelésnek. OKTATÁSELMÉLET OKTATÁSTAN DIDAKTIKA (mit tanítsunk?) METODIKA (hogyan tanítsunk?) Peidagogosz: a gyermeket az iskolába kísérő rabszolgát nevezték így Fejlődése - kialakulása „Az állam” és a „A törvények” c. művei PLATON (i.e427-349) ARISZTOTELÉSZ (i.e 384-322) Politika c. műve COMENIUSZ (1592-1670) Művei: Didaktika Magna (Pécsett, Sárospatak) és az Orbis Pictus (szemléltetés) A mai magyar iskolarendszer neki köszönhető.  Tipizálja a gyerekeket, azonos életkorúak egy osztályba járjanak  Megalkotta a tanév fogalmát, útmutatást adott a tanítás menetére  Előírta, hogy az anyanyelvi iskolákban hány órát tanuljanak  Megszervezte az iskolai színjátszást (felismerte, hogy könnyebb így tanulni) ROUSSEAU (1717-1778) „Emil avagy a nevelésről”, (természetes nevelés a gyakorlatban) Kiviszi a gyermekeket a természetbe és ott figyelteti meg a jelenségeket. Érdekesség, hogy elméletet

ellenére az összes gyermekét intézetbe adta. PESTALOZZI (1746-1827) Ismeretszerzés-cselekvési képesség (amíg valamit nem ismerek, nem tudom alkalmazni) HERBART (1776-1841) Általános pedagógia (pedagógiai előadások vázlata) Nevelést és az oktatást külön választja Az új ismereteket a régiekre kell építeni Oktatás 4 fokozata: 1. Világosság (érthető világos magyarázatot kell közvetíteni) 2. Asszociáció ( ismereteket más ismeretekhez kell társítani) 3. Rendszer (az ismereteket összefüggően, logikusan kell bemutatni) 4. Módszer (ami az ismeretek alkalmazását jelenti) CLAPAREDE FINÁNCZY ERNŐ „Gyermekpszichológia és kísérleti pedagógia” (1915) (finommozgás, fogalmi rendszer az olvasáshoz) Didaktika (1935) 2 kérdésre ad választ: Mit ? Hogyan? tanítsunk. A tanárnak azzal kell foglalkoznia, hogy mit, milyen ismeret anyagot közvetít a tanterv, tankönyv, munkafüzet, a tartalom. PROHÁSZKA LAJOS NAGY LÁSZLÓ SKINNER Az

oktatás elmélete (1937) Didaktika gyermekfejlődés alapon Az ismeretanyag kiválasztásánál és a módszernél a gyermek életkori sajátosságaira épít. Programozott oktatás (oktatás: a tanulás tudománya, a tanítás művészete) OKTATÁSTAN Általános elmélete: azoknak a tételeknek, elveknek és követelményeknek a részletes kifejtésével foglalkozik, amelyek az oktatásra, és ezen belül az oktatói tevékenységre a tanításra, és az oktatottak tevékenységére, a tanulásra vonatkoznak. Alapkérdései Mit tanítsunk ? (cél, tartalom követelmény, tananyag kiválasztása) Fő kérdései • Alapfogalmak • Az oktatás tartalma • Az oktatás alapelvei • Az oktatás folyamata • Az oktatás módszer és eszközrendszere • Az oktatás szervezeti formái és keretei Hogyan tanítsunk ? sikeresen hatékonyan gyorsan módszer és eszközrendrendszer kell hozzá Szervezeti kérdések: kis csoportban nagy csoportban stb. Az oktatástan alapfogalmai

Oktatás: A nevelés célja által meghatározott olyan tanítási és tanulási tevékenység, amely során az oktatottak ismereteket sajátítanak el. Jártasságot és készségeket szereznek, fejlődik és gazdagodik egész személyiségük A személyiség fejlesztése a művelődési javak átszármaztatása útján a tanár és a tanuló közös munkájával. Tanulás: Tudatos, az oktató által célszerűen tervezett és irányított, az oktatottak sokoldalú aktív részvételével folyó ismeretszerző, jártasságokat, készségeket kialakító és képességeket fejlesztő tevékenység. Tanítás: A tanulási tevékenység céltudatos, tervszerű, az oktatottak fejlettségéhez, felkészültségéhez méretezett hatékony irányítása. A tudás szerzésének, azaz a tanulásnak az irányítása. Képzés: Tág felfogás szerint az oktatás céljainak, feladatainak teljesítésére való irányultságot jelent. (általános képzés, szakképzés stb) Szűk felfogás

szerint az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazásával a jártasságok, készségek kialakítását és a képességek fejlesztését jelenti. (materiális és formális képzés problémái) Oktatás tanítás tanulás képzés Ismeret: a megismerő tevékenység eredményeként létrejött, az objektív valóság (világ) tényeit és absztrakcióit különböző szinten tükröző tudattartalom. (tények = zöld szem absztrakció = asztal) A korszerű ismeretek követelményei: ⇒ tudományos ⇒ tények és absztrakciók egysége ⇒ aktívan elsajátított ⇒ rendszerbe foglalt ⇒ jól megértett ⇒ mozgékony ⇒ életszerű Jártasság Fogalma: az elsajátított ismeretek alkotó, kombinatív felhasználása. Megoldandó feladat Beindítás tudatos Végrehajtás tudatos Befejezés tudatos Jártasság típusai: - átmeneti jártasság (ha a célom a készség) - céljellegű jártasság (közlekedési lámpákra, táblákra mindig figyelni kell) Jártasság

fajtái: - szenzoros (színek, hangok, szagok. stb elismerése) - intellektuális (egyszerű számolási műveletek végzése, morse jelek felismerése) - motoros (pl.: alaki mozgások, tüzelési fogások stb) A készség Készség: a tudatos tevékenység automatizált komponense, amely a tevékenység többszöri ismétlése, gyakorlása során fejlődik ki. Megoldandó feladat Beindítás tudatos Végrehajtás automatikus Befejezés tudatos Készség fajtái: - szenzoros - intellektuális - motoros A tudás: az ismeretek rendszerének olyan birtoklása, amelyben az egyes ismeretek összefüggenek egymással és készek az alkalmazásra. Magában foglalja az ismeretek logikai összefüggéseken alapuló rendszereinek teljes elsajátítását. Szintjei: felismerni tudás felidézni tudás alkalmazni tudás Adottság: azok az anatómiai és fiziológiai sajátosságok, amelyek az egyik embert a másiktól megkülönböztetik. Rátermettség: az adottságok összessége.

Képességek: azok az egyéni sajátosságok, amelyek valamilyen cselekvés elvégzésének lehetőségeit és feltételeit teremtik meg. Fajtái: - általános (megfigyelő, emlékeztető, gondolkodó) - speciális (zenei, matematikai, nyelvi) Tehetség: a képességek halmozódása. 15/a. Tantestület a mai munkában (az osztályfőnök nevelőmunkája) Az iskola igazgatója - A pedagógiai rendszer központja. - A fenntartó nevezi ki határozott időre. (önkormányzat esetében a közgyűlés nevezi ki 5 évre) - Véleményezi: - az érintett iskola nevelőtestülete - diákönkormányzat - iskolaszék - Az iskola igazgató fölött a munkáltatói jogot a polgármester gyakorolja. - Az iskola szakmai munkáját, szervezeti tevékenységét, gazdálkodását irányítja Az iskola szervezi és működési szabályzata tartalmazza: - az iskola szervezeti rendjét - a pedagógusok jogait és kötelezettségeit - iskola munkarendjét - diákönkormányzat érdekképviseleti

szerepét - szülőkkel való kapcsolattartást - iskolaszék tevékenységét Az iskola arculatát saját házirendje határozza meg. Szakmai munkaközösségek: azonos szakterületen működő nevelők csoportja, vezetőjük véleményezi a szaktanárok tanmenetét és feladatkörét. Munkaközösségek: - osztályfőnöki - közismereti tantárgyakat tanítók (összevontan vagy külön-külön) - szakmai tantárgyakat tanítók (elméleti és gyakorlati) Osztályfőnöki munkaközösségi értekezletre meghívják, esetenként beszámolásra is felkérik egy-egy részterület felelősét. Egy osztályban tanító tanárok: - vezetőjük az osztályfőnök - döntési joguk van a tanulók magatartási és szorgalmi jegyének megállapításában - javaslattételi joguk van egy-egy diák szociális juttatásánál (kollégium, menza, segély) Ők segíthetik együtt leginkább az egységes nevelési követelmények kialakítását. Fontos a megfelelő munkakapcsolat közöttük.

15/b. Az oktatáselmélet kapcsolata más tudományokkal A kérdés tárgyalásakor induljunk ki egy definícióból: O K T A T Á S T A N Általános elmélete: azoknak a tételeknek, elveknek és követelményeknek a részletes kifejtésével foglalkozik, amelyek az oktatásra, és ezen belül az oktatói tevékenységre a tanításra, és az oktatottak tevékenységére, a tanulásra vonatkoznak. Az oktatástan kapcsolatrendszere Filozófia: ismeretelméleti alapok (a világ megismerhető-e vagy nem, ha igen, hogyan?) Logika: a helyes gondolkodás törvényszerűségei, alapok nélkül lehetetlen az új ismeretekhez eljutni Pszichológia: megismerési folyamatok, tanuláselmélet Szociológia: nevelést, oktatást befolyásoló tényezők Kibernetika: szabályozás, programozott oktatás Matematika: statisztikai módszerek Élettan: terheltség, metálhigiénia Metodikák: egyes tantárgyak speciális módszertana Vegyük számba a kulcs fogalmakat: oktató, oktatás, tanuló,

tanulás. Az oktató a pedagógus, akinek személyisége alapvetően meghatározza az oktatás hatékonyságát. Nézzük a legfontosabb személyiségjegyeket: empátia, önbizalom, hitelesség, együttműködési képesség, jó kommunikáció, széles viselkedésrepertoár, stb. Rögtön megtaláltuk az első kapcsolatot, hiszen e személyiségjegyek kialakulásával, fejlődésével a PSZICHOLÓGIA tudománya foglalkozik. A tanulók mind, mind különböző személyiségek, egyéni viselkedésük, sajátos tanulási útjuk van. A különbségek kezelésénél a felmerülő alapkérdés, hogy miként alakultak ki az ekérések, « honnan jön a személyiség. Veleszületett, a környezet teremtette meg ? Az örökletes és a környezeti tényezők hatásait a GENETIKA az ÉLETTAN a BIOLÓGIA tudománya vizsgálja. Szociológia Sokféle SZOCIOLÓGIAI vizsgálat talált összefüggést a szülök iskolai végzettsége, foglalkozása, családi sajátosságai, etnikai hovatartozásuk és

a tanuló iskolai teljesítménye között. Fokozatosan fejlődő tudásukra, nem csak sokrétű személyiségjegyeik, hanem szocioökonómiai státuszuk is jelentős hatással van. Ez az a környezeti feltételrendszer amely meghatározza a tanuló tudásának változását befolyásoló tényezőket. Logika Az oktatás folyamatában az oktató és a tanuló folyamatosan fogalmakat alkotnak, állításokat fogalmaznak meg, igazolnak és következtetnek. Ezek a helyes gondolkodás mérföldkövei, amelyeket a LOGIKA tudománya vizsgált. Filozófia Már az antik filozófiában PLATON és ARISZTOTELÉSZ felállítják az asszociáció alaptörvényeit. Tudatunkban kapcsolatok jönnek létre érzékletek, a nekik megfelelő képzetek, szavak, gondolatok között, a valójában ezeknek a kapcsolatoknak a formálódása a tanulás. A filozófia történetéből az ismeretelméleti alapokról szőlő tanítások hagytak maradandó nyomokat az oktatáselmélet tudományában. Kibernetika

Az oktatási stratégiák meghatározásában központi szerep a célirányosság. Az eredményesség érdekében a módszereket , eljárásokat, a tanulás környezetét célszerű rendszerbe ötvözték. Legjelentősebb a tanuláselmélet és a kibernetikából kinőtt szabályozáselmélet találkozásából létrejött programozott oktatás. Lényege, hogy a tanulók tevékenysége szabályozott legyen , mert ez biztosítja az eredményes tanulás feltételeit. A programozott oktatás adaptív változata már számítógépes megvalósítást igényel. Matematika Az iskolai oktatás eredményességének vizsgálata segítséget nyújthat abban, hogy az oktatáspolitika döntéshozói megfelelő információhoz jussanak. E vizsgálatok nemzetközi összehasonlításra is lehetőséget adnak. Egyre több országban foglalkoznak azzal, hogy milyen mérési programokkal lehet rendszeresen és megbízhatóan követni az oktatás hatékonyságát. E mérések standardizált tesztekkel

próbáinak tantárgyi teljesítményméréseket végezni. Ezek országos, reprezentatív minta alapján a matematikai statisztika segítségével megállapított eredmények. Tulajdonképpen a különféle felvételi és vizsgarendszerek is a hatékonyság mutatói lehetnek. Résztudományai: A neveléselmélet: a nevelés módszertanával és szervezeti formáival foglalkozó tudomány. Neveléstan: a testi, szellemi fejlődésben való segítségről tanít, a szellemi és erkölcsi fejlődés tudatos irányításáról szól. Neveléstörténet: a nevelés intézményeinek történeti fejlődésével foglalkozik. 16/a. Nevelés az oktatás folyamatában Minden oktatás nevelő jellegű. Megkülönböztetünk irányított és szabad nevelést. Irányított nevelés Az önállóságra, aktivitásra, szabad döntésre képtelen gyerekeket ezek birtokosává teszi a tanár. Célra irányuló tevékenység. Nem nélkülözheti a pedagógus mindenre kiterjedő magyarázatát,

bemutatását, segítését. Az irányítás az oktatási-nevelési folyamat teljes egészét áthatja: - a tananyag kiválasztását - a tanítás-tanulás megszervezését - a tanár-diák viszonyt Tekintetbe veszi az életkori sajátosságokat, a pszichológia törvényeit, de kevésbé épít a spontán érdeklődésre, a kezdeményezésre, a gyermeki alkotókedvre, ötletességre. A pedagógus a tekintélyelv alapján követel, alapja a saját „felnőtt státusza”. Kevésbé jellemző rá, hogy tanítványát teljes személyiségében támogatóan, toleránsan fogadjon el, személyes adottságaira, vágyaira építve segítse. Szabad nevelés Ellenkezően, a tekintélyelvűség helyett a szabadságot hirdeti meg. Szabad nevelés célja: a gyermek személyiségének kibontakoztatása, mely engedi, hagyja a gyermek önkibontakoztatását, feltételeket biztosítja, segíti azt. Nagymértékben épít a gyermek spontán érdeklődésére, alkotó aktivitására, érzelmeire,

vágyaira, szükségleteire. A gyermek saját belső indítékai szerint választhat és dönthet különböző tevékenységek között. Megválaszthatja a tananyagot, az elsajátításhoz vezető módszereket és eszközöket. Az épület fekvése, berendezése funkcionálisan szolgálja a gyermek fizikai, egészségügyi szükségleteit is. A tananyag eszközei is ezt a célt szolgálják (Montessori-eszközök) A szabadság azonban nem azonos a féktelenséggel. „Értelmes korlátok” közötti közösségi érzés, személyes, emberi viszonyok ezek. A személyesség uralja a tanár-diák viszonyt A tanár megértő, támogató segítőtárs az önkibontakozás folyamatában. Szervez, feltételeket teremt meg az individuális (egyéni) személyiség optimális alakulásához. Ez a nevelési módszer száműzi az iskolából a félelmet, a szorongást. 16/b. A tananyag elrendezése A tananyag elrendezését alapvetően 2 irányból lehet megközelíteni: A./ Horizontális

(mellérendelő): a tananyag egymás mellé rendelt és egymással kapcsolatban levő tömbjei az oktatási folyamat irányítása szempontjából legcélszerűbben milyen tantárgyakba, tantárgycsoportokba sorolható be. Mit tekintsünk tantárgyaknak ? A társadalmi kultúrától és a pedagógiai céloktól irányítottan kiválasztott tananyag főbb ismeretkörök szerinti csoportosítása adja a tantárgyakat, tantárgycsoportokat. Közismereti tárgyak: - általános iskolában, gimnáziumban - kisebb nagyobb tudományterületre támaszkodnak - matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, történelem Művészeti ágak: - ének-zene, tánc Műszaki tudományágak: - gyakorlati foglalkozás - technikai ismeretek - termelés alapjai Társadalmi élet egyéb szektorai: - etika - közgazdaságtan - jog B./ Vertikális (alá-fölé rendelő): a tananyag konstrukciójában mutatkozó egymásutánságot kívánja realizálni, az e fajta elrendezés szoros összefüggésben van az

iskolarendszerrel és az általános képzéssel. Koncentrikus tananyag elrendezés Bizonyos ismereti és tevékenységi körök a tanítás magasabb fokán bonyolultabb formában megismétlődnek. Lineáris tanagyag elrendezés Az egyszer már tanult anyag többé nem tér vissza magasabb szinten sem. Sem a koncentrikus, sem pedig a lineáris tananyag elrendezés egyoldalú alkalmazása nem szerencsés, mivel az előbbi nagy időveszteséggel jár, utóbbi pedig a minimálisan szükséges ismétlődést sem garantálja. C./ Teraszos elrendezés: a tananyag nem egyenletesen rendeződik el, nagy lépésekben, vázlatosan nyomon követ bizonyos fejlődésvonalakat, majd egy-egy pontnál megáll, körültekint, előre-és visszapillant D./ Spirális elrendezés: az egyszer már elemzett jelenségekhez újra és újra más-más össze- függésben visszatérünk. Nem egymás után, hanem egymással összekapcsolva mutathatók be a különböző folyamatok. A tananyag elrendezése a

műszaki szakiskolákban A szakmai felkészültség színvonala szerint 4 fázist különbözetünk meg: 1. Bevezető, előkészítő fázis 2. Alapképzés fázisa 3. Önálló munkára való átmenet fázisa 4. Önálló munka fázisa 1.Bevezető, előkészítő fázis: - szakma bemutatása, megszerettetése, - jelentősége, szépségei, nehézségei - iskola, tanműhely, bázisüzem óvórendszabályok megismerése Fő didaktikai feladat: elsődleges megismerkedés a szakmával, a szakmatanulás iránti érdeklődés felkeltése, a tudatos és felelősségteljes tanulás és munka külső-belső feltételeinek megteremtése 2.Alapképzés fázisa: szakmai munkatevékenység elméleti és gyakorlati alapjainak ismerete I. ELMÉLETI alapképzés a.) műveleti elv szerint: ismeretek feldolgozása a szakmai munkaműveletek sorrendjében b.) technikai elv szerint: technikai berendezések kapcsolási, alkatrészei sorrendjében c.) technológiai elv szerint: a megvalósítandó

technológiai folyamat sorrendjében II. GYAKORLATI alapképzés a.) tárgyi rendszer: kész munkadarabokat, gyártmányokat készítsenek a tanulók b.) műveleti rendszer: külön-külön elsajátítják és készséggé fejlesztik az alapvető munkaműveleteket és csak azután térnek rá a e munkaműveleteket tartalmazó munkadarabok készítésére c.) műveleti komplex rendszer: annak a konkrét munkának a mély elemzésére épül, amelyet a tanuló később végezni fog. 3. Önálló munkára való átmenet fázisa: a tanulók az üzemi munka, a nagyüzemi termelés körülményei között is képesek legyenek alapismereteiket, termelési tapasztalataikat hasznosítani és továbbfejleszteni. 4.Önálló munka fázisa: a termelési feladatok önálló végzésének gyakorlása, és felkészülés a szakmunkásvizsgára. A tanuló instrukció nélkül vagy nagyon kevés instrukcióval vezeti le, vagy végzi el a technológiai folyamatot és szolgálja ki munkahelyét.

17/a. Multikultúrális nevelés A tétel túlnyomó része megegyezik a 10/a. tétellel !!! Kiegészítés A modern társadalomban a többségi kultúra mellett fontos szerepet kap a kisebbségi autonóm kultúra. Ma már valamely szempontból hátrányos megkülönböztetésben részesülő csoporthoz tartozó gyerekeknek nem kell feladniuk eredeti identitásukat, nem kell egy új, vagy sok esetben kifejezetten idegen értékrendet elsajátítaniuk, hanem sok esetben az iskola alkalmazkodik az ő értékrendjükhöz. Pl.: - nemzetiségi iskolák - roma iskolák 17/b. Az ismeretszerzés Ismeret: a megismerő tevékenység eredményeként létrejött, az objektív valóság (világ) tényeit és absztrakcióit különböző szinten tükröző tudattartalom. (tények = zöld szem absztrakció = asztal) A korszerű ismeretek követelményei: ⇒ tudományos ⇒ tények és absztrakciók egysége ⇒ aktívan elsajátított ⇒ rendszerbe foglalt ⇒ jól megértett ⇒ mozgékony ⇒

életszerű Az oktatás folyamatának szakaszai, fázisai A. Ismeretszerzés: - érzéki megismerés (az oktatottak megismertetése a konkrét tényekkel) - logikai megismerés (absztrakciók és általánosítások alkotása elemzés alapján) B. Ismeretek gyakorlati alkalmazása C. Rendszerezés, rögzítés Az oktatási folyamat Az oktatási folyamat alapvető fázisai D. Ellenőrzés és értékelés átfogó fázisai Ismeretszerzés érzéki megismerés az oktatás folyamatában logikai megismerés az oktatás folyamatában Célja: a megbízható szemléleti alap létrehozása Célja: jól megértett világos fogalmak, szabályok alkotása - érzékelés, észlelés - megfigyelés - emlékezés - képzelet - fogalom - ítélet - következtetés Érzéki megismerést biztosító pszichikus folyamatok: A/ érzékelés, észlelés Az érzékelés az egyes érzéki tulajdonságok visszatükröződését jelenti, az észlelés pedig az érzékileg adott tárgy vagy

jelenség tudatosulását. Az érzékelés lehet külső vagy belső érzékelés. Külső érzékelés: látás, hallás, szaglás, ízlelés, bőrérzékelés (tapintás, hő, nyomás) Belső érzékelés: mozgás-, egyensúly- és szervi érzékelés (szervezetünk állapotát jelzik) Az észlelés fajtái: - térészlelés - időészlelés - mozgásérzékelés Érzéki csalódások: - optikai csalódás (robogó vonat nézése) - illúzió: a tárgyról jövő ingereket a lelki állapotunk miatt helytelenül értelmezzük. (Pl: őrkatona a megzörrenő bokrot ellenségnek nézi) -hallucináció: inger nélkül létrejövő torz észlelés, felfokozott idegállapot, elmebetegek, kábítószer fogyasztók. B/ Megfigyelés, figyelem Figyelemnek nevezzük tudatunknak egy meghatározott tárgyra vagy jelenségre való irányulását. A figyelem optimális feltételeket biztosit az információ felvételéhez, feldolgozásához, megteremtve a lehetőségét annak, hogy az ingerhatások

között szelektáljunk. A figyelem egyes ingereket kiemel, másokat elnyom. A figyelem fajtái: - önkéntelen figyelem (sikoly, reklám, szép nő) - szándékos figyelem: amelyhez akaratmegfeszítés, tudatos figyelmi irányulás szükséges. A figyelem tulajdonságai: - a figyelem ereje (koncentrálóképesség) - a figyelem tartóssága - a figyelem terjedelme (7+2 ingerre tudunk egyszerre figyelni) - a figyelem megoszlása: több tevékenység egyidejű végrehajtása - a figyelem átvitele: akaratlagos, tudatos cselekvést igényel. C/ Emlékezés Múltbeli tapasztalatainknak, élményeinknek, tárgyaknak és jelenségeknek tudatunkba való visszatükröződését jelenti, tehát az a lelki folyamat, melynek során újra megjelennek korábbi észleléseink az eredetileg azokat kiváltó inger nélkül. Az emlékezés alapfolyamata: - bevésés - megőrzés és felejtés - felidézés (reprodukció) D./ Képzelet: A képzelet az a megismerési folyamat, amely során a régi

emlékképekből új képeket hozunk létre. A képzelet tehát úgy teremt új képeket, hogy a régi tapasztalatokból származó képeket szétbontja és újra csoportosítja. A képzeleti működés formái: - aktív (produktív és reproduktív) - passzív (álom és az ábránd) Reproduktív képzelet: mások észleléseit, elképzeléseit magunk számára újra felépítjük. Produktív képzelet: (alkotó), új dolgok önálló létrehozása. Álom: az alvás során létrejövő képzeleti működés. Ábránd: a jövőre irányuló képzeleti működés. E./ A gondolkodás: Az ember megismerő tevékenységének a legmagasabb foka. A megbízható szemléleti alap kialakítása érdekében a tanulókat meg kell ismertetni a konkrét tényekkel. Módjai: - közvetlen, amikor a valóságban tárjuk a tanulók elé a tényeket, - közvetett, amikor a tanagyag valamilyen szimbólumát mutatjuk be (film, kép, makett), - a tanuló önálló megfigyelései az oktató

irányításával. A gondolkodás logikai alaptörvényei: a.) Az azonosság törvénye b.) Ellentmondás törvénye c.) A kizárt harmadik törvénye d.) Az elégséges alaptörvénye A gondolat formái: 1.) Fogalom 2.) Ítélet A logikai megismerés: A./ Fogalom A fogalom fajtái: általános, konkrét, viszony, pozitív, gyűjtő, üres. B./ Itélet Az ítélet fajtái: - kategorikus - kondicionális - diszjunktiv C./ Következtetés Az ítélettel végzett logikai műveletek után megkapjuk a következtetést, mely az új ismeretet takarja. 18/a. Nagy László nevelési rendszere és a ma iskolája NAPJAINK-XX.század I. világháború vége (1920-as évek) Herbart által képviselt irányzatot oldani akarják A XIX.sz-ban a gyermeki jogokat súlyosan megsértették, ennek hatására került sor a reformpedagógusok mozgalmára. Új iskolák, mozgalmak jönnek létre reformiskolák Új szemléletek, módszertanok. Ma: alternatív iskoláknak hívják őket A gyermeki

lelkek, kreativitásuk, természetük jelentős szerepet kap, új iskolai környezet, tantárgyi integráció. Mariann Montessori: - a gyerek természeti mivolta a meghatározó- gyermekközpontú oktatás, cselekedtető iskola - (Montessori (olasz) vezeti be Mo-on., hazai követők közé tartozik Nagy László és Nemesné Müller Márta) Domokos Lászlóné: Bergzon-féle intuitív filozófia felé halad, Nagy Lászlótól elfordul John Gyui: angol-szászoknál az az elmélet alakult ki, hogy a cselekvés révén jusson el az ismeretekig. Bethlen-kormány nacionalista színezetet kap az oktatás Az első nő Mo-on, aki diplomát szerzett: Dienes Valéria (matek, filozófia, tánc) Horty-kormány: Előkészítik a 6 osztályos iskola 8 osztályos tervezetét, de a megvalósítást a II. világháború megakadályozza, ezért csak 1948-ban jön létre a 8 osztályos általános iskola. Illyés Gyula Kereszturi Dezső szerepük jelentős a demokratizálódás területén Szentgyörgyi

Albert A szovjet iskolatípus nagymértékben rányomta bélyegét a magyar oktatásra. Nagy László - hazai új iskolamozgalom szervezője, gyermeki személyiség vizsgálatát fontosnak tartja „Didaktika gyermekfejlődés alapon” c. műve Megszervezte a gyermektanulmányozáson alapuló pedagógusképzés európai hírű központjait. Lélektani laboratóriumában pedagógiai vizsgálatokat végzett, gyermekközpontú oktatásokat, tanfolyamokat, gyakorlatokat tartott tanároknak és diákoknak egyaránt. Célja: - a gyermekközpontú, játékközpontú humanizmusra épülő iskolák megteremtése - az oktatás célja a világos tiszta fogalmi ismeretek, szemléletek létrehozása Pedagógiájának központi alakja a gyermek. Fontos szerepet szán a gyermek aktivitásának, öntevékenységének, ezzel párhuzamosan pedig a gyermek – tanár és a gyermek – gyermek együttmunkálkodásának. Iskolája tehát „cselekvő iskola” szemben a herbarti „tanuló iskola”

tanárközpontúságával. Tervezetet nyújtott be a képzési formákra vonatkozóan: - 8 osztályos kötelező egységes népiskola 3 éves ipari, kereskedelmi vagy mezőgazdasági népiskola 3 éves középiskola általános műveltség, de tagozati szintekkel, ezt követné egy 2 osztályos líceum (5 fakultással) - főiskola vagy egyetem 5 év (szakközépiskola után) - A ma iskolái Hagyományos iskolák szervezeti felépítését az 5/a tétel tartalmazza !!! KIEGÉSZÍTÉS Napjainkban egyre több alternatív iskolák működnek különböző irányzatokat képviselve. Waldorf-iskolák - A 12 évfolyamos iskolában nincs értelmi képességek szerinti elkülönítés, nem ad állami érettségit, ezt a + 1 év adja. SZÜLŐ – TANÁR – TANULÓ együttműködésén alapul. Osztálytanító 1 – 8 évig tanítja a fő tárgyakat, így sokat van a tanulókkal. Bensőséges, családias osztályok és iskolai légkör alakul ki. A tanrend tömbösítve a főoktatás

tantárgyaira építve 1-1,5 hónapos szakaszokra bontva. Nincs bukás, hagyományos feleltetés, osztályzás. Helyette az egyes tantárgyi szakaszok után nyilvános osztálybemutató, év végén pedig részletes szöveges értékelés történik. 1. évtől 2 idegen nyelv oktatás, művészeti nevelésnek kiemelkedő szerepe van (zene, tánc, ének) munkára nevelés kézimunka, kézműves technikák oktatása 9.osztálytól többhetes mezőgazdasági, ipari, szociális gyakorlat, utolsó év szabadon választott gyakorlat. Záró dolgozat, nyilvános bemutató és védés. Amerika Helen Parkhurst Dalton-terv (1920. Dalton) - Koedukált kísérleti iskola. Szabadság, egyéniség, közösségi szellemen alapuló iskola - Megszűnt a hagyományos zárt osztályszerkezet, megszűnt a bukás is. - Szakkabinetek, szaklaborok alakultak a hagyományos tantermek helyett, korszerű segédeszközökkel felszerelve. - Feladatlapot kaptak és megállapodtak a tanárral, hogy mikorra

vállalják a munka elvégzését. - Önállóan dolgoztak a rendelkezésre álló eszközökkel, a tanárok szükség szerint segítettek, a végén vizsgára jelentkeztek. Montessori (Olaszország első orvosnője) o „Gyermekek háza” néven kísérleti óvodát hozott létre o Két alapelve volt: a.) gyermeki aktivitás, szabadság, megfelelően berendezett tér és eszközök o az oktatás anyagát elsősorban a tanszerek és taneszközök adják o Külön fejlesztik a gyermek érzékszerveit Alternatív iskolák előnyei: a gyermekközpontú módszerrel tanulhatnak a gyerekek, játékosan családias baráti környezetben Alternatív iskolák hátrányai: az iskolák közötti átjárhatóság nehezen oldható meg, nem sok helyen van ilyen iskola, így pl. lakhely változtatás során más iskolában más módszerrel kénytelen tanulni. 18/b. Az alkalmazás Az oktatás folyamatának szakaszai, fázisai A. Ismeretszerzés: - érzéki megismerés (az oktatottak

megismertetése a konkrét tényekkel) - logikai megismerés (absztrakciók és általánosítások alkotása elemzés alapján) Az oktatási folyamat alapvető fázisai B. Ismeretek gyakorlati alkalmazása C. Rendszerezés, rögzítés D. Ellenőrzés és értékelés Az oktatási folyamat átfogó fázisai Az alkalmazások hirearchikus felépítése, szakaszai I.szakasz: A tanulók előzetes tájékozódása az elvégzendő feladattal kapcsolatban. Ebben a szakaszban az oktató vagy tanár bemutatja és megmagyarázza az elvégzendő tevékenységet. Ez a cselekvéssel való ismerkedési szakasza. II.szakasz: A második szakaszban már maguk a tanulók végzik a cselekvést. Ez a szakasz lehetővé teszi, hogy elsajátítsák a cselekvés tartalmát, a beletartozó műveletek végrehajtásának szabályait, algoritmusát. III.szakasz: Miután a tanulók elsajátították a cselekvés tartalmát, azt tovább kell fejleszteni szóbeli vagy írásbeli munka formájában. A

tevékenység tartalma itt tovább általánosul, de még nem automatizálódik. IV.szakasz: Ebben a szakaszban a műveleteket már szóbeli felidézés nélkül bonyolítják le, fokozódik az általánosítás és összevonás alkalmazási területek. V.szakasz: A cselekvés az értelmi szakaszában alakul ki véglegesen. A tanulok az értelmi műveleteket már kizárólag gondolatban (belső beszéd formájában) hajtják végre. Alkalmazás fokozatai: a. alkalmazás az oktató közvetlen irányításával b. a feladatok csoportos megoldása c. önálló alkalmazás oktató segítségével d. teljesen önálló megoldások, alkalmazások e. probléma megoldó alkalmazás Gyakorlati alkalmazás: a. egyszerű (elemi) alkalmazás (plkinyitom a tolltartót) f. jártasságok kialakítása (plha írni akarok a tollal, az elemi alkalmazást, vagyis a tolltartó kinyitását automatikusan, jártassági szinten végzem) g. készségek kialakítása (jobbra át, balra át, alaki

mozgások, „fekve tölt”, gk-i vezetés) h. alkotó alkalmazás A tanári lehetőségek a tananyag alkalmazásakor a tanulók számára 1) Program és előadás meghallgatása, rögzítése és másolása 2) A tanári instrukciók meghallgatása 3) Tanár- tanuló beszélgetése 4) Tanár- tanulók beszélgetése Az alkalmazások alapvető szabálya, hogy mindazt, amit lehet, eredetiben és ne képben mutassuk be. Ez nem véletlen, mivel a tanulási eszközök csoportosítása különböző elvek és csoportosítások és szempontok szerint lehetségesek. Eszközrendszerek bevonásával végrehajtott alkalmazások területei I. Nemzedék: - képek, térképek, mintakép, falitáblák, - grafikus ábrázolások, kéziratok, - kiállítások és kiállítási tárgyak megtekintése, - geometriai és munkaeszközök bevonása az oktatás érdekében, hogy a tanulók az ellenőrzések során tudják alkalmazni a segédanyagokat és eszközöket. II. Nemzedék: - a nyomtatott oktató-

és tanulóeszközök - a könyvek, jegyzetek, előadások szövege, dokumentációk, feladatgyűjtemények. III Nemzedék: - állóképvetítők (diavetítő, írásvetítő, episzkóp), - a mozgóképek (filmvetítők, a hangosfilm, a dia-magnó sorozatok, televízió) III. Nemzedék: Idetartoznak az ötvenes években született eszközök, amelyben a közlés (információk és adatok) az ember és a gép közötti érintkezésben valósul meg. - a programozott tanulást - nyelvi laboratóriumokat - az oktatógépeket - elektronikus számítógépeknek Az oktatási eszközök osztályozására és alkalmazására - mint a néhány példából láthattuk-, hogy nincs általánosan elfogadott rendszere, így az alkalmazások sokszínűek lehetnek a pedagógus számára. A technikai újdonságok alkalmazása révén dolgozhatnak együtt a tanárok- és diákok 19/a. Az erkölcsi nevelés A személyiség, magatartást meghatározó belső feltételrendszerének legmagasabb rendű

eleme a jellem. Az ember nem születik jellemmel, s ebből következően kialakult magasrendű szükségletekkel sem. Velünk született alap az emberi aktivitás általános energiabázisa, mely a későbbiek folyamán kiteljesedik. Csak akkor lesz ebből valódi szükséglet, ha egy határozott magatartásicselekvési programra épül Ezt a magatartási programot a pedagógiai-környezeti hatások beépítik a személyiségbe. Ezek a hatások a következők: - szokások - példakép, - eszménykép formálások - meggyőződés formálások - munkaszeretet, - segítőkészség - fegyelmezettség, és erkölcsi tulajdonság Az erkölcsi nevelés fejlődését meghatározó tényezők: a.) életkor, a biológiai érés: Mindenkinél más fejlődési szint, ami esetenként meg is rekedhet. A személyi környezetnek döntő szerepe van. Ha ezek a hatások fejleszthetőek, akkor a biológiai életkor bizonyos mértékben párhuzamosan alakul a morális életkorral. b.) értelmi tényezők

szerepe: Piaget szerint a szellemi életkor és nem a biológiai a döntő, befolyásoló tényező továbbá a felnőttek és a kortárscsoportok hatása is. Kohlberg szerint az értelmi sajátosságok alakulása a környezeti hatásoktól, ezek támogató közreműködésétől függ, vagyis ahogy szociális tapasztalataink gyarapodnak. Különösen a nálunk érettebb személyek segíthetnek meggyorsítani az érési folyamatot. A környezeti hatások valódi morális konfliktusokat és véleménykülönbségeket hoznak létre. Kohlberg szerint a moralitásnak 4 szintje van: - Premorális (a magatartást még nem befolyásolják a szabályok) - Prekonvencionális (a felnőttek szabályai orientálnak) - Konvencionális (a család, a csoport vagy tágabb közösségek elvárásai) - Postkonvencionális (elvek vezérlik a magatartást) c.)környezeti tényezők: A környezetnek, az iskolai rendszernek, a családnak, a településkörnyezetnek meghatározóbb szerepe van az életkor

és az értelem tényezőivel szemben. Település: városi környezetben több a negatív hatás, kis településen több a kontroll, több a visszajelzés Iskola: a képzési irány is befolyással bír, pedagógus is hatással van a tanulóra, befolyásoló tényező még a tanulók közötti kapcsolatok is. Család: ép családi szerkezet, több gyermek a családon belüli rendszeres önkiszolgáló, segítő tevékenység testi fenyítés mellőzése a szülő ne túl direkt módon és ne kényszerítő eszközökkel végezze a nevelő tevékenysége a túl engedékeny sem jó módszer, a nevelés mindig feladaton, tevékenységrendszeren alapuljon A MA fontos értékei: szolidaritás, testvériség, hazafiasság, tisztesség, becsület, jó akarat, Erkölcsös magatartás, segítőkészség (Ezek az emberközpontú humanisztikus értékek) 19/b. Rendszerezés és rögzítés Rendszerezés rendszerezés rögzítés „Szilárd” ismeretek kialakítása: - jó megértés

- az ismeretek rendszerbe foglalása - az ismétlés Rendszerezés célja: az ismeretek közötti összefüggéseket megerősíteni, azokat az emlékezetben megtartani és alkalmazásukat elősegíteni. A rendszerezés kiemel, súlypontoz és integrál. Rendszerezés fajtái: - elsődleges rendszerezés - részleges rendszerezés - komplex rendszerezés Az ismereteknek rendszerbe kell illeszkedniük : részben megőrzésük, emlékezetben való megtartásuk érdekében, még inkább azonban azért, hogy mobilitásukat, felidézhetőségüket és alkalmazásukat a különböző feladat- és problémamegoldások esetében biztosítani tudjuk . Az ismeretrendszerek lehetnek: - miniatűr rendszerek - valamint szélesebb, átfogóbb rendszerek. Ez utóbbiak különböznek attól függően , hogy a tantárgy egy nagyobb egységére vagy magára az egész tárgyra , esetleg több rokontárgyra is kiterjeszkedik. Napjainkban már tantervileg és világnézetileg is a komplex és

szintetizáló tárgyakban kifejeződő ismeretrendszerek egyre nagyobb jelentőséget kapnak . A hétköznapok egyes tantárgyaiban lezajló új ismeretfeldolgozásokat kísérő elsődleges rendszerezésektől a komplex és integrált tantárgyakban természetes módon megjelenő átfogó szintézisig mint rendszerig , sokféle változata és átmenete van a "rendszerezés" címén ismert didaktikai tevékenység . Egy-egy tanítási órán, melyen valamely új ismeretet dolgozunk fel ott egyszerűen megoldható a miniatűr rendszerek kialakítása. Hiszen a feldolgozás szükségessé teszi , hogy a meglévő ismereteket melyek az új anyag megértéséhez szükséges felidézzük , és így az újat megértsük , s a megértett újat a már meglévő ismeretek rendszerébe beillesszük .Ebben az értelemben a rendszerezés az új anyag feldolgozásának mintegy mellékterméke . Ilyen értelemben beszélhetünk "elsődleges rendszerezésről" ,"elsődleges

rögzítésről". Az eddig említett tevékenység azonban az átfogóbb jellegű ismeretrendszereket önmagában véve nem biztosítja . Ezért a tananyag különböző fejezetét , valamint bizonyos pontokon több fejezetet s magát az egész tantárgyi anyagot is rendszerezzük . Tehát az elsődleges rendszerezéseken túlmenően a szükséges pontokon önálló rendszerező órákat iktatunk be az oktatás folyamatában . Így a rendszerezés (s az ezzel járó rögzítés ) önálló didaktikai feladattá válik. A rendszerezés osztályozása Elsődleges rendszerezés: amely valamely éppen megtárgyalt új ismeretnek az elvileg megfelelő ismeretekhez való hozzákapcsolása Részleges rendszerezés: - parciális rendszerek , amelyek egy tantárgy valamely nagyobb fejezetén belüli rendszerek kiépülése . - átfogó rendszerek: amelyek valamely tantárgy egészére vonatkozik Komplex rendszerezés: amelyek valamely (rokon) tantárgycsoport egészére kiterjednek

(biztosítja a tervezett komplex és szintetizáló tantárgyak v. "módszeres koncentráció" tantárgyon belüli és tantárgyak közötti kapcsolás ). Rögzítés Rögzítés célja: az ismeretek megtartása, felidézése. Eredményessége függ: - az ismétlések számától, gyakoriságától - az alkalmazott módszerektől - a tanuló motiváltságától Rögzítés fajtái: - elsődleges rögzítés - folyamatos rögzítés - befejező rögzítés Szükséges azért különbséget tenni a rendszerekés és rögzítés között , annak ellenére , hogy azonos didaktikai feladatként émlítik . A rendszerezés lehet rögzítés , hiszen valamely kisebb vagy nagyobb anyagrész előre megadott. Vannak olyanféle rögzítések (ismétlések ), amelyek valamely nagyobb tantervi anyagnak rendszerező igény nélküli felidézését jelentik , az emlékezet munkájára támaszkodva . Önmagában a rögzítésnek is megvan a maga helyén a létjogosultsága , de ideális

esetben a rendszerezés és rögzítés együttesen jelenik meg . Az együttes megjelenés nem teszi feleslegessé a "memorizálás" optimálisan szükséges részarányát a tanulási tevékenységben . A rögzítésnek egyik legnagyobb jelentőségű eszköze az ismeretek gyakorlati alkalmazása . Így jön létre az "alkalmazó rögzítés" aminek a megszilárdulását az alkotó felhasználása garantálja . Az alkalmazás alkotó jellegét viszont főképpen az ismeretek mobilitása biztosítja, ez viszont alapvetően a rendszerbe illeszkedés függvénye . Ha a rendszerezéstől különválasztjuk a rögzítést akkor didaktika szempontjából következőképpen osztályozható. Elsődleges rögzítés: Az oktatási folyamatnak azon a pontjain , amelyeken éppen megtörtént valamely új anyagrész feldolgozása. Ezen belül két forma ismeretes: 1.Amikor az új anyag megszilárdítása egyidejűleg megy végbe a tények elemzésével és alkalmazásával

.Például a kémiában , fizikában , amikor az új anyag tárgyalása során minden egyes kísérlet (bemutatás) elemzését s a belőlük levont elsődleges következtetéseket követi a rögzítés. A rögzítés ilyen esetben újra meg újra visszatérő, ún szakaszos rögzítések formájában jelenik meg . 2.Általánosabb forma azonban az, amikor az új anyag feldolgozását "összefoglalásként" közvetlenül követi a rögzítés . Folyamatos rögzítés : Egyik sajátos változata az ún. logikai rögzítés, amelynek során a megtárgyalásra kerülő anyaghoz szervesen hozzákapcsoljuk logikai előzményeit, vagyis az elmúlt órák, esetleg a korábbi témák és fejezet idevonatkozó anyagát . Másik változata amikor az alapvető tényeket és fő tételeket mindig igyekszünk aktivációra késszé tenni. Befejező rögzítés : Egész témákra vagy fejezetekre vonatkozik, és az erre a célra beállított különleges órákon történik. 20/a. Az

iskola belső világa Minden iskola szolgáltatást nyújt a társadalomnak. Ez azonban különleges értékű szolgáltatást jelent, ami nem más mint a nevelés. Teszi ezt azért, hogy a felnövekvő ifjúság minél kevesebb konfliktussal illeszkedjen be a felnőtt társadalom életében. Az iskolában együtt van jelen a felnövekvő és a felnőtt társadalom Egy iskolának pozitív dolgok irányában nyitottnak, ugyanakkor rossz felé zártnak kell lenni. A pedagógus szerepén múlik, hogy az iskolai élet mennyire lesz színes. Az iskola szervezete: 1. Az iskolát a kinevezett (általában 5 évre) igazgató vezeti 2. A tanárok különböző szakcsoportokban tömörülnek: - osztályfőnöki - közismereti tantárgyi - szakmai tantárgyi 3. Diákönkormányzat (tanulók jogaikat, kötelezettségeiket érvényesíthetik) 4. Nevelőtestület, mely dönt: - a pedagógiai programról - az SZMSZ-ről - a házirendről - a munkatervről 5. Szülői önkormányzatok: - maguk

választják meg vezetőjüket - szülők igényeik érvényesítésére 6. Iskolaszék: - szülők - nevelőtestület - iskolafenntartók - tanuló Dönt: - jogszabályban meghatározott kérdésekben - SZMSZ elfogadásakor - Házirend elfogadásában 20/b. Ellenőrzés és számonkérés A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése a tanítás-tanulás folyamatának alapvető didaktikai feladata. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a tanulók tényleges teljesítményei hogyan viszonyulnak a velük szemben támasztott követelményekhez. Az ellenőrzött tanulói teljesítményeket a tantervi követelményekkel kell összevetnünk és ennek alapján történik az értékelés, osztályozás. Olyan ellenőrzési, számonkérési eljárást kell alkalmazni, ami a tanulók tanulási kedvét, munkakedvét fokozza, hogy ezt a tanulók: - érzelmileg pozitívan fogadják - őket minden külső kényszer nélkül további munkára sarkallja - tegye lehetővé

és fejlessze önismeretüket - az osztályozás nevelőerővé váljék Az ellenőrzés didaktikai feladatai A tanulók tudásának ellenőrzése: Az ellenőrzés a tanítás-tanulás folyamatának olyan sajátos formája, amikor kérdések és feleletek útján nem új ismeretek, jártasságok és készségek kialakítására, hanem a már feltételezett, kialakult jártasságok és készségek felfrissítésére, megszilárdítására törekszünk. Tanuló Oktató tájékozódik saját munkájáról lemérheti saját tevékenységének eredményét. A tanulók tudása ellenőrzésének formái és módszerei: a) A tanuló munkájának folyamatos figyelése ( figyelme, aktivitása, megértette-e a tanított anyagot, részvétel a közösségi munkában, időre készíti-e el feladatait, önálló feladatmegoldás, szorgalom, hozzászólás. b.) A tanuló szóbeli ellenőrzése (beszélgetés, szóbeli felelet ) Kérdésekkel felmérhetjük, hogy a tanulók értik-e a tanult

anyagot, érdeklődést kelthetünk velük, dolgok és jelenségek értékelésére késztethetjük őket, meggyőződhetünk a tanulók készségének fokáról. c.) Írásbeli ellenőrzés Ellenőrző dolgozat Megmutatja a tanuló önállóságának fokát, lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt minden tanuló ismereteit ellenőrizzük. A dolgozatokat gondosan kell kijavítani, a típushibákat össze kell gyűjteni és kielemezni, megbeszélni a tanulókkal. Felmérő dolgozat Célja a tanulók tudásszintjének megállapítása, nem pedig értékelése, tanulságait a tanítástanulás folyamatában értékesíthetjük. Röpdolgozat Rövid, néhány kérdést tartalmazó, lényegre tapintó ellenőrzési forma. Feladatlap (tantárgytesztek, ismerettesztek) 1. "igaz-hamis" próbán alapuló teszt 2. feleletválasztásos teszt 3. feleletalkotásos teszt (a megadott kérdésre maga a tanuló maga dolgozza ki a választ) 4. felelet-kiegészítő teszt ( a tanuló a

megkezdett választ folytatja, kiegészíti) 5. rajzkiegészítő teszt (a tanuló a feladatlapon lévő rajzot részletezi, illsaját rajzával egészíti ki) 6. hibakereső teszt Házi dolgozat Előny, hogy több idő van az elkészítésére, a tanuló a saját tempójában dolgozhat, több forrásból. A házi dolgozatok annál hasznosabbak és a tanulók annál nagyobb gonddal törődnek velük, minél gyakrabban és minél alaposabban ellenőrizzük és értékeljük azokat. Gyakorlati tevékenység ellenőrzése (feladatmegszabás, felkészülés, feladat végrehajtása) A tanulók tudásának értékelése és osztályozása Értékelés, osztályozás: a tantervi követelmények és a tanulói teljesítmények viszonyát fejezi ki érdemjegy formájában, tehát a tanulmányi eredmény minősítésére használt eljárás. Osztályzat: • határozott ítélet, a rangsorolás fokát jelöli meg, • fáradozás és a munkateljesítmény elismerését jelenti • nevelési

eszköz, amely meghatározott hatást gyakorol a tanulók érzelmeire, • akaratára, bátorítást, ösztönzést és útmutatást ad, további erőfeszítésekre sarkall. Az osztályozás eltorzulásához vezethetnek a szubjektív hibaforrások ( általánosítás, hangulat, tanulók egyénisége, előítéletek, kategorizálás). Fontos követelmények: - egységes elvek alapján történő osztályozás - gondos pedagógiai mérlegelés - osztályzatok áttekinthetősége Vizsgák: A vizsga sokféle és hasznos információt, visszacsatolást nyújt a tanuló teljesítménye alapján az oktatónak a tantervi követelmények teljesítéséről, oktató-nevelő munkájának hatékonyságáról