Gépészet | Felsőoktatás » Gépészeti alapismeretek tételek, 2007

Gépészeti alapismeretek tételek - 2007 1. Tétel Statika A statika az egyensúlyban lévő testek erőhatásával foglalkozik. A testre ható erők egyensúlyban vannak. Az erő a testek egymásra hatása, amely a testek mozgását vagy/és alakját változtatja meg. Erő jele: F Mértékegysége: [N] Vektormennyiség: Iránya van Értelme van Nagysága van Fajtái: 1) Felszíni erők • Pontra ható erők • Vonalra ható erők • Felületre ható erők 2) Térfogati erők  Tömegvonzás  Mágnesesség (elektromágneses, elektrosztatikus vonzóerő) Forgatónyomaték: Forgásirány: Hajlítónyomaték: Az erőpár nyomatéka Hajlítónyomaték karja: A statika alaptörvényei 1. Két erő akkor van egyensúlyban, ha közös hatásvonalú egyenlő nagyságú és ellentétes értelmű. 2. Két erő eredőjét vektoriális módon állapítjuk meg Ez a vektorok összeadásával azonos művelet. 3. Több erő eredőjét szintén az erők összeadásával határozzuk

meg 4. Önmagával egyensúlyban lévő erőrendszer továbbra is egyensúlyban marad, ha másik tetszőleges erőrendszert adunk hozzá. 5. Hatás-ellenhatás: Testek egymásra hatása során, ha az egyik test adott irányú értelmű nagyságú erőt fejt ki egy másik testre, akkor a másik test adott irányú nagyságú de ellentétes értelmű erővel hat vissza az első testre. A hajlékony elemek csak húzó igénybevételt képesek elviselni nyomást nem. Erők felbontása komponensekre: Mechanikai kényszerek Síkbeli kénszerek: A mechanikai kényszer az adott testnek az elmozdulását akadályozza meg meghatározott értelemben. I. Csukló II. Támasz III. Befogás befalazás) IV. Mozgást engedélyező alátámasztás Erők áthelyezése: Adott a síkban egy tetszőleges F erő és egy tetszőleges p pont, ami nincs rajta az erő hatásvonalán. Az F erő egy az egyben terheli a P pontot, valamint nyomtatékot is fejt ki rá, amely az erő és a pont

távolságának számítható. Közös pontban metsződő erők eredője Eredő: az eredő az egyetlen erő amely az erők vektoriális összegeként határozható meg szerkesztéssel vagy számítással Szerkesztéssel: Az erőket tetszőleges sorrendben összefűzzük. Úgy hogy az erők kezdő és végpontjai egymásba Essenek majd az eredőt, úgy kapjuk meg, hogy az első erő központját összekötjük az utolsó erő végpontjával. Számítással: Minden erőt felbontunk két egymásra merőleges azonos irányú komponenseire. Ezután mindkét irányban elvégezzük az azonos irányú komponensek összegzését majd a két eredő erő komponenseiből, meghatározzuk az eredő erőt. Ezt Pitagorasz tételnek nevezzük 1. tétel B rész Környezetvédelem A környezet a térnek az élőlényt illetve élőlények csoportjait körülvevő rése, amely a szervezet életfolyamataira közvetlenül vagy közvetve hátrányos hatással van. Környezetkárosító hatások:

Levegőszennyezés Vízszennyezés Talajszennyezés Levegőszennyezés: Kipufogó gázok, iparban és háztartásban tüzelőanyagok Vízszennyezés: Szennyvizek szivárgása, mezőgazdasági műtrágya, balesetek, bányászat Talajszennyezés: Szemét és hulladéklerakó, mezőgazdaság permetező szerek A környezetvédelem lényege a természetes folyamatok, erőforrások természetes megújulási lehetőséget biztosító utólagos beavatkozások, szabályozási intézkedések összege. Eszközei: Oktatás, ismeretterjesztés, megelőzés Jogi szankciók alkalmazása Gazdasági folyamatok, innováció, fejlesztés Legfontosabb környezetvédelmi előírások lényege:  Levegő védelme  Nemzetközi szerződések, kvóták  Víz minőség védelme  Talajszennyezés, hulladék lerakás szabályozása 2. Tétel Biztonságtechnika és tűzvédelem Munkavédelem: Jogi, szociális, gazdasági szervezésű műszaki egészségügyi előírások és intézkedések

rendszere. Célja: a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozok egészségének és munkaképességének megőrzése a munkavégzés során Fő területei: - Biztonságtechnika - Munkaegészség ügy Biztonságtechnika: Olyan szervezési és műszaki intézkedések, eszközök rendszere, amelyek megakadályozzák a veszélyes vagy ártalmas termelési tényezők hatását a dolgozókra. Feladat: • Szervezési intézkedésekkel (csökkentett munkaidő, munka közi szünetek) • Szervezési eszközökkel (oktatás, propaganda) • Műszaki intézkedésekkel (kezelési, karbantartási, műveleti utasítások) • Műszaki eszközökkel (kollektív és egyéni védőfelszerelések) Gépek biztonságtechnikája 1 - Forgó – mozgó alkatrészek veszélyességének minimálisra csökkentése - Gépek megfelelő telepítése - Gépek egymásra és az ott dolgozókra ne fejtsenek ki káros hatást - Biztonságos kezelhetőség (akaratlan kapcsolás

megakadályozása) - Vész gomb használata - Kollektív védőeszközök alkalmazása (burkolatok) - Elkerítés - Személyi vagy egyéni védőeszköz (védőhatás csak 1 személyre terjed ki) - Gép és környéke tisztán tartása - Működés közben a gépet felügyelet alatt tartani - A gépeket rendszeren karban tartani - Üzemzavar időben való felismerése - Munka befejezésekor a gép leállítása - A munkadarab esetleges kivétele Tűzvédelem A tűzvédelem az ember és környezetének a tűztől való megóvása a célja. Feladatai: - Tűzkárok megelőzése - Tüzek oltása - Tüzek keletkezési körülményének vizsgálata Megelőzés: - Jogi előírások besorolása - Menekülési útvonalak kijelölése - Jelzési és oltási feltételek biztosítása - Tűzvédelmi szabályok ismertetése - Rendszeres ellenőrzés és gyakorlás Tüzek oltása: - A tűz továbbterjedésének megakadályozása - A tűz végleges oltása - A tűzkárok csökkentése - A

veszélyeztetett emberek, állatok tárgyak mentése A tüzek keletkezési körülményének vizsgálata: - A keletkezett tűzeset részletes felderítése - A jelenség megállapítása (személyes felelősség) - Anyagi kár tisztázása - Tények feltárása a megelőzéshez Oltás módjai: - Éghető anyag eltávolításán alapuló tűzoltási mód - Oxigén elvonásán alapuló mód (ajtók ablakok bezárása) - Éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló mód 3. Tétel Fémtani alapfogalmak Fémes anyagok jellemzése: • A fémek kristályos szerkezetűek • A fémek jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek (Nagy szakító szilárdság, nagy folyáshatár, kopásállás, rugalmasság, keménység) • Kedvező technológiai tulajdonságok (hideg, meleg alakíthatóság, kovácsolás, hengerlés, sajtolás, forgácsolhatóság, edzhetőség hőkezelhetőség, jó áram és hővezető, korrózióálló, saválló) Fémek ötvözése Ötvözet: Ha

alvadt állapotú fémet fémes vagy nem fémes anyagokkal keverünk ötvözetet kapunk. Fajtái: Szilárd oldat: Olyan fémötvözet ahol az alapanyag és az ötvöző anyag egymásban oldódik Pl.: Acél Eutektikum: Olyan ötvözet melyben az alapanyag és az ötvöző anyag nem oldják egymást Pl.: Öntött vas Vegyület: Olyan ötvözet, amely eltérő kémiai tulajdonságokkal rendelkezik az alapanyagtól, kemény ellenálló anyag Pl.: Vas karbid Ötvözés célja: - Mechanikai tulajdonságok javítása - Technológiai tulajdonságok javítása - Egyéb: -Hőállóság -Korrozióállóság Ötvözetek szerkezetei: Alapanyag kristályszerkezete megmarad, és ebbe épülnek bele az ötvöző anyag részecskéi. -Helyettesítéses -Beékelődéses szilárd oldat 4. Tétel Gépipari technológiai alapfogalmak Technológia alapfogalma: A technológia a mérnöki tudomány és a szaktudás eredményeire támaszkodó vagy azt megtestesítő ismeretek halmaza. Az eredete

görög eredetű szó (technológia=mesterség) Fajtái: - Fémipari, gépipari technológiák Építőipari technológiák Villamosipari technológiák Vegyipari technológiák Informatikai technológiák Technológiai alapanyag fogalma: Az alapanyagokat természetes nyersanyagokból kémiai folyamatok és fizikai műveletek segítségével állítják elő. Például a fémeket ércekből, a műanyagot kőolajból és egyes természetes anyagokat közvetlenül felhasználunk. Fajtái:  Fémek  Vas alapú fémek  Nem vas alapú fémek  Többnemű anyagok  Szálerősítésű anyagok  Rétegelt anyagok  Részecske erősítésű anyagok  Nemfémes alapanyagok  Természetes alapanyagok  Szerves  Szervetlen  Műanyagok  Hőre keményedő  Hőre lágyuló Segédanyagok: Olyan anyagok, amelyeket az alkatrészek megmunkálása feldolgozása és a berendezések gépek üzemeltetése során használnak. Fajtái: - Hűtőanyag Tüzelőanyagok

Kenőanyagok Hajtóanyagok Csiszoló anyagok Tisztító szerek Mechanikai technológiák 1. Alaplétrehozás • Gőz illetve gázhalmazállapotból • Folyékony halmazállapotból • Szemcsés vagy por anyagokból 2. Képlékeny alakítás • Nyomó alakítás • Húzó-nyomóalakítás • Húzó alakítás • Lemezalakítás 3. Anyag szétválasztás • Darabolás • Forgácsolás • Felülettisztítás 4. Egyesítés • Összeállítás • Töltés • Rá és Beszorítás • Egyesítés alaktalan anyaggal • Egyesítés anyagrészecskék kitöltésével • Egyéb 5. Bevonás • Gőz vagy gázhalmazállapotból való bevonás • Folyékony állapotból történő bevonás • Elektrolitikus vegyi bevonások • Szilárd szemcsés por állapotból történő bevonás 6. Anyagtulajdonság változtatás • Részecskék átrendezésével • Részecskék különválasztásával • Részecskék bevitelével