Építészet | Építőanyagok » Építési kőanyagok kőzettani megnevezése és osztályai

2. kiadás 1982 04 691.21:55221 MSZ 18281–79 Magyar Népköztársasági Országos Szabvány ÉPÍTÉSI KŐANYAGOK KŐZETTANI MEGNEVEZÉSE ÉS OSZTÁLYAI Az MSZ 14602–58 helyett A 43 Building rock materials Terminology and classification for petrography Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 19/1976. (VI 12) MT számú rendelet 5-12 §-ai tartalmazzák. A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 12/1978. (KkÉ 14) KkM-MSZH számú együttes utasításban szabályozta Az utasítás hatályát a szövetkezetekre a 8/1978. (X 28) KkM számú rendelet terjesztette ki A szabványban szereplő megjelöléseket, rajz- és betűjeleket, megnevezéseket, minőségi osztály megjelöléseket, valamint a szabványban meghatározott fogalmakat csak az állami szabványban meghatározott értelemben

szabad használni, abban az esetben is, ha a szabványtól való eltérés egyébként nincs engedélyhez kötve [19/1976. (VI 12) MT számú rendelet 11§] MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL E szabvány tárgya a legfeljebb alaki változásnak kitett, kőzettanilag homogénnek tekinthető tömbök, próbatestek, szemcsék vagy halmazok kőzettani osztályozása. 1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 2. 3. 4. 5. Tartalom Oldal Fogalommeghatározások.1 Általános fogalmak .1 Keletkezés szerinti kőzetosztályok fogalmai.2 Kőzetalkotók fogalmai .2 Kőzetszövetek fogalmai .4 Mállottság fogalmai .5 A kőzetek neve.6 A kőzetek vegyi összetétel szerinti osztályozása.6 A kőzetek mállottság szerinti osztályozása .8 Összeálló kőzetek osztályozása az alkotók átlagos szemnagyság alapján.8 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1 Általános fogalmak 1.11 Kőzet Földtani folyamatok révén keletkezett, a földkérget nagy tömegben alkotó szilárd állapotú természetes anyag, amelyet

elsősorban keletkezése, továbbá egyéb meghatározó jellemzői (vegyi összetétel, kőzetalkotók és kőzetszövet) alapján osztályozunk és amely egy kőzettani névvel (pl. andezit) azonosítható. 1.12 Kőzetfajta Azonos kőzetek egyes meghatározó jellemzőin belüli különbségek alapján tovább osztályozott, kiegészítő névvel jellemezhető kőzetanyag (pl. az amfiboltartalmú andezit neve amfibol-andezit) A jóváhagyás időpontja: A hatálybalépés időpontja: 1979. június 15 1980. január 1 (16 oldal) MSZ 18281–79 –2– 1.13 Kőzetváltozat A meghatározott kőzettől vagy kőzetfajtától csak a mállottság mértékében eltérő (a mállottság szempontjából is osztályozott) kőzetanyag. 1.14 Laza kőzetek Laza az a kőzet, amelynek kőzetalkotóit (törmelékszemcséit) kötési erők nem rögzítik szilárdan és tartósan egymáshoz. 1.15 Összeálló kőzetek Összeálló az a kőzet, amelynek kőzetalkotóit kötési erők

szilárdan és tartósan egymáshoz rögzítik. 1.16 Szöveti minimálfelület Az a képzetes körfelület, amelyet a kőzet felületén bárhova helyezve, a körvonalon belül még ugyanazon kőzetszöveti jelleg és alkotó szerinti összetétel határozható meg. Megjegyzés: A szöveti minimálfelületnél kisebb felület vizsgálata esetén a kőzetszöveti vagy összetételi meghatározás helyzetfüggő. 1.2 Keletkezés szerinti kőzetosztályok fogalmai 1.21 Magmás kőzetek A föld izzón folyós anyagának megszilárdulásával keletkezett elsődleges kőzetek, amelyek lehetnek – mélységi kőzetek (a felszín alatt nagy tömegben kialakult magmás kőzetek), – telér kőzetek (a felszín alatt kis tömegben kialakult magmás kőzetek), – kiömlési (vulkáni) kőzetek (folyékony lávából a föld felszínén megszilárdult magmás kőzetek), – vulkáni törmelékes kőzetek (vulkáni tufák: a levegőbe került cseppek megszilárdulásával és az így

képződött vulkáni poranyag lerakódásával keletkezett magmás kőzetek). 1.22 Üledékes kőzetek Előzőleg már kialakult kőzetek mállása (pusztulása), a málladék helyváltoztatása, majd vízben vagy száraz felszínen való lerakódása (és további esetleges utólagos változások) révén keletkezett törmelékes vagy vegyi üledékes - másodlagos kőzetek. Megjegyzés: A laza és az összeálló törmelékes üledékes kőzetek keletkezésében főleg a fizikai folyamatok, a vegyi üledékes kőzetek létrehozásában főleg a kémiai folyamatok jelentősek. A szerves életműködés is alkothat önálló kőzeteket, de a szerves ősmaradványok megjelenthetnek más üledékes kőzetek alkotóiként is. A laza szemcsés vagy laza pelyhes szövetű törmelékes üledékes kőzetek talajmechanikai elnevezése: talaj (MSZ 14045/4). Nem tartozik a talajok fogalmába az eredeti kőzetből aprózódott, annak környezetéhez tartozó élesszemű, laza törmelékes

kőzet (pl. gránitdara, dolomitdara) 1.23 1.3 Átalakult kőzetek A már kialakult kőzetekből geológiai erőhatások következtében anyagszerkezeti elváltozások (főleg átkristályosodás) révén kialakult másodlagos kőzetek. Kőzetalkotók fogalma Megjegyzés: A kőzetek ásványos (kristályszerkezetű) és/vagy alkattalan (amorf, határozott belső szerkezet nélküli vagy változó szerkezetű) kőzetalkotókból állnak és ugyanaz az anyag a keletkezési körülményektől függően a kőzetben ásványként vagy alkattalan kőzetalkotóként is megjelenhet. 1.31 Ásványos kőzetalkotók vagy kőzetalkotó ásványok (ásványcsoportok). 1.311 Kvarc (sziliciumdioxid, SiO2) Kemény ásvány, az acélt is karcolja. Szürkés színű, időálló, nem hasad Fénye üvegszerű, külső alakja kőzetekben általában szabálytalan. Gyakran törmelékszemcsék anyaga is –3– 1.312 MSZ 18281–79 Földpátok A kálium, nátrium és kálcium

alumínium-szilikátjai önállóan vagy elegykristályként különböző földpátokat alkotnak. A földpátok jól hasadó, fénylő, gyakran szabályos körvonalú, közepes időállóságú ásványok. A savanyú földpátokban több, a bázikusban kevesebb a szilicium-dioxid tartalom. Színűk fehér, szürke vagy fekete 1.3121 Káliföldpátok A káliföldpátok (ortoklász, mikroklin, szanidin) anyaga kálium-alumínium-szilikát. Színűk fehér, szürke, fekete, esetleg rózsaszínű. 1.3122 Nátronmész-földpátok A nátronmészföldpátok vagy plagioklászok (albit, oligoklász, andezin, labrádorit, bytownit, anortit) a nátrium- és kalcium-alumínium-szilikátok különböző arányú elegyei. 1.313 A földpátpótlók csoportja A földpátokhoz hasonló, a megfelelő földpátoknál kevesebb szilicium-dioxidot tartalmazó ásványok (pl. eleolit-nefelin, leucit), színűk szürke-fehér Általában kevéssé időálló, mállásra hajlamos ásványok. 1.314

Csillámok Igen jól hasadó, pikkelyes, lemezes ásványok. Színtelen vagy világos a kálicsillám (muszkovit, szericit), sötét színű a magnézium-vas-csillám (biotit), zöldes a klorit. A kálicsillám időálló, a biotit mállásra hajlamos. 1.315 Amfibolok, piroxének Ebbe a csoportba az egymáshoz sokban hasonló, sötétszínű fémszilikátok tartoznak. Számos válfaj ismert (pl. amfibolok: zöld amfibol, barna amfibol: piroxének: hipersztén, augit) Az amfibolok kevéssé, a piroxének közepesen időálló ásványok. Az amfibolok többnyire léces, a piroxének zömök (oszlopos) formában fordulhatnak elő. 1.316 Olivin Zöldes-sárgás színű, kevéssé időálló magnézium-vas-szilikát. Nem hasad, mechanikai hatásokkal szemben merev. 1.317 Ércásványok A kőzetekben nagy változatossággal jelennek meg a fémfényű ércásványok. Legfontosabbak a magnetit, hematit (vasoxidok), pirit (vasszulfid). Színűk általában sötét, a pirit könnyen bomlik

1.318 Agyagásványok Változatos kifejlődésük, általában lemezes szerkezetűek, az ásványi szemek szabad szemmel nem különböztethetők meg, tulajdonságaikat a szerkezetükbe épülő víz és idegen kation jelentősen befolyásolja (pl. víz hatására duzzadnak) 1.319 Karbonátásványok Acéllal jól karcolhatók, jól hasadók, színűk világos, de szennyezettségük miatt gyakran színezettek (vöröses, szürke stb.) A kalcium-karbonát ásványa a kalcit és aragonit, a kalcium-magnéziumkarbonáté a dolomit Közepesen időállók 1.3110 Zeolit ásványok Víztartalmú szilikátok. Gömbölyded vagy sugaras, átlátszó (áttetsző), fehér vagy sárgás színű ásványok. A hőmérséklet és nedvességváltozás hatására rendkívüli bomlékonyak. MSZ 18281–79 –4– 1.32 Alkattalan kőzetalkotók 1.321 Alkattalan alapanyag A kőzetszövetben összefüggően előforduló, határozott belső szerkezet nélküli anyag (pl. alkattalan karbonátok

vagy kőzetüveg), amely határozatlan anyagszerkezetű. A kőzetüveg szilikátos összetételű, repedésre, mállásra hajlamos kőzetalkotó. Megjegyzés: A horzsakő salakos jellegű, víztartalmú kőzetüveg. 1.322 Alkattalan kötőanyag Változatos összetételű (pl. kovasavas, karbonátos) anyag (ragasztóanyag), amely a szövetben a szemcséket rögzíti. 1.323 Pórusok A kőzetszövetben vízzel vagy levegővel kitöltött üregek. Sajátosságuk, hogy önálló kőzetalkotóként is és - elsősorban számításoknál - alkattalan kőzalkotóként is felfoghatók. 1.33 Alapanyag A magmás és a karbonátos kőzetekben a fenokristályoknál vagy a törmelék szemcséknél kisebb ásványokból vagy (részben) alkattalan kőzetalkotókból álló összefüggő közeg. 1.34 Fenokristály A porfiros szövetben az alapanyag szemnagyságánál nagyobb ásvány. 1.35 Törmelékszemcse Az üledékes kőzetekben vagy a vulkáni tufákban más ásványok vagy kőzetek

aprózódásából származó kőzetalkotó. 1.36 Kötőanyag Az összeálló törmelékes kőzetek szemcséit egymáshoz rögzítő, ásványokból álló vagy alkattalan közeg. 1.37 Ősmaradvány, ősmaradvány törmelék Az üledékes kőzetekben megjelenő kövület, amelynek összetétele és szerkezete az ősmaradvány jellegétől függ (és legtöbbször kalcium-karbonát). 1.4 kőzetszövetek fogalmai 1.41 Laza kőzetek szövetei 1.411 Laza-szemécs kőzetszövet Laza-szemcsés a kőzetszövet, ha az egyes törmelékszemcsés kőzetalkotók önállóak (azaz közöttük sem anyagszerkezeti, sem elektrosztatikus kapcsolat nincs) és egymáshoz képest szabadon elmozdulhatnak. 1.412 Laza-pelyhes kőzetszövet Laza-pelyhes a kőzetszövet, ha az egyes (főleg agyagásványokból álló) kőzetalkotók között anyagszerkezeti kapcsolat nincs, de a kőzetalkotók egymáshoz viszonyított helyzetét elektrosztatikus erők határozzák meg. A szemcsék egymástól

mechanikai erőhatás nélkül is (pl vízben áztatással) elválaszthatók. 1.42 Összeálló kőzetek szövetei 1.421 Kristályos Kristályos a kőzetszövet, ha anyagát teljes egészében kristályos szerkezetű ásványok alkotják. 1.422 Üveges Üveges a kőzetszövet, ha anyaga túlnyomórészt alkattalan kőzetüvegből áll. –5– MSZ 18281–79 1.423 Kristályos-szemcsés Kristályos-szemcsés a kőzetszövet, ha a kőzetalkotó ásványok kristályosak és nem különülnek el alapanyagra és fenokristályra. 1.424 Porfiros Porfiros a kőzetszövet, ha a kőzetalkotók két (nagyságuk alapján jellegzetesen elkülönülő) csoportban - nagyobb fenokristályokban és kisebb szemcséjű, esetleg részben (vagy teljesen) üveges alapanyagban - jelennek meg. 1.425 Nemezes Nemezes a kőzetszövet, ha a porfiros jellegű szövetben az alapanyag ásványai hálózatot alkotnak. 1.426 Szitaszerű Szitaszerű a kőzetszövet, ha a nemezes szövetet alkotó

hálózatban az ásványok méretei nagyobbak az egyedi kristályok méreteinél. 1.427 Tufás Tufás a kőzetszövet, ha vulkáni törmelékszemcsék, tufás horzsakövek, esetleg agyagásványosodott üveges alapanyag és jelentékeny mennyiségű pórus alkotja. 1.428 Ragasztott Ragasztott a kőzetszövet, ha a laza-szemcsés (esetleg laza-pelyhes) szövetben a szemcséket szilárd kötőanyag kapcsolja tartósan össze. 1.429 Karbonátos jellegű Karbonátos jellegű a kőzetszövet, ha kristályos vagy alkattalan karbonátok, esetleg szulfátok (ásványok és alapanyag), ősmaradvány-törmelékek és törmelékszemcsék, valamint hézagok különböző arányban alkotják. Az összetevők kifejlődése, hányada vagy hiánya alapján számos szöveti változat jöhet létre. 1.4210 Hólyagos („salakos”) Hólyagos a kőzetszövet, ha a magmás kiömlési kőzetben jelentős mennyiségű, nagyjából egyenletes eloszlású és kifejlődésű pórus helyezkedik el. 1.43

A kőzetszövet irányítottsága Irányított a kőzetszövet, ha a kőzetalkotók jellegük, nagyságuk vagy valamely kiemelt irányuk (pl. hossztengelyük, kristálylapjuk) szerint a tér bizonyos irányaiban vagy síkjai mentén sűrűsödve helyezkednek el. Ha a rendeződés a tér kijelölhető irányára vonatkozik, akkor az irányítottság tengelymenti, ha a rendeződés a tér egy síkjával párhuzamos, az irányítottság síkmenti. 1.431 Folyásos a porfiros, tufás vagy üveges kőzetek (irányított) szövete, ha az ásványok, pórusok vagy egyéb szöveti elemek hossztengelyei egy irány körül sűrűsödnek. 1.432 Réteges az üledékes kőzetek (irányított) szövete, ha az ásványok nagyságuk vagy alakjuk szerint a keletkezési körülmények által megszabott síkokba (pl. az ülepedési vízszint síkjába) rendezettek, 1.433 Palás az átalakult kőzetek (irányított) szövete, ha az ásványok nagyságuk vagy alakjuk szerint a keletkezési

körülmények által megszabott síkokba (pl. az ülepedési vízszint síkjába) rendezettek 1.5 Mállottság fogalmai 1.51 Megtartási állapot A kőzetek állapota a mállási folyamat során, a teljesen üde kezdő és a teljesen mállott véghelyzet között. 1.52 Megtartási állapot változása (romlása), a kőzetek mállása Ha a kőzet kezdeti, üde állapotából a környezeti hatások következtében új, műszaki szempontból általában kedvezőtlenebb állapotba kerül, akkor megtartási állapota romlik. E folyamat a mállás MSZ 18281–79 –6– 1.53 Felületi megtartási állapot (felületi mállottság) A kőzetek 1,0 cm mélységig terjedő kérgének, MSZ 18283 szerinti megnevezett megtartási (mállottsági) állapota. 1.54 Térfogati mállottsági állapot (térfogati mállottság) A kőzetes össztérfogatának a 4. fejezet szerint megnevezett megtartási (mállottsági) állapota 2. A KŐZETEK NEVE A Magyarországos termelt és felhasznált

kőzetek nevét és jelét keletkezési osztályok szerint az 1. táblázat foglalja össze, a kőzetek meghatározásának legfontosabb jellemzőit a 2-8. táblázat tartalmazza 1. táblázat A kőzetek keletkezés szerinti osztálya Magmás mélységi kőzetek kiömlési kőzetek vulkáni törmelékes kőzetek Laza törmelékes Összeálló törmelékes Vegyi Átalakult kőzetek üledékes kőzetek A kőzet neve A kőzet jele Gránit G Granodiorit GD Szienit SZ Diorit D Gabbró GB Riolit R Riodácit RDÁ Dácit DÁ Fonolit F Andezit A Bazalt B Diabáz DB Riolitufa RT Riodácit tufa RDT Dácitufa DT Andezittufa AT Bazalttufa BT Kavics K Homok H Konglomerátum KG Breccsa BR Homokkő HKK Forrásvízi (édesvízi) mészkő FM Durva mészkő DM Tömött mészkő TM Dolomit DO Márga MG Márvány MV Szerpentin SZE Gnájsz GN Csillámlámpa CSP Fillit FI Kloritpala KL Agyagpala AP Kvarcit (kvarcit pala) KV

–7– MSZ 18281–79 MSZ 18281–79 –8– –9– MSZ 18281–79 MSZ 18281–79 – 10 – – 11 – MSZ 18281–79 MSZ 18281–79 – 12 – – 13 – MSZ 18281–79 MSZ 18281–79 – 14 – A különböző összetételű és keletkezésű kőzetek között folyamatos átmenetek lehetségesek és gyakoriak, ezeket mindig azon kőzetnévvel kell jelölni, amelyhez összetétele és kőzetszövete leginkább hasonlít, de utalni lehet azon kőzetnévre is, amelyhez ezen tulajdonságok kismértékben hasonlítanak. Például a dolomitos-mészkő összetételében uralkodó a mészkő, másodlagos a dolomit. 3. A KŐZETEK VEGYI ÖSSZETÉTELE SZERINTI OSZTÁLYAI Megjegyzés: A kőzetek vegyi összetételét teljes oxidos elemzésük alapján kell meghatározni. 3.1 A magmás kőzetek osztályai szílicium-dioxid mennyiségük alapján a 9. táblázat szerintiek – 15 – MSZ 18281–79 A különböző összetételű és keletkezésű

kőzetek között folyamatos átmenetek lehetségesek és gyakoriak, ezeket mindig azon kőzetnévvel kell jelölni, amelyhez összetétele és kőzetszövete leginkább hasonlít, de utalni lehet azon kőzetnévre is, amelyhez ezen tulajdonságok kismértékben hasonlítanak. Például a dolomitos-mészkő összetételében uralkodó a mészkő, másodlagos a dolomit. 3. A KŐZETEK VEGYI ÖSSZETÉTELE SZERINTI OSZTÁLYAI Megjegyzés: A kőzetek vegyi összetételét teljes oxidos elemzésük alapján kell meghatározni. 3.1 A magmás kőzetek osztályai szílicium-dioxid mennyiségük alapján a 9. táblázat szerintiek 9. táblázat Szílicium-dioxid tartalom tömegszázalékban 3.2 A magmás kőzet megnevezése vegyi összetétel (SiO2 tartalom) alapján > 65 savanyú (túltelített) 52-65 semleges (telített) < 52 bázikus (telítetlen) A vegyi üledékes kőzetek osztályozásának kritériuma a kőzet főtömegét adó vegyület ionszerkezete. Például:

Karbonátos kőzetek CO3– – 3.3 A törmelékes üledékes és átalakult kőzetek osztálybasorolása más kiválasztott jellemzőik alapján is megengedett. 4. A KŐZETEK OSZTÁLYAI (FOKOZATAI) MÁLLOTTSÁG SZERINT A kőzetek felületi vagy térfogati mállottságon alapuló mállási fokozatai a következők: teljesen üde kőzet kissé mállott kőzet közepesen mállott kőzet erősen mállott kőzet teljesen mállott kőzet A fenti mállási fokozatokba soroláskor megállapítjuk azt a legkedvezőtlenebb mállási fokozatot, amely a vizsgált egység (próbatest, tömb, szálban álló kőzettest, halmaz stb.) felületén vagy belsejében előfordul: – ha a felület vagy térfogat több, mint 20%-a ilyen mértékben mállott, az egységet ebbe a mállási fokozatba kell sorolni; – ha a vizsgált egység felületének vagy térfogatának legfeljebb 20%-a az egységen megállapítható legkedvezőtlenebb mállási fokozatú, a kőzet mállottsági állapota a

található legkedvezőtlenebb mállási fokozatnál eggyel magasabb fokozat szerinti. MSZ 18281–79 5. – 16 – ÖSSZEÁLLÓ KŐZETEK OSZTÁLYAI A KŐZETALKOTÓK ÁTLAGOS MÉRETE ALAPJÁN Az összeálló kőzetek osztályai kőzetalkotóik átlagos mérete (d) alapján a 10. táblázat szerintiek 10. táblázat Kőzetalkotók átlagos mérete Megnevezés d > 10 mm nagy szemű 5 mm < d < 10mm durvaszemű 1 mm < d < 5 mm középszemű d < 1 mm és a szemcsék szabadszemmel elkülöníthetők aprószemű d < 1 mm és a szemcsék szabadszemmel nem különíthetők el. finomszemű VÉGE A szövegben említett magyar állami szabványok Talajmechanikai vizsgálatok. Kőzetek csoportbasorolása és megnevezése talajmechanikai szempontból.MSZ 14045/4 Építési kőanyagok kőzettani vizsgálati rendje.MSZ 18283 A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kiegészítése, helyesbítése, illetve

hatálytalanítása, mert a szabványt a kibocsátója a műszaki haladásnak megfelelően időnként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg; beszerezhető a Posta Központi Hírlapirodánál. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítő, módosító indítványokat, észrevételeket megfelelő indoklással a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest, IX., Üllői út 25 (levélcím: Budapest, Pf 24 1450) lehet benyújtani A szabvány beszerezhető a Szabványboltban, Budapest, VIII., Üllői út 24 (levélcím: Budapest, Pf 162 1431) F.k: az MSZH Kiadói Főosztály vezetője – 821924/2, 200 pld – MSZH Nyomda, Budapest – Fv: Nagy László