Művelődés | Művelődéstörténet » Vaár Kriszti - Egyetemes művelődéstörténet

EGYETEMES MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET Az EMT helye a tudományok között - Interdiszciplináris – tudományközi (történelem, szociológia, művészetek) - Egyetemes: minden fajokon és nemzeteken felülálló, univerzális érvényű, azaz catholicos, nyitott minden jóérzésű ember előtt, akik az egyetemes alapelveket, értékeket elfogadják (SZÉP, JÓ, IGAZ), azaz az univerzális humánum exponenciális 1 teljességére törekszenek, a természeti törvények figyelembevételével. Az univerzális kultúra befogadó kultúra. A magyar kultúra befogadó Szent István Imre hercegnek írt erről intelmeiben: légy befogadó – attól leszel erősebb! Művelődéstörténet - Germánok – Kultúrtörténetnek nevezték a ~-t - ElméletGyakorlat (Elmélet felöl közelítettek a gyakorlat felé) - Latinok – Civilizációtörténet – GyakorlatElmélet - KKE (magyar) – Elmélet és Gyakorlat szintézise: hol az elméletben, hol a gyakorlatban történik változás A

művelődéstörténet tárgya a kultúra. A kultúra az emberiség fejlődése során felhalmozott tudásanyag. Természet-, humán-, teológia-, történelemtudományok és művészetek együtt alkotják. Kultúra mindaz, ami élni segít Az igazi globalizáció az, amit az egynyelvű latin középkorban megéltünk. A kultúra szó a latin colo, colere, cultus, colui szavakból származik, teljes embert, életének teljességét jelenti. AZ emberi élet teljességét foglalja magába Összeköti az embert a Földdel, a Világmindenséggel, a Kozmosszal. Jelentései: 1. földet művel 2. lakik – belakja a területet, ahol él, otthont teremt 3. gondját viseli valaminek – jó gazda módjára felügyeli a rábízottakat, minden ember felelős mindenkiért. Felelősség és jog egymástól elválaszthatatlan 4. ellát, ápol – vigyáz arra, hogy a rábízottak élete egészséges, környezetük rendeltetésszerű legyenökológikus szemlélet 5. díszít, nemesít – a

praktikumon túlmenően szemléli közvetlen környezetét Meglátja benne a szépet, igényli is azt és dolgozik is érte. 6. erényt gyakorol – az ember tud különbséget tenni jó és rossz között 7. hűségesen kitart – állhatatosságban él, állhatatosságra nevel A jó ügyek mellett minden feltétel nélkül kitart. 8. becsül, nagyra tart – van értékfogalma és ez az alapja annak, ahogyan minősíti, megbecsüli a dolgokat. 9. tiszteli a szent dolgokat – Tudja, hogy az életben milyen jelentősége van a tiszteletnek Szó és tett ekvivalenciája jellemzi. 10. ünnepet tart – vallásos rituálén részt vesz Hálát ad a Teremtőnek az életért, a természetért. 1 Teljességre törekvés, de azt soha el nem érés Vaár Kriszti által összeállított anyag 1 Konrád Lorenz elmélete - A civilizált emberiség 8 halálos bűne  az emberiséget fenyegető dehumanizálódási folyamatokat veszi górcső alá 1. A Föld túlnépesedik, embertelen

módon védekezünk A térben összezsúfolódott ember agresszívvé válik. - Gyűlöletbeszéd – megosztottsághoz vezet - Óvoda, iskola bezárások, összevonások – kis helyen többen koncentrálódnak már gyermekkorban. Nehéz rendet tartani így „Sok a fóka és kevés a hal” Ember embernek farkasa. 2. Természetes életteret elpusztítjuk, ezáltal a küldő környezetet romboljuk le és az ember önmagát is megfosztja a felette álló természet szépségének, nagyságának, törvényeinek tiszteletétől, élvezetétől (pl. Cunami) 3. Az emberiség versenyt fut önmagával= az ember minden igaz értékkel szemben vakká van téve. Meg van fosztva az időtől, amely az elmélkedéshez szükséges („Az afrikaiaknak ideje van, az európaiaknak órája.”) 4. Intolerancia növekszik, kudarctűrő képesség szinte eltűnik 5. Genetikailag széthull az emberiség - Az infantilizmus egyre jellemzőbbé válik - A lázadó ifjúság egy része szociális parazitává

válik  ma már sok gyereknek a szülei teremtenek elő mindent, korban későbbre tolódik a szülőkről való leválás, szülői segítség nélkül nehezen boldogulnak. A pedagógusnak tudnia kell, kitől mit várhat el. Empátia nagyon fontos A generációk felelősek egymásért. - Felvilágosodás kora  a születés jogon megszerzett előjogok, privilégiumok eltörlése  JÓ!!! Csakhogy az ész lett a mindenható. - ÉRTELEM = az ész és az érzelem harmonikus egyensúlya. 6. A tradíciókat, az ősök produktumainak tiszteletét lerombolják Kultúrából ki vagyunk mosva, el vannak vágva a gyökereink. (arra repít a szél, amerre akar) A fiatal az idősebbet kulturális értelemben sem képes megérteni. Ezért idegen etnikai csoportként kezeli, nacionalista gyűlölködést táplál iránta. Az identifikációs zavar oka a szülők és gyermekek közötti kapcsolat hiánya. Az ősök tisztelete nélkül nincsen magyarság. 7. Az emberiség egyre erősebben

dogmásítható Ez az uniformizálódáshoz vezet, nincs differenciálás. A szűklátókörű, fanatikus, szemellenzős gondolkodásmód 2001.0911-én mutatta meg az eredményét 8. Atomfegyverkezés – Olyan veszélyekkel fenyegeti az emberiséget, amelyeket könnyebb elkerülni, mint az előbbi hét folyamatból fakadókat. A Földnek a feje tetejéről a talpára kéne állnia. Tenni kell azért, hogy az ember emberarcú maradjon. Mahatma Ghandi szerint a 7 társadalmi bűn: 1. Az elme nélküli politika – megélhetési politikusok 2. A munka nélküli gazdagság – nyerészkedés, kizsákmányolás 3. Jellem nélküli tudás – gonoszság, sátánizmus 4. Lelkiismeret nélküli öröm – káröröm, önzés 5. Erkölcs nélküli kereskedelem – „Tudom, hogy mérgez, mégis eladom” 6. Emberség nélküli tudomány – pl koncentrációs tábor kemencéjének kiötlése kiváló tudósokkal; klónozás  A törvénynek nem a betűjét, hanem a szellemét kell betartani.

7. Vallás nélküli kultúra Vaár Kriszti által összeállított anyag 2 Assisi találkozók: II János Pál a történelmi egyházfőket összehívta. 1. a hidegháború végéért 1986-ban 2. a gyűlölet megszűnéséért 1993-ban 3. „A vallás sose lehessen összetűzés, gyűlölet és erőszak forrása” 2002-ben „Kultúra mindaz, ami élni segít.” – Korniss Gyula (váci születésű piarista pap; humánerőforrás stratégiája van) A kultúrához tartozik: - a tudomány - a művészet - a vallás - az erkölcs - a jog - a gazdaság - a politika A tudomány feladata az emberi életben: az igazság ismeretén alapuló tevékenység. A művészet szépet teremt. A szükségletünk része a szépség, - az erkölcsi jó és az igaz együtt Segíti a személyiség fejlődését. A vallás: az ember kereső, az emberiség kezdő és végső kérdéseire keresi a választ. – erre nagy szükségünk van. Az erkölcs: biztosítja a szabad akaratot. Tudunk

választani jó és rossz között A jog: bizonyos keretek között biztosítja a szabadságot A gazdaság: a financiális és szociális kérdések feltárója és vizsgálója. A politika: közösség és egyén szimbiózisának vizsgálója társadalmi szinten. Az emberiséget féltjük az érték és mérték nélküli Európában: - a hit és erkölcs nélküli jóléttől - a csend nélküli tanulástól - a vallástól való félelemtől - a tudatosság nélküli istenimádástól Mi az értelem? Savago: „A kultúra nem csupán szellemi, hanem emberi is, és megérteni is csak akkor lehet, ha érzelmi indítékaival is ugyanúgy megpróbálunk azonosulni.” Daniel Holeman - Érzelmi intelligencia EQ: - önismeret - önuralom - kitartás - beleérző képesség - társas kapcsolatokban való jártasság Sigmund Baumann – Modernitás és holocaust A holocaust a civilizáció magas fokán álló társadalmakban jött létre, racionális elveket valló országokban. Dr

Harsányi A magyar kultúra képi gondolkodást hordoz (szimbólumok) – ez keleti vonás (a magyar költészetben fellelhető). A nyugati kultúra absztrakciókban gondolkodik A magyar a kettőt együtt alkalmazza. – szintézis kultúra 3T a Kádár – korban: tilt Vaár Kriszti által összeállított anyag 3 tűr (pl.: Nádas, Dobay, Esterházy, Hofi) támogat ma: kompetenciák első 3K: - kommunikativitás - kreativitás – engedjük a cselekmény felé a gyereket – 2009-ben az EU fókuszált programja: innováció + kreativitás - kooperativitás – csapatban kell tudni dolgozni második 3K: - kognitivitás – alapismeret – írni, olvasni, számolni, viselkedni meg kell tanulni - kohézió – kapcsolódás egymásra épülés - koncentráció • egy K: - konszenzus Gidai Erzsébet ’89 előtt (HVG) Az értékpiramisok megmutatják az emberiség fejlődésének korszakainak legtipikusabb, legpregnánsabb értékeit, eszményeit, melyeket egy-egy korszak

favorizált, esetenként abszolutizált. Ennek következtében küzdött az ember egy jobb, egy újabb koreszményért Mivel abszolutizált, így mindig tovább keresett más értékeket. Minden szükséges ezekből a korszakok csúcsán álló értékekből, de a józan mértékletesség elve alapján. Egyes teoretikusok ezt „Új Humanizmusnak” mások „Új Logosznak” nevezik. Az értékpiramisok csúcsai • antikvitás – ember • középkor – kereszténység • reneszánsz – szépség • barokk – vallás • realizmus - ész • romantika – érzelem • avantgard – pénz • modernizmus – tudomány • posztmodern - gazdaság Az ősközösségi társadalom I. előember (jávai, pekingi, heidelbergi ) - Kre 600 000 – 12 000 • gyűjtögetés elsőrendben • Vadászat, halászat másodrendű – együttműködés kell hozzá • neandervölgyi ősember – homo sapiens (Cro-magnoni) - eszközei: marokkő, szakóca • őshorda – nemzetség – törzs -

törzsszövetség (a nemzetek elődei) • mágia (vallás, erkölcs, tudomány, művészet csírája) és rítus jellemzi a gondolkodását • Barlangokban lakott. Fennmaradt barlangrajzok – művészet csírái II. átmeneti kőkorszak: mezolitikum • i.e 12 000 – 5 000 • átmenet a barbárságba • elsődlegesen vadászat – halászat: férfiak Vaár Kriszti által összeállított anyag 4 másodlagosan gyűjtögetés: nők, gyerekek – matriarchátus balta, szekerce, buzogány, nyílhegy, tőr, kés Park Usborne: Az őskor Mondák, mesék, mítoszok Új világkép: totemizmus – szentként tisztelt állatok, animizmus - élettelen tárgyak élő tulajdonsággal való felruházása • Állattenyésztés, földművelés elindul. • Állatbőrből készített sátrakban laknak • Fejlett közösségi társadalomban éltek. • • • • • III. Csiszolt kőkor – neolitikum (Kr.e 5000 – 3000) • Barbárság kora • Folyamok mentén kultúrák •

Ismerték a trágyázást. 1. földművelés 2. vadászat – halászat 3. gyűjtögetés – csak kiegészítés • • • • • • • • • eszközök: ásó – kapa, csontkapa, eke fonás, szövés (asszonyok) árpasört készítettek házat épít – vesszőfonat, fa, bőr, kő falvak kialakulása szervezet „magasiskolája” vallásos gondolkodás. föld-anya, mint idol Megjelennek a varázslók. A törzsfők az uralkodók Kialakul a magántulajdon, a hierarchikus társadalom. megindul az ősközösség felbomlása. Antikvitás – ókor Mezopotámia, Főnícia, Egyiptom Rabszolgatartó társadalom Egyiptom: - „a Nílus ajándéka” - A fáraó – istenkirály - Ő a legfőbb birtokos; a „manna” birtoklója: a rejtélyes erők birtoklója - mágikus ritusokkal fordulnak a fáraó felé: hogy jó legyen a termés, az áradás megfelelő időben érkezzen. - fáraókat piramisokba temették – mert ők egyben a halál urai is voltak. - társadalom

tagozódik: papok, katonák, gazdasági vezetők, rabszolgák. Szavazati joga csak szabad férfinak volt. - többisten-hit - Az istenek imádatának célja nem szentség, tisztaság, béke, hanem: - a jó aratás - eső - háborús győzelem - szerelmi – üzleti siker - gyermekáldás - gazdagság Vaár Kriszti által összeállított anyag 5 - siker A munka megszervezéséhez tudományos ismeretek kellettek – áradás mikor jön - Csillagászati ismeretek felhasználása: földművelésben, hajózásnál - 365 napra osztják fel az évet - geometria - 10-es számrendszer - hieroglifa írás - orvostudomány – balzsamozás (Szépművészeti Múzeum) - vegyészet, erjesztés - képzőművészet - templomaikat kőből építik és hieroglifákkal díszítik azokat. Háborúzások, pazarlás – elbukik Egyiptom. A despotikus államrendszer bénítólag hatott a társadalomra. Pazarlás  bukás Indiai pandzsák kultúra egy része beépül a Mezopotámiai kultúrába

(folyam menti) - Tigris-Eufrátesz vidékén alakul ki a sumér kultúra - akkádok civilizációját hozzák létre - kőben, fában, ércben gazdagok - Egyiptommal, Indiával kereskednek. (cserekereskedelem) - sumér képírás. - ősmítosz: Gilgames eposza - Matematika-geometria területén kiváló eredményeik vannak – helyi érték megjelenése - 60-as számrendszerben számolnak - 12 hónapra ők osztják az időt - kört 360 fokra osztják - 7 bolygót ismernek - a hetet 7 napra osztják. - kerék feltalálása  könnyebb szállítás Főnícia - tengeri kereskedő és kalóz nép volt. - ismeri az ABC-t - görög írást hozzák létre, amit Kréta átvesz Görögök: - Kréta – Mükénei időszak – Kr.e 3000 – 1400 - Az európai kultúra bölcsője. Kapocs Egyiptom, Szíria, Peloponészoszi - szigetek között - fában, márványban gazdagok - Homéroszi időszak: Kr.e XI-IX század Megjelenik a vashasználat Poliszok alakulnak ki, rabszolgaság. Iliász és

Odüsszeia: leírja ezt a kort - Amfórák – gabona, olaj, bor tárolása - Archaikus kor - Kr.e 8-7 sz - Verseny, vállalkozó szellem - Eredeti egyéniségek - Olimpiai játékok - Platón, Arisztotelész, Szókratész, Hippokratész – orvosi eskü Vaár Kriszti által összeállított anyag 6 - Európai oktatás – nevelés alapjai „ép testben ép lélek” Hellenizmus időszaka: hadjárat: Nagy Sándor. Egyiptomot rómaiak megszállják – görögök pusztulnak, jön a római kor. Római kor - Római jog – corpus julisz - úthálózat - kőből - közigazgatási szervezés Középkor 1000 év - Kolostoriskolák, szerzetes iskolák – analfabétizmus fölszámolása - Univerzitások, egyetemek - 1 tanár – 8-10 diák - Sorbonne, Bologna, Oxford, Köln, Lisszabon, Cambridge, Krakkó Vaár Kriszti által összeállított anyag 7