Művelődés | Művelődésszervezés » Művelődésszervezés záróvizsga tételek, 2003

ÁLTALÁNOS ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2003. 1. A kultúra fogalma, szerkezete, anyagi és szellemi összetevői A kultúra és a kommunikáció kapcsolata. A kultúra jelrendszerei (pl: beszéd, metakommunikáció, öltözködés, stb) 2. A kultúra univerzális jelenségei, néhány példa bemutatása: hitvilág, vallás, ünnepek a múltban és napjainkban. 3. Az emberi kommunikáció jellemzői, történetének főbb állomásai A tömegkommunikáció kialakulása, fejlődése, jellemzői. 4. A művészeti kommunikáció A kommunikáció és a művészetek Az alkotás és a befogadás folyamata. A műalkotás, mint nyitott élmény 5. Az életmód történelmi változásai Magyarországon a társadalmi rétegződés tükrében Életmód, életstílus csoportok. 6. Társadalmi rétegződés A magyar társadalom szerkezetének alakulása 1867-től napjainkig 7. Az értelmiség társadalmi szerepe, pozíciójának és szerkezetének alakulása a reformkortól napjainkig. 8. A társadalmi

mobilitás A társadalmi mobilitás, az urbanizáció megjelenése 1867 után Magyarországon. Az urbanizációs ciklus szakaszainak hatása a hazai mobilitásra 9. Egyesületek, egyletek Magyarországon 1867-től napjainkig Egyesület létrehozása, jogi feltételei 10. A polgári szabadságjogok és a kultúra fejlődésének összefüggései Magyarországon Alapvető állampolgári jogok és kötelességek a mai Magyarországon. 11. A törvényhozás folyamata Magyarországon Példák a kultúrpolitikai törvénykezés történetéből 12. Oktatáspolitika, iskolarendszerek A hazai oktatáspolitika történeti változásai, társadalmi háttere 13. A kultúrpolitika és a kultúra intézményesülése: a közösségi művelődés színtereinek kialakulása és fejlődése hazánkban. ( A művelődési ház jellegű intézmények története) 14. A kultúra intézményrendszerének kialakulása és fejlődése Mo-n a polgári korszaktól (Közgyűjtemények, tudományos és

művészeti intézmények.) 15. Nemzet, nemzetiség A kisebbségi politika Mo-n a polgári korszaktól A nemzetiségek kulturális mozgásterének változásai. 16. A deviáns magatartásformák okai, társadalmi kezelésük 17. Politikai berendezkedés és kultúrpolitika: a kulturális irányítás változásai, korszakukat meghatározó kultúrpolitikusok. (Eötvös, Trefort, Apponyi, Klebelsberg, Hóman, Révai, Ortutay, Aczél) 18. Az esztétika mint tudományszak definiálási nehézségei Az esztétikai gondolkodás története 19. Az esztétikai minőségek A szép és a groteszk 20. A kultúra rétegződése A mindcult és a tömegkultúra általános jellemzése A giccskultúra társadalomtörténete és működési mechanizmusa. 1. Tétel A kultúra fogalma, szerkezete, anyagi és szellemi összetevői. A kultúra és a kommunikáció kapcsolata. A kultúra jelrendszerei (pl.: beszéd, metakommunikáció, öltözködés, stb) Kultúra: Mindazon ismeretek, értékek és

reflexek, szellemi és érzelmi beidegződések, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben a szocializáció során részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátít. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. Információáramlás folyamán történik a kultúra megszerzése. Óriási információ halmazt jelent Elődök, egyes nemzetek ismereteiket egymásra hagyományozzák, ezzel fejlesztik a kultúrát. A társadalomban legfontosabb dolog a kommunikáció. Az emberek kommunikálnak egymással. A társadalom fennmaradásához információcserére van szükség A kultúra a kommunikáció segítségével válik megfoghatóvá és elérhetővé. A kultúra a kommunikáció csatornarendszere. A kultúra és a kommunikáció egymással kölcsönhatásban áll, szorosan összefonódik. Mivel a kultúra sajátságos kommunikáció, ezért a kultúra is

különböző jelekre, jelrendszerre épül. A kultúra jelrendszerei: 1. Természetes emberi nyelv Minden nyelv egy-egy önálló jelrendszer, csak és kizárólag az emberre jellemző. A társadalom fejlődésével együtt fejlődik, igazodik a társadalmi elvárásokhoz. Közösség alakítja ki magának a nyelvi jeleket. Az emberi beszéd a legközismertebb jelrendszer 2. Metakommunikációs jelek Metakommunikáció: az a nem verbális kommunikáció, mely a verbális kommunikációt kíséri. Nem önálló jelrendszer, nem választható el az emberi nyelvtől, de a kommunikációnak fontos kísérője, testbeszéd, pl.: arcjáték, kézmozdulat 3. Öltözködés és gasztronómia - praktikus funkció: elsődleges, kezdetektől meg van, történelmi koronként változik - kommunikatív funkció: pl. menyasszonyi ruha Az öltözködés is egy jel. Itt a különböző jellé az egyes ruhadarabok váltak Az öltözködés meghatározott szabály szerint történik. Régen különösen

jelentős volt a társadalmi osztályokban. A gasztronómia is lehet jelrendszer. Ételekhez jeleket, jelentéseket kapcsoltak A gasztronómia nyelve az egységnyi közlemény, egy étkezés. 4. Művészet és zene A művészet elkíséri az ember kultúráját. Manapság nem kapcsolódik a társadalom közvetlen fennmaradásához. A kapitalizmus megjelenése vízválasztó a művészetben Háttérbe szorulnak a vallási, hitvilági jelenségek. A kapitalizmusban áruvá válik a művészet. 5. Vallás és hitvilág Legősibb része a kultúrának. Emberré válással, a beszéd, a gondolkodás kialakulásával alakult ki. Minden vallás lényege: az emberek egy csoportjának közös hite v egy v több, az ember fölött álló és nála nagyobb erő létezésében, amely erők képesek az emberek sorsát befolyásolni v. döntően meghatározni vallás és hitvilág minden közösséghez kapcsolódik minden vallásban. 6. Ünnep Olyan egyezményesen kitűzött naptári időpontok,

amelyek alkalmat adtak kisebb-nagyobb csoportoknak a találkozásra. Az ünnep és a hitvilág szorosan összekapcsolódik Az ősi népek ünnepei mindig a természethez kapcsolódtak. Az egyéni és közösségi ünnepek ma már elválnak egymástól, régen együtt voltak. Jacobson kommunikációs modellje: Adó: az akitől az üzenet származik és a kódolást végzi Vevő: aki a jelrendszert ismeri és megfejti Közlemény: maga a szöveg valamilyen cél érdekében Kód: jelek, szimbólumok rendszere, mellyel információ továbbítható Csatorna: fizikailag észlelhető közeg. 2. Tétel A kultúra univerzális jelenségei, néhány példa bemutatása: hitvilág, vallás, ünnepek a múltban és napjainkban Vallás és hitvilág: A vallás a legősibb része a kultúrának. Kialakulása hosszú folyamat, az emberré válással, a beszéd, a gondolkodás kialakulásával alakult ki. A vallás és hitvilág évezredes, egyetemes Minden vallás lényege: az emberek egy

csoportjának közös hite egy v. több, az ember felett álló és nála nagyobb erő létezésében, amely erők képesek az ember sorsát befolyásolni v. döntően meghatározni. A vallás maga úgy alakul ki hogy v. a közösség alakítja ki magának v a vallás szervezi maga köré a közösséget. Mo-n a katolikus egyház évezredes tradíciókra tekinthet vissza A magyar állam alapításától kezdve évszázadokon át államfenntartó, kultúra teremtő és hagyományőrző szerepet tölt be. Mo-n a katolikus vallás az államvallás 1848-ig, utána a bevett felekezet jelleget kapta. A bevett felekezetet az állam anyagilag, erkölcsileg támogatta, ilyen a római katolikus, református, evangélikus, ortodox vallás. Az elismert felekezet előjogok és támogatás nélkül működhet, ilyen a baptista. Az el nem ismert felekezet törvényen kívüli, ilyenek a különböző szekták, pld. a nazarénusok Ünnep: Olyan egyezményesen kitűzött naptári időpontok, amelyek

alkalmat adtak kisebb-nagyobb csoportoknak a találkozásra. Az egyéni és közösségi ünnepek ma már elválnak egymástól, régebben együtt voltak. A kommunikáció maximuma az ünnep, ilyenkor a jelrendszer is másfajta információt hordoz, pld. az ünnepi ruhával, étellel A művészet is az ember felé kommunikál, pld. a zenével Az állam munkaszünettel ismeri el a közösség egésze számára fontosnak ítélt ünnepeket. 1918 előtt sokszínű ünnepi kultúra alakult ki. Monarchista: a királyi családhoz tartozó ünnepek Egyházi ünnepek: karácsony, húsvét, melyek családi ünnepekké váltak. A közgondolkodásban ünnep pld. márc 15, aug 20 Az ünnep 3 része: 1. Ünnepi tér, ünnepi idő: Az ünnep elválik a szokásos hétköznapi életfolyamatoktól, be kell határolni hol és mikor van az ünnep. Az ünnepi tér, ahol az ünnep történik A várakozás időszaka nagyon fontos, ez előzi meg az ünnepi időt. 2. Cselekvés: Az ünnep aktivitást

feltételez Adott közösségben valamiféle cselekmény nyilvánul meg, ez nem más, mint a szertartás rítusa. 3. Emberek ünnepei: I Közösségi: a) népi: legősibb, tradicionális, esztendő sorsfordulóihoz kapcsolódik b) hivatalos: --egyházi: pogányünnepek háttérbe szorítása, egyházi ünnep előtérbe állítása -- állami: politikai rendszerekhez kapcsolódik, nem tradicionális II. Egyéni: átmeneti rítusoknak nevezzük, egyik átmenetből a másikba ünnepelünk, pld. házasságkötés Évről-évre megünneplik, egyszeri, megismételhetetlen eseményhez kapcsolódik. 3. Tétel Az emberi kommunikáció jellemzői, történetének főbb állomásai. A tömegkommunikáció kialakulása, fejlődése, jellemzői. A társadalomban a legfontosabb dolog a kommunikáció. Az emberek kommunikálnak egymással. A társadalom fennmaradásához információcserére van szükség 1. Beszéd forradalma Ősünk artikulált hangon és nem verbális jelek segítségével

társalgott. A beszéd akkor kezdett kialakulni, amikor munkavégzés közben szerzett tapasztalatainak átadására az állati létből magunkkal hozott információs eszközök elégtelennek bizonyultak. 2. Írás forradalma Az ember hamar ráébredt emlékezetének rövidségére, s különböző jeleket, jelzéseket talált ki az információ rögzítésére: a) Képírás v. piktográfia: 5 ezer évvel ezelőtt Mezopotámiában, Kínában jelenik meg Az állati és ember rajzok leegyszerűsödtek, jelképesebbek lettek. Konkrét tárgyaknak valósághű rajzát alkalmazza a feljegyzésre méltó események rögzítésére. b) Fogalomírás v. ideográfia: ie IV-III évezredben jelent meg Egyiptomban, Kínába, kb 50 ezer jel szerepelt benne. A jelek közt már szimbolikus értelmű ábrák is megjelentek c) Szótagírás: i.e II-I évezredben a mükénéi kultúrában jelent meg A hosszabb szavakat egytagú szavak egymás mellé írásával jelölték. d) Hangjelölő írás:

hangokat jelöl, melyekből a mondat összeáll. A legegyszerűbb írásfajta, nem kell minden szóra jelet kitalálni. Az első betűírás a protosénai írás ie 1500 körül jelent meg, majd a föníciai írás, görög, arab írás. 3. Könyvnyomtatás A kínaiak találták fel, de Gutenbergtől, az európai könyvnyomtatás feltalálójától tanulta meg az emberiség az összerakható és szétszerelhető betűk használatát. A könyvnyomtatás feltalálása kiteljesítette az írás forradalmát. Az írás eleinte szűk réteg sajátossága volt, a könyvnyomtatás pedig drága. A 19 sz-i papírgyártás, fejlődésének tökéletesítése, a cellulóz használata, a gőzgép, a dinamó megjelenése forradalmasította a könyvnyomtatást. Később megjelent a betűöntő szerkezet, majd az automata szedőgépek. A 20 sz-ban pedig a fényszedés, számítógépek alkalmazása és az elektromos szövegfeldolgozás terjed el. 4. Tömegkommunikáció A hírek távközlésére már

az ősember felhasználta a rendelkezésére álló 2 természetes csatornát, a fényt és a hangot, az ókorban hírközlő hálózatokat építettek ki a fény és a hangjelek továbbítására, a középkorban pedig postaszolgálatot szerveztek. Az elektromos áram feltalálása volt a kezdet. 1834-ben Morse elkészíti az első távírót Vezetékkel hálózták be a kontinenset. 1876-ban Bell feltalálta a távbeszélő készüléket Fleming elektroncsövével 1904-ben megjelent a rádió technika, és 1920-ban Amerikában megjelent az első műsorsugárzó rádióállomás. A TV is ekkor kezd el fejlődni Az elektromosság, a távíró és a fényképezés hívta elő. Németo-ban 1928-ban, USA-ban 1930ban, Mo-n 1957-ben indul el a televíziózás A 2 világháború a számítógép elterjedéséhez vezet. A kommunikáció új minőséggel gyarapodik, az ember-ember párbeszéd mellett megjelenik az ember-gép párbeszéd. Modernizálódik az információcsere, az eszközei, az

információrögzítés. 4. Tétel A művészeti kommunikáció. A kommunikáció és a művészetek Az alkotás és a befogadás folyamata. A műalkotás, mint nyitott élmény. Az emberi társadalom a kommunikációra épül, megőrzi és tárolja az információkat ( könyv, film ). A művészeti kommunikáció elkíséri az ember kultúráját, pluszt jelent az ember számára. A művészet a valóság sajátos formában való visszatükrözése Manapság nem kapcsolódik a társadalom közvetlen fennmaradásához. A művészet együtt tükrözi a természetet és a társadalmat, a környezetet és a benne tevékenykedő embert. Mindezek metszete, amin keresztül a művészet a valóságot tükrözi: az emberi magatartás. A művészet funkciója a magatartásformák átélésében a katarzis, élményben részesülünk. A műalkotást nem csak szemléljük, hanem át is éljük. A művészeti kommunikáció 2 nagy korszaka: 1. Prekapitalizmus ( kapitalizmus előtti ) korszak

A művészet a mindennapokhoz tartozott, a képzőművészeti alkotások konkréttársadalmi funkcióval jöttek létre. 2. Kapitalizmus utáni korszak Vízválasztó a művészetben. Háttérbe szorulnak a vallási, hitvilági jelenségek, áruvá válik a művészet, elveszítik korábbi társadalmi funkciójukat. Önállóvá válik, kivéve az építő- és színház művészetet, ami eredetileg is funkcióval jött létre. A Jacobson kommunikációs modell a művészeti kommunikációnál is alkalmazható: művész ADÓ - alkotás KÓDOLÁS - műalkotás ÜZENET - befogadás DEKÓDOLÁS - befogadó VEVŐ Az adó v. művész az adott jelrendszerével kódolja a saját mondanivalóját, ez a műalkotás v üzenet eljut a befogadóhoz v. vevőhöz Ez az egyirányú kommunikáció Amikor a befogadó v. vevő visszaválaszol, az már a visszacsatolás Így a kommunikáció szimmetrikus A művészeti kommunikáció mindig egy késleltetett kommunikáció. Gyakran több száz év

is eltelik, mikorra a műalkotás v. üzenet eljut a befogadóhoz v vevőhöz Az információ mindig valamilyen közleményként jut el egyik embertől a másikig. A művészeti kommunikáció legfontosabb vonásai: 1. Teljesség: A művészet mindig a való világ képét kívánja nyújtani. Felmutatja a század önnön arculatát. A részletben is az egészet kell ábrázolnia az ember szempontjából 2. Arány: Forma: az a viszony, amelyben a tartalom részei egymással arányban vannak 3. Egység: A művészet katartikus hatása a dolgok közötti rejtett üzenet felismerése A műalkotás, mint nyitott élmény: A jelentéstulajdonítás két szinten folyik: 1. A műbe be van kódolva, hogy mit válaszoljon az olvasó-néző A befogadó nem önkényesen értelmez, követnie kell a mű parancsát. 2. Egyedi befogadói aktivitás jut szerephez A mű megértése az „én” értelmezés és „világ” értelmezés segítségével történik. 5. Tétel Az életmód

történelmi változásai Mo.-n a társadalmi rétegződés tükrében. Életmód, életstílus csoportok Életmód: Az, ahogyan élünk, mit teszünk, mit cselekszünk. Szükséglet kielégítés érdekében végzett tevékenységek rendszere. Amit csinálunk azért tesszük, hogy kielégítsük szükségleteinket Hogy a szükségleti hierarchia csúcsán mi van, az attól függ, hogy milyen az ember értékrendje. Elmélete: az életmód alapján is differenciálódik a társadalom. Az életmód az elsődleges, ez határozza meg a rétegződést. Először Amerikában jelenik meg, majd nálunk is, pld a jappy: pénzügyi szférában dolgozó menedzser. Azzal különböztetik meg magukat másoktól, ahogyan élnek, öltözködnek. Az életmód vizsgálati módszerei sokrétűek. Legelterjedtebb az időmérleg vizsgálat, mely Szalai Sándor nevéhez fűződik, melyet a 70-es években vezetett be itthon. Lényege, hogy 1200 főt kiválasztanak, naplót vezetnek a megelőző napról v.

hétről, hogy a nap különböző szakaszaiban milyen tevékenységet végeztek, hol tartózkodtak, kivel voltak együtt. Ennek alapján össze lehet állítani a nap 24 órájának időbeosztását, időmérlegét A magyar társadalom életmódja sok hasonlóságot mutat a NY. - Európaihoz, másrészt vannak különleges sajátosságai, melyek Mo. gazdasági és társadalmi viszonyaival függnek össze A főmunkaidőben töltött idő és a munkahelyre való eljutás magasabb, mint a NY. – Európai országokban, magasabb a háztartási munkával végzett idő a nőknél és az egyéb munkával ( második gazdaság ) töltött idő is sajnos magasabb. Életstílus: Az életstílus szabadabban választható. Szabadidőhöz kapcsolódik, melynek eltöltése különböző, hogy mit választunk. Életvilág: mindennapi élet azon elemei, amelyek mindennap körülvesznek bennünket, pld. hol élünk, városban v. falun Életvitel: Max Weberhez fűződik. Életstílushoz hasonlít, de

annál árnyaltabb fogalom Habitus: ízlésvilágot jelent. Hogy milyen az ízlésünk, az is jellemzi az életvitelünket Utasi Ágnes végzett vizsgálatokat, és 9 dimenziót vizsgált: Háztartási-fogyasztási szokások,-- lakberendezés,-- lakáskultúra,-- tárgyi környezet,-szokások,-- második gazdaságban való részvétel,-- intellektuális tevékenység,-- rekreáció,-emberi kapcsolatok. Csoportokat különböztet meg: Elit életstílus csoport: hogy lehet bejutni az elitbe, pénzzel v. politikai tőkével,-- intellektuális szükséglettel bírók csoportjai: domináns az önképzés és művelődés,-- felső minta életkövető stílus: mindig az előtte való réteget követi,-- család orientált csoport: gyermek központúság,-tárgy orientált életstílus: kiemelkedő érték a lakás a maga berendezéseivel, tárgyaival,-kapcsolat gazdag életstílus: intenzív kapcsolatot tartanak fent családon kívül,-- kapcsolat szegény életstílus: semmiféle

kapcsolattal nem rendelkezik,-- második gazdasággal kompenzáló életstílus: több helyen dolgoznak,-- robotoló életstílus: sokat dolgoznak és kevesebbet fogyasztanak,-- elesett életstílus: értékrendjük labilis. 6. Tétel A társadalmi rétegződés. A magyar társd szerkezetének alakulása 1867-től napjainkig. 1867 után Mo.-n megkezdődik a gazdasági és társadalmi élet átalakulása Létrejön az osztrák-magyar monarchia közös uralkodóval. Kettősség alakul ki a társadalomban: a feudalizmus és a kapitalizmus egymás mellettisége, mely egy időben és egyszerre van jelen 1945-ig. A két világháború között az ország lakosságának fele mezőgazdaságból él, alacsony a középréteg aránya, nagyok a jövedelem különbségek. Az 1945-ös földosztással eltűnik a nagybirtok, megszűnik a kettős társadalmi szerkezet. Erőltetett iparosítás megy végbe, a fizikai munkások aránya az iparban megnövekszik, megindul a mezőgazdaságból az

iparba vándorlás. Az 1950-es években az életszínvonal esik, rosszak a megélhetési lehetőségek, elszegényedik a társadalom, kilátástalanság a jellemző. A 60-as években lerakják a szocializmus alapköveit, mindenki egyforma lesz, lesz egy egységes munkásosztály. Marx osztályelmélete: a tulajdonosokat (tőkések) és a tulajdon nélkülieket (munkások) osztotta csoportba. A rétegződés alapja a foglakozás, a szakképzettség és a munkamegosztásban elfoglalt hely. A réteg több dimenzió alapján megkülönböztetett társadalmi csoport. Minél több kritériumot használunk, minél több dimenziót veszünk figyelembe, annál kisebb csoportra oszlik a társadalom. Max Weber több tényezőt vett figyelembe: a termelőeszközhöz való viszonyt, megkülönbözteti az embereket a hatalomhoz való viszony és a megbecsülés. 1968-ban Ferge Zsuzsa töréspontot jelent. Kijelenti, hogy a magyar társadalomban a munkásosztály nem egységes. Bevezetik az

gazdasági mechanizmust, enyhe gazdasági fellendülés tapasztalható, emelkedik az életszínvonal. Az 1970-es évek végén Kolosi Tamás és Halasi Tibor kijelentették, hogy további rétegek jelennek meg: • a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között jelentős különbségek vannak, a magyar értelmiség nem alkot egységes tömböt • az értelmiség és az irodai réteg között kialakul az ún. betanított értelmiségi csoport • a szakmunkások között is vannak különbségek • a mezőgazdaságban dolgozók is differenciáltabbak. 1981-82-ben Kolosi Tamás a rétegződés adatfelvétel alapján eltérő státuszcsoport modellt alkotott. 15ezer fős felmérést végzett, vizsgálta a lakosság hovatartozását: a fogyasztás, -életmód,-érdek érvényesítés,-lakás, lakókörnyezet,-anyagi színvonal,-munkamegosztásban elfoglalt hely szerint. Megnézték, hogy adott egyének és csoportok több dimenzióban mennyire hasonlítanak egymáshoz. A

vizsgálatok megállapították, hogy a középosztály hiányzik. Az 1980-as évek vége felé kettészakad a magyar társadalom, a jövedelem szerint leszakadók aránya nagyobb lesz, az elit kevesebb. Az 1990-es évek politikai rendszerváltozásával a magyar társadalmi szerkezet változásának folyamata nagymértékben felgyorsul: gyors ütembe nő az önállóak száma, viszont a munkanélküliség a magyar társadalom jelentékeny részének helyzetét lényegesen rontotta a társadalmi szerkezetben. 7. Tétel Az értelmiség társadalmi szerepe, pozíciójának és szerkezetének alakulása a reformkortól napjainkig. Az értelmiség fogalma, társadalmi szerepe sokat változott a történelem során. A modern értelmiség kialakulása a polgárosodáshoz kapcsolódik. Az értelmiségnek fontos szerepe volt a polgári társadalom fejlődésében. A piac és a kereslet-kínálat határozza meg az értelmiségi réteget, a tudását és a szakértelmét áruba bocsátja. A

nemesség vállal fel értelmiségi szerepeket. Kettősség alakul ki: történelmi értelmiség: jogi, katonai pálya, és a polgári értelmiség: orvosi, tanári, mérnöki, művészi pálya. Az 1920-as évekig fontos szerepe volt a zsidó közösségnek az iparban és a modern polgári kultúra kialakításában. A polgári értelmiség nagy része izraelita vallású A polgárok számát gyarapították az értelmiségi foglalkozásokban. 1938-ban megszületik az I. és II zsidótörvény, amely bizonyos foglalkozásoknál, közéleti és gazdasági térfoglalásoknál korlátozza a zsidók számát. 1939-ben a III. zsidótörvény tovább csökkenti a zsidó értelmiség számát 1945 után az értelmiség egy része fizikailag megsemmisül: a zsidósság és a nemesség külföldre menekül. Akik Mo-n maradnak, ellehetetlenülnek Megszűnik a földbirtok, az úri középosztály és a polgári értelmiség. A Magyar Kommunista Párt a kulturális forradalom értelmében új

értelmiség kialakítását tűzte ki célul. Kialakul az új demokratikus értelmiség: kiemelnek munkás és paraszt kádereket, belőlük csinálnak értelmiséget. Népi kollégium mozgalmak alakulnak ki Az 1950-es években a politikai hatalom kisajátítja a tudományos és szellemi életet. Az értelmiség elit volt eddig, a hatalom azonban ellehetetleníti őket. Egyrészről kell neki, de viszont fél is az értelmiségtől, így kettősség alakul ki a hatalom és az értelmiség között. A hatalomnak egyrészt szüksége van az értelmiségre, mert hatalmát az értelmiséggel tudja legitimálni, másrészről viszont tart tőle, így tudását féken tartja, korlátozza és csak az állami ideológiát szolgálhatja. Többségük hisz a társadalmi rendszerben, a szocializmusban. Reformmozgalmak indulnak el Nem a szocializmus ellen, hanem annak megjavításáért. Az 1956-os forradalom előkészítésében az értelmiségnek nagy szerepe volt. A forradalom után az

értelmiség elleni megtorlások következnek, a Kádár féle konszolidáció idején pedig a forradalmi erők fizikai megsemmisítése. Az értelmiség egy része elhagyja az országot. Kialakul az: • ellenzéki értelmiség: akik nem hagyják el az országot • technokrata értelmiség: szakképzettek, de csak a munkájukkal foglalkoznak, apolitikusok • párthoz tartozó értelmiség: ők a politikai rendszer kiszolgálói. Amikor megerősödik a Kádár rendszer, megkezdődik az értelmiség rehabilitációja és visszacsalogatásuk a hatalom mellé. Kádár jelszava: „Élni és élni hagyni” 8. Tétel A társadalmi mobilitás. A társadalmi mobilitás és az urbanizációs ciklus megjelenése 1867 után Mo.-n Az urbanizációs ciklus szakaszainak hatása a hazai mobilitásra. Társadalmi mobilitás: Az a jelenség, ha az egyén v. a család társadalmi helyzete megváltozik, pl parasztból munkás, v. munkásból értelmiség lesz Lehet: • nemzedékek közötti

mobilitás: valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg • nemzedéken belüli mobilitás: valaki foglalkozása révén lép át egy másik társadalmi helyzetbe • házassági mobilitás: házasságkötésével lép át egy másik társadalmi helyzetbe. Az urbanizációs ciklus szakaszai: Enyedi György fogalmazza meg. A ciklusok lezajlása függ az öröklött településhálózattól, az adott terület társadalmi rendszerétől. A szakaszok időben és térben nem mindig válnak el, párhuzamosan is futhatnak. Akkor van egyensúlyban egy településhálózat, ha a népesség eloszlása követi a termelőerők eloszlását. 1. Koncentráció v városrobbanás Az ipari forradalommal kezdődik, a népesség tömegesen áramlik qa városokba. Mo.-n megkésve ment végbe a koncentráció, a városrobbanás Az 1860-as években a fővárosra koncentrálódik. Nem fejlődtek sem a mező, sem a bányavárosok A fővárosban fejlődik az infrastruktúra, modern

nagyvárossá vált. A fejlődő országokban az 1970-es évektől folyik: és falusi válságot eredményez. Közép- és kisváros hálózat alakul ki 2. Relatív dekoncentráció A városnövekedés üteme csökken. Nagyvárosok népessége a belvárosokban csökken, elővárosokban nő a lakosság száma. Kibővült a kisvárosok köre 3. Dekoncentráció Megáll a városi népesség növekedése, megindul egyfajta áramlás a falvakba. Nem nő a városi népesség száma, megnő az ingázók száma a települések között. 4. Újabb koncentráció Az 1980-as évektől lassabb ütemű a városiasodás: • életmódon bekövetkezett változás miatt • időhiány miatt • költségtényezők miatt. Az ipar a falvakba is kitelepült. 9. Tétel Egyesületek, egyletek Mo.-n 1867-től napjainkig Egyesület létrehozása, jogi feltételei. Az egyesülési jog elősegíti a különböző egyesületek létrehozását. A Kiegyezés korában nincs törvénybe foglalva az

egyesülési törvény, a belügyminiszter engedélyezte egyenként az egyesületeket. A két világháború között megélénkül az egyesületi élet, bajtársi egyletek, vallási alapon létrejött egyletek alakulnak. 1945 után megszűnnek az egyesületek, egyletek A helyi hatalom felülvizsgálja őket, és 1950-re fokozatosan megszűnnek, és 1990 után megteremtődnek megalakulásuk jogi feltételei. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II törvény: Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre v. azok tevékenységében részt vegyen. • • • • • • • • • Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti társadalmi szervezetet hozhatnak

létre és működtethetnek. Az egyesülési jog gyakorlása során nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseletei szerveit megválassza. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak

bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre Nem minősül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, v. nincs nyilvántartott tagsága v. e törvényben meghatározott szervezete Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételekhez köt v. szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. 10. Tétel A polgári szabadságjogok és a kultúra fejlődésének összefüggései Mo.-n Alapvető állampolgári jogok és kötelességek a mai Mo-n 1. Az élethez és az emberi

méltósághoz való jog Minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz. 2. A szabadsághoz és a személyes biztonsághoz való jog Szabadságtól megfosztani valakit csak törvényben meghatározott okból és törvényes eljárás alapján szabad. 3. A szabad mozgás, a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga Lakóhelyen, az országon belül való szabad költözködés, az ország elhagyásához való jog. 4. Egyesülési jog 1989. évi II törvény: Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Közt. elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre v. azok tevékenységében részt vegyen 5. Gyülekezési jog 1983. évi III törvény: Békés összejövetelek, felvonulások, tüntetések szervezhetők, ahol szabadon kinyilvánítható a vélemény. 3 nappal előtte a

rendőrséghez írásban be kell nyújtani. Tartalma: helye, útvonala, időpontja, várható befejezése, szervezők és résztvevők száma, szervező neve és lakcíme. Tüntetésre fegyvert nem lehet vinni 6. Sztrájkjog 1989. évi VII törvény: A sztrájkban részvétel önkéntes Sztrájk kezdeményezhető, ha az egyeztetés nem jött létre és 7 napon belül nem volt eredményes. Egyeztetés ideje alatt 2 órás figyelmeztető sztrájk tartható. A sztrájk munkaviszonynak számít, de bér nem jár érte. 7. Sajtószabadság Tilos az előzetes cenzúra, a sajtótermékeket terjeszteni, korlátozni csak törvény alapján lehet. 8. Jog a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához Egyenlő munkáért mindenkinek egyenlő bérhez van joga és olyan jövedelemhez, mely megfelel végzett munkája mennyiségének, minőségének. 9. Pihenéshez, szabadidőhöz, rendszeres fizetett szabadsághoz való jog Ezen jogokat a Munka Törvénykönyve, a

közalkalmazotti törvény és a köztisztviselői törvény biztosítja a napi 8 órás munkaidő meghatározásával, munkaközi szünettel, heti pihenőnappal, munkaszüneti nappal, fizetett munkaszüneti napokkal és évi fizetett szabadsággal. 10. Szociális biztonsághoz való jog Az állampolgárok öregség, betegség, rokkantság esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. 11. Mo-n élő magyar állampolgárok védelme Állampolgárságától önkényesen nem lehet senkit megfosztani, az országból kiutasítani. Külföldön is élvezi a Magyar Közt. védelmét, követségek, konzulátusok védelmét 12. Művelődéshez való jog Mo.-n az alapfokú oktatás minden állampolgár számára ingyenes A művelődési jog gyakorlását az állam különböző módon segíti, pl. ösztöndíjjal 13. A gyermek joga a családra, a védelemre, a gondoskodásra A kisgyermek alapvető joga, hogy saját családi környezetben nevelkedhessen. Mindent el kell

követni, hogy ne kelljen onnan kiszakítani. 14. Nemzeti és etnikai kisebbség védelme A köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezők. Helyi és országos önkormányzatot hozhatnak létre. 15. Férfiak és nők egyenjogúsága, a nők és a fiatalok védelme A férfiak és a nők egyenjogúak minden polgári, politikai, szociális és kulturális jog tekintetében. A nők és a fiatalok védelmét a munkajog szabályai biztosítják Tilos a nőket nehéz fizikai munkára alkalmazni, a 18 év alatti fiatalkorúakat pedig éjszakai munkára. 16. A választás és a választhatóság joga Minden nagykorú állampolgár joga, hogy részt vegyen az országgyűlési, helyi képviselő testületek választásában, és választható is, valamint országos és hely népszavazásban joga, hogy részt vegyen. 17. Menedékjog Azok a külföldi állampolgárok, akiket hazájukban faji, vallási, nemzeti, nyelvi v. politikai okból üldöznek,

védelmet nyújtunk, más államnak nem lehet kiadni őket és kedvezményes alapon állampolgárságot kaphatnak. 18. A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog Jó hírnevet nem lehet sérteni valótlan tény állításával, híreszteléssel. Magántulajdonában az egyén másoktól távol, de biztonságban érezheti magát. Magánlakásba csak az ott lakó engedélyével lehet bemenni. A magántitok védelménél az érintett hozzájárulásával válhat ismertté mindenfajta közlés, telefonbeszélgetés, levél. Az állampolgárokról különböző szervezeteknél, hatóságoknál adatok találhatók. Lényeges, hogy ezek ne jussanak illetéktelenek kezébe. Állampolgári kötelességek: 1. A haza védelme Békeidőben a férfiaknak jelent honvédelmi kötelezettséget, amely lehet fegyveres v. polgári szolgálat. 2. Közteherviselés Az állampolgárok vagyoni és jövedelmi viszonyuk arányában

adót fizetnek, amellyel hozzájárulnak az államháztartás költségeihez, ezzel az állam működőképességének fenntartásához. 3. A kiskorú gyermek taníttatásának kötelezettsége a szülő, a gondviselő feladata A tankötelezettség 6-16 éves korig tart, teljesíthető iskolába járással v. magántanulóként A szülő gyermeke képességeinek, érdeklődésének, vallási hovatartozásának megfelelően választhat iskolát. 11. Tétel A törvényhozás folyamata. Példák a kultúrpolitikai törvénykezés történetéből. A jogalkotás a jogrendszer fejlesztésének alapvető módszere. Jogalkotó szervek: • Országgyűlés: legfelsőbb államhatalmi és népképviseletei szerv, alkotmányt és törvényeket alkot • Kormány: rendeleteket bocsát ki, határozatokat hoz • Miniszterelnök és miniszterek: rendeleteket bocsátanak ki, határozatokat, utasításokat hoznak • Önkormányzatok: rendeleteket alkotnak. A törvényhozás folyamata: 1. A

törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg Az általuk elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek, aki aláírja és 15 napon belül – az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére 5 napon belül – gondoskodik annak kihirdetéséről a Magyar Közlönyben. 2. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel v annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt, észrevételeinek közléseivel megfontolás végett visszaküldi az Országgyűlésnek. 3. Az Országgyűlés köteles a törvényt újra megtárgyalni és elfogadásáról határozni Az ismételten megtárgyalt törvényt a köztársasági elnök maga köteles aláírni és 5 napon belül kihirdetni. 4. Ha a köztársasági elnök a törvény valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, azt aláírás előtt 15 napon belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak. 5. Abban az esetben, ha az

alkotmányellenesség megállapítható, a köztársasági elnök a törvényt visszaküldi az Országgyűlésnek, egyébként köteles aláírni és 5 napon belül kihirdetni a Magyar Köztársaságban. 6. A törvények közül kiemelkedő a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1989 évi XXXI törvény, módosítása az 1990. évi XVI és XXIX törvény 7. Az Alkotmány alaptörvény, minden az Alkotmányból kell, hogy eredjen A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A többpárt rendszer a jellemzője, a pártok szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Példák a kultúrpolitikai törvénykezésre: 1. 1868 évi XXXVIII tv: Eötvös József Népoktatási törvénye az általános és kötelező népoktatásról 6-12 éves korig 2. 1907 évi XXVIII tv: Apponyi Albert Elemi népiskolai törvénye: 4 év alatt kötelesek a nemzetiségi iskolák tanítói elsajátítani a magyar nyelvet. 3. 1926 évi VII tc Klebelsberg K A mezőgazdasági népesség érdekeit

szolgáló népiskolák létesítéséről. 12. Tétel Oktatáspolitika, iskolarendszerek. A hazai oktatáspolitika történeti változásai, társadalmi háttere. A Kiegyezés után megkezdődik a gazdasági és társadalmi élet átalakulása Mo.-n A polgári állam érdeke a polgári oktatásügy megszervezése. Az urbanizáció is azt követeli, hogy a lakosság magasabb színvonalú legyen. Báró Eötvös József Az 1978. évi XXXVIII tc, A népoktatási törvény fűződik a nevéhez Bevezeti a népoktatásban 6-12 éves korig a kötelező tankötelezettséget. Nem ingyenes a népoktatás, csak szegénységi bizonyítvány ellenében. Egységes tananyagot, tankönyveket vezet be Iskola felszerelést, szemléltető csomagot dolgozott ki. Létrehozta a Tankönyv Bizottságot A tanítói állást képesítéshez kötötte. A kötelező népoktatás mellett a tanítóképzést is reformálta, tanítóképezdéket állított fel. E törvény hatására nő az iskolába járók

száma, csökken az analfabétizmus. Trefort Ágoston A középfokú oktatást 1883-ban alakította ki. Középiskolai reformokkal egységesítette a tananyagot, egységes tankönyveket vezetett be. A lányok középiskolai oktatásáról is gondoskodott, erre 1895-ben került sor, mikor miniszteri engedéllyel egyetemi karra is beiratkozhattak a lányok. A főiskolai oktatás is a nevéhez fűződik, a polgári tanári képzés 1873-ban polgári iskolai tanár (Pedagógium) és tanárnő (Erzsébet Női Iskola) képzés indul. Később összevonják és Szegedre kerül. Apponyi Albert 1907-08-ban születtek az Elemi népiskolai törvények, mellyel lezárta az eötvösi feladatokat. Az elemi népoktatást ingyenessé tette. Szabályozta és rendszerezte a tanítók jogviszonyait: a fizetést és a nyugdíjat. Iskolaszékeket állított fel Minden elemi iskolában bevezetik a magyar nyelv kötelező tanítását. A népoktatás nyelve az anyanyelv, heti 2 órában tanulni kell a magyar

nyelvet. Klebelsberg Kuno 1925-ben megkezdődik modernizációja, melynek feladata az analfabétizmus megszüntetése és a kultúrálisan elmaradt területek, főleg a tanyák felzárkóztatása. A leghátrányosabb terület az Alföld, el kell látni kultúrával.1926-ban a lányok középiskolai reformja az emancipáció jegyében született, hogy a lányok u.olyan joggal és feltételekkel vehetnek részt az oktatásban, mint a fiúk. A legkorszerűbb reformpedagógia elveit érvényesítette Nemzetiségi tannyelvű iskolákat hozott létre a nemzetiségi területeken. 1927-ben születik meg a Polgári Iskolákról szóló törvény: az 5 ezernél nagyobb lélekszámú területeken polgári iskolákat kell létesíteni. Egységesítette a tanárképzést, összekapcsolta az egyetemi képzéssel és Szegedre helyezte az így létesített intézményt. 1937-ben tantervet adott ki a 7-8 osztályosok számára Decentralizáció elve: a Bp. centrikusságot kívánta megszüntetni és a

vidéki nagyvárosok szellemi egyenjogúságát megvalósítani. Egyetemi gondolat: a vidéki nagyvárosokban egyetemeket kell létrehozni, amelyek segítik a kulturális és gazdasági felzárkózást. Alföldi gondolat: Mo. leghátrányosabb területe az Alföld, melyet el kell látni kultúrával, a tanyavilágot iskolával, népiskolával. Komplexitás elve: meghatározta az adott iskola helyét a társd.-ban, iskolaépítési akciók az iskolahálózat kiépítéséhez, tananyag és követelményrendszer modernizációja. Hóman Bálint Visszavonja Klebelsberg 1924-es fiú középiskolai törvény hatályát, mely szerint reálgimnáziumba mehetnek, modern európai nyelveket tanulhatnak. A lány középiskolai reformot nem vonta vissza. 1934-től egységes a középiskolai oktatás A humán gimnáziumokat visszaállította a természettudomány háttérbe szorult. Érettségi vizsga reformja: érettségi bizottság ad véleményt, ki vehet részt a felsőoktatásban. Tandíj

reform: a középiskolai tandíjat felemelte, így a szegényebbek nem tudtak tanulni. Be akarta záratni a vidéki egyetemeket, de ez tüntetéseket váltott ki, így csak néhány tanszéket vont össze. 1934-ben a Természettudományi Egyetemet összevonta a Műszaki, a Közgazdasági, az Állatorvosi és a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolával. Egy intézmény lett József Nádor Műszaki és Gazdasági Egyetem néven. Oktatás militarizálása: Levente intézmény bevezetése 1939-től. Testnevelés órák számát felemelte, középpontba került a testnevelés. Bevezeti az osztályfőnöki órát a hazafias nevelés miatt. Ortutay Gyula Hóman Bálint oktatási törvényét a 8 osztályos elemi népoktatás bevezetéséről nem tudták bevezetni a háború miatt. 1946-ban az egyház 2777 elemi iskolát, 80 polgári iskolát, 48 gimnáziumot, óvónőképzőket, tanítóképzőket tartott fenn. 1947-től megkezdődött a Kommunista Párt befolyása Elkezdődött az

egyházi iskolák állami tulajdonba vétele. Az államosítás egyik napról a másikra, átmenet nélkül történt. Az új pedagógiai rendszerben sok minden megváltozott A pártvezetők életútját mutatták be szinte minden tantárgyban, példaként szerepeltetve. Az oktatás fontos része volt az ideológiai nevelésnek. Révay József Az 1950-es években Sztálin határozza meg a kultúrát, ezt veszi át Révay. A munka, a művészetek frontján a szovjet minta a meghatározó. A kultúra és a tudás színvonala visszaesik. 1961-től a tankötelezettség 16 éves korig tart 1972-ben az MSZMP oktatáspolitikai határozata, mely oktatási törvény az MSZMP irányelvei alapján. 13. Tétel A kultúrpolitika és a kultúra intézményesülése: a közösségi művelődés színtereinek kialakulása és fejlődése hazánkban. A dualizmus idején a közösségi művelődésnek két fajtája tapasztalható: 1. az intézményesített forma 2. az egyesületek, amelyek

társadalmi önszerveződések v egyháziak Bp. területén 1862-ben 90, 1914-ben 1000 felett, 1930-ban 2000 felett van az egyesületek száma, melyek sport, tudományos, jótékonysági és közművelődési jellegűek. 1827-től létrejönnek a kaszinók, melyeket Széchenyi angol klubok mintájára hozott létre. A politikai hovatartozás intézménye volt, a nemesség elkülönülésének helye. 1871-ben épül Bpen a Nemzeti Kaszinó, ahol a szórakozás mellett politikai élet is folyt A polgárság 1883-ban saját kaszinót alapít, a Lipótvárosi Kaszinót. Olvasó polgári körök, munkásegyletek jönnek létre Bp.-en és a vidéki nagyvárosokban: • Ipartestületek: a helyi kisiparosság részére • Gazdakörök: a földdel rendelkező parasztság részére • Legényegyletek, tanyasi-falusi olvasókörök: a parasztság részére. 1892-ben megalakul a Bp.-i Országos Központi Katolikus Kör, amely a vidéki katolikus köröket fogja össze. Az állam kis részben

vesz részt a közösségi művelődés terén: • 1908 – Közművelődési Ház a nagyvárosokban • 1909 – Sopronban, Szombathelyen Közművelődési Ház • 1911 – Marosvásárhelyi Kultúrpalota. A két világháború között a művelődés színterei u.azok az intézmények voltak, mint a dualizmusban. Míg a dualizmusban szabadon működtek, addig az 1930-as évektől szigorú állami irányítás alatt. Felerősödnek az egyház által létesített szervezetek, intézmények Katolikus körök alakulnak, létrejön a Szent István Társulat, a KALOT és a KALÁSZ, hogy katolikus szellemben nevelkedjen a mezőgazdasági népesség. Létrejön az Országos Faluszövetség: a parasztság kulturális, egészségügyi problémáira. 1932-ben több, mint 14 ezer szervezet, egyesület volt az országban, taglétszámuk megközelítette a 3 milliót. Az 1940-es évek végén megszüntetik az egyleteket felülvizsgálatok után. 1947-48-ra a pártok kulturális tevékenysége

megszűnik. A sokszínűséget felváltja az uniformalizált kultúrterem, ahol szem előtt van mindenki. Központi ideológia által meghatározott események történhettek. Megindulnak a művelődési ház építések, korábbi székházak felújítása, kultúrotthon felirattal kultúrházak. Az 1960-as években elindul a klub mozgalom. 1974-ben a „Közművelődés helyzete és feladata” címmel párt dokumentum születik, mely meghatározza a művelődési házak feladatát, típusait: • Művelődési Központ: városi, megyei jellegű • Művelődési Ház: lakóhelyen épült, kulturális kínálattal foglalkozott • Klub, könyvtár: kisebb kerületekben, falvakban épült, helyi könyvtárral együtt. 14. Tétel A kultúra intézményrendszerének kialakulása és fejlődése Mo.-n a polgári korszaktól (Közgyűjtemények, tudományos és művészeti intézmények). Az 1802-ben Széchenyi által alapított Nemzeti Múzeumban 3 nagy könyvtár volt: 1. egyetemi

könyvtár 2. akadémiai könyvtár 3. a Nemzeti Múzeum könyvtára A szakkönyvtárak hiányoztak, főleg magán főúri könyvtárak és gyűjtemények voltak. 1840 körül a kultusztárca felügyelete alá kerülnek a közgyűjtemények. A Kiegyezés után kezdenek kialakulni az intézményrendszerek, múzeumok, könyvtárak. 1907-ig 28 új múzeum alakult meg a Magyar Történeti Társulat működésével. 1867-ben Eötvös szerette volna elérni a könyvtárügy területén az egyesítést, majd 1874-ben Trefort Ágostonnak sikerült elérnie, hogy királyi leirat gondoskodjon a könyvtárak egyesítéséről. Az 1870-es években kezdik rendezni a múzeumi könyvtár állományát, melyben volt levéltári részleg, nyomtatvány osztály, kézirattár és hírlap osztály. 1865-ben épül fel a Magyar Tudományos Akadémia, ekkor költözik ide az Akadémiai könyvtár 70 ezer kötet könyvvel. Az Egyetemi könyvtár 1875-ben új helyen 520 ezer könyvvel rendelkezett, mely a

legnagyobb és legrendezettebb könyvtár volt. 1902-ben létrejön a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, mely 1905-ben nyílt meg a közönség számára, angolszász minta szerinti kölcsönkönyvtárként. A milleneumra múzeumrendezési hullám jön létre, kiépül az Országos Múzeumhálózat: • 1906-ban a képtári osztályból létrejön a Szépművészeti Múzeum • 1896-ban az iparművészeti gyűjteményből az Iparművészeti Múzeum • 1872-ben a néprajzi gyűjteményből a Néprajzi Múzeum. Új múzeumok alakulnak: a Közlekedési Múzeum és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A színházi élet fellendült. 1837-ben alapítják a Pesti Magyar Színházat, amely 1840-ben állami lesz és Nemzeti Színház néven működik tovább. 1883-ban mutatják be Az ember tragédiáját nagy közönség sikerrel. Külföldi tőkések igényeire 1871-ben új Operaház épül Ybl Miklós tervei szerint, ezután a Nemzeti Színházban megszűnnek az opera előadások. Létre jön

a Vígszínház, a Népszínház, ahol operettet, népszínműveket játszanak. Beindul a nagyvárosi szórakoztatóipar, az Orfeum A két világháború között megjelenik a szabadtéri színjátszás, a Szegedi Szabadtéri Játékok 1931-től, a margitszigeti 1938-tól. A zenei élet is kibontakozik: felépül a Pesti Vigadó és a Zeneakadémia. 1911-ben a Városi Színház (mai Erkel Színház), ahol olcsóbb belépő mellett operettek, zenés játékok, operai előadások kerültek bemutatásra. Új, modern kutatóintézetek és tudományos intézmények létrehozása Klebelsberg K. nevéhez fűződnek, aki 9 éves minisztersége alatt megvalósította az Országos Természettudományi Társulatot, a Tihanyi Biológiai Intézetet, az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet. 15. Tétel Nemzet, nemzetiség. A kisebbségi politika Mo-n a polgári korszaktól. A nemzetiségek kulturális mozgásterének változásai Nemzet: Az emberek történelmileg kialakult tartós etnikai

közössége, amelyet általános közös nyelvterület, gazdasági élet és valamilyen állam szervezet tart össze. Nemzetiség: Valamely állam területén élő, de nem az uralkodó nemzethez tartozó és így az illető országban kisebbségben élő csoport, amelyet elsősorban a nyelv és a kultúra közössége köt össze és választ el más nemzetiségektől. A Kiegyezés után Mo.-ra nemzeti sokszínűség jellemző A lakosság 50%-a magyar anyanyelvű, a többi német, román, szlovák, horvát, szerb. 1868-ban Mo. minden polgára, bármilyen nemzetiséghez is tartozik, egyenjogú tag Mint egyén egyenjogú, mint nemzet nem. Az 1870-es évek felszámolják a nemzetiségi önkormányzatokat. Az oktatási törvények kötelezővé teszik a magyar nyelv tanítását, a pedagógusoknak is tudniuk k4ell magyarul. Az 1890-es évek a nemzetiségi területeket az iskolai nyelvoktatással, magyarosító egyesületek támogatásával akarták magyarrá tenni. Az 1907. évi XXVII

Iskola törvény kimondja, hogy az államnyelv a magyar, kötelező 4 év alatt elsajátítani a magyar nyelvet megszabott óraszámban. 1919-ben Nemzetiségi Minisztérium alakul. A Bethleni konszolidáció ideje alatt az elemi népoktatás 3 típusát lehet megkülönböztetni a nemzetiségi iskolákban: „A”: minden tantárgyat a kisebbség nyelvén oktatják, a magyart idegen nyelvként „B”: a tantárgyak egyik fele magyarul, a másik a tanulók nyelvén folyik „C”: a tanítás nyelve a magyar, kötelező tanítani a kisebbség nyelvét idegen nyelvként. 1922-ben nemzeti rendelet születik, hogy azonos politikai és polgári jogok, oktatáshoz való jog illeti meg a nemzetiségieket és a közéletben használhatják anyanyelvüket. A két világháború között 90%-ban magyar anyanyelvű a lakosság. Az utód államokban nagy számban élnek magyarok. 1938-ban megszületik az I. és II zsidótörvény, mely bizonyos foglalkozásoknál és közéleti és gazdasági

térfoglalásnál korlátozza a zsidók számát. 1939-ben a III. zsidótörvény tovább csökkenti a zsidó értelmiség számát 1941-re 22,5% a lakosságból a nemzet aránya. 1945 után a magyar lakosság 11,3 millió, a román 1 millió, az ukrán fél millió, a szlovák és délszláv 300 ezer, a német 720 ezer fő. Trianon, a holocaust, az 1945-öt követő kitelepítés, a lakosságcsere csökkentette a Mo.-n élő nemzeti-etnikai kisebbségek számát. 1990-ben a népesség 2,2%-a vallotta magát nemzeti-etnikai kisebbségnek. 16. Tétel A deviáns magatartásformák okai, társadalmi kezelésük. Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Ilyenek az: 1. Öngyilkosság Emile Durkheim öngyilkosságról írt könyve a legnagyobb munkája. Az öngyilkosságok gyakorisága és az elkövetések módja azoknak a csoportoknak a jellemzőitől és az egyének csoportjain belül a kohéziótól

függnek, amelyekhez az egyének tartoznak. A csoport határozza meg az elkövetés módját. A nagyobb összetartó erővel rendelkező csoportoknál ritkább, a szabadabb gondolkodóknál nagyobb arányban fordul elő öngyilkosság. A szolidabb elkövetést a zártabb csoportokhoz tartozók követik el, a laza közösségeké a durvább. Öngyilkossági csoportok: • Anomiás: érték v. norma zavar A közösség v a társadalom értékrendje felborul, nem tudja mihez viszonyítani a helyes életvitelt. • Egoista: az egyén nem kötődik csoportokhoz. • Altruista: önfeláldozó öngyilkosság, a csoporthoz erős a kötődése, a csoportért teszi. A halállal végződő öngyilkosságok gyakorisága az életkorral együtt emelkedik ugyan, de sok ember hal meg élete derekán, de fiatalkorban is követnek el öngyilkosságot. Mo a legnagyobb öngyilkossági gyakoriságú országok közé tartozik. Okai lehetnek családi konfliktusok, v. az elmagányosodás 2. Bűnözés

Folyamatosan növekszik és új bűnözési fajták alakulnak ki. Általában fiatal felnőtt férfiak devianciája. Az utóbbi időben a gyermekbűnözés (fiatalkorú) is kezd elterjedni és nagy számú a cigánybűnözés. A bűnözés növekedésének okai lehetnek többek között a határok átjárhatóvá válása, a vagyoni növekedése. 3. Alkoholizmus Az alkoholisták száma folyamatosan emelkedik, és a legtöbbjük égetett szeszesitalt fogyaszt. A férfiak döntő többségben vannak, de a nők aránya is nő. Az alkoholizmus az aktív felnőttkor derekán (40-50 év között) a leggyakoribb, de az alkoholisták korösszetétele fokozatosan fiatalodik. Az alkoholizmus a társadalom kedvezőtlenebb helyzetű rétegeiben gyakoribb. Okai lehetnek párkapcsolatok v házasságok zavarai, válás, munkahelyi problémák. 4. Kábítószer fogyasztás 1960-70 között vette kezdetét a kábítószerek használata és a szerves oldószerek, a ragasztógőzök használata,

belélegzése, valamint a gyógyszer és alkohol fogyasztása. 1970-73 között kiterjed vidékre is, csövesek között terjedt el. 1980-tól megjelennek a kemény drogok, a heroin, kokain, kialakul a kereskedelem és a piac. A kábítószer fogyasztók túlnyomórészt a társadalom leghátrányosabb helyzetű fiataljai közül kerülnek ki, súlyosan zilált családokban éltek v. családon kívül nevelkedtek fel 5. Mentális zavarok Az össznépesség 1-2%-a beteg. A mentális betegek között többségben vannak a nők, mind a neurotikus, mind a depressziós tüneteket mutatóknál és számuk az életkorral emelkedik. Az iskoláknak nagy szerepük lehet a változásokban, átgondolt társadalompolitikával csökkenteni lehetne a modernizációs folyamatokkal járó feszültségeket és olyan intézményeket kellene kiépíteni, amelyek segítséget nyújtanak a feszültséghelyzetek kezelésében. 17. Tétel Politikai berendezk. és kultúrpolitika: a kulturális

irányítás változásai, korszakukat meghat. kultúrpolitikusok (Eötvös, Trefort, Klebelsberg, Hóman, Révai, Ortutay, Aczél) Báró Eötvös József Az 1978. évi XXXVIII tc, A népoktatási törvény fűződik a nevéhez Bevezeti a népoktatásban 6-12 éves korig a kötelező tankötelezettséget. Nem ingyenes a népoktatás, csak szegénységi bizonyítvány ellenében. Egységes tananyagot, tankönyveket vezet be Iskola felszerelést, szemléltető csomagot dolgozott ki. Létrehozta a Tankönyv Bizottságot A tanítói állást képesítéshez kötötte. A kötelező népoktatás mellett a tanítóképzést is reformálta, tanítóképezdéket állított fel. E törvény hatására nő az iskolába járók száma, csökken az analfabétizmus. Trefort Ágoston A középfokú oktatást 1883-ban alakította ki. Középiskolai reformokkal egységesítette a tananyagot, egységes tankönyveket vezetett be. A lányok középiskolai oktatásáról is gondoskodott, erre 1895-ben

került sor, mikor miniszteri engedéllyel egyetemi karra is beiratkozhattak a lányok. A főiskolai oktatás is a nevéhez fűződik, a polgári tanári képzés 1873-ban polgári iskolai tanár (Pedagógium) és tanárnő (Erzsébet Női Iskola) képzés indul. Később összevonják és Szegedre kerül. Apponyi Albert 1907-08-ban születtek az Elemi népiskolai törvények, mellyel lezárta az eötvösi feladatokat. Az elemi népoktatást ingyenessé tette. Szabályozta és rendszerezte a tanítók jogviszonyait: a fizetést és a nyugdíjat. Iskolaszékeket állított fel Minden elemi iskolában bevezetik a magyar nyelv kötelező tanítását. A népoktatás nyelve az anyanyelv, heti 2 órában tanulni kell a magyar nyelvet. Klebelsberg Kuno 1925-ben megkezdődik modernizációja, melynek feladata az analfabétizmus megszüntetése és a kultúrálisan elmaradt területek, főleg a tanyák felzárkóztatása. A leghátrányosabb terület az Alföld, el kell látni

kultúrával.1926-ban a lányok középiskolai reformja az emancipáció jegyében született, hogy a lányok u.olyan joggal és feltételekkel vehetnek részt az oktatásban, mint a fiúk. A legkorszerűbb reformpedagógia elveit érvényesítette Nemzetiségi tannyelvű iskolákat hozott létre a nemzetiségi területeken. 1927-ben születik meg a Polgári Iskolákról szóló törvény: az 5 ezernél nagyobb lélekszámú területeken polgári iskolákat kell létesíteni. Egységesítette a tanárképzést, összekapcsolta az egyetemi képzéssel és Szegedre helyezte az így létesített intézményt. 1937-ben tantervet adott ki a 7-8 osztályosok számára Decentralizáció elve: a Bp. centrikusságot kívánta megszüntetni és a vidéki nagyvárosok szellemi egyenjogúságát megvalósítani. Egyetemi gondolat: a vidéki nagyvárosokban egyetemeket kell létrehozni, amelyek segítik a kulturális és gazdasági felzárkózást. Alföldi gondolat: Mo. leghátrányosabb területe

az Alföld, melyet el kell látni kultúrával, a tanyavilágot iskolával, népiskolával. Komplexitás elve: meghatározta az adott iskola helyét a társd.-ban, iskolaépítési akciók az iskolahálózat kiépítéséhez, tananyag és követelményrendszer modernizációja. Hóman Bálint Visszavonja Klebelsberg 1924-es fiú középiskolai törvény hatályát, mely szerint reálgimnáziumba mehetnek, modern európai nyelveket tanulhatnak. A lány középiskolai reformot nem vonta vissza. 1934-től egységes a középiskolai oktatás A humán gimnáziumokat visszaállította a természettudomány háttérbe szorult. Érettségi vizsga reformja: érettségi bizottság ad véleményt, ki vehet részt a felsőoktatásban. Tandíj reform: a középiskolai tandíjat felemelte, így a szegényebbek nem tudtak tanulni. Be akarta záratni a vidéki egyetemeket, de ez tüntetéseket váltott ki, így csak néhány tanszéket vont össze. 1934-ben a Természettudományi Egyetemet

összevonta a Műszaki, a Közgazdasági, az Állatorvosi és a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolával. Egy intézmény lett József Nádor Műszaki és Gazdasági Egyetem néven. Oktatás militarizálása: Levente intézmény bevezetése 1939-től. Testnevelés órák számát felemelte, középpontba került a testnevelés. Bevezeti az osztályfőnöki órát a hazafias nevelés miatt. Ortutay Gyula Hóman Bálint oktatási törvényét a 8 osztályos elemi népoktatás bevezetéséről nem tudták bevezetni a háború miatt. 1946-ban az egyház 2777 elemi iskolát, 80 polgári iskolát, 48 gimnáziumot, óvónőképzőket, tanítóképzőket tartott fenn. 1947-től megkezdődött a Kommunista Párt befolyása Elkezdődött az egyházi iskolák állami tulajdonba vétele. Az államosítás egyik napról a másikra, átmenet nélkül történt. Az új pedagógiai rendszerben sok minden megváltozott A pártvezetők életútját mutatták be szinte minden tantárgyban,

példaként szerepeltetve. Az oktatás fontos része volt az ideológiai nevelésnek. Révay József Az 1950-es években Sztálin határozza meg a kultúrát, ezt veszi át Révay. A munka, a művészetek frontján a szovjet minta a meghatározó. A kultúra és a tudás színvonala visszaesik. 1961-től a tankötelezettség 16 éves korig tart 1972-ben az MSZMP oktatáspolitikai határozata, mely oktatási törvény az MSZMP irányelvei alapján. 18. Tétel Az esztétika, mint tudományszak definiálási nehézségei. Az esztétikai gondolkodás története. Esztétika: A természet, a társadalom és az ember alkotta dolgok esztétikai értékével, közelebbről az esztétikum kategóriáival, a művészet keletkezésével, miben létével, funkciójával, a művészi tükrözés sajátosságaival foglalkozó filozófiai tudományág. Érzékeléstan, régen széptan. Kategóriáit elsőként 1750-ben Baumgarten használta a szépművészet tudományának fogalmaként. Az

esztétikai gondolkodás kezdeteit az ókori keleti kultúrák irodalmi emlékei őrzik, jellemző a vallás, politika, erkölcsi alárendeltség a tudományos rendszerezés igénye nélkül. A görög esztétika képviselői feltárták a szépség, a tragikum és a tragikomikum sok lényegi meghatározóját. Herakleitosz: A szépség a tárgyi világ jellemzője, mely érzéki úton ismerhető meg (látás, tapintás). Démokritosz: Elsőként próbál meg választ adni, miből ered a művészet. Szerinte utánzásból, egy mesterség, mely megtanulható. Az esztétikai szépet alárendeli a szépnek Platon: Feltételez egy olyan világot, ahol az ideák léteznek, ez a valóság. A jelenségek világa csak tökéletlen tükörképe egy másik világnak, a valóságos világnak. Szerinte a szépség a valóságos világ része, mely érzékileg megragadhatatlan és csak úgy érezhető, mint célszerűség, mérték. A szépet azonosítja a jóval és az igazzal Arisztotelész: A

szépség a tárgyi világ objektív valósága, de semmiképp nem azonosítható a jósággal, mert az ember lehet szép, de jó csak a cselekvéseiben megnyilvánulva. A reneszánsz esztétikája a valóság és a konkrétum felé fordul, a szépség és valóság művészi tükrözésű kérdéseivel foglalkozik. Leonardo Da Vinci: Ha a művész megérti a természetet és az embert, és az a szép úgy szép, ahogy van, ha ezt a szépet képes vagyok ábrázolni, akkor magam hozom létre a szépet. A reneszánsz idején még nincs zárt esztétikai rendszer, csak a klasszicizmus kezdi meg kialakítani. A francia klasszicizmus esztétája Boileau-Despreaux (Boláo-Depreo): Létrehozza az első harmonizált (törvény) esztétikát (tragédiaelméletet). Alapeszményei az ésszerűség és a szigorú szabályokat követő megszerkesztettség. A felvilágosodás követői előtérbe helyezik a szépség lélektani tényezőit. Voltaire, Diderot és Rousseau a természetábrázoláshoz

térnek vissza. A legtöbb szép az igazság, mely a racionális gondolkodás eredményeként jelenhet meg. A szép tapasztalati úton megközelíthető A természetet kell megfigyelni, a józan ész rendszerezi. Klasszikus német esztétika képviselői: Kant: Szép az, ami érdek nélkül tetszik. A szabad szépség mentes minden emberi tartalomtól és erkölcsi töltéstől, ilyen a természet. Hegel: A művészet a szépség abszolút hordozója. Az emberi ész megismerő képessége véges, szükség van hitre, érzelemre. Az esztétikai elméletben jelentős változást jelentett Marx és Engels fellépése. A marxista esztétika szerint minden esztétikai tárgyban az emberi lényeg nyer formát, esztétikai alany csak ember lehet és minden esztétikai viszony alapja a társadalmi hagyományok ismerete. 19. Tétel Az esztétikai minőségek. A szép és a groteszk Esztétika: A természet, a társadalom és az ember alkotta dolgok esztétikai értékével, közelebbről

az esztétikum kategóriáival, a művészet keletkezésével, miben létével, funkciójával, a művészi tükrözés sajátosságaival foglalkozó filozófiai tudományág. Érzékeléstan, régen széptan Kategóriáit elsőként 1750-ben Baumgarten használta a szépművészet tudományának fogalmaként. Esztétikai minőségek: Az esztétikum azon konkrét megjelenési formái, amelyek jellegükben és értékükben egyaránt különböznek egymástól, pld. a szép-rút Az esztétikai minőségek a pozitív szépség és a negatív rútság között helyezkednek el. A régebbi esztétika módszeres vizsgálatot az esztétikai minőségek közül főként csak a szépségnek szentelt. Az esztétika és a minőség fogalomköre azonosult a szépségével, emellett a fenség és bájosság részesült figyelemben, mint a szépség válfaja, továbbá a tragédia és a komédia elméletéhez kapcsoltan a tragikum és a komikum. A 18-19. sz fordulójának német esztétái oly

mértékben kitágították az esztétikai minőség köreit, hogy abba számos nem esztétikai minőség is helyet kapott. A romantika esztétái meggyőzően bizonyították, hogy a rútság és a groteszkség is az esztétikai minőségek közé tartozik. Napjaink kutatásai arra mutatnak, hogy a valóságban létező esztétikai minőségek száma meghaladja a mindenkori esztétikai kutatás hatáskörét, mert sokkal több esztétikai minőség létezik, mint amennyi esztétikai kategória ezeket jelöli. Szép: A szépség a rútsággal ellentétes esztétikai minőség. A szépség valamiféle érték Koronként változott a szépség lényegének magyarázata (18. Tétel) Groteszk: A komikumnak az a fajtája, amelyben a legszélsőségesebben ellentétes elemek egybefonódása kelt nevetséges hatást. Az egyik elem valamilyen riasztóan torz, rút, félelmet keltő vonás, amely másfelől mulatságos és kedves. 20. Tétel A kultúra rétegződése. A mindcult és a

tömegkultúra általános jellemzése. A giccskultúra társadalomtörténete és működési mechanizmusa. A kultúra rétegződése: A kategórián belüli fogalmak több dimenzióban tárják fel a szféra egymástól eltérő jelenségeit. Megkülönböztethető: -- általános és szakmai kultúra,-- humán és reál kultúra,-- magas és tömegkultúra,-- világ kultúra és helyi kultúra,-- antik, középkori, reneszánsz, stb. kultúra Mindcult: Középkultúra. Eco szerint eljárásokat vesz kölcsön, ezeket mindenki számára élvezhető üzenet előre csomagolására használja. Akkor használja, mikor már közismertek, elcsépeltek. Úgy építi fel üzeneteit, hogy azok direkt hatást váltsanak ki Termékeit úgy adja el, mint művészetet, közben azt hazudja, hogy a magas művészet értékét nyújtja. A giccs is a mindcult kategóriájába tartozik. Az arisztokratikus kultúra a mindculthoz viszonyul, betét jelleggel használja fel. A mindcult majdnem olyan,

mint a magas kultúra A magas kultúra legfontosabb jellemvonása, hogy nem érthető, nem terjeszthető. A magas és a mindcult kultúrát nehéz elválasztani egymástól. A 20 sz-ban a magas kultúra előszeretettel alkalmazza a tömegkult6úrát. Bec – Zumthorn elkülönít egy: • arisztokratikus regisztert: magas kultúrát képvisel, arisztokráciához fűződik, művészeti alkotások, nem orális. • populáris regisztert: nincsenek meg azok a közvetítő eszközök, melyek eljuttatják egyik embertől a másikig, orális. Masscult: Olyan tömegtermék, amely célja a direkt hatás kiváltás, de nem próbálja azt az illúziót kelteni, hogy a magas művészetet helyettesíti, nem akar magas művészetet kelteni. Giccs: Maga a fogalom 1860 óta létezik, a német gitschen: összetákolni szóból ered. Általános jelenség, fellelhető minden korban, művészetben. Korjelenségként határozódik meg. A hatáskiváltás technikájának tartják Szülőhazája

Bajorország és Közép – Európa, fővárosa München. A giccs a bőségkorszakok terméke Társadalmi, gazdasági okai vannak a megjelenésének. A középkor vége az olasz manielizmus kora. A felhalmozás, túlzás, zsúfolás jellemzi, ez a giccs első nagy hulláma. A 18. sz második felében következik a másik nagy hullám, a rokokó és a barokk időszaka A 19. sz végén, a polgári stílusban csúcsosodik ki, a polgárság felemelkedésével, életstílusának alakulásával függ össze. Az 1920-as években mélypont következik, megjelenik a funkcionalizmus: az antigiccs korszaka, támadás a giccs kultúrával szemben. Az 1950-60-as években újabb giccs hullám kezdődik, megjelennek az áruháza, szupermarketek és ezek lesznek a giccs legnagyobb kiszolgálói