Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Gyuró Katalin - Magyarországi előcsatlakozási alapok felhasználásának tanulságai

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat EU kapcsolatok szakirány MAGYARORSZÁGI ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁNAK TANULSÁGAI KÉSZÍTETTE: GYURÓ KATALIN BUDAPEST, 2003 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS4.old 1. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG JELLEMZÉSE6old 1.1 A magyar agrárgazdaság erősségeinek és gyengeségeinek rövid áttekintése6old 1.2 Európai uniós pályázatok11old 1.3 Előcsatlakozási alapok12old 1.31 ISPA15old 1.32 PHARE15old 2 SAPARD. 17old 2.1 A program célja17old 2.2 A támogatások összege19old 2.3 Intézkedések21old 2.4 Intézkedések,24old 2.5 Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése 29old 2.6 Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása,31old 3. SAPARD TERV ÉRTÉKELÉSE35old ÖSSZEFOGLALÁS51.old TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE53.old FELHASZNÁLT IRODALOM.54old

http://www.doksihu BEVEZETÉS GÜNTER VERHEUGEN EGYIK BESZÉDÉBEN A KÖVETKEZŐKET MONDTA:” AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE CSAK AKKOR LESZ SIKERES , HA MIND AZ UNIÓ, MIND A TAGJELÖLT ORSZÁGOK KELLŐEN FELKÉSZÜLTEK , VALAMINT HA A BŐVÍTÉS SZÉLESKÖRŰ TÁMOGATÁST ÉLVEZ AZ ÁLLAMPOLGÁROK KÖRÉBEN. AZ ÜZLETI ÉLET SZEREPLŐI JELENLEGI, MIND A CSATLAKOZÁSRA VÁRÓ MIND A ORSZÁGOKBAN KULCSSZEREPET JÁTSZANAK EBBEN A FOLYAMATBAN. ŐK AZOK , AKIK NÉLKÜL A KIBŐVÍTETT BELSŐ PIAC NEM MŰKÖDHETNE. ŐK AZOK AKIK ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÜK MIATT NAPI KAPCSOLATBAN ÁLLNAK EGYMÁSSAL, A TEVÉKENYSÉGEK ELEMI SZINTJÉN , ÉS DÖNTŐ SZEREPET JÁTSZANAK ABBAN, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSÉNEK INDOKAIT ÉS CÉLJAIT VILÁGOSSÁ TEGYÉK A TÁRSADALOM FELÉ. AKTÍVAN KÖZREMŰKÖDNEK ABBAN IS, HOGY AZ ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁS VALÓDI, KONKRÉT PROJEKTEKBEN TESTESÜLJÖN MEG.” AHHOZ HOGY AZ ORSZÁGOK KELLŐ KÉPEN FEL TUDJANAK KÉSZÜLNI A TAGSÁGRA A

KÖZÖSSÉG KORÁBBAN NEM LÁTOTT MÉRTÉKŰ ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSRA KÖTELEZTE EL MAGÁT, AMELY ÉVENTE TÖBB MINT 3 MILLIÁRD EURÓT TESZ KI, ÉS 3 ELŐCSATLAKOZÁSI ALAP FORMÁJÁBAN JUT EL A TAGJELÖLT ORSZÁGOKBA. Magyarország uniós csatlakozásának egyik kulcskérdése, hogy képes legyen igénybe venni a két legnagyobb fejlesztési célú uniós pénzforrás – a Strukturális és Kohéziós alapok – támogatásait. Ezáltal komoly pénzügyi forráshoz juthat infrastruktúra és területfejlesztés, ami nélkül a hazai források elégtelensége következtében nehéz lesz megközelíteni az Európai Unió fejlettségi szintjét. A Strukturális Alapokhoz való hozzáférés és a források hatékony felhasználása szempontjából alapvető a magyar fejlesztési – támogatási rendszer EU-konform http://www.doksihu átalakítása. E területen a legnagyobb szakmai kihívást a gazdaságstratégiai célokat megvalósító, többéves kötelezettség

vállalást jelentő programok kidolgozása, illetve a programok megvalósítása közötti összhangot biztosító ellenőrzési rendszer kiépítése jelenti. A Strukturális és Kohéziós Alapok nyújtotta támogatás igénybevételének előiskolája az Előcsatlakozási Alapok. A tagjelölt országok a PHARE-, ISPA- és SAPARDprogramok keretei között tanulják meg hogyan kell a forrásokat megpályázni és felhasználni. Dolgozatom célja az előcsatlakozási alapok és ezek közül a SAPARD-program pályázati rendszerének általános bemutatása, valamint ennek gyakorlatában felmerült problémák összegzése, elemzése. http://www.doksihu 1. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG JELLEMZÉSE A magyar mezőgazdaság a csatlakozás révén részévé válik egy egységes belső piacnak és mezőgazdasági politikának, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy agrárgazdaságunk a közös agrárpolitika (CAP) irányítása alá kerül. Magyarország önállósága minimális

lesz, de összességében többet nyerünk. A következőkben szeretném áttekinteni a magyar mezőgazdaság erősségeit és gyengeségeit, hogy milyen paraméterekkel rendelkezünk a csatlakozás előtt néhány hónappal ill. miben kaphatunk segítséget az Európai Uniótól, melyek azok a területek ahol sikeresen pályázhatunk. 1.1 A magyar agrárgazdaság erősségeinek és gyengeségeinek rövid áttekintése Ezen előnyök számbavétele azért lényeges, mert ezek teremtik meg a lehetőségét annak, hogy ezek kiaknázásával és ezekre építve az EU által folyósított segélyt és a hazai pénzeszközöket megfelelően felhasználva elősegítsük a mezőgazdaság fejlődését és a hiányosságok kiküszöbölését. A magyar agrárgazdaság erősségei az alábbiakban foglalhatók össze: • Magyarország elhelyezkedése a piac szempontjából rendkívül előnyös, hisz Európa közepén, a keleti piacok határán, fontos szállítási útvonalak mentén

helyezkedik el, amiből arra is következtethetünk, hogy az EU-tól támogatást kaphatunk az úthálózatunk fejlesztéséhez mivel ez az ő érdekük is hogy jó minőségű utakon közlekedhessenek, ill. érjék el pl Görögországot vagy a keleti területeket. Ehhez pénzt pályázhatunk az ISPA-ból vagy később a Kohéziós Alapból. • Az ország területének kiemelkedően magas hányada alkalmas mezőgazdasági hasznosításra (az ország területének 86,3 %-a (8 millió hektár) termőterület, 66,6%-a mezőgazdasági hasznosítású, 50,6%-a szántó). • A termőterület közel kétharmadán kedvezőek az ökológiai feltételek http://www.doksihu • Az ország jelentős vízkészlettel rendelkezik, mely tág teret biztosít az öntözéses gazdálkodásnak • Rendelkezésre áll viszonylag olcsó munkaerő. • A munkaerőn belül igen jól képzett réteget alkotnak a felsőfokú végzettségűek (a mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők 7,2

%-a végzett felsőfokú, és 50,4%-a középfokú iskolát).A szakképzés az Európai Mezőgazdasági Orientációs Alap tevékenységének is fontos részét képzi, de a Phare program keretében is lehetett erre a célra támogatáshoz jutni. • Nemzetközi piacokon is versenyképes termékekkel és vállalkozásokkal rendelkezik agrárgazdaságunk. A volt KGST országokba irányuló kivitelünk csökkent de 1998-ban az összes export 50%-a ment a fejlett országokba, ennek 44%-a pedig konkrétan az EU-ba. • A mezőgazdasági környezetterhelés a fejlett nyugat-európai országokhoz képest alacsony, amiatt a fejlesztésnek sokirányú és tág tere nyílhat a fenntartható fejlődés garanciájával. • A magyar tájra jellemző a széles biodiverzitás • Kialakultak és működőképesek a növény-és állategészségügy, a törzskönyvezés intézményei, A Phare program segítségével 10 millió ECU támogatást kapott a földhivatali nyilvántartások

számítógépesítése. • A privatizáció jogilag befejeződött • Az élelmiszeripar külföldi tulajdonú részében jelentős műszaki fejlesztések valósultak meg • Magas színvonalú a termelés szellemi háttere (oktatás, kutatás, fajtanemesítés) • A mezőgazdasági szakképzést folytató oktatási intézmények hálózata az ország teljes területét lefedi A hiányosságok a következőkben foglalhatók össze: 2000. novemberében az Európai Bizottság elkészítette az országjelentést Magyarországról, amely szerint az eddig elért eredmények jó alapot biztosítanak a továbbiakhoz, de még természetesen vannak hiányosságok amelyeket pótolnunk kell: http://www.doksihu földrendezés, minőségpolitika, vidékfejlesztésNagyon fontos kihangsúlyozni hogy a hátrányok jelentős része a csatlakozás nélkül is fenn áll, ha nem lépünk be az EU-ba akkor ezeket saját erőből kell megoldani de a csatlakozással kapunk

segítséget ezek megoldásában. Ezeken a területeken már részben kaptunk támogatást, de még további források nyílnak meg a csatlakozással. • Az üzemstruktúra „átmeneti” állapotban van, az átalakulás befejezetlen • A gazdasági átalakulás kapcsán bekövetkezett piaci pozíciók átrendeződése során az agrárszektor jelentős veszteségeket szenvedett mind az exportpiacon, mind a hazai fogyasztásban. A magyar gazdaság felzárkózása az utóbbi néhány évben jelentős részben külső piacokra, erőforrásokra épült, amelyek beszűkülése vagy esetleg elmaradása gazdaságunkat veszélyeztetné. • Nagyarányú a falusi munkanélküliség, mely foglalkoztatási kényszert gyakorol a mezőgazdaságra. Például az Európai Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alap, Strukturális Alapból várhatunk segítséget ezen a területen. • A kisméretű gazdaságok nagy része a tulajdonosoknak kiegészítő jövedelmet nyújt de nem ad

önálló egzisztenciát. • Túl sok a kis földterülettel rendelkező földtulajdonos, a birtokok parcellák szerint nagyon elaprózottak. Az ezredfordulón az egyéni gazdaságok száma 960 ezer azonban ennek 90%-a 5 hektárnál kevesebb földdel rendelkező törpebirtok, és csak 0,7% rendelkezik 50 hektárnál nagyobb földbirtokkal. Az EU-ban az 1-5hektár nagyságú földek aránya 1993-as adatok alapján 58,3%, míg az 50 hektárnál nagyobb birtokok aránya 7,4%. • Még nem honosodott meg hazánkban a hosszú távra szóló földbérleti rendszer, amellyel előre tervezhetővé válna a mezőgazdaság. Ez a földtulajdonos számára tenné kiszámíthatóvá a bevételt de a bérlő számára is hasznos lenne hiszen több évre tudna tervezni. • Az üzemi úthálózat kialakítása, öntözésfejlesztés, vízrendezés a korábbi nagyüzemi keretek feltételei szerint valósult meg és ezeken a területeken még nem történt számottevő változás • Csak

kismértékben használjuk ki a tájtermelésben (egyedi termékek, specifikumok előállításában) rejlő lehetőséget. Ezeknek az egyedi http://www.doksihu termékeknek nagyon jó piaca lenne külföldön és a biztos piac mellett a támogatásokat is megkapnák a magyar gazdák. • Általánosan nem elterjedt a mezőgazdasági termelésben a környezetkímélő módszerek alkalmazása, A környezetkímélő eljárások és a biotermelés kialakítására szintén nagy összegeket pályázhatunk, mert az EU-ban a fenntartható fejlődés nagyon nagy hangsúlyt kap. • Az egyéni gazdák elszigetelten termelnek, nem elterjedt közöttük a szövetkezés és nincsenek meg a piacra jutásukat segítő szervek sem • Nem kielégítő a termelés hatékonysága • Általános a tőkehiány, így a termelők és feldolgozók nem képesek a szükséges műszaki fejlesztések megvalósítására, a beruházások rendkívül alacsony szinten állandósultak Korábban az

agrárpolitikai stratégiák főleg az ártámogatásokra koncentráltak és kevés figyelmet szenteltek a szerkezetátalakításra, de a hetvenes évektől világossá vált a túltermelés problémája (Mansholt terv) és hogy alapvető változásokra lenne szükség. Ekkor fogalmazódott meg az agrártámogatások leépítése és a beruházási támogatások ösztönzése. De az igazi áttörés a Strukturális Alapok reformja után következett be. • Elavult az eszközállomány, különösen az épületek és technológiai berendezések. Az állattartási létesítmények jelentős hányada nem felel meg az EU állat-elhelyezési feltételekre vonatkozó követelményeknek • Fejletlen és elavult az infrastruktúra. Az infrastruktúra fejlesztését szolgáló első Phare projekt már 1992-ben megindult 2 millió ECU támogatással ez a mai napig tart, de a csatlakozás után itt is új alapok nyílnak meg előttünk (pl.:Strukturális Alap) A modernizáció forrásai a

különböző előcsatlakozási, strukturális kohéziós alapok amelyek főleg pályázatok útján szerezhetőek meg. De egyben óriási lehetőség az ország számára hogy hiányosságainkat pótoljuk, lemaradásunkat behozzuk. http://www.doksihu 1.2 EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK Jelenleg is nyitott EU pályázati lehetőségek Csatlakozásunkig, illetve csatlakozásunk után megnyíló EU pályázati lehetőségek ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK STRUKTURÁLIS ALAPOK Intézményfejlesztés és PHARE a 1.célkitűzés csatlakozás Elmaradott régiók felzárkóztatása előkészítését szolgáló 2.célkitűzés Gazdasági és szociális intézkedések(regionál átalakulás elősegítése is Képzési rendszerek fejlesztések és 3.célkitűzés szociális modernizálása és a intézkedések, foglalkoztatás határmenti elősegítése együttműködés) Közösségi kezdeményezések: (a Stukturális alapokon belül) INTERREG III Határon átnyúló,

országok és régiók SAPARD Mezőgazdaság-és közötti vidékfejlesztés együttműködés EQUAL Munkaerőpiaci egyenlőtlenségek LEADER Vidéki térségek fejlesztése URBAN II Városok és hanyatló városi területek fenntartható fejlődése ISPA Kohéziós Alap http://www.doksihu 1.3 ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK Magyarország uniós csatlakozásának egyik kulcskérdése, hogy képes legyen igénybe venni a két legnagyobb fejlesztési célú uniós pénzforrás – a Strukturális és Kohéziós alapok – támogatásait. Ezáltal komoly pénzügyi forráshoz juthat infrastruktúra és a területfejlesztés, ami nélkül a hazai források elégtelensége következtében nehéz lesz megközelíteni az Európai Unió fejlettségi szintjét. Az elnyerhető források maximumát az EU Agenda 2000 dokumentuma az ország GDP-jének 4 százalékában határozza meg. Ezek az előcsatlakozási alapok nem csak összegszerűségük miatt fontosak, hanem alapvető

fontosságuk abban áll, hogy felkészítsék a gazdaság és a társadalom hazai szereplőit az EU- előírásoknak megfelelő pályázatok tartalmi és formai kellékeinek az elsajátítására. Az Előcsatlakozási Alapokként ismert alapok a Phare, ISPA, SAPARD évenkénti költségvetését 2000-2006 között állandó összegben határozták meg . Az Előcsatlakozási Alapok költségvetése 2000-2006 között 1999-es árakon millió euróban: Alapok 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Mezőgazdaság 520 520 520 520 520 520 520 1040 1040 1040 1040 1040 1040 1040 1560 1560 1560 1560 1560 1560 1560 3120 3120 3120 3120 3120 3120 3120 SAPARD Kohéziós eszközök, ISPA Strukturális eszközök, PHARE Összesen http://www.doksihu Bővítés után az új tagállamok részesedése Adott évben 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Mezőgazdaság 1600 2030 2450 2930 3400 Strukturális 3750 5830 7920 10000 12080 Belső politika 730

760 790 820 850 Adminisztratív 370 410 450 450 450 6450 9030 11610 14200 16780 politika kiadások Összesen Ennek keretében a tagjelölt országok a következő támogatást kapják 200-2006 között átlagosan évente(millió euróban): Országok PHARE ISPA minimum ISPA maximum SAPARD Bulgária 100 83,2 124,8 52,1 Csehország 79 57,2 83,2 22,1 Észtország 24 20,8 36,4 12,1 Lengyelország 398 372,8 384,5 168,7 Lettország 30 36,4 57,2 21,8 Litvánia 42 41,6 62,4 29,8 Magyarország 96 72,8 104 38,1 Románia 242 208 270,4 150,6 Szlovákia 49 30,4 57,2 18,3 Szlovénia 25 10,4 20,8 6,3 Összesen 1085 1040 520 http://www.doksihu A Strukturális és Kohéziós Alapok nyújtotta támogatás igénybevételének előiskolája az Előcsatlakozási Alapok. Előcsatlakozási Alapokat abból a célból hozták létre, hogy a csatlakozni kívánó országoknak speciális segítséget nyújtsanak. Az Alapok

felállításával a tagjelölteket már a Strukturális és Kohéziós Alapok felhasználására kívánják felkészíteni. A PHARE az Európai Regionális Fejlesztési és az Európai Szociális Alapoknak, a mezőgazdasági szerkezetváltást támogató SAPARD az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap és a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközének, míg az ISPA a Kohéziós Alap előfutárának tekinthető 1.31 ISPA Az Európa Tanács 1999. március 24-25-i rendkívüli ülésén elfogadott Agenda 2000 nevű csomag rendelkezett az ISPA (Instrument for Structual Policies for Pre-Accassion) és a SAPARD (Special Action Programme for Pre-Accession Aid for Agricultural and Rural Development) előcsatlakozása alapok felállításáról. Az ISPA fő célja a csatlakozásra váró országok felkészítése a Kohéziós Alap támogatásának fogadására, valamint a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra területén a csatlakozást hátráltató

konkrét problémák megoldása. Az alap működésének alapelvei közé tartozik, hogy: • a fenntartható fejlődés alapján és céljában tevékenykedik; • alkalmazza a szennyező fizet elvet; • minden projekt esetében környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni; • a fenntartható fejlődés elve alapján a jelenleginél környezet-barátabb közlekedési rendszer kiépítése szükséges; • a közlekedési infrastruktúra-beruházások költségeiben a környezetvédelemi költségeket is el kell számolni. Az Alap tevékenysége során igazodik a Közösség közlekedésfejlesztési -Transzeurópai Hálózatok-politikájához, környezetvédelmi akcióprogramjaihoz. http://www.doksihu 1.32Phare Az Európai Közösségek Tanácsa 1989 decemberében indította el a Phare (Poland Hungary Assistance for the Reconstruktion of the Economy) elnevezésű programját. Feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság , valamint a

demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása.A program ma már Magyarország és Lengyelország mellett további 11 országot részesít támogatásban. A Phare területfejlesztési programjának általános célja a regionális együttműködés megerősítése, az EU Strukturális Alapjainak megismertetése, készségfejlesztés a célrégiókban, a regionális stratégiába illeszkedő programok meghatározása, tervezése, megvalósítása és monitoringja terén, magánvállalkozások, állami, nem kormányzati és önkéntes társadalmi szervezetek közötti partnerkapcsolatok és együttműködések kialakításának elősegítése, hozzájárulás a célrégiók fejlődéséhez, regionális jelentőségű programok megvalósításának elősegítésén keresztül, megfelelő állami források és döntéshozatali mechanizmusok regionális szintre történő decentralizálásának ösztönzése, a folyamat tesztelése. A

területfejlesztési Phare program keretében megfogalmazott fejlesztési célkitűzések: • ipari szerkezetátalakítás • munkaerő-piaci elemek , humán erőforrás fejlesztésének keretében cél a tartós munkanélküliség kezelése, a szakoktatásnak és a felsőfokú képzésnek a gazdasági szükségletekhez való fejlesztése • Vidékfejlesztés http://www.doksihu 2. SAPARD 2.1 A program célja A SAPARD (Special Accession Programme for Agricultural and Rular Development) célkitűzéseit az EU Tanácsának 1268/99/EK Rendelete határozza meg, mely a következőkben foglalható össze: • mezőgazdasági termelés hatékonyságának javítása, • a megváltozott üzem- és tulajdoni struktúrához szükséges fejlesztések megvalósítása és a termelési struktúra korszerűsítése • a termelés feldolgozás-értékesítés vertikumai megszerveződjenek, a termelők közötti együttműködések bővüljenek és erősödjenek. • a vidéki települések

számos területen meglévő hátrányát csökkenteni kell (elsősorban az infrastruktúra fejlesztéssel, a tevékenységi körök és a mezőgazdaság diverzifikációjával, az új ismeretek elterjesztését szolgáló szakképzés bővítésével). • a vidék gazdasági bázisának megszilárdítását, bővülését • a vidéki foglalkoztatás javítását. Az előcsatlakozási alapok segítségével Magyarország folytatja a taggá válás feltételeinek megteremtését. Felkészül arra, hogy a közösségi vívmányokat átvegye és a csatlakozásig az alkalmazáshoz szükséges intézkedéseket megtegye. Adminisztrációs rendszerét a közösségi előírások szerint átalakítja, a termelő szférát felkészíti a tagság következtében jelentkező új kihívások leküzdésére. Jelen terv az előcsatlakozási folyamatnak azt a fontos tanulási fázisát képezi, amelyben Magyarország elsajátítja a programkészítés és végrehajtás tennivalóit. A SAPARD

Program alapot nyújt arra, hogy az agrárgazdaság fejlesztésén túl a gyakorlatban alkalmazzuk az EU versenyelőírásait, a környezetvédelemmel, a közbeszerzéssel és a nemek egyenlő esélyeinek uniós vívmányaival egyetemben. A SAPARD Terv megvalósításával olyan fejlesztések történnek, melyek eredményeként a mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozásban mintegy 25 ezer munkahely stabilizálása (megtartott és létesített) történik meg. További eredmény, hogy a mezőgazdasági termelés mintegy 10%-át érintő korszerűsítések valósulnak meg http://www.doksihu Speciális célok A SAPARD Terv olyan intézkedéseket fogalmaz meg, melyek speciális céljai: • a mezőgazdasági termelés piaci hatékonyságának növelése; • az élelmiszerbiztonsági, higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi előírások feltételeinek megteremtése; • a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő és feldolgozottsági fokú termékek arányának

növelése; • a környezetterhelés csökkentése; • az ágazat termelőinek szövetkezését (producer groups), amelyek az egyes termelők jobb piacrajutási feltételeit segítik elő; • munkahely megőrzés és munkahelyteremtés a vidéki térségekben; • a vidéki területek népességmegtartó képességének erősítése. A program célja a következő hatások elérése • A mezőgazdaság erőgépállománya korszerűbb lesz, a szarvasmarha, sertés és baromfitartás feltételei javulnak, a korszerűsített telepeken az állatelhelyezés feltételei megfelelnek az EU követelményeknek, bővül a magasabb minőségű termékek aránya, javul a termékek piaci pozíciója, alacsonyabb lesz a környezetterhelés. • A termelői csoportok biztonságosabbá és hatékonyabbá teszik az egyéni gazdaságok termelését, segítik a munkahelyek megőrzését. • A foglalkoztatási feszültségekkel küzdő vidéki térségekben a tevékenységek diverzifikációja által

stabilizálódik a foglalkoztatottság, nő a gazdálkodók szakismerete, valamint erősödik a vidék népességmegtartó képessége. • Az agrár-környezetvédelmi intézkedések eredményeként nő a környezeti és termőhelyi adottságokat fokozottan figyelembevevő gazdálkodásra átálló gazdaságok aránya. http://www.doksihu 2.2A támogatások összege A SAPARD-program keretében támogatásként 520. 000 000 eurót nyújtanak 10 országnak, melynek a megoszlása a következőképpen alakul: Bulgária 52.124000 euró Csehország 22.063000 euró Észtország 12.137000 euró Lengyelország 168.683000 euró Lettország 21.848000 euró Litvánia 29.829000 euró Magyarország 38.054000 euró Románia 150.636000 euró Szlovákia 18.289000 euró Szlovénia 6.338000 euró Forrás: Euroatlanti Hírlevél A támogatás elosztása a következő objektív kritériumokon alapul: • mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó lakosság; • mezőgazdasági

terület; • az egy főre eső bruttó nemzeti termék (GDP) vásárlóerőben kifejezve; különleges területi helyzetben lévő területek (hegyvidék, határ menti területek A Magyarország által kapott 38.054000 euró árfolyamtól függően 9,5-10 milliárd forintnak felel meg, melynek felhasználására vonatkozó szabályozásról egyéb más intézkedések mellett az Európai Unió Tanácsa hozott Rendeletet. A SAPARD program elsősorban a magánszektor és a helyi önkormányzatok kezdeményezéseiből megvalósuló beruházásokat támogatja az Európai Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alap előcsatlakozási alapjaként. http://www.doksihu Intézkedésekre jutó EU források részaránya Az intézkedések ágazati besorolása Intézkedések száma Mezőgazdasági intézkedések 111 113 114 116 117 Az intézkedés megnevezése EU-forrás részaránya Mezőgazdasági beruházások Szakképzés Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és

értékesítése 28,46% 1,79% 20,53% Mezőgazdaság (összesen) . Agrárkörnyezet-védelem 4,27% Termelői csoportok 7,35% felállítása 62,40% Vidékfejlesztési intézkedések 1305 Falufejlesztés 9,06% Alternatív jövedelemszerzés, tev. diverzifikáció . Infrastruktúra-fejlesztés 15,46% 1307 1308 Vidékfejlesztés (összesen) Szaktanácsadás Mindösszesen 11,98% 36,50% 1,10% 100,0% 2.3 Intézkedések A Rendelet a már előzőekben említett célkitűzések mellett leírja azon intézkedések körét, melyekre a támogatást igénybe lehet venni. Az intézkedések száma korlátozott (15), melyek összességére, vagy, ahogy a rendelet fogalmaz: azok némelyikére vonatkozik a közösségi támogatás. Az intézkedések a következők: 1. befektetés a mezőgazdasági birtokokba; http://www.doksihu 2. a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének javítása; 3. a minőség-, állat- és növény-egészségügyi

ellenőrzések struktúrájának javítása az élelmiszerek minőségének és a fogyasztóvédelem érdekében; 4. a környezet védelmét és a táj megőrzését célzó mezőgazdasági termelési módszerek; 5. a kombinált tevékenységet és az alternatív jövedelmet biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése és diverzifikálása; 6. a parasztgazdaságok segélyezését szolgáló és a gazdálkodási menedzsment szolgáltatások létesítése; 7. termelői csoportok szervezése; 8. a falvak renoválása és fejlesztése, és a vidék örökségének megőrzése és védelme; 9. melioráció és tagosítás; 10. a földnyilvántartások kialakítása és korszerűsítése; 11. a szakképzés javítása; 12. a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása; 13. a mezőgazdasági vízkészletekkel történő gazdálkodás; 14. erdőgazdálkodás, beleértve a mezőgazdasági területek újraerdősítését, a magántulajdonban levő erdőbirtokokba

történő befektetést és az erdészeti termékek feldolgozását és marketingjét; 15. szakmai segélynyújtás e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések megvalósításához, beleértve a program előkészítését, monitoringot, a programmal kapcsolatos tájékoztató és információs kampányt. Magyarország ezen intézkedések közül kilencet választott ki, melyre a segély- program keretében támogatást szeretne kapni. A kiválasztott intézkedések közül azonban mostanra csak három van akkreditálva, melyek a következők: • a vidéki infrastruktúra fejlesztésének és javításának támogatása; • mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése; • mezőgazdasági vállalkozások támogatása. http://www.doksihu A Rendelet előírja, hogy a közösségi támogatás a 2000-2006. közötti időszakban folyósítható, melynek mértéke kiteheti a számításba vehető közkiadások összességének 75

százalékát, a szakmai segítségnyújtás esetében pedig a számításba vehető összes költség 100 százalékát. Jövedelemteremtő beruházások esetében az állami támogatás a teljes költség 50 százalékát érheti el, melynek 75 százaléka fedezhető közösségi támogatásból. A közösségi támogatás minden esetben megtartja a támogatás mértékére meghatározott felső határt, mely egyben azt is jelenti, hogy kötelezően előírja űűűűűűa társfinanszírozást, mely az Unió által biztosított 9,5 -10 milliárd forint mellé körülbelül 3,5 milliárd forintot követel évente a magyar költségvetéstől. A Rendelet meghatározza a program prioritásait, melyeket a támogatást igénylő országoknak terveikben biztosítaniuk kell. Ezek a következők: • piaci hatékonyságot, a minőségi és egészségügyi szabványokat javító intézkedések; • vidéken a környezetvédelmi rendelkezések betartása mellett munkahely teremtő

intézkedések. 2.4Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása A termelés alacsony jövedelmezősége, a reálértékben csökkenő beruházási támogatások és a nyíló agrárolló együttesen azt eredményezték, hogy a mezőgazdaság eszközállománya erősen elhasználódott. Ezenkívül a kialakuló egyéni gazdaságok az adottságaikhoz és méretükhöz igazodó eszközállományt igényelnek. Az eszközállomány általános és gyors korszerűsítésére nincs reális esély, így az intézkedés a szűkös forrásokat az állattenyésztés legjelentősebb ágazataira, továbbá a takarmánytermelés szempontjából fontos növénytermesztésre koncentrálja. Az állattenyésztésben legfontosabb a tartástechnológiai berendezések, trágyakezelési eljárások és takarmánytárolók, növénytermesztésben betakarítógépek állományának korszerűsítése. pedig az erőgépek és http://www.doksihu A programcsomag a

magángazdaságok meglévő létesítményeinek és eszközállományának korszerűsítését, a termelés minőségének és jövedelmezőségének javítását szolgálja. Az intézkedés három alapelvet tart szem előtt a mezőgazdasági beruházások területén, ezek a következők: 1) A kis- és közepes méretű . különösen kiemelten az 50 fő alatti agrárvállalkozások versenyképességének, piaci hatékonyságának növelése. A nyolcvanas évtized második felétől kezdődően a termelési feltételek romlása miatt fokozatosan növekedett a gazdálkodók versenyhátránya. A termelés alacsony jövedelmezősége és a szerény állami támogatások, valamint az agrárolló hatásainak következtében a gazdálkodók rendelkezésre álló fejlesztési forrásai a meglévő eszközök szinten tartásához sem elegendőek. Ennek következményeként az eszközállomány elöregedett, korszerűtlen, ami drágítja a termelést, növeli a termelési és tárolási

veszteségeket, rontja a minőségi termékek előállításának az esélyét, és fennáll a környezetkárosítás veszélye. Az erő- és munkagépek állománya az elmúlt években ugyan jelentős mértékben nőtt, de a farmgazdálkodás igényeihez igazodó gépellátottság még nem megfelelő. A géppark elöregedett, amortizálódottsága jelenleg átlagosan 6570%-os Különösen nagy hiány tapasztalható korszerű munkagépekből A gazdaságilag életképes és hosszú távon jövedelmező kis- és közepes méretű agrárvállalkozások támogatásánál kiemelt jelentőséggel bír a fiatal gazdálkodók megkülönböztetett kezelése. Az intézkedés támogatja továbbá a kedvezőtlen adottságú (17 AK alatti) területeken történő beruházásokat, azok versenyképességének, és népességmegtartó szerepének fenntartása céljából. 2) A mezőgazdasági termékek minőségének javítása.A termelés technológiai színvonalának javítása, valamint a

termények szakszerű raktározása és kezelése révén a kis- és középgazdaságok termelése a minőségi termelés irányába tolódik el, csökken a tárolási veszteség. Az állattartó épületek technológiai színvonala, a tartási feltételek, főleg a kis gazdaságoknál legtöbbször nem kielégítőek és nem felelnek meg az EU előírásainak. A szükséges modernizáció javítja az egészségügyi és a higiéniai feltételeket, ésjavítja az állatok tartási és elhelyezési körülményeit. http://www.doksihu 3) A környezetkímélő eljárások szélesebb körű alkalmazása. Az állattenyésztésben a környezetbarát trágyakezelés és felhasználás egyben hozzájárul a .Nitrát direktívában megfogalmazottak megvalósításához is (676/1991/EU irányelv). Az intézkedés célkitűzései: A program a mezőgazdasági létesítmények, gépek, eszközök, technológiai berendezések korszerűsítésére irányul, egyrészt a meglévő

építmények felújítása, korszerűsítése (rekonstrukció), másrészt pedig új gépek és eszközök termelésbe állítása révén. Főbb célkitűzései a következők: 1) a gazdaságok eszközellátottságának növelése, 2) a technológiai színvonal emelése, 3) a gazdaságok versenyképességének növelése, piaci hatékonyságának fokozása, 4) a termékek minőségi paramétereinek javítása, 5) az EU higiéniai és állatjóléti előírásainak való megfelelés, 6) a meglévő munkahelyek megőrzése, új foglalkoztatási lehetőségek kialakítása, 7) az EU környezetvédelmi előírásainak való megfelelés. A program keretében három konkrét cél kerül megfogalmazásra, ezek: 1111 Gépbeszerzés 1113 Épületfejlesztés 1114 Egyéb gazdasági épületekkel kapcsolatos beruházások 1) A gépbeszerzési beruházások (1111) hatására javul a gépállomány korösszetétele és technikai színvonala, hatékonyabbá válik a termelés és csökken az

energiafelhasználás. Az alintézkedés kedvezményezettjei a növénytermesztés azon ágazatai, amelyek a program által érintett állattenyésztési ágazatok takarmánytermelését szolgálják. Az intézkedés célja az életképes üzemmérethez igazodó új munka- és erőgépek beruházásának elősegítése. A technológiai gépek és berendezések támogatására a 1113. és az 1114-es al intézkedéseken belül kerül sor http://www.doksihu 2) Az épületfejlesztés (1113) a meglévő szarvasmarha, baromfi és sertés állattartási létesítmények korszerűsítését és kapacitásbővítéssel nem járó új létesítmények építését és a tartástechnológia modernizálását szolgálja. A modernizáció konkrétan az épületek, a technológia, valamint a trágyakezelési eljárások olyan átalakítását jelenti, amelyek hatására a létesítmények megfelelnek a szigorú környezetvédelmi előírásoknak, a higiéniai feltételeknek, és

javítják az állatok tartási és elhelyezési körülményeit az EU gazdasági haszonállatok tartására vonatkozó előírásai szerint. 3) Az egyéb gazdasági épületekkel kapcsolatos beruházások (1114) a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés takarmányszükségletét szolgáló növénytermesztési ágazatnál a tárolási feltételek javításával a takarmányok minőségjavulását eredményezik. Ezek a gazdálkodáshoz szükséges meglévő terménytárolók, kapcsolódó terményszárítók és takarmánykeverők felújítását, korszerűsítését vagy újak létesítését szolgálják. A fejlesztések eredményeként az érintett üzemekben környezetkímélő és hatékony technológiák váltják fel az elavult technológiákat. A jogosultság kritériumai: • földtulajdon vagy érvényes legalább 5 évre szóló földhasználati (bérleti) szerződés, vagy állattartást szolgáló egyéb mezőgazdasági ingatlan (épület, építmény)

tulajdonjoga, illetőleg . legalább 5 évre szóló bérleti szerződése; • természetes személyek esetében mezőgazdasági szakirányú képzettség vagy legalább 5 év szakmai gyakorlat, vagy fiatal agrárvállalkozók esetében kötelezettségvállalás szakirányú képzettség megszerzésére. Ez a türelmi időszak a gazdálkodás megkezdésétől számított öt éven belül érvényes; • nyilatkozat a szükséges saját erő meglétéről; • köztartozás-mentesség; • üzleti terv, amely egyértelműen bizonyítja a beruházás gazdasági életképességét a beruházás befejezésekor és a megtérülés megalapozottságát; • érhető el, hogy a vállalkozás nyereségessé váljon; az állattartó telepek beruházásai megyei szinten nem eredményezhetnek kapacitásbővülést • szakhatósági engedélyek, műszaki terv, építési engedély; http://www.doksihu • megfelelés a gazdaságilag életképes üzem kitételének. Gazdaságilag

életképes az az üzem, amelynek mérleg szerinti eredménye egy fő teljes munkaidős létszámra vetítve egy évben legalább 300 ezer forint (mintegy 1200 euró, 2000. évi árakon számolva) A mérleg készítésére nem kötelezett gazdálkodóknál az tekintendő életképes üzemnek, melynek az éves árbevétele egy fő teljes munkaidős létszámra vetítve legalább 3 millió forint (12 ezer euro). A mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos intézkedés pénzügyi összefoglalója: A források megoszlása az egyes részintézkedések között a programozási időszakban: Intézkedés Gépek Összes forrás Összes Közösségi Nemzeti támogatás támogatás támogatás 8 300 000 6 225 000 2 075 000 19 366 667 640 066 667 48 050 000 16 016 667 96 100 000 71 106 667 2 844 667 21 332 000 7 110 667 42 664 000 258 940 000 100 809 333 75 607 000 25 202 333 158 130 667 27 666 667 Épületfejlesz 160 166 667 Saját forrás tés Egyéb

beruházás Összesen A támogatás mértéke és forrásösszetétele: A támogatás mértéke gépbeszerzés (1111 al-intézkedés) esetében 30% (EU 22,5 %, nemzeti költségvetés 7,5%), épületfejlesztés (1113) és egyéb gazdasági épület beruházás (1114) al-intézkedések esetében 40% (EU 30%, nemzeti költségvetés 10%) A program keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő tőkejuttatás. A támogatható beruházás legnagyobb bekerülési költsége 250 millió Ft (kb. 1 millió euró), amely a programidőszak egészére érvényes. Ez az összeg teszi lehetővé, hogy az életképes üzemek integrált, több tevékenységet átfogó fejlesztéseket (takarmánytermelés, tárolás, állattartási technológia, szennyvízkezelés) is megvalósíthassanak. http://www.doksihu 2.5 Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése Az intézkedés alapelve a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjainak

érvényesítése, pillérei pedig: 1) A piaci hatékonyság növelése. A kis- és közepes méretű élelmiszer-feldolgozók versenyképességének, piacrajutási esélyének növelése, a termékek minőségének javítása érdekében alapvető, hogy az élelmiszer-feldolgozás technológiája megfeleljen az EU élelmiszerbiztonsági követelményeinek. Élelmiszeriparunk az elmúlt időben egyenlőtlenül fejlődött. Egyes szakágazatokban a sikeres privatizáció és modernizáció következtében az ágazat helyzete javult (pl. ásványvíz és üdítőital-, édes-, növényolaj-, sör-, szesz-, dohányipar). Ugyanakkor főként a mezőgazdasági termeléssel közvetlen kapcsolatban álló szakágazatokban elmaradt a strukturális átalakulás. Ide tartoznak mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások, ahol a tőkehiány akadályozza az üzemek fejlesztését, alapvetően az élelmiszer-előállításra vonatkozó biztonsági, higiéniai, környezetvédelmi és

állatvédelmi előírások teljesítését. Az előírásoknak való megfelelés hiánya több ezer üzem működését teszi kérdésessé. 2) Az EU mezőgazdasági termékfeldolgozásra vonatkozó előírásainak való megfelelés. Nem adható támogatás termelő kapacitás növelésére. Ehelyett a program támogatást kíván nyújtani az élelmiszerbiztonsági, higiéniai, környezet-, valamint állatvédelmi előírásoknak megfelelő termék-előállításhoz, feldolgozáshoz és értékesítéshez, kiemelt figyelemmel a különleges és egyedi termékek piacra történő bevezetésére. 3) A termékek feldolgozása során okozott környezeti terhelés csökkentése. A technológiai színvonal javítása, a környezet védelmére vonatkozó előírások érvényesítése révén mérséklődik a környezetszennyezés. http://www.doksihu 4) A foglalkoztatottság. A munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a vidéki térségekben kiemelt fontosságú. A

támogatás eredményeként: • növekszik azoknak az üzemeknek a száma, amelyek megfelelnek az EU élelmiszerbiztonsági, higiéniai és állatvédelmi előírásainak, • javul a vállalkozások és a hozzájuk kapcsolódó mezőgazdasági termelők piaci pozíciója, • erősödik a fogyasztók bizalma és biztonsága, • csökken a környezet szennyező anyagokkal való terhelése, • az adott térségben javulnak a foglalkoztatás esélyei. A források megoszlása az egyes részintézkedések között a programozási időszakban: Alintézkedések Marha, sertés és Összes Összes Közösségi Nemzeti Saját forrás támogatás támogatás támogatás Forrás 51 850 000 20 740 000 15 555 000 5 185 000 31 110 000 6 890 000 2 296 667 13 780 000 42 350 000 16 940 000 12 705 000 4 235 000 25 410 000 4 850 000 1 940 000 1 455 000 485 000 2 910 000 12 333 333 4 933 333 3 700 000 1 233 333 7 400 000 17 753 333 13 315 000 4 438 333 26 630 000 1

229 333 922 000 307 333 1 844 000 egyéb húsok feldolgozása Baromfifeldolgozás 22 966 667 9 186 667 Tej- és tejtermék feldolgozás Tojásfeldolgozás Bortermelés Gyümölcs- és zöldség 44 383 333 feldolgozás Halászati termékek 3 073 334 http://www.doksihu feldolgozása 181 Összesen 806 72 722 667 54 542 000 18 180 667 109 084 000 667 A programozási időszak során először azok a szakágazatok részesülnek nagyobb arányú támogatásban, amelyek a legsúlyosabb felzárkózási problémákkal küzdenek. A támogatás mértéke és forrásösszetétele: A támogatás mértéke maximum 40% (amelyből 75% SAPARD, 25% nemzeti forrás) A program keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő tőkejuttatás. A támogatás felső határa egy projektre: 80 millió Ft (kb. 320 ezer euró) 2.6 A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása Az intézkedés indoklása: A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését különösen a változó

földtulajdoni és földhasználati viszonyok indokolják. A mezőgazdaság átalakulását kísérő tulajdoni és használati viszonyok megváltozásával szükségessé vált a meglévő mezőgazdasági utaknak és a hozzájuk tartozó épített környezeti elemeknek (csatornák, vízelvezető árkok stb.) az új struktúrákhoz igazítása, felújítása és karbantartása, valamint új utak kialakítása az egyes területek elérhetővé tétele érdekében. Új utak létesítése, illetve a meglévők felújítása, karbantartása egyúttal turisztikai célokat (például sétautak, lovas turizmus útvonalainak kialakítását) is szolgálhat. A vidéki (mezőgazdasági) infrastruktúra biztosításának fontos része a mezőgazdasági úthálózatot kísérő csapadék és talajvíz elvezető árkok és átereszek karbantartása, illetve, ahol ez szükséges, újak létesítése. http://www.doksihu A legtöbb vidéki térség legnagyobb infrastrukturális lemaradását a

települési közműolló nagymértékű kinyílása, a vezetékes vízhálózat kiépítését nem kísérő szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás hiánya jelenti. Az ISPA és a nemzeti területfejlesztési források a nagy- illetve regionális beruházásokat támogatják, ugyanakkor a kistelepülések (2000nél kisebb lélekszám) szennyvízproblémái továbbra is megoldatlanok. Ezekben az esetekben a legjobb helyi megoldást olyan alternatív technológiák (élő szervezetek szennyvíztisztítási hatásának felhasználása szennyvíztisztítás stb.) alkalmazása alkalmazkodnak térségekben az jelenti, zárt rendszerekben, gyökérzónás amelyek méretükben rugalmasan igényekhez (ezért nem igénylik a kis népsűrűségű vidéki csak aránytalanul nagy költséggel megvalósítható gyűjtőhálózatok megépítését), beruházási és fenntartási költségük egyaránt kisebb a hagyományos megoldásokénál és a vizet, mint az egyik legfontosabb

környezeti elemet helyben újrahasznosíthatóvá teszik. A vállalkozások és gazdaságok működésének egyik alapvető feltétele az energiaellátás. Mivel ez rendkívül költségigényes, ezért különös jelentősége van az alternatív energiaforrások (napenergia, biomassza stb.) alkalmazásának, mert ezek fenntartható, környezetbarát és költségkímélő megoldásokat kínálnak. A termelés feltételeinek fejlesztésén kívül fontos a helyi termékek értékesítési feltételeinek megteremtése a helyi és távolabbi piacokon. Ebben fontos szerepet tölt be a vállalkozások magas szintű telekommunikációs infrastruktúrával való ellátása és a gazdasági tevékenységek, valamint a vállalkozások közötti együttműködést szolgáló adatbázisok kialakításának támogatása is. Az infrastruktúra fejlesztése közvetlen hatást is gyakorol a foglalkoztatottságra, valódi hatása azonban áttételes módon jelenik meg a munkahelyek, vállalkozások

számának növekedésében, illetve pótlólagos jövedelemforrások megjelenésében. Az intézkedés célkitűzései: Az egyes vidéki térségek gazdasági, kulturális és táji adottságainak, valamint szükségleteinek megfelelő helyi infrastrukturális fejlesztés annak érdekében, hogy az országos infrastruktúra rendszerekből nem ellátható térségek számára is biztosított http://www.doksihu legyen a vállalkozások működését segítő, valamint az élet- és munkakörülményeket javító megfelelő infrastrukturális háttér. Az intézkedés részletes leírása, keretei: Az intézkedés keretében megvalósítandó feladatok két csoportra bonthatók. Helyi, műszaki infrastruktúra biztosítása mezőgazdasági úthálózat fejlesztése; a vállalkozások célját szolgáló energiaellátás fejlesztése; helyi szennyvízkezelés kiépítése, alternatív szennyvízkezelési eljárások alkalmazásával, a 2000 főnél kevesebb

lakosú településeken; helyi piacok és felvásárló helyek kialakítása és fejlesztése. Informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése informatikai csomópontok kialakítása a falusi és ritkán lakott térségekben a vállalkozók informatikai hálózatba való bekapcsolása; teleházak, teleposta hálózatok, szaktanácsadási rendszer. A források megoszlása a programozási időszakban: ÉVEK Összes forrás Összes Közösségi Nemzeti támogatás támogatás támogatás Saját forrás 2000 7 591 111 5 693 333 4 270 000 1 423 333 1 897 778 2001 6 992 000 5 244 000 3 933 000 1 311 000 1 748 000 2002 7 946 667 5 960 000 4 470 000 1 490 000 1 986 667 2003 7 351 111 5 513 333 4 135 000 1 378 333 1 837 778 2004 7 920 000 5 940 000 4 455 000 1 485 000 1 980 000 2005 8 343 111 6 257 333 4 693 000 1 564 333 2 085 778 2006 10 440 889 7 830 667 5 873 000 1 957 667 2 610 222 Összesen 56 584 889 42

438 667 31 829 000 10 609 667 14 146 222 http://www.doksihu A támogatás mértéke: A közpénzráfordítás (támogatás) felső határa egy projektre: - helyi, műszaki infrastruktúra biztosítása 50 millió Ft (mintegy 200 ezer euró) - helyi piacok és felvásárlóhelyek kialakítása fejlesztés 5 millió Ft(mintegy 20 ezer euró) - informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése: 5 millió Ft(mintegy 20 ezer euró) A SAPARD Terv értékelése Az előcsatlakozási eszközök alapvetően nem az összegszerűségük miatt jelentősek (a SAPARD Program keretében Magyarország 38.054000 euró támogatásra jogosult, melyet az agrárgazdaság fejlesztésére és a vidék adaptációjának elősegítésére kell fordítani, ez az összeg kb. 10-10,5 milliárd forintnak felel meg, ami szinte jelentéktelen összeg, ha azt vesszük, hogy az agrárgazdaság éves költségvetése több száz milliárd forintot tesz ki), hanem fontosságuk abban áll, hogy

felkészítik a gazdaság és a társadalom hazai szereplőit az EU előírásoknak megfelelő pályázatok tartalmi és formai kellékeinek az elsajátítására, megismerhetjük az ottani támogatási rendszert. Ennek eredményeként a csatlakozás után zökkenőmentesen juthatunk hozzá a nagyobb pénzekhez. Magyarország számára a pályázás, a pályázatírás még elég szokatlan, hiszen eddig a támogatásokhoz nem ebben a formában jutottak hozzá a gazdasági élet szereplői. A csatlakozni kívánó országok a Programnak köszönhetően már a csatlakozás bekövetkeztéig elsajátíthatják az EU vidékfejlesztési politikáját. Ez azt is jelenti, hogy felkészülünk a Strukturális Alapok fogadására, és én ebben látom a SAPARD Program óriási jelentőségét hiszen a Strukturális Alapokból már jóval magasabb, száz milliárdokat jelentő összegek érkeznek az EU-tagországok számára ( becslések szerint közel évi 1,2 – 1,4 milliárd euró). Ezek a

programokkal (Phare, ISPA, SAPARD) http://www.doksihu nagyon jó megtanulhatunk pályázatot írni, de nem csak a pályázók számára jó tanulópálya, hanem a különböző hivatalok számára is. „A SAPARD új dimenziót képvisel a harmadik országokba irányuló közösségi támogatás terén.” Ez azt jelenti, hogy a menedzsment feladatát átruházzák a tagjelölt ország megfelelő intézményére. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert ez az első alkalom, hogy a Bizottság teljesen decentralizált külső támogatási programot vállalt. A SAPARD irodáknak ( ezek az irodák vagy a mezőgazdasági minisztériumokban vannak vagy önálló jogi személyiségként működnek a mezőgazdasági miniszter felügyelete alatt) ezáltal megnő a felelősségük, hiszen ők felelősek a projektek kiválasztásáért, lebonyolításáért, a finanszírozás megszervezéséért és az ellenőrzés végrehajtásáért. Azonban a felelősséggel párhuzamosan az önállóságuk is

nagyobbAz elképzelések szerint a csatlakozás után a közös mezőgazdasági politika (CAP) kifizető irodáiként működnek tovább. „A decentralizáció azt jelenti , hogy az ajánlatkérő intézmény feladatait a Bizottságtól a fogadó országnak adjuk át .Az Előcsatlakozási Alapok programozása tekintetében kétfajta decentralizációról beszélünk: ex-ante, vagyis előzetes és ex-post vagyis utólagos decentralizációról. Az ajánlatkérő intézmény felel a pályáztatásért és a szerződéskötésért, valamint a projektek pénzügyi és adminisztratív bonyolításáért.” A Phare ás az ISPA esetében a Bizottság ex-ante ellenőrzést gyakorol, ami azt jelenti, hogy az ajánlatkérő intézmény hozza meg a beszerzésre, illetve a szerződések odaítélésére vonatkozó döntéseket és ezeket előzetes jóváhagyásra benyújtja a Bizottság Delegációjának. Az eljárás 4 ellenőrzési pontot tartalmaz: A pályázat meghirdetésekor jóváhagyják

a pályázati dokumentáció tartalmát, jóváhagyják az értékelő bizottság összetételét, ellenőrzi és jóváhagyja az értékelést, és a Delegáció vezetője ellenjegyzi a szerződést. Ez jelentősen lassítja az eljárást, hiszen időre van szükségük a jóváhagyásokhoz. Ezzel szemben a SAPARD-nál ex-post ellenőrzés működik, vagyis nem szükséges a Bizottság előzetes jóváhagyása a döntésekhez. Így ez a rendszer hatékonyabb, az elbírálási idő jelentősen megrövidül. A decentralizáció fontosságát azért is ki kell hangsúlyozni, mert értékes tapasztalatokkal gazdagítja a tagjelölt országokat a közösségi szabályok alkalmazása terén, hiszen ezeknek az országoknak hasonló mechanizmust kell működtetniük , mint a tagállamoknak. Ez egy meredek és nagyon fontos tanulási folyamatot jelent nem csak Magyarország, hanem a Bizottság számára is. Be kell bizonyítanunk, hogy képesek vagyunk az EU támogatási politikáját

működtetni. Ez a program óriási mennyiségű http://www.doksihu projektet foglal magába, lehetetlen lenne, hogy a Bizottság adja meg az előzetes jóváhagyást, mint a Phare és az ISPA esetében. Ez a program több száz embernek biztosít munkát, csak magyarországi viszonylatban. A SAPARD HIVATAL az első olyan magyar intézmény amely korlátlan hatáskörrel rendelkezik a SAPARD Programokhoz kapcsolódó EU források felett még azt megelőzően hogy taggá válnánk. Rá hárul a program megvalósításában a legnagyobb feladat. Fogadja, értékeli, rangsorolja a beérkező pályázatokat, szerződést köt , nyomon követi és ellenőrzi a projektek megvalósítását, illetve ellátja a támogatás folyósításával kapcsolatos pénzügyi feladatokat. Az Európai Unió Bizottságának képviselői, ellenőrei több alkalommal ellátogattak hazánkba, hogy folyamatosan tájékozódjanak a felkészülés előrehaladásának üteméről, és felhívták a figyelmet az

észlelt hiányosságokra. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1999. Novemberében készített egy előterjesztést amely megállapítja, hogy „2000. Január 1-én valószínűleg egyetlen ország sem lesz abban a helyzetben, hogy működtetni tudja az országában a SAPARD Programot”. Egyik okként azt azt említik, hogy a Rendelete a tervezett márciusi időponthoz képest három hónapos késéssel hozták nyilvánosságra. A hiányosságok, az iroda létrehozásának lassúsága azzal is magyarázható hogy eddig még nem kellett ilyen jellegű intézményt létrehozni, még nem volt benne Magyarországnak gyakorlata. A Bizottság tényfeltáró és monitoring delegációjának 2001. december 12-14-i látogatását követően hivatalosan is megnyitották a Regionális Irodákat. A Hivatal kiépítése 2002-ben nagy mértékben felgyorsult. 2002 március 17-21- i audit után lehetőség nyílt a nemzeti akkreditációs eljárás megkérésére a SAPARD

Hivatal tekintetében pedig annak megkezdésére is. Az Európai Unió garanciát akar kapni az EU források előírásoknak megfelelő felhasználásáról, amelyet az intézményrendszer (pl. SAPARD Hivatal)szervezeti kereteinek, működési rendjének jóváhagyásával, az ún. akkreditációval tud biztosítani Az EU megköveteli hogy már a felkészülés időszakában a jelenlegi tagországokhoz hasonló intézményi hátteret hozzanak létre , amelyek képesek az előírásoknak megfelelően végrehajtani és ellenőrizni a segélyek felhasználását. A 2002 június 16-20-i monitoring eredménye megteremtette a pályázatok szeptemberi meghirdetésének reális esélyeit. 2002 szeptember 2-5 között került http://www.doksihu sor a felkészülésről tanuságot tevő hivatalos prezentációra, amelyben bemutatták, hogy szervezetük milyen formában készült fel a SAPARD források kezelésére. 2002. szeptember 20-án bocsátotta ki a Nemzeti Programengedélyező a

határozatot, amely tanusítja, hogy a SAPARD Hivatal megfelel a kritériumoknak. A határozat kibocsátását követően Magyarország elküldte az ún. „Akkreditációs Csomagot” az Európai Bizottság részére. Az EU helyszíni akkreditációs vizsgálata 2002.október 7-18 között zajlott A helyszíni vizsgálatok alapján az Európai Bizottság a 927/2002 (EC)számú határozatában engedélyt adott a SAPARD Program magyarországi beindítására, vagyis akkreditálták a hazai intézményrendszert. A SAPARD-hivatal akkreditációjának elhúzódása miatt az Európai Bizottság mezőgazdasági főbiztosa többször elégedetlenségét fejezte ki. De végül sikerült megnyitni az irodákat, amivel megindulhatott a pályázatok meghirdetése. A SAPARD HIVATAL EGY KÖZPONTI-, HÉT REGIONÁLIS- ÉS EGY, AZ UTÓBBIAKKAL AZONOS FELHATALMAZÁSSAL BÍRÓ, DE FELADATAIT TEKINTVE AZ EGÉSZ ORSZÁGRA KITERJEDŐ HATÁSKÖRŰ SZERVEZETI EGYSÉGRE (EZ AZ ÉLELMISZERIPARI PÁLYÁZATOK

OSZTÁLYA) TAGOZÓDIK. AZ IRODÁK A HIVATAL INTEGRÁNS RÉSZEKÉNT MŰKÖDNEK ,DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉS ÉS VÉGREHAJTÁS TARTOZIK A FELADATAI KÖZÉ A REGIONÁLIS IRODÁK (BUDAPEST, KAPOSVÁR, MISKOLC, NYÍREGYHÁZA, SZEGED, VESZPRÉM, ZALAEGERSZEG) FELADATA MÉG AZ ÉRDEKLŐDŐK, A POTENCIÁLISKEDVEZMÉNYEZETTEK, TERMELŐI ÉRDEKKÉPVISELETEK, ILLETVE A TANÁCSADÓ SZERVEZETEK ÉS A PÁLYÁZÓK FOLYAMATOS TÁJÉKOZTATÁSA A PROGRAMRÓL, A TÁMOGATÁSOK FORMÁIRÓL, FELTÉTELEIRŐL, AZ ELJÁRÁS RENDJÉRŐL. EZEKBEN AZ IRODÁKBAN JÓL FELKÉSZÜLT MUNKATÁRSAK VÁRJÁK AZ ÉRDEKLŐDŐKET, RENDSZERES AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT, ÉS RÉSZ VESZNEK SZAKMAI FÓRUMOK MEGHÍVOTTJAIKÉNT. INFORMÁCIÓ-TÁJÉKOZTATÁS http://www.doksihu A SAPARD PROGRAM ANYAGI TÁMOGATÁST AD A PROGRAM NÉPSZERŰSÍTÉSÉRE, INFORMÁCIÓS ANYAGOK ELKÉSZÍTÉSÉRE, ELŐADÁSOK, TANFOLYAMOK SZERVEZÉSÉRE.A HIVATAL MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETŐ INTENZÍV TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉGET FOLYTAT. A

TÁJÉKOZTATÁS SZEMPONTJÁBÓL KÉT CÉLCSOPORTOT KELLETT KIALAKÍTANI, AZ EGYIK A LEHETSÉGES PÁLYÁZÓK, ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS CIVIL SZERVEZETEK, AKIKET A RENDELKEZÉSEKRE ÁLLÓ TÁMOGATÁSOKRÓL KELL TÁJÉKOZTATNI, A MÁSIK CSOPORT A KÖZVÉLEMÉNY, AKIKKEL A PROGRAMOT KELL MEGISMERTETNI ÉS A FONTOSSÁGÁT KELL HANGSÚLYOZNI. AZ ELSŐ CÉLCSOPORT TÁJÉKOZTATÁSA A SAPARD HIVATAL FELADATA, HISZEN ŐK ÁLLNAK KÖZVETLENÜL KAPCSOLATBAN A PÁLYÁZÓKKAL, A MÁSODIK CSOPORT TÁJÉKOZTATÁSÁÉRT AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG A FELELŐS. A KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA CÉLJA, HOGY FELHÍVJA A FIGYELMET, VALAMINT MEGFELELŐ ISMERETEKET NYÚJTSON AZ ELÉRHETŐ TÁMOGATÁSOKRÓL, FORRÁSOKRÓL, PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEKRŐL A MEZŐGAZDASÁGGAL FOGLALKOZÓK ÉS A LAKOSSÁG SZÁMÁRA EGYARÁNT. A TÁJÉKOZTATÁS KÜLÖNBÖZŐ FORMÁBAN TÖRTÉNT. TÁJÉKOZTATÓ BROSSÚRÁK, KIADVÁNYOK KÉSZÜLTEK. ENNEK CÉLJA A FIGYELEMFELHÍVÁS, A PROGRAM LEHETŐSÉGEIRŐL ÁTFOGÓ KÉPET ADNI. KÜLÖN

KIADVÁNY KÉSZÜLT A PROGRAM ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓIRÓL (20 KÉRDÉS A SAPARD-RÓL), ÉS MINDEN INTÉZKEDÉSRŐL KÜLÖN-KÜLÖN (MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA A SAPARD-BÓL; MEZŐGAZDASÁGI ÉS HALÁSZATI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSÁNAK ÉS MARKETINGJÉNEK FEJLESZTÉSE A SAPARD-BÓL; A VIDÉKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK ÉS JAVÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A SAPARD-BÓL). EZEK TARTALMAZZÁK A PROGRAM CÉLJÁT, ELNYERHETŐ TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGÉT, TARTALMI, FORMAI KÖVETELMÉNYEKET, A TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI. TERJESZTÉSÜK SZAKMAI FÓRUMOKON, SZEMINÁRIUMOKON, INFORMÁCIÓS VÁSÁROKON ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK ALKALMÁVAL TÖRTÉNIK, DE MEGTALÁLHATÓ AZ FVM HONLAPJÁN, ILL. BÁRMELY REGIONÁLIS IRODÁBAN http://www.doksihu A PROSPEKTUSOK MELLETT NAGYON FONTOSAK A HÍRLEVELEK, SAJTÓKÖZLEMÉNYEK, FIZETETT HIRDETÉSEK, AMELYEK RENDSZERES IDŐKÖZÖNKÉNT NYÚJTANAK TÁJÉKOZTATÁST AZ AKTUÁLIS ESEMÉNYEKRŐL. DE A PROGRAMMAL KAPCSOLATOS

FONTOS ESEMÉNYEK ALKALMÁVAL IS MEGJELENTETNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYEKET. A MÉDIA AZ EGYIK LEGFONTOSABB MINDENKI SZÁMÁRA HOZZÁFÉRHETŐ INFORMÁCIÓ FORRÁS. A TELEVÍZIÓBAN, RÁDIÓBAN KÜLÖNBÖZŐ MEZŐGAZDASÁGI TÉMÁJÚ MŰSOROK KERETÉBEN IS FOLYT A PROGRAM NÉPSZERŰSÍTÉSE. SZÁMOS MŰSOR FOGLALKOZOTT EZZEL A TÉMÁVAL, BÁR NEM MINDIG FŐ MŰSORIDŐBEN, DE A CÉLKÖZÖNSÉGET ELÉRTE. A MEZŐGAZDASÁGI SZAKVÁSÁROKON (PL.:AGRIEXPO, FARMEREXPO, FOODAPEST) VALÓ RÉSZVÉTEL SZINTÉN A PROGRAM TERJESZTÉSÉT SZOLGÁLTA, AZ ELŐADÁSOK MELLETT A KIADVÁNYOK SZÓRÓLAPOK TERJESZTÉSE IS EZT A CÉLT SZOLGÁLTA. EZEK A ESEMÉNYEK KIVÁLÓ ALKALMAT ADTAK A SZEMÉLYES BESZÉLGETÉSEKRE ÉS INFORMÁCIÓCSERÉRE. A PREZENTÁCIÓKON ÉS SZAKMAI FÓRUMOKON , KIÁLLÍTÁSOKON CSAK AUGUSZTUS ÉS SZEPTEMBER HÓNAPOKBAN KÖZEL 45.000 LEENDŐ ÜGYFÉL KAPOTT KÖZVETLEN TÁJÉKOZTATÁST, TUDTUK MEG A HIVATAL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁN. 2002-BEN A SAPARD HIVATAL MUNKATÁRSAI 770

TÁJÉKOZTATÓ, TANÁCSADÓ ELŐADÁST TARTOTTAK AZ ÉRDEKLŐDŐKNEK. A LEENDŐ PÁLYÁZÓK TÁJÉKOZTATÁSA MELLETT NAGY SZEREPET KAPOTT A FALUGAZDÁSZOK KÉPZÉSE IS, GYAKORLATI FOGLALKOZÁSOKON VETTEK RÉSZT (1500 SZEMÉLY) , AMELY SORÁN A SAPARD HIVATAL MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYVÉBE IS BETEKINTÉST NYERHETTEK. A TÁJÉKOZTATÁS EREDMÉNYESSÉGÉRŐL KÜLÖNBÖZŐ FELMÉRÉSEKET VÉGEZTEK, HOGY VAJON ELJUT-E AZ INFORMÁCIÓ A GAZDÁKHOZ, ILL. KERESTE AZOKAT A CSATORNÁKAT, AMELYEKEN A LEGHATÉKONYABB A HÍRKÖZLÉS. A FELMÉRÉS EREDMÉNYE SZERINT A GAZDÁK 71%-A HALLOTT MÁR A SAPARD-RÓL. A KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN A LEGTÖBBEN KONFERENCIÁKON, ELŐADÁSOKON HALLOTTAK ERRÓL A http://www.doksihu PROGRAMRÓL ÉS A REGIONÁLIS IRODÁKHOZ FORDULTAK INFORMÁCIÓÉRT. AZ INFORMÁCIÓNYÚJTÁST SZOLGÁLTÁK AZOK A KÉPZÉSEK, AMELYEKET A FALUGAZDÁSZOK, TANÁCSADÓK ÉS EGYÉB KÖZREMŰKÖDÖK RÉSZÉRE SZERVEZTEK, HOGY FELKÉSZÍTSÉK ŐKET A GYAKORLATI KÉRDÉSEK

MEGVÁLASZOLÁSÁRA (PL.: ÜZLETI TERV KÉSZÍTÉSE), ILL. KÉPESEK LEGYENEK PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSÉRE PÁLYÁZATI SEGÉDANYAGOKAT ÉS ÚTMUTATÓK IS A PÁLYÁZATÍRÓK RENDELKEZÉSÉRE ÁLLNAK. A PÁLYÁZATI CSOMAGOK TARTALMAZNAK ÚTMUTATÓT, DE SEGÍTSÉGET KAPHATUNK AZ INTERNETEN ILL. AZ IRODÁKBAN. AZ INTERNETEN MEGTALÁLJUK AZ FVM HONLAPJÁN (WWW.FVMHU) ILL. A SAPARD HIVATAL HONLAPJÁN (WWWSAPARDHIVATALHU) A PÁLYÁZATI KIÍRÁSOKAT, HÍRLEVELEKET, TUDNIVALÓKAT, AMELYEK SZINTÉN A SEGÍTSÉGNYÚJTÁST ÉS AZ INFORMÁCIÓ NYÚJTÁST SZOLGÁLJÁK. A HIRDETŐTÁBLÁK, EMLÉKEZTETŐTÁBLÁK ELHELYEZÉSE A HELYSZÍNEN (AHOL AZ EU RÉSZVÉTEL 50 % VAGY ENNÉL TÖBB) A AZT SZOLGÁLJA HOGY TÁJÉKOZTATÁST ADJON ARRÓL, HOGY AZ ADOTT BERUHÁZÁS SAPARD FORRÁSBÓL VALÓSULT MEG. 2002. SZEPTEMBER 26-ÁN KÖZZÉTETTÉK A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKAT, A PÁLYÁZATOK LETÖLTHETŐEK A SAPARD HIVATAL HONLAPJÁRÓL ILL. A REGIONÁLIS IRODÁK MUNKATÁRSAI IS SZÍVESEN ÁLLNAK AZ ÉRDEKLŐDÖK

SEGÍTSÉGÉRE. A SAPARD HIVATAL SAJÁT HONLAPPAL RENDELKEZIK, EMELLETT A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ÉS EGYÉB ÁLLAMI SZERVEK HONLAPJAIN IS TALÁLUNK INFORMÁCIÓT EBBEN A TÉMÁBAN. A PÁLYÁZOK, LEENDŐ PÁLYÁZÓK SEGÍTSÉGÉRE SZOLGÁLNAK A KÜLÖNBÖZŐ FOLYÓIRATOK, BROSSÚRÁK ÉS KÖNYVEK (PL. A FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET ÁLTAL KIADOTT: TANANYAG A SAPARD PROGRAM MAGYARORSZÁGI MŰKÖDTETÉSÉHEZ.) ELJÁRÁSREND http://www.doksihu A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA, ÉRTÉKELÉSE NAGYON BONYOLULT ELJÁRÁSRENDET KÖVET. EZEKET A FELADATOKAT A REGIONÁLIS IRODÁK ÉS A KÖZPONT KÖZÖSEN BIZONYOS MUNKAMEGOSZTÁS ALAPJÁN VÉGZI. A FOLYAMAT ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ HÁROM RÉSZRE BONTHATÓ: 1.A PÁLYÁZAT BEADÁSA A SZERZŐDÉSKÖTÉSIG 2.A SZERZŐDÉSKÖTÉSTŐL A KIFIZETÉSIG 3. A KIFIZETÉSTŐL SZÁMÍTOTT ESEMÉNY ÉS EZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MECHANIZMUSOK A REGIONÁLIS IRODÁK PÁLYÁZATKEZELÉSI FELADATAI: A DÖNTÉS

ELŐKÉSZÍTÉS EGY TÖBBLÉPCSŐS RENDSZERBEN TÖRTÉNIK. A PÁLYÁZATOK ÉRKEZTETÉSE(A PÁLYÁZATI CSOMAG BONTÁSA, IKTATÁSA) ADMINISZTRATÍV ELLENŐRZÉS FORMAI ELLENŐRZÉS (A PÁLYÁZATOK TELJESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA) PÁLYÁZAT BEFOGADÁSA (AMENNYIBEN SZÜKSÉGES, A PÁLYÁZAT HIÁNYPÓTLÁSA) JOGOSULTSÁG VIZSGÁLAT A TERVEZETT BERUHÁZÁS MŰSZAKI, TARTALMI VIZSGÁLATA, A TERVEZETT KÖLTSÉGTÉTELEK ELLENŐRZÉSE FORRÁSELEMZÉS (AMENNYIBEN SZÜKSÉGES, A PÁLYÁZAT MÓDOSÍTÁSA) ELŐZETES HELYSZÍNI SZEMLE AZ ÜZLETI TERV ÉRTÉKELÉSE A PÁLYÁZAT SZELEKCIÓS KRITÉRIUMOK SZERINTI ÉRTÉKELÉSE ÉS PONTOZÁSA DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉS A PÁLYÁZATOKAT ÍRÁSBAN, 2 PÉLDÁNYBAN (EGY EREDETI ÉS EGY MÁSOLAT), A BERUHÁZÁS HELYE SZERINT ILLETÉKES REGIONÁLIS IRODÁBA KELL POSTAI ÚTON ELJUTTATNI. A BEADÁSI HATÁRIDŐ FOLYAMATOS, HA A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MÁSKÉP NEM RENDELKEZIK. http://www.doksihu A PÁLYÁZATOK NEGYEDÉVES CIKLUSOKBAN KERÜLNEK ELBÍRÁLÁSRA.

KORÁBBAN PL. A PHARE PÁLYÁZATOKNÁL PROBLÉMA VOLT HOGY NEM ÉRKEZTEK MEG IDŐBEN A PÁLYÁZATOK , AMI AUTOMATIKUSAN ÉRVÉNYTELENÍTETTE A PÁLYÁZATOT, ENNEK TÖBBEK KÖZÖTT AZ VOLT AZ OKA HOGY MINDENKI AZ UTOLSÓ PERCRE HAGYTA, NEM HAGYOTT ELÉG IDŐT A PAPÍROK BESZERZÉSÉHEZ, VAGY AKÁR A FÉNYMÁSOLÁSHOZ. A PÁLYÁZATOK BEADÁSÁNÁL NAGYON SZIGORÚ SZABÁLYOK, KITÉTELEK VANNAK. NAGYON FONTOSAK EZEK A FORMAI KÖVETELMÉNYEK HISZEN EZEKET PÓTOLNI KELL AMI PEDIG IDŐT VESZ IGÉNYBE ÉS A MEGVALÓS-ÍTÁS IS CSÚSZIK. TÖBBEN HAJLAMOSAK EZEKET A KRITÉRIUMOKAT FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI, A BEADOTT PÁLYÁZATOK IGEN JELENTŐS RÉSZÉNÉL (TAVALY DECEMBERIG 1159 PÁLYÁZAT ÉRKEZETT BE AMELYEK 98%-NÁL ) VALAMILYEN HIÁNYPÓTLÁSRA VOLT SZÜKSÉG. AMI VALÓJÁBAN SZÁMOMRA ÉRTHETETLEN, HISZEN A KIÍRÁS PONTOSAN TARTALMAZZA A PÁLYÁZATI CSOMAG TARTALMÁT. A PÁLYÁZATOKAT A SAPARD TÁMOGATÁSOKRÓL SZÓLÓ FVM RENDELETBEN FOGLALTAKNAK ÉS A FELHÍVÁSOKNAK MEGFELELŐEN, A

TÁMOGATÁSI CÉL SAJÁTOSSÁGAIHOZ, KÖVETELMÉNYEIHEZ IGAZODÓ TARTALOMMAL ÉS FORMÁBAN KELL ELKÉSZÍTENI. EHHEZ SEGÍTSÉGET IS AD A PÁLYÁZATI CSOMAGHOZ MELLÉKELT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. BÁR AZ IS IGAZ, HOGY NAGYON SOK BANKI PAPÍR, KIMUTATÁS, IGAZOLÁSOKAT KELL BENYÚJTANI. A PÁLYÁZÓK MEGIJEDNEK A SOK PAPÍRTÓL AMIT BE KELL SZEREZNIÜK. EGY 70 MILLIÓS FEJLESZTÉSHEZ TÖBB MINT 50 DOKUMENTUM, BIZONYLAT, IGAZOLÁS, ENGEDÉLY ÉS EGYÉB DOKUMENTUM SZÜKSÉGES, AMELYEK BESZERZÉSE IGEN SOK IDŐT VESZ IGÉNYBE. A PÁLYÁZATOK ÉRKEZTETÉSE UTÁN ( FELBONTÁS, IKTATÁS) AZ ADMINISZTRATÍV ELLENŐRZÉS KÖVETKEZIK. AZ ELLENŐRZÉS SORÁN MEGGYŐZŐDNEK ARRÓL EGY „PÁLYÁZATI CSOMAG KÖTELEZŐ TARTALMA” CÍMŰ LISTÁN MEGJELÖLT DOKUMENTUMOKAT TARTALMAZZA-E A CSOMAG. http://www.doksihu EZT KÖVETI A FORMAI ELLENŐRZÉS. ELLENŐRZIK A KÜLÖNBÖZŐ IGAZOLÁSOKAT, JÓL VANNAK-E KITÖLTVE AZ ADATLAPOK. HA VALAMILYEN HIÁNYOSSÁGOT TALÁLTAK AKKOR HIÁNYPÓTLÁSRA

SZÓLÍTJÁK FEL A PÁLYÁZÓT. HA NEM PÓTOLJA IDŐBEN A HIÁNYZÓ ANYAGOKAT, AKKOR ELUTASÍTÁSRA TERJESZTIK FEL A PÁLYÁZATOT, AMENNYIBEN MEGTÖRTÉNIK A PÓTLÁS FOLYTATJÁK AZ ELBÍRÁLÁST. AMENNYIBEN A SZAKREFERENS BEFOGADÁSRA JAVASOLJA A PÁLYÁZATOT, KÖVETKEZIK A JOGOSULTSÁG ELLENŐRZÉSE ( ÉLETKÉPES-E A BERUHÁZÁS).EZT KÖVETI A KÖLTSÉGEK ELLENŐRZÉSE, NEM SZÁMOLT-E A PÁLYÁZÓ OLYAN KÖLTSÉGGEL, AMIT NEM TÁMOGAT A PROGRAM. RENDELKEZÉSRE ÁLL- E A SAJÁT FORRÁS HA A PÁLYÁZATKEZELÉSI SZAKREFERENSNEK KÉRDÉSEI ADÓDNAK A PÁLYÁZÓNÁL HELYSZÍNI SZEMLÉT TART, MEGGYŐZŐDIK ARRÓL, HOGY A BEADVÁNYBAN LEÍRTAK A VALÓSÁGNAK MEGFELELNEK. HA A KÖLTSÉGVETÉS, FORRÁSSZERKEZET ELLENŐRZÉSE MEGTÖRTÉNT SOR KERÜLHET AZ ÜZLETI TERV ELEMZÉSÉRE ÉS ÉRTÉKELÉSÉRE. EZ A PROJEKT KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN HATÁSÁNAK VIZSGÁLATÁT JELENTI. AZOK A PÁLYÁZATOK AMELYEK EDDIG MINDEN FÁZISNÁL POZITÍV ÉRTÉKELÉST KAPTAK JOGOSULTAK A TÁMOGATÁS

ELNYERÉSÉRE. AZONBAN SAJNOS NEM KAPHAT MINDEN PROJEKT TÁMOGATÁST EZÉRT A KIVÁLASZTÁST EGY PONTOZÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI LAP SEGÍTSÉGÉVEL VÉGZIK. A BÍRÁLAT SORÁN FOLYAMATOS AZ ELLENŐRZÉS A VEZETŐ PÁLYÁZATKEZELÉSI SZAKREFERENS RÉSZÉRŐL. A PÁLYÁZATÉRTÉKELÉS HITELESÍTÉSE A REGIONÁLIS IRODA VEZETŐJÉNEK ALÁÍRÁSÁVAL TÖRTÉNIK. ÉS AZ ANYAG ÁTKERÜL A SAPARD HIVATAL KÖZPONTJÁBA. MIUTÁN A REGIONÁLIS IRODÁK ELVÉGEZTÉK A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉT, A PÁLYÁZATKEZELÉSI OSZTÁLY MINTAVÉTEL ALAPJÁN ELLENŐRZI A REGIONÁLIS IRODÁK ÁLTAL VÉGZETT MUNKÁT, MAJD RANGSOR ALAPJÁN MEGHATÁROZZÁK A TÁMOGATÁSRA JAVASOLT PÁLYÁZATOK KÖRÉT, A KÖVETKEZŐ ELJÁRÁSOKKAL. MINTAVÉTEL http://www.doksihu PÁLYÁZATI DOSSZIÉ TELJESKÖRŰ ELLENŐRZÉSE HELYSZÍNI SZEMLÉN ALAPULÓ VEZETŐI ELLENŐRZÉS RANGSOROLÁS, TÁMOGATÁSI DÖNTÉS A MINTAVÉTEL SORÁN A BEADOTT PÁLYÁZATOK 20 %-T ÚJRA ELLENŐRZIK, AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA HOGY MEGGYŐZŐDJENEK

ARRÓL HOGY A REGIONÁLIS IRODÁKBAN FOLYÓ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI TEVÉKENYSÉG PONTOS, SZABÁLYSZERŰ. HA MINDENT RENDBEN TALÁLTAK KÖVETKEZIK A HELYSZÍNI SZEMLÉVEL EGYBEKÖTÖTT ÚJRAÉRTÉKELÉS, AMELY A PÁLYÁZATOK LEGALÁBB 5 %-RA KELL HOGY KITERJEDJEN. A RANGSOROLÁSI NAP ELŐTT 5 NAPPAL A HIVATAL FELMÉRI A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TÁMOGATÁSI KERETET. CSÖKKENŐ SORRENDBE TESZIK A PÁLYÁZATOKAT A PONTÉRTÉKEK SZERINT, LÉPÉSENKÉNT KUMULÁLJÁK A PÁLYÁZATOK ÁLTAL IGÉNYELT TÁMOGATÁST, MAJD KIVONJÁK A KERETÖSSZEGBŐL, AHOL A KERETÖSSZEG KIMERÜL OTT HÚZZÁK MEG A TÁMOGATÁSI PONTHATÁRT. AZ ÍGY KIALAKULT RANGSORT AZ ELNÖK ELÉ TERJESZTIK. A JÓVÁHAGYÁS A SAPARD HIVATAL ELNÖKE ÉS AZ ÁLTALÁNOS ELNÖKHELYETTES, VAGY A GAZDASÁGI ELNÖK-HELYETTES KETTŐS ALÁÍRÁSÁVAL VALÓSUL MEG. A DÖNTÉSRŐL A HIVATAL ÉRTESÍTI A PÁLYÁZÓT. ÚGY GONDOLOM EZ A KIS ÁTTEKINTÉS KELLŐ BIZONYÍTÉKUL SZOLGÁL ARRA HOGY NAGYON BONYOLULT, SZABÁLYOZOTT

ELJÁRÁST KELL KÖVETNI A TÁMOGATÁSOK MEGÍTÉLÉSÉHEZ. AMELYBEN JELEN VAN AZ ÁLLANDÓ ELLENŐRZÉS IS. EZ AZ ELJÁRÁSREND MÉG A HIVATALOK SZÁMÁRA IS SZOKATLAN ÉS ÚJ, ÍGY ŐK IS IGYEKEZNEK MINÉL TÖBBET TANULNI A HIBÁKBÓL. HA A FELFEDEZETT HIBÁK AZ ADOTT REGIONÁLIS IRODÁBAN ÉRTÉKELT PÁLYÁZATOK TÖBB MINT 10 %-NÁL JELENTKEZIK, AKKOR A HIBÁK JAVÍTÁSA UTÁN OKTATÁST SZERVEZNEK AZ IRODA DOLGOZÓINAK. TÚLPAPÍROZOTTSÁG http://www.doksihu BÍRÁLATKÉNT FELMERÜLHET HOGY TÚL SOK PAPÍRT KELL BESZEREZNI, KITÖLTENI, BEADNI. EZ IGAZ IS, MINDENT DOKUMENTÁLNI KELL, MINDENT PAPÍRON KELL BIZONYÍTANI, DE ÚGY GONDOLOM EZ TALÁN ÉRTHETŐ, HISZEN AZ EURÓPAI UNIÓ FELE MINDENNEL EL KELL TUDNI SZÁMOLNI. EZ A SOK PAPÍR AZONBAN NEM CSAK A PÁLYÁZÓKAT ÉRINTI. AZ IRODÁKNAK IS MINDENT DOKUMENTÁLNI KELL PÉLDAKÉNT EMLÍTENÉM A PÁLYÁZATI DOSSZIÉT, AMELYET A REGIONÁLIS IRODA ÁLLÍT ÖSSZE ÉS AMIT ELKÜLDENEK A SAPARD HIVATAL KÖZPONTJÁBA. A CSOMAGNAK

TARTALMAZNIA KELL A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKAT: - PÁLYÁZATI AKTABORÍTÓ - ELLENŐRZŐ JEGYZÉK - DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉSI LAP - JOGOSULTSÁG ELLENŐRZÉSI LISTA - NEM JOGOSULT ÉS JOGOSULT KÖLTSÉGEK ELLENŐRZÉSI LAPJA - TÁMOGATÁSI SZINT ÉS FORRÁSSZERKEZET ELLENŐRZÉSI LAP - PÁLYÁZAT (ÜZLETI TERV) ÉRTÉKELÉSE - ELŐZETES HELYSZÍNI SZEMLE DOKUMENTUMAI - JEGYZŐKÖNYV A PÁLYÁZATI CSOMAG VIZSGÁLATÁRÓL - PÁLYÁZATI KÉRELEM - A BERUHÁZÁS KÖLTSÉGEINEK MÉRFÖLDKÖVENKÉNTI ÜTEMTERVE - ADATLAP A TÁMOGATÁS DÖNTÉSRŐL (217/1998.KORMREND) ( A PÁLYÁZÓ ÁLTAL KITÖLTÖTT ADATLAP - OTMR NYILATKOZAT - ZÁLOG FELAJÁNLÁSI NYILATKOZAT - PONTOZÁSI, ÉRTÉKELÉSI LAP. KÖLTSÉGEK LEÍRHATÓAK SOKBA KERÜL A PÁLYÁZATOK BEADÁSA IS PL. ÉRTÉKBECSLÉS DÍJA, PÁLYÁZATÍRÁS DÍJA, HA NEM MAGUNK KÉSZÍTJÜK EL. A PROJEKT ÖSSZES ELISMERHETŐ KÖLTSÉGÉNEK 12%-ÁIG A PROJEKT http://www.doksihu ELŐKÉSZÍTÉSÉÉRT A MÉRNÖKÖKNEK,

SZAKÉRTŐKNEK, TANÁCSADÓKNAK KIFIZETETT DÍJAK SZABADALMAK, MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK KÖLTSÉGEI ELSZÁMOLHATÓAK. EZEKET AZ ÖSSZEGEKET AZONBAN AKKOR IS KI KELL FIZETNI HA A PÁLYÁZAT NEM KAPJA MEG A TÁMOGATÁST. DE A TÁMOGATÁSBÓL NEM FINANSZÍROZHATÓ KÖLTSÉGEK PL. ADÓK, VÁMILLETÉKEK, IMPORTVÁMOK, AMELYEK BÁRMILYEN EGYÉB ESZKÖZZEL VISSZAIGÉNYELHETŐK, DÍJAK HOZZÁJÁRULÁSOK, BÍRSÁGOK, KAMATOKTERMÉSZETESEN A NEM TÁMOGATHATÓ KÖLTSÉGEK LISTÁJA IS MEGTALÁLHATÓ A PÁLYÁZATI CSOMAGOKBAN. BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK Mint ismert, a korábbi évek késlekedése miatt a SAPARD-pályázatokat először tavaly lehetett meghirdetni, szemben az eredetileg tervezett 2000-es időponttal. Az elmúlt év november 15-én, valamint december 1-jén járt le az első pályázati kör, mely előtt a kedvezményezettek a SAPARD pályázati rendszer bonyolultságára hivatkozva panaszkodtak. A szeptemberben indult első pályázati fordulóra bár viszonylag kevés volt

a felkészülési idő, ugyanakkor a vártnál lényegesen több, összesen 1159 pályázat érkezett a hivatalhoz amelyekkel a jelentkezők 26 milliárd forintnyi támogatásra tartottak igényt. Az érdeklősés nagyságát az is mutatja, hogy a Hivatal tájékoztatója szerint 2002. október közepére 5000 egységcsomagot vettek át az érdeklődők a Regionális irodákban. Szlovákiában 2002. decemberére111 pályázat érkezett be, Bulgáriában 229 pályázatot hagytak jóvá, Lengyelországban pedig 1700 pályázat érkezett be. Magyarországon 40 % fölött van a nyertes pályázatok száma, míg másutt 20-25% körül alakul. Ezek a számok arról tanúskodnak, hogy jobb eredményeink vannak mint a többi SAPARD Programból részesülő tagjelölt országnak. Az első forduló tehát kedvező tapasztalatokat hozott a részvételt tekintve, köszönhető a kiváló PR tevékenységnek, a szakemberek felkészítésének. Határidő Már említettem hogy korábban több

pályázónak problémát jelentett a határidő, mert valamilyen oknál fogva nem tudta időben beadni a pályázatát. Ez a gond most megoldódik. http://www.doksihu Lényeges változás az előző, első pályázati ciklushoz képest, hogy ezentúl folyamatosan lehet benyújtani a pályázatokat, azaz nem szabnak meg beadási határidőt. A pályázatok elbírálása ugyancsak folyamatos lesz .A beérkezett projektek negyedéves ciklusban kerülnek elbírálásra. A naptári negyedév első munkanapjáig beadott és hiánypótolt (befogadott) pályázatokat A SAPARD Hivatal az adott negyedév utolsó munkanapjáig bírálja el. A negyedév első munkanapja után érkezett pályázatok a következő negyedéves ciklusban kerülnek elbírálásra. FEBRUÁR VÉGÉN ÚTJÁRA INDÍTOTTÁK A SAPARD HIVATAL ÚJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSAIT. A FELTÉTELEKET FEBRUÁR 27-ÉN TETTÉK KÖZZÉ A MAGYAR MEZÕGAZDASÁG CÍMÛ SZAKLAP MELLÉKLETEKÉNT ÉS A MINISZTÉRIUM HONLAPJÁN. Pályázatok

hiánypótlása A NYERTESEK ARÁNYA IGEN MAGAS LETT, TÖBB MINT 40 SZÁZALÉK AZONBAN JÓ 98 SZÁZALÉKUKNÁL KELLETT KISEBB VAGY NAGYOBB HIÁNYOK PÓTLÁSRA FELKÉRNI A PÁLYÁZÓKAT. ÁLTALÁBAN AZOK A PÁLYÁZÓK VOLTAK A LEGPRECÍZEBBEK, AKIK AZ ÉLELMISZERIPARI BERUHÁZÁSOKRA KÉRTEK TÁMOGATÁST. A HIÁNYPÓTLÁS UTÁN AZONBAN MÁR BEFOGADHATÓK VOLTAK AZ IGÉNYEK, UGYANIS A MÁSIK KILENC UNIÓS TAGJELÖLTTEL SZEMBEN IGEN JÓL TELJESÍTETTE AZ ELSŐ KÖRT, MIVEL AZ ELŐZETES FELMÉRÉSEK SZERINT LEGALÁBB 40 SZÁZALÉKA - KEDVEZŐ ESETBEN AKÁR 50 SZÁZALÉKA - NYERTES PÁLYÁZATOT KÉSZÍTETT, MÍG TAGJELÖLT TÁRSAINKNÁL AZ ARÁNY EDDIG 20-25 SZÁZALÉK VOLT. A MÁSIK NAGY ELŐNY PEDIG AZ, HOGY A TAVALY OKTÓBERI BRÜSSZELI ADATOK SZERINT A TAGJELÖLTEK EDDIG A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÖSSZEG ÁTLAGOSAN 11-12 SZÁZALÉKÁT VETTÉK IGÉNYBE A MAGYAR IGÉNYLŐK A 26 MILLIÁRD FORINTNYI MEGPÁLYÁZOTT TÁMOGATÁS MINIMUM 40 SZÁZALÉKÁRA TEHETNEK SZERT. Első nyertes Németh Imre

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter2003. március 18 kedden az első SAPARD támogatási szerződés aláírásán vett részt Szany községben. http://www.doksihu MAGYARORSZÁG ELSŐ SAPARD TÁMOGATÁSÁT NÉMETH MÁRTON SZANYI CSALÁDI GAZDÁLKODÓ ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓ NYERTE EL, SERTÉSTELEPÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE. NÉMETH MÁRTON A MINTEGY FÉLSZÁZ ANYAKOCA ÉS SZAPORULATÁNAK TAKARMÁNYOZÁSÁRA, A SZALMA, A TAKARMÁNY MOZGATÁSÁRA ALKALMAS TELESZKÓPOS RAKODÓGÉP BESZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES 12,5 MILLIÓ FORINTHOZ 3,75 MILLIÓ FORINTOS SAPARD-TÁMOGATÁST NYERT EL. MEGKEZDTE A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSEK ALÁÍRÁSÁT A MAGYAR SAPARD HIVATAL, MELYNEK KÖVETKEZTÉBEN 10,5-13 MILLIÁRD FORINT FEJLESZTÉSI, BERUHÁZÁSI PÉNZ KERÜLHET A MEZŐGAZDASÁGBA ÉS ÉLELMISZERIPARBA BRÜSSZELBŐL. A SAPARD HIVATAL AZ ÁLTALA KIDOLGOZOTT SZERZŐDÉSMINTÁKAT HASZNÁLJA, AMINEK KÖVETKEZTÉBEN LEEGYSZERŰSÖDIK AZ ÜGYINTÉZÉS MENETE ÉS AZ EZEK

MEGKÖTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IDŐ IS. PÉNZÖSSZEG Mint ismert, a korábbi évek késlekedése miatt a SAPARD-pályázatokat először tavaly lehetett meghirdetni, szemben az eredetileg tervezett 2000-es időponttal A SAPARD-MILLIÁRDOK FELHASZNÁLATLANSÁGA MIATT SEM KELL AGGÓDNI, UGYANIS ZÖLDRÉTI ATTILA ELNÖK SZERINT A 2000. ÉVI PÉNZEKET - KÖZEL KILENCMILLIÁRDOT - 2004. DECEMBER 31-ÉIG VEHETIK IGÉNYBE AZ AKKORRA MÁR TAGJELÖLTEKBŐL RENDES TAGGÁ VÁLÓ ORSZÁGOK. A 2001ÉVI ÖSSZEG PEDIG 2005-IG LESZ KITOLVA TÁMOGATÁSOKRA - MONDTA BOROS IMRE TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTER. A KORMÁNY MÁJUS 15-EI ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA A TÖBBÉVES SAPARD PÉNZÜGYI MEGÁLLAPODÁST, AMELYET MÁRCIUS ELEJÉN ÍRT ALÁ BRÜSSZELBEN VARGA MIHÁLY PÉNZÜGYMINISZTER. A MEGÁLLAPODÁS SZERINT MAGYARORSZÁG 2000 ÉS 2006 KÖZÖTT ÉVENTE 38 MILLIÓ EURÓ - PÁLYÁZAT ÚTJÁN ELNYERHETŐ - TÁMOGATÁSHOZ JUT. REMÉLHETŐLEG AZ INTÉZMÉNYRENDSZER KÉSEDELMES KIÉPÍTÉSE MIATT NEM VÉSZ EL A

2000. ÉVI KERETÖSSZEG, MIUTÁN A TÁMOGATÁSOK ELNYERÉSÉRE 2002-IG AD LEHETŐSÉGET A MEGÁLLAPODÁS. 2003 ÉVI CSATLAKOZÁST FELTÉTELEZVE http://www.doksihu MAGYARORSZÁG 2004-TŐL KAPCSOLÓDHAT AZ UNIÓ MEZŐGAZDASÁGI ALAPJAIHOZ, AHONNAN A SAPARD KERETÉBEN BEGYAKOROLT MÓDSZEREKKEL AZ AGRÁRÁGAZAT SZEREPLŐI JÓ ESÉLLYEL PÁLYÁZHATNAK AZ ELŐCSATLAKOZÁSI FORRÁSOKNÁL LÉNYEGESEN NAGYOBB ÖSSZEGEKRE. Az eredeti tervek szerint ugyanis már 2001-ben hozzá kellett volna jutniuk az évi 38 millió eurós, azaz 10 milliárd forintos "csomaghoz" és az 3,5 milliárd forint nemzeti (költségvetési) hozzájáruláshoz. Az előkészítés azonban - egyebek mellett a nemzeti tervek elfogadása, a pénzügyi megállapodások és a hazai Sapard Hivatal létrehozása elhúzódott. Az EU is bírálta a magyar intézményi háttér felkészültségét Ez volt az akadálya a tízmilliárd forintos keret folyósításának. A Bizottság azonban kötelezte magát , hogy

garantálja a 2000-es évre SAPARD célokra előirányzott alapok megőrzését, ezeket az alapokat az éves szerződésben már lekötötték az egyes országok. Ennek értelmében a 2000-es költségvetés pénzalapjai rendelkezésre állnak ott is ahol csak később fejeződött be az akkreditáció. Ennek következtében semmilyen pénzalap nem vész el. Magyarország egyelőre a 2000-es és a 2001-es SAPARD-pénzeket igyekszik elkölteni, amelyek a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 26 milliárd forintot tesznek ki. A miniszter közölte: a mai keret kimerülése esetén lehetőség van arra, hogy Magyarország a 2002-es és a 2003-as összeg igénybevételéről is pénzügyi megállapodást kössön az EU-val Utófinanszírozás ÚGY GONDOLOM AZ UTÓFINANSZÍROZÁS TÖBB KISEBB VÁLLALKOZÓ SZÁMÁRA GONDOT JELENT, HISZEN A TÁMOGATÁST A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA UTÁN KAPJA MEG, ADDIG VISZONT VALAMILYEN FORMÁBAN BIZTOSÍTANIA KELL A FEJLESZTÉSHEZ SZÜKSÉGES

ÖSSZEGET. TÖBB VÁLLALKOZÓVAL BESZÉLGETTEM EBBEN A TÉMÁBAN, ÉS MINDEGYIKÜK A TŐKEHIÁNYT EMLÍTETTE MINT KOMOLY PROBLÉMÁT. A KISMÉRETŰ GAZDASÁGOK DÖNTŐ RÉSZE A TULAJDONOSÁNAK CSAK KIEGÉSZÍTŐ JÖVEDELMET NYÚJT, ÉS http://www.doksihu LEGTÖBBJÜKNEK AZ ÜZEMSZERŰ TERMELÉSHEZ HIÁNYZIK A TŐKÉJÜK. TALÁN A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA ELTELT NÉHÁNY ÉV MÉG NEM VOLT ELÉG ARRA HOGY JELENTŐS TŐKÉT HALMOZZANAK FEL A KISVÁLLALKOZÓK, AMIBŐL EGY ILYEN PROJEKTRE IS PÉNZT TUDNÁNAK FORDÍTANI. EHHEZ TALÁN MÉG AZ IS HOZZÁTARTOZIK, HOGY AKI EZEN A PÁLYÁZATON RÉSZT VESZ AZ A MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGRE EGYÉB VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁST NEM VEHET IGÉNYBE. GONDOLKODÁSMÓD A CSATLAKOZÁS UTÁN A PÉNZEKHEZ EBBEN A FORMÁBAN JUTHATUNK HOZZÁ, ÍGY MEG KELL HOGY BARÁTKOZZANAK AZ EMBEREK EZZEL A RENDSZERREL, ÁT KELL ALAKÍTANI A GONDOLKODÁSMÓDOT. KOCKÁZATOT KELL VÁLLALNI, PERSZE CSAK ÉSSZERŰ KERETEK KÖZÖTT. MEG KELL TANULNI AZ

ADMINISZTRÁCIÓT, HOGY MINDENT DOKUMENTÁLNI KELL, HOGYAN KELL KITÖLTENI EGY ADATLAPOT , HOGY NYITOTT SZEMMEL KELL JÁRNI A VILÁGBAN, FIGYELNI KELL A PÁLYÁZATKIÍRÁSOKAT. MEG KELL TANULNUNK A SZÁMÍTÓGÉP, INTERNET HASZNÁLATÁT. NAGYON FONTOS KIEMELNI, HOGY MEG KELL PRÓBÁLNI A VÁLLALKOZÁSUNK FEJLESZTÉSÉT EGY NAGYOBB RENDSZERBE ELHELYEZNI, ÉS EZT LEBONTANI KISEBB ELEMEKRE. MINDEN LÉPÉSNÉL ODA KELL FIGYELNÜNK A KÖRNYEZETVÉDELEMRE, A HATÉKONYSÁGRA. PÁLYÁZATI KRITÉRIUMOK VANNAK BIZONYOS KRITÉRIUMOK, AMELYEKET NEM HAGYHATUNK FIGYELMEN KÍVÜL, HISZEN HA EZT TESSZÜK AKKOR A PÁLYÁZATUNK MÁR A FORMAI ÉRTÉKELÉSNÉL KIESIK. EZEK UGYAN BENNE VANNAK A PÁLYÁZATI KIÍRÁSBAN MÉGIS ELŐFORDUL, HOGY EMIATT BUKIK EL EGY PROJEKT. PÉLDÁUL CSAK ÚJ GÉP VÁSÁRLÁSÁRA LEHET TÁMOGATÁST KÉRNI. TALÁN EZ IS SOKAK SZÁMÁRA PROBLÉMÁT JELENT HISZEN EGY ÚJ GÉP http://www.doksihu MEGVÁSÁRLÁSA NAGYSÁGRENDEKKEL TÖBBE KERÜL MINT EGY JÓ ÁLLAPOTBAN LÉVŐ,

DE HASZNÁLT GÉP. CSAK TAGJELÖLT, VAGY TAGORSZÁGBÓL LEHET PL. GÉPEKET, TERMÉKEKET VÁSÁROLNI NEM ADHATÓ TÁMOGATÁS PL. JELZÁLOGGAL MEGTERHELT INGATLANON TERVEZETT FEJLESZTÉSHEZ, HA AZ IGÉNYELT TÁMOGATÁS KÉTSZERESE ÉS A JELZÁLOG EGYÜTTES ÖSSZEGE MEGHALADJA AZ INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKÉNEK ÉS A TERVEZETT BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGÉNEK AZ EGYÜTTES ÖSSZEGÉT. UGYANAZON BERUHÁZÁSHOZ CSAK EGYSZER VEHET IGÉNYBE SAPARD TÁMOGATÁST. EZEK MINDEGYIKE BENNE VAN A KIÍRÁSBA, DE MÉGIS ELŐFORDUL HOGY FIGYELMEN KÍVÜL HAGYJÁK. MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS Az 1268/99/EK Rendelet 5. Rendelet 2, pontja szerint a Bizottság és a csatlakozni szándékozó ország gondoskodik a program monitoringról. Minden vidékfejlesztési programra külön monitoring bizottságot állítanak fel. A monitoring értelmében tehát a SAPARD Program működése és végrehajtása az országban folyamatosan ellenőrizve lesz. Ezt a feladatot a Monitoring Bizottság fogja végrehajtani, melynek

elnökét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nevezi ki. Ebben a Bizottságban az érintett minisztériumokon, kormányzati és állami szerveken kívül a magánszektor és a civil szféra képviselői is helyet kapnak, valamint az EU részéről a Bizottság képviselői. A Monitoring Bizottság legfontosabb feladatai a Programot illetően a következők: • A programban vállalt támogatás kielégítő előrehaladásának biztosítása, beleértve –ahol szükséges-- a Közösségi kezdeményezésű támogatásokat is. Különös tekintettel biztosítja az intézkedések összhangját a kiválasztott prioritásokkal és az egyéb EU politikáknak való megfelelést • Előírások meghatározása az intézkedések hatékony végrehajtása érdekében • Lépések kezdeményezése a Program végrehajtásának felgyorsítása érdekében ott, ahol a monitoring alapján késedelem mutatkozik http://www.doksihu • A Program Magyarország és az EU

Bizottság által közösen megállapított szabályainak és eljárásainak módosítására irányuló intézkedések előkészítése és megvitatása • Az éves jelentés tervezetének véleményezése • más közösségi támogatási programok Monitoring Bizottságainak tájékoztatása a SAPARD Program végrehajtásának előrehaladásáról annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a tervezett vagy már folyó programokkal való erősítő kölcsönhatásokat Ezek a feladatok nyilvánvalóvá teszik a Monitoring Bizottság működésének fontosságát, hiszen ez a szerv ad folyamatos és reális képet a Program működéséről, és ennek tudatában van csak lehetőség az esetleges hibák vagy hiányosságok kiküszöbölésére és a segélyek hatékonyabb felhasználására. SZERZŐDÉSKÖTÉS A szerződéskötés is természetesen szabályozott. Az egyik fontos eleme, hogy szerződésmintákat használ, más szerződés alkalmazására nincs mód, ami

amint már szó volt róla leegyszerűsíti az eljárást. Ezeket természetesen az Európai Unió szabályai szerint alkották meg, a mintákat és az eljárásrendet is jóvá hagyták az Európai Bizottság képviselői. Ezt a szerződést Támogatási Szerződésnek hívják és kizárólag írásban köthető meg. A szerződés létrejöttének időpontja az a nap amikor a támogató és a kedvezményezet is aláírta. A blankettaszerződések használatának következtében a szerződés elkészítése tulajdonképpen az adatok beírásából és a szükséges melléklete összeállításából áll. A Hivatal jóváhagyása után a Regionális Irodába kerül a dokumentum ahol a pályázó aláírhatja meghatározott intervallumon belül ú(a támogatási döntés napjától számított második hét harmadik munkanapjától a kezdő időponttól számított 15.nap)Ugyanis a SAPARD Hivatal ajánlati kötöttsége a fentiek alapján megállapított időtartamon belül áll fenn.

Amennyiben a pályázó saját hibájából felróható okok miatt nem írja alá, akkor a szerződés hatályát veszti. A szerződés megkötése után a kedvezményezett köteles az abban leírtaknak megfelelően eljárni. A teljesítést a Hivatal folyamatosan ellenőrzi pl helyszíni ellenőrzéseket tart. Ha eltérést tapasztal, pl nem arra fordítják a pénzt amire igényelték , akkor a SAPARD Hivatal felfüggeszti a pénz folyósítását. Ekkor a Hivatal mérlegeli a http://www.doksihu szerződésszegés mértékét, és ha nem olyan nagy vétséget követett el akkor lehetőséget ad a tevékenység folytatására, azzal hogy részbeni visszafizetésre kötelezi a kedvezményezettet, vagy többletkötelezettséget állapít meg a számára. Ha nagyobb mértékű szándékosan elkövetett szerződésszegés áll fenn, akkor a Hivatal eláll a szerződéstől, ami pedig a kifizetett összeg kamatokkal terhelt visszafizetését jelent. http://www.doksihu Összegzés A

mezőgazdaság Magyarország esetében, és a többi tagjelölt országok esetében is a csatlakozási tárgyalások egyik legvitatottabb területe. Magyarország mezőgazdasági paraméterei (birtokméret, infrastruktúra, technológia, technikai feltételek) jelentősen eltérnek az EU-ban jellemzőektől. Jelentős eltérések mutatkoznak a termelőknek nyújtott támogatásokban, a piaci folyamatok befolyásolásában. Ezeket a különbségeket még a csatlakozás előtt a lehető legnagyobb mértékben csökkentenünk kell, ill. meg kell szüntetni a belépés időpontjára, ahhoz hogy a közösségi politikákat hatékonyan tudjuk alkalmazni. A sikeres integrációhoz számos tennivaló áll előttünk (jogharmonizáció, intézményfejlesztés, a gazdaság szereplőinek felkészítése). Ezekhez a feladatokhoz kapunk segítséget a SAPARD Program keretében. Ahhoz hogy a csatlakozás után részesüljünk a különböző alapokból (Strukturális és Kohéziós Alap),

közösségi programokból, meg kell tanulnunk pályázatot írni, meg kell tanulnunk pályáztatni, hiszen csak így fogunk hozzá jutni az EU-s forrásokhoz. Magyarországon a pályázatírásnak és a pályáztatásnak nincsenek hagyományai, hiszen nálunk nem ilyen formában működött eddig a támogatási rendszer. SAPARD program elsődleges célja ennek a rendszernek a megismertetésre, kidolgozás, bevezetése. Kiváló alkalmat nyújt tanulásra, nem csak a gazdák, vállalkozók számára hanem a hivatalok, állami intézményeknek is hiszen eddig ők sem nagyon pályáztattak. Természetesen nagyon sok probléma felmerül a pályázatokkal kapcsolatban: túl nagy adminisztrációt igényel, nagyon sok hivatalos iratot, igazolást kell beszerezni, néha igen bonyolult adatlapokat kell kitölteni, bonyolult és időigényes az eljárásrendje, több vállalkozó számára problémát jelent az utófinanszírozás is. Az Európai Unió ezzel úgy gondolom tisztában van, és

igyekeznek minél több segítséget adni. Felállították a SAPARD Hivatalt és Regionális Irodáit ahol szívesen válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Különböző kiadványokat jelentetnek meg, előadásokat, fórumokat szerveznek. Igyekeznek minél több szakembert kiképezni, akik képesek lesznek a pályázatok megírására. http://www.doksihu Az ország fejlődése nagy mértékben függ attól, hogy milyen eredményekkel tudunk ezeken a pályázatokon részt venni. Úgy gondolom jó úton haladunk, természetesen még sokat kell tanulnunk ezen a területen, még több szakemberre lesz szükségünk. A sikerekhez az is hozzájárulna, ha egy kicsit egyszerűsítenék az eljárásrendet, kevesebb igazolást kérnének, amire van is esély a közeljövőben. http://www.doksihu Felhasznált irodalom Az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága, valamint Svédország és Ausztria állandó EU képviseletének szervezésében 2001. március 5-én tartott

konferencia jegyzőkönyve: A bővítési folyamat és a három előcsatlakozási alap: Phare, ISPA, SAPARD Dr. Dóczi Gergely, Forgó Mónika: SAPARD Program: Tananyag a SAPARD Program magyarországi működtetéséhez FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest, 2003 Dr. Dóczi Gergely, Forgó Mónika: SAPARD Program: Tervezési segédlet FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest, 2003 Dr, Szabó Gábor: Az Európai Unió Agrárpolitikája Debrecen-Kaposvár 2001 Forman Balázs: Az Európai Unió Strukturális és Előcsatlakozási Alapjai Európai Bizottság Magyarországi Delegációja 2001 Gyakorlati útmutató a PHARE ISPA & SAPARD szerződéses eljáráshoz Horváth Gyula: Regionális Támogatások az Európai Unióban Osiris Kiadó, Budapest 2002. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 2001 Kende Tamás, Szűts Tamás Az Európai Unió politikái Osiris Kiadó, Budapest 2002. Magyarország SAPARD terve 2000-2006,

2000. szeptember, FVM munkaanyag http://www.doksihu Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana Aula Kiadó, 1998 SAPARD Hivatal Sajtóanyaga: 2003. március 18 2003. február 24 2002. október 18 2002. augusztus 21 2002. január 28 SAPARD Hivatal kiadványai: • Mezőgazdasági vállalkozások támogatása a SAPARD-ból • 20 kérdés válasz a SAPARD-ról • Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének a fejlesztése a SAPARD-ból • A vidéki infrastruktúra fejlesztésének és javításának támogatása a SAPARD-ból