Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Főbb tények és adatok Európáról és az európaiakról

Európai Unió Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság A kézirat lezárva: 2007. május Főbb tények és adatok Európáról és az európaiakról 27 tagállamával és csaknem félmilliárd lakosával az Európai Unió Európa nagy részét felöleli. Létrehozása óta célja, hogy polgárai számára jólétet és stabilitást biztosítson. Szakpolitikái és intézkedései közvetlenül és közvetve befolyásolják életünket. Az Európai Unió célja, hogy tisztességes és gondoskodó társadalmat hozzon létre, elkötelezetten kiáll a gazdasági fejlődés mellett, munkahelyeket teremt azáltal, hogy a vállalatokat versenyképesebbé teszi, és hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállalók új készségeket sajátítsanak el. Szomszédaival és más országokkal az EU azon munkálkodik, hogy határain túl is biztosítsa a jólétet, a demokratikus haladást és az emberi jogokat. Az Európai Unió a legjelentősebb kereskedelmi hatalmak egyike és a fejlődő

országok számára juttatott pénzügyi és technikai támogatások legfontosabb adományozója. Ez a füzet diagramjaival, grafikonjaival és szórakoztató ábráival alapvető tényeket és számadatokat mutat be az Európai Unióról és tagállamairól. 1 Jelmagyarazát Az EU tagállamai EU-27: az Európai Unió jelenlegi tagállamai EU-25: az Európai Unió a 2004. évi bővítést követően EU-15: az Európai Unió a 2004. évi bővítést megelőzően BE: Belgium BG: Bulgária CZ: Cseh Köztársaság DK: Dánia DE: Németország EE: Észtország IE: Írország EL: Görögország ES: Spanyolország FR: Franciaország IT: Olaszország CY: Ciprus LV: Lettország LT: Litvánia LU: Luxemburg HU: Magyarország MT: Málta NL: Hollandia AT: Ausztria PL: Lengyelország PT: Portugália RO: Románia SI: Szlovénia SK: Szlovákia FI: Finnország SE: Svédország UK: Egyesült Királyság Tagjelölt országok HR: Horvátország MK: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság TR:

Törökország Egyéb országok CN: Kína IN: India JP: Japán RU: Oroszország US: Amerikai Egyesült Államok 2 Főbb tények és adatok Európáról és az európaiakról [Page 1] 3 Tartalom Az Európai Unió – igazi sikertörténet Az Európai Unió – egy bővülő család Terület és népesség Mekkora az EU? Hányan élnek az EU-ban? Az európaiak egyre tovább élnek A népesség növekedése Életminőség Milyen gazdagok az európaiak? Mennyire egészségesek az európaiak? Egy tisztességes és gondoskodó társadalom Oktatás, kutatás és az információs társadalom Oktatás: befektetés az emberekbe Mit tanulnak az európaiak? Hatékonyabb oktatás = jobb álláslehetőségek Információs technológia: nélkülözhetetlen eszköz Kutatás: a jövő záloga Dolgozó európaiak Milyen munkát végeznek az emberek? Hányan dolgoznak az EU-ban? A nemek közötti szakadék Esélyegyenlőség mindenkinek Gazdasági tevékenység és kereskedelem Mennyit termel

az EU? A pénz értéke Jelentős kereskedelmi hatalom Az EU: küzdelem a világméretű szegénység ellen Közlekedés, energia és környezetvédelem Mozduljunk ki otthonról! Biztonságos energiaellátás Környezetvédelem Európaiak egymás között Boldog európaiak, közös aggodalmak Csevegés a szomszédokkal Tanuljunk együtt! Támogatók vagy szkeptikusok? Az előnyök kihasználása A tagjelölt országok Terület és népesség Milyen gazdagok ezek az országok? Emberek munka közben Baráti viszony a szomszédokkal A katalógusadatok és egyéb bibliográfiai információk a kiadvány végén találhatók. [page 2] Az Európai Unió – igazi sikertörténet 4 Az Európai Uniót nem kell bemutatni. Már fél évszázada, hogy polgárai számára politikai stabilitást és gazdasági jólétet teremt. Létrehozta a határok nélküli egységes piacot és az egységes valutát, az eurót. Sikerült újból egyesítenie a megosztott kontinenst Az Európai Unió mára a

legjelentősebb gazdasági és kereskedelmi hatalmak egyike, és a fejlődő országok számára juttatott fejlesztési segélyek legfontosabb adományozója. Tagállamainak száma hatról huszonhétre nőtt, amivel az Unió népessége csaknem eléri a félmilliárdot. Nem minden európai ország tagja, illetve kíván tagja lenni az EU-nak, de az Unió örömmel fogadja minden demokratikus európai ország csatlakozási kérelmét. Az Unió szoros és baráti kapcsolatot tart fenn valamennyi szomszédjával, legyen az Európában vagy a Földközi-tenger keleti és déli partjainál. Bár az EU országai igencsak különfélék, egyesíti őket a béke, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása iránti kötelezettségvállalásuk. Céljuk, hogy ezeket az értékeket Európában és világszerte is hirdessék, jólétet teremtsenek, jólétüket megosszák, valamint hogy együtt fellépve befolyást gyakoroljanak a világ színpadán. Ez a füzet

különféle diagramjaival és grafikonjaival alapvető tényeket és adatokat tartalmaz az Európai Unióról és annak tagállamairól, időnként összehasonlítva azokat más főbb gazdaságokkal. Az Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országokat külön rész mutatja be. Az egyszerűség kedvéért néhány értéket felfelé kerekítettünk. Az egyes országok esetében használt rövidítéseket a borító belső oldalán, a jelmagyarázatoknál tüntettük fel. Az e kiadvány összeállításához használt adatok 2007 májusában voltak érvényesek. Az Európai Unióról, működéséről és az Ön életére gyakorolt hatásáról az EU honlapján (europa.eu) részletesebben is olvashat Statisztikai adatokat az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat honlapján találhat: (epp.eurostateceuropaeu) Ezen az oldalon több ezer statisztikai adat ingyenesen elérhető. [page 3] 5 Az Európai Unió – egy bővülő család Az EU-t Európai Gazdasági Közösség

néven az 1950-es években hívta életre hat alapító tagország: Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia. Ez a hat ország új típusú együttműködést teremtett közös érdekeik védelmére, amelynek a gazdasági integráció volt az alapja. 1973-ban Dánia, Írország és az Egyesült Királyság, 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Spanyolország és Portugália csatlakozott hozzájuk. Németország újraegyesítése révén 1990-ben a keletnémet tartományok is a Közösség részévé váltak. 1992-ben egy új alapszerződés új hatáskörökkel ruházta fel a közösségi intézményeket, és új együttműködési formákat vezetett be a tagállamok kormányai között, megteremtve ezzel az Európai Uniót. 1995-ben az EU Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal bővült A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004-ben

csatlakozott az Európai Közösséghez, Bulgária és Románia pedig 2007-ben. Három tagjelölt ország, Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság is kérte csatlakozását. Európa mindig is különféle kultúráknak és népeknek adott otthont. Minden országban élnek más országokból származó emberek; a fogadó országhoz fűződő kapcsolat általában hosszú történelmi múltra tekint vissza. Az EU számára, amely a toleranciát, a tiszteletet és a kölcsönös megértést kívánja elősegíteni, az etnikai és kulturális sokféleség fontos érték. Key EU-tagállamok Tagjelölt országok [page 4] 6 Terület és népesség Az Európai Unió területe az Egyesült Államok területének kevesebb mint felét teszi ki, népessége azonban több mint 50%-kal nagyobb. Így az EU népessége Kína és India után a harmadik legnagyobb a világon. A születések száma az EU-ban csökkenő tendenciát mutat, az európaiak átlagos

élettartama viszont egyre hosszabb. E tendenciáknak fontos következményei vannak a jövőre nézve [page 5] 7 Mekkora az EU? Az Európai Unió területe több mint 4 millió km2. A világtérképet tekintve nem túl nagy terület, mégis 27 országot ölel fel. Az országok méretben jelentősen eltérnek egymástól: a legnagyobb Franciaország, a legkisebb pedig Málta. Caption: Terület 1000 km2-ben Ország EU-27 FR ES SE DE PL FI IT UK RO EL BG HU PT AT CZ IE LT LV SK EE DK NL BE SI CY LU MT Terület (1000 km2) 4215,1 544,0 506,0 410,3 357,0 312,7 304,5 295,1 243,8 230,0 130,7 111,0 93,0 91,9 82,5 77,3 68,4 62,7 62,3 49,0 43,4 43,1 33,8 30,3 20,1 9,3 2,6 0,3 Above vertical axis 1000 km2 Footnote below graph A Franciaországra vonatkozó adat nem tartalmazza a tengerentúli megyéket. Forrás: Eurostat. [pages 6 – 7] 8 Caption: Terület millió km2-ben Terület (millió km2) 17,1 9,6 9,6 4,2 3,3 0,4 Ország RU US CN EU-27 IN JP Above vertical axis 2 Millió km

Források: Eurostat, Világbank. [page 8] 9 Hányan élnek az EU-ban? Az Európai Uniónak mintegy 493 millió lakosa van, így népessége Kína és India után a harmadik legnagyobb a világon. A fejlett világ részesedése a teljes emberi népességre vetítve folyamatosan csökken – az 1960-ban mért 30%-ról 2005-ben 16%-ra esett vissza. Bolygónkon ma öt emberből négy fejlődő országban él A szegényebb országok megsegítésére az EU aktívan támogatja a globális fejlődést. A fejlesztési segélyek nyújtásában az EU vezető szerepet tölt be. Caption: Népesség millió főben, 2005 Ország CN IN EU-27 US RU JP Népesség (millióban) 1306,3 1080,3 493,0 295,7 143,4 127,4 Above vertical axis Millió Footnote below graph Az EU-27-re vonatkozó, 2006. január 1-jei adatok A többi ország adatai 2005 közepére vonatkoznak Források: Világbank, Eurostat, www.censusgov [page 9] 10 Az Uniónak 493 millió polgára van, de e népesség eloszlása a

kontinensen nem egyenletes: egyes országok (és régiók) sűrűbben, míg mások ritkábban lakottak. A nagy terület nem feltétlenül jelent nagy népességet. Caption: Az EU népessége 2006. január 1-jén Ország EU-27 DE FR UK IT ES PL RO NL EL PT BE CZ HU SE AT BG DK SK FI IE LT LV SI EE CY LU MT 493,0 82,4 62,9 60,4 58,8 43,8 38,2 21,6 16,3 11,1 10,6 10,5 10,3 10,1 9,0 8,3 7,7 5,4 5,4 5,3 4,2 3,4 2,3 2,0 1,3 0,8 0,5 0,4 Népesség millió főben Above vertical axis Millió Forrás: Eurostat. [pages 10-11] 11 Az európaiak egyre tovább élnek Az Európai Unióban a várható élettartam folyamatosan emelkedik. Az 1960-ban született csecsemők esetében a várható élettartam férfiaknál kb. 67 év, a nőknél pedig 73 év volt A 2004-ben születettek esetében férfiaknál 76, nőknél 82 év a várható élettartam. Összehasonlításképpen az Egyesült Nemzetek adatai szerint a 2000 és 2005 között Szomáliában, vagyis a világ egyik legszegényebb

országában született csecsemők várható élettartama mindössze 46 év (férfiak esetében), illetve 49 év (nők esetében). Caption: A férfiak és nők születéskor várható élettartama az EU-25-ben 1962–2004 között 1962 1972 1982 1992 2002 2004 Férfiak 67,2 68,6 70,3 72,2 74,8 75,6 Nők 72,9 75,0 77,2 79,1 81,1 81,7 Forrás: Eurostat. [page 12] 12 1960-ban az Európai Unióban élő nők többsége legalább két gyermeket hozott világra. Statisztikailag az egy főre jutó születések száma több mint 2,5 volt. 2004-re az egy főre jutó teljes termékenységi arány 1,5-re csökkent. A termékenységi mutató Franciaországban és Írországban a legmagasabb: az egy főre jutó születések száma csaknem eléri a kettőt. A mutató a Cseh Köztársaságban, Lettországban, Lengyelországban és Szlovákiában a legalacsonyabb (1,25-nél kevesebb). Mivel egyre kevesebb a fiatal, az uniós munkaerő nagysága folyamatosan csökken. Ennek az egyre apadó

munkaerőnek – amint azt az alábbi grafikon mutatja – kell egyre több nyugdíjast eltartania. Az előrejelzések szerint 2025-re a nyolcvan éven felüliek aránya a népesség 6,3%-át fogja kitenni. A munkaképes népesség arányának fellendítése érdekében Európának arra van szüksége, hogy a munkaképes korúak közül többen vállaljanak munkát, több nő lépjen be a munkaerőpiacra, a munkavállalók egész életen át tartó tanulási programokkal tartsák frissen tudásukat, emellett pedig elő kell segíteni a célzott bevándorlást. Az is segíthetne természetesen, ha több csecsemő születne! Caption: A 80 év fölötti népesség aránya 1963–2004 között az EU-25-ben 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 a 80 éven fölöttiek aránya 1,6 1,6 1,6 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 2,0 2,0 2,1 2,1 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,5 2,6 2,7 2,8

2,9 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,5 13 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 3,6 3,6 3,6 3,4 3,4 3,4 3,6 3,7 3,9 4,0 Above vertical axis % Forrás: Eurostat. [page 13] 14 A népesség növekedése Európa népességének növekedését két tényező együttese okozza: a természetes növekedés (vagyis az, amikor a születések száma meghaladja a halálozások számát) és a nettó migráció (vagyis amikor több ember telepszik le az EU-ban, mint amennyi elhagyja). Napjainkban az EU teljes népességnövekedése nagy részben a nettó migrációnak köszönhető. Bevándorlás nélkül az utóbbi években visszaesés következett volna be Németország, Görögország és Olaszország népességének arányában. A bevándorlás fiatal munkaerővel gazdagítja az EU munkaerőpiacát, melyre igen nagy szükség van. Caption: Az EU-25 teljes népességnövekedése (kék vonal) és nettó migrációja (piros vonal), 1000 lakosra vetítve, 1992–2004 között

Teljes népességváltozás 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 4,0 2,8 2,3 2,1 2,0 1,7 1,7 2,6 2,3 3,6 4,6 4,8 5,1 Red line: Nettó migráció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2,4 1,8 1,3 1,5 1,4 1,0 1,2 2,1 1,5 3,0 4,0 4,4 4,1 Forrás: Eurostat. [page 14] 15 Európa régóta híres vendégszeretetéről, valamint arról, hogy menedéket ad a világ problémákkal küzdő térségeiben háború vagy üldöztetés elől menekülőknek. Háborús időkben megnő a menedékjogot kérők száma, így volt ez például a 90-es évek elején a Balkán térségében zajló konfliktusok során. Az EU-ban a menedékkérelmek száma azóta visszaesett, és 2005-ben már nem haladta meg az előző 15 év bármelyikének számadatait. Caption: Menedékkérelmek száma az EU-ban, ezerben kifejezve, 1990–2005 között 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 EU-25 397 511 672 516 300 267

233 251 312 375 404 402 385 335 267 226 Footnote below graph Az 1990–94 közötti adatok az EU-15-re vonatkoznak. Key EU-25 Forrás: Eurostat. [page 15] 16 Életminőség A jó életminőség számos tényezőtől függ, például attól, hogy van-e elég pénzünk, és egészségesek vagyunk-e. Mennyire gazdagok és egészségesek az európaiak? A válasz országonként különböző Annak, hogy hozzávetőleges képet kapjunk egy adott ország anyagi jólétéről, egyik módja az, ha megnézzük az árát mindazon terméknek, amelyet egy adott naptári évben egy ország előállít (vagyis kiszámítjuk a bruttó hazai terméket – rövidítve GDP), és ezt a számot elosztjuk az adott ország lakosainak számával. Az azonban, hogy ugyanannak az összegnek mi a vásárlóértéke, országonként változik. Az életszínvonalak összehasonlíthatósága érdekében figyelembe kell venni a vásárlóerő közötti különbségeket. Ezt úgy tehetjük meg, hogy minden

országban megnézzük egy jól összehasonlítható és reprezentatív „kosárnyi” termék és szolgáltatás árát, az árat pedig nem a nemzeti valuta egységében adjuk meg, hanem egy mesterséges értékben, amelynek neve „vásárlóerő-egység” (PPS). A vásárlóerő-egység megszünteti az országok közötti árszintkülönbségeket, ezért az egy főre jutó GDP összehasonlítása vásárlóerő-egységben kifejezve megfelelő összehasonlítást nyújt az EU-n belüli életszínvonalbeli különbségekre. [page 16] 17 Milyen gazdagok az európaiak? Az elmúlt évtizedben az életszínvonal Európában jelentősen javult. Az EU a vásárlóerő-egység alapján – amely lehetővé teszi a nemzetközi összehasonlítást – életszínvonala tekintetében a világ élvonalába tartozik. Caption: GDP PPS-ben kifejezve/fő, 2005 Ország US JP EU-27 RU CN GDP PPS-ben 35 200 25 800 22 600 9300 6100 Forrás: Nemzetközi Valutaalap, Eurostat. [page 17] 18

Az életszínvonal az EU-ban országról országra változik. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-egységben kifejezett értéke Luxemburgban a legmagasabb és Bulgáriában a legalacsonyabb. Az EU azért küzd, hogy gazdagabb és szegényebb tagállamai között csökkentse a különbségeket, megerősítse és versenyképesebbé tegye az Unió gazdaságát, és több munkahelyet teremtsen, hogy így mindannyian magasabb életszínvonalon élhessünk. A GDP növekedése jelenleg gyorsabb a szegényebb, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országokban, mint a többi tagállamban. Caption: GDP PPS-ben kifejezve/fő az EU-27-ben, 2005 Ország LU IE NL AT DK BE UK SE FI DE FR IT ES EU-27 CY EL SI CZ PT MT HU EE SK LT PL LV RO BG GDP PPS-ben 58 900 32 600 29 500 28 900 28 600 27 700 27 600 26 900 25 900 25 800 25 400 23 600 23 000 22 600 20 900 19 700 19 200 17 300 16 800 16 800 14 700 14 000 13 400 12 200 11 700 11 400 8000 7900 Forrás: Eurostat. [pages 18-19] 19 Az

életszínvonal egyetlen országon belül is változhat a régiók között. Az EU egyes régióiban – ahogyan a térkép is mutatja – az egy főre jutó GDP PPS-ben kifejezett értéke alacsonyabb, mint az EU-27 átlagának 50%-a. A leggazdagabb régiókban pedig az EU-27 átlagát több mint 25%-kal is meghaladhatja. Az EU létrehozta az úgynevezett strukturális alapokat, melyek azáltal próbálják kiegyenlíteni ezeket a különbségeket, hogy igyekeznek javítani a szegényebb régiók életszínvonalán. Az EU költségvetésének több mint 35%-át e régiók gazdaságainak fellendítésére, és ezáltal az EU egészének megerősítésére fordítják. Caption: GDP/fő PPS-ben, az EU-27 átlagának százalékarányában kifejezve, 2004 Map of the EU regions coloured according to GDP in PPS as percentage of EU average. Footnote below graph Forrás: Európai Bizottság. Key 50%-nál kevesebb 50–75% 75–90% 90–100% 100–125% 125% vagy több Nincs adat [page 20]

20 Mennyire egészségesek az európaiak? Jóllehet az európaiak egyre tovább élnek, és egyre egészségesebbek lesznek, még további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megvédjék magukat a két vezető halálozási októl: a szívbetegségtől és a ráktól. Az egészséges, aktív életforma sokat segíthet A dohányzás, a nem kiegyensúlyozott táplálkozás és a mozgás hiánya mind hozzájárulnak a rák vagy olyan szívbetegségek kifejlődésének kockázatához, amelyekben az eltömődött vagy károsodott vérerek nem szállítanak elegendő vért a szívbe (ún. iszkémiás szívbetegségek) Az EU-ban több férfi halálát okozzák ilyen betegségek, mint nőét, és egyik tagállamról a másikra is eltérő az ilyen betegségekben szenvedő lakosság aránya. 2004-ben Magyarországon volt a legmagasabb a rák okozta halálozás aránya mind a férfiak, mind a nők körében. Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás aránya mindkét nem körében

Franciaországban volt a legalacsonyabb. Caption: A rák (rosszindulatú daganatképződés) és az iszkémiás szívbetegségek okozta halálesetek az EU25-ben 100 000 lakosra vetítve, 2004 Rák Iszkémiás szívbetegségek Férfiak 286,6 157,0 Nők 212,0 137,3 Forrás: Eurostat. [page 21] 21 A sportolás jót tesz az egészségnek. Az Eurobarometer 2006 novemberében közzétett felmérése azt mutatta, hogy egy átlagos héten az Unió népességének 64%-a végez valamilyen fajta testmozgást. Az élen Finnország áll, ahol a megkérdezettek 83%-a mondta, hogy szabadidős vagy sporttevékenység keretében fizikai erőkifejtést végez. A finneket 79%-kal a hollandok és 78%-kal a litvánok követték A legkevésbé aktívak a portugálok, a románok és a máltaiak. Általában több férfi sportol, mint nő, és minél fiatalabb valaki, várhatóan annál aktívabb. A grafikon az országonként megkérdezettek azon arányát mutatja, akik saját bevallásuk szerint a

héten egyszer sem sportolnak. Caption: Az EU-27-ben azon megkérdezettek százalékos aránya, akik nem végeznek rendszeresen testmozgást (2006) Ország PT RO MT EL FR HU EE CY PL UK ES IT BE CZ DK BG SK LU SE LV SI IE AT DE LT NL FI % 54 52 50 49 43 42 41 41 41 39 39 38 37 37 37 36 36 30 29 27 27 27 24 24 22 21 17 Above vertical axis % Forrás: Eurobarometer. [pages 22-23] Egy tisztességes és gondoskodó társadalom 22 Az európai szociális modell országonként különböző formát ölt, de mindegyik EU-tagország célja, hogy tisztességes és gondoskodó társadalmat teremtsen. Az adóbevételek segítségével finanszírozzák az olyan szociális védelmi rendszereket (például a nyugdíjak, egészségügyi és munkanélküli segélyek), amelyek célja a társadalom sebezhető tagjainak védelme. Az egy lakosra jutó összegek országonként eltérőek. A népesség elöregedése következtében egyre csökkenő munkaerőnek kell gondoskodnia egyre növekvő

számú idősebb polgárról. E tendencia figyelembevételével és a jóléti költségek ellenőrzésével az EU országai átszervezik szociális védelmi rendszerüket. Az európai társadalmi modellt korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a későbbi generációk számára is fennmaradhasson. Caption: A szociális védelem négy fajtájára fordított, egy főre eső kiadások PPS-ben kifejezve az EU-25-ben, 2004 Nyugdíj Betegség 2462,2 1682,2 Fogyatékossá g 479,6 Munkanélkülis ég 387,6 Key Nyugdíj Betegség/egészséggondozás Fogyatékosság Munkanélküliség Forrás: Eurostat. [page 24] 23 Oktatás, kutatás és az információs társadalom Az Unió célja, hogy a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon. Ez azt jelenti, hogy komoly beruházásokat fordít a kutatásra (ami az új tudás forrása), az oktatásra és képzésre, amely hozzáférést biztosít ehhez az új tudáshoz. Az információs

technológiai szakértelem tekintetében különösen fontos a munkaerő képzése, valamint könnyebb és gyorsabb internet-hozzáférés biztosítása az iskoláknak, vállalkozásoknak és a háztartásoknak. Egy virágzó gazdaságnak arra van szüksége, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak aktívak a munkában, és ez alatt az idő alatt folyamatosan újabb és újabb jártasságokra tegyenek szert. A kulcsszó az „egész életen át tartó tanulás”. Az EU-ban folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik felnőttként tanulnak: 2006-ban a 25 és 64 év közöttiek 9,6%-a tanult valamit. A világgazdaság színterének egyik kulcsfontosságú versenyzőjeként az EU igyekszik megküzdeni az olyan „hagyományos” ellenfelekkel, mint Japán és az Egyesült Államok, és az újakkal, például Kínával és Indiával. [page 25] 24 Oktatás: befektetés az emberekbe A siker záloga – az egyének és az EU egészének tekintetében egyaránt – az oktatás.

Mennyit fordítanak az EU-tagállamok polgáraik oktatására? Caption: Az oktatásra fordított állami kiadás a GDP százalékában kifejezve, 2003 Ország DK SE CY FI BE SI HU FR EE PL PT AT UK LV LT EU-27 NL MT IT DE CZ IE SK ES EL BG LU RO % 8,28 7,47 7,36 6,51 6,06 6,02 5,94 5,91 5,67 5,62 5,61 5,48 5,38 5,32 5,18 5,17 5,07 4,84 4,74 4,71 4,55 4,40 4,38 4,29 4,24 4,24 4,06 3,44 Above vertical axis % GDP DK: Az adatok nem tartalmazzák a középiskola utáni nem felsőfokú oktatást. FR: Az adatok nem tartalmazzák a Franciaország tengerentúli megyéire vonatkozó adatokat. LU: Az adatok nem tartalmazzák a felsőfokú oktatást. NL: Az adatok tartalmazzák az államilag támogatott magánintézményekre fordított közkiadásokat. PT: Az adatok nem tartalmazzák az önkormányzati kiadásokat. Forrás: Eurostat. [pages 26-27] 25 Sokak számára a sikeres karrier kulcsa a minimális tankötelezettségen fölüli – különösen az egyetemi szintű – oktatás, és ez

elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU jól képzett munkaerővel rendelkezzen. Az EU-ban napjainkban a fiatalok többsége legalább felső középfokú végzettséget ér el. Caption: Azon 20–24 év közötti fiatalok aránya, akik legalább a felső középfokú oktatásban szereztek képesítést Ország SK CZ PL SI SE LT AT IE EL HU FI FR EE BE CY LV UK EU-27 DK BG RO NL IT DE LU ES MT PT % 91,8 91,2 91,1 90,5 87,5 87,5 85,9 85,8 84,1 83,4 83,4 82,6 82,6 81,8 80,4 79,9 78,2 77,4 77,1 76,5 76,0 75,6 73,6 71,5 71,1 61,8 53,7 49,0 Above vertical axis % Forrás: Eurostat, munkaerő-piaci felmérés. [pages 28-29] 26 Mit tanulnak az európaiak? Míg egy nemzedékkel korábban a nők elmaradtak a férfiaktól az oktatásban elért eredmények tekintetében, mára már teljesen felzárkóztak. 2004-ben az EU-ban felsőoktatási intézményben diplomát szerző fiatalok csaknem 55%-a volt nő. Az, hogy az európaiak milyen szakot választanak, függ a nemtől is: a férfiak

többsége természettudományi, számítástechnikai és mérnöki tanulmányokat folytat, míg a nők inkább művészeti, bölcsészettudományi és jogi képzéseket választanak. Európának az élet minden terén jól képzett emberekre van szüksége. Az egyes hivatásokban több nőre, valamint a kulcsfontosságú kísérletekhez több tudományos munkatársra (mindkét nemből) van szükség. Caption: Diplomások száma nemek és a tanulmányok tárgya szerint, EU-25, 2004 Tárgy Bölcsészettudomán yok Jog Természettudomán yok, matematika és számítástechnika Mérnöki és építészeti tudományok Férfiak 114 525 Nők 255 962 73 383 207 509 110 756 137 034 329 439 101 815 Forrás: Eurostat. [page 30] 27 Hatékonyabb oktatás = jobb álláslehetőségek Általánosságban tekintve minél alacsonyabb iskolázottságú valaki, annál valószínűbb, hogy munkanélküli lesz. Ha valaki felsőoktatásban szerzett végzettséget (pl egyetemen), annak a

kockázata, hogy nem talál munkát, több mint felére csökken azokhoz a személyekhez képest, akik csak általános iskolai vagy alsó középfokú tanulmányokat folytattak. Caption: A munkanélküliség aránya a 25–64 év közöttiek körében a végzettség szintje szerint, EU-27, 2006 10,3 7,3 4,1 Források: Eurostat, munkaerő-piaci felmérés. Key: Vízszintes tengely: 0–2 szint: Alsó középfokú oktatás 3–4 szint: Felső középfokú oktatás 5–6 szint: Felsőoktatás [page 31] 28 Információs technológia: nélkülözhetetlen eszköz Szerte az EU-ban egyre több vállalkozás és háztartás rendelkezik internet-hozzáféréssel, és egyre több tevékenységet végeznek online, ami jelentősen növeli a hatékonyságot. 2006-ra az EU-27-ben a vállalkozások 90%-a és a háztartások 49%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. Az országok között azonban jelentős különbségek mutatkoznak. 2006-ban Hollandiában a háztartások 80%-a, míg

Romániában csupán 14%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. Az EU egyik kiemelten kezelt feladata, hogy valamennyi polgárának gyors, megbízható internet-hozzáférést, valamint az információs technológiával való lépéstartáshoz szükséges tudást biztosítson. A különböző országok és régiók lakosai közötti „digitális szakadékot” a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Caption: Az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások százalékos aránya, 2006 Ország NL DK SE LU DE FI UK BE SI MT AT IE EE LV FR IT ES CY PL PT LT HU CZ SK EL BG RO % 80 79 77 70 67 65 63 54 54 53 52 50 46 42 41 40 39 37 36 35 35 32 29 27 23 17 14 Forrás: Eurostat, felmérés az információ- és kommunikációs technológia használatáról. [pages 32-33] 29 Kutatás: a jövő záloga A kutatás és fejlesztés – különösen az új technológiák esetében – a jövőbeni gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés záloga. Az EU célja, hogy több

beruházást eszközöljön a kutatásokba, és a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásait felzárkóztassa az Egyesült Államok és Japán ráfordításai mellé. 2004-ben Japán GDP-je 3,15%-ának, az Egyesült Államok pedig GDP-je 2,59%-ának megfelelő összeget fordított kutatásra és fejlesztésre, szemben az EU 1,92%-os átlagával. Az uniós számadatok azonban elfedik az egyes országok teljesítménye közötti lényeges különbségeket. A 2005-re vonatkozó adatok azt mutatják, hogy Svédország és Finnország kiadásai meghaladják Japánét, míg egyes uniós tagállamok 1%-nál is kevesebbet fordítanak a kutatásra és fejlesztésre. Caption: A kutatásra és fejlesztésre fordított állami kiadás a GDP százalékában kifejezve, 2005 Ország SE FI DE DK AT FR BE NL UK LU SI CZ IE ES IT HU EE PT LT MT EL LV PL SK BG CY RO (a GDP %-ában) 3,86 3,48 2,51 2,44 2,43 2,13 1,89 1,78 1,77 1,56 1,45 1,42 1,25 1,12 1,10 0,94 0,94 0,81 0,76 0,63 0,63 0,57 0,57

0,51 0,50 0,40 0,39 Footnote below graph Belgium, Olaszország, Málta, Hollandia, Románia, Szlovénia és az Egyesült Királyság esetében az adatok 2004-re vonatkoznak. A Görögországra vonatkozó adatok 2003-ből származnak Forrás: Eurostat. [pages 34-35] 30 Dolgozó európaiak A foglalkoztatás és az új, jobb munkahelyek létrehozása az EU legkiemelkedőbb fontosságú kérdései közé tartozik. Az Uniónak emellett biztosítania kell az esélyegyenlőséget, hogy mindenki dolgozhasson, aki szeretne. A célkitűzés szerint 2010-re a munkaképes korú népesség körében 70%-ot kell elérnie a foglalkoztatottak számának. [page 36] 31 Milyen munkát végeznek az emberek? Az 1950-es években az EU népességének több mint 20%-a a mezőgazdaságban, kb. 40%-a pedig az iparban dolgozott. Azóta a mezőgazdasági és ipari foglalkoztatottak száma csökkent, míg a szolgáltatások terén dolgozóké látványosan nőtt. 2004-re az EU-25 állásainak több

mint kétharmada a szolgáltatási ágazatban található. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 5%, míg az ipari ágazatban dolgozóké 27,9%. A legújabb adatok azt mutatják, hogy miközben a foglalkoztatás szintje a szolgáltatásokban folyamatosan emelkedik, a mezőgazdaságban pedig csökken, az ipari szektorban viszonylag állandó maradt. Caption: A mezőgazdaságban, iparban és a szolgáltatásban foglalkoztatottak százalékos aránya, EU-27, 1998 és 2006 Szolgáltatások Ipar Mezőgazdaság 1998 64,7 27,5 7,8 2006 68,6 25,0 6,4 Above vertical axis % On horizontal axis Szolgáltatások Ipar Mezőgazdaság Források: Eurostat, nemzeti statisztikák, éves átlag. [page 37] 32 Hányan dolgoznak az EU-ban? 2006-ban a munkavégzés szempontjából aktív korosztály 64,3%-ának volt munkája. Ez a szint Dániában volt a legmagasabb és Lengyelországban a legalacsonyabb, és nemek szerint ugyancsak megoszlik. Caption: A foglalkoztatás aránya a 15–64 év

közöttiek körében, 2006 Ország DK NL SE UK AT CY FI IE EE PT DE SI LV CZ ES EU-27 LU LT FR BE EL SK RO BG IT HU MT PL % 77,4 74,3 73,1 71,5 70,2 69,6 69,3 68,6 68,1 67,9 67,2 66,6 66,3 65,3 64,8 64,3 63,6 63,6 63,0 61,0 61,0 59,4 58,8 58,6 58,4 57,3 54,8 54,5 Above vertical axis % Forrás: Eurostat, munkaerő-piaci felmérés. [pages 38-39] 33 A munkanélküliség problémájának megoldása az EU kulcsfontosságú feladata. A munkanélküliség aránya országonként és régiónként változó. 2006-ban a munkanélküliség Hollandiában és Dániában volt a legalacsonyabb, míg Lengyelországban a legmagasabb. 2006-ban az EU munkaerejének mintegy 7,9%-a volt munkanélküli, szemben az Egyesült Államok 4,6%-os rátájával. Caption: Munkanélküliség aránya, 2006 Ország PL SK FR BG EL ES DE BE FI PT HU MT RO CZ SE IT LV SI EE LT UK AT LU CY IE NL DK % 13,8 13,4 9,4 9,0 8,9 8,5 8,4 8,2 7,7 7,7 7,5 7,3 7,3 7,1 7,0 6,8 6,8 6,0 5,9 5,6 5,3 4,8 4,7 4,7 4,4 3,9 3,9

Above vertical axis % Forrás: Eurostat. [pages 40-41] 34 A nemek közötti szakadék A nők valamennyi EU-tagállamban átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ez a nemek fizetésében mutatkozó különbség Észtországban és Cipruson a legnagyobb, ahol 2005-ben a nők 25%-kal kerestek kevesebbet, mint a férfiak, és Máltán a legalacsonyabb (4%). Ha az EU növelni kívánja munkaképes népessége számát, jobb fizetéssel és munkafeltételekkel több nőt kell a munkaerőpiacra csalogatnia. Az EU-ban a nemek fizetésében mutatkozó különbség 1998 és 2005 között 17%-ról 15%-ra mérséklődött. Az EU-nak azt is ösztönöznie kell, hogy mindkét nem tagjai tovább maradjanak aktívak a munkaerőpiacon. Az EU külön erőfeszítéseket tesz azért is, hogy minden korosztály számára elősegítse az álláskeresést és az állások megtartását. Az ilyen jellegű erőfeszítések olyan politikákat foglalnak magukban, amelyek támogatják a

részmunkaidős foglalkoztatást, és lehetővé teszik a karrier és magánélet összeegyeztetését. Caption: A nemek fizetésében mutatkozó különbségek, 2005 Ország CY EE SK DE UK FI CZ NL AT DK LV SE BG LT LU ES RO FR HU PL IE PT IT EL SI BE MT Above vertical axis % Forrás: Eurostat. % 25 25 24 22 20 20 19 18 18 18 17 16 16 15 14 13 13 12 11 10 9 9 9 9 8 7 4 [pages 42-43] 35 Esélyegyenlőség mindenkinek? Az EU-ban valamennyi korosztályra jellemző, hogy több férfinak van állása, mint nőnek. Ennek olykor a munkahelyi diszkrimináció az oka, néha viszont személyes választás vagy kulturális hagyományok eredményezik. Caption: A foglalkoztatás aránya korosztályok és nemek szerint, EU-27, 2006 Férfiak Nők 15–24 39,3 33,2 25–54 85,9 70,0 55–64 52,6 34,8 Above vertical axis % Források: Eurostat, munkaerő-piaci felmérés, éves átlag. [page 44] 36 Gazdasági tevékenység és kereskedelem Az Unió egyik fő célja a gazdasági

fejlődés. Az elmúlt 50 évben, különösen a nyolcvanas évek óta sokat tettek azért, hogy eltávolítsák az EU-tagállamok nemzetgazdaságai közötti akadályokat, és olyan egységes piacot teremtsenek meg, ahol megvalósul az áruk, a személyek, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása. Az EU-tagállamok közötti kereskedelem jelentősen megnövekedett, és ezzel párhuzamosan az EU a világ egyik legfontosabb kereskedelmi hatalmává vált. [page 45] 37 Mennyit termel az EU? Az EU bruttó hazai terméke (GDP) – vagyis a gazdaság által előállított termékek és szolgáltatások – folyamatosan növekszik. Az új tagállamok 2004 évi csatlakozásával az EU GDP-je mára nagyobb, mint az Egyesült Államoké. Caption: GDP/milliárd euró, 2005 Ország EU-27 Egyesült Államok Japán Kína Oroszország GDP 10 957,9 10 011,9 3663,5 1787,3 610,6 Above vertical axis Milliárd euró Források: Nemzetközi Valutaalap, Eurostat. [page 46] 38 A GDP

több mint 60%-át valamennyi EU-tagállamban a szolgáltató ágazat (beleértve a bankokat, a turizmust, a közlekedést és a biztosítást) termeli. Az ipar és a mezőgazdaság gazdasági jelentősége – bár továbbra is lényegesek – az elmúlt években csökkent. Habár az Unió GDP-je folyamatosan nő, az utóbbi években növekedésének üteme elmaradt az Egyesült Államokétól, jóllehet Japánt megelőzi. Caption: A GDP növekedése (százalék változása az előző évhez képest) Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 EU-27 2,7 2,9 3,0 3,9 2,0 1,2 1,3 2,5 1,7 3,0 Egyesült Államok 4,5 4,2 4,4 3,7 0,8 1,6 2,5 3,9 3,2 3,3 Japán 1,6 (- 2,0) (- 0,1) 2,9 0,2 0,3 1,4 2,7 1,9 2,2 Forrás: Eurostat. [page 47] 39 A pénz értéke Az egységes piac egyike az EU legnagyobb eredményeinek. Lebontotta a gazdasági határokat Európában, növelte a versenyt, ami az áruk és szolgáltatások terén jobb minőséget és alacsonyabb árakat

eredményezett. A legnagyobb mértékű árcsökkenések például a légi utazás és a kommunikáció terén következtek be. Az Egyesült Államokba irányuló, tízperces telefonbeszélgetés példája ezt jól szemlélteti. Hollandiában az árak 1997 és 2005 között 90%-kal csökkentek A lett telefonálók nem mondhatók ilyen szerencsésnek. Caption: Az Egyesült Államokba irányuló, tízperces telefonbeszélgetés ára euróban: normál hétköznapi díjszabás, adókkal (1997, 2005) Ország BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK 1997 7,50 : 3,09 6,72 7,41 10,26 4,61 6,93 6,17 6,78 7,26 3,82 5,94 11,96 7,37 4,87 12,70 8,48 9,21 10,85 8,25 : 2,98 8,76 8,31 4,86 3,50 2005 1,98 : 1,97 2,38 1,23 2,56 1,91 2,93 1,55 2,27 2,12 0,66 5,95 4,07 1,37 3,36 1,78 0,85 1,86 3,83 3,11 : 1,40 2,97 4,90 1,06 2,08 A 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok esetében a bal oldali oszlopban olvasható számok 2000-ből vagy 2001-ből származnak.

Forrás: Eurostat, Teligen. [pages 48-49] 40 Jelentős kereskedelmi hatalom Bár az EU a világ népességének mindössze 7%-át teszi ki, a világméretű importok és exportok mintegy egyötödét bonyolítja le a világ többi országával. Az EU tagállamai közötti kereskedelem az uniós kereskedelem kétharmadát teszi ki, habár ez az arány tagállamonként változik. Az egységes piac – az áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek nemzeti határokon át történő szabad mozgásával – megkönnyítette az EU tagállamai közötti kereskedelmet. Az alábbi grafikon azt mutatja be, hogy teljes kivitelük részeként az EU tagállamai milyen arányban végeztek exporttevékenységet egymás között 2005-ben. Az első helyen Luxemburg áll, majd Szlovákia és a Cseh Köztársaság következik. Caption: Más EU-tagállamokba irányuló kivitel, az ország teljes kivitelének hányadosaként kifejezve, 2005 Ország LU SK CZ PT NL EE PL BE LV HU ES CY DK AT EU-25

SI LT IE DE FR IT SE UK FI EL MT Forrás: Eurostat. % 89,4 85,4 84,2 79,8 79,2 77,9 77,2 76,4 76,4 76,3 71,8 71,7 70,5 69,3 66,7 66,4 65,3 63,4 63,4 62,6 58,6 58,4 56,9 56,0 52,9 51,6 [pages 50-51] 41 Az EU kivitelben első, behozatalban második a világon. Az EU legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok, amelyet Kína követ a sorban. 2005-ben az EU kivitele a világ országai kivitelének 18,1%-át, behozatala pedig a világszintű behozatalok 18,9%-át tette ki. Az Európai Unió a kevésbé fejlett országoknak is kereskedelmi partnere, ezen országok kivitelének nagy része az EU-ba vámmentesen vagy csökkentett vámtétellel léphet be. Az uniós piacra történő preferenciális belépés célja, hogy elősegítse a világ szegényebb országainak gazdasági fellendülését. Caption: Nemzetközi árukereskedelem milliárd euróban kifejezve, 2005 Kivitel Behozatal Kereskedelmi mérleg CN 599,5 470,7 128,8 EU-25 1071,9 1183,8 - 111,9 JP 443,0 399,6

43,4 US 709,1 1363,3 - 654,2 Above vertical axis Milliárd euró Key Kivitel Behozatal Kereskedelmi mérleg Forrás: Eurostat, Nemzetközi Valutaalap. [page 52] 42 Az EU: küzdelem a világméretű szegénység ellen A szegénység az elmúlt évtizedekben elért haladás ellenére még mindig világméretű probléma. A világon több mint egymilliárd ember – egyharmaduk a Szaharától délre fekvő országokban – napi kevesebb mint egy dollárból kényszerül élni. Az EU jelentős gazdasági hatalomként a kereskedelmen és segélyeken keresztül szerepet vállal a világméretű szegénység elleni küzdelemben, és hozzájárul a globális fejlődéshez. Igyekszik befolyást gyakorolni a Kereskedelmi Világszervezeten belül, hogy tisztességes szabályokat biztosítson a világkereskedelem számára, és hogy a globalizációt minden nemzet – beleértve a legszegényebbeket is – előnyére fordítsa. Az EU a hivatalos fejlesztési támogatások legnagyobb

adományozója a világon. Caption: Hivatalos fejlesztési segély a legfontosabb OECD-országok által adott összes segély hányadosaként, 2005 Ország EU-15 US JP Egyéb % 52,4 25,6 12,9 9,1 Footnotes below graph Az EU-15-re vonatkozó adat magában foglalja az EU intézményei által kezelt segélyeket is. Above vertical axis % Forrás: OECD. [page 53] 43 Közlekedés, energia és környezetvédelem A közlekedés és az energia kulcsfontosságú az EU gazdasága számára. Az európaiakat és az általuk egyre nagyobb mennyiségekben fogyasztott, egyre változatosabb termékeket kontinensszerte mindenféle közlekedési eszközökkel – de leggyakrabban közúton – szállítják. Ahogyan a gazdaság növekszik, úgy nő vele együtt a szállítás és energia iránti kereslet. Ez a növekedés azonban egyre komolyabb gondot okozó torlódásokat és üzemanyag-fogyasztást jelent, ami még több szennyeződést von maga után. Ezek az egész Európára kiterjedő

problémák komoly, európai szinten meghozott, egész Európára kiterjedő megoldásokat követelnek. Mivel a fenntartható fejlődés az EU egyik legfontosabb prioritása, a politikai döntéshozatal során az Unió a környezetvédelmi szempontokat mindig szem előtt tartja. [page 54] 44 Mozduljunk ki otthonról! Az egykor az európai áru- és személyszállítás fontos eszközeinek tekintett vasút és a belföldi vízi közlekedés (vagyis a folyók és csatornák) mára az összes szállítás és közlekedés csupán elenyésző hányadát teszik ki. Az Európai Unió szállítmányainak háromnegyedét ma közúton fuvarozzák – ehhez hasonlóan az EU-ban utazók több mint háromnegyede is közúton közlekedik. Az előrejelzések szerint a közúti közlekedés a személyszállítás magasan legfontosabb eszköze marad, és tovább virágzik majd a légi közlekedés. A közúti torlódások enyhítése és a környezet védelme érdekében az EU az embereket

tömegközlekedésre, a közlekedési vállalatokat pedig arra ösztönzi, hogy a lehető legtöbb szállítmányt vonatokon, uszályokon és hajókon szállítsák. Az európai repülőtereken felmerülő torlódások megoldása érdekében az EU arra törekszik, hogy létrehozza a légi forgalom ellenőrzésének egységesített európai rendszerét („egységes európai égbolt”). Caption: A tömegközlekedés négy eszközének használata az EU-25-ben, az utaskilométerben mért teljes tömegközlekedés százalékában kifejezve, 2000, 2010 és 2030 2000 2010 2030 Közúti tömegközlek edés 8,9 8,7 7,3 Magán személygépko csi 77,8 76,6 74,7 Vasút Légi közlekedés 7,3 7,8 7,7 5,4 6,3 9,7 End of horizontal axis % Forrás: Európai Bizottság. Key Közúti tömegközlekedés Magán személygépkocsi Vasút Légi közlekedés [page 55] 45 Biztonságos energiaellátás Az EU tagállamai energiafogyasztásának több mint fele behozatalból származik. Az

importfüggőség azonban országonként más és más: Ciprus, Luxemburg és Málta szinte teljes mértékben a behozataltól függnek, Dánia viszont nettó energiaexportőr, Lengyelország és az Egyesült Királyság pedig csak viszonylag kis mértékben függ a behozataltól. Az EU 2005-ben 52,3% mértékben importált energiát, és az előrejelzések szerint ez a szám nőni fog a hazai források kiapadásával. Az EU jelenleg a felhasznált földgáz 50%-át három forrásból kapja: Oroszországból, Norvégiából és Algériából. A növekvő importfüggőség kezelése érdekében az EU arra törekszik, hogy növelje az energiahatékonyságot, megújuló energiaforrásokat fejlesszen ki, és bővítse a külső beszállítók körét. Caption: Az energiabehozataltól való nettó függőség a teljes fogyasztás százalékában, EU-27, 2005 Ország EU-27 BE BG CZ DK (1) DE EE IE EL ES FR IT CY (2) LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK % Importfüggőség 52,3 78,3

47,1 27,4 – 51,6 61,6 25,8 89,5 68,5 81,2 51,6 84,5 100,7 56,0 58,4 98,0 62,9 100,0 37,8 71,8 18,0 88,2 27,4 52,2 64,6 54,7 37,2 13,9 Footnotes below graph (1) A negatív érték azt jelzi, hogy Dánia nettó energiaexportőr volt. (2) Ciprus az adott évben felhasználtnál több energiát importált. A felesleget elraktározták Forrás: Eurostat. Above vertical axis: % [pages 56-57] 46 A hatékonyabb energiafelhasználás és a minimális környezetszennyezést előidéző megújuló erőforrások használatára való átállás annak az uniós stratégiának a részét képezi, mellyel az EU a fosszilis tüzelőanyagok (elsősorban olaj és szén) égetésével előidézett globális felmelegedés ellen küzd. Az energia-előállításhoz használt fosszilis tüzelőanyagok elégetése során szén-dioxid keletkezik, amely a légkörbe jutva hozzájárul a globális felmelegedéshez. Az EU célul tűzte ki, hogy 2010-re villamos energiája 21%-át megújuló

energiaforrásokból (szél-, nap-, víz-, geotermikus energia és biomassza) nyeri majd. Caption: A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia százalékos aránya, EU-27, 2005 Ország AT SE LV RO DK FI SI SK PT ES IT EU-27 BG FR DE EL NL IE HU CZ UK LT LU PL BE EE CY MT % 57,9 54,3 48,4 35,8 28,2 26,9 24,2 16,5 16,0 15,0 14,1 14,0 11,8 11,3 10,5 10,0 7,5 6,8 4,7 4,5 4,3 3,9 3,2 2,9 2,8 1,1 0,0 0,0 Above vertical axis % Forrás: Eurostat. [pages 58-59] 47 Környezetvédelem Az európaiaknak a jólét növekedésével egyre több felelősséget kell vállalniuk a kevesebb hulladék termelése, illetve annak hatékony kezelése terén. Jelenleg az EU-27 minden egyes polgára évente átlagosan több mint fél tonna települési hulladékot termel. Ezt a hulladékot vagy ismét hasznosítani, vagy hulladéklerakók, illetve hulladékégetők segítségével ártalmatlanítani kell. Az Unió legtöbb országában a háztartásokból, irodákból és

közintézményekből származó települési hulladék mennyisége nem változik vagy csökken, egyes tagállamokban viszont növekszik. Írországban mutatható ki az egy főre jutó legnagyobb mennyiségű hulladék, Lengyelországban pedig a legkisebb. Caption: Éves települési hulladék, kg/fő, EU-27, 2005 Ország EU-27 IE CY DK LU AT NL MT DE ES UK FR IT SE FI BE BG HU PT EL EE SI RO LT LV SK CZ PL Termelt hulladék (kg/fő) 518 740 739 737 705 (*) 630 (*) 624 611 601 (*) 597 (*) 584 (*) 543 542 (*) 482 468 464 (*) 463 459 446 438 436 (*) 423 382 (*) 378 310 289 289 245 (*) Becsült vagy ideiglenes adat. Forrás: Eurostat. [pages 60-61] 48 A globális felmelegedés egyik legfőbb előidézői az úgynevezett üvegházhatást okozó gázok, melyeket erőművek, gyárak, mezőgazdasági üzemek, a közlekedési ágazat és a háztartások bocsátanak ki. Ezek közé tartozik a szén-dioxid, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj és földgáz) és a metán

használatából adódóan. A nemzetközi Kyotói Jegyzőkönyv értelmében az EU-15-nek 8%-kal kell csökkenteni globális, üvegházhatást okozó gázkibocsátásukat (az 1990. évi szinttel összehasonlítva, amely referenciaévnek tekintendő) 2008–2012-re. A kitűzött cél teljesítése érdekében az EU-15 országai tehermegosztási megállapodást kötöttek, melynek értelmében a gazdaságilag kevésbé fejlett tagállamok tovább növelhetik, a többiek pedig csökkentik kibocsátásukat. Az egyéni nemzeti célértékeket a táblázat tartalmazza. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tíz ország rendelkezik saját gázkibocsátásuk csökkentésére vonatkozó célértékekkel. Ciprus és Málta nem rendelkezik ilyen célértékekkel A Kyotói Jegyzőkönyv értelmében Japán 6%-os csökkentés mellett kötelezte el magát. Az Egyesült Államok még nem ratifikálta a Kyotói Jegyzőkönyvet. Caption: Üvegházhatást okozó gázkibocsátások 2004-ben a referenciaév

százalékában kifejezve Ország EU-25 EU-15 BE BG CZ DK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK 2004 92,7 99,1 100,7 51,0 74,9 98,2 82,5 50,0 123,9 147,9 99,2 122,7 112,1 148,2 41,5 39,9 100,3 68,0 145,9 101,6 115,7 68,4 141,0 59,0 99,2 69,7 114,5 96,4 85,9 Célérték 2008-2012 : 92,0 92,5 92,0 92,0 79,0 79,0 92,0 125,0 115,0 100,0 113,0 93,5 : 92,0 92,0 72,0 94,0 : 94,0 87,0 94,0 127,0 92,0 92,0 92,0 100,0 104,0 87,5 Above vertical axis % Footnote below graph Egyes uniós tagállamok 1990 helyett más referenciaévet választottak, csökkentéseik ennek megfelelően lettek kiszámolva. Források: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Európai Levegő- és Éghajlatváltozási Témaközpont. 49 [pages 62-63] 50 Európaiak egymás között Az európai polgárok kezdik egyre jobban megismerni egymást, és egyre inkább kialakul bennük az európai összetartozás tudata – bár nem mindegyikük lelkesedik egyformán az Unióért. Sokan

töltik másik európai országban a vakációt, és a személyek Unión belüli szabad mozgásának köszönhetően egyre többen mennek külföldre tanulmányok vagy munkavállalás céljából. Az európai iskolások nagy arányban tanulnak anyanyelvük mellett legalább egy idegen nyelvet. [page 64] 51 Boldog európaiak, közös aggodalmak Az Eurobarometer 2006 tavaszán végzett felmérése szerint saját bevallása alapján tízből nyolc európai polgár nagyon elégedett vagy általában elégedett, és többségük optimistán néz a jövő elé. A „nagyon elégedettek” aránya a 2005. őszi felmérésekben megállapított 23%-kal összevetve 21% volt Azoknak a száma, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán nem voltak elégedettek, az utóbbi évtizedben viszonylag alacsony, mintegy 4% maradt. Caption Az EU-25 megkérdezetteinek azon százaléka, akik nagyon elégedettek, általában elégedettek, nem túl elégedettek vagy egyáltalán nem elégedettek, 2006

21 Nagyon elégedett Általában elégedett 60 Nem túl elégedett 15 Egyáltalán nem elégedett 4 Above vertical axis % Forrás: Eurobarometer. [page 65] 52 Bár az európaiak általánosságban nézve elégedettek életükkel, vannak bizonyos kétségeik és aggodalmaik. Az EU polgárait továbbra is a munkanélküliség aggasztja leginkább Egy 2006 évi felmérésben csupán az emberek 10%-a véli úgy, hogy az országukat fenyegető két legnagyobb veszély egyike a terrorizmus. Bár a felmérések eredménye országonként változó, és az EU különféle kulturális sokszínűségét és eltérő véleményeit tükrözi, egyértelműen kiderül belőle, hogy az európai polgároknak számos kérdéssel kapcsolatban hasonló aggodalmaik vannak. Caption: Az EU-25 azon polgárainak százaléka, akik 2006 tavaszán az alábbi kérdéseket azon két legfontosabb kérdés egyikének tekintették, melyekkel országuknak szembe kell néznie Kérdés Munkanélküliség

Bűnözés Gazdasági helyzet Egészséggondozás i rendszer Bevándorlás Áremelkedés/inflá ció Terrorizmus Nyugdíjak Adózás Oktatási rendszer % 49 24 23 18 14 13 10 10 7 7 Above vertical axis % Forrás: Eurobarometer. [page 66] 53 Csevegés a szomszédokkal Az idegen nyelvek ismerete több szempontból is előnyös: külföldi tanulmányokat folytathatunk, utazhatunk, üzleti kapcsolatokat és nemzetközi barátságokat köthetünk, és sokféle álláslehetőség tárul elénk. Ezért az EU arra ösztönzi polgárait, hogy anyanyelvük mellett két idegen nyelvet tanuljanak meg. Az európaiak döntő többsége (56%) mondta azt, hogy beszél egy idegen nyelven. Közülük többen két vagy három idegen nyelvet is beszélnek. Az európaiak 44%-a azonban anyanyelvén kívül nem beszél más nyelvet. Caption: Azoknak a százaléka, akik anyanyelvükön kívül idegen nyelvet is beszélnek társalgási szinten, 2005 Legalább egy idegen nyelv56% Legalább két idegen

nyelv28% Legalább három idegen nyelv11% Egy sem44% Forrás: Eurobarometer. [page 67] 54 A három leggyakrabban beszélt idegen nyelv az angol, a francia és a német. Az orosz nyelvet a 2004ben az EU-hoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban sokan beszélik Caption: Felső középfokú oktatásban tanulók százaléka, akik angolt, franciát vagy németet tanulnak idegen nyelvként, 2005 Ország BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK Angol mint idegen nyelv 94,4 83,1 98,1 96,4 93,8 92,6 94,5 95,3 99,4 85,1 89,1 93,7 80,2 96,7 73,0 65,6 100 96,9 96,3 49,9 94,2 98,8 97,3 99,7 100 Francia mint idegen nyelv 47,8 15,4 22,4 21,9 30,0 6,1 61,7 8,6 28,0 18,1 34,5 3,6 5,9 96,7 6,0 6,6 69,5 54,1 12,1 19,1 84,2 10,9 14,4 19,3 24,2 6,1 Német mint idegen nyelv 28,4 40,3 72,2 69,3 44,1 19,1 2,4 1,3 26,8 6,5 3,4 38,8 28,4 96,7 51,4 1,7 86,2 72,5 2,5 11,9 78,2 75,2 37,9 34,5 2,5 Above vertical axis % Key Angol Francia Német

Forrás: Unesco/OECD/Eurostat-adatgyűjtés. [pages 68-69] 55 Tanuljunk együtt! Európában egyre több fiatal végez tanulmányokat külföldön. Az Erasmus fontos, az Unió finanszírozta program, amely lehetővé teszi a felsőoktatásban tanuló hallgatók, illetve az ott dolgozó oktatók számára, hogy egy évet egy másik uniós tagállamban töltsenek. Az 1987-ben elindított programban ma már több mint egymillió diák vett részt. E program az Erasmus Mundus 2004 évi indulásával mára világméretűvé vált. Az Erasmus-programot nem számítva csaknem félmillió hallgató tanul másik uniós országban. Az adatokat a táblázat tartalmazza. Caption: Másik uniós tagállamban tanuló hallgatók, fogadó állam szerint (ezer fő) EU-27, 2004 EU-27 BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK Ország Hallgatók (1000 fő) 446,4 26,1 6,2 8,9 7,3 125,4 0,6 4,8 12,0 10,9 46,4 16,6 0,5 0,7 0,3 : 8,2 0,1 12,3 25,7 2,2 2,7 1,9 0,7

0,8 2,9 18,7 103,6 Forrás: Eurostat. [pages 70-71] 56 Támogatók vagy szkeptikusok? Az összes tagállam állampolgárainak többsége úgy véli, hogy országuk jól jár az uniós tagsággal. A támogatás szintje országonként változik, és időbeli ingadozásokat is mutat. Az Eurobarometer 2006 évi felmérése szerint továbbra is a legrégibb tagok támogatják leginkább az EU-t (Írország és a Benelux-államok), habár az Unióhoz 2004 óta csatlakozott országokban – Magyarország kivételével – szintén erősödött az Unió támogatottsága. Magyarország azok közé a tagállamok közé tartozik, melyek nyilvánossága a legkevésbé támogatja az EU-t; ilyen Finnország és Ausztria, a lista legalján pedig az Egyesült Királyság található, ahol a támogatók és ellenzők száma közti különbség a legkisebb. Caption: Az EU-tagság támogatottsága a megkérdezett személyek százalékában kifejezve, EU-27, 2006 ősz Ország Támogatja (%) BE BG

CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK 69 55 51 61 58 56 78 57 62 50 52 47 43 62 74 39 45 72 36 62 50 62 57 61 39 49 34 Nem támogatja (%) 10 9 10 14 14 8 7 12 9 19 14 13 11 10 9 19 15 12 23 6 18 7 6 6 23 26 31 A „Nem tudom” típusú válaszok és az állást nem foglalók válaszai nem szerepelnek az adatok között. Forrás: Eurobarometer. Above vertical axis % Key Támogatja Nem támogatja [pages 72-73] 57 Az előnyök kihasználása Az említett közvélemény-kutatás szerint az emberek többsége (54%) úgy véli, hogy országa számára az uniós tagság előnyösnek bizonyult. A legnagyobb támogatók között található Írország (87%), az újonnan csatlakozott Litvánia (77%), továbbá Dánia és Görögország (mindkettő 74%-kal). Magyarország, Svédország és az Egyesült Királyság bizonyult a leginkább szkeptikusnak: a megkérdezetteknek mindössze 39–41%-a véli úgy, hogy országuk számára előnyös az

uniós tagság. Az alábbi grafikon bemutatja, hogy 2006 végén a pozitív tartalmú válaszok 20%-kal megelőzik a negatív tartalmúakat, összehasonlítva a 10 évvel azelőtti 6%-kal. Caption: Azon uniós polgárok százalékos aránya, akik szerint országok számára előnyös /nem előnyös az uniós tagság (1996 ősze – 2006 ősze) 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Előnyös 42 44 49 46 47 52 50 46 53 52 54 Nem előnyös 36 35 31 31 32 27 28 34 34 36 34 Forrás: Eurobarometer. Above vertical axis % Key Előnyös Nem előnyös [page 74] 58 A tagjelölt országok Ha egy ország csatlakozási kérelmet nyújt be az Európai Unióhoz, és kérelmét hivatalosan is elfogadják, az ország „tagjelölt országgá” válik. Jelenleg három tagjelölt ország van: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország. Mielőtt egy tagjelölt ország csatlakozhat az EU-hoz, stabil, demokratikus kormányzati rendszerrel,

valamint olyan intézményekkel kell rendelkeznie, amelyek biztosítják a jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletben tartását. Ugyancsak feltétel a jól működő piacgazdaság, valamint az EU jogszabályait és politikáit végrehajtani képes közigazgatás. Az egyes tagjelölt országokra vonatkozó egyedi tagsági feltételeket az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során dolgozzák ki. A tárgyalások általában több év alatt zárulnak le. [page 75] 59 Terület és népesség A tagjelölt országok mérete különböző. Törökország messze a legnagyobb, népessége meghaladja bármely jelenlegi uniós tagállamét, Németország kivételével. A három tagjelölt ország együttesen 16%-kal növelné az Unió népességét. Caption: Terület/1000 km2 Ország TR HR MK Felszíni terület (1000 km2) 769,6 56,6 25,7 Above vertical axis 1000 km2 Forrás: Európai Bizottság. Caption: Népesség 2006. január 1-jén (millió fő) Ország TR HR MK

Népesség (millióban) 72,5 4,4 2,0 Above vertical axis Millió Forrás: Eurostat. [page 76] 60 Milyen gazdagok ezek az országok? Ha összevetjük az egy főre jutó PPS-ben kifejezett GDP-t, a tagjelölt országok általánosságban az EUtagállamoknál jóval kevésbé tehetősek. Horvátország egy főre jutó GDP-je azonban magasabb, mint az Unióhoz 2007-ben csatlakozott Bulgáriáé és Romániáé. Caption: GDP/fő PPS-ben, az EU-27 átlagának százalékarányában kifejezve, 2005 Ország HR TR MK GDP/fő PPS-ben az EU27 átlagának %-ában kifejezve 50,0 28,8 27,0 Forrás: Eurostat. [page 77] 61 Emberek munka közben Az elmúlt évek gazdasági reformjai nagy változásokat idéztek elő a tagjelölt országokban, amelyek új munkahelyek megteremtését segítették elő. A munkaképes korúak foglalkoztatási aránya azonban a tagjelölt országokban alatta marad az Unió átlagának. A tagjelölt országokban – csakúgy, mint az EU-ban – a gazdaság

(beleértve a turizmust is) jelentős részét a szolgáltatások képezik. Csakúgy, mint a 2004 óta csatlakozott országok esetében, a tagjelölt országok népessége nagyobb arányban dolgozik a mezőgazdaságban, mint az EU-15-ben. Caption: A foglalkoztatás aránya a 15–64 év közöttiek körében, 2005 Ország Foglalkoztatás aránya (%) 63,4 55,0 46,0 33,8 EU-27 HR TR MK Above vertical axis % Források: Az EU-27 és HR vonatkozásában: Eurostat, munkaerő-piaci felmérés, éves átlag. MK és TR vonatkozásában: nemzeti adatok. Caption: Ágazatonkénti foglalkoztatás, 2004 HR MK TR Mezőgazda ság és erdészet 15,9 10,1 34,0 Ipar Szolgáltatá sok 30,1 35,6 23,0 54,1 54,2 43,0 Above vertical axis % Key Mezőgazdaság és erdészet Ipar Szolgáltatások Forrás: Európai Bizottság. [page 78] 62 Baráti viszony a szomszédokkal Az Európai Unió legújabb bővítései által a valaha megosztott kontinens egyesült, Európa nagy területén biztosítva

stabilitást és jólétet. Habár a csatlakozás óta csak rövid idő telt el, az Unióhoz csatlakozott országok polgárai máris érezhetik előnyeit a gazdasági növekedés, a személyes mobilitás és a korábban elhanyagolt infrastruktúra korszerűsítése terén elért eredmények alapján. Az EU célja, hogy harmóniában éljen szomszédaival, és támogassa erőfeszítéseiket a demokrácia, a stabilitás és a jólét biztosítása érdekében. Az Unió külső határai nem oszthatják meg Európát, nem választhatják el szomszédaitól: keleten Oroszországtól, Belarusztól, Ukrajnától, Moldovától, a Kaukázus és a Balkán régióitól, délen pedig a keleti mediterrán térség, illetve Észak-Afrika országaitól. A cél az, hogy ezekkel az országokkal a kereskedelem, a gazdasági és politikai együttműködés, a kutatásra és fejlesztésre irányuló közös erőfeszítések, a környezetvédelem, a tudomány és kultúra, valamint a technikai

segítségnyújtás eszközével az Unió szorosabbra fűzze a kapcsolatot. A Balkán országaival az EU különleges társulási megállapodásokat kötött, melyek az Unióhoz való csatlakozásuk első lépcsőfokát jelentik. Az első ilyen megállapodást Horvátországgal és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal írták alá; ezek az országok már elnyerték a hivatalos tagjelölt ország státuszát. [page 79] 63