Történelem | Középiskola » Bors Mónika - A nemzetiségek helyzete a mai magyar társadalomban

A nemzetiségek helyzete a mai magyar társadalomban 1. 2. 3. 4. Lakosságcsere és kollektív felelősségre vonás Magyarországi romák Magyarországi romák A határon túl élő magyarok --------------------------------------------------------------------------1. Lakosságcsere és kollektív felelősségre vonás Az 1945 utáni évek ismét átrendeződést hoztak Magyarországon és a környező országok nemzetiség viszonyaiban. A potsdami megállapodás alapján elrendelték a magyarországi németek kitelepítését: 170 ezer németet költöztettek ki az országból. A csehszlovák kormány kierőszakolta az ún. lakosságcsere-egyezmény aláírását Magyarországgal Ez alapján kb 100 ezer magyar települt át Magyarországra, s mintegy 73 ezer szlovák távozott. 2. Magyarországi nemzetiségek A kitelepítés és a lakosságcsere következtében a magyarországi németek, szlovákok, románok és délszlávok létszáma nagymértékben csökkent. A nemzetiségek

közötti politikai és társadalmi feszültségek megszűntek a XIX. Században és a XX Század első felében 3. Magyarországi romák Nagy problémák jelentkeztek a magyarországi romák (cigányok) körül, akik a XX. Száza második felében váltak a legnagyobb magyarországi kisebbséggé. A magyarországi romák 10 %-át teszik ki a beások, akik egy régies román nyelvváltozatot beszélnek, 20 %-át pedig az ún. oláh cigányok, akik a romani (cigány nyelv) valamelyik dialektusát beszélik. A cigányok mintegy 70 %-a magyar anyanyelvű (romungro). A kommunista korszakban a politikai vezetés tagadta, hogy a cigányság nemzetiség lenne, s legfőbb céljának a beolvasztást, az asszimilációt, a radikális életmódváltás kikényszerítését tekintette. A romák életmódváltását a társadalmi változások is erőltették: a hagyományos cigány mesterségek (kovácskodás, teknővájás, vályogvetés, muzsikálás) megszűnése miatt a cigányok többsége a

nehéziparban helyezkedett el. 1971-ben a cigány férfiak foglalkoztatottságának aránya megegyezett az összes férfi foglalkoztatottsági arányaival. A cigányság életszínvonala javult, bár még mindig jelentősen elmaradt a többségi társadalom életkörülményeitől. A változások növelték a romákat sújtó előítéletességet. Miközben a politika „előírta” a cigányoknak, hogy illeszkedjenek be, dolgozzanak, a romák nap, mint nap tapasztalhatták, hogy környezetük cseppet sem könnyíti meg számukra a beilleszkedést. 4. A határon túl élő magyarok 1942-es újvidéki mészárlás megtorlásaként szerb partizánok 20-30 ezer magyart gyilkoltak le. Erdélyben több száz áldozata volt a román „megtorló akcióknak”. A megszálló szovjet alakulat vetettek véget a gyilkosságoknak. Kárpátalján viszont éppen a szovjet hatóságok deportáltak 20-30 ezer magyart. A határon túl i magyarok a negyvenes évek végére kapták vissza

állampolgári jogaikat a környező országokban. A magyar állam a hetvenes évekig nem emelt nyilvánosan szót a magyar kisebbségek érdekében