Gazdasági Ismeretek | Marketing » Fojta Georgina - Üzleti környezet a gyógyturizmusban Magyarországon

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány ÜZLETI KÖRNYEZET A GYÓGYTURIZMUSBAN MAGYARORSZÁGON Készítette: Fojta Georgina Budapest, 2003. 13 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK Oldal Bevezető . 4 1. Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban 5 1.1 A hazai egészségturizmus jellemzői és helyzete az utóbbi időben 5 1.11 A gyógyturisztikai kínálat 7 1.12 Az egészségturizmus keresleti piaca 15 1.13 A gyógyturizmus várható fejlődési tendenciái 18 1.2 Külföldi tőkebefektetések 21 1.21 Beruházások a szállodaiparban 22 1.22 A befektetők jellemzői, származási országuk 26 1.23 A működőtőke-befektetések jövője a turizmusban 28 1.3 Turizmusfejlesztés, támogatások 29 1.31 Széchenyi Terv/Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program 32 1.4 Marketing tevékenység 36 1.41 Vállalatirányítási módszerek 36 1.42 Célcsoportok, pozicionálás 38 1.43 Marketing mix 41 1.44 Versenytársak 42 1.45 Az

egészségturizmus SWOT-elemzése 44 1.46 Marketing javaslatok 46 1.47 A Magyar Turizmus Rt feladata az egészségturizmusban 48 2. Szabályozás 51 2.1 Befektetési törvény, törvényi garanciák külföldieknek, vállalatalapítás 54 2.2 Adózás, adókedvezmények, befizetési kötelezettségek 55 2.3 Kereskedelmi tevékenység 59 2.4 Fogyasztóvédelem, termékbiztonság, minőség 61 2.5 Környezetvédelem 67 3. Rogner Hotel & Spa Lotus Therme/Hévíz – Esettanulmány 70 3.1 Telephelyválasztás 70 3.2 Üzleti tevékenység 73 3.3 Jövőbeli stratégia 85 Összegzés . 87 Mellékletek . 88 Táblázatok, ábrák és képek jegyzéke . 100 3 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezető Diplomamunkám elsődleges célja, hogy az olvasó átfogó képet kapjon a magyar egészségturisztikai piacról, a vállalati működésről és a központi szabályozó rendszerről. Fontos, hogy a hazánkban befektető, illetve fejlesztő vállalatok eligazodjanak az egészségturizmus piacán, tudomást szerezzenek lehetőségeikről, és kihasználhassák azokat. A téma megválasztásában nagy szerepe volt annak, hogy Hévízről származom, és így szoros kapcsolatba kerülhettem a gyógyturizmus területével. Az általános üzleti környezetet megismerése érdekében szükséges elemezni a keresleti és kínálati piacot és az ágazati statisztikákat. Igyekeztem minél frissebb adatokat felhasználni, és az átfogó trendeket is érzékeltetni. Sajnos, a kimondottan gyógyszállodákat és

gyógyfürdőket érintő statisztika – úgy gondolom – országos szinten még hiányos, de az idegenforgalmi ágazat összesített eredményei és tendenciái – ha nem is pont ugyanolyan mértékben rendszerint érvényesek az egészségturizmusra is, ezen adatok támpontként szolgálhatnak. A külföldi tőkebefektetések kapcsán kitérek a hazai szálloda-szektor privatizációjára is. Magyarországon a turizmusfejlesztés egyik legközpontibb kérdése a Széchenyi Terv és annak vitatott eredményei; mindenesetre e program lehetőséget adott nagyobb méretű egészségturisztikai beruházásokra, termékfejlesztésre. Sajnos sok hazai vállalatnál még nem alakult ki a marketing szemléletmód, annak ellenére, hogy a hasznosságát és szükségességét számos gyógyszálloda és fürdő sikere bizonyítja. Az egészségturizmus – és általánosságban a turizmus - központi szabályozása meglehetősen tisztázatlan, több tárcát is érint, így nem mindig

pontosan elhatárolhatóak az illetékességi körök. Hazánk európai uniós csatlakozásával is még komoly változások várhatók, melyekre a felkészülés részben központi irányítási, részben vállalati feladat. A vállalkozásoknak ehhez tisztában kell lenniük többek között a befektetési, a vállalatalapítási, az adózási, a fogyasztóvédelmi, a minőségi, és a környezetvédelmi követelményekkel. Befejezésül sikeres beruházásként a hévízi Rogner Hotelt mutatom be, amely egy osztrák szállodalánc képviselője a magyar gyógyturizmusban. Az esettanulmány alapjául szolgál a szálloda marketing részlegének képviselőjével készített interjú, melyben a dolgozat első részeiben tárgyalt pontokat vetítettem egy konkrét példára. 5 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. ÁLTALÁNOS ÜZLETI KÖRNYEZET A GYÓGYTURIZMUSBAN 1.1 A hazai egészségturizmus jellemzői és helyzete az utóbbi időben Magyarország hagyományos szereplője az egészségturizmus nemzetközi piacának, amelyet rendkívül gazdag és elismert termálvízkincsének és nemzetközileg is kedvező árszínvonalának köszönhet. A világon csak néhány ország rendelkezik hasonlóan jelentős természetes gyógyászati erőforrásokkal, ilyen például Ausztria, Új-Zéland, Izland és Németország. A Széchenyi, illetve a nemrég elkészült tízéves egészségturisztikai fejlesztési terv stratégiai célja, hogy hazánk az egyedülálló termálvízkincsre alapozva a közeljövőben vezető helyet

foglaljon el Európa egészségturisztikai piacán. Az idegenforgalom emellett igen fontos gazdasági szerepet játszik; jelentősen hozzájárul a GDP-hez, részben biztosítja a devizatermelést; ezenkívül jelentős munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatása is van. Az egészségturizmus pontos meghatározása vitatott a szakmai körökben. Az ide tartozó termékek és szolgáltatások specialitása, hogy egyszerre minősülhetnek klasszikus turisztikai terméknek, és az egészségüggyel is szoros kapcsolatban állnak. Az egészségturizmus összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust, tehát mind gyógy- és mind wellnesz-szolgáltatások igénybevételét (1. ábra) E két ág termékei igen közel állnak egymáshoz, így a gyakorlatban a gyógyturisztikai létesítmények kínálata szükségszerűen tartalmaz wellnesz-elemeket is. Ezért a dolgozatban kitérek ezen ág vizsgálatára is. 1. ábra: Az egészségturizmus

rendszere Forrás: Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2., www.hungarytourismhu/ Szakmai oldalak/Turizmus 7 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bulletin, 2003. szeptember 9 Az egészségturizmus más turisztikai ághoz képest számos kedvező tulajdonsággal rendelkezik, melyeket a hazai vállalatok egyre inkább ki is használnak: - a gyógyturizmusban a kúra alapú szolgáltatások miatt a vendégek tartózkodási ideje jellemzően hosszabb, mint más idegenforgalmi termékek esetén (10

napnál is hosszabb az átlagos 3-5 nappal szemben), - az egészségturizmus magas élőmunka-igénye és specializált szolgáltatásai miatt, a fajlagos költés az átlagos felett van (különösen igaz ez a wellnesz turizmusra), - a jelentős forrásszükséglet, az infrastruktúra specializáltsága és az átlagnál képzettebb szakszemélyzet miatt az egészségszolgáltatók esetén mind az állandó, mind a változó költségek magasak, - kisebb a szezonalitás, mivel az egészségturizmus szolgáltatásai általában függetlenebbek az időjárástól, - a gyógyturistákra jellemző a hűség, igen gyakori a visszatérő vendég. A gyógyturizmusra jellemző, hogy a vendégek magukat betegnek és turistának is tartják, és sokan orvosi rendelvényre veszik igénybe az adott szolgáltatásokat. Magyarországon 10 különböző szolgáltatást lehet vényre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott formában igénybe venni az

intézménnyel szerződéses viszonyban lévő helyeken.1 Tehát az egészségturisztikai célú utazások speciális motivációi között van az egészségbiztosítás szerepe. Az állami, munkáltatói és magán egészségbiztosítók ugyanis támogatnak részben vagy teljes egészében bizonyos gyógyászati célú utazásokat. Várható, hogy a támogatott szolgáltatások köre a közeljövőben bővülni fog (15-16-ra), illetve emelkedni fog az egy szolgáltatás után járó térítés összege is; mindez a belföldi kereslet növekedését serkentheti. A magyar lakosság és fő küldő piacunk, az Európai Unió lakosságának döntő többsége az adott tagország állami egészségbiztosítójának tagja. Az Unió jelentős méretű piaca viszont csak a csatlakozás után érhető el; bár emellett az is jellemző, hogy az állami egészségbiztosítók vonakodnak attól, hogy egy másik tagországban, egészségügyi szolgáltatást finanszírozzanak. 8 Általános

üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.11 A gyógyturisztikai kínálat A gyógyturisztikai kínálatot elsősorban a szállodák, köztük is a gyógyszállodák és a gyógyfürdők adják, ezenkívül érintettek még a vendéglátóhelyek és az utazási irodák. A Magyarországon működő 1200 utazási irodából körülbelül hatvan iroda profiljába tartozik a gyógyturizmus. A hazai szálláshelykínálat, hasonlóan a kereslethez, Budapest és Balaton centrikus; az egészségturisztikai központok, gyógyszállodák és gyógyfürdők már azonban

kevésbé koncentráltak (vö.: 1 melléklet) A kereskedelmi szálláshelyek adatai bár nem képesek pontosan bemutatni a teljes szálláshelykínálatot, érzékeltetni tudják a települések közötti arányokat. A legjelentősebb szálláshely kínálattal rendelkező városokban gyógyfürdő is található, ilyen például Budapest, Gyula, Hajdúszoboszló és Szeged. A 2001-es statisztikai adatok alapján Magyarországon a gyógyszállodák száma mindössze 23 volt- tekintve, hogy 29 településen van minősített gyógyvíz - ami az összes szállodának 3,3%-át jelentette. Mára a gyógyszállodák száma 48-ra gyarapodott, amely az összes szálloda körülbelül 6%-át adja. (A hazai gyógyszállodák listáját a 2. melléklet tartalmazza) Ma közel 770 szálloda működik hazánkban és ezek összesen 44 500 szobával és 105 500 férőhellyel rendelkeznek (1. táblázat) A férőhelyek alapján a szállodai kapacitás egynegyede jut a négy- és ötcsillagos

egységekre, egytizede a gyógyszállodákra. A három nagy hazai szállodalánc, a Danubius, a Hunguest és az Accor Pannonia a szállodai szobák közel egynegyedével rendelkezik. 1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2002 július 31 Országos Szállástípus Szálloda Kereskedelmi szálláshely összesen Egység Budapest Szoba Férőhely Egység Balaton Szoba Férőhely Egység Szoba Férőhely 768 44 500 105 482 129 14 320 31 643 182 12 523 31 576 2 759 77 155 316 265 213 16 214 41 131 542 18 970 93 365 Forrás: www.szamokbanutazunkhu/ Elemzések / Turizmus 2002, 2003 november 5 A szálláshelykínálat szoros összefüggésben áll az egyes települések gyógyturisztikai jellegével (például Bük, Hévíz), ugyanakkor a fürdőtelepülések gyakran egyéb vonzerővel is rendelkeznek (például Eger). Az egészségturisztikai szálláshelykínálat többségét két hazai szállodalánc, a Danubius Hotels Group, és a Hunguest Hotels Rt.,

illetve egy külföldi, az 10 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Accor Pannonia Hotels Rt. képviseli A legnagyobb ezek közül a Danubius Hotels, körülbelül háromszor akkora árbevétellel, mint a harmadik helyezett Hunguest Hotels. Ezenkívül megtalálhatók még számos nemzetközi hotelvállalat képviselői, például: Hilton Hotels, InnSide Hotels, Mariott Hotels, Radisson SAS, Rogner International, Hyatt Hotels, Kempinski Hotels, Inter-Continental Hotels. A hazai szállodaszektor a tulajdonosi hányadot tekintve nagyrészt

külföldi kézben van. A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalatot 1972-ben alapították, 1991-ben részvénytársasággá alakult Danubius Hotels Rt. néven, és 1992-ben vezették be a tőzsdére A szállodalánc 53,4%-ban az angol CP Holding tulajdona, és további 33,3% külföldi befektetők kezében van. A Danubius 26 db 3-5 csillagos szállodát üzemeltet belföldön és 15db-ot külföldön. A magyarországi gyógyszállók körülbelül egyötödét foglalja magában, ezek a következők: Danubius Grand Hotel Margitsziget, Budapest, 4* Danubius Hotel Gellért, Budapest, 4* Danubius Thermal and Conference Hotel Hélia, Budapest, 4* Danubius Thermal Hotel Margitsziget, Budapest, 4* Danubius Thermal and Sport Hotel Bük, Bükfürdő, 4* Danubius Thermal Hotel Aqua, Hévíz, 4* Danubius Thermal Hotel Hévíz, Hévíz, 4* Danubius Thermal Hotel Sárvár, Sárvár, 4* Danubius Spa & Conference Hotel Visegrád, 4* A Danubius Beta Hotel lánchoz 2-3 csillagos

szállodák tartoznak a fővárosban, a Dunakanyarban, Hévízen, a Balaton mellett és az Alföldön; a lánc 13 egységében a belföldi turisták vannak túlsúlyban. A Danubius Hotels nettó árbevétele 2001-ben 34,3 milliárd Ft volt, adózott eredménye körülbelül 3,7 milliárd Ft, és mintegy 4000 alkalmazottat foglalkoztatott2 (2. táblázat) Ezzel a társaság 9%-os árbevétel-növekedést ért el, míg az adózás utáni eredménye körülbelül 5%-kal csökkent az előző évihez képest. A bevételekben visszaesés mutatkozik 2002-ben és várhatóan a 2003-ban is. Az Accor-Pannonia Hotels Rt. nagyrészt városi szállodákból áll, kimondottan a gyógyszektorban nem képviselteti magát. A lánchoz tartoznak a Novotel, a Mercure, és az 11 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ibis márkanevek. A Pannonia Hotels Rt-t 1994-ben privatizálták, így a francia Accor Csoport szerezett többségi tulajdont. Ezt követően a hálózatot felújították, fejlesztették a szolgáltatásokat és új szállodákat építettek. 2001-ben nagymértékű felújításra és fejlesztésre került sor. 2000-ben a szállodalánc nettó árbevétele 26,4 milliárd Ft volt, adózott eredménye 4,1 milliárd Ft, és mintegy 2000 főt alkalmazott (2. táblázat) A Hunguest Hotels Rt. 28 szállodát üzemeltet országszerte A vállalatot 1996-ban alapította a volt szakszervezeti vagyon kezelésével megbízott Hunguest Vagyonkezelő Rt. A felújításokhoz szükséges tőkebevonást az Eravis Szállodaipari Rt. – mint

stratégiai partner által vezetett konzorcium biztosította, így az 50%-os tulajdonrészt szerzett meg Az egységes arculat érdekében az Eravis szállodái is felvették a Hunguest Hotels nevét, és a csoport tagjai lettek. 2001-ben a hotellánc nettó árbevétele 10,4 milliárd Ft volt, és több mint 2600 főt foglalkoztatott (2. táblázat) A vállalat 14 gyógyszállodája szám szerint a piac 30%-át fedi le, bár a bevételek alapján a lánc elmarad ez előbb említett két szereplőtől. E gyógyszállók nagyrészt háromcsillagos besorolásúak, négycsillagos a hajdúszoboszlói Hunguest Hotel Aqua-Sol és a tapolcai Hunguest Hotel Pelion 2. táblázat: A legnagyobb magyar szállodaláncok adatai Accor Pannonia Hotels Rt. 2000 Danubius Hotels Rt. 2000 Nettó árbevétel (milliárd Ft) Adózott eredmény Átlagos létszám (fő) 2001 31,4 34,3 26,4 3,9 3,7 4,1 4356 4009 2009 Hunguest Hotels Rt. 2000 2001 7,9 10,4 2600 Forrás: Szálláshely

Szolgáltatás, Vállalkozói Tájékoztató Sorozat, Piacgazdaság Alapítvány, 2002., 35-38 o A szálláshelykínálat mellett fontos számba venni azokat a helyeket, amelyek természetes gyógytényezőkkel rendelkeznek. Hazánkban a gyógyvizek mellett számos más természetes gyógytényező is található, mint például gyógyiszap, barlangi és éghajlati klimatikus helyek, illetve mofetta. Ezeknek gyógyhatásait az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság szakértői vizsgálják és minősítik. E helyek az alábbiak3: 2 3 Szálláshely-szolgáltatás, Vállalkozói Tájékoztató Sorozat, Piacgazdaság Alapítvány, Budapest, 2002. Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2. 12 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4 - mofetta (1 db) - Mátraderecske, - gyógyiszap (4 db) - Hajdúszoboszló, Hévíz, Makó, Tiszasüly, - gyógybarlang (5 db) - Abaliget, Budapest, Jósvafő, Miskolc és Tapolca, - gyógyhelyek (13 db) - Balatonfüred, Bük, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Miskolc, Parád, Sopron, Zalakaros. Országunk adottságai kedvezőek, ugyanis területének 80%-án 30°C feletti termálvizet adó forrás és kút található (2. ábra), és a geotermikus gradiens5 értéke az európai átlag szinte fele (18 m). Ez magyarázza, hogy itt sokkal kisebb mélységből lehet termálvizet nyerni, mint másutt. A jelenleg nyilvántartott 1289

termálvízkútból körülbelül 270 szolgál fürdésre Ezekből azonban a minősített gyógyforrások száma kevesebb, mindössze 139.6 A hazai gyógyvizek alkalmasak mozgásszervi megbetegedések, bőrbetegségek, nőgyógyászati panaszok, keringési betegségek kezelésére, valamint rehabilitációra, illetve ivókúra formájában emésztőszervi bántalmak terápiájára. (A magyarországi termál- és gyógyvizek csoportosítását lásd a 3. mellékletben) 2. ábra: Gyógy- és termálvizű kutak Magyarországon Forrás: Dr. Budai Zoltán: A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első félévének eredményei, Turizmus Bulletin, 2001/3., www.hungartourismhu / Szakmai oldalak /Turizmus Bulletin, 2003 szeptember 9 4 száraz szén-dioxidos kigőzölgés Egy adott területen a felszín alatti vizek hőmérsékletét határozza meg, azt jelzi, hogy a felszíntől lefelé haladva hány méterenként nő 1 C°-kal a talaj hőmérséklete.

6 Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2. 5 13 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A mai Magyarország területén a rómaiak építették az első fürdőket, amelyeket vízvezetékeken keresztül a budai hegyek lábánál fakadó forrásokból tápláltak. Az ásatások eddig 21-et tártak fel, közülük a legnagyobb, a központi katonai fürdő (Thermae Maiores, a mai Budapesten) volt. A törökök is számos új fürdőt létesítettek, amelyek közül néhány mindmáig szinte változatlan

formában működik, például a Rudas, a Rác vagy a Király fürdők. A nagy nemzetközileg is elismert gyógyhelyek a 18-19. században alakultak ki, és indultak fejlődésnek, így Balatonfüred, Harkány, Balf. A II Világháborúban országszerte súlyos károk érték a fürdőket. Ideiglenes helyreállításuk után hosszú időn át tisztálkodási funkciókat láttak el, és csak magyar betegeket fogadtak, nemzetközi gyógyturizmus nem volt. Az 1960-as években azonban nagyszabású fejlesztés indult, számtalan új gyógyfürdőt, uszodát és strandot építettek, és tovább fejlesztették a már jól ismert régieket is. Az elmúlt évtizedekben a fürdőkezelésekkel kapcsolatos nézetek megváltoztak. A kizárólag vízzel való gyógyítás megszűnt, helyébe a komplex terápia lépett, amely a természetes gyógymódok (gyógytorna, masszázs, elektroterápia, stb.) teljes eszköztárát alkalmazza, természetesen úgy, hogy a kezelések gerincét a

fürdőkezelések adják. 1. kép: A budapesti Gellért Gyógyfürdő Forrás: www.hungarytourismhu / Magyar / Gyógyhelyek és fürdők / Gellért Gyógyfürdő, 2003. december 1 A gyógyforrások nem mindegyikét hasznosítják, hiszen összesen 50 gyógyfürdő (3. táblázat) (A gyógyfürdők teljes listája a 4. mellékletben található) található az országban Jellemző, hogy a legmagasabb fürdővendégszámot elérő létesítmények az utóbbi években kínálatfejlesztő beruházásokat hajtottak végre. A termálkutakat ma még szinte kizárólag strandolásra használják fel, főként wellnesz-szolgáltatások keretében. Magyarországon több mint 50 településen van termálfürdő; Nógrádon kívül minden megye rendelkezik termálvízzel. Sajnos, a minősített gyógyvizű települések nem mindig rendelkeznek 14 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jelentősebb szálláskapacitással, amit az is alátámaszt, hogy a vendégek csupán néhány jelentősebb helyen, például Gyulán, Hajdúszoboszlón, Budapesten, Hévízen koncentrálódnak. A fürdők befogadóképességének az éves átlagos kihasználtsága elég alacsony, hiszen a többségüknél 60% alatt van, jellemzően 30 és 50% között.7 3. táblázat: Magyarország legjelentősebb gyógyfürdőinek rangsora a vendégek száma alapján, 2001 Fürdővendég (fő) Fürdővendég (fő) Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, 1 782 317 Flexum Termál Gyógyfürdő és 213 341 Budapest Uszoda, Mosonmagyaróvár Széchenyi Gyógyfürdő és 1 256

854 Dagály Gyógyfürdő, Budapest 171 964 92 366 Uszoda, Budapest Dandár Gyógyfürdő, Budapest Harkányi Gyógyfürdő 977 888 Király Gyógyfürdő, Budapest 79 598 79 000 Büki Gyógyfürdő 853 691 Liget Gyógyfürdő és Kemping, Gyulai Várfürdő - Gyógyfürdő 763 300 Gyomaendrőd 44 986 Gellért Gyógyfürdő 525 463 Pestszenterzsébeti Jódos-Sós Debreceni Gyógyfürdő 519 638 Gyógyfürdő, Budapest Mezőkövesd-Zsórifürdő 460 000 Egri Törökfürdő Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda, 332 228 Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Budapest Hévíz Tófürdő – Gyógyfürdő Rudas Gyógyfürdő és Uszoda, 287 242 Zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Miskolctapolcai TermálBudapest Lenti Gyógyfürdő 280 000 Barlangfürdő Makói Termál- és Gyógyfürdő 260 000 Rác fürdő Cserkeszőlői Gyógy- és 215 000 Sárvári Gyógy- és WellneszStrandfürdő fürdő Forrás: Book of Lists 2002/2003, Budapest Business Journal, 2003., 147-148 o A fürdők alapvetően

gyógyvíz-alapú szolgáltatásokat kínálnak, és legalább 3-4 medencével rendelkeznek, kivéve a Soproni Állami Szanatórium (Balf), ahol kettő van, illetve a parádfürdői Állami Kórház, amelynek egyáltalán nincsen. Legtöbb medencével a Gyulai Várfürdő (20), a Büki Gyógyfürdő (19), a Széchenyi- és a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő (15), illetve a Gellért (13) (1. kép, előző oldal) rendelkezik A nagyobb parkosított résszel és a több medencével rendelkező fürdők éves vendégforgalma kiemelkedően magas, illetve ezek éves kihasználtsága is jobb. Ezen egységek szinte kizárólag önkormányzati tulajdonban vannak 7 Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2. 15 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kimondottan gyógyszállodákra és gyógyfürdőkre vonatkozó statisztika országos szinten még hiányos, nincsenek például olyan részletes elemzések, mint az összesített idegenforgalom esetében. A Központi Statisztikai Hivatal is csak 1998 óta gyűjti külön e részterület adatait Mivel a turizmus ágazat eredményei és tendenciái általánosságban érvényesek az egészségturizmusra is, ezen adatok is a vállalatok segítségére lehetnek. Magyarországon 2002-ben 2800 kereskedelmi szálláshely (316 000 férőhellyel), 53 765 vendéglátóhely és 1200 utazási iroda működött8. Így a 2000 évi adatokhoz képest a kereskedelmi szálláshelyek száma 7%-kal csökkent, míg a vendéglátóhelyeké 7,6%-kal nőtt.

Ezzel szemben az egészségturisztikai létesítmények száma – részben az állami ösztönzők és a kereslet minőségi átalakulása következtében – jelentős növekedést mutatott ebben az időszakban. Összesen több mint 8000 vállalkozás üzemel a szálláshely szolgáltatásban, kétharmaduk egyéni vállalkozóként, egyharmaduk pedig társas vállalkozásként. A társas vállalkozásoknak mindössze 3-4%-a 50 főnél nagyobb létszámú, és az átlagos foglalkoztatás 9 fő alatt van. A gazdasági társasági formák közül legjellemzőbb a korlátolt felelősségű társaság, illetve a betéti társaság; a gyógy- és wellnesz-hotelek és a fürdők esetében igen gyakori még a részvénytársaság is a beruházás nagyobb forrásigénye miatt. A kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóhelyek által foglalkoztatottak létszáma 137 000 fő volt 2002-ben, ami a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 3,6%-a. Ez az érték 4%-kal maradt el a megelőző

évitől (142 700), mialatt az összes foglalkoztatottak száma az országban emelkedett. Ebből a szálláshely-szolgáltatók körülbelül 27 000 főt adnak Az alkalmazottak nagyobb részét a fizikai dolgozók teszik ki. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete elérte a 64 000 forintot, a szellemi foglalkozásúaké a 135 000 ezer forintot. Mindkét csoportnál több mint 15%-os növekedést figyelhetünk meg 2001-hez képest. A bérek a szállodák esetében voltak a legmagasabbak. 2001-ben minden korábbinál magasabb bevételt tudott realizálni az idegenforgalmi ágazat, hiszen a turizmus bevételei mintegy 18%-kal növekedtek, így megközelítették a 4,4 milliárd eurót, annak ellenére, hogy a megelőző években a Magyarországra látogató turisták száma egyre csökkent. Mindez jelzi, hogy a külföldi látogatók köre oly módon strukturálódik át, hogy a kereslet a valódi turisztikai motivációval és minőségi igényekkel érkezők irányába

tolódik el. E trend a hazai vállalatok számára egyfelől kedvező, másfelől hátrányos, mivel a 8 www.kshhu / Fontosabb adatok / Éves adatok / Idegenforgalom, vendéglátás, 2003 október 3 16 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. pénzforrásokkal rendelkező és fejlesztésekre képes szállodák és fürdők egy vendégre jutó bevételei növekednek, ám a gyengébb kisvállalatok nem tudnak megfelelni a magas elvárásoknak. 2001 után a lendület nagymértékben visszaesett, és a gyógyturisztikai vállalkozások is gyengébb

eredményeket mutattak fel. Ennek okai lehettek az általános világgazdasági hanyatlás, főleg az utazási szektorban, a 2001. szeptemberi terrortámadás, a délkelet-európai térség válságai, majd a helyzet rendeződése után ezen országok – elsősorban Horvátország – konkurenciája. Azóta a helyzet tovább romlott, ám a visszaesés mértéke nem volt olyan drasztikus, mint az előző két évben, és a gyógyszállodákat is jóval kevésbé érintette, mint más szálláshelyeket. Sőt a 2003-as év eredményei már sokak szerint az idegenforgalmi ágazat minőségi fellendülését jelzik. A társasági adóbevallások alapján a szálláshelyszolgáltatói ágazat nettó árbevétele 1998-2000. között 99 milliárd forintról 146 milliárd forintra gyarapodott.9 Ennek több mint 90%-át a szállodák adták. A jövedelmezőség – adózott eredmény az árbevételhez képest – viszont 6%-ról 2%-ra mérséklődött. 2001-ben a 3. ábra: Kereskedelmi

szálláshelyek bevételeinek megoszlása, 2001. Egyéb 19% SzállásVendégdíj látás 57% 24% kereskedelmi szálláshelyek összbevételének – 150 milliárd Ft – 57%-a a szállásdíjakból, 24%-a a vendéglátásból származott (3. ábra) Ez az érték 2002-ben meghaladta a 158 milliárd forintot, ami 4%-os éves növekedést jelent, mialatt a szállásdíj-bevételek kicsit csökkentek, 85,7 milliárd forintra tettek ki. 10 Ez jelezheti az egészségturisztikai egyéb szolgáltatások bővülését és színvonalának javulását. A szállásdíj-bevételek 40%-a belföldi vendégektől származott, és az arány növekvő tendenciát mutat. (2001-ben e bevételek háromnegyedét adták külföldi vendégek.) A belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel jelentősen, 10%-kal emelkedett a 2001-hez képest, míg a külföldi forgalom tekintetében 3%-kal csökkent – elsősorban az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken. Ám még mindig jóval érdemesebb

a külföldi vendégekre alapozni, mivel költési hajlandóságuk sokkal magasabb, mint a magyar vendégeké (például: átlagosan magasabb szállásdíjat fizetnek) (4. táblázat) A szállodák szállásdíj-bevételének 13%-át adták a gyógyszállók, kissé lemaradva az előző évi adattól. Ez az arány mégis figyelemre méltó, hiszen ezen egységek a szállodai vendégek számának csupán 9%-át teszik ki. 9 Szálláshely-szolgáltatás, Vállalkozói Tájékoztató Sorozat, Piacgazdaság Alapítvány, Budapest, 2002. www.gkmhu / Turizmus / Statisztikák, 2003 október 22 10 17 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. táblázat: Egy vendégéjszakára jutó átlagos szállásdíj-bevétel, 2002 Külföldi Belföldi Változás 2001hez képest Kereskedelmi szálláshelyek 6 300 2 800 +3% Szállodák 7 800 3 600 +10% Ötcsillagos házak 22 600 -5% Négycsillagos házak 8 300 +1% Forrás: www.szamokbanutazunkhu / Elemzések / Turizmus 2002, 2003 november 5 2003. január-szeptemberben a szállodák átlagosan 56%-os, ezen belül szeptemberben 73%-os szobafoglaltsággal működtek. A bruttó szállásdíj-bevétel átlagosan 5%-kal, míg a vendégéjszakák száma 1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés a budapesti szállodákat jellemezte, a vidékiek bruttó szállásdíjbevételei és vendégéjszakái növekedtek. A kereskedelmi szálláshelyeken ebben az időszakban - a tavalyihoz hasonlóan 108 milliárd Ft bevétel képződött Ennek több mint fele

szállásdíjakból, egynegyede vendéglátásból, egyötöde egyéb szolgáltatásokból származott. A szállásdíjakból és a vendéglátásból származó bevételek némileg mérséklődtek, míg az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeknek növekedtek.11 Úgy tűnik, a hazai egészségturizmusban továbbra is folytatódik a külföldi vendégek számának csökkenése, mialatt a bevételek némileg emelkednek a minőségi szolgáltatásokra való áttérésnek köszönhetően. Az alacsonyabb kategóriájú helyeken viszont a bevételek tekintetében is erős a visszaesés. 1.12 Az egészségturizmus keresleti piaca Az egészségturisztikai keresletet a gyógy- és wellnesz-szolgáltatásokat igénylő vendégek alkotják. Ide tartoznak az egészségtudatos emberek, a gyógyulásra szorulók, illetve a szórakozást és élményfürdőzést keresők. Jellemző, hogy ebben a szektorban a vendégek száma sokkal kisebb ingadozást mutat, mint általában az

idegenforgalmi ágazatban, magasabb az egy vendégre jutó költés, és a külföldi vendégszám csökkenések trendje is kevésbé 11 www.szamokbanutazunkhu / Elemzések / Turizmus gyorstájékoztató 2003 szeptember, 2003 november 5 18 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. érvényesül. A gyógyüdülés iránti keresleti motiváció az életkor előrehaladtával természetesen növekszik, de egyre erősebb a középkorúak érdeklődése is. Az egészségturizmus szolgáltatásait igénybe vevő vendégek döntő többsége 46 és 60 év

közötti. A vendégkör fiatalodása az életstílus változásának tudható be, miszerint a fiatal korcsoportok is fogékonyabbak lesznek az egészségmegőrző, betegségmegelőző tevékenységek iránt. Az jövőben várható, hogy az éves fő üdülés hossza lerövidül, és ehelyett inkább többször, rövidebb utakat választanak a turisták. Így a látogatók olyan szállodai és fürdőszolgáltatásokat fognak preferálni, amelyek maximális élményt nyújtanak minimális idő alatt12, tehát várhatóan növekszik a komplex ajánlatok népszerűsége. A fő küldő országok tekintetében kiemelkedik Németország, majd őt követi Ausztria. Az osztrák gyógyturisták aránya magasabb a Nyugat-Dunántúli régióban, hiszen ott akár regionális keresleti csoportként is értelmezhetjük őket. A magyar gyógyszállodákban 2001-ben 375 000 vendég 1 395 000 vendégéjszakát töltött. A külföldi látogatók az összes vendégéjszaka 66%-át adták (5.

táblázat) A gyógyszállókban átlagosan 3,7 napot, az összes kereskedelmi szálláshelyen mért 3,1 napnál 20%-kal többet maradnak a vendégek.13 Ez részben köszönhető annak, hogy az egészségturisztikai szolgáltatáscsomagok, kúrák rendszerint egy meghatározott hosszabb időtartamra szólnak. A gyógyszállók vendégforgalma az év folyamán kisebb ingadozást mutat, mint a szállodáké összességében. A legtöbb vendég a májustól októberig terjedő időszakban érkezik, a szállodák kihasználtsága december és január hónapban a legalacsonyabb. A kapacitás-kihasználtság a szállodák körében ebben a szektorban a legmagasabb (62%), ami jóval az átlagos (45%) felett van. A gyógyszállók vendégeinek megoszlását tekintve – hasonlóan a szállodákéhoz általában - a külföldiek nagyobb arányt képviselnek. Az eltérés a szállásdíjbevételek esetében is jelentős. A határokon túlról érkező gyógyüdülők szállásra több mint

kétszer annyit költenek, mint a belföldiek. Ez a külföldi túlsúly azonban csökkenő tendenciájú Továbbra is a német anyanyelvű országok (Németország, Ausztria, Svájc), illetve a volt keleti blokk országai (Oroszország, Lengyelország, Csehország, stb.) jelentik a legfőbb küldő piacot A wellneszés fitnesz-üdülések iránt dinamikusan növekvő keresletet mutatnak más nyugat-európai országok lakói is. 12 A Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 2001. évi marketingterve, www.nyugatdunantuliregiohu / Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, 2003 november 19 19 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. táblázat: Szállodák vendégforgalma, 2001 Vendégek száma (ezer fő) Összesen Szállodák Ebből gyógyszálló Kereskedelmi szálláshely összesen Belföldi Vendégéjszakák száma (ezer fő) Külföldi Összesen Belföldi Külföldi 3949 1537 2412 11487 3928 7559 375 147 228 1395 471 925 5905 2892 3014 18122 7460 10662 Forrás: Szálláshely Szolgáltatás, Vállalkozói Tájékoztató Sorozat, Piacgazdaság Alapítvány, 2002., 19-20 o 2003. január-szeptemberi időszakban a szállodák 5, a panziók 14%-kal regisztráltak kevesebb külföldivendég-éjszakát, és mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma elmaradt az előző évitől. E tekintetben a gyógyszállodák kivételek, itt kissé emelkedett a vendégéjszakák száma. Az összes vendég 54, illetve az összes vendégéjszaka 46%-a volt belföldi14 Ez az

eltolódás a külföldi-belföldi arányokban már évek óta megfigyelhető, és egyfelől hátrányos, hiszen a magasabb költési hajlandóságú külföldiektől esünk el, másfelől viszont kezd kialakulni egy belföldi bázis, ami a bevételek egyenletességét és stabilitását biztosíthatja. A külföldi üdülők számának csökkenése csak kevéssé érinti a négy- és ötcsillagos házakat, míg az ennél alacsonyabb kategóriájú szállodákban már jelentős a visszaesés (4. ábra) Fő küldő országunk, Németország tekintetében egyre kevesebb vendég látogat hazánkba, és kevesebb vendégéjszakát tölt itt. Azonban a holland, a lengyel, az olasz, izraeli és ausztrál vendégéjszakák száma jelentősen nő. 4. ábra: Forrás: www.szamokbanutazunkhu /Elemzések/Turizmus2002, 2003. november 5 14 www.szamokbanutazunkhu / Elemzések / Turizmus gyorstájékoztató 2003 szeptember, 2003 november 5 21 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.13 A gyógyturizmus várható fejlődési tendenciái A vendégforgalom alakulása: Az egészséges életmód felértékelődése és terjedése következtében a gyógyturizmus iránti kereslet általános növekedése várható. E trend mellett Magyarországon további sajátos keresletnövelő tényező, hogy az Európai Uniós csatlakozás után a hazai gyógy- és termálfürdőhelyek előtt is megnyílik az európai biztosítottak piaca, továbbá a magyar lakosság életszínvonalának emelkedésével várhatóan bővül a belföldi kereslet is.

Ugyanakkor egyre jobban előtérbe kerülnek a minőségi követelmények és a komplex szolgáltatások. A szállodai vendégéjszakák kereskedelmi szálláshelyeken belül mért aránya igen magas; és egyre többen látogatják a négy-, illetve ötcsillagos szállodákat. Mivel az európai népesség öregedik, nő a klasszikus egészségturisták száma, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a fiatalabb korosztályok is megjelennek a piacon. Az egészségturizmus, a wellnesz és a fitnesz szerepének növekedését jól mutatja a német vendégek motivációinak változása az 1999-2002 közötti időszakban. Legfontosabb küldő országunk turistáinál az egészségturizmus igénye néhány év alatt 125%-kal emelkedett, és ennek növekedési üteme is felülmúlja a klasszikus városlátogatások vagy a téli sportok iránti kereslet emelkedését.15 A jövőben várható, hogy a magyar turisták érdeklődése megnő a gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatások iránt,

a külföldieké – arányában - viszont csökkenést mutat. Ez a tendencia már 2002/2003-tól érezhető. A vendégforgalom növekedéséhez, és az ágazat további fellendüléséhez hozzájárulnak a következő tényezők: Æ A hazai és a környező országokban élő lakosság életszínvonalának javulásával, egyre többen megengedhetik maguknak az egészségturisztikai szolgáltatásokat, illetve a második és harmadik szabadság kihasználását. Æ Bár a szakemberek szerint Magyarország kezd drágulni, még mindig kedvezőbb az árérték arány, mint tőlünk nyugatra. Æ Új küldő piacok lehetnek a kelet- és délkelet-európai országok, ahonnan a beutazó turisták száma az utóbbi két évben jelentős mértékben emelkedett. 15 Dr. Budai Zoltán: Marketing a fürdőfejlesztésben, Turizmus Bulletin, 2002/2 22 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Æ Az Európai Unióhoz való csatlakozással a vendégek száma emelkedik - kimondottan a nyugat-európai társadalombiztosítókkal való megállapodás esetén az egészségturizmus területén. Æ A Széchenyi Terv fejlesztései további vendégkört vonzanak. Æ Az ország turisztikai marketingjére minden korábbinál magasabb összeg fordítható, ezáltal több potenciális turista érhető el. Æ A vendégek egyes korosztályainak igényei is a kereslet növekedésére utalnak: - A fiatalabb korosztályok elsősorban a fitnesz és a wellnesz szolgáltatásokat veszik igénybe. Bár ez a csoport közepes jövedelemmel rendelkezik, piaci aránya

folyamatosan növekvő trendet mutat. - Egyre több fiatal, kisgyermekes család keresi fel a termálfürdőket főként élményfürdőzés céljából, bár ennek a részpiacnak az aránya viszonylag kicsi. - A középkorúak elsősorban gyógyszolgáltatásokat vesznek igénybe. Mivel a fejlett országok társadalombiztosításában egyre nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, ezért a jövőben ennek a keresleti csoportnak nemcsak létszám szerinti bővülése, hanem vásárlóerejének növekedése is várható. - Az idős korosztály a gyógy- és termálturizmus legnagyobb vevőcsoportja. Jellemzőjük a hosszú tartózkodási idő, és a legmagasabb költési hajlandóság. Piaci szerepük az európai társadalom elöregedése miatt a jövőben tovább erősödhet. A vendégforgalom mérséklődése irányába mutatnak az alábbi tendenciák: Æ Hazánk az utóbbi években drágább lett a szolgáltatások, autópályadíjak, üzemanyag tekintetében. Æ A környező

országokkal egyre élesedik a versenyhelyzet. Æ A közbiztonság terén a lopások elszaporodása rossz hírnevet kelt a külföldiek körében, és visszatartja őket a magyarországi üdülésektől. A kínálat alakulása: Az egészségturizmus piaca máig növekszik, a Széchenyi Terv keretében véghezvitt fürdőfejlesztések következtében a gyógyszállók és a fürdők kapacitása tovább bővült. Bár az elmúlt években megnyílt gyógy- és wellnesz-fürdők, 4 és 5 csillagos szállodák, és a már meglévők bővítése némi túlkínálathoz vezetett. A tendenciák bíztatóak, azonban tisztában kell 23 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. lennünk azzal, hogy a verseny is erősödik. Ha országunk meg akarja tartani pozícióját, nagy hangsúlyt kell fektetni az egészségturisztikai marketingre. A versenyképesség megtartása érdekében emelni kell a szolgáltatások színvonalát, szélesíteni a választékot, ami újabb beruházási programok megvalósítását teszi szükségessé. 24 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.2 Külföldi

tőkebefektetések A gazdasági, politikai rendszerváltást követően a turizmus, azon belül is kiemelten a szálláshely-szolgáltatás a vendéglátás, és az utazásközvetítés igen népszerű befektetési területté vált a külföldiek számára is. A privatizáció során jelentős külföldi működő tőke áramlott hazánkba, főként Nagy-Britanniából, Svájcból, Franciaországból és Németországból. Az 1990-es évek végére a külföldi befektetői kedv újból megélénkült. A mai szállodaépítési hullámot megelőzően az 1970/80-as évek fordulóján valósult meg hasonló méretű fejlesztés. Hazánkban a turizmusban a külföldi működőtőke állománya a közép-kelet-európai szomszédjaink között messze kiemelkedő értékű. A működőtőke-beruházások volumenének növekedési üteme jóval meghaladja az összes beruházás növekedési ütemét. A szálláshelyszolgáltatásban és a vendéglátásban 2002-ben összesen 35,6 milliárd

forintot ruháztak be, ami az utóbbi években alig változott. Ez az érték az utóbbi három évben az összes beruházás 1,1%-át jelentette (6. táblázat) 6. táblázat: A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a nemzetgazdaság beruházásai 1998 1999 2000 Beruházások folyó áron, milliárd forint Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19,5 26,1 30,6 Nemzetgazdaság 2137,9 2427,1 2831,7 Volumenindex (előző év = 100,0) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 107,4 124,8 107,2 Nemzetgazdaság 112,7 105,3 107,4 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ág beruházásainak 0,9 1,1 1,1 aránya az összes beruházásból, % Forrás: www.szamokbanutazunkhu / Elemzések / Turizmus 2002, 2003 november 5 2001 2002 33,8 3122,1 35,6 3313,2 102,4 103,2 101,2 105,8 1,1 1,1 A turizmusban az 1990-es évek elejének egyik szembetűnő változása volt, hogy a vállalkozások száma ugrásszeren megnövekedett. 1993-ra ez a befektetési kedv némileg

lecsengett, melynek következtében 1993 és 1999 között a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma csupán 1,3-szorosára gyarapodott. E szálláshely-szolgáltatók és vendéglátóegységek jegyzett tőkéje is csak 1,6-szorosára emelkedett 1993 és 1996 között. Figyelemre méltó, hogy a külföldi tőke jegyzett tőkén belüli aránya folyamatos növekedést mutatott, és 1999-re meghaladta a 85%-ot. 25 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.21 Beruházások a szállodaiparban A II. Világháborúban szállodáink és a

vendéglátó hálózat jelentős része megsemmisült Az újjáépítés során sok korábbi szállodai egységet más célra hasznosítottak. A 18 században épült Gellért és a Margitszigeti szálloda után az 1970-es években elsőként két nemzetközi szállodalánc, a Hilton és az Intercontinental is megjelent hazánkban. A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése és a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a kormányzat 1978 és 1985 között 300 millió dolláros hitelkeret felhasználásáról írt alá közös egyezményt Ausztriával. Ennek köszönhetően a szállodai férőhelyek száma közel 7500-zal bővült, elsősorban a négy- és ötcsillagos kategóriában. E hitelek később nehézségeket okoztak, de előnyük volt, hogy Magyarországon először valósulhatott meg ilyen mértékű idegenforgalmi beruházás. Az érintett hotelek a magyar állam tulajdonát képezték, de névhasználati együttműködési szerződésben álltak

különböző nemzetközi szállodaláncokkal. Az 1970-es években így a teljes hazai férőhely-kapacitás 45%-kal bővült. A forráskeret felhasználásával a beruházások üteme lelassult, és több nagy szálloda eladósodott az osztrák hitelek következtében. Az állami beruházások elmaradása miatt főként magánerőből épültek szállodák, panziók és kempingek. Az 1980-as évek végén a megváltozott jogi keretek arra ösztönöztek néhány hazai szállodaláncot (például a HungarHotelst), hogy újabb konstrukciókat próbáljanak ki a fejlesztések finanszírozására; ekkor sor is került privatizációs kísérletekre. A magyar szállodaipar iránt érdeklődő tőke elsődleges feladata az volt, hogy az épületeket technikailag és esztétikailag alkalmassá tegye a piacgazdasági működésre. Ebben a magyar tőke csak igen korlátozottan vett részt, az igazán nagyvállalatokat nem sikerült hazai tőkével megvásárolni. Voltak olyan kezdeményezések

(például a Danubius esetében), hogy a szállodákat munkavállalói részvényprogramon keresztül próbálták privatizálni, de a tőzsdére kerülés után a dolgozók megélhetési problémáik miatt eladták részvényeiket. Végül e kezdeti törekvések nem úgy valósultak meg, ahogy az eredeti privatizációs tervekben szerették volna. Az első privatizációs programot 1990 szeptemberében hirdették meg. Itt a jobban teljesítő állami tulajdonú vállalatokat választották ki, annak reményében, hogy azokat könnyebb lesz privatizálni. Az első csomagban az IBUSZ, a Hungexpo, a Centrum és a három hazai nagy szállodalánc, a HungarHotels, a Pannónia és a Danubius Hotels csoport szerepelt. E vállalatok elég nagy hitelállománnyal rendelkeztek; és az Állami Vagyonügynökség pályázatkiírása után 26 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 18 nemzetközi tanácsadó cég segítette őket a privatizáció lebonyolításában, főleg a fejlett piacgazdaságok pénzügyi-számviteli normáinak alkalmazásában. Bár ilyen szempontból a szálloda-szektor bizonyos tapasztalati előnnyel rendelkezett a névhasználati szerződések, és a már korábban jelen lévő nemzetközi hotelláncok révén. Az auditáló cégek gyakran a tőzsdei bevezetést javasolták, ám ennek lehetőségeit alapvetően rontotta a szállodák magas hitelállománya. A HungarHotels privatizációja hosszú ideig tartott, és több pályázatot írtak ki rá, a spontán privatizáció ezen időszakában azonban mégsem

került sor az eladásra, mivel hiányoztak a távlati fejlesztési tervek és a megfelelő bankgarancia. A vállalat 1989-ben megemelt értéke 19 milliárd Ft volt, 8 milliárd Ft hiteltartozással. A tanácsadó Swissbank Corporation a tőzsdei bevezetést javasolta, ám ez is meghiúsult az adósságállomány és az osztrák hitel kamatlábának emelése miatt. A Royal Szállót és a Duna Intercontinentalt külön értékesítették; az Intercontinentalt 1993-ban a Marriott amerikai tulajdonú szállodalánc vette meg 35 millió dollárért. 1996-ban a Forum Hotelt is önálló vállalatként leválasztották a szállodaláncról, amiben végül az Intercontinental Corporation szerezte meg a részvények 95%-át 49,4 millió dollárért. Ezután az új tulajdonos nagymértékű felújításba kezdett Így a HungarHotels 14 szállodával és egy étterem bérleti jogával, mintegy 5,5 milliárd forintnyi alaptőkével került újabb privatizációs kiírásra. 8 milliárd forintos

ajánlatával a Danubius szerezte meg a HungarHotels 85%-át. A Danubiust 1992-ben jegyezték be a tőzsdén, és 1994-re került 100%-ban magántulajdonba. 1996-ban az akkor 19,8 milliárd forintos alaptőkéjű vállalat 55%-ban külföldi befektetők és 29%-ban magyar kisbefektetők tulajdonában volt. A Danubius Rt fő profilja a gyógyszállodák üzemeltetése, a lánchoz tartozik például, a Margitszigeti Termál Hotel és Grand Hotel, a Gellért Hotel, a hévízi Termál Hotel, a Hotel Aqua, a sárvári Termál Hotel, a büki Termál és Sporthotel, valamint a keszthelyi Helikon Hotel. A Danubius Rt 100%-os tulajdonában van a két- és háromcsillagos szállodákat üzemeltető Beta Hotels Kft. A Hélia Hotel 1997-ben csatlakozott a lánchoz. Ma a vállalat fő célkitűzése a már meglevő tagjainak felújítása. 1995-ben a második privatizációs program keretében két további szállodalánc, az Eravis, valamint a Hunguest szerepelt. Az Eravis Szálloda és

Vendéglátó Rt 1991-ben alakult meg 27 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Profiljába tartozott az alacsonyabb besorolású egy-két csillagos szállodák, munkavállalói hotelek és diákszállók működtetése. Az 1990-es évek elején a tőzsdére való bevezetés sikeresnek bizonyult, melynek során magánbefektetők szerezték meg a társaság többségi tulajdonát. Az ÁPV Rt a szállodalánc privatizációját 1995-ben hirdette meg, és a cég tanácsadójának és értékpapír-forgalmazójának a K&H brókerházat bízta

meg. A HB Westminster II. vásárolta meg a részvények többségét, de ez a tulajdonosváltás nem jelentette az Eravis vezetőinek leváltását. A vállalat stratégiai szövetséget kötött a Hunguest Rt-vel Az így megalakult konzorcium keretén belül az Eravis tulajdonába került az egykori szocialista üdülővállalat, a Hunguest tulajdonrészének 50%-a, azaz a vidéki középkategóriás szállodák nagy része. Az Eravis ezen konzorcium részeseként 25 vidéki szálloda üzemeltetésében, illetve felújításában segíti a Hunguest Rt.-t A Hunguest Rt. 1993-ban alakult meg 3,5 milliárd forintnyi jegyzett tőkével, és a szakszervezeti üdültetést szervező Nemzeti Üdülési Alapítvány 36 ingatlanját üzemeltette. A vendégéjszakák nagy részét alapítványi támogatással vették igénybe, mivel a szállodacsoport elsődleges feladata a belföldi kedvezményes üdültetés hosszú távú biztosítása. Emellett a szállodákban folyamatosan nő a

külföldi vendégek aránya is. A Hunguest egyik leányvállalata, a Hunguest Hotels Rt. felelős a szállodák működtetéséért Az 1996-ban kötött stratégiai szerződésben a Hunguest 50%-át csaknem 1 milliárd forintért vásárolta meg az Eravis Rt. A felújításokat két forrásból finanszírozzák, egyrészt a vállalat kitermelt nyereségéből, másrészt a Magyar Beruházási és Fejlesztési Banktól külső tőke bevonásával. Újabb szállodaépítési hullám kezdődött 1999-től. Ez annak volt köszönhető, hogy a külföldi tőkeberuházások kedvező adózási feltételeket kaptak Magyarországon, és ezenkívül a politikai és gazdasági környezetet is stabilnak találtak. Az ötcsillagos szállodák száma 2000ben hétről tizenegyre emelkedett (ebből 9 Budapesten) (7 táblázat) Ebben az évben a megnyílt ötcsillagos szállodák beruházási értéke közel 100 millió, míg a négycsillagosoké 70 millió dollárt tett ki. A fejlesztések főként

a fővárosra koncentrálódtak, de vidéken is nyílt e két kategóriában hat szálloda, például Hévízen, Szegeden és Tokajban. 2001 után további 3 ötcsillagos szálloda került felújításra, mely 735 új szobát jelentett, és a négycsillagos szállodák közül is 5 egységet építenek újjá, amivel 931 szobával növekedett ezen kategória kapacitása (8. táblázat) 28 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7. táblázat: A 2000-ben átadott 4 és 5 csillagos szállodák Név Kategória Artotel Burg Hotel Budapest BWD Lido

Hotel és Sportc. Hotel Le Meridien Hotel Páva Plaza Mercure Metropol Mercure Múzeum Starlight Suiten Sydney Apartment Hotel II. WestEnd Hilton Összesen Szobák száma 4* 4* 4* 5* 4* 4* 4* 4* 5* 4* - Férőhelyek száma 166 28 57 218 206 130 54 55 97 230 1241 322 56 100 452 410 230 109 126 230 470 2505 Beruházási érték (millió USD) 10 n.a 3 45 15 n.a n.a 15 27 24 139 Forrás: Behringer-Indra-Kiss-Veszelka: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország turizmusának fejlődésében a rendszerváltás után, Turizmus Bulletin, 2002/1., wwwhungarytourismhu/ Szakmai oldalak/Turizmus Bulletin, 2003. szeptember 9 8. táblázat: A 2001 során és után átadásra kerülő 4 és 5 csillagos szállodák Név Alexandra Andrássy Hotel Balett Plaza Corinthia Royal Crowne Plaza Four Seasons Holiday Inn Rózsadomb Novotel Palace Budapest Összesen Kategória Beruházási érték (millió USD) Szobák száma 4* 4* 5* 5* 4* 5* 4* 4* - 21 72 180 400 310 155 301 227 1666 3 10

n.a 89 75 85 35 n.a 297 Forrás: Behringer-Indra-Kiss-Veszelka: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország turizmusának fejlődésében a rendszerváltás után, Turizmus Bulletin, 2002/1., wwwhungarytourismhu/ Szakmai oldalak/Turizmus Bulletin, 2003. szeptember 9 Az eddig megvalósított számos beruházás ellenére az építési és fejlesztési kedv továbbra is élénk, részben az igen kedvező központi támogatásoknak, pályázatoknak köszönhetően. Az újonnan alapított létesítmények között szerepel például a máltai hotellánc tagja, a Corinthia Grand Hotel* (2002.) vagy az Accor-csoporthoz tartozó Sofitel Atrium* (2003.) Budapesten. A legújabb tervek egyike a Millenium City Center a Petőfi híd - Lágymányosi híd közötti szakaszon. A 2004-2005-ben megnyíló központ az elkövetkezendő évtized legnagyobb hotelberuházásának számít. A fejlesztési tervek 5 új magas kategóriájú szálloda, 29 Általános üzleti környezet a

gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. valamint egy látványos sétány kivitelezését tartalmazzák, amely az "Éttermek utcája" elnevezést kapná. Ha ez a beruházás létrejön, a fővárosi szálláshely-kapacitás 1620 szobával bővülne. A komplexum legfőbb befektetője várhatóan az Accor-Pannonia lesz A másik nagyszabású szállodai beruházás az olasz Boscolo Grouphoz kötődik, ami az Erzsébet-körúti New York Palotára kiírt versenytárgyalást nyerte meg. Budapest egyik legszebbnek tartott épülete sokáig zárva volt, és ezalatt állapota

leromlott; a vállalat a rekonstrukció után a házat luxusszállodaként kívánja működtetni. Várhatóan 2004 első félévében nyílik meg az amerikai-skandináv Radisson SAS lánc bükfürdői gyógyszállodája is. A gyógyfürdők, wellnesz központok építése egyre vonzóbb terület, mégis úgy tűnik, hogy a külföldi befektetők továbbra is inkább a szállodai beruházást választják; ennek oka lehet, hogy a magyarországi befektetési lehetőségek nagyságrendje nem megfelelő számukra. 1.22 A befektetők jellemzői, származási országuk A tulajdoni részarány alapján 1993 és 1999 között érvényesül az a tendencia, hogy a külföldi befektetők egyre inkább a kizárólag külföldi, illetve a külföldi többségi tulajdont preferálják a szálláshely-szolgáltatók és vendéglátók körében. A kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozások aránya 1993-ról 1999-re 40%-ról 64%-ra, míg jegyzett tőkében mért részesedésük 32%-ról

53%-ra emelkedett.16 Az elmúlt évtizedben a kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozások alapítása volt a leggyakoribb. A külföldi érdekeltségű szálláshely-szolgáltató és vendéglátó vállalkozások az összes vállalkozások csaknem 4,5%-át tették ki 1994-ben, amely 1999-re 3,4%-ra csökkent. Az idegenforgalmi ágazatba áramló külföldi működő tőke származási ország szerinti összetételére vonatkozóan, a fő befektetők közé tartoznak az osztrák, a svájci, a francia (pl.: Accor-Pannonia), az angol (pl.: Danubius), az amerikai, a német, és az izraeli (különösen a szállodák esetében) vállalakozások. Megfigyelhető, hogy más szektorokkal ellentétben a különböző országok részesedése a működő tőke beáramlásában és állományában kevésbé koncentrált. 16 Behringer-Indra-Kiss-Veszelka: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország turizmusának fejlődésében a rendszerváltás után, Turizmus Bulletin, 2002/1. 30

Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1999-ben a legtöbb külföldi működő tőke az Egyesült Államokból érkezett hazánkba. A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban az amerikai érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéjének nagysága 17,3 milliárd Ft volt, amelyből az amerikai tőke 13,9 milliárd forintot tett ki. (9 táblázat) Az USA-ból beáramló tőke több, mint 6%-a ebbe a szektorba érkezik. A német vállalkozások az adott ágazatba 1993-ban 3,2 milliárd forintnyi tőkét fektettek be, jegyzett

tőkéjük nagysága 3,7 milliárd Ft volt. Ezután azonban a német érdeklődés jelentősen lecsökkent, és némi ingadozás után 1999-ben igen alacsony értéket, mindössze 0,2 milliárd forintot tett ki ágazati befektetésük. A beáramló osztrák tőkét hasonló folyamatok jellemzik. Mialatt az osztrák vállalkozások jegyzett tőkéje és a beáramló tőke nagysága folyamatosan nőtt az elmúlt években, addig az idegenforgalomba áramló tőke mennyisége igen változó volt. Mégis az utóbbi években az osztrák tőke volt a harmadik legjelentősebb az iparágban. Az angol tőkebeáramlás a szálláshely-szolgáltatásba és a vendéglátásba az elmúlt évtizedben szintén ingadozást mutatott. 1999-ben ezen vállalkozások jegyzett tőkéje 8,7 milliárd forintot tett ki, melyből az angolok részesedése igen magas, 8,3 milliárd Ft volt. Ezen országokon kívül még igen jelentős befektető Svájc, ahonnan az elmúlt évtizedben a turizmusba beáramló tőke

nagysága az összes befektetés 3,5-5%-át tette ki. 9. táblázat: A szálláshely-szolgáltatásba és vendéglátásba áramlott külföldi működő tőke megoszlása, 1999 Ország USA Nagy-Britannia Ausztria Svájc Franciaország Olaszország Hollandia Németország Belgium Japán egyéb Összesen Külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéje a szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban(mrd Ft) Jegyzett tőke 17,3 8,7 6,2 2,8 0,8 0,4 0,3 0,2 0,0 0,0 23,0 59,7 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás részesedése a külföldi vállalatok Magyarországi befektetéseiből Adott nemzet részesedése 13,9 8,3 5,7 2,6 0,8 0,4 0,3 0,2 0,0 0,0 18,6 50,8 6,0% 16,7% 1,8% 4,0% 0,5% 0,6% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 5,9% 1,9% 31 Az adott ország részesedése a szálláshelyszolgáltatásba és vendéglátásba áramló működő tőkéből 27,4% 16,3% 11,2% 5,1% 1,6% 0,8% 0,6% 0,4% 0,0% 0,0% 36,6% 100,0% Általános üzleti környezet a

gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: Behringer-Indra-Kiss-Veszelka: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország turizmusának fejlődésében a rendszerváltás után, Turizmus Bulletin, 2002/1., wwwhungarytourismhu/ Szakmai oldalak/Turizmus Bulletin, 2003. szeptember 9 1.23 A külföldi működőtőke-befektetések jövője a turizmusban A magyar és a közép-kelet-európai gazdaságok megerősödése, valamint a magyar turizmus fejlődésének tendenciái a külföldi működőtőke-befektetések számára vonzó feltételeket teremthetnek. A külföldi

látogatók körének átstrukturálódása, az erősödő belföldi turizmus és a minőségi szolgáltatások előtérbe kerülése ösztönzően hatnak mind a hazai és mind a külföldi befektetőkre. Pozitív jel az is, több szakmai szervezet szerint Kelet-Európa lesz a következő évek legdinamikusabban növekvő turisztikai desztinációinak egyike, amely iránt egyre fokozódik a kereslet. Az egészségturizmus a fejlesztésekben külön kiemelt területnek számít, így a gazdasági trendeken kívül, a központi támogatások is jelentősen hozzájárulhatnak a befektetési kedv élénküléséhez. A származási ország szerinti befektetési arányok tekintetében várható, hogy az uniós csatlakozással az EU-tagállamok vállalkozói némileg nagyobb érdeklődést mutatnak majd, ám alapvetően az eddig megfigyelhető tendencia szerint a magyar beruházók súlya fog erőteljesebben növekedni. 32 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.3 Turizmusfejlesztés A turizmus az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását és a lakosság életszínvonalának javítását. A gyógy- és wellnesz-turizmus az egyedi előnyöknek (lásd az 1.1 fejezet alatt) köszönhetően kiemelten képes arra, hogy a nemzetgazdaság egészére pozitív hatást fejtsen ki. Ezt alátámasztja az a megfigyelés, miszerint az egészségturizmusban a vendégek által elköltött pénzösszeg annak körülbelül 170%-ának megfelelő

összegű pótlólagos termelést indukál, és annak 75%-ával növekednek a nemzetgazdasági munkajövedelmek. Ezenkívül a gyógy- és termálturizmusban létrejövő minden új munkahely további 2 új munkahelyet teremt17. A kedvező természeti adottságok és a nemzetgazdasági húzóhatás ellenére az egészségturizmusban rejlő lehetőségek részben még kihasználatlanok Magyarországon. A szolgáltatások színvonala csupán közepes – bár javuló -, és a kínálat is meglehetősen szűkös a nyugat-európai mintához képest. Hazánkban eddig a gyógy- és termálturizmus döntően az idősebb korosztályra épült, az utóbbi években kezd azonban előtérbe kerülni a több generációt is megcélzó, komplex fejlesztés. Előrelépés szükséges még a turisztikai és a kapcsolódó települési infrastruktúra és környezet minőségének javítása terén, a regionális szemléletű marketing-tevékenység kialakításában és a megfelelő állami

szerepvállalásban, ami az utóbbi időben inkább mérséklődni látszik. Magyarország körülbelül 350 fürdője több mint 1200 medencével rendelkezik, amelyeknek csak kisebb része használ termálvizet. A medencéknek azonban mindössze egyharmada felel meg a modern egészségügyi és technológiai követelményeknek; többségük korszerűsítésre szorul. Az átépítések igen költségesek lehetnek, sőt bizonyos esetekben (például műemlék jellegű vagy kiemelt építészeti környezetben fekvő fürdőknél) többe kerülhet, mint az új medencék építése. Számos fürdőlétesítmény a korábbi követelményeknek és a pénzügyi és vízellátási lehetőségeknek megfelelően „egy célú” fürdőként létesült: pl. uszoda, strand vagy gyógyfürdő. A modern elvárások viszont már csak a „több funkciós” vízi létesítményekben elégíthetők ki, ezért a fejlesztéseknek ebbe az iránya is kell mutatniuk. Jellemző az is, hogy a 17 A

Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja, Turizmus Bulletin, 2001/1., 6-18 o 33 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. medencék nagy része töltő-ürítő rendszerű volt, amik nem voltak alkalmasak a fürdővíz minőségének kellő szinten tartására. Ma már - bizonyos kivételektől eltekintve - kötelező a vízforgatók használata, illetve a megfelelő medence-hidraulika létesítése, amikor a medence legközelebb felújításra kerül. A szigorúbb követelményeknek köszönhetően megvalósuló víztakarékosabb üzem révén

válhat lehetségessé a fürdők fejlesztése a vízkészletek kíméletesebb igénybevétele mellett. A fürdőközönség számának növelését sok esetben a rendelkezésre álló vízfelület nagysága gátolja. Ezért gyakran a meglévő medencék átépítése mellett újak létesítése is szükséges Az fejlesztés megvalósításakor ajánlatos - amennyiben erre lehetőség van - a különböző funkciókat térben is elválasztani, így létesülhet a fürdőkomplexum egészén belül: - strandfürdő élménymedencékkel és gyerekmedencével, hullámmedencével, csúszdákkal, stb., - sportolásra alkalmas fürdőrész versenymedencével, tanmedencével, - termálfürdő ülőmedencékkel, jakuzzival, szaunával, gőzkamrákkal, stb., - gyógyászati rész terápiás szolgáltatásokkal. Ezenkívül komoly lehetőségek rejlenek a rendelkezésre álló vízkészletek gazdaságosabb felhasználásában, elsősorban akkor, ha melegvizű kút látja el a fürdőt.

Törekedni kell arra, hogy a termálvizet minél több feladatra hasznosítsuk; például a hőenergia területén.18 Korábban a töltő-ürítő gyógymedencéknél előfordult, hogy a megfelelő hőfokot csak hidegvízzel való keveréssel tudták biztosítani, aminek eredménye a gyógyhatás szempontjából gyengébb minőségű víz volt. Az utóbbi időben több létesítmény kezdte el a hűtés más módját, például amikor hőcserélők közbeiktatásával a fürdőépületeket vagy a forgatott vizű medencéket fűtik a termálvízzel. Ezzel a kettős felhasználással az energianyereség mellett általában a víz gyógyászati minősége is javítható. A vendégforgalom szempontjából további problémát jelent sok esetben a fürdőhelyek közlekedési elérhetősége. Bár az eddig megvalósított fejlesztések következtében jelentős javulás figyelhető meg az utóbbi években, további beruházások szükségesek a minőségi kínálat kialakítása és a

nemzetközi versenyképesség érdekében. Ez mindenképpen 18 Szebeni-Péchy: A vízi környezetvédelem feladatai, www.vizugyhu / Víz-környezetvédelem, 2003 november 21. 34 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megkívánná az állami szerepvállalást – főképp a magyar tulajdonú egészségturisztikai létesítmények esetében - a közeljövőben is. A támogatott fejlesztéseknél fontos, hogy azok elsősorban minőségi és nem pedig mennyiségi növekedést célozzanak meg, hiszen mára a szállodák száma és a férőhelyek

alapján némi túlkínálat alakult ki, főként Budapesten. Vidéken azonban még mindig érdemes lenne mind minőségileg, mind mennyiségileg tovább fejleszteni a gyógyturisztikai kínálatot, hiszen a természeti tényezők is országszerte számos helyen adottak. Ez csökkentené a regionális különbségeket - így szolgálva a vidékfejlesztést is. Az 1998-ban megalakult Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) és a Regionális Marketing Igazgatóságok – a Magyar Turizmus Rt. területi szerveiként – feladata a nemzeti turizmuspolitikával összhangban a regionális egészségturizmus-fejlesztési terv és marketing kialakítása, a végrehajtás koordinálása és az önkormányzati munka segítése.19 Az európai uniós csatlakozásig a magyar egészségturizmust minél versenyképesebbé kell tenni, és ki kell alakítani a megfelelő szabályozórendszert annak érdekében, hogy a hazai vállalkozások a megnyíló európai uniós forrásokat is igénybe

vehessék. Ezen forrásokra – elsősorban a strukturális alapokból - ugyanis pályázni kell, nem várható, hogy nagyrészüket oda is ítélik, részben a szabályozási felkészületlenség és részben a vállalati saját forrás hiánya miatt. Egyes szakértők szerint jó eredmény lenne az is, ha a magyar vállalatok, illetve az állam a rendelkezésre álló támogatási keret 45-55%-át fel tudnák használni. Ezért rendkívül fontos, hogy addigra Magyarország jól kidolgozott, pontosan előkészített egészségturisztikai projektekkel rendelkezzen. A közösségi pénzek bevonását nehezíti az is, hogy az EU-nak nincsen turizmuspolitikája, így ezzel összefüggésben a Nemzeti Fejlesztési Tervben sem szerepel önálló fejezetként az ágazat; csak más területekhez kapcsolódva (például infrastruktúra, környezetvédelem, gazdaság-, vállalkozás-, foglalkoztatási, oktatáspolitika) részesülhet támogatásban. A kilenc magyar idegenforgalmi régió

(lásd a 2 fejezetben) rendelkezik több évre szóló turizmus-, illetve gyógyturizmus-fejlesztési stratégiával, ám az még tisztázatlan, hogy ezeket az EU befogadja-e a támogatandó programok közé.20 19 20 Péteri László: A turizmus és a területi tervezés kapcsolata Magyarországon, Turizmus Bulletin, 2003/1., 28-35 o Péteri László: A turizmus és a területi tervezés kapcsolata Magyarországon, Turizmus Bulletin, 2003/1., 28-35 o 35 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.31 Széchenyi Terv / Széchenyi

Vállalkozásfejlesztési Program A Gazdasági Minisztérium irányításával 2000 második félévére készült el a Széchenyi Terv, amelyeknek társfinanszírozására az állam összesen 626 milliárd forintot biztosított a 20012002. évi költségvetésben21 A Széchenyi Terv hét programjából kiemelkedő fontosságú, a turizmus fejlesztésére kidolgozott terv. E terv célja volt, hogy biztosítsa a minőségi fejlesztéseket, fokozza a nemzetközi versenyképességet, megteremtse a belföldi turizmus stabilizáló funkcióját, az éven belüli bevételek kiegyenlítettebb megoszlását, és csökkentse a kínálat és a kereslet térbeli koncentrációját. E program tehát a kínálati oldalon kíván beavatkozni, és a fejlesztés során várható majd a kereslet bővülése. A Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja alprogramjainak egyike az egészségturizmust célozza meg. A gyógyászati és a wellnesz területeken még forrást biztosíthatnak az egyéb

minőségi turisztikai termékek és a turisztikai információs rendszerek fejlesztését szolgáló alprogramok. Az egészségturizmus fejlesztési alprogram több eszközt foglal magában, köztük a termékés szolgáltatásfejlesztést, a szabályozást, a marketinget és a humán erőforrás fejlesztését. Alapelv a támogatások koncentrálása az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások részéről annak érdekében, hogy a beruházás húzóhatást gyakoroljon a turizmus egészére. Így a fejlesztés kiemelt területei a következők:22 a működő gyógy- és termálfürdők felújítása, valamint szolgáltatásainak fejlesztése (olyan kínálat kiépítése, amely több generáció fogadását is lehetővé teszi); a feltárt, de még nem hasznosított termálvízkincs egészségturisztikai hasznosítása; a gyógy- és termálfürdőhelyek, egészségturisztikai központok infrastrukturális fejlesztése, az egészségturisztikai szolgáltatások, valamint

a települési környezet összehangolt, turisztikai célú fejlesztése; az intézmény- és szabályozórendszer kialakítása; az egészségturizmus marketingjének kidolgozása és végrehajtása (regionális szemléletű marketingstratégiák alkalmazása, amely új célcsoportokat és minden korosztályt figyelembe vesz); 21 Dr. Budai Zoltán: A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első félévének eredményei, Turizmus Bulletin, V. évfolyam, 3 szám, 2001, 3-6 o 22 A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja, Turizmus Bulletin, 2001/1., 6-18 o 36 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. humán erőforrás fejlesztés. Az infrastrukturális fejlesztések különösen megkívánják az állam, a települési önkormányzatok, valamint a fürdő tulajdonosainak együttműködését. Ezért ilyen jellegű fejlesztésekre e szereplőkből álló konzorciumok pályázhatnak. Az intézmény- és szabályzórendszer kialakítása a jelenlegi egészségügyi rendszer korszerűsítését és a környezetvédelmi szabályozás Európai Uniós normákkal harmonizáló megteremtését foglalja magában. A hat évre szóló Széchenyi Tervvel összhangban a Gazdasági Minisztérium elkészítette az egészségturizmus tíz éves fejlesztési tervét. A fejlesztések keretében többszintű (nemzetközi, regionális, helyi) jelentőséggel bíró gyógyfürdőrendszer alakul ki, a hagyományos gyógyfürdőzés kiegészül az egyre népszerűbb wellnesz-programokkal, melyek

egyszerre több szegmens részére biztosítják az üdülés és az egészségmegőrzés lehetőségét. A Széchenyi Terv 2001 januárjában meghirdetett egészségturisztikai pályázataival az állam elsősorban azokat a beruházásokat kívánta támogatni, amelyek az adott régióban a gazdasági élet felélénkülést szolgálhatják, hosszútávon segítik a turizmushoz kapcsolódó kis- és középvállalkozások tevékenységét, és alapot megteremtenek további kisebb projektek megvalósításához. A pályázatok rövidtávú célja volt a minőségi és piacképes szolgáltatást nyújtó termál- és gyógyfürdők, gyógybarlangok, természetes szén-dioxid-terápiás helyek kialakítása, infrastruktúrájuk és környezetük fejlesztése, valamint e létesítményekhez kapcsolódó szálláshelyek korszerűsítése. Az egészségturisztikai projektek iránt rendkívül élénk érdeklődés mutatkozott. 2001 október 8-ig fürdőfejlesztésre összesen 37,

szálláskapacitás-bővítésre 5 pályázat érkezett be. Ebből 28 pályázat nyert támogatást, összesen 13,4 milliárd Ft összegben, amiből 12,7 milliárd Ft jutott fürdőfejlesztésre (lásd az 5. mellékletben) A támogatások döntő részét önkormányzatok, illetve azok tulajdonban lévő gazdasági társaságok nyerték. Az elnyerhető támogatás a fürdők fejlesztése esetében legfeljebb 1 milliárd Ft, a fejlesztés teljes összegének maximum 50%-a, míg a szállodaépítés esetében legfeljebb 500 millió Ft, a beruházás teljes értékének maximum 15%-a lehetett.23 Az egészségturisztikai alprogram kiemelkedő jelentőségét mutatja, hogy a 23 Dr. Budai Zoltán: A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első félévének eredményei, Turizmus Bulletin, 2001/3., 3-6 o 37 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. turisztikai pályázatok közül ezen beruházások kapták a legnagyobb összegű állami támogatást. 2001. szeptember 11-ig a nyertes pályázók közül a legnagyobb támogatást – 1-1 milliárd Ft – a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő (felújítás, élményfürdő kiépítése) és a Büki Gyógyfürdő (fedett fürdő bővítés) (2. kép) kapták Magas összegű – 600 millió Ft feletti – állami finanszírozásban részesült a Debreceni Gyógyfürdő, a Sárvári Gyógyfürdő, Győr 2. kép: A Büki Gyógyfürdő kibővítési terve, 2001 Forrás: www.vizugyhu / Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2003. november 25

Önkormányzata, a Szentgotthárdi Termál Fürdő, a Fürdővizek Szeged Kft., Cegléd Város Önkormányzata, a bükfürdői Hungária Golf Kft., a kehidakustányi Horváth-Ép Közmű, Út- és Mélyépítő Kft és Zalaegerszeg Város Önkormányzata (vö: 6 melléklet) Látható, hogy a fejlesztések elsősorban vidékre irányultak, és döntően gyógyászati, illetve egészségturisztikai központ vagy élményfürdő kialakítását célozták. 2002 márciusáig még számos helyen valósult meg fürdő- vagy szállodabővítési beruházás a tervből, többek között Mosonmagyaróváron, Harkányban, Kecskeméten, Kisvárdán, Miskolcon és Szarvason, majd 2003-ban folytatódtak, például Debrecenben. A legújabb fejlesztés nemrég fejeződött be Pápán. A városban október végén nyílt meg a 782 millió Ft vissza nem térítendő támogatásból felépült Várkertfürdő, amely 75 új munkahelyet teremtett. A termálvíz alapú komplexum finanszírozásában a

település 700 millió forinttal, a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács pedig 18 millió forinttal vett részt; és ehhez a fürdő üzemeltetésére alakult Termálvízhasznosító Rt. még 500 milliós hitelt vett fel24 Mára a több Széchenyi-projektet leállítottak a fedezethiány miatt. E gazdaságpolitikai terv korábbi domináns szerepe is elhalványult, például a jelenlegi változatban körülbelül felére mérséklődött a támogatási keret összege (5,1 milliárd Ft), és a 2003. évben csupán 7-10 egészségturisztikai (TU-1) pályázat támogatása várható a Turisztikai Célelőirányzatból.25 A 24 Elkészült a pápai Várkertfürdő, Vasárnap Reggel, Veszprémi Napló, 2003. november 2, 1 o Pályázati útmutató, Hazánk különleges természeti adottságaiból eredő egészségturisztikai vonzerők fejlesztésének támogatására, www.gkmhu / Turizmus / Pályázatok / Egészségturisztikai vonzerők fejlesztése / Útmutató, 2003. november 15

25 38 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. korábbi fürdőépítési beruházásos és mindenképpen forrásigényesebb, hosszú távon megtérülhető projektek háttérbe kerültek; a 2003. évi nyertesek között nem is szerepelt ilyen jellegű beruházás. A Széchenyi Tervet megalkotása óta igen sok bírálat érte, köztük az, hogy diszkriminatívan határozta meg a fejlesztésre szánt területeket.26 Mindez a fejlesztés strukturális jellegéből következik, ahol kiválasztanak például korszerűnek és innovatívnak vélt

vállalati csoportokat. E módszer azonban nem versenysemleges, és megvan annak a veszélye, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat nem hatékonyan és politikai alapon használják fel. Másfelől viszont olyan húzóágazatokat választottak ki, amelyek fejlesztése az egész idegenforgalmi szektor és a nemzetgazdaság növekedéséhez hozzájárulhat. Tehát végső soron nem csupán az egészségturizmus profitálhat a támogatásból. Dávid Tamás gazdaságelemző szerint „végre van az országnak egy fejlesztési terve, a Széchenyi Terv. Olyan, amilyen, de nagyon fontos, hogy van. Javítani kell rajta, mindenekelőtt azon, hogy ne politikai alapon lehessen támogatásokhoz jutni.”27 Többen kifogásolják azt is, hogy ma a Széchenyi terv háttérbe szorulásával újabb markáns gazdaságpolitikai irány nem körvonalazódik, és hogy a költségvetési bevételek túl nagy prioritást élveznek a versenyképességgel szemben. A Széchenyi Terv hatásait

vizsgálva, az egészségturisztikai támogatások esetében az átfutási idő meglehetősen hosszú; a beruházás befejezéséig több mint egy év telik el, és még hosszabb idő mire a vállalkozásélénkülés érződik a térségben. Éppen ezért még most sem lehet igazán megítélni a terv hosszú távú gazdasági hatásait. Az viszont látható, hogy a program meghirdetésének és propagálásának ideje alatt más fejlesztési célú pályázatok iránt is megnőtt az érdeklődés és a pályázati kedv; ennyiben mindenképpen hozzájárult a magyar gazdaság élénkítéséhez. 26 Bokros Lajos: A végvári harcok alkonya és a szabadon mozgó csapatok küzdelme, Gazdaság, Magyar Közgazdasági Társaság, Kopint-Datorg, Budapest, 2002/1-2., 108-114 o 27 Tarnói Gizella: „Két világ határán áll a nép, és most választanunk kell”, interjú Dávid Tamással, Gazdaság, Magyar Közgazdasági Társaság, Kopint-Datorg, Budapest, 2002/1-2., 95-99 o, 98 o 39

Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.4 Marketing tevékenység Az egészségturizmus növekvő piaca újabb és újabb lehetőségeket kínál a vállalatok és a nemzetgazdaság számára. A Széchenyi Terv fürdőfejlesztéseinek következtében a gyógyszállók és a fürdők kapacitása tovább bővül, bár az utóbbi évben némi megtorpanás figyelhető meg. A tendenciák azért alapvetően bíztatóak, azonban a konkurencia is – mind a vállalatok, mind a szomszédos országok tekintetében - jelentős mértékben erősödik. Akkor

lehetünk sikeresek a piacon, ha az egészségturisztikai marketingre kellő hangsúlyt fektetünk. Figyelembe kell venni, hogy az egészségturisztikai kereslet minőségi szolgáltatásokat igényel, és hogy a szektor turistái egyéni igényeiket szeretnék kielégíteni. 1.41 Vállalatirányítási módszerek A marketing szemléletmódú irányítás sajnos még nem általános a hazai idegenforgalomban, bár a trend javuló, főképp a közepes és nagyobb vállalatok esetében, akik gyakran külön marketing részleget tartanak fenn. Az iparág mintegy 40%-a rendelkezik írott stratégiai tervvel.28 Ám ebből 11%-nál az időhorizont rövid távú, azaz 1-2 évre szól A vállalatok 20%a tervez középtávra (3-5 évre), és csak 9%-a határoz meg 5 évnél hosszabb időszakra szóló stratégiát. A marketing tervvel rendelkezők döntő többsége készít SWOT29-elemzést A célpiacok felkutatására, és a fogyasztói szokások vizsgálatára is igen sokan nagy hangsúlyt

helyeznek; ez szinte minden marketingtervben megtalálható. Ezenkívül gyakori a versenytárselemzés alkalmazása és a marketing rész-stratégiák (termék, ár, értékesítés és kommunikáció) kidolgozása is. A várható eredményeket és az ellenőrzés módszerét a stratégiai tervet készítők már csak mintegy 60%-a határozza meg. A cégek kétharmadának szervezeti felépítése egyszerű séma, ahol a vezető közvetlenül irányítja a tevékenységek összességét. Ez elsősorban a kisebb létszámú és főként utazásszervezéssel, illetve panziók, éttermek üzemeltetésével foglalkozó vállalkozásokra 28 Dr. Behringer Zsuzsa: Vezetés-szervezési és gazdálkodási módszerek változása a hazai turisztikai vállalkozások gyakorlatában, és piaci alkalmazkodóképességük alakulása az 1990-es években, Turizmus Bulletin, 2000/3., 9-20 o 29 Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats / Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek 40

Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. érvényes. A nagyobb szállodák és fürdők vezetésére a divizionális és a funkcionális szervezet30, illetve a kettő keveréke jellemző. Az idegenforgalom, különösen az egészségturizmus rendkívül munkaerő-igényes ágazat. A sikeres működés legfontosabb kulcseleme az emberi tényező, amin keresztül megvalósul a kínált szolgáltatás; és a vállalatot is az alkalmazottak viselkedésén és szaktudásán keresztül azonosítják be a vendégek. Ennek jelentőségét még számos hazai

turisztikai cég nem ismerte fel, bár a nagyobb létszámú és külföldi tulajdonosú szállodák és az egészségturisztikai létesítmények túlnyomó többsége már átvette a modern Human Resources Management (Emberi Erőforrás Menedzsment) technikákat és a gyakorlatban is hatékonyan alkalmazza. A fejlesztésektől várható keresletnövekedés csak akkor valósulhat meg, ha a tárgyi és infrastrukturális feltételek mellett az alkalmazottak is megfelelnek a magas színvonalú igényeknek. A szaktudás terén a hazai szakemberek elismertsége jó, mégis szükséges a folyamatos képzés annak érdekében, hogy a legkorszerűbb tudományos eredményeket követni tudják. Kiemelkedően fontos a nyelvtudás, a turisztikai és kellő egészségügyi alapismeretek A vezetők képzettségére és személyiségjegyeire vonatkozóan elsődleges szempont az önállóság, a jó kommunikációs készség és a kreativitás. Ezenkívül meghatározó még a szakmai tudás és a

nyelvismeret. Az alkalmazottak kiválasztásánál már részben más és cégenként változóbb szempontok kerülnek előtérbe, ilyen a jó kommunikációs készség, a nyelvtudás, a csapatszellem és a nagy terhelhetőség. A céget irányítók 67%-a rendelkezik felsőfokú, döntően szakmai végzettséggel, míg ez az arány az alkalmazottaknál 18%-os, és 67%-uknak van középfokú végzettsége.31 A dolgozók ösztönzésének legnépszerűbb eszköze a pénzügyi motiválás; ennél már kevésbé hatékonynak bizonyulnak a karrierlehetőségek, az ingyenes szolgáltatások, a továbbképzések és a külföldi utak. 30 Wirtschaft heute, Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn, 2003. Dr. Behringer Zsuzsa: Vezetés-szervezési és gazdálkodási módszerek változása a hazai turisztikai vállalkozások gyakorlatában, és piaci alkalmazkodóképességük alakulása az 1990-es években, Turizmus Bulletin, 2000/3., 9-20 o 31 41 Általános üzleti környezet a

gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.42 Célcsoportok, pozicionálás Az egészségturisztikai piac célcsoportja a gyógy- és wellnesz-szolgáltatásokat igénylő vendégek. A sikeres marketingstratégia kidolgozásához meg kell ismerni, és ki kell választani a megfelelő célpiacot, ahol a fő kereslet jelentkezik az adott termékek iránt. A szegmentációt jellemzően a szolgáltatás jellege és az életkor szerint végezhetjük el. A különböző csoportoknak eltérő igényei lehetnek (10. táblázat): Æ Az egészségtudatos középkorúak és idősek pihenésre,

regenerálódásra vágynak; előnyben részesítik a nyugodt környezetet, a szép tájat, és a színvonalas szolgáltatásokat. A szabadidő növekedésével várható ezen szegmens bővülése Főleg az idősebb réteget jellemzi a magasabb költési hajlandóság. Æ A műtét utáni rehabilitációra szorulók gyógykezeléseket igényelnek korra való tekintet nélkül. Számukra rendszerint a csendes gyógyszállodák vagy fürdőkórházak az ideálisak. Æ A gyógyulni vágyó idősek a hagyományos gyógyturizmus vendégei, akik a gyógyvíztől vagy más terápiás kezeléstől várják egészségi állapotuk javulását. E szegmenseken kívül még kiegészítő célcsoportok lehetnek az egészségtudatos és szórakozni vágyó fiatalok és a családos középkorúk, főleg a wellnesz, az élményfürdőzés, illetve a többgenerációs programokat nyújtó szállodák esetében. 10. táblázat: Egészségturisztikai célcsoportok WELLNESZ GYÓGYTURIZMUS

egészségtudatos fiatalok 18-35 év szórakozni vágyó fiatalok 35-55 év 55- év műtét utáni rehabilitációra vágyók egészségtudatos középkorúak családos középkorúak egészségtudatos idősek gyógyulni vágyó idősek Forrás: Dr. Budai Zoltán: Marketing a fürdőfejlesztésben, Turizmus Bulletin, 2002/2, 3-5 o, 4o Egy egészségturisztikai hotel vagy fürdő pozicionálásakor figyelni kell arra, hogy csak az egymást jól megtűrő célcsoportokat keverjük, például nem szerencsés egyszerre megcélozni a szórakozni vágyó fiatalokat és a gyógyulni kívánó időseket. Tehát érdemesebb inkább kevesebb számú, homogénebb csoportokra kialakítani a szolgáltatásokat és termékeket, ugyanis így 42 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. egyénre szabottabb lehet a kínálatunk, és több minőségi fogyasztót érhetünk el üzenetünkkel. Általában remekül összeilleszthetők a különböző gyógyturisztikai csoportok, vagy az életkorban egymáshoz közelebb álló szegmensek. Ilyen esetekben is ügyelni kell arra, hogy egy komplexumon belül lehetőleg elkülönüljön az egyes korosztályokhoz tartozó kínálat, például a fitnesz és a szórakozási lehetőségek helye a gyógyászati részlegtől. A piaci szegmenseket nemcsak térben, hanem időben is el lehet egymástól különíteni. Például a hajdúszoboszlói fürdő nyáron egy családos, több generációnak élményt nyújtó fürdőként működik, szeptembertől pedig klasszikus gyógyfürdővé alakul át az

idősebb korosztály igényei szerint. Ezzel a megoldással a szezonalitás problémája is kezelhető Az idegenforgalmi létesítmény pozicionálásában szerepet játszik a hely gyógyászati jellege (például gyógytényező, gyógyvíz jelenléte), a szálláskínálat minősége, a megközelíthetőség, a programlehetőségek, az egyediség (például kulturális környezet, történelmi jelleg), a nemzetközi jelentőség és a földrajzi elhelyezkedés. Várhatóan, a jövőben szinte minden egészségturisztikai vállalat az igényes és a személyzet udvariasságát elváró szegmenst értelmezi célpiacának, és ehhez alakítja kínálatát és arculatát, ahogy ez a nyugat-európai államokban már bevett. Azonban ahhoz, hogy a vendég a sok magas színvonalú hotel közül választani tudjon, megkülönböztető jellemzőket kell találnia. A vállalatnak igyekeznie kell bizonyos szempontokban mássá válni, mint a versenytársak, annak érdekében, hogy az egyes

piaci rétegek számára egyedivé váljon. A pozicionálási stratégia kialakítására számos remek példát találunk a hazai piacon. Más-más természeti környezettel várja a látogatókat Egerszalók, Hévíz és Miskolctapolca, vagy meghatározó lehet az építészeti különlegesség is, például a Gyulai Várfürdőben. A történelmi, kulturális jellegzetességgel rendelkező létesítmények közül megemlíthetők a Király fürdő vagy az Egri Törökfürdő. A termékjellemző szerinti elkülönítés figyelhető meg a zalaegerszegi Aqualand (Magyarország első csúszdaparkja), a Hévízi Tófürdő (Európa legnagyobb melegvizű tava) és a Miskolctapolcai Barlangfürdő esetében. A hangsúlyt az előnyökre vagy az igények magas fokú kielégítésére is lehet helyezni, például: a leghatékonyabb léböjtkúrák, kiemelkedő szakorvosok. Hatékony pozicionálás érhető el a különböző korosztályokhoz szóló üzenetekkel is, vagy éppen azzal a

sajátossággal, hogy a szálloda több generáció igényeit is remekül kombinálja, erre példa az alsópáhoki Kolping háromgenerációs családi hotel. 43 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A keresleti tényezők és motivációk meghatározóak a szálloda vagy fürdő jellegének, helyszínének kiválasztásában, csak ez alapján lehet kijelölni a megfelelő célcsoportokat. Mind a belföldi és mind a külföldi gyógyturisták előnyben részesítik a legnevezetesebb, vagy ismerős által ajánlott belföldi gyógyhelyeket. A

Magyar Turizmus Rt KPMG Consulting csoport felmérése szerint a hazai turisták körében a legismertebb gyógyhelyek sorrendben Hévíz, Hajdúszoboszló, Gyula, Harkány, illetve Mezőkövesd. A helyszín kiválasztásának legfontosabb indoka a beutaló, majd a jó gyógyászati adottságok. A wellnesz célú utazások esetében már fontosabb szerepet játszik a hírnév, a tapasztalat és az újdonság. A magyar vendégek főként gyógyulás céljából veszik igénybe a gyógyturisztikai szolgáltatásokat, a rehabilitációs célú, illetve a betegség-megelőzéssel kapcsolatos üdülések aránya alacsonyabb. A wellnesz iránt jelentős keresletnövekedés volt tapasztalható. 2001-ben a teljes lakosság 8%a utazott gyógyászati és a14%-a wellnesz célból32 Az ár fontos döntési tényező, hiszen a gyógyszolgáltatásokat igénybe vevő hazai vendégkör jelentős része öregségi vagy rokkant nyugdíjas, ezért érthető, hogy az ár az ő preferenciáikban nagy

szerepet játszik. Manapság azonban egyre nő azon egészségturisták száma, akik magasabb költési hajlandósággal inkább a színvonalas, magasabb igényekre felkészült helyeket és szolgáltatásokat választják. A szervezett vállalati kirándulások iránti igény is gyakoribbá válik; érdemes felkészülni kimondottan e szegmensre célzott kínálati csomaggal is (például konferenciaterem vagy speciális programok). Míg a külföldi gyógyturisták elsősorban a kedvezőbb árszínvonal, illetve ár-érték arány miatt látogatnak Magyarországra, addig a wellnesz célból érkezők inkább a nemzetközileg versenyképes szolgáltatási színvonalnak köszönhetően. A külföldiek közül többen hiányolják a fiatalok számára nyújtott sportolási és szórakozási programlehetőségeket az egészségturizmus kapcsán. Fő küldő piacainkról 2001 során a németek 28%-a, az osztrákok 35%-a, az olaszok 40%-a, a lengyelek 13%-a, illetve az oroszok 11%-a vett

részt egészséggel kapcsolatos utazáson. Szinte mindenhol a 45-64 éves korosztály képviselői jelentik a legnagyobb keresletet a gyógy- és wellnesz-szolgáltatások iránt, majd őket követi a 25-44 évesek köre.33 Ennek feltételezhető oka egyrészt az, hogy az egészséges életmód általában ebben a korban válik fontossá, másrészt pedig ők engedhetik meg maguknak a wellnesz szolgáltatások jellemzően magas árát. 32 33 Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2., 3-24 o Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2., 3-24 o 44 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.43 Marketing mix Termékpolitika (Product - turisztikai termék) A termékalakítási szempontoknál első helyen szerepelnek a fogyasztói igények, majd a versenytársak termékei. A nemzetközi trendekre kevés idegenforgalmi cég épít, leginkább a nagyok veszik figyelembe. Ezek alapján a termékalakításban a legfontosabb szerepet a minőség játssza. A hazai vállalatok hasonlóan fontosnak ítélik az árat és az ár-érték arányt, bár e tekintetben már eltérőbbek a vélemények. Az egyediséget és a széles választékot csak kevesen sorolják a fő szempontok közé. Természetesen az egészségturizmus piacán az általánosan magas minőségi elvárások miatt a termékkialakítási szempontok is kifinomultabbak, és szélesebb körűek. E szektorban kiemelkedő jelentőséggel bírnak a különböző kapcsolódó

szolgáltatások, a törzsvendég program és egyéb kedvezmények. Az utóbbi időben a wellnesz és a gyógyturizmus termékeinek közeledése figyelhető meg. Számos vállalatnál jelentkezik az a fejlesztési irány, hogy a gyógyászati részleg mellett a wellnesz kínálatra is berendezkedjenek. Jellemző a szolgáltatások komplexebbé válása, és az „allinclusive” üdülések népszerűségének növekedése Árpolitika (Price) Az árpolitika tekintetében a legjellemzőbb a saját költségek, illetve a fogyasztói igények alapján történő árkialakítás. A versenytársak árainak általában másodlagos szerepük van Értékesítési csatornák (Place) Az idegenforgalmi szektor vállalatainak nagy része a közvetlen értékesítést preferálja. Az utazási ügynökségek és utazásszervezők szerepe szintén fontos a fogyasztók elérésében, míg az internet még egyelőre kevésbé elterjedt. A hazai és külföldi utazási irodák és ügynökségek az

egészségturisztikai vendégforgalom körülbelül 30%-át közvetítik.34 Az utazásszervezés ilyen formáját inkább az idősebb korosztály választja részben a kényelem, részben a nagyobb biztonságérzet miatt. A fogyasztók döntése leginkább a gyógyvizek minőségétől, a szolgáltatások színvonalától, a nyelvi felkészültségtől és a kedvező ártól függ. A szálláshelyek közül jellemzően olyan három- és négycsillagos szállodákat preferálnak, amelyek saját gyógyászati központtal rendelkeznek. A külföldi utazásszervezők által 34 Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2., 3-24 o 46 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. programozott úti célok közül Hévíz kiemelkedő jelentőségű. A gyógyturizmusban alacsony a „last-minute” utak népszerűsége, mivel e szolgáltatások igénybe vétele elsősorban az egészségi állapottól függ. Az ügyfelek 50%-ban saját személygépkocsival utaznak Az elosztásban egyre meghatározóbb szerephez jut az internet. Ezen csatornát használók jellemzője, hogy már ismerőstől hallott az adott helységről, szállodáról vagy fürdőről; kis számú csoport – általában pár ember – üdülését kívánják szervezni; nyitottak az akciós programokra, és választásukban nagyobb szerepet kap az ár. Az egészségturizmus a más idegenforgalmi terméktől abban is különbözik, hogy a hagyományos értékesítési csatornákon (például utazási irodák, internet)

kívül, az állami és magán egészségbiztosítóknak, illetve részben az orvosoknak is van szerepük az elosztásban. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, és az egészségbiztosítás tekintetében remélhető tagállami együttműködés e szegmens erősödését hozhatja. Az egészségbiztosítók elvárásainak és finanszírozási módszereinek megismerése ezért fontos feladat a fő küldő piacokon, Ausztriában és Németországban. Kommunikáció (Promotion) A legelterjedtebb kommunikációs eszköz a saját prospektus. Ez messze megelőzi az internetes honlap használatát, aminek népszerűsége azonban egyre növekvő. A rádió és a televízió igénybe vétele ezen a területen kevésbé jellemző, bár néhány magasabb kategóriájú hotel esetében találkozunk tévés reklámmal. A szakmai folyóiratokban és a napilapokban való megjelenés szintén ritka, csakúgy, mint a plakát. Az országos szintű promóció esetében azonban egyre

gyakrabban találkozhatunk tévés megjelenésekkel, melyek kimondottan a magyar egészségturisztikai lehetőségekről szólnak, például az Eurosport csatornán futó „Hungary keeps the world healthy / Land of Spas”35 mottójú reklámfilm. 1.44 Versenytársak Minden olyan szállodának és fürdőnek, amely egészségturisztikai beruházásokba kezd, meg kell vizsgálnia elsődleges és másodlagos versenytársait annak érdekében, hogy magát és termékeit megfelelően tudja pozícionálni. Az egészségturisztikai piacon közvetlen 35 Magyarország a világ egészségét őrzi / A gyógyfürdők országa, Eurosport tévécsatorna, 2003. november 16 47 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vetélytársnak számítanak a különböző gyógy- és wellnesz-szolgáltatásokat nyújtó létesítmények, és a magasabb kategóriájú szállodák. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek konkurenciája csupán másodlagos, mivel ott a vendégek igényei, árpreferenciái már jóval alacsonyabbak, mint az egészségturisztikai szektorban. Épp ezért nem is ugyanazért a szegmensért kell megküzdeniük. A fogyasztókért való versengésen kívül a támogatási források elnyerésében is verseny alakulhat ki. E tekintetben érdemes figyelembe venni nem csupán a projektre már pályázó létesítményeket, hanem azokat is – bár sokszor inkább tanulás végett -, amelyek a Széchenyi Terv vagy más központi program keretében már támogatást nyertek vagy hasonló jellegű fejlesztéseket terveznek. Az

egészségturizmus piacán Magyarország fő versenytársai a környező országok, és az Unió tagállamai. A wellnesz-szolgáltatások vásárlói alapvetően magasabb árkategóriájú szolgáltatásokat vesznek igénybe; és éppen ennek egyik következménye, hogy ezen csoport gyakran választja – hazánk helyett - Ausztriát, Németországot, Svájcot vagy Olaszországot. Másrészről, a gyógyturizmusban is erős versenytársakra találunk Csehországban és Szlovákiában; valamint feltörekvőben van Románia és Lengyelország piaca is. Ezért szükséges, hogy hazánk továbbfejlessze egészségturisztikai kínálatát, mind minőségileg, mind pedig mennyiségileg, továbbá az, hogy ezeket a folyamatokat és természeti adottságokat megfelelően kommunikálják, és a hazai fürdők, gyógyszállók és gyógyhelyek az országimázs részévé váljanak. Bár Ausztria és Németország természeti adottságai miatt közvetlen versenytársnak számít, a

szolgáltatások magas színvonala miatt jelenleg még nem tekinthetjük őket elsődleges ellenfélnek a gyógyturizmusban. Hazánk pozíciója középtávon erősödhet azzal is, hogy az Európai Unió tagja lesz, szabaddá válik majd a személyforgalom, és az egészségbiztosítási rendszerekbe is bekapcsolódhat. A kelet-európai országok tekintetében a versenypozíció rövidebb időtávon alakulhat ki, ha a romániai és szlovákiai szolgáltatások ár-érték arányai javulni fognak. Svájc még hosszú távon is csak másodlagos gyógyturisztikai riválisként jelenhet meg egyrészt a földrajzi távolság és az eltérő természeti környezet, másrészt a kínálat igen magas színvonala miatt. Csehország kétségtelenül a legfőbb elsődleges versenytársunk, hiszen a gyógyfürdők a magyarországiakhoz igen hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, és a szolgáltatók földrajzilag is közelebb vannak a fő küldő piacokhoz, illetve Magyarországhoz. (5. ábra) Az

uniós csatlakozással a verseny e viszonylatban még inkább kiéleződhet 48 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. ábra: Versenytársak a gyógyturizmusban Forrás: Dr. Budai Zoltán: Marketing a fürdőfejlesztésben, Turizmus Bulletin, 2002/2, www.hungarytourismhu / Szakmai oldalak / Turizmus Bulletin, 2003 szeptember 9 A wellnesz szolgáltatásai kevésbé függnek a természeti adottságoktól, mint a gyógyturizmus esetében. Ez Magyarország versenyhelyzetét érintheti egyszerre kedvezően és kedvezőtlenül Kedvezően azért,

mert az egyedülálló termálvízkincs lehetővé teszi, hogy az ország szinte teljes területén termálvízen alapuló wellnesz-központokat alakítsanak ki. Kedvezőtlen Magyarország helyzete ugyanakkor azért, mert a környező országok szolgáltatói is inkább a wellnesz ág irányába fognak nyitni, és így nehezebb lesz a megkülönböztetés és az egyénre szabott szolgáltatások fejlesztése és promóciója. Ilyen szempontból potenciálisan nagyobb előnyre tehetünk szert a gyógyturisztikai specializációval. 1.45 Az egészségturizmus SWOT-elemzése A sikeres marketingkoncepció elkészítéséhez szükséges a vállalat jelenlegi helyzetét és a várható trendeket, változásokat vizsgálni. Ehhez nyújt segítséget a SWOT-analízis Az erősségek és gyengeségek tekintetében a vállalat a belső környezetet elemzi, míg a lehetőségek és veszélyek terén a külső változásokat. A 11 táblázat országos szinten vizsgálja e pontokat, így

általános útmutatót ad a hazai környezetről, és közvetve az egészségturizmusban tevékenykedő vállalatokról. 50 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 11. táblázat: A magyarországi egészségturizmus SWOT-elemzése Erősségek Gyengeségek • Létesítmények, szolgáltatások minősége (bár egyre inkább erősséggé válik) Szakemberek szakmai képzettsége • Megközelíthetőség (Kelet-Magyarország) • Kedvező ár-érték arány a nyugat-európai országokhoz képest • Wellnesz-termékek hiányos ismerete

• Történelmi hagyományok, fürdőkultúra • Nagyarányú függés az Országos Egészségügyi Pénztár által támogatott szegmenstől • Kiegészítő látványosságok • Korlátozott nyitvatartási idő • Jó megközelíthetőség (Nyugat/ÉszakMagyarország) • A vidék korlátozott vonzereje a szakemberek számára • Kormányzati támogatás, elismerés • Hiányzó specializált szolgáltatás • Idelátogatók kedvező tapasztalatai • Mozgáskorlátozottak nehézségei • Nem hatékony kommunikációs üzenetek/csatornák • Állami támogatásoktól való függés • Természetes gyógytényezők • Lehetőségek • Egészségtudatosság, betegség-megelőzés szerepének globális növekedése • Kereslet sokszínűvé válása • Szegmentálás jelentőségének növekedése • Kiélezett regionális versenyhelyzet • Az egészségturizmus termékkínálatának bővülése • Az EU-s egészségbiztosítási

rendszer harmonizációjának elmaradása • Nemcsak víz-bázisú természetes gyógytényezők használata • A kormányzati preferenciák változása • A világnépesség átlagéletkora és szabadideje emelkedik • Az egészségturisztikai szolgáltatók túlkínálatának esetleges középtávú kockázata • A szabadrendelkezésű jövedelem növekedése • Infrastruktúra feltételeinek nem megfelelő kezelése, romló úthálózat • Az egészségturizmus kevésbé szezonális • Minőségi, környezetvédelmi előírások szigorodása • EU-csatlakozás (regionális alapok, szabadabb személyforgalom) • A fő küldő piacok gazdasági megtorpanása • A turisztikai kereslet szegmentációja (speciális igények) Veszélyek Forrás: Dr. Budai Zoltán: Marketing a fürdőfejlesztésben, Turizmus Bulletin, 2002/2, 3-5 o, 4 o 51 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.46 Marketing javaslatok Az egészségturizmus termékeinek fejlesztése, és ehhez a helyes marketing tervek kidolgozása, az adottságok figyelembevételével, mind nemzeti és mind vállalati szinten fontos feladat. A szálláshely-szolgáltatók esetében megfigyelhető, hogy a hotelek uszodái fürdőkomplexumokká és szépségfarmokká válnak (például: Hotel Carbona, Hévíz). A nemzetközi szállodaláncok már felismerték, hogy a wellnesz-szolgáltatások, a specializáció és az egyéni arculat is tartozékai a minőségi szállodáknak. A szállodák szövetségekbe tömörültek, mint a Danubius vagy a

Hunguest láncok, annak érdekében, hogy a lefektetett standardok alapján biztosítható legyen a kínálat minősége, és így a vállalat hírneve is. Mindezek ellenére vannak, akik a trendet nem ismerik fel, és "wellnesz-részlegük" a szaunánál nem tartalmaz többet. Az utazásszervezők ajánlataikkal kapcsolatban fontos kérdés, hogy a fogyasztók szervezett csomagokat vásárolnak, vagy önállóan szervezik meg üdülésüket. A speciális szolgáltatások kialakításában remek példának szolgálnak az újonnan megjelent külföldi egészségturisztikai szolgáltatók, mint a FIT Reisen, Thermalia Travel vagy a Spa Finder. A nagy utazásszervezők is például a TUI és a Neckermann tematikus katalógusokat adtak ki, vagy új programválasztékot kínálnak. Ezenkívül már akadnak ún "niche-player" cégek is, akik közvetlenül az interneten vagy a nemzeti turisztikai hivatalokon keresztül értékesítenek. A kis- és középvállalkozások e

területen kimondottan jó esélyekkel rendelkeznek, hiszen méretüknek köszönhetően képesek a gyors alkalmazkodásra, illetve a megfelelő réspiacokon (niche markets) személyre szabott szolgáltatásaikkal hatékonyan tudnak működni. Az állami egészségbiztosítás általános gyengülése a gyógyfürdők és gyógyhelyek pozíciójának átértékelését tette szükségessé: az új lehetőségeket a wellnesz biztosíthatja. A szezonalitás kiküszöbölésére érdemes fedett fürdőket is kialakítani, ami már egyre gyakoribb a hazai gyakorlatban is, mint ahogy a kehidakustányi gyógy- és élményfürdő esetében történt az utóbbi pár évben. Az értékesítés elsősorban a gyógyfürdő-, és a turisztikai szövetségeken keresztül történik (például: Magyar Fürdővárosok Szövetsége), csak ritkán utazási irodákon keresztül. A meglévő infrastruktúra, fürdőhelyi környezet pozitív (képzett alkalmazottak, 52 Általános üzleti

környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. törvényben meghatározott standardok), és esetenként negatív (felszerelések, épület elavultsága) hatással is járhat. A gyógy- és a termálvíz-használat megkülönböztetése érinti a szállodákat és a fürdőhelyeket is. A gyógyvíz élménycélokra történő felhasználása egyrészt pazarló, másrészt pedig a gyerekek számára káros lehet. Ebből következően a termálvizek is adhatják a balneológiai és élményjellegű szolgáltatások alapját, míg a gyógyvizeket érdemes csak kimondottan

gyógyászati célokra használni. A többgenerációs kínálat kialakítása jelentősen javíthatja egy-egy szálloda piaci pozícióját: növelheti a vendégkört. Ehhez figyelembe kell venni az egyes szegmensek eltérő igényeit. Érdemes megvizsgálni az alsópáhoki Kolping Családi Hotel példáját, ahol a gyermekek számára külön szolgáltatóegységeket hoznak létre (külön medence, étkezőasztal, szobai berendezések, óvodai felügyelet), és így mind a szülők, mind pedig a gyerekek biztonsággal élvezhetik a szolgáltatásokat. Ma még hiányos az egyes egészségturisztikai szolgáltatók kommunikációja a helyi/regionális kereslet felé, pedig ez a csoport is jelentős bevételi bázist jelenthetne, és emellett mérsékelhetné a szezonalitást. Hazánk országos szintű turisztikai marketingje az egyes cégek és a nemzetgazdaság érdeke is. E feladat nagyrészt a Magyar Turizmus Rt hatáskörébe tartozik Az egyik leggyakrabban alkalmazott

kommunikációs eszköz a kiadvány, amelyeket a külképviseleteken helyeznek el. Az eddig kivitelezett külföldi kampányok bár széleskörű közönséget értek el, üzenetük gyakran túl általános volt ahhoz, hogy egységes és megragadó arculatot közvetítsen Magyarországról. A magyarországi fürdők és gyógyszállók promóciójához a tömegkommunikáció gyakoribb alkalmazása lenne szükséges. Az internetes lehetőségeket is jobban ki lehetne használni, ezt az európai országok lakói is igényelnék. A Magyar Turizmus Rt. KPMG Consulting csoportjának felmérése szerint a fő küldő piacainkon információhiány érezhető a magyar fürdőkről, és azok gyógyhatásairól, míg általában tisztában vannak a kedvező árszínvonallal. A kommunikációs kihívások tekintetében központi szerepet játszik a környező országok erősödő versenyhelyzete. Az előbb említett felmérés szerint ugyanis Csehország ismertebb és jobb arculattal rendelkezik

a nyugat-európai piacokon. A megkülönböztetés szempontjából kommunikációs lehetőségként kínálkozik a természetes gyógyhatású vízben rejlő erőforrás, az ár-érték kedvező aránya, és annak tudatosítása, hogy a magyar egészségturisztikai szolgáltatók készek az egyéni igények kielégítésére. Ehhez hatékony eszközöknek bizonyulhatnak az egészség-magazinokban és nagy példányszámú 53 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. napilapokban megjelenő hirdetések, a témaspecifikus vásárokon való

részvétel, az egészséggel és wellnesszel kapcsolatos TV-műsorok szponzorálása, valamint az internetes lapok létrehozása, fejlesztése. Tehát az elérendő marketing célok között kiemelt a tájékoztatásnyújtás a hazai gyógy- és wellnesz-lehetőségekről, az egyediség hangsúlyozása és a wellnesz-arculat kiépítése. 1.47 A Magyar Turizmus Rt feladata az egészségturizmusban 3. kép: A MT Rt logója Forrás: www.hungarytourismhu, 2003 november 28 A Magyar Turizmus Rt. (3 kép) felelős az országos szintű bel- és külföldi turisztikai marketing kialakításáért. A non-profit szervezet 1994-ben jött létre az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként, és tulajdonosa a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A társaság főbb feladatai közé tartozik az idegenforgalmi piac információinak összegyűjtése, feldolgozása és kommunikációja a nagyközönség, a vállalatok és az állami szervek felé. A MT Rt ezenkívül elősegíti a

hazai kínálat marketingjét, fejlesztését, szakmai támogatást nyújt, és közreműködik a befektetési lehetőségek feltárásában. A szervezet működteti a Regionális Marketing Igazgatóságokat és a Regionális Turisztikai Projekt Irodákat, amikhez a regionális marketingtervek megvalósítása tartozik. A kilenc marketing igazgatóság az idegenforgalmi régiók (lásd 2. fejezet) szerint a következő:36 1. Budapest és Közép-Dunavidék 2. Közép-Dunántúl 3. Dél-Dunántúl 4. Nyugat-dunántúl 5. Balaton 36 www.hungarytourismhu / Magyar / A MT Rt bemutatása / Stratégiai Termékek Igazgatósága, 2003 november 10 54 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. Észak-Magyarország 7. Észak-Alföld 8. Dél-Alföld 9. Tisza-tó Az ún. Termék- és Témamenedzselési Iroda 3 fő területe közül kiemelt jelentőségű az egészségturizmus. Itt folyik termékek és szolgáltatások minőségi fejlesztésének ösztönzése, ehhez a piaci információk szolgáltatása és a szakmai partnerkapcsolatok kialakítása. A befektetni kívánó vállalatok segítségért fordulhatnak az irodához. A MT Rt feladata az országos promóciós kiadványok és reklámeszközök kivitelezése, az idegenforgalmi vásárokon, kiállításokon és egyéb rendezvényeken a magyar megjelenés szervezése és a reklámkampányok kidolgozása. A társaság által kiadott elemzések a bel- és külföldi környezeti változásokról, a turizmus teljesítményének mérési módszereiről, a trendekről és az új piaci

potenciálokról a szektor vállalkozásainak versenyképességét segíti elő, bár sokan – csupán az információhiány miatt nem veszik igénybe e szolgáltatásokat. A szervezet a regionális Tourinform irodák bekapcsolásával On-line Turisztikai Információs Rendszer (OnTIR) megvalósítását tervezi a hazai piac szereplőinek adatairól; ez alapján lehetséges lesz a regionális környezet felmérése és a partnerkeresés az esetleges fejlesztésekhez vagy más együttműködéshez. A Magyar Turizmus Rt. célul tűzte ki, hogy megteremtse az érdekelt vállalkozóknak azt a lehetőséget, hogy nyomon követhessék saját marketing tevékenységük hatását, és a legoptimálisabb stratégiát dolgozzák ki. Ennek érdekében a szervezet rendszeresen –néhány havonta - megjelenteti részletes Marketing tervét és a kapcsolódó aktuális Akciótervet, amelyeket bárki letölthet a honlapról. E tervek tartalmazzák a legfrissebb idegenforgalmi adatokat (például a

kínálati piac szereplőiről és a keresleti jellemzőkről és változásokról) és útmutatót ad a javasolt lépésre annak érdekében, hogy a vállalatok saját akcióikat a nemzeti tervvel összhangban dolgozhassák ki, és így azok hatékonyabbak lehessenek. A Magyar Turizmus Rt. 2003-ban célul tűzte ki a külföldi vendégéjszakák negatív tendenciájának visszafordítását, és a belföldi turizmus további élénkítését, így 2002-höz 55 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 37 képest közel 6%-os növekedést

irányozott elő a vendégéjszakákban. Kétségek azért fűződnek e tervhez, hiszen az utóbbi pár év eredményei nem túl pozitívak. A magyar vendégéjszakák tekintetében azonban mindenképpen jelentős emelkedés és a minőségi kereslet erősödése várható. A társaság bel- és külföldi marketing tevékenységében kiemelkedően fontos szerep jut majd az egészségturizmusnak, elsősorban a legfontosabb küldő piacainkon, Németországban és Ausztriában. Az egészségturisztikai kampány közbeszerzési eljárásán az Ogilvy & Mathers reklámügynökség nyerte el a kivitelezés lehetőségét. A belföldi kampány külön célcsoportként kezeli a gyógy- és a wellness turizmus vendégeit. A kommunikációs eszközök között szerepel 700 óriásplakát és sajtóhirdetések Ezzel szemben a külföldi kampány üzenete a két szegmenshez együtt szól óriásplakátok, sajtóhirdetések, ezenkívül 4 hétig tartó reklámfilm (például a Eurosport vagy

CNN csatornákon) segítségével. Egy példa a Magyar Turizmus Rt. egészségturisztikai rendezvényeiből:38 Tavaly rendezték meg az első országos Spa&Wellness kiállítást a Corinthia Grand Hotel Royalban Budapesten az egészségtudatos életmód népszerűsége és a gyógyfürdőfejlesztések ösztönző hatására. A Magyar Turizmus Rt e program fő rendezői között volt A szakmai vásár sikerét mutatja, hogy több mint száz kiállító vett részt, és idén ismét igény merült fel hasonló rendezvényre, mely bemutatja a kínálati piacot, és lehetőséget ad a vállalkozásoknak (gyógy- és wellnesz-szállodák, fürdőüzemeltetők, utazási irodák), szakmai szervezeteknek, önkormányzatoknak, hogy felmérjék a szereplőket és tanuljanak egymástól, hazai és külföldi szakemberektől, esetleg együttműködést alakítsanak ki. Ez a rendezvény elsődlegesen a belföldi lehetőségekre épül. A kiállítók egyben a keresleti szektorhoz is szólnak:

kedvezményes ajánlatokkal várják a látogatókat, akik új termékeket, szolgáltatásokat ismerhetnek meg, vásárolhatnak, üdüléseket foglalhatnak. 37 38 www.hungarytourismhu / Magyar / Turizmusmarketing 2003-ban, 2003 november 10 www.spahungaryhu / Kiállítás, 2003 november 10 56 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. SZABÁLYOZÁS A turizmus jellemzője, hogy míg a központi irányítási ágazatok többsége egy viszonylag szűk területtel, de nagyobb mélységben foglalkozik, a turizmus ágazatközi, tárcaközi,

horizontális jellegű. Ebből adódóan Magyarországon eddig még nem pontosan meghatározott a turizmus helye az államigazgatáson belül. Tartozott már a közlekedéshez, a belkereskedelemhez, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokhoz, az iparhoz és kereskedelemhez és a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A korábbi Országos Idegenforgalmi Tanácsot (OIT) is mint tárcaközi bizottságot 1996-ban megszüntették. Jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Idegenforgalomért felelős Államtitkársága látja el a turizmus központi irányítását és koordinációját. A gyógyhelyekkel, gyógyfürdő-intézményekkel kapcsolatos feladatok az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartoznak, amit a 154/1998. (IX 30) Kormrendelet szabályoz, de ebben nem szerepelnek fejlesztési feladatok.39 Az önkormányzatok szintjén is tisztázatlan a turizmus kezelése, így például az átutazók, kirándulók, látogatók és turisták által keltett infrastrukturális

többletigények finanszírozása. Az önkormányzatok szinte kizárólag csak az állandó lakosságszám arányában, annak valamilyen százalékában kapnak költségvetési támogatást. Az EU csatlakozási folyamat során a centralizált, megyerendszerű idegenforgalmi irányítás kezd háttérbe szorulni, és helyébe inkább a regionális idegenforgalmi koordinálás lép. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB-ek) már ennek tükrében jöttek létre 1998-ban, feladataikat a 28/1998. (V 13) IKIM rendelet határozza meg, melyek közé tartoznak egyrészt titkársági, munkaszervi, másrészt regionális marketinges, promóciós feladatok. A Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium Turisztikai Hivatalához tartozó RIB-ek és a Magyar Turizmus Rt. Regionális Marketing Igazgatóságainak feladat- és hatáskörei némileg fedik egymást főképp a marketing területén. Itt szükség lenne a jogkörök egyértelmű tisztázására a hatékony működés

érdekében. A gyógyturizmus jogi szabályozása és a fejlesztése szempontjából fontos lépés volt, hogy a Gazdasági Minisztérium 4/2000. (II 2) rendelete meghatározta a magyarországi idegenforgalmi régiókat és illetékességi területeket. E szerint a 9 turisztikai régió a következő40: 39 40 Péteri László: A turizmus és a területi tervezés kapcsolata Magyarországon, Turizmus Bulletin, 2003/1. Péteri László: A turizmus és a területi tervezés kapcsolata Magyarországon, Turizmus Bulletin, 2003/1. 57 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. - Balaton (Somogy, Veszprém, Zala megye egy része) - Budapest-Közép-Dunavidék (Budapest, Pest, Komárom-Esztergom, Nógrád megye egy része) - Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) - Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna és Somogy megye Balatonon kívüli része) - Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye Tisza-tón kívüli része) - Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye Tisza-tón kívüli része, Nógrád megye Dunakanyaron kívüli része) - Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom megye Dunakanyaron kívüli része, Veszprém megye Balatonon kívüli része) - Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye Balatonon kívüli része) - Tisza (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye egy része) E régióknak az EU által támogatandó programok közé való befogadása azonban még tisztázatlan. A Közösség

regionális programja ugyanis az eredetileg tervezett hét tervezésistatisztikai régión alapul Az Európai Uniónak máig nincs közösségi szintű turizmuspolitikája, azonban az egyes politikák szabályozása vonatkozhat a turizmust érintő kérdésekre. Számos olyan intézkedés született, mely a közösségi szintű idegenforgalmat szabályozza, például a minőségi elvárások, a technikai szabványok, az adókulcsok, a határformalitások, a kis- és középvállalatok fejlesztése, a fogyasztóvédelem vagy a környezetvédelem tekintetében. Kimondottan a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén nincsenek olyan speciális uniós szabályok, amelyek a belépés után jelentős hatással lennének a hazai egészségturisztikai létesítményekre, amennyiben ezek a magyar jogszabályokat betartva folytatják tevékenységüket. Az 1995-ben elfogadott európai tanácsi irányelv rendelkezik a statisztikai információk gyűjtéséről a turizmus

területén (95/57/EC)41; a csatlakozás után ez Magyarországra is vonatkozni fog, és így a hazai vállalatokat is érinti az adatszolgáltatás terén. Eszerint a tagállamoknak az idegenforgalmi kereslet- és kínálat felmérésére egy harmonizált adatszolgáltatást kell kidolgozniuk. Ez még a jelenlegi tagállamok esetében is folyamatban van, és elég nehézkesen 58 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. halad, mivel az adatok legtöbbször becsültek és nehezen összehasonlíthatóak. 2002-ben az Európai Tanács először

fogadott el egy kifejezetten a turizmussal foglalkozó határozatot (2002/C 135/01), amely szándéka az, hogy a tagországok együttműködését ösztönözze a turisztikai ágazat fenntartható fejlesztése érdekében. Magyarország jövőre tagja lesz ezen együttműködést létrehozott turisztikai testületnek, és így befolyásolni tudja az intézkedések és akciók kidolgozását. E lehetőséget fel lehet majd használni a vállalatközi egészségturisztikai együttműködések, a technológiatranszfer vagy a külföldi keresleti és kínálati piac megismerésének elősegítésére. 41 Turizmus az Európai Unióban, www.gkmhu / Turizmus / EU-Integráció, 2003 november 11 59 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.1 Befektetési törvény, törvényi garanciák külföldieknek, vállalatalapítás Az 1988-as XXIV. törvény célja az volt, hogy elősegítse a gazdasági fejlődéshez szükséges – különösen a külföldi – befektetések megvalósulását, és ehhez biztosítsa a külföldiek részére az egyenlő elbánást. Így a magyarországi gazdasági célú letelepedés teljes védelmet élvez, és a külföldi befektetőt a tulajdonát érintő esetleges államosítás vagy kisajátítás esetén kártalanítani kell. Mindez ösztönző hatással volt a külföldi szállodaláncok befektetéseire, mint például az Accor vagy a Marriott. Magyarország beruházásvédelmi megállapodást kötött már a legtöbb európai és sok tengerentúli országgal is. Gazdasági társaságot külföldi

befektető devizahatósági engedély nélkül alapíthat, illetve abban részesedést szerezhet. 1999-től külföldiek már akár egyéni vállalkozóként is letelepedhetnek hazánkban amennyiben nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, így például az EU-országok állampolgárai.42 A külföldiek magyarországi ingatlanszerzését a termőföldről szóló 1994. évi LV törvény és a 7/1996. (I 18) Kormrendelet szabályozza Termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát külföldiek is megszerezhetik. Ide tartoznak az önálló ingatlanként nyilvántartott lakások, irodák, belterületi földek. Az engedélyt az illetékes fővárosi vagy megyei közigazgatási hivatal adhatja ki. Az ingatlanszerzést engedélyezni kell abban az esetben, ha az önálló vállalkozóként letelepedő külföldi természetes személy olyan ingatlant akar megvenni, ami a gazdasági tevékenységéhez közvetlenül szükséges, a turizmus esetében ilyen például a telek vagy az

azon lévő épület, amit a befektető szállodaként kíván majd üzemeltetni. Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság működésére, számvitelére, mérlegkészítésére, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeire és állami ellenőrzésére ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, mint a belföldiekre; ezenkívül ugyanúgy fizeti a munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot és az egészségügyi hozzájárulást. A társaság vagyonát forintban kell kifejezni, és a könyveit is forintban kell vezetni.43 42 43 Magyar Befektetési Kézikönyv és Üzleti Kalauz, MKIK, 2000. A kis- és középvállalkozások helyzete 2002, Éves jelentés, Magyar Gazdaságelemző Intézet, Budapest, 2002. 60 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.2 Adózás, adókedvezmények, befizetési kötelezettségek A magyar adórendszer az 1988-89-ben bevezetett fő adónemekre – egységes vállalkozási nyereségadó (1992-től társasági adó), személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó – épül; később vezették be a fogyasztási, a jövedéki és az osztalékadót. Emellett egyre fontosabb szerephez jut a helyi adóztatás, különösen az idegenforgalom területén. További változásokkal, kiigazításokkal számolni kell a kiemelt gazdaságpolitikai célok és a költségvetési bevételek biztosítása érdekében. Az Európai Unióhoz való csatlakozást szolgáló harmonizáció is jelentősen érinti az adózási szabályokat. A társasági adó szempontjából

adóalanynak számít valamennyi belföldi székhelyű gazdasági társaság, tehát a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok is. Az adókötelezettség a telephely révén elért jövedelemre terjed ki. A társasági adó mértéke 1995 óta 18%, ami nemzetközi összehasonlításban igen kedvező, a beruházásokra ösztönző hatású. Az adót a számviteli törvény előírásainak megfelelően megállapított adózás előtti eredménynek az adóalapot csökkentő és növelő tételekkel korrigált összege után kell fizetni. A szálláshelyszolgáltatással és a vendéglátással foglalkozó vállalkozások esetében az e célra használt épület amortizációja 3% lehet az egyébként előírt 2% helyett – ezzel csökkentve az adóalapot.44 A működő tőke beáramlásának ösztönzésére a külföldi részvétellel működő társaságok adókedvezményre jogosultak, ezt legutoljára általában 1994. december 31-ig lehetett megszerezni. Mivel a

kedvezmények korlátozott időtartamra szóltak, ma már többségüket nem lehet igénybe venni. 1996-tól a törvény adókedvezményt nyújt mindazoknak a vállalkozásoknak, amelyek az alapvető gazdaságpolitikai célok megvalósításához hozzájárulnak. Az idegenforgalom fejlesztésének fontosságát mutatja, hogy a gazdasági növekedést eredményező beruházásokhoz, munkahelyteremtéshez, valamint az elmaradott térségek fejlesztéséhez hozzájáruló legalább 1 milliárd Ft értékű kereskedelmi szálláshelyberuházást megvalósító vállalkozásokat az üzembe helyezést követően öt évig adómentesség illette meg. Ezenkívül az ország területén bárhol létrehozott ilyen beruházás is 50%-os adókedvezményt kapott. A kedvezményt a megvalósítást követő öt évben azokban az években 44 Magyar Befektetési Kézikönyv és Üzleti Kalauz, MKIK, 2000. 61 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vehette igénybe a vállalkozás, amelyekben az árbevételét 25%-kal de legalább 600 millió forinttal növelte. Az igény utoljára 2002-ben volt érvényesíthető45 Bizonyos vállalkozások igénybe vehetik az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) leghamarabb a 2003-as évre. Ennek feltétele, hogy az éves árbevétel nem haladhatja meg a 15 millió forintot, és legalább két éve változatlan a működési forma. Ez azonban nem olyan jellemző a gyógyturisztikai vállalatokra, mivel azok a beruházás forrásigénye miatt tipikusan közép- vagy nagyvállalatok, és bevételeik is

általában jóval meghaladják a 15 millió forintot. Az adó mértéke 15%, amely kiváltja az áfát, a cégautóadót, egyéni vállalkozóknál a vállalkozói személyi jövedelemadót és az osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, gazdasági társaságoknál a társasági adót és az osztalék utáni személyi jövedelemadót.46 Az osztalékadó 1997-es bevezetésének célja az volt, hogy a vállalkozásokat és azok tulajdonosait a nyereség bent hagyására, és így újabb befektetések végrehajtására ösztönözze. Az adó vonatkozik az osztalékban részesülő belföldi és külföldi magánszemélyekre és külföldi vállalatokra. Ennek magyarázata az, hogy mindaddig, amíg az osztalék belföldi vállalkozások tulajdonában van, nem kerül kivonásra a gazdaságból; ez alapján annak a külföldinek sem kell megfizetnie, aki azt belföldön befekteti. Az adó mértéke 20%, és a ténylegesen megkapott osztalék után kell fizetni. Ha a

Magyarország által aláírt kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények az osztalékot fizető ország számára ennél kisebb mértékű adót írnak elő, az előírt adómértéket kell alkalmazni. Az általános forgalmi adó fogyasztási jellegű, nem terheli a termelő célú kiadásokat, az exportot és a beruházásokat sem. Az adót a termék utolsó felhasználója, illetve a szolgáltatás igénybe vevője viseli. A termékek többsége az általános 25%-os adókulcs alá tartozik; egyes életszínvonal vagy fogyasztáspolitikai szempontból kedvezményezett termékek és szolgáltatások és az ún. alapvető szolgáltatások kulcsa 12%-os; és bizonyos gyógyászati készítmények vagy tankönyvek esetében 0%. Az idegenforgalom területén a szállodai és éttermi szolgáltatások áfa-kulcsa 12 %-os, egyéb kapcsolódó szolgáltatások és termékek 45 46 Magyar Befektetési Kézikönyv és Üzleti Kalauz, MKIK, 2000. A kis- és

középvállalkozások helyzete 2002, Éves jelentés, Magyar Gazdaságelemző Intézet, Budapest, 2002. 62 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 47 esetében lehet 25%. A gazdasági társaságok alapításánál áfa terheli az apportot; az értékpapírok azonban általában – néhány kivétellel – kívül esnek az áfa-jogszabályok körén. A helyi adó megállapítása nem kötelezi az önkormányzatokat, csupán lehetőséget teremt arra, hogy az autonóm gazdálkodáshoz szükséges jövedelmekhez forrást biztosítsanak. A helyi

adók jellegzetessége, hogy a vállalkozások azokat bevételeikkel szemben költségként elszámolhatják. A turisztikai vállalkozásokat érintő adónemek a következők lehetnek: - építményadó (éves mértékének felső határa: 900 Ft/m2 vagy az építmény korrigált forgalmi értékének 3%-a) - telekadó (felső határ: 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a) - vállalkozók kommunális adója (felső határ: foglalkoztatottanként 2000 Ft) - idegenforgalmi adó (magánszemélyekre vonatkozik, akik nem állandó lakosként tartózkodnak az önkormányzat területén egy vendégéjszakát meghaladóan, felső határ: 300 Ft/fő/vendégéjszaka vagy a szállásdíj 4%-a) - helyi iparűzési adó (alapja a nettó árbevétel, mértéke: az adóalap 2%-a) A települési/helyi önkormányzatok az általuk beszedett idegenforgalmi adó minden forintja után normatív plusz 2 Ft költségvetési támogatásban is részesülnek. Ugyanakkor ezeket a bevételeket nem

kötelező a turizmus és annak infrastruktúrájának fejlesztésére fordítaniuk.48 Egyéb befizetési kötelezettségek: - társadalombiztosítási járulék (részben a munkáltató fizeti) - szakképzési hozzájárulás - rehabilitációs hozzájárulás - munkaadói járulék - idegenforgalmi hozzájárulás (2002-től ezt a megszüntették!) Az idegenforgalmi hozzájárulást az idegenforgalmi és egyéb szórakoztatással kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozók fizették. A befizetés alapja és mértéke a tevékenységtől függően változott. A kereskedelmi szálláshelyek az éves nettó árbevételük 2%-át, a vendéglátóhelyek és az egyéb idegenforgalmi szolgáltatást nyújtók az éves árbevételük 1%-át, az utazásszervezők és -közvetítők az éves árrésük 1%-át fizették be. Részben e 47 A reduced VAT rate for Tourism and Hospitality in Europe, HOTREC, 2002. március, www.hotrecorg/areas/taxation (2003 október 22) 48 Péteri László:

A turizmus és a területi tervezés kapcsolata Magyarországon, Turizmus Bulletin, VII. évfolyam, 1. szám, 2003, 28-35 o 63 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hozzájárulásokból elkülönített központi pénzalap jött létre a hazai idegenforgalom fejlesztése, a kapcsolódó infrastrukturális beruházások, a nemzeti turisztikai marketing javítása és a stratégiai célok megvalósítása érdekében.49 Az Európai Unió előír harmonizálási kötelezettséget a forgalmi és fogyasztási adók szabályozására. Az áfára

vonatkozóan kétféle adókulcsot rögzítettek: az általános adókulcsnak legalább 15%-nak kell lennie, és a kedvezményes kulcs sem lehet 5%-nál alacsonyabb. Tehát hazánkban a 0%-os adókulcs a csatlakozással meg fog szűnni Egyes termékeket, szolgáltatásokat más adókulcs alá a kedvezményes (12 százalékos) kulcsból vagy a tárgyi adómentesség köréből a 25 százalékos normál adókulcsba sorolnak át. A forgalmi adó kulcsai hasonlók a környező államokban, és az EU forgalmiadó-rendszerével is összhangban állnak. A kulcsok 18-25 százalék közöttiek, és Magyarországon a legmagasabbak Ezenkívül a harmonizált szabályozás megköveteli a regisztrált adóalanyok áfa-azonosítójának egységesítését is. A direkt adók (személyi jövedelemadó és társasági adó) szabályozása továbbra is tagállami kézben marad. Az egységes belpiacon folytatott tevékenység esetén kötelező a vállalkozás forgalmiadó-azonosító számának

feltüntetése a kereskedelmi számlákon.50 Magyarország a társaságiadó-terhek szempontjából Kelet-Közép-Európa legvonzóbb befektetési célországává válhat. A 2004-től életbe lépő 16 százalékos adókulcs uniós szinten igen alacsony. Ugyanakkor a nettó árbevétel után fizetendő helyi adó nem olyan kedvező, akár 2%-os is lehet. A személyi jövedelemadók és a társadalombiztosítási járulékok nagyon különbözők a térségben, de Magyarországon a legmagasabbak. A külföldiek egyes jövedelmei után fizetendő forrásadókat az államközi egyezmények ma is mérséklik, és a csatlakozás után a tagállamok vállalatai és magánszemélyei valószínűleg mentesülni fognak az osztalékadó alól. 49 50 Magyar Befektetési Kézikönyv és Üzleti Kalauz, MKIK, 2000. A kis- és középvállalkozások helyzete 2002, Éves jelentés, Magyar Gazdaságelemző Intézet, Budapest, 2002. 64 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.3 Kereskedelmi tevékenység A vendéglátó, a szálláshely-szolgáltató és az idegenforgalmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek működésének szabályait a 4/1997 (I. 22) kormányrendelet szabályozza. Az érintett iparág kereskedői csak a rendeletben meghatározott, működési engedéllyel rendelkező vendéglátó üzletben, idegenforgalmi szolgáltató irodában, kereskedelmi szálláshelyen folytathatnak üzleti tevékenységet. Az üzlet működési engedélyét az illetékes település jegyzője adja ki. A 45/1998. (VI 24) IKIM rendelet

a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról és minősítéséről szól; a 43/1998. (VI 24) IKIM rendelet pedig a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról. E szerint a szállodák besorolása: 1-5*, a gyógyszállóké 2-5*, a garniszállodáké 1-4, a panzióké 1-3. Az utóbbi időben elterjedt a wellnesz-szálló elnevezés is, aminek pontos meghatározására a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. november 29-től hatályos rendeletével (54/2003 (VIII 29) GKMrendelet) került sor Ez módosítja a kereskedelmi szálláshelyek besorolásáról szóló 1998-as rendeletet, és ezután a wellnesz-szálló elnevezés használatára csak olyan legalább háromcsillagos szálloda jogosult, amely az új feltételeket is teljesíti, például található a szállodában beltéri fürdőmedence, kétféle gőzfürdő, kardiogépek, továbbá fitnesz-terem, valamint a hotel étlapján reform és vegetáriánus ételek is.

2004-re pedig törvény szabályozza, hogy szakképzettség kell a wellnesz létesítményekben végzett munkához.51 Az osztályba sorolás – vendéglátó-ipari üzletek esetében a kategóriába sorolás – a vállalatok önminősítése alapján történik, az ellenőrzést pedig a GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, Belkereskedelmi és Idegenforgalmi Főosztály végzi.52 Az üzletet alacsonyabb osztályba (kategóriába) sorolhatják, ha az nem felel meg a követelményeknek; illetve a jegyzőnél kezdeményezhetik a működési engedély visszavonását, amennyiben az üzlet még a legalacsonyabb osztályba/kategóriába sem sorolható be. A minősítés megfelelőségét ötévente vizsgálják felül. 51 Dr. Jakabházy László: 2003-tól szigorú előírások, Spa & Wellness Magazin, 2Heti Turizmus melléklete, 2003 november, 29. o 52 www.gkm-ekhhu / Tevékenységek / Nyilvántartásba vétellel kapcsolatos közigazgatási feladatok, 2003 október 22. 65

Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az utazásszervezést a 213/1996. (XII 23) Kormrendelet szabályozza, hatálya kiterjed az utazásszervező tevékenységet üzletszerűen folytató belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekre. Utazási vállalkozók csak úgy működhetnek, ha a GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, Belkereskedelmi és Idegenforgalmi Főosztály nyilvántartásába bejegyezték. (E tevékenységek nagy részét 2000-ig az illetékes kereskedelmi és iparkamarák végezték.) Ennek feltétele: - a

cégjegyzékbe – illetve más előírt hatósági nyilvántartásba – vétel, - a vezető munkavállalók büntetlen előélete, - legalább egy teljes munkaidőben foglalkoztatott személy, aki a 3/1992. (I 13) IKM rendelet szerinti utazásszervezői szakmai minősítő vizsgával és előírt idejű szakmai gyakorlattal rendelkezik, - a vagyoni biztosíték (amennyiben saját külföldi útjait maga (is) értékesíti, vagy külföldi utazásszervező megbízottjaként Magyarországról külföldi utakat szervez) - az irodahelység megléte (ha utazásait maga (is) értékesíti, vagy külföldi utazásszervező megbízottjaként Magyarországról külföldi utakat szervez) - egy nyilatkozat arról, hogy a vállalkozó az indulás évében milyen összegű árbevételt tervez. Az utazási vállalkozók működését és kereskedelmi tevékenységét ellenőrizheti a GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és az illetékes

önkormányzati jegyző. A 41/1995. (VIII 31) és az azt módosító 44/1998 (VI 24) IKIM rendelet kimondja, hogy idegenvezetői tevékenységet csak az a természetes személy végezhet, aki letette a 18/1995. (VI. 6) IKM rendeletben előírt idegenvezetői szakmai vizsgát, büntetlen előéletű, és bejegyezték az idegenvezetők nyilvántartásába. Az idegenvezetői igazolvány kiadása és visszavonása, és az ilyen jogosultsággal rendelkező személyek nyilvántartása a GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, Belkereskedelmi és Idegenforgalmi Főosztály hatáskörébe tartozik. 66 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.4 Fogyasztóvédelem, termékbiztonság, minőség Fogyasztóvédelem, élelmiszerbiztonság Alapvetően a magyar fogyasztóvédelmi szabályozás az uniós jogharmonizációs követelményeknek megfelel. A szálláshely-szolgáltatókat és a vendéglátókat az európai elvárások tekintetében elsősorban az emberi egészség védelmére (élelmiszerbiztonság, higiénia, HACCP, tűzbiztonság, érintésvédelem) és a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályozások érintik. A fogyasztók védelme központi kérdés az Európai Unióban A Közösségi jogrendszer igen szigorú e tekintetben, ami a hazai szállodáknak némi nehézséget okozhat. Az idegenforgalmat érintő közösségi jogszabályok gyakran a fogyasztóvédelemhez kapcsolódnak. Ilyen megközelítésből született az unió 90/314/EGK irányelve az utazási és üdülési csomagokról, vagy például a 93/43/EGK

irányelv az élelmiszerek higiéniájáról. A szállodák tűzbiztonságát is külön irányelv szabályozza.53 Az Európai Unióban a fogyasztók részére biztosítani kell, hogy bármely tagállamban hozzájussanak a legbiztonságosabb árukhoz, szolgáltatásokhoz és megfelelő tájékoztatáshoz. Ennek alapján a fogyasztóknak biztosítani kell: - egészségének és biztonságának védelmét, - gazdasági érdekeinek védelmét, - a fogyasztói jogokról való tájékoztatást, - a jogorvoslathoz és a kárigények érvényesítéséhez való jogot és - az érdekképviselethez való jogot. A fogyasztóvédelmi szemlélet elterjedésével az EU polgárai többnyire tisztában vannak jogaikkal. Éppen ezért a hazai szállodáknak és fürdőknek is számolni kell a minőségi kínálatot elváró turistákkal. Hazánkban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feladata, hogy elősegítse a fogyasztók tájékoztatását, oktatását és jogainak érvényesítését.

Szintén e szerv jogosult arra, hogy a fogyasztókat – köztük a gyógyturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevőket - érintő ügyekben vizsgálatot folytasson és a rendelkezések megsértése esetén bírságot szabjon ki. 53 Turizmus az Európai Unióban, www.gkmhu / Turizmus / EU-Integráció, 2003 november 11 67 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Európai Bizottság 2000-ben hozta nyilvánosságra az élelmiszerbiztonság európai szabályozásának elemzését és a szükséges intézkedéseket. Az Unió jogi elvárásaiban

fontos szerepet kap a Jó Higiéniai Gyakorlat (Good Hyghienie Practice/GHP) és a Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (Hazard Analysis and Critical Control Points/HACCP) rendszerén alapuló önszabályozás. A biztonságos élelmiszer előállítás és forgalmazás érinti a legtöbb gyógy- és wellnesz-szállodát, mivel szinte mindegyikükben működik étteremi részleg is. A kapcsolódó irányelvet az 1995 évi XC Élelmiszer Törvény vette át Magyarországon a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszert kötelezően 2004. május 1-től kell majd alkalmazni, amit már az egészségturisztikai szolgáltatók túlnyomó többsége meg is tett. Egy átgondolt, kimunkált rendszer követése, amely a kockázatok és veszélyek kizárást célozza a vállalkozások érdekeit is szolgálja. A 2000 évi Nizzai Csúcson született határozat egy központi élelmiszerbiztonsági hatóság létrehozásáról; az Európai Élelmiszerbiztonsági Szervezet 2002 óta működik.

Az élelmiszertörvények általános alapelveit és az élelmiszerbiztonság ellenőrzésének módját az Európai Parlament és Tanács 178/2002 sz. és az azt módosító 1642/2003 sz. rendelete tartalmazza Számos uniós fogyasztóvédelmi intézkedés is a turisták jobb kiszolgálását tűzi ki célul. Ide tartozik az utazási csomagokról szóló irányelv (90/314/EC)54, ami meghatározza az utazási irodák és egyéb idegenforgalmi szolgáltatók utasokkal szembeni kötelezettségeit, a felelősségeket, illetve a kártérítés feltételeit. Minőség A gyógyfürdők szabályozása elsősorban minőségi, egészségügyi követelményeket jelent. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) előírásai alapján például kívánatos a forgatott medencevízben meghatározott mértékű szabad aktív klór jelenléte a fertőtlenítés érdekében. Azonban több fürdőnél problémát okoz, hogy a fürdővíz magas ammóniatartalmú és nem alkalmas

közvetlenül forgatásra. Ilyen esetekben az előkezelés ugyan megoldja az ammónia-mentesítést, de sokszor jelentősen megváltoztatja a víz minőségét. A nagy ammóniatartalmú vizekre a vízforgató létesítése alóli felmentést általában megadja az ÁNTSZ, azonban ez azzal jár együtt, hogy a fürdő kapacitását meglehetősen alacsony szintre korlátozza. A töltő-ürítő medencéknél a fokozott mértékű pótvíz bevezetése a 54 Turizmus az Európai Unióban, www.gkmhu / Turizmus / EU-Integráció, 2003 november 11 68 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3 követelmény, ez az érték 2 m /fő/nap, míg a forgatott vizűeknél 30 liter/fő/nap; a különbség igen nagy. A Magyar Szállodaszövetség nem preferálja az ISO (International Standard Organisation/Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) minőségirányítási rendszerét, mivel az idegenforgalom terén a csillag vagy a szállodalánc neve többet elárulhat a fogyasztónak a vállalat szolgáltatásainak minőségéről. A szállodák szerezhetnek ISO minőségtanúsítványt, ám ez Európában nem jellemző. A nemzetközi gyakorlatban a legjellemzőbbek a standardok A Magyarországon lévő nemzetközi hotelláncok is saját bevált standardjaikat alkalmazzák. A panziókkal kapcsolatos szabályozások elég hiányosak, a szolgáltatások minősége igen változó lehet. A szolgáltatások iránti kereslet növelése érdekében a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) támogatja a Teljeskörű Minőségbiztosítás (Total Quality

Management/TQM) bevezetését minél több kereskedelmi szálláshely esetében, ami egy minőségközpontú megközelítést jelent a vállalat minden szintjén és a működés folyamatában. Ehhez hozzátartoznak a vezetői és alkalmazotti tréningek, nyelvoktatás, a beszállítók értékelése, a vendégek észrevételeinek figyelembe vétele (például rendszeres kérdőíves felmérés) és a jövőbeni stratégia kialakítása. A MSZSZ rendszeresen ad ki tagjainak ajánlásokat, melyek a szövetség honlapján megtalálhatóak (például: reggeli minimumválaszték, fürdőszobai kellékek). Egészségturisztikai létesítmények, szállodák TQM-rendszerére több alapmodellt találhatunk a szakirodalomban, ahogy a 6. ábra példája szemlélteti lejjebb A sikeres vállalkozás elsődleges alapja, hogy a támogató elemek megfelelően működjenek, ezután szükséges az egyes alapelemeket vizsgálni és a folyamatokat megtervezni. Mindez együtt vezethet a hosszú távú

sikerhez. 69 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. ábra: TQM-modell TÁMOGATÓ ELEMEK: Ð ALAPELEMEK: Ð CÉL: VEZETÉS: rugalmasság, innovatív szellem, az egészségturizmus piacának ismerete SZERVEZETI FELÉPÍTÉS: jó információáramlás, illetékességi körök világos meghatározása, rugalmasság ALKALMAZOTTAK: szakképzés, tréning, belső motiváció VISSZACSATOLÁSI MÓDSZEREK: lehetőleg mérhető legyen és reprezentatív VEVŐKÖZPONTÚSÁG: (Csak úgy kaphat a vendég megfelelő szolgáltatást, ha a külső és

belső vevők/részlegek közötti áramlás zavarmentesen folyik.) Pontos igények, elégedettség felmérése és elemzése (például: kérdőív, személyes interjúk, vendégforgalom vagy bevétel alapján), fő vevőkörök azonosítása (kül- /belföldi, életkor, motiváció), kontaktszemélyek meghatározása a belső vevőknél FOLYAMATOK RENDSZERES JAVÍTÁSA, FEJLESZTÉSE: (minőségtökéletesítés mind a szolgáltatások, termékek, mind a munkaerő, irányítás tekintetében) Tervezz, Csináld (kisebb területen), Ellenőrizd, Cselekedj (a változás bevezetése szélesebb körben). Például: fürdőrészleg kibővítési terv élményelemekkel + költségek és várható haszon figyelembe vétele Æ néhány újítás bevezetése (vállzuhany, pezsgőfürdő) Æ siker, kereslet felmérése véleményekkel vagy kérdőívvel, ez alapján a szükséges változtatások kidolgozása Æ teljes megvalósítás (például: szaunarészleg, gőz-, aromafürdők, külön

élménymedence, csúszdák) ALKALMAZOTTAK BEVONÁSA: nagyobb felhatalmazás, önállóság, saját feladatok megismerése, fejlődés a szakterületen (például tréningek, nyelvtanulás támogatása), lojalitás kialakítása (például: vállalati kirándulások, csapatépítő programok, egyéb juttatások) HOSSZÚ TÁVÚ SIKER ELÉRÉSE: vendégek és a dolgozók elégedettsége, vendégforgalom és bevételek növekedése, a piaci pozíció megőrzése Forrás: Minőségügyi Kalauz, Euro Info Központ PRIMOM Tanácsadó és Információs Hálózat, Nyíregyháza, 2002., 53 o Gyakori, hogy a kisebb vállalkozások, például panziók, vagy vendéglátóhelyek a forráshiány miatt nem tudják bevezetni az adott minőségügyi rendszert, amit azonban csak akkor érdemes megtenni, ha működtetni is tudják, hiszen nem egy állapot stabil fenntartásához, hanem a folyamatos fejlődéshez szükségesek ezek a rendszerek. Tehát még megnehezíti a helyzetüket, hogy nem egyszeri

kiadásról van szó. Állami támogatás periódusonként igényelhető bizonyos minőségbiztosítási módszerek bevezetésére, például korábban ISO-irányítási rendszerre, 2003-ban HACCP vagy korszerű vállalatirányítás bevezetésére, melyekből a legutóbbiak idén ősszel jártak le. Az egészségturisztikai létesítmények vezetői pedig júliusig vehettek igénybe 70 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. továbbképzésre támogatást, amely tartalmazta mind a szakmai ismeretek elsajátítását, mind a vezetői képességek

fejlesztését. Hasonló központi ösztönzők a közeljövőben is várhatóak Néhány az idegenforgalomra vonatkozó harmonizált jogszabály55 A termékfelelősségről szóló 1993. évi X törvény alapján a fogyasztó bírósági eljárás során érvényesítheti az őt ért anyagi és közvetett károkat is, amelyek egy hibás terméktől vagy a szolgáltatás hibás teljesítéséből következett be. Ezt a törvényt hazánkban máig még nem igen alkalmazták, ám érdemes felkészülni arra, hogy az uniós fogyasztók általában tisztában vannak ezzel a szabállyal és gyakran élnek a lehetőséggel. Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC törvény „célja, hogy meghatározza a közfogyasztásra szánt nyers, félkész vagy feldolgozott élelmiszerek előállításának, forgalomba hozatalának feltételeit oly módon, hogy biztosítsa a fogyasztók egészségének, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét, és segítse e termékek

országok közötti szabad áramlását”56. E törvény értelmében csak olyan élelmiszer hozható forgalomba, mely megfelel a közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minőségvédelmi és csomagolási előírásoknak és jelölése nem megtévesztő. Mindehhez a forgalmazás során biztosítani kell a megfelelő műszaki, technológiai és személyi feltételeket. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény alapvető jelentőségű a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás számára, részletes szabályokat ír elő az áruk és szolgáltatások forgalmazásával kapcsolatban. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII törvény szintén a fogyasztót védi, tilalmakat és korlátozásokat állapít meg az elektronikus sajtóra és a szabadtéri reklámhordozókra vonatkozóan, és rendelkezik a fogyasztók megtévesztéséről a reklámmal kapcsolatban. 55 Felkészülés a Belső Piacra” c. sorozat SZÁLLÁSHELY

SZOLGÁLTATÓ, Irány az EU, 41szám, BKIK, Budapest, 2003 56 „Felkészülés a Belső Piacra” c. sorozat VENDÉGLÁTÓ, Irány az EU, 41szám, BKIK, Budapest, 2003, 20 o 71 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII törvény az elektronikus kereskedelem szabályait tartalmazza, elsősorban a fogyasztóvédelem tekintetében. Az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és a piac-felügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29) Kormrendelet alapján a

kereskedelmi forgalomba kerülő árukat és szolgáltatásokat a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik. A Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer 2002 januárjától működik, vizsgálatai kiterjednek például az élelmiszer-egészségügyi, higiénés követelmények, nyugta adási kötelezettség megsértésére, vagy az ártájékoztatással kapcsolatos szabálysértésre. Az illetékes hatóság jogsértés esetén határozatot hozhat a hiány pótlására, időlegesen megtilthatja a forgalmazást vagy be is zárhatja az üzletet. Az utazásszervező irodák esetében gyakran indul szabálysértési eljárás jogosulatlan utazás szervezése vagy megtévesztő hirdetések miatt. A 17/1999. (II 10) FVM-EüM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről meghatározza többek között a higiéniai, műszaki-technológiai, üzemi, forgalmazóhelyi, tárolási, személyi, és előállítás esetén a

HACCP rendszerrel kapcsolatos előírásokat. A 80/1999. (XII 28) GM-EüM FVM együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és –forgalmazás feltételeiről szól, és előírja a HACCP rendszer alkalmazását, ami végül 2004. május 1-től kötelező minden élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozás számára. A 8/2002. (III 22) KöM-EüM együttes rendelet 5 sz melléklete az emberre ható rezgésterhelési határértékeket határozza meg, így a szálláshely-szolgáltató épületek esetében is. 72 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.5 Környezetvédelem Az egészségturizmusban tevékenykedő hazai vállalatoknak kihívást jelent az uniós környezetvédelmi szabályozásra való felkészülés és a környezettudatos gazdálkodás bevezetése, különös figyelemmel a szelektív hulladékgyűjtésre, a vízvédelemre, az ökocímkézésre és a jövőben az EMAS (Environmental Management and Audit Scheme / Környezetközpontú Irányítási Rendszer) rendszer kiépítésére. Az EU környezetvédelmi céljainak megvalósítására többéves akcióprogramokat hirdet meg; ma a 6. (2001-2010) van érvényben. A programok általános alapelvei között szerepel - a szennyező fizet, - az elővigyázatosság, - a megelőzés, - a környezetvédelmi szempontok integrálása, - a szubszidiaritás, - a fenntartható fejlődés, - a partnerség elve. Az EU által preferált EMAS-rendszer bevezetése még csupán távlati cél, hiszen

eddig Magyarországon mindössze 6 cég vezette be e szigorú és költséges ellenőrzési és irányítási módszert; ezenkívül a gyógyturisztikai létesítmények nem tartoznak a leginkább érintettek közé. A közösségi elvárások tükrében a 20/2001. (II 14) Kormrendelet a környezeti hatásvizsgálatról meghatározza a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek körét, és a szálláshely-szolgáltatást olyan tevékenységnek minősíti, amelynek esetében a területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóság dönt arról, hogy az egyes vállalatnál szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat. A természetes gyógytényezők, gyógyhelyek adottságainak védelmében pedig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága illetékes eljárni és közreműködni a kötelező környezeti hatásvizsgálatban.57 57 Felkészülés a Belső Piacra” c. sorozat SZÁLLÁSHELY

SZOLGÁLTATÓ, Irány az EU, 40 szám, BKIK, Budapest, 2003. március 73 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A vízvédelmi szabályozás (alapjai a 1995. évi LIII környezetvédelmi törvény és az 1995 évi LII. vízgazdálkodási törvény) különösen érinti a gyógyturisztikai létesítményeket és más fürdőhelyeket, mivel ezek általában felszín alatti gyógy-, illetve termálvizet használnak, amihez engedélyre van szükség. Egyre fontosabb szerephez jutnak a gazdasági szabályozók is, amiket a környezet jelentősebb

használata után kell fizetnie a vállalatoknak, ide tartoznak a környezetterhelési díjak, az egyes elemek igénybevétele után fizetendő járulékok, amelyek a terhelés csökkentését kívánják ösztönözni. E gazdasági szabályozók törvényi kidolgozása még folyamatban van, és a módszerek igen vitatottak. Az Európai Közösség vízvédelmi joganyaga – hasonlóan a magyarhoz – elsősorban a minőségi állapot védelmét érinti, azonban ezt nem lehet elválasztani a mennyiségi védelemtől, kiemelve a felszín alatti vizeket. A kitermelés feltételeit és a határértékeket vízkészlet-típusonként a területi adottságokat figyelembe véve kell megállapítani. Fokozott védelemben részesülnek a gyógyvízhasználatra, üdülési vagy terápiás célokra igénybe vett készletek. A kivételért fizetendő díj a vízkészletjárulék, melyet a vízgazdálkodási jog ír elő. Az új vízi létesítményeket és azok fenntartását elsődlegesen a

vízügyi igazgatóságok engedélyezik. A szállodák szennyvízkibocsátása a felszíni vizek minőségi védelmét érinti, a szabályozás itt minden vízszennyező anyagra kiterjed, és a 9/2002. (III 22) KöM-KöViM rendelete határozza meg a nagyon veszélyes anyagok körét, amelyek kibocsátását fokozatosan meg kell szüntetni; e terület szerencsére nem igazán érinti az egészségturisztikai szektort. A kevésbé veszélyes anyagok kibocsátását azonban már e létesítményeknek is csökkenteniük kell, különös figyelemmel bizonyos tisztítószerek összetevőire. A csökkentés minimum szintjét szintén az előbb említett rendelet tartalmazza. A kibocsátó köteles a szennyvizet az elérhető legjobb technológia alapján elvárható mértékben, illetve a minőségi követelményekben meghatározott szintre megtisztítani.58 A turisztikai létesítmények működésénél és alapításánál figyelembe kell venni a 12/1983. (V 12.) MT számú rendelet

által meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértékeket E rendelkezés a megelőzés alapelve szerint az új létesítményekre tartalmaz részletes előírásokat, ugyanis a műszaki tervezés során általában jóval kisebb költséggel lehet az adott szintet elérni. Így különbözőek a már meglévő és az új zajforrásokra vonatkozó követelmények is A fokozottan védett területeken szigorúbb szabályok érvényesülnek, ide tartoznak a gyógy- és üdülőterületek is, melyek rendszerint kisebb városrész nagyságúak. A szórakoztató, üdülési, 58 Felkészülés az Európai Unióra a környezetvédelem területén – vállalkozóknak, ITDH Kht., Budapest, 2003 74 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. sport- és hasonló tevékenység következtében okozott zaj esetében a helyi önkormányzat jegyzője illetékes, más esetekben viszont a környezetvédelmi felügyelőség. Az Európai Unió 2002/49/EK irányelve új zajvédelmi szabályozást vezetett be, amely harmonizálásakor a magyar szabályozás módosulni fog a közeljövőben; a változások között szerepel például, hogy a megengedett mértékek számszerű értékhez lesznek kötve, viszont a területi/helyi hatóságok továbbra is lehetőséget kapnak speciális követelmények meghatározására.59 Az emberre ható rezgésterhelési határértéket a 8/2002. (III 22) KöM-EüM együttes rendelet szabályozza, ennek értelmében, a szálláshely-szolgáltató épületben a maximális mérték nappal 6-22 óra

között 10 mm/s2, éjszaka 5 mm/s2. Az uniós környezetvédelmi célok megvalósításához a szegényebb tagállamok – Magyarország is a csatlakozás után – a Kohéziós Alapból juthatnak támogatáshoz. A csatlakozni kívánó országok pedig az ISPA alapból kaphatnak társfinanszírozási forrást a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés, az ivóvíz- és levegőtisztaság terén. A magyar vállalati szféra az uniós LIFE programban vehet részt már 2000 óta, melynek keretében környezetvédelmi demonstrációs projekteket támogatnak társfinanszírozással. Többek között a felszíni és felszín alatti vizekkel való fenntartható gazdálkodást elősegítő beruházásokhoz vagy a környezeti hatást felmérő módszerek kutatásához és új megoldások kidolgozásához nyújtanak pénzeszközt. E pályázatokat hazánkban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium LIFE Irodájához kell benyújtani; eddig összesen 10 környezetvédelmi és 6

természetvédelmi magyar pályázat nyert támogatást. Köztük azonban kevés az igazán idegenforgalmi vállalat, ilyen volt például 2003-ban a Balatoni civil szervezetek szövetsége, amely 747 700 eurónyi (50%-os) támogatást kapott az integrált döntés-előkészítési rendszer bevezetésére a fenntartható turizmus érdekében című projektre.60 A turizmusban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatos szemléletmód. A Magyar Szállodaszövetség rendszeresen hirdet meg környezetvédelmi pályázatokat, például a „Zöld Szálloda” emblémát azok a hotelek viselhetik, melyek takarékosak az energiával, gondosan kezelik a hulladékot, tisztítószereket, megfelelő hangszigeteléssel rendelkeznek, és figyelnek a külső és belső környezet ápolására. A 2001-2002-es években összesen 20 szálloda nyerte el ezt a címet. 59 60 Felkészülés az Európai Unióra a környezetvédelem területén – vállalkozóknak, ITDH Kht., Budapest, 2003

Felkészülés az Európai Unióra a környezetvédelem területén – vállalkozóknak, ITDH Kht., Budapest, 2003 75 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. ROGNER HOTEL & SPA LOTUS THERME*/HÉVÍZ ESETTANULMÁNY 4. kép: A Rogner Hotel & Spa Lotus Hotel Therme, előtérben a kinti medence Forrás: www.rognercom / Lotus Therme, Hévíz, 2003 november 28 A Rogner Hotel & Spa Lotus Therme négycsillagos gyógyszálloda (1. kép) osztrák befektetés Hévízen. A beruházás sikerét bizonyítja, hogy a hotelek országos

szállásdíj-bevételi rangsorában az ötödik. A Rogner nagy hangsúlyt helyez a gyógy- és wellnesz-szolgáltatások színvonalára, kínálatát elsősorban a külföldi, nagy költési hajlandóságú vendégekre alakítja ki. 3.1 Telephelyválasztás A hévízi Rogner hotelt 1996 novemberében nyitották meg egy 16 hektáros parkban, a város csendesebb külső részén, 600 méterre a gyógytótól (vö.: 7 melléklet)61 A hotel telephelyének kiválasztásában döntő szerepe volt a hévízi tónak mint Európa szerte ismert egészségturisztikai vonzástényezőnek és az osztrák határ relatív közelségének. Hévíz 180 kmre fekszik Budapesttől és 6 km-re a Balatontól, ami szintén fontos vonzerőnek számít, bár az egészségturisztikai kereslet szempontjából másodlagos jelentőségű. A külföldi vendégszám gyarapodását az is elősegíti, hogy a közelben fekvő sármelléki regionális repülőtérre rendszeresen érkeznek közvetlen járatok

Svájcból és több német városból, például Frankfurtból, Düsseldorfból, Berlinből és Lipcséből. A hévízi Lotus Therme hotel a Rogner lánc tagja, 100%-ban osztrák tulajdonú befektetés. A szállodalánc Robert Rogner építésügyi 76 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vállalkozó vezetésével főleg Európában üzemeltet gyógy- és wellnesz-szállodákat, apartmanegyütteseket. E külföldi, 330 millió ATS (akkori árfolyamon 24,6 millió euró/4,8 milliárd Ft) értékű beruházás Hévízen teljes egészében

hitelből jött létre; adókedvezményben nem részesült. A mai szálloda telke egy lápos magántulajdonban lévő terület volt, közel a tó levezető csatornájához. Hévíz 200 éves gyógy- és fürdőhagyományokkal rendelkezik. A hely jellegzetessége a világon a legnagyobb felületű természetes meleg vizű gyógytó, aminek markáns részei a fürdőházak (5. kép), a lótuszvirágok és a meleg vízben, a szabadban elhelyezett ún pletykapadok. A tó területe 4,5 hektár, a víz hőmérséklete nyáron 32-38°C és télen 24-26°C, így fürdőzésre az egész év folyamán alkalmas.62 A tavat tápláló két gyógyforrás 38 méter mélyen egy sziklafalból ered, az egyik 38, a másik 42°Cos, és együttes vízhozamuk 5500 liter/perc, így folyamatosan biztosítják nem csak maga a fürdő, de a környék szállodáinak vízellátását is. A tó vize körülbelül 3 naponta kicserélődik; a lefolyás a Zala folyó közvetítésével a Balatonba történik. 5.

kép: A hévízi tó jellegzetes fürdőházaival Forrás: www.hungarytourismhu / Magyar / Gyógyhelyek és fürdők, 2003. november 28 E gyógyvíz kémiai tulajdonságai révén kimondottan alkalmas mozgásszervi megbetegedések kezelésére, fürdő- és ivókúrákra. A kénes, alkalikus, hidrogén-karbonátos, enyhén radioaktív víz főleg kálciumsókat tartalmaz, és az összetételi arány hosszú ideje szinte változatlan.63 (A hévízi gyógyvíz részletes összetételét lásd a 8. mellékletben) Sajnos a hőmérséklete pár fokot csökkent az utóbbi években, ami nagyrészt a környékbeli új és kínálatfejlesztő gyógylétesítmények vízkivételének tudható be. Bár a fizikailag érzékelhető változás elenyésző, a hűlés mégis a gyógyhatást csökkenti, ami a környék hosszú távú egészségturisztikai fejlődését veszélyeztetheti, nem beszélve a környezetvédelmi szempontokról. A gyógyvíz a következő bántalmak kezelésére alkalmas:64

61 Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október Szántó Endre: Hévíz és környéke, Nereus Kiadói Bt., 1996 63 Vajda-Vadas: Magyarország gyógyidegenforgalma II., Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat, Budapest, 1990. 64 Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október 62 77 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - csontkopás és meszesedés, - gyulladásos izületi és gerincbántalmak, - reuma, - bőrbetegség esetén fellépő izületi

gyulladások, - mozgásszervi sérülések, - idegrendszeri bántalmak, - Bechterew-kór65, - izomsorvadás, - köszvény, - keringési zavar, - nőgyógyászati betegségek. A víz nem javasolt rosszindulatú daganatos megbetegedések, trombózis, szívinfarktus, vérképző szervek megbetegedése, asztma, nyílt sebek, fokozott pajzsmirigy működés és terhesség esetén. A tó fenekén lévő 6-8 méter vastag iszap különleges összetételű, tőzeg és vulkanikus anyagok keveréke, alkalmas fájdalomcsillapításra, vénás, nyirokrendszeri megbetegedések, hormonproblémák, mozgásszervi, emésztési és bőrpanaszok kezelésére. Egy hévízi gyógykúra időtartama általában 2-3 hét, ami a turisták tartózkodási idejét jelentősen megnöveli a városban. A gyógyvíz terápiás alkalmazása sokoldalú, például gyógyfürdőként (balneo-terápia), ivókúraként vagy gőz-inhalációként. 65 a háti csigolyák ízületeinek a gyulladása 78

Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.2 Üzleti tevékenység A szálloda kínálata és a kereslet jellemzői A hévízi Rogner szálloda kínálatának és szolgáltatásainak kialakításánál fontos szempont a komplex egészségturisztikai csomagok nyújtása és az elsősorban külföldi kereslethez való folyamatos alkalmazkodás az újítások, fejlesztések révén. A telken való fizikai terjeszkedés azonban meglehetősen korlátolt a föld minősége miatt, legfeljebb négy emeletet bír el az épület, és nincs lehetőség

mélygarázs kialakítására sem, amit már régebben szerettek volna megvalósítani. A létesítményben összesen 230 szoba - 207 kétágyas, 17 egyágyas és 6 lakosztály - áll a rendelkezésre. A szobákat a magas elvárású vendégekre tervezték, található bennük telefon, minibár, műholdas és házi televízió, rádió, egyénileg szabályozható klímaberendezés, széf, külön kialakítás allergiások, nemdohányzók és mozgássérültek (2 szoba) számára. A 280 férőhelyes étterem a nemzetközi és a magyar konyha ételeit kínálja, külön vegetáriánus menüvel és lehetőség van kisebb csoportos rendezvényekre is egy elkülöníthető szalonban. A szállodán belül három bár működik, közülük egy kinti medencebár összesen 140 ülőhellyel.66 A Rogner Hotel fő profilja a gyógy- és wellnesz-szolgáltatások, és egyre nagyobb figyelmet fordít a divatossá váló szépségápolásra. Az elmúlt év 2 millió eurónyi fejlesztéseiből

valósult meg két belső medence (30 és 38°C), a terápiás és a szaunarészleg kibővítése, ezenkívül a negyedik emeleti teraszos szobák modernizálása. Eddig a szálloda nem vett igénybe állami támogatást a felújításokhoz, illetve fejlesztésekhez. Jelenleg így egy külső melegvizű és három belső gyógy-, illetve melegített vizű medencével rendelkezik. Egy súlymedence kiépítése még folyamatban van. A hotelt a hévízi termáltó forrása látja el gyógyvízzel Egyéb különleges wellnesz-létesítmények is várják a vendégeket, úgymint vállzuhany, jacuzzi, gőzfürdő, jeges fürdő, finn szauna, kerti szauna, laconium67, caldarium68, aromafény-szauna, élményzuhanyok, gyógynövényfürdő, egy fitnesz-terem, szolárium, fodrászat, kozmetika. A 66 Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október izzasztó légfürdő 68 fürdőhelység forró levegővel és melegvizes medencével 67 79 Általános

üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gyógykezeléseket személyre szabottan állítják össze a szálloda két szakorvosának és 15 szakgyógyászának segítségével; lehetőség van eredeti hévízi iszappakolásra, galván- és szénsavas fürdőre, inhalációs és oxigénterápiára, ultrahang-kezelésre, különböző gyógymasszázsfajtákra, gyógytornára és elektroterápiára. A hotel számos sportolási lehetőséget kínál, például golf, tenisz (kinti és fedett), asztalitenisz, lovaglás, kirándulás, aerobic, íjászat. A kínálat

sokszínűsége lehetővé teszi, hogy több keresleti szegmens is megtalálhassa a neki szóló szolgáltatásokat, és egyben azt is, hogy a vendégeknek egész napos regenerálódási programot nyújtson. A Rogner felkészült a konferencia- és vállalati turizmusra is, melyek manapság egyre népszerűbbek, és fontos bevételi forrást jelenthetnek. E téren speciális felszereltséggel rendelkezik a szálloda: két 75 m2-es egybenyitható konferenciaterem a legmodernebb felszereléssel, könyvtár (elsősorban német nyelvű anyaggal). Lehetőség van kimondottan csoportra szabott többnapos szakmai és kikapcsolódási program megszervezésére is. Számos egyéb szolgáltatás is megtalálható, például kis üzletek, fogászat, bérautó-szolgálat, valutaváltás, utazási iroda, ruhatisztítás és a gyerekek részére játszószoba és óvodai felügyelet – bár a kisgyermekkel érkezők száma kevés. A szálloda nem is tervezi ilyen többgenerációs arculat

kialakítását, mivel az a jelenlegi kimondottan nyugodt, gyógyászati jelleget megtörhetné, amire eddig a létesítmény sikeresen épített. E példának ellentéte a közeli Alsópáhokon működő szintén négycsillagos Kolping hotel, amit egy családi gyógyszállodaként pozícionálnak. Látható, hogy mindkét stratégia eredményes lehet megfelelő kínálattal és marketinggel. Az üdülési ajánlatok között ún. package-ket (programcsomagokat) találhat a vendég, ami megkönnyítheti a választást a szolgáltatások között, és egyfajta keretet ad az üdülésnek. Ezek az ajánlatok évszakonként változnak, vannak inkább gyógyászati vagy sportolási jellegűek, a kétéjszakástól az egyhetes időtartamig. Természetesen a csomagot a vendég kiegészítheti, testre szabhatja. (vö: 9 melléklet) Ezenkívül az év során alkalmanként speciális – általában egy évszakhoz vagy témához kapcsolódó – ajánlatot kínál a szálloda. Ezek mindig

ötéjszakás tartózkodást, italfogyasztást a vacsorához, valamint extra szolgáltatásokat tartalmaznak (vö.: 10. melléklet) Hasonló ajánlatok kötődnek a szilveszteri, farsangi vagy húsvéti időszakhoz is, amelyek igen jó példát mutatnak egyedi kínálat-összetétel kialakítására. 80 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A keresleti piacot elsősorban a külföldi gyógy- és wellnesz céllal utazó turisták jelentik, köztük is az ötven év feletti szegmens, aki nyugalomra, felüdülésre és gyógykezelésre vágyik. E

csoporton kívül jelentős még a szépészeti és sportolási motivációkkal érkezők köre. Az egészségbiztosítás szerepe elenyésző a vendégek között, aminek okai lehetnek a csupán gyógyászati célú üdüléshez képest túl magas árak. Az osztrák és német vendégeknél azért előfordul az egészségbiztosítási támogatás, melynek keretében az otthoni pénztár fedezi a terápiás kiadások egy részét. Látható, hogy a keresleti és a kínálati oldal nagyjából megfelel egymásnak. A szezonalitás igen csekély, a vendégforgalom erősebb a tavaszi és őszi hónapokban. Különös, hogy éppen a nyári időszak csendesebb, ellentétben Hévíz legtöbb szállodájával. A Rognerben eltöltött vendégéjszakák száma 114 306 volt 2002-ben69 A vendégéjszakák legnagyobb részét az osztrákok adják (58%), a Magyarországon töltött minden 10. osztrák vendégéjszaka a Lotus Therme-re esik Ez az arány nem tipikus a hazai egészségturizmusban,

hiszen szinte minden gyógyszállodában a németek túlsúlya a jellemző (7. ábra) A Rogner esete nagyrészt köszönhető annak, hogy a lánc központja Ausztriában 7. ábra: Vendégéjszakák megoszlása országonként, 2002. 4% 3% Ausztria 9% Németország Magyarország 58% 26% Svájc Egyéb van, jól ismeri ezt a keresleti piacot, és marketingkommunikációjával közvetlenül érheti el a potenciális vendégkört. Ezt a lehetőséget a hévízi Rogner egyre jobban ki is tudja használni, amit mutat az, hogy az alapítás óta az osztrák vendégéjszakák aránya a 40%-ról, 58%-ra nőtt, míg a németeké csökkent (12. táblázat) A szokásostól eltérő trend az is, hogy a magyar arány az évek során ingadozó (2002-ben 9% körüli). A svájci küldő piac is jelentős a magyar egészségturizmusban, ez megmutatkozik a Rogner esetében is. Egyre fontosabbá válnak ezenkívül a keletről érkező, főleg orosz, japán és kínai turisták, akik különösen magas

költési hajlandósággal rendelkeznek; bár arányuk még csupán az egy-két százalékot éri el. Ahogy a 69 Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október 81 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hotel marketingkommunikációja az egyes célpiacokon erősödik, úgy alakul ki ezen országokhoz köthető vendégéjszakák magasabb, stabilabb aránya. 12. táblázat: A Rogner vendégéjszakáinak megoszlása országonként 1997 1998 1999 2000 2001 2002 40,1% 37,3% 41,6% 42,3% 49,0% 58,0% 39%

39% 36% 38% 32,3% 26,9% 10,3% 12,9% 11,7% 9,4% 8,8% 9,22% Svájc 3,9% 2,4% 3,3% 3,6% 4,0% 3,0% Egyéb 6,6% 8,5% 6,8% 6,5% 5,9% 3,8% Ausztria Németország Magyarország Forrás: Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október, 15o Gazdasági eredmények A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 2003. január-május időszakban a Rogner érte el a legmagasabb egy szobára jutó szállásdíjbevételt a gyógyszállók körében, míg az összes szállodát tekintve ötödik a rangsorban, csupán négy budapesti ötcsillagos hotel előzi meg. Ez igen jó eredmény, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a létesítmény vidéki A legközelebbi vidéki szálloda a rangsorban a 21. helyen áll, szintén hévízi70 Az egy szobára jutó szállásdíjbevétel alapján felállított ranglista a következő (2003. január-május): 1. Inter-Continental Hotel, Budapest 2. Marriott Hotel Budapest 3. Kempinski Hotel

Corvinus, Budapest 4. Sofitel Atrium Budapest 5. Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz 6. Hilton Budapest 7. Le Meridien Budapest 8. Mercure Budapest Korona 9. Corinthia Aquincum Hotel, Budapest 10. Gellért Hotel, Budapest 82 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 21. Thermal Hotel Hévíz Eddig a Rogner év végi eredményei mindig pozitívak voltak. A 2002 évi kapacitáskihasználtsága 74%-os volt, ami még az egészségturisztikai szektorban is kiemelkedő, ahol az átlag 62%.71 A bevételek nagyjából arányban álltak a

vendégéjszakák számával 1997 óta a vendégéjszakák száma 51%-kal 75 685-ről 114 306-ra gyarapodott, és az éves bevétel 76%kal 4 458 011 euróról 7 851 700 euróra növekedett (7. és 8 ábra) A bevételek több mint felét a szállásdíj adja, körülbelül egynegyedét a vendéglátás, és az egyéb szolgáltatások között legdominánsabb a terápiás bevétel. A minőségi kínálat felé való elmozdulást jelzik, hogy az egyéb kapcsolódó wellnesz-szolgáltatásokból származó bevételek egyre meghatározóbbá válnak, és a vendégek költési hajlandósága is fokozódik. Az eredményességi mutatók igen erőteljes emelkedése 2001-ig tartott, amely folyamat természetesnek mondható egy sikeres beruházás kezdeti szakaszában, majd ezután valószínűsíthető, hogy inkább egy stabil, de lassabb javulás következik be, ahogy ezt a 2002-es adatok és a 2003. évi várakozások jelzik A vendégéjszakák és a bevételek tekintetében kismértékű

visszaesés, illetve megtorpanás figyelhető meg 1999-ben, ami a szálloda menedzsmentje szerint a dél-kelet európai térség válságának tudható be. A 2002 év ismét visszaesést hozott, itt is párhuzamosság figyelhető meg az országos tendenciákkal, bár a Rogner esetében nem volt olyan jelentős mértékű, és az idegenforgalmi szektor általános hanyatlásánál nagyobb szerepet játszott az, hogy ekkor történt a már korábban említett 4. emeleti szobák és a termálfürdőrészleg átépítése 70 71 Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október www.kshhu / fontosabb adatok / Éves adatok / Idegenforgalom, vendéglátás, 2003 október 3 83 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 8. ábra: Vendégéjszakák száma 150 000 100 000 75 685 103 824 99 105 110 045 117 561 114 306 50 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 9. ábra: Bevétel (euró) 10 000 000 7 975 304 7 861 700 6 984 274 5 711 268 8 000 000 6 000 000 4 458 011 5 187 623 4 000 000 2 000 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Forrás: Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október, 15o Marketing A Rogner hotel marketing tevékenységében követi a keresleti piac változásait, próbál rugalmasan reagálni e kihívásokra. A vendégek magas igényeinek való megfelelést és a fő küldő piaci trendek felismerését nagyban elősegíti az, hogy a hotellánc osztrák központja közvetlenül érintkezik e szegmensekkel. A marketing feladatokat külön

részleg látja el A hévízi Rogner szálloda stratégiájának alapja az, hogy folyamatosan haladjon a változásokkal annak érdekében, hogy az eddigi eredményeket fenntartsák, illetve szolgáltatásait javíthassa. A vállalat 182 alkalmazottat foglalkoztat, a menedzsment három osztrák igazgatóból áll, a főigazgatóból, annak helyetteséből és a gazdasági vezetőből. A főigazgató-helyettes felelős az értékesítésért, ami a legmeghatározóbb területe a működésnek. A szervezeti felépítés a divizionális és a funkcionális irányítás keveréke. Például külön részlegek a terápia, az étterem vagy a szépségfarm, és funkcionális egységek a humán erőforrás, a marketing és a gazdasági osztály. A szálloda különös figyelmet fordít a munkaerő minőségére, hiszen az egészségturizmus szolgáltatásait igénybe vevők igen magas elvárásokkal rendelkeznek. Az 84 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. alkalmazottak kiválasztásánál a legfontosabb szempontok a nyelvismeret (elsősorban német), a szakmai tudás, a csapatszellem és a kreativitás. A dolgozók ösztönzésében elsődleges az anyagi juttatás és a prémium-rendszer. Részlegenként határozzák meg az elérendő havi célkitűzést (például bevétel) – természetesen mérlegelve a lehetőségeket -, amennyiben ez teljesül, a dolgozók a fizetésen felül prémiumot kapnak. A szakmai fejlődés érdekében pedig a vállalat gyakran átvállalja az alkalmazott szakirányú továbbképzésének

(például egészségturisztikai, orvos, fodrász, masszőr) költségeit. Mindennek eredményessége általában nem mérhető számokban, a vezetés szerint az alkalmazottak magas hányada elégedett munkájával és a belső környezettel. Az elsődleges célcsoportok között szerepelnek a külföldi – főképp német nyelvű – gyógyulni vágyó vagy egészségtudatos idősek és középkorúak. A vendégek 30% 60 év, és 25%-a 50 év feletti.72 Az idősek aránya magasabb, mint általában más hazai gyógy- és wellneszszállodában, azonban a Rogner egyre inkább próbálja kínálatát és marketingkommunikációját az egészségtudatos középkorúak igényei szerint kialakítani (például újabban sportközpontú szolgáltatáscsomagokkal). Az osztrák turisták mint fő célcsoport kiválasztása a hotel eredetét figyelembe véve kézenfekvőnek tűnik, nemcsak a piaci ismeretek, hanem az ország közelsége miatt is; így akár regionális keresleti szegmensnek is

lehet értelmezni őket. E szemléletmód megmutatkozik abban, hogy a Lotus Therme számos rövidebb időtartamú (egy hétvége) üdülési package-et kínál. Egy, a hotel által készített felmérés szerint a vendégek több mint felének fő motivációja a wellnesz célú üdülés, a kimondottan gyógyászati célból érkezők aránya 30% körül van. Ezeken kívül még jelentős a szépségszolgáltatásokat és a sportolási lehetőségeket keresők köre. Az utóbbi idők jellemző trendje az üzleti vagy vállalati turizmus előtérbe kerülése, e célból a vendégek csupán egy százaléka érkezik, mégis egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a szálloda kínálatának kialakításában, mivel igen fontos bevételi forrást képezhetnek speciális igényeikkel. A sikeres marketing tevékenységet bizonyítja, hogy a vendégek 90%-a tervezi, hogy még a jövőben visszatér, és hogy 35%-uk ismerősök ajánlására érkezik. A legfontosabb termékkialakítási

szempont a fogyasztói igények, ezenkívül a versenytársak kínálatát, újításait is figyelembe veszik. Kiemelt szerepe van a minőségnek, és az egyediségnek. Az gyógy- és wellnesz-üdülési ajánlatok egyre komplexebbé válnak, 85 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kiegészülnek sajátos lehetőségekkel is, például magyar nyelv tanulása, kulturális tréningek, különleges vízi létesítmények, sportok. E téren kiemelkedik a Rogner más hévízi gyógyszállodák közül. Az árak tekintetében a Rogner a

négycsillagos kategória átlagának (szállásdíj: 8300 Ft/éjszaka/fő73) körülbelül másfél-, kétszerese (12 000-25 000 Ft/éjszaka/fő), bár ez csupán becsült érték, mivel a vendégek általában all-inclusive üdülési csomagokat vesznek, ami a szállásdíjon felül tartalmazza az egyéb szolgáltatásokat is. Így az egy vendégéjszakára jutó árbevétel is magasabb. Az árpolitikában fő szerepe van a saját költségeknek és a kínálati színvonal megítélésének. A szálloda értékesítési csatornái közül kiemelkedik az ismerősök ajánlása és az utazási irodák. E két mód a vendégforgalom egy-egy harmadát közvetíti, a bel- és külföldi reklám összesen 15%-át. Az internet ma a Rogner vendégforgalmának 15%-át biztosítja, ami igen jó arány, főképp, ha figyelembe vesszük e csatorna alkalmazásának relatív olcsóságát. Az egészségbiztosítás szerepe elenyésző az értékesítésben, ennek oka lehet, hogy a hotelben a

wellnesz szerepe a döntő a gyógyászattal szemben, és hogy az árak jóval magasabbak a magyar átlagnál. A leggyakrabban használt kommunikációs eszköz a saját kiadvány és prospektus, illetve az internetes honlap. A tévés megjelenés nem jellemző, de a hotel pár másodperces reklámja már szerepelt például a TV2-n és az RTL Klubon. A Rogner rendszeresen vesz részt nyereményjáték-akciókban, ahol ő a főnyeremény (például a Kaiser szalámi vagy a Flora margarin termékakciók esetében). A szálloda ezenkívül számos hazai és külföldi turisztikai kiállításon képviselteti magát, amik az értékesítés mellett a szakmai továbblépést is szolgálják. E vásárok döntő többségét a Magyar Turizmus Rt. szervezi, amelyek között a rendszeresen megrendezett bécsi vásár kiemelkedő jelentőségű a Lotus Therme számára, mivel itt kerülhet közvetlen kapcsolatba fő célközönségével. Ezenkívül jelentősebb volt még a németországi, a

moszkvai, és a prágai A Rogner elsődleges versenytársai a környék négycsillagos gyógy- és wellnesz-szállodái, köztük Hévízen a Hotel Europa Fit, a Danubius Thermal Hotel Hévíz, a Danubius Thermal Hotel Aqua, és a NaturMed Hotel Carbona, Zalakaroson pedig a MenDan Thermal Hotel, ez utóbbi főleg az osztrák vendégek tekintetében. Előreláthatólag két új, az eddigieknél erősebb versenytárs lép majd a piacra 2004 februárjában, illetve júliusában, a Radisson SAS Birdland Resort & Spa Bükfürdőn és a Hotel Karos Spa Zalakaroson. Várhatóan különös kihívást jelent majd a bükfürdői rivális, mivel az első olyan gyógyszálloda lesz a környéken, amely hasonló 72 73 Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október www.szamokbanutazunkhu / Elemzések / Turizmus 2002, 2003 november 5 86 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szolgáltatásokat és színvonalat nyújt, mint a hévízi Rogner, igazgatója szintén osztrák lesz, és fő célpiaca Ausztria, amihez ráadásul közelebb is fekszik. A Lotus Therme jelenlegi legfőbb három versenytársa között kiemelkedő helyet foglal el; mind az összbevétel, mind az egy szobára jutó bevétel alapján jóval megelőzi őket (10. és 11 ábra) 10. ábra: Éves bevétel (ezer Ft), 2002 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2 174 827 1 488 295 Rogner Hotel 1 310 248 972 401 Versenytárs Versenytárs Versenytárs 1 2 3 11. ábra: Egy szobára jutó árbevétel (Ft), 2002 40 000 30

000 20 000 10 000 0 29 798 Rogner Hotel 21 627 18 100 16 622 Versenytárs Versenytárs Versenytárs 1 2 3 Forrás: Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október, 12 o 87 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Rogner Hotel SWOT-elemzése (13. táblázat): Erősségek Gyengeségek • Fekvés: a hévízi tó mint természetes gyógytényező és a Balaton közelsége • Nagyobb méretű kinti uszoda hiánya • Hévíz nemzetközi hírneve • Mélygarázs hiánya • Ausztria közelsége

• 4. emeleti szobák viszonylag alacsonyak • Jó megközelíthetőség (közúton, sármelléki repülőtér) • Nem a város központjában fekszik • Nyugodt, parkosított környezet • Viszonylag magas árak • Külföldi (osztrák) hagyományok • Külső támogatás hiánya a fejlesztésekhez • A Rogner lánc támogatása, szabályozási tapasztalata • A területi bővítés korlátozottsága a lápos talaj miatt • Szolgáltatások egyedisége és igen magas színvonala, 24 órás szolgáltatások • Személyzet, orvosok szakmai képzettsége, nyelvi felkészültség • Dolgozók lojalitása • Csekély szezonalitás Veszélyek Lehetőségek • Mozgáskorlátozottak nehézségei • A vidék korlátozott vonzereje a szakemberek számára • Egészségtudatosság, betegség-megelőzés szerepének növekedése a küldő piacokon • Magas helyi adók • A magyar egészségturisztikai kommunikációs kampány erősödése

• Regionális versenyhelyzet erősödhet • Különleges szépészeti kúrák alkalmazása, nemcsak víz alapú kezelések, • A hévízi gyógy- és wellnesz-szállodák túlkínálata • Belföldi turizmus növekedése a jövedelmek emelkedésével • A hévízi tó sokak szerint romló gyógyászati minősége a hűlés miatt, rossz hírnév • EU-csatlakozás (regionális alapok, szabadabb személyforgalom) • Minőségi, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi szabályozás szigorodása • A sármelléki repülőtérnek köszönhetően több érkező vendég távolabbi országokból • A konferenciaturizmus erősödése • A turisztikai kereslet szegmentációja (speciális • igények) és sokszínűvé válása • A környéken a fiatalabb korosztály szórakozási lehetőségei korlátozottak • Információs struktúra gyengesége (például: Tourinform irodák elhelyezkedése) 88 Kerékpárutak hiánya a környéken Általános

üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 89 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Szabályozás A hévízi Rogner hotel az

osztrák lánc tagjaként nagy előnnyel rendelkezik az uniós belső piacra való felkészültségben. Gyakorlatilag már ma is a lánc által előírt standardokat alkalmazza, amelyek megfelelnek az EU követelményeinek, igaz e standardok a megszokottnál rugalmasabban kezelhetőek, ami abból adódik, hogy a lánchoz tartozó hotelek mind jellegükben, mind értékesítési módszereikben igen különbözőek. Azonban követelmény például, hogy az összes tagszálloda legfelső vezetése osztrák legyen. Egy ideig a Rogner hotelek tagjai voltak – felvásárlás révén - a városi szállodákat üzemeltető német Dorint láncnak, ami szigorúbb standardokat írt elő. Mára a Rogner lánc önállóvá vált, így e szigorú, sok papírmunkával járó és legtöbbször kimondottan városi szállodáknak szóló követelményeket már nem kell teljesíteni, amik általában nem is voltak szükségesek egy vidéki gyógyszálloda színvonalas működtetéséhez. A Lotus Therme

a Total Quality Management szerint működik, az ISO-rendszert nem vezette be, ami egyébként nem is jellemző a szállodaiparban, mivel a láncok saját előírásai gyakran biztosítják piaci szabályoknak való megfelelést. Élelmiszerbiztonsági tekintetben a vállalat már kezdetben bevezette a HACCP-rendszert. Kiemelten kezelt terület a fogyasztók maximális tájékoztatása és biztonsága nem csupán szabályozási, hanem a jó hírnév szempontjából is. A vendégek érkezéskor információs dossziét kapnak a szolgáltatások részletes leírásáról és a pontos árakról, ezenkívül nemrég egy külön ún. Guest Relation Desk pult is létesült, ahol az üdülők elmondhatják észrevételeiket. A fogyasztók helyzetének még jobb megismerése érdekében a vezetőség arra ösztönzi az érintett dolgozókat, hogy időnként pár napot mint vendég lakjanak a szállodában, és így mérjék fel a kínálatot és a szükséges változtatásokat. Különleges

helyzet az is, hogy az osztrák főigazgató állandó jelleggel lakik a hotelben, így a vendégekkel közvetlen kapcsolatban áll, és a problémákat saját bőrén érzékeli. A Rogner Hotel tagja Magyar Szállodaszövetségnek, aminek előnyét eddig elsősorban a dolgozók élvezték, mivel 50%-os kedvezménnyel üdülhetnek a többi tagszállodában. Hévíz város önkormányzata a helyi adók közül építményadót, idegenforgalmi adót, és iparűzési adót vet ki.74 Az építményadó mértéke 350 Ft, amit a hasznos alapterület négyzetmétere után kell fizetni; ez a Rogner Hotel esetében 4 833 000 Ft évente. Az adó 74 www.hevizhu / Önkormányzat / Rendeletek / Hévíz város önkormányzatának a helyi adókról szóló 16/2002 (XII. 20) számú rendelete, 2003 november 21 90 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mértéke nem számít magasnak, hiszen a felső határ 900 Ft. Az idegenforgalmi adó a lehető legmagasabb a városban, 300 Ft/fő/vendégéjszaka; szállodánk esetében 2,5-3 millió forintot tesz ki havonta. Az iparűzési adó az adóalap 1,7%-a, a Rognernél 20 millió Ft évente Helyi követelmény az is, hogy a kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetői (szálloda, panzió) a polgármesteri hivatal által hitelesített vendégkönyvet vezessenek a számítógépen nyilvántartást vezetők kivételével; így a Rogner számára ez nem kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vendég nevét, lakcímét, útlevélszámát, állampolgárságát, azonosító adatait

(születési hely, év, hónap), a magyarországi beutazás helyét, idejét, és a szálláson való tartózkodás kezdő és befejező időpontját. A szálloda üzembe helyezéséhez környezeti hatásvizsgálatra volt szükség, itt kiemelten, hiszen a telek védett gyógyterülethez tartozik. Az országos szabályozásnak megfelelően a létesítmény szelektív hulladékgyűjtést alkalmaz, és betartja a zaj-, illetve rezgéshatárértékeket. A városi követelmények alapján néhány környezetvédelmi korlátozást is szem előtt kell tartania a hévízi szállodáknak: Idegenforgalmi szolgáltatási tevékenység csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok betartásával engedélyezhető. A város területén a megengedettnél nagyobb zajt okozó működésre engedély nem adható ki. Tilos továbbá olyan tevékenység, amely mások üdülését, nyugalmát bármilyen módon zavarja, különös figyelemmel 13 órától 16 óráig, valamint 22 órától reggel 7

óráig a szabadban, nyitott ajtajú vagy ablakú helyiségben. Az üdülőhely határán belül motoros kerti gépek üzemeltetése este 20 órától reggel 7 óráig, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 óráig tilos.75 A Lotus Therme hotel elkülönítve kezeli a meleg és gyógyvizet, a négy medencéből csak kettő kisebb használ gyógyvizet a hévízi tó forrásából, a szállodának saját kútja nincsen, mivel a levezető csatorna közvetlen közelében fekszik. Természetesen a kivétel mennyiségével arányosan vízkészletjárulékot fizet. A két nagyobb élménymedence melegített vízzel működik. Pár évvel ezelőtt az akkor meglévő gyógy- és élménymedence is gyógyvizet használt, ám ezt a szálloda vezetése is pazarlónak találta. Az már vegyileg tisztított és elhasznált gyógyvíz a szennyvízzel együtt kerül elvezetésre. 75 www.hevizhu / Önkormányzat / Rendeletek / Környezetvédelem, 2003 november 21 91 Általános üzleti környezet

a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.3 Jövőbeli stratégia A Rogner Hotel & Spa Lotus Therme pozitív változásokat vár Magyarország európai uniós csatlakozásával. Mivel elsődleges küldő piaca Ausztria, innen a vendégforgalom növekedésére számít, és a vezetőség belső piaci tapasztalatainak köszönhetően a jogszabályi változások terén sem érhetik meglepetések. A vállalat alapjában véve eddigi stratégiáját kívánja folytatni, meg szeretné tartani elért piaci pozícióját, ami egyre keményebb feladat lesz a versenytársak

egészségturisztikai fejlesztései miatt az utóbbi időben. A Rogner lánc a közeljövőben nem kíván Magyarországon újabb hoteleket létesíteni, inkább a hévízi Lotus Therme-ben rejlő lehetőségeket szeretné jobban kiaknázni. E törekvést jelzik a szálloda 2003 évi kínálati bővítései és modernizációja. A 2004 évben különös hangsúlyt kap a konferenciaturizmus és a speciálisan vállalatok számára tervezett csoportos ajánlatok, elsősorban az osztrák piacra koncentrálva. Folyamatban van még néhány egészségturisztikai projekt, például az új súlyfürdő kiépítése. Az elkövetkezendő egy évben a szálloda nem tervez az ideihez hasonló nagy beruházásokat, inkább az új fejlesztésekből adódó lehetőségeket kívánja jobban kihasználni. Tehát a 2003 évi inkább fejlesztési jellegű stratégia helyett, 2004ben a marketingkommunikációra teszi a hangsúlyt; el szeretné adni azt, amit eddig létrehozott. A TQM-rendszer

alkalmazása keretet nyújt a folyamatos minőségtökéletesítési stratégia kidolgozásához és megvalósításához. A célok között szerepel a kínálat még sokszínűbbé tétele, a marketingkommunikáció kiterjesztése, az alkalmazottak szaktudásának mélyítése és ezzel a vendégforgalom és a bevételek növelése. Az elkövetkezendő egy évben nagyobb mértékű reklámkampányt terveznek a hazai piacon, Ausztriában, Németországban, Oroszországban, Japánban, Thaiföldön és újként Kínában. A promóciós anyag elsősorban kiadványokból áll, és több utazási irodával veszik fel a kapcsolatot. A kampány hatását valószínűleg felerősíti, hogy a Magyar Turizmus Rt. által kidolgozott nemzetközi televíziós egészségturisztikai reklámfilmsorozat is az elkövetkezendő időszakban kerül levetítésre. A szálloda jobban fog koncentrálni a magyar és a keleti piacokra, úgymint az orosz nyelvű országok és Kína. Ezt a törekvést támasztja

alá a nemrég megrendezett moszkvai turisztikai kiállításon való részvétel és az, hogy már több utazási irodával felvették a kapcsolatot ezen országokban. A hévízi Rogner a 2004 évben előreláthatólag 30-40%-kal több szakmai konferencián és kiállításon vesz majd részt, ezzel támogatva a vállalat jó hírnevét; a 92 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rendezvények ezenkívül tanulságosak lehetnek a vezetés, a marketing és a kínálat-kialakítás szempontjából. A marketing és a fejlesztés hatása leginkább

a vendégszám és a bevétel növekedésében mutatkozik meg. A fogyasztói elégedettség és az igények felmérésére a Rogner félévente összesíti a vendégek által kitöltött kérdőíveket, melyek kitérnek a munkatársak figyelmességére, a szobák felszereltségére, az éttermi részleg szolgáltatásaira, a terápiás és szépészeti kínálatra, az utazási motivációra, az életkorra és arra, hogy milyen csatornán keresztül figyelt fel a vendég a szállodára. A hotel megítélése a kérdőív szerint eddig enyhén javuló tendenciát mutat; és az 1 (legjobb)-5 (legrosszabb)-ig terjedő skálán minden szempontnál 1 és 2 közötti értéket kapott.76Az eredmények alapján lehet módosítani a kitűzött célokat, illetve azok megvalósításának módszerét, eszközeit. Hans Peter Schroff vezérigazgató igen bíztatónak látja a Rogner Hotel jövőbeli fejlődését: „Az eredményeink bizonyítják, hogy a legjobb úton haladunk. Tudjuk azonban,

hogy folyamatosan haladnunk kell az idővel, hogy eredményeinket tartani tudjuk, illetve szolgáltatásainkat bővíthessük, javíthassuk.”77 76 77 Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október, 15 o 93 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összegzés Ha egy vállalkozás sikeresen szeretne működni, fejleszteni vagy befektetni a hazai egészségturisztikai piacon, szükséges alaposan megismerni az üzleti környezet,

és ez alapján a meghatározni a stratégiai célokat, eszközöket és a megvalósítást. A kínálat kialakításánál mindenképpen figyelembe kell venni az ágazat általános tendenciáit, melyek az utóbbi időben nem a legkedvezőbbek, ám a vállalati szféra igencsak optimistának mutatkozik. Ennek bizonyítéka a termékfejlesztési és beruházási kedv töretlensége, aminek következtében igen erős versenyhelyzetre kell felkészülni. A keresleti tényezők motivációi, elvárásai is folyamatosan változnak; törekedni kell arra, hogy mind a célszegmensek kiválasztásánál, mind a kínálat és a marketingkommunikáció kialakításánál kövessük azokat. Egyre inkább érdemes a hazai fogyasztókra is építeni, mivel igényük a minőségi egészségturisztikai szolgáltatásokra egyre növekszik. Kínálatbővítő fejlesztések esetében, fel kell mérni a lehetséges külső forrásokat és társfinanszírozási partnereket is, bár emellett a gyógy- és

wellnesz-turisztikai beruházások általában igen jelentős saját forrást kívánnak meg. Jellemző, hogy az európai uniós csatlakozással megnyíló, főleg strukturális alapokból történő támogatásokra még nem igazán számít a hazai vállalkozói réteg, és kevés is a kimondottan egészségturisztikai fejlesztést célzó programok száma. Ennek ellenére mindenképpen érdemes e lehetőségeket is szem előtt tartani, esetleg más területekhez kötődően. A közeljövőben várható a jogi szabályozás szigorodása, amely a szállodákat és fürdőket elsősorban a minőségi, fogyasztó- és környezetvédelmi területen érinti. E változások gyakran komolyabb beruházásokkal is járhatnak, és egy egészségturisztikai vállalkozás alapításánál vagy újabb fejlesztéseknél már számolni kell a jövőbeli követelményekkel is. Az utolsó fejezetben bemutatott esettanulmány konkrét gyakorlati példákkal támasztja alá mindazon szempontokat,

amelyek egy gyógy- és wellnesz-szálloda sikeres működéséhez szükségesek. Látható, hogy a Rogner Hotel szolgáltatásait a legszínvonalasabb elvárásokhoz kívánja alakítani és egyben marketing tevékenysége során a keresleti igényeket is befolyásolni. Mindehhez elengedhetetlen az, hogy a potenciális keresleti szegmenseket, a szabályozási és a versenykörnyezetet igen jól ismerje. Remélem, a dolgozat jó alapul szolgál a magyar gyógyturisztikai üzleti környezet megismeréséhez és a piacon való eligazodáshoz. 94 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. melléklet Magyarország kereskedelmi szálláshelykínálatát (férőhely) reprezentáló jelentősebb települések és minősített gyógyfürdők Zöld szín: A szálláshelykínálat koncentrációja (sötétzöld a legsűrűbb kínálat) A legforgalmasabb minősített gyógyfürdőkkel rendelkező települések Forrás: Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, 2002/2., www.hungarytourismhu/ Szakmai oldalak/Turizmus Bulletin, 2003 szeptember 9 95 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. melléklet Magyarország gyógyszállodái 1. Aquaticum Termál és Wellness Hotel, Debrecen 2. Barátság Gyógyszálló, Hajdúszoboszló 3. Beta Hotel Park, Hévíz 4. Cívis Hotel Délibáb, Hajdúszoboszló 5. Corvinus Hotel Bük, Bükfürdő 6. Danubius Grand Hotel Margitsziget, Budapest 7. Danubius Hotel Gellért, Budapest 8. Danubius Spa & Conference Hotel Visegrád 9. Danubius Thermal & Conference Hotel Helia, Budapest 10. Danubius Thermal és Sport Hotel Bük, Bükfürdő 11. Danubius Thermal Hotel Aqua, Hévíz 12. Danubius Thermal Hotel Hévíz 13. Danubius Thermal Hotel Margitsziget, Budapest 14. Danubius Thermal Hotel Sárvár 15. Hotel Agro Gyógyszálló Danubius Beta, Harkány 16. Hotel Piroska, Bük 17. Hunguest Hotel Aqua-Sol, Hajdúszoboszló 18. Hunguest Hotel Béke, Hajdúszoboszló 19. Hunguest Hotel Erkel, Gyula 20. Hunguest Hotel Flóra, Eger 21. Hunguest Hotel Forrás, Szeged 22. Hunguest Hotel Freya,

Zalakaros 23. Hunguest Hotel Helios "Anna", Hévíz 24. Hunguest Hotel Helios "Benjamin",Hévíz 25. Hunguest Hotel Helios "Claudia", Hévíz 26. Hunguest Hotel Hőforrás, Hajdúszoboszló 27. Hunguest Hotel Nagyerdő, Debrecen 28. Hunguest Hotel Panoráma, Hévíz 29. Hunguest Hotel Pelion, Tapolca 30. Hunguest Hotel Répce, Bükfürdő 31. MenDan Thermal Hotel & Aqualand, Zalakaros 32. Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz 33. Ametyst Hotel, Mezőkövesd 34. Aqua Therm Hotel, Zalakaros 35. BM Szanatórium, Hévíz 36. Gyógy-Kastélyszálló Balf 37. Hotel Ágnes, Hévíz 38. Hotel EURÓPA Fit, Hévíz 39. Hotel Palace, Hévíz 40. Hotel Silver, Hajdúszoboszló 41. Hotel Ovit, Keszthely 42. Kehida Termál Hotel, Kehidakustány 43. Mátrai Állami Gyógyintézet, Mátraháza 44. Muskátli Hotel, Hajdúszoboszló 45. Termál Hotel Pávai, Berekfürdő 46. Thermal Hotel Mosonmagyaróvár 47. VASE Gyógyüdülő, Hévíz 96 Általános

üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 48. Ganz Danubius Hotel, Zalakaros Forrás: www.travelporthu / Hotelek / Gyógyszállodák, 2003 október 9 97 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással,

de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. melléklet A magyarországi termál- és gyógyvizek csoportosítása Jellemző Gyógyhatás Előfordulás (példák) Termálvizek Természetes víz, hőmérséklete magasabb 20°C-nál Nem jellemző (főleg strandfürdők vízigényére) Esztergom, Visegrád, Leányfalu, Szeged, Miskolc Egyszerű szénsavas (savanyú) vizek Literenként 1000 mg-nál több szabad szén-dioxidot tartalmaz Bőrerek kitágulnak, szív munkáját megkönnyíti Balatonfüred, Szombathely, Csopak, Kékkút Alkáli-hidrogénkarbonátos (alkalikus) vizek Sótartalmuk több, mint 1000 mg/liter Emésztőszervi zavarok megszüntetése Zalakaros, Gyula, Szolnok, Dombóvár, Kecskemét, Bükkszék Kalcium-magnéziumhidrogén-karbonátos (földes-meszes) vizek Részük szabad szénsavat is tartalmaz Vérkeringési zavarok, reuma kezelésére Balatonfüred, Eger, Bük, Sárospatak, Cegléd, Budapest Kloridos (konyhasós) vizek

Legalább 1000 mg/liter oldott anyagot tartalmaz (nátrium-, kloridion) Egyes reumatikus, nőgyógyászati betegségek kezelésére Sárvár, Nyíregyháza, Győr, Kalocsa Szulfátos (keserű) vizek Nátrium-, magnézium-, szulfáttartalom Főleg ivókúrában, emésztőszervi zavarok, nőgyógyászati, reumás betegségek kezelésére Nagyigmánd, Tiszajenő, Alag Vasas vizek Nátrium- és szulfátiont is tartalmaz Ivókúra, nőgyógyászati betegségek kezelésére Parád Kénes vizek Kalciumot, magnéziumot, hidrogén-karbonátot, kloridot is tartalmazhat Reumás, nőgyógyászati, bőrbetegségek, keringési zavarok gyógyítására Balf, Parád, Harkány, Parádsasvár, Erdőbénye, Mezőkövesd, Bogács Mozgásszervi, nőgyógyászati, légúti, vérkeringési betegségek gyógyítására Hajdúszoboszló, Debrecen, Kecskemét, Cegléd, Eger, Bükkszék Mozgásszervi megbetegedések, ideggyulladás, sérülések, anyagcserezavar kezelésére Hévíz, Eger,

Miskolctapolca Jódos-krómos vizek Radioaktív vizek Sugárzóanyag-tartalmuk csekély Forrás: Bodnár László: A turizmus földrajzi alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Eger-Budapest, 2000., 222-223 o 98 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. melléklet Magyarország gyógyfürdői 1. Agárdi Gyógyfürdő 2. Állami Gyógyfürdő Kórház, Hévíz 3. Állami Kórház Gyógyfürdője, 29. Komáromi Gyógyfürdő 30. Lenti Gyógyfürdő Kft 31. Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, Balatonfüred Budapest 4. Állami Kórház,

Parádfürdő 5. Aquaticum Debrecen Gyógy- és 32. Makó Városi Önkormányzat Termál- és Gyógyfürdő 33. Mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő 34. Miskolctapolca Barlang- és Gyógyfürdő 35. Mofetta Széndioxid Szárazfürdő, Mátraderecske 36. Mórahalmi Gyógyfürdő 37. Orosháza-Gyopárosi Gyógyfürdő Rt. 38. Pestszenterzsébeti Jódos-Sós Gyógyés Strandfürdő, Budapest 39. Rác Gyógyfürdő, Budapest 40. Rudas Gyógyfürdő és Uszoda, Budapest 41. Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, Budapest 42. Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat Gyógyfürdő 43. Termál-Gyógyfürdő, Szentes 44. Tisza Szálló Gyógyfürdője, Szolnok 45. Túrkevei Gyógyfürdő 46. Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda, Budapest 47. Várfürdő, Kisvárda 48. Városi Gyógyfürdő, Eger 49. Városi Kórház Termál Gyógyfürdő, Nagyatád 50. Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő Fürdőközpont 6. Balfi Gyógyfürdőkórház 7. Baranya Megyei Önkormányzat

Gyógyfürdőkórháza, Harkány 8. Büki Gyógyfürdő Rt, Bükfürdő 9. Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő 10. Dagály Fürdő, Uszoda, Strandfürdő, Budapest 11. Dandár Gyógyfürdő, Budapest 12. Dombóvár-Gunaras Gyógy- és Termálfürdő 13. Flexum Mosonmagyaróvári TermálGyógyfürdő 14. Gellért Gyógyfürdő, Budapest 15. Gránit Gyógyfürdő, Zalakarosi 16. Liget Gyógyfürdő és Kemping, Gyomaendrőd 17. Gyógy- és Strandfürdő, Harkány 18. Gyógy- és Wellnessfürdő, Sárvár 19. Gyógyfürdő – Győr 20. Gyógyfürdő Tiszaújváros 21. Gyógyfürdő, Csongrád 22. Gyulai Várfürdő Kft 23. Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő 24. Igali Gyógyfürdő 25. Jonathermál Rt, Kiskunmajsa 26. Jósa András Kórház Gyógyfürdője, Nyíregyháza 27. Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő, Kehidakustány 28. Király Gyógyfürdő, Budapest 51. , Szentgotthárd Forrás: Magyarország Gyógyfürdői, www.antszhu / Közérdekű információk /

Gyógyfürdők, 2003 november 28. 5. melléklet A Széchenyi Terv keretében elnyert támogatási összegek megoszlása 2001. október 8-ig (ezer forint) 99 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Pályázati kódokhoz tartozó témák: TU-1: A termálfürdők fejlesztése, illetve kialakítása, valamint a kapcsolódó infrastrukturális és környezeti fejlesztés TU-2: A termálfürdőkhöz kapcsolódó szálláskapacitás fejlesztése TU-3: Kastélyok turisztikai hasznosítása TU-4: A magyarországi várak turisztikai hasznosítása TU-5: Új

turisztikai vonzerővel rendelkező élménypark (tematikus park) létesítése TU-6: Nemzetközi és országos turisztikai rendezvények TU-7: A települések zöld felületének növelése TU-8: A vendéglátás támogatása a nemdohányzók védelméről szóló törvény rendelkezéseinek a vendéglátóhelyeken való megfelelés elősegítésére és a HACCP rendszer bevezetése TU-9: A turisztikai beruházási projekteket megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok, fejlesztési és kiviteli tervek TU-10: A lovasturizmus minőségi fejlesztése TU-11: A falusi turisztikai kínálat fejlesztése TU-12: Az ökoturizmus turisztikai fogadási feltételeinek javítása és marketing tevékenység TU-13: A Balatonon, a Tisza-tavon, a Velencei-tavon és a Fertő-tavon vitorláskikötők fejlesztése TU-14: A kerékpáros turizmusban résztvevők számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése TU-15: A világörökségi helyszínek turisztikai hasznosítását elősegítő

fejlesztés TU-16: A vallási turizmus fejlesztése TU-17: A technikai örökség integrált védelme TU-18: Az aktív turizmussal kapcsolatos oktatás TU-KO: Kongresszusi turizmus Forrás: Dr. Budai Zoltán: A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első félévének eredményei, Turizmus Bulletin, 2001/3., 3-6 o, 5 o 6. melléklet (1 oldal) 100 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Széchenyi Terv keretében támogatást nyert egészségturisztikai pályázatok (TU-1, TU-2) helyszínei 2001. szeptember

11-ig A 2001. szeptember 11-ig elbírált és támogatást nyert egészségturisztikai pályázatok (TU-1, TU-2: Fürdőfejlesztés, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra és környezeti fejlesztés támogatása) A projekt helyszíne Gyula Hajdúszoboszló Hévíz Sárvár Zalaegerszeg Hévíz Pályázó Gyulai Várfürdő Kft. Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. Hotel Carbona Rt. Sárvári Gyógyfürdő Kft. Zalaegerszeg Város Önkormányzata Hotel Carbona Rt. Horváth-Ép Közmű-, Út- és Mélyépítő Kft. Tartalom Medencefelújítás, gyógyászat fejlesztése, gyermekparadicsom, wellness-centrum Gyógyfürdő felújítás, mediterrán tengerpart, élményfürdő, vízi vidámpark Fürdőfelújítás és szolgáltatásbővítés Wellness profilú fürdő, gyógyászat (kisebb) Fiatalos fürdő: strandmedence, csúszdák, hullámmedence Szálláskapacitás bővítése Gyógyászati központ, fedett gyógyés élményfürdő, medence-felújítás Kétszintes épület,

élménymedencék, Strandüzemeltető Kft. Eger vadvízi folyó Túrkeve Város Központi épület felújítása, termál- és Túrkeve Önkormányzata gyermekmedence, élményfürdő Komplex fejlesztés, gyógy- és Hermelin termál rekreációs szolgáltatások, Hőgyész Kastélyszálló Rt. vendéglátás, szállásfejlesztés A projekt helyszíne Pályázó Tartalom Kehidakustány 101 Támogatás összege (ezer Ft) Beruházás bekerülési értéke (ezer Ft) 400 000 920 000 16 1 000 000 2 000 000 25 160 000 320 000 5 994 000 1 995 000 44 608 000 1 216 000 74 90 000 600 000 8 640 000 1 280 000 72 298 390 596 780 4 162 000 378 000 16 200 000 542 000 52 Támogatás Beruházás Új munkahelyek száma Új mun- Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. összege Békéscsaba Békés Megyei Vízművek Vállalat Zalakaros GRÁNIT Gyógyfürdő Rt. Debrecen Debreceni Gyógyfürdő Rt. Bükfürdő Szeged Hungária Golf Kft. Fürdővizek Szeged Kft. A fürdő épületének és medencéinek felújítása, egészségcentrum kialakítása Nyitott élményfürdő pancsolóval, hullámfürdő; fedett, többfunkciós medence Mediterrán termál élményfürdő, egészségcentrum kialakítása, gyógyfürdő fejlesztése értéke kahelyek 473 714 1 000 000 8 175 000 1 100 000 15 999 000 1 998 000 63 Egészségturisztikai központ létesítése 685 360 1 572 000 23 A szegedi Anna Fürdő felújítása 747 498 1 494 996 45 Az egészségturizmus infrastrukturális, eszköz és

Mórahalom 82 502 320 000 Mórahalom Város Önkormányzata szolgáltatási feltételeinek megteremtése Szentes Strandfürdő fejlesztése 181 087 362 174 Szentes Város Önkormányzata Többgenerációs kikapcsolódási Cegléd 724 203 1 473 780 lehetőséget biztosító fürdő Cegléd Város Önkormányzata létrehozása Szentgotthárdi 825 000 2 120 000 Fedett fürdőkomplexum építése Szentgotthárd Termál Fürdő Kft. Büki 2 033 000 Fedett fürdő bővítés 1 000 000 Bükfürdő Gyógyfürdő Rt. Új szálloda építése a város Thermál Hotel 303 800 2 025 333 központjában lévő fürdőépülettel Hajdúszoboszló Sport Hajdúszoboszló szemben Bezárt fürdő revitalizálása, külső és Polaris Rt. 153 577 309 577 belső élménymedence, ülőmedence, Nagybajom gyermekmedence kialakítása Új termál-élményfürdő kialakítása két fedett és egy szabadtéri Sikonda Kft. 429 350 1 130 000 Sikonda élménymedencével és pezsgőmedencével Fürdőközpont

építése a meglévő Győr 977 000 2 000 000 idényfürdő, gyógyfürdő és fedett Győr Önkormányzata uszoda mellé: termál-élményfürdő Mezőkövesd Élménymedence, gyógyvizes Önkormányzata ülőmedence, üvegezett télikert, 230 000 460 000 Mezőkövesd (Városgazdálkodási pezsgőmedence építésa, gyógyászati Rt.) részleg felújítása Gyógyászat és szolgáltatások Gyomaendrődi 393 100 786 200 bővítése, egész évben működő fedett Gyomaendrőd Liget Fürdő uszoda és élményfürdő építése Kolping 303 000 Gyógy- és wellness centrum bővítése 150 000 Alsópáhok Családi Hotel 200 ágyas, 4*-os, wellness profilú Hungária 330 000 2 200 000 termálszálló építése a golfclub Bükfürdő Golf Kft. területén Összesen 13 412 581 32 535 840 102 8 40 150 150 89 30 32 28 16 7 7 124 1 151 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7. melléklet (1 oldal) A Rogner Hotel & Spa Lotus Therme környéke A hévízi Rogner Hotel és közvetlen környezete Forrás: www.hevizhu / Hévíz / Képeslapküldés / Légifotók, 2003 november 28 A hévízi tó Forrás: www.hevizhu / Hévíz / Képeslapküldés / Légifotók, 2003 november 28 104 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Hévíz térképe a gyógytóval és a Lotus Therme szállodával Forrás: www.hevizhu / Hévíz / Térképek, 2003 november 28 105 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 8. melléklet A hévízi gyógyvíz részletes összetétele Mg/liter Dr. Papp Országos Szilárd Közegészségügyi adatai(1952) Intézet adatai Alkotórészek Vízügyi Igazgatóság adatai (1992) Kationok Kálium Nátrium Ammónium

Kalcium Magnézium Összesen K+ Na + NH + + Ca + + Mg+ + 6, 520 44, 670 87, 730 37, 400 176, 320 0, 20 77, 90 35, 41 144, 10 9, 600 25, 000 0, 130 87, 000 37, 000 158, 730 Anionok Fluorid Klorid Bromid Jodid Szulfid Szulfát Hidrogénkarbonát Összesen FCl Br IS-SO4- - 1, 400 25, 000 0, 069 94, 620 0, 95 24, 00 0, 05 0, 01 0, 36 77, 96 1, 300 27, 000 0, 120 0, 023 2, 500* 63, 000 HCO3- - 414, 870 353, 80 353, 000 535, 959 457, 13 446, 943 4, 710 14, 560 19, 76 19, 760 60, 020 39, 99 36, 000 0,360 2,00 3,800 791,929 662,98 665,233 Metabórsav HBO2 Metakovasav H2SiO3 Szabad CO2 szénsav Oldott oxigén O2 Oldott alkotórészek összesen * az adat összes redukált kénre vonatkozik Forrás: www.hevizhu / A Gyógytó / Természetes gyógytényezők, 2003 december 1 106 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 9. melléklet A Rogner Hotel Lotus Therme 2003-as programcsomagjai AJÁNLATOK – PACKAGE-K 2003 LÓTUSZ KISKÚRA 7 ÉJSZAKA 7 éjszaka / Büféreggeli / Félpanzió – vacsora / 1 kontrollvizsgálat / 2x iszappakolás / 2x egésztest masszázs / 2x Hydroxeur EUR 560,- -tól LÓTUSZ ORIGINÁL KISKÚRA 7 ÉJSZAKA 7 éjszaka / Büféreggeli / Félpanzió – vacsora / 1 kezdő orvosi vizsgálat / 1 kontrollvizsgálat / 9x gyógykezelés az orvos rendelése szerint, pl.: iszappakolás, egésztest vagy relaxációs masszázs, víz alatti masszázs, Hydroxeur, ultrahang, elektroterápia, egyéni gyógytorna / 1x záró orvosi vizsgálat EUR 625,- -tól LÓTUSZ WELLNESS VITÁL 7 ÉJSZAKA

7 éjszaka / Büféreggeli / Félpanzió – vacsora / 2x Hydroxeur78 / 2x egésztest masszázs / 1x Relax Regeneráló masszázs Lótuszolajjal / 1x Shiatsu79 EUR 515,- -tól LÓTUSZ WELLNESS VITÁL 4 ÉJSZAKA 4 éjszaka / Büféreggeli / Félpanzió – vacsora / 1x Hydroxeur / 1x egésztest masszázs / 1x Relax Regeneráló masszázs Lótuszolajjal EUR 300,- -tól LÓTUSZ WELLNESS VITÁL 2 ÉJSZAKA 4 éjszaka / Büféreggeli / Félpanzió – vacsora / 1x Hydroxeur / 1x egésztest masszázs EUR 160,- -tól LÓTUSZ BEAUTY ENERGETIC 4 ÉJSZAKA 4 éjszaka / Büféreggeli / Félpanzió – vacsora / 1x Day Dream kezelés 60’ / 1x Biodroga Energetic Relax kezelés 45’ / 1x Manikür 30’ / 1x Make up 20’ EUR 310,- -tól LÓTUSZ BEAUTY HARMÓNIA 2 ÉJSZAKA 2 éjszaka / Büféreggeli / Félpanzió – vacsora / 1x Biodroga Energetic Relax kezelés 45’ / 1x Make up 20’ EUR 170,- -tól 78 79 örvényfürdő a hagyományos keleti gyógyászat tudására és tapasztalataira

épülő alternatív gyógyító eljárás 107 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TENISZ NAPOK 2 éjszaka / Büféreggeli / Félpanzió – vacsora / 2x1 teniszóra oktatóval / naponta teniszpálya-foglalás (télen a csarnokban) EUR 145,- -tól GOLF NAPOK 2 éjszaka / Büféreggeli / Félpanzió – vacsora / 2x1 csoportos golfóra oktatóval / naponta ütőkészlet és 1 kosár golflabda / naponta Green Fee EUR 165,- -tól Forrás: Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október, 24 o 108 Általános

üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 10. melléklet A Rogner Hotel & Spa Lotus Therme speciális őszi ajánlata Őszi Kulinárium ™ 5 éjszakás tartózkodás bőséges büféreggelivel ™ Üdvözlőkoktél ™ 3x Büfévacsora italfogyasztással ™ Agyaggalamb lövészet, díjkiosztó (Hétfő) ™ 1x Magyaros est hazai ételspecialitásokkal, italfogyasztással, cigányzenével (Kedd) ™ 1x Őszi gálavacsora az ételsorhoz illő borokkal (Szerda) ™ Kirándulás animátorokkal a Badacsonyi Hegységben (Szerda) ™ Borkóstoló a Rizapusztai Borpincében,

borkorcsolya, transzfer (Kedd) ™ Fürdőrészleg belső és külső medencével, gyógyvizes medencék, RelaxBad, Jacuzzi ™ Szaunarészleg finn szaunával, gőzfürdő, kerti szauna, hidegkamra, Kneipp-medence ™ Fürdőköpeny-használat a tartózkodás idejére ™ Őrzött parkoló ™ Naponta élőzene a bárban Érvényes: 2003. szeptember 1 – 2003 november 16 (Elutazás) Ár: 420,- €/fő-től Forrás: Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október, 25 o 109 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS KÉPEK JEGYZÉKE Táblázatok: Oldal 1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2002 július 31 7 2. táblázat: A legnagyobb magyar szállodaláncok adatai 9 3. táblázat: Magyarország legjelentősebb gyógyfürdőinek rangsora a vendégek száma alapján, 2001. 12 4. táblázat: Egy vendégéjszakára jutó átlagos szállásdíj-bevétel, 2002 15 5. táblázat: Szállodák vendégforgalma, 2001 17 6. táblázat: A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a nemzetgazdaság beruházásai 21 7. táblázat: A 2000-ben átadott 4 és 5 csillagos szállodák 25 8. táblázat: A 2001 során és után átadásra kerülő 4 és 5 csillagos szállodák 25 9. táblázat: A szálláshely-szolgáltatásba és vendéglátásba áramlott külföldi működő tőke megoszlása, 1999. 27 10. táblázat: Egészségturisztikai célcsoportok 38 11. táblázat: A magyarországi egészségturizmus SWOT-elemzése 45 12. táblázat: A Rogner

vendégéjszakáinak megoszlása országonként 76 13. táblázat: A Rogner Hotel SWOT-elemzése 82 Ábrák: 1. ábra: Az egészségturizmus rendszere 5 2. ábra: Gyógy- és termálvizű kutak Magyarországon 10 3. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek megoszlása, 2001 14 4. ábra: A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken . 17 5. ábra: Versenytársak a gyógyturizmusban 44 6. ábra: TQM-modell 64 7. ábra: Vendégéjszakák megoszlása országonként, 2002 75 8. ábra: Vendégéjszakák száma 78 9. ábra: Bevétel (euró) 78 10. ábra: Éves bevétel (ezer Ft), 2002 81 11. ábra: Egy szobára jutó árbevétel (Ft), 2002 81 110 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Képek: Oldal 1. kép: A budapesti Gellért Gyógyfürdő . 11 2. kép: A Büki Gyógyfürdő kibővítési terve, 2001. 34 3. kép: A MT Rt. logója 48 4. kép: A Rogner Hotel & Spa Lotus Hotel Therme, előtérben a kinti medence . 70 5. kép: A hévízi tó jellegzetes fürdőházaival . 71 112 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. IRODALOMJEGYZÉK: Könyvek: 1. Beretvás Mihályné: Turizmus, idegenforgalom a nyugat-dunántúli régiókban, KSH, 2002. 2. Bodnár László: A turizmus földrajzi alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, EgerBudapest, 2000. 3. Bokor Pálné-Kollarik Amália-Kulcsár Dezső: Természeti Erőforrások és a gazdaság a térben, javított kiadás, Veszprémi Egyetemi Könyvtár, Veszprém, 1996. 4. Dr. Majoros Pál: Kutatásmódszertan avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát?, Nemzetközi Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1997 5. Kollarik Amália: A turizmus földrajzi alapjai, Aula, Budapest, 1991. 6. Kollarik Amália: Az idegenforgalom nemzetközi tendenciái, Magyarország idegenforgalmi adottságai, Aula, Budapest, 1990., 100-113 o 7. Middleton, Victor T. C: Marketing in Travel and Tourism, Second Edtition, Butterworth-Heinemann Ltd, Oxford, 1994. 8. Puczkó László-Rátz Tamara: A turizmus hatásai, 2. átdolgozott kiadás, Aula,

Budapest, 2001. 9. Szántó Endre: Hévíz és környéke, Nereus Kiadói Bt., 1996 10. Szende Péter: Marketing a szállodaiparban, KIT, Budapest, 1994. 11. Vajda Róbert-Vadas Vera: Magyarország gyógyidegenforgalma I., Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat, Budapest, 1990. 12. Vajda Róbert-Vadas Vera: Magyarország gyógyidegenforgalma II., Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat, Budapest, 1990. 13. Wilhelm Pompl: Turisztikai menedzsment 2, Springer Tudományos Kiadó Kft., Budapest, 2001. 14. Structure, performance and competitiveness of European tourism and its enterprises, European Commission, Directorate-General for Enterprise, Luxembuorg, 2003. 15. Using Natural and Cultural Heritage to Develop Sustainable Tourism in nontraditional tourist destinations, European Commission, Directorate-General for Enterprise, Tourism Unit, Brüsszel, 2002. 16. Wirtschaft heute, Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn, 2003. 113

Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kiadványok, kiadványsorozatok: 17. Dr. Lengyel Márton: Az Európai Unióhoz való csatlakozásra készülő KözépEurópai országok turizmusa, Európai tükör, Műhelytanulmányok 39, 12 munkacsoport, Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest, 1998. 18. A kis- és középvállalkozások helyzete 2002, Éves jelentés, Magyar Gazdaságelemző Intézet, Budapest, 2002. 19. Book of Lists 2002/2003, Budapest Business Journal, Új Világ Publishing Kft., 2002. 20. Felkészülés a Belső Piacra”

c. sorozat SZÁLLÁSHELY SZOLGÁLTATÓ, Irány az EU, 40. szám, BKIK, Budapest, 2003 március 21. „Felkészülés a Belső Piacra” c. sorozat VENDÉGLÁTÓ, Irány az EU, 41 szám, BKIK, Budapest, 2003. április 22. Felkészülés az Európai Unióra a környezetvédelem területén – vállalkozóknak, ITDH Kht., Budapest, 2003 23. Forrástérkép 2003, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Regionális Fejlesztési Főosztálya, OOK-Press Kft., Veszprém, 2003 július 24. Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról, Kis- és középvállalkozóknak, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 2003. 25. Információk és Árak, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. 26. Magyar Befektetési Kézikönyv és Üzleti Kalauz, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 2000. 27. Minőségügyi Kalauz, Euro Info Központ PRIMOM Tanácsadó és Információs Hálózat, Nyíregyháza, 2002. 28. 29. 30. OECD Economic Surveys, Hungary, OECD, 2002.

Szálláshely-szolgáltatás, Vállalkozói Tájékoztató Sorozat, Piacgazdaság Alapítvány, Budapest, 2002. Tények & Adatok, Rogner Hotel & Spa Lotus Therme, Hévíz, 2003. október Cikkek, folyóiratok: 31. Dr. Behringer Zsuzsa: Vezetés-szervezési és gazdálkodási módszerek változása a hazai turisztikai vállalkozások gyakorlatában, és piaci alkalmazkodóképességük alakulása az 1990-es években – II., Turizmus Bulletin, IV évfolyam, 4 szám, 2000, 11-20 o 114 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 32. Dr.

Behringer Zsuzsa: Vezetés-szervezési és gazdálkodási módszerek változása a hazai turisztikai vállalkozások gyakorlatában, és piaci alkalmazkodóképességük alakulása az 1990-es években, Turizmus Bulletin, IV. évfolyam, 3 szám, 2000, 9-20 o 33. Dr. Behringer Zsuzsanna - Indra Dániel - Kiss Kornélia - Veszelka Krisztina: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország turizmusának fejlődésében a rendszerváltás után, Turizmus Bulletin, VI. évfolyam, 1 szám, 2002, 48-55 o 34. Bokros Lajos: A végvári harcok alkonya és a szabadon mozgó csapatok küzdelme, Gazdaság, Magyar Közgazdasági Társaság, Kopint-Datorg, Budapest, 2002/1-2., 108-114 o. 35. Dr. Budai Zoltán – Székács Orsolya: A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző célcsoportok szerint, Turizmus Bulletin, V. évfolyam, 4 szám, 2001., 3-6 o 36. Dr. Budai Zoltán: A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első

félévének eredményei, Turizmus Bulletin, V. évfolyam, 3 szám, 2001, 3-6. o 37. Dr. Budai Zoltán: Marketing a fürdőfejlesztésben, Turizmus Bulletin, VI évfolyam, 2. szám, 2002, 3-5 o 38. Dr. Jakabházy László: 2003-tól szigorú előírások, Spa & Wellness Magazin, 2Heti Turizmus melléklete, 2003. november, 29 o 39. Kiss Kornélia - Török Péter: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei, Turizmus Bulletin, V. évfolyam, 3 szám, 2001, 7-14 o 40. Kutai Dóra: A háromgenerációs szálloda bemutatása és lehetőségeinek elemzése a Kolping Családi Hotel példáján keresztül, Turizmus Bulletin, VI.évfolyam, 3 szám, 2002., 36-42 o 41. Palancsa Attila: Az Euroregio West / Nyugat pannonia turizmusának fejlesztési lehetőségei, Turizmus Bulletin, V. évfolyam, 1 szám, 2001, 50-55 o 42. Péteri László: A turizmus és a területi tervezés kapcsolata Magyarországon, Turizmus Bulletin, VII. évfolyam, 1 szám, 2003, 28-35

o 43. Péteri László: A turizmus területi irányításának fontosabb történelmi előzményei és hatályos jogszabályai, Turizmus Bulletin, V. évfolyam, 3 szám, 2001, 54-55 o 44. Tarnói Gizella: „Két világ határán áll a nép, és most választanunk kell”, interjú Dávid Tamással, Gazdaság, Magyar Közgazdasági Társaság, Kopint-Datorg, Budapest, 2002/1-2., 95-99 o 45. 2Heti turizmus szakmai folyóirat aktuális számai, 2003. június-november 46. A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében, Magyar Turizmus Rt., Kutatási Igazgatóság, Turizmus Bulletin, VII. évfolyam, 1 szám, 2003, 36-46 o 115 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 47. A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja, Turizmus Bulletin, V. évfolyam, 1. szám, 2001, 6-18 o 48. Az egészségturizmus marketingkoncepciója, KMPG Consulting, Turizmus Bulletin, VI. évfolyam, 2 szám, 2002, 3-24 o 49. Elkészült a pápai Várkertfürdő, Vasárnap Reggel, Veszprémi Napló, 2003. november 2., 1 o 50. Európa kiutazó turizmusa 2001-ben, Magyar Turizmus Rt., Kutatási Igazgatóság, Turizmus Bulletin, VII. évfolyam, 1 szám, 2003, 3-11 o 51. forrás express, VII. évfolyam, 8 és 9 szám, 2003 augusztus és szeptember 52. Kelet-Közép-Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó, Nemzetközi Hírfigyelő, II. évfolyam, 42 szám, 2003 október 21 Internet: 53. Péchy Imre-Szebeni Gábor: A vízi környezetvédelem feladatai, www.vizugyhu / Víz-környezetvédelem, 2003. november 21

54. A Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 2001. évi marketingterve, www.nyugatdunantuliregiohu / Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, 2003. november 19 55. A reduced VAT rate for Tourism and Hospitality in Europe, HOTREC, 2002. március, www.hotrecorg/areas/taxation, 2003 október 22 56. Magyarország Gyógyfürdői, www.antszhu / Közérdekű információk / Gyógyfürdők, 2003. november 28 57. Pályázati útmutató, Hazánk különleges természeti adottságaiból eredő egészségturisztikai vonzerők fejlesztésének támogatására, www.gkmhu / Turizmus / Pályázatok / Egészségturisztikai vonzerők fejlesztése / Útmutató, 2003. november 15 58. Turizmus az Európai Unióban, www.gkmhu / Turizmus / EU-Integráció, 2003 november 11. 59. www.antszhu (az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapja) 60. www.apehhu (az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapja)

61. www.eumhu (az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium honlapja) 62. www.europaeuint (az Európai Unió honlapja) 63. www.fvfhu (a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja) 116 Általános üzleti környezet a gyógyturizmusban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 64. 65. www.gkmhu (a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja) www.gkm-ekhhu (a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának honlapja) 66. www.hevizhu / A Gyógytó / Természetes gyógytényezők 67. www.hevizhu /

Önkormányzat / Rendeletek (Hévíz városának honlapja) 68. www.hungarytourismhu (a Magyar Turizmus Rt honlapja) 69. www.kshhu (a Központi Statisztikai Hivatal honlapja) 70. www.kvvmhu (a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja) 71. www.lotusthermecom (A Rogner Hotel & Spa Lotus Therme honlapja) 72. www.mhkhu (a Magyar Hivatalos Közlönykiadó honlapja) 73. www.oephu (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapja) 74. www.origohu/uzletinegyed/ 75. www.rognercom (A Rogner szállodalánc honlapja) 76. www.szamokbanutazunkhu (a KSH turisztikai honlapja) 77. www.travelporthu 78. www.turizmuscom (a Turizmus Kft honlapja) 79. www.vizugyhu (Országos Vízügyi Honlap) 80. Személyes interjú a Rogner Hotel & Spa Lotus Therme marketinges munkatársával, 2003. november 17, 2003 november 29 117