Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Varga Lívia Judit - Az ír gazdasági felzárkózás

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENENDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ ÍR GAZDASÁGI FELZÁRKÓZÁS – REGIONÁLIS ÉS SZOCIÁLIS KÉRDŐJELEKKEL Készítette: Varga Lívia Judit Budapest, 2004 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék Bevezetés . 5 1. Az ír gazdasági csoda háttere 7 1.1 A gazdaságpolitika irányváltozásai az 1920-as és 1970-es évek között. 7 1.2 Az Európai Közösséghez való csatlakozás hatása . 10 1.3 Gazdaságpolitikai fordulatok az 1980-as évek végén. 13 1.31 A válság jelei . 13 1.32 Az új gazdaságpolitika programjai . 14 1.33 Az “ír csoda” összetevői . 15 1.4 Látványos teljesítmény a ’90-es években – lassulás 2000-től . 16 1.41 Gazdasági növekedés . 16 1.42 Külföldi befektetések Írországban, ill. az ír tőke nemzetközi szerepvállalása 18 1.43 A külkereskedelem alakulása . 22 1.44 Munkanélküliség és infláció az 1990-es években és napjainkban. 28 2. Az Európai Unió regionális politikája 32

2.1 Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása és fejlődése. 32 2.1 A regionális politika által támogatott célkitűzések. 34 2.3 A Strukturális Alapok felhasználásának elvei . 35 2.4 A támogatásra jogosult szintek . 35 3. Írország regionális fejlődése 37 3.1 A területfejlesztés kezdetei Írországban . 38 3.2 A regionális önkormányzati rendszer hiányosságai. 40 3.3 Az Európai Unió juttatásainak szerepe . 42 3.31 A fejlesztési források fajtái. 43 3.32 A támogatások elnyerésének mechanizmusa. 44 3.33 A forrásfelhasználás irányítása. 45 4. A regionális programozás tapasztalatai 47 4.1 Írország kohéziós problémái . 47 4.2 Az 1989-1993-as időszak Közösségi Támogatási Kerete. 48 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.3 Az 1994-1999-es időszak Közösségi Támogatási Kerete. 50 4.4 A programozási időszakok tapasztalata . 52 4.5 A közösségi támogatások fejlesztő hatása . 53 5. A 2000-2006 közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési tervek 55 5.1 Az Enterprise Ireland szerepe a regionális fejlesztésekben . 57 5.2 A BMW régió fejlesztési tervei, eredményei. 58 5.3 A Déli-Keleti régió (South & East) . 61 6. Írország a ’90-es évek gazdasági sikerei után, avagy mit ér a csoda, ha kelta? 64 6.1 Versenyképességi kihívások napjainkban. 64 6.11 6.2 A versenyképességet veszélyeztető tényezők. 64 Mit ér a csoda, ha kelta? . 65 6.21 Régiók a gazdasági fejlődés árnyékában . 65 6.22 Mélyülő

szociális különbségek . 70 6.221 A jövedelmi különbségek növekedése 70 6.222 A szegénység fogalomköre 73 6.223 A szociális problémák kezelése terén elért eredmények 75 6.224 Értékelés 77 Záró gondolatok . 79 Táblázatok és ábrák jegyzéke . 82 Irodalomjegyzék . 84 Mellékletek. 91 1. Tervezési régiók (NUTS II) Írországban 91 2. NUTS III-as régiók a főbb városokkal 91 3. Városiasodott, vidéki és elmaradott területek Írországban 92 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés Néhány évvel ezelőtt Magyarországon is

ismertté vált egy új fogalom. Így hangzik: „ír csoda”. S hogy miért vált aktuálissá számunkra is ez a téma? Magyarország közelgő csatlakozása az Európai Unióhoz egyfajta hely-, ill. szerepkereséssel párosul A kormány külés gazdaságpolitikájának egyértelmű választ kell adni arra a kérdésre, hogyan képzeli el hazánk, mint kis és nyitott ország útját és lehetőségeit a kibővült Unióban. A hazánkhoz hasonló méretű, de kb. feleakkora népességű Írország példája kézenfekvőnek látszik. Az elmúlt évtized látványos, évi 10% körüli átlagos növekedése; a ma már az uniós átlagot is meghaladó egy főre jutó GDP; s a közösségi regionális támogatások maximális kihasználása olyan jellemzők, melyeket Magyarország is szívesen vallana magáénak. Kérdéses azonban, mennyire lehet komolyan gondolni, hogy Magyarország is hasonló utat járhat be az Unió friss tagjaként Ezért is tartottam fontosnak megvizsgálni

dolgozatomban – ha már példaképül emeljük ezt az országot –, hogy mi is rejlik a „kelta tigris” imázs mögött. Egyrészt, hogy minek köszönhető ez a tényleg kivételes fejlődés, s hogy pontosan milyen mutatók is jellemzik, de azt is, hogy milyen ellentmondások feszülnek eközben a háttérben. A téma felvetődésekor az a kérdés motivált leginkább, hogy mennyiben köszönhető ez a növekedés az uniós tagságnak, ill. azon belül is az EU regionális politikájának, lévén Írország e politika egyik kiemelt haszonélvezője. A kutatás során arra is szerettem volna választ kapni, hogy a gazdasági növekedés hatása hogyan érvényesült regionális, ill. társadalmi szinten, azaz erősödött-e a gazdasági és szociális kohézió, vagy épp ellenkezőleg: növekedtek a különbségek. A gazdasági fejlődés példája azonban csak az egyik kapcsolódási pont Írországhoz. 2001 júniusában ugyanis az ír népszavazás, bár rendkívül

alacsony részvétel mellett, de nemet mondott az EU állam- és kormányfői által 2000 decemberében aláírt Nizzai Szerződésre. Arra a szerződésre, mely egyben az Unió keleti kibővülésének feltétele is volt. Első pillantásra talán úgy tűnhet, Írország azért utasította el a szerződés ratifikálását, mert nem akart lemondani a sokkal alacsonyabb fejlettségű új tagok javára az addig őt megillető támogatásokról. Tény azonban, s ezzel Írország is tisztában van, hogy a támogatási színvonal a bővítés nélkül is csökkenne. Egyrészt az agrár- és regionális politika elkerülhetetlen reformja miatt, mely természetesen az ilyen irányú költségek csökkentését is jelenti, másrészt pedig az elmúlt évtizedben elért gazdasági fejlődés miatt is, mely alapján 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Írország már egyébként sem lenne jogosult a juttatások jó részére. Így a „nem” sokkal inkább szólt azoknak a szerződésbeli feltételeknek, melyek e kis népességű, s eddig nettó haszonélvező ország számára jelentős kompromisszumokat jelentenek. A tervezett intézményi reformok következtében csökkenő szavazati arány, valamint a számos területen megszűnő vétójog ugyanis csökkenti az ír mozgásteret. A kül- és biztonságpolitika terén tervezett szorosabb együttműködés pedig talán még ennél is kritikusabb kérdés a katonai semlegességüket féltő írek számára. A 2002 júniusi sevillai csúcson azonban az Unió ígéretet tett arra, hogy a közös védelmi

politika nem fogja veszélyeztetni az ír semlegességet. Ezek után a 2002. október 19-én megismételt népszavazás 49,5%-os részvétel mellett, meggyőző többséggel, 63%-kal jóváhagyta a Nizzai Szerződést, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy az újonnan csatlakozó kis országok az ír fejlődés tanulságait is felhasználva sikeres tagjai lehessenek az Európai Uniónak. A témához kapcsolódó kutatást 2003 augusztusában zártam le, így néhány adat esetében a 2002. és 2003 évre vonatkozólag még csak előzetes kalkulációk, vagy azok sem álltak rendelkezésre. 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. 1.1 Az ír gazdasági csoda háttere A gazdaságpolitika irányváltozásai az 1920-as és 1970-es évek között A Nagy-Britanniától 1921-ben függetlenné vált Írország az ötvenes évek végéig autark, importhelyettesítő gazdaságpolitikát folytatott. Az ipari és mezőgazdasági fejlesztéseket állami szubvenciókra és protekcionizmusra alapozva kívánták megvalósítani, elzárva a lehetőséget a külföldi vállalatok piacra lépésétől. Az infrastruktúra és a stratégiai iparágak állami támogatása azonban csak átmeneti sikereket hozott, az önellátásra való berendezkedés valójában megfosztotta az országot növekedési potenciáljainak kihasználásától. Az erős vámvédelem alapján fejlődő ipari termelés ugyanis csak a belföldi piacra irányult, amelynek szűkössége viszont nem volt elégséges a méretgazdaságos termeléshez. A verseny hiánya pedig egyáltalán nem

ösztönözte az ír vállalatokat a technológiai és minőségi megújulásra. Az ötvenes évtized gazdasági válsága Írországban is a demográfiai mutatók drasztikus romlásával párosult. A kivándorlás és az alacsony természetes szaporulat következtében Írország 1961-ben érte el demográfiai mélypontját: 4,9%-kal csökkent a teljes népesség 1951hez képest, az aktív keresők száma pedig 15%-kal esett vissza. Ez a kedvezőtlen népesedési folyamat az eleve rosszabb helyzetben lévő nyugati és északi területek leszakadását fokozta. Galway, Sligo, Donegal és Leitrim megyék népessége 10-15%-kal csökkent. A korábbi irányvonal kudarcának köszönhetően 1958-tól új, exportorientációs stratégia dominálta a gazdasági életet. Világossá vált, hogy egy ilyen kicsi, periférikus elhelyezkedésű ország számára egyetlen lehetőség kínálkozik: a piacnyitás és a világgazdasági integrálódás. A liberalizáció és a külföldi működő

tőke (FDI) becsalogatása váltak az új gazdaságpolitika meghatározóivá. Az elgondolás lényege az volt, hogy a külföldi működő tőke beáramlásával olyan, ír munkaerőt foglalkoztató ún. "inkubátor cégek" jelennek majd meg a piacon, melyek kinevelik a későbbi ír vállalkozói, ill. menedzser réteget Számos kedvezményt nyújtottak ennek érdekében: adókedvezményeket, adómentességet, mely utóbbi a feldolgozóipari kivitelből származó profitra egészen 1990-ig volt érvényes, s utána is csak 10%-os, a 30-40%-os nemzetközi átlagtól jóval alacsonyabb adókulcs vonatkozik rá. De ilyen volt az infrastruktúrával kiépített telephelyek olcsó bérbeadása, a helybeli szolgáltatások fejlesztése, valamint a foglalkoztatás és a kutatásfejlesztés (K+F) támogatása is. Az akkori expanzív világpiaci körülmények felerősítették a külföldi vállalatok letelepedését ösztönző intézkedéseket. 7 http://www.doksihu BGF

KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mindez az 1949-ben létrehozott Iparfejlesztési Ügynökség (IDA) keretein belül történt, mely legfőbb feladatának azóta is a (főként külföldi) beruházások ösztönzését tekinti. A nagy arányú kedvezménynyújtás következménye volt, hogy az 1990-es évek elejéig a külföldi társaságok támogatásának összege meghaladta a tőlük származó költségvetési bevételt. Jellemző, hogy míg az ötvenes években alig volt külföldi tulajdonban lévő vállalkozás Írországban, ma már a külföldi vállalatok az ipari termelés közel

kétharmadát állítják elő az ipari munkaerő mintegy felét foglalkoztatva, miközben az összes írországi vállalkozásnak mindössze 15%-át adják. (Nagy, 2000, pp 47) A külföldi befektetések térnyerésének egyik következménye a kereskedelem diverzifikálása, s az angol piactól való gazdasági függés megszűnése volt. Míg korábban az ír export 90%-a Nagy-Britanniába irányult, mára ez az arány fokozatosan 30%-ra csökkent. Jelentőségét tehát nem veszítette el teljes mértékben, viszont a tengerentúli tőke növekvő súlya – saját exportirányultságának megfelelően – az egyéb európai, ázsiai és tengerentúli piacok térnyerését eredményezte. A piaci orientáció megváltozásával az export áruszerkezete is megváltozott. Egyre inkább olyan versenyképes cikkeket állítottak elő, melyekre a világpiacon is megfelelő kereslet mutatkozott. A munkaigényes tradicionális ágazatok (élelmiszer, dohány, textil, ruha, cipő)

helyét átvették a high-tech ágazatok: 2001-ben az ír kivitel csaknem felét (47,7%-át) gyógyszerek, elektronikai és szoftvertermékek adják, míg ezek részesedése még 1973-ban is csak 20% körül volt. (Nagy, 2000, pp 47; Statistical Yearbook 2002, pp 280-281) A külföldi működő tőke részesedése az ipari termelésből eközben folyamatosan növekedett. 1958 és 1973 között kb 700 külföldi (főleg brit, német, majd a ’70-es évektől amerikai) vállalat 700 millió USD értékben hajtott végre beruházást Írországban. Ezek többsége a technológiahordozó szektorokban (elektronika, elektromos gépgyártás, gyógyszeripar, gyógyászati eszközök) végrehajtott zöldmezős beruházások voltak, s jelentős mértékben megnövelték az ország exportkapacitását. 1973-ban a külföldi tőke már 39%-át adta a feldolgozóipari exportnak, 30%-át a feldolgozóipari foglalkoztatásnak és 53%-át a nem élelmiszeripari exportnak. (Artner, 1999, pp 7)

8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A külföldi tőke korlátlan beáramlása kapcsán azonban a vitathatatlan pozitív hatások mellett fel kell hívnunk a figyelmet az így kialakult ellentmondásos gazdasági szerkezetre is: A gazdaság szerkezeti dualizálódása már a piacnyitás kezdetén végbement, s máig fenn is maradt. Lényege, hogy a hazai vállalatok a hagyományos iparágakban, tőke hiányában kevéssé fejlett technológiával, kis világpiaci versenyképességgel tevékenykednek; míg a fejlett szektorok a transznacionális vállalatok (TNC) kezében

vannak. Egy összehasonlításból kiderül például, hogy az amerikai tulajdonú vállalatok tizenkétszer olyan nagyok, négyszer olyan termelékenyek, s hatszor olyan nyereségesek, mint az írek. (Nagy, 2000, pp 48) A többségében kis méretű ír vállalatok nem tudták felvenni a versenyt a nemzetközi vállalatokkal, olyannyira, hogy még a hazai piacon is háttérbe szorultak, sok közülük tönkre is ment. Köszönhető ez annak is, hogy a hazai vállalatok nem részesültek megfelelő mértékben (vagy egyáltalán nem) a jogilag ugyan mindenki számára hozzáférhető, de jellemzően az exportot támogató kedvezményekhez. Ezek a juttatások viszont amellett, hogy növelték a beruházási kedvet, többletterhet is jelentettek a költségvetésnek, melynek hiánya az 1980-as évekre elérte a GDP 7-8%-át is. Nem teljesült az a várakozás sem, hogy a külföldi befektetések ösztönző, fejlesztő hatással lesznek a hazai iparra. Ezek a vállalatok ugyanis

döntően azért fektettek be Írországban, hogy exportra termeljenek. Míg a belföldi vállalatok ma is termelésük csupán 35%-át, addig a külföldiek annak 86%-át exportálják. Ennél is magasabb arányt figyelhetünk meg az amerikai vállalatoknál, ott az exportarány 96%, s ők adják a külföldi befektetések 40%-át. Az ír nemzeti gazdasággal gyenge a kapcsolatuk, ugyanis nem integrálódtak a regionális gazdaságba, néhány régióra koncentrálódik többségük, s beszerzéseik döntő hányada importból származik. A nem élelmiszeripari vállalatok esetében a hazai beszállítók aránya mindössze 16%. Az összes külföldi tulajdonú céget vizsgálva, azok írországi vásárlásai a termelési értékük csupán 35%-át tette ki 1995-ben. Az ország függőségi helyzete nem szűnt meg, csak most már nem az angol piactól, hanem a multinacionális vállalatoktól való függés jellemezte. Egyrészt ők jelentik a fejlett technológia, az innováció

forrását az országban, s mivel gyakorlatilag az ő részvételükkel működő hightech ágazat a gazdasági fejlődés mozgatórugója, Írország gazdasága meglehetősen konjunktúra-érzékennyé vált. Másrészt nem elenyésző szempont, hogy ezek a vállalatok költséghatékonyságra törekednek, így a további növekedés, azaz hogy mennyit és főleg 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. meddig fektetnek be Írországban, nemcsak a világpiaci kereslettől, hanem a helyi termelés költségeinek versenyképességétől is függ. A mindenkori gazdaságpolitikának

ezért szem előtt kell tartania, hogy inflációs és bérpolitikájával, a kedvező üzleti környezet fenntartásával, valamint a szükséges fejlesztések végrehajtásával a változó világgazdasági körülmények között is megőrizze az ország versenyképességét. Foglalkoztatási szempontból sem érdemtelen megvizsgálni a külfölditőke-beáramlás hatását, hiszen a munkanélküliségi ráta a ’80-as évek második felére a nyugat-európai átlag kétszeresét, a 16%-ot is meghaladta. Köszönhető ez egyrészt annak, hogy az ír tulajdonú ipar háttérbe szorításával a tradicionális, helyi komparatív előnyöket kihasználó munkaintenzív ágazatok kerültek nehezebb helyzetbe, s az általuk elbocsátott munkaerőt a multik nem tudták felvenni. Nem is volt, ami a foglalkoztatás növelésére ösztönözte volna ez utóbbiakat, hiszen a különböző kedvezmények, támogatások miatt a tőke jóval olcsóbbá vált a munkánál. Tovább árnyalható

a kép, ha figyelembe vesszük az ír GDP és GNP közti különbséget. Megfigyelhető, hogy 1977-től kezdve a két érték egyre távolodik egymástól. 1995-ben a bruttó hazai termék (GDP) „még csak” 12,7%-kal haladta meg a csak ír tulajdonú termelést tartalmazó bruttó nemzeti terméket (GNP), 2001-ben viszont ez az arány elérte a 20,2%-ot, s a 2002-re vonatkozó előzetes adatok 28,4%-os különbséget valószínűsítenek. Ez a számottevő, s egyben aggasztó különbség főként a külföldi vállalatok profitrepatriálásaként, ill. adósságszolgálat formájában távozik az országból. Tehát Írország esetében a GDP egyedüli vizsgálata félrevezető képet adna az ország fejlettségéről. (National Income and Expenditure, 2003) 1.2 Az Európai Közösséghez való csatlakozás hatása Írország 1973-ban csatlakozott az Európai Közösséghez. Gazdasága ekkor fellendülőben volt, dinamikusan fejlődött, ugyanakkor a kedvező

makrofolyamatok mögött kedvezőtlen strukturális és regionális feszültségek rejlettek (Artner, 1999, pp. 8-9): – A fellendülés a betelepülő transznacionális vállalatoknak köszönhető, miközben a tradicionális iparágakban működő hazai vállalatok hanyatlóban vannak. 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. – Jelentős fejlettségbeli különbségek figyelhetők meg az ország keleti és nyugati régiói között az egy főre jutó jövedelem, a termelési és foglalkoztatási szerkezet, a munkanélküliség mértéke, a népességnövekedés üteme, a

migráció stb. tekintetében – Az agrárszektor aránya még mindig jelentős a fejlett országokhoz képest. A GNP egyötödét, a foglalkoztatottak 27%-át adja (ma a 6% ill. a 3% az ideális arány) – Növekszik a kereskedelmi mérleg hiánya, ugyanis a betelepülő vállalatok importált inputokból állítanak elő exporttermékeket, miközben a kereskedelmi liberalizáció miatt az importtermékek kiszorítják az ír vállalatokat a hazai piacról. – Az infláció 9%-os és növekvő tendenciát mutat. 1975-ben éri el csúcsát, a 20,9%-ot, s egészen 1983-ig kétszámjegyű árszínvonal-emelkedés jellemzi Írországot. (Principal Statistics) A munkanélküliségi ráta 6-7%-os, de folyamatos emelkedése tovább ösztönözte a kivándorlás folyamatát. Ezeknek a körülményeknek köszönhető, hogy Írországnak igen kedvező feltételeket sikerült kiharcolni az integrációhoz való csatlakozáskor. A Közösség ír kérésre Nyilatkozatban rögzítette, hogy

Írország bizonyos ideig fenntarthatja a továbbiakban is azokat az egyébként közösségi szabályozásba ütköző, piackonformnak távolról sem nevezhető állami támogatásait, melyek viszonylagos fejletlensége miatt szükségesek. Ezen kívül a Római Szerződésnek megfelelően a Nyilatkozat alapján létrejövő 30. számú Protokoll lehetőséget biztosít arra, hogy közösségi forrásokkal is támogassák Írországot a szociális és regionális kohézió elérésében. Jelentős agrártermelőként (tej, hús) Írország részesült a közösségi agrárszubvenciókból is. Ötéves átmeneti periódus állt rendelkezésére, hogy alkalmazkodjon a Közösség kereskedelempolitikájához és agrárrendtartásához. (Artner, 1999, pp 14-15) Az integrációs tagság számos pozitív hatással járt. (Artner, 1998, pp 58) Írország az Unió agrárpolitikájának haszonélvezője. A CAP keretében nyújtott ártámogatásoknak köszönhetően 1973 és 1995 között az

agrárjövedelmek hatszorosukra nőttek, s közel egy szintre kerültek az ipari jövedelmekkel. 2001-ben a mezőgazdaság adta a GNP 7,9, valamint az export 6,3%-át. Az agrárfoglalkoztatottak aránya is lecsökkent: 2000-ben az összes foglalkoztatott 7,9%-a köthető az agrárszektorhoz, de ez a szám még mindig csaknem kétszerese az uniós átlagnak. Jogos a CAP-pel szembeni kritika azonban, miszerint a támogatások elosztása nem volt teljesen átgondolt, ugyanis az ír parasztgazdaságok 30%-ának jutott a támogatások 70%-a (közösségi szinten ez 20%, ill. 80%), s leginkább a nagyobb méretű farmmal rendelkezők kaphatták meg, míg a kisebbek, akik semmilyen egyéb 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. fejlesztési forrással nem rendelkeztek, kiszorultak a támogatottak köréből. Az egész agrártámogatási rendszer legsúlyosabb következményének az elkényelmesedést tartják, azaz hogy sosem került kidolgozásra egy olyan hosszú távú agrárpolitika, mely piacorientálttá, a támogatások nélkül is élet- és versenyképessé tette volna a mezőgazdaságot és az ír élelmiszer-feldolgozó ipart. Az EU pénzügyi alapjaiból is sokat profitált. A támogatások legnagyobb részét az ipari szerkezet modernizálására, a munkanélküliek képzésére, a foglalkoztatás elősegítésére, ill. az infrastruktúra- és vidékfejlesztésre fordították. A nettó EU-transzferek évente a GDP 4%-át érték el. Előtérbe került az elmaradott régiók problémájának kezelése, s valamelyest csökkentek a regionális

különbségek. A programoknak és a célzott gazdaságpolitikának köszönhetően a nyugati régiók feldolgozóipari termelésből való részesedése az 1973-as 36%-ról a 80-as évek végére 45%-ra nőtt, s mérséklődött a dublini agglomeráció túlsúlya is. Írországban az integráció felerősítette a korábban a liberalizáció által már beindított folyamatokat, így a gazdasági nyitottság fokozódását, az export- és importpiacok diverzifikálását, illetve az export áruszerkezetének modernizálódását. Az EU perifériáján elhelyezkedő szegényebb tagországok közül Írország a legnyitottabb. GDP-jéhez mérten neki a legnagyobb az EU-n belüli kereskedelme. Az export részesedése a GDP-ben több mint kétszerese az EU átlagának és a tagországokba irányuló kivitel is kiemelkedően magas. 1973ban az export GDP-hez viszonyított aránya csak 37% volt, 10 év alatt 56%-ra emelkedett, s ma megközelíti a 100%-ot is. A külkereskedelmi forgalom

együttes értéke a GDP 60%-áról annak 115%-ára nőtt; ezt a szintet az EU-ban csak Belgium és Luxemburg szárnyalja túl. Az 1988-95 közötti periódus vizsgálatából kiderül, hogy hét év alatt Írország kivitele 234%-kal, behozatala pedig 209%-kal emelkedett, s ez messze meghaladja az EU kereskedelmének ugyanezen időszakbeli 173%, ill. 167%-os növekedését A világkereskedelem bővülése is csak mintegy 180%-ra tehető ebben az időszakban. A kereskedelmi dinamizmus nyilvánvalóan összefüggésben állt az EU-csatlakozás kereskedelemnövelő hatásával, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem következett be ennek hatására a túlzott EU felé fordulás. A többi tagországgal folytatott kereskedelme lassabban növekedett, mint összkereskedelme. Igaz ugyan, hogy az összes kivitel 77%-a, a bevitelnek pedig 74%-a irányult az EU országaiba 1988-ban, de részesedésük 73, ill. 57%-ra esett vissza hét év alatt. Exportja (főként iparcikkek) feltűnően

gyorsan növekedett KeletEurópába, Japánba és Ázsiába, beszerzési piacait (szintén az iparcikk dominál) pedig főként az ázsiai országokban bővítette. (Nagy, 2000, pp 40-43) 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Írország importot meghaladó exportja pozitív kereskedelmi mérleget eredményezett, melynek aktívuma a fenti időtartam alatt 3,5-szeresére nőtt. Ez az eredmény jelentős eltérés a később csatlakozó mediterrán államokhoz képest, melyeket a folyamatosan jelentős kereskedelmi passzívum jellemzett. A nyitottság fokozódása azonban azt is

jelenti egy ilyen erősen exportorientált, kis ország számára, hogy a nemzetközi gazdasági és pénzügyi konjunktúra-változásokra sokkal érzékenyebbé és ezáltal sebezhetőbbé válik, mint ha elzárkózna. A szabadkereskedelem hatására nőtt ugyan az iparágon belüli kereskedelem, de ez az integrációhoz való csatlakozás előtt is megfigyelhető volt, főként a betelepülő multik tevékenységéhez kapcsolódóan. 1.3 Gazdaságpolitikai fordulatok az 1980-as évek végén 1.31 A válság jelei Az eddigi, a hazai vállalatok fejlődésének nem kellő figyelmet szentelő gazdaságpolitika válságba sodorta Írországot az 1980-as években. Makrogazdasági jellemzői a kritikus időszakban elég siralmas helyzetképet rajzoltak az országról. A hazai iparban foglalkoztatottak száma 27%-kal esett vissza, ráadásul a külföldiek által foglalkoztatottak száma is 11%-os csökkenést mutatott az évtized közepén. A munkanélküliség 1985-re érte

el csúcsát, a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő 16,9%-ot. Az infláció már 1981-ben 20,4%-os volt, mely egyébként a csatlakozástól egészen 1983-ig 10% feletti volt – egyetlen év, 1978 kivételével. A költségvetési hiány meghaladta a GDP 8%-át, a fizetési mérleg hiánya pedig annak 15%-át érte el. A külföldi tőke beáramlása ellenére romlott a gazdaság általános helyzete és egyensúlya: a GDP növekedési üteme mindössze 1,5%-os, a hazai felhasználást meghatározó GNP csökkent; a profitrepatriálás és a tőkekivitel miatt a kormány külföldi hitelfelvételre szorul, ami nagyarányú eladósodáshoz vezetett. 1987-ben az adósság GDP-hez viszonyított aránya 117% (a Maastrichti Szerződésben meghatározott 60%-os konvergenciakritériumhoz képest ez elég nagy eltérés). A recesszióhoz persze külső hatások is hozzájárultak. Ilyen volt a ’70-es évek világgazdasági válsága, valamint az EU déli kibővülése

is, mely elterelte részben a külföldi tőke figyelmét Írországról. (Artner, 1998, pp 59; Farkas, 1999, pp 471) 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az EU Bizottságának értékelése szerint a munkahelyteremtésre és a belső iparra való koncentrálást a profitrepatriálás nagysága, az ír gazdaság és ipar erősödő dualizmusa, az export alacsony hatékonysága (nem az ír gazdaság fejlődését szolgálja, az ebből származó profit többségét külföldön fektetik be), valamint a munkahelyteremtés elégtelenségének erősödő hatása tette

elkerülhetetlenné. 1.32 Az új gazdaságpolitika programjai Az 1987 és 1990 közötti időszak első lépéseként kiigazítási-stabilizációs programot indítottak (Programme for National Recovery; Nemzeti Felemelkedés Programja), melynek célja a közkiadások csökkentése, valamint a külgazdasági mutatók javítása volt. Mindezt azonban a szociális és jóléti kiadások színvonalának esése nélkül szerették volna megvalósítani. Tehát nem a lakossági fogyasztás visszafogására, hanem a munkahelyteremtésre alapozták a stabilitást. 1991-től 1993-ig a gazdasági és társadalmi haladás programja (Programme for Economic and Social Progress, PESP) volt hivatott a nemzeti fejlődés előmozdítására. Az 1994 és 1999 közötti időszakra elkészült az első Nemzeti Fejlesztési Terv (National Development Plan). Célja a hazai (anyagi és humán) erőforrások jobb kihasználása volt Iparpolitikája a hazai és a jól integrálódott külföldi

vállalatokat kiemelten támogatta azzal a céllal, hogy az így fellendülő gazdaság új munkahelyeket és magasabb jövedelmeket kínáljon. A terv kiadásai évente a GDP 7%-át tették ki, s ezt 40%-ban EU-támogatásból finanszírozták. A program négy kiemelt stratégiai elem köré szerveződik. Ezek egyrészt a gazdaság termelőkapacitásának növelését célozzák azáltal, hogy a kulcsszektoroknak kiemelt figyelmet és támogatást szentelnek. A versenyképesség fokozását az infrastruktúra minél nagyobb mérvű kiépítettsége és minőségének javítása révén kívánják elérni. Fontosak ezeken kívül a regionális politika által felkarolt helyi kezdeményezések, valamint a termelőszektor szakmai igényeinek megfelelő humánerőforrás-fejlesztés támogatása is. Az ennek érdekében megvalósított strukturális reformok az adórendszert, az állami vállalatok működését, a szociális ellátást és az iparpolitikát érintették. A külföldi

tőke támogatása némileg csökkent (pl.: az exportból származó profit 1990-től adóköteles lett, igaz csak 10% erejéig, s ennek változatlanságát garantálják 2010-ig). Mindemellett az ír tulajdonú 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vállalatok nemzetközi versenyképességét célzott exportösztönzéssel is próbálják javítani. Új állami ügynökségeket hoztak létre (FORBAIT, IDA Ireland, FORFAS), melyek kizárólag a hazai ipar fejlesztésére koncentráltak. 1.33 Az “ír csoda” összetevői A nemzeti gazdaságpolitika és a kedvező külső

feltételek együttes hatásaként Írország az 1980-as évek vége óta stabil gazdaságot és gyors növekedést tudhat magáénak. A ’90-es évekbeli fellendülés tette "kelta tigrissé" Írországot. A fiskális konszolidáció első lépése az ír font 1986-os leértékelése volt, amely azonban bizonyos takarékossági intézkedések, mint a jóléti kiadások és az állami szektor foglalkoztatásának visszafogása nélkül nem lehetett volna képes az egyensúly beállítására. Ennek terheit viselők közül sokaknak azonban a kivándorlás kedvezőbb lehetőségnek tűnt. A nettó emigráció 35 ezer főre tehető 1989-ben Az új, átfogó gazdasági terv a bérszínvonal szabályozására, annak visszafogására épült. Ezt a magas szintű és széles körű társadalmi érdekegyeztetés tette lehetővé, melynek gördülékenysége ír sajátosságként erősítette a válságból kilábalni igyekvő országot. A restrikció sikere gyakorlatilag a

kormány, valamint a munkáltatókat, ill. a munkavállalókat képviselő számos szakszervezet egyezségének köszönhető. A tárgyalásokon három évekre előre meghatározták a bérnövekedés (alacsony, a gazdasági növekedéstől elmaradó) ütemét, valamint a gazdaságpolitika alapvető irányát. A versenyképességet erősítő bérmegállapodások elfogadtatásának ára a jövedelemadó csökkentése volt, de a régóta magas munkanélküliség egyébként is meggyőzte a lakosságot ezek szükségességéről. Az így létrejövő partnerség, a konszenzusos tervezés hagyománnyá vált, s biztosította a társadalmi békét az ír gazdasági fejlődéshez. (Artner, 2000, pp 36) A kvalifikált, s ahhoz képest olcsó munkaerő, valamint az erre, ill. az állami támogatásra alapozó külföldi működő tőke exporttevékenysége kiaknázandó előny volt Írország számára. Az oktatást mindig fontos prioritásként kezelték, a humántőke megfelelő minősége

ugyanis fontos szempont a tőke telephelyválasztásánál. Az 1960-as évek oktatási beruházásai, mint például az ingyenessé váló középiskolai oktatás, a támogatott generáció piacra lépésével, a ’80-as évek második felében hozták meg eredményüket. A ’90-es évek közepére a felsőoktatási tandíjat is megszüntették. Az intézkedések hatására 1997-ben a 20-24 évesek 75%-a rendelkezett érettségivel, 50%-uk pedig egyetemen vagy főiskolán folytatta 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tanulmányait. Nem jelentéktelen az az adottság sem,

hogy az ír munkaerő angol anyanyelvű, mely ugyancsak kedvező a betelepülő (főként amerikai, ill. kivándorolt ír) tőke szempontjából. Az oktatásnak azonban jelenleg is igazodnia kellene a változó igényekhez: mára hiány alakult ki a megfelelően (értsd: ipari igényeknek megfelelő) képzett középfokú technológiai szakemberek terén, viszont túlképzés van a felsőoktatásban. A csatlakozás óta segítik az ipari, infrastrukturális és társadalmi programok finanszírozását az EU juttatásai, melyek évente a GDP 4-7%-át tették ki, s bizonyos mértékig ellensúlyozták a megszorító intézkedések beruházásokat visszafogó hatását is. Írország iskolapéldája a lehetséges támogatási formák maximális kihasználásának. A támogatások több mint 95%-ára nyújtottak be pályázatokat, s a támogatások végső lehívási aránya is 80-90%-ra tehető. (Artner, 2000, pp 38) 1.4 Látványos teljesítmény a ’90-es években – lassulás

2000-től 1.41 Gazdasági növekedés A fent ismertetett tényezők együttesen generálták az 1990-es években tapasztalt kiemelkedő eredményeket, bármelyik hiányában a növekedés sokkal visszafogottabb lett volna. Ezért is fontos kiemelni, mikor más országok adaptálni próbálják az ír tapasztalatokat, hogy számos, jelenleg nem fennálló körülmény konstellációja segített hozzá az ország felzárkózásához. Az akkori kedvező gazdasági környezet, az egységes piac kibontakozása, s az ennek előnyeit kihasználni igyekvő külföldi működő tőke, a high-tech iparágak rohamos fejlődése ma megismételhetetlen lehetőségeket kínált a ’90-es évek elején. Amennyiben akár Magyarország számára próbálnánk hasonló utat megálmodni, szembe kell nézni néhány igen komoly akadállyal. A XXI századot meglehetősen visszafogott növekedéssel kezdő világgazdaság éppenséggel nem kecsegtet túlzott növekedési potenciállal a külföldi

beruházásokat illetően, s az IT szektorbeli nagy fellendülés is véget ért. Írországban az 1986-ban életbe léptetett fiskális szigor hamar meghozta eredményét, a súlyos eladósodottság csökkenését. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 117%-ról 96,5%-ra csökkent négy év alatt, mely azonban még elég távol állt az EU-ban elvárttól; a költségvetési hiány pedig ugyanezen időszak alatt 10,6%-ról 2,3%-ra esett vissza. (Bassa, 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1997) Mindehhez 1990-ben egy, az 1980-85-ös évek 13,3%-os átlagos

inflációjához képest mindenképp impozáns, 3,4%-os ráta, valamint egy sokkal inkább nyugtalanító, 12,9%-os munkanélküliségi ráta társult. Ez utóbbi probléma súlyosságát tovább fokozta, hogy a munkanélküliek között 63,9%-ot tett ki a hosszú távon, azaz legalább egy éve munka nélkül lévők aránya. (Principal Statistics; Statistical Yearbook of Ireland 2002; Ireland North and South 2002) Az említett külső és belső tényezők azonban az 1990-es évek elején már beindították az ír gazdaság motorját. 1994 volt az az év, amikor először nyújtott kiugró teljesítményt az ország. Ekkor a GDP-növekedés elérte az 5,8%-ot, s azóta nem is csökkent ez alá Az alábbi ábra jól szemlélteti a GDP és GNP alakulását az elmúlt évtizedben. Az 1995 és 2000 közötti kiemelkedően magas teljesítményű évek alatt átlagosan évi 10%-os növekedést produkált az ír gazdaság. 1.1 ábra Növekedési ráták, 1991-2002 12 Változás (%) 10

8 6 4 2 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 GDP GNP Forrás: National Income and Expenditure, 2003; Statistical Yearbook of Ireland 2002 Két fontos dolgot azonban nem szabad szem elől téveszteni. Az egyik a bruttó hazai (GDP) és a bruttó nemzeti termék (GNP) nagysága közti különbség, mely a gazdaság valódi teljesítményéről árnyaltabb képet mutat. Mint ismert, a GDP magában foglalja az országban működő külföldi vállalkozások teljesítményét is, tehát azt is, ami profitrepatriálás formájában távozik az országból, s amelyből az ír népesség nem profitál; a GNP viszont e nélkül, tisztán 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az ír tulajdonú gazdaság eredményét mutatja. A legjobb teljesítményű években is mindössze egyszer, 2000-ben tudott a GNP növekedése lépést tartani a GDP-vel. A két mutató közti szakadék pedig a gazdaság növekedésével egyre mélyült. 1995-ben a különbség 12,7% volt, de 2000-ben már elérte a 17,5%-ot is. 2002-ben viszont a stagnáló (+0,1%) nemzeti terméknél már 28,4%-kal volt magasabb a GDP (előzetes adatok szerint). Mindez azt bizonyítja, hogy Írország növekedésében a külföldi működő tőke, s nem a hazai gazdaság fellendülése játszotta a meghatározó szerepet. Ezen túlmenően szembetűnő a 2000 utáni visszaesés is, melyben nemcsak a lassuló világgazdaság, valamint az információs és kommunikációs szektor lassulása, hanem pl. az emelkedő bérköltség miatt romló versenyképesség is

érezteti hatását. A GDP ma már visszaállt az 1994-es növekedési rátára, az előző év szintjén maradó GNP pedig a hazai ipar stagnálását jelzi. Az elmúlt évtized gazdasági eredményei az egy főre jutó GDP uniós átlaghoz való felzárkózásában is éreztették hatásukat. Az Eurostat adatai szerint az 1988-ban még csak az EU-átlag 64%-át elérő ír hazai termék hét év múlva annak 93%-át is meghaladta, tavalyi eredménye pedig a 120%-ot közelítette. Itt hívnám fel a figyelmet a különböző statisztikai adatbázisok eltérő adataira. Ugyanis van olyan forrás, ahol már 2001-re is 122%-os eredményt tüntettek fel. (ld Still nerve-racking) Bár az ír életszínvonal emelkedéséről nem ad maradéktalanul tiszta képet, mindenképp említést érdemel, hogy az OECD adatai szerint az egy főre jutó ír GDP, vásárlóerő paritáson mérve, a világon a negyedik legmagasabb volt 2001-ben. Csak az Egyesült Államok, Norvégia és Luxemburg ért el

ennél kiemelkedőbbet. (Irish Economy Overview, 2003) 1.42 Külföldi befektetések Írországban, ill az ír tőke nemzetközi szerepvállalása A külföldi cégek fő beruházási területe az ipar volt. Olyannyira, hogy a hazai vállalatokat lassan ki is szorították onnan. 1990-ben még a piac 427%-át írek uralták, 1993tól azonban a külföldi befektetők vették át a vezető szerepet, s azóta is az ipari befektetések 80%-át adják. Közülük az amerikaiaknak jutott mindig is a legnagyobb részesedés: ma az ipari termelés kétharmada az ő kezükben van. Statisztikák szerint a transznacionális vállalatok ipari tevékenységének köszönhető a tigris éra alatt elért gazdasági növekedés mintegy 85%-a, valamint közvetve e felett is hozzájárultak a szolgáltatóipar, ill. az építőipar teljesítményének emelkedéséhez. (O’Hearn, 2003) 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A külföldi beruházásoknak tulajdonítható növekedést alátámasztandó vizsgáljuk meg az ipari kibocsátás és foglalkoztatás alakulását az 1993 és 2000 közti időszakban! 1.1 táblázat Az ír ipari termelés mutatóinak 1993 és 2000 közötti átlagos változása (%) Hagyományos Élelmiszeripar High-tech Összes Kibocsátás mennyisége 4,4 5,2 18,2 12,7 Foglalkoztatás 0,4 1,4 6,1 3,2 Termelékenység 4,0 3,7 10,5 9,2 Tőkeállomány 1,0 1,9 9,4 4,8 Forrás: Kennedy, 2002, pp. 14 Mivel az országba érkező FDI túlnyomórészt a nagy potenciált rejtő high-tech iparágakat (vegyipar, gyógyszergyártás,

elektrotechnika, software) részesítette előnyben, ezért e szektor eredményei adnak leginkább képet a külföldi működő tőke szerepléséről. Az ír vállalatok által dominált élelmiszeripar, ill. a hagyományos iparágak láthatóan negyedannyival járultak hozzá a kibocsátás növekedéséhez, mint a kiemelkedő teljesítményt nyújtó high-tech szektor. Szintén náluk volt a leggyorsabb a növekedés a foglalkoztatás és a termelékenység terén. A külföldi vállalatok sokkal jobb mutatóihoz persze a sokkal nagyobb tőkeerő, s az azt maximálisan kiaknázni igyekvő kutatás-fejlesztés prioritása is hozzájárult. Kétségtelen tehát, hogy az ír csoda fő motorjai a külföldi cégek voltak. Mindeközben szerencsés lett volna, ha részükről nagyobb kötődés alakul ki a hazai gazdasághoz. A hazai cégek mindössze 6,5%-a állt beszállítói kapcsolatban a multikkal, többnyire nem túl nagy hozzáadott értéket képviselő feladatokkal

(pl. csomagolás) megbízva A helyben vásárolt nyersanyagok aránya alig emelkedett: 19% körül stagnált a ’90-es években. Alaposabban megvizsgálva a helyi vásárlások adatait, kiderül, hogy azok kétharmada írországi leányvállalatok között lebonyolított anyagbeszerzés volt. Ami ugyan nem import, de nem is ad lehetőséget a hazai ipar kibontakozására. (O’Hearn, 2003) Az Észak-Ír Gazdasági Kutatóközpont által 2002-ben végzett tanulmány szerint Írországban a helyi anyagbeszerzések aránya az utóbbi években 21%-ra emelkedett, ami Észak-Írországhoz képest mindenképp kedvező, ugyanis ott csak ennek felére tehető a hasonló mutató. A szerzők szerint azonban még mindig igen jelentős a tudásbeli különbség 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. (technológiák terén) a hazai beszállítók és a betelepült vállalatok között, s ez utóbbiak jótékony hatása sajnos kevéssé érződik, hiszen a hazai cégek még mindig nagyon keveset költenek innovációra. (Kennedy, 2002, pp 16) Írországban a külföldi befektetések dinamikus növekedésének lehetünk tanúi. 1998-hoz képest 2001-re csaknem megduplázódott (+94,3%) a külföldi működő tőke állománya, mellyel Írország az Unióban a 8. helyet foglalja el Viszont, ha egy főre vetítve vizsgáljuk az adatokat, mindjárt más képet kapunk. Ez alapján ugyanis csak Belgium/Luxemburg mutat fel nála kedvezőbb pozíciót. Az elmúlt évtized során tapasztalt folyamatos növekedés azonban 2001-ben megtorpant. Míg 1999 és

2000 között a beáramló tőke értéke 76%-kal emelkedett, addig ez a növekedés 2001-ben mindössze 23%-os. Nemzetközi összehasonlításban persze ez az eredmény sem megvetendő, mindenesetre jól jelzi a kedvezőtlen külső és belső gazdasági tényezők hatását. A visszaesés mértéke valamivel több, mint 50%, amely megfelel az EU hasonló mutatójának. A lassulás 2002 első félévében is hasonló ütemben folytatódott. 1.2 táblázat Működőtőke Portfolió Egyéb Összesen Külföldi befektetések Írországban, 1998-2001 Érték (millió €) Változás (%) 1998 1999 2000 2001 98-99 99-00 00-01 53315 72482 127405 156889 36,0 75,8 23,1 130882 214571 300465 414217 64,0 40,0 37,9 149185 203185 243517 270714 36,2 19,8 11,2 333382 490238 671387 841820 47,0 37,0 25,4 Forrás: International Investment Position 1998-2001 Az ország működőtőkevonzó-képessége úgy tűnik, ma már a határait közelíti. A zöldmezős beruházások, melyek Írország

esetében sokkal gyakoribbak, mint a felvásárlások és fúziók, nemcsak az általános világgazdasági lassulás miatt mutatnak egyre kisebb növekedést. A ’90-es évek elején, de gyakorlatilag már a ’60-as évek piacnyitása óta, a gazdasági vezetés azzal a céllal akart mindenáron, minél nagyobb értékű FDI-t betelepíteni az országba, hogy az általuk létrehozott új munkahelyek felszívják a felesleges munkaerőt, s így jelentősen csökkenjen a munkanélküliség. Mára ez a cél teljesült, a teljes foglalkoztatást közelítő rátával. Ezért a kormányzat új prioritásokat határozott meg, s ezentúl azokat az új beruházásokat preferálja, melyek az eddigieknél is magasabb hozzáadott értéket képviselnek. A bérköltségek viszont igencsak megemelkedtek az utóbbi időben, egyre inkább 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. veszélyeztetve az új projektek Írországba telepítését. A külföldi beruházásokért folyó harc azonban ettől függetlenül is kiéleződött, elég, ha csak az újonnan csatlakozó kelet- és középeurópai államokra gondolunk. (International Trade & Investment Report, 2002, pp 27-30) 1.2 ábra A ki- és beáramló működő tőke állománya, 1998-2001, millió € 200000 150000 ki 100000 be 50000 0 1998 1999 2000 2001 Forrás: International Investment Position 1998-2001 Az ír cégek által végrehajtott külföldi működő tőke befektetések a fentiekkel ellentétben egyenletesen visszafogott mértékben növekedtek, ahogy azt a fenti ábra is mutatja.

Az elmúlt tíz év alatt a befektetett tőkeállomány megtízszereződött, jelezve néhány igen sikeres ír multi terjeszkedési törekvéseit. E területen 2001 inkább a befektetések irányának változását hozta magával. Ez volt az első olyan év, amikor az ír befektetések több, mint 50%-a az Európai Unión belül maradt, nagyjából fele-fele arányban megosztva Nagy-Britannia és a többi tagállam között. A fennmaradó rész túlnyomó többsége esetében pedig az USA volt a célterület. (International Trade & Investment Report, 2002, pp 30-31) A teljesség kedvéért a fent részletezett működő tőkén kívül egyéb típusai is léteznek a külföldi tőkebefektetéseknek, melyek ráadásul nem is elhanyagolható mértéket képviselnek az ír gazdaságban. 2001-ben az írországi befektetések csaknem fele ún portfólió befektetés, melyek értékpapír-befektetéseket, azaz pl. részvény-, ill kötvényvásárlásokat jelentenek 2000 és 2001

során ezek 40%-os növekedést produkáltak, mely azonban az 1999-es 64%-hoz képest szintén lassuló tendenciát jeleznek. Egyéb befektetésekhez például kölcsönök, vagy 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rövid- és hosszú távú kereskedelmi hitelek tartoznak. Ezek 2001-ben 10%-ra lassuló növekedésük ellenére továbbra is nagy részt (32%-ot) tesznek ki a befektetésekből. (International Investment Position 1998-2001, pp. 5) 1.43 A külkereskedelem alakulása Írországban az elmúlt évtizedben mind az export, mind az import dinamikus bővülésének

lehettünk tanúi. Az export mennyisége 1990 és 2002 között több mint négyszeresére emelkedett, értéke pedig 18 204 millió euróról több mint ötszörösére kúszott fel, 93 935 millió euróra. Az import növekedése szintén töretlen volt, de annak üteme elmaradt az export esetében tapasztalttól. A fenti időszakban az importérték 3,5-szeresére emelkedett. E lassabb mértékű importnövekedésnek köszönhető az egyre nagyobb kereskedelmi többlet. 1.3 ábra Az ír kereskedelem mutatói, 1991-2002, millió € 100000 80000 60000 40000 Import 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 0 1991 20000 Export Forrás: External Trade, July 2003 A romló világgazdasági körülmények alól azonban Írország sem tudta kivonni magát, lévén erősen nyitott ország: 2002-ben az export és import GDP-hez viszonyított aránya 115%volt. Míg azonban a kereskedelem visszaesése 2001-ben világszinten 1,5%-os, ÉszakAmerikában 5%-os,

Nyugat-Európában pedig 1%-os csökkenésben realizálódott, addig Írország továbbra is növekedést könyvelt el mind az export (10,5%), mind az import (2,6%) terén. Az elmúlt időszak 15-25%-os exportnövekedéséhez és szintén kétszámjegyű 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. importnövekedéséhez képest ez egyértelműen lassulás, de mértéke korántsem olyan erőteljes, mint más országoknál. Az ír exportnövekedéssel a világ 40 fő exportáló országa közül csupán Kína tudott lépést tartani, a WTO adatai szerint 7%-os eredményt

produkálva. 2002 azonban visszafogottabb bővülést hozott, a világgazdaság talpra állása még nem érkezett el Ekkor a behozatal már szűkült az előző évhez képest 3,2%-kal, az export pedig szerény mértékben, 1,3%-kal bővült. Természetesen a csökkenést nem lehet teljes mértékben a világgazdasági tendenciákra fogni, hiszen egyéb belső tényezők, úgy mint a növekvő ár- és bérinfláció is közrejátszottak ebben. Az export ágazati eloszlása kedvezően változott 1995 óta. A gazdasági fejlődés előrehaladtával az ipari termékek 86% helyett ma már 94%-át adják az exportnak, a mezőgazdaság pedig csak 4%-át. Az export orientációját tekintve, a legmeghatározóbb felvevőpiac az elmúlt évtizedben Nagy-Britannia volt. 1995-ben csaknem háromszor annyit exportáltak ide, mint az Egyesült Államokba. A különbség azonban évről évre csökkent, ugyanis míg Nagy-Britannia részesedése nem emelkedett az akkori 22%-ról, addig az USA

8%-ról 17%-ra tornázta fel magát. E piac további hasonló ütemű növekedése néhány év múlva akár a vezető pozíció átvételéhez is vezethet, tekintve, hogy a 2001-ben még 21,5%-kal bővülő brit export 0,1%-os visszaeséssel, tehát gyakorlatilag stagnálással zárta a tavalyi évet, az amerikai piac viszont – igaz, szerényebb ütemben –, de tovább bővült 3%-kal. 1.4 ábra Az export irány szerinti megoszlása, 2002 21% 22% 17% 40% Nagy-Britannia Egyéb EU 23 USA Egyéb http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: External Trade, March 2003

Az Unió többi tagállama közül Németország, és tőle jóval lemaradva Franciaország, ill. Hollandia a fő kereskedelmi partnerek, melyek együttesen kb. annyit importálnak Írországból, mint a britek egyedül. Közülük csak a francia export mutatott csökkenést az elmúlt két évben Az egyéb kategóriának hozzávetőleg harmadát Japán adja, de gazdasági nehézségei miatt részesedése csökken. Tőle nem sokkal marad le a második helyen lévő Svájc Legdinamikusabban bővülő exportpiaca azonban Kína, ahol is 2001-ben több mint duplájára emelkedett a kivitel. A sorrend az importoldalon hasonlóan alakul, viszont a brit dominancia itt még az exportnál tapasztalttól is erőteljesebb. 1995-höz képest a részesedés nem változott túl sokat az élmezőnyben. A britek esetében enyhe növekedés 32%-ról, míg az amerikaiaknál enyhe csökkenés figyelhető meg 17,5%-ról. A kissé növekvő különbség tendenciája töretlennek tűnik. Az ország többi

EU tagállamból származó behozatala ez időszak alatt 24,6%-ról visszaesett 23%-ra. Köztük a sorrend az exportoldalival megegyező, viszont az első három együttes értéke itt a Nagy-Britanniából származó import felét sem teszi ki. 1.5 ábra Az import származás szerinti megoszlása, 2002 27% 35% 15% Nagy-Britannia 23% Egyéb EU USA Forrás: External Trade, March 2003 24 Egyéb http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A külkereskedelem egyenlegét vizsgálva megállapítható, hogy Nagy-Britanniával csupán 2000-től folytat Írország szufficites

kereskedelmet, az Egyesült Államokba irányuló exportja azonban már 1997-től meghaladja az onnan származó importot. A kereskedelem áruszerkezeti megoszlása mind az export-, mind az importoldalon hasonló képet mutat, legalább is ami a fő termékcsoportokat illeti. Az exportot vizsgálva két termékcsoport messze megelőzi a többit, s jellemző, hogy mindkettőt a külföldi tulajdonú vállalatok dominálják. 1998-tól 2001-ig a gépek és szállítóberendezések kategória vitte a prímet, de ahogy az alábbi ábra is mutatja, a mérleg 2002-ben a vegyipari export javára billent, ugyanis míg ez utóbbi 21,8%-os növekedést mutatott, addig a gépek és szállítóberendezések csoportban 13%-os visszaesést tapasztalunk. E sorrendváltás után tavaly a vegyipari termékek adták az összes export 42%-át, míg 1998-ban részesedésük csak 32% volt. Ezen az árucsoporton belül legnagyobb súllyal a szerves vegyszerek, ill az orvosi és gyógyszerészeti termékek

szerepelnek, az export felét, ill. egynegyedét adva Olyan jelentős neveket találhatunk az exportőrök élmezőnyében, mint az amerikai Johnson & Johnson, vagy a Bristol-Myers Squibb, melyek együtt az összes ír exportnak 3,2%-át adják! 1.6 ábra 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A külkereskedelem árucsoportok szerinti megoszlása, 2002 Export Import Élelmiszer és élőállat Ital, dohány Nyersanyagok Ásványi fűtőanyagok Vegyipari termékek Egyéb ipari termékek Gépek, szállító eszközök Egyéb 0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000

40000 millió € Forrás: External Trade, March 2003 A gépek és szállítóberendezések a második legsikeresebb exportágazat, mely a teljes export 35%-át adta 2002-ben. Ez az 1998-as szerepléshez képest ugyan nem túl nagy, mindössze 2%-os visszaesés, ahhoz képest viszont igen, hogy 2001-ben már a 40%-os részesedést is elérték, megelőzve ezzel a vegyipari exportot Ebben a kategóriában az irodai gépek és adathordozók adják az export 60%-át, az elektromos gépek és készülékek pedig 24%-át. Tőlük jóval lemaradva, de még a jelentősebbek között szerepelnek 9,4%-kal a telekommunikációs ágazat termékei. A legnevesebb exportőrök között az amerikai Intel, Dell, ill. Microsoft leányvállalatai említendők Nem véletlen, hogy csak nemzetközi cégek szerepelnek a példák között. A vegyipar, a gyógyszergyártás, vagy az elektronika mind a külföldi tőke által uralt területek. Részvételük az összes ír export több mint 60%-át

biztosítja. A legnagyobb exportőrök közül az első 16 amerikai tulajdonú vállalat. De utánuk is csak elvétve akad néhány más nemzetiségű, így 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. például a 20. helyen lévő brit Smithkline Beecham, a 21 japán Yamanouchi Pharmaceutical, vagy a német Henkel a 24. helyről Mindezekből nyilvánvaló, hogy nagyon magas a koncentráció az exportoldalon. A fenti két termékcsoport adja az összes kivitel 77%-át. A nem kiegyensúlyozott exportszerkezet egyben azt is jelenti, hogy az ország döntő mértékben ezen ágazatok

teljesítményéhez kötődik, s azok esetleges recessziója, vagy akár csak lassulása is jelentősen érezhető úgy az exportteljesítményben, mint az ettől függő gazdasági növekedésben. A kivitelnél a sorrend épp az ellenkezője az exportnál érvényesnek, s 60%-ban további feldolgozás vár rájuk, tehát alapanyagul szolgálnak. Az ír export importtartalma meglehetősen magas, ugyanis a szükséges inputok biztosítására a kisméretű hazai piac nem képes. Fogyasztási cikkek mindössze 22%-ban szerepelnek a behozott áruk között, s növekedési ütemük is lelassult. Az import felét a gépek és szállítóberendezések adják. Ennek értéke persze kisebb, mint amit az export ér el (annak 85%-a). A vegyipari termékek ettől jóval lemaradva 12,7%-kal részesednek a behozatalból. Ebben a kategóriában még nagyobb az eltérés az export értékétől, annak csak ötödét adja, valamint az import lassabban is növekszik. Az orvosi és gyógyszerészeti

termékek behozatala jelentősen megugrott az utóbbi két évben, a szerves vegyszerek pedig visszaesést mutatnak. Az egyéb ipari termékek egy összevont kategória, a bőr-, fa-, textil-, és acélipartól kezdve az optikai felszereléseken át, az előre gyártott épületelemekig mindent tartalmaz, kiemelkedő teljesítményt azonban egyik sem mutat. Így bár a második helyet foglalják el együtt, a vegyipar teljesítménye sokkal meghatározóbb ennél. (External Trade, March 2003; Statistical Yearbook of Ireland 2002, International Trade & Investment Report, 2002, pp. 11-20) A szolgáltatáskereskedelem az árukereskedelemmel ellentétben kevésbé van kitéve a GDP fluktuációjának, a visszaesés mértéke itt sokkal kisebb volt az elmúlt két évben. Viszont számos tényező, akárcsak a terrortámadás veszélye, sokkal jobban érezteti hatását a szolgáltatáskereskedelem eredményein. Itt főként a turizmus, a légi közlekedés és a biztosítási ágazat

érintett, s az e téren bekövetkező csökkenés gyakorlatilag semlegesíti a kommunikációs és pénzügyi szolgáltatások, valamint a licencek és jogdíjak növekedését. A szolgáltatáskereskedelem globális stagnálása ellenére az ír export folyamatosan növekszik, 2001-ben például 20%-kal, s mivel a világgazdasági lassulás inkább az 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. árukereskedelem eredményeit érinti károsan, annak csökkenő részesedése mellett a szolgáltatásexport egyre nagyobb részt (21%) ér el a teljes kivitelből. Legjelentősebb

összetevője évek óta a számítógépekhez kapcsolódó szolgáltatások, 2000-ben 40%-os részesedéssel, mely azonban az IT-szektor időközben bekövetkezett visszaesése óta némiképp csökkent. A leggyorsabban, csaknem a duplájára növekvő alágazat az általános üzleti szolgáltatások, melyek ezzel megelőzték mind a turizmus-utazás szektort, mind a pénzügyi szolgáltatásokat. Írország importja szolgáltatásokból igen gyorsan emelkedik, 2001-ben valamivel több, mint ötödével, mely a világ országai közül a leggyorsabb volt a WTO felmérése szerint. Az egy főre jutó szolgáltatásimport tekintetében Írország vezeti a ranglistát. Az összes importnak hozzávetőleg 40%-a származik szolgáltatásokból, mely a nemzetközi átlag kétszerese. Összevetve az import és az export értékét azt találjuk, hogy jelentős a deficit. Az eredmény azonban nem súlyos versenyképességi hátrányt, hanem a külföldi tulajdonú vállalatok aktív

tevékenységét jelzi. Az import legnagyobb része ugyanis a külföldi anyavállalatoktól származik, a különféle marketing, pénzügyi, adminisztratív, tanácsadói szolgáltatások, valamint fizetendő licencek és jogdíjak formájában. Tehát ahogy emelkedik a multik ipari exportja, úgy növekszik a szolgáltatások importja is. A szoros összefüggést bizonyítja az is, hogy mind a kettő egytizeddel bővült 2001-ben. (International Trade & Investment Report, 2002, pp. 21-26) 1.44 Munkanélküliség és infláció az 1990-es években és napjainkban Közismert a fenti két fogalom inverz kapcsolata. Írország is jó példáját mutatja ennek Az infláció az 1970-es évektől nagyon magas, akár 20%-ot is meghaladó értéke a 80-as évek közepétől csökkenni kezdett, s 1992-től kezdve nem is emelkedett 3% fölé. A munkanélküliség viszont a ’90-es években is kétszámjegyű maradt, egészen 1998-ig, mikorra is a munkahelyteremtő programok hatása

lassan a mutatók javulásában is megnyilvánult. A ráta 2001-ben volt a legalacsonyabb, mindössze 3,7%-os, mely kevesebb, mint az uniós átlag fele. 1.7 ábra 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Változás (%) A munkanélküliség és az árszínvonal változása, 1991-2002 18 15 12 9 6 3 0 1991 1993 1995 1997 Munkanélküliség 1999 2001 Infláció Forrás: Principal Statistics; Statistical Yearbook of Ireland 2002 A grafikonból is jól látható azonban, hogy nem lehet egyidejűleg alacsonyan tartani mindkét mutatót. A munkanélküliség csaknem teljes

foglalkoztatásra (3%) való csökkenésekor az infláció már meredeken felfelé ívelő pályán volt, 2000-ben elérve az 5,6%ot, s azóta is bírálatok kereszttüzében áll. A munkanélküliség kedvező alakulása a hosszú távon munka nélkül lévők arányának csökkenésében is megmutatkozik. Míg 1991-ben még 60%-át adták a teljes rátának, addig 1998-ban már csaknem elérték az EU-ban átlagos szintet (49%), s 2001-re jóval ez alá, 31,3%-ra esett vissza arányuk. Bár a változás kétségtelenül pozitív, számos szociális kérdésekkel foglalkozó szakember azonban még ezt is nagyon magasnak tartja, megjelölve ezzel a növekvő szegénység egyik okát. (Ireland North and South, 2002) Néhány további tendencia: 2001-ben a teljes aktív népességre vonatkoztatott 3,7%-os ráta mellett a fiatalok közti munkanélküliség ennek csaknem duplája, 6,2%, s lassabban is csökken, mint a teljes ráta. A női munkanélküliek aránya viszont amellett, hogy

nő a foglalkoztatásban való részvételük is, csökkenő tendenciát mutat: 2001-ben 0,2%-kal volt alacsonyabb a teljes mutatónál. Az elmúlt öt év alatt pedig tizedére csökkenve elenyészővé vált azoknak a nőknek a száma, akik alulfoglalkoztatottként végeznek részidős munkát, s így az a problémaforrás gyakorlatilag megszűnt! 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A munkanélkülieket és a dolgozókat egyaránt tartalmazó aktivitási ráta mindkét nem esetében javul, a nőknél gyorsabban, igaz, alacsonyabb szintről. 2001-ben a 15 év feletti

keresőképes férfiak az összes 15 év feletti férfi 70,9%-át adták, a nőknél pedig ugyanez az arány 47,5% volt. Ez utóbbin azért még van mit javítani! (Statictical Yearbook of Ireland 2002, pp. 30) Mindenképpen figyelemre méltó azonban, hogy csökken az egy keresőre jutó eltartottak száma: 1994 és 1999 között 1,5-ről 1,3-ra esett vissza, s így éppen megegyezik az EU-átlaggal. Írország azonban mindenképpen szerencsésebb helyzetben van, mint a legtöbb európai ország. A 65 év felettiek aránya mindössze 11,4%, szemben az uniós átlaggal, mely a 15,9%-ot éri el. Az öregedő népesség problematikája tehát egyelőre nem fenyegeti, ugyanis a most munkába álló nemzedék a ’80-as évek magas születésszámának köszönhetően igen nagy létszámú, s ez a ráta további csökkenését eredményezheti. (Ireland North and South, 2002) A legégetőbb feladat jelenleg azonban az infláció kezelése, mely 1998 óta átlagosan 2,5%-kal haladja meg az

eurózóna hasonló mutatóját. 2003-ban talán valamelyest csökkenni fog, de ugyanez a többi EU tagnál is valószínűsíthető, tehát a köztük lévő különbségen ez a javulás sem fog változtatni. Az utóbbi évek 5,6% és 4,9% között mozgó inflációs rátája következtében jelentősen megemelkedett a többi tagállamhoz képest az ír árszínvonal, de ezt a növekedést nem indokolta a magasabb ír termelékenység. Míg 1995-ben az árszínvonal az uniós átlag 85%-át sem érte el, mára már 12%-kal meg is haladta azt. Nemcsak további emelkedése, de már jelenlegi szintje is veszélyezteti az ír tőkevonzó-képességet, valamint a foglalkoztatás terén elért eredményeket, de alapjában a gazdasági növekedést is. Felelőssé elsősorban a hazai (nem exportált) szolgáltatások körében tapasztalható áremelkedés tehető. Számos területen, mint a biztosítási ágazat, vagy a szállítmányozás esetében ugyanis a korlátozó intézkedéseknek

köszönhetően nincs megfelelő verseny, s az árak kialakítása kevés piaci szereplőn múlik. Ezen kívül maga az EU-hoz való felzárkózás is eredményezett bizonyos mértékű áremelkedést; ahogy nőtt az életszínvonal, úgy emelkedett bizonyos szolgáltatások ára is. Másrészt köszönhető ez a gazdaság túlhevülésének is, amikor is a költekezés növekedése meghaladja a gazdaság növekedési potenciálját. (Statement on Inflation, 2003) 2003-ra a szakértők többsége 4% alatti inflációt jósol, sőt egyes elemzők a 3,6%-ig is elmerészkednek. Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy még ez a magas infláció is jobb, mint például a német gazdaságban tapasztalt 0,9%-os ráta, mely lassan már a defláció veszélyével fenyeget. (Una McCaffrey, 2003) 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. 2.1 Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása és fejlődése Az Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben megalapító Római Szerződés még nem tett említést közösségi regionális politika kialakításáról, mindössze a tagországok harmonikus gazdasági fejlődésének, kiegyensúlyozott növekedésének és az életszínvonal emelésének általános követelményét fogalmazta meg. Nem tűnt szükségesnek ekkor még a regionális politika közösségi szintű koordinálása, hiszen az akkori hat tagállam fejlettségét tekintve homogén volt, s az általános gazdasági fellendülés, ill. az agrártámogatások kiegyenlítő hatást gyakoroltak

az esetleg elmaradottabb területeken. A hetvenes évek világgazdasági válsága, az első kibővülés, valamint a monetáris unió megvalósításának első koncepciója hívta fel a figyelmet arra, hogy a közös piac megfelelő működéséhez szükség van az elmaradottabb régiók támogatására. A Közösségen belüli regionális gazdasági és szociális különbségek csökkentésére hozták létre 1975-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, melynek fő feladata a strukturális intézkedéseken keresztül megvalósuló szerkezetátalakítás támogatása lett. Tevékenységét kiegészítette a már korábban létrehozott Európai Szociális Alap (1960) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciója (1970). Ezek rendszere 1993-ban egészült ki az ún Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközzel. E fenti négy alapot nevezik összefoglalóan Strukturális Alapoknak. A Közösség mediterrán kibővülése az 1980-as

években (Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália 1986-ban csatlakozott) megnövelte a regionális politika súlyát. Az új tagállamoknak köszönhetően az EK népessége 22%-kal, GDP-je azonban csak 10%-kal lett magasabb, ezzel meglehetősen heterogén fejlettségű területté változtatva a Közösséget. Az alapok rendelkezésre álló szűk forrásai azonban nem nyújtottak kellő hátteret e térségek támogatásához, így halaszthatatlanná vált e politika reformja. Az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány emelte be a gazdasági és szociális kohézió erősítését a Közösségek céljai közé, s ezzel a regionális támogatási politika közösségi politikává vált. A reformfolyamatok eredményeképp 1988-ra kialakították a különböző alapok 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tevékenységének koordinációját, s a hatékonyság növelése érdekében az egyes projektek támogatása helyett a hosszú távú, egész régiók fejlesztését megcélzó programokat részesítették előnyben. Az EMU-ra való felkészülés tette szükségessé 1993-ban a Kohéziós Alap létrehozását, melyből a négy leginkább elmaradott gazdaságú, a közösségi GNP-átlag 90%-át el nem érő országban (Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország) támogattak környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat. Ezzel érték el, hogy a szükséges fejlesztések miatt elkerülhetetlen költségvetésihiány-növekedés ne vesse vissza ezeket az országokat a

konvergencia-kritériumok teljesítésében. A regionális politika jelentőségének felismerését mutatja az is, hogy súlya növekedett a közösségi kiadásokban is. Ekkor már a tagországok GDP-jének 0,46%-át teszi ki évente, tehát a közösségi költségvetés egyharmadát is meghaladja a ’80-as évekbeli 10%-kal szemben. A reformok következtében hatékonyabbá vált regionális politika sikereként könyvelhető el, hogy a regionális különbségek növekedését sikerült megakadályozni, s hogy a legfejletlenebb országok (Spanyolország, Portugália, Görögország) egy főre jutó GDP-je az 1988-as 68%-os szintről 1999-re az EU-átlag 79%-ára emelkedett. A legnagyobb sikert azonban a dolgozatban vizsgált Írország érte el: a csatlakozás előtti 58%-kal szemben ma jóval az EU-átlag feletti GDP-vel büszkélkedhet, 2001-ben elérte már annak 122%-át is. Újabb, regionális politikát érintő jelentős változást az 1997-es Agenda 2000 hozott, melyben

a 2000-2006-os költségvetési periódusra vonatkozó elképzeléseket, javaslatokat rögzítették. Ebben a célkitűzésekhez kapcsolódó Közösségi Kezdeményezések számát 13-ról 4-re csökkentették 2000-től. Ide tartozik az INTERREG (határokon átnyúló együttműködés), az EQUAL (munkaerő-piaci egyenlőtlenségek leküzdése), az URBAN (válságban lévő városok támogatása), és a LEADER (vidékfejlesztés). A rájuk szánt támogatási keretet a korábbi 9-10%-ról 5%-ra csökkentették. A bővítéshez kapcsolódóan több területen is döntéseket kellett hozni annak érdekében, hogy a regionális politika működőképes és finanszírozható maradjon a többnyire elmaradottnak számító kelet-közép-európai térségek csatlakozásával is. Az alapok költségvetését az 1993-99 közötti 200 milliárd euróról 275 milliárdra emelték, s így a jelenlegi tagállamok támogatottsági szintjének megtartása mellett arányos mértékben tudják

finanszírozni a tagjelöltek előcsatlakozási alapjait, ill. a 2004 utáni új tagok strukturális 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. műveleteit. Mivel a jelenlegi haszonélvezők az uniós átlag 75%-a fölé kerülve kiszorulnának a támogatásból, számukra 2000-től átmeneti támogatási forrást nyitottak, s így 2006-ig csak fokozatosan épülnek le ezek a juttatások. A Kohéziós Alap esetében, bár a kedvezményezettek mind csatlakoztak már az EMU-hoz, támogatásra való jogosultságukat csak 2003-ban fogják először felülvizsgálni. Új szabályként

a tagállamok éves bevétele a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból együttesen nem haladhatja meg az adott ország GDP-jének 4%-át, mely leginkább a szegényebb (újonnan csatlakozó) országokat érinti kedvezőtlenül. (Horváth Z, 2001, pp 288-298) 2.1 A regionális politika által támogatott célkitűzések A 2000-2006-os periódusra az Agenda 2000-ben javasolt változtatások alapján három célkitűzésben vonták össze a korábbi hat célkitűzést. (Kengyel, 2002, pp 76) 1) Azon fejlődésben leginkább elmaradt régiók támogatása, amelyek a jövedelem, a termelési rendszer, a foglalkoztatottság és az infrastruktúra terén a legkomolyabb nehézségekkel küzdenek. Az alapok költségvetésének 69,7%-át tehát a vásárlóerőparitáson mért GDP közösségi átlagának 75%-a alatti, a tengerentúli, ill. a távoli északi régiók felzárkóztatására fordították. 2) A gazdasági és társadalmi szerkezetátalakítás miatt

strukturális problémákkal küzdő régiók támogatása. Az alapok költségvetésének 18%-ával a következő megoszlás szerint támogatják az ide tartozó hanyatló területeket: 10% jut az ipari, 5% a mezőgazdasági, 2% a városi, és 1% a halászattól függő területeknek. 3) Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása az 1. és 2 célkitűzésen kívül eső területeken Jelentősége e horizontális célkitűzésnek, hogy minden tagállam részesedik belőle, tehát még a leggazdagabb országok is kedvezményezettjei lehetnek az EU regionális politikájának. Az alapok 12,3%-át fordítják erre. 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.3 A Strukturális Alapok felhasználásának elvei A koncentráció elvének értelmében a támogatott területeken a különböző forrásokból, alapokból (pl.: Európai Beruházási Bank, Strukturális Alapok) származó közpénzeket egy-egy régió fejlesztési programjában a nemzeti forrásokkal együtt és koordináltan kell felhasználni. A partnerség azt jelenti, hogy a programok előkészítésében, finanszírozásában és végrehajtásában megoszlik a felelősség az EU Bizottsága, a nemzeti kormányok és a helyi szervek között. A programozás azt szolgálja, hogy ne egymástól független projekteket támogassanak, hanem a régió egészére vonatkozó közép-, ill. hosszú távú programokat Az addicionalitás (társfinanszírozás) elve szerint a közösségi támogatás feltétele az, hogy az

adott tagállam nem csökkentheti saját támogatását a korábbi időszakhoz képest. Tehát az EU szerepe csak kiegészítő, nem a fejlesztési feladatokat veszi át a tagállamoktól, hanem felgyorsítja annak folyamatát saját hozzájárulásával. A szubszidiaritás elve megköveteli, hogy a döntéseket azon a lehető legalacsonyabb szinten hozzák meg, ahol a legtöbb információ és eszköz áll rendelkezésre, s így a leghatékonyabb döntés születhet meg. Ez az elv az Unió egészének működésére is vonatkozik, s a regionális politika esetében az erőforrások, valamint a döntési hatáskörök decentralizálásával kell, hogy együtt járjon. A transzparencia az egész programozási folyamat átláthatóságát, szűkebb értelemben pedig a támogatások felhasználásának átláthatóságát jelenti. Legvégül az egész folyamat figyelemmel követését szavatolja a monitoring, annak érdekében, hogy valóban a jóváhagyott beruházásokat hajtsák

végre, és ezt a lehető legkedvezőbb módon tegyék. Ez részben a helyi szervek feladata, a pénzügyi ellenőrzés azonban általában külső bíráló, vagy költségvetési szerv hatáskörébe tartozik. 2.4 A támogatásra jogosult szintek A Strukturális Alapokból származó támogatások odaítélése az EUROSTAT által kidolgozott NUTS-rendszer (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques, Statisztikai Területi Egységek Rendszere) alapján történik, amely egy ötszintű területi osztályozás, három regionális, egy kistérségi és egy települési szinttel. 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A rendszert a területi információs rendszerek egységesítésére, az egyes országok eltérő közigazgatási egységeinek osztályozására, és a közösségi regionális politika célterületeinek kijelölésére hozták létre. Ennek eredményeképp összehasonlíthatóbbá váltak a különböző régiók. Az egységesítés azonban nem járt teljes sikerrel A kialakult NUTS-szintek országonkénti összevetéséből kiderül, hogy akár 85-szörös nagyságbeli különbség is lehet két NUTS II régió között. Az Unió ugyanis gyakorlatilag szabad kezet adott abban, hogy melyik tagállam milyen ismérv alapján sorolja be korábbi közigazgatási egységeit a közös rendszerbe. A létrejövő NUTS I jelenti az európai közösségi régiók csoportját, a NUTS II szint pedig a tagállamokban érvényes közigazgatási bázisegységet, mely statisztikai adatgyűjtésre szolgál, valamint a közösségi cselekvés fő

színtere is ez az 1. célkitűzés esetén A NUTS III a fejlesztési régiókat jelenti, melyekre a 2. célkitűzés épül A 3 célkitűzés számára nem határoztak meg konkrét cselekvési szintet. (Forman, 2001, pp 34-37) 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. Írország regionális fejlődése A regionális politika célja a különböző régiók közti fejlettségbeli különbség kiegyenlítése. Ennek az alapcélnak tükrében arra kell törekedni, hogy ellensúlyozzák valamilyen módon azokat a tényezőket, amelyek gazdaságtalanná teszik a termelést

egyes régiókban. Írországban nemcsak ipari, hanem regionális dualizmusról is beszélhetünk. A modernség és alulfejlettség kettőssége keleti és nyugati viszonylatban jelentkezik az országban: a főváros és környékének dominanciája nemcsak az ipar, de az adminisztratív intézmények, s a lakosságszám szempontjából is jellemző. A lakosság közel harmada Dublinben él (1,1 millió fő), s ezen kívül csupán néhány jelentősebb város található, azok is csak a déli-keleti országrészben. A lakosság kb fele igen kis lélekszámú vidéki településeken lakik, melyek lemaradtak a nagyobb városok fejlődése mögött. (Artner, 2000, pp 71) 3.1 táblázat A népesség megoszlása az ír NUTS III régiókban (%), 1993 és 2000 Dublin Mid East/Közép-Kelet South East/Délkelet South West/Délnyugat Mid West/Közép-Nyugat West/Nyugat Border/Határ Midland/Közép Összesen 1993 29,1 9,2 10,9 15,1 8,8 9,7 11,4 5,8 100,0 2000 29,3 10,2 10,6 14,8 8,7 9,9

10,9 5,6 100,0 Forrás: Artner, 2000, pp. 139; County Incomes, 2003 Az 1950-es évek válsága Írország nyugati térségeit érintette a leghátrányosabban. A térség 10%-os iparosodottsági színvonala az országos átlag felét sem érte el, helyette az agrárszektor súlya meghatározó. Az ipar bázisát Dublin és környéke jelentette, a foglalkoztatottak 46,9%-a dolgozott 1951-ben ebben a régióban. (Horváth Gy, 1999, pp112) A regionális fejlesztés szükségességét már ekkor felismerték, ennek ellenére a kisebb települések problémája még ma sem megoldott. Az 1990-es évek során történt jelentős fejlődés ellenére most is fontos helyet foglal el a regionális fejlesztés a megoldandó feladatok sorában. 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti.

Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.1 A területfejlesztés kezdetei Írországban Az ír regionális politika első meghatározó lépése 1952-ben történt az Elmaradott Térségek Törvényének megalkotásával, ezzel mintegy elismerve az ország regionális megosztottságát. A törvény kiemelt hangsúlyt helyez a nyugati térség iparosítására, az ottani foglalkoztatás növelésére, szubvencionálására. Néhány év múlva azonban, jellemzően az ír gazdaságpolitikai felfogásra, a makrogazdasági szempontokat figyelembe véve kiterjesztették a kedvezményeket az ország egész területére. Így az Ipari Szubvenciók Törvénye (1956, 1959) már egyforma súllyal kezelte a különböző régiókat, Dublin kivételével. Ugyanakkor az ipari tevékenység, s főként az egyre növekvő súlyú

tercier szektor továbbra is a keleti régiót preferálta, s ide vándorolt a versenyképes tudással rendelkező munkaerő nagy része is. Az 1950-es években két jelentős regionális intézményt hoztak létre: 1958-ban az ír nyelvet őrző nyugati területek gazdasági fejlődésének segítésére jött létre a Gaeltarra Eireann. Hatóköre azonban meglehetősen szűk volt, mindössze 75 ezer fő élt az általa támogatott területeken, elsősorban a nyugati partokon, de azok is több régióban szétszórva. Sokkal jelentősebb, máig is ható lépés volt 1959-ben a Shannon Szabad Légi Kikötő Fejlesztési Társaság (SFADCo) megalapítása, mely amellett, hogy interkontinentális légi közlekedési bázissá fejlesztette a repülőteret, fontos gazdaságfejlesztési feladatokat is ellátott. Itt épült meg a világ első vámmentes ipari parkja, mely jelentős vonzerőt gyakorolt az országba beáramló külföldi tőkére. A Társaság működése jótékony hatást

fejtett ki a közép-nyugati területek egészére (Clare, Limerick, Tipperary, Offaly és Kerry megyékre). A SFADCo nem része a helyi önkormányzati rendszernek, hanem kinevezett igazgatótanács által vezetett állami fejlesztési ügynökség. A régió fejlesztése során elért sikerei miatt tevékenysége modellértékű a többi régió számára is. Az újonnan létrehozott Shannon város mellett Limerick, Írország harmadik legnagyobb városa is modernizálódni kezdett, s a humán erőforrás képzésének meghatározó központjává vált a térségben. (Horváth Gy., 1999, pp 112-113) Az ’50-es években az ír gazdaság válságakor azonban az egész ország növekedését elősegítő intézkedések sokkal fontosabbak voltak a regionális szempontok érvényesítésénél. Azok leginkább csak az ipart illetően érvényesülhettek. 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A regionalizmus kezdete Írországban a ’60-as évek elejére tehető: 1963-ra dolgozták ki a hatékony regionális politikához elengedhetetlen területrendezési tervet, mely az ország 26 megyéjét 9 tervezési régióba sorolta. A felosztás azonban nem vált általános érvényűvé, a különböző intézmények saját felosztású regionális hálózatokat építettek ki. Az első, minden területre kiterjedő átfogó területfejlesztési koncepció a Buchanan and Partners tanácsadó cég jelentése (Regional Studies in Ireland) alapján készült el, s 9 növekedési központra épült, melyek komplex fejlesztésétől az adott régióra kiterjedő

húzó hatást reméltek. E tervek szerint az új ipari beruházások 75%-át kellene Dublinbe, a két "nemzeti növekedési centrumba" (Cork, Limerick/Shannon), valamint 6 regionális központba (Sligo, Dundalk, Drogheda, Galway, Althone, Waterford) telepíteni. A főváros tekintetében a "természetes növekedés" elve érvényesült volna, azaz nem kívánták fejlődését se korlátozni, se ösztönözni; a nemzeti és regionális központok viszont annál inkább preferenciális elbánásban részesültek volna. A javaslat végül kudarcot vallott mind politikai, mind szakmai szempontból. A kijelölt központok ugyanis Dublin, Cork és Limerick kivételével csekély népességi súllyal bírtak saját régiójukban; infrastrukturális kiépítettlenségük, nem kielégítő képzettségű humán erőforrásuk nem garantálta az új beruházók érkezését és a régióra kifejtendő pozitív hatást sem. (Horváth Gy, 1999, pp 116) 3.2 táblázat A

Buchanan-jelentésben javasolt növekedési központok népessége és regionális súlya, 1991 Város Népesség, ezer fő A régió %-ában Dublin 1 024 28,9* Cork 127 27,1 Limerick 52 18,6 Galway 51 16,9 Waterford 40 11,7 Dundalk 30 15,8 Drogheda 24 2,7 Sligo 17 7,3 Athlone 16 6,2 Megjegyzés: * az ország százalékában Forrás: Horváth, 1999, pp. 116 Végül egy a dublini "természetes növekedést" elfogadó, a tervezettnél sokkal elaprózottabb struktúra valósult meg. Újjászervezték az Iparfejlesztési Hatóságot (IDA) Az általa az 1973-77-es évekre kidolgozott első országos iparfejlesztési koncepció a "munkát az emberekhez" elvet követte. Növekedési centrumok helyett 47 csomópontot jelöltek ki, melyek 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 177 várost foglaltak magukba. A vidék iparosítása tehát ezzel a tervvel kezdődött el, együttműködve a korábban létrehozott SFADCo és Údaras na Gaeltachta programjaival. Az 1973-77-es iparfejlesztési program 55 ezer új ipari munkahelyet tervezett létrehozni, de az új telepítések 56,5%-át adó külföldi vállalatok hatására a hagyományos, ír tulajdonú vállalkozások nagy része tönkrement. Így a nettó munkahelytöbblet mindössze 1900 volt az időszak végén. Az exportorientált vállalatok jelenléte azonban legalább modernizációs hatást gyakorolt a nyugati térségre. Az 1978-82 közötti második program jobb eredményekkel zárult. A csökkenő mértékű üzembezárásoknak köszönhetően 60 ezres

munkahelytöbblet keletkezett. Ebből a nyugati régióban 5000, délnyugaton 10 ezer, északnyugaton pedig 3500 fővel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma. (Horváth Gy, 1999, pp 118-119) A fejlesztési programoknak köszönhetően az ipari termelés súlypontja a nyugati térségbe helyeződött át. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy csupán a telephelyek kerültek át a fejletlenebb térségekbe, ahol a tömegtermeléshez rendelkezésre állt a képzetlen, épp ezért olcsó munkaerő. A döntési központok viszont továbbra is Dublinben vagy külföldön maradtak. A nyugati térség modernizálódásával, ipari fejlődésével egy időben lezajlott a keleti térség hagyományos ipari központjaiban a dezindusztralizáció s a tercierizáció. A szolgáltató szektor új munkahelyeinek 55%-a a keleti régióban jött létre, s Dublin is megőrizte adminisztratív, döntési funkcióit. A fenti programok eredményeképp átalakult Írország gazdasági szerkezete is. 9%-ra

csökkent az agrárfoglalkoztatottak aránya, s a nyugati régiókban az ipar súlya megkétszereződött (29,8%). A meghatározó gazdasági ág a szolgáltató szektor lett (61,2%) Az ország regionális szerkezete tehát kedvezően változott a gazdasági átalakítások hatására, a keleti régióra nehezedő demográfiai nyomás viszont tovább fokozódott. Az ír regionális politika az EU támogatási rendszerének reformja után, 1989-ben vett új lendületet, s ekkortól fordítottak egyre jelentősebb összegeket a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására. 3.2 A regionális önkormányzati rendszer hiányosságai Az uniós támogatások hatékony felhasználásához szükséges lett volna, hogy a regionális fejlesztés legfontosabb intézményei, a helyi és területi önkormányzatok nagyobb 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hatókörrel, döntési autonómiával rendelkezzenek. Írországban azonban, mint a klasszikus unitárius államokban általában, a regionális szint csak adminisztratív célból, a központi kormányzatnak szigorúan alárendelve jelenik meg. A régió nem rendelkezik tényleges hatáskörökkel, a területfejlesztés valódi alakítója a kormányzat. Számos belső, de külső kritika is érte az országot az önkormányzati rendszer hiányosságai miatt. A következő érveket hozták fel: – az ágazati fejlesztések területi integrációja megoldatlan, a helyi fejlesztési igényeket figyelmen kívül hagyják, – az önkormányzatok szűk jogosítványokkal

rendelkeznek, helyi beavatkozási lehetőségeik korlátozottak, pénzügyi forrásaik elégtelenek, – kapcsolataik a helyi gazdaságfejlesztés szereplőivel gyengék, – hiányzik a kezdeményezőkészség. A szükséges decentralizáció ennek ellenére ismét elmaradt. Az 1960-as évek fejlesztési régióinak határait azonban módosították 1993-ban, s ezzel 8 új régió jött létre. (ld 1 melléklet) Dublin és a megye önálló régió lett, a korábbi keleti régió nem fővárosi megyéiből szerveződött a közép-keleti régió, az északi megyékből pedig a határ menti régió. E regionális hatóságok feladata mindenekelőtt a közszolgáltatások koordinálása volt. A koordinációs tevékenységet négyfős apparátus végzi a régiókban. Ez alól csak Cork, a legnagyobb népességű, s egyúttal a legfejlettebb vidéki körzet kivétel, ahol 11 főt alkalmaznak. (Horváth Gy., 1999, pp 136-138) A problémák azonban így sem oldódtak meg. A hatóságok

igazgatói a fenti kifogások mellett felvetették, hogy a jelenlegi régióhatárok nem megfelelőek a hatékony koordináció szempontjából. Tarthatatlan az is, hogy a különböző állami szervek intézményei (pl: egészségügyhöz, idegenforgalomhoz, belföldi halászathoz kapcsolódók) a regionális hatóságok illetékességi területétől eltérő regionális felbontást alkalmaznak, nehezítve ezzel az átláthatóságot, a támogatások hatékony kihasználását, s a fejlesztések koordinációját is. A megfelelő regionális önkormányzati rendszer hiányát nemcsak az ír szakmai közvélemény tette szóvá, de olyan nemzetközi fórumok is, mint az OECD, vagy az Európai Parlament. Lényeges hiányosságként értékelték azt is, hogy egyik kormány sem fogalmazott meg olyan konzisztens regionális politikát, mely a keleti régió, ezen belül is a dublini térség 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. túlzott növekedését, s az ország többi területének fejlesztését megvalósította volna. (Horváth Gy., 1999, pp 138) A FORFÁS, az állami gazdaságösztönzés legfőbb nem miniszteriális szerve, az állami ügynökségek koordinálója is megfogalmazott az addigi ír regionális politikával kapcsolatos következtetéseket: A regionális és szektorális célok gyakran kerültek összeütközésbe, utóbbi sokszor háttérbe szorította a regionális szempontokat, főként, ha recesszió sújtotta az országot. A regionális politika csak az ipar fejlesztésére koncentrált, a szolgáltatásokra vagy az

infrastruktúrára nem fektettek kellő hangsúlyt. Ennek köszönhetően viszont legalább az iparosításban sikeresnek tekinthető a regionális politika, hiszen a fővároson kívül, a nyugati régióban is létre tudott hozni jelentős ipari bázisokat. (Artner, 2000, pp 73) 3.3 Az Európai Unió juttatásainak szerepe Írország felvétele az Európai Közösségbe 1973-ban új feltételeket teremtett a regionális fejlesztések számára. Akkor a Közösség legelmaradottabb tagállamaként jelentős – gazdasági és szociális kohéziót elősegítő – támogatásokra számíthatott. A belső regionális különbségekről a hangsúly Írország és a többi tagállam közti különbségekre helyeződött. Ez azt is eredményezte, hogy miközben Írország egész területét egyetlen támogatandó térségként kezelte az EU, arra már nem fordított figyelmet, hogy az országon belüli egyenlőtlenségeket kedvezően befolyásolják-e a juttatások, vagy csak a

makromutatók javulnak. Így fordulhatott elő az is, hogy az addicionalitás elve felemásan érvényesült. A fejlettebb keleti területek programjai sokkal nagyobb arányban részesültek az állami társfinanszírozásból, mint a nyugatiak. Az egész ország 1. célkitűzésbe tartozó területként kezelése azt is jelentette, hogy az uniós finanszírozás szempontjából az ír kormány egyben regionális kormányzatnak is minősült, tehát a nemzeti fejlesztési terv mint regionális program került elfogadásra. Ugyanakkor, a régiók fejlesztési és tanácsadói munkacsoportjainak kezdeti reményei ellenére a nemzeti fejlesztési terv nemzeti ágazati, s abszolút nem regionális programokra épült. A fenti ellentmondások mellett is egyértelmű Írország esetében a strukturális politika pozitív hatása, ugyanis GNP-jéhez mérten, egy főre vetítve és nettó ez az ország kapja a 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. legtöbb támogatást az EU közös költségvetéséből. 1973 és 1996 között 25,1 Mrd ír fontot kapott, miközben ennek csupán mintegy egyötödét fizette be hozzájárulásként az Unió kasszájába. 1996-ban az egy főre eső nettó EU-segély megközelítette a 400 fontot Írország a közös költségvetés 0,8%-át fizeti be és kb. 4%-át kapja vissza támogatások formájában Ha ezt a GDP-hez viszonyítjuk, kiderül, hogy az éves GDP 2%-ának befizetése után annak 6-8%át kapja vissza. Évente tehát az ír GDP 4-6%-át kitevő uniós juttatásban részesül az ország A támogatások

hatását vizsgáló modellek később kerülnek bemutatásra. (Artner, 2000, pp 131) 3.31 A fejlesztési források fajtái A Strukturális Alapokból finanszírozott támogatási formaként hozták létre a Közösségi Kezdeményezéseket (Community Initiatives). A strukturális kiadások 90%-át ugyanis nemzeti, 9%-át közösségi, a fennmaradó 1%-ot pedig innovatív kezdeményezésekre kell fordítani. A Közösségi Kezdeményezésekről az Unió kizárólagos hatáskörben dönt, nem képezi részét a tagállamok nemzeti fejlesztési tervei alapján létrehozott Közösségi Támogatási Keretnek. Olyan, a Közösség számára kiemelkedő fontosságú problémák megoldására hozták létre, amelyek kívül esnek a hagyományos regionális politika tevékenységi körén. Ezek nem feltétlenül felülről indított programok, gyakran az önkormányzatok és egyéb érdekképviseleti szervezetek elképzeléseit karolják fel, és segítik anyagi forrásokkal azok

megvalósulását. Tevékenységének fő célterülete a transznacionális, a határon átívelő, valamint a régióközi kooperációk támogatása. Az 1994-1999-es periódusra jóváhagyott 13,45 milliárd ECU uniós keretből Írország 490,7 millió ECU-re, tehát a juttatások 3,65%-ára jogosult. Ennek nagy részét a régióközi kooperáció mellett a foglalkoztatás, a vidékfejlesztés és a kis- és középvállalkozások támogatására fordítják. A Strukturális Alapok mellett Írország a regionális politika keretein belül jogosult az 1993-ban létrehozott Kohéziós Alap támogatásaira is. Az alap létrehozását a Gazdasági és Monetáris Unió megteremtésének célja tette szükségessé. A forrásokhoz való hozzájutás feltétele, hogy az ország egy főre jutó GNP-je ne érje el a közösségi átlag 90%-át. Négy, ún kohéziós ország (Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország) teljesítette ezt a feltételt. A közösségi

finanszírozás két, a nemzeti költségvetést leginkább terhelő területen valósul meg (környezetvédelem és a szállítási infrastruktúrát érintő beruházások), mivel az 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. EMU-csatlakozás feltételeként előírt legfeljebb 3%-os költségvetési hiányt jóval túllépnék a kohéziós országok, ha a gazdaságuk fejlődéséhez, versenyképességük növekedéséhez elengedhetetlen beruházásokat önerőből kellene megvalósítani. A közösségi finanszírozás e területeken nagyon kedvező, akár 85%-os is lehet.

Írországra a kohéziós juttatások mintegy 9%-a jut, s a legtöbb projekt el is érte a legmagasabb közösségi hozzájárulási arányt. Csak az első évben már 32 szállítási és 41 környezetvédelmi programot hagytak jóvá. Ezek legnagyobb része az utakkal (37,1%), 24,8%-a a szennyvízkezeléssel, 16,2%-a a vízszolgáltatással, 12,4%-a a vasúttal, 7,7%-a pedig a kikötők fejlesztésével kapcsolatos juttatás volt, a többi technikai segítség formájában hasznosult. Szót kell még ejteni a támogatási forrásoknál a viszonylag kevéssé ismert EFTA Pénzügyi Mechanizmusról, mely az EU és az EFTA közti szabadkereskedelmi zóna 1993-as létrejötte óta közvetlen juttatásokkal és az EIB hiteleire adott kamatszubvenciókkal támogatja a kevésbé fejlett tagállamokat. Írország esetében a közvetlen támogatások felsőoktatási beruházásokhoz kapcsolódnak, a kamattámogatások pedig az állam és a magánszféra környezetvédelmi, szállítási,

városfejlesztési, oktatási vagy képzési beruházásait érintik. Az uniós Kohéziós Alaphoz hasonló célkitűzései miatt EFTA Kohéziós Alapnak is nevezik a fejlesztési forrásoknak ezt a fajtáját. (Artner, 2000, pp 34) 3.32 A támogatások elnyerésének mechanizmusa A közösségi támogatások feltételei némiképp megváltoztak az 1989-es reformok után. A Strukturális Alapok általános szabályozására vonatkozó tanácsi rendelet értelmében az 1. célkitűzésbe tartozó régiók kötelesek fejlesztési tervet készíteni, ha a támogatás mértéke túllépi az 1 milliárd eurót. Azon tagállamokban viszont, ahol a teljes terület támogatott ezen célkitűzés által, nem külön-külön készítik el a NUTS II régiók saját fejlesztési terveiket, hanem egy Nemzeti Fejlesztési Program kerül kidolgozásra. Ez alapján készül el az EU-val való egyeztetések során a Közösségi Támogatási Keret, melyben a kifizetések céljait és nagyságát

rögzítik. A nemzeti program elkészítése azért is szükséges az olyan tagállamokban, ahol az ország egésze elmaradott, mert a siker érdekében nem csupán regionális hatáskörű intézkedéseket kell foganatosítani, hanem országos szinten is fejleszteni kell a 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. versenyképességet, a gazdaság teljesítményét, és a foglalkoztatottság növelését befolyásoló tényezőket. Az aktív kormányzati részvétel szintén fontos, hiszen a gyengébb gazdasági fejlettség miatt a magánszféra társfinanszírozó képessége

nem elégséges. Ilyenkor, ahogy Írországban is történt, a makromutatók javítása, az egy főre jutó GDP uniós átlaghoz való közelítése lesz a fő szempont, melynek alárendelik az ágazati, de legfőképp a regionális célokat. A Nemzeti Fejlesztési Terv (National Development Plan) programozási dokumentumként a tagállamok tárgyalási pozícióit rögzíti a Strukturális Alapok támogatásaira való pályázáskor. Ez tartalmazza a jelenlegi helyzetképet, a rendelkezésre álló hazai pénzügyi eszközöket, a fejlesztési stratégia prioritásait, valamint a külső forrásbevonás lehetőségeit (Strukturális Alapok, Európai Beruházási Bank, nemzetközi pénzügyi intézmények). Az 1 célkitűzésbe tartozó országként az ír fejlesztési tervnek tartalmaznia kell ezeken kívül a gazdasági – társadalmi átalakulás, az emberi erőforrások, az iskolai és képzési rendszer fejlesztése és a vidékfejlesztés érdekében tett lépéseket is.

(Forman, 2001, pp 133-138) A Közösségi Támogatási Keret (Community Support Framework) e terv alapján készül a Bizottság jóváhagyásával, s a programozás legfontosabb dokumentumának tekinthető. Tartalmazza a cselekvési programok stratégiáját, céljait, a különböző forrásokból való hozzájárulás mértékét. Az ebben meghatározott költségvetés és hozzájárulás végleges, a program megkezdése után már nem újratárgyalható. Fontos szabály, hogy a regionális politikára fordított kiadások évi átlagos összege nem lehet kevesebb, mint az előző programozási időszakban. Ennek megállapításakor az előző periódus tényleges, s nem annak tervezett kiadásait veszik figyelembe. Másik fontos feltétel, hogy a korábbi időszakban sikeresen használta fel a rendelkezésére bocsátott forrásokat. Ha nem így történt (hibás gazdálkodásnak köszönhetően például), kisebb eséllyel pályázik az újabb támogatásokra. Ezzel is a

hatékony, ellenőrzött, konzisztens regionális politikára kívánják rászorítani a támogatott régiókat. (Forman, 2001, pp 139-142) 3.33 A forrásfelhasználás irányítása A CSF végrehajtásáért mindig egy kormányzati egység felel, ez Írországban a Pénzügyminisztérium. Magáért a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásáért is a Minisztérium felelős. Feladatai közé tartozik a tárgyalásokon az ország érdekeinek képviselete, valamint a működési programok irányításában és ellenőrzésében való részvétel. 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. A források felhasználásában fontos funkciót tölt be további három minisztérium. A Pénzügyminisztérium alá tartozik az ERFA-ból származó források kezelése, míg a Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium az Európai Szociális Alapot, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium az Európai Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot, a Tengerészeti és Természeti Erőforrások Minisztériuma az Európai Halászati Alapot érintő működési programokért felel. Mindezek felett a Pénzügyminisztérium tölt be átfogó ellenőrző szerepet. A programok végrehajtásához szükséges források három lépcsőben jutnak el a régiókhoz. Először 50% előleg érkezik, majd a programok előrehaladtával további 20%, s az utolsó 30%-ot csak a befejezést követően kapják meg a támogatott területek. A koordinálás csúcsszerve a CSF Monitoring Bizottsága, melyben a Pénzügyminisztérium 2, az EIB 1, az Európai Bizottság 9,

valamint az ágazati minisztériumok 19 fővel képviseltetik magukat. Szavazati joggal nem rendelkező állandó megfigyelőként a regionális hatóságok és a szociális partnerek képviselői is részt vesznek. E bizottság hatáskörébe tartozik a fejlesztések koordinálása, a CSF prioritásainak következetes betartatása, az esetleges módosítási javaslatok megfogalmazása, ill. a források felhasználásának ellenőrzése. A 10 működési programnak külön monitoring bizottsága is van, melyek a főbizottság felé tartoznak beszámolással. Eszközök hiányában azonban nehéz a helyi koordináció megvalósítása, így szerepük formálisnak tekinthető. (Horváth Gy, 1999, pp 143) 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. 4.1 A regionális programozás tapasztalatai Írország kohéziós problémái A Közösségi Támogatási Kerettervek négy témakör alapján nyújtanak támogatást. Ezek közül az első az iparra és szolgáltatásokra terjed ki. Az ír ipar duális szerkezete miatt nagy különbség figyelhető meg a magas termelékenységű, nyereséges külföldi és a kevésbé versenyképes hazai ipar között. 1986 és 1991 között az ország GDP-jének 20%-át érte el a befektetett külföldi működő tőke nagysága, ami a Közösségen belül is kiemelkedő arány. Főként az elektronika és a szoftvergyártás területén tevékenykednek, a hazai piachoz való kapcsolódásuk viszont elég gyenge: többnyire importból termelnek exportra. Az ír ipar növekedést mutató ágazatainak száma csekély,

igazából csak az elektronikai és irodatechnikai ipar növekedése számottevő. K+F kapacitásuk gyenge; a technológia, a marketing, ill a termékfejlesztés területén komoly hiányosságok tapasztalhatók. A második problémakör az infrastruktúra viszonylagos elmaradottsága, ami csak tovább súlyosbítja az ország periférikus helyzetét. Az egy főre jutó útkilométer ugyan 14%kal meghaladja az európai átlagot, a közutak minősége azonban messze elmarad attól Ún nemzeti elsődleges utak kötik össze a legfőbb csomópontokat, ezek azonban a teljes úthálózatnak csak 3%-át teszik ki, s mindössze 20%-uk felel meg az európai szabványoknak. Autópálya a ’90-es évek végéig mindössze 50 km (!) épült. A vasúthálózat kiépítettsége, minősége sem éri el a kielégítő szintet, az elmaradt beruházásoknak köszönhetően a vonalak nagy része elavult. Az első programozási periódusban a külföldi tőke minél nagyobb arányú vonzása

érdekében leginkább Dublinben és környékén fejlesztették az infrastruktúrát, ezért voltak fontosak első lépésként a dublini repülőtér vagy a kikötők bővítése. Mára azonban elkerülhetetlenné vált az elmaradottabb belső, ill. nyugati régiók fejlesztése, hiszen a hosszú szállítási idő, s az emiatt magas termelési költségek nem kedveznek a külföldi vállalatok letelepedésének. Dublinben viszont már a túlzsúfoltság okoz problémát, s további infrastrukturális fejlesztések szükségesek a nagy forgalom lebonyolításának zavartalansága érdekében. 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ország periférikus helyzetén az sem javít, hogy európai viszonylatban itt a legdrágább a postai, ill. távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférés, s a vízhálózat kiépítettsége is hiányos. A humán erőforrások problémája a népesség korösszetételével hozható összefüggésbe. A lakosság több mint egynegyede ugyanis 25 éven aluli. A túlzsúfoltság alacsony színvonalat eredményezett az oktatási rendszerben, s az alacsony képzettség a tartós munkanélküliség fokozódásához vezetett. 1994-ben a munkanélküliek 61%-a volt egy évnél tovább munka nélkül, szemben az EU-ban átlagosnak mondható 50%-kal. Azóta azonban már jóval ez alá csökkent, köszönhetően a javuló foglalkoztatási viszonyoknak. Ezenkívül viszonylag alacsony az aktivitási ráta, valamint a nők foglalkoztatottsága is, viszont mindkettő javuló tendenciát mutat. De még így is jelentős

kapacitások maradnak kihasználatlanul az országban A problémás területek negyedik körét a mező- és erdőgazdaság, a halászat, az idegenforgalom és a vidékfejlesztés alkotják. A legtöbb agrártérség jelentős problémával küzd. Az elvándorlás és az alacsony átlagjövedelmek mellett jellemző, hogy nem sikerült a struktúraváltás. A közösségi támogatások inkább konzerválták a fennálló, kevéssé hatékony rendszert, mint segítették volna annak megreformálását. Az elmaradott nyugati területeken az infrastruktúra elégtelensége nem teszi lehetővé a mezőgazdasági foglalkoztatottak számára, hogy alternatív munkalehetőségeket (pl.: turizmus) találjanak maguknak Az idegenforgalom az ír GDP 7%-át adja, de erősen szezonfüggő, ezért sok helyen csak kiegészítő tevékenységként folytatják. (Horváth Gy, 1999, pp 125) 4.2 Az 1989-1993-as időszak Közösségi Támogatási Kerete Az Írországnak nyújtott közösségi

támogatások ebben a programozási periódusban 4,5 milliárd ECU értékűek voltak, s ha ehhez hozzávesszük a hazai kormányzat és a magántőke ráfordításait is, akkor az összeg 11,1 milliárd ECU-t ér el. 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.1 táblázat A közösségi támogatások szerkezete, 1989-1993 Tevékenységek Infrastruktúra 1. célcsoport Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % Kohéziós Alap Összesen 1027 23,0 86 60,6 1113 24,2 1491 33,4 - 1491 32,4 1695 38,0 - 1695 36,8 210 4,7 56 39,4 266 5,8 Termelés Strukturális

Alapok, M ECU Megoszlás, % Humán erőforrás Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % Környezetvédelem és fejlesztés Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % Technikai támogatás Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % 37 0,8 - 37 0,8 142 100,0 4602 100,0 Összesen Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % Forrás: Horváth Gy., 1999, pp 130 4460 100,0 Az ipar fejlesztésére az első programozási periódusban 624 millió ECU-t költöttek. A terv fő célja az ipari kibocsátás növelése, az ipari termékek hozzáadott-érték tartalmának emelése, valamint a regionális iparfejlesztés volt. A feldolgozóiparban és a nemzetközi szolgáltatási ágazatban érték el a programok a legnagyobb eredményeket. Az ipari kibocsátás 7%-kal növekedett ebben az időszakban, mely azonban nagyrészt a külföldi high-tech vállalatok fejlődésének volt köszönhető. A 98 900 újonnan létesült munkahely ellenére a foglalkoztatás-növekedés nem volt ilyen

jelentős. Az elbocsátások, cégbezárások következtében a nettó munkahelytöbblet mindössze 12 070 volt. Az infrastrukturális fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kapott a közlekedési hálózat modernizálása, országos kiépítettségének fokozása, mellyel a vállalatok belsőbb régiók felé való terjeszkedését kívánták elősegíteni. Négy év alatt 307 km országos jelentőségű, s 1700 km alsóbbrendű közutat újítottak fel. Bővítették a dublini, shannoni és corki repülőterek kapacitását, s felújították a Dublint Belfasttal összekötő vasútvonalat is. A közlekedési beruházásoknak köszönhetően 12%-kal csökkent az áruszállítások ideje, így a vállalkozások exportköltsége is kisebb lett. 250 km hosszúságú szennyvízhálózat és 166 km ivóvíz-fővezeték épült, s a kimondottan fejletlen ír infrastruktúra lassan közelíteni kezdett az EU átlagához. 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Humánerőforrás-fejlesztésre a legtöbb támogatás az Európai Szociális Fejlesztési Alapból érkezett, s ezek legnagyobb részét az oktatásra költötték. A programok mintegy 500 ezer ír lakost érintettek. Az ipari és szolgáltató vállalatok igényeivel összhangban 250 ezer főt képeztek tovább, a mezőgazdasági kurzusokat 7200 fő végezte el, s a fiatalokat is nagymértékben sújtó munkanélküliség leküzdése érdekében kb. 40 ezren vettek részt közülük különböző át-, és továbbképzéseken. Ezen fiatalok 50%-ának volt állása másfél évvel később is,

37%-uk viszont a program ellenére is tartósan munkanélkülivé vált. A mezőgazdasági támogatások nagy része a farmergazdaságok modernizációját szolgálta. Jelentős, jövedelmük 40%-át kitevő támogatásokban részesültek az elmaradott térségekben gazdálkodók is, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy csökkenjen az agrárrégiókat elhagyók száma. Az erdőgazdasági programoknak köszönhetően 83 ha új erdőt telepítettek, s 30%-kal növelték a fakitermelést. (Horváth Gy, 1999, pp 129-132) 4.3 Az 1994-1999-es időszak Közösségi Támogatási Kerete Írország a ’80-as évek végétől jelentős fejlődésen ment keresztül. A GDP növekedési üteme jóval az uniós átlag feletti volt, s 1993-ra az egy főre jutó GDP-je 3%-kal meghaladta az 1. célkitűzés alapján közösségi támogatásra jogosító 75%-os küszöböt Ennek megfelelően Írország elvileg már nem részesülhetett volna az 1994-ben induló új programozási periódus

támogatásaiból. Végül az előző öt év 73%-os átlagával indokolták a juttatások változatlan fenntartását, s az egész ország területe az 1. célkitűzésben maradhatott, bár a program indulásakor már elérte az egy főre eső GDP uniós átlagának 82%-át is. A ’90-es évtizedben 80%-kal növekedett a gazdaság teljesítménye, s az évtized végére jóval túl is szárnyalta az uniós átlagot, 2000-ben annak 119%-át érte el. (Kengyel, 2002, pp 55) A második keretterv idején sem változtak a program prioritásai. Viszont az első időszak 55,6%-os nemzeti hozzájárulásával szemben 1994-től a költségvetés és a magánszféra már csak a fejlesztések 43,3%-át finanszírozza. A közösségi támogatások ezzel szemben 16%-kal emelkedtek a Kohéziós Alap bevezetésének köszönhetően. 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.2 táblázat A közösségi támogatások szerkezete, 1994-1999, 1994. évi árakon Tevékenységek Infrastruktúra Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % 1. célcsoport 1035 18,4 Kohéziós Alap 665 51,1 Összesen 1700 24,6 Termelés Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % 1831 32,6 - 1831 26,5 2470 43,9 - 2470 35,7 Humán erőforrás Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % Környezetvédelem és fejlesztés Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % 211 4,7 636 48,9 710 10,3 Technikai támogatás Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % 37 0,8 - 211 3,0 Összesen Strukturális Alapok, M ECU Megoszlás, % Forrás: Horváth Gy., 1999, pp 131 5621 100,0

1301 100,0 6922 100,0 Az EU és Írország prioritásai között jelentős különbségek fedezhetők fel a tekintetben, hogy milyen nagyságú összegekkel támogatják az egyes célkitűzéseket. Jellemző, hogy míg az ír Nemzeti Fejlesztési Terv kiadásainak 44%-ával a fizikai infrastruktúra javítását támogatja (EU-források egyötöde egészíti ki), addig a közösségi Strukturális Alapok inkább a produktív ágazatok (ipar, mezőgazdaság), valamint a humán erőforrások fejlesztését helyezik előtérbe. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a legnagyobb egyedi tétel a Strukturális Alapok esetében is a fizikai infrastruktúrához (szállítás) kötődik. (Artner, 2000, pp 33) A CSF-et kilenc operatív programra bontva kívánták megvalósítani, azonban ezek az Unió regionális decentralizálási elvének ellentmondva nem a kialakult nyolc fejlesztési régióra épültek, hanem az egyes ágazatok fejlesztéséből indultak ki. (Forman, 2001, pp 366) A

keretprogram alapján az ír ipar K+F kapacitásainak bővítésére, a termelő szolgáltatások fejlesztésére, az élelmiszeripar átfogó fejlesztésére 1,012 milliárd ECU-t fordítottak a második tervezési periódusban. Kiemelt kérdésként kezelték, hogy a hazai tulajdonú vállalatok leküzdjék a külföldi vállalatokkal szembeni hátrányukat a menedzsment, a marketing és a kutatás-fejlesztés terén. Az iparban 20 ezerrel, az idegenforgalomban pedig 29 ezerrel növelték az új munkahelyek számát. 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az

infrastrukturális beruházásokra rendelkezésre álló 1,035 milliárd ECU 80%-át a közlekedés fejlesztésére fordították, ebből is a közútfejlesztés részesült a legnagyobb támogatásban, de bővítették a shannoni és corki repülőtereket is. A fennmaradó összeg a környezetvédelem és az egészségügy problémáit orvosolta. A fejlesztéseknek köszönhetően a négy legfontosabb közúti vonalon 204 perccel csökkent a szállítási idő, a vasútvonalakon pedig ennek csökkenése 5-17%-ra tehető. A kikötői kapacitások szintén tovább bővültek, mintegy 41%-kal. A szennyvízhálózat kiépítése is folytatódott. Az időszak végére a korábbi 14%-kal szemben a szennyvizek 35%-át tudták megtisztítani. A humán erőforrásokra vonatkozó program a képzési ráták növelésére törekedett. A 1519 éves korosztály esetében 75,2%-ról 85%-ra, a 20-24 évesek között pedig 16,8%-ról 22%-ra akarták emelni az oktatásban résztvevők arányát. Az

érettségivel rendelkezők 77,4%-os arányát 90%-ra akarták emelni. A képzési programok mintegy 620 ezer embert érintettek ebben az időszakban. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési programok során kilenc élelmiszer-feldolgozó üzemet létesítettek, melyek növelték a célkitűzéseknek megfelelően egyrészt a termékek hozzáadott értékét, másrészt pedig a vidéki életszínvonalat. Bővítették a rendelkezésre álló takarmánytárolók, istállók számát. A turizmus fejlesztésével a mezőgazdasági foglalkoztatottak számára teremtettek alternatív munkalehetőséget. (Horváth Gy, 1999, pp 129-132.) 4.4 A programozási időszakok tapasztalata A második keretterv végére Írország megelőzte a gazdasági fejlődési ütem és a közösségi átlaghoz viszonyított egy főre eső GDP tekintetében egykori gyarmattartóját, NagyBritanniát, de több tagállamot is. A siker természetesen nem írható kizárólag a Strukturális Alapokból

érkező támogatások számlájára, abban ugyanis leginkább a külföldi beruházások játszottak közre. Átalakult az ország ipari és exportszerkezete, s magas hozzáadott értéket képviselő termékek adják a kivitel túlnyomó részét. 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ha azonban regionális szinten vizsgáljuk az eredményeket, kitűnik, hogy a gazdaság teljesítménye nem javult az egész országban egyenletesen. A fejlesztések során sokkal inkább a nemzeti érdekeket próbálták a régiók szintjén, de nem régió-specifikusan megvalósítani. A

fejlettségi rés a legfejlettebb és a legelmaradottabb régiók között így már 1991 és 1995 között is 2%-kal bővült, 29%-ról 31%-ra. A differenciálódás során a keleti régiók további 3 százalékponttal növelték előnyüket, míg a nyugati területek 5 százalékponttal csúsztak vissza a ranglistán. A további különbség-növekedés megakadályozása érdekében szükségessé vált az ország regionális politikájának felülvizsgálata. (Horváth Gy, 1999, pp 133) 4.5 A közösségi támogatások fejlesztő hatása Számos kísérlet született már arra nézve, hogy előrejelezzék az uniós támogatások várható hatását, ill. megbecsüljék a gazdasági növekedésben nekik tulajdonítható arányt A jelentések többsége mindenképpen pozitívnak ítéli a juttatások szerepét. A Bizottság elemzései szerint a támogatások nélküli állapothoz képest jelentős GDPnövekedés és munkanélküliség-csökkenés mutatható ki a regionális

támogatások következtében. Az alábbi táblázatban szemléltetett adatok szerint a GDP 1993-ig 3,2%-kal, 1999-re pedig már 3,7%-kal haladta meg a támogatások nélkül elérhető GDP szintjét, a munkanélküliség pedig 1, ill. 0,4%-kal csökkent a juttatások hatására ugyanezen időszakokban. A 2006-ra vonatkozó előrejelzések szerint a 2000 év szintjéhez képest a GDP 2,8%-kal fog növekedni a támogatások következtében, a munkanélküliség esetében pedig 0,4%-os csökkenést tapasztalhatunk majd. (Kengyel, 2002, pp 116) 4.3 táblázat A Közösségi Támogatási Keretek hatása a támogatások nélküli állapothoz viszonyítva (1989-hez, illetve 2000-hez képest, %) GDP-növekedés 1989 1993 1999 2006 2,2 3,2 3,7 2,8 Munkanélküliség csökkenése 1,4 1,0 0,4 0,4 Forrás: Kengyel, 2002, pp. 116 Érdekes kísérlet a hatások becslésére a makroökonómiai modellek (Beutel, Pereira, QUEST, HERMIN-modellek) alkalmazása. Eredményeiket azonban

fenntartással kell kezelni, ugyanis számos körülményt figyelmen kívül hagynak a vizsgálatok elvégzésekor. Felmérik, 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hogyan alakultak volna a makromutatók a vizsgált időszakban, ha a támogatások előtti periódus feltételei változatlanul tovább éltek volna, s semmilyen intézményi, makrokörnyezeti, külföldi beruházásbeli vagy demográfiai változás nem történt volna, amely pedig Írország esetében ugyancsak jelentős mértékű volt. A két időszak eredményei közti különbséget ily módon

csakis a támogatások hatásaként kezelik, s ennek torzítását semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagynunk. (O’Neill, 2000, pp 9) A CSF keretében megvalósuló programok rövid lejáratú keresleti, és hosszú távú kínálati hatással bírnak. Az infrastrukturális beruházások, a magánszféra beruházásai vagy a különböző szaktanfolyamok indítása mind növelik a jövedelmeket, valamint a munkaerőkeresletet rövidtávon. A programok viszont akkor sikeresek, ha a dolgozók tudásszintje és a gazdaság infrastruktúrája javulásának hatására hosszú távon növekszik a munkaerő termelékenysége és a vállalkozások jövedelmezősége, tehát ha a kínálati hatás is erősödik. (Nagy, 1999, pp. 1106) Vizsgáljuk meg az 1994-1999-es programozási periódus esetében a HERMIN-modell becsléseit! Ez a modell számba veszi a közösségi támogatások keresleti és kínálati hatását egyaránt. Fontos tulajdonsága, hogy a nehezen kimutatható hosszú

távú kínálati hatásokat is jól be tudja mutatni. Ezek elemzése három területre koncentrál: az infrastrukturális beruházásokra, az emberi erőforrás fejlesztésére és a magánberuházásokhoz nyújtott támogatásokra. A hatások vizsgálatát 2020-ig terjedően végezték, éppen a hosszú távú hatások megjelenéséhez szükséges idő miatt. Abból a feltételezésből indultak ki ekkor, hogy 1999 után reálértékben változatlan marad a támogatások szintje, s ezt a közösségi támogatások teljes hiányában fennálló helyzethez viszonyították. A Közösségi Támogatási Keret összes támogatása 1994-ben elérte az ír GNP 7,9%-át. Az elemzés szerint 1999-re ez 7,1%-ra csökken, 2020-ban pedig csak 4,7%-ot fogja elérni. A keresleti hatások a támogatások nélküli helyzethez képest 6,2%-kal magasabb ír GDP-t eredményeztek 1994-ben. Ez a hatás utána fokozatosan mérséklődik, 1999-re 5,9%-ig, 2020ra pedig 4%-ig A teljes hatás, mely már az

infrastruktúra és a humántőke fejlesztésének hosszú távú kínálati hatását is mutatja, a becslések szerint az 1994-es 6,2% után (melyben a kínálati hatás még nem érvényesül!) 1999-ben a GDP növekedéséhez már 9,3%-ban járult hozzá. 2020-ra pedig ez az arány eléri a 12,4%-ot (Kengyel, 2002, pp 127-128) 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. A 2000-2006 közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési tervek Mint az a korábbi fejezetekből már kiderült, Írország elviekben már 1993-tól kezdve nem felelt meg a strukturális támogatások

kritériumának, azaz egy főre eső GDP-je túllépte az uniós átlag 75%-át. A második, 1994-től 1999-ig tartó programozási periódusban még változatlanul folyósították a támogatásokat, ugyanis az előző öt év átlagát vették figyelembe, ami csak 73%-a volt a közösségi átlagnak. A 2000-2006-os periódus közösségi költségvetési keretére vonatkozó, a bővítés kihívásait is figyelembe vevő ajánlásokat az Agenda 2000 foglalta össze. Ezek alapján a strukturális és kohéziós politikát érintő kérdésekben reális, az új tagállamokkal bővülő Unióban is fenntartható döntések születtek: A támogatási jogosultságukat elvesztő térségek esetében a fokozatos támogatáscsökkentés és az átmeneti időszakok rendszerének (“phasing out”) bevezetése tette elfogadhatóvá a kompromisszumot a jelenlegi haszonélvező tagállamok számára is. Ez utóbbi a juttatások 2006-ig való teljes leépítését jelenti. A

Strukturális Alapoknál továbbra is fennmaradt az elmaradott térségekre vonatkozó 75%-os GDP arány, a Kohéziós Alapnál pedig szintén változatlanul hagyták a GNP 90%-át kitevő támogatási küszöböt. További kedvezménynek számít a jelenlegi tagállamok számára, hogy a kohéziós támogatásokra való jogosultságukat a 2000-2006-os periódusban először csak 2003-ban fogják felülvizsgálni. (Horváth Z, 2001, pp 434) Írország esetében ekkor már szó sem lehetett a teljes területére szóló kedvezmények fenntartásáról. Az 1994-1996 közötti időszak jövedelmi átlagai alapján az ország nyolc régiója közül csupán kettő felelt meg továbbra is a támogatási kritériumoknak. A West régió az egy főre eső GDP uniós átlagának 71%-át, a Midland régió annak 66%-át érte el. További két régió pedig nemcsak a 75%-os küszöböt, de magát az uniós átlagot is meghaladó eredményt ért el. Dublin 122%-ot, a South West régió pedig

102%-ot teljesített A strukturális támogatások jelentős csökkenésétől való félelem regionális reformra ösztönözte Írországot. A közösségi juttatások maximális megszerzése érdekében az eddig egyetlen támogatandó térségként (NUTS I) kezelt országot két régióra bontották 1998 novemberében. (ld 1 melléklet) A fejletlenebb három nyugati 55 NUTS III-as régióból http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. létrehozták a BMW (Border-Midland-West) régiót, a többit pedig az új Déli-Keleti (South & East, SE) régióba olvasztották. E

közigazgatási változtatás eredményeképp az új BMW régió jelenleg is megkapja az 1. célkitűzés alapján járó juttatásokat, míg az SE területe a “phasing out” alapján az 1. célkitűzés fokozatosan csökkentett támogatásaiban részesül a 2000-2006 közötti időszakban. (Horváth Gy, 2001a, pp 108) A változtatás sikere a jól megválasztott területhatároknak köszönhető, ugyanis a két régió között fennálló jelentős különbség tette lehetővé, hogy a BMW teljes mértékben támogatott maradjon. A népesség 26%-át adó BMW régió GDP-hez való hozzájárulása csupán 19%, a maradék 81%-ot az SE régió termeli meg. A tízezer fő feletti városok 70%-a a fejlett SE régióban található, míg a BMW területén csupán egyetlen regionális központ van, a 47 ezer lakosú Galway. A 2000-2006-os időszakra kidolgozott Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) a fenntartható fejlődés megvalósítása mellett nagyobb hangsúlyt helyez már a

regionális különbségek és a társadalmi kirekesztettség problémáinak kezelésére is. A NFT hét, az ez alapján készült Közösségi Támogatási Keretterv (KTK) hat prioritás köré szerveződik. Ez utóbbiak infrastrukturális, humánerőforrás-fejlesztési, termelési, vidékfejlesztési és két regionális programot (BMW, SE) jelentenek. A KTK által nem társfinanszírozott hetedik program pedig a lakás- és egészségügyet takarja. Legújszerűbb eleme, hogy a korábbi, egész országot magába foglaló regionális fejlesztési program most két régió keretein belül kerül kidolgozásra és megvalósításra. A teljes időszakra szánt 51,4 milliárd euró 32%-át a BMW régió, 68%-át pedig a fejlettebb térség használhatja fel. Igaz ugyan, hogy a népességarányokat tekintve a BMW régió 6%-kal kap többet, mint ami lakosságához viszonyítva járna neki, azonban relatív fejletlenségének leküzdéséhez ezek a források még így is elégtelenek. A

támogatások sokkal nagyobb hányadát kellett volna e területek felzárkóztatására fordítani. Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból Írország a jelenlegi programozási periódusban 3,1 milliárd euró támogatásra jogosult, aminek 41%-át a BMW, 59%-át a S+E régió kapja. (Itt az elosztás már kedvezőbb, de ez a helyzeten már nem változtat.) Az ország továbbra is jogosult kohéziós támogatásokra. (Horváth Gy, 2001a, pp 108, 111) 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5.1 táblázat A működési programok kiadásainak regionális megoszlása,

2000-2006 Gazdasági és szociális infrastruktúra Foglalkoztatás és humán erőforrások Termelő ágazatok Regionális programok Vidékfejlesztés Összesen BMW Millió € % 5959 26,7 3595 28,6 2100 36,7 2646 41,1 2474 57,2 16774 32,3 SE Millió € 16402 8967 3626 3791 1850 34636 % 73,3 71,4 63,3 58,9 42,8 67,7 Összesen Millió € % 22361 43,5 12562 24,2 5756 11,2 6437 12,5 4324 8,4 51410 100,0 Forrás: Horváth Gy., 2001a, pp 111 5.2 táblázat A Strukturális Alapok szerepe a működési programok finanszírozásában, 2000-2006 Gazdasági és szociális infrastruktúra Foglalkoztatás és humán erőforrások Termelő ágazatok Regionális programok Összesen BMW Millió € % 346 40,4 362 41,0 166 39,7 375 41,1 1249 40,7 SE Millió € 510 519 252 538 1819 % 58,6 59,0 60,3 58,9 59,3 Összesen Millió € % 856 100,0 881 100,0 418 100,0 913 100,0 3068 100,0 állami gazdaságpolitika Forrás: Horváth Gy., 2001a, pp 111 5.1 Az Enterprise Ireland szerepe a

regionális fejlesztésekben Írországban a vállalkozásfejlesztési ügynökségek az végrehajtói. A Forfás az ügynökségek tevékenységének összehangolásában; az Enterprise Ireland a hazai feldolgozóipar, és a világpiacon működő szolgáltatóipari cégek támogatásában; az IDA Ireland a külföldi tőke vonzásában és letelepedésének elősegítésében működik közre. A FÁS a szakoktatásért és a foglalkoztatásért felelős; a Shannon Development Co. feladata a Shannon régióhoz tartozó öt megye fejlesztése; az Udaras na Gaeltachta pedig az ír (gael) nyelvű területek gazdaságát támogatja. A felsorolt intézmények szinte teljes mértékben behálózzák a vállalati szférát. (Farkas, 2001, pp 47) Az Enterprise Ireland 1998. évi megalakulása óta a regionális vállalkozásösztönzés meghatározó képviselője, s e minőségében jelentős beruházási tevékenységet folytat. A pénzügyi segítségnyújtás történhet

részvényvásárlás, tőkejuttatás, vagy egyéb pénzügyi források felkutatása (kockázati alapok) útján. 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Működésének szükségessége nyilvánvaló, hiszen: – az ország gazdasági fejlődése ellenére a regionális egyenlőtlenségek nem tűntek el; a gazdasági tevékenység szélesebb körű kiterjesztése szükséges, – a tönkremenő hagyományos ipari vállalatok által hagyott űrt nem, ill. nem mindenütt sikerült betölteni a high-tech ágazatokban működő külföldi tőkének, – a legtöbb

fejlődési potenciállal rendelkező vállalat Dublinben és a nagyvárosokban telepedett le, – a nagyvárosok és a vidék közti különbség egyre szélesedik. A fenti problémák tükrében megfogalmazott célkitűzések négy pilléren nyugszanak. Ezek a meglévő vállalkozások fejlesztésében való segítségnyújtás; a vállalkozási környezet fejlesztése; a nagy fejlődési potenciálú új vállalkozások felkutatása és ösztönözése; valamint a régiók gazdasági fejlődését elősegítő lehetőségek feltárása, ezek között is kiemelten támogatva a nyugati régiók felé terjeszkedni kívánó Dublin környéki vállalkozásokat. 5.2 A BMW régió fejlesztési tervei, eredményei A régió nyugati részét a 47 ezer fős Galway dominálja, a vállalkozások nagy része itt telepedik le. Athlone, Mullingar, Sligo, Letterkenny, Dundalk és Drogheda kisebb központok a régióban, melyek megközelítik Galway növekedési ütemét. E viszonylag fejlett

részek mellett az ország legperiférikusabb, legelmaradottabb területei is a BMW régióhoz tartoznak, így meglehetős fejlettségbeli különbséggel kell a fejlesztési tervek elkészítésekor szembenézni. Sok helyütt nő a városi lakosság, elsősorban a dublini zsúfoltság elől menekülő kiköltözőknek köszönhetően; a rurális területek népessége viszont csökkenőben van. Jellemző a régióra a korábbi magas agrárfoglalkoztatottság visszaesése. A kiszorulók az iparban vagy a szolgáltató szektorban keresnek munkát. A foglalkoztatás növelésének lehetőségét jelenti, ha sikerül a Dublin környéki vállalkozásokat átcsábítani, amihez persze elengedhetetlen a fizikai infrastruktúra, valamint a vállalati igényeknek megfelelő képzési rendszer fejlesztése. A régió erősségei közé tartozik a képzés során eddig elért eredményei. Az ipari – akadémiai együttműködés kiváló, kilenc kutató-fejlesztő központban folynak közös

kutatások az egyetemekkel. Közös IT, élelmiszeripari, biotechnológiai és elektronikai kutatásokat is 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. végeznek. Rendkívül fontos mind a régió területén újonnan beindított vállalkozások, mind a Dublinből nyugat felé terjeszkedő vállalkozások szempontjából, hogy a régió megfelelő számú és képzettségű munkaerővel rendelkezik a BMW területének legnagyobb részén, valamint hogy az elmúlt években egyre több ír vállalkozás vált a multinacionális vállalatok fontos beszállítói forrásává. A

jelenlegi, hat évre szóló Nemzeti Fejlesztési Terv idején a BMW egész területe a közösségi támogatások 1. célkitűzésébe tartozik, s így nagy arányú fejlesztési forrásokra tarthat igényt. A kormány továbbra is kiemelkedő fontosságúnak tartja az infrastruktúra, a szállítási útvonalak, ill. a környezetvédelem kérdését, s azoknak a forrásokból való kiemelt részesedését. Számos tényező van viszont ezeken kívül, melyek rontják a régió versenyképességét. A közúti, légi, és telekommunikációs infrastruktúra kiépítettsége alacsonyabb színvonalú, mint az ország többi részén. A további ipari beruházásokhoz szükséges energiaellátás nem valószínű, hogy rövidtávon kiépíthető az egész régióban. Az innovációra, a kutatásfejlesztésre, a marketingre, s a humán erőforrás fejlesztésére fordított összeg szinte az egész BMW területén alacsony szintű. A vállalkozási kedv alacsony; a felsőfokú

képzésben résztvevők egy része a keleti régióba megy tanulni, s nem is tér vissza, de az itt tanulók nagy része is elhagyja a régiót a kedvezőbb lehetőségek reményében. Az Észak-Írországgal való kiegyensúlyozottabb kapcsolat lehetővé tenné a határ menti együttműködésekben rejlő lehetőségek kiaknázását is. A régió felsorolt központjainak vonzáskörzetében látványos fejlődésnek lehettünk tanúi az elmúlt években, viszont az ezeken kívül eső részekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni annak érdekében, hogy a régió gazdasági fejlődése kiegyensúlyozott legyen. Az ekereskedelem szélesebb körben való elterjesztése további potenciálokat hordoz magában a legperiférikusabb területek elszigeteltségének feloldására. Vizsgáljuk meg az Enterprise Ireland 2001. évi beszámolója alapján, milyen kezdeményezések, eredmények történtek a fent említett négy célkitűzés alapján! A régióban már létező vállalkozások

között mind számukat (az összes 8,8%-a), mind az általuk foglalkoztatottak arányát (4,2%) tekintve a nemzetközi (exportálható) szolgáltatások terjedtek el legkevésbé. Ezeknek is több mint fele Galwayben található, tehát a vállalkozások számának növelése mellett azok regionális kiegyenlítettségének elősegítése is fontos lenne. 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az élelmiszeripar az egész régióban meghatározó jelentőségű, de helyi különbségek itt is fellelhetők. Donegal területén az Enterprise Ireland a halászati termékek

esetében lát növekedési potenciált, így ez kiemelt fejlesztési területe. Az üzleti környezet fejlesztése érdekében egyrészt a felsőoktatás és az ipari szféra együttműködésének ösztönzését tekinti feladatának. A régiót elhagyó diplomásokat is szeretnék visszacsábítani, s helyi vállalkozások indítására ösztönözni. Ennek elősegítésére indítottak legújabban Sligo, Leitrim és Donegal megyékben programokat. Másrészt a telekommunikáció fejlesztésében kell még nagy utat megtenni. A rendszer kiépítettsége a Midland régióban kielégítő; a Border városainak felzárkóztatása érdekében viszont 2001-ben indítottak egy szélessávú kommunikációs hálózat kiépítését célzó programot. Donegal, Leitrim, Sligo hiányosságai e téren veszélyeztetik a nemzetközi szolgáltatások (ITS, International Tradeable Sector) nyugati irányú terjeszkedését. Donegal megyében például háromszor annyiba kerül a szolgáltatási

infrastruktúra igénybevétele, mint Dublinben és környékén. Pedig az ITS a legfontosabb stratégiai ágazat, mely csökkentheti a periférián lévő megyék hátrányát. A BMW régióban nagy növekedési potenciállal bíró új vállalkozások alapítását főként az egykor a tengerentúlra kivándorolt írektől, valamint a régiót vonzó lehetőségek híján elhagyó diplomásoktól várják, s az Enterprise Platform Programme-mal próbálják ösztönözni őket arra, hogy vállalkozást alapítsanak a régióban. Ehhez anyagi támogatást is nyújtanak azzal a reménnyel, hogy azok nemzetközi, de legalább is nemzeti jelentőségű vállalattá fejlődhetnek a későbbiekben. Az északi megyékben a határ menti együttműködéseket támogatják a Cross Border Business Start-Up Programme keretében. 2001-ben a 9 millió euróval támogatott 21 vállalkozás közül 8 a BMW régióban telepedett le. Annak érdekében, hogy 2002-ben is folytatódjon ez a kedvező

folyamat, “Start your own business” címmel regionális szemináriumokat is terveznek. A munkaerőhiány, a magas költségek, a túlzsúfoltság, s egyáltalán az életminőség nem megfelelő színvonala miatt fővároson kívüli expanziót tervező dublini vállalkozások számára az egész BMW térség megfelelő terep, már ha az infrastrukturális hátrányok nem elsőrendű szempontok a vállalatnál. Az Enterprise Ireland 2001-es programja is igyekszik felhívni a vállalatok figyelmét a rendelkezésre álló magasan képzett munkaerőre, az összes megyében elérhető jó minőségű, olcsó épületekre, a költségek megfizethetőségére s a jobb 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. életminőségre. Több mint 80 városról készített elemzéseket azért, hogy megfelelő információk birtokában legyenek a terjeszkedni szándékozó vállalatok. Ennek eredményeképp öt dublini vállalat terjesztette ki tevékenységét a BMW régióra is. 5.3 A Déli-Keleti régió (South & East) Ebben a régióban találhatók Írország legnagyobb városai, úgymint Dublin, Cork, Limerick és Waterford. Ezekben a városokban telepedett le a külföldi működő tőke zöme A BMW régióhoz hasonlóan itt is megtalálhatók az elmaradottabb, periférikus területek, mint például Cork és Clare megyék nyugati része, vagy Dél-Kerry. Az iparosodottság foka a központokban és azok vonzáskörzetében igen magas, ugyanakkor a mezőgazdaság bizonyos területeken még mindig meghatározó szerepet tölt be. Az ehhez kapcsolódó

élelmiszeripar a legnagyobb hagyományos iparág a régióban. A régió erősségei közé tartozik Dublin viszonylagos közelsége, s hogy a legnagyobb városok is itt találhatók. Tíz olyan felsőoktatási intézmény is működik, mely szoros kapcsolatokat ápol az iparral a kutatás-fejlesztés terén. A régió nagy részén az infrastrukturális kiépítettség megfelelő. Három nemzetközi és kettő regionális repülőtér áll rendelkezésre, valamint minden jelentős part menti városhoz, még a legészakibb területeken is, biztosított a kikötői elérhetőség. Az úthálózat nemzeti viszonylatban jó, nemzetközi összehasonlításban kevésbé kielégítő, de a jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Terv nagyobb forrásokat szán e téren a fejlesztésekre. A multinacionális vállalatok jelenléte ösztönzőleg hat a hazai elektronikai és gyógyszeripari beszállítók tevékenységére. A régió elhagyására ösztönző tényezők is megfigyelhetők már.

Számos megyében, mint például Wicklow és Meath, már nem áll rendelkezésre elegendő szolgáltatásokkal felszerelt telephely, másutt pedig egyre emelkedik ezek ára. A kevésbé fejlett területeken alig telepedtek le high-tech vállalkozások, s néhány infrastrukturális hiányosságot is pótolni kell mielőbb. A Limerick-Dublin útvonal fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak a két város, de a köztük lévő területek is részesüljenek a külföldi beruházásokból. A Waterford és Dublin közötti útvonal korszerűsítése, valamint a Cork és Midleton közötti vasútvonal újraindítása is fontos lenne. 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A fő kihívás tehát ebben a régióban az, hogy a befektetésekben ne csak Dublin és a legnagyobb városok kapjanak szerepet, de az eddig kevésbé megcélzott közép-keleti területek is. S mindezt lehetőleg úgy, hogy a korábbi beruházási szint a dublini térségben se csökkenjen. Ágazattól és területtől függően különböző kihívásokkal kell szembenézni az SE régióban. Az élelmiszeripar az összes megyében meghatározó, az Enterprise Ireland célja ezen a területen, hogy támogassa az egyszerű feldolgozás helyett a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek előállítását. Az ITS szektor jelenléte meghatározó a régióban, ugyanakkor jellemző, hogy a legtöbb szolgáltató cég Cork és a főváros környékén telepedett le, ezzel számos kihasználatlan lehetőséget hagyva a többi területen, így például Waterfordban,

ahol szintén jók az adottságok. Az ipari infrastruktúra nem mindenütt tökéletes, ezért indítottak Meath, Wicklow és Kildare önkormányzatával közösen fejlesztési programot. A multinacionális vállalatok beszerzéseinek eddigi importorientált jellegét figyelembe véve törekszik az Enterprise Ireland arra, hogy megfelelő hazai beszállítói kör álljon a cégek rendelkezésére, s növekedhessen azok részesedése a beszállításokban. Az üzleti környezet fejlesztése érdekében a fő célkitűzések itt is a felsőoktatás és az ipari igények összekapcsolása, mely már eddig is magas szinten valósult meg, mivel tíz olyan felsőoktatási intézmény működik, mely hozzájárul az ipari kutatások sikeréhez. Az ITS szektor jelenleg a cégek alig 7%-ával bír, s a tevékenység további terjeszkedésének akadálya lehet a telekommunikációs rendszer szűkös kapacitása. A vidéki területek is nagyobb mértékben fejlődhetnének az e-kereskedelem és

az IT nyújtotta lehetőségek kihasználásával. Az új, növekedési potenciállal rendelkező vállalatok esetében komoly kihívás, hogy Dublin környékéről a régió belsejébe vonzzák őket. E feladatkörben itt is, mint a BMW régióra vonatkozó tervek esetén, fontos cél, hogy a tengerentúli ír tőkét hazahozzák, illetve, hogy az Enterprise Platform Programme keretében ösztönözzék az új vállalkozói generáció regionális különbségeket csökkentő beruházásait. Az egész régió területén mintegy harminc vállalkozási központot hoztak létre, ilyen például a corki szoftver központ vagy a Kerry IT Központ is. Ez utóbbi a high-tech vállalkozások vonzásáért máris sokat tett: jelentős mennyiségű munkaerőt képeztek át az utóbbi időben a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok számára. A központokat olyan területeken 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hozták létre, ahol még nem, vagy alig alakult ki vállalkozási kultúra, s ahol a kevés vállalkozás miatt nincs is sok esély arra, hogy kialakuljon. A Dublin központú vállalatok terjeszkedése a régión belül kulcsfontosságú. A vállalatok hajlanak is rá, de még mindig erős a tendencia, hogy csak a nagyobb városokat részesítik előnyben, teljesen kiépített infrastruktúrát ugyanis nem mindenütt tudnak biztosítani számukra. Cork viszont erős riválisává vált a fővárosnak a szoftver és multimédia tevékenység tekintetében. A Dublin székhelyű vállalkozások közül kettő hozott létre

leányvállalatot az SE régióban 2001-ben. (Enterprise Ireland, 2001) 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. Írország a ’90-es évek gazdasági sikerei után, avagy mit ér a csoda, ha kelta? 6.1 Versenyképességi kihívások napjainkban A jelenlegi gazdasági helyzetben Írország számára a legégetőbb probléma, hogy miként tud biztos alapot teremteni egy ugyan alacsonyabb szintű, de hosszabb távon is fenntartható mértékű növekedéshez. Elemzők szerint a visszaesés várható volt, hiszen a kimagasló 10% körüli ráta nem tartható fenn néhány

évnél tovább. A növekedést ugyanis alapvetően két tényező táplálhatja: Egyrészt a munkaerő nagyságának természetes gyarapodása, esetleg bevándorlással megtámogatva. Ez azonban már nem fokozhatja jelentősen a gazdaság növekedését, hiszen csaknem teljes a foglalkoztatás Írországban. A másik tényező a munkaerő termelékenységének nagymértékű növekedése lehetne, csakhogy itt nem egy felzárkózó gazdaságról van szó, melyet egy új technológia alkalmazása fellendíthet; ezen már túllépett az ország. A strukturális átalakítás keltette produktivitás-növekedés is lezajlott már Írországban, amikor is a külföldi vállalatok által keltett erős versenyben az alacsony termelékenységűek egyszerűen kihullottak a piacról. Ezek után legfeljebb a tudásra és az innovációra való támaszkodás, annak a hazai cégeknél is elsődleges prioritássá válása az, amire a további növekedést alapozni lehet. (Kennedy, 2002,

pp 19) 6.11 A versenyképességet veszélyeztető tényezők A Nemzeti Versenyképességi Tanács évről évre jelentéseivel és ajánlásaival segíti a kormányt a gazdaságpolitika alakításában. Elemzéseik szerint jelenleg négy tényező igényel sürgős beavatkozást, mielőtt még az ország elveszíti tőkevonzó-képességét. Ide tartoznak az emelkedő költségek, a növekvő bérek, az EU átlagánál kétszer magasabb inflációs ráta, valamint a szükségesnél kisebb mértékű infrastrukturális beruházások, mely utóbbi évek óta halmozódó, jelentős lemaradást jelez. Mindazonáltal, ha az ország nemzetközi versenyképessége csökken, számos, az 1990-es években elért eredmény semmisülhet meg. Negatívan befolyásolná a foglalkoztatást és a 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jövedelmi szintet, valamint az állami költségvetés instabilitását hozná magával. Ez utóbbit bizonyítja az öt év után 2002-től újra deficites költségvetés. Az árszínvonal elfogadható szintre csökkenését segítené elő, ha nagyobb teret engednének a versenynek, legfőképpen a szolgáltatások terén. Az infláció csökkenését azonban követnie kell a nominálbérek visszafogásának is, melyek az elmúlt években 8-9%kal emelkedtek éves szinten, mintegy háromszor olyan gyorsan, mint a többi tagállamban. Ez nem is volt addig probléma, míg a gazdaság teljesítménye indokolta az addig alacsony szinten tartott jövedelmek jelentős mértékű növekedését. Ma azonban a gyengébb mutatókhoz csökkenő

bérigényeknek kell társulni annak érdekében, hogy az ország megőrizze versenyképességét, s a magas szintű foglalkoztatást. Az elérendő cél az lenne, hogy a reálbérnövekedés ne haladja meg a gazdaság teljesítményének növekedését Az infrastruktúra helyzetéről sem fest kedvező képet a Tanács jelentése, ugyanis az 1990-es évek során nem haladtak a növekedéssel lépést tartva a beruházások. A legproblémásabb terület a közúti szállítmányozás, ahol a növekvő túlzsúfoltság megnöveli a vállalatok költségeit, s egyúttal csökkenti az ország tőkevonzó-képességét. A Tanács figyelmeztet jelentésében arra is, ha a kormányzat nem szentel ezeknek a területeknek különleges figyelmet, s megfeledkezik arról, hogy az ország elmúlt évtizedbeli teljesítménye a mérsékelt bérnövekedésnek, az alacsony inflációnak és a kifejezetten kedvező üzleti környezetnek köszönhető, akkor a sokat emlegetett ír csoda hamarosan

köddé válhat. (National Competitiveness Challenge, 2002) 6.2 Mit ér a csoda, ha kelta? Érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt évtized sokat irigyelt teljesítménye mögött milyen változások húzódnak a háttérben. Jelentett-e a nemzeti felzárkózás országon belül, azaz regionális és szociális szempontból pozitív változást, vagy éppen ellenkezőleg: növekedett az egyenlőtlenség? 6.21 Régiók a gazdasági fejlődés árnyékában Kutatásom ezen része a regionális különbségek alakulására koncentrál, azaz arra szerettem volna választ kapni, hogy egyértelmű-e a szegényebb régiók (NUTS III) felzárkózása, ha nemzeti szinten ilyen jelentős mértékű a növekedés. A különböző regionális 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. statisztikák tanulmányozása után egyértelműen megállapítható, hogy a nemzetgazdaság egészének fejlődése nem hozott hasonlóan látványos eredményeket a régiók egymáshoz viszonyított helyzetét illetően. Az 1990-es évek elejétől ugyanis megfigyelhető az a trend, miszerint az egyes NUTS III-as régiók közti relatív különbség fokozódott mind a jövedelmi, mind a kibocsátási oldalon. Köszönhető ez annak, hogy az eleve kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók bár szintén növekedtek, sőt az EU átlagához is közelítettek az egy főre jutó GDP vonatkozásában, de ennek mértéke messze elmarad a fejlettebb, high-tech beruházásokat vonzó keleti régiók esetében tapasztalttól. A régiók közti különbség növekedését jól szemlélteti az

alábbi ábra, jelezve, hogy a gazdasági növekedés fokozódásával az egyes régiók teljesítménye egymástól egyre inkább elszakadt. 6.1 ábra Az egy főre jutó bruttó regionális kibocsátás a nemzeti átlag százalékában, 1995-2000 % 130 120 Border Midland West Greater Dublin Mid West South East South West 110 100 90 80 70 60 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Forrás: County Incomes and Regional GDP 2000, 2003 Az ábrából kiderül, hogy átlag feletti teljesítményt nemcsak a közösségi, de a nemzeti átlag esetében is csupán ugyanaz a két régió, a Greater Dublin (119,4%), ill. a South West régió (116,8%) tudott felmutatni. A Greater Dublint tulajdonképpen két régió, a Dublin és az azt körülvevő Mid East alkotja. Az összevonás azért szerencsés, mert az utóbbi lakosságának nagy része ingázó, s gazdasági tevékenységük révén szervesen kapcsolódnak Dublinhez. Így ha a Mid East alacsony egy főre jutó kibocsátását önmagában

vizsgáljuk, hamis képet kapunk az ott élők gazdasági teljesítményéről. Ők gyakorlatilag a Dublin régió számára állítanak elő 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. értéket, s nem a sajátjuknak, éppen az ingázásból kifolyólag. A többi öt régió teljesítménye romlott a nemzeti átlaghoz képest a fenti időszakban. A legnagyobb visszaesést a South East régió esetében tapasztaljuk: 6%-kal csúszott vissza a nemzeti átlaghoz viszonyítva. Ez az eredmény azonban abszolút értelemben 73%-os növekedést jelentett 1995 és 2000 között. Csak az

összehasonlíthatóság kedvéért: a legdinamikusabban növekvő South West régió esetében ez a növekedés 105%-os. A lemaradás tehát kézzelfogható Ha ugyanezt a NUTS II-es régiók szintjén vizsgáljuk, a BMW és az SE régió teljesítménye esetében is egyértelmű a különbség növekedése: 1995 és 2000 között a két régió közti eltérés 33,7%-ról 38,2%-ra emelkedett. Mindezekből nyilvánvaló, hogy Írország egészének növekedéséhez nem egyenlő mértékben járultak hozzá a régiók, ill. fordítva: az általános növekedés haszna sem egyformán oszlott el a régiók között. Ez gyakorlatilag egy ördögi kör: a tőke nyilvánvalóan azokat a régiókat preferálja, amelyek fejlettségüknél fogva megfelelő bázisul szolgálhatnak tevékenységükhöz. Viszont csak a tőke jelenléte generálhat bármiféle fejlődést, így ahol nem jelenik meg a tőke, ott továbbra sem történnek meg a szükséges beruházások állami szinten sem, s

lecsúszásuk (ld. relatív különbség-növekedés) garantált Persze a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), ill. a Területfejlesztési Terv is célul tűzi ki, hogy ezeket a hátrányos térségeket (gyakorlatilag az egész BMW régió) bekapcsolják a gazdaság vérkeringésébe, például infrastrukturális beruházásokkal. Ugyanakkor látni kell, hogy ma már a fejlettebbnek számító régiókban is számos kihívással kell szembenézni, s fejlesztést végrehajtani, nem is csupán azért, hogy új beruházásokat vonzzanak, hanem már azért is, hogy a változó gazdasági körülmények között a régieket megtartsák. Érdemes lesz megnézni, hogy a jelenlegi, 20002006-ra szóló NFT mennyiben fogja majd a valóságban támogatni ezeket a leszakadó régiókat. A másik megállapítás az volt, hogy bár a régiók egymáshoz viszonyított helyzete romlott, a közösségi átlaghoz való közeledés mindegyiknél töretlen a vizsgált időszakban. A BMW esetében az egy

főre jutó bruttó kibocsátás az uniós átlag 70,1%-áról annak 82,7%-ára, míg a SE estében 101,3%-ról 126,6%-ra emelkedett. Azonban a két régió teljesítménye közti különbség itt még nagyobb, mint a nemzeti átlaghoz viszonyítva: 44%-os, míg ’95-ben ez csak 31,2% volt. Az uniós átlagot 2000-ben - az előbbiekben már kiemelt két régió mellett - a Mid West régió is meghaladja, 106,3%-os eredményével. 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mindamellett, hogy a rosszabbul teljesítő régiók az átlagostól lassabban növekedtek, ez a 6-10% is

kiemelkedő európai viszonylatban, s ennek köszönhető az uniós átlaghoz való folyamatos közeledés. A regionális különbségek oka a régiók eltérő termelékenységében, ill. a termelés szektorális megoszlásában keresendő. Ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtized gazdasági növekedéséért meghatározó mértékben az iparban tevékenykedő külföldi működő tőke felelős, s hogy 2000-ben az ipari kibocsátás mindössze 17,3%-a származott a BMW régióból (kevesebb, mint előző évben), különösebb magyarázat nélkül is érthető a fokozódó lemaradás A szolgáltatások terén szintén alacsony, 18,9% a részesedésük, a mezőgazdaság esetében pedig 39,5%. Feltűnő, hogy az alapvetően inkább ipari-szolgáltató SE régió adja még a mezőgazdasági termelésnek is csaknem kétharmadát. Teszi ezt annak ellenére, hogy az SE régió által előállított értékek mindössze 2,8%-a származik agrártermelésből, míg ugyanez a mutató a BMW

régió esetében 7,8% volt. A SE régió tehát kevesebb ráfordítással, és sokkal nagyobb hatékonysággal szerepel e szektorban is. 6.1 táblázat A NUTS II-es régiók gazdasági termelésének szektorális megoszlása (%), 2000 Agrárium Ipar Szolgáltatások Összes GVA BMW SE Állam 7,8 2,8 3,8 38,6 43,3 42,4 53,6 53,9 53,8 100,0 100,0 100,0 BMW SE Állam 39,5 60,5 100,0 17,3 82,7 100,0 18,9 81,1 100,0 19,0 81,0 100,0 Forrás: County Incomes and Regional GDP 2000, 2003 1995-től mindkét régió esetében megfigyelhető az agrárszektor súlyának csökkenése (az SE régiónál jelentősebb mértékben), valamint az ipari, és a szolgáltató szektor súlyának növekedése. Ma mindkét régió gazdaságában 54%-os súllyal vannak jelen a szolgáltatások; e mellett viszont a BMW-ben inkább a mezőgazdaság, a SE-ben pedig az ipar dominál, ezzel is jelezve, hogy a FDI nagy része a fejlettebb keleti régióban telepedett le. Noha a régiókon belüli

szerkezeti megoszlás terén nem olyan nagy a különbség, az előállított értékek nagyságát tekintve már annál inkább. Az ország összes előállított értékének mindössze 19%-át adja a népesség 26,4%-ával bíró BMW régió, míg a maradék 81%-ot az SE régió termeli meg. 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A jövedelmek regionális megoszlásának vizsgálatakor azt találjuk, hogy éppúgy, mint az egy főre jutó bruttó kibocsátás esetében, itt is növekedett az országon belüli eltérés. Az alábbi ábra az egy főre jutó rendelkezésre

álló jövedelem nemzeti átlaghoz viszonyított arányát mutatja az 1995 és 2000 közötti időszakban, tehát éppen akkor, amikor a legnagyobb fejlődést érte el az ország. Rendelkezésre álló jövedelem alatt az elsődleges jövedelmet értjük az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások megfizetése után. 6.2 ábra Az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem megoszlása régiónként, 1995-2000, (állam=100%) % 105 100 95 BMW 90 SE 85 80 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Forrás: County Incomes and Regional GDP 2000, 2003 Az ábrából jól látható, hogy mindkét tervezési régióban enyhén hullámzó volt a rendelkezésre álló jövedelem nagysága. Az elmaradottabb BMW esetében viszont a vizsgált hat év alatt enyhe lemaradás figyelhető meg az országos átlagtól, míg az SE régió esetében épp az ellenkezője. Így a régiók közti jövedelmi különbség kis mértékben, de nőtt ez időszak alatt, 11,9%-ról 13,7%-ra. A BMW

régión belül a Midland NUTS III-as területi egységen belül volt a legnagyobb visszaesés, a nemzeti átlag 89%-áról annak 85,8%-ára; a West viszont enyhe felzárkózást mutatott. Az SE tervezési régió gyenge láncszeme a South East, mely a BMW átlagteljesítményét hozza csak (89,4%). Az egész időszakban csak Dublin könyvelhetett el nemzeti átlagot meghaladó jövedelmet (116,8%), viszont 2000-re már a Mid East és a Mid West régió is mindössze másfél százalékponttal marad le az országos átlagtól. Az előzőekben már említettem a Mid East és a Dublin régió összefonódását, s itt újból látszik, hogy bár a Mid East kibocsátása a nemzeti átlag 80%-át éri csak el, ez nem jelenti azt , hogy sokkal 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. elmaradottabb lenne a dublinitől, hiszen a rendelkezésre álló jövedelem hasonló mutatója 98,5%. Tehát egyszerűen csak arról van szó, hogy az itt élők többsége a dublini térségben dolgozik. Összegzésül elmondható, hogy sem a jövedelmek, sem a kibocsátás tekintetében nem tapasztalható közeledés a régiók között, holott a regionális politika fő törekvése az lenne, hogy erősítse a kohéziót. Az Európai Unió szempontjából az elért eredmények – ha csak a számokat tekintjük – tulajdonképpen félsikerként könyvelhetők el, hiszen mind az ország egésze (NUTS I), mind az egyes tervezési régiók (NUTS II) közeledtek az egy főre jutó GDP uniós átlagához, csakhogy a relatív különbség a régiók között folyamatosan

növekedett, a vizsgált periódusban 31,2%-ról 44%-ra. Az Unió figyelme arra már nem terjedt ki, hogy vajon a támogatások, vagy egyszerűen a gazdasági növekedés haszna az országon belül hogyan oszlik el. Maga az ír kormányzat, s annak területfejlesztési politikája sem nyújtott hathatós segítséget az elmaradottabb régióknak, így a kohézió ahelyett, hogy erősödött volna, tovább gyengült. Számos regionális fejlesztési törekvés háttérbe szorult annak nyugtázásával, hogy az ország egészében felfelé ívelő pályán van, s majd csak eljutnak egyszer a befektetések a nyugati területekre is. Mindezek érdekében azonban meglehetősen visszafogott lépéseket tettek, elég, ha csak a ma is kedvezőtlen infrastrukturális helyzetükre gondolunk, melynek pozitív változása nélkül aligha lehet erőteljes fejlődést elképzelni ezeken a területeken. 6.22 Mélyülő szociális különbségek Mint az előzőekben kiderült, a gazdasági

fellendülés nem egyenlő mértékben érintette az ország különböző területeit. De vajon milyen hatással volt a gyors növekedés a társadalmi folyamatokra? 6.221 A jövedelmi különbségek növekedése Leginkább úgy jellemezhetnénk a növekedés éveit, mint amelyek során az ország kétségtelenül gazdagabbá, de egyúttal egyenlőtlenségekkel terheltebbé is vált. A gazdasági növekedés ugyanis nem hozott minden réteg számára egyforma előnyöket. Az igaz, hogy a növekedést megelőző időszakhoz képest ma minden réteg jobban él valamennyivel, csakhogy 70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az életszínvonal örvendetes javulását elsősorban a társadalom felsőbb rétegei élvezték, s ez olyan fokú társadalmi egyenlőtlenséghez vezetett, mely az 1990-es évek előtt ismeretlen volt Írországban. Az egyenlőtlenség fokozódása elsősorban a jövedelmi különbségek növekedésének köszönhető. Mint ismeretes, 1994-től a foglalkoztatási szint jelentősen megemelkedett A növekedés motorját jelentő ipar azonban csak tizedannyi új munkahelyet teremtett, mint a hazai szolgáltatóipar. Utóbbiban is elsősorban az alacsony fizetésű munkakörök száma gyarapodott, de az új ipari munkahelyek nagy része is csak betanított munkát jelentett; kevés volt ehhez képest a kiemelt fizetéssel járó, magasan képzett szakemberek számára megnyíló lehetőség. Így az összes foglalkoztatottak egyre nagyobb hányadát tették ki az alacsonyabb jövedelmi szinten élők. Mindemellett a háztartások felső

40%-ának jövedelme kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint az alsó 40%-é. A legalacsonyabb és a legmagasabb tized közti jövedelmi különbség 1994 és 2000 között 1:11-ről 1:13-ra szélesedett, ezzel Írország ma az Európai Unió társadalmi egyenlőtlenségekkel legterheltebb tagállama, de az iparosodott országok között is csak az Egyesült Államok előzi meg. (O’Hearn, 2003, pp 6) 6.2 táblázat A háztartások rendelkezésre álló heti jövedelemének nagysága és változása, 1994-1995 és 1999-2000 Jövedelmi 1994-1995 1999-2000 Változás Változás (1 főre) tizedek ₤ ₤ % % 1. 62,75 83,67 +33,3 +41,6 2. 98,25 137,37 +39,8 +31,2 3. 133,84 196,44 +46,8 +55,0 4. 173,72 261,24 +50,4 +74,5 5. 215,16 333,14 +54,8 +74,9 6. 264,04 406,17 +53,8 +66,3 7. 321,60 486,41 +51,2 +66,6 8. 384,41 585,51 +52,3 +56,7 9. 469,92 728,91 +55,1 +61,9 10. 695,31 1125,22 +61,8 +64,9 Állam 281,92 434,40 +54,1 +64,1 Forrás: Household Budget Survey, 1999-2000, pp. 9 A fenti

táblázat az 1994 és 2000 között növekvő jövedelemkülönbséget szemlélteti. Ha ennek változását vizsgáljuk a különböző tizedeknél, kiderül, hogy a legfelső tized jövedelme 62%-kal emelkedett öt év alatt, míg a legalsó két tizedé átlagosan csak 37%-kal, ezzel messze lemaradva az 54%-os országos átlagtól. A többi tizedbe tartozó háztartások jövedelme 46% és 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 55% közötti növekedést ért el. Ha azonban a háztartások méretét is figyelembe vesszük, s egy főre vetítve vizsgáljuk a változást,

más képet kapunk az elmúlt öt évről. Ezek szerint a középső jövedelmi sávokba tartozó háztartásokban a jövedelmek növekedésének mértéke (66% és 75%) jóval meghaladja a legfelső jövedelmi decilis által elértet, ugyanis a nagymértékben javuló foglalkoztatási helyzet elsősorban számukra jelentett új munkalehetőséget. Tehát ha a háztartásokat vizsgáljuk, akkor a legfelső tized, ha pedig az abban élőket külön-külön tekintjük, akkor a középső, elsősorban a negyedik és ötödik tized húzta a legnagyobb hasznot a növekedésből. A legalsó decilisek helyzete viszont egyáltalán nem javult sem a foglalkoztatás, sem a gazdaság fellendülésének hatására. A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők ugyanis túlnyomórészt nyugdíjasok, akik számára az állam meglehetősen alacsony szintű gondoskodást biztosít csak: a korábbi 30% helyett így már 38%-uk tartozik a legalsó két tizedbe. Az alábbi Lorenz-görbe pontos

képet ad a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségeiről. A vízszintes tengelyen a népesség, a függőleges tengelyen pedig a jövedelmek kumulált gyakorisági sorát ábrázoljuk 0-tól 100%-ig. Az egyenes a jövedelemkülönbségektől mentes – valóságban nem létező – társadalmat mutatja, a görbe pedig a realitást, azaz az egyenlőségtől való eltérést. Minél távolabb helyezkedik el a görbe az egyenestől, annál nagyobb fokú a koncentráció a lakosság kisebb csoportját képező gazdagok javára. 6.3 ábra 72 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az

ország népességének megoszlása a lakosok gazdasági helyzete szerint, 2000 A jövedelem megoszlása (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A népesség megoszlása (%) Forrás: az előző táblázat adatai alapján Jól látható, hogy a legalsó három jövedelmi tized, mely egyúttal a szegénységben élőket is jelenti, az összes jövedelemnek csupán 9,6%-át birtokolja. A népesség fele pedig még mindig csak az összjövedelem 23,3%-ával rendelkezik. Tehát az összes jövedelem háromnegyede a társadalom gazdagabbik felének kezében van. Azonban a felső decilisek között is meglehetősen egyenlőtlen az eloszlás. A leggazdagabb 20% rendelkezik ugyanis az összjövedelem 42,7%-ával, ezen belül pedig 26% a felső tizedé! A jövedelmek tehát igen egyenetlenül oszlanak el. 6.222 A szegénység fogalomköre Az egyenlőtlenség társadalmi hatásaival foglalkozik a Gazdasági és Szociális Kutatóintézet (ESRI)

háromévenkénti felmérése, a „Living in Ireland Survey” is. Az 1994ben indult kutatások célja, hogy értékelje, elemezze a kormány szociális politikáját, annak eredményét vagy eredménytelenségét, ill. a szegénységben élők összetételét, helyzetük változását. Vizsgálataik kiterjednek arra is, hogy milyen módon, milyen jellemzők alapján lehet leginkább meghatározni a szegénység kategóriát. Legutóbb 2000-ben végeztek ilyen 73 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. felmérést, melynek végső következtetése, hogy összességében nőtt a

szegények száma, de összetételi változás megfigyelhető köztük. A probléma tárgyalásához először is szükséges néhány alapfogalom tisztázása. Szegénységben élőnek akkor tekintünk valakit, ha jövedelme, ill. egyéb anyagi, kulturális és szociális háttere nem teszi lehetővé, hogy az ír társadalomban elfogadhatónak tekintett életszínvonalon éljen. Számos olyan dolog tekintetében hiányt szenved, melyeket a társadalom többi tagja természetesnek tekint, s így kirekesztetté válik az adott környezetben. A szegénység mérése kétféle mutatóval történik, melyekkel a háztartások egymáshoz viszonyított jövedelmét, ill. a nélkülözés fokát vizsgálják A jövedelmek vizsgálatakor három küszöböt határoztak meg: ezek a medián jövedelem 50, 60 és 70%-a. Medián jövedelem alatt azt az átlagos jövedelmi szintet értjük, mely alatt és felett is a vizsgált csoport fele helyezkedik el. Tehát az 50%-os viszonylagos jövedelmi

szegénység azt jelenti, hogy az adott csoport az elfogadhatónak tekintett jövedelem felével rendelkezik csak. A nélkülözés fokát nyolc ismérv alapján határozzák meg, melyek alapvető szükségletek hiányát mutatják. Ide tartozik a nem megfelelő fűtés; a napi egy kiadós étkezés hiánya; a villany-, gáz-, jelzálogvagy lakbérhátralék; használt ruhák hordása; ill. az, ha nem rendelkezik valaki meleg télikabáttal. E tényezők a kutatások első éveiben helytállónak bizonyultak, azonban a legutóbbi felmérésnél már felmerült, hogy a változó életkörülményekre, a magasabb általános igényekre való tekintettel módosítani, ill. kibővíteni kellene ezeket A fenti két mutató együttes vizsgálatával a súlyos szegénység állapota mérhető fel. Az alacsony jövedelmi szint és a nélkülözés együttes jelenléte esetén beszélhetünk erről. Erre azért van szükség, mert önmagában a jövedelem alapján nem lehet megmondani teljes

biztossággal, hogy milyen életszínvonalon él az illető. (Combat Poverty Agency, 2002) Az ír kormány 1997-ben dolgozott ki egy 10 éves nemzeti programot a szegénység kezelésére (National Anti-Poverty Strategy – NAPS), mely kiemelten foglalkozik a súlyos szegénységben élők arányának csökkentésével. A stratégia előzménye egy 1995-ben Koppenhágában megrendezett ENSZ-konferencia volt, melyen az ír kormány is igent mondott a társadalmi egyenlőtlenségek és általában a szegénység csökkentésére. A program öt pillére a munkanélküliség, az oktatási hátrányok, a jövedelmi különbségek, valamint a városi és a vidéki szegénység kezelése lett. A 2000. évi lisszaboni EU-csúcson a Miniszteri Tanács kezdeményezésére európai szegénység-ellenes programot hirdettek a magasabb szintű szociális kohézió megteremtése érdekében. A program 2010-ig szól, s addigra minden tekintetben jelentős eredményeket 74 http://www.doksihu BGF

KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szeretnének elérni. Ennek keretében a tagállamoknak kétévente akciótervet kell készíteniük, mely tartalmazza az ország vállalásait a szociális kirekesztettség és a szegénység kezelése ügyében. Írország 2001-ben nyújtotta be első akciótervét, a 2003/04-re vonatkozót pedig idén júliusig kellett átadni a Bizottságnak. Ez utóbbi már a 2002-ben módosított NAPS, a „Building an Inclusive Society” program célkitűzései alapján készült el. (Combat Poverty Agency, 2003) 6.223 A szociális problémák kezelése terén elért

eredmények A Living in Ireland Survey szociális kohéziót vizsgáló legelső és legutóbbi felmérése alapján Írországban 1994 és 2000 között két ellentétes tendencia figyelhető meg. Egyrészt jelentősen növekedett a jövedelmi küszöb alatt élők száma, a súlyos szegénységben élők aránya viszont biztatóan csökkent. Az alábbi ábra a viszonylagos jövedelmi szegénység változását szemlélteti a vizsgált periódusban. Ezek szerint Írországban hat év alatt több mint 5%-kal növekedett a szegénységben élők száma, ugyanis 2000-ben már a társadalom 28,2%-a élt az átlagjövedelem 70%-ánál kevesebből. 6.4 ábra A szegénységi küszöbökhöz tartozó személyek a teljes népesség százalékában, 1994 és 2000 % 35 30 26,7 25 20 15 10 28,2 22,1 13,8 1994 15,6 2000 6 5 0 50% 60% 75 70% http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: Combat Poverty Agency, 2002 A társadalom legszegényebb három tizedéhez tartozóknak többsége azonban nem rendelkezik még az átlagjövedelem 70%-ával sem, hiszen a 28,2% megoszlása a következőképp nézett ki 2000-ben: csaknem fele a legalsó, 50%-os küszöb alatt él, 30%-uk él az átlagjövedelem 50% és 60%-a közé eső jövedelemből, s csupán a maradék 21% tartozik a 60% és 70% közti sávba. 6.5 ábra A szegénységben élők jövedelmi küszöb szerinti megoszlása, 1994 és 2000 2000 49 1994 22 0% 30 21 36 20% 50% alatt 42 40% 60% 50%-60% 80% 100% 60%-70% Forrás: a fenti adatok alapján Az 5%-os növekedés tehát a

szegénységben élők (azaz a 70%-os küszöb alatt élők) összlétszámára vonatkozik, s ez még nem is olyan aggasztó. Viszont az összetételben történt átrendeződés már annál inkább. Ahogy a fenti ábrából is kitűnik, 1994-hez képest a legszegényebbek aránya több mint duplájára nőtt. Eközben az 50% és 60% között élők aránya enyhén csökkent, míg a viszonylag jobban élő, az átlagjövedelem 60% és 70% közötti jövedelemmel rendelkezőké drasztikusan, a felére esett vissza. Mindez fokozódó elszegényedést, romló kilátásokat jelez a társadalom legelesettebb rétege számára. A vizsgált időszakban változás figyelhető meg az elszegényedés által leginkább veszélyeztetett háztartások típusa, ill. a háztartásfő munkaerő-piaci státusa tekintetében A nyugdíjas háztartások esetében például jelentősen növekedett a kockázat, mégpedig 8%-ról 76 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 34%-ra, ugyanis a keresetek emelkedéséhez képest a nyugdíjak sokkal lassabb ütemben növekedtek. 2000-ben a 60%-os jövedelmi küszöb alatt élők 18%-a (szemben az 1994-es 6%kal) nyugdíjas A munkanélküliek veszélyeztetettsége továbbra is magas maradt (51%), de mivel a munkanélküliségi ráta 1994 és 2000 között 14,7%-ról 4,3%-ra esett vissza, a küszöb alatt élők között már sokkal kisebb arányban (41% helyett alig 10%) szerepeltek az időszak végén. Azonban még ennél is rosszabb esélyekkel indulnak a betegek, ill a fogyatékosok, esetükben ugyanis 30%-ról 54%-ra nőtt az

elszegényedés veszélye. Ugyancsak jelentős növekedés figyelhető meg a háztartásbeli családfenntartók esetében. 2000-re ugyanis megkétszereződött a fenyegetettség foka: 21%-ról 42%-ra romlott a mutató, s így már ők jelentették 2000-ben a legnagyobb szegénységi csoportot (29%). Háztartástípus alapján a gyermek nélküli, egy- vagy kétszemélyes háztartások helyzete romlott leginkább, s váltak így a legveszélyeztetettebbé (2000-ben 49% a korábbi 7% helyett). Ennek oka, hogy e háztartások általában idős személyekből állnak, akiknek nagy része csupán a nem kielégítő nagyságú, s egyre romló színvonalú állami nyugdíjakra számíthat. E negatív rangsorban nem sokkal tőlük lemaradva következnek az egyedülálló szülők (47%), ill. a négy, vagy több gyermeket nevelő házaspárok 46%-os fenyegetettséggel. (Combat Poverty Agency, 2002) A nemzeti szegénység-ellenes program tehát nem mondható sikeresnek a relatív jövedelmi

szegénység csökkentése terén, viszont az elsődleges prioritásnak tekintett súlyos szegénység visszaszorítása terén már sokkal látványosabb eredményeket értek el. Az érintett háztartások aránya az 1994-es 15%-ról a célkitűzéseket is túlteljesítve 6%-ra esett vissza 2000-re. A reménykeltő eredményeket látva 2004-re arányuk 5% alá szorítását szeretné elérni a kormány. Annak kockázata, hogy a háztartás súlyos szegénységbe kerüljön, az egyedülálló szülők esetében a legnagyobb, 26%. Szintén az erősen veszélyeztetettek csoportjához tartoznak a munkanélküliek (22%). A háztartásbeliek és a munkavégzésre betegség vagy egyéb okok miatt képtelen személyek esetében a súlyos szegénység veszélye ennél valamivel alacsonyabb, 15% ill. 11% (Combat Poverty Agency, 2002) 6.224 Értékelés A fokozódó egyenlőtlenség és a szegénységi küszöb alatt élők számának gyors emelkedése éppen a kiemelkedő gazdasági

eredményű évek alatt következett be, holott az ember azt várná, hogy a rendelkezésre álló több forrás mellett e problémák kezelése is 77 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. prioritássá válik a kormány szemében. A szándék, mint láttuk, megvolt a szegénység elleni stratégia megalkotásával, de a hozzá rendelt források messze nem voltak elegendőek. Ezt bizonyítja az is, hogy a fejlett ipari országok közül Írországban a legalacsonyabb a közkiadások szintje. Az 1980-as évek közepétől az oktatásra, lakáspolitikára, egészségügyre,

adópolitikára, ill. szociális kiadásokra fordított összeg a GNP 33%-áról annak 24%-ára esett vissza, ami csak fele a francia, dán vagy svéd kormány erre szánt keretének. (Combat Poverty Agency, 2001) Az újraelosztás radikális reformjára lenne szükség annak érdekében, hogy az alacsony jövedelműek helyzete valamelyest javuljon. Az adócsökkentésekkel például nem a jómódúaknak kellene kedvezni, ahogy az eddig történt, s át kellene gondolni a szociális támogatások rendszerét is. A kormány például olyan korábban meglévő kedvezményeket is megszüntetett, mint amilyen a szociális alapon rászorulók kedvezményes lakáshoz jutási programja volt. Mindeközben a lakásárak az égbe szöktek, s a társadalom egy része számára csaknem leküzdhetetlen problémát jelentett a lakhatás megoldása. 1980 és 1996 között mindössze három EU-tagállam fogta vissza az egészségügyi kiadásokat, de az ír 20%-os ráfordítás-csökkentés mind

közül a legmagasabb volt. Így az egészségügyi kiadások terén az uniós átlag 70%-át érte csak el Írország, miközben az egy főre jutó GDP tekintetében messze meghaladja az átlagot Annak ellenére, hogy az oktatás kiemelt fontosságú volt a tőkebefektetések vonzása szempontjából, javítanivaló itt is akad még bőven: a lakosság csaknem negyede ugyanis funkcionális analfabéta, amely kiemelkedően rossz arány a tagállamok között. Sőt, a ’90-es évek végén az egy főre jutó GNP-ből itt áldoztak a legkevesebbet egy tanulóra az OECD országai közül. (O’Hearn, 2003, pp 7) 78 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Záró gondolatok Ha röviden jellemeznem kellene az „ír csodát”, három szóval tenném: látványos, ellentmondásos és megismételhetetlen. Látványos, mert tényleg kiemelkedő gazdasági növekedést tudott felmutatni Írország a ’90-es években. Azonban mint tudjuk, minden csoda három napig tart – nos, ez kicsit tovább –, s ahogy az a dolgozatból is kiderül, Írországnak is lassuló növekedéssel, s komoly versenyképességi kihívásokkal kell szembenézni 2000 óta. Ellentmondásos egyrészt, mert a 10%-os GDP-növekedéshez egy sokkal alacsonyabb GNP-növekedés társul, azt jelezve, hogy ez a fejlődés nem belülről fakad, hanem elsősorban a külföldi befektetéseknek köszönhető, mellyel jelentős függőséget is vállal az ország. Más kérdés persze, hogy lenne-e egyáltalán más lehetősége egy kis méretű, szűkös belső piaccal és kapacitással

rendelkező, gazdaságilag nyitott ország számára a gazdaság fejlesztésére, mint a külföldi tőke minél nagyobb mértékű becsalogatása Másrészt azért is ellentmondásokkal terhelt az ország fejlődése, mert az nem járt a gazdasági és szociális kohézió erősödésével. A kutatásnak azzal az előfeltételezéssel fogtam neki, hogy 10%-os növekedés mellett a regionális, ill. társadalmi problémák kezelése is minden bizonnyal kiemelt figyelmet kapott, hiszen elegendő forrás állt rendelkezésre ahhoz, hogy lényeges változások történjenek. Ez azonban valós alapokat nélkülöző feltételezés volt, mint később rájöttem. Igaz ugyan, hogy minden régió közeledett az EU-átlaghoz a rendelkezésre álló jövedelem és a kibocsátás tekintetében, viszont egymáshoz viszonyított helyzetük tovább romlott. A gazdasági növekedés idején csak fokozódtak az országon belüli regionális különbségek. Ugyanez igaz társadalmi vonatkozásban is A

különböző rétegek nem egyformán részesedtek a növekedés hasznából, az elsősorban a felsőbb rétegek életszínvonalát emelte. Az alsó két jövedelmi decilis helyzetén mit sem változtatott az „ír csoda”. Sőt, a szegénység növekedett, s egyre többen kerültek a legalacsonyabb jövedelmi küszöb alá Ennek kapcsán hívnám fel a figyelmet egy napjainkban folyó (egyelőre csendes) vitára a strukturális támogatások létjogosultságáról. Egyre élesebben kérdőjelezik meg egyes gazdaságkutatók, hogy vajon nem kidobott pénz-e, amit az Unió a gazdasági és szociális kohézió elősegítésére költ. Brüsszelben azzal érvelnek, hogy a támogatott régiók mind 79 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. közeledtek az EU átlagához, tehát a siker vitathatatlan. A kételkedők viszont arra az Írország esetében is jól megfigyelhető jelenségre hívják fel a figyelmet, hogy a közösségi átlaghoz való közeledés még nem minden, s erős csőlátásról tanúskodik, ha csupán ezt vesszük figyelembe. Az ugyanis már sosem tartozott az EU által vizsgált jellemzők közé, hogy az egyes országokon belül hogyan oszlik el a támogatások hatása, csökkentik-e azok ténylegesen az országon belüli különbségeket. A kritika a támogatások miatti prioritástorzulásnak is szól A támogatott országok ugyanis hajlamosak olyan beruházások finanszírozásában is részt venni, s költségvetési forrásokat áldozni rá, amelyek nem elsődleges fontosságúak az adott gazdasági helyzetben, ugyanis a megnyílt

támogatási forrásoktól nem szeretnének elesni. (Drowning in a sea of structural funds, 2003) A vita mindenesetre még csak most kezd kibontakozni. Külső szemlélőként én a támogatások fenntartása mellett tenném le a voksomat. Az EU részéről ugyanis azt mindenképpen pozitív dolognak tartom, hogy vannak olyan források, melyekből ki lehet egészíteni a rendelkezésre álló hazai keretet az elmaradott területek felzárkóztatása érdekében. A gond talán inkább a másik oldalon van, s ez vonatkozik Írországra is. A nemzeti kormányon, s annak területfejlesztési politikáján múlik ugyanis, hogy milyen prioritások alapján oszlanak el ezek a támogatások. Ha nincs egy kiforrott stratégia, s egy jól működő regionális önkormányzati rendszer, nem is várható, hogy a támogatások önmagukban megteremtik a gazdasági és szociális kohéziót. Végül, de nem utolsósorban megismételhetetlenségét említettem, ugyanis ehhez a fejlődéshez a

körülmények olyan speciális konstellációja kellett, ami a jelenlegi világgazdasági körülmények között megismételhetetlen. Mondhatni, Írország jókor volt jó helyen, épp megfelelő adottságokkal. Magyarország számára sem az egységesülő belpiac kedvező klímája, sem az általános gazdasági fellendülésben fokozódó külföldi beruházások, sem az akkor nagy növekedési és haszonpotenciállal kecsegtető IT-szektor boom-ja nem adott. Az ír gazdasági növekedés mögött elsősorban a külföldi (főként amerikai) vállalatok exporttevékenysége húzódik meg, azt viszont teljességgel elképzelhetetlennek tartom, hogy Magyarország valaha is ennyi tőkét vonzzon. Még a csatlakozással felértékelődő befektetési terepként sem vagyunk egyedülállóak. Az az előny, amit az ország a ’90-es évek elején tudhatott magáénak a többi kelet-közép-európai államhoz képest, már a múlté, s sorra fektetnek be Magyarország helyett a

szomszédos országokban. Kár lenne tehát azt az illúziót kergetni, hogy Magyarország akár csak egy „közép-európai kis tigrissé” is válhat. 80 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az a lehetőség persze nyitott számunkra is, hogy az ír fejlődés tanulságait, tapasztalatait hasznosítsuk. Kezdetként mondjuk példát vehetnénk arról, hogy az írek a megnyíló uniós források 95%-ára nyújtottak be pályázatot, s olyan jól csinálták, hogy azok 80-90%-át meg is szerezték. Jelenleg azonban Magyarország e téren sem bizonyul jó tanulónak, elég, ha

csak az előcsatlakozási alapok kihasználatlanságát tekintjük 81 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok 1.1 Az ír ipari termelés mutatóinak 1993 és 2000 közötti átlagos változása (%)19 1.2 Külföldi befektetések Írországban, 1998-2001, millió € 20 3.1 A népesség megoszlása az ír NUTS III régiókban (%), 1993 és 200035 3.2 A Buchanan-jelentésben javasolt növekedési központok népessége és regionális súlya, 1991 .37 4.1 A közösségi támogatások szerkezete, 1989-1993, M ECU, %47 4.2 A

közösségi támogatások szerkezete, 1994-1999, M ECU, %49 4.3 A Közösségi Támogatási Keretek hatása a támogatások nélküli állapothoz viszonyítva.51 5.1 A működési programok kiadásainak regionális megoszlása, 2000-2006, millió € 55 5.2 A Strukturális Alapok szerepe a működési programok finanszírozásában, 2000-2006, millió € .55 6.1 A NUTS II-es régiók gazdasági termelésének szektorális megoszlása (%), 2000 66 6.2 A háztartások rendelkezésre álló heti jövedelmének nagysága és változása, 1994-1995 és 1999-2000 .69 Ábrák 1.1 Növekedési ráták, 1991-2002 17 1.2 A ki- és beáramló működő tőke állománya, 1998-2001, millió € 21 1.3 Az ír kereskedelem mutatói, 1991-2002, millió € 22 1.4 Az export irány szerinti megoszlása, 2002 23 1.5 Az import származás szerinti megoszlása, 2002 24 1.6 A külkereskedelem árucsoportok szerinti megoszlása, 2002 25 1.7 A munkanélküliség és az árszínvonal változása,

1991-200228 6.1 Az egy főre jutó bruttó regionális kibocsátás a nemzeti átlag százalékában, 1995-2000 .64 6.2 Az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem megoszlása régiónként, 1995-200067 6.3 Az ország népességének megoszlása a lakosok gazdasági helyzete szerint, 2000 70 6.4 A szegénységi küszöbökhöz tartozó személyek a teljes népesség százalékában, 1994 és 2000 .73 82 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6.5 A szegénységben élők jövedelmi küszöb szerinti megoszlása, 1994 és 200073 83 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irodalomjegyzék A Tizenötök Európái /szerk.: Kiss J László/ Osiris Kiadó, Budapest, 2000 Artner Annamária: A perifériáról a centrumba? Írország gazdasági fejlődése az elmúlt évtizedekben Aula, 2000 Artner Annamária: A támogatásközvetítés európai tapasztalatai, Az ír támogatásközvetítés mechanizmusa és intézményei, Az MFB számára készült háttéranyag MTA VKI, 2003. február Artner Annamária: Az Európai Unió struktúrapolitikájában rejlő lehetőségek a tagországi tapasztalatok alapján, különös tekintettel Írországra

és Görögországra Kihívások, 153. szám, 2002 április Artner Annamária: “Importált” siker? Írország útja az Európai Unióban = Társadalmi Szemle, 1998, 6. szám, pp 57-66 Artner Annamária: Írország csatlakozása az EU-hoz Európai Tükör Műhelytanulmányok, 17. szám, Budapest, 1999, pp 7-22 Bassa Zoltán: Írország gazdasági kapcsolatai Nagy-Britanniával az egységesülő Európában MTA VKI, 1997. október Capell, Kerry: Why Irish eyes aren’t smiling =Business Week, 28 Oct. 2002, pp 22 Farkas Péter: A gazdaságfejlesztő állam Írországban = Közgazdasági Szemle, XLVI. évf, 1999 május, pp 470-482 84 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Farkas Péter: A vállalkozásösztönzés intézményrendszere Írországban = Külgazdaság, XLV. évf, 2001 január, pp 44-57 Fóris György: A bővítés vesztesei az EU-ban =Világgazdaság, 2001. I 31, pp 11 Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001 Galló Béla: Az Európai Unió mint regionális probléma Európai Tükör Műhelytanulmányok, 69. szám, Budapest, 2000, pp 82-100 Horváth Ágnes – Szalai Zoltán: A kevésbé fejlett EU-tagországok konvergenciájának tapasztalatai = Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf, 2001 július-augusztus, pp 640-658 Horváth Gyula: Az ír regionális fejlődés és politika az Európai Uniós kapcsolatok tükrében Európai Tükör Műhelytanulmányok, 58. szám, Budapest, 1999, pp 107-148 Horváth Gyula (a): Regionális támogatások az

Európai Unióban Osiris Kiadó, Budapest, 2001 Horváth Gyula (b): Az Európai Unió regionális támogatási politikája a 2000-2006 közötti időszakban = Európai Tükör, 2001, VI. évf, 2-3 szám Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Negyedik, átdolgozott, bővített kiadás, Magyar Országgyűlés, 2001 Kengyel Ákos: Regionális támogatások és a kohézió korlátai az Európai Unióban = Közgazdasági Szemle, XLV. évf, 1998 május, pp 437-455 85 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája Aula,

2002 Kennedy, Kieran A.: Perspective on the Irish Growth Experience The Economic and Social Research Institute, Dublin, 2002 Kocsis Györgyi (a): Kártyacsata, Az utolsó brüsszeli országjelentések =HVG, XXVI. évf, 41 szám, 2002 október 11, pp 6-9 Kocsis Györgyi (b): A boldogító igen, Az írországi népszavazás eredménye =HVG, XXIV. évf, 43 szám, 2002 október 26, pp 17-19 Meddig tart a sokak által irigyelt ír csoda? =Világgazdaság, 34. évf, 175 szám, 2002 szeptember 11, pp 7 Nagy András: Írország Európai Uniós csatlakozásának tanulságai = Közgazdasági Szemle, XLVI. évf, 1999 december, pp 1092-1115 Nagy András: Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása Írország külkereskedelmére = Külgazdaság, XLIV. évf, 2000 március, pp 37-55 Nagy Zsófia: Írország regionális politikája az Európai Unióban BGF KKFK, 2001. O’Neill, Helen: Ireland’s Economic Transition: The Role of EU regional funds – and other Factors Institute for

Economic Research, 2000, Ljubljana Statistical Yearbook of Ireland 2002 Central Statistics Office, Dublin, Ireland, Nov. 2002 Szaniszló Sándor: Az Európai Unió területfejlesztési mechanizmusa Külkereskedelmi Főiskola, 2002 86 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Drowning in a sea of structural funds? The Economist, 29 March 2003, pp. 34 Ireland and the EU: Not quite so keen The Economist, 2 June 2001, pp. 38 Ireland and the Nice Treaty: If the Irish say no The Economist, 12 October 2002, pp. 32 Ireland’s coming EU referendum: Still nerve-racking The Economist,

28 September 2002, pp. 38 Those ungrateful Irish The Economist, 19 October 2002, pp. 35 World Investment Report 2002, Transnational Corporations and Export Competitiveness United Nations, New York and Geneva, 2002 87 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Interneten keresztül elérhető források Combat Poverty Agency: Ireland has one of the lowest levels of public spending in the industrialised world, 26 April 2001 http://www.combatpovertyie/downloads/publications/Press%20Releases/2001 PR Rich&Po or.doc Combat Poverty Agency: Poverty in Ireland – The Facts: 2000

Poverty Briefing No. 13, Winter 2002 http://www.combatpovertyie/downloads/facts/poverty briefings/Poverty in Ireland the curr ent picture.pdf Combat Poverty Agency: Poverty Today, No. 58, Spring 2003 http://cpa.ie/downloads/publications/poverty today/2003 PT58 SPRINGpdf County Incomes and Regional GDP 2000, 20 March 2003 http://www.csoie/publications/finance/regincomepdf Economic Survey of Ireland, 2003 OECD, Policy Brief, May 2003 http://www.irelandcom/newspaper/special/2003/oecd/indexpdf Enterprise Ireland: Driving Growth in Regional Enterprise, 5 Febr. 2001 http://www.enterprise-irelandcom/documents/uploaded/regionaldevstrat01pdf External Trade, 30 July 2003 http://www.csoie/publications/extrade/extradepdf Household Budget Survey 1999-2000 http://www.csoie/pressreleases/hbspdf International Investment Position 1998-2001, 11 December 2002 http://www.csoie/publications/finance/iippdf 88 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. International Trade & Investment Report, 2002 http://www.forfasie/publications/030521 intl trade invest 72dpi spdf Ireland North and South, A Statistical Profile, 2002 http://www.csoie/northsouth/europeanunionpdf http://www.csoie/northsouth/labourmarketpdf Irish Economy Overview, 2003 http://www.esriie/contentcfm?t=Irish%20Economy&mId=4 Morgenroth, Edgar – O’Malley, Eoin: SMEs and Regional Development in Ireland ESRI, October 2002 http://www.esriie/pdf/SP2002-13%20SMEs%20and%20Regional%20Development%20in% 20Ireland.pdf National Competitiveness Challenge 2002 http://www.forfasie/ncc/reports/ncc challenge 02/211102

ncc pr02pdf National Income and Expenditure, Annual Results for 2002, 15 July 2003 http://www.csoie/publications/finance/niepdf O’Hearn, Denis: Economic Growth and Social Cohesion in Ireland, Belfast, 2003 http://library.fesde/fulltext/id/01135c01htm Principal Statistics http://www.csoie/principalstats/pristatlabhtml#unemploy http://www.csoie/principalstats/pristat3ratehtml http://www.csoie/principalstats/pristat5html Quarterly National Household Survey, First Quarter 2003, 28 May 2003 http://www.csoie/publications/labour/qnhspdf 89 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Statement on Inflation, May 2003 http://www.forfasie/publications/pricing inflation 2003/0305 statement on inflation 72dpi s.pdf Statistical Bulletin, External Trade, March 2003 http://www.csoie/publications/bulletin/bulletinJune/tradepdf Statistical Yearbook of Ireland 2002 http://www.csoie/pressreleases/prelyearbook02html Una McCaffrey: Inflation falls again due to shop sales and lower mortgage rates http://www.irelandcom/newspaper/front/2003/0808/1654086991HM1INFLATIONhtml 90 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mellékletek 1. Tervezési régiók (NUTS II)

Írországban 2. NUTS III-as régiók a főbb városokkal 91 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. Városiasodott, vidéki és elmaradott területek Írországban 92 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 93