Kereskedelem | Turizmus » Simon Ágnes - A világörökséggé nyílvánított történelmi városok turisztikai lehetőségeinek és veszélyeinek elemzése

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 68 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:35
Feltöltve:2011. szeptember 27
Méret:514 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A VILÁGÖRÖKSÉGGÉ NYILVÁNÍTOTT TÖRTÉNELMI VÁROSOK TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEINEK ÉS VESZÉLYEINEK ELEMZÉSE A GRANADAI ALHAMBRA ÉS GENERALIFE PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Budapest, 2004 Készítette: Simon Ágnes BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék 1 2 Bevezetés. 4 Az UNESCO világörökség programjának bemutatása . 6 2.1 Rövid történeti bevezetés 6 2.2 Küldetés és célok 7 2.3 Az egyezmény főbb pontjai 8 2.31 A kulturális és természeti örökség meghatározása 8 2.32 Nemzeti és nemzetközi szintű védelem 9 2.33 Kormányközi Bizottság 9 2.34 Pénzügyi Alap 10 2.35 A nemzetközi segély feltételei és változatai 11 2.36 Oktatási programok 12 2.37 Beszámolók 13 2.4 A Világörökség Lista kritériumai 13 2.41 A kulturális örökség: 13 2.42 A természeti örökség: 14 2.43 A kulturális tájak 14 2.5 A Veszélyben lévő Világörökség védelme 14 2.6 Világörökség Központ 15 3 Spanyol világörökség . 16 4 A granadai Alhambra és

Generalife: világörökségünk része . 19 4.1 Világörökséggé nyilvánítás kritériumai 19 4.11 Az iszlám hispániai jelenléte és a naszrida korszak 19 4.12 A naszrida építészet jellegzetességei 23 4.2 Granada és a palotaegyüttes kapcsolata 31 4.3 A turisták granadai látogatásának motivációi 33 4.4 A turisztikai infrastruktúra jelentősége és elemzése 38 4.41 Megközelítés 39 4.42 Elszállásolás 41 4.43 Turisztikai kereskedelem: kézműipar és emléktárgyak 45 4.44 Éttermek, bárok, kávézók 47 4.5 A turisztikai látogatás-szervezés elemzése 48 4.6 A befogadóképesség elemzése és a telítődés veszélye 50 4.61 A palotaegyüttes befogadóképessége 51 4.62 A Naszrida paloták befogadóképessége 54 5 A magyar világörökség szempontjából hasznosítható tapasztalatok . 58 6 Befejezés . 63 7 Táblázatok . 65 8 Ábrák. 67 9 Táblázatok jegyzéke. 67 10 Ábrák jegyzéke. 68 11 Irodalomjegyzék. 68 3 BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1 Bevezetés Adam Smith, akit a közgazdaságtan egyik atyjának tartunk, úgy gondolta, hogy a művészettel, kultúrával és szórakozással kapcsolatos foglalkozások nem járulnak hozzá a nemzetek gazdagodásához, hanem ellenkezőleg, az improduktív, azaz a terméketlen munkák körét képezik. A következő képpen vélekedik: "Van munka, amely tárgyát értékben növeli és van, amelynek nincsen ilyen kihatása. Az elsőt produktív munkának nevezhetjük, a másodikat improduktív munkának mondhatjuk. () A társadalom néhány nagy tiszteletben álló

hivatásrendjének a munkája a házicselédek munkájához hasonlóan nem termel értéket, nem rögződik és nem testesül meg kézzelfogható tárgyban, a munka elvégzése után is fennmaradó, adás-vételre alkalmas áruban, amellyel később ugyanannyi munkát lehetne létrehozni, mint amennyibe került. () Ugyanehhez a réteghez kell számítanunk még néhány mélységesen komoly és fontos hivatást, de néhány módfelett léha foglalkozást is: a lelkészek, jogászok, orvosok, írók és tudósok hivatását, valamint a színészek, tréfacsinálók, zenészek, operaénekesek, operatáncosok stb. foglalkozását Ezek közül a legközönségesebbek munkájának is van bizonyos értéke, s ez pontosan a minden másfajta munkát szabályozó elvek szerint alakul; viszont a legnemesebbek és leghasznosabbak munkája sem hoz létre semmit, amivel vele azonos mennyiségű munkát lehetne később létrehozni. Munkájuk már a teljesítés pillanatában úgy válik semmivé,

mint a színész előadása, a szónokok beszéde, a zenész muzsikája"1 Mindazonáltal elismeri, hogy ezek a foglalkozások is bizonyos szempontokból különlegesek, ilyenek például művelőjüknek a tehetsége, az ügyessége vagy a csodálatra méltó volta, amely tényezők miatt magasabb bérezésre lennének jogosultak. Igen érdekes, hogy ez a nagy gondolkodó a kultúrával és művészettel kapcsolatos hivatásoknak nem tulajdonít hozzáadott értéket, mivel önmagukban számára csupán egy végső szolgáltatást testesítenek meg, amely előállításának és egyben fogyasztásának konkrét pillanatában meg is semmisül. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy ezen hivatások bérezése kiemelkedően magas, ami a szakemberek és tehetségek képzésére fordított magas költségvonzatnak tudható be. Még ha figyelembe is vesszük az adott kor körülményeit és az első megállapítás gazdasági tisztaságát, akkor is ellentmondásosnak tűnnek Adam Smith

szavai, hiszen manapság a kultúra és szabadidő ipara az egyik legnagyobb dinamizmussal fejlődő gazdasági szektor. A 1 Smith, Adam: A nemzetek gazdagsága, Akadémia kiadó, 1959, Budapest, II. könyv, III fejezet (A tőkefelhalmozás, avagy a produktív és improduktív munka), 371. oldal 4 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kultúra iránti érdeklődés minőségi irányba mozdult el, mivel egy eredetileg csupán szűk kör számára hozzáférhető élvezetből, a városi emberek többségének alapvető igényévé vált; a társadalom elit rétegeinek kiegészítő és

szórakoztatásra szánt termékéből, egy teljesen szokványos tömegfogyasztási cikk lett. Végeredményben kijelenthetjük, hogy a kultúra és a szórakozás jelenleg igenis a gazdagság egyik forrását jelentik, és egyben a ma emberének egyik legfontosabb jellemvonását is. A mai társadalmat viselkedésformáinak alapján és szociológiai kifejezéssel élve szabadidős társadalomnak nevezhetjük. Ez nem azt jelenti, hogy ebben a társadalomban az emberek teljes és tökéletes jólétben és bőségben élnek, ahol nincs szükség arra, hogy dolgozzanak, és csupán a folyamatos pihenés létezik. Ez mindössze annyit jelent, hogy a szabadidős elfoglaltságok központi helyet foglalnak el ezen társadalom városlakóinak értékrendjében és a munkát, mint szükséges szolgálatot vagy fizetséget értelmezik ezért cserébe. Ez, az ipari forradalom óta elterjedt és elfogadott, a szorgalmat előtérbe helyező értékrend és az újkori hedonista etika közti

ellentmondás adott létjogosultságot sok szabadidős tevékenységgel kapcsolatos munkahely létrejöttének, mint például a sport robbanásszerű népszerűsödése, a turizmus jelenségének elterjedése, a kultúra egyre nagyobb mértékű fogyasztása, sőt a negatív oldalon ide sorolhatjuk a kábítószer-élvezet és -függőség világát is. Ami igazán lényeges, hogy ezeknek az újonnan megjelent viselkedésformáknak komoly gazdasági kihatásuk van, abban az értelemben, hogy a szabadidő eltöltésére vonatkozó döntések egyéni preferenciáknak felelnek meg, ebből következően pedig a szabadidő felhasználásának lehetőségei kereskedelmi forgalomba hozható javakat takarnak, és nyomban részévé válnak egy adott társadalom gazdasági rendszerének. Az előbbi gondolatmenet folytatásaként feltehetjük magunkban a kérdést, hogy vajon nem összeférhetetlen-e a gazdaság és a kultúra világa, abban az értelemben, hogy a kulturális termékek nem

veszítik-e el létjogosultságukat a gyártási és fogyasztási folyamatba kerülvén. Olyan ez, mintha a gazdaság valami fertőző tényező lenne, amely megsemmisíti a kultúra és a művészetek esztétikai és emocionális lényegét, amely sokkal inkább lelki és szellemi szinteken mozog. Az olyan kérdések például, mint hogy “Mennyit ér a szépség?”, vagy “Mekkora nyereséget lehet elérni egy adott kulturális beruházással?”, illetve “Hogyan érhető el a történelmi örökség jövedelmezősége?” sokak számára durvának hangozhatnak, mivel a művészi alkotás értékét és az esztétikai élvezetet csökkentik. A közgazdaságtan tudománya az emberi viselkedés legtöbb területére próbál magyarázatot találni. Létre is jött ezen a területen is egy tudományos konszenzus, amely a mikroökonómia eszközeivel magyarázza meg a kulturális termelést és fogyasztást. Így alakult ki a kultúra 5 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gazdaságtana, mint sajátos, külön tudományág, ami az elméleti okfejtés és tapasztalati ellenőrzés szempontjából igen termékeny talajt biztosít a személyek és intézmények viselkedésének tanulmányozására a kultúra világával kapcsolatban. Látható tehát, hogy kultúra és gazdaság bizonyos szempontból szorosan összefügg. Ezért találtam érdekesnek egy kulturális program gazdasági hatásainak elemzését, mint szakdolgozati témát választani. Az alábbiakban az UNESCO világörökség programjának egy összefoglaló bemutatása található, amelyből az olvasó

megismerheti történetét, céljait és az egyezmény fontosabb pontjait, hogy nagyobb rálátása legyen a dolgozat további részére. Ezek után pedig a granadai Alhambra és Generalife, mint a spanyolországi kulturális turizmus legjelentősebb célpontja, példáján keresztül bemutatásra és elemzésre kerülnek a világörökség “pecsét” gazdasági, turisztikai hatásai, pozitív és negatív értelemben egyaránt. 2 2.1 Az UNESCO világörökség programjának bemutatása Rövid történeti bevezetés Az első világháború után fogalmazódott meg az az elgondolás, mely szerint szükség lenne egy nemzetközi mozgalom létrehozására a különböző országokban lévő kulturális szempontból értékes területek megóvására. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény két külön mozgalom egyesüléséből jött létre. Az egyik a kulturális területekre nehezedő egyre nagyobb veszélyre helyezte a hangsúlyt, a

másik pedig a természet megóvására. Nagyon fontos és pozitívumként könyvelhető el, hogy az egyezmény már a létrejöttétől kezdve együtt tárgyalja a kulturális és természeti javakat és ugyanakkora jelentőséggel ruházza fel azokat. Az esemény, mely az első komoly nemzetközi aggodalmat keltette, az asszuáni gát megépítéséről szóló döntés volt. Ennek következtében víz öntötte volna el azt a völgyet, melyben többek között Abu Simbel temploma, az ókori egyiptomi civilizáció egyik remekműve volt található. 1959-ben az UNESCO egy nemzetközi kampány indítása mellett döntött Egyiptom és Szudán segítségével. A régészeti kutatások felgyorsultak a területeken, melyeket vízzel készültek elárasztani, és Abu Simbel illetve Filae templomát lebontották, és biztos, száraz területre szállították, ahol újra felépítették őket. A kampány közel nyolcvanmillió amerikai dollárba került, melynek a felét körülbelül

ötven ország adományozta. Ez bizonyította azt, hogy a különböző nemzetek mekkora jelentősséget tulajdonítanak annak, hogy közös erővel és közös felelősséggel lépjenek fel a kulturális szempontból különlegesen értékes területek megóvása érdekében. A kampány óriási sikere 6 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. további hasonló mentőakciókhoz vezetett, mint például az olaszországi Velence, vagy a pakisztáni Moenjodaro, illetve az indonéziai Borobodur megmentéséért folytatott kampányok. Mindennek következtében az UNESCO az ICOMOS (International

Council of Monuments and Sites = Műemlékek, Történelmi Együttesek Nemzetközi Tanácsa) segítségével kezdeményezte egy egyezmény tervezetének kidolgozását a kulturális örökség védelméről. A kulturális és természeti örökség védelmének összekapcsolása az Egyesült Államok javaslata volt. 1965-ben a washingtoni fehér házban egy nemzetközi konferencia alkalmával felvetette egy “Világörökség Alapítvány” létrehozását, amely ösztönözné a nemzetközi együttműködést a világ csodálatos tájainak és természeti övezeteinek, valamint történelmi helyszíneinek megóvása érdekében az egész emberiség számára. 1968-ban az UICN (Unión Internacional para la Conservación de la Naturaleza y sus Recursos = Természetvédelmi Unió) hasonló tervezettel állt elő az ENSZ 1972-es stockholmi környezetvédelmi konferenciáján. Láthatjuk tehát, hogy a kulturális és természeti örökség védelmének gondolata számos különböző

szervezetnél és országban fogalmazódott meg egymástól függetlenül, ami azt mutatja, hogy a környezetünk szépségeinek megóvásának felelőssége egyszerre több helyen ébredt fel, amelyet akár egy kollektív lelkiismeretként is felfoghatunk, ami a helyes, követendő útra igyekszik terelni. Végül az érdekelt felek megegyeztek egy egységes szövegben, és így született meg 1972. november 16-án az UNESCO általános konferenciáján az Egyezmény a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelméről. Ez az egyezmény a világörökséget egyszerre kulturális és természeti szempontból veszi figyelembe, és arra figyelmeztet, hogy mennyire fontos megőriznünk közöttük az egyensúlyt, hiszen a természet- és környezetvédelem témaköre manapság igen nagy aktualitással bír, és megőrizni Földünk szépségeit éppen annyira fontos, mint saját kulturális örökségünket. 2.2 Küldetés és célok A világörökség védelméről

szóló nemzetközi egyezmény létrehozásával az UNESCO az egész világnak az emberiség számára különlegesen értékes kulturális és természeti örökségének azonosítását, védelmét és megőrzését igyekszik előmozdítani. Az UNESCO világörökség programjának a küldetése a következő: • ösztönözni a különböző országokat az 1972-es egyezmény aláírására, és buzdítani őket a természeti és kulturális örökségük védelmére, hogy egyre többen csatlakozzanak az emberiség legnagyobb értékeinek megóvásához; 7 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. • felhívni az egyezmény tagállamait, hogy pályázzanak a területükön elhelyezkedő kulturális illetve természeti szempontból kiemelkedő jelentőségű helyekkel a Világörökség Listájára történő felvételre, ami tulajdonképpen az emberiség legnagyobb értékeinek leltára; • motiválni az egyezmény tagállamait, hogy létesítsenek egy beszámolókra épülő tájékoztatási rendszert a Világörökség Listáján szereplő területeik fenntartási állapotáról, hiszen a visszacsatolás komoly segítség a hatékonyabb védelem kialakítására; • támogatni az aláíró feleket a Világörökség Listáján szereplő területeik védelmében, szakmai képzéssel és segélynyújtással, hiszen kiemelkedően fontos, hogy jól képzett szakemberek foglalkozzanak örökségünkkel; • sürgősségi segélyben részesíteni a Világörökség Listáján szereplő, közvetlen veszélyben lévő területeket, amelyek esetleges

megsemmisülése felbecsülhetelen veszteséggel járna; • előmozdítani a természeti és kulturális örökség bemutatását, hogy a hétköznapi emberek is megismerhessék világörökségünket, közös tulajdonunkat; • elősegíteni a nemzetközi együttműködést a világ természeti és kulturális örökségének megóvása érdekében, hiszen alapvető fontosságú a kommunikáció és tapasztalatcsere a hatékonyabb védelmi stratégiák kialakításában. Az egyezmény főbb pontjai2 2.3 2.31 A kulturális és természeti örökség meghatározása A nemzetközi egyezmény kulturális örökségnek tekinti: • a műemlékeket, • az épületegyütteseket • és a tájakat, amelyek történelmi, művészeti, tudományos, esztétikai, etnológiai vagy antropológiai szempontból egyetemes és kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A nemzetközi egyezmény természeti örökségnek tekinti: 2 • a természeti műemlékeket, • a veszélyeztetett

állat- és növényfajok élőhelyeit és http://whc.unescoorg/nwhc/pages/doc/mainhtm 8 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • a szigorúan körülhatárolt természeti tájakat, amelyek esztétikai, tudományos vagy természeti szempontból egyetemes és kiemelkedő jelentőséggel bírnak. 2.32 Nemzeti és nemzetközi szintű védelem Nemzeti szinten minden aláíró állam kötelességének tekinti azonosítani, védeni, megóvni, megőrizni és továbbadni a következő generációknak a területén elhelyezkedő természeti és kulturális örökségét, és ennek érdekében

minden szükséges jogi, tudományos, technikai, adminisztratív és pénzügyi intézkedést megtenni. Ez az első fázis, hiszen amíg egy adott ország nem tesz lépéseket saját örökségének karbantartása érdekében, a rendelkezésére álló keretein belül, nem várhatja el más országoktól a segítséget, csak miután ő maga is letett valamit az asztalra. Ezenkívül az aláíró államok elismerik, hogy a területükön elhelyezkedő természeti és kulturális örökség a világ egyetemes örökségét képezi, amelynek megóvásában az egész nemzetközi közösségnek kötelessége részt venni, természetesen az adott ország nemzeti szuverenitásának megsértése nélkül. Nagyon fontos a világörökség egyetemességének hangsúlyozása, hiszen a történelem túlnyúlik a jelenlegi országhatárokon, így az emberiség által évezredek alatt felhalmozott kulturális vagyon, illetve földünk természeti szépségei az összes ember örökségét és egyben

tulajdonát képezik. 2.33 Kormányközi Bizottság Az UNESCO által, a világ egyetemes és kiemelkedő jelentőséggel bíró természeti és kulturális örökségének védelmére létrehozott kormányközi “Világörökség Bizottság” huszonegy tagból áll, amelyek az egyezményt aláíró államok közül egységesen képviselik a világ különböző régióit és kultúráit. Tulajdonképpen, marketinges szakkifejezéssel élve, a bizottsági tagok az aláíró országok reprezentatív mintáját kell képezzék, annak érdekében, hogy a döntések meghozatalánál minden nép, kultúra, embercsoport képviseltethesse magát és érvényesíthesse elképzeléseit. A Bizottság tagjait a Közgyűlés választja, melynek tagja minden aláíró ország, és amely az UNESCO minden második általános éves konferenciáján ül össze. A tagok mandátuma hat évre szól, de hetesével kétévente cserélődnek, ami hatékonyabb, változatosabb irányítást tesz

lehetővé. A Bizottság, minden év decemberében lezajló ülésére bármikor meghívhat állami- illetve magánszervezeteket, magánszemélyeket tanácsadó jelleggel. A hatékonyság szempontjából elengedhetetlen a konzultáció minél több 9 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szakemberrel és véleményük figyelembe vétele a döntéshozatalnál. A Bizottság üléseinek előkészítésével és döntéseinek végrehajtásával az UNESCO főigazgatója foglalkozik. A Bizottsághoz minden évben érkeznek pályázatok a tagállamoktól, amelyek a területükön elhelyezkedő valamely

természeti vagy kulturális örökségüket javasolják felvenni a “Világörökség Listájára”. A pályázatoknak tartalmazniuk kell, hogy milyen módon történik a helyek védelme és adminisztrációja, illetve azt, hogy miért javasolják a Listára való felvételre. A Bizottság az ICCROM (Kulturális Javak Restaurációja és Műemlékvédelme Nemzetközi Központjának római központja) az ICOMOS, az UICN illetve esetleges további tanácsadó szervek segítségével elbírálja a pályázatokat és évente körülbelül negyven – ötven hellyel bővíti a Világörökség Listáját, amelyeknek a 2.4-es pontban bemutatott kritériumok szerint egyetemes, kiemelkedő jelentőséget tulajdonít. Továbbá ezen tanácsadó szervek segítségével átnézi a Listán szereplő helyek állapotáról érkező éves jelentéseket. A Világörökség Lista tehát az első olyan dokumentum, amely egy leltárhoz hasonlóan sorra veszi az emberség örökségének

legjelentősebb darabjait, és intézményesített formában nyomon követi azok állapotát és sorsát. Ezen kívül minden évben újraértékeli a “Veszélyben Lévő Világörökség Listáját”, amelyen a Világörökség Listájának azon elemei szerepelnek, amelyeket olyan komoly és konkrét veszély fenyeget, mint például a teljes pusztulás vagy a lényeget érintő romlás, és amelyek megőrzése ezért különleges erőfeszítést és azonnali intézkedéseket igényel. Ez talán a Bizottság legnagyobb felelősséget igénylő feladatköre, hiszen ezen a területen a késői vagy rossz döntések visszafordíthatatlan károkat okozhatnak. Az aláíró országok nemzetközi segélykérelmeit is, a 2.35-ös pontban leírtaknak megfelelően, a Bizottság bírálja el, és állítja fel a segélyek prioritási sorrendjét, figyelembe véve az örökség jelentőségét, a beavatkozás sürgősségét és az adott ország anyagi forrásait. Ezek is igen nagy

felelősséggel járó, nehéz döntések, hiszen nem könnyű a veszélyeztetett örökségek közül kiválasztani azokat, amelyeknek sürgősebb a segítségnyújtás a többiekhez képest. A Bizottság dönt a rendelkezésére álló pénzügyi alap felhasználásáról. A határozathozatalhoz szükséges létszám a jelenlévő szavazó tagok kétharmados többsége. 2.34 Pénzügyi Alap A világ egyetemes, kiemelkedő jelentőségű természeti és kulturális örökségének védelmére hozták létre a “Világörökség Alapot”. Az Alap forrásai a következők: • a tagállamok kötelező illetve önkéntes hozzájárulásai; 10 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • adományok, anyagi hozzájárulások és hagyatékok, melyek származhatnak különböző államoktól, az UNESCO-tól vagy az ENSZ további szervezeteitől, illetve államivagy magánszervezetektől és magánszemélyektől; • az Alap forrásai által létrehozott összes nyereség; • gyűjtések hozadéka és az Alap érdekében szervezett rendezvények bevétele. Az Alap forrásait csak a Bizottság által előírt célokra lehet felhasználni, és semmiféle politikai körülménynek, illetve érdeknek nem szabad alávetni. Nagyon fontos kritérium ez, hiszen a mai világban sajnos igen sok területen a saját haszonszerzés és politikai érdekek vezetik a döntéshozókat, ami rajtuk kívül senkit és semmit nem visz előrébb. Ez pedig egy ekkora súllyal rendelkező egyetemes területen megengedhetetlen! A tagállamok kétévente fizetendő kötelező

hozzájárulásainak mértékét a Közgyűlés határozza meg egy egységesen minden félre alkalmazandó százalékban, amely semmilyen esetben sem haladhatja meg az UNESCO általános költségvetésébe fizetendő hozzájárulás egy százalékát. Azok a tagállamok, melyeknek fizetési késedelmük van, nem választhatók a Világörökség Bizottság tagjaivá. Az összes hozzájárulás mértéke nem éri el az évi hárommillió amerikai dollárt, ami elég szerény összegnek tekinthető a feladat nagyságát nézve. Jóval nagyobb pénzösszegre lenne szükség az igazán hatékony működéshez. A Bizottság felelőssége ezt a rendelkezésre álló összeget legjobb tudása szerint szétosztani, előtérbe helyezve világörökségünk veszélyeztetett területeit. 2.35 A nemzetközi segély feltételei és változatai Nemzetközi segély kizárólag a Világörökség Listáján illetve a Veszélyben Lévő Világörökség Listáján szereplő helyeknek

utalható ki. A Világörökség Alap viszonylag szűkös forrásai miatt sajnos lehetetlenség minden kérvénynek eleget tenni. A benyújtott kérelmekre a Bizottság szakvéleményt kér, és elsőbbségben részesíti a természeti szerencsétlenség vagy katasztrófasújtotta területek kérelmeit. Ilyen esetekre egyébként külön tartalékalappal is rendelkezik. A kérelemben részletesen be kell mutatni a tervezett műveletet, a szükséges munkálatokat, a várható költségeket, indokolni kell a sürgősséget és azt, hogy a kérvényező ország milyen okokból szorul segítségre, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló anyagi keret valóban ésszerűen és igazságosan legyen szétosztva. A Bizottság által a természeti és kulturális örökség azonosításának, védelmének megőrzésének, újraértékelésének és rendbehozatalának érdekében kiutalható nemzetközi segély változatai a következők lehetnek: 11 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár

Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • művészeti, tudományos és szakmai problémák tanulmányozása; • szakértők, technikusok és képzett munkaerő biztosítása az elfogadott kérelmek tervszerinti végrehajtása érdekében, ami valóban nagy segítség, ha az adott ország nem rendelkezik vele; • szakemberek képzése minden szinten, hiszen alapvető fontosságú, hogy a megfelelő emberek foglalkozzanak az örökséggel; • felszerelés biztosítása, amelynek az adott ország nincs birtokában, vagy amelyet nem tud megszerezni, ami az esetleges magas költségvonzat miatt szintén nagy segítség; •

hosszú lejáratú, alacsony kamatozású vagy kamat nélküli kölcsön biztosítása; • rendkívüli és különösen indokolt esetekben vissza nem térítendő anyagi támogatás nyújtása. Bármilyen segély csak a kérelem előzetes, részletes, tudományos, gazdasági és szakmai tanulmányozása után utalható ki. A szükséges munkálatok finanszírozása csak részben hárul a nemzetközi szervezetre, az érintett országnak is, az anyagi lehetőségeit figyelembe véve, minél nagyobb részt kell kivennie a finanszírozásból. Véleményem szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a közvetlen anyagi támogatásokra, és azt szélesebb körben elérhetővé tenni, mivel úgy gondolom az egy célirányos, hatékony eszköz. Természetesen annak tényleges felhasználását komolyan ellenőrizni is szükséges 2.36 Oktatási programok A tagállamok oktatási és ismeretterjesztő programok segítségével mindent megtesznek annak érdekében, hogy ösztönözzék

népüket a természeti és kulturális örökségük megbecsülésére és tiszteletben tartására. Ezen kívül tájékoztatják a nyilvánosságot az ezen örökségüket fenyegető veszélyekről, és különösen felhívják a figyelmet azokra, amelyeknek nemzetközi segélyben kellett részesülniük. Nagy hangsúlyt kell fektetni az állampolgárok tájékoztatására annak érdekében, hogy idővel kialakuljon egy közös felelősségtudat az emberekben, ami alapvető fontosságú a jövőre nézve. A Világörökség eszméjének népszerűsítése érdekében az UNESCO több könyvet is kiadott már e témakörben és rengeteg audiovizuális anyaggal is rendelkezik, illetve az interneten hozzáférhető a Világörökség Központjának adatbázisa. Ezen kívül televíziós programokat, valamint videokazettákat is előállított és a CNN-en havonta jelentkezik a Világörökség tudósítása. Ezek az eszközök különösen hatékonyak a hétköznapi emberek

tájékoztatására és figyelmük felhívására. 12 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az oktatási program célja, a világ általános- és középiskoláinak segítése egy, a világörökségről szóló információs anyag tantervbe illetve iskolán kívüli tevékenységekbe illesztésében. A Világörökség Központ az UNESCO Oktatási részlegével együttműködve különböző rendezvényeket szervez, mint például kerekasztal beszélgetések vagy fórumok, a fiatalok tájékoztatására a Világörökség megőrzésének céljairól és eredményeiről. Egy közel négyezer

iskolát magába foglaló hálózattal együttműködve kapcsolatot tud teremteni az iskolák között a Világörökség minél hatékonyabb védelme érdekében. Ennek a programnak kiemelkedően jelentős a küldetése, hiszen a világ kulturális és természeti örökségének jövőbeli megőrzése és védelme a következő generációk kezében van, ezért rendkívül fontos a fiatalok érzékenységének megérintése a témával kapcsolatban, hogy kellő időben és helyen teljes felelősséggel tudjanak majd az esetleges problémákkal szembe nézni, és hatékonyan legyenek képesek megoldani azokat. 2.37 Beszámolók Az időszakonkénti beszámolók készítése önkéntes jellegű, ám alapvető fontosságú a világörökség megőrzése érdekében. Ezek a beszámolók, amelyekben a tagországok kifejtik törvényekbe és szabályokba fektetett, illetve egyéb intézkedéseiket az Egyezmény alkalmazásának érdekében, megkönnyítik a Bizottság munkáját a

világörökség állapotának értékelésében és az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalában. A visszacsatolás pedig maguknak az országoknak nyújt nagy segítséget stratégiájuk alakításában. A Világörökség Lista kritériumai3 2.4 Ahhoz, hogy egy adott ország egy természeti vagy kulturális öröksége felkerüljön a Világörökség Listájára a következő kritériumoknak kell eleget tennie: 2.41 A kulturális örökség: 1. az emberi kreatív zseni egy remekműve legyen; vagy 2. az emberi értékek egy jelentős változásának a megnyilvánulása legyen egy meghatározott időszakban, vagy egy jellegzetes kulturális térségben, az építészet, a műemlékalkotás, a várostervezés vagy a tájépítészet fejlődésének területén; vagy 3. egyedi, de legalábbis rendkívüli tanúbizonysága legyen egy élő vagy holt civilizáció vagy kultúra hagyományának; vagy 3 http://whc.unescoorg/nwhc/pages/doc/mainhtm 13 BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. egy épülettípus, egy műszaki-, építészeti- vagy tájegység kiemelkedő példája legyen, amely az emberi történelem egy vagy több jelentős szakaszát mutatja be; vagy 5. egy emberi élőhely, tradicionális település vagy földhasználat kiemelkedő példája legyen, amely egy vagy több kultúrára jellemző, különösen ha visszafordíthatatlan változások miatt sebezhetővé vált; vagy 6. direkt vagy indirekt módon kapcsolódjon egy egyetemes, kiemelkedő jelentőségű eseményhez, hithez, vagy irodalmi műhöz. Ezen utolsó kritérium csak kivételes esetben

igazolja önmagában a Listára kerülést, leggyakrabban egy másik kritériummal együtt alkalmazandó. Ezen kívül fontos tényező a hitelesség, illetve a hely védelmének és adminisztrációjának megszervezése. 2.42 A természeti örökség: 1. különböző földtörténeti szakaszok kiemelkedő, reprezentatív példája legyen, beleértve az evolúciót, a jelenlegi jelentős földtani folyamatokat, a földi alakzatok vagy jelentős életrajzi elemek fejlődését; vagy 2. az evolúció, ökoszisztémák, növény- és állatcsoportok fejlődésében jelenleg lezajló ökológiai és biológiai folyamatok kiemelkedő, reprezentatív példája legyen; vagy 3. tartalmazzon rendkívüli természeti jelenségeket, vagy kiemelkedő természeti szépségű és esztétikai jelentőségű területeket; vagy 4. tartalmazzon a biológiai sokféleség helyi megőrzése érdekében a legfontosabb és legjellemzőbb természetes élőhelyeket, beleértve azokat, amelyek a tudomány

szempontjából egyetemes, kiemelkedő jelentőséggel bíró, veszélyeztetett fajoknak nyújtanak otthont. Ezen kívül igen fontos figyelembe veendő tényező a terület sértetlensége, illetve a védelmének és adminisztrációjának megszervezése. 2.43 A kulturális tájak 1992 óta felvesznek a Világörökség Listájára úgynevezett kulturális tájakat is, amelyek az ember és a természeti környezet kölcsönhatásából születtek, és ily módon mind természeti mind pedig kulturális szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírnak. 2.5 A Veszélyben lévő Világörökség védelme A Világörökség megőrzése és óvása folyamatosságot feltételez. A Listára való felkerülésnek nem sok haszna van, ha utána a hely romlásnak vagy pusztulásnak indul, illetve ha valamilyen 14 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. fejlesztési program megsemmisíti azon tulajdonságait, amelyek méltóvá tették arra, hogy felkerüljön a Világörökség Listájára. Éppen ezért az országok igazi munkája valójában akkor kezdődik, amikor egy természeti vagy kulturális örökségük felkerül a Listára. A Világörökség hitelessége azon önkéntes beszámolókból fakad, amelyeket időszakonként, általában évente nyújtanak be a tagországok a területükön elhelyezkedő természeti és kulturális örökség állapotáról, a megőrzésük érdekében véghezvitt intézkedésekről, és a nyilvánosság érdeklődésének felkeltése érdekében tett erőfeszítésekről. Ezeknek a beszámolóknak a valódi állapotokat kell tükrözniük,

hiszen mindenki érdeke, hogy a megfelelő tanácsot és segítséget kapja. Ha egy ország nem tesz eleget az Egyezményből származó kötelességeinek, annak a veszélynek teszi ki magát, hogy esetleg leveszik a Világörökség Listájáról a természeti vagy kulturális örökségét, ami igen rossz hatással lehet az országimázsra, és egyben hitelvesztéssel is jár. A gyakorlatban az egyes országok nagyon komolyan veszik a felelősségüket. Magánszemélyek illetve különböző szervezetek küldenek jelzéseket a Világörökség Bizottságnak az egyes helyeket fenyegető esetleges veszélyekről. Ha a felhívás indokoltnak bizonyul, és valóban komoly a probléma, akkor felveszik az adott helyet a Veszélyben Lévő Világörökség Listájára. A Listán szereplő helyek különleges figyelemre és sürgős cselekvésre jogosultak. A Bizottság legnagyobb felelőssége ezen helyek ellátása a legmegfelelőbb segítséggel, hiszen itt visszafordíthatatlan

folyamatokról lehet szó, vagyis nem lehet tévedni. Az sem kizárt, hogy egy adott hely esetleg többször is fel kell kerüljön erre a Listára, mire teljesen elhárul az azt fenyegető veszély. 2.6 Világörökség Központ Az UNESCO Világörökség Központját 1992-ben hozta létre az UNESCO Főigazgatója az Egyezménnyel kapcsolatos mindennapos adminisztratív feladatok ellátására. Egy nagyon praktikus szervezetről van szó, amelyre szükség lett az egyre összetettebb feladatok minél hatékonyabb elvégzése miatt. A Központ: • a Világörökség Bizottság és annak héttagú Vezetőségének éves üléseit szervezi meg, • a tagállamok pályázatainak elkészítéséhez nyújt segítséget, • a Veszélyben Lévő Világörökség Lista elemeinek nyújtott sürgős segélyeket bonyolítja le, • a Világörökség Alap adminisztrációját végzi, 15 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • és előállítja a Világörökség támogatásával és népszerűsítésével kapcsolatos információs és oktatási anyagokat. A Központ több munkacsoporttal is együttműködik a Világörökség megőrzésével kapcsolatos témakörökben, az UNESCO-n belül – konkrétan a Kulturális Szektor Kulturális Örökség Részlegével és a Tudományos Szektor Ökológiai Tudományok Részlegével - , illetve azonkívül három tanácsadó szervvel: az ICOMOS-szal, az UICN-nel és az ICCROM-mal, valamint további nemzetközi szervezetekkel, mint például az OCPM (Organización de las Ciudades Patrimonio Mundial = Világörökségnek

Nyilvánított Városok Szervezete) vagy az ICOM (International Council of Museums = Múzeumok Nemzetközi Tanácsa). Az OCPM-et 1993-ban hozták létre a világörökség városok közötti összetartás és együttműködés fejlesztésének elősegítésére, főleg az Egyezmény alkalmazásának tekintetében. A szervezet segítséget nyújt a tapasztalatok, adminisztratív eljárások illetve pénzügyi források cseréjében az adott városokban elhelyezkedő műemlékek és helyek védelme érdekében. Arra a gondolatra alapszik, hogy a népes városokban található örökségek nagy és sokféle nyomásnak vannak kitéve, aminek következtében lendületesebb és tevékenyebb apparátusra van szükségük. 3 Spanyol világörökség Egy adott kulturális vagy természeti örökség felkerülése a Világörökség Listájára igen komoly szerepet játszik a városok és országok turisztikai szektoron belüli elismertségben és a piaci helyezkedésükben.

Napjainkban, amikor a turizmus egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a gazdasági életben, tulajdonképpen a kulturális örökség reneszánszát éljük. A kulturális örökség, mint szűkösen rendelkezésre álló jószág, ráadásul egyre növekvő kereslettel, a történelmi városok stratégiai tervezésének alappillére kell legyen. A jó stratégia kialakításához meg kell nyerni a városlakók bizalmát, felkelteni érdeklődésüket saját örökségük iránt, lenyűgözni őket és ösztönözni arra, hogy létrejöjjön egy olyan társadalmi kompromisszum, amely lehetővé teszi az örökség folyamatos fenntartását, aktív védelmét és egyben a felelősségteljes használatát. A globalizáció korában a városok versengenek a világban elfoglalt helyükért, és nem kétséges, hogy a Világörökséggé Nyilvánított Városok kiemelkedő helyet foglalnak el közöttük. Azonban nem egyszerűen a kultúra eladásáról, értékesítéséről van szó,

hanem a kulturális értékek és források felértékeléséről és egyben megbecsüléséről a látogatók által, de főként a helyi társadalom által. Ennek érdekében felül kell kerekedni az örökség fenntartására és promocionálására összpontosító látásmódon és a történelmi városok, mint turisztikai források funkcionális összehangolását kell a stratégia 16 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. középpontjába helyezni, annak érdekében, hogy előmozdítsa fizikai, társadalmi integrációjukat. A turizmus kvantitatív fejlesztése, ami alatt

mindössze a látogatók számának folyamatos növekedése értendő, túlságosan sok és komoly veszélyt takar egy olyan értékes, sérülékeny és nem megújuló, vagyis pótolhatatlan forrásra nézve, mint amilyen az emberiség öröksége. A kulturális örökség „árusításának” megvannak a maga korláti, amit a befogadóképesség határoz meg; éppen ezért, a csupán a turisták növekvő számára koncentráló stratégia a tarthatatlan fejlődés irányába mozdíthatja el az adott várost. A városi turizmus egyre dinamikusabb fejlődése elgondolkodtat azon, hogy ez a turizmus milyen kiaknázható és kiaknázandó lehetőségeket nyújt a kulturális örökség felhasználásának és a városi gazdaságok fellendítésének előmozdítására. A legtöbb világörökséggé nyilvánított város gazdaságának egyik alappillére a turizmus, aminek a szerepe csak növekedni fog az elkövetkező években; éppen ezért elengedhetetlen a városi stratégiák

ésszerűsítése és kvalitatív irányba való elmozdítása. Spanyolország, a Világörökség Listáján szereplő harminchét kulturális illetve természeti örökségével, az egyik legtöbb hellyel képviseltetett ország. A spanyolországi kulturális és természeti örökség javainak listáját az 1. számú táblázat4 mutatja be Ezek között találhatók műemlékek, különböző városrészek és tíz, történelmi jelentőségű város, amelyek heterogén városi tájakat képviselnek, és kétség kívül a spanyol kultúra egyik legkiválóbb hozzájárulását képezik a világörökséghez, történelmi, tájképészeti, várostervezési, építészeti, kulturális és egyéb funkcionális szempontból. Mindezek jelenleg is élő városok, egyre jelentősebb idegenforgalmi célállomások, amelyeknek fejlődése különböző dinamikával halad előre; Santiago de Compostela, Toledo, Segovia és Granada már érett, magas látogatottsággal rendelkező

városok; Alcalá de Henares, Cáceres, Ávila és Cuenca fejlődésük kezdeti szakaszában vannak; Salamanca és Córdoba pedig igen erős növekedési potenciált mutatnak. Ezek a városok összetett és heterogén valóságokat zárnak magukba, hosszú történelmüknek, illetve különböző átalakulásaiknak következtében, amiken az idők során átestek. Legyenek román, középkori, keresztény vagy muzulmán eredetűek, a különböző kultúrák kereszteződéséből adódó átalakulások, a XV. és XVI századi újjászervezés, amely a tájak reneszánsz képét formálta, a barokk által előidézett városi és arculati átalakulások, a XIX. század második felének illetve a XX. század első felének reformjai, és az ezt követő válság, majd a visszaállítás hatásai az utóbbi évtizedekben, nagyban befolyásolták a városok képét. 17 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezen hosszú folyamat és a funkcionális változások következtében egyes városok középkori erődből váltak mára történelmi-turisztikai központtá. Nem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a városoknak talán legnagyobb értéke, hogy továbbra is élőként maradtak fent. Funkcionális szemszögből, ennek következtében négy helyzet állt elő:5 Toledo, Salamanca, Santiago de Compostela és Alcalá de Henares esetében a történelmi városközpont megegyezik a jelenlegivel; Ávila, Segovia és Córdoba történelmi központjai már csak bizonyos fokig őrzik eredeti jelentőségüket; Cuenca és Cáceres helyzetében a történelmi városközpont

csupán korlátozott működési aktivitással és kis állandó lakossággal rendelkezik; Granada esete pedig teljesen egyedi, mivel a történelmi központ megőrizte állandó lakhelyi funkciójának elsődlegességét, ellenben a jelenlegi város szerkezetében periférikus elhelyezkedésű, mint az Albayzín illetve az Alhambra esete. Ezek a városok, mint a Világörökség részei, komoly turisztikai aktivitással rendelkeznek, ahol a látogatók száma napról napra nő. Santiago de Compostela a Xacobeo zarándoklat miatt, Granada az Alhambra vonzerejének köszönhetően, Toledo pedig a műemlékekben való gazdagsága és Madridhoz való közelsége miatt a legtöbb látogatót fogadó városok; Salamanca, Segovia és Córdoba foglalják el a következő helyet; Ávila, Cuenca és Cáceres egyelőre csak kevés látogatót vonzanak; Alcalá de Henaresben pedig éppen hogy csak ébredezik a turizmus. A világörökséggé nyilvánított városok mára már nemcsak kifejezetten

a kulturális turizmus referencia pontjai, hanem egyre inkább a tömeges turizmusé is, mivel a kulturális tényező, kisebb vagy nagyobb mértékben, de jelen van szinte minden utazás indítékai között. Ezek a városok egy kivételes csoport tagjai, jelentős turisztikai aktivitással rendelkeznek és egyre növekvő számú turistát fogadnak, amiből kifolyólag hasonló problémákba ütköznek a környezetvédelem, az elszállásolás, a funkcionalitás, a közlekedés és az örökség felhasználásának tekintetében. Mindezeknek a figyelembe vételével alakult meg 1993-ban Ávilában a Világörökséggé Nyilvánított Városok Spanyolországban Csoport (Grupo de Ciudades Patrimonio de la Humanidad de España), amelynek a hosszú távú célkitűzései 4 Biens inscrits sur la Liste du Patrimoine Mondial (A Világörökség Listáján szereplő javak), WHC. 2002/3, Világörökség Központ, 2002. július, 5 oldal 5 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel: El turismo

cultural en las ciudades españolas Patrimonio de la Humanidad, ponencia presentada en el Simposio Internacional sobre Turismo Cultural: el Patrimonio Histórico como Fuente de Riqueza celebrado en Valladolid, en noviembre de 1999. (Kulturális Turizmus a spanyol Világörökség Városokban, a Kulturális Turizmus: a Történelmi Örökség, mint a Gazdagság Forrása című Nemzetközi Szimpóziumon tartott előadás Valladolidban, 1999. novemberében), Fundación del Patrimonio Histórico de Castilla y León, 2000, Valladolid 18 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. között szerepel az

együttes fellépés a kulturális és történelmi örökség védelmének érdekében, tapasztalatcserére és eredmények cseréjére alapuló közös politikák kialakítása, illetve egy közös turisztikai és imázsterjesztési politika létrehozása. Rövidtávon a csoport legfőbb célkitűzése, hogy a városépítési és városfejlesztési politikák, illetve a multifunkcionalitás megőrzésének konszolidált iránymutatójává váljon a fenntartható turizmus keretein belül és annak érdekében; ezen kívül célja, hogy együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a közigazgatási szervekkel, egyesületekkel és nemzetközi szervezetekkel.6 Egészen sokáig a Csoport javaslatai és programjai kizárólag a turizmus promocionálására irányultak, és csupán az utóbbi években figyelhető meg a turizmus fejlesztésére, tervezésére és irányítására fordított kiemelt figyelem. Tulajdonképpen a világörökséggé nyilvánított városok mind ugyanazon

kihívással néznek szembe: elérni, hogy lakosaiknak ne teher, hanem kiváltság legyen az adott városban élni, amelyet nemcsak ők maguk, de a szomszédos városok és falvak lakói, kirándulók és turisták egyaránt élvezhetnek. 4 A granadai Alhambra és Generalife: világörökségünk része 4.1 Világörökséggé nyilvánítás kritériumai Az 1. számú táblázatból7 kiderül, hogy az Alhambrát és a Generalifét 1984-ben az 1, 3 és 4 számú kulturális kritériumok alapján nyilvánították világörökséggé, hiszen ez a zseniális remekmű a spanyolországi iszlám kultúra rendkívüli tanúbizonysága és a naszrida építészet kiemelkedő példája. Az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy miért is az 4.11 Az iszlám hispániai jelenléte és a naszrida korszak Az iszlám hispániai jelenléte miatt a mai Spanyolország középkori történelme mélységesen különbözik Nyugat-Európáétól. A vizigódok birodalmának gyors szétesése 771-ben

lehetővé tette az arab nép letelepedését az ibériai félszigeten nyolc évszázadon keresztül, egészen 1492-ig, amikor is a granadai naszrida szultánság megadta magát a spanyol Katolikus Királyoknak, kasztíliai Izabellának és aragóniai Ferdinándnak. Ez alatt a nyolc évszázad alatt 6 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel: El turismo cultural en las ciudades españolas Patrimonio de la Humanidad, ponencia presentada en el Simposio Internacional sobre Turismo Cultural: el Patrimonio Histórico como Fuente de Riqueza celebrado en Valladolid, en noviembre de 1999. (Kulturális Turizmus a spanyol Világörökség Városokban, a Kulturális Turizmus: a Történelmi Örökség, mint a Gazdagság Forrása című Nemzetközi Szimpóziumon tartott előadás Valladolidban, 1999. novemberében), Fundación del Patrimonio Histórico de Castilla y León, 2000, Valladolid 7 Biens inscrits sur la Liste du Patrimoine Mondial (A Világörökség Listáján szereplő javak), WHC. 2002/3,

Világörökség Központ, 2002. július, 5 oldal 19 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Spanyolország a kereszténység és az iszlám, két politikailag és vallásilag szemben álló világ összeütközéseinek színtere volt. A spanyol Reconquista, azaz a muzulmán uralom alól való felszabadulás, politikai és katonai történelme sajnos elfedi és elhallgatja a keresztény és muzulmán kultúrák közötti civilizációs kapocs gazdag történeti hátterét. Az első időkben a keresztény és zsidó közösségek az iszlám hatalom adófizetőiként éltek, miközben sok

keresztény vette fel a muzulmán vallást, akiket ezután muladíknak neveztek. Később, amikor a politikai mérleg a keresztények oldalára billent, a muzulmánok és a zsidók kerültek a kasztíliai és aragóniai királyok uralma alá. Az iszlám uralom alatt élő keresztényeket mozaraboknak, a keresztény uralom alatt élő muzulmánokat pedig mudéjaroknak nevezték. A politikai határvonal mindkét oldalán sajátos, gazdag civilizációs történelem és életmód alakult ki, amelyeket baráti viszony és mélyre ható kulturális kapcsolatok jellemeztek, és ez legfőképpen a művészeti alkotásokban fejeződött ki. A művészet, mint a múlt értelmezésének eszköze, nemcsak a történelem egyik kiegészítő tudományága, hanem egyben az is, amelyik azt a legjobban festi le. Díszítő és szemet gyönyörködtető szerepén kívül a múlt megismerésének alapvető fontosságú és pótolhatatlan forrása is egyeben. A művészeti megnyilvánulásokon keresztül

az emberiség múltjának és kultúrájának olyan arculatai ismerhetők meg, amelyeket a többi történelmi forrás közül egyik sem tud bemutatni. A kultúráról szólva szükségesnek tartok egy terminológiai megjegyzés. Az “arab” szónak két jelentés tartalma van: egyrészt etnikai, az Arábiából származó népcsoport megnevezésére; másrészt nyelvészeti, az arab nyelv megnevezésére használatos. Kulturális jelentés tartalommal csak az “iszlám” vagy a “muzulmán” szó rendelkezik, amelyek egyben a vallás megnevezésére is használatosak. Az iszlám szó engedelmességet jelent, a muzulmán vagy muszlim szavak pedig az istennek engedelmeskedő, vagyis a hívő emberre használatosak. A muzulmán világ politikai és kulturális alapját a vallás, nem pedig az etnikum képezi. Egy másik szükséges megjegyzés az “al-Andalus” fogalom meghatározása, amit az arab írók Hispánia muzulmán uralom alatt lévő területeire alkalmaztak.

Szerencsésebbnek tartom a Hispánia szó használatát a Spanyolország szó használatánál az iszlám kultúra jelenlétével kapcsolatban, mivel abban a korban még semmiképp sem lehetett egységes országról beszélni, így a Spanyolország szó használata, ami jelenkori megnevezés, csak fogalmi zavart keltene. Az al-Andalus terület művészetének, azaz a hispanomuzulmán művészetnek elismerten megkülönböztetett helyzete van az iszlám művészeten belül, amit a kialakulási folyamatában szerepet játszó hispániai hatásnak köszönhet. A hispanomuzulmán szó 20 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. használata éppen azért szerencsés, mivel kifejezően foglalja egybe lényegének mindkét összetevőjét. Az iszlám hispániai jelenlétének politikai történelmét a córdobai időszakra, a taifák vagy kiskirályságok korára, az almorávida, az almohád, és a naszrida korszakokra lehet felosztani.8 Ehhez csatlakozik a mudéjar korszak, ami tulajdonképpen a hispanomuzulmán kultúra további fennmaradása már a keresztény korban. Ez a felosztás mind művészeti szempontból mind pedig történelmi szempontból megállja a helyét, hiszen a legjelentősebb művészeti megbízások a politikai vezetőség köreiben összpontosultak, ami egyben a művészeti formák és stílusok terjesztő központjaként is működött. Ennek a történelmi beosztásnak azonban nem szabad azt a benyomást keltenie, hogy bármiféle törés vagy szakadás történt volna a hispanomuzulmán művészet folyamatosságában vagy fejlődésében, hiszen az iszlám

művészet egyik fontos jellemzője a hagyományokhoz való hűsége, aminek következtében gyakorlatilag mentes a kulturális disszimilációktól. A hispanomuzulmán művészet fejlődését egy egységes folyamatként kell felfogni a córdobai időszaktól egészen a mudéjar korszakig. Az almohád birodalom szétesése után a keresztény visszahódítás rendkívüli lendülettel haladt előre és az Al-Andalus terület politikailag ismét különálló királyságokra bomlott. Ezek közül csupán egy volt képes megerősödni, a granadai naszrida szultánság (1232-1492), amely egyben az iszlám uralom jelenlétének utolsó szakaszát jelentette a hispániai félszigeten. A dinasztia a naszrida nevet Mohamed ibn Yusuf ibn Nasr ibn al-Ahmar után kapta, aki 1237ben Granadát választotta kialakulóban lévő szultánságának központjául. A birodalom 1246ban érte el virágzásának tetőpontját, a mai Andalúzia egész hegyvidékes részét hatalma alatt tudva, ámde a

kasztíliai keresztény királyok vazallusaként. Az egészen 1340-ig tartó gibraltári almohád jelenlét és a kasztíliai belső válság ad részben magyarázatot a granadai szultánság megszilárdulási folyamatára és fennmaradására, mivel a keresztény királyságok a külső betolakodók kiűzésével és az egymás közti problémáikkal voltak elfoglalva. A granadai szultánok az észak-afrikai almohád emirátusok és a félsziget északi területein lévő keresztény királyságok közé ékelődve, és ezt a helyzetet kihasználva, mindig olyan szövetségi politikát folytattak, ami az adott pillanatban a legjobban felelt meg a szultánság érdekeinek. A naszrida dinasztia története9 a XIII. században I Mohamed (1232-1273) szultánságával indul, akinek a nevéhez fűződik az Alhambra új erődítményének felépíttetése, a királyi 8 García de Cortázar, González Vesga: Spanyolország története, Osiris, 2001, Budapest Borrás Gualis, Gonzalo M.:

Introducción al arte español, El Islam de Córdoba al mudéjar (Bevezetés a spanyol művészetbe, Az Iszlám Córdobától a mudéjarig), Sílex, 1999, Madrid 9 21 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. csatornarendszer, amit a Darro folyó látott el vízzel, továbbá élelmiszer raktárak és fegyver tárolók. Őt követi II Mohamed (1273-1302), aki az erődítményhez további tornyokat építtetett, továbbá nagy valószínűséggel az ő nevéhez fűződik a Generalife eredeti változata. Ez az időszak a naszrida művészet kialakulásának százada. A XIV. század első harmada III

Mohamed (1303-1309) uralkodásával kezdődik, aki a Partal palotát és az Alhambra nagy mecsetét emelte, ám sajnos ez utóbbiból mára semmi sem maradt fenn, helyén jelenleg a Santa María templom áll. Őt követi I Ismail (1314-1325), aki többek között 1319-ben a Generalife első átalakítását is végezte és valószínűleg az ő nevéhez fűződik a királyi fürdő kialakítása is. Az új század első harmadában, az előző század túlnyomórészt harcias jellegével szemben, a művészet és a hadi tevékenység összefonódik és ebben az időszakban kristályosodik ki a naszrida építészet. A XIV. század utolsó kétharmada a naszrida építészet és művészet virágkorát jelenti, ekkor keletkezett az Alhambra építményeinek legnagyobb része. I Yusufnak (1333-1354) köszönhető a Comares palota eredeti változata és a királyi fürdő átalakítása. V Mohamednek (1354-1359 és 1362-1391) tulajdonítható a Comares palota mai arculata illetve a Leones

palota, az Alhambra leghíresebb építményei – az úgy nevezett Naszrida paloták; illetve a Mexuar – a vezérek vagy miniszterek tanácsának helyisége - 1365-ös átalakítása. V Mohamed szultánságát építményeinek diadalmas magasztalása jellemzi, az 1369-es Algeciras-i hadászatilag jelentéktelen csata győzedelmes kimenetelét követően. A XV. század az Alhambra és általánosságban a naszrida művészet elcsendesülésének és hanyatlásának időszaka. A Katolikus Királyok korától egészen napjainkig az Alhambra palotaegyüttese több részleges átalakításon illetve lebontáson is keresztülment. Elsőként V Károly nyúlt hozzá egy saját palota építése miatt. A XVIII században az Alhambrát teljesen elhanyagolták, a francia uralom alatt pedig egyes részeit kirabolták, és csak a XIX. században kezdődött el az eredeti állapotának helyreállítása és karbantartása, ami egészen napjainkig folyamatosan tart. Összességében elmondható,

hogy a naszrida kultúra a hispanomuzulmán művészet fejlődésének utolsó szakaszát jelenti, amely az előző korszakok szinte minden hagyományát átveszi mind az építészet, mind pedig az iparművészet területein. A naszrida korszak az iszlám kultúrának egy igen jelentős szakasza, amelynek legnagyobb alkotása, a granadai Alhambra és Generalife palotaegyüttese kiemelkedő és egyetemes kulturális, történelmi, szellemi és művészeti értékeket képvisel, valamint kitűnően reprezentálja a naszrida szultánság időszakát, így méltón került fel a Világörökség Listájára. 22 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.12 A naszrida építészet jellegzetességei A naszrida építészet tanulmányozását nagyban befolyásolja az a tény, hogy a két legfőbb alkotása, az Alhambra és a Generalife egyaránt Granadában találhatók. Ennek ellenére nem tartom célszerűnek, hogy csupán e két emlékmű elemzésére szorítkozzak, többek között azért sem, mert több száz éves történelmük folyamán nem egy változtatáson mentek keresztül, ami a hitelességük vizsgálatát is egy igen összetett kérdéskörré alakítja. Ezért úgy gondolom megfelelőbb általánosságban megvizsgálnom a több mint háromszáz éves történelemmel bíró naszrida építészetet a tipológiák, felhasznált anyagok és alkalmazott formák valamint a különböző dekorációs eljárások szempontjából. A vallásos építészet jelentősége lecsökken a naszrida korban az almohád korszak vallásos buzgóságával szemben. Az Alhambrában

előforduló kis imafülkék hosszúkás, téglalap alakúak, hasonlítanak a keresztény kastélyok magán kápolnáihoz. Elsősorban a civil építészetben, főleg a szultáni paloták vonatkozásában, illetve a hadi építészetben mutatkoznak meg a granadai naszrida művészet legnagyobb alkotásai. A granadai civil építészet nem sokat törődik az épületek külső kinézetével, ami általános jellemzője az iszlám építészetnek, amely titokzatos, kívülről nem sokat árul el, csupán belülről fedezhető fel. Az épületek külső falai csupaszak, kizárólag egy-egy apró és magasan elhelyezkedő ablaknyílást találunk rajtuk. A külső forma szinte semmit sem fejez ki az épületek funkciójáról vagy jelentőségéről, minden belülre koncentrálódik bensőségességet és bizalmasságot sugallva. A lakások jellegzetesen egy téglalap alakú belső udvar köré épülnek, amelynek hosszanti tengelye észak-déli irányba mutat, az északi vagy mindkét

rövidebbik oldalánál oszlopcsarnokokkal, amelyek mögött egy széles de kis mélységű szobából oldalsó hálófülkék nyílnak. Gazdag lakások esetében a szoba mögött gyakran hasáb alakú kilátótorony is található. Ennek a tipológiának a legtökéletesebb megnyilvánulásai természetesen az Alhambra és a Generalife palotaegyüttesén belül találhatók. Itt két jellegzetes belső udvar típussal is találkozhatunk: a medencés udvarral a Partal és a Comares palotában, illetve a keresztmegoldásos udvarral a Generalife és a Leones (=oroszlánok) palotában, amit két csordogáló patakocska oszt négy virágágyra, egymást keresztezve az udvar közepén. A naszrida civil építészet szinte összefonódik a természettel, oly annyira, hogy néha nem könnyű megállapítani hol ér véget az épület és hol kezdődik a kert. A víz egy hármas 23 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 10 hasznossági, vallási és esztétikai funkciót tölt be , és szintén egyesül az építménnyel. Az Alhambra és a Generalife palotaegyüttesébe I.Mohamed vezette be a vizet a XIII században, amellyel a paloták kertjeit öntözték és az akkori fürdőket látták el. Ezen praktikus funkció mellett nem szabad elfelejteni a víz vallási funkcióját sem az iszlám kultúrában, amit az ima előtti rituális mosdás képvisel. Továbbá a víz esztétikai funkciót is betölt, mind a látvány, mind pedig a hangzás szempontjából. A Comares palotában például az udvarban lévő medence sima és fényes vízfelülete tükörként veri vissza a

palota fordított mását, ahogy az a 1. számú ábrán is megfigyelhető és így optikailag hangsúlyozza annak könnyedségét és súlytalanságát. Az udvarokban lévő különböző források, szökőkutak és kis patakocskák pedig kellemesen zúgó, susogó hangjukkal; a kertek virágainak kellemes illatával kiegészülve minden érzéket kielégítenek. 1. számú ábra: A Comares palota Forrás: http://www.victoroviescom/patio2htm 10 Borrás Gualis, Gonzalo M.: Introducción al arte español, El Islam de Córdoba al mudéjar (Bevezetés a spanyol művészetbe, Az Iszlám Córdobától a mudéjarig), Sílex, 1999, Madrid 24 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A muzulmán kertek jellegzetessége a földi paradicsom megtestesítése. Két különböző típusával is találkozunk a Generalifében.11 Az egyik a koráni típus, amelyben a virágos kertet sűrű fák árnyékolják be, illetve mindenfelől víz fakad és csordogál. Ez a kert, amelyben magas fák vetnek árnyékot kis patakocskák felett az Agua (=víz) lépcsőnél jelenik meg, ami három lépcsőfordulóból és négy lépcsőszakaszból áll, amelyeket teljes hosszukban, boltívekhez hasonlóan, óriási babérfák koronái borítanak be, megszűrve a Nap fényét. A lépcsőfordulókban szökőkutak találhatók, amelyeknek a vize kis csatornákon keresztül csordogál le a lépcső közepén. Víz, amit a szultán valószínűleg a rituális mosakodáshoz használt, amint a lépcső fenti részénél található imaterembe igyekezett, amit aztán a XIX. században romantikus kilátóvá

alakítottak át. A mediterrán típus a keleti filozófiát tükrözi, amely szerint a kert az idegen, kíváncsiskodó szemek elől mindig egy elzárt tér, elrendezésében folyamatosan a középpontja felé vonja a figyelmet és ezáltal a kertet az intimitás helyrajzává varázsolja, ami mindig ferde perspektívából szemlélendő. Ezt a kertet a szultán gyönyörködtetésére tervezték, és csodálatos építményekkel láttak el, mint például az Acequia udvar északi oldalánál lévő kilátótorony, ahol audienciát tartott és egyben élvezhette a kert szépségét. Ezen az udvaron nem voltak magas és sűrű fák vagy más növények, hanem lényegében egy csodás napsütötte virágoskertről van szó, amint az az 2. számú ábrán is látható 2. számú ábra: Az Acequia udvar Forrás: http://www.geocitiescom/SoHo/Gallery/5885/castella/foto015htm 11 Borrás Gualis, Gonzalo M.: Introducción al arte español, El Islam de Córdoba al mudéjar (Bevezetés a

spanyol művészetbe, Az Iszlám Córdobától a mudéjarig), Sílex, 1999, Madrid 25 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A naszrida hadi építészet nem sokban lép túl az almorávida és az almohád korszakok jellegzetes elemein: várfal rendszerek magas tornyokkal és gyilokjárókkal, fordulóban épített bejárat, lőrések, védőfalak és bástyák. A XIII és XIV század között azonban megfigyelhető egy érdekes változás az Alhambra várfalainak tornyaiban: kívülről továbbra is megtartják katonai jellegüket, ám belülről már egy kisebb palotát rejtenek magukban. Ezt a

XIV századi torony-palota funkciót Ibn al-Yayyab Cautiva (=fogoly) tornyot díszítő verse is megénekeli: “Calahorra que contiene un palacio ¡Dí que es una fortaleza y a la vez una mansión para la alegría!12” (=Calahorra egy palotát foglal magába, Mondd, hogy ez egy erőd és egyben a vidámság fényűző kastélya!). Valószínűleg a tornyok ezen irányú funkcionális fejlődése a granadai szultánság politikai fejlődésének tulajdonítható, hiszen a XIII. században az elsődleges szempont a védelem és a birodalom megszilárdítása volt, a XIV. században viszont már nem fenyegetett a háború veszélye. A középkor folyamán a muzulmán és keresztény katonai vívmányok kétség kívül kölcsönös hatást gyakoroltak egymásra a védelmi erődök továbbfejlesztésében, mindazonáltal a naszrida tornyok mindig is a falak találkozásánál helyezkedtek el, míg a keresztény kastélyok tornyai központi helyet foglaltak el. A legnagyobb kritika a

naszrida építészettel szemben a szerkezetek szegénységére és az ezeket borító díszítő burkolat gyengeségére irányul. Kétségtelen, hogy a muzulmán építészet a nyugati építmények halhatatlan jellegével ellentétben a mulandóság jegyében alkot, ami teljes összhangban van a muzulmán vallásos hittel, amely szerint csupán Allah örök, és ezen állandóság művészeti alkotásokkal való utánzása az istenség provokálását jelentené. Általánosságban el lehet mondani, hogy nem történt lényeges változás az építészeti alapanyagok használatát illetően a taifák kora óta. Valójában a hispanomuzulmán művészet e területén egyetlen jelentős változás figyelhető meg, a córdobai időszak és a taifák kora közt. Az 1953-ban kiadott, építészek által írt “Alhambra Kiáltvány”13-ban az alapanyagok használatának őszinteségéről olvashatunk. Ezen elgondolás szerint minden anyag tökéletesen a helyén van és a maga módján,

az emberi test analógiájára egy logikus funkciót tölt be: az agyagfalak süketen, mozdulatlanul és súlyosan, csontvázként állnak a helyükön, a márvány és 12 Borrás Gualis, Gonzalo M.: Introducción al arte español, El Islam de Córdoba al mudéjar (Bevezetés a spanyol művészetbe, Az Iszlám Córdobától a mudéjarig), Sílex, 1999, Madrid 13 Borrás Gualis, Gonzalo M.: Introducción al arte español, El Islam de Córdoba al mudéjar (Bevezetés a spanyol művészetbe, Az Iszlám Córdobától a mudéjarig), Sílex, 1999, Madrid 26 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. a fa

izomzatként igazodik hozzájuk az erő és a mozgás törvényei szerint, a gipsz pedig a hímzett ruha, ami öltözteti és ékesíti a testet. Az almohád korszakkal ellentétben a granadaiak bőségesen alkalmazták a márványt, amit a Filabres hegység bányáiból nyertek. Márvánnyal van borítva a padló, hogy kellemes hűvös tapintást biztosítson a mezítelen lábaknak, ám nem csak padlólapokhoz, hanem ajtókhoz és ablakokhoz, falba ékelt szekrényekhez, medencékhez, szökőkutakhoz, és mindenekelőtt a csodás márványoszlopokhoz használták fel, amik annyira megszépítik a granadai házakat és palotákat, és a berberek erős, szikár lábaira emlékeztetnek. A falak alsó része mázas csempével van borítva, ami kiemelkedően fontos burkolási eljárás, hiszen megvédi azt a hozzátámaszkodó emberek által előidézett kopástól. A geometriai dekoráció, különböző színű – fehér, kék, zöld, fekete és arany - mázas cseréplapok

szétdarabolásából származó kicsi, mozaik jellegű darabkák keresztmintaszerű összeillesztéséből kristályosodik ki. Ez a módszer keleti perzsa eredetű A csempézett rész fölé kerül a gipszdíszítés. A naszrida korszak kezdeti idejében a gipszet a végleges helyén faragták mintára, még amíg friss volt és nem keményedett meg. A XIV századtól ezen módszer mellett megjelenik az öntőforma használata is, ami jóval olcsóbbá és gyorsabbá tette az eljárást. Ez a dekoráció az idővel egyre aprólékosabbá, sűrűbbé és tömörebbé válik, teljesen beborítva a díszítendő felületet mór stukkóval, különböző vallásos vagy költői feliratokkal, illetve geometriai mintákkal. A gipsz így, mint egy öltözék terül szét a falfelületeken, és szinte habként háborog a kupolák tetejében, amit saját elemi valójának akarata szerint tűnik cselekedni, nem pedig egy alkotóművész akarata szerint. Tovább haladva fölfelé a

mennyezet fával van borítva, hiszen rostos összetételének köszönhetően ez egy igen hajlékony anyag, és csodálatos azsúrminta vagy „mocárabes” berakás rajzolódik ki rajta. A naszrida építészetnek valódi alkotása, hogy különböző magasságokban a három legjellegzetesebb anyagával, azaz csempével, gipsszel és fával borítja be a falakat, aminek részleges illusztrációja látható a 3. számú ábrán 27 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. számú ábra: Csempe és gipsz Forrás: http://www.terraes/personal/fcm00006/puerta1jpg E funkcionális

megközelítésből következően a naszrida építészetben az anyagok és formák használatánál kétféleképpen járnak el. Egy részről a faragott követ és a habarcsot vagy maltert kizárólag funkcionális jellegű építményeknél alkalmazzák, mint például fürdőknél vagy a hadi építészetben, mivel ezekből erős és ellenálló falakat lehet építeni. Meg kell itt jegyeznem a habarcs előállításának módját, mivel magyarázatot ad az Alhambra elnevezésre. Ezt az anyagot kőtörmelékből, homokból, mészből és vastartalmú agyagból készítik, majd miután eltűnt a falakról a külső fehér meszelés, válik ennek a magas vastartalomnak köszönhetően az építmény vörössé, vagyis arabul al-hamrává. A tisztán funkcionális és masszív építészeti stílus alapanyagait egészíti ki a hagyományos nagy almohád tégla használata főleg pillérek, boltívek és boltozatok építésénél. A korszak legjellemzőbb bár nem egyedüli boltív

típusa nagy négyzet alakú keretbe van foglalva, patkó alakú és hegyes, a boltozatok pedig a klasszikus illetve bizánci mintát követik és a hadi építészetben nagy jelentőségűek. Más részről a naszrida építészetben, különösen a civil és a vallásos épületek belső tereinél, a strukturális alap jelentéktelenebb és a külső burkoló anyagok kerülnek előtérbe. Az Alhambra palotáiban például a legtöbb belső boltív hamis, azaz semmilyen szerkezetet nem támaszt alá, csupán dekoratív céllal épült. Ennek egy különösen szép példája látható a Leones palotában, amit a 4. számú ábra mutat be Minden apró épület részletet, bármilyen kicsi is legyen, mintával kellett beborítani, és tulajdonképpen a hamis boltívekkel is a díszítendő felületek növelése volt a cél. 28 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. számú ábra: A Leones udvar boltívei Forrás: http://www.victoroviescom/patio5htm A mór stukkó14 a granadai építészek egyik legkedveltebb és leggyakrabban alkalmazott díszítő eljárása volt, ami növényi eredetű elemek, levelek és virágok megmintázását jelenti gipsz felületen. Továbbá, kisebb mértékben ugyan, de szívesen használták a szalagdíszítést és a rombuszhálókat. Emberi alakok nem találhatók díszítő motívumként az épületek falain, mivel az iszlám vallás tiltásából kifolyólag a hispanomuzulmán művészet nem ábrázolt személyeket. A naszrida építészet talán leglenyűgözőbb dekorációs eljárása, amit természetesen az Alhambrában is

előszeretettel alkalmaztak, a már említett „mocárabes” berakás. Tulajdonképpen gipszből készült, magházszerű kis fülkék, konkáv hasábok geometriai kombinációjából kirajzolódó méhkaptár jellegű elrendezéséről van szó, amit kifejezetten boltívek, vagy boltozatok díszítésére alkalmaztak, ahogy az a 5. számú ábrán is megfigyelhető. 14 Fehérvári Géza: Az iszlám művészettörténete, Képzőművészeti kiadó, 1987, Budapest 29 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. számú ábra: Mocárábes boltozat Forrás:

http://math-www.uni-paderbornde/~klausd/Bilder ab2001/Granada/hjpg A falak alsó csempeborításának kivételével az összes többi díszítés színesre van festve néhány alapvető színnel, mint a kék, a piros, a zöld és a fekete. Mivel minden színt egy-egy helyen csak nagyon kis mennyiségben használtak, atomok rengetegének tűnő, apró felbontású színes hatást értek el anélkül, hogy súlyosság vagy egyhangúság érzetét keltették volna, így tükrözvén az iszlámnak a természetről alkotott képét. A színeket nem csak a gipsz- vagy a faburkolaton alkalmazták, hanem a márvány oszlopfőkön is. Ez egy igen erős kontrasztokat mutató színezet volt, ami mára sajnos elkopott, és már csak nagyon visszafogottan látható. A naszrida épületek funkciójára és jelentésére nem lehet az építészeti tipológiákból és formákból következtetni, mivel a muzulmán művészetben egy konkrét funkcióhoz nem rendelhető jellegzetes építészeti

forma.15 Valójában igen kevés forma van, amely ne szolgálna sokféle funkciót és célt, sőt egy bizonyos funkciót ellátó épület, mint például egy mecset, az idők során többféle építészeti tipológiát is átvehet. Tulajdonképpen a különböző formák és tipológiák nem is önmagukért érdekesek, hanem inkább abban a tekintetben, hogy megvilágítják a hispanomuzulmán múltat és segítenek annak kulturális vonatkozásainak pontosabb értelmezésében. Az épületek funkciójának és jelentésének megértéséhez ezért az irodalmi forrásokat érdemes felhasználni, különösen a magukon a műemlékeken található feliratokat. Az Alhambra például egyes szám első személyben beszél a feliratokon keresztül, amelyek sok esetben igen szemléletesen mutatják be a különböző részek rendeltetését. 30 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Meg kell jegyeznem, hogy az arab nyelvnek óriási a jelentősége a muzulmán világban és kultúrában, hiszen ezen a nyelven fedte fel magát az istenség, ez a Koránnak, a szent könyvnek a nyelve, amely Allah szavát tartalmazza. Éppen ezért a muzulmán művészek társadalmi megítélésében a kalligráfus foglalja el a legelőkelőbb helyet, és az arab írás művészet a muzulmán építészet minden egyes megnyilvánulásán megtalálható, és ugyanazt a szerepet tölti be, amelyet más kultúrákban, mint például a kereszténységben az ikonográfia, azaz jelképek ábrázolása. Ezek a feliratok tehát a dekoratív funkciójukon kívül sokat elárulnak az

építési célokról és az épület jelentéséről is. A granadai palotákon három különböző típusú felirat található: tájékoztató jellegűek, Korán idézetek és az épület funkciójára utaló feliratok. A tájékoztató jellegű feliratok az építkezés időpontjára és az építést elrendelő szultán nevére vonatkoznak. Bőségesen találhatók ezen kívül Korán idézetek, állandóan ismétlődő könyörületességért fohászkodó kifejezések, amelyek folyamatosan emlékeztetnek az istenség jelenlétére. Az építészeti funkciókra és jelentésre utaló feliratok koráni és költői szövegek egyaránt lehetnek. Ezeket ikonográfiai szövegekként lehet felfogni, mivel a tartalmi mondanivalójuk szinte soha nem következtethető ki az általuk illusztrált épület formai elemeiből. Az Alhambra verses költeményeinek szerzői Ibn al-Yayyab (1274-1349), Ibn al-Jatib (13131375), és Ibn Zamrak (1333-1393) a szultáni kancellária titkárai voltak,

akik közül Ibn Zamrakot tartják a legkiválóbbnak. A fent leírtakból látható, hogy a naszrida építészet és művészet valóban különleges helyet foglal el az iszlámban, és a granadai Alhambra építésekor tényleg egyedit és egyetemes értékűt alkotott. 4.2 Granada és a palotaegyüttes kapcsolata Európa azon városai, amelyek kiemelkedő jelentőségű kulturális örökséggel rendelkeznek, mind egy olyan hosszú városi fejlődés eredményeként jöttek létre, amely Granada esetében például több mint kétezer év történelmet jelent. Történelmi városrészeikben, óvárosaikban, műemlékeikben, egyszerű épületeikben, utcáikban, tereikben és ünnepeikben jelen van, megtestesül saját történelmük és a városi közösség identitása. A kulturális örökség potenciálja határozza meg a történelmi városok turisztikai irányultságát, arculatát. A turizmus jelensége a kultúra iránti érdeklődéssel magyarázható, és ez az

érdeklődés az utóbbi időben, illetve jelenleg is folyamatosan növekszik, aminek 15 Borrás Gualis, Gonzalo M.: Introducción al arte español, El Islam de Córdoba al mudéjar (Bevezetés a spanyol művészetbe, Az Iszlám Córdobától a mudéjarig), Sílex, 1999, Madrid 31 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. következtében a történelmi városok olyan turisztikai célpontokká fejlődtek, ahol a kulturális és történelmi tényező dominál. Granada városa e folyamatnak mintaszerű példája, hiszen hosszú történelme során első osztályú és változatos kulturális

örökséget halmozott fel, aminek a legnagyobb elismerése az Alhambra és a Generalife Világörökséggé nyilvánításában testesült meg 1984-ben, amit aztán 1994-ben az Albayzín városnegyeddel bővítettek ki. Granada és az Alhambra egyesítése, gondolattársítása a romantika korával kezdődött, körülbelül száz évvel ezelőtt, és a város tulajdonképpen ennek köszönheti a városi kulturális turizmus igen nagy versennyel rendelkező piacán való kiemelkedő helyzetét. Évente több mint kétmillió turistát fogad, ami Spanyolország leglátogatottabb célállomásává teszi a kulturális turizmus szempontjából. Ez szinte kizárólag az Alhambra és a Generalife palotaegyüttes jelenlétének köszönhető, amely a XX. század folyamán Granada jelképévé vált és ismertté tette a világ minden pontján. Ám más történelmi városokkal ellentétben Granada fő turisztikai látványossága nem maga az óváros területe, hanem az attól távolabbra

eső palotaegyüttes és annak környezete. Tulajdonképpen nemcsak magáról a palotaegyüttesről, mint műemlékről és művészeti alkotásról van szó, hanem arról a ragyogó naszrida múltról, az utolsó nyugat-európai iszlám birodalomról, amivel a város kulturális identitását összekapcsolják, és aminek köszönhetően Granada mindörökre felkerült egy képzeletbeli turisztikai térképre, illetve elérte azt, hogy szinte tökéletesen azonosítsák az Alhambrával. Az Alhambra és a Generalife műemlék együttes és környezete egyedülálló városi megnyilvánulás, fizikailag Granadától elkülönült, ám a történelem során különböző változásokon keresztül ment kapcsolatok fűzik hozzá, a kezdeti palota-várostól kezdve a jelenlegi idegenforgalmi és kulturális célállomásig. Az Alhambra területének történelmi felépítése három alapvető funkció kölcsönhatásából jött létre: először katonai erődítmény volt, majd

királyi rezidencia és végül polgári fellegvár lett. 1870-ben nyilvánították nemzeti műemlékké, amellyel kezdetét vette a palotaegyüttes életének új korszaka, amelynek során egyetemes jelentőségű idegenforgalmi és kulturális állomássá vált. Granada további értékes örökségekkel is rendelkezik, ám a csodás naszrida történelem elhomályosítja az 1492 után épült műemlékek jelentőségét. Ezek közül érdemes megemlíteni a Királyi Kápolnát (Capilla Real), a Katedrálist és a Királyi Főtörvényszéket, a késő gótika és az egyedülálló spanyol reneszánsz megnyilvánulásait, amik rányomták az addig iszlám kultúrájú városra a katolikus egyház bélyegét. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy a város különösen gazdag műemlékekben, csupán kevés közülük a látogatható történelmi épület. A hatvankilenc, Kulturális Javak listáján szereplő ingatlan vagyonból mindössze nyolc az elsődlegesen turisztikai szerepet

betöltő épület és 32 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 16 további kilencnek van kiegészítő turisztikai funkciója , ami az Alhambra abszolút dominanciájával magyarázható. Mindezt a számok is igazolják, hiszen az Alhambra éves közel kétmillió turistájával szemben a Királyi Kápolnát mindössze kétszázhúszezren, a Katedrálist pedig száznyolcvanháromezren látogatják évente.17 Mindazonáltal egy történelmi város kulturális-turisztikai potenciálja nem csak a látogatásra alkalmas műemlékek és múzeumok számával, illetve az oda látogató turisták

számával mérendő, hanem nagyon fontos tényező a látogatók motivációja is. Erről a következő pontban még bővebben is lesz szó. Valójában a Granadába érkező idegenforgalmi áramlat egy része nem elsődlegesen kulturális indíttatású, vagyis az Alhambra jelenléte csak ráadás. Miután pedig megtörténik a legfőbb kulturális jelentőségű műemlékek látogatása, ezek a turisták és kirándulók a város és lakosai, illetve a környező tájak felületes felfedezését választják. Ezekben az esetekben a megismerést és tanulást felváltja az utazás játékos és szórakoztató jellege. Ebben az értelemben egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a város turisztikai vonzereje összességében nézve. Granada a kulturális örökségében rejlő lehetőségeknek köszönhetően Andalúzia egyik legjelentősebb turisztikai célállomása. Ennek a kiváltságos helyzetnek a megőrzése érdekében kiemelkedően fontos az Alhambra és a Generalife

palotaegyüttesben egy hatásos védelmi, karbantartási és helyreállítási rendszer kiépítése, illetve a telítődés elkerülése végett egy új igazgatási stratégia felállítása, amely korlátozza a befogadóképességet, és minőségi irányba mozdítja el a látogatást. 4.3 A turisták granadai látogatásának motivációi Ahhoz, hogy megtudjuk, mekkora jelentősége van a granadai turizmusban a város kulturális és történelmi múltjának, illetve világörökséggé nyilvánításának elemezni kell az oda látogató turisták összetételét és motivációit. A témakörhöz kapcsolódó adatokat a 2, 3, 4 és 5 számú táblázatok tartalmazzák. 16 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő

jelentős turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid 17 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid 33 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A 2. számú táblázatból kiderül, hogy a granadai turizmus nagyrészt belföldi turizmus, mivel az oda látogatók majdnem felének Spanyolországban található az állandó lakhelye. Ebből látható, hogy igen nagy vonzereje van a városnak az országon belül is, ami azt a korábbi megállapítást is alátámasztja, hogy Granada Andalúzia legfőbb turisztikai célállomása. Az ide látogatók nyolcvan-kilencven százaléka Európából származik, és Spanyolország után legtöbben Franciaországból, az Egyesült Királyságból, illetve Németországból jönnek. Megfigyelhetjük, hogy a táblázatban említésre méltó értékeket elért országok mind az Európai Unió tagjai, Európa fejlettebb országai, amelyek állampolgárai szabadon mozoghatnak az Unió

határain belül, és megvannak az anyagi forrásaik, hogy minőségi turizmust folytassanak. Kiderül az is, hogy a szomszédos országokból, azaz Franciaországból és Portugáliából, illetve az északi országokból érkeznek a legtöbben. Az északi országok lakosai, a kiemelkedő kulturális örökség mellett a meleget, napsütést és a híres déli vendégszeretetet és mentalitást is keresik. Az európaiakon kívül említésre méltó még az egyesült államokbeli turisták száma, akik viszont inkább az őszi időszakban látogatnak Granadába. 2. számú táblázat: A Granadába látogató turisták állandó lakhelye Nyári időszak Téli időszak EURÓPA 88,5% 79,0% Spanyolország 48,6% 49,6% Franciaország 14,4% 4,3% Olaszország 4,8% 1,6% Nagy-Britannia 5,5% 8,1% Portugália 1,1% 0,4% Belgium 2,5% 2,0% Hollandia 1,6% 2,1% Németország 4,7% 7,0% Írország 1,4% 0,4% Svájc 1,0% 0,7% Egyéb 3,1% 2,8% AMERIKA 7,5% 16,4%

Egyesült Államok 3,4% 9,6% Kanada 0,4% 1,3% 34 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mexikó 1,4% 0,6% Argentina 1,2% 1,8% Egyéb 1,1% 3,1% ÁZSIA 2,6% 2,0% AFRIKA 0,6% 1,0% AUSZTRÁLIA 0,8% 1,6% Forrás: Latiesas Rodríguez, Margarita; Castillo Pérez, Remedios; Gómez Mateos, Jesús; Hita Alonso, Cecilia: Análisis comparativo del turismo granadino en dos temporadas, ponencia presentada al VI. Congreso Nacional (Español) de Sociología (A granadai turizmus összehasonlító elemzése két időszakban, a VI. (Spanyol) Nemzeti Szociológiai Kongresszuson tartott

előadás), La Coruña, 1998. szeptember, 7 oldal A 3. számú táblázat azt mutatja, hogy mi az, ami a turistákat Granadába vonzza elsődlegesen illetve másodlagosan. A nyári és őszi időszakban is szembetűnően magas a város kultúrájának jelentősége elsődleges és másodlagos szempontból egyaránt, ami főként a külföldieket vonza. Azok a turisták is, akik nem kifejezetten a város történelme és műemlékei miatt látogatnak el oda, nagy százalékban második vonzerőként jelölik meg azt. Ez azt jelenti, hogy az Alhambra és Granada valóban összefonódik az emberek szemében, és igenis nagy jelentősége van a palotaegyüttesnek, mint világörökségnek a turizmus szempontjából. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy a turisták viszonylag nagy százalékát baráti vagy rokoni szálak fűzik a városhoz, és elsődlegesen azért mennek oda. Ez egyértelműen főként a spanyolokra igaz Fontos még megjegyezni a táj kiemelkedő vonzerejét, amit a

turisták közel fele tart a második legfontosabb látnivalónak Granadában. Ez alátámasztja azt a korábbi megállapítást, hogy egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a város egésze, egysége, összképe a turizmus szempontjából, és ha csak kicsit és lassan is, de veszít monopóliumából a kulturális tényező, azaz tulajdonképpen az Alhambra jelenléte. 3. számú táblázat: Granada legvonzóbb látványosságai, jellegzetességei Nyári időszak Őszi időszak Elsődleges Másodlagos Elsődleges Másodlagos Táj 6,8% 52,8% 11,5% 43,7% Előadások 0,8% 4,1% 1,9% 2,4% Kultúra: műemlékek, történelem 79,2% 16,8% 67,1% 24,7% Családi vagy baráti szálak 11,2% 6,1% 13,1% 4,1% Gasztronómia, “tapeo” 0,1% 5,1% 0,7% 8,1% Éjszakai élet 0,4% 5,5% 1,6% 6,6% Granada vonzereje 35 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Közelség, alkalom 1,4% 9,6% 4,0% 10,5% Forrás: Latiesas Rodríguez, Margarita; Castillo Pérez, Remedios; Gómez Mateos, Jesús; Hita Alonso, Cecilia: Análisis comparativo del turismo granadino en dos temporadas, ponencia presentada al VI. Congreso Nacional (Español) de Sociología (A granadai turizmus összehasonlító elemzése két időszakban, a VI. (Spanyol) Nemzeti Szociológiai Kongresszuson tartott előadás), La Coruña, 1998. szeptember, 12 oldal A 4. és 5 számú táblázatok azt mutatják be, hogy a turisták milyen információs források alapján döntenek granadai látogatásukról a nyári, illetve őszi időszakokban. A nyári időszakot elemezvén

megfigyelhetjük, hogy érdekes módon az utazási irodáknak viszonylag kicsi a befolyásoló képességük a többi információs forráshoz képest, és főleg a külföldiek illetve az idősebb korosztály veszi igénybe azokat. Ez azt jelenti, hogy a város hivatásos népszerűsítése, promocionálása vagy nem megfelelő minőségű, vagy nem eléggé hatékony. Mindenesetre ez egy kihasználatlan forrás, amire nagyobb figyelmet kellene fektetni, hiszen komoly lehetőségek rejlenek benne. Ellenben a különböző kommunikációs csatornák, főként az újságok és magazinok, igen nagy befolyásoló hatással vannak a turistákra, ebben az esetben is különösen a külföldiekre. Gondoljunk csak bele milyen vonzó lehet egy jó fénykép egy színes magazinban, szinte már a reklám tárgyát képező helyen érezheti magát az ember. Ráadásul ezek az eszközök a mindennapi használat tárgyát is képezik, nem úgy, mint esetleg egy utazási iroda, ahová az ember

szánt szándékkal tér be. Következésképpen ki kell használni ezen kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, és céltudatos stratégiákat kell előkészíteni a világörökség ezúton történő promocionálására. A táblázatból kiderül, hogy a spanyol turisták főleg rokonaik és barátaik ajánlásai, illetve saját korábbi pozitív tapasztalataik alapján döntenek granadai látogatásukról. A fiatalabb korosztály esetében különösen nagy szerepet játszik a barátok véleménye, hiszen ebben a korban ez a társadalmi csoport van rájuk a legnagyobb befolyással. Ugyanakkor említésre méltó a barátok véleményének jelentősége a külföldiek tekintetében is, akik egy kellemes utazásról hallva szintén kedvet kaphatnak hozzá. Mindenesetre kijelenthetjük, hogy a szájról szájra terjedő információ a második legjelentősebb döntési forrás a granadai utazás tekintetében. Ez azt jelenti, hogy igen fontos a látogatók megelégedettsége,

vagyis az, hogy pozitív tapasztalatokról és kellemes élményekről számoljanak be barátaiknak, rokonaiknak hazatértükkor. Érdekes, hogy kulturális tájékozottságuk és tanulmányaik miatt nagyrészt spanyolok látogatnak Granadába. Ők testesítik meg azt a szűkebb szegmenst, akik minőséget keresnek a turizmusban, megfelelő, széles körű információval és egyéb szolgáltatásokkal, és hajlandóak 36 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. is megfizetni ennek az árát. Ők jelentik a legnagyobb anyagi bevételt a városnak, ezért őket kiemelt figyelemben kell

részesíteni. 4. számú táblázat: A granadai utazáshoz használt információs források – Nyári időszak Állandó lakhely Korosztályok Összes Spanyolország Külföld 18-34 év 35-54 év 55 fölött Szálloda 0,4% 0,3% 0,5% 0,2% 0,4% 1,8% Utazási iroda 5,4% 2,3% 8,3% 4,7% 5,8% 8,8% TV, rádió, mozi 3,9% 2,3% 5,3% 4,9% 2,7% 1,8% Újság, magazin 23,3% 11,4% 34,4% 22,7% 23,6% 26,3% Barátok 22,2% 19,9% 24,3% 27,1% 15,1% 17,5% Rokonok 14,2% 18,8% 9,9% 15,5% 12,4% 12,3% Korábbi látogatás 17,4% 26,5% 8,8% 11,8% 25,6% 19,3% Egyéb (kultúra, 13,4% 18,5% 8,5% 13,1% 14,3% 12,3% tanulmányok .) Forrás: Latiesas Rodríguez, Margarita; Castillo Pérez, Remedios; Gómez Mateos, Jesús; Hita Alonso, Cecilia: Análisis comparativo del turismo granadino en dos temporadas, ponencia presentada al VI. Congreso Nacional (Español) de Sociología (A granadai turizmus összehasonlító elemzése két időszakban, a VI.

(Spanyol) Nemzeti Szociológiai Kongresszuson tartott előadás), La Coruña, 1998. szeptember, 14 oldal 5. számú táblázat: A granadai utazáshoz használt információs források – Őszi időszak Állandó lakhely Korosztályok Összes Spanyolország Külföld 18-34 év 35-54 év 55 fölött Szálloda 1,0% 0,3% 1,7% 1,0% 0,8% 1,6% Utazási iroda 7,5% 6,4% 8,5% 5,1% 6,6% 15,6% TV, rádió, mozi 2,7% 2,6% 2,8% 1,9% 3,5% 3,3% Újság, magazin 16,0% 7,0% 24,6% 14,3% 17,4% 17,2% Barátok 28,2% 28,4% 28,0% 37,5% 22,5% 16,4% Rokonok 11,5% 14,9% 8,2% 9,2% 12,4% 15,6% Korábbi látogatás 15,0% 19,6% 10,5% 12,1% 15,9% 20,5% Egyéb (kultúra, 18,1% 20,8% 15,6% 19,0% 20,9% 9,8% tanulmányok .) Forrás: Latiesas Rodríguez, Margarita; Castillo Pérez, Remedios; Gómez Mateos, Jesús; Hita Alonso, Cecilia: Análisis comparativo del turismo granadino en dos temporadas, ponencia presentada al VI. Congreso Nacional (Español) de

Sociología (A granadai turizmus összehasonlító elemzése két időszakban, a VI. (Spanyol) Nemzeti Szociológiai Kongresszuson tartott előadás), La Coruña, 1998. szeptember, 14 oldal 37 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az őszi időszakot a nyári időszakkal összehasonlítva megfigyelhető néhány változás. Legszembetűnőbb, hogy a két fő döntési forrás közül a kommunikációs csatornák jelentősége csökken a szájról szájra terjedő információ javára. Mivel vége a nyári főszezonnak kevesebb a hirdetés az újságokban és magazinokban. Ám pontosan ezt a

forrást lehetne kihasználni a granadai turizmus egyenletesebb eloszlatása érdekében az év folyamán. Az őszi időszak kommunikációs csatornákon történő aktívabb promocionálásával csökkenteni lehetne a nyári időszak túlterheltségét. A külföldiek esetében igen számottevő a különbség: a nyári szezonhoz képest több mint tíz százalékot csökken ezen források jelentősége. Ezzel szemben megfigyelhető az utazási irodák bizonyos szintű térhódítása, amely a spanyolországi lakosok és az ötvenöt év feletti korosztály tekintetében a legjelentősebb. Ez azzal magyarázható, hogy az idősebbek kevésbé bírják azt a hőséget, ami nyáron Granadában van, illetve több, vagy más eloszlású szabadidővel rendelkeznek az év folyamán, mint a gazdaságilag aktív, fiatalabb társadalmi rétegek, tehát nagyobb szabadsággal tudják megtervezni nyaralásukat. A fiatal korosztály szempontjából az őszi időszakban méginkább megnő a

barátok, mint információs forrás jelentősége, szintén több mint tíz százalékot emelkedik, ugyanakkor a rokoni ráhatás valamelyest csökken. Említést érdemel még az egyéni kulturális művéltség és a tanulmányok jelentőségének növekedése, mind a spanyolok, mind pedig a külföldiek tekintetében. Ez azért fontos, mert ezek szerint a minőségi turizmus keresése és igénye megnő az őszi időszakban, vagyis azok a látogatók, akik történelmet, kultúrát keresnek erre a szezonra koncentrálódnak. Ebből követketik, hogy ilyenkor elengedhetetlen a turisztikai kínálatot és a szolgáltatások minőségét az ő igényeikhez igazítani, mivel ők azok akik a legtöbb pénzt hagyják a városban. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a kulturális tényező, bármennyire is veszít jelentőségéből, még mindig a legvonzóbb jellegzetessége Granadának, mivel ez az ami a legtöbb turistát motiválja az odautazásra. 4.4 A turisztikai

infrastruktúra jelentősége és elemzése Egy olyan jelentős turisztikai célállomásnak, mint amilyen Granada, rendelkeznie kell a megfelelő infrastruktúrával, hogy az odalátogató turisták szükségleteit kielégítse. Ezeknek mindenek előtt szállást, ételt és italt kell biztosítania, az emléktárgyak és kézműves cikkek árusítása pedig nemcsak a városnak válik a javára, de a látogatók alapvető igénye is. Ezek nélkül az alapvető szolgáltatások nélkül nem is beszélhetünk egy város turisztikai profiljáról. 38 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.41

Megközelítés A turisztikai infrastruktúrához szervesen kapcsolódik a különböző közlekedési eszközök használata. Jelen esetben elemezni fogom, mind a város megközelítéséhez, mind pedig az Alhambra megközelítéséhez használt közlekedési eszközöket. A 6. számú táblázatból láthatjuk, hogy nyáron a látogatók közel hatvan százaléka érkezik saját gépjárművével, ami egyértelműen főként a spanyolországi lakosokra értendő, mivel nem jellemző, hogy a külföldiek saját autójukkal indulnának el nyaralni, kivéve esetleg a szomszédos két országot: Franciaországot és Portugáliát. Őszre ez az arány a harmadával csökken ám még mindig a legkedveltebb megközelítési eszköz. Kedvelt eszköz még a bérelt autó, amit szintén előszeretettel használnak a turisták nagyjából azonos arányban nyáron is és ősszel is. Erre magyarázatot ad, hogy Spanyolországban már meglehetősen jutányos áron lehet hozzájutni az ilyen

bérleményekhez, illetve jóval nagyobb szabadságot is nyújtanak, hiszen nem kell semmilyen menetrendhez sem igazodni. Ezt a közlekedési eszközt főként családok, vagy baráti társaságok veszik igénybe, mivel úgy az igazán gazdaságos, ha minél többen ülnek az autóban. Jelentős szerepe van még az autóbusznak, ami megfigyelhetően jóval közkedveltebb eszköz, mint a vonat. Spanyolországban rengeteg busztársaság működik, rendkívül széles kínálattal a célállomásokat tekintve, sűrű menetrenddel és kedvező árakkal, vagyis mindenhová könnyűszerrel el lehet jutni bármikor. A vonat ellenben minőségibb szolgáltatást nyújt, ami az áraiban is megmutatkozik, és sok esetben nem gyorsabb az autóbusznál, mivel a hegyesdombos vidék miatt nem mindig egyenes a pályája. Ezen okokból kifolyólag több mint kétszer annyi turista választja az autóbuszt a vonattal szemben. 6. számú táblázat: A granadai utazáshoz használt közlekedési

eszközök Nyári időszak Őszi időszak Vonat 5,6% 9,9% Repülőgép 8,4% 10,8% Autóbusz 12,1% 26,3% Saját autó 58,1% 37,4% Bérelt autó 14,8% 15,3% Egyéb: motorkerékpár, taxi, autó - stop 1,0% 0,3% Forrás: Latiesas Rodríguez, Margarita; Castillo Pérez, Remedios; Gómez Mateos, Jesús; Hita Alonso, Cecilia: Análisis comparativo del turismo granadino en dos temporadas, ponencia presentada al VI. Congreso Nacional (Español) de Sociología (A granadai turizmus összehasonlító elemzése két időszakban, a VI. (Spanyol) Nemzeti Szociológiai Kongresszuson tartott előadás), La Coruña, 1998. szeptember, 16 oldal 39 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A másik fontos kérdés a városon belül az Alhambra megközelítése. Az Alhambra fizikai elkülönülése Granadától topográfiai, urbanisztikai és funkcionális okokra vezethető vissza. Ez az elszigeteltség és viszonylagos megközelíthetetlenség az Alhambra lényegének része. A városból két úton közelíthető meg: a hagyományos út a történelmi központból vezet fel, amelyet a látogatók negyven százaléka vesz igénybe, és létezik egy új déli bejárat is, amit pedig a többi hatvan százalék használ.18 A 7. számú táblázatot elemezve megfigyelhető, hogy a legtöbben a palotaegyüttes megközelítésére is gépjárművet használnak, ami nagyságrendileg évente hétszázezer embert jelent, főszezonban pedig közel nyolcszázötven ezret. Ezzel a közlekedési eszközzel legtöbben a déli bejárat felől érkeznek, ahol évente több, mint kétszázezer

autó parkol, a főszezonban akár napi harmincötezer is, holtszezonban pedig csupán napi tízezer. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezek az adatok mindössze a fizető parkolóra vonatkoznak, és ehhez még hozzá jön azon gépkocsik száma, amelyek nem a parkolóban, hanem annak közvetlen közelében parkolnak. Mindenesetre igen magas ennek a közlekedési eszköznek az aránya, és nagy területen is koncentrálódik, ezért fontos lenne olyan intézkedéseket hozni, amelyek elősegítik a parkoló autók megfelelőbb térbeli eloszlását, esetleg új parkolók létrehozásával. Az év folyamán egyenletes eloszlással a látogatók negyede, körülbelül félmillió ember érkezik turista buszokkal, szervezett utazás formájában. A személygépkocsikkal ellentétben a turista buszok nem a fizető parkolót használják a magas díja miatt, hanem a környezetében keresnek helyet. Ez rendkívül negatív hatással van a környezetvédelem és a tájképészet

szempontjából. Az évi tizenötezer turista busz, ami a legnagyobb látogatottságú napokon túllépheti a százat is, komoly szennyező hatást gyakorol a környezetére, ezért valamelyest csökkenteni kellene számukat. A tömegközlekedés kifejezetten jól működik, a városi minibuszok sűrűn közlekednek és jutányos áron szállítják az utasokat. Éves átlagban a turisták ötöde választja ezt a megközelítési módot, ám 1998-ban több mint hétszázezren vették igénybe, ami teljes mértékben bizonyítja népszerűségét. A legmagasabb igénybevételi arány április, május, július, augusztus és szeptember hónapokra esik, az Alhambra látogatottságának főszezonjára. 18 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel: Estudio previo para la revisión del plan especial de la Alhambra y Alijares: documento de síntesis y diagnóstico (Előzetes tanulmány az Alhambra és Alijares külön terv felülvizsgálatára: összefoglaló és diagnosztikai dokumentum), Junta de

Andalucía, Consejería de Cultura: Patronato de la Alhambra y Generalife (Andalúzia Bizottság, Kultúra Tanács: az Alhambra és a Generalife Patronátusa), 1999, Sevilla 40 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Meg kell még említeni a gyalogosok jelentőségét is, akik egyértelműen a melegebb hónapokban sétálnak az erdős utakon. Augusztus és szeptember hónapokban nagyságrendileg ezerötszázan gyalogolnak fel az Alhambrához, lefelé pedig kétezren sétálnak. A gyalogosok körében hetven százalékot képviselnek a külföldi turisták. Ez a megközelítési mód minden

szempontból ideális, nem károsítja a környezetet, egészséges és nem akármilyen esztétikai élményt is nyújt. Tulajdonképpen azokat a spanyol turistákat kéne különböző promocionális anyagokkal ösztönözni erre a kellemes sétára, akik saját gépjárműjükkel jönnek a városba, és rávenni őket, hogy hagyják autójukat a központban. Ezáltal csökkenteni lehetne a légszennyezést és a látogatók is kellemesebb élményben részesülnének. 7. számú táblázat: Az Alhambra látogatásához használt közlekedési eszközök Éves átlag Főszezon (augusztus) Gépkocsi 35% 42% Turista busz 25% 25% Városi busz 20% 16% Gyalog 12% 13% Taxi 8% 4% Forrás: Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel: Estudio previo para la revisión del plan especial de la Alhambra y Alijares: documento de síntesis y diagnóstico (Előzetes tanulmány az Alhambra és Alijares külön terv felülvizsgálatára: összefoglaló és diagnosztikai dokumentum), Junta de

Andalucía, Consejería de Cultura: Patronato de la Alhambra y Generalife (Andalúzia Bizottság, Kultúra Tanács: az Alhambra és a Generalife Patronátusa), 1999, Sevilla, 34. oldal Összegezve a fentieket elmondhatjuk, hogy a tömegközlekedést és a gyalogosan történő megközelítést kell népszerűsíteni, mivel ezek az optimális eszközök, és meg kell próbálni csökkenteni az autók és turistabuszok arányát a környezetkárosító hatás minimalizálásának érdekében. 4.42 Elszállásolás A szálláshely biztosítása az egyik legalapvetőbb turisztikai tevékenység, főleg azon célállomások tekintetében, ahol nagy az éjszakát ott töltő látogatók százaléka. A témakörhöz tartozó adatokat a 8, 9. és 10 számú táblázatok tartalmazzák A 8. számú táblázatból kiderül, hogy Granada igenis azok közé a történelmi városok közé tartozik, ahol a turisták nagy többsége ott éjszakázik. A nyári időszakban ez a látogatók kicsit

több mint a felét jelenti, az őszi időszakban pedig közel nyolcvan százalékát, ami igen 41 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jelentős aránynak tekinthető. Egy ilyen komoly keresletet részletesen tanulmányozni kell és hozzá kell igazítani a kínálatot, az infrastruktúrát. 8. számú táblázat: A granadai tartózkodás hossza Nyári időszak Őszi időszak Egy napos kirándulás (éjszakázás nélkül) 44,9% 22,2% Granadában éjszakázás 55,1% 77,8% 1 éjszaka 10,6% 16,5% 2 éjszaka 30,7% 33,5% 3 éjszaka 18,8% 18,8% 4 éjszaka 10,6% 10,1% 5 éjszaka

7,2% 3,8% 6 éjszaka 3,2% 4,0% 7 éjszaka 9,2% 5,4% Több mint 7 éjszaka 9,7% 7,9% Forrás: Latiesas Rodríguez, Margarita; Castillo Pérez, Remedios; Gómez Mateos, Jesús; Hita Alonso, Cecilia: Análisis comparativo del turismo granadino en dos temporadas, ponencia presentada al VI. Congreso Nacional (Español) de Sociología (A granadai turizmus összehasonlító elemzése két időszakban, a VI. (Spanyol) Nemzeti Szociológiai Kongresszuson tartott előadás), La Coruña, 1998. szeptember, 25 oldal A legtöbb turista két vagy három éjszakát tölt a városban, ami a sok látnivalóval magyarázható. Már maga az Alhambra jelenléte indokolttá tesz egy, de inkább kettő ott töltött éjszakát. Az 6 számú ábra alapján megfigyelhető, hogy szoros kapcsolat van a Granadába érkező turisták száma, valamint az általuk a városban eltöltött éjszakák száma és az Alhambra látogatottsága között, ami a tavaszi és az őszi időszakokban a legmagasabb.

Mindössze kis arányban töltenek a turisták a városban öt vagy hat éjszakát, ám ezután ismét növekedni kezd az arány. Ez a szegmens nem csak Granada fővárost akarja megismerni, hanem bejárja az Autonóm Tartomány más látnivalóit is, csillagtúra megoldással. 42 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. számú ábra: Az Alhambra látogatottsága és a szállás kereslet összefüggése havi lebontásban Forrás: Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental

de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid, 611. oldal 1997-ben közel egy millió ötvenezer turista szállt meg Granadában, akik összesen majdnem egy millió hétszázezer éjszakát töltöttek el a városban, így az egy turistára eső éjszakák száma egy egész hatvankettő. Ez a szám kifejezetten alacsony a part menti városok ugyanezen adataihoz képest, amelyek fejenként öt-hat ott töltött éjszakát jeleznek.19 Ebből az derül ki, hogy az Andalúziába, illetve Granada Autonóm Tartományába érkező turisták még mindig első sorban a napsütést és a tengerpartot keresik, nem pedig a történelmet és a kultúrát. A turisták számát

és a városban töltött éjszakák számát tekintve két főszezon állapítható meg: március, április és május, illetve szeptember és október. Erre az öt hónapra koncentrálódik a látogatók és éjszakák számának valamivel több, mint a fele. A holtszezon november, december és január hónapokra esik, a nyári minimum pedig júliusra,20 amikor a legmelegebb van a városban és még a helyi lakosok is szívesebben mennek le a tengerpartra. Ami a különböző szálláslehetőségek igénybevételét illeti, a 9. számú táblázatból kiderül, hogy mind a nyári, mind pedig az őszi időszakban sokan töltenek el éjszakákat barátok vagy 19 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős

turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid 20 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid 43 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rokonok lakásában, ami egyértelműen következik abból, amit már a motivációk témakörében elemeztem, hogy sokan elsősorban barátokat illetve családtagokat látogatnak meg a városban. A kempingek jelentősége értelemszerűen a nyári időszakban nagyobb, amikor is a turisták több mint tíz százaléka választja ezt a szálláslehetőséget. Ez elsődlegesen az alacsony költségvonzattal magyarázható, ám a kalandvágy is fontos tényező, ami főként a fiatalabb korosztályt fűti, és csak fűszerezi az utazást. Az idősebb korosztály számára fontosabb a kényelem és a biztonság, aminek következtében ők inkább szállodákban foglalnak szállást a magasabb költségek ellenére is. A nyári időszakban a turisták több mint a fele választja a

különböző típusú szállodákat, az őszi időszakban pedig ez az arány csak tovább nő, meghaladja a hetven százalékot is. Nyáron a közép kategóriás szállodák túlsúlya a jellemző, amelyeket közel háromszor annyian választanak, mint amennyien az olcsó vagy a drága szállodákat, ősszel viszont nagyjából kiegyenlítődnek ezek a különbségek. 9. számú táblázat: Különböző típusú szállások használata Granadában Nyári időszak Őszi időszak Kemping, lakókocsi 12,3% 1,5% Saját faház, bungalló, apartman 2,0% 1,7% Bérelt faház, bungalló, apartman 3,7% 3,6% Barátok vagy rokonok lakása 20,3% 16,5% Diákszálló 6,4% 5,8% Olcsó szálloda 13,0% 23,0% Közép kategóriájú szálloda 30,6% 26,8% Drága szálloda 11,7% 21,2% Forrás: Latiesas Rodríguez, Margarita; Castillo Pérez, Remedios; Gómez Mateos, Jesús; Hita Alonso, Cecilia: Análisis comparativo del turismo granadino en dos temporadas, ponencia presentada

al VI. Congreso Nacional (Español) de Sociología (A granadai turizmus összehasonlító elemzése két időszakban, a VI. (Spanyol) Nemzeti Szociológiai Kongresszuson tartott előadás), La Coruña, 1998. szeptember, 26 oldal A szállodák ilyen nagy jelentőségű szerepe miatt, a 10. számú táblázat alapján, azokat típus szerint is sorra veszem. Ezen táblázat adatai is alátámasztják az előbbiekben leírtakat, hiszen az ágyak számának tekintetében a három, illetve négy csillagos szállodák abszolút túlsúlyát figyelhetjük meg, mivel körülbelül hatvanöt százalékát képviselik a kínálatnak. Itt mutatkozik meg az a fizetőképes kereslet, amely nem csak a költséghatékony megoldásokat keresi. Ebbe a szegmensbe tartoznak azok is, akik munka ügyben, illetve valamilyen konferencia miatt látogatnak a városba. Érdekes megfigyelni, hogy bár az ágyak számát figyelembe véve a 44 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. különböző panziók csupán a kínálat valamivel több, mint húsz százalékát teszik ki, a létesítmények számát nézve több mint hatvanöt százalékot képviselnek. Ezek a panziók testesítik meg a helyi lakosság magánvállalkozásait, családi vállalkozásait, amelyek legtöbbször régi bérházak egy-egy szintjén helyezkednek el. Ebből láthatjuk, hogy a granadaiak önerejükből, a magán szféra keretein belül is megpróbálnak hasznot húzni városuk kiemelkedő turisztikai helyzetéből. Az ágyak számának tekintetében mutatott alacsony arányuk azzal magyarázható, hogy egy-egy ilyen panzió

befogadóképessége lényegesen kisebb, mint a különböző szállodáké. 10. számú táblázat: A granadai szállodai kínálat Létesítmény Létesítmény Szobák Szobák Ágyak Ágyak % száma % száma % száma Szálloda 1* 5 3,36 120 2,28 219 2,35 Szálloda 2* 11 7,38 381 7,24 681 7,30 Szálloda 3* 21 14,09 1384 26,29 2420 25,94 Szálloda 4* 14 9,40 1958 37,19 3635 38,96 Apartmanszálló 2* 1 0,67 15 0,28 21 0,23 Apartmanszálló 3* 3 2,01 128 2,43 252 2,70 Panzió 1* 63 42,28 728 13,83 1141 12,23 Panzió 2* 31 20,81 551 10,47 962 10,31 Összes 149 100 5265 100 9331 100 Forrás: Rodríguez Martínez, Francisco: Un análisis del desarrollo turístico reciente en Granada: potencialidades y debilidades, en Turismo y desarrollo económico (A granadai turizmus legutóbbi fejlődésének elemzése: lehetőségek és gyengeségek, a Turizmus és gazdasági fejlődés című könyvben), Caja General de Ahorros

de Granada (Granadai Általános Takarékpénztár), 1998, Granada, 57. oldal Összességében elmondható, hogy a Granadába érkező turisták nagy százalékának preferencia rendszerében az első helyet nem az alacsony költségvonzat foglalja el, hanem annál előbbre való többek között a kényelem és a minőség. A helyi lakosság által jól kihasználható forrás ellenben az alacsonyabb minőséget kínáló panzió, amelyhez ezért meg kell találni a megfelelő keresletet. 4.43 Turisztikai kereskedelem: kézműipar és emléktárgyak A kézműipari termékek és emléktárgyak kereskedelme jelenti a turizmus piacának második legjelentősebb tevékenységi körét. Granada városa több mint százéves kézműves tradícióval 45 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rendelkezik, amit gazdag kulturális múltjának köszönhet. A kézműiparán belül a legkeresettebb termékek a faberakásos vagy intarziás figurák és a kerámia tárgyak. Nagy hagyománnyal rendelkezik ezen kívül a bőrdíszmű ipar, a szentképkészítés, illetve a vallási szobrászat, az ötvösség és a gitár készítés.21 Természetesen ezen tevékenységek között akad olyan, amelyik csupán korlátolt turisztikai kereslettel rendelkezik, hiszen turizmus és kézműipar között csak akkor beszélhetünk bármiféle kapcsolatról, ha a szóban forgó termékek könnyen szállíthatóak és áruk összhangban van a látogatók tervezett kiadásaival. A kézműves termékeken kívül eladásra kerül még egy sor egységesített termék, amelyek felidézik a látogatott

várost, a híres “szuvenírek”: kendők, kulcstartók, trikók, képeslapok, útikönyvek, stb. Ezen termékek legtöbbször semmilyen kulturális értéket nem képviselnek, csupán az anyagi haszonszerzés céljából állítják elő őket a kevésbé igényes turisták számára, akik az ilyen bóvli jelzővel illethető termékekért pénzt adnak ki. Körülbelül száz olyan létesítmény van Granadában, ahol kézműves termékeket és szuveníreket árusítanak.22 Ezek a boltok a városnak meghatározott pontjain helyezkednek el, ahol sok turista fordul meg, sétáló utcákban, a kulturális és történelmi helyszínek közelében, és így közvetlenül a potenciális kereslet “orra alá dugják” kínálatukat. Ezek a létesítmények összesen közel kétszáz munkahelyet teremtenek a tulajdonosokat és a családi segítséget is beleértve,23 ami azt jelenti, hogy átlagosan egy boltban nem egészen két ember dolgozik. Ebben az esetben is, ugyanúgy, mint a

panziók esetében alacsony tőkével rendelkező, egyszemélyes kisvállalkozásokról, családi vállalkozásokról beszélünk, amelyek így akarják kivenni részüket a turizmus adta lehetőségekből. Ezek az üzletek alacsony haszonnal és egymással nagy versenyben dolgoznak, mindazonáltal termék- és árkínálatuk meglehetősen homogén. Olyan tényezőknek köszönhetik a fennmaradásukat, mint például a családi munkaerő vagy a helyiségek alacsony beszerzési és fenntartási költsége, hiszen sok 21 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A

Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid 22 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel: Estudio previo para la revisión del plan especial de la Alhambra y Alijares: documento de síntesis y diagnóstico (Előzetes tanulmány az Alhambra és Alijares külön terv felülvizsgálatára: összefoglaló és diagnosztikai dokumentum), Junta de Andalucía, Consejería de Cultura: Patronato de la Alhambra y Generalife (Andalúzia Bizottság, Kultúra Tanács: az Alhambra és a Generalife Patronátusa), 1999, Sevilla 23 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel: Estudio previo para la revisión del plan especial de la Alhambra y Alijares: documento de síntesis y diagnóstico (Előzetes tanulmány az Alhambra és Alijares külön terv felülvizsgálatára: összefoglaló és diagnosztikai dokumentum), Junta de Andalucía, Consejería de Cultura: Patronato de la Alhambra y Generalife (Andalúzia Bizottság, Kultúra Tanács: az Alhambra és a Generalife Patronátusa), 1999, Sevilla

46 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. esetben örökölt ingatlanokról, illetve régi járadékú helyiségekről van szó. Sok esetben a helyi lakosok az egyéb lehetőségek hiánya miatt választják ezt a megélhetési formát. Továbbgondolva a turisztikai kereskedelem lehetőségeit, érdemes olyan új turisztikai termékeket kifejleszteni, amelyek szociokulturális és gazdasági tevékenységeket kombinálnak, mint a most elemzett kézműipar, vagy az élelmiszeripar tekintetében a tipikus ételek, a tradicionális zene és tánc, illetve a folklór. Ezen szektoron belül még

rengeteg felfedezetlen terület van, amelyek komoly gazdasági lehetőségeket takarnak. 4.44 Éttermek, bárok, kávézók Az éttermek, bárok és kávézók egy heterogén csoportot alkotnak, amelynek fő célja étel és ital bizosítása azonnali fogyasztásra. A szállodai szektorral ellentétben, amellyel rendszerint párhuzamba vonják, nemcsak turisták tartoznak a vevőkörébe, hanem a helyi lakosok is. Ezek összetétele attól függ, hogy a város mely részén helyezkedik el az adott létesítmény. Granada történelmi városrészében nagy koncentrációban jelennek meg ezek a létesítmények, aminek következtében a városi társadalom életében ez a terület a szórakozás helyét tölti be. Ezt csak tovább erősíti a jelentős egyetemista társadalom jelenléte, ami felpezsdíti az éjszakai életet és a turisztikai területeket is élettel tölti be. Granada egyébként igen híres a színes éjszakai életéről, amit a 3. számú táblázat24 adatai is

alátámasztanak, hiszen a látogatók öt-hat százaléka jelöli meg másodlagos vonzerőként. 1998-as felmérések szerint a granadai közel négyszáz ilyen jellegű létesítménynek, amelynek egy negyede a szó szoros értelmében véve étterem, szinte a fele tudhat vevőkörében nagy arányban turistákat és kirándulókat.25 Ezek azok az éttermek, bárok és kávézók, amelyek a látogatók által legfrekventáltabb területeken helyezkednek el, főleg gyalogos forgalomra kialakított utcákban és tereken. Fontosnak tartom még a témához kapcsolódóan megemlíteni a “tapeo” jelentőségét Granadában. Egy olyan jelenséggel állunk itt szemben, ami Magyarországon ismeretlen Spanyolországban szokás a napi étkezések között kisebb mennyiségű ételeket, “tapa”-kat fogyasztani, ha az ember éppen megéhezik. Minden bárban és kávézóban található “tapas”, 24 Latiesas Rodríguez, Margarita; Castillo Pérez, Remedios; Gómez Mateos, Jesús; Hita

Alonso, Cecilia: Análisis comparativo del turismo granadino en dos temporadas, ponencia presentada al VI. Congreso Nacional (Español) de Sociología (A granadai turizmus összehasonlító elemzése két időszakban, a VI. (Spanyol) Nemzeti Szociológiai Kongresszuson tartott előadás), La Coruña, 1998. szeptember 25 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel: Estudio previo para la revisión del plan especial de la Alhambra y Alijares: documento de síntesis y diagnóstico (Előzetes tanulmány az Alhambra és Alijares külön terv felülvizsgálatára: összefoglaló és diagnosztikai dokumentum), Junta de Andalucía, Consejería de Cultura: Patronato de la Alhambra y Generalife (Andalúzia Bizottság, Kultúra Tanács: az Alhambra és a Generalife Patronátusa), 1999, Sevilla 47 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. például egy kis adag olajbogyó, különféleképpen elkészített burgonya, saláták, húsgombócok szósszal, kishalak, de mindenből csak egy kicsi. Maga a “tapa” szó fedőt, dugót jelent, és arra céloz, hogy az ember ezekkel a kis adag ételekkel be tudja dugaszolni a lyukat a gyomrában, amikor egy kicsit éhes, be tudja fedni azt, hogy kibírja a következő rendes étkezésig. Városoktól és kávézóktól függően van ahol szokás az italokhoz egy kis tapat is adni. Granadában ennek nagy hagyománya van, és ha az ember beül valahová meginni egy pár pohár italt, jól is lakik a hozzá adott tapakkal. Spanyolországon belül erről különösen híres Granada, nem véletlen, hogy a 3. számú táblázat szerint is a városba

látogató turisták öt-nyolc százaléka tekinti a második legvonzóbb dolognak a gasztronómiát és a tapeo jelenségét. Sok étterem használja ki a folklór adta lehetőségeket. Külföldön a Spanyolországról alkotott sztereotípiák nagy része andalúz eredetű, többek között a flamenkó is. Andalúzia turisztikailag aktív városaiban, így Granadában is, nem egy étteremben szerveznek flamenkó előadásokat, a jobb helyeken gitárossal, énekessel és táncosnővel egyaránt. Általában késő este, a vacsora alatt szórakoztatják ezzel a vendégeket. Függetlenül attól, hogy számolnak-e érte felárat, vagy az ételek árai már tartalmazzák-e a pluszszolgáltatást, mindenképpen kitűnő turista csalogató eszköz az ilyen folklór esték szervezése. 4.5 A turisztikai látogatás-szervezés elemzése Az Alhambra funkcionalitása napjainkban négy dimenzióban mutatkozik meg: tudományos kutatásban –mint például a Régészeti Beavatkozás 2001

Program-, kulturális rendezvények tartásában –mint például a Nemzetközi Zene és Tánc Fesztivál-, múzeumi kínálatban –mivel a város két legjelentősebb múzeuma, a Szépművészeti Múzeum és az Alhambra Múzeum a műemlék együttes területén belül található-, illetve a kulturális-turisztikai látogathatóságban. Mindazonáltal az első három funkciót szinte teljesen elhomályosítja a turisztikai tevékenység jelentősége, ami a látogatók fogyasztására összpontosító heterogén tevékenység csoport mozgatórugója, és mára az Alhambra funkcionális arculatának legfőbb összetevőjévé vált. A látogathatóság tekintetében a műemlék együttes két zónára oszlik: az egyik részre szabad a bejárás, a másikra pedig csak előre megváltott jegyekkel lehet többszörös jegyvizsgálat után belépni. Ezen a területen helyezkedik el a négy nagy látogatható térség: az Erődítmény, a Naszrida paloták (a Comares és a Leones Palota),

a Partal illetve a Generalife kertjei és palotái. Lényegében egy háromezerhétszázötven méter26 hosszú útvonalról van szó, amelyen 26 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős turisztikai 48 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jelzőtáblák irányítják a turisták özönét egy meghatározott irányban,

úgynevezett folyosókon keresztül, ahonnét a nem látogatható részekre is rálátásuk van az embereknek. A szabad mozgás ilyen jellegű korlátozásának, bár elengedhetetlen a műemlék együttes megőrzésének és maguknak a látogatóknak a biztonsága érdekében is, vannak negatív hatásai. Az egyik ilyen például a műemlék imázsával hozható összefüggésbe, azzal a képpel, ami róla a látogatókban él, mivel a turisták nagy száma távozik azzal az érzéssel, hogy sok minden van, amit nem lehet megnézni. Egy másik negatív következmény a turisztikai nyomással kapcsolatos, hiszen mivel a terület egy kis százaléka használatos csak a látogatásra, ezen a konkrét, behatárolt részen koncentrálódik a turisták összessége, aminek következtében a szóban forgó terület nagy nyomásnak van kitéve. 1998 óta létezik egy országos kitejedésű belépőjegy elővételi rendszer a BBVA bankhálózatán keresztül. Az ország bármely pontján, az

összes BBVA fiókban, illetve már interneten is meg lehet vásárolni előre a két fajta belépőt a műemlék együttesbe. Ennek a rendszernek a bevezetésére azért volt szükség, mert a paloták már nem voltak képesek befogadni a napi látogatók mennyiségét, és előfordult, hogy a helyszínen már nem adtak el több jegyet az adott napra, így aki később érkezett, az már nem tudott bejutni az Alhambrába, ami a turisták elégedetlenségét váltotta ki. Ez a rendszer lehetővé teszi a műemlék védelem érdekében a látogatók racionálisabb elosztását napokra, hetekre lebontva; a turisták számára pedig biztosítja az előre tervezés lehetőségét, illetve a garantált bejutást a palotákba. Jelenleg a látogatható részekre kétféle belépő létezik: egy négy eurós nagyságrendű belépő a kertekhez és egy nyolc eurós nagyságrendű a Naszrida palotákba illetve a Generalife palotájába. Ezek az árak az örökség kulturális jelentőségének

és minőségének tekintetében teljesen méltányosnak tekinthetők. A kertek látogatásához tartozik az Erődítmény, a Partal palota és kertjei, illetve a Generalife kertjei, amiknek a látogatása délelőtti valamint délutáni turnusokra van felosztva. Az adott turnus időkeretein belül a jegy korlátlan bent tartózkodásra jogosít, mivel akár fél napot is el lehet gyönyörködni a kertek szépségében, de néhány óra mindenképpen szükséges hozzá. A Naszrida és a Generalife palotáiba szóló belépő sokkal körülhatároltabb kereteken belül használható fel: a Naszrida palotákba kizárólag a jegyen feltüntetett félórás időtartamon belül jogosít fel a belépésre, a Generalife palotájába pedig ugyanazon – délelőtti vagy délutáni – turnuson belül. Ennek a rendszernek a bevezetésére azért volt szükség, mert az egész műemlék együttesen belül a Naszrida paloták a leglátogatottabbak, és ily módon valamelyest szabályozható a

bent tartózkodó turisták száma. célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos 49 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A befogadóképesség elemzésénél látni fogjuk, hogy sajnos ez a rendszer sem oldja meg kielégítően a telítődés veszélyének problémáját. Nemrég az éjszakai látogatást is bevezették a Naszrida palotáknál főszezonban, hogy ezzel is kiegyenlítsék a turisták napi eloszlását. Este tíz óra és éjfél között, ugyanúgy, mint nappal, félórás turnusokban engedik be az embereket a

palotákba. A turisztikai információ tekintetében lehetséges a bejáratnál úgy nevezett audiokalauzok bérlése. Ezek tulajdonképpen telefon kinézetű és formájú készülékek, amelyek több nyelv közül – például angol, spanyol, német, francia, olasz, portugál - a kiválasztott és beállított nyelven szolgáltatnak részletes információt a műemlék együttes különböző helyszínein. Ez a rendszer igen praktikus, költséghatékonyabb, mint az idegenvezetők tömeges alkalmazása, és a látogatóknak is nagyobb szabadságot biztosít, hiszen olyan sorrendben és azt hallgatják meg a magyarázatok közül, ahogyan és amit szeretnének. Az Alhambrába érkező látogatók száma folyamatosan növekszik, 1993 és 1998 között harminckét százalékot emelkedett,27 ami azt jelenti, hogy az éves átlagos növekedés hat százalék volt. Ez a folyamat így nem tartható sokáig A turisták számának éves eloszlását vizsgálva jelentős különbségek

mutatkoznak. A főszezon két részre osztható: április és május, illetve augusztus és szeptember hónapokra, amely időszakokra a turisták negyvennégy százaléka koncentrálódik. A holtszezonban, november, december, január és február hónapokban mindössze a látogatók húsz százaléka érkezik,28 a fennmaradó harminchat százalék pedig március, június, július és október hónapokban. Komoly gondot jelent, hogy a főszezon folyamatosan hosszabbodik, szinte már felöleli az egész tavaszt, nyarat és őszt, a holtszezon pedig folyamatosan rövidül, ami előbb vagy utóbb tarthatatlanná válik, túlságosan nagy nyomást fog gyakorolni a turizmus a műemlék együttesre. 4.6 A befogadóképesség elemzése és a telítődés veszélye A befogadóképesség elemzése bármilyen turisztikailag használatában lévő hely vagy térség számára központi helyet foglal el a tevékenység kezelésének és vezetésének, vagyis a Científicos en Turismo (A Turizmus

Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid 27 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid 28 Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban

című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid 50 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. menedzsmentjének szempontjából, illetve az általa előidézett hatások értékelésében. Egy hasznos és hatékony eszközről van szó, amelynek a segítségével javítható a turisták látogatásának és élményeinek minősége, és irányíthatók az ezzel kapcsolatban hozandó döntések. Az Alhambra esetében, a folyamatosan növekvő turisztikai nyomás miatt a befogadóképesség a

legalapvetőbb és legfontosabb mutató a turista áradat szabályozásának érdekében. Ilyen értelemben az Alhambra egy sajátos laboratóriumként is felfogható, amelynek a nagy számú turista kezelésében felgyülemlett tapasztalatait más hasonló problémával rendelkező műemlék együttesek is hasznosíthatják, tanulhatnak a példájából. 4.61 A palotaegyüttes befogadóképessége29 A befogadóképességet a műemlék együttes turisztikai működését meghatározó két tényező kölcsönhatása teszi ki: a látogatók áramlása és a különböző látogatható terek jellemzői. A látogatók sajátosságai, mint például az összetételük, a számuk, az időbeli megoszlásuk, vagy a megközelítési módjuk határozzák meg a palotaegyüttes mindennapi működését. A teljes évi befogadóképességet kétmillió kilencszázezer emberre becsülik, ami áprilistól szeptemberig, a főszezonban napi nyolcezernégyszáz látogatót, októbertől márciusig

pedig hatezernyolcszáz embert jelent maximum. Ezeket a számokat figyelembe véve az évi kétmillió fő hetven százalékos telítettséget mutat, ami nem tűnik egyelőre ijesztőnek. Ám minél nagyobb időbeli felbontást nézünk – év, hónapok, hetek, napok, órák – annál nagyobb különbségek figyelhetők meg a telítettségben, és bizony március, április, május, augusztus, szeptember és október hónapokban jóval meghaladja a nyolcvan százalékot, vagyis egyáltalán nem arányosan oszlik el az év folyamán. 1998 április, május és augusztus hónapjaiban például a telítettség nagyon megközelítette a kilencvenöt százalékot. A fent leírtakból következik, hogy a látogatók száma szerinti és a telítettség szerinti főszezon és holtszezon az évnek nem egészen ugyanazon szakaszaira esik. Telítettség szempontjából, a meghatározott befogadóképességhez viszonyítva, a holtszezon december és január hónapokat takarja, a főszezon pedig az

év fennmaradó szakaszát. Ezen a főszezonon belül két elkülönülő időszak figyelhető meg: a fent említett hat hónap alatt a telítettség megközelíti a kilencven százalékot, a további négy hónap folyamán, februárban, júniusban, júliusban és novemberben 29 SZÁMADATOK: Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid 51 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. pedig közepesen magas a telítettség, ötven és nyolcvan százalék között mozgó értékeket mutat. Tovább növelve az időbeli felbontást az derül ki, hogy rengeteg olyan nap van, amikor a telítettség szinte maximális értékeket mutat, és ezek viszonylag rendszertelenül oszlanak el az év folyamán. 1998-ban például azok a napok, amikor a telítettség meghaladta a kilencven százalékok, a látogatható napok harminc százalékát tették ki, és március, április, május, augusztus és szeptember hónapokban jelentkeztek. Még nagyobb felbontást vizsgálva, az óránkénti belépés tekintetében sokkal ijesztőbbek az eredmények. 1998-ban az összesen közel hétezer turnusnak gyakorlatilag

a fele haladta meg a kilencvenöt százalékos telítettséget. Ez azt jelenti, hogy a palotaegyüttes a nyitvatartási idejének ötven százalékéban teljes kapacitással működött. További negyven százalékban az átlagos telítettség nyolcvan százalék körül mozgott, ami még mindig nagyon magas arány. Alacsony kihasználtságot mindössze a nap utolsó turnusai és az éjszakai turnusok, illetve a rövid holtszezon mutat csak. A fent leírtakból az derül ki, hogy bár a turisták éves számának és a teljes befogadóképesség tekintetében a műemlék együttes még viszonylag messze van a teljes telítődéstől - hiszen a kapacitása hetvenöt százalékos kihasználtsággal működik -, a gyakorlatban az tapasztalható, hogy bizonyos napszakok és a holtszezon kivételével az Alhambra és a Generalife igenis nagyon magas telítettségi értékeket mutat, amit a látogatás-szervezés tekintetében elengedhetetlenül fontos figyelembe venni. A látogatók

áramlása mellett a műemlék együttes formája és megjelenése, a látogatásra való kialakítása a másik alapvető tényező, amely befolyásolja és meghatározza a turisztikai működését következésképpen a befogadóképességét is. Az Alhambra területének látnivalói meglehetősen összetett módon kapcsolódnak egymáshoz a térben, ami lehetővé teszi, hogy a látogatók bizonyos fokig szabadon mozogjanak közöttük, azaz a terület változatos turisztikai használatra alkalmas. A műemlékegyüttes különböző elemeinek használata, látogatottsága a napi turisták számától és összetételétől függ. A legmagasabb turista áradat időszakaiban a látogatás általában hosszúra nyúlik és meglehetősen összefüggéstelen. Ilyenkor, amikor szinte teljes telítettséggel működik az Alhambra, a látogatók általában az összes látványosságot megnézik. Ez azonban nem elsősorban ezeknek a vonzerejéből fakad, hanem inkább abból a tényből,

hogy több időt kell várakozzanak a területén belül, mire eljön a Naszrida palotákhoz előírt látogatási idő. Tulajdonképpen az egész műemlék együttes működését meghatározza az, hogy létezik egy része, amelybe csak az előre megszabott időben lehetséges a belépés. Ebből következően az 52 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. egész Alhambra látogatása a Naszrida paloták látogatása körül forog, és a többi része lényegében kiegészítő látványosságként működik, aminek a várakozási idő eltöltése az elsődleges funkciója főszezonban, amikor

egyszerre nagyon sok ember tartózkodik a területén belül. Olyankor, mikor probléma nélkül, szinte azonnal be lehet jutni a Naszrida palotákba, ezeket a kiegészítő látványosságokat csupán kevesen és gyorsan nézik meg. A leglátogatottabb területek a Naszrida paloták, a Partal és V. Károly palotája, amiket az egész év folyamán a turisták több mint nyolcvan százaléka tekint meg. Az Erődítmény éves látogatottsága megerősíti a fent leírt elméletet, hiszen magas telítettséggel működő időszakokban a turisták háromnegyede nézi meg, alacsony telítettséggel működő időszakokban viszont csak a fele. Ez a helyzet a Generalifével is, ám ebben az esetben a különbség kevésbé jelentős a főszezon és a holtszezon között, mindössze tíz százalék, és viszonylag magas az éves átlag látogatottság is, hetvenöt százalék körül mozog. A benntartózkodási idő a műemlékegyüttes területén belül, kettő és öt óra között

mozog, átlagosan három és fél óra. A legmagasabb értékeket a nap középső szakaszában éri el, amikoris a legnagyobb embertömeg tartózkodik egyszerre a területén. Ez kora délután, egy és három óra között következik be, amikor már elfogytak az aznapi jegyek és minden turista belépett az Alhambra területére. Főszezonban délelőtt tizenegy és délután négy óra között a becslések szerint több mint négyezer ember is tartózkodhat egyszerre a műemlék együttes területén belül. Ez a magas szám a Naszrida palotákba való belépésre várakozó emberek felgyülemlésének tudható be, ezért az átlagos bent tartózkodási idő is jóval meghosszabbodik. Ennek következtében a turisztikai nyomás nem csak a legközkedveltebb látványosságokra nehezedik, hanem a szabad bejárású területekre, illetve az Erődítményre és a Generalifére is egyaránt, amelyek ilyenkor turisták nagy mennyiségét koncentráló pontokká alakulnak.

Tulajdonképpen az egész Alhambra és Generalife műemlékegyüttes befogadóképességét a területén elhelyezkedő és a turisztikai használatra legérzékenyebb, illetve a látogatók által legkeresettebb látványosság befogadóképessége határozza meg, ami a Comares és a Leones, vagyis a Naszrida palotákat jelenti, amelyeket ezen okból kifolyólag az alábbiakban részletesen is elemezni fogok. 53 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 30 4.62 A Naszrida paloták befogadóképessége A Naszrida palotákban jelentkezik a legerőteljesebben a befogadóképességgel kapcsolatos

problémakör. Egy olyan korlátozott és sok részből, helyiségből összeálló területre, mint ezek a paloták, sokkal nagyobb veszélyt jelent a telítődés, nem csak az örökség védelmének szempontjából, hanem a turisztikai élmény szempontjából is. A 11. számú táblázat alátámasztja az előző fejezetben megállapított, telítettség szerinti főszezon és holtszezon alakulását. Láthatjuk, hogy április, május, augusztus, szeptember és október hónapok nagy arányban kilencven százalékos telítettség felett működnek, és bizony a nyári hónapok, június és július is igen magas értékeket mutatnak, a nap csúcsidejében szintén kilencven százalék felettieket. Ezek a számok már bizony ijesztően hatnak és ilyen szintű túlterheltség komoly veszélynek teszi ki a palotákat. 11. számú táblázat: A Naszrida Paloták telítettsége százalékban a maximális befogadóképesség arányában Jan. Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt

Nov Dec 9:00-9:30 14 23 60 92 95 83 82 90 92 91 55 39 9:30-10:00 26 37 70 87 93 76 71 85 83 81 46 36 10:00-10:30 30 47 64 94 93 81 78 92 85 81 43 36 10:30-11:00 42 66 63 96 97 92 96 96 97 95 63 52 11:00-11:30 37 60 62 98 96 94 96 97 99 94 68 53 11:30-12:00 41 72 57 99 97 95 98 98 98 96 66 60 12:00-12:30 54 79 68 98 97 98 98 97 97 98 78 61 12:30-13:00 37 74 50 98 97 98 98 99 99 99 65 56 13:00-13:30 31 62 50 98 93 94 92 99 99 97 55 51 13:30-14:00 31 53 59 99 90 78 89 97 98 94 47 46 14:00-14:30 30 54 56 96 86 69 87 98 98 90 51 47 14:30-15:00 28 51 55 96 90 73 83 96 97 86 55 43 15:00-15:30 30 52 58 95 91 68 76 90 91 86 50 45 15:30-16:00 28 50 56 96 88 77 77 93 93 86 52 44 30 SZÁMADATOK: Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino

turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid 54 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 16:00-16:30 22 38 57 98 83 55 67 88 84 78 24 35 16:30-17:00 15 37 41 94 73 50 60 86 78 68 23 32 17:00-17:30 10 33

30 91 67 46 53 87 52 59 18 27 17:30-18:00 68 47 23 39 85 46 18:00-18:30 59 40 17 30 79 31 18:30-19:00 48 30 10 19 75 13 19:00-19:30 29 21 6 14 68 13 Forrás: Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel: Estudio previo para la revisión del plan especial de la Alhambra y Alijares: documento de síntesis y diagnóstico (Előzetes tanulmány az Alhambra és Alijares külön terv felülvizsgálatára: összefoglaló és diagnosztikai dokumentum), Junta de Andalucía, Consejería de Cultura: Patronato de la Alhambra y Generalife (Andalúzia Bizottság, Kultúra Tanács: az Alhambra és a Generalife Patronátusa), 1999, Sevilla, 38. oldal Jelenleg a Naszrida paloták befogadóképessége négyszáznegyvennégy főben van meghatározva, akik egyszerre ám a különböző helyiségekben arányosan elosztva lehetnek a területén belül. Napjainkban a látogatás-szervezésnél ezt a számot veszik alapul Ahhoz, hogy ezt tartani lehessen szükséges, hogy a

látogatás fél óra alatt megtörténjen. A gyakorlatban azonban ennél jóval tovább tartózkodnak bent a turisták, ami a paloták szépségének mélységekben való felfedezéséhez szükséges is, ám ezáltal felborul az egyensúly és a folyamatos turista áramlat miatt egyre több ember halmozódik fel a palotákban, aminek következtében az jóval nagyobb nyomásnak van kitéve, mint amennyit a számítások szerint elbír. Maximális telítettséghez közeli időszakokban, azaz szinte nap mint nap a Naszrida palotákba fél óránként négyszáz ember lép be, akik átlagosan háromnegyed és egy óra közötti időtartamot tartózkodnak ott. Ebből következően nem cserélődnek a turisták ciklikusan, félóránként, mint ahogy az az optimális eredményekhez szükséges lenne, hanem az idő múlásával egyre többen gyülemlenek fel, és a gyakorlatban átlagosan hatszáz ember tartózkodik folyamatosan a palotákban a nap folyamán, vagyis állandóan

másfélszeres turisztikai nyomásnak van kitéve. Ez az átlag szám a nap csúcsidejében, fél tizenegy és fél kettő, illetve fél négy és fél öt között elérheti akár a nyolcszáz főt is, ami a duplája a megállapított maximális befogadóképességnek és komoly veszélyeknek teszi ki a palotákat. Ennek a problémának a megoldása mindenképpen a látogatás-szervezés felülvizsgálatában és a befogadóképességhez, illetve a tényleges turisztikai viszonyokhoz való igazításában keresendő. A paloták átlagos látogatási ideje ötven perc, ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy megvalósuljon a befogadóképesség kritériuma, vagyis ne legyen négyszáznegyvennégy embernél több egyszerre a területükön belül, félóránként maximum háromszáz látogatót szabadna beengedni, ami huszonöt százalékos csökkenést jelentene a jelenleg alkalmazott 55 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. négyszáz főhöz képest. Így főszezonban naponta hatezerháromszáz turista látogathatná az Alhambra Naszrida palotáit, ami a mennyiségi csökkenéssel egyidejűleg minőségi javulást jelentene, és egyben az örökség felelősségteljesebb használatát. A paloták összesen kétezer száznyolcvanhét négyzetméter hasznos, látogatható területtel rendelkeznek. Ebből kiszámolható, hogy egy emberre átlagosan három egész hat tized négyzetméter terület jut, a csúcsidőkben pedig mindössze kettő egész hét tized négyzetméter, ami rendkívül kevés figyelembe véve, hogy a kényelmes tempójú sétához körülbelül két

méter távolság szükségeltetik a gyalogosok között. Ez olyan torlódásokhoz vezethet, amelyek akár élvezhetetlenné is tehetik a turisztikai látogatást, mivel erre a kellemetlenségre terelik a figyelmet, és lehetetlenné teszik a csodálatos környezetbe való belefeledkezést. Ám már az is elég bosszantó lehet, hogy nem igazán tudnak a turisták úgy fényképezni, hogy ne sétáljon mindig valaki bele a készítendő képbe. Ezeknek a torlódásoknak a kialakulása nem csak a fejenként rendelkezésre álló területtől függ, hanem a látogatható terület megjelenésétől és az útvonal jellemzőitől is. Figyelembe kell venni, hogy a paloták látogatásának útvonala, összesen négyszáznyolcvanhét méter, viszonylag kis kiterjedésű, sok apró részből összetett, bonyolult elrendezésű tereken vezet keresztül, ahol éppen ezért elég nehéz kiigazodni. Tulajdonképpen egy sor különböző sajátosságokkal rendelkező térrészről van szó,

amelyek egymást követve váltakoznak. Beszélhetünk egyrészt nyitott terek, vagyis udvarok, és zárt terek, vagyis helyiségek váltakozásáról, amelyeket esetenként közöttük átmenetet képező félig nyitott félig zárt terek, azaz galériák kötnek össze. Ezt az ellentétet fokozza a fény játéka, mivel a palotákban erős kontraszt mutatkozik a világos terek és a sötét terek között. A világos terek megállásra és nézelődésre késztetnek, a sötét terek pedig gyorsabb áthaladásra. Ezeket a váltakozásokat felerősíti továbbá a paloták különböző területeinek a látogatás lefolyásában betöltött funkciója. Ebből a szempontból beszélhetünk folyosó jellegű területekről, amelyek általában keskenyebb, valamivel érdektelenebb helyek, ahol a látogatók nem nagyon állnak meg, valamint helyiség jellegű területekről, ahol lehet nézelődni, és esetleg fényképeket készíteni. A folyosók a paloták összes, hasznos,

látogatható területének huszonhárom százalékát teszik ki, a tágabb helyiségek pedig hetvenhét százalékát. Ám a látogatás útvonalának tekintetében már mások az arányok: a folyosók ennek ötvenkét százalékát jelentik, a helyiségek ezzel szemben csak a negyvennyolc százalékát. Ez azt jelenti, hogy a látogatás útvonalának fele torlódásra hajlamos területeken halad keresztül, amelyek lehetnek többé-kevésbé keskeny folyosók, esetleg lépcsőkkel, vagy fordulókkal. 56 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A helyiség jellegű területeken belül létezik

egy sor olyan rész, ami még inkább hajlamos a torlódások kialakulására, ahol különböző okokból megállnak és így felhalmozódnak az emberek, aminek következtében az ezen helyiségek előtt, vagy mögött közvetlenül elhelyezkedő folyosó jellegű területeken is nagy zsúfoltság keletkezik. Ilyenek például a központi terek, a különleges látványt nyújtó helyek, a fényképek készítésére kifejezetten alkalmas területek, vagy az információs táblák környéke. A turista látogatás minőségének egyik alapvető mutatója, hogy az adott tér méreteihez képest több, vagy kevesebb ember tartózkodik-e a területén. A minőséget befolyásolják továbbá a látogatók mozgásának jellemzői, ami szoros összefüggésben van a számukkal, hiszen annak függvényében különböző sebességgel haladnak az emberek: minél többen vannak, annál lassabban. Általában az egyéni turisták látogatásának ritmusát befolyásolja a turistacsoportok

látogatása, hiszen ha egymásba botlanak az egyéni látogatók szokás szerint tovább állnak, mivel zavarja őket a csoport a nézelődésben és a fényképezésben. Mindazonáltal az emberek egy helyre tömörülése, nem csak a látogatás sebességére van hatással, hanem a látási perspektívára is. Mivel viszonylag kis kiterjedésű terekről van szó, ezért minél többen zsúfolódnak be egy helyre, annál több vizuális akadály zavarja a szemlélődést, nézelődést. A nagy emberáradat nemcsak a látást zavarja, hanem a tájékozódást is, az eredetileg kijelölt látogatási útvonal követését és bizony sokan vannak, akik eltévednek a bonyolult elrendezésű, szinte labirintus jellegű palotákban. A látogatók ilyen mennyiségű áradata továbbá az információs táblák elhelyezését is megnehezíti a különböző udvarokban és helyiségekben, mivel ezek felkeltik az emberek figyelmét, magukhoz csalogatják őket és így csak további

gócpontokat keltenek, megnehezítve az előre haladást. A turisták egyébként leggyakrabban a megfelelő információ hiánya miatt panaszkodnak, hiszen sokszor észre sem lehet venni a táblákat a körülöttük lévő nagy tumultus miatt. Ugyanez a helyzet figyelhető meg az audiokalauzok magyarázatára kijelölt helyeknél is. Annak ellenére, hogy felülvizsgálatra került a paloták tereinek befogadóképessége, különböző terepmunkák alatt tett közvetlen megfigyelések azt mutatják, hogy a jelenlegi félóránként beengedendő turnusok módszerével sem küszöbölhető ki, hogy ne haladja meg a paloták helyiségeiben tartózkodó turisták száma a megállapított maximális határt. A Naszrida paloták telítettségi értékei a legmagasabbak az egész Alhambra és Generalife műemlék együttesen belül, ami különleges vonzerejének és a terület fent elemzett sajátosságainak tudható be. A helyzet javításának érdekében nem csak a turisták számának

tekintetében kell korlátozni a látogatást, hanem olyan megoldásokat kell keresni és találni, amelyek a műemlék 57 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megőrzésének és védelmének biztosítása mellett kielégítő válaszokat nyújtanak a turisták által igényelt minőségi és nem tömeges, azaz az emberek mennyiségére összpontosító látogatás megszervezésére. 5 A magyar világörökség szempontjából hasznosítható tapasztalatok Magyarország nyolc helyszínnel büszkélkedhet a Világörökség Listáján, ahogy azt a 12. számú táblázat31 is mutatja. Ezek

közül kettő, az Aggteleki karszt és a Fertő-tó más országokkal megosztott javak. Fővárosunk, Budapest, szintén szerepel a Listán és véleményem szerint a magyar világörökségek közül ezt a helyszínt lehet és érdemes összehasonlítani Granadával. Lényegében mind a kettőt kiemelkedő és reprezentatív építészeti megnyilvánulásai tették méltóvá a világörökség cím elnyerésére. Igaz, hogy a turisztikai fejlettség szempontjából e két város jelenleg különböző szinten van, ám Budapest is válhat hasonló célponttá, mint Granada, ezért jó példa lehet számára, amelynek a hosszú múltra visszatekintő tapasztalataiból lehet és érdemes tanulni. Nemcsak mi, magyarok értünk ám egyet abban, hogy hazánk az egyik legszebb fekvésű város a világon. A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgő nagyváros, egyedi panorámával bír. Mindez azonban nem lett volna

elegendő ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben világörökségi rangra emelje. Indoklásuk szerint a budapesti Dunapart jól szemlélteti a magyar főváros történelmének különböző időszakait, továbbá egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek. A város számos műemléke, Aquincum római kori városától a budai várnegyed megszámlálhatatlan, kulturális szempontból fontos magán- és középületéig, jelentős hatással volt az egyes korok építészetére. Budapest világörökséggé nyilvánított területét a 7 számú ábra32 mutatja be. Granada, mint világörökség város turisztikai történetéből sok hasznos következtetés vonható le. Először azonban azt kell megvizsgálni, hogy Budapest milyen szinten van turisztikai fejlettség és látogatottság szempontjából. Ennek vizsgálatához nagyon jó mutató a szállodai kihasználtság, aminek az alakulását 1997 és 2002 között a 13. számú táblázat

mutatja Látható, hogy az elmúlt évben a teljes városi szállodai kapacitásnak mindössze valamivel több, mint a fele volt kihasználva, és ez 1997 óta szinte folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Mivel a Budapesten éjszakázó látogatóknak szükségszerűen aludniuk kell valahol, ez a mutató arra enged következtetni, hogy a város messze van még turisztikai kihasználtságának 31 Biens inscrits sur la Liste du Patrimoine Mondial, (A Világörökség Listáján szereplő javak), WHC. 2002/3, Világörökség Központ, 2002. július 58 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

maximumától. Ebben az esetben azt kell Granada tapasztalataiból “ellesni”, hogy hogyan kerüljük el a túlterheltséget, hogy ne kerüljünk hasonló problémákkal járó helyzetbe, mint az andalúz város. 13. számú táblázat: Budapest szálláshelyeinek kihasználtsága százalékban 1997 és 2002 között 2002 61,4 57,4 45,3 53,2 51,9 51,1 Szálloda * Szálloda * Szálloda * Szálloda * Szálloda * Összes szálláshely 2001 62,7 61,3 47,9 53,2 58,1 53,6 2000 64,8 65,8 47,6 47,8 61,7 57,5 1999 65,8 61,9 49,0 40,1 54,1 55,9 1998 67,1 63,4 49,8 41,2 42,0 56,6 1997 68,8 65,4 52,7 46,0 41,7 58,1 Forrás: http://bth.budapestinfohu/stat/hu/kapacitas huhtm Véleményem szerint a legfontosabb levonandó tanulság a granadai turizmus helyzetéből az, hogy semmiképp nem szabad csupán, a minél több látogatót a városunkba csalogató stratégiáknál leragadni, és kvantitatív szemszögből közelíteni meg a kérdést, mivel a gyorsan jövő tömeges turizmusnak

komoly ára van, amit nem biztos, hogy érdemes megfizetni. Sokkal ésszerűbb és hosszú távon kifizetődőbb a turizmus minőségének fejlesztése, vagyis a kvalitatív megközelítés, ami az egyetlen módja egy fenntartható turizmus kialakításának, vagyis az általa kínált lehetőségek – gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés, kulturális megértés, kollektív öntudat, stb. – kiaknázásának és egyben az esetleges veszélyek – környezetvédelmi károk, műemlékek rongálódása, turisztikai infrastruktúra túlterheltsége, stb. - elhárításának, de legalábbis minimalizálásának. Tisztában kell lenni a turizmus fejlesztésének ezen kihívásaival, és ennek megfelelő szervezeteket kell létrehozni. A BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht33 a főváros nonprofit turisztikai marketingszervezete például 1996 áprilisában hivatalként azzal a céllal jött létre, hogy hozzájáruljon Budapest turizmusának fellendítéséhez, valamint új

információs rendszer kialakításával, új kiadványokkal és termékekkel segítse a fővárost felkereső turistákat, illetve a turisztikai szakma munkáját. Információs irodákat hozott létre, továbbá úgy nevezett Touch Info pontokat, amely rendszer lényege, hogy a turista egy számítógépes terminálból gyorsan, szemléletesen kapjon képi és szöveges információt Budapestről. Továbbá egy információs táblarendszert is kidolgozott és így a főváros 32 33 http://owhc-ceer.fphhu/bp/indexhtml http://www.budapestinfohu/hu/indexhtml 59 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. százhuszonnégy pontján felállított információs oszlopon található mintegy hétszázötven “zászló” megkönnyíti a fővárosban tartózkodó turisták, illetve a helyi lakosok tájékozódását, egyúttal ráirányítja figyelmüket Budapest nevezetességeire, látnivalóira. Az elmúlt évben a hivatal hat kiadványt jelentetett meg számos nyelven (magyar, angol, német, olasz, francia, spanyol, svéd, holland, japán, orosz), több millió példányban: City map várostérképet, Múzeum guide-ot, Budapest Guide-ot, Fürdőprospektust, valamint a Biztonságosan Budapesten és a Taxival Budapesten című kiadványokat. Készíttetett egy Budapestet bemutató promóciós rövidfilmet is, amely 5,38 percben Budapestre invitálja mindazokat, akik még nem is hallottak róla és azokat is, akik valamilyen arcát már megismerték. A film a 12 Nemzetközi Turisztikai Filmfesztiválon Varese-ben (Olaszország) huszonhat ország kilencvenegy filmje közül

a legjobb spotnak, azaz promóciós rövidfilmnek járó díjat nyerte el, és más turisztikai filmfesztiválokon további öt nemzetközi díjat nyert. A film előnye, hogy nincsen benne szöveg, így a zene és a képek kommunikálnak a nézővel. Egy diatárat szintén kezel a hivatal, hogy akinek szüksége van képekre, kiadványok, illetve katalógusok illusztrálására, azok kedvükre válogathassanak belőle. A külföldi példák alapján az 1997-es idegenforgalmi szezonra létrehozta a Budapest Card-ot, amely turistakártya célja az volt, hogy egy színvonalas programcsomagot kínáljon az egyéni turisták számára, megkönnyítve számukra Budapest nevezetességeinek megismerését, és ezáltal elérje, hogy a Budapestre érkező külföldiek a jövőben a jelenleginél hosszabb ideig maradjanak a városban, és minél aktívabban töltsék szabadságukat. A Budapesti Turisztikai Kht. által kiválasztott szolgáltató partnerek mindegyike megbízható, több éve

működő intézmény vagy vállalkozás, amely megfelelő minőséget garantál megfelelő árszínvonalon, és jelentős árkedvezményt kínál a Budapest Kártya tulajdonosainak. A kártya szolgáltatói körének meghatározásakor cél volt, hogy a kártya mindazt tudja nyújtani, amire egy turistának pár napos budapesti tartózkodása alatt szüksége lehet, továbbá, hogy bemutassa mindazokat az egyedi sajátságokat, amelyek megkülönböztetik Budapestet Európa többi nagyvárosától. A bevezető évben (kilenc hónap alatt) közel tizenkétezer Budapest Kártya fogyott el, 1998-ban negyvenötezer, 1999-ben negyvenhétezerötszáz, 2000-ben hatvanhétezer, míg 2001-ben nyolcvanháromezer Budapest Kártya talált gazdára. A fenti példákból látszik, hogy a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. tevékenysége valóban egy minőségi turizmus kialakítását helyezi a középpontba a fővárosban és e koncepció köré építi fel stratégiáját, ami

valóban kilép a reklámozás szűk köréből. Említésre méltó a hivatal BudapeStudy programja, amelynek célja, hogy Budapestet külföldi újságíróknak, forgatócsoportoknak, útikönyvíróknak bemutatva média-megjelenéshez jusson 60 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. a főváros, illetve a programban résztvevő turisztikai szolgáltatók és attrakciók. A program segítségével Budapest a média képviselőinek véleményformáló hatásán keresztül a fizetett reklámnál általában hitelesebbnek tartott, személyes élményeken alapuló cikkeken, filmeken keresztül

mutatkozhat be világszerte. A BudapeStudy keretében az újságírók általában három napot töltenek Budapesten. A BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht a programban részvevő partnerek közreműködésével repülőjegyet, szállást, étkezést, városnézést, Budapest Kártyát és egy személyre szabott programot biztosít minden meghívott részére. A program csak úgy valósulhat meg, ha budapesti turisztikai szolgáltatók felajánlják szolgáltatásaikat, mely egyúttal számukra is lehetőséget biztosít a cikkekben való megjelenésre s az újságírókkal való közvetlen párbeszédre. Véleményem szerint a főváros jó úton halad a világörökséggé nyilvánítás adta lehetőségek kihasználásában. A tanulási folyamat szempontjából kifejezetten előnyére válik, hogy nem egy példa áll előtte, megfigyelheti más világörökség városok tapasztalatait, így nem elsőként kerül szembe az esetleges problémákkal, hanem akár követheti a

más városokban korábban felmerült problémák megoldási mintáit. Mindenesetre a turizmus szektor jelentősége folyamatosan növekszik az egész világon, és rengeteg egyelőre kihasználatlan lehetőséget nyújt. A 14 számú táblázatból kiderül, hogy hazánkban például a közvetlen gazdasági szerepe, mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatottak aránya alapján magasabb, mint a világban és az Európai Unióban a World Travel & Tourism Council (WTTC) adatai alapján. A multiplikátor hatást is figyelembe véve a turizmus a magyar gazdaság teljesítményéhez valamivel kisebb mértékben járul hozzá, mint a világ többi részén. Szerintem nagy hiányosság, hogy a befektetések az Európai Unióhoz és Közép-Kelet Európához mérten is lényegesen kisebb részét teszik ki Magyarország gazdasági teljesítményének, ezért ezen a területen fontos lenne a beruházókat ösztönző intézkedések meghozatala. 14. számú táblázat: A

turizmus hozzájárulása százalékban a legfontosabb gazdasági mutatókhoz 1998-ban és 2002-ben Világ Európai Unió Közép-Kelet összesen Európa* Magyarország 1998 2002 1998 2002 1998 2002 GDP (közvetlen) 4,0 3,7 4,4 4,2 2,2 2,0 6,0 4,9 GDP (közvetett) 10,7 10,2 11,8 11,5 8,0 7,6 11,5 10,3 61 1998 2002 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Foglalkoztatottság (közvetlen) 2,9 2,7 4,7 4,5 1,5 1,5 5,6 6,2 Foglalkoztatottság (közvetett) 7,8 7,6 12,9 12,6 5,9 5,7 12,2 10,0 Kormányzati kiadások 3,8 3,9 3,2 3,2 2,7 2,4 4,9 5,1

Befektetések 9,3 9,5 9,7 10,4 9,2 7,8 6,9 6,9 Forrás: http://www.hungarytourismhu/files/3 gazdasagpdf * Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és a volt Szovjetunió korábbi tagállamai A Magyar Nemzeti Bank folyó fizetési mérleg adatai szerint, a 8. számú ábrának megfelelően, 1990 és 2001 között Magyarország turisztikai devizamérlege fokozatos növekedést és pozitív egyenleget mutatott, jelentősen hozzájárulva a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkenéséhez. 1995 és 2001 között a turizmusból származó devizabevételek átlagosan évi tizenegy százalékos növekedést mutattak, a turizmushoz köthetõ devizakiadások pedig évi átlagos tizenkét százalékot. A kiadásoknak a bevételeknél valamivel dinamikusabb mértékű növekedése ellenére, a bevételek és kiadások egymáshoz viszonyított arányának következtében a turizmus devizaegyenlegének pozitívuma a

vizsgált hat év során emelkedő tendenciát mutatott, és ezzel 2001-re a turizmus aktívuma körülbelül hetven százalékban fedezte a külkereskedelmi mérleg hiányát. 8. számú ábra: Forrás: http://www.hungarytourismhu/files/3 gazdasagpdf 62 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A fent leírtakból kitűnik, hogy a turizmusnak valóban növekvő jelentősége van hazánkban, ezért megfelelő figyelmet kell fordítani a szektorra, hatékony szakembereket kell képezni, és maximálisan kihasználni a turizmus adta lehetőségeket mind gazdasági, mind bármilyen egyéb

szempontból, ahogy azt például a világörökség program is nyújtja. 6 Befejezés Az Alhambra és Granada jelenlegi legnagyobb kihívása a város turizmusának alakításában újító stratégiák felállítása a kulturális örökség megőrzésének, kezelésének, és megfelelő használatának tekintetében. Ebből kifolyólag halaszthatatlan a fenntartható turizmus érdekében elméleti és gyakorlati síkon egyaránt figyelembe venni a látogatók összetételét és motivációit, az Alhambra és Generalife területének egyediségét, a turisztikai látogatás minőségi irányba való elmozdítását kulturális és élettapasztalati szempontokból, illetve baráti kapcsolatok kialakítását a műemlék együttes és Granada között, felülemelkedve a folyamatos feszült viszonyon. Az Alhambra egy kiváltságos terület a kulturális-turisztikai látogatás szempontjából, ahogy azt az évi több mint kétmillió turista is bizonyítja. Egy olyan műemlék

együttesről van szó, amely az elmúlt évtizedekben megerősítette működésének a turisztikai látogatás szervezésével, igazgatásával és fenntartásával kapcsolatos részeit. Az Alhambra területe és annak városi környezete közötti működési és tájképészeti kapcsolatok helyes értelmezése alapvető fontosságú a műemlék megközelítésével, a turista áramlat kezelésével, lényegében a kulturális-turisztikai funkcionalitással kapcsolatos problémák megoldásához. Granadában a fenntartható turizmus megvalósítása az Alhambra által nyújtott lehetőségek felelősségteljes kihasználásán múlik. A jelenlegi látogatók száma, a befogadóképesség korlátai, a közeledő teljes telítettség, a turnusok nagy száma, valamint a kulturális örökség, mint sérülékeny és nem megújuló jószág megőrzésének szükségessége a befogadóképesség csökkentését és a turisztikai látogatás minőségi irányba való elmozdítását

előtérbe helyező igazgatási és üzleti stratégiák felállítását igényli. Granada másik kihívása a történelmi turisztikai város – az Alhambra és a Generalife műemlék együttes és környezete, az Albayzín városnegyed és a városközpont – urbanisztikai felértékelése. A turizmusnak a hozzá tartozó és azt megillető szerepet kell kijelölni, mint a granadai gazdaság egyik legfontosabb mozgatórugója, és megfelelő infrastruktúrákkal, felszereléssel és beruházásokkal kell ellátni. Az Alhambra és Generalife műemlék együttes, mint Granada turisztikai és kulturális imázsának alapvető összetevője, funkcionális 63 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. problémáinak nem a helyi adminisztrációtól elszigetelt módon kellene felmerülniük, mivel ebből fakadt és jelenleg is fakad az összes feszültség, mint például a déli bejárat kérdése. Granadának el kell fogadnia az Alhambra fizikai, szimbólikus és funkcionális egyediségét, szembe kell néznie vele, és nem szabad többet várnia a műemlék együttestől, mint amennyit az nyújtani tud, és nyújtania kell. Egy kvalitatív stratégia mellett kell dönteni a különböző társadalmi tényezők megegyezésével, amely a turizmus jelenségét helyesen értelmezi, felülemelkedik a haszontalan és szükségtelen vitákon, és segíti a várost a fenntarthatatlanság útjának elkerülésében, mind kulturális, mind pedig turisztikai szempontból. A kulturális turizmus napjainkban nemcsak a gazdasági fejlődés egyik eszközét kell jelentse. Fontos,

figyelembe veendő tényező, hogy a különböző kultúrák megismerésével, a világ sokszínűségére való nyitottsággal előmozdítható a nemzetek közti megértés, az emberek békében történő együttélése. Napjaink rohanó világában egyre fontosabbá válik, hogy minél nagyobb hangsúlyt fektessünk az emberi életet színező és szebbé varázsoló különböző kulturális megnyilvánulásokra és művészetre. Rá kell vezetni az embereket, hogy megálljanak a “szép” előtt és egy kis időt szenteljenek rá, elvesszenek benne, és új energiákkal feltöltődve nézzenek szembe a világgal és jövőjükkel. A mindennapok monotonitásával ellentétben vannak bizonyos dolgok, amelyek segítenek bennünket megvédeni a kiüresedéstől, és állandóan emlékeztetnek rá, hogy dobogó szívvel és érző lélekkel rendelkező csodálatos dolgokra képes, emberi lények vagyunk. Ezek a dolgok pedig nem mások, mint a környezetünk szépségei, illetve

saját magunk és elődeink által készített és ránk hagyott alkotások, amelyekből rengeteget tanulhatunk az emberi természetről és különböző életmódokról. Erre az elgondolásra alapszik a dolgozatban bemutatott világörökség program, ami arra igyekszik felhívni az emberek figyelmét, hogy nyissák ki a szemüket és lássák meg az őket körülvevő természeti és kulturális szépségeket, illetve teljes felelősséggel nézzenek szembe az azokat érintő problémákkal, és legjobb tudásuk szerint óvják meg azokat. Az emberiség kulturális és természeti öröksége az élet és az inspiráció pótolhatatlan forrása, egyben minden egyes ember támpontja és identitása. Ami igazán különlegessé teszi a világörökséget, az az egyetemessége, vagyis az, hogy a világ összes népének közös tulajdonát képezi, függetlenül attól, hogy a Föld mely pontján helyezkedik el. 64 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7 Táblázatok 1. számú táblázat: Spanyolország világöröksége Megnevezés Világörökséggé Kritériumok nyilvánítás éve Córdobai nagymecset – történelmi városrész 1984 – 1994 K (1,2,3,4) Granadai Alhambra és Generalife – Albayzín 1984 – 1994 K (1,3,4) Burgosi katedrális 1984 K (2,4,6) El Escoriali monostorpalota 1984 K (1,2,6) Barcelonai Güell park, Güell palota és Milá ház 1984 K (1,2,4) Altamirai barlangok 1985 K (1,3) Segovia óvárosa és római vízvezetéke 1985 K (1,3,4) Asturias templomai – Oviedo történelmi városrész 1985 – 1998 K (1,2,4) Santiago

de Compostela óvárosa 1985 K (1,2,6) Avila óvárosa és városfalán kívüli templomai 1985 K (3,4) Teruel mudéjar építészete – Aragónia mudéjar építészete 1986 – 2001 K (4) Toledo történelmi városrésze 1986 K (1,2,3,4) Garajonay nemzeti park 1986 T (2,3) Cáceres óvárosa 1986 K (3,4) Sevilla katedrálisa, arab fellegvára és az Amerika irattár 1987 K (1,2,3,6) Salamanca óvárosa 1988 K (1,2,4) Pobleti monostor 1991 K (1,4) Méridai régészeti terület 1993 K (3,4) Guadalupei Szent Mária királyi monostor 1993 K (4,6) Santiago de Compostelai zarándokút 1993 K (2,4,6) Doñanai nemzeti park 1994 T (2,3,4) Cuenca történelmi városrésze 1996 K (2,5) Valenciai Lonja (=árutőzsde) 1996 K (1,4) Las Médulas 1997 K (1,2,3,4) Palau de la música Catalana és Sant Pau kórház, Barcelona 1997 K (1,2,4) San Millán de Yuso és Suso monostorai 1997 K (2,4,6) Ibériai félsziget mediterrán partjának

barlangrajzai 1998 K (3) Alcalá de Henares történelmi városrésze és egyeteme 1998 K (2,4,6) 65 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ibiza biológiai sokfélesége és kultúrája 1999 T (2,4) K (2,3,4) San Cristóbal de la Laguna 1999 K (2,4) Tarragónia régészeti területe 2000 K (2,3) Elche pálmaligete 2000 K (2,5) Lugo római kori városfala 2000 K (4) Vall de Boí katalán román templomai 2000 K (2,4) Atapuerca régészeti terület 2000 K (3,5) Aranjuez kulturális táj 2001 K (2,4) Forrás: Biens inscrits sur la Liste du Patrimoine Mondial (A

Világörökség Listáján szereplő javak), WHC. 2002/3, Világörökség Központ, 2002. július, 5 oldal 12. számú táblázat: Magyarország világöröksége Megnevezés Világörökséggé Kritériumok nyilvánítás éve Budapest – a Duna-part és a budai Várnegyed 1987 - 2002 K (2,4) 1987 K (5) 1995 - 2000 N (1) 1996 K (4,6) Hortobágyi Nemzeti Park 1999 K (4,5) Pécs (Sopianae) ókeresztény sírkamrák 2000 K (3,4) A Fertő-tó / Neusiedlersee kultúrája 2001 K (5) Tokaji borvidék kultúrtáj 2002 K (3,5) valamint az Andrássy út és környéke Hollókő Az Aggteleki és a Szlovák karszt barlangjai Az ezeréves pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete Forrás: Biens inscrits sur la Liste du Patrimoine Mondial, (A Világörökség Listáján szereplő javak), WHC. 2002/3, Világörökség Központ, 2002. július, 7 Oldal 66 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 8 Ábrák 7. számú ábra: Budapest világörökségi helyszíne Forrás: http://owhc-ceer.fphhu/bp/indexhtml 9 Táblázatok jegyzéke 1. számú táblázat: Spanyolország világöröksége 2. számú táblázat: A Granadába látogató turisták állandó lakhelye 3. számú táblázat: Granada legvonzóbb látványosságai, jellegzetességei 4. számú táblázat: A granadai utazáshoz használt információs források – Nyári időszak 5. számú táblázat: A granadai utazáshoz használt információs források – Őszi időszak 6. számú táblázat: A granadai utazáshoz használt közlekedési eszközök 7. számú

táblázat: Az Alhambra látogatásához használt közlekedési eszközök 8. számú táblázat: A granadai tartózkodás hossza 9. számú táblázat: Különböző típusú szállások használata Granadában 10. számú táblázat: A granadai szállodai kínálat 11. számú táblázat: A Naszrida Paloták telítettsége százalékban a maximális befogadóképesség arányában 12. számú táblázat: Magyarország világöröksége 67 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 13. számú táblázat: Budapest szálláshelyeinek kihasználtsága százalékban 1997 és 2002 között 14. számú

táblázat: A turizmus hozzájárulása százalékban a legfontosabb gazdasági mutatókhoz 1998-ban és 2002-ben 10 Ábrák jegyzéke 1. számú ábra: A Comares palota 2. számú ábra: Az Acequia udvar 3. számú ábra: Csempe és gipsz 4. számú ábra: A Leones udvar boltívei 5. számú ábra: Mocárábes boltozat 6. számú ábra: Az Alhambra látogatottsága és a szállás kereslet összefüggése havi lebontásban 7. számú ábra: Budapest világörökségi helyszíne 8. számú ábra: A nemzetközi turizmus regisztrált bevételei és kiadásai, 1990 – 2002 (millió euró) 11 Irodalomjegyzék 1. Borrás Gualis; Gonzalo M: Introducción al arte español, El Islam de Córdoba al mudéjar (Bevezetés a spanyol művészetbe, Az Iszlám Córdobától a mudéjarig), Sílex, 1999, Madrid, 237 oldal 2. Fehérvári Géza: Az iszlám művészettörténete, Képzőművészeti kiadó, 1987, Budapest 3. García de Cortázar; González Vesga: Spanyolország története, Osiris, 2001,

Budapest 4. Latiesas Rodríguez, Margarita; Castillo Pérez, Remedios; Gómez Mateos, Jesús; Hita Alonso, Cecilia: Análisis comparativo del turismo granadino en dos temporadas, ponencia presentada al VI. Congreso Nacional (Español) de Sociología (A granadai turizmus összehasonlító elemzése két időszakban, a VI. (Spanyol) Nemzeti Szociológiai Kongresszuson tartott előadás), La Coruña, 1998. szeptember, 33 oldal 5. Rodríguez Martínez, Francisco: Un análisis del desarrollo turístico reciente en Granada: potencialidades y debilidades, en Turismo y desarrollo económico (A granadai turizmus legutóbbi fejlődésének elemzése: lehetőségek és gyengeségek, a Turizmus és gazdasági fejlődés című könyvben), Caja General de Ahorros de Granada (Granadai Általános Takarékpénztár), 1998, Granada, 41-63. Oldal 68 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. Smith, Adam: A nemzetek gazdagsága, Akadémia kiadó, 1959, Budapest 7. Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel; García Hernández, María; de la Calle Vaquero, Manuel: Granada, un potente destino turístico dependiente del conjunto monumental de la Alhambra – Generalife; en La Actividad Turística Española en 1998 (Granada: az Alhambra – Generalife műemlék együttestől függő jelentős turisztikai célpont; A Spanyol Turisztikai Tevékenység 1998-ban című könyvben), Asociación Española de Expertos Científicos en Turismo (A Turizmus Tudományos Szakértőinek Spanyol Egyesülete), 1999, Madrid, 605-625. oldal 8. Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel: El turismo cultural en

las ciudades españolas Patrimonio de la Humanidad, ponencia presentada en el Simposio Internacional sobre Turismo Cultural: el Patrimonio Histórico como Fuente de Riqueza, celebrado en Valladolid en noviembre de 1999. (Kulturális Turizmus a spanyol Világörökség Városokban, a Kulturális Turizmus: a Történelmi Örökség, mint a Gazdagság Forrása című Nemzetközi Szimpóziumon tartott előadás Valladolidban 1999. novemberében), Fundación del Patrimonio Histórico de Castilla y León, 2000, Valladolid, 111-138. oldal 9. Troitiño Vinuesa, Miguel Ángel: Estudio previo para la revisión del plan especial de la Alhambra y Alijares: documento de síntesis y diagnóstico (Előzetes tanulmány az Alhambra és Alijares külön terv felülvizsgálatára: összefoglaló és diagnosztikai dokumentum), Junta de Andalucía, Consejería de Cultura: Patronato de la Alhambra y Generalife (Andalúzia Bizottság, Kultúra Tanács: az Alhambra és a Generalife Patronátusa), 1999,

Sevilla, 87 oldal 10. Biens inscrits sur la Liste du Patrimoine Mondial (A Világörökség Listáján szereplő javak), WHC. 2002/3, Világörökség Központ, 2002 július 11. http://bthbudapestinfohu/stat/hu/kapacitas huhtm 12. http://wwwhungarytourismhu/files/3 gazdasagpdf 13. http://owhc-ceerfphhu/bp/indexhtml 14. http://whcunescoorg/nwhc/pages/doc/mainhtm 69