Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Scherczer Károly Róbert - A Mercosur jelene és jövője

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment Szak Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány A MERCOSUR JELENE ÉS JÖVŐJE Készítette: Scherczer Károly Róbert Budapest, 2003 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK. 3 1. BEVEZETÉS. 4 2. LATIN-AMERIKA GAZDASÁGI-TÁRSADALMI ÁTALAKULÁSA A 90ES ÉVEKBEN 6 2.1 MULTILATERÁLIS GAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁSOK LATIN-AMERIKÁBAN 13 2.2 LATIN-AMERIKAI VÁMUNIÓK (A MERCOSUR KIVÉTELÉVEL) 13 2.3 LATIN-AMERIKAI SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK 14 3. A MERCOSUR KIALAKULÁSÁNAK HÁTTERE . 16 4. A MERCOSUR INTÉZMÉNYI HÁTTERE . 19 4.1 KÖZÖS PIACI TANÁCS 20 4.2 KÖZÖS PIACI CSOPORT 21 4.3 KERESKEDELMI BIZOTTSÁG 22 4.4 KÖZÖS PARLAMENTI BIZOTTSÁG 23 4.5 GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS EGYEZTETŐ FÓRUM 23 4.6 A MERCOSUR TITKÁRSÁGA 24 5. AZ INTEGRÁCIÓ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEI . 26 5.1 KEZDETI SIKEREK 26 5.2 VÁLSÁG A MERCOSURBAN 30 5.3 JELENLEGI KÜLPOLITIKAI RELÁCIÓK 34 5.4 CHILE ÉS A MERCOSUR KAPCSOLATAI 35 5.5 AZ EU ÉS

A MERCOSUR POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI KAPCSOLATAI 36 5.51 Az EU - Latin Amerika kapcsolatok 36 5.52 Mercosur-EU kapcsolatok 38 5.53 Chile és EU kapcsolatok 43 5.54 Bolívia és EU kapcsolatok 45 5.6 PERU-(CAN)-MERCOSUR KAPCSOLATOK 45 5.7 ALCSA MINT A JÖVŐ LEHETSÉGES IRÁNYA AZ FTAA HELYETT? 49 6. A MERCOSUR FEJLŐDÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYAI . 54 6.1 FŐBB VESZÉLYPONTOK ÉS DILEMMÁK 54 6.2 INFRASTRUKTURÁLIS KÉRDÉSEK A MERCOSURBAN 58 6.3 SZERZŐI JOGI KÉRDÉSEK A MERCOSUR ORSZÁGAIBAN 59 7. ÖSSZEFOGLALÁS. 60 8. FÜGGELÉK. 64 8.1 A MERCOSUR KÖZÖS PIACI TANÁCSÁNAK JELENLEGI TAGJAI: 64 8.2 AZ EURÓPAI UNIÓ DÉL-AMERIKÁNAK SZÓLÓ HORIZONTÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMJAI . 65 9. IRODALOMJEGYZÉK . 67 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. BEVEZETÉS A XXI. század elején a világ mély változásokat él át az új világrend kialakulásának tükrében. Politikailag szemtanúi lehetünk annak az integrációs folyamatnak, melynek révén nem csak Európában, hanem a föld más földrészein – így Ázsiában is - az elmúlt évtizedben sorra megszülettek a gazdasági és politikai integrációs kezdeményezések. Ezeknek a többségét ugyan már a hidegháború éveiben létrehozták, de csak a kilencvenes évek elejétől és közepétől kaptak új erőre. Az integrációk újjáélesztését lehetővé tették a tudomány és technológia rohamos fejlődése, ami által gyorsabban és pontosabban hozhatóak meg döntések és a nagy földrajzi távolságok is csak egyre kisebb akadályt jelentenek a

mindennapjainkban. Ez a gazdasági életben sincsen másképpen és a 90-es években - a 40 éve tartó „globalizációs” folyamat - is új erőre kapott és óriási tőkekihelyezésekre került sor. A Latin-amerikai országokban is lejátszódtak ezek a folyamatok és a térség nem menekült ennek a pozitív és negatív hatásaitól sem. A dél-amerikai szubkontinens a magyar köztudatban igen távolnak tűnik és olykor mesés tévhitben él, pedig ez elmúlt évtizedben sok változáson ment keresztül. Magyarország az elmúlt másfél évtizedben jellemző módon túl sok energiát ölt bele EU csatlakozása érdekében, ami hangsúlyeltolódást jelentetett a külpolitika és külkereskedelem tekintetében is. Jelenlegi külkereskedelmünk több mint 2/3-át az EU államaival bonyolítjuk és nem szenteltünk elég energiát más piacok felkutatásával sem. Sajnos a korábbi évtizedben Magyarország részére „un. semleges” országokkal is leépültek a

kapcsolatok. Nem történt ez másként Dél-Amerikával sem Ráadásul ez a negatív trend külpolitikai trend a gyakorlatban is megjelent, hiszen 1987-től kezdve szinte nem telt el olyan év amikor Magyarország nem zárta volna be valamelyik külképviseletét. Dél-Amerikában 1996-ra már csak Argentínában, Brazíliában, Chilében és Kolumbiában maradt külképviseletünk. A perui, uruguay-i, venezuelai és bolíviai nagykövetséget 10 év alatt zárták be. Ez a tény a magyarországi változás és annak pozitívumai ellenére az elmúlt évek egyik negatívuma is volt. Ez a szándékos reláció eltolódás ugyanakkor nem csak Dél-Amerika esetében volt így, hiszen több EU-n kívüli kapcsolatot is leépítettünk. Ennek eredményeképpen a térségben 1990-ig sikeresen működő magyar vállalatok sorra alulmaradtak meghirdetett tendereken, mert vagy nem 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. értesítették a magyar partnert, vagy az állandó képviselet nem megléte miatt a cégek nem tudtak sikeresen lobbizni. 1995-ben több éves előkészítés után csendesen megalakult a Dél-Amerikai Közös Piac (Mercosur) Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay részvételével. A világ – jogosan- nem vette túlságosan komolyan ezt a kezdeményezést, hiszen már a 60-as évek Dél-Amerikájában is történtek hasonló kísérletek (ALADI majd ALALC), melyek a sorozatos politikai válságok és villongások miatt sorra kudarcba fulladtak. A világ akkor kezdte vette komolyabban venni a Mercosurt, amikor viszonylag rövid idő

alatt sikerről-sikerre halmozott fel az integráció területén és megvalósított a kontinensen még soha nem látott szabadkereskedelmi övezetet - majd részben vámuniót- és kiépített egy kezdetleges intézményi hátteret. Nyugat-európai (főleg spanyol, olasz, német) befektetők látva az új lehetőséget rohamosan ruháztak be a régióba, mely révén az integrációs övezet Latin-Amerika legvonzóbb befektetési célpontjává lett. Ebből a gazdasági expanzióból - mint említettem- a magyar befektetők csak nagyon minimálist tudtak profitálni a megfelelő magyar lobbizó infrastruktúra híján Az elmúlt évek függvényében azonban megállapítható, hogy történtek pozitív változások is. Kapcsolataink a 90-es évek végétől kezdve mind gazdaságilag, mind politikailag sokat javultak. Az árucsere forgalmunk az elmúlt években növekedett és mintha kulturálisan is egyre több olyan esemény történik, ahol kölcsönösen tudjuk bemutatni egymás

kulturális és nemzeti értékeinket. Jelenlegi munkámnak célja a Mercosur illetve a körülötte tapasztalható amerikai integrációs törekvéseknek a bemutatása a latin-amerikai sajátosságok figyelembevételével. Munkám kiterjed még a társult tag Chilének az integrációs politikájára is, illetve a Mercosur köré csoportosuló más országok külpolitikai tevékenységeire is valamint foglalkozom az Összamerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény jövőjéről is a Mercosur szemszögéből. 2003 őszén felgyorsultak a politikai események és ennek tükrében az elkövetkező hónapokban a Mercosur átalakulásának is szemtanúi lehetünk. Jelenlegi munkámat 2003 novemberében zártam le az akkori politikai és gazdasági helyzet elemzésének megfelelően. 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. LATIN-AMERIKA GAZDASÁGI-TÁRSADALMI ÁTALAKULÁSA A 90-ES ÉVEKBEN Latin-Amerika a „fejlődő világ” azon része, amely – történelméből és félperifériális helyzetéből adódó sajátosságai mellett – a térség kulturális és etnikai sokszínűségének egyik fajsúlyos elemét alkotó-, európai eredetű civilizációs örökségének megfelelően leginkább a nyugati világ főáramához hasonló társadalmi, gazdasági és politikai fejlődési modellt követ. A terület geopolitikai státusa a 90-es évtizedben alapvetően megváltozott. Az 50-80-as években Latin-Amerika országai stratégiai értelemben a hidegháború egyik oldalágán helyezkedtek el, ami – különösen a kubai példa katalizátor-hatása

nyomán – a különféle baloldali színezetű csoportok, gerillamozgalmak aktivitásában, illetve a szélsőségesen differenciált társadalmi struktúrákat konzerváló, gazdaságilag nem hatékony autoratív rendszerek uralmában is kifejeződésre jutott. A latin-amerikai folyamatok alakulását új irányba terelő paradigmaváltás a 80-as évek második felében teljesedett ki, melynek politikai tartalmát a katonai diktatúrák visszaszorulása, a középamerikai gerillaháborúk lezárása és a demokrácia értékrendjének térnyerése, gazdasági vonulatát pedig az ún. Washingtoni Konszenzuson alapuló liberalizációs és pénzügyi stabilizációs reformprogramok képezték1. A 90-es években Latin-Amerika az erősen differenciálódó fejlődő világ egyik legígéretesebb perspektívákkal bíró régiójává vált. A gazdasági reformok folytatódása és társadalmi centrumaihoz szakadék szűkülése szabadkereskedelmi esetén Latin-Amerikával

megállapodásokkal a világgazdaság kapcsolódó, erősödő vásárlóerővel és abszorpciós képességekkel rendelkező áru- és tőkepiacként kell számolunk. A világgazdaságban és a nemzetközi kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyének felértékelődését már most is jelzi, hogy a térség, illetve egyes országai egyre szorosabb pénzügyi, üzleti és intézményi szálakkal kötődnek a meghatározó gazdasági erőközpontokhoz (NAFTA, az EU partnerségi és együttműködési szerződései, APEC). Az Egyesült Államok és az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodások előkészítése révén igyekeznek piaci és befektetési pozíciókat javítani a régióban, ami 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. világosan mutatja a térséggel kapcsolatos észak-amerikai és európai törekvések gazdasági dimenziójának előtérbe kerülését. A latin-amerikai országok gazdasági szerkezete, kereskedelmi és pénzügyi politikája, a világgazdaság rendszerében elfoglalt helye az elmúlt évtized folyamán jelentős mértékben változott. Az állami szektor túlsúlyán és a belső piacokra támaszkodó importhelyettesítő stratégián alapuló gazdasági modell felváltása a 80-as évek adósságválságából kiutat mutató nemzetközi pénzügyi beavatkozás feltételévé vált. Az ún első generációs reformok irányai a következők voltak: ♦ Pénzügyi stabilizáció, az infláció letörése, nagyobb monetáris és fiskális fegyelem, a közkiadások lefaragása ♦ A külkereskedelem és a

tőkeforgalom fokozatos liberalizálása ♦ Nagyarányú privatizáció, az állami szektor jelentős mértékű visszaszorítása ♦ A külföldi tőkebefektetések (FDI) ösztönzése, ♦ Exportorientált fejlesztési stratégia kidolgozása A szükségessé váló ún. második generációs reformok kivitelezése2 – az adórendszer, a tőkepiac és a monetáris politika korszerűsítése, az oktatás átfogó fejlesztése, földreform, stb.- nem csak a gazdaság további dinamizálásának és modernizálásának, hanem az ahhoz szükséges társadalmi-politikai bázis megőrzésének is megkerülhetetlen előfeltétele. Talán éppen ezért Latin-Amerika országai még nem jutottak el a gazdasági stabilitás azon szintjére, hogy újra meg újra ne a különböző külső és belső eredetű egyensúlytalanságok okozta nehézségekkel kapcsolatos „tűzoltó” munkákra kelljen fordítaniuk erőforrásaik döntő többségét. Közép és Dél-Amerika 40 országa a világ

területének egytizedén a világ jelenlegi összlakosságának 10%-ával a világ GDP-jének a 7%-át állítja elő-annyit, mint, Németország- háromszor annyit, mint Közel-Kelet és Észak-Afrika országai (LatinAmerika 2050 MRD USD, Németország 2110 MRD USD, Közép-Kelet és Észak- 1 Búzás Sándor: Latin-Amerika az új évezred küszöbén (MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 149. szám 2001 július) 2 Palotás László: Az összamerikai szabadkereskedelmi kezdeményezés (MTA Politikai Tudományok Intézete. Integrációs tanulmányok Műhelytanulmányok sorozat No 10 2002 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással,

de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Afrika 610 MRD USD). Az elmúlt évtizedben a latin-amerikai országok átlagosan 3, 5%-os GDP növekedést értek el a (világ átlag meghaladó ütemében), és ezzel a világ második leggyorsabban fejlődő régiója lett (Ázsia után). A térség a világ összesített importjának 7%-át szívja fel. (összesített áru és szolgáltatás importjának értéke 397 Mrd USD, Japáné 303 Mrd USD). A latin-amerikai országok külkereskedelmének révén realizálódik GDP-jük 35%-a (a fejlődő országokban ez az arány 54, 3%). A térség országainak összesített külső adóssága mintegy 800 MRD USD (LatinAmerika éves áru- és szolgáltatásexportja közel 300 MRD USD). Tőke és kamattörlesztésre a régió egészében az exportbevételek 15%-át fordítják, bár az arány 2002-ben egyes országokban sokkal magasabb volt (Brazília 28%). Argentína 2002-ben fizetésképtelenséget jelentett be aminek

hatására az adósságtörlesztés hónapokon keresztül állt és az ország adósságai átütemezését kérte. Ennek eredményeképpen az örökölt adósságterhek következtében likviditásuk elég törékeny, ami a térség meghatározó jelentőségű államaiban - Mexikó – 1994, Brazília – 1998, Argentína 2001-2002- jelentkezett válságok is bizonyítanak. 2002-ben a latinamerikai államok fizetési mérleghiánya 57 MRD USD volt A nagyarányú közvetlen tőkebefektetések ellenére – Latin-Amerikából évente 25 MRD USD elérő nettó tőkekivonás történt meg. Az adósságspirál dinamikáját jelzi, hogy a latin-amerikai államok összesített adósságállománya 1972-ben 42 MRD USD-t, 1996-ben 500 MRD USD-t, 2000-ben pedig már több mint 800 MRD USD-t tett ki3. A meghatározó súlyú regionális szereplők közül Brazília 232, Mexikó 156, Argentína pedig 163 MRD USD adósságot halmozott fel. A nemzeti költségvetés hiánya a régióban nem

változott jelentősen az utóbbi három évben 1999 óta. Még a válságba sodródott Argentína is szufficittel zárja az idei évet. A 2001-es 3% után várhatóan visszatér a korábbi 2, 8 %-as szintre Ez összességében ugyan kezelhető mértékű deficit, - különösen Brazíliában és Argentínában-, de komoly ára van, és lesz a jövőben annak, hogy a költségvetési hiányt az IMF által elfogadhatónak tekintett szintre szorítsák le. Kérdéses, hogy az azért hozott megszorító intézkedések milyen mértékű kárt okoznak a lakosság szociális helyzetében. 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra

nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A térséget egészen a kilencvenes évek elejéig a krónikus infláció hazájaként tartották számon, s ezért is különösen fontos tény, hogy az ázsiai válság Ecuadoron kívül egyetlen országban sem okozott jelentős növekedést az árak emelkedésének ütemében. (Kivételt képez a 2002-es év, amikor Argentína és Uruguayban az infláció átlépte a kritikus 15%-ot). Ez a tény az országok gazdaságainak és gazdaságpolitikai döntéshozóinak érettségét jelzi, s igen fontos szerepe van abban, hogy a régió visszanyerje a külföldi befektetők bizalmát. A munkanélküliség súlyos gondot okoz, amihez nagyban hozzájárul a gazdasági visszaesés mellett, a privatizáció és az erősödő verseny következtében végrehajtott elbocsátások is. Ennek következtében az átlagos munkanélküliségi szint 15% körül, ha hinni lehet a hivatalos statisztikáknak. Független szakértők azonban ezt az értéket

20%ra teszik de egyes elmaradottabb országokban ez akár 30%-40%-os szintet is elérheti A 90-es években több mint 400 MRD USD külföldi tőkét fektettek be a térségben. Az évtized második felében háromszorosra emelkedett a külföldi beruházások értéke ami átalakította az ipar tulajdoni struktúráját: 2000 végén a térség 500 legnagyobb cégének 43%-a a transznacionális cégek tulajdonában volt4. Ennek köszönhetően felerősödött a térség versenyképessége – elsősorban az USA piacára gyártó autó, elektronikai és konfekcióiparban. A befektetők már nem a régió természeti adottságait, hanem a korszerűsödő infrastruktúráját és a gyáriparba bevonható olcsó munkaerő-kínálatot használják ki. 2002-ben (a világ feltörekvő piacaira irányuló tőkekivitel közel fele) 50 MRD USD-nyi közvetlen működőtöké került kihelyezésre Latin-Amerikába - ebből a nemzetközi nagyvállalatok 30 MRD USD-t adtak- és az összeg az

előrejelzések szerint a következő években növekvő tendenciát fog mutatni. A 90-es évek végére egyes latin-amerikai országok már tőkét is exportáltak és ez a fajta tőkemozgás döntően a régión belül zajlott és elsősorban mexikói, chilei, argentin és brazil cégek voltak érdekeltek a tőke kihelyezésében. 3 Szilágyi István: A demokratikus Spanyolország Latin-Amerika politikája Iberoamericana Quinqueecclesiensis Pécsi Tudományegyetem Latin-Amerikai Központ (2003) 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az egy főre jutó 3800 USD körüli GDP

- magasabb mint a fejlődő világ más térségeiben-, jelentős különbségeket rejt magában. A térségben található a világ legszegényebb országai közé tartozó Haiti vagy Bolívia, az adóparadicsomként ismert gazdag Bahamák és Argentína, ahol 1999-ig egy főre jutó GDP egyes „kistigris” államoknak a GDP-jével volt hasonlítható össze (ahol a magyarországihoz hasonló statisztikai mutatóval számolnak). Az egy főre jutó GDP viszonylag magas értéke ellenére a földrész a világ legegyenlőtlenebb régiója: a társadalom felső és alsó 20-20%ának jövedelmei 20: 1 arányban viszonyulnak egymáshoz. Növekvő szociális és politikai problémát jelent az erőszak, a szervezett bűnözés, a kábítószer-termelés terjedése, a korrupció és a kliens-rendszer továbbélése is. Egyes országokban a társadalmi polarizálódás etnikai vetülete is határozottan megnyilvánul (Mexikó, Ecuador). A nem csökkenő jövedelmi különbségek

viszonylagossá teszik a gazdasági reformokat. A korrupció jelentőségét azért sem szabad lebecsülni, mivel csak 2000-ben, Brazíliában, Mexikóban, Argentínában és Chilében is olyan botrányokra derült fény, amelyek akár kormányok bukását is okozhatták volna5. A régió gazdasági szempontból nem kezelhető egységes egészként mert akkorák az országok közötti és az egyes országokon belüli különbségek. A földrajzi, a természet adta gazdagság szerinti, vagy a demográfiai eltérésekből következően az egyes országok fejlődési útja és jelenlegi fejlettségi szintje egyenetlen. Latin-Amerika több országában a demokratikus politikai intézményrendszer kialakulásával párhuzamosan kiépült a modern piacgazdaság. Az országok többségében túljutottak a reformok első generációján: liberalizálták a makrogazdaságot, privatizálták, korszerűsítették a pénzügyi szektort és elindították, illetve tervbe vették az intézményi, a

szociális és mikrogazdasági reformokat. Iparosítottak- kezdetben importhelyettesítő céllal-, majd a külföldi tőke irányításával fejlesztették a hagyományos ipart, a nyersanyag-kitermelést, de jelentős kapacitásokat hoztak létre az autóiparban és a hightech ágazatokban. A régió exportjának 40%-át adó 10 legfontosabb cikk- nyers- és alapanyag között már a személyautó-gyártás termékei is szerepelnek (2,5%). 4 Búzás Sándor: Latin-Amerika az új évezred küszöbén (MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 149. szám 2001 július) 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A térség nyersanyagtermelése és annak exportja még őrzi kiemelkedő szerepét. Mexikó és Venezuela a világ legnagyobb olajexportőri közé tartozik, Chile számára a réz és a gyümölcsök exportja, Perunak a réz és halliszt, Argentínának az élelmiszerek, a hús, Kolumbiának az olaj és a kávé, Ecuadornak a banán kivitele - csökkenő tendenciát mutatva is-fontos bevételi forrás. Brazília kivitelében egyhatod részt képvisel a kávé és a szója részesedése. Ezeknek a tényeknek is tudható be, hogy exportstruktúrája révén miért sorolják be a félperifériális helyzetben lévő országok közé Ezzel együtt is kétszínűvé vált a latin-amerikai országok gazdasága: a fejlett, külföldön is versenyképes új kapacitások első szintje mellett az ellátás, a foglalkoztatás szempontjából fontos szerepet tölt be a nemzeti kis- és középipar, a latin-amerikai gazdaságok második szintje. Ennek

felerősítése és versenyképességének emelése a célja Latin-Amerika számos nemzeti és szubregionális gazdaságfejlesztési programjának. Három ország (Argentína, Brazília és Mexikó) kiemelkedő szerepet játszik a térségben. A terület négyötödén az összlakosság kétharmadával az összesített GDP négyötödét állítják elő, a régió importjának 55%-át veszik fel és ők halmozták fel LatinAmerika külső adósságállományának több mint 70%-át. A térség súlya növekszik a nemzetközi pénzügyekben is és az elmúlt években a nemzetközi monetáris szervezetek is segítették a térség országait az évtized folyamán jelentkező válság jelenségek leküzdésében. 1. sz táblázat: Egyes Latin-amerikai országok gazdasági adatai Ország GDP (MRD EUR) GDP/fő (MRD EUR) Export/import 2002 (MRD EUR) Hivatalos pénznem Argentína Brazília Paraguay Uruguay Bolívia Chile Mexikó Peru Venezuela Kolumbia Ecuador 110 478 8 11 9 69 684 58

101 78 26 Pezó (ARS) Reál (BRL) Guarani (PYG) Pezó (UYU) Boliviano (BOB) Pezó (CLP) Pezó (MXN) Nuevo Sol (PEN) Bolivar (VEB) Pezó (COP) USA dollár (USD) 2893 2793 1317 3135 1079 4403 6611 2089 4083 1853 1942 26, 5 23, 8 57, 8 /57, 7 2, 2 /2, 7 2, 24/2, 9 1, 2 /1, 5 6,5/ 5,4 60, 8/65, 4 7, 3 /7, 4 29, 5 /18, 4 12, 3 /12, 7 4, 8 /4, 8 5 Palotás László: Az összamerikai szabadkereskedelmi kezdeményezés (MTA Politikai Tudományok Intézete. Integrációs tanulmányok Műhelytanulmányok sorozat No 10 2002 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A gazdaság

makrómutatói alapján megállapítható, hogy a 1999-es és 2002-es visszaesés után a térség példás gyorsasággal talál vissza a növekedési pályára –és amennyiben nem éri el újabb külső eredetű sokk- a következő években folytathatja a kilencvenes évek „sikertörténetét”6. Bár a kilencvenes évek sikerei kétségtelenül a gazdasági és a társadalmi reformok megindításának következményei voltak, azonban még nagyon sok olyan lépés van hátra mindkét területen, amelyeket nehézségük miatt eddig csak maguk előtt görgettek a régió országai. Az elért sikerek mögött a legtöbb esetben azonban csak törékeny háttér található. Tudniillik a társadalmon belüli szakadék radikális csökkentése, az oktatás színvonalának emelése – és ennek mindenki számára történő elérhetőségének biztosítása-, az emberhez méltó életkörülmények megteremtése mind olyan feladatok, amelyekhez az elmúlt tíz év növekedése után

joggal követel forrásokat a lakosság egyre nagyobb hányada. Latin-Amerika hagyományosan az Egyesült Államok érdekszférájában fekvő terület. Korábban főként nyersanyagszállító hátországnak és jó elhelyezési piacnak tekintették a régiót, de utóbbi időben a térség fejlettebb államait a nemzetközi és főleg amerikai nagyvállalatok mind több területen kooperációs partnerként kezelik. Az USA folyamatosan növeli latin-amerikai kivitelén és jelenleg kivitelének egyötöde kerül a térségbe (pl. többet exportál a Dominikai Köztársaságba, mint Indiába)7 Az amerikai vállalatok gyorsuló ütemben telepítik termelőkapacitásaikat az USA déli határán túlra, főleg a szomszédos Mexikóba és Közép-Amerika más államaiban, mivel ezen országok közelsége miatt jól biztosítható a logisztikai háttér. Az Egyesült Államok (és Kanada) Mexikóval kötött szabadkereskedelmi megállapodást (NAFTA) és ennek számottevő húzó hatása

nyilvánul meg Mexikó átlagon felüli gazdasági erősödésében. A többi latinamerikai ország is törekszik hasonló szerződéseknek a megkötésére, de az USA ezt a FTAA-n belül képzeli el. A latin-amerikai gazdaságok a több lábon állás, az ÉszakAmerikától való egyoldalú függés elkerülése érdekében szoros kapcsolatot építettek ki az ázsiai országokkal. Az 1997-1998-as ázsiai recessziót követően az együttműködés meggyengült, a kiesett piacok helyét a térségen belül már korábban létrehozott integrációk (Mercosur, Andok Közösség, Karibi Közösség), illetve az egyes regionális 6 Palotás László: Argentína lemaradásáról 2003. Iberoamericana Quinqueecclesiensis Pécsi Tudományegyetem Latin-Amerika Központ 7 Roberto Bouzas: Regionalización e integración economica. 1997 Nuevohacer kiadó, Buenos Aires 121 old 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. integrációk közötti kapcsolódások, a 2005-ig létrehozandó pánamerikai szabadkereskedelmi megállapodás előkészületei töltötték be. 2.1 Multilaterális gazdasági megállapodások LatinAmerikában Latin-Amerika országai már régóta igyekeznek kihasználni a földrajzi adottságaikból, kontinentális összetartozásukból, a komplementaritásból és az egyenlőtlen fejlődésből származó előnyöket. Az első ilyen integrációs kísérletre 1927ben került sor Akkor a térség országainak egy csoportja hitet tett az importkorlátozások feloldása mellett. Egyes államok azonban végül is nem ratifikálták az

egyezményt, így az soha nem léphetett hatályba. Az 1929-33-as világgazdasági válság újabb vámfalakat emelt az import útjába. A különböző Amerika-közi tanácskozásoknak a közös kereskedelem- és vámpolitikai megteremtésére szóló felhívásai nem érték el a kívánt hatást. 1948 tavaszán a földrész 21 tagországának a képviselői életre hívták az Amerikai Államok Szervezetét (AÁSZ) amelynek jelenleg 34 tagja van. A szervezet főbb céljai: a tagállamok közötti béke megőrzése, külső agresszió esetén közös fellépés, az amerikai népek politikai, társadalmi és gazdasági problémáinak a megoldása. Mára a térségben az integráció szinte valamennyi fázisa megfigyelhető. 2002-re már több mint 30 szektorális – bizonyos meghatározott termékek körében csökkentett tarifákat és vámmentes elbánást kölcsönösen biztosító megállapodás létezik. 2.2 Latin-Amerikai Vámuniók (a Mercosur kivételével) A térség

vámuniói, amelyek nevükben többnyire előremutatóan Közös Piacként jelölik magukat hosszú múltra nézhetnek vissza. Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras és Nicaragua 1960-ben Közép Amerikai Közös Piac néven (CACM) alakítottak vámuniót. Ez a csoportosulás 1960-as évek Latin-Amerikájának legvirágzóbb regionális integrációja lett. Azonban 1970-ben a Honduras és El Salvador közötti konfliktus következtében Honduras kivonta magát, és vámot vetett ki KözépAmerikából származó importjára. Ezután csaknem húsz évig a CACM csak nevében létezett. Az 1990-es években az egyezmény újra erőre kapott és a jelenlegi fő feladata a 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gazdasági unió létrehozása és közös vámokat alkalmazni harmadik felekkel szemben. 1990-96 között az egymás közti forgalmuk aránya 17-ről 22%-ra nőtt. A 60-as évek végén Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru hozta létre az Andok Közösséget (CAN). Később Venezuela is csatlakozott hozzájuk 1973-ben Közös külső vámtarifája egyelőre nem működik, de az egymás közti forgalom jelentősen nőtt a 90-es években. Folyamatosan zajlanak egymás közt a tárgyalások a közös vámtarifa életbeléptetéséről inkább kevesebb mint több sikerrel. A karibi kis országok (Barbados, Belize, Dominikai Közösség, Grenada, Guyana, Jamaica, Monserrat, St. Kitts és Nevis, St Lucia, St Vincent, Trinidad és Tobago megalapították a Karibi Közös Piacot, a CARICOM-ot8. Antigua és Barbuda csak a „Caribbean

Community”-nek a tagjai, a Közös Piacnak már nem. Legújabb tagként Surinam is csatlakozott a szervezethez 1995-ben. Az egymás közti forgalmuk 1995-1999-ig 12-ről 16%-ra nőtt9. Tagjai az EU különleges preferenciáit is élvezik, amelyeket a jelenlegi EU-ACP megállapodás alapján az EU a tagországok volt gyarmatainak nyújt. 2.3 Latin-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodások A legnagyobb, legeredményesebb és legátfogóbb az USA, Kanada és Mexikó 1994. óta működő Észak Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodása (NAFTA), amely a legtöbb termék esetén lebontja a vámkorlátokat, lefedi a szolgáltatások kereskedelmét, biztosítja a beruházások és szellemi jogok védelmét, szabályozza az állami vállalatok működtetését és a kormányzati közbeszerzéseket és magasan fejlett rendszert épített ki a viták rendezésére is. Kolumbia, Mexikó és Venezuela államközi gazdasági szerződése, a Hármak Csoportja (Group of Three) 1995. óta a

puszta vámintézkedéseken túl a szellemi 8 Andrés Serbin: América Latina y el Caribe Anglófono. Hacia una nueva relación? 2002 Nuevohacer kiadó, Buenos Aires 18 old. 9 Forrás: Caricom hivatalos honlapja http://www.caricomorg/statistics/sect8lsthtm 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tulajdonjogok, szolgáltatások, közbeszerzések és beruházások intézését is egységesen kezeli. A 2005-re tervezett pánamerikai szabadkereskedelmi társulás- vagy más néven Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (FTAA)- 850 milliós piacával, több mint 11 ezer MRD USD-os

együttes GDP-vel – a tervek szerint- a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete lesz. A létrehozására irányuló tárgyalások felölelnek minden a Kereskedelmi Világszervezet hatáskörébe tartozó kérdést, de érintenek olyan területeket is, amelyek jelenleg nem tartoznak a hatáskörébe, mint például közös befektetési politika A tárgyalások folyamatában a Mercosur országok egységesen, csoportonként lépnek fel, míg az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó különálló országként vesz részt. A legutóbb 2003 Novemberében Miamiban megtartott konferencián a majdani tagállamok megegyeztek abban, hogy 2005-től csak folyamatosan építik le egymással szemben a vám és nem vámjellegű akadályokat. Így előreláthatólag a teljes szabadkereskedelem megvalósulására még várni kell. 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. A MERCOSUR KIALAKULÁSÁNAK HÁTTERE A jelenlegi Mercosur (Déli Közös Piac)- Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay illetve a társult Chile és Bolívia – a latin-amerikai régió egyik legígéretesebb szabadkereskedelmi övezete, amely 11 863 millió km2 területével a világ területének több mint 10%-át képviseli, 217 millió fős lakossága pedig a Föld népességének 4%átteszi ki. Az országcsoportot – mind az EU, mind az Egyesült Államok- a latinamerikai térség legfontosabb integrációs szervezeteként tartják számon A gazdasági társulásról elmondható, hogy a latin-amerikai integrációs törekvései között a legambiciózusabb és egyben a

legsikeresebb is volt. Együttes GDP-jük 2002-es adatok alapján 695 milliárd dollárt tett ki amiből Brazília termelésének 71%-a, Argentínáé 26, 3 %-a, Uruguay-é 1, 8%-a és Paraguay-é 0, 7%-a részesedett. Az egy főre jutó GDP 3212 USD-t tett ki.10 Az első latin-amerikai integrációs kísérlet- Argentína, Brazília, Chile, Paraguay, Uruguay és Peru részvételével- az „ALALC” alapításával történt (Latin-amerikai Szabadkereskedelmi Szervezet) ami az előző években kielégítően működött, de a 70-es években az együttműködés a sorozatos dél-amerikai politikai válságok miatt (Argentína, Brazília, Uruguay) az együttműködés megfeneklett11. Később 1967-ben – Argentína, Brazília, Bolívia, Paraguay és Uruguay- aláírták a „Platai Egyezményt” ami egy regionális együttműködési szerződés volt a felek között ami egy majdani szabadkereskedelmi övezetet irányzott elő a régióban. A szerződés 1970-ben lépett érvénybe.

Később, 1980-ban megalapították az „ALADI”-t –ami az „ALALC”-ot váltotta fel-, hogy előkészítse a későbbi szabadkereskedelmi együttműködéseket, így a később alapított Mercosurt is. A jelenlegi Mercosur övezet kialakítása – a latin-amerikai szubkontinens feletti vezető szerep megszerzéséért egyébként évtizedek óta egymással versengő két ország – Argentína és Brazília között 1985. november 11-én a két ország egyes gazdasági ágazatai közötti szorosabb együttműködésről aláírt un. Acta de Foz de Iguazú-val vette kezdetét. Majd rá egy évre 1986 júliusában Argentína és Brazília egy sor olyan 10 Forrás: http://europa.euint Riordan Roett: Mercosur: Integráción Regional y Mercados Mundiales. 1999 Latinoamericano kiadó, Buenos Aires 22. old 11 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megállapodást írt alá amely a két ország együttműködését és gazdasági integrációját segítette elő. Ezt követte az 1988 november 29-én az integrációról, az együttműködésről és a fejlesztésről megkötött közös piac megvalósítását célzó egyezmény aláírása. E megállapodás következményeként 1985-1990 között a jórészt feldolgozóipari termékeket magában foglaló kétoldalú forgalom mintegy 80%-kal bővült12. A szabadkereskedelmi övezethez 1988 áprilisában Uruguay, majd 1990 augusztusában Paraguay is csatlakozott. A közös gazdasági térség létrehozásának eredetileg 10 évre tervezett idejét a két ország 1990. július

6-án aláírt megállapodásában 1995. január elsejében határozta meg úgy, hogy az 1991-ben 40%-os csökkentéssel megkezdődött szakaszos vámlebontással az új határidőre megvalósuljon a két ország közötti vámmentes szabadkereskedelem. Ez az egyezmény tulajdonképpen a majdani Mercosur alapjait képezte, hiszen látható volt, hogy a politikai szándék a gyakorlatban is megvalósításra kerül. A négy ország- Argentína, Brazília, Uruguay, Paraguay- a paraguayi fővárosban 1991. március 26-án megkötött ún Asuncioni Egyezménnyel szentesítette közös elhatározását az egymás közti szabadkereskedelem megteremtésére. Ezt az övezetet Déli Közös Piacnak (Mercado Común del Sur – Mercosur) nevezték el. Az egyezményben rögzítették azt, hogy az övezet minden tagországa tiszteletben fogja tartani a többpárti demokratikus értékeket, a szólásszabadságot, védeni fogják az alapvető szabadságjogokat, biztosítják a politikai

stabilitást és a szociális biztonságot és egyenlőséget, harcolni fognak a szegénység ellen és külön figyelmet szentelnek az emberi jogok betartására és a környezetvédelemre. Ezzel a szerződéssel a szerződő felek tehát nem csak pusztán egy gazdasági tömörülést szerettek volna életrekelteni ami jobban segíti egymás termékeinek a piacra jutását, hanem egy majdani politikai integrációnak a lehetőségét is beépítették ezekbe az irányelvekbe. A Mercosur terve nem csak egy gazdasági unió, hanem egyben politikai uniónak a létrehozását is előrevetítette, hiszen az Asuncioni Szerződésbe politikai klauzulákat is beépítettek. Így joggal mondható el, hogy a Mercosur Dél-Amerika jelenlegi legfontosabb és legjobban működő politikai szervezete is egyben és a politikai stabilitás biztosítékaként is szolgál, hiszen egy-két kivételtől eltekintve a régióban nem voltak tartósan erőszakba forduló válságok az elmúlt 15 évben. 12

Monografias.com David Piedrabuena 20030403 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Asuncioni Egyezmények ezen kívül a legfőbb feladata az volt, hogy megteremtse a négy tagállam áruinak, szolgáltatásainak szabad áramlását, termelési faktorait valamint lefektette, hogy ki kell alakítani egy közös vámtarifa politikát a vámunió életbeléptetéséhez. Ennek a célja az volt, hogy megnövekedjen a négy tagállam közti kereskedelmének volumene és közelebb vigye az országokat egymás jogi szabályainak a harmonizálásában a szabadkereskedelem

érdekében. A közös piac három pillére épül: az egymásközti kereskedelmi forgalom teljes liberalizálására, a közös piac gazdasági térség létrehozására és a harmadik országokkal szembeni közös kereskedelempolitika kialakítására. Az automatikus vámtarifa-csökkentés nem terjed ki az egyes résztvevő országok „érzékeny” termékeire, amelyek fokozatos vámlebontást irányoztak el. 2. sz táblázat: A Mercosur országok területe, lakossága, hivatalos nyelve, fővárosa (2002) Név Függetlenné Terület válás éve (km2) Lakosság Hivatalos nyelv Főváros Argentína 1816 2 766 890 37 812 817 spanyol Buenos Aires Brazília 1822 8 511 965 176 029 560 portugál Brasilia Paraguay 1811 406 750 5 884 491 spanyol, guarani Asunción Uruguay 1825 176 220 3 386 575 spanyol Forrás: http://www.mercosurorguy http://www.monografiascom/trabajos/mercosur/mercosurhtml 18 Montevideo http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. A MERCOSUR INTÉZMÉNYI HÁTTERE A jelenleg fennálló intézményi hátteret 1994-ben hozták létre - egy négyoldalú elnöktalálkozó alkalmából- az un. Ouro Pretói jegyzőkönyvvel aláírásával és aminek értelmében a Mercosurt nemzetközi jogi személlyé nyilvánították. Az Ouro Petrói protokoll az 1991-től elkezdődött ún. „Átmeneti időszaknak”13a végét is jelentette és lefektette azokat az alapvető szabályrendszereket, amik a mai Mercosur alapjait képezik. Ezzel a szerződő államok egy teljesen új fejezetet nyitottak meg aminek a végső

célja a teljes szabadkereskedelem és vámunió megteremtése volt. A Mercosur intézményileg ugyanakkor több szempontból sem tekinthető hagyományos integrációs szervezetnek, mivel tulajdonképpen nincsen saját intézményi rendszere. A különböző bizottságok is a tagországok minisztériumainak és kereskedelmi szervezeteinek keretén belül működnek az eltérő szintű politikai és gazdasági vezetők rendszeres találkozóin keresztül. Ennek az előnye az aktuális igényekhez igazodó struktúra illetve a negatív értelembe vett bürokrácia hiánya. Talán ezért is értek el a kezdetekkor óriási előrelépéseket az integráció és az együttműködés területén. Hátránya viszont az, hogy ennek a kötöttség nélküli infrastruktúrának az alapfeltétele a kölcsönös és maximális bizalom. Ez 1998-ban, 1999 elején és 2002-ben megingott és majdnem nyílt ellenségeskedésbe csapott át és talán ezért is jutott válsághelyzetbe az integráció,

mivel nem volt egy olyan jellegű intézményi háttér, ahol esetleg hatékonyan és viszonylag hamar lehetett volna orvosolni a fennálló érdekellentéteket A legfőbb szervek a Mercosuron belül: Közös Piaci Tanács: legfőbb döntéshozó szerv (külügy- és pénzügyminiszterek) Közos Piaci Csoport: végrehajtó bizottság Kereskedelmi Bizottság: kereskedelempolitika Közös Parlamenti Bizottság: törvényhozás Gazdasági és Szociális Egyeztető Fórum: a gazdasági szektorok és szociális partnerek egyeztető bizottsága. Mercosur Titkárság: adminisztráció ellátása 13 Riordan Roett: Mercosur: Integráción Regional y Mercados Mundiales. 1999 Latinoamericano kiadó, Buenos Aires 27. old 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.1 Közös Piaci Tanács A Közös Piaci Tanács (KPT) a Mercosur legfelső döntéshozó szerve aminek az a legfőbb feladata, hogy ellenőrizze a már elfogadott határozatokat és célok betartását az Asuncioni Szerződésben leírtak és a később született megállapodásban foglaltak szerint ,hogy minél hamarabb elérjék az integráció által kitűzött közös piaci szintet. A KPT határozatokat hozhat aktuális kérdésekben, szerződéseket és megállapodásokat írhat alá a Mercosur nevében harmadik országokkal, valamint javaslatokat tehet a tagországoknak új kérdésekben, amik elősegítik a közös piac létrehozását, annak fejlesztését - amik kötelező jelleggel bírhatnak a tagországok részére. Dönthet a közös piacot érintő pénzügyi és

költségvetési kérdésekben is Feladatai közé tartozik a közös ülések megszervezése is és gondoskodniuk kell minden ülésen a soron következő tárgyalások időpontjának a kijelöléséről is. Ezen kívül újabb albizottságokat és alszerveket hozhatnak létre ami elősegítheti a további sikeres együttműködést és előrehaladást az integráció építésében. A Tanács jelölheti és választja ki a Mercosur Titkárságának a vezetőjét is, szabályozhatja a Közös Piaci Csoport működését és megvitatja a tőlük felterjesztett javaslatokat is. A KPT a tagországok külügyminisztereiből és pénzügyminisztereiből és a nemzeti bankok elnökeiből áll össze és évente legalább kétszer kell ülésezniük. Az üléseket a külügyminiszterek vezetik, de meghívottként más miniszterek is részt vehetnek és javaslatokat tehetnek, de szavazati joggal a nem rendelkezhetnek. A gyakorlatban a KPT havonta illetve kéthavonta ülésezik és az

utóbbi találkozókon sikerült növelni ezek ülések hatékonyságát. A KPT elnöklését félévente rotációs rendszerben látják el a tagországok államfői és félévente egyszer elnöki szintű találkozót kell szervezniük. A tagországok államfőinek részt kell venniük a KPT ez alkalomból megrendezett ülésen, ahol formálisan megtörténik a soros elnökség átadása és átvétele. Így joggal állapítható meg, hogy ez a Mercosur legfontosabb döntéshozó fóruma. 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.2 Közös Piaci Csoport A Közös Piaci

Csoport (a továbbiakban KPCS) a Mercosur végrehajtó szerve és a tagországok külügyminiszterei irányítják. Tagjai a négy tagország által kiválasztott képviselők lehetnek országonként 4-4 arányban, akiket kötelező jelleggel az adott ország külügyminisztériumából, pénzügyminisztériumából illetve nemzeti bankokból választanak ki. Azonban ha munkájukhoz elengedhetetlen szükség van külső tanácsadókra, akkor a tagállamok további tagokat delegálhatnak az ülésekre ideglenes jelleggel. A tanácsnak nincsen kötelezően előírt ülésezésére kötelezettség az Ouro Petrói protokoll szerint. Feladatai közé tartozik az Asuncioni Szerződésben szereplő alapelvek betartása, de legfőbb feladata azonban az, hogy tervezeteket nyújtson be a Közös Piaci Tanácsnak és további intézkedéseket kell hoznia a KPT által meghozott határozatok betartására is. Ezen kívül véleményt alkothat és állást foglalhat más bizottságok, szervek

által benyújtott javaslatokról. Ha a hatékony munkájához elengedhetetlen akkor albizottságokat, munkacsoportokat vagy ad hoc csoportokat hozhat létre egy-egy témakör megvitatatása érdekében. Tárgyalhat az integráción kívüli országokkal a Mercosur nevében, de a Mercosurra nézve kötelező rendelkezéseket illetve kötelezettségeket nem írhatnak alá és nem vállalhatnak a KPT engedélye nélkül. Minden egyes ülés alkalmával ki kell jelölni a következő ülésnek az időpontját, illetve a csoport belső szabályzatát is szabadon módosíthatják. A KPCS ezen kívül ellenőrző és felügyelő jogokkal rendelkezik a Mercosur Titkársága fölött. Almunkacsoportok: Kommunikáció, Intézményi háttér, Közös technikai szabályok, Pénzügyek, Közlekedés, Környezetvédelem, Ipar, Mezőgazdaság, Energia és bányászat, Munkaügyek és Szociális Biztonság, Egészségügy, Befektetések, Elektronikus Kereskedelem, Gazdasági és Kereskedelmi

Konjunktúra Albizottságok: Technikai kooperáció, Motorizáció Ad hoc csoportok: Cukoripari szektor, Külügyi relációk, Közbeszerzés, Dohánytermékek, Határmenti integráció Szakosodott gyűlések: Tudomány és Technológia, Turizmus, Szociális kommunikáció, Kereskedelmi marketing, Integrációs infrastruktúra, Kooperatív Szakértői Csoportok: Szolgáltatások 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.3 Kereskedelmi Bizottság A Kereskedelmi Bizottság (KB) a Közös Piaci Csoport közvetlen felügyelete alá tartozó szerv aminek a legfőbb

feladata az, hogy ügyeljen a megkötött szerződések kereskedelemre vonatkozó részeinek a betartására a vámunión belül illetve külső országokkal szemben. A KB-ba országonként szintén 4-4 tagot delegálnak a vámunióban résztvevő országok és ez a feladat a külügyminisztériumok felügyelete alatt történhet meg. Az Asuncioni Szerződésben előírták, hogy a bizottságnak legalább havonta egyszer össze kell ülnie és megvitatnia a legújabb kérdéseket és esetleges felmerülő vitákat. A gyakorlatban azonban a bizottság az elmúlt két évben majdnem állandó jelleggel ülésezett, ugyanis a KPCS-nek bármilyen rendkívüli esemény miatt joga van összehívni rendkívüli üléseket. A KB feladatai közé tartozik még új rendeletek megalkotása ami közvetlen érintheti a közös piacot és ami elősegítheti a vámunió hatékonyabb működését. Figyeli és figyelmeztetheti a tagországok törvényalkotóit és abban az esetben ha olyan

rendeleteket léptetnek érvénybe ami korlátozhatja a további integrációs előrelépést a tagországok között akkor felszólíthatja a törvényalkotókat ezek visszavonására vagy módosítására. Folyamatosan elemeznie kell a már meghozott rendelkezéseket és azok hatékonyságát és bármilyen rendellenesség esetén javaslatokat és módosításokat nyújthat be a Mercosur felsőbb szerveinek ezek megváltoztatására. Ha szükséges akkor un. Technikai Csoportokat is létrehozhat a hatékonyabb munka érdekében hogy segítséget tudjanak nyújtani a KB munkájához. A KPCS utasításai kötelező jelleggel bírnak a Bizottság számára, de az általa meghozott határozatok és direktívák is kötelező érvényűek a tagországok számára. Elmondható, hogy a Bizottság a Mercosur szellemi alkotó központjaként szolgál a kereskedelmi rendelkezések és szabályok megalkotása területén, mivel a javaslatok nagy része - amik később a felsőbb szervekhez

kerülnek jóváhagyásra- itt születnek. A Kereskedelmi Bizottság szakértői albizottságai: Vámügyek, Kereskedelmi szabályok és normatívák, Versenyképességet gátló nemzeti politikák kivizsgálása, Versenyképesség védelme, Fogyasztóvédelem 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.4 Közös Parlamenti Bizottság A Közös Parlamenti Bizottság (KPB) a Mercosur tagországok parlamentjeinek közös képviseleti szerve. Az integrációban résztvevők országonként egyenlő számban delegálhatnak tagokat a KPB-be, akiket a nemzeti parlamentek tagjai

jelölnek ki a belső szabályozások alapján. Legfőbb feladata az, hogy elősegítse a nemzeti törvények és szabályozások harmonizálását a tagországok között. A bizottság ezenkívül még ajánlásokat is tehet a Mercosur más felsőbb szervei számára, és segítségére lehet a tagországok törvényalkotóinak olyan ügyekben amik közvetlenül érinthetik a Mercosurt. A KPB szabadon alakíthatja ki belső szabályzatát és az ülések házirendjét is és szükség esetén albizottságokat hozhat létre a hatékonyabb munka érdekében. 2003-ban a következő albizottságok működtek: ♦ Ipar, Energiai és Bányászati Bizottság ♦ Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság ♦ Munkaügyi, Szociális Biztonság és Humánfejlődési Bizottság ♦ Technológiai és Kommunikációs Bizottság ♦ Közlekedés és Infrastruktúra ♦ Vámügyek, Makrogazdasági Koordináció, Költségvetési és Monetáris Politikák ♦ Kereskedelmi ügyek,

versenyképesség védelme és fogyasztóvédelem ♦ Intézményi ügyek, kultúra, oktatás és integrációs jog ♦ Biztonságpolitika 4.5 Gazdasági és Szociális Egyeztető Fórum A Gazdasági és Szociális Fórum a különböző gazdasági és szociális szektorok képviseleti szerve. A tagországok egyenlő számban delegálhatnak tagokat a fórumba A szerv konzultatív jogkörrel rendelkezik és a Közös Piaci Csoportnak tehet ajánlásokat, mely a fórum belső szabályzatát is szabályozza. Ennek az értelmében a fórum a többi szervtől eltekintve, csak nagyon korlátozott jogkörrel rendelkezik és inkább reprezentatív jelentősége van. 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4.6 A Mercosur Titkársága A Mercosur állandó titkárságát mint már említettem 1997-ben hozták létre Montevideó központtal hogy operatív székhelyként szolgáljon a Mercosur szervei számára. A titkárság hivatalos dokumentációs központként is működik és főbb feladatai közé tartozik olyan kiadványok kiadása amik a Mercosur szervei által hozott legfrissebb rendelkezéseket tartalmazza. Ezen kívül biztosítani kell az összes kiadványok spanyolra és portugálra való fordítását is. Ezeket általában a havonta megjelenő Mercosur Közlönyben teszik közzé. A Titkárságnak biztosítania kell a bizottságok számára az üléshez nélkülözhetetlen logisztikai és infrastrukturális hátteret még akkor is, ha az ülések nem a Titkárság épületében zajlanak le. Ezen kívül folyamatos tájékoztatást kell

nyújtania a tagországok kormányai számára a legújabb rendelkezésekről, illetve olyan más tagállamok által hozott döntésekről, melyek befolyásolhatják a Mercosur. Szintén a Titkárságnak kell elkészítenie a szervezet költségvetését és az éves elszámolását is .Ezen felül beszámolót kell készítenie évente, amit aztán a felsőbb szervekhez kell felterjesztenie és végre kell hajtania minden olyan utasítást amit a Mercosur más szerveitől kap. A Mercosur Titkárságának a vezetését egy Főigazgató látja el akit a tagországok politikusai közül választanak ki. Megbízatása két évre szól, és mandátumát nem lehet meghosszabbítani egy újabb periódussal. Személyére a tagországok tehetnek javaslatokat és a Közös Piaci Csoport választja meg és a Közös Piaci Tanács nevezi ki. 2002. augusztusában a 2003-2004 időszakra kinevezett főigazgató: Reginaldo Braga Arcuri lett. A főigazgató felügyeli és koordinálja a Titkárság

munkáját, valamint havonta egyszer jelentést kell tennie a tagországok kormányának a Titkárság működéséről. A Titkárságnak három részlege van: Technikai Segítség, Dokumentációs Központ és az Adminisztrációs és Segítségnyújtás. Mindhárom részleg a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozik és azok vezetőit is ő nevezi ki. A részlegek vezetőinek folyamatosan kell tájékoztatni a főtitkárt a felügyeletük alatt folyó munkákról és a felmerülő kérdéseket meg rajta keresztül kell benyújtaniuk az illetékes egyeztető fórumokon. 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Dél Amerikai Közös Piac Központi Titkárságát az 1996. decemberében aláírt egyezmény alapján állították fel Montevideó központtal. Azért esett a választás Montevideóra, mert így elkerülhető volt a további vita Argentína és Brazília között. Paraguay fővárosa – Asunción - ugyanis megfelelő infrastruktúra híján nem kerülhetett szóba. Az épületet 1998-ben adták át és még abban az évben meghozott rendelet alapján az Állandó Parlamenti Bizottság titkárságát is ebben az épületben helyezték el. 2003. augusztusában az új paraguayi elnök beiktatási ünnepségén felmerült, hogy a Mercosur új bizottságának élén (Mercosur Állandó Képviselői Bizottsága)14a korábban argentin elnöke posztot betöltő Eduardo Duhalde legyen. Az új bizottságnak hasonló feladatai lennének mint az Európai Unióban az Európai Bizottságnak. Eduardo Duhalde legfőbb dolga azonban az lenne,

hogy irányítsa és koordinálja a Mercosur további intézményesülését. Ugyanis ismételten felvetődött egy közös valuta és egy Mercosur Központi Banknak15 a felállítása még ebben az évtizedben. Azonban ehhez igen nagy utat kell még bejárni, hiszen az intézményi háttér ehhez a feladathoz még igen kezdetleges állapotokat mutat. Ezekre az intézményekre - a felállított bizottság ellenére- égető szükség is lesz az integráció elmélyítéséhez és annak sikeres továbbviteléhez. Ugyanis ezek nélkül megmaradna a mostani felemás állapot, ami igen nehézkessé tenné az előrelépést ezeken a területeken. A sikeres továbblépés záloga egy olyan intézményi háttér kiépítése lenne –hasonlóan az Európai Únióhoz - ahol a döntések és megállapodások többsége konszenzus alapján születne és garancia lenne azok nemzeti betartásához. Megítélésem szerint a jelenlegi helyzetben az Európai Unió intézményi rendszere -a

hiányosságai ellenére- mindenféleképpen iskolapéldája lehet a Mercosur politikusai számára, hiszen a jelenlegi keretek között Európában ez a rendszer bevált. Véleményem szerint a Mercosur jövője ennek az intézményrendszernek a kiépítésén múlik. Ha ezt a Mercosur országok kormányai is prioritásként kezelik, akkor tíz év múlva - az Európai Unió után - komoly politikai és gazdasági szereplőként számolhatunk majd a térséggel a nemzetközi tárgyalási fórumokon ahol effektívebben tudják majd érvényesíteni az elképzeléseiket és követeléseiket is. 14 Mercosur: pulseada política. Clarincom 20030815 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=605812 15 Mercosur: Duhalde será elegido presidente de la secretaría política 2003. 0816 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=606653 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. AZ INTEGRÁCIÓ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEI 5.1 Kezdeti sikerek A Mercosur országai által alkotott szubrégió természeti kincseinek és energiatartalékainak köszönhetően az utóbbi évekig a világ egyik legvonzóbb befektetési területe és egyben a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága volt. Az 1980-as évek hullámvölgye után a Mercosur tagországainak éves átlagos GDP növekedése Argentína, Chile, Uruguay és Bolívia esetében meghaladta a latin-amerikai bruttó nemzeti össztermékének növekedésének átlagértékét, Brazília és Paraguay esetében pedig annak megfelelően alakult. Nem utolsó sorban az 1995 január 1-én elkezdődő vámunió

kiépítése révén a politikai és gazdasági szövetségre lépő tagországok megnövekedett közös piaca kedvező hatást gyakorolt a külföldi befektetésekre, és kölcsönös piaci előnyöket eredményezett a szervezeten belül is, egyben érdemben javította az 1994-től nemzetközi jogi személyiséggé alakult MERCOSUR tárgyalási pozíciót a más tagországokkal és gazdasági csoportosulásokkal folytatott megbeszéléseken. A Mercosur mint gazdasági tömörülés 1995-től létezik, ugyanis ekkor kezdték meg a közös külső vámszintnek a kialakítását, aminek a befejezését 2006-ra tervezik. A Mercosur tagországai első lépésként a belső vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetését kezdték meg, melynek 2000-re kellett volna teljes mértékben megszűnnie. Ez azonban a mai napig nem sikerült, hiszen nem telik el olyan hónap amikor főleg a két „nagy” ország között (Argentína és Brazília) nem törne ki valamilyen

kereskedelmi vita. Ennek ellenére a vámok nagy részét sikerült lebontani a tagországok között és a fokozatos kereskedelemliberalizáció hatására az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a tagországok közötti kereskedelem volumene. Már az alapító okiratban célul tűzték ki a közös külső vámok rendszerének létrehozását, de ez egészében még nem teljesedett ki. A további célok között szerepelt a makrogazdasági politikák összehangolása és a munka, tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása is. A legutóbbi években felmerült egy közös valutának a terve is - amit eddig főleg Argentína szorgalmazott-, de egyelőre ez a javaslat kicsit korainak ítélem, hiszen az integráció még nem készült fel ennek a bevezetésére és a négy ország egyelőre éretlen 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 16 hozzá . Ugyanakkor megállapítható, hogy a Déli Közös Piac a néha lassú és megtorpanó folyamatok ellenére talán az elmúlt évtizedek dél-amerikai integrációs tervei közöttt a legsikeresebb volt a maga területén. Chile és Bolívia 1996 óta társult tagjai a szervezetnek, ami azt jelenti, hogy szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá a Mercosurral ami legkésőbb 2004. január 1-ig minden árucsoportja kiterjed. A vámunióhoz való csatlakozásul még nincsen napirenden, mivel Chile külső vámjai alacsonyabbak, mint a Mercosur tagállamaiéi, míg Bolívia ez idáig nem kívánt lemondani az Andok Közösségben lévő tagságáról. Chile az

említett okok miatt ezért 2001-ben vissza is vonta teljes jogú tagságának kérelmét. Venezuela jelezte, hogy szívesen csatlakozna a szervezethez, de egyelőre nincsen komoly előrehaladás az ügyben a közelmúlt venezuelai belpolitikai eseményei miatt. Peru 2003 augusztusában írt alá egy szabadkereskedelmi megállapodást a szervezettel és valószínűleg 10 éven belül teljes jogú társult tagjává válik a Mercosurnak. A szabadkereskedelem felé vezető következő lépés 1997-ben történt meg. Ekkor az un. Montevideói Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a szolgáltatások kereskedelme területén a tagországok nem különböztetik meg hátrányosan a többi tagország szolgáltatóit. Ezen a kezdeti lépésen túl megegyeztek a folyamatos továbblépések szándékában, az ezt lehetővé tevő rendszeres találkozókban, és 2007-ben jelölték meg a teljes liberalizáció elérésének dátumát. Ugyanekkor született megegyezés a tőke szabad

áramlásának engedélyezéséről a tagországok között. A másik termelési tényező - a munkaerő szabad áramlása - jóval több gondot vetett fel és ez a mai napig is szabályozatlan terület az integráción belül. (pl a diplomák kölcsönös elismerésének rendszerének az előkészítését is csak 1998-ban kezdték el és a mai napig sem dolgozták ki ennek megvalósítását). A munkaerő szabad áramlásának azonban több más akadálya is van, hiszen felmerül az országok nyugdíjrendszerének az inkompatibilitása, az egészségügyi ellátás és egyéb szociális szolgáltatások országonkénti eltérő szabályozása. Ezek a kérdések még sokáig fogják akadályozni a munkaerő szabad áramlását a térségben. 16 Carol Wise/Riordan Roett: Política de Tasa de Cambio en Ámerica Latina. 49 old Nuevohacer kiadó, 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A még létező belső vámok és a közös külső vámtarifáktól való eltérések olyan módon lettek megalkotva, hogy minden ország adott mennyiségű termék esetében, meghatározott összértékben térhetett el a közös szinttől. Ez az érték kétévente csökkent, míg a belső vámok esetében 2000-re teljesen megszűnt. Kivételt ez alól csak az autóipar és a cukoripar képez. Jellemző módón az integráció nem a kereskedelemteremtés, hanem a kereskedelem eltérítésének egyik eszköze ugyanis dominálnak azok a termékek, amelyek termelésében nincs komparatív előnyük ezen országoknak, és amelyekkel nem tudnának versenyképesek

lenni a külső piacokon. A külső vámszint ugyanakkor relatíve magas, ami erős protekcionista politikára utal és ami miatt több ország is felemelte a szavát. 1991 és 1998 között a Mercosur látványos sikereket ért el a csoporton belüli kereskedelem fellendítésében. Ezen időszak alatt, míg a tagországok teljes exportja kétszeresére nőtt (ami megfelelt a latin-amerikai országok exportbővülésének), addig a csoporton belüli kereskedelem négyszeresére emelkedett. A belső kereskedelemben a mai napig azok a termékek vannak túlsúlyban, amelyeknek egyes tagországoknak nincsenek komparatív előnyei, és amellyel nem tudnának versenyképesek lenni az adott piacon. Mindezek ellenére az évek során kialakult egy kölcsönös függés az országok között. Pl 2001-ben Brazília exportjának több mint 20%-a irányult a három Mercosur országba, bár a 2002-es argentin válság - ami a pezó leértékelésével végződött- hatására egy ideig árban

versenyhátrányt szenvedtek. Argentína exportja is hasonló mértékben növekedett, bár 2001-ig az import jóval nagyobb mértékben növekedett az exportnál. Alapvetően Argentína és Brazília közötti kereskedelem 300%-os bővülésének köszönhetően indultak be a kedvező folyamatok. Paraguay és Uruguay részesedése ugyanakkor a teljes Mercosur kereskedelmének alig 10-15 %, ami relatíve alacsony érték a két „nagyhoz” viszonyítva. Buenos Aires (2001) 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. sz táblázat: Mercosur országok exportja és importja

egymással szemben Országok 1990 1995 2001 Argentína Brazília Paraguay Uruguay Export/import (MRD USD) 1, 8 /0, 8 6, 7/4, 6 7, 4/5, 9 2, 4/1, 3 7, 2/6, 2 6, 3/7, 3 0, 3/0, 4 0, 5/1, 2 0, 5/1, 2 0, 5/0, 5 0, 9/1, 3 0, 8/1, 3 2002 5, 7/2, 8 3, 1/5, 9 0, 5/0, 8 0, 6/0, 9 Forrás: http://www. wto org A belső kereskedelem növekedése is túlnyomórészt a gépjárművek és autóipari termékek kereskedelmének volt köszönhető. Ez az iparág több mint 28%-át tette ki 2002-ben a teljes kereskedelemnek. Argentína - gazdaságára jellemző módon- a régión belül főleg mezőgazdasági termékeket exportált, míg Brazília főként gépipari és faipari termékeket vitt ki a régióba. A tagországok egymással szembeni kereskedelemben Argentína és Brazília 1995-től 1999-ig minden tagországgal szemben pozitív, míg Paraguay és Uruguay negatív mérleggel rendelkezett. A Mercosur a kereskedelem területén elért sikereken túl, eredményesnek bizonyult azon

célok elérésében, hogy a szervezet a térségben a politikai stabilitást záloga legyen. 1998-tól a tagság feltételévé tették a demokratikus értékek tiszteletben tartását (Venezuela felvételét egyelőre ezért halasztják), a tagok lemondtak az egymással szembeni agresszióról és tömegpusztító fegyverektől mentes övezetté nyilvánították az integráció alkotó államok területét. Argentína és Brazília lemondtak az atomfegyverek kifejlesztéséről, amit a 70-es években kezdtek el és megegyezés született a bűnözők, a terroristák és a kábítószer-kereskedelem elleni közös fellépésről is (elsősorban a közös határok mentén). Mindez azért is volt elsődleges közös érdekük, mert ezek az intézkedések még vonzóbbá tették a térséget a külföldi befektetők szemében, akikre feltétlenül szükségük volt és van gazdaságuk modernizálása végett. 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5.2 Válság a Mercosurban A kezdeti sikeresen lendület azonban 1998-ban váratlanul megtorpant. A kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya évről-évre növekvő tendenciát mutatott mind a négy tagország esetében és az 1997-es ázsiai valamint az 1998-as orosz pénzügyi válság az integráció sebezhetőségére, az 1999 januárjában leértékeléssel kulmináló brazil és a 2002-es argentin válság a szervezet intézményes kereteinek gyenge pontjára, a makrogazdasági koordináció vészes hiányára mutatott rá. Egyes adatok szerint 1998-ban a belső kereskedelem értéke a

Mercosurban 41 MRD USD volt és 2002-ben ez az érték már 25 MRD USD volt, ami 40%-os csökkentés jelent17. A helyi alkotmányok eltérése s az ebből eredő jogharmonizációs hiányosságok, valamint a külső és belső adósság folyamatos emelkedése csak hozzájárult ahhoz, hogy 1999-től 2003 júniusáig a MERCOSUR megalakulása óta a legnagyobb válságban volt. A sorozatos nemzetközi pénzügyi válságok, valamint a két nagy tagország - Argentína és Brazília- belső gazdasági problémái felszínre hozták a MERCOSUR gyenge pontjait, amelyek a növekedés éveiben kevésbé látszottak fontosnak. A válság éveiben azonban kényessé tett három tényt. A belső vámtarifák kétévente esedékes csökkentése következtében 1998 végén az autóipar és a cukor kivételével az összes korábban vámokkal védett kényes szektorban megtörtént a belső vámok megszüntetése, vagyis kvázi létrejött a szabadkereskedelmi övezet. Ez ugye főleg Argentína

gazdaságát sújtotta, aki 2002 januárjáig a pezót nem értékelte le és ez által a brazil termékek jelentősen olcsóbbak lettek számára. A behozatal elárasztotta az országot és több iparágat küldött a padlóra. Másodsorban a mezőgazdaságban szerkezeti átalakulások mentek végbe, melyek keretében felborult a korábbi Argentína számára előnyös állapot. Pl. a brazil baromfitenyésztés az állami támogatások eredményeként jelentősen növelte versenyképességét és betörve az argentin piacra letörte az ottani árakat, annak ellenére, hogy a piaci részesedése nem nőtt 6% fölé. Ez azt jelenti, hogy az összehangolatlan nemzeti szubvenciós politikák szintén versenyeznek egymással. A harmadik ok pedig az, hogy a Mercosurban a mai napig nem alakítottak ki olyan mechanizmusokat, amelyek segítségével a piacokon hirtelen bekövetkező, várhatóan átmeneti átrendeződések esetén védelmet lehetett volna biztosítani az érintett

szektoroknak Ezek 17 Búzás Sándor: A Mercosur tíz éve (MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 152. szám, 2002 január). 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. azért lettek volna fontosak, hogy időt nyerjenek a résztvevők, és képesek legyenek feldolgozni a változásokat. A tagországok adórendszere (általános forgalmi adó, ipari termékadó, jövedelemadó, luxusadó) mind a jogcímét, mind a mértékét tekintve óriási eltérést mutat (pl. az ÁFA Argentínában 21%, Paraguayban 10%) Az ártámogatási és szubvenciós rendszer

harmonizálása ugyancsak megoldásra vár (A brazil cukor, sertéshús és gépjármű export 25%-ban szubvencionált). Az egymás közti kereskedelemben a felek még mindig nem szüntették meg a nem vám jellegű akadályokat (ilyen az import kötelező finanszírozása brazil részről, az import-cikkek behajózás előtt kötelező ellenőrzése argentin részről, a különleges állat és növény-egészségügyi előírások érvényesítése minden tag részéről, stb.) Pl A legutóbbi brazil-argentin tárgyalásokon az argentin fél benyújtott egy újabb listát a brazil félnek azokról a termékekről melyek hátrányosan befolyásolják az argentin piacot. Ugyanakkor a brazil fél is szót emelt, hogy az argentin rizs exportja veszélyezteti a brazil termelők érdekeit.18 További gondot jelent az, hogy továbbra sincsen egyetértés a még nyitva hagyott vámtételeket illetően sem. Argentína és Brazília 35%-ban kívánja meghatározni a komplett gépjárművek

közös külső vámjait, míg Uruguay 23%-ban, Paraguay 20% alatti értéket szeretne látni. A 90-es években folyamatosan növekedett a térségbe irányuló külföldi működőtöké mennyisége, ami a fenntartható növekedéshez nélkülözhetetlen forrásokat biztosított a 90-es években. A tagországok kormányai a privatizáció révén több tehert szerettek volna levenni a vállukról és a magánosítás révén félig-meddig ez sikerült is. Ugyanakkor a tagállamok nem fordítottak kellő figyelmet a befektetések fajtáira és azok nem minden esetben járultak hozzá a befogadó ország gazdasági teljesítményének javulásához, a termelékenység és ezáltal a versenyképesség növekedéséhez. A térségben 2000 végéig jelen lévő 156 MRD USD-nyi külföldi tőke 90%-a a 90-es évek második felében érkezett és legnagyobb része (főleg Brazíliában) pusztán a természeti erőforrások kiaknázását vagy nagyrészt a szabadkereskedelmi feltételeket

kínáló piac elérését célozta meg. A befektetések nagyobb része szintén Argentína és Brazíliába áramlottak. 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az idei év Brazília és Argentína eddigi feszült viszonyának enyhülésének jegyében telt el. Ugyanis a két ország 2003 októberében –a Mercosurt kihagyva- olyan kétoldalú egyezményt kötött, amely egy kétoldalú kereskedelmi bizottság felállítását irányozza el. Ezen kívül megegyeztek abban, hogy az egyik fél által kiadott egészségügyi tanúsítványt és ellenőrzések érvényesek

lesznek a másik félnél is felgyorsítva ezzel az áruk szabad áramlását. Megállapodás születetett arról is, hogy az argentin vállalatok hitelt kaphatnak exportjaikra a Brazil Fejlesztési Banktól és a brazilok az argentin társintézménytől export finanszírozási hitelben részesülhetnek. Talán ez egyik érdekessége a megállapodásnak az, hogy a két ország megegyezett abban, hogy a két ország állampolgárai szabadon mozoghatnak a két ország között 2004. áprilisától Mindez azt jelenti, hogy útlevél nélkül léphetik át egymás határait (Erre korábban is volt megállapodás hiszen már eddig is pusztán személyi igazolvány birtoklásával átléphették egymás területére, azonban ennek megerősítése egy majdani „Schengeni Rendszerhez” hasonló egyezmény megkötésének lehet az előfutára)19. Uruguay és Paraguay is jelezte, hogy készen állnak a két nagy ország –Argentína és Brazília- aláírt szerződés aláírására. Azonban

ennek a mikéntjéről és megvalósítási menetrendről –jelen munka lezárásakor- még nem született semmilyen előrelépés (még politikai szándék szintjén sem). Megítélésem szerint tanúi lehetünk egy olyan folyamatnak, amikor a bővülő Mercosurban is két kulcsfontosságú tagállam hozza meg a jövőt befolyásoló döntéseket. Ez hasonló mint az EU-ban a NémetországFranciaország tengely Döntően az EU jövőjét meghatározó kulcsfontosságú döntéseket és javaslatok ők hozták meg és döntötték el. A két dél-amerikai állam is ez irányban tart, de ha végigvezetjük a Mercosur kialakulásának a hátterét akkor láthatjuk, hogy mindig a két „nagy” elképzelései érvényesültek. Ha tehát a Mercosur 20 éven belül mint szervezet még létezik majd és több tagállama lesz, akkor várható, hogy a gazdaságilag erősebb országok egy külön csoportokat fognak majd alkotni az integráción belül. Erre a szerepre jól eséllyel

pályázhat Brazília, Argentína, Chile, Uruguay és Venezuela. Így elképzelhető, hogy a Mercosur véglegesen „kétsebességes” lesz és az EU-hoz hasonlóan ők is egy megerősített együttműködést kötnek majd egymással. A többi újonnan csatlakozó ország és a régi alapító tag Paraguay pedig a Mercosur perifériáján fog elhelyezkedni. Mind politikailag mind gazdaságilag ez logikus is lenne, hiszen várható, 18 Clarin.com: Mercosur-invasiones cruzadas 2003 10 05 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=635335 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

hogy a többi országban megmaradnak a pozitívnak nem mondható társadalmi-szociális berendezkedés. 4. sz táblázat: A Mercosur országainak főbb gazdasági mutatói (2002) Ország Argentína Brazilía Paraguay Uruguay Bolívia Chile Peru GDP (MRD EUR) 110 478 8 11 9 16 28 GDP/fő (EUR) 2895 2793 1317 3135 1079 4403 2089 GDP növekedés (%) -11, 0 1, 5 - 3, 9 -10, 8 2, 5 2, 0 5, 2 Infláció Fizetési mérleg (%) (GDP %-ban) Munkanélküliségi ráta (%) 25, 9 8, 4 10, 5 14 0, 9 2, 5 0, 2 15, 6 11 18, 5 19, 5 11 8 12, 5 8, 1 -1, 7 1, 6 1, 6 1, 3 -0, 8 2, 2 Forrás: http://europa.euint 19 Clarin.com Iniciativa de Argentina y Brasil para destrabar la negociación del ALCA 2003 10 22 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=645298 33 Adósság (MRD EUR) 155 251 2, 9 7, 7 5, 1 29, 8 23, 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A MERCOSUR KÜLKAPCSOLATI RENDSZERE 5.3 Jelenlegi külpolitikai relációk A Mercosur külgazdasági kapcsolataiban a sorozatos gazdasági és politikai válságok ellenére - sőt az abból való kilábalás egyik fontos eszközeként – az a törekvés érvényesül, hogy együttműködési illetve szabadkereskedelmi megállapodások kialakításával szélesítse saját exporttermékei elhelyezési piacait. Nem véletlen, hogy miközben számos kérdésben ellentétek feszülnek nemcsak a két nagy - Brazília és Argentína - között, hanem a nagyok és az azok diktátumait időnként ingerülten kifogásoló kis országok - Uruguay és Paraguay- között is, abban teljes az egyetértés, hogy a

Mercosur külgazdasági kapcsolatai fejlesztésének lehetőségeit mielőbb közösen át kell tekinteni és egy általános koncepciót kell kialakítani. Ennek a törekvésnek az elmúlt egy évben már voltak tapasztalható jelei és úgy néz ki, hogy érdemileg is nekiláttak a politikai és gazdasági kapcsolatok szélesítésének. Mint már említettem az integráció tevékenységének fő csapásirányai a latinamerikai, az összamerikai és az Amerikán kívüli relációk. Az első intézményes megállapodást az Európai Unióval kötötte meg a MERCOSUR az 1995-ben aláírt együttműködési keretegyezménnyel, melyben belefoglaltak egy olyan passzust és szándéknyilatkozatot, amely 2005-re szabadkereskedelmi megállapodást irányoz elő a két tömb között. Chile és Bolívia 1996 évi csatlakozása a Mercosur közeledését jelentette az Andok Közösség (Bolívia) és az APEC (Chile) irányába. Az 1998-ban Mexikóval és Kanadával létrehozott

megállapodás célja a NAFTA felé történő nyitás illetve a tovább kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok élénkítése volt. Ugyancsak 1998-ban írták alá az Andok Közösséggel a szabadkereskedelmi keretmegállapodást, és – még ugyanebben az évben – a Közép-Amerikai Közös Piaccal is létrejött egy hasonló egyezmény. 2003 szeptemberében Peru és a Mercosur egy szabadkereskedelmi egyezmény írt alá, amely tulajdonképpen Peru kvázi társult taggá való válását jelenti. Venezuela még korábban jelezte, hogy csatlakozni kíván a Mercosurhoz és a tárgyalások el is kezdődtek a felek között még ebben az évben20. A legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy Peru belátható időn belül tagja lesz a közösségnek, míg a Brazíliával határos Venezuela belpolitikai helyzete miatt egyelőre kérdéses, hogy 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mikor lesz tagja a közösségnek. Érdekességként említem meg, hogy a legutóbbi argentin-kubai külügyminiszteri szintű találkozón Kuba kérte argentin kollegáját, hogy támogassák egy Kuba-Mercosur kereskedelmi és együttműködési egyezmény megkötését. A többi tagország kormányai ennek kapcsán jelezték, hogy Kubának először a több milliárd dolláros adósságállományát kéne rendeznie a Mercosur tagállamaival (elsősorban Argentínával és Brazíliával).21 A külkapcsolatok fejlődési irányát tekintve azonban komoly nézetkülönbségek merültek fel és fognak még felmerülni a következő években. Míg brazil részről

a latinamerikai térség integrációs folyamatainak erősítése mellet a Mercosur-EU kapcsolatok fejlesztését tartják a legsürgetőbb feladatai, addig Argentína és Uruguay úgy véli, hogy a Mercosurnak elsősorban az FTAA tárgyalások felgyorsítására kellene törekednie, mivel az EU-t saját belső problémái és a kelet-európai bővítés köti le és rövid távon csak kisebb figyelmet tud fordítani az Európán kívüli régiókkal való együttműködés fejlesztésére. Argentína és Uruguay egyenesen aggódva figyelik az EU keleti bővítését is, mivel úgy vélik, hogy a közép-kelet-európai országok belépése után-elsősorban az egyik legérzékenyebb területen -a mezőgazdaságban – a Mercosur termékei nem lesznek versenyképesek az európai piacon, ezért elsősorban az FTAA nyújtotta lehetőségeket szeretnék kihasználni a külkereskedelem területén. Brazília viszont az USA késztermékek inváziójától tart az FTAA gyors létrejötte

esetén és nagyobb biztonságot remélnek az EU-val kialakítandó együttműködéstől. 5.4 Chile és a Mercosur kapcsolatai Chile mindig is kivételes eset volt a Mercosur történelmében. Bár jelenleg nem teljes jogú tagja az integrációnak, mégis külkapcsolati rendszerének kiépítése példa lehet a régió más országainak és Mercosur teljes jogú tagjainak számára. A dél-amerikai ország a Mercosur társult tagjaként is mindig külön utat járt az elmúlt években is. Az USA-val megindított szabadkereskedelmi tárgyalásai az elmúlt években árnyalták a kétoldalú kapcsolatokat a Mercosur országaival. Brazil vélemények szerint ezek az önálló integrációs politikát tükröző törekvések nehezen illeszthetők be Chile gyors 20 Revivir el comercio bilateral y arrimarse más al Mercosur. Clarincom 20030819 http://old.clarincom/diario/2003/08/19/p-00502htm 21 Clarin.com: Bielsa se reunió con Fidel Castro y Kirchner viajaría en febrero 20031014

35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mercosur taggá válásának forgatókönyvébe. Ezért is Chile teljes jogú Mercosur tagságának megvalósítása egyelőre lehetetlennek feladatnak tűnik. Sok elemző talán ezért is használja „Dél-Amerika Svájca” hasonlatot a dél-amerikai ország elemzésénél. Az eredmények ugyanakkor valóban a különállást igazolják, hiszen Chilét az elmúlt tíz év gazdasági válságai sorra elkerülték és még mindig egy fenntartható növekedési pályán mozog. 2001-ben Chile visszavonta teljes jogú tagságának a

kérelmét, látva azt, hogy a Mercosur egyelőre nem lehet ésszerű gazdasági-politikai alternatíva Chile és gazdasága számára. Egyrészt a külső vámtarifák összehangolása szinte lehetetlen feladat, hiszen Chilének alacsonyabbak a vámtarifái mint a többi Mercosur országnak (2003-ben az érték 6% volt). Ennek tükrében a Mercosurnak fontolóra kell vennie külső vámjai hosszabb távon történő csökkentésének lehetőségét, hiszen Chilétől nem várható el, hogy vámjait emelje. Chile politikai vezetése dacára ennek a ténynek ragaszkodik a brazil-argentin-chilei tengely fenntartásához és gazdasági témákon túl az intézményesítésről, a szociális kérdésekről és a közös védelmi politikáról is tárgyalni akar megfelelő időben, hiszen tudja nagyon jól, hogy a kezdeti különállás politikájából származó pillanatnyi előnyök tartós különállás esetén hamar elapadhatnak. 5.5 Az EU és a Mercosur politikai és

gazdasági kapcsolatai 5.51 Az EU - Latin Amerika kapcsolatok Az EU a múlt század a 80-as éveinek végén felismerte annak egyre sürgetőbb fontosságát, hogy jelezze érdekeltségét a latin-amerikai kapcsolatok iránt, és ne szoruljon ki az Egyesült Államok által szorgalmazott amerikai politikai-gazdasági integrációs folyamatokból. A kilencvenes években a kereskedelmi kapcsolatok erőteljes bővülése volt megfigyelhető, melynek hatására az EU Latin-Amerika második legfontosabb kereskedelmi partnere lett. Az exportbővülés mellett szintén érzékelhető volt az EU tagállamok részéről a régióba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetéseinek látványos növekedése. Az elmúlt nyolc évben az EU lett a térség legfontosabb befektetője és az USA után külkereskedelmében is a második helyet foglalt el a régióban22. Az EU külföldi beruházásaiban 10%-kal szerepelnek a latin22 Búzás Sándor: A Mercosur tíz éve (MTA

Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 152. szám, 2002 január). 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. amerikai befektetések. A felét a három nagy ország - Argentína, Brazília, Mexikó- és Chile kapta, a másik felét az Andok országok (Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru, Venezuela) szívták fel. Az EU tőkebefektetéseinek fele Spanyolországból származik és elsősorban az olaj és az energiatermelésben, valamint a bank és pénzügyi szektorban terjeszkedik23. A latin-amerikai banktevékenység harmada ebből is kifolyólag a spanyol bankok kezében

van. 1998-99 között a 15 EU tagállamból érkező tőkebefektetések mértéke már meghaladta az USA-ból és Ázsiából érkezőt. Megfigyelhető, hogy míg az USA főleg Mexikóban és Közép-Amerikában van jelen, addig az európai befektetők főként a Mercosur országokat és Chilét részesítik előnyben. Latin-Amerika és az EU közötti regionális együttműködés iránt mindkét részről van érdekeltség. Latin-Amerika számára fontos, hogy ennek révén növelhesse árukivitelét, befektetésekhez jusson, bekerülhessen az európai uniós vámfalak mögé, és intézményes biztosítékot kapjon arra, hogy az Unió bővülése esetén se kerül hátrányos helyzetbe. Az EU számára fontos a hatalmas latin piac, ahol nem akar lépéshátrányba kerülni az USA-val szemben, és ahonnan termékei könnyebben juthatnak az északamerikai piacra. Az EU 2000 áprilisában szabadkereskedelmi és társulási megállapodást kötött Mexikóval és 2002 májusában

Chilével is kötöttek egy társulási megállapodást, ami 2003 januárjában lépett érvénybe. A kereskedelmi kapcsolatok azonban továbbra is kiegyensúlyozatlanok. Az Únió számos kereskedelmi koncessziót léptetett életbe. Ezek közé tartoznak a latin-amerikai országokkal kialakított, elsősorban az ún. általános preferenciákon (GSP) alapuló preferenciális rendszerek, amelyek értelmében bizonyos ipari, trópusi és mezőgazdasági termékek meghatározott kvótáig vámmentességet élveznek. A két régió között eddig két csúcstalálkozó jött létre: az első 1999-ben Rio De Janeiróban, a második 2002 májusában, Madridban. Az Unió szempontjából - számos gazdasági és politikai megfontolás közül – meghatározó törekvés annak elkerülése, hogy teljesen kiszoruljon a regionális integráció nyomán egységesülő piacról és behozhatatlan lépéshátrányba kerüljön az Egyesült Államokkal, illetve az Észak- 37 http://www.doksihu

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Amerikai Szabadkereskedelmi Társulással (NAFTA) szemben. A térség különböző csoportjaival (Mercosur), illetve országaival (Mexikó, Chile) folytatott, illetve tervezett (Andok Közösség), szabadkereskedelmi térség kialakítását célzó tárgyalások utóbbi években tapasztalható felgyorsulása is e törekvésre utal. Ezzel párhuzamosan LatinAmerika országai, főleg Mexikó és a Mercosur országok körében is megfigyelhető az USA túlsúly mérséklésére törekvő tendencia (pl. Dél-Amerikai Szabadkereskedelmi Térség (ALCSA+Mercosur+AK)

összeolvadásának kezdeményezése), mely természetesen az Únió érdekeinek is kedvez. A közös érdekek mellett a két térség kereskedelmi kapcsolatait a kezdetek óta terhelő alapvető probléma az agrárliberalizáció kérdése. Az Unió főként az ipari, a latinamerikai országok viszont agrártermékek szabad piacra jutásában érdekeltek A szabadkereskedelmi tárgyalások kimenetelének latolgatásához elengedhetetlen a LatinAmerika-USA kapcsolatok egy további dimenziójának vizsgálata, nevezetesen az USA által szorgalmazott Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (FTAA) létrehozása, aminek dátumát 2005-ben határozták meg. Az Unió várhatóan mindent el fog követni, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások (legalábbis az EU és a Mercosur között) befejeződjenek az FTAA megalakítása előtt. Latin-Amerikában teljes körű a WTO-tagság, amely alapvetően meghatározza a kereskedelmi kapcsolatokat és az azokkal felmerülő szerződéseket

és vitákat. Ez egyfajta garanciát nyújt más régiók országainak, hogy baj esetén az esetleges vitákat a WTO-n keresztül intézhetik el. 5.52 Mercosur-EU kapcsolatok A fokozatosan fejlődő Mercosur-EU kapcsolatok a politikai, az intézményi, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fő területeit ölelik fel. Ezeken belül fontos szerepet kap a műszaki kooperáció, az információcsere, a szakképzés és az intézményi támogatás. A Mercosur szakminiszterei rendszeres megbeszéléseket tartanak az EU különböző szakbizottságaival az együttműködés elmélyítéséről, amely 2005-re a teljes szabadkereskedelmi liberalizálást és a politikai együttműködés magas 23 Szilágyi István: A demokratikus Spanyolország Latin-Amerika politikája 341. old Iberoamericana Quiqueecclesiennes. Pécsi Tudományegyetem Latin-Amerikai Központ 2003 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szintjét célozza. Az elképzelések szerint a gazdasági együttműködés két fázisban került volna megvalósításra: 2001-ig a klasszikus együttműködési formák (az árucsereforgalom diverzifikálása, struktúrájának kialakítása, tőkebefektetések, stb.) kerültek volna előtérbe, majd pedig 2002-től kezdődően láttak volna hozzá a kereskedelem teljes liberalizálásához. A jelenlegi tárgyalásokon még mindig csak az első fázis kérdései összpontosulnak és a második fázisban megfogalmazott célok megtárgyalására is csak 2003. nyarán láttak hozzá Ezért gyakorlatilag a két fázis kérdései jelenleg

egyszerre kerülnek előtérbe a tárgyalásokon. Az 1999. júliusi riói Mercosur-EU csúcson az államfők közös nyilatkozatban jelentették be a kétoldalú kereskedelem liberalizálásával kapcsolatos tárgyalások megkezdését, de a tárgyalások befejezésére a nyilatkozat tulajdonképpen nem tartalmazott határidőt. A vámlebontásokról szóló konkrét tárgyalásokat 2001-től kezdődően tűzték ki. Az 1999-es riói megbeszéléséken már eleve gondot jelentett, hogy amíg az EU az ipari, a Mercosur országok elsősorban a mezőgazdasági áruk szabad exportjában érdekeltek. Az Unió akkor a várakozásoknak megfelelően nem adott komoly engedményeket a Mercosur országoknak, ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a megállapodások legnagyobb akadályát a Mercosur belső problémáiban látja. A tárgyalásokon kialakult viszonylagos baráti és optimista légkör ellenére az elmúlt években gyakoriak voltak az EU és a Mercosur közötti nézeteltérések és

súrlódások. Az EU a textil és konfekcióipar, a lábbeli gyártás és a szabadalmi eljárások, a gépjárműipar illetve a szellemi tulajdon védelme, a vámunió magas külső importvámjai valamint a nehézkes növény és állat-egészségügyi importengedélyezése terén emel kifogásokat. A Mercosur elsősorban az EU agrárszubvenciós akadályai ellen valamint protekcionista politikája ellen tiltakozik. Ezért a dél-amerikai vámunió államai részéről számtalanszor nyújtottak be különféle panaszokat a WTO-hoz az EU ellen a szója, marha- és csirkehús, azonnal oldódó kávé, cukor, gyümölcslé-koncentrátumok, dohány, és azok támogatási és exportszubvenciós politikája miatt. A Mercosur szakértőinek számításai szerint minden egy dollárnyi EU-s mezőgazdasági termelés 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mögött 52 cent szubvenció van. Példaképpen pedig Brazíliában ez az érték 6 centen van.24 Az integrációs szervezet több oldalú kapcsolatépítésének újabb fontos állomásai voltak az 2001. áprilisi (Buenos Aires) és júniusi (Brüsszel) Mercosur-EU szakértői forduló megbeszélései, illetve a 2001 augusztus-szeptember 1.-i brazilíavárosi latinamerikai csúcstalálkozó A Buenos Aires-i szakértői fordulónak különös jelentőséget adott, hogy egy olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásának folyamatát volt hivatott beindítani, amelynek révén az eddigi legnagyobb szabadkereskedelmi övezet jönne létre mintegy 680 millió lakossal. A Mercosurnak már jelenleg is az EU a

legnagyobb export és import piaca (23% ill. 26%, míg az USA viszonylatában 14 ill 22%). Ugyancsak az EU legnagyobb beruházó a térségben (az USA-EU tőkebefektetések aránya a Mercosur országokban 1: 3). A Mercosurnak az Európai Unióba irányuló kivitele 2002-ben 24, 1 MRD eurót tett ki, ami alig nagyobb az 1998as szintnél, míg Az EU exportja tavaly 18,2 MRD euróra, az 1995-ös szint alig több mint felére esett25. 5. sz táblázat: A MERCOSUR-EU gazdasági kapcsolatok főbb mutatói: Közvetlen működőtőkebefektetés Export Import 7, 6 MRD EUR 1999 28, 9 MRD EUR 1980 6, 0 MRD EUR 2000 25, 0 MRD EUR 1990 14, 2 MRD EUR 5, 7 MRD EUR 2001 16, 4 MRD EUR 2002 24, 1 MRD EUR 18, 2 MRD EUR Forrás: http://europa.euint A múltbeli és jelenlegi tárgyalások is három fő területen folynak: politikai, kooperációs és kereskedelmi témakörökben. Ezeknek fejezetenként meghatározták a céljait, a munkamódszerét, a létrehozandó munkacsoportokat és

azok témaköreit. A fejezetek között az állat- és növényegészségügy, szabványok és technikai szabályozás, származási rendszabályok, szellemi tulajdon 24 és Forrás: Radio Nederland –Acuerdo-Mercosur para mayo de 2004 http://www.rnwnl/html/act030901 mercosurhtml 25 Magyar Nemzet Online: Latin-Amerika Európát választja 2003.0718 http://www.mnohu/printmno?type=3&id=159565&rvt=3&t=undefined 40 beruházások, verseny, http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. fogyasztóvédelem, közbeszerzések, vitás kérdések rendezése voltak. Bár a

tárgyalásokat nehezítette, hogy – elsősorban az agrártámogatások kérdésében - időnként éles viták alakultak ki, ami veszélyeztette a további tárgyalások lebonyolítását is, de eddig az összes találkozón valamilyen témakörben mindig sikerült érdemi végeredményt elérni. A legfőbb vitatott pontokban azonban soha nem sikerült megegyezni és egyes vélemények szerint a tárgyalások négy éve alatt „ hogy ne mondjuk, hogy hiábavalóak voltak szegényes eredményeket értek el”26. A Mercosur ugyanis a vámoknak a 83,5%-át ajánlotta eltörlésre és azzal a kikötéssel, hogy az évi forgalom nem haladhatja meg a 23 MRD USD-t és a liberalizáció is csak fokozatosan történne egy tíz éves periódusban. Nem élveznének vámmentességet olyan termékek melyek érzékenyen érintenének egyes gazdasági szektorokat, főként mezőgazdasági és autóipari termékekről van itt szó, melyek főleg Argentína és Brazília érdeke. Az Európai Unió

ajánlata azonban a kereskedelem 90%-át szeretne teljesen liberalizálni a két integráció között, ami viszont alá beletartoznának az autóipar összes termékei is. Az intézményi együttműködést tekintve az EU meghatározott időszakokra bizonyos anyagi segítségnyújtást helyezett kilátásba a Mercosur intézményes kereteinek fejlesztésére és a közös parlamenti bizottság kialakítása; vám és statisztikai harmonizáció; állat és növény-egészségügyi szabályok kidolgozása; kisvállalkozások támogatása (AL-INVEST)i; önkormányzatok segítése (URB-AL); energiaszektor erősítése és műszaki-tudományos kivitelezése (ALURE, SYNERGY, THERME, INCODEV)27. Az EU a szabadkereskedelmi társulás aláírásakor kész további programoknak a finanszírozására. Az évek során a tárgyalásokon a megbeszéléseken az információcsere és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok felismerésére koncentráltak. Az EU tájékoztatta a Mercosurt az EU

agrárpolitikájáról és bővítési elképzeléseiről is. A Mercosur a tagállamok közti belső együttműködés több kérdéséről, mint például a szolgáltató szektor és közbeszerzések helyzetéről számoltak be európai partnereiknek. A Mercosur a kétoldalú tárgyalásokon az egészségügyi és környezetvédelmi normák könnyítését, valamint az importkvóták kedvezményesebb megállapítását és a vámügyletek 26 Radio Nederland: Mercosur ofrece a la UE libre comercio. 20030303 http://www.rnwnl/informarn/act030306 mercureuhtml 27 A programok részletes leírása a függelékben található 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. egyszerűsítését kérte az Európai Uniótól. A Mercosur 2003 májusában benyújtotta ajánlatát az EU-nak és a kérdés a legutóbbi WTO csúcson is felmerült. A további tárgyalásokon a szubregionális kérdésekre helyezték a hangsúlyt. A Mercosur részéről kifogásolták a fejlett országok (elsősorban az Európai Unió) protekcionista politikáját, hangsúlyozva, hogy Dél-Amerikát ez a magatartás fokozottan hátrányosan érinti. Itt újra megfogalmazódtak azok a felvetések, hogy már csak e miatt is szorosabbra kell fűzni az integrációs szálakat a Mercosur és Andok Közösség (CAN) között, ami még jobb tárgyalási pozíciókat biztosítana az FTAA tárgyalásokhoz is. 2001-ben brazil részről megfogalmazódott az a vélemény is, hogy az FTAA helyett a Mercosur bővítésével a latin-maerikai integrációt kellene előtérbe helyezni, ugyanis az FTAA

létrejöttével ugyanis az USA és a régió országai termelékenysége között fennálló különbség nyersanyagexportőrré degradálna Latin-Amerikát. A 2001 évi brazilíavárosi csúcstalálkozó zárónyilatkozata méni vitát váltott ki. A nyilatkozat ugyanis szükségesnek tartja, hogy a Mercosur és az Andok Közösség szabadkereskedelmi övezetét még 2002. január 1 előtt kialakítsák; a tervet azonban sokan túlzottan ambiciózusnak gondolták már akkor is és egyelőre csak 2003. Augusztusában aláírt szabadkereskedelmi megállapodás formájában a CAN-tag Peruval kezdték el ezt kiépíteni. A helyzet mint várni lehetett közel sem olyan egyszerű, hiszen a Mercosur az utóbbi hónapok előrelépései ellenére is a belső problémáinak megoldására sem képes és az Andok Közösségnek pedig még nincs küldő vámrendszere és a megegyezés sem körvonalazódik. A belső gondokról folytatott kétoldalú tárgyalások is kudarcba fulladtak mindkét

oldalon. A jelenlegi irányvonal szerint a Mercosur országonként külön-külön köti meg ezeket a megállapodásokat és előbb utóbb az Andok Közösség intézményileg is lassan beolvad a Mercosurba. Ez persze fölvetheti majd a későbbiekben azt is, hogy esetleg az Andok Közösség mint szerződés szűnjön meg, hiszen ha létrejön a szövetség a két szubrégió között akkor felesleges lesz fenntartani ezt a szervezetet. Ez az EU számára is kedvező lenne, hiszen árui számára is egy nagyobb piac nyílna meg és a régió a stabilitásának egyik záloga lehetne. A megegyezés dátuma az EU és a Mercosur között még kérdéses. A legoptimistább vélemény a chilei nagykövet Gonzalo Arenas fogalmazta meg, aki a Latin-Amerikai centrum európai kapcsolatok részlegének vezetője. Szerinte a felek 2004. májusában a Mexikóvárosban sorra kerülő 42 EU-Latin Amerika találkozón http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megegyezésre jutnak, méghozzá úgy, hogy az EU engedmények tesz a Mercosur irányába és még több segélyprogramot fog felajánlani a térségnek.28 A Mercosurnak ugyanakkor be kell majd érnie azzal, hogy az EU kevésbé drasztikus értékben csökkenti saját mezőgazdasági termelésének a támogatását. Ez a gesztus főleg Brazília és Argentína részéről lenne szükséges, hiszen erősen érdekeltek a mezőgazdasági termelésben a régióban. Persze az EU nem mindenáron szeretne Mexikóvárosban megegyezni, de ha sikerülne, akkor eggyel kevesebb gondot venne le a válláról és a saját intézményi

reformjára koncentrálhatna. Augusztus elején a cancúni WTO csúcs előtt az EU már megegyezésre törekedett a Mercosur, csak a kialakult negatív tárgyalási légkör miatt ez nem valósult meg. Ez nem sikerült, de a két fél között a tárgyalások folytatódnak. A megegyezés a Mercosurnak is elég sürgető lenne, hiszen a társult tag Chilének ez már sikerült is és ebben az évben mér érvénybe is léptették a szerződésben foglaltakat. Ezzel tehát egy paradoxon állapot állt elő, hiszen egy társult tag aki ráadásul később is kezdte meg a tárgyalásokat az EU hamarabb egyezett meg. 5.53 Chile és EU kapcsolatok Chile az EU-val történő tárgyalásokon is saját úton járt. 1990 decemberében azt követően hogy Chile megkezdte a demokratikus rendszerré való átállást, az Európai Közösség aláírta Chilével az első együttműködési keret-megállapodást, hivatalosan helyreállítva ezzel a politikai kapcsolatokat. 1994 és 1995-ben

körvonalazódott az EU új stratégiája latin-amerikai országokkal kapcsolatban, amelynek szellemében 1996-ban az EU és Chile között aláírták az újabb gazdasági megállapodást (Együttműködési Keretmegállapodás – Framework Co-operation Agreement). Az együttműködési keretmegállapodás célja volt a meglévő kapcsolatok fejlesztése, a kereskedelem liberalizációjának elősegítése annak érdekében, hogy hosszú távon politikai és gazdasági szövetség alakuljon ki az EU tagállamok és Chile között. 1999-től (tehát a Mercosur-ral egyező időpontban) az EU és Chile között Vegyes Bizottság működött, amely tíz magas szintű tárgyaláson készítette elő Chile Társulási Megállapodását (Association Agreement). Ennek szövegét 2002 májusában véglegesítették, 2002 június 10-én parafálták és az Európai Bizottság 2003. október 3-án hagyta jóvá és az egyezmény kereskedelmi része 2003. januárban lépett érvénybe 28

Forrás: Radio Nederland –Acuerdo-Mercosur para mayo de 2004 http://www.rnwnl/html/act030901 mercosurhtml 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A megállapodás három részre tagozódik: a politikaira, a kereskedelmire és az együttműködésre. Jelentősége abban áll, hogy ez az első olyan megállapodás, amely társulási viszonyt alakít ki az EU és egy latin-amerikai ország között. A politikai rész magában foglalja a demokratikus klauzulát, a politikai párbeszédet nemzetközi témákban, a terrorizmus ellenes harcot, az emberi jogok és a szellemi

tulajdon tiszteletét, valamint a jogállamiság elveit. A politikai dialógus keretén belül az EU és Chile támogatják a demokratikus értékek érvényesülését, együttműködnek a nemzetközi szervezetekben, illetve a külügy és biztonságpolitika területén, különösen a terrorizmus elleni harc terén. A gazdasági kooperációt és a szabad kereskedelmet tekintve az egyezmény előmozdítja a felek közötti kereskedelem bővülését és diverzifikálását. Garantálja, hogy a chilei ipari termékek 99, 5%-a vámmentesen kerülhessen az Unió piacára. Ezen túlmenően Chile kvótákat kapott fehér- és vörös húsokra, tejtermékekre, valamint vámcsökkentést a szőlő és az alma tekintetében. A mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek esetében a vámleépítés négy év alatt történik meg. Speciális előírások mellett a tengeri halfélék, a chilei borok és likőrök piacra jutása is könnyebbé válik. Ugyanakkor a megállapodás valószínűleg

nem fog jelentős csökkenést eredményezni Chile és az EU import vámjainak tekintetében, hiszen az Unióba áramló chilei export kb. 80%-a már ma is vámmentes. Nagy előnye viszont a megállapodásnak az, hogy a Chiléből származó azon exportcikkek számára garantálja a már létező vámmentességet, amelynek megítélése eddig az EU-tól függött. A beruházásvédelmi megállapodás a kölcsönös befektetéseket mozdítja elő. Szabályozza a szolgáltatáskereskedelmet és a közbeszerzési eljárásokat is. Az együttműködési rész három részre tagolódik: a gazdasági/kereskedelmire, a pénzügyire, és a műszaki-tudományos és technológiaira. Külön cikk foglalkozik, az ún upgrading-gel: ez lehetővé teszi Chilének olyan programokban történő részvételét, amelyekhez idáig csak az EU tagállamok jutottak: 22 millió euró a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, 6 millió kulturális projektekre és további 6 millió az

államháztartás modernizálására. 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A chilei kormány szerint a véglegesített megállapodás a legambiciózusabb olyan egyezmény, amelyet az Európai Unió más, EU-n kívüli országokkal írt alá. A 15 millió lakosú Chile és a 350 millió lakosú, 15 (2004. május 1-től 25) tagállamú EU között gyorsan fog szélesedni a kooperáció. Chilei részről azt is pozitívan értékelték, hogy az először a Mercosur-ral blokként elkezdődött tárgyalások végül is a Chilével létrehozott egyezménybe torkollottak. Ezen

kívül kiemeli a demokrácia és az emberi jogok fontosságát az argentínai és venezuelai instabilitás fényében. A megállapodás nagyban megnöveli Chile nemzetközi tekintélyét, bár a megállapodásból származó előnyök nagyban függenek attól, hogy az exportőrök hogyan tudják kihasználni a lehetőségeket. Az EU számára a megállapodás jelentősége abban áll, hogy szorosabb kapcsolatot építhet ki Latin-Amerikával. 5.54 Bolívia és EU kapcsolatok Bolívia és az EU kapcsolatai az Andok Közösség keretein belül vannak lefektetve ami az 1993-ban aláírt Együttműködési Szerződésben fektettek le. Az egyezmény 1998-ban lépett érvénybe. 1997 óta kétoldalú kapcsolatokat folytatnak a kábítószer-problémáról. Ez igen kényes téma, mivel Kolumbia után Bolívia a második legnagyobb kábítószer-termelő országa térségben. A kétoldalú kereskedelemben nagyrészt az EU által nyújtott GSP keretében zajlik. Bolívia az EU-ba irányuló

exportjának a 90%-a vámmentesen bonyolódik. 2002-ben Bolívia 207 millió euró értékben exportált termékeket az EU-ba és 188 millió euró értékben importált az EUból. Ezzel Bolívia számára az EU második kereskedelmi partnerévé vált Brazílía után 1995 és 2000 között az EU országai lettek a második legnagyobb közvetlen beruházok. Bolívia is részesül azokból a hat alapokból amiket az EU biztosít a latin-amerikai térség számára(ALFA, AL-INVEST, ALURE, URB-AL, ATLAS, @LIS). 5.6 Peru-(CAN)-Mercosur kapcsolatok Peru jelenleg az Andok Közösség (CAN) tagja, ami nagyban befolyásolta eddigi külkereskedelmi és külkapcsolati tevékenységét. A CAN-t aláíró országoknak azonban nem jöttek be a számításai, hiszen majdnem 40 évnyi szabadkereskedelmen túl nem jutottak előbbre és a sorozatos Ecuador-i és perui határvillongások csak tovább mélyítették a CAN amúgy is szegényes együttműködési lehetőségeit. Ezeknek az 45

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. eseményeknek a tükrében joggal állapítható meg, hogy a szabadkereskedelmi társulás a gyakorlatban alig apportállt az egyezményt aláírók prosperitásához. Ezt felismerve a régió országai a - Mercosur sikereit látva - a 90-es évek közepén közeledni kezdtek a sikeresebben működő Mercosur irányába. Peru először 1998-ban Andok Közösség tagjaként írt alá egy olyan szándéknyilatkozatot, amely egy szabadkereskedelmi övezetet létesítést irányozta elő a két övezet között. Ennek a szerződésben inkább csak

jelképes jelentősége volt, mert ennek az eléréséhez semmilyen céldátumot nem határoztak meg mert a perui politikai helyzet egyelőre lehetetlenné tette a tárgyalások megkezdését. Így az övezet létesítése csupán politikai szándék szintjén maradt Ennek részben több oka volt: egyrészt a Mercosur országait lefoglalták a saját kialakulóban lévő problémái, másrészt a perui instabil belpolitikai helyzet nem tette lehetővé az érdemi előrelépést. A kérdés 2001-ben merült fel újból, amikor az akkor brazil elnök Fernando Cardoso az FTAA alternatívájaként egy tisztán Latin-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezetet létesítését irányozta elő. A kérdés újratárgyalása azért lett aktuális, mert egyrészt Peruban is már három éve viszonylag stabil a belpolitikai helyzet, másodsorban pedig a kedvező jelek azt mutatják, hogy a Mercosur tagállami is túl vannak az általános válság mélypontján és készen állnak az

integrációs együttműködésének a kiszélesítésére más országokkal szemben. A CAN-nak már csak azért is előnyösebb lenni valamilyen formában integrálódni a Mercosurba, mivel az 1996-ban megkezdődött CAN-EU párbeszéd egyelőre csak szándéknyilatkozatok szintjén áll és CAN tagok az EU piacán csak un. „Andok preferenciális elbánást” élveznek 1990 óta. Ezt egyszer hosszabbították meg 2004 végéig de további hosszabbítás is kilátásban van 2014-ig, a tapasztalatok függvényében Az Andok országok szabadkereskedelmi megállapodást szeretnének az EU-val, de az Unió szerint előrehaladást a CAN tagok közötti (főleg vámjellegű) ellentétek, és belpolitikai bizonytalanságuk gátolja. (pl 2003 októberi bolíviai események) Pontosabban az EU-nak először az kell, hogy vezessék be a Közös Külső Vámok rendszerét és ez után lesz tárgyalási alapjuk, hogy a Társulási Megállapodás folyamata elkezdődjék. Megfogalmazódtak olyan

vélemények is perui részről, hogy Peru váljék ki a CAN-ból és Chile és Mexikó mintájára közvetlenül tárgyaljon az EU-val a társulási megállapodásról. Azonban ez kizárt, mert az EU nem lenne hajlandó tárgyalni a Délamerikai országgal, hiszen Mexikó és Chile egészen más eset volt 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Hosszas előkészítés után 2003. augusztus 23-án Limában a Mercosur négy teljes jogú tagja aláírtak egy Részleges Gazdasági Együttműködési Megállapodást Peruval amely a továbbiakban alapja lehet egy szélesebb

Mercosur-CAN együttműködésnek is. A megállapodást Luis Ignacio da Silva brazil elnök perui hivatalos látogatása alkalmából írták alá a perui kollegájával Alejandro Toledoval. A felek „történelmi” léptékű előrelépésnek nevezték az egyezményt és teljes volt ez egyetértés abban, hogy a megállapodás a jövőbeni „Dél-Amerikai Közösség” magja lett. Az aláírt dokumentum rögzíti, hogy „.a két régió országai csak az egymásközti integráció mélyítésével lehet jövőjük.” A szerződést egyenlőre csak Peru írta alá a Mercosurral, a többi CAN tag egyelőre kivár, de Venezuela már jelezte, hogy ő is hajlandó lenne aláírni a szerződést, illetve brazil részről már Kolumbia és Ecuador neve is felvetődött. Kolumbia Mercosur társult tagságának lehetőségét Luiz Ignacio da Silva brazil elnök vetette fel, miközben bírálta az USA Kolumbia politikáját29, mert „nem hiszi, hogy az USA segítene neki”. Egyes

szakértői vélemények szerint így jövőre az összes CAN-tag csatlakozik a jelenlegi szerződéshez. A megállapodás ami 2003. november 1-én lép érvénybe Peru és a Mercosur között a következő főbb célokat tartalmazza: ♦ Jogi és intézményi hátteret kell kialakítani a további gazdasági és politikai együttműködés elmélyítéséhez ami segíti az áruk és szolgáltatások mozgását a két régió között. ♦ Egy szabadkereskedelmi övezet létesítését irányozza elő a két fél között a vám és egyéb nem vámjellegű akadályok folyamatos lebontásával. ♦ A befektetések ösztönzése a két régió között és a jogi szabályozás megkönnyítése ami esetleg akadályozhatják azt. ♦ Ösztönözni kell a gazdasági, energetikai, tudományos és technológiai együttműködést ♦ Fejleszteni kell minden lehetséges közúti, vasúti, légi és vízi infrastruktúrát, ami a két ország árucsereforgalmának a növekedéséhez

szükséges. ♦ Rendszeres kétoldalú találkozókat kell tartani az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében. 29 Clarin.com: Lula ofrecerá a Colombia ingresar al Mercosur 20030905 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezzel a szerződéssel tulajdonképpen egy szabadkereskedelmi egyezményt kötöttek Peru és a Mercosur között. Jelentősége abban áll, hogy Peru ugyanazokat a jogokat megkapta a Mercosuron belül mint a két társult tag Chile és Bolívia. Így a felek meghatározott termékekre eltörlik egymással szemben a vámokat és

vállaltak, hogy nem állítanak fel egymással újabb védvonalakat ami az exportot illetve az importot akadályozná. Ez alól kivételt képeznek a WTO-konform piacvédő mechanizmusok A szerződés szerint az egymással szemben fennálló vámokat aszimmetrikus módon 2013ig folyamatosan kell lebontani, 70-85% arányban a CAN illetve Mercosur javára Ezenfelül még öt évet adnának a kényes szektor árucsoportjaira. Ezzel a menetrenddel a teljes szabadkereskedelem 2018-ra valósulna meg a két régió között. A megállapodásban foglaltak véghezvitelét a Mercosur Közös Piaci Csoport és Peru Kereskedelmi és Turisztikai minisztériuma közt felállítandó bizottság felügyelné. Ezt a bizottságot a megállapodás érvénybelépéstől 60 napig fel kell állítani és az első ülésén el kell fogadnia a belső működésszabályzatát. A CAN-nak mindenféleképpen jót tenne ez a megállapodás, mert fennállása óta elvesztette szavahihetőségét a

betartatlan ígéretei miatt és nemzetközileg sem ismerik el vagy jegyzik őket egyenlő tárgyalófélként. A megállapodástól azt reméli, hogy visszaáll a CAN nemzetközi elismertsége és saját integrációjának folyamata is kijut a zsákutcából. Ugyanakkor a saját belső problémáival elfoglalt Mercosurnak sem lenne hátrányos a szerződés, hiszen nagyobb nemzetközi elismertségre tenne szert és a WTO dohai fordulójának következő tárgyalásain is együttes erővel jobb tárgyalási pozícióból indulhatnának. A bolíviai külügyminiszter szerint „a kérdés most már el van döntve és nemsokára az összes CAN tag ország alá fogja írni a szerződést”30. Ez a mondat értelemszerűen jelzi azt, hogy a latin-amerikai országok egymásra vannak utalva és kisebb-nagyobb érdekellentétek ellenére az integrációs kísérlet sikerrel fog végződni. Bolívia aki szintén CAN tag már aláírt ilyen jellegű megállapodást Chilével együtt, így neki

nem kell újból aláírnia az új szerződéstervezetet. Egyes argentin kormányzati vélemények szerint év végéig sikerülhet a CAN összes tagjával aláírni a megállapodást, http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=617162 30 Radio Nederland: Integración CAN y MERCOSUR 2003.0808 http://www.rnwnl/informarn/html/act030806 mercosurhtml 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. de ehhez a tárgyalások felgyorsítása szükséges a felek között, ahhoz hogy ez a cél teljesüljön.31 5.7 ALCSA mint a jövő lehetséges iránya az FTAA helyett? Az 1994-ben

Miamiban megtartott első Amerikai Kormányközi Konferencián megfogalmazódott, hogy 2005-re32 az összes amerikai ország részvételével egy Összamerikai Szabadkereskedelmi Övezetet hoznának létre a kereskedelmi akadályok és vámok fokozatos eltörlésével egymással szemben. Időközben 1995-ben megalakult a Mercosur is és megfogalmazódtak az első FTAA-ellenes vélemények, mindenek előtt az USA túlzott szerepvállalása miatt is. Az évek során világossá vált, hogy a Mercosur számára csak úgy lenne elképzelhető egy ilyen övezet létrehozása amely az un. „Building Blocks” alapjaira helyeződne, azaz a már meglévő szubregionális egyezmények figyelembevételével.33Ez a megoldás sohasem tetszett az USA-nak és évről-évre sürgette a tárgyalások felgyorsítását. 1997-ben Belo Horizonteban a Harmadik Miniszterszintű találkozón az országok külügyminiszterei elfogadták, hogy a FTAA létezhet a már meglévő szubregionális

csoportosulásokkal együtt. Ezt a megoldást már az USA is támogatta, mert Brazíliának – aki szubregionális nagyhatalom - is elfogadhatóvá vált ez a megoldás. Az 1999-ben tartott ötödik miniszterszintű találkozótól a felek – különösen Argentína és Brazília - sokat vártak az USA részéről, hiszen korábban az ígéreteket tett az exporttámogatásai mérséklésére. Azonban a forduló nem járt eredménnyel és kezdtek olyan vélemények megfogalmazódni a különösen csalódott Brazíliától, hogy a jelenlegi tervezet szerint az FTAA-ból csak az Egyesült Államoknak származna haszna, szemben a többi résztvevőjével. Lassan a többi ország szakértőinek is ez lett a véleménye és általános pesszimizmus lett úrrá a FTAA-t illetően. Ezt a véleményt nem csak az országok kormányai osztották, hanem az NGO-k, szakszervezetek és egyéb civil szerveződések is. Ugyanis az FTAA tárgyalások alkalmával egy átfogó újítást hoztak az

országok kormányai: vitára bocsátották a 31 Clarin.com: Toda Sudamerica se unirá al Mercosur este aňo http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=618074 32 Cecilia Barrios Barón: Compras del sector público – opciones de negociación para la Republica Argentina (1997) 74 old. Nuevohacer kiadó, Buenos Aires 33 Relacion Mercosur-Alca. Lic Alfonso Zabaleta Fajardo 20010328 http://www.monografiascom/trabajos/mercosuralca/mercosuralcashtml 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. különböző gazdasági szektorokkal a kérdést és az országok kormányai a külső

javaslatok alapján formálták a pozíciójukat a tárgyalások folyamán.34 Ennek a megvitatására minden tárgyalási forduló előtt egy belföldi egyeztetést tartottak a szervezetekkel és csak ezután alakították ki az ország véleményét egy adott javaslatról. Ez a tárgyalási forma bevezetése után kilenc évvel felemás eredményeket mutatat, hiszen a tárgyalások lassabban haladnak előre, de a kormányok szakítottak azzal a gyakorlattal, hogy önkényesen határozzák meg egy ország mindenkori véleményét és egységesen lépjenek fel más tárgyalóféllel szemben (főleg USA). Legutóbb a Latinamerikai érsekek találkozóján fogalmazták meg véleményüket az FTAA-val kapcsolatban, mert szerintük is az USA a jelenlegi ajánlatával a dél-amerikai földrészre erőlteti a kedvezőtlen ajánlatát. Ezekkel a feltételekkel a neokolonializmus új fajtáját látják az FTAA-ban, ami súlyos következményekkel bírna „.a régió már így is törékeny

gazdaságaira.”35 Szerintük a jelenlegi ajánlataikkal kevés gazdasági társaság kezébe kerülne a gazdasági hatalom és kedvezne a monopóliumok és oligopóliumok megjelenéséhez, ami hátrányosan érintené a versenyt is. Világossá tették, hogy az FTAA-nak elsősorban a nép javát és összefogását kéne szolgálnia és nem a már így is nagy szociális különbségeket és feszültségeket kellene növelnie az által, hogy kevesek – elsősorban politikai kalandorok-kezében koncetrálódna a gazdasági és politikai hatalom. Talán ezért a sok tekintetben különvéleményt hangoztató és regionális szerepét erősíteni kívánó Brazília olyan véleményt fogalmazott meg 2001-ben, hogy gyorsan el kellene mélyíteni a Mercosuron belüli vámuniót és azt fokozatosan ki kell terjeszteni Chilére és az Andok Közösségre is egy tisztán dél-amerikai integráció kialakítása érdekében és egy Dél-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezetet (ALCSA) kell

létrehozni a FTAA helyett és így a régió megőrizheti viszonylagos függetlenségét az USA-tól. Argentína a nyilatkozat után természetesen ezzel sem értett egyet és hangsúlyozta, hogy először a Mercosurt kell makrogazdaságilag teljessé tenni ahhoz, hogy a brazilok által felvetett ALCSA létrejöhessen. Szakértői vélemény szerint a jelenlegi helyzetben az igazi gazdasági integráció megvalósításához elsősorban az argentin-brazil nézeteltéréseket kellene elsimítani, amihez már előrelépés történt és ebben az évben a 34 ALCA: la sociedad civil cuenta para negociar. Clarincom 20031021 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=644539 35 Clarin.com; Dudas y reparos de los obispos acerca del AlCA 20030922 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=627726 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. két újonnan megválasztott argentin és brazil elnök már erőfeszítéseket tett ennek érdekében. A külkapcsolatok területén a Mercosur mint blokk mind az FTAA-t, mind az EU szabadkereskedelmi megállapodást lehetséges alternatívaként kezeli oly módon, hogy a párhuzamos tárgyalások útján a lehető legkedvezőbb pozíciót érje el mind az FTAA-n belül, mind az EU viszonylatában. A Mercosur annak függvényében részesíti előnyben az EU-t vagy az FTAA-t, hogy melyik ígér kedvezőbb feltételeket exporttermékei számára. Az sem kizárt, hogy végül is 2005-re minden vitás kérdés ellenére konkretizálódik –az agrárszubvenciós téma előrehaladásának függvényében – az EU és a

Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás és az említett évig az FTAA tekintetében is előrelépés történhet. Ha valamilyen formában létrejönne a FTAA, akkor ezzel Mercosur tag országok több mint 50 országba helyezhetnék el termékeiket szabadon. A kérdés vajon az, hogy a megállapodás kinek hordoz majd nagyobb előnyöket. A gazdaságilag fejlett országoknak (USA és EU) vagy a dél-amerikai országoknak. Ugyanis félő, hogy ha belátható időn belül nem alakítanak ki egységes gazdaságpolitikát ezen országok kormányzóerői, akkor a kontinens végleg elveszhet a gazdasági lejtőn és az észak-dél fejlettségi különbségek még nagyobb mélyülése következik be. Éppen ezért az iparilag fejlett országok és nemzetközi szervezetek részéről is szükséges lenne nagyobb szándék ezen országok gazdaságainak tartós talpra állítása érdekében. Ugyanis nekik sem érdekük egy folyamatos gazdasági és pénzügyileg instabil régióval

kereskedni, hiszen egy onnan keletkező válság az integráció révén könnyen kárt okozhat saját gazdaságaik számára. Az eddigi pénzügyi segélyek és hitelek ugyanis az elmúlt évtizedben ugyanis tartósan csak rontották az országok adósságállományát és még kiszolgáltatottabb állapotba hozta a szubkontinenst alkotó államok. A Mercosur mindenesetre nem erőlteteti az FTAA tárgyalások felgyorsítását és csak akkor írja alá az egyezményt ha ésszerű kompromisszumuk születnek, főleg a mezőgazdasági kérdésekben.36A Mercosurnak ugyanis az FTAA-ról való megegyezés nem éppen a fő prioritásai közé tartozik, hanem inkább a CAN-nal való szabadkereskedelmi övezet létrehozásán fáradozik. 36 Clarin.com: Toda Sudamérica se unirá al Mercosur este aňo 20030906 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=618074 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. George Bush kormánya látva a helyzetet ebben az évben széles diplomáciai támadásba kezdett és nyomást próbál gyakorolni a Mercosurt alkotó országok kormányaira, hogy a 2003. Novemberében Miamiban sorra kerülő Amerikai kormányközi konferencián támogassák az FTAA 2005. január 1-i „light”-os bevezetését, amely kihagyná a mezőgazdasági termékeket a kezdeményezett árufajták köréből37. Bush szerint az egyezmény elfogadása az egész földrészen erősítené a demokráciát és küzdelmet a szegénység és társadalmi igazságtalanságok ellen38. A köztudottan populista, Kuba-barát és USA ellenes venezuelai elnök Hugó

Chavez –aki országa Mercosurba való teljes integrációját is szorgalmazza- többszőr is éles kirohanást intézett az FTAA ellen és ő is egy tisztán Dél-Amerikai egyezmény létrehozásának a híve. Szavai szerint „Az FTAA nincsen elég jól előkészítve és lehetetlen létrehozni a mai formájában. A jelenlegi tervek megvalósítása esetén nem lenne más, mint egy ezerarcú szörnyés az FTAA nem más mint Frankenstein legújabb műve, mert nem szabad ilyen különböző fejlettségű országokat egy kalap alá venni”. Mindezt 2003 Június 18-án mondta legutóbbi 24 Mercosur csúcstalálkozón39 A szónoklatában odáig is elment, hogy Nemzetközi Valutaalap hatáskörét felváltó Latin Amerikai Valutaalapot és az IBRD-t felváltó Latin Amerikai Fejlesztési bankot kell létrehozni, hogy a kontinens tovább növelje autonómiáját. Az ALCSA név helyett a tisztán Latin-amerikai integrációt pedig Simon Bolivarról nevezné el, azaz Bolivári Alternatív

Övezet lenne a neve. A venezuelai elnök élesen nyilatkozataiban élesen kritizálja a WTO-t, mert szerinte nem csak szabadkereskedelmi övezetek létrehozásának a szükségességét kéne szorgalmazni, hanem un. Szociális zónákat is Chavez tervei között még szerepel az OPEC Latin-Amerikai megfelelőjének a létrehozása is amit a Venezuela, Brazília és Argentína és a többi kisebb ország alkotna. Az olajtömörülés neve PETROSUR vagy PETROAMERICA lenne. A Mercosur vezetői képtelenségnek tekintik Chavez felvetéseit, mivel jelenleg Új-Zélandról importálnak vámmentesen tejport, miközben az Uruguayból származó tejtermékekre magas vámokat és kvótákat alkalmaznak.40 Szerintük a venezuelai elnök 37 Cnnenspanol.com Mercosur presiona s EEUU a debatir sobre subsidios agrícolas 20030601 http://cnnenespanol.com/2003/econ/06/01/mercosur/indexhtml 38 Heti Válasz: Québec könnyei –szabadkereskedelmi övezet Alaszkától Tűzföldig 2001.0423 39 Granma

Internacional: Brasil propone zona de libre comercio entre comunidad andina y Mercosur 2003.0712 40 Forrás: Radio Nederland: Intensas negociaciones en Mercosur 2003.0819 http://www.rnwnl/informarn/act030819 mercosurhtml 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. eszméi ugyan jók csak a gyakorlatban kivitelezhetetlenek, mert azok megvalósításához már soha nem mond valamilyen megoldást. A tény azonban tényleg az, hogy a venezuelai elnök nyilatkozataiban mindig lehetetlen és utópisztikus elemeket tesz bele demagóg elemekkel körbehintve. Az uruguayi elnök szerint egy

tisztán latin-amerikai államokból álló olajipari szövetség létrehozását tényleg fontolóra kéne venni a feltételek ismeretének függvényében. Sőt a brazil elnök a legutóbb Brazilíavárosban tartott Latinamerikai törvényhozók kongresszusán felszólalásában éles kirohanást intézett az USA ellen és kifejtette, hogy Brazília nem fogja hagyni, hogy nyomás nehezedjen rá az Egyesült Államok részéről az FTAA tárgyalások folytatására a jelenlegi kedvezőtlen ajánlatok függvényében41. A brazil elnök szerint az FTAA tárgyalások sikeres továbbviteléhez olyan latin-amerikai országok kormányaira van szükség akik nem hódolnak be a az USA akaratának. Jó példaként emlegette a WTO legutóbbi cancúni tárgyalásait ahol a kontinens 21 országa egységesen kiállt az USA és EU agrárszubvenciós gyakorlata ellen. Egyébként a cancúni tanácskozás kudarccal zárult, de nem a mezőgazdasági kereskedelemben mutatkozó ellentétek miatt, hanem

azért, mert nem jött létre megegyezés arról, hogy a WTO milyen új területeket vonjon be a tárgyalásokba.42 Ugyanakkor a Mercosur és a latin-amerikai országokat aggasztja, hogy az EU régióba irányuló exportja tovább emelkedhet a kibővült tagok révén: az EU tovább növelheti a régió irányába folyó gépeladásait. Ezen kívül a kibővült EU sokkal hatékonyabban fog fellépni a nemzetközi fórumokon. Hazánknak sem lesz ez új keletű, hiszen már az elmúlt években az EU álláspontjához igazodtunk. Ugyanakkor ha kétoldalú kapcsolatok zsákutcába futnak, akkor a tranzakciós költségek és az új EU belépők földrajzi közelsége miatt a Mercosurral folytatott kereskedelem a háttérbe szorul és a régi EU tagok számára a belépők sokkal vonzóbb befektetési piaccá válhatnak. 41 Forrás: Clarin.com: Lula dijo que no va a negociar el ALCA „con la cabeza baja” 20031021 Figyelőnet: Magyar értékelés a WTO cancúni kudarcáról 2003. 09

17 http://www.fnhu/cikkphp?action=nyomtat&id=3&cid=66602&layout=no&id=3 42 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. A MERCOSUR FEJLŐDÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYAI 6.1 Főbb veszélypontok és dilemmák A Mercosur jelene és jövője tele van kételyekkel, bizonytalansággal és olyan jellegű gondokkal, amelyek rendezése elengedhetetlen lenne a vámunió túléléséhez és a további harmonikus működés biztosításához. A legfontosabb problémakörök a következőképpen foglalhatók össze: ♦ a makrogazdasági koordináció hiánya ♦ a kényes

szektorok kezelésének kérdése ♦ az intézményrendszer fejlesztésének szükségessége ♦ folyamatos argentin-brazil vita ♦ az együttműködést koordináló folyamatosan működő intézményrendszer hiánya ♦ az elnöki diplomácia túlzott súlya a Mercosur belső életében ♦ a paraguayi instabil belpolitikai helyzet ♦ a brazil-uruguayi kereskedelmi viták élesedése, elsősorban az állati eredetű termékek kereskedelmi forgalmában ♦ a belső érdekellentétek kezelése ♦ a világpiaci versenyképesség ♦ a kereskedelmi viták élesedése a tagországok között ♦ az infrastruktúra fejlettségének hiánya A Mercosur jelenlegi turbulenciája ellenére azonban egyik tagország felelős gazdaságpolitikusa sem kételkedik abban, hogy a jelenlegi válság közös akarattal és intézkedésekkel megfordítható. Ennek a közös gondolkodásnak most egyébként is külön hangsúlyt fog ad az FTAA következő 2003. novemberi és 2004 évi

tárgyalásfordulói. Ezeken alapvető fontosságú lesz az USA álláspontjával, illetve törekvésével szemben egy közös, a Mercosur érdekeit mindenek elé helyező tárgyalási szintér kialakítása. 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A közös fellépés természetesen elsősorban a két legerősebb tagország Argentína és Brazília – érdekközösségének, illetve ellentétének harmonizációjával alakulhat csak ki, hiszen egyértelmű, hogy a Mercosur intézményrendszerének kiemelkedően legnagyobb haszonélvezője, - az 1999. januári brazil

pénzügyi válságig-, az argentin gazdaság, míg ettől kezdve Brazília volt. A 2002-es argentin gazdasági válság után, az argentin pezó leértékelésével, ez az előny nagyjából kiegyenlítődött és a már közös jellegű árfolyampolitika hatására mindkét ország exportja megugrott. (Ugyanakkor 2002-ig a Mercosur tagországaiban irányuló brazil export a vámunió működése alatt majdnem megötszöröződött). Az elmúlt két évben az is felvetődött, hogy vajon nem csak egy NAFTA jellegű szabadkereskedelmi egyezményben kellene-e meghatározni a Mercosur végső célját. Ezt az álláspontot Argentína képviselte 2001-ben szemben Brazíliával aki mindig is a vámunió mellett tette le a voksát. (Megfigyelhetjük tehát a változó argentin álláspontot is, hiszen a legutóbbi nyilatkozatokban már ők is a vámunió mélyítésében látták a jövőt). Ezeknek a nyilatkozatoknak az alapja az akkori elmérgesedett kapcsolatok és a bizalomhiány volt

Argentína vezetői részéről. Mondhatni lehet, hogy Brazília túlsúlya a szervezetben és a térségben- és éppen a szervezet viszonylagos sikere nyomán megnőtt jelentősége – kisebbségi érzést kelt a hagyományos rivális Argentínában. A gazdasági integrációban való továbblépéshez feltétlen szükséges lenne a közösség érzésének újraélesztésére. A kölcsönös bizalom helyreállításához feltétlen szükséges lenne a nyomasztó fölényben lévő Brazilía politikai nagyvonalúsága és visszafogottsága és engedékenyebb politikát kéne folytatnia. A sorozatos viták ellenére azonban minden érintett tisztában van azzal, hogy a Mercosur teljes feladása hiba lenne, és károkat okozna az összes tagállam számára. A korábbi integráció ellenes nyilatkozatok is főként taktikai jellegűnek minősíthetőek, amennyiben arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az eddigi keretek közt nem működhet tovább a szervezet, újra kell gondolni

a mögötte meghúzódó filozófiát, és a tagországoknak új egyensúlyt kell létrehozniuk a tömörülésen belül. Ez annál is sürgősebb feladat, mivel ha közeljövőben a szervezet bővülésével számolhatunk, akkor a mai struktúra a szervezet teljesen működésképtelenségéhez vezethet. A továbblépéshez feltétlen szükség van a makrogazdasági koordináció végrehajtása és ennek az első lépései már 2000-ben megtörténtek amikor létrehozták a Makrogazdasági 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Megfigyelő Csoportot, melynek feladata

a makrogazdasági mutatók statisztikai hátterének összehangolása, a közös módszertan kidolgozása, amelynek segítségével lehetőség nyílik a különböző országok teljesítményének közvetlen összehasonlítására. Ekkor lehetőség nyílt arra is, hogy 2001-re a tagállamok vállalásokat tegyenek az inflációra és a költségvetési hiányra vonatkozólag. Ezeket persze a 2002-es gazdasági válság miatt nem tartották be, de pl. papíron rögzítették, hogy 2002 és 2005 között az inflációra egy 5%-os küszöböt határoztak meg. (Argentína 2002-ben természetesen a pezó leértékelése miatt túllépte ezt a szintet de Brazilía és Uruguay sem volt képes betartani a maximális küszöböt). Az ilyen kezdeti vállalások fogják alapvetősen meghatározni a Mercosur mint integráció fejlődésének jövőjét és ezek vezethetnek majd el egy esetleges közös valuta43 bevezetéséhez is amire az idén már több javaslat is született. Még 2001-ben az

akkor argentin elnök Carlos Saul Menem idejében felvetették, hogy a Mercosur országainak fel kéne adnia saját valutájukat és a dollárt kell bevezetni mint fizetőeszközt. Erre ugyanis már két dél-amerikai országban is akadt példa. Ecuador, El Salvador, Panama és Guatemala már átállt Egyes államokban viszont pedig párhuzamos használják a dollárt és a saját nemzeti valutájukat. „Az Egyesült Államok nem bánna, ha a térség közös pénzévé válna az övé- nyilatkozta Steve Hanke y Johns Hopkins Egyetem professzora44. A közös valuta bevezetésének felvetését egyelőre a szakértők korainak tartják, annak ellenére, hogy az országok valutáinak árfolyam-ingadozása állandó feszültségek forrása. Meggondolandó lenne ebben a helyzetben egy a maastrichti kritériumokhoz hasonló szerződés létrehozása, hogy a tagállamok meghatározott feltételek mellett alakítsák monetáris politikájukat is. 2003 augusztusában Argentína benyújtott

egy ajánlást a Közös Piaci Tanács, melyben javaslatot tett egy Pénzügyi Együttműködési Központ létrehozására 2006-ig.45Míg Brazília ugyanebből az alkalommal egy „2006-os Cél” programot fogalmazott meg, amely a vámunió elmélyítését tartalmazza. Az integráció mélyítése mellett, mint már említettem állandó napirenden van a szervezet bővítése is. Chile azonban 2001-ben visszavonta teljes jogú tagságra 43 Harsányi Iván: Argentin válság 2001-2002- egy a sorból, vagy.? 151 old Iberoamericana Quinqueecclesiensis. Pécsi Tudományegyetem Latin-Amerika Központ 44 Népszabadság Online: Dollár a „közös pénz” Latin-Amerikába 2001.0823 http://www.nolhu/Defaultasp?DocCollID=16071&DocID=17630 45 Clarin.com: Dilemas del Mercosur 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vonatkozó kérelmét, Bolívia pedig eddig egyelőre be sem adta a kérelmét, mert nem akarta feladni CAN tagságát. Venezuela társult tagságra vonatkozó kérelmét 1999-ben nyújtotta be, de legutóbb 2003. szeptemberében –mint korábban említettem- csak Peruval írtak alá egy szabadkereskedelmi övezet kialakítására szóló szerződést az Andok Csoport és Mercosur között. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a mostani helyzetben először a jelenlegi tagországok együttműködésének stabilizálása élvez prioritást. A pillanatnyi helyzet hónapról hónapra változik és a politikai szándékon túl kevés érdemi előrelépés volt ezen a téren. Bár igaz, hogy a Mercosurnak tulajdonképpen majdnem öt év alatt

sikerült elérnie azt, amit az Európai Közösségnek 11 év alatt. Hiszen a vámuniót 6 év alatt – ha kisebb nagyobb hiányosságokkal isalakították ki kedvezőtlenebb nemzetközi légkörben Ne feledjük el az tényt sem, hogy míg Brazília, Uruguay, Chile és Uruguay hasonló fejlettségi szinttel rendelkeznek és a politikai és társadalmi berendezkedésük is hasonló, addig az Andok Közösség országaiban sokkal több politikai és társadalmi problémák várnak megoldásra. Ez főleg igaz Kolumbiára, ahol már több mint negyven éve polgárháborús állapotok uralkodnak és a mindenkori kormány képtelen megfékezni a különböző gerilla csoportokat akik az ország kábítószer kereskedelmének legfőbb haszonélvezői. A felsorolt teendők azonban nem köthetik le a tagországok összes energiáját, hiszen a következő években nem szabad háttérbe szorítani a szociális, egészségügyi és oktatási reformokat, amelyek közép- és hosszú távon

meghatározóak a térség fejlődési lehetőségei és kooperációja szempontjából. Ezeket nagyrészt belső forrásból lesznek kénytelenek finanszírozni, miközben óriási külső adósságuk terheit vállalniuk kell a külső adósságuk terheit is vállalniuk kell a külső források elérhetőségének fenntartása érdekében. A megfelelő munkaerő hiánya már most is arra kényszeríti a régió országait, hogy természeti erőforrásaikat felélve biztosítsák a további gazdasági fejlődést. Ennek a helyzetnek az elkerülése, felszámolása érdekében mindenképpen szükség lehet további külföldi befektetésekre, különösen az infrastruktúra fejlesztése és a termelési kapacitások bővítése, hatékonysága végett. Erre a gondra a megoldás a rendelkezésre álló források átcsoportosítását és felhasználásuknak a jelenleginél hatékonyabb módját tételezi fel, ami csak a nemzet politikai egységének létrehozása, az adott kérdésekben

a parlamenti pártok és az egyes régiók politikai konszenzusának megteremtése után lehetséges. 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6.2 Infrastrukturális kérdések a Mercosurban Az infrastruktúra terén főként a közút és a vasút fejlesztése vált szükségessé az elmúlt években. Ugyanis a Mercosur kialakítása előtt- főleg Argentína és Brazília között - a kilencvenes évek előtt igen alacsony szintűek voltak a kereskedelmi kapcsolatok. Ennek megfelelően a szállítási útvonalak, kikötők, vasutak fejletlenek voltak, mivel jóformán nem is

volt rájuk szükség. Bár történtek előrelépések ezeken a területeken, szállítási útvonalak szűkössége már a kereskedelmi forgalom növekedésének egyik lényeges akadályát jelenti. Az utóbbi évtizedben már több nemzetközi logisztikai cég is betelepült a térségbe, de a további infrastrukturális beruházások további külföldi források nélkül megítélésem szerint nem finanszírozhatóak. A külföldi befektető és a konstrukció megválasztása pedig jelentősen befolyásolja, hogy milyen árat kell majd fizetni a létrehozandó utak, kikötők használatáért. 2003 októberében Argentínában újabb koncessziókat adtak ki az un. Nemzeti Főútvonalak fejlesztésére Ennek lényege az, hogy a szomszédos államokba vezető nemzetközi főútvonalakat autópályává kell fejleszteniük a koncessziót elnyerő cégnek. Azonban ez csak kezdeti lépés, hiszen a közúti fuvarozás mellett a vasúti infrastruktúra fejlesztése is

szükséges válhat a következő évtizedben. A vasútfejlesztésbe is várhatóan magántőkét fognak bevonni, bár a külvárosi vasútvonalakat már részben koncesszióba adták a 90-es években. Az eredményekből azonban az tűnik ki, hogy a privatizáció ellenére az argentin államnak évről évre többet kellett fizetnie apanázs révén a koncessziót elnyerő cégeknek és a vasúti személyszállítás még így is veszteséges volt. Ezért elengedhetetlennek tűnik a korábbi privatizációs modellnek a felülvizsgálata. 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

6.3 Szerzői jogi kérdések a Mercosur országaiban Nemzetközi körben is ismert, hogy a Mercosur országaiban nem respektálják a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat (találmányok, védjegyek, innovációk) és még a legfelsőbb törvénykező, bírósági- ügyészségi, rendvédelmi és kormányszervek is szemet hunynak a súlyos törvénysértések gyakorlata előtt. Az EU honlapján található adatok szerint a gyógyszerek patent nélküli gyártása és forgalmazása a teljes gyógyszer-kereskedelemnek a 85%-át teszik ki, de még súlyosabb gond a szoftver-kalózkodás is –ami elsősorban a helyben gyártott szoftverek révén- a forgalomban lévő szoftverek 80%-át teszi ki. „Paraguayban szinte nem is ismerik a legális Audio CD-ket és CD-Romokat”- nyilatkozta. a Business Software Alliance képviselője a Clarin argentin újság egyik tudósítójának. A brazil törvények megengedik, hogy szükség esetén helyi vállalatok gyógyszergyártás céljára

akkor is alkalmazhassanak külföldi szabadalmat, ha erre a licenc nem áll rendelkezésre. Ez, bár a nemzetközi szabadalmi jog és a szellemi tulajdonjog megsértése, költségkímélõ megtakarítást és a lakosság ellátását teszi lehetõvé. Amerikai gyógyszergyártók már panaszt emeltek a WTO-nál, Brazília azonban ismételten megkapta az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának, WTO-nak és sok fejlõdõ országnak a támogatását. Az amerikaiak 2001 júniusában visszavonták panaszukat, és kompromisszumos megoldást kínáltak. Az EU és Mercosur csúcstalálkozókon is visszaköszönő téma, hogy a Mercosur tagállami súlyosan megsértik a szellemi tulajdonhoz való jogot. Így a majdani EUMercosur Szabadkereskedelmi Megállapodás e része még kérdésessé teszi, hogy mennyire lesz megvalósítható a gyakorlatban, ugyanis a jelek egyelőre azt mutatják, hogy a tagországok törvényhozói nem akarnak az eddigi gyakorlaton változtatni. 59 http://www.doksihu

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7. ÖSSZEFOGLALÁS Remélem, hogy szándékaim szerint sikerült megismertetnem a Mercosur működésének alapjait, jövőbeni lehetőségeit, korlátait és nemzetközi kapcsolattartásban elért eredményeit és kudarcait. A Mercosur az elmúlt évtizedben az eredményei ellenére talán az egyik legellentmondásosabb gazdasági integráció volt. Megítélésem szerint a tagországok politikusai maguk sem szenteltek elég figyelmet az integrációs lehetőségek jobb kihasználására. Sőt egyes esetekben külön utakat jártak be egyes országok ami révén

–jogosan- a többi tagország neheztel rájuk és az integráció elmélyítése csak papíron valósult meg. Az együttes továbblépéshez tehát nélkülözhetetlen a bizalom újraépítése, a széttöredezett közös érdekek összehangolása, és a közösség érzésének erősítése, mind a felső politikai szinten, mind a széles közvéleményben. A térségnek be kell bizonyítania, hogy képes a mindennapi kicsinyes belpolitikai konfliktusoktól megszabadulni - vagy legalábbis azokat háttérbe szorítani-, és létrehozhat egyedül egy életképes gazdasági és politikai integrációt. A Mercosur már rendelkezik olyan alapokkal amiket már csak tovább kell fejleszteni és úgy összehangolni, hogy egy jól működő szervezet legyen és áthidalja a felmerülő vitákat. A legnagyobb gondot azonban még mindig azt jelenti, hogy a vámuniót még mindig nem építették ki teljesen és a teljes szabadkereskedelem sem valósult meg, hiszen a tagállamoknak jogában

áll bármikor kivetni pótvámokat a másik tagállam termékeivel szemben ha olyan piaci helyzet alakul. Ez annak a szüleménye, hogy a szabadkereskedelmi övezetet viszonylag nagyon rövid idő alatt hozták létre és nem szabályozták le ennek a jogi hátterét sem. Az országok gazdasági szereplőit szinte váratlanul érte és nem készültek fel rá kellőképpen, hiszen az elmúlt évtizedek tapasztalataiból kiindulva azt hitték, hogy a Mercosur terve is csak papíron valósul meg. A jelenlegi helyzet nem járható út, hiszen akkor alig ha beszélhetünk „Közös Piacról”, ha ilyen protekcionista lépéseket hozhatnak a tagállamok egymás árucikkeikkel szemben. Ha az elkövetkező években sikerül kiteljesíteni a közös vámszintet és az éveken át jól működik, akkor érdemes elgondolkodni egy közös valuta bevezetésén is. Addig azonban a jelenlegi elképzelések ellenére még korai erről beszélni, hiszen ha a folyamatokat túlságosan meggyorsítjuk

akkor az integráció ezen fokozatai is csak „felemásan” lépnének érvénybe aminek a rossz működése is ráadásul is további politikai és gazdasági feszültségeket szíthat az integrációs országok szereplői között. Ugyanakkor a továbblépés szándékának kinyilvánítása jótékonyan szolgálhat a térségbe irányuló tőke számára is. Örvendetes tény, hogy a 2003 évi események 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. igazolták, hogy az integráció szelleme megerősödött és a tagországok is tisztában vannak vele, hogy a sikeres

továbblépéshez az integráción kívül már nincs alternatívájuk. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az idén elkezdődött az érdemi MercosurCAN párbeszéd is, ami egy későbbi Latin-Amerikai integráció alapja lehet Ugyanis a Mercosur sikerese jövőjéhez az integráció elmélyülésén túl az új tagokkal való bővülés is szükséges. Kétségtelen, hogy a CAN országok teljesen más gazdasági és politikai helyzetben vannak. Fejlettségük és politikai kultúrájuk is elmaradottabb mint a jelenlegi Mercosur tagországoknak (Paraguay kivételével). Ezért egyelőre a szabadkereskedelmi egyezmények aláírása is megfelelő szinten tudja növelni a térség súlyát. Megítélésem szerint újabb teljes jogú tagként egyelőre csak Chile jöhetne szóba, hiszen gazdasági érettsége ezt lehetővé is teszi. Chilének is tisztában kell lennie azzal, hogy a hosszas politikai és gazdasági különállás beláthatatlan károkat is okozhat számára

hosszútávon. Chilének is szüksége van a Mercosurra és ez fordítva is érvényes. Chile teljes jogú tagként tovább növelhetné a gazdasági stabilitást a régióban és eddigi sikeres gazdaságpolitikája iskolapéldája lehet a térség más országai számára is Ezzel együtt be kell látni, hogy a Mercosur EU-hoz hasonló integrációs szervezetté való kiépítésének megvalósítása még hosszú évtizedeteket is igénybe vehet. Ugyanakkor számomra nem kétséges, hogy ahhoz hogy az új világrendben a latinamerikai régió is tényezővé váljon az csak is az egymás közötti minél szélesebb együttműködéssel érhető el. Ez a folyamat hosszú lesz és nem lesz zökkenőmentes, hiszen a mai napig is sok olyan megoldatlan gond van, ami alapjában véve gátolja az érdemi előrehaladást. Ha ezeket kell politikai szándékkal megoldják, akkor pozitívan alakulhat a térség jövője. Azonban félő az, hogy olyan politikai erők kerülnek hatalomra,

amelyek esetleges magába fordulnak, és nem kellően fogják tiszteletben tartani a demokratikus értékeket. (Venezuela) A legutóbbi bolíviai események is azt bizonyítják, hogy a térség országaiban bármikor kialakulhatnak a bolíviai eseményekhez hasonló politikai válság, melyeknek számos politikai és gazdasági áldozatokkal járhatnak. Ilyen események sikeres kezelésére sikerrel járhat a Mercosur amely a térség politikai és gazdasági stabilizációnak lehet az egyik záloga. Megítélésem szerint ezeknek a politikai konfliktusoknak az elkerülése végett elengedhetetlen feltétele lenne az évtizedek óta megoldatlan szociális feszültségek eltüntetése, illetve a szociális háló megreformálása is. Súlyos gondot jelenthet még a jövőben a térség hatalmas adósságállománya is. Nem szabad hagyni, hogy egyes országok a hatalmas 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. adósságteher alatt folyamatos kockázati tényezőt jelentsenek. Ennek a megoldását nem csak a adós államtól kell elvárni, hanem a hitelező intézményektől és államoktól is, hiszen mindenki érdeke az, hogy nem alakuljanak ki kontinens méretű adósságválságok amik aztán évekre visszavethetik a térség és a világ gazdasági fejlődését. Az 1994-es mexikói „tequila” válság és a 2002-es argentin „tangó” válság figyelmeztető jel lehet a jövőre nézve, hogy ne alakuljanak ki hasonló politikai és gazdasági válsághelyzetek vagy legalábbis kellőképpen lehessen őket kezelni. Magyarország

kisebb méretű, nyitott gazdaságú ország, amelynek az elmúlt évtized fejlődésének eredményeként döntően liberalizált a piaca, ezért a világgazdasági környezet alakulása meghatározó módon befolyásolja gazdasági helyzetünk alakulását. Földrajzi helyzetünk és korábbi gazdasági kötödésünk indokolta EU-hoz történő csatlakozást. Azonban figyelni kell arra és érdekünk az, hogy bővítsük és diverzifikáljuk az export és import rendszerünket. Ennek alapján a Mercosur és a LatinAmerikai térséget az uniós csatlakozásunk után is fontos elhelyezési és beszerzési piacnak kell tekinteni. Arra szeretném felhívni a figyelmet a dolgozatommal, hogy bár a jelenlegi magyar külgazdasági és kereskedelemfejlesztési stratégiában nem kezelik kiemelten a térséget, 2004-ben Magyarország is részt vehet az EU-Mercosur szabadkereskedelmi tárgyalásokon, és ha megvalósul az övezet, akkor Magyarország is részese lesz a két kontinenst

összefogó szabadkereskedelmi övezetnek amely eredményeképpen újabb piacok nyílhatnak meg Magyarország számára. Ez azonban csak akkor tudjuk kellő mértékben kihasználni a jövőben, ha már most teljesen tisztában vagyunk az ottani viszonyokkal. Ugyanis ha Magyarország diverzifikálni szeretné külkereskedelmét, akkor Európán kívüli piacokon is meg kell jelenni kellő erősúlyban. Ugyanis 2003-ban Európán kívül gyakorlatilag majdnem az összes térségben átlagosan 3% fölötti gazdasági növekedést értek el az országok (pl. FÁK, USA, Dél-Amerika (Mercosur)). Ha mi is szeretnénk részesedni ebből az Európán kívüli növekedési hullámból, akkor nélkülözhetetlen a nyitás és ezt világossá kell tenni egy következő kereskedelemfejlesztési koncepció kidolgozásakor is. Az EU-tól való egyoldalú függés megszüntetése ugyanis csak újabb exportpiacoknak a felkutatásával valósítható meg. A magyar befektetők számára is vonzó lehet

a Mercosur övezet, hiszen gazdag mezőgazdasággal, ásványkincsekkel és gyorsan fejlődő szolgáltatás szektorral rendelkezik. Magyarország részére a tranzakciós és átváltási költségek csökkenése olcsóbbá teszi az EU kikötőiből történő importot, ami viszont elősegítheti a kétoldalú 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kereskedelmet is. Ezen kívül pl részeseivé válunk az EU Mexikóval kötött szabadkereskedelmi egyezménynek ill. Chilével létrehozott Politikai és Együttműködési Megállapodásnak (amely túlmutat a

szabadkereskedelmen) is. Fontos megemlíteni azt, hogy részt vehetünk az EU-Mercosur gazdasági és politikai tárgyalásain is. Azonban különleges preferenciákat kell nyújtanunk a CAN-nak és a Közös Amerikai Közös Piacnak is. Összegzésképpen a Mercosur a gyerekbetegségeivel együtt egy fennálló integrációs szervezet aminek a jelek szerint a jövője sikeresnek bizonyulhat. A szervezet eddigi eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy más régiókban is szükség lenne hasonló szervezetekre amik előmozdíthatják több elszigeteltségét is és érdemben oldhatják az Észak-Dél ellentétet. 63 ország nemzetközi http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül

a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 8. FÜGGELÉK 8.1 A Mercosur Közös Piaci Tanácsának jelenlegi tagjai: Soros elnök (2003. szeptemberében): Dr Jorge Batlle Ibaňez (Uruguay) A KPT résztvevői: - Argentína: Rafael Bielsa (külügyminiszter) Roberto Lavagna (pénzügyminiszter) Alfonso de Prat-Gray (Nemzeti Bank elnöke) - Brazília: Celso Amorin (külügyminiszter) Antonio Palocci (pénzügyminiszter) Henrique Meirelles (Nemzeti Bank elnöke) - Paraguay: Leila Rachid de Cowles (külügyminiszter) Dionisio Bordas (pénzügyminiszter) Dr. Ángel Gabriel González Cáceres (Nemzeti Bank elnöke) - Uruguay: Didier Opertti (külügyminisztérium) Isaac Alfie (pénzügyminiszter) Julio de Brum (Nemzeti Bank elnöke) 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 8.2 Az Európai Unió Dél-Amerikának szóló horizontális fejlesztési programjai Az Európai Unió több olyan komoly programot is kialakított, melyek többszereplős, hosszú távú projektek megvalósítását teszik lehetővé. Először öt horizontális programot vázoltak fel, melyek közül négy (AL-INVEST, ALFA, ALURE, URB-Al) konkrétan Latin-Amerikára vonatkozik. Ezek elsősorban a nem állami szervezetek (ONG), a demokratizálódás, az emberi jogok, a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés, és a technológiai előrelépés támogatására születtek. Az öt horizontális program: ECIP (European Community Investment Partners)- 1998-ban kezdődött az európai befektetések ösztönzésére,

a fejlett technológiák átadására és közös vállalatok létrehozására. Az AL-INVEST program kiegészítése, speciálisan kis- és középvállalatok számára. Latin-Amerika mellett Ázsiát, a Földközi-tenger országait és Dél-Afrikát koordinálja. AL-INVEST (América Latina – Investments) 1994. március 25-én indult útjára az ECIP pozitív tapasztalatai alapján, majd 1996-ban kezdődött az ún. második fázisa. Az ECIP-hez hasonló funkciókat lát el Segítségével , 29 Ún „EuroKözpont” alakult a régióban, melyek amerikai- európai közös vállalati projektek létrehozását segítik. 2000-ig az Európai Bizottság 11 delegációja járt Latin-Amerikában és több mint 13.000 cég vett részt a programban; 252 kereskedelmi együttműködési szerződést írtak alá és 132,7 millió euró forgott európai és latin-amerikai vállalatok közt. Európai részről Spanyolország, Németország, Franciaország és Olaszország használták ki

leginkább a program adta lehetőségeket, míg a másik oldalon brazil, argentin és mexikói vállalatok voltak a fő résztvevők. ALFA (América Latina- Formación Académica) – 1994. március 10-én alakult 32 millió ECU tőkével. Feladata a latin-amerikai oktatási, műszaki-tudományos fejlődés elősegítése a két régió közti együttműködés keretében. A programban 18 latinamerikai állam és az összes EU tagország részt vesz; fontosságát és hasznát bizonyítja, hogy 3 év alatt 846 tudományos projektek fogadta el, melyekben 373 latin-amerikai és 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 530 európai intézmény működött közre. Jelenleg a közel 42 millió eurós ALFA II program van érvényben (2000-2005). ALURE (América Latina-Utilización Óptima de los Recursos Energéticos). 1996. március 27-én indult energetikai-együttműködési program Célja, a fenntartható fejlődés égisze alatt, a latin-amerikai energetikai szisztéma modernizálása és az energiaügyi integráció segítése. URB-Al (Urbanización América Latina): 1997-ben indult be, 21,6 millió eurós költségvetéssel. Rövid távú célként Latin-Amerika és az Európai Unió városai, régiói és más helyi szerveződései közti állandó kapcsolattartást kívánja kiépíteni. Két fő irányvonala: kétévenkénti találkozók szervezése, melyen a két régió nagyvárosainak polgármesterei vehetnek részt, és szektorális csoportok kiépítése, melyek egy-egy téma köré kialakított projekteket dolgozhatnak ki.( pl városigazgatás,

hely demokrácia vagy társadalmi politikák.) ALIS- Az információ és digitálistechnológia előnyeit kívánja széles körök számára elérhetővé tenni, valamint az észak-dél fejlettségi szint közti hatalmas szakadékot igyekszik csökkenteni. ALBAN- Az Európai Unió ösztöndíjprogramja Latin-Amerika számára. Az elkövetkező évben (2004-ben) 3900 latin-amerikai diák és professzor részére biztosít ösztöndíjakat Európa felsőoktatási intézményeiben. A program keretében 88,5 millió euró kerül szétosztásra mely a pályázók képzési költségeinek 75%-át biztosítja. Az első ösztöndíjak a 2003/2004.es tanévben vehetők igénybe Az Európai Befektetési Bank szerepe: Latin-Amerika és az Európai Unió dialógusa következményeként az Európai Befektetési Bank (EBB) tevékenységét 1992-ben kiterjesztették Latin-Amerikára és Ázsiára is. A EBB hitelei, a Világbank és az Amerika-közi Fejlesztési Bank finanszírozásai mellett,

rendszeres forrásaivá váltak a régió infrastrukturális beruházásainak. A Latin-Amerikának kiutalt hitelek nagy része az infrastrukturális projektek, a távközlés, az energia- és az ipari szektor felé irányulnak. A szerződések szerint az EBB akár 50%-ig is finanszírozhatja a mindkét régiót érintő beruházásokat. 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 9. IRODALOMJEGYZÉK Könyvek: 1. Andrés Serbin: América Latina y el Caribe Anglófono Hacia una nueva relación? (2002). Nuevohacer kiadó, Buenos Aires (Andrés Serbin: Latin-Amerika és angol nyelvű

Karib térség. Egy új kapcsolat irányában?) 2. Carol Wise/Riordan Roett: Política de Tasa de cambio en América Latina (2001).Nuevohacer kiadó, Buenos Aires(Carol Wise/Riordan Roett: Valutapolitikák Latin Amerikában) 3. Cecilia Barrios Barón: Compras del sector público – opciones de negociación para la República Argentina (1997). Nuevohacer kiadó, Buenos Aires 4. Harsányi Iván: Argentin válság 2001-2002-egy a sorból, vagy? 2003 Iberoamericana Quinqueecclesiensis. Pécsi Tudományegyetem Latin-Amerika Központ 5. Julio César Carasales: De Rivales a Socios – el proceso de cooperación nuclear entre Argentina y Brasil. (1997) Nuevohacer kiadó, Buenos Aires 6. Palotás László: Argentína lemaradásáról 2003 Iberoamericana Quinqueecclesiensis Pécsi Tudományegyetem Latin-Amerika Központ. 7. Riordan Roett: Mercosur: Integráción Regional y Mercados Mundiales (1999) Latinoamericano kiadó, Buenos Aires. 8. Roberto Bouzas: Regionalización e integración

economica (1997) Nuevohacer kiadó, Buenos Aires. 9. Szilágyi István: A demokratikus Spanyolország Latin-Amerika politikája Iberoamericana Quinqueecclesiensis Pécsi Tudományegyetem Latin-Amerikai Központ (2003) Folyóiratok: 10. Búzás Sándor: A Mercosur tíz éve (MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 152. szám, 2002 január) 11. Búzás Sándor: Latin-Amerika az új évezred küszöbén (MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 149. szám 2001 július) 12. Palotás László: Az összamerikai szabadkereskedelmi kezdeményezés (MTA Politikai Tudományok Intézete. Integrációs tanulmányok Műhelytanulmányok sorozat No. 10 2002) 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Internet 13. Cnnenespanolcom: Los presidentes de Argentina y Brasil prometen un Mercosur mas fuerte (Argentína és Brazilía elnökei egy erősebb Mercosurt igértek). 2003 július 11. http://cnnenespanolcom/2003/americas/06/11/reunion/indexhtml 14. Figyelőnet: Magyar értékelés a WTO cancúni kudarcáról 2003 szeptember 17 (http://www.fnhu/cikkphp?action=nyomtat&id=3&cid=66602&layout=no&id=3 15. Granma Internacional: Brasil propone zona de libre comercio entre comunidad andina y Mercosur. (Brazília szabadkereskedelmi övezetet javasol az Andok Közösség és a Mercosur között) 2003.szeptember http://www.granmacubawebcu/3sep00/interna/articulo3html 16. Heti Válasz: Quebec könnyei 2001 április 05 (http://www.hetivalaszhu/cikkphp?id=1178) 17. Magyar Nemzet Online: Latin Amerika Európát választja 2003 július 18

(http://www.mnohu/printmno;type=3&id=159565&rvt=3&t=undefined) 18. Népszabadság: Dollár a „közös pénz” Latin-Amerikában 2001 augusztus 23 Clarin Digital (www.clarincomar) 19. Argentina y Brasil están de acuerdo en abrirse al ALCA (Argentína és Brazília egyet értenek az FTAAhoz való nyításban) http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=648088 20. Bielsa se reunió con Fidel Castro y Kirchner viajaría en febrero (Bielsa Fidel Castróval tárgyalt és Kirchner februárban látogatna Kubába) 2003. október 14 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=640668 21. Brasil: toda Sudamérica se unirá al Mercosur este año(Brazilía: egész Dél-Amerika csatlakozni fog a Mercosurhoz még ebben az évben). 2003szeptember 6 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=618074 22. Dilemas del Mercosur (A Mercosur dilemmái) 2003 augusztus 28 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=612806 23. Discuten el futuro de los subsidios agrícolas y el ALCA (A

mezőgazdasági támogatások és az FTAA jövőjét tárgyalják). 2003 október 31 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=650525 24. Dudas y reparos de los obispos acerca del ALCA (Kétséges és intések az érsekektől az FTAA-val kapcsolatban). 2003 szeptember 22 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=627726 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 25. Europa se acerca al Mercosur (Európa a Mercosurhoz közelít) 2003 augusztus 1 http.//impresionclarincom/imprimirjsp?pagid=598164 26. Iniciativa de Argentina y Brasil para destrabar la negociación del AlCA

(Argentin és brazil kezdeményezés az FTAA tárgyalások előmozdításához). 2003 október 22 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?Pagid=645298 27. Lula ofrecerá a Colombia ingresar al Mercosur (Lula felajánlja majd Kolumbiának a Mercosurhoz való csatlakozást). 2003 szeptember 5 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=617162 28. Mercosur: Duhalde será elegido presidente de la secretaría política (Mercosur: Duhalde választják meg a politikai titkárság elnökévé). 2003 augusztus 16 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=606653 29. Mercosur: invasiones cruzadas (Mercosur: keresztezett terjeszkedések) 2003 október. 5 http://impresionclarincom/imprimirjsppagid=635335 30. Mercosur: pulseada política (Mercosur: politikai lökés) 2003 augusztus 15 http://impresion.clarincom/imprimirjsp:pagid=605812 31. Negociaciones por el ALCA (Tárgyalások az FTAA-ért) 2003 október 28 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=648621 32. Nueva ofensiva brasileña

contra EEUU por el ALCA (Újabb brazil támadás az USA ellen az FTAA miatt) 2003. október 24 http://impresion.clarincom/imprimirjsp?pagid=646288 33. Realismo en el comercio exterior (Realizmus a külkereskedelemben) 2003 augusztus 29. http://impresionclarincom/imprimirjsp?pagid=649246 34. La Nacion Line: Mercosur, cargo para Duhalde (Mercosur, poszt Duhaldénak) 2003. október 7 http://www.lanacioncomar/herramientas/prientfiendlyasp?origen=diario20031007 Mercosur hivatalos internetes honlapja.(letöltések dátuma: 2003 szeptember) 35. Breve Historia del Mercosur (Mercosur rövid története) http://www.mercosurorguy/espanol/sinf/varios/introduccionhtm 36. Comisión de Comercio del Mercosur (Mercosur Kereskedelmi Bizottsága) (http://www.mercosurorguy/espanol/snor/estructura/ccmhtm) 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 37. Comisión Parlamentaria Conjunta (Közös Parlamenti Bizottság) (http://www.mercosurorguy/espanol/snor/estructura/CPChtm) 38. Estructura Institucional del Mercosur (A Mercosur Intézményes felépítése) http://www.mercosurorguy/pagina nueva 6htm 39. Grupo Mercado Común (Közös Piaci Csoport) (http://www.mercosurorguy/espanol/snor/estructura/gmchtm) 40. Secretaría del Mercosur (Mercosur titkársága) (http://www.mercosurorguy/espanol/sinf/varios/2htm) Az Európai Unió hivatalos honlapja (letöltés dátuma 2003. szeptember) 41. The EU's relations with Latin America (Az EU kapcsolatok Latin Amerikával) http://europa.euint/comm/external relations/la/indexhtm 42. The EU's relations with Mercosur (Az EU kapcsolatai

a Mercosurral) http://europa.euint/comm/external relations/mercosur/intro/indexhtm 43. The EU's relations with the Andean Community (Az EU kapcsolatai az Andok Közösséggel) http://europa.euint/comm/external relations/andean/intro/indexhtm 44. The EU's relations with Chile (Az EU kapcsolatai Chilével) http://europa.euint/comm/external relations/chile/intro/indexhtm 45. The EU's relations with Bolivia (Az EU kapcsolatai Bolíviával) http://europa.euint/comm/external relations/bolivia/intro/indexhtm Monografías.com 46. Mercosur David Piedrabuena 2003 október 20 http://www.monografiascom/trabajos/mercosur/mercosurshtml 47. Sistema de Solución de Controversias en el Mercosur (Az ellentétek kezelése a Mercosurban) 2003. augusztus 15 http://www.monografiascom/trabajos4/sistmerco/sistmercoshtml 48. Ventajas y desventajas de la adhesión de Venezuela al Mercosur (Venezuela Mercosurhoz való csatlakozásának előnyei és hátrányai). 2003 szeptember3

http://www.monografiascom/trabajos/mercosurvenez/mercosurvenezshtml 70