Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Bene Krisztina - A független államok közössége az integrációs folyamatok tükrében

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 81 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:21
Feltöltve:2011. október 08
Méret:456 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány A FÜGGETLEN ÁLLAMOK KÖZÖSSÉGE AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK TÜKRÉBEN Készítette: Bene Krisztina Belső konzulens: Dr. Majoros Pál Főiskolai tanár BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS . 8 II A SZOVJETUNIÓ FELBOMLÁSÁNAK GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KÖRÜLMÉNYEI. 10 2.1 A SZOVJET GAZDASÁG EXTENZÍV FEJLŐDÉSÉNEK IDŐSZAKA (1922-1975). 11 2.2 A BREZSNYEVI PANGÁS ÉVTIZEDE (1975 – 1985) «ЗАСТОЙ». 12 2.3 A GORBACSOVI REFORMOK ÉVEI (1985 – 1990) . 14 2.31 Gyorsítás - «Ускорение» . 15 2.32 Átépítés és nyilvánosság «Перестройка и Гласность» . 16 2.4 A SZOVJETUNIÓ A FELBOMLÁS IDŐSZAKÁBAN (1990-1991). 21 2.5 A KGST . 23 III A FÁK ÉS TAGÁLLAMAINAK GAZDASÁGI JELLEMZŐI . 26 3.1 A FÜGGETLEN ÁLLAMOK KÖZÖSSÉGE MEGALAKÍTÁSÁNAK KRONOLÓGIÁJA . 28 3.2 A FÁK MEGALAKULÁSÁNAK CÉLJA . 29 3.3 A FÁK INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE . 30 3.4 A FÁK-ÁLLAMOK GAZDASÁGI JELLEMZŐI A SZU

FELBOMLÁSA UTÁN . 32 3.41 Oroszország. 36 3.42 Ukrajna. 40 3.43 Belorusszia (Fehéroroszország) . 42 3.44 Moldávia. 43 3.45 A Kaukázusi köztársaságok (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) . 44 3.46 Közép-ázsiai államok (Kazahsztán, Kirgízia, Üzbegisztán, Tádzsikisztán,Türkmenisztán). 45 3.5 AZ UTÓDÁLLAMOK GAZDASÁGI SZERKEZETE ÉS INTEGRÁCIÓS ELKÉPZELÉSEI . 48 3.6 A FÁK-TAGÁLLAMAINAK EGYMÁS KÖZÖTT FOLYTATOTT KÜLKERESKEDELME . 53 3.7 A FÁK-ON BELÜLI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK BESZŰKÜLÉSE . 55 3.8 TŐKEBEFEKTETÉSEK A FÁK-ON BELÜL . 56 3.9 AZ 1998-AS OROSZ PÉNZÜGYI VÁLSÁG HATÁSA A FÁK-ORSZÁGOKRA . 59 IV INTEGRÁCIÓS TÖREKVÉSEK A FÁK-ON BELÜL. 61 4.1 INTEGRÁCIÓS SZAKASZOK A FÁK-ON BELÜL . 61 4.2 AZ OROSZ-UKRÁN SZÖVETSÉG. 63 -5- BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. V 4.3 AZ OROSZ-BELORUSZ KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE . 64 4.4 A KÖZÉP-ÁZSIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS . 68 4.5 A VÁMUNIÓ LÉTREJÖTTE . 71 4.6 A „SANGHAJI ÖTÖK” SZERVEZETE . 72 4.7 A GUUAM-CSOPORTOSULÁS . 74 4.8 AZ EURÁZSIAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG (EÁGK). 75 4.9 A KRIMI MEGÁLLAPODÁS . 75 ÖSSZEGZÉS. 77 FELHASZNÁLT IRODALOM . 81 -6- BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra

nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Táblázatok jegyzéke 2.1 táblázat Az orosz gazdaság teljesítményének főbb mutatói (Változás százalékban az előző évihez képest) . 20 3.1 táblázat A szovjet utódállamok sorrendje néhány fontos mutató szerint, 1992-ben . 34 3.2 táblázat A GDP-változása a FÁK-országokban 1993 – 2003 között (előző év=100) . 35 3.3 táblázat Oroszország öröksége a Szovjetuniótól (százalékos részarány az 1990-es főbb gazdasági mutatókból) %-ban . 37 3.4 táblázat A FÁK és a balti államok 1993-as főbb gazdasági mutatói az Európai Gazdasági Bizottság jelentése alapján. 49 3.5táblázat A GDP-szerkezete a FÁK-országokban 1997-98-ban (%) 51 3.6 táblázat Az ipari termelés alakulása FÁK országokban %-ban 1991-hez viszonyítva (1992 – 2003) . 52 3.7 táblázat A mezőgazdasági termelés alakulása FÁK országokban %-ban 1991-hez viszonyítva (1992 – 2003) . 52 3.8 táblázat A

FÁK-országegyüttes aránya az egyes FÁK-országok külkereskedelmében (%) . 54 3.9 táblázat Orosz tőkével létrehozott vegyesvállalatok száma a többi FÁK-országban (db) . 57 -7- BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés I Bevezetés Az ezredforduló egyik legnagyobb kihívásának, mellyel a világ minden államának szembe kell nézni, a felgyorsult gazdasági/társadalmi globalizáció tekinthető. Erre a kihívásra mind Oroszországnak mind pedig az egykori Szovjetunió (SZU) romjain kialakult nemzetállamoknak is választ kellett adniuk, mely a térség

integrációs/dezintegrációs folyamataiban is tükröződik. Oroszország a történelem során mindig is jelentős nagyhatalomnak számított, ezért gazdasági, kereskedelmi szempontból kiemelt jelentőségű hazánk, és Európa szempontjából is Aktualitás tekintetében, témaválasztásomban nagy szerepet játszott a Független Államok Közössége (FÁK) néhány tagállama esetében a közelmúltban megerősödött integrációs törekvés, melynek legfontosabb célja a szabadkereskedelmi övezet megteremtése volt. Az integrációs törekvések kezdetének az 1995-ben létrehozott Vámunió tekinthető. Áttörést jelentett és a szabadkereskedelmi övezet megteremtését célozta (az áruk, a szolgáltatás, a tőke és a munkaerő szabad áramoltatása) az 1994-ben létrehozott Közép-Ázsiai Gazdasági Közösség (Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgízia, Tádzsikisztán), illetve a 2000. októberében megkötött Eurázsiai Gazdasági Közösség (EÁGK), melynek

Oroszországon kívül Belorusszia, Kazahsztán, Kirgízia és Tádzsikisztán is tagja lett. A FÁK-on belüli integrációtól leginkább tartózkodó államok (Grúzia, Ukrajna, Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Moldávia) is létrehozták a maguk integrációs tömörülését a GUUAM-ot, elsősorban a EÁGK ellensúlyozására. Érdeklődésemet leginkább a 2003. szeptember 18-án megkötött Jaltai-egyezmény keltette fel. Ezt a megállapodást az Orosz Föderáció illetve Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán kötötte a Krimi-találkozó keretén belül, melynek célja egy közös gazdasági térség létrehozása. Az integráció egyik burkolt célja az EU gazdasági/politikai térnyerésének ellensúlyozása lehet. Szakdolgozatom célja, megvizsgálni a FÁK, mint integráció gazdasági fejlődésének fokozatos alakulását, kereskedelmi kapcsolatainak bővülését, a SZU felbomlásától napjainkig, illetve az említett integrációs tömörülések gazdasági

integráció felé mutató törekvéseit. -8- BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés Dolgozatomban elemzem a SZU felbomlását előidéző folyamatokat, bemutatva a történelmi időszakot a politikai és gazdasági helyzetet, mely előidézte Oroszország és a SZU volt tagállamainak fokozatos egymástól való eltávolodását. Elemzésem során kitértem a létrejövő FÁK szervezeti és strukturális felépítésére és alapvető célkitűzéseire. E folyamat során megvizsgáltam, hogy a FÁK, mint új politikai identitás megjelenése, mennyiben jelentett változást a SZU

korábbi szervezeti, strukturális felépítéséhez képest és céljai mennyiben bővítették a politikai, gazdasági integráció irányába történő elmozdulást. A gazdasági integrációs folyamatok bemutatását az alábbi kérdések köré építettem: ƒ Mik voltak az integráció irányába mutató törekvések legfőbb mozgatórugói? ƒ Miként változtatta meg a kialakult gazdasági integráció a SZU utódállamainak egymás közötti kapcsolatát? ƒ Miért tekinthető lassúnak az utódállamok integrációs törekvései? ƒ Milyen tényezők segítették, illetve gátolták e folyamat kibontakozását gazdasági és politikai téren? ƒ Milyen integrációs törekvések jellemezték az orosz vezetést a FÁK megalakulásakor és milyen célok jellemzőek a jelen időszakban? ƒ Melyek voltak a 2003. szeptember 18-án létrejött Gazdasági Térség legfontosabb célkitűzései? Miben jelent előrelépést ez az integrációs tömörülés a négy

ország viszonyában? ƒ Milyen konzekvenciák vonhatók le az eddig megvalósult integrációs együttműködések tekintetében? Milyen változás és fejlődés következett be és középtávon milyen eredményességgel számolhatunk Oroszország és a térség esetében? Kutatásaim és vizsgálódásom során nemcsak a magyarországi szakirodalmat, sajtóanyagokat és könyvtári segédletet vettem igénybe, hanem jelentősen támaszkodtam a számítógépes információkutatásra és az idegen nyelvi tájékozódásra is. A dolgozat elkészítésében Ludvig Zsuzsa, Csaba László és Majoros Pál megjelent tanulmányai döntő fontosságúak voltak. -9- BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A szovjet gazdaság extenzív fejlődésének időszaka (1922-1975) II A Szovjetunió felbomlásának gazdasági és politikai körülményei A Szovjetunió 1921-ben történt megalapítása után a világ második meghatározó politikai és gazdasági tényezőjévé vált. A Föld legnagyobb országa volt, területe a szárazföld egy hatodát jelentette (22,4 millió km2).1 Az ország legészakibb (Cseljuszkin fok) és a legdélibb pontja (Kuska) közötti távolság 4500 km. A nyugat-kelet irányú kiterjedése (Kalinyingrád és Gyezsnyev-fok között) közel 11000 km volt.2 A „birodalom” két kontinensre, Európa keleti és Ázsia északi részére terjedt ki. A Szovjetunió népessége 1991-ben 292,5 millió, mellyel Földünk harmadik legnépesebb állama volt.3 Természeti kincsekben a világ leggazdagabb országának volt tekinthető. Bár a

Szovjetunió közjogi értelemben nem volt a cári Orosz Birodalom örököse, az 1917-es forradalom után a hatalomra került kommunisták megpróbálták a területi integritást megőrizni. A cári Oroszország ellentétben a kor más (brit, francia) gyarmatbirodalmaival nem tengerentúli, hanem szárazföldi hódításokkal jött létre. A birodalom összetartása érdekében a cári politika az erőszakos oroszosítást és térítést (pravoszlávia) alkalmazta. Mivel 1917 után a fenti módszereket már nem lehetett alkalmazni, így a bolsevik kormány a nemzeti önrendelkezés kimondásával és formális bevezetésével akadályozta meg a birodalom szétesését. Így jött létre a Szovjetunió, ami formálisan önálló “szabad” köztársaságok szövetsége lett. A II. világháború után a Szovjetunió gazdaságföldrajzi helyzete gyökeresen megváltozott és megnövekedett gazdasági, katonai és világpolitikai súlya a kétpólusú világ egyik pólusává tette.

1 Majoros, 1993, p. 161 2 Krajkó-Rudl-Szónokyné, 2001, p. 5 3 Krajkó-Rudl-Szónokyné, 2001, p. 21 - 10 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A szovjet gazdaság extenzív fejlődésének időszaka (1922-1975) 2.1 A szovjet gazdaság extenzív fejlődésének időszaka (1922-1975) Az 1917-ben, Oroszországban kitört forradalmat követő időszak gazdaságát a hadikommunizmus jellemezte, melyet végül 1921-ben a kronstadti lázadás hatására váltott le a lenini NEP (Новая Экономическая Политика). A szovjet gazdaságot a központi tervutasításos

rendszerre alapozott gazdaságirányítási modell uralta. A gazdaság minden szintjét mélyen áthatotta a politika és a kommunista ideológia. A tekintélyelvű politikai és gazdasági irányításnak köszönhetően azonban 1928-tól 1975-ig a Szovjetunió gazdasági fejlődése igen dinamikus volt. Az agrárjellegű, elmaradott gazdaság ipari jellegű gazdasággá való átalakulása, ami más országokban 30-tól 50 évig terjedő folyamat volt, mindössze 12 év alatt, 1928 és 1940 között ment végbe. Leszámítva a II világháború időszakát, a szovjet nemzeti bruttó össztermelés (GNP) nyugati becslések szerint 1928 és 1975 között évente, átlagosan 5,1%-kal növekedett.4 (% 6) 2.1 ábra A Szovjetunió és az USA évi növekedési rátái (1928-75) 5 4 Szovjetunió 3 USA 2 1 0 1928-40 1940-50 1950-70 1975-85 Forrás: David Kotz – Fred Weir: Miért omlott össze a Szovjetunió? Eszmélet folyóirat, 38. szám, p 7 A szovjet gazdaság fejlődése

alapvetően az extenzív tényezők kihasználásán alapult. 4 Kotz –Weir, Eszmélet, 38. szám, p 2 - 11 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A brezsnyevi pangás évtizede (1975 – 1985) «Застой» 2.2 A brezsnyevi pangás évtizede (1975 – 1985) «Застой» A ’70-es évek elején kibontakozó, s a XXI. századi technikai rendszerváltásra felkészítő új technológiák és húzóágazatok megjelenése forradalmi gyorsasággal és radikálisan megváltoztatta a kialakuló világgazdasági erőviszonyokat. A világgazdasági kihívásokra gyorsan reagáló, erős

nemzetgazdaságokat is megrázta a struktúraváltás, de a ’80-as évek elejére a fejlett nyugati országok új konjunkturális szakaszba léptek. Azonban ez a világgazdasági korszakváltás, az új technológiákhoz való alkalmazkodás a periféria- és félperiféria országai számára, komoly nehézséget okozott. A Szovjetunióban erre az időszakra már kimerültek a gazdasági fejlődés extenzív tényezői és a tervutasításos rendszer nem tette lehetővé a gazdaság intenzifikációját. Ezt az időszakot a brezsnyevi pangás időszakának is nevezik. A szovjet gazdaság stagnálása az alábbi területeken mutatkozott meg: ƒ A mezőgazdaság fokozódó elmaradottsága egyre inkább lehetetlenné tette az állam belső élelmiszer szükségleteinek kielégítését. A mezőgazdaság bruttó termelésének évi növekedése 1980-ban 2,5%, 1982-ben 4%, 1984-ben, pedig már csak 0% volt.5 A visszaesés következtében a Szovjetunió 1980-1985 között évi 40

millió tonna gabona behozatalára szorult, de húsból is több mint 1 millió tonna importra volt szüksége.6 A ’80-as évekre általánossá vált, hogy bizonyos élelmiszereket már csak jegyre lehetett vásárolni az országban. ƒ A katonai kiadások a nemzeti jövedelem 14-20%-át jelentették.7 További terheket jelentett a Reagan amerikai elnök által meghirdetetett csillagháborús program, mely tovább fokozta a fegyverkezési versenyt. ƒ Az ipar fejlődési üteme jelentősen visszaesett, ami főképpen azzal volt magyarázható, hogy nem sikerült a termelést a költséghatékonyság alapjaira helyezni. A fejlett technológiák bevezetése a szovjet gazdaság szerkezete és 5 Szabó, 1988, p. 2 6 Szabó, 1988, p. 2 7 Majoros, 1993, p. 162 - 12 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A brezsnyevi pangás évtizede (1975 – 1985) «Застой» elszigeteltsége miatt elmaradt. A nyolcvanas évek elején az ipar egész területén a kézi munka aránya még elérte a 40%-ot.8 Ha az összes állóeszköz (gépek és berendezések) megújítására sor került volna, az iparban 40 évet, a gépgyártásban 50 évet vett volna igénybe. ƒ Az ország infrastruktúrája nem fejlődött. A kereskedelem elavult, visszamaradott, szűk hálózatú volt. A lakáshelyzet sem volt kedvező A hruscsovi időkben elért mennyiségi felfutást nem lehetett túlszárnyalni. A korszakban az egy főre eső átlagos lakterület 14 m2 volt. Az új lakásra való várakozási idő, pedig meghaladhatta a 10 évet is. ƒ Az egészségügy terén a

helyzet katasztrofális volt. Bár a kórházi ágyak száma jelentősen nőtt, nem volt kielégítő a helyzet. Az átlagos életkor visszaesett. A csecsemőhalandóság az említett időszakban, Európában, a Szovjetunióban volt a legmagasabb. A ’80-as években általánossá vált a gyógyszerhiány. ƒ Jelentős erőforrásokat vont el a szocialista orientációjú fejlődő országoknak nyújtott ú.n “internacionalista segítségnyújtás” is A nagymérvű pazarlás ellenére, (a gabonatermés évi 20%-a ment veszendőbe a pazarlás miatt, ami átlag 40 millió tonna, vagyis az importált mennyiséggel volt egyenlő) a gazdag természeti erőforrások rendelkezésre állása hosszú ideig segített fenntartani a torz gazdasági struktúrát.9 A ’80-as évek közepére azonban nyilvánvalóvá vált a reformok szükségszerűsége. 1982-ben L. I Brezsnyev halála után J Andropov került a SZKP KB élére Andropov, mint volt KGB-vezető tökéletesen tisztában volt a

brezsnyevi rendszer okozta válság méreteivel és mélységével. Reformprogramjában a termelői kollektívának kívánt több hatalmat adni, de fontos elemként szerepelt a vállalati önállóság megteremtése, a technikai elmaradottság leküzdése, a termelékenység növelésének érdekében. Ezeket a célokat még a hruscsovi időkből fennmaradt fegyelmezési eszközökkel, kampányokkal képzelte el megvalósítani. 8 Szabó, 1988, p. 3 9 Szabó, 1988, p. 4 - 13 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A gorbacsovi reformok évei (1985 – 1990) Andropov gyors, centralizált,

pragmatista lépésre szánta el magát. „A legfontosabb pedig az, hogy meggyorsítsuk azokat a munkálatokat, amelyek célja a gazdaságirányítás egész szférájának-az irányításnak, tervezésnek és a gazdasági mechanizmusnak-a tökéletesítése.”10 1983-ban Andropov tevékenységét három tényező fékezte le: ƒ A tradicionális, brezsnyevista erők fellépése ƒ A Szovjetunió és az USA közötti feszültségek kiéleződése ƒ Andropov betegsége, ami gyakran késztette kórházi tartózkodásra. A feszült helyzet ellenére valami mégis megváltozott. A tudományos intézetekben megélénkült a szociológusok és a közgazdászok tevékenysége, ami lehetőséget jelentett a reformgondolkodás újbóli elterjedésére. Andropovot a SZKP KB főtitkári székében 1984. február 9-én K Csernyenko váltotta fel. 13 hónapos munkáját illetően, általános vélemény alakult ki, miszerint a főtitkár sok mindenről beszélt, de a gyakorlatban nem

történt semmi változás. 2.3 A gorbacsovi reformok évei (1985 – 1990) Oroszország a 80-as évek közepén rugalmatlan, bürokratikus struktúrájú szuperhatalom volt, mely képtelen volt alkalmazkodni a világgazdasági folyamatokhoz. A változást Csernyenko halála jelentette. Az 1985-ben pártfőtitkárnak megválasztott Gorbacsov mérleget készített. Már látta a rohamos hanyatlás és a belpolitikai merevség bomlasztó jeleit. Felismerte, hogy amennyiben nem kerül sor radikális bel-és külpolitikai, gazdasági irányváltásra, a Szovjetunió elveszíti világpolitikai súlyát és szerepét. Az adott társadalmi, politikai és gazdasági körülmények között forradalmi változtatásra nem volt lehetőség, így Gorbacsov a kommunista rendszert az orosz tradícióknak is megfelelő, felülről jövő reformsorozat révén kívánta átalakítani. A problémát leginkább a Szovjetunió lemaradása jelentette a világgazdasági tendenciáktól és az új

csúcstechnológiáktól. A Szovjetunió világpolitikai ambíciói, szerepvállalása és a világfejlődéstől elmaradó gazdaságának teljesítőképessége között óriási szakadék tátongott. 10 Szabó, 1988, p. 4 - 14 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A gorbacsovi reformok évei (1985 – 1990) 2.31 Gyorsítás - «Ускорение» A gyorsítás gyakorlati elindításának, Gorbacsov 1985. áprilisi KB-ülésen elhangzott beszéde tekinthető, melyben a “gyorsítás” feladatait hangsúlyozta. A gyorsítás politikája alatt Gorbacsov az alábbi reformokat értette: ƒ

a gazdaság magasabb növekedési ütemének elérése ƒ a beruházási és a termelési szerkezet átalakítása ƒ a tudományos, technikai potenciál továbbfejlesztése Fontosnak tartotta a fegyelem és felelősség erősítését, a pazarlás felszámolását és a veszteségek csökkentését (céljai sok hasonlóságot mutattak Amdropov elképzeléseivel). A gyorsítás egyik legfontosabb céljának a nemzeti jóllét színvonalának emelését tartotta. Kritizálta a pártnak a gazdaságirányításban elkövetett hibáit, a régi módszerekhez való ragaszkodást, az önkritika hiányát. 1985. júniusában a gyorsítás már az egész párt és a nemzet feladataként fogalmazódott meg. A pártban és a politikai vezetésben személyi változások is történtek A Legfelső Tanács Elnökségének elnökévé A. Gromikot választották Az 1985. októberi plénumon bár a hangsúly még a gazdaságon volt, már megjelentek a komplexitás elemei is. Első ízben kapott

nagy hangsúlyt a KB-ülésen a “szocialista demokrácia” kiszélesítése és elmélyítése. A gyorsítás koncepciója önálló stratégiává az SZKP XXVII. kongresszusán vált Az 1986. február 25-március 6 között lezajlott kongresszus azért volt kiemelten fontos, mert itt sikerült először elfogadtatni a változások szükségességét. Gorbacsov az önigazgatást a szovjethatalom lényegeként határozta meg, de erőteljes kritikával illette az apparátust. „De mindig tudnunk kell, hogy semmilyen apparátus sem ér el semmit sem, még ha csupa bölcsből áll is, ha nem támaszkodik a dolgozók érdekeltségén alapuló támogatására, a dolgozóknak az irányításban való részvételéreLátnunk kell, hogy az apparátus hosszú ideje nem cserélődött munkatársai érzéketlenné válnak az új dolgok iránt.”11 11 Szabó, 1988, p. 10 - 15 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A gorbacsovi reformok évei (1985 – 1990) A kongresszus idején a sikerpropaganda következtében az emberek a gyorsítás stratégiáját végleges stratégiaként kezelték, de fellelhetőek voltak már a gazdasági és társadalmi akadályok is. Kirívó példája volt ennek a csernobili atomerőmű katasztrófája 1986 őszére világossá vált, hogy a „gyorsítás” nem hozta meg a kívánt eredményt. Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy a gazdaság stabilizálása, ami elengedhetetlen lett volna a gazdaság fejlődésének elindításához, nem történt meg. Az 1986-os KB-ülésen, ahol az 1986-1990-es társadalmi-gazdasági terv feladatait

tekintették át, Gorbacsov már összegezte a gyorsítás első tanulságait. „A kongresszus óta eltelt idő bebizonyította, hogy a gazdálkodás új módszerei elsajátításának ütemét az irányító apparátusok munkájának ormótlansága és hatékonyatlansága lelassítja.”12 2.32 Átépítés és nyilvánosság «Перестройка и Гласность» Az SZKP KB 1987. január 27-28-i ülésén végül megtörtént a fordulat A gyorsítás stratégiájából, mely a gazdaságon belüli változásokra helyezte a hangsúlyt, megszületett a peresztrojka, mint a szocializmus komplex reformprogramja. Ezek után az átalakításról, mint objektív szükségszerűségről esett szó. „A politika kidolgozásában és a gyakorlati tevékenységben felülkerekedtek a konzervatív tendenciák, a tehetetlenség, nem akartak tudomást venni mindarról, ami nem fért bele a megszokott sémákba, nem akarták megoldani az égetővé vált gazdasági-társadalmi

kérdéseket. Mindezért, elvtársak, a párt és az állam vezető szervei a felelősek.”13 Gorbacsov hangsúlyozta: „gyökeres fordulatra van szükség, mert más utunk egyszerűen nincs. Nem hátrálhatunk meg és nincs hova hátrálnunk”14 A pártfőtitkár a demokratizálást helyezte minden siker előmozdítójává. A peresztrojka a szovjetrendszer felülről kezdeményezett átalakításaként indult el. Fő célja a növekedés gyorsításának szervezeti alátámasztása volt, mely gyorsulásnak a növekedési ütem egészében és a műszaki fejlődésben is meg kellett volna jelennie. Maga a peresztrojka sohasem tekintette céljának a rendszerváltoztatást, hanem elsősorban a szocializmus korszerűsítésére irányult. 12 Szabó, 1988, p. 10 13 Szabó, 1988, p. 12 14 Szabó, 1988, p. 12 - 16 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A gorbacsovi reformok évei (1985 – 1990) A peresztrojka alapvetően a következő három területet érintette: ƒ A nyilvánosság kiszélesítése ƒ Külpolitika ƒ Gazdaság 2.321 Nyilvánosság A “nyilvánosság” politikájának meghirdetésével Gorbacsov elindította a múltban történt visszásságok feltárását. Ezzel szerette volna megteremteni a politikai alapokat a peresztrojka gazdasági reformjainak végrehajtásához. 1986. december 19-én Brezsnyev 80 születésnapjára először jelent meg a Pravdában az a cikk, mely már kritikus szemmel bírálta a néhai főtitkárt is. Az évtized elején kialakult helyzetért a párt-és állami szervek vezetőit tették felelőssé, kiknek

munkájában súlyos hiányosságok mutatkoztak. 1987. novemberéhez kötődik annak a bizottságnak a létrehozása, amely újraélesztette a desztalinizációs folyamatot. Feladata a sztálini időszak törvénytelenségeinek a tisztázása volt. Megkezdődött a sztálini időszakkal való teljes szakítás 1988-ban rehabilitálták Buharint, leleplező cikk született Berijáról, az „orvosperről”, a sztálini harmincas évek népirtásáról. A desztalinizáció szükségességét Gorbacsov is hangsúlyozta az 1988. február 18-i KBülésen „Az elmúlt hetven év alatt pártunkat és népünket a szocializmus eszméje éltette, és mi építettük ezt. De külső és belső okok miatt nem tudtuk kellő teljeséggel megvalósítani az új társadalmi rend lenini elveit. Erőteljesen megzavart bennünket ebben a személyi kultusz, a harmincas években kialakult adminisztratív utasításosirányítási rendszer, a dogmatikus és voluntarista elhajlások, az önkény, a

pangásba torkollott fékező jelenségek. Mindezen jelenségeknek, amelyek megmaradtak és napjainkban is léteznek, örökre a múltba kell veszniük.”15 Bár a “nyilvánosság” politikája először mint a peresztrojka eszköze jelent meg, később már egyre dominánsabb eleme lett a reformcsomagnak. A politikai reformoknak a gazdasági reformok fölé helyezése magában hordozta a peresztrojka reformkísérletének 15 Szabó, 1988, p. 13 - 17 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A gorbacsovi reformok évei (1985 – 1990) a kudarcát. A kilátástalan helyzetben lévő gazdaság

nem tudott a politikai reformok alapjául szolgálni és ez végső soron a Szovjetunió széthullásához vezetett. 2.322 Külpolitika A peresztrojka megkezdésének idején Gorbacsovnak át kellett értékelnie a brezsnyevi kül- és katonapolitikát. Gorbacsov szemléletének a középpontjába már nem a békés egymás mellett élés, hanem a békés együttélés és az elégséges védelem került. Az átértékelés az ideológia megváltoztatásában is testet öltött. Gorbacsov prosperáló nagyhatalomként kívánta átvezetni a szovjet birodalmat a XXI. századba Elsősorban a fegyverkezési verseny korlátozása mellett szállt síkra, melynek középpontjában, az „ésszerűen elégséges” doktrína állt. Az 1985-től rendszeressé váló évenkénti amerikai-szovjet csúcstalálkozók keretében a pártfőtitkár elfogadta, a korábban elvetett „nullamegoldását”. A megoldás keretében sor került a közepes hatótávolságú rakéták kölcsönös

megsemmisítéséről szóló INFszerződés (Intermediate Range Nuclear Forces) megkötésére. Reagan amerikai elnök 1986. június 11-én visszavonta korábbi kijelentését is miszerint a „Szovjetunió a gonosz birodalma.” Gorbacsov nagyon jól tudta, hogy a belpolitikai helyzet megszilárdítása érdekében, az Amerikai Egyesült Államok felé való közeledés tekintetében is változtatásokra kényszerül. 1988. novemberében Sevardnadze külügyminiszter ezt nyilatkozta a Szovjetunió külpolitikájáról: „Korunk immár nem meghatározó tendenciája a két szembenálló rendszer harca. Ma a döntő az, hogy az anyagi javak termelésének és igazságos elosztásának alapján egyesült erőfeszítésekkel regeneráljuk, újratermeljük és megvédjük az emberiség túléléséhez nélkülözhetetlen eszközöket és forrásokatNem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy utánozzuk az Egyesült Államokat, a NATO-t és Japánt minden katonai, technikai

újításban”16 A titkos tárgyalások során a két nagyhatalom rendezte a regionális konfliktusokat is. Megállapodás született a regionális válsággócok felszámolásáról. A szovjet csapatok 16 Fischer, 1996, p. 338 - 18 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A gorbacsovi reformok évei (1985 – 1990) afganisztáni kivonulásának határidejéül 1989. február 15-ét jelölték meg Moszkva fokozatosan csökkentette Nicaragua, Angola és Etiópia támogatását is. A felszabaduló pénzügyi forrásokat a gazdasági válság leküzdésére fordították. Kilencévi

tárgyalássorozat után, Bush és Gorbacsov a moszkvai csúcstalálkozó keretében 1991. július 30-án aláírták a START-szerződést (Strategic Arms Reduction Nuclear Forces). A szerződés elsődleges célja a két nukleáris szuperhatalom hadászati atomfegyver arzenáljának a csökkentése volt. Mindezek tükrében megállapítható, hogy a peresztrojka legeredményesebb területe a külpolitika volt. 2.323 Gazdaság A peresztrojka eredeti gazdasági programja, Gorbacsov egyik főtanácsadójához kötődik. A program Abel Gezevics Aganbegjan által meghirdetett termelői önigazgatás koncepciója volt. Aganbegjan programja mellett születtek más reformelképzelések is, (Abalkin, Popov, Satalin) melyek mindegyike a piacgazdaság kialakítását tekintette fő feladatának. Aganbegjan úgy vélte, hogy a szovjet gazdaság átalakításának alapproblémája az önigazgatás kérdésében keresendő. Ezért a központi kérdés nem a piac, mert annak megközelítése is az

önigazgatás kérdésén keresztül lehetséges. „A szocialista piac egy kormány által szabályozott piac.”17 Aganbegjan ennek megfelelően nem is a piac problémájából indult ki, hanem a termelőből. Állítása szerint a munkásrészvétel az irányításban és a demokrácia fejlődése a „radikális reform” szempontjából döntő fontosságú. Ennek megfelelően a centralizált állami irányítás és az önigazgatás kombinációja képezte a peresztrojka hivatalos ideológiáját. A gazdasági reformkísérlet fontosabb lépései a következők voltak. ƒ 1985. november 22-én a Szovjetunió Legfelső Tanács Elnöksége rendeletet adott ki az agráripar irányítási rendszerének módosításáról, mely öt minisztériumot vont össze a GOSzAGROPROM keretei közé. 17 Krausz, Eszmélet, 33. szám, p 8 - 19 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A gorbacsovi reformok évei (1985 – 1990) ƒ 1986. március 6-án az SzKP XXVII kongresszusa elfogadta a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének alapjait meghatározó pártprogramot. ƒ 1986. november 19-én a Legfelső Tanács által elfogadott törvény legalizálta a magánvállalkozások működését. ƒ 1987. január 13-án a Szovjetunió Minisztertanácsa rendeletet adott ki a vegyesvállalatoknak a Szovjetunió területén való létrehozásának rendjéről. ƒ 1987. június 30-án a Legfelső Tanács elfogadta az állami tulajdonú vállalatok működését szabályozó törvényt. ƒ 1987. július 17-én az SzKP KB és a Minisztertanács tíz

közös rendeletet fogadott el a gazdaságirányítás átalakításáról. ƒ 1988. május 26-án a Legfelső Tanács elfogadta a szövetkezetekről szóló törvényt. A meghozott rendelkezések ellenére az 1985-1989 közötti időszakban mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar termelékenysége tovább csökkent beleértve a tradicionálisan húzóágazatnak tekintett nyersanyag és energiahordozó kitermelést. 2.1 táblázat Az orosz gazdaság teljesítményének főbb mutatói (Változás százalékban az előző évihez képest) Nemzeti jövedelem GDP Ipar Mezőgazdaság Fogyasztói árak (infláció) Beruházások 1987 1988 1989 1990 0,7 2,1 3,5 -1,2 1,7 5,9 4,5 5,6 3,8 3,2 0,3 7,7 1,9 2,5 1,3 1,7 2,5 4,1 -3,6 -2,0 -0,1 -3,6 5,6 0,1 1991 -11,0 -9,0 -8,0 -4,7 95,0 -11,0 Forrás: Munkácsy Gyula: Merre tart Oroszország gazdasága? Külgazdaság, 1993/10. p18 Az exportcsökkenés és az import növekedése a fizetési mérleg hiányához és eladósodáshoz

vezetett. A fentiek is alátámasztják, hogy 1987. júliusában a gazdaság átalakítására irányuló erőfeszítések megtorpantak és mindinkább a politikai reformokra helyeződött a hangsúly. - 20 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Szovjetunió a felbomlás időszakában (1990-1991) 2.4 A Szovjetunió a felbomlás időszakában (1990-1991) Oroszországban a ’90-es években (a többi volt szocialista országgal együtt) a hetven éve tartó politikai és gazdasági rendszer reformja ment végbe. A belső államadóság 1990 elején 400 milliárd rubel volt, ami a GNP 40%-t

jelentette. Nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz gazdaság válságban van. 2.2 ábra A Szovjetúnió GNP-jének alakulása (1986 - 1991) Növekedési ráta (%) 6,00 4,00 2,00 0,00 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 -2,00 -4,00 -6,00 -8,00 -10,00 -12,00 -14,00 Forrás: David Kotz – Fred Weir: Miért omlott össze a Szovjetunió? Eszmélet folyóirat, 38. szám, p 7 Bár 1990-ben egyre inkább megerősödtek a decentralizáció megvalósítását szorgalmazó reformtervek (Abalkin, Javlinszkij, Satalin) a növekvő hiányok és az erősödő infláció következtében a bürokratikus kormányzás jelentősége tovább nőtt. A kormány visszafogó bérpolitikát hirdetett, korlátozó jövedelempolitikai eszközöket alkalmazott és az árakat is „kúszó inflációval” kezdte emelni. Mindeközben a bérkiáramlás és a vállalatok hitelállománya nőtt.18 A lakosság körében pánikhangulat alakult ki, amelynek kiváltója az áruhiány, a politikai bizonytalanság

és az inflációtól való félelem, mely eddig ismeretlen volt a szovjet lakosság körében. 1990 és 1991 között Gorbacsov és a szovjet vezetés fokozatosan elvesztette a hatalmat a Borisz Jelcin ellenzéki politikus vezette mozgalommal szemben. 18 Csaba, 1994, p. 205 - 21 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Szovjetunió a felbomlás időszakában (1990-1991) 1990 júniusában Jelcin rávette az Orosz Köztársaság törvényhozó testületét, hogy nyilvánítsa ki egyeduralmát minden gazdasági forrás fölött az Orosz Köztársaságban. Ezáltal a szovjet gazdasági tervezés

összeomlott. Maga a visszaesés elsősorban a tervgazdaság megszűntével indult el, mivel a gazdaság koordináló eszközök nélkül maradt. 1991 májusában Jelcin megszerezte a hatalmat az Orosz Föderáció fölött, majd átvette a politikai és pénzügyi irányítást a szovjet kormánytól. A Szovjetunió végső összeomlása 1991. augusztus 19-22-e között végleg betetőződött Az 1991. augusztusi puccs nem jelentett mást, mint a hatalmon lévők pillanatnyi rögtönzése, ami az államszocialista rendszer bukását jelentette. A puccs célja a központi szovjet államhatalom megszilárdítása, illetve az augusztus 19-re kitűzött új szövetségi szerződés aláírásának megakadályozása volt. A puccsisták Popov vezetésével foglyul ejtették Gorbacsovot, aki miután kiszabadult visszatért Moszkvába, majd letartóztatták a puccsot irányító ún. Rendkívüli Állapotot Felügyelő Bizottság tagjait és társaikat (Popov kormányfő, Jazov védelmi

miniszter). Oroszország „függetlenségi deklarációja”, gyakorlatilag a Szovjetunió „lebontásának” dokumentumát is jelentette és azt a meggyőződést keltette, mintha a nemzetállamokra való szétesés elősegítené a világgazdaságba való integrációt. Azonban a Szovjetunió nemzetállamokra való szétszakadása, Oroszországot is kedvezőtlenebb helyzetbe hozta, a világgazdasági integrációképesség szempontjából. 1991. augusztus 23-án a szovjet állampártot betiltották, majd feloszlatták, helyét bejegyzett és törvényesen működő politikai pártok foglalták el. Közülük a legnagyobb az ellenzéki Oroszországi Kommunista Párt volt. Ha egy rendszer elveszti belső egyensúlyát, és válságba kerül, akkor előbb vagy utóbb ugrásra kényszerül, egyébként összeroppan. A Szovjetunió esetében a „nem-ugrás” volt a probléma, mivel Gorbacsov semmilyen ugrásra nem szánta el magát. A tét a hatalmas nukleáris fegyverkészlettel

rendelkező világhatalom szétesése és káoszba torkolása volt. A Szovjetunió a kockázat és a döntéskerülés útját választotta. A szovjet államalakulat 1991. december 25-én megszűnt, helyére szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. - 22 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A KGST 2.5 A KGST Az 1990-91-es évek nemcsak a Szovjetunió összeomlásának betetőzését jelentették, hanem két igen fontos szervezetének, a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a megszűnését is. A KGST-t 1949. december 14-én, Szófiában

hozták létre az alábbi célkitűzésekkel: ƒ A tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegítse a tagállamok együttműködésének elmélyítését. ƒ A szocialista gazdasági integráció fejlődésének elősegítése. ƒ A népgazdaság tervszerű fejlesztése. ƒ A gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítása. ƒ A kevésbé fejlett iparral rendelkező államok iparosítási szintjének emelése. ƒ A munka termelékenységének emelése, a gazdasági fejlettségi színvonal fokozatos közelítése és kiegyenlítődése révén. ƒ A népek jólétének állandó növelése.19 A KGST alapító tagállamai Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szovjetunió voltak. Később csatlakozott Albánia, NDK, Mongólia, Kuba és Vietnam (Albánia 1961-ben kilépett a szervezetből). A politikai/ideológiai háttér miatt a KGST gyakorlatilag zárt tömböt alkotott és egész “létezése”

alatt a Szovjetunió határozta meg irányvonalát, működését és kapcsolatrendszerét. A KGST keretében a tagállamok egyeztették népgazdasági terveiket, és ennek alapján hosszú lejáratú egyezményekben szabályozták a kölcsönös árucsere forgalmát. A megállapodásokban pontosan rögzítették a szállítandó áruk listáját és mennyiségét. A két vagy többoldalú szakosítási és együttműködési megállapodások alapján egy-egy iparágban a tagországok belső igényeit messze meghaladó termelőkapacitásokat hoztak létre. A szakosodás keretében kiemelten fejlesztett üzemek azonban nem a világpiac magasabb követelményeihez, hanem a Szovjetunió szükségleteihez igazodtak. A kis európai KGST országok felduzzasztott nehézipara rendkívül sok nyersanyagot és energiát fogyasztott. Ezeket az igényeket a Szovjetunióból fedezték, ahol az új ásványlelőhelyek feltárására, valamint a kőolaj és földgázvezetékek lefektetésére a 19

Siposs-Zsubori, 1991, p. 6 - 23 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A KGST KGST hatalmas közös beruházásokat szervezett. A létfontosságú energiahordozók behozatala terén a kisebb tagállamok egyoldalú függőségbe kerültek a Szovjetuniótól. A KGST sosem alkotott közös vámterületeket, nem teremtette meg a tőke és a munkaerő szabad mozgásának feltételeit sem, tehát integrációelméleti szempontból egyik integrációs formához sem sorolható. A Szovjetunió az egész volt szocialista világ “fékező mozdonya” lett, mivel megakadályozta a KGST működésének

piacgazdasági alapokra való helyezését.20 Hiányzott a piaci verseny, így nem létezett semmilyen ösztönző erő, mely elősegítette volna a műszaki fejlesztés megvalósítását. A vállalatok nem köthettek egymással megállapodásokat, gyakorlatilag az egyes országok vállalatai még kapcsolatokat sem vehettek fel egymással, hanem ahogy a szovjet történelem során már megszokott volt, a politikai elit akarata határozta meg a gazdaság irányvonalát is. A KGST felbomlásához vezető út, már a hetvenes évek közepén megmutatkozott, amikor kiderült, hogy az 1971-ben elindított Komplex Programból nem lesz semmi és az egész integráció elmozdult egy nagy makrogazdasági, posztsztálini rendszer felé.21 Mivel a kelet-európai KGST országok a világpiaci ár alatt jutottak hozzá a kőolajhoz, olyan torz gazdasági rendszer alakult ki gazdaságukban, ami messze elmaradt a világpiaci hatásoktól és versenytől vagy azok csak késve éreztették hatásukat.

Az 1988-ban Prágában összeült tanácsülésen már nyilvánvalóvá vált a szovjet gazdaság kezdődő szétesése következtében, hogy a KGST megreformálására tett erőfeszítések is kudarcot vallottak. Az ülésen már elismerték, hogy a szervezet gyökeres reformra szorul. Az 1990-es szófiai ülésszakon már nem tudtak konkrét célokat kitűzni, mivel a tervgazdaságok és a katonai szövetség megszűntével a KGST is elvesztette létalapját. A probléma leginkább azokban az országokban tornyosodott ki, ahol a Szovjetunió kiemelt gazdasági partnernek számított. Ilyen volt például Bulgária, melynek külkereskedelméből 70%-kal részesedett a Szovjetunió.22 20 Magyar, 1991, p. 1 21 Pécsi, 1991, p. 6 22 Magyar, 1991, p. 1 - 24 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A KGST Az 1991-es moszkvai ülésen a KGST Végrehajtó Bizottsága kimondta a KGST gyakorlati megszűnését. A Szovjetunió belátta, hogy a rendszer működésképtelen, megújíthatatlan, mivel megszűnt az a társadalmi-ideológiai modell, aminek a működtetésére létrehozták. A szervezet “életben tartása” már diplomáciailag sem volt folytatható. A KGST legsúlyosabb hagyatékának az tekinthető, hogy a kelet-európai térségben olyan nagyipart hagyott maga után, ami semmi máshoz nem értett, mint kis választékban, nagy sorozatban, eladhatatlan termékeket állítson elő.23 A kelet-európai országok előtt több választási lehetőség kínálkozott gazdaságuk “megmentésére” és a világgazdasági folyamatokba való bekapcsolódásra. Az első a

Duna-Európai Integráció ötlete volt, amibe már Ausztrián túl, Bajorország, Románia, Bulgária és Ukrajna déli része is beletartozott volna. Ehhez azonban elengedhetetlen lett volna a Szovjetunió kelet-európai szerepének és ambícióinak a tisztázása. A második lehetséges alternatívának, a KGST-t felváltó, lazább, az államközi szerződéseket már háttérbe szorító, elsősorban a vállalatközi kapcsolatokra építő kereskedelemi szervezet jelentette volna. A harmadik lehetőség pedig, amelyet a legtöbb kis ország választott, a Nyugathoz való fokozatos közeledést, majd az Európai Közösségbe való felvételt jelentette. Összességében elmondható, hogy a KGST megszűnésének szükségképpen be kellett következnie. Nemcsak a politikai változások miatt, maga a gazdasági együttműködési koncepció bizonyult életképtelennek. Megpróbált elzárkózni a világtól, márpedig az elzárkózás lemaradással jár, ami végső soron az

intézmény megszűnését eredményezte. 24 23 Csaba, 1991, p. 9 24 Pécsi, 1991, p. 6 - 25 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK és tagállamainak gazdasági jellemzői III A FÁK és tagállamainak gazdasági jellemzői 1991 decemberében a külvilág számára is rohamos gyorsasággal szétesett a szovjet birodalom. Helyén az utódállamok létrehozták a Független Államok Közösségét, 1991 december 8-án az ún. belovezsi megállapodás keretében A FÁK a térség posztszovjet történetének elsőszülött integrációs szervezete lett. A FÁK azért tekinthető

speciális integrációs szervezetnek, mivel az alapító államokat elsősorban az a cél vezérelte, hogy a Szovjetunió megszűnésével létrejött politikai/gazdasági űrt valamilyen módon betöltsék. Az alapító tagok Oroszország, Ukrajna és Belorusszia vezetői voltak, de két hét elteltével a balti utódállamokon kívül valamennyi szovjet utódállam csatlakozott. 3.1 ábra A Független Államok Közössége - 26 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Független Államok Közössége megalakításának kronológiája Jelen rész a FÁK megalapításának körülményeit,

intézményi felépítését, valamint a tagállamok gazdaságát és kereskedelmi kapcsolatait taglalja. A FÁK-on belüli integrációs törekvések és megállapodások elemzését a IV. rész tartalmazza 3.1 A Független Államok Közössége megalakításának kronológiája 1991. március 17 Népszavazást tartottak a Szovjetunióban a föderáció sorsáról A balti köztársaságok, valamint Moldva, Grúzia és Örményország nem vett részt a népszavazáson. 80 %-os részvételi arány mellett a “megjelentek” 76,4%-a a megújhodó föderációra szavazott.25 1991. június 12 Elnökválasztást tartottak az Orosz Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságban (OSZFSZK). Oroszország első elnöke a 60 éves Borisz Jelcin lett Alelnök Alekszandr Ruckoj alezredes, a moszkvai főpolgármester Gavril Popov lett. 1991. augusztus 19-21 Sikertelen fegyveres puccskísérlet Moszkvában, Leningrádban és a Baltikumban, melynek vezetői Gorbacsov közvetlen környezetéből

kerültek ki. A puccsisták foglyul ejtik Froloszban (Krím) a szabadságát ott töltő Gorbacsovot. Moszkvában sikertelenül kísérleteznek a „Fehér Ház” ostromával. A rosszul előkészített államcsíny megbukik. 1991. augusztus 23 Jelcin elnöki rendelete felfüggesztette a puccsistákat támogató lapokat (Pravda, Glasznoszty, Szovjetszkaja Rosszija). 1991. augusztus 25-26 Jelcin elnöki rendelete felfüggesztette az SZKP tevékenységét az OSZFSZK területén és rendelkezik az SZKP és az orosz KP vagyonának államosításáról. 1991. szeptember 2-5 A Szovjetunió Népi Küldötteinek V Rendkívüli kongresszusát tartották. A balti államok, Moldva és Grúzia nem vett részt Nyilatkozat született, melyben elvetették a Moszkva melletti, Novo-Ogarjovóban, Gorbacsov által tervezett föderációt és helyette konföderatív állami berendezkedést javasoltak. 1991. október 18 A Kremlben 8 tagköztársaság vezetői aláírták a gazdasági közösség

megteremtéséről szóló szerződést. Ukrajna és Moldva novemberben csatlakozott az egyezményhez. 25 Pécsi, 1994, p. 15 - 28 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK megalakulásának célja 1991. december 7-8 A Szovjetunió három szláv többségű tagköztársasága: Oroszország, Ukrajna és Belorusszia (Jelcin, Kravcsuk, Suskevics) villámkonferenciát tartottak a Breszt melletti Belavezsszkaja Puscsában. Itt megállapodtak arról, hogy a Szovjetunió, mint nemzetközi jogi alany és geopolitikai realitás megszűnt létezni. Helyét a Független Államok Közössége vette

át. A közösség koordinációs központjául Minszket jelölték meg. “A három fél kijelenti, hogy betartja a nemzetközi kötelezettségeket, tiszteletben tarja az ENSZ alapokmányát, a helsinki zárónyilatkozatot és biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. A kölcsönösen előnyös és egyenrangú kapcsolatok kialakítása céljából külön politikai, gazdasági, kulturális, egészségügyi és környezetvédelmi megállapodást kötnek. A felek kijelentették: betartják a fegyverzetkorlátozási egyezményeket és arra törekednek, hogy a területükön lévő atomfegyvereket nemzetközi ellenőrzés mellett mielőbb megsemmisítsék.”26 1991. december 21 A Szovjetunió volt 11 tagköztársaságának államfői Alma-Atában (Kazahsztán) aláírták a FÁK alapító dokumentumát (a balti államok és Grúzia kivételével). A szerződés alapján a FÁK nyitott más, a közösség elveit és céljait elfogadó országok számára is. A FÁK nem állami

és nem nemzetek feletti képződmény és nem a konszenzus elve alapján működik. A tagállamok a közös feladatok elvégzésére koordinatív intézményeket hoztak létre, de az intézmények nem rendelkeznek hatalmi funkciókkal a tagállamok felé. 3.2 A FÁK megalakulásának célja A közösség két határozott céllal jött létre. Egyrészt, hogy elősegítse a további gazdasági kapcsolatok megőrzését, másrészt az utódállamokat egy intézményes keretek között működő gazdasági integráció irányába terelje. Másrészt határozott célkitűzésként merült fel az a körülmény is, miszerint a közösség megalakítása az utódállamok fájdalommentes szétválását is elősegítené. A tagországok közötti együttműködés a következő területekre terjedt ki: ƒ a migrációs politika kérdései. ƒ környezetvédelmi együttműködés. 26 Vida, 1991, p. 2 - 29 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK intézményi felépítése ƒ a közlekedési és a telekommunikációs rendszer fejlesztése. A tagországok kötelezettséget vállaltak a határok szabad átjárhatóságára, az állampolgárok szabad mozgásának biztosítására és a közösség területén szükséges ezzel kapcsolatos információcsere biztosítására. 1992-ben az utódállamok közös valutaövezet fenntartásáról, egy államközi központi bank létrehozásáról és az árfolyam-politikák összehangolásáról állapodtak meg, illetve 1992-ben Alma-Ata-ban szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek, ezáltal megszűntek a vámok

és külön adók a tagállamok között. A FÁK létrejöttekor egyesekben felmerült az az elképzelés is, miszerint létrehozásában az EU mintája lebegett. Az EU azonban a tagországok között kialakult fokozatos gazdasági integráció révén alakult ki, elsősorban a külgazdasági kapcsolatokon keresztül. A FÁK esetében, pedig a kialakult torz gazdasági alapokat próbálták meg új integrációs mederbe terelni. A szovjet birodalom gazdasága nem a piaci koordináció elve szerint működött. A „se veled, se nélküled” állapot ezért a szovjet utódállamok számára csak gazdasági együttműködési kényszert jelentett. Nagyon sok utódállam nem tudott mit kezdeni a hirtelen jött önállósággal. Bár próbálták kihasználni a kedvező geopolitikai helyzetüket, illetve nyersanyagkincsekben való ellátottságukat, hogy az orosz központi hatalomtól elszakadva és a birodalmi kötöttségektől mentesen egy sokkal sikeresebb gazdasági pályára

lépjenek. El kezdték kiépíteni a külföldi (új szóhasználat szerint a “távolkülföldi”) országokkal az új kapcsolatrendszert, a régieket („közel-külföld” = FÁKtagállamok), pedig igyekeztek megerősíteni Hamarosan azonban világossá vált mindannyiuk számára, hogy az évek során olyan függőségi helyzet alakult ki, ami nehezen tette lehetővé a kapcsolatrendszerből való hirtelen kilépést. 3.3 A FÁK intézményi felépítése Az 1998-ra megszilárdult intézményi rendszer kereteinek elemei a következők voltak: ƒ Állam- és Kormányfői Tanács. Ez a legfőbb döntéshozó szerv ƒ Miniszteri bizottságok, különböző szakterületeket érintve. Például védelem-, kül-és belpolitika. - 30 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK intézményi felépítése ƒ Több, mint 50 szakfőosztályi tanács, mely a FÁK-országok minisztériumai és főosztályai közötti együttműködésre szolgál. ƒ Végrehajtó Titkárság (1993 szeptemberében alakult). ƒ Önálló munkabizottságok, például légvédelmi, határvédelmi, űrkutatási területen (az információk hiánya jelentősen csökkenti szerepük és munkájuk valós értékelését). ƒ Különböző gazdasági szervek, mint például: a. Államközi Bank (Oroszország és a többi állam jegybankjai közötti bilaterális szintű szerződésekkel foglakozik) b. Gazdasági Bíróság (csak tanácsadói szereppel bír, döntési jog nélkül) c. FÁK Valutabizottság ƒ Parlamentközi Gyűlés. A fentebb felvázolt szervezeti sokszínűség ellenére

több alapvető hiányosság fedezhető fel a FÁK intézményi és szervezeti működésében. ƒ A FÁK nem nemzetek feletti jelleggel működik, ezért bármiféle egyezmény vagy megállapodás elfogadásáról illetve aláírásáról is legyen szó, azt a tagállamok önkéntesen határozzák meg. Sumszkij (Nyikolaj Sumszkij, a FÁK Végrehajtó Titkárságának a főtanácsosa) véleménye szerint a FÁK, mint gazdasági integráció működését ezért elsősorban a saját érdekek figyelembevétele határozza meg döntően. ƒ A FÁK nem rendelkezik nemzetek feletti végrehajtó hatalommal sem, tehát a “részvétel” semmiféle kötelezettséget nem von maga után a tagországokra nézve. ƒ Mindebből következik, hogy a FÁK-tagság, minden tagországra vonatkozóan mást és mást jelent, az általuk aláírt vagy el nem fogadott megállapodások tekintetében. Mindezek bizonyítéka, hogy 1997-ben már 800-on felül volt az el nem fogadott, alá nem írt, illetve

be nem tartott szerződések és megállapodások száma.27(Mindössze 10-20% volt a ténylegesen alkalmazott határozatok, jegyzőkönyvek száma.) Az alapvető problémát az jelenti, hogy sokszor maguk az aláírók sem törekednek a megállapodások betartására. 27 Ludvig, 2000, p. 7 - 31 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után ƒ Az egyes intézmények kompetenciájában, felelőségi jogkörében is hiány mutatkozik. A probléma megoldásának szükségessége napirendre került 1997 októberében és márciusában az

államfői tanácsülésen. ƒ A legnagyobb gondot azonban a végrehajtás és a döntéshozás területén találhatjuk. A döntéseket általában konszenzusos megállapodás alapján hozzák, de bármelyik tagország, amelyik nem ért egyet a döntéssel, egyszerűen kimaradhat a döntéshozatali eljárásból. Ezek után nem meglepő a nagyszámú ellentétes döntések száma. A problémát tovább fokozza, hogy nincsenek, olyan kidolgozott eljárások, melyek kötelező erejűvé tennék a tagországok számára az egyes határozatok betartását, ezért a tagállamok megtehetik, hogy saját érdekeiket fontosabbnak ítélve, azt helyezik előtérbe, a közösségi érdek helyett. Érdekesség, hogy erre a hatékonyatlanságra panaszkodnak is a tagállamok, mivel ez a tény jelentősen hátráltatja gazdasági előrelépésüket, úgy, mint a szabad kereskedelem, a vám- és pénzügyi koordináció irányában. 3.4 A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása

után A tagállamok jellemzése során, a Balti utódállamok ismertetésére nem térek ki, mivel eltérő integrációs stratégiát és utat választottak (2004. május 1-jén az Európai Unió tagjaivá váltak). Általánosságban minden szovjet utódállamra jellemző volt: ƒ Az állam közvetlen gazdaságirányító szerepe. ƒ A kedvező társadalmi légkör hiánya. ƒ A privatizáció lassú mértékben halad. ƒ Csökkenő életszínvonal (élelmiszerhiány). ƒ Magas inflációs ráta (Oroszországban, Kazahsztánban és Ukrajnában, 1992-ben elérte a 2000%-ot).28 ƒ A mezőgazdasági nagyüzemek gépesítési színvonala elmaradt. ƒ Hiánygazdaság (nyersanyaghiány, csökkenő olaj-és földgáz kitermelés). ƒ A nemzeti jövedelem és az ipari termelés visszaesése. ƒ A piacgazdaság kiépítésének a hiánya. 28 Majoros, 1993, p. 173 - 32 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után ƒ Az árliberalizáció hiánya. ƒ A demokratikus politikai átalakítás hiánya. - 33 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után 3.1

táblázat A szovjet utódállamok sorrendje néhány fontos mutató szerint, 1992-ben Népesség szerint Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Millió fő 149 51,9 21,6 17,1 10,3 7,2 5,7 5,6 4,6 4,5 3,8 3,8 3,4 2,7 1,6 Ország Oroszország Ukrajna Üzbegisztán Kazahsztán Belorusszia Azerbajdzsán Tadzsikisztán Grúzia Kirgízia Moldávia Türkmenisztán Litvánia Örményország Lettország Észtország Terület szerint 1000 km2 17075 2717 603,7 488 450 207,7 198,5 142,1 86,6 69,5 65,2 64,6 45,2 33,7 29,8 1 főre eső GDP szerint Ország USD Ország Oroszország Kazahsztán Ukrajna Türkmenisztán Üzbegisztán Belorusszia Kirgízia Tadzsikisztán Azerbajdzsán Grúzia Litvánia Lettország Észtország Moldávia Örményország 3800 3600 3600 3400 2900 2750 2300 2200 2100 2100 1800 1750 1400 1000 500 Kazahsztán Észtország Litvánia Lettország Belorusszia Oroszország Moldávia Azerbajdzsán Kirgízia Ukrajna Türkmenisztán Örményország

Grúzia Üzbegisztán Tadzsikisztán Forrás: Ludvig Zsuzsa: FÁK: integráció kontra dezintegráció a gazdasági kapcsolatok tükrében. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok, 30. szám, 2000 december p 36 A táblázat adatai világosan mutatják azokat a gazdasági, fejlettségbeli különbségeket, amelyek gyakorlatilag már a Szovjetunió idején is megvoltak az egyes tagállamok között, de rejtettek maradtak. Terület szempontjából természetes, hogy Oroszország áll az élen, majd őt követi Kazahsztán. Azonban népesség szempontjából Oroszországot követően Ukrajna a legnépesebb. Az egy főre eső GDP tekintetében sokkal meglepőbb adatokat találunk. Itt a 3800 USD egy főre eső GDP-jével Kazahsztán foglalja el az első helyet. Oroszország ebben a sorrendben már csak a 6. helyet foglalja el, míg Ukrajna a 10 helyen van Kazahsztán első helyét elsősorban a természeti kincsek gazdaságának köszönheti. Oroszország 6 helyét, a

FÁK megalakulása által elvesztett mezőgazdasági területek jelentik, ami által fokozódott a kölcsönös függés a többi tagországtól. - 34 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után 3.2 táblázat A GDP-változása a FÁK-országokban 1993 – 2003 között (előző év=100) 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Azerbajdzsán 76,9 80,3 88,2 101,3 105,8 110,0 107,4 111,1 109,9 110,6 111,2 Örményország 91,2 105,4 106,9 105,9 103,3 107,2 103,0 105,9 109,6 112,9 113,9

Belorusszia 92,4 87,4 89,6 102,8 111,4 108,3 103,4 105,8 104,7 105,0 106,8 Grúzia 70,7 89,6 102,6 111,2 111,3 102,9 103,0 101,8 104,8 105,5 108,6 Kazahsztán 90,8 87,4 91,8 100,5 101,7 97,5 101,7 109,8 113,5 109,8 109,2 Kirgízia 84,5 79,9 94,6 107,1 109,9 101,8 103,6 105,4 105,3 100,0 106,7 Moldávia 98,8 69,1 98,1 94,1 101,6 91,4 95,6 102,1 106,1 107,8 106,3 Oroszország 91,3 87,3 95,9 96,6 100,9 95,4 103,2 110,0 105,1 104,7 107,3 Tádzsikisztán 83,7 78,7 87,6 83,3 101,7 105,3 103,7 108,3 110,2 109,5 110,2 Türkmenisztán --- --- --- --- 88,6 105,0 116,0 . . . Üzbegisztán 97,7 94,8 99,1 101,7 105,2 104,4 104,4 103,8 104,5 104,2 Ukrajna 85,8 77,1 87,8 90,0 97,0 98,3 99,6 105,9 109,2 104,8 108,5 FÁK átlag 90,3 85,8 94,7 96,7 101,0 96,6 102,9 109,0 106,2 105,3 107 Forrás: 1993-1999 Ludvig Zsuzsa: FÁK: integráció kontra dezintegráció a

gazdasági kapcsolatok tükrében. MTA, Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok, 30 szám 2000 december, p. 37 2000 - 2003: Internet Homepage of The Interstate Statistical Committee of the Commonwealth Of Independent States (CIS Statcommittee). (http://wwwcisstatcom) A táblázat segítségével nyomon követhető a tagállamok GDP-nek fokozatos változása 1993-tól 2003-ig, melyek alakulását a tagországok gazdasági folyamatai is alátámasztanak. - 35 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után 3.41 Oroszország

Oroszország öröksége a Szovjetunió gazdasági “hagyatékából” a következőket jelentette: ƒ bürokratikus irányítási rendszer (5 éves tervek) ƒ magas infláció ƒ a mezőgazdaság krónikus elmaradottsága ƒ piacgazdaság hiánya ƒ legfontosabb ipari ágazatok műszaki lemaradása ƒ fejlett technológia hánya ƒ központilag meghatározott árak (torz gazdasági szerkezet) ƒ a külkereskedelem elszigeteltsége (állami szabályozás alatt maradt) ƒ a termelés alacsony hatékonysága ƒ az infrastruktúra elmaradottsága ƒ a katonai ipari és nehézipari szektorok fejlettsége és a fogyasztási szektorok fejlettsége közötti ellentmondás ƒ hatalmas adósságállomány (1985-ben 30 milliárd USD volt, 1992-ben már kb. 75 milliárd USD-t jelentett).29 A felbomlás után Oroszország volt a legkedvezőbb helyzetben és az itt lejátszódó gazdasági, politikai folyamatok határozzák meg döntően a többi tagállam helyzetét.

Pozícióját erősíti, hogy megörökölte a szovjet birodalom területének háromnegyedét, lakosságának a felét, az állóeszközök 60%-át, az ipari termelés kétharmadát, a földgázkitermelés 80%-át és a kőolajbányászat 90%-át.30 29 Majoros, 1993, p. 170 30 Majoros, 1993, p. 174 - 36 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után 3.3 táblázat Oroszország öröksége a Szovjetuniótól (százalékos részarány az 1990-es főbb gazdasági mutatókból) %-ban Népesség 150 millió fő (1992) 2 51 Terület 17,1

millió km 77 Bruttó társadalmi termék (1990) 61 Állótőke-állomány (1990) 60 Ipari termelés (1990) 66 Mezőgazdasági termelés (1990) 46 Export 1987/89 kiskereskedelmi áron 79 Import 1987/89 külkersekedelmi áron 70 Nyersolajtermelés (1991) 90 Földgáztermelés (1991) 80 Gabonatermelés (1992) 53 Olajexport (1991) 93 Olajtermékexport (1991) 61 Földgázexport (1991) 86 Forrás: Munkácsy Gyula: Merre tart Oroszország gazdasága? Külgazdaság, 1993/10. p 15 Az ipari ágazatok közül a termelés a felére esett vissza a vaskohászatban, a szánbányászatban, illetve az élelmiszeripari ágazatoknál és az elektrotechnikai termékek gyártásánál. Lényeges veszteség érte a textilipart, a hajó-és repülőgépgyártást A válság megkímélte a villamos energia ipart, a kőolaj-és földgázkitermelést és az alumíniumkohászatot. A problémát a hadiipari termelésről a polgári termelésre való átállás jelentette,

mivel hiányoztak a strukturális átalakítás feltételei. Összességében elmondható, hogy az iparban lényeges szerkezetátalakítás nem történt, nem alakultak ki új, korszerű ágazatok. Az ipart bár privatizálták, de nem történt meg az elavult technikai berendezések felújítása és minimális a beruházás is. Az üzemek nagy része a munkabéreket sem tudta rendesen kifizetni, de az árak 22-26 szorosára növekedtek.31 31 Majoros, 1993, p. 176 - 37 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után Gyors ütemű volt az

infláció és jelentős volt a vállalatközi eladósodás, az ország pedig állandó devizahiánnyal küzdött. 1992-ben kezdetét vette az ún. kuponos privatizáció (az orosz privatizáció atyja és a kuponos privatizáció elindítója Anatolij Csubajsz volt), de nyugati értelemben vett magántulajdont nem hoztak létre, csak a tervgazdaságot jellemző államigazgatási tulajdont számolták fel. „A privatizált cégek súlyos tőke-és vezetési ismerethiánnyal küzdenek, ami nélkül nem tudnak a piaci környezethez alkalmazkodni. A részvénytulajdonosoknak intézményekre lenne szükségük ahhoz, hogy tulajdonosi jogaikkal élhessenek is, hogy befektetésük likvid legyen, hozzáférhető és értékálló.”32 1992-ben a nemzeti jövedelem 20%-kal esett vissza, az ipari termelés 19%-kal, a mezőgazdasági termelés pedig 20%-kal csökkent.33 A válság a közlekedésben is megfigyelhető volt, a vasúttól a légiközlekedésig valamennyi ágazatban a termelés a

felére esett vissza. A fejlesztéshez azonban az anyagi források hiányoztak Kevés volt az országba beáramló külföldi tőke mennyisége (3-4 milliárd USD). Az általános gazdasági és politikai válság jelentősen érzékeltette hatását a lakosság életszínvonalának alakulásában is. A lakosság nagy részének életszínvonala a felére esett vissza és 40%-uk élt a létminimum alatt, a II. világháborút követő évek szintjén34 Oroszországban csak 1992-ben indult meg a leszerelés (német becslések szerint 1994-ben még legalább a GDP 11,4%-a volt a tényleges hadiköltségvetés).35 A politikai életben káosz uralkodott. Az elnök, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom nem ismerte el egymást, ezáltal az általános politikai irányvonal kialakítása is lehetetlenné vált. Az 1993-ban elfogadott alkotmány, forma szerint a cárokénál is nagyobb hatalmat ruházott az elnökre.36 A minisztereket leszavazni nem lehetett A Duma döntéseit az elnök

megvétózhatta, de az elnöki rendeleteket a Duma vagy az alkotmánybíróság sem helyezhette hatályon kívül. Az elnöki és a miniszterelnöki apparátus között erős rivalizálás volt megfigyelhető. 32 Csaba, 1996, p. 48 33 Majoros, 1993, p. 176 34 Krajkó-Rudl-Szónokyné, 2001, p. 54 35 Csaba, 1996, p. 40 36 Csaba, 1996, p. 35 - 38 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után Ki kell emelni, hogy Oroszország esetében a nemzeti villongások fékentartása is komoly problémát jelentett, bár egyes köztársaságok

széles jogköröket kaptak (Tatárföld, Baskíria). 1993-ban Oroszország benyújtotta csatlakozási kérelmét a WTO elődjéhez, a GATThoz. Oroszország tagja az IMF-nek (Nemzetközi Valutaalap) és a Világbank intézményeinek. 1994-ben Oroszország az EU-val is tovább bővítette a kapcsolatait, minek keretében aláírták a Partnerségi és Együttműködési Megállapodást. Az 1995-ös év jelentős volt az orosz gazdaságban, mivel az ipari termelés már csak 34%-kal csökkent, ami komoly előrelépést jelentett 1994-hez képest, amikor a termelés zsugorodása meghaladta a 20%-ot.37 1995-ben az orosz vezetés sikeres erőfeszítéseket tett a pénzügyi helyzet megszilárdítására is, minek következtében az infláció mértéke a januári 21%-ról, decemberre 3,2%-ra esett vissza. Bár az infláció mértékét sikerült visszaszorítani, de a befektetések növelését nem sikerült elérni, ami 15%-kal csökkent. A külkereskedelem 1995-ben az orosz

gazdaság motorja volt, ami 18,8%-os növekedést jelentett 1994-hez képest.38 Az 1997. évi gazdasági növekedés, 1998-ra kifulladt Valamennyi iparágban elmaradás volt tapasztalható. Az ipari termelés 8%-kal, a tőkebefektetések 6,7%-kal csökkentek 1997-hez képest.39 2002-ben az ipari termelés 3,7, a mezőgazdasági termelés pedig 1,7%-kal emelkedett. A munkanélküliség mérséklődött, a lakossági reáljövedelmek pedig 8,8%-kal emelkedtek. Az export értéke 6, az importé 76,8%-kal nőtt. A forgalom 36,6%-a az EU, 17%-a a FÁK-tagországaival bonyolódott. A kőolaj-kivitel mennyisége és értéke több mint 10%kal emelkedett40 37 Magyarország külgazdasága, 1995, p. 311 38 Magyarország külgazdasága, 1995, p. 312 39 Magyarország külgazdasága, 1998, p. 261 40 Magyarország külgazdasága, 2002, p. 192 - 39 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után 3.42 Ukrajna Ukrajna a Szovjetunió fejlettebb köztársaságai közé tartozott. 1991-ben az augusztusi puccs után vált függetlenné. 1992-ben kilépett a rubelövezetből Ukrajna a világ tíz legnagyobb fegyverexportőrének egyike, amely Pakisztánban, Indiában és Kínában fontos értékesítési piacokkal rendelkezik.41 Az ipar szerkezete itt is korszerűtlen volt. Az exportképes kulcsfontosságú ágazatok piaca erősen beszűkült (kohászat, szénbányászat, nehézgép-gyártás, hadiipar). A külkereskedelem áruforgalom szerkezetét vizsgálva, 1996 és 2002 között az ipari késztermékek részaránya

Ukrajna exportjában 72,5%-ról 75,3%-ra, az importban pedig 51,1%-ról 52,4%-ra nőtt.42 Ukrajna a Szovjetunió éléstára volt Kiváló minőségű földdel rendelkezik, minek következtében még 1997-ben is 10 millió tonna gabonát tudott exportálni.43 A korábbi nemzetiségi ellentétek Oroszországgal rendeződtek, mivel a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása lekerült a napirendről, Szevasztopol 20 évre szóló bérleti szerződéssel megmaradt az orosz tengeri flotta bázisának. Súlyos probléma, hogy Csernobil még ma is sugároz, mivel az elavult, de működő blokkokat az energiahiány miatt nem tudják leállítani. Energiaproblémáit gyakran a területén áthaladó olajvezetékek megcsapolásával enyhíti, mivel gazdasága kiszolgáltatott az orosz energiahordozó szállításoknak. A privatizáció üteme lassú, a piacgazdaság bevezetését késleltetni akarták, de a gazdasági összefonódások ezt lehetetlenné tették, ezért az orosz mintát

követik (kuponos privatizáció). Ukrajna nem csatlakozott a FÁK szabadkereskedelmi egyezményéhez, ezért a FÁK-ba irányuló exportjára exportadót vetettek ki, illetve tiltják az élelmiszertermékek kivitelét a FÁK-országokba. 1994-ben nyilvánvalóvá vált Ukrajna nyugati orientációja. Kucsma elnök ekkor ismerte fel, hogy az addig folytatott gazdaságpolitika, tehát Oroszország támogatása nem sok jót 41 Simon, 2004, p. 55 42 Simon, 2004, p. 55 43 Krajkó-Rudl-Szónokyné, 2001, p. 199 - 40 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a

SZU felbomlása után ígér. Természetesen az orosz függés csökkentésének igénye már korábban is megvolt “Népünk soha sem fogadja el a másodhegedűs állam szerepét” - nyilatkozta Kucsma elnök.44 1996-ban pénzügyi függetlenségét a hrivnya bevezetésével szilárdította meg 1994-ben Ukrajna is megkötötte a Partnerségi és Együttműködési Megállapodást (PCA) az Európai Unióval, Luxembourgban, amely 1998-ban lépett hatályba. Ennek függvényében az ukrán exportot korlátozó kvótákat 1998-ig fokozatosan leépítették, néhány textil-és acélgyártmány kivételével. Továbbá a megállapodás biztosítja a megfelelő keretet a politikai párbeszéd számára, segíti a gazdasági kapcsolatok és a fenntartható növekedés kialakítását, illetve a demokrácia megszilárdítására irányuló ukrán erőfeszítések támogatását. Ukrajna már 1998-ban megfogalmazta az Európai Unióra vonatkozó stratégiai célját, ami maga a társulási

viszony, illetve hosszabb távon az EU-tagságnak az elérése. E célból felállították a Gazdasági és Európai Integrációs Minisztériumot, illetve célként fogalmazódott meg a jogrendszer harmonizációja és az aquis communautaire (közösségi joganyag) átvétele. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy Ukrajna azon országok sorába tartozik, ahol a szabályozási gyakorlat az új törvények, a módosító rendelkezések és egyéb jogszabályok száma igen magas, ám a tartalmi előrelépés hiánya a jellemző.45 Az 1995. évi gazdaságpolitika fő célkitűzése a pénzügyi stabilizáció megteremtése és a piacgazdasági átalakítás felgyorsítása volt, minek eredményeként az 1994. évi 501%-ról az infláció 1995-ben 182%-ra esett vissza.46 Az 1998-as pénzügyi válság Ukrajnát sem kímélte. A GDP 1,7, az ipari termelés 1,5, a mezőgazdasági termelés 8,3%-kal esett vissza. A külkereskedelmi áruforgalom értéke is 12,5%-kal csökkent.47 2000-ben a

gazdasági növekedés 5,9%-kal, 2001-ben már 9%-kal haladta meg a GDP az előző év teljesítményét.48 A külföldi működőtöké-befektetés 1992 és 2002 között kevesebb, mint félmilliárd USD-t tett ki. Legfontosabb befektetők az Egyesült Államok, 44 Munkácsy, 1996, p. 70 45 Ludvig, 2002, p. 1 46 Magyarország külgazdasága, 1995, p. 321 47 Magyarország külgazdasága, 1998, p. 269 48 Ludvig, 2003, p. 6 - 41 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után Ciprus, Hollandia, Olaszország, az Egyesült Királyság és

Németország voltak.49 A ciprusi tőkebefektetések valójában csak kvázi külföldi befektetéseknek tekinthetők, mivel ennek alapját azok a vagyonok jelentették, melyeket korábban az összeomlás során kimenekítettek. Ukrajna 2003-ban csatlakozott az Egységes Gazdasági Tér megteremtését célzó országok csoportjához, melynek Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán is tagja. 3.43 Belorusszia (Fehéroroszország) Belorusszia is 1991-ben lett független. A függetlenné válásnak azonban nem voltak sem gazdasági, sem kulturális mozgatórúgói, ezért Belorusszia a Szovjetunió felbomlását inkább traumaként, semmint felszabadulásként élte meg.50 A FÁK-tagállamok közül itt esett legkevésbé vissza a termelés. Belorussziában elsősorban az autokratikus elnöki hatalom a meghatározó, ami a gazdasági és politikai irányítást is magában foglalja, ezért az ipar szerkezetében kevés változás történt. Belorusszia erős feldolgozóipara révén a

Szovjetunió fejlett köztársaságai közé tartozott, azonban energiában és nyersanyagban szegény, ezért ki van szolgáltatva Oroszországnak. A villamosenergia és a kőolajellátás nehézségei 1994-ben csúcsosodtak ki, amikor a nyersanyagokért keményvalutában kellett volna fizetnie Oroszországnak. Kevés olyan termékkel rendelkezik, ami a világpiaci kritériumoknak megfelelne, ezért külkereskedelme leginkább a FÁK-tagállamaival bonyolódik (az ipari termelés 80%-a Oroszországban talált piacra).51 A gazdasági visszaesés 1995-re némiképp mérséklődött. A GDP 10%-kal, a mezőgazdasági termelés 6%-kal, a beruházások 27%-kal csökkentek az előző évhez képest. Az infláció jelentős mértékben csökkent (1995-ben 344%, 1994-ben 2300% volt).52 49 Simon, 2004, p. 58 50 Krausz, 2000, p. 6 51 Majoros, 1993, p. 178 52 Magyarország külgazdasága, 1995, p. 324 - 42 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után Az orosz pénzügyi válság legkeményebben a belorusz gazdaságot érintette, de ennek ellenére a GDP 1998-ban 8%-kal, az ipari termelés 11%-kal növekedett.53 2000-re Belorussziának sikerült 7%-os GDP növekedési ütemet elérnie.54 2002-re a legfontosabb cél a lakosság életszínvonalának növelése, a pozitív makrogazdasági tendenciák megtartása, a termelési és befektetési aktivitás ösztönzése, a termelési potenciál megújítása és a fokozatos modernizálás volt. Az ipari termelés 4,3, a mezőgazdasági termelés 1,5%-kal emelkedett. Az

infláció bár csökkent, de mértéke még magas volt (34,8%). A kivitel 9,4, a behozatal 11,1%-kal nőtt 55 Az exportban a gépek, vegyipari cikkek, textiltermékek, ásványi anyagok és a fémek domináltak, az import túlnyomó többségét a gépek, vegyipari cikkek, ásványi anyagok, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek adták. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Németország, USA és Olaszország. Belorusszia a FÁK-együttműködés legfőbb támogatója. 3.44 Moldávia 1991-ben önállóságának kimondása idején felmerült a Romániához való csatlakozás gondolata is, ami jelentősen felfokozta a nemzetiségi ellentéteket. A függetlenné válás után a gazdaság hosszú ideig nem tudott talpra állni. Moldávia GDP-je egyharmadára zsugorodott, ezért Európa egyik legszegényebb államának tekinthető. A visszaesés kissé mérséklődött: 1995-ben 3% (a jó termésnek köszönhetően hosszú évek

óta először nem kellett gabonát importálni), 1998-ban 8%, 1999-ben 2% volt.56 2000-ben elindult a gazdaság lassú növekedése. Az export 3,3%-kal nőtt, ebből a FÁK-államok részesedése 58,6% volt.57 2002-ben a GDP 7,2, az ipari termelés 10, a mezőgazdasági termelés 3%kal haladta meg az előző év teljesítményét A gazdasági növekedés előrelendítője a 16,8%-kal bővülő export volt, amelynek több mint fele Oroszországba került. Az import 53 Magyarország külgazdasága, 1998, p. 274 54 Krausz, 2000, p. 6 55 Magyarország külgazdasága, 2002, p. 171 56 Krajkó-Rudl-Szónokyné, 2001, p. 55 57 Magyarország külgazdasága, 2000, p. 310 - 43 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után értéke 17,3%-kal nőtt. 2002-ben már 36,8 millió USD külföldi működő tőke áramlott az országba.58 A legnagyobb befektetők Oroszország, Spanyolország, USA, Németország, Hollandia és Franciaország. Oroszországgal barterkereskedelmet folytat, minek során nyersanyagot és energiát kap a mezőgazdasági termékekért cserébe. Fontosabb kereskedelmi partnerei még Románia, Törökország és Ukrajna. 3.45 A Kaukázusi köztársaságok (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) A térség a Szovjetunió közepesen fejlett régióját jelentették. Mindhárom ország fejlődését erőteljesen behatárolják a politikai, katonai és nemzetiségi viszonyok alakulása. A piacgazdaság kiépítése még lassan halad Azerbajdzsán gazdaságát elsősorban a Kaszpi-tenger alatt feltárt

olajkészlet és a korábbi mezők kiaknázása határozza meg, ami jelentősen vonzza a külföldi tőkét a térségbe. Az 1996-ig tartó gazdasági hanyatlást fokozatos fellendülés követte 1998-ban a GDP már 10%-kal növekedett.59 Az ipar helyzetének javulását elősegítette a kőolaj tartósan magas világpiaci ára, minek következtében 2000-ben a költségvetési bevételek megkétszereződtek. 2000-ben már 14,1 millió tonna kőolajat termeltek ki, ami 2%-kal haladta meg az előző év teljesítményét.60 2002-ben a GDP 10,6, az ipari termelés 3,6, a mezőgazdasági termelés pedig 6%-kal emelkedett. Nőtt a kőolaj kitermelése és a vegyipar termelése, a beruházások 82%-kal növekedtek. Exportja 6,2%-kal csökkent, az import 16,3%-kal nőtt.61 Legfontosabb kereskedelmi partnerei: Olaszország, Oroszország, Törökország, Franciaország, Kazahsztán és USA. Grúzia 1991-ben vált függetlenné, de az 1992-93-ban kiéleződő nemzetiségi ellentétek

polgárháborúhoz vezettek, ezért gazdaságát csak később sikerült stabilizálni (1995-ben). 1993-ban az ipar csak 25%-át termelte az 1989-es szintnek, a mezőgazdaság pedig 34%-kal termelt kevesebbet. 62 1995-ben megjelentek a gazdaság normalizálódásának a 58 Magyarország külgazdasága, 2002, p. 189 59 Magyarország külgazdasága, 1998, p. 286 60 Magyarország külgazdasága, 2000, p. 298 61 Magyarország külgazdasága, 2002, p. 231 62 Krajkó-Rudl-Szónokyné, 2001, p. 232 - 44 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU

felbomlása után jelei. A stabilizáció után az ország megerősítette kapcsolatait Oroszországgal és Azerbajdzsánnal is, elsősorban a kőolajszállítások miatt. 1998-ban tovább folytatódott a gazdasági növekedés. A GDP 2,9%-kal nőtt 1997-hez képest A beruházások megduplázódtak.63 2000 júniusa óta egyenletesebb gazdasági növekedés tapasztalható A GDP 5,4, az ipari termelés 5, a mezőgazdasági termelés 7%-kal haladta meg az előző évi szintet. Az infláció 5,4%-ra csökkent Grúziát 2000-ben felvették a WTO-ba 2000ben a külföldi befektetések értéke 25 millió USD volt, melynek több mint a fele az USA-ból származott. A legfontosabb kereskedelmi partnerei: Oroszország, Törökország, Azerbajdzsán, Ukrajna, Türkmenisztán és Olaszország. Örményország 1991-es függetlenné válása után, 1995-ben már sikerült stabilizálni a gazdaságot. A gazdaság szerény növekedésnek indult A GDP 5%-kal, az ipari termelés 2,4%-kal

bővült. 1995 végéig 340 vállalatot sikerült privatizálni64 Megindult a külföldi befektetők érdeklődése is. A politikai helyzet stabilizálódott 1998-ban tovább folytatódott a GDP növekedése, ami 7,2%-ot tett ki.65 2000-ben már csak 6% volt a GDP értéke, de az ipar teljesítménye 2,5, a külkereskedelmi áruforgalom pedig 13,4%kal bővült, amiből 20,5%-kal részesedtek a FÁK-országok.66 3.46 Közép-ázsiai államok (Kazahsztán, Kirgízia, Üzbegisztán, Tádzsikisztán,Türkmenisztán) A térség a Szovjetunió kevésbé iparosodott területe volt, ezáltal a függetlenség elnyerése sem eredményezett mélyreható politikai és társadalmi átalakulást. Mivel a térség államainak területe a történelem folyamán hosszabb időn keresztül perzsa befolyási övezet volt (ld. Horezmi birodalom), így az önállósodás egyben az iszlám megerősödését hozta magával. Kazahsztán ásványkincsekben viszonylag gazdag. Exportbevételt jelent számára a

kőolajbányászat, a színes-és könnyűfém kohászat termékei. 63 Magyarország külgazdasága, 1998, p. 284 64 Magyarország külgazdasága, 1995, p. 343 65 Magyarország külgazdasága, 1998, p. 291 66 Magyarország külgazdasága, 2000, p. 317 - 45 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után Az 1991-ben függetlenné vált köztársaság számára a legnagyobb problémát az elzártsága jelenti, mivel csak Oroszországon keresztül lehet a nyugat-európai térséggel kapcsolatot kialakítani. Ezért különösen fontos

számára az orosz kapcsolatok ápolása Tovább növeli az Oroszországhoz való tartozás fontosságát, hogy Kazahsztán az egyetlen olyan szovjet utódállam, ahol az országalkotó nemzet kisebbségben van (a kazahok aránya 40, az oroszoké 38%).67 1995-ben a két ország által megkötött szerződés garantálja az ott élő orosz népesség számára a kettős állampolgárságot. Az orosz infláció itt is éreztette hatását. 1992-ben 2500%-os infláció volt, a nemzeti jövedelem, pedig 14%-kal csökkent.68 Mindezek ellenére elindult az ország a piacgazdaság kiépítésének az útján és a külföldi tőke is beáramlik az országba. 1993ban kivált az ország a rubelövezetből és bevezette a saját pénzét, a tengét 1998-ban a gazdaság egészét tekintve 2,5%-os csökkenés volt tapasztalható. Az infláció 1,9% volt, sikerült a tenge-t stabilizálni.69 2000-ben a gazdaság teljesítménye tovább bővült, a GDP 9,6, az ipari termelés 14,6%-kal nőtt. Az

infláció az előző évi 17,8-ról 9,8%-ra csökkent.70 Legfontosabb kereskedelmi partnere Oroszország. A két ország gyakran köt bilaterális jellegű megállapodásokat. Kazahsztán a FÁK közötti szorosabb integráció híve Tádzsikisztán volt a Szovjetunió legszegényebb köztársasága. 1991-ben kinyilvánított függetlenségének idején a régi rendszer hívei vették át az ország irányítását. Ma orosz katonák védik a határait. 1993-ig tartozott a rubelövezethez, majd új pénzt vezettek be „rubel” néven, amit 2001-ben váltott le a „somoni”. A gazdasági visszaesést nem sikerült megállítani. 1995-ben a GDP 12%-kal, az ipari termelés 5%-kal csökkent A kivitel 28%-a, a bevitel 46%-a a FÁK államaival bonyolódott.71 1998-ban az állam szigorításokat vezetett be, így sikerült elkerülni az infláció gyorsabb növekedési ütemét (1997-ben 65%, 1998-ban 43% volt).72 2000-ben a súlyos gondok ellenére a 67 Ludvig, 2000, p. 25 68

Majoros, 1993, p. 178 69 Magyarország külgazdasága, 1998, p. 276 70 Magyarország külgazdasága, 2000, p. 304 71 Magyarország külgazdasága, 1995, p. 337 72 Magyarország külgazdasága, 1998, p. 296 - 46 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-államok gazdasági jellemzői a SZU felbomlása után gazdaságban élénkülés volt tapasztalható. A GDP 8,3, az ipari termelés 10,3%-kal nőtt Az infláció 60,6%-os volt, minek következtében a lakosság életkörülményei romlottak. Az átlagkereset mindössze 6,9 USD volt, a munkanélküliségi ráta közel 40%-ot tett ki.73

2002-ben a GDP 9,5%-kal növekedett, amit csökkenő infláció (5,9%), alacsony költségvetési hiány és bővülő külkereskedelmi forgalom kísért. A beruházások értéke 19%-kal nőtt. Javult a lakosság szociális helyzete, emelkedtek az átlagbérek74 A kazah termékek fő piacai Oroszország, Kína és Olaszország. Az import oldalon Oroszország, Németország és USA szerepel. 1991-ben Türkmenisztán is kinyilvánította függetlenségét. A piacgazdaság azonnali bevezetését az ország vezetői elutasították, ehelyett diktatórikus eszközökkel próbálták megvalósítani a tervgazdálkodásból a piacgazdaságba vezető átmenetet. Türkmenisztán stratégiailag fontos a térségben, mivel határos Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Iránnal és Afganisztánnal. Türkmenisztánban az ipar termeli a nemzeti jövedelem felét, legfontosabb ága a kitermelőipar, a világ harmadik legnagyobb gázkitermelője. Kiemelkedik még a könnyűipar, mely az ipari termelés

40%-át adja.75 Külkereskedelmében Oroszország, Kazahsztán és Törökország a legfontosabb partnerek. Kőolajat, földgázt, vegyipari alapanyagokat és gyapotot exportál. Az importban a gabona, a gépek, és a villamos energia dominál. Üzbegisztán 1991-ben lett független, de 1993-ban diktatúra és korlátlan elnöki uralom vette kezdetét az országban. A privatizáció 1994-ben elkezdődött, 35 ezer kis-és középüzemből, már 2000-et privatizáltak.76 A privatizáció mérséklésére új pénzt vezettek be, a szom-ot. Sikerült az inflációt is leszorítani, az 1994-es 1650%-ról, 1995re 2% körüli szintre77 A külföldi tőke bár lassan szivárog be az országba, már 700 vegyesvállalatot sikerült megalapítani.78 A legnagyobb befektetők közé tartozik a dél- 73 Magyarország külgazdasága, 2000, p. 319 74 Magyarország külgazdasága, 2002, p. 254 75 Krajkó-Rudl-Szónokyné, 2001, p. 251 76 Krajkó-Rudl-Szónokyné, 2001, p. 253 77

Magyarország külgazdasága, 1995, p. 329 78 Krajkó-Rudl-Szónokyné, 2001, p. 253 - 47 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az utódállamok gazdasági szerkezete és integrációs elképzelései koreai Daewoo, a Daimler-Benz és a BAT, ami a dohányiparba fektetett be. 1998-ban a gazdaság töretlen fejlődése tovább folytatódott. A GDP 4,4, az ipari termelés 5,8, a mezőgazdasági termelés 4%-kal növekedett az előző évhez képest.79 2002-ben a GDP 3, az ipari termelés 7,8, a mezőgazdasági termelés 2%-kal emelkedett. A külföldi tőke nagysága elérte a 600 millió USD-t.80

Az országban jelentős a gyapotfeldolgozás, Üzbegisztán a világ második legnagyobb gyapot-exportőre. Kereskedelmét a szomszédos országokkal bonyolítja. Kirgízia 1991-ben lett független, 1993-ban már reformokat hirdetett és elindította a privatizációt. 1993-ban itt is bevezették az új pénzt, a szom-ot 1995-ben az évek óta tartó gazdasági visszaesés üteme mérséklődött. A GDP 6,2%-kal, az ipari termelés 12,5%-kal szűkült. Az infláció havi üteme 1,5%-ra csökkent81 Kirgízia a FÁK egyik legszegényebb tagja. Gyakran küzd ellátási gondokkal, nyersanyag hiánnyal Ennek ellenére 2000-ben a GDP 5,1, az ipari termelés 8,9, a beruházási teljesítmény pedig 12,5%-kal nőtt.82 2002-ben a korábbi évek szerény növekedését visszaesés követte A GDP 0,5, az ipar teljesítménye 13,1%-kal csökkent.83 Az ország nem tud túljutni a gazdaság strukturális válságán, komoly gondot okoz a pénzügyi egyensúly és a fizetőképesség megőrzése. Az

iparban a kitermelő ágazatok állnak az első helyen, de a kitermelt földgáz, kőolaj és szén nem fedezi a hazai szükségleteket. 3.5 Az utódállamok gazdasági szerkezete és integrációs elképzelései Az utódállamok nemcsak a felbomlást követően, hanem már azt megelőzően is nagyon eltérő természeti adottságokkal, illetve ennek megfelelően különböző gazdasági szerkezettel és struktúrával rendelkeztek. Ezt a különbséget a felbomlás után tovább fokozta az eltérő gazdasági, technológiai és társadalmi háttér. Az utódállamok számára gazdasági szükségszerűséget jelentett a piacgazdaság bevezetése, ugyanakkor fejlődésüket a világgazdasági és világpolitikai folyamatok mindig is meghatározták. 79 Magyarország külgazdasága, 1998, p. 281 80 Magyarország külgazdasága, 2002, p. 284 81 Magyarország külgazdasága, 1995, p. 339 82 Magyarország külgazdasága, 2000, p. 308 83 Magyarország külgazdasága, 2002, p.

259 - 48 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az utódállamok gazdasági szerkezete és integrációs elképzelései Mivel eltérő adottságokkal rendelkeztek, ezért az átalakulás tekintetében eltérő „útvonalat” és tempót választottak. Voltak, akik a „sokkszerű” változások mellett döntöttek és voltak, akik a „kis lépések” elvét követték. Hogy melyik választás bizonyult a leginkább célravezetőnek, abban meghatározó volt az illető utódállam vezetőjének személyisége is. Az eltérő gyakorlati utak ellenére is, több hasonló vonás figyelhető meg

az utódállamok önállósodási törekvéseiben: ƒ sajátos módon kiépült demokrácia és piacgazdaság. ƒ egyszemélyi vezető korlátlan hatalma (diktatúra). ƒ az ellenzékiség kezdetleges kibontakozása. A 3.4 táblázat a szovjet utódállamok néhány 1993 évi főbb gazdasági mutatóját hasonlítja össze az 1992. és 1989 év eredményeivel 3.4 táblázat A FÁK és a balti államok 1993-as főbb gazdasági mutatói az Európai Gazdasági Bizottság jelentése alapján GDP Ország 1 Ipari termelés 2 Azerbajdzsán Belorusszia Grúzia Kazahsztán Kirgízia Moldávia Oroszország Örményország Tadzsikisztán Türkmenisztán Ukrajna Üzbegisztán -13,3 -10,0 ---12,8 -17,2 -4,0 -13,0 9,9 -21,0 7,8 -16,0 3,5 54,7 76,4 --74,3 66,5 54,8 55,8 39,8 50,0 --60,4 85,6 Észtország Lettország Litvánia -2,0 -19,9 -17,0 69,4 49,9 41,8 1 2 FÁK -6,8 69,4 -10,9 81,6 -26,6 ---16,1 70,3 -24,2 54,8 -10,0 64,7 -16,2 63,2 -11,1 36,0 -19,5 59,4 5,3 94,9 -22,4 75,8 -7,0

90,1 Balti államok 38,5 -26,6 42,1 -34,6 23,0 -46,0 Mezőgazdasági termelés 1 2 Munkanélküliek aránya % (3) Infláció % -17,0 2,0 -54,0 -3,0 -8,0 3,0 -4,0 -5,0 -2,0 9,0 -1,0 --- --80,6 --96,3 81,5 66,8 80,4 65,2 66,1 104,0 76,1 --- 0,7 1,3 2,0 0,6 0,2 0,7 1,1 6,2 1,1 --0,4 0,2 --1682,1 11647,0 1161,0 1145,8 1576,3 911,3 2260,0 2350,9 1761,1 4474,0 532,5 -16,8 -11,5 -6,7 45,2 62,1 61,9 2,6 5,8 1,6 87,6 109,1 410,2 1: változás, %-ban, megelöző év = 100% 2: 1989 = 100% 3: 1993. decemberi adatok Forrás: Pécsi Kálmán: Változóban az orosz gazdaság. 1991-1994 Európai Integrációs Tudományos Társaság, 1994. p 36 - 49 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az utódállamok gazdasági szerkezete és integrációs elképzelései A fenti adatokból kitűnik, hogy az utódállamok GDP-je 1993-ra az 1989. év értékeinek átlagban mintegy 50-60%-ra esett vissza. Az adatok a GDP jelentős csökkenését mutatják 1993-ban a megelőző évhez képest is. Főleg Belorusszia, Moldávia, Kazahsztán és Üzbegisztán esetében találunk pozitív értelemben kiugró adatokat. Az ipari termelés 1989-hez viszonyított visszaesését főleg Kirgízia, Örményország, Tádzsikisztán és a Balti államok esetében figyelhetjük meg. Az ipari termelés esetében 1992-hez képest markáns visszaesést figyelhetünk meg Oroszországban (-16,2%) ami az 1989-es eredmény csak 63,2 %-a. A mezőgazdaság valamivel jobban vészelte át az időszakot. Itt az 1989-es év 80%-át tudták teljesíteni Az ipari termelés tekintetében a balti köztársaságokra érdemes

még figyelmet fordítani. 1993-ban következett be az ipari termelés lelassulása. Ekkor az éves változás Litvániában -46%, Lettországban -34%, Észtországban pedig -26%. A balti államok mezőgazdasági termelése is nagyobb mértékben csökkent, mint a FÁK-tagállamoké. Az infláció és a munkanélküliség tekintetében, főleg az infláció mértéke sújtotta a legjobban az utódállamokat, ami kiemelkedő Grúzia (11647%) és Ukrajna (4474%) esetében. Az eltérő szerkezetbeli különbségek a gazdaságon belül 1997-98-ra tovább növekedtek. Ekkor a mezőgazdaság GDP-n belüli aránya Oroszországban mindössze 6%-os, Belorussziában, Kazahsztánban és Ukrajnában is csak 12-13%-os, de Kirgíziában már 40% feletti volt. Ugyanakkor az ipar részesedése Belorussziában a legmagasabb, 36%-nyi és Grúziában a legalacsonyabb, mindössze 10% körüli. Hasonlóan a szolgáltatási szektoron belül is nagyok a különbségek.84 84 Ludvig, 2000, p.4 - 50 -

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az utódállamok gazdasági szerkezete és integrációs elképzelései 3.5táblázat A GDP-szerkezete a FÁK-országokban 1997-98-ban (%) Azerbajdzsán Örményország Belorusszia Grúzia Kazahsztán Kirgízia Moldávia Oroszország Tadzsikisztán Türkmenisztán Üzbegisztán Ukrajna Év Ipar Mezőgazdaság Építőipar Szolgáltatások Összesen 1997 1997 1998 1998 1997 1997 1997 1998 1996 1997 1997 1998 27,4 24,0 36,3 9,6 22,3 17,9 22,6 29,8 28,6 35,3 17,8 28,2 21,5 31,2 12,4 26,1 11,9 44,2 28,9 6,0 38,8 21,1 31,7 13,8 12,6 8,6 6,9 6,1 4,4 4,8 5,3

7,1 2,8 11,8 8,2 5,5 38,5 36,2 44,4 58,2 61,4 33,1 43,2 57,1 29,8 31,8 42,3 52,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Ludvig Zsuzsa: FÁK: integráció kontra dezintegráció a gazdasági kapcsolatok tükrében. MTA, Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok, 30. szám, 2000 december p 38 A táblázat adataiból jól látszik, hogy a FÁK – csoportosulás országai eltérő gazdaságiszerkezeti adottságokkal rendelkeztek 1997-98-ban is, ami tovább nehezítette az érdekek közös alapra való helyezését. Az integráció irányába történő határozottabb elmozdulást, illetve a multilaterális kapcsolatok kiszélesítését nagyban hátráltatta a bilaterális kapcsolatok nagy száma (amit maga az Alapító Okirat is megenged). Ezeket a megállapodásokat elsősorban Oroszország szorgalmazza, mivel gyakran köt barátsági és együttműködési, illetve gazdasági jellegű megállapodásokat a tagállamokkal. A

bilateralizmus leggyakoribb alkalmazói, főleg azok a tagállamok, melyek legfőképp ellenzik a szervezet nemzetek felettiségét (úgy, mint: Ukrajna, Grúzia, Moldávia, Azerbajdzsán és Türkmenisztán). - 51 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az utódállamok gazdasági szerkezete és integrációs elképzelései 3.6 táblázat Az ipari termelés alakulása FÁK országokban %-ban 1991-hez viszonyítva (1992 – 2003) 1992 1995 Azerbajdzsán Belorusszia Grúzia Kazahsztán Kirgízia Moldávia Oroszország Örményország Tádzsikisztán Türkmenisztán Ukrajna Üzbegisztán 70 52 91

54 86 74 73 82 76 85 93 94 33 50 62 18 48 27 51 54 45 61 98 55 FÁK átlag 82 52 2000 2001 1991=100 35 37 56 59 102 108 24 23 59 67 42 44 38 44 62 65 42 48 . . 122 131 60 69 61 65 2002 2003 38 67 113 25 74 38 48 67 52 . 142 74 40 77 120 27 80 45 55 72 58 85 68 74 Forrás: Internet Homepage of The Interstate Statistical Committee of the Commonwealth Of Independent States (CIS Statcommittee). (http://wwwcisstatcom) 3.7 táblázat A mezőgazdasági termelés alakulása FÁK országokban %-ban 1991-hez viszonyítva (1992 – 2003) Azerbajdzsán Belorusszia Grúzia Kazahsztán Kirgízia Moldávia Oroszország Örményország Tádzsikisztán Türkmenisztán Ukrajna Üzbegisztán FÁK átlag 1992 1995 76 102 91 87 129 95 84 91 82 91 94 92 93 52 105 77 96 72 68 72 70 64 88 90 75 73 2000 2001 1991=100 64 72 112 125 75 76 90 95 67 79 100,6 108 56 60 66 71 73 81 . . 102 106 61 68 69 74 2002 2003 76 131 77 94 81 111 62 72 . . 113 68 76 80 137 82 104 82 116 53 73 61 75

Forrás: Internet Homepage of The Interstate Statistical Committee of the Commonwealth Of Independent States (CIS Statcommittee). (http://wwwcisstatcom) - 52 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-tagállamainak egymás között folytatott külkereskedelme Az ipari termelés Grúziában és Ukrajnában a ’90-es évek visszaesése után 2000-re érte el az 1991-es szintet. A többi tagállam esetében csak lassú fejlődés figyelhető meg Kazahsztán ipara különösen visszamaradt – a 2003-as év ipari termelése alig haladja meg az 1991-es évét. A mezőgazdaság szempontjából

kiemelhető Belorusszia (137%), Moldávia (116%) és Ukrajna (113%) teljesítménye. Kismértékű, de fokozatos fejlődés volt jellemző Kazahsztánra (104%). 3.6 A FÁK-tagállamainak egymás között folytatott külkereskedelme A tagországok külkereskedelme, fokozatosan szűkült be a megalakulástól kezdve, melynek elsődleges mozgatórugója az orosz függéstől való szabadulás volt. Ez a fajta erőteljes függés főleg Ukrajna, Belorusszia és Moldávia esetében figyelhető meg, ami az orosz nyersanyagszállításnak tudható be. Ugyanakkor Oroszország esetében is vannak olyan iparágak, amelyek kazah és ukrán szállításokra vannak utalva. Léteznek azonban a FÁK-on belül oroszországi függés nélkül is gazdasági összefonódások. Ilyen például a türkmén gázszállítás Ukrajnába, Grúziába vagy Örményországba. Az alábbi táblázat adatai szemléltetik miként változott a külkereskedelem súlya és nagysága a tagállamok között, 1990-től

2002-ig. - 53 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-tagállamainak egymás között folytatott külkereskedelme 3.8 táblázat A FÁK-országegyüttes aránya az egyes FÁK-országok külkereskedelmében (%) Ország 1990 Azerbajdzsán Örményország Belorusszia Grúzia Kazahsztán Kirgízia Moldávia Oroszország Tádzsikisztán Türkmenisztán Üzbegisztán Ukrajna 92 95 84 92 88 94 89 62 86 91 86 80 1996 1998 Export 46 38 46 36 67 73 65 56 54 39 78 45 68 68 18 19 43 34 64 26 21 25 51 33 2002 1990 11 19 55 49 23 35 54 15 26 ----24 71 73 70 70 77 72 74 43 80 80 78 69 1996 1998

Import 35 38 34 26 66 65 39 36 69 47 58 52 61 43 31 26 57 63 56 47 32 28 63 54 2002 39 31 69 39 46 55 39 22 76 ----53 Forrás: 1990 – 1998: Ludvig Zsuzsa: FÁK: integráció kontra dezintegráció a gazdasági kapcsolatok tükrében. MTA, Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok, 30 szám, 2000 december p. 39 2002: Internet Homepage of The Interstate Statistical Committee of the Commonwealth Of Independent States (CIS Statcommittee). (http://wwwcisstatcom) A volt tagköztársaságok között folyó külkereskedelem 1993-ban már alig 40%-át, 1994ben pedig mindössze 35%-át érte el az 1991-es szintnek, miközben a harmadik országokkal folyamatosan bővültek a kapcsolatok.85 Főleg Oroszország súlya csökkent a leginkább. 1998-ban már csak 19%-os Számára a legfontosabb kereskedelmi partner Ukrajna és Belorusszia maradt. Jelentős csökkenés figyelhető meg Ukrajna, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán esetében is. Gyakorlatilag a kilencvenes

évtizedre általánossá vált, hogy a tagországok felének exportja nagyobb részben a “távol-külföld” felé irányult. 1998-ra már csak Moldávia, Grúzia és Belorusszia számára jelentették a FÁK-on belüli piaci lehetőségek a legfontosabb értékesítési lehetőségeket. A kereskedelem áruszerkezetét vizsgálva az ásványanyagok dominanciája a meghatározó. Ezek jelentik a legfontosabb kiviteli forrást Oroszország, Kazahsztán, 85 Ludvig, 2000, p. 10 - 54 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A FÁK-on belüli gazdasági kapcsolatok beszűkülése Azerbajdzsán és

Tádzsikisztán esetében és a második legfontosabbat Kirgíziában. Jelentős még Moldáviában az élelmiszer és Belorusszia esetében a gépek és a közlekedési eszközök szállítása. Hasonlóan import oldalon az ásványanyagok a legfontosabbak Belorussziában, Kazahsztánban, Tádzsikisztánban, Kirgíziában, Moldáviában és Oroszországban is. Fellelhető még a fémek, fémtermékek és a vegyi termékek egymás közötti kereskedelme is. Import oldalon csak Örményországban (26%) és Üzbegisztánban (28%) figyelhető meg nagyobb mértékű visszaesés 1998-ban, az 1990-es adatokhoz képest. Belorusszia és Oroszország esetében továbbra is fontos maradt a FÁK-országokból származó import súlya. 2002-re tovább változott a FÁK tagállamok egymással folytatott külkereskedelmének szerkezete. Export tekintetében különösen Azerbajdzsán és Örményország tekintetében figyelhető meg drámai visszaesés, de minden tagállam esetében csökkent a

FÁKországokba irányuló export súlya. Import oldalon viszont kis mértékű volt a növekedés, kivéve Oroszországot és Ukrajnát. 3.7 A FÁK-on belüli gazdasági kapcsolatok beszűkülése A FÁK-on belüli áruforgalomnak a FÁK összesített GDP-jéhez viszonyított aránya 1995-ben 4,1%-ra esett vissza, szemben az 1990-es 14,6%-kal.86 Az 1997. áprilisában összeült FÁK államfői tanácsülése elé került adatokból (becslésekből) már világosan levonható a konzekvencia, miszerint az 50%-nyi teljesítmény visszaesés az egyes gazdaságokban, az utódállamok életében bekövetkezett változásoknak tudható be. A változás a már korábban kifejtett gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok megváltozásában keresendő, illetve a korábbi állami hadiipari megrendelések hirtelen és nagymértékű visszaesése is kiváltotta. A külkereskedelmi kapcsolatok lazulását tovább fokozta a “távol-külföld” piacainak megnyeréséért folytatott harc,

illetve a FÁK intézményei kereteinek elégtelen működése (nem létezik intézményesített fizetési eljárás, “megbukott” a Pénzügyi Unió). A háttérben alternatív megoldások törtek maguknak utat, ami főleg az orosz rubel és keményvaluta használatában, bartermegállapodásokban és Oroszországban adósságért 86 Ludvig, 2000, p. 12 - 55 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tőkebefektetések a FÁK-on belül részvénycserék útján valósul meg. 1996-ban az elszámolások a tagállamok között 50%ban nemzeti valutában bonyolódtak le, ugyanakkor a

keményvalutában vagy a szabadon konvertálható valutákban való kifizetések aránya az 1995 évi 15%-ről 30%-ra emelkedett.87 Érdekesség azonban, hogy 1997 májusában, a Jaltában rendezett nemzetközi bankkonferencián, az orosz központi bank továbbra is javasolta az orosz rubel minél kiterjedtebb használatát a nemzetközi elszámolásokban, illetve ösztönözte a közösség országait, hogy valutatartalékaik egy részét is rubelben tartsák. A kereskedelem hatékonyabb és gördülékenyebb menetében szintén hátráltató tényezőként merült fel, hogy a közös vámok kialakítása terén a tagállamok másként értékelték a vámok jelentőségét. Oroszország, Ukrajna és Belorusszia jelentős költségvetési forráslehetőségeket lát a vámokban, ugyanakkor egyes közép-ázsiai és kaukázusi országok vámterheik könnyítése által próbálják meg vonzóbbá tenni gazdaságukat a külföldi tőke előtt. Tovább nehezíti az egymás közötti

kereskedés egyszerűsítését a kialakult bonyolult vámeljárási és elszámolási procedúrák rendszere is. 3.8 Tőkebefektetések a FÁK-on belül Ha a nyugati tőke nagyságával szemben vizsgáljuk, az orosz tőke nagyságát a FÁKországokon belül, akkor az orosz tőke nagysága kisebb arányt képvisel. Az orosz tőke érdeklődése a kilencvenes évek közepe táján indult meg az utódállamok vállalatai iránt. 1996-ban már jelentősen megnövekedett az orosz tőke jelenléte, amit a táblázat adatai is tükröznek. Ez alól csak Ukrajna a kivétel, ahol már 1995-ben is jelentős számú orosz tőkével alapított vegyesvállalatot találunk. 87 Ludvig, 2000, p. 13 - 56 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tőkebefektetések a FÁK-on belül 3.9 táblázat Orosz tőkével létrehozott vegyesvállalatok száma a többi FÁK-országban (db) 88 Ország Azerbajdzsán Örményország Belorusszia Grúzia Kazahsztán Kirgízia Moldávia Tádzsikisztán Türkmenisztán Üzbegisztán Ukrajna Összesen 1995 45 59 202 78 253 30 69 22 19 175 803 1755 1996 97 175 405 152 462 60 148 62 39 336 1293 3229 1997 112 216 467 211 528 74 175 80 47 391 1411 3712 Forrás: Ludvig Zsuzsa: FÁK: integráció kontra dezintegráció a gazdasági kapcsolatok tükrében. MTA, Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok, 30. szám 2000 december, p 42 Az orosz tőke FÁK-on belüli jelenlétének további erősödését jelentik a banki kapcsolatok. Az orosz bankok a közösség egész területén aktívan működnek Míg korábban elsősorban a

bilaterális együttműködések során felmerülő pénzügyi tranzakciók lebonyolításában játszottak kiemelkedő szerepet, mára a vállalatok legfontosabb hitelezőivé váltak. Nagy szerepet játszanak a fejlettebb banki technológiák elterjesztésében és a modern banki szolgáltatások bevezetésében is. Az orosz befektetők a külföldi beruházókhoz hasonlóan a legjobban prosperáló ágazatokat célozzák meg. Legfőképp az energia-kitermelést, a színesfémkohászatot, a vas-és acélipart, a gépgyártást és esetenként a mezőgazdaságot. Ennek megfelelően a legfontosabb orosz befektetők a Gazprom, a Lukoil illetve az Egyesült Orosz Energiarendszer. A tőkekapcsolatok intenzitását olyan tényezők hátráltatják, mint a tőkeszegénység, a bizalmatlanság, a jogi inkompatibilitás, a gazdasági-társadalmi átalakulás problémái. 88 Frissebb adat nem állt rendelkezésre. - 57 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tőkebefektetések a FÁK-on belül Ezért nem meglepő, hogy az orosz tőke is inkább a kevésbé kockázatos, stabilabb piacok felé próbálja megtalálni az útját. Ezt a folyamatot ellensúlyozni látszik azoknak a hatalmas vállalatbirodalmaknak a megjelenése, amelyeket röviden csak FIG-eknek (az angol Financial–Industrial Groups elnevezés után) nevezünk. A vállalatok alapításáról, működéséről, a jogi kötelezettségekről és az állami támogatás mértékéről szóló megállapodást 1998 márciusában fogadták el, “Transznacionális vállalatokról szóló konvenció” néven. Ezek a

vállalatóriások, amelyekben legfőképp Oroszország, Belorusszia, Kazahsztán és Ukrajna vesz részt leginkább az anyaországban rendelkeznek erős vezető pozícióval. Ez a vezető szerep megnyilvánul a gazdasági és politikai élet egész területén, melyek komoly nyomást gyakorolhatnak akár a FÁK hatósági szerveire is, ezáltal előrelendítve az integráció ügyét. Elősegíthetik a számukra előnyös integrációs határozatok megkötését, a jogi-ügyintézési procedúrák egymáshoz való közelítését. A FIG-ek jelenléte elsősorban az energetikai szektorban a legelterjedtebb, olyan vállalatóriások vezetésével, mint például az orosz Gazprom, Lukoil, Rosznyeft, a kazah Munaygas, Ukrgazprom vagy az azeri Gruzenergo. De találkozhatunk hasonló óriásvállalatokkal a kohászat és a vegyipar területén is. Orosz-ukrán FIG-ek létrehozására is történtek már kezdeményezések repülőgép-hajtóművek gyártása céljából, illetve autóipari

együttműködés ötlete merült fel, kazah-orosz FIG-ek létrehozásával. 1997 végén a FÁK-területén bejegyzett FIG-ek száma már 8-ra emelkedett89, míg 2002ben már 17 jelentős FIG-et tartottak számon.90 A kilencvenes évek végén megindult a FIG-ek konszolidációja és diverzifikációja. 2004-re a diverzifikált FIG-ek (pl. „Sistema”, „Alfa” és „Interros”) már jelentősen részesedtek az orosz gazdaság eredményeiből. A diverzifikált FIG-ek kiléptek a nyugati tőzsdékre is. 89 Ludvig, 2000, p. 15 90 Novitskiy, 2002, p. 20 - 58 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. Az 1998-as orosz pénzügyi válság hatása a FÁK-országokra 3.9 Az 1998-as orosz pénzügyi válság hatása a FÁK-országokra A válságot a következő tényezők váltották ki: ƒ Következetlen gazdaságpolitika. ƒ Belső államadóság felhalmozása. ƒ A szükséges szerkezetváltások elmaradása. ƒ Korrupció elharapódzása. ƒ Beszűkülő külkereskedelem. A válság az augusztusi rendkívüli intézkedések kapcsán robbant ki. Ez a rubel leértékelődését jelentette, az ezzel egyenértékű árfolyam-módosítást, a 90 napos moratóriumot a kereskedelmi bankok külföldi adósságtörlesztésének fizetésére, valamint az 1999 előtt lejáró 40 milliárd USD értékű állampapír egyoldalú átütemezésének bejelentését.91 A válságot tovább mélyítette a külföldi befektetők megingott bizalma. A pénzügyi válság magával húzta a rubel leértékelődését és az orosz bankrendszer megingását is. 1998 végére

Belorusszia, Moldávia, Grúzia és Kirgízia valutája, 1990 áprilisában, pedig Kazahsztán valutája ingott meg. Az 1999-es adatok szerint a FÁK-on belüli kereskedelem visszaesésének mértéke meghaladta a 30%-ot, de volt, ahol az 50%-ot is elérte. A FÁK-on belülről származó áruk behozatala leginkább Kirgíziában (-41%), illetve Oroszországban (-47%) és Moldáviában (-52%) csökkent.92 A kivitel egyedül Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban (főleg az Ukrajnába szállított nagy mennyiségű földgáznak köszönhetően) nőtt. A “visszaesés” leginkább az energiahordozók árcsökkenésével magyarázható. 91 Ludvig, 2004b, p. 16 92 Ludvig, 2000, p. 17 - 59 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az 1998-as orosz pénzügyi válság hatása a FÁK-országokra 3.2 ábra Átlagos exportárak a FÁK-on kívüli kereskedelemben USD/tonna USD/tonna 200 150 100 50 0 1995 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Nyersolaj 103 118 74,4 111 180 156 156 Olajtermékek 104 117 75,8 94,4 172 145 145 Forrás: Ludvig Zsuzsa: Oroszország a világgazdaságban. In: Világgazdasági régiók Szerkesztette: Majoros Pál. Perfekt Kiadó, Budapest, 20004, p 21 Az 1998-99-es GDP-adatokat tanulmányozva, már levonható a konzekvencia, miszerint a tagállamok esetében jelentős függés mutatható ki Oroszországtól. Gyakorlatilag 1999re ismét megindult az utódállamok egy részében a GDP növekedése, ami főleg Türkmenisztánban, de Moldáviában, Kazahsztánban és Oroszországban növekedett. - 60 - BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Integrációs szakaszok a FÁK-on belül IV Integrációs törekvések a FÁK-on belül A FÁK-t bel-és külföldön is sokan integrációs „kudarcként” értékelik, többségében csak papíron „élő” intézménynek tartják. Azonban a megkötött integrációs megállapodások ennek az ellenkezőjét mutatják. A kilencvenes évek elején, amikor már létezett a FÁK-on belül megkötött Vámunió és a belorusz-orosz szövetség megkötésének lehetősége is körvonalazódott, felvetődött az ún. többsebességes integráció megvalósításának a

gondolata Az elmélet szerint, bár eleinte kevesebb tagállam élne a gazdasági integráció lehetőségével, ezt később több tagállam csatlakozása is követné, ami jelentősen elősegítené a FÁK fokozatos integrációs tömörülésének a megerősödését. Az elmélet sikertelenséget elsősorban az gátolta, hogy egyes integrációs tömörülések orosz hegemóniával jöttek létre, ami bizonyos tagállamokat távolmaradásra késztetett, illetve olyan szövetség létrehozására ösztönözte őket, ami az orosz dominancia túlsúlyát igyekezett ellensúlyozni. Ezáltal a “többsebességes” integráció gyakorlati megvalósítása akadályokba ütközött. 4.1 Integrációs szakaszok a FÁK-on belül 1. Első szakasz: (1992-94) vágyak realitások nélkül 1992-ben már születtek gazdasági jellegű megállapodások a FÁK-tagállamai között, amik az új típusú integráció kialakítását célozták meg. Ennek első lépése az 1992 márciusában

megkötött 10 ország által aláírt Vámunió volt. 1992 októberében 8 ország részvételével megállapodás született a közös, rubelalapú pénzügyi rendszer kialakításáról (a rubelövezet kialakítását kezdetben az IMF is támogatta). Magas szintű megállapodásokat írtak alá az egységes nemzetközi kommunikációs rendszerről, az adó-és vámpolitikáról, a meteorológiáról, a minősítés egyeztetett elveiről, a műszaki-tudományos együttműködésről és a tagköztársaságok közötti döntőbíráskodás gyakorlatáról.93 93 Ludvig, 2000, p. 8 - 61 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Integrációs szakaszok a FÁK-on belül Második lépcsőként 1993 szeptemberében 9 ország részvételével létrehozták a Gazdasági Unióról szóló megállapodást. A megállapodáshoz később Grúzia és Türkmenisztán is csatlakozott. Az elképzelés lényegét az Európai Unió mintája adta A fejlődési útvonalat a következőkben képzelték el: szabad kereskedelmi zóna megteremtése, majd a vámunión keresztül eljutnak a közös piacig, illetve azon keresztül a pénzügyi unióig. Az utolsó lépést a transznacionális vállalati formák létrehozásában jelölték meg, a beruházások, a pénzügyek és a termelés területén. Az elképzeléseket az alábbi egyezményekkel próbálták a gyakorlatba átültetni. 1. 1994 április- egyezmény a szabadkereskedelmi övezetről 2. 1994 október-egyezmény a pénzügyi unióról 3. 1995 január-vámunió Mindezen egyezményekben meghatározott feladatok és kötelezettségek

betartását az 1995. októberében felállított FÁK Államközi Gazdasági Bizottsága felügyelte 2. Második szakasz: (1995-96) belső integrációs körök kialakulása Ebben az időszakban vetődik fel az orosz-belorusz-kazah vámszövetség és az oroszbelorusz államszövetség létrehozásának gondolata. Egyes tagállamok tartózkodó, mások az együttműködő magatartással viszonyulnak az integráció jövőjéhez. A távolmaradás elsődleges oka, hogy a tagállamok egy csoportja nem hajlandó elfogadni az orosz dominancia meghatározó voltát és irányító szerepét, illetve megkérdőjelezik a konszenzusos elv érvényességét az integráción belül. 3. Harmadik szakasz: A FÁK-on belüli külön utas csoportosulások megjelenése (1997 tavaszától, napjainkig) 1997. márciusában első ízben fogalmazódik meg az Államfői Tanács ülésén a FÁK-on belül kialakult integrációs problémák okai és kudarcai. 1997 októberében Grúzia, Ukrajna,

Azerbajdzsán és Moldávia megteszi az első lépéseket a GUAM-csoportosulás kialakítása felé. 1998. januárjában megindul a közép-ázsiai országok elhatárolódása a FÁK-on belül Mindezt a bomlási és dezintegrációs folyamatot csak tovább fokozza az 1998-as orosz pénzügyi válság. - 62 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az orosz-ukrán szövetség 4.2 Az orosz-ukrán szövetség Szakértők szerint Ukrajna FÁK-on belül tanúsított magatartását, illetve az orosz-ukrán kapcsolatok jellegét elsősorban a politikai ellentétek (fekete-tengeri flotta ügye és a

krími kérdés), nem pedig a gazdasági vagy kereskedelmi kapcsolatok mikéntje határozza meg. Bár Oroszország fontosnak tartja az ukrán kérdés rendezését, ennek ellenére számos kérdésben nem történt előrelépés (határok deklarálása, Ukrajna NATOhoz fűződő kapcsolatának rendezése). Azonban az orosz érdekek megvalósításához Ukrajna, geopolitikai adottságai révén nélkülözhetetlen, hiszen az Európába vezető út legfontosabb kapuja. Az ukrán álláspontot elsősorban az orosz dominanciától való távolságtartás jellemzi, ezért nem kíván semmilyen integrációs tömörülésben részt venni, ahol ez megnyilvánul, mivel legfontosabb betagolódását tekinti. céljának A az euro-atlanti kapcsolatok döntő integrációs többségében szervezetekbe így a való bilaterális megállapodások kerülnek túlsúlyba. A kapcsolatok kétoldalú fenntartását az egymástól való függés határozza meg, ami Ukrajna számára az

energiahordozókat, Oroszország számára, pedig az Ukrajnán áthaladó vezetékek, illetve az alumíniumipar szállításait jelenti. A FÁK-on belül Ukrajna külkereskedelmét vizsgálva, Oroszországot találjuk az első helyen. Ez a tendencia némiképp csökkenni látszik a harmadik országokkal folytatott sikeres kereskedelem révén. Ezek ellenére Ukrajna földgázszükségletének 80%-át még orosz importból fedezi. Az ukrán kivitel legjelentősebb árucsoportját a kohászati termékek adják (30%), ezt követi a gépek (25%), az élelmiszerek (22%) és a vegyi áruk (12%) szállítása.94 A kétoldalú áruforgalom megkönnyítése érdekében 1997-ben egyezményt kötöttek, mely kimondja: a forgalmi adó kölcsönös eltörlését, a korábban megkötött, mintegy 150 dokumentum gyakorlati alkalmazásának a módját, illetve a korábban a Rada (Ukrán Parlament) által ellenzett orosz-ukrán FIG-ek létrehozásainak engedélyezését. 94 Ludvig, 2000, p. 19 - 63

- BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az orosz-belorusz kapcsolatok fejlődése A meglévő ellentétek mellett 1997. májusában Kijevben aláírták a “Barátsági, Együttműködési és Partnerségi Megállapodást”. A megkötött megállapodás nem az integráció elmélyítését célozta meg. 1998 elején hosszú távú 2007-ig tartó gazdasági kooperáció megvalósításáról született elvi megállapodás. Az 1998-as pénzügyi válság idején pedig közös válságtervet dolgoztak ki, ami a barterkereskedelem újbóli térnyerésének nyitott utat. 2000-ben újabb kereskedelmi

vita vette kezdetét a két tagállam között. A “háborút” Oroszország robbantotta ki, mivel adót vetett ki az olaj és egyéb nyersanyagok exportjára, ami Ukrajna számára azért jelent problémát, mert az exportadó nem érinti a vámszövetségen belülre történő szállításokat, illetve úgy véli, hogy az exportadó sérti a két tagállam között megkötött bilaterális szabadkereskedelmi megállapodásokat. Válaszként Ukrajna a vezetéktranzitdíjak, és az orosz autók importvámjának felemelését helyezte kilátásba. Bár a kereskedelmi „háborút” 2002 augusztusában sikerült lezárni, még sok tisztázatlan kérdés maradt megoldatlan az orosz-ukrán kereskedelmi kapcsolatokban (pl. az An-70 típusú taktikai katonai szállító repülőgép közös gyártásának kérdése). 4.3 Az orosz-belorusz kapcsolatok fejlődése Az orosz-belorusz kapcsolatok, az integráció területén elért eredmények szempontjából nagyon jelentősek. Orosz

részről a kapcsolat tartós megerősítését elsősorban azért szorgalmazták, mert a szövetségtől várják a dezintegrációs folyamatok visszaszorítását. A két ország között segíti a kapcsolatok erősítését, hogy nincsenek közöttük területi viták, vallási-nemzeti ellentétek. Belorusszia “pozitív” hozzáállását az integrációhoz, gyakorlatilag az is erősítette, hogy nem igazán tudott mit kezdeni a hirtelen jött önállósággal, mind a gazdasági-társadalmi rendszerváltást, mind a külpolitikai –külgazdasági irányváltást illetően. Az integráció szorosabbra fűzésében a szláv testvériség eszméjének alapgondolata is motiválta, jelentős elszigeteltsége révén, ami kapcsán kedvező politikai megítélésre szeretett volna szert tenni. Fontos tényezőnek számít a kialakult erős orosz függés is, ami leginkább a FÁK-on belüli külkereskedelem szerkezetében mutatkozott meg (az export 65%-a, az import 55%-a köti

Oroszországhoz). - 64 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az orosz-belorusz kapcsolatok fejlődése A barter megállapodásoknak köszönhetően, amik lehetővé tették az Oroszországba való szállítást, illetve az olcsó orosz energiahordozóknak köszönhetően, „életben tarthatták” a versenyképtelen belorusz üzemeket és nem kellett dolgozóikat elbocsátaniuk. 1994-re kiderült Belorusszia számára, hogy a nyugati piacok nem jelentenek számára reális alternatívát, ezért fokozottabban fordult Oroszország felé. Az első orosz-belorusz megállapodás 1996-ban történt

meg, de a két ország már korábban eltörölte az egymás közötti adósságaikat. Oroszország 800 millió USD az energiatartozásokért ki nem fizetett összeget, valamint 500 millió USD államközi hiteltartozást írt le, Belorusszia pedig elállt az atomfegyverek átadásától és az orosz csapatok területén való állomásoztatásával kapcsolatos követeléseitől. Az 1996. április 2-án aláírt megállapodás keretében az egységes gazdasági tér, a közös piac, illetve az áruk, szolgáltatások és a munkaerő szabad áramoltatását tűzték ki célul. Ez a megállapodás az “államszövetség” kialakítását jelentette, ezért ennek érdekében létrehozták annak legfőbb szerveit is. A Legfelső Tanácsot, a Végrehajtó Bizottságot és a Parlamentet. Az 1997-ben megkötött megállapodás már az “államszövetség” megalakítását tekintette legfontosabb feladatának, melyben rögzítették a szövetség szabályzatát is. Eszerint mindkét

tagállam megőrzi szuverenitását, területi integritását és alkotmányát. A létrehozott közös szervek nem rendelkeznek semmiféle hatalommal a különféle határozatok betartatását illetően. 1998. december 25-én megkötött megállapodás tovább mélyítette az orosz-belorusz kapcsolatokat. A deklaráció rendelkezett az állampolgárok egyenlő jogairól és a gazdálkodó egységeknek adandó egyenlő feltételek megteremtéséről. Meghatározták a két ország szövetségi államban való egyesítéséről szóló döntés dátumát, amit 1999-ben jelöltek meg. Célul tűzték ki az egységes vámterület létrehozását, a polgári és adózási törvénykezés, illetve a valutaszabályozás és a hitelrendszer egységesítését. Kidolgozták a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit és sor került a jogrendszer összehangolására is. A következő megállapodás a két ország viszonyában 1999 decemberében született meg, Jelcin elnök

aláírásával, de a ratifikációs okmányok kicserélése már Putyin ügyvezető államfő részvételével történt meg 2000 elején. “ Egyidejűleg egységesítették a két - 65 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az orosz-belorusz kapcsolatok fejlődése ország bank-és tőkepiacait, az adózás rendjét, a külkereskedelmi és vámpolitikát, a devizagazdálkodás elveit, továbbá a munkaügyi, szociális és nyugdíjellátási jogalkotást, az energetikai, szállítási, távközlési rendszereket, az ár-és díjszabályozást.”95 A közös fizetőeszköz, a rubel

használatát 2005-re irányozták elő. Az új közös valuta bevezetését, pedig 2008-ra tervezik.96 Moszkva vállalta, hogy a belorusz fizetési problémák megoldására hitelt folyósít, rubelben és külföldi valutában az ország számára. A Legfelsőbb Államtanács elnökévé Lukasenkót jelölték, míg az uniós minisztertanács élére Kaszjanov miniszterelnök-helyettes került. Kétkamarás törvényhozó testület felállításáról döntöttek. Az Államtanács és a Parlament kötelező érvényű rendeleteit azonban a tagok megvétózhatják. A külpolitika, a biztonság és a védelem is közös hatáskörben maradt, de ez inkább szorosabb együttműködést takart. 2002-re jelentősen kiéleződött a két ország viszonya, mivel Putyin orosz elnök elérkezettnek látta az időt, hogy az általa felajánlott lehetőségek közül, Lukasenko belorusz elnöktől választ kapjon. Köztudott, hogy Lukasenko „halogatása” mögött, az elnök

hatalomgyakorlásának módja keresendő, hiszen a Putyin elnök által felajánlott első lehetőség, Fehéroroszország beolvasztását jelentette volna Oroszországba. Nyilvánvaló, hogy ez a megoldás alapjaiban rendítette volna meg Lukasenko diktatórikus hatalmát. A Kreml által felkínált második variáns, az Európai Unió példájából merítve szövetségi állam létrehozását jelentette volna közös parlament felállításával. Ez a megoldás is a demokrácia irányába mutatott, ezért Lukasenko válasza ismét nem volt. Lukasenko azonban nem akart teljesen hátat fordítani Moszkvának, mivel az politikai és gazdasági „öngyilkosság” lett volna.97 A két ország közötti újabb közeledésre 2003. januárjában került sor A tanácskozáson Lukasenko a szövetségi állam politikai szerkezetének a felülvizsgálatára helyezte a hangsúlyt, Putyin azonban a gazdasági kérdéseket helyezte előtérbe. A találkozó alkalmával előrelépés történt

abban a tekintetben, hogy Lukasenko aláírta azt a parlamenti határozatot, amely levette a nem privatizálható vállalatok listájáról a 95 Ludvig, 2000. p 22 96 Világgazdaság, 2000, p. 2 97 Barabás, 2003a, p. 9 - 66 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az orosz-belorusz kapcsolatok fejlődése Beltranszgazt, ezáltal megnyitotta az utat a privatizációban érdekelt orosz gázipari óriások előtt. A két elnök arra is ígéretet tett, hogy a gáz szállítására közös vállalatot hoznak létre.98 A 2005. januárjára előirányzott közös valuta létrehozásának

elősegítése céljából megegyezés született az árfolyam-politikák összehangolásáról és egységes gazdasági jogalkotás megteremtéséről. Az orosz elnök azonban nem volt hajlandó garanciát adni Lukasenkonak arra, hogy a közös valuta bevezetésekor országa szuverenitása nem szenved majd csorbát. Moszkvában azzal érveltek, hogy a közös valutát Oroszország meg sem fogja érezni, mivel Belorusszia bruttó hazai terméke az oroszországinak mindössze 3%-a, az infláció viszont a duplája.99 Ez által Belorusszia sokkal erősebb pénzeszközhöz juthat majd a sajátjánál. A távlati célok megvalósulását elsősorban Minszk hozzáállása határozza meg. Ha az elvi hozzájárulást gyakorlati együttműködés is kísérni fogja, akkor jelentősen növekedhet a két ország közötti kereskedelem lendülete (az árucsere-forgalom már 2003-ban is 10 milliárd USD-t jelentett).100 A belorusz pozitív hozzáállást tovább nehezíti, hogy Oroszország

kikötötte, 2004. január elsejétől világpiaci áron szállítja számára a földgázt. Így Belorusszia 40-45 USD-t fog fizetni majd ezer köbméterenként.101 Az orosz-belorusz kapcsolatokat mind az orosz, mind a belorusz közvélemény eltérően ítéli meg. Az orosz közvélemény félelmeit jogosan támasztja alá a két ország között meglévő igen eltérő és mély gazdasági és jogi szakadék, ami megnyilvánul az alacsony életszínvonalban, az egyre emelkedő inflációs rátában és a javarészt még elmaradott, megreformálatlan szovjet típusú gazdaságban. Belorussziában is a csökkenő támogatás szintjét erősítették meg a közvélemény-kutatási adatok. 1998-ban még 70-75 % volt a támogatók aránya, ami 1999-re már csak 50% körül volt.102 2003-ban a lakosság 60%-a támogatta a két ország közeledését, ám a 98 Barabás, 2003a, p. 9 99 Barabás, 2003c, p. 2 100 Barabás, 2003a, p. 9 101 Németh, 2003b, p. 24 102 Ludvig, 2000, p. 23

- 67 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A közép-ázsiai együttműködés megkérdezettek 90%-a határozottan elutasította, hogy Oroszország „bekebelezze” Belorussziát.103 4.4 A A közép-ázsiai együttműködés közép-ázsiai országok (Kazahsztán, Kirgízia, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán) életét, gazdasági-társadalmi fejlődésüket függetlenné válásuk óta élénk figyelem kíséri, ami köszönhető a hatalmas ásványianyag készletüknek is. A térség országainak gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait nagymértékben befolyásolja az

Oroszországtól való függés (az 5 ország területén 7 millió orosz anyanyelvű él). A Szovjetunió felbomlása után a térség országai kezdetben a FÁK-kal való gazdasági együttműködés mellett döntöttek. A közösség összetartó erejét nagymértékben növeli a közös történelmi, vallási és kulturális örökség (iszlám vallási és kulturális háttér). 1992 decemberében az 5 ország, illetve Azerbajdzsán és Afganisztán csatlakozott az iszlám jellegű ECO-hoz (Economic Cooperation Organization), ami már lényeges távolodást jelentett az orosz érdekektől.104 1993-ben megindultak azok az erőfeszítések, amelyek egy közép-ázsiai gazdasági együttműködési térség kialakítását célozták meg. A fokozottabb kapcsolatfelvételt olyan problémák megjelenése indokolta, mint a Kaszpi-tó, illetve az Aral-tó környezetvédelmi kérdései, illetve a térség közlekedési-szállításai kérdéseinek a megoldása. Egyes elképzelések

ugyanis a Kaszpi-tenger alatti vezeték építését célozták meg, ami jelentősen veszélyeztetné a kaviárt adó tokhal sorsát (a kaviárt adó tokhal 90%-ának a Kaszpi-tó ad otthont). Ezért 1996 novemberében az 5 kaszpi-tó környéki állam, Ashghabadban közös nyilatkozatot írt alá, melyben a Kaszpi-tó ökológiai egyensúlyának megőrzése mellett foglaltak állást. A Kaszpi-tenger jogállását egy 1921-ben Oroszország és Perzsia által megkötött egyezmény szabályozta a Szovjetunió felbomlásáig. Az utódállamok létrejöttével azonban már felmerült, a minden tagállam érdekeit figyelembe vevő megállapodás szükségessége. Elsőként Kazahsztánnak sikerült megállapodásra jutnia Oroszországgal 103 Németh, 2003b, p. 26 104 Az ECO-t 1985-ben Irán, Pakisztán és Törökország alapította az RCD (Regional Cooperation for Development) utódszervezeteként - 68 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A közép-ázsiai együttműködés a kaszpi tengerfenék északi részének felosztásáról. Oroszországnak egyébként a kaszpitengeri olajkészletek bármiféle felosztása esetén is kis rész jut, 2-2,5 milliárd tonna fűtőegyenértékben, szemben Azerbajdzsánnal, illetve Kazahsztánnal, ahol ez a mennyiség 4-4,5 milliárd.105 A Kaszpi-tengerrel kapcsolatos viták 2002-ben újabb fordulatot vettek. „Kiderült, hogy sokkal több a probléma, mint amire számítottunk”- vallotta be Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, a türkmén fővárosban, április 23-24-én megrendezett Kaszpi-tengei csúcsértekezlet

befejeztével.106 Az Ashghabadban a Szovjetunió felbomlása óta első ízben összegyűlt orosz (Putyin), kazah (Nurszultan Nazarbajev), azeri (Heydar Aliyev), türkmén (Szaparmurat Nyijazov) és iráni (Mohamed Khatami) államfő azonban a Kaszpi-tenger jogállásának a fő elveiben sem tudott megállapodni. A tanácskozást csaknem kétéves hosszas előkészület és halasztás után sikerült összehívni, ennek ellenére a tanácskozás résztvevői még a megegyezés szándékát tartalmazó közös nyilatkozatot sem tudták elfogadni. A találkozó egyetlen eredménye, hogy Szaparmurat Nyijazov türkmén elnök a párbeszéd folytatása mellett tette le a voksot, illetve ragaszkodott ahhoz, hogy amíg nem alakul ki konszenzus a Kaszpi-tenger jogállását illetően, a felek ne tehessenek egyoldalú lépéseket. Érdekesség azonban, hogy időközben Oroszország, Kazahsztán és Azerbajdzsán megegyezett egymás között: „a talpazatot felosztjuk, a víz közös.” E

szerint Kazahsztán körülbelül 29, Oroszország, Azerbajdzsán és Türkmenisztán 19-19, Irán viszont csupán 14%-kal részesedne a tengerfenék területéből.107 Az olajszállítási útvonalakat tekintve, a kaszpi olaj kijutása számára egyik lehetséges alternatívaként merült fel, az 1700 km hosszú Baku-Ceyhan olajvezeték megépítése. A tervhez 1999 novemberében Törökország, Grúzia és Azerbajdzsán is csatlakozott közös nyilatkozatban. A terv legnagyobb hátránya, hogy igen drága a kivitelezése Előzetes becslések szerint a kivitelezés 2,4 más források szerint akár 4 milliárd USD-be is kerülhet.108 A projekt legfontosabb támogatójának az USA tekinthető, aki ezáltal 105 Ludvig, 2000, p. 31 106 Vida, 2002, p. 25 107 Vida, 2002, p. 26 108 Ludvig, 2000, p. 32 - 69 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A közép-ázsiai együttműködés szeretné Oroszország és Irán térségbeli szerepét korlátozni. A megépítendő vezeték azonban csak akkor válik gazdaságos befektetéssé, ha annak kihasználása teljes kapacitással működhet. A másik lehetséges alternatíva a kazahsztáni CPC-hez (Caspian Pipeline Consortium) kapcsolódik. 1998 novemberében alá is írták a megállapodást, a tengizi olajat az orosz Novorosszijszkba szállító 2,2 milliárd USD beruházást igénylő, 1600 kilométer hosszú vezeték megépítéséről.109 1994-ben Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgízia létrehozta a Közép-Ázsiai Gazdasági Közösséget, eredeti nevén Közép-Ázsiai Uniót. 1995-ben Kirgíziában elfogadták a

“Közép-ázsiai Regionális Együttműködésről” szóló dokumentumot. 1997-ben Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgízia örökös barátsági és védelmi paktumot írt alá. 1998-ban Türkmenisztánban a tagállamok újból megerősítették szándékaikat a gazdasági együttműködés fejlesztése mellett ( Tádzsikisztán csatlakozott a közép-ázsiai gazdasági Társuláshoz, Türkmenisztán megfigyelő maradt), de már kifejezésre jutatták a FÁK-kal szembeni fenntartásaikat is. Kifogásolták az orosz dominancia növekedését a FÁK-on belül, illetve a közép-ázsiai olaj és gáz világpiacra jutását akadályozó orosz magatartást. A kapcsolatok további erősödését jelentősen lelassította az 1998-as orosz pénzügyi válság, minek következtében “vámháború” robbant ki a tagállamok között. 1999 februárjában Kazahsztán például 200%-os vámot vetett ki az Üzbegisztánból és Kirgíziából érkező élelmiszerekre.110 Az

Oroszországból beérkező élelmiszerek importjára, pedig 6 hónapnyi tilalmat rendelt el. Hátráltatja a gazdasági integráció elmélyülését a tagállamok között, hogy az “elzárkózás” ellenére gyakran kötnek mégis bilaterális megállapodásokat Oroszországgal. 1998 októberében például 2007-ig szóló gazdasági együttműködést írt alá Oroszország Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal. A megosztottságot tovább fokozza, hogy 1999-ben Tádzsikisztán belépett a FÁK Vámuniójába is. 109 Ludvig, 2000, p. 33 110 Ludvig, 2000, p. 27 - 70 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. A Vámunió létrejötte Összegezve az együttműködést, elmondható, hogy annak irányát és intenzitását a mindenkori orosz kapcsolatok, illetve az azoktól való függés jelentősen meghatározza. A Közép-ázsiai Gazdasági társulás eredményeit mutatja, a közös vízgazdálkodás és a közös beruházások irányába tett erőfeszítések, illetve a tagállamok vezetőinek rendszeres találkozói, melyek mind az integráció szorosabbra fűzését mozdítják elő. 4.5 A Vámunió létrejötte A Vámszövetség elsődleges célja a FÁK-országok gazdasági kapcsolatainak szorosabbá tétele és elmélyítése volt. A szövetséget 1995 januárjában hozták létre Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán, majd 1996-ban csatlakozott Kirgízia is. Ekkor írták alá a “Gazdasági és humanitárius területeken való együttműködés elmélyítéséről” szóló megállapodást, Moszkvában. A megállapodás értelmében, a közös

gazdasági tér létrehozását tekintik legfontosabb feladatnak, ami a javak, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad és egységes piacát jelenti. A dokumentum kimondja, hogy minden tagállam megőrzi függetlenségét és szuverenitását, és nem avatkoznak bele egymás belügyeibe.111 A négy tagország közös szállítási, energia-és információs rendszert állít fel. A négy állam elnökei, államfői és külügyminiszterei államközi tanácsot hoznak létre, melynek élére elsőként Alekszandr Lukasenko belorusz államfőt választották. A négy miniszterelnök-helyettes részvételével integrációs bizottságot is létrehoztak. Az integrációs szerződés megkötése alkalmából tartott tévébeszédében Jelcin elnök a következőket jegyezte meg: „Aki nem sajnálja a Szovjetunió feloszlatását, annak nincs szíve, aki azonban vissza akarja állítani, annak nincs esze.”112 Az aláírt megállapodásokhoz 1999-ben Tadzsikisztán is

csatlakozott, így jött létre az “ötök vámuniója”. A megkötött vámunió tekintetében a legnagyobb probléma, hogy azt az érintett felek nem mindig tartják be. Az érintett tagállamok magatartását elsődlegesen saját országérdekeik határozza meg, ezért gyakran élnek a szabadkereskedelmet gátló 111 Napi Gazdaság, 1996, p. 2 112 Napi gazdaság, 1996, p. 2 - 71 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A „sanghaji ötök” szervezete eszközök használatával (Kirgízia 1998-as WTO-tagsága például jelentős gazdasági károkat okozott a többi tagállamnak). A

gazdasági kapcsolatokon túl sokkal jelentősebbek a tagállamok közötti társadalmi és kulturális problémák megoldására irányuló törekvések. Ezek közé tartozik például az iskolai végzettséget bizonyító dokumentumok kölcsönös elfogadása vagy a szabad letelepedés jogának biztosítása. Maga a vámunió tehát a gazdasági integráció irányába tett elmélyítés tekintetében kevésbé sikeres, amit alátámaszt az a tény is, hogy Kazahsztán, Kirgízia és Tádzsikisztán a Közép-ázsiai Gazdasági Társulásban is részt vesz, ami alapvetően más érdekeltségű és célú gazdasági tömörülést jelent. 4.6 A „sanghaji ötök” szervezete A szövetség 1996-ban jött létre Oroszország, Kína, Kazahsztán, Kirgízia és Tádzsikisztán részvételével. A szervezet 2001-ben már regionális szervezetté vált és Üzbegisztán csatlakozásával „sanghaji hatokká váltak”. Nevüket pedig Sanghaji Együttműködési Szervezetté (SCO)

változtatták. Az SCO-n belüli együttműködés három legfontosabb célkitűzése a „három gonosz erő”, a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségek elleni fellépés.113 A szervezet az évek során jelentősen bővítette célkitűzéseit. Eredetileg létrejöttének legfontosabb motivációja az öt ország között felmerülő határviták rendezésében volt. A megoldandó problémák tekintetében már 1996-ban is valós problémaként adódott a csecsen válság Oroszország előtt, Tádzsikisztánban, Kazahsztánban és Kirgíziában pedig a muzulmán térhódítás veszélye fenyegetett. Pekinget leginkább saját muzulmánjai, a Hszin-csiang tartományban élő ujgurok aggasztották. A szervezet számára a határozottabb összefogás iránti igény először 1999-ben vetődött fel, a kirgiz fővárosban, Biskekben. Kiváltó okként az egyre erősödő közép-ázsiai iszlám mozgalmak elleni határozottabb fellépés szolgáltatott ürügyet. A

határvitákon kívül, a drogkereskedelemmel és a csempészet megakadályozásával is foglalkozó csoport előtt világossá vált, hogy csakis az eddigieknél jóval összefogottabb, regionális 113 Fodor, 2001, p. 8 - 72 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A „sanghaji ötök” szervezete keretekkel is rendelkező biztonsági együttműködéssel vehetik fel a versenyt, az iszlám fenyegetés, a terrorizmus és a bűnözés ellen. A regionális szerveződés irányába mutató folyamatok felgyorsulását elősegítette az a tény is, miszerint Pekingnek kiemelten szüksége van a

közép-ázsiai kőolajra és földgázra. Kína figyelmét sem kerülte el, hogy szakértők szerint Kazahsztán 2010-re a világ első öt kőolajtermelője között lesz.114 A szervezet egyelőre rejtett céljai között szerepel a NATO-val és a washingtoni dominanciával szembeni határozottabb fellépés is. Ezáltal már nemcsak egy új hatalmi, gazdasági és iszlámellenes központ van kibontakozóban, hanem katonai is. A közösségen belül is kiéleződni látszik a hatalmi dominanciáért folytatott harc, melyben Oroszország jár az élen. Moszkvában nem titok, hogy Oroszország ellensúlynak tekinti Kínát Washingtonnal szemben, ugyanakkor Kínában is közismert tény, hogy Peking számára a kínai-amerikai kapcsolatok elsőbbséget élveznek a kínaiorosz kapcsolatokkal szemben. A 2001–ben megtartott tanácskozáson a hat tagállam okmányokban rögzítette a politikai, kereskedelmi, gazdasági, műszaki, oktatási, kulturális és környezetvédelmi

együttműködés formáit, ezáltal a csoportosulás már egyezményekkel is alátámasztott jogokkal és kötelezettségekkel felruházott szervezetté vált. Fontos tényező, hogy a tanácskozás alkalmával a védelmi miniszterek is megállapodtak a katonai együttműködésről. A szervezet jövőbeni kilátásait illetően felvetődik az a probléma, hogy a négy középázsiai ország vajon képes lesz-e elviselni az orosz-kínai–amerikai katonai rivalizálás egyre erősödő kibontakozását. A négy ország politikai köreiben már felmerült olyan lehetőség is, miszerint az USA és az EU által kínált lehetőségek jóval kecsegtetőbbek, mint az orosz és a kínai. Az Asiaweek szakértője úgy véli, hogy Tádzsikisztán, Kazahsztán, Kirgízia és Üzbegisztán élvezi azt a nagyfokú érdeklődést, ami irányukba megmutatkozik.115 Ugyanakkor már érlelődik bennük az a felismerés is, hogy olyan hatalmi erővonal metszéspontjába kertültek, amelyben csak

veszíthetnek. Mind a négy 114 Fodor, 2001, p. 8 115 Fodor, 2001, p. 8 - 73 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A GUUAM-csoportosulás ország rendelkezik azonban olyan gazdasági és geopolitikai tartalékkal, hogy ellenvéleményüket is kifejezésre juttassák. 4.7 A GUUAM-csoportosulás A GUUAM-csoportosulás (Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldávia), mely eredetileg GUAM-csoportosulás volt, 1999 áprilisában egészült ki Üzbegisztánnal. A csoportosulás nem rendelkezik konkrét eredményekkel sem az intézményi formák, sem az együttműködés szorosabbra tétele terén

mégis kiemelkedő szerepet tölt be az integrációs folyamatok tekintetében. Ez leginkább az alapító tagoknak tudható be, mivel ezek a tagállamok küzdenek a legerősebben az orosz hegemón szerep további erősödése ellen. A tagállamokra jellemző a vallási megosztottság és a gyakori etnikai konfliktusok, ezért céljaik között szerepel a terrorizmus és a vallási szélsőségek elleni fellépés is. A GUUAM-országokat nagyon határozott gazdasági és politikai célok kapcsolják össze. Ezek egyike az ún. TRACECA (Transport Corridor Europe-Caucasus-Central-Asia) közlekedési útvonal kialakításának az elősegítése, ami Közép-Ázsiát a Transzkaukázussal illetve Európával köti össze. A TRACECA-programot az Európai Unió is támogatja, (1998-ig 1 milliárd USD-t invesztált a programba) de a Világbanktól, az EBRD-től és az Ázsiai Fejlesztési Banktól is érkeztek felajánlások. Kiemelt célként szerepel olyan olaj-és

gázvezetékrendszer kiépítése is, mely elkerülné Oroszországot, ezáltal segítené a kitermelt energiahordozók Európába és más piacokra való eljuttatását. Az együttműködési szándék első komolyabb megfogalmazására 1997 októberében, Strassburgban, az Európa Tanács ülésén került sor. Az “Együttműködési kommüniké”ben a tagállamok kifejezték a gazdasági és politikai együttműködés iránti szándékukat, illetve közeledésüket az EU-hoz való szorosabb intézményes keretek megteremtésében. A tagállamok az EU-n kívül kiemelt figyelmet szentelnek a NATO-val és az EBESZszel való együttműködési lehetőségeknek is. A GUAM-ot hivatalosan is megalapító jegyzőkönyv aláírására 1997 novemberében Bakuban került sor. 2001 június 7-én Jaltában elfogadták a GUUAM országok együttműködésének elveit rögzítő alapokmányt - 74 - (Chartát). Kidolgozták a BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Krimi megállapodás szabadkereskedelmi övezetről és a konzuli segítségnyújtásról szóló megállapodás tervezetét is. A csoportosulás mögé az EU is felsorakozott, elsősorban gazdasági érdekektől motiválva, mivel az orosz energiahordozóktól való függését szeretné csökkenteni. 4.8 Az Eurázsiai Gazdasági Közösség (EÁGK) Az Európai Unióhoz hasonló célkitűzésekkel jött létre a szövetség Oroszország és négy másik szovjet utódállam vezetésével (Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgízia, Tádzsikisztán). A Közösség alapító okiratát a kazah fővárosban,

Asztanában írták alá A Közösség elsődleges célja a szabadkereskedelmi övezet megteremtése volt, majd egy többlépcsős program elvezetne az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának a megteremtéséhez. Az alapító okirat szerint a Közösségnek kezdetben nem lesz saját pénze és szövetségi tartalékrendszere sem. A legelső célkitűzés az adó-és vámharmonizáció elérése. A közös gazdasági célok elérése mellett, feladatként fogalmazódott meg a külső határok erősítése, a csempészés és a kábítószerkereskedelem elleni közös harc, az illegális fegyverexport és az agresszív nacionalizmus elleni küzdelem.116 Egyes szakértők szerint a szövetség nem hozott semmi „újat”, de a Nyezaviszimaja Gazeta felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági integráció megszilárdítása mellett Vlagyimir Putyin orosz elnök katonapolitikai kezdeményezéseket is kíván tenni, amelyek elsődleges célja a

közép-ázsiai régió stabilitásának megszilárdítása.117 4.9 A Krimi megállapodás A 2003-as szeptemberi Jaltai tanácskozás keretében Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna és Kazahsztán megállapodott egy egységes gazdasági térség létrehozásáról. A tanácskozást hosszú vita és alkudozás előzte meg, de végül a közös érdek mindenkit meggyőzött. Az egységet bármelyik ország felmondhatja, de az más csatlakozni kívánó tagállamok előtt is nyitva áll. 116 Népszava, 2000, p. 2 117 Népszava, 2000, p. 2 - 75 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A

Krimi megállapodás Az integráció elsődleges célja az áruk, a szolgáltatás, a tőke és a munkaerő szabad áramoltatásának az egységes vámok kialakításának az elérése. A tagállamok az egész FÁK-térségen belüli gazdasági együttműködés hatékonyságának javításáról szóló 2010ég tartó intézkedés tervet fogadtak el. Az integrációban a vezető szerep Moszkvát illeti meg, mivel a szavazatokat a résztvevő államok bruttó hazai termékének mértékében osztották fel, ezáltal Oroszország többségbe került.118 A moszkvai túlsúly miatt heves ellentétek bontakoztak ki Ukrajnában. A megosztottságot tükrözi, hogy az ukrán kommunisták üdvözölték az egyezményt, mivel abban új szövetségi összefonódást látnak, de az ukrán Néppárt a Szövetség aláírása után aláírásgyűjtésbe kezdett az elnök és a kormány lemondatása érdekében. A Szövetséghez való csatlakozás kapcsán az Európai Unió is figyelmeztette

Ukrajnát, miszerint a Szövetségbe lépésével hátráltatja, hogy valaha is az Európai Unió tagja lehessen (Günter Verheugen EU-bővítési biztos is óvva intette Ukrajnát az aláírás megtételétől). Oroszország azonban növekvő tekintélyét és gazdasági túlsúlyát igyekszik felhasználni arra, hogy szorosabbra fűzze azon FÁK-tagállamokkal kapcsolatát, melyek nem ellenségesek Moszkvával szemben és hajlanak a szorosabb együttműködésre. A négy ország összefogásának jelentőségét növeli, hogy kapcsolataik tovább szélesíthetik a távolabbi országokkal folytatandó külkereskedelmet. Fehéroroszország és Ukrajna összekötő kapocs lehet Európa felé, Ukrajna fekete-tengeri összeköttetésével pedig a Balkán és Törökország felé biztosít újabb kijárást. Említést érdemel még Kazahsztán, mely Irán, Afganisztán és Kína irányában segítheti a sikeresebb és többoldalúbb kereskedelmi kapcsolatok fejlődését. Az integrációs

együttműködés, illetve a szervezeten belüli vezető szerep és orosz dominancia elérése azért fontos kiemelten Vagyimir Putyin orosz elnök számára, mert ettől függ, hogy Washington taktikai szövetségesnek vagy „valami többnek” tekinti Oroszországot. 118 Barabás, 2003d, p. 2 - 76 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összegzés V Összegzés A Szovjetunió felbomlásával új helyzet alakult ki Európában. A politikai megosztottság megszűnt, Európa egyetlen gazdasági térré változott. Kezdetét vette a tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenet

kiépítése és a szovjet intézményi struktúra fokozatos átalakítása a nyugat-európai „minta” felé. A létrejött európai gazdasági térben a politikai és gazdasági különbségek hatalmasra duzzadtak, de az elkezdődött intézményi reformoknak és a piacgazdasági átalakításának köszönhetően lassú integrációs folyamat vette kezdetét. A Szovjetunió szétesését követő gazdasági-politikai űrt a volt szovjet tagállamok nagy része a Független Államok Közösségének létrehozásával próbálta betölteni. A FÁK, mint integráció „életre hívása” kiemelt jelentőséggel bírt az utódállamok életében, mivel elősegítette a kereskedelmi kapcsolatok fenntartását, az orosz nyersanyag szállítások révén a tagállamok gazdaságának életben tartását. A FÁK, mint gazdasági integráció hatékonysága és működési mechanizmusa erősen vitatható, ami köszönhető a bonyolult, és kevéssé hatékony intézményi felépítésnek

és a FÁK-tagállamok egymás iránt tanúsított magatartásának. Ezért a FÁK leginkább intézményi keretek között működő laza integrációs tömörülésnek fogható fel. Ennek ellenére jelentősége nem vitatható, mivel a térség gazdasági stabilizálásában, a piacgazdasági átmenet megvalósításában, a kereskedelmi kapcsolatok fenntartásában meghatározó jelentőségű volt. Az integráció irányába mutató célkitűzések, a megvalósulás és az elért eredmények tekintetében a következő következtetésekre jutottam. ƒ A FÁK szorosabb gazdasági integrációvá való összefonódását a tagállamok jelentősen különböző társadalmi, politikai és gazdasági adottságai hátráltatják (sokszínű etnikum, eltérő társadalmi-kulturális hagyományok, különböző vallás). ƒ A konszenzusra jutást tovább nehezítik, a tagállamok heterogén célkitűzései és elképzelései. ƒ A tagállamok gyakran nem tartják be az integrációs

szervezetek keretei között megkötött megállapodások leglényegesebb elveit sem. - 77 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összegzés ƒ A FÁK-tagállamoknak az integráció irányában tanúsított magatartását döntően meghatározza az orosz dominancia elfogadása vagy elutasítása. 1996 végén a német külügyminisztérium elemzői arra a megállapításra jutottak, hogy: a FÁK nem alapul sem közös értékekre, sem közös érdekekre. Tagjaiban nincs meg a motiváltság az integráció irányában. Mindössze két konszolidációs tényező mutatható ki, az

Oroszországtól való függés és az örökölt orosz-központú infrastruktúra. Oroszország vezető szerepe és a térséget összetartani kívánó akarata (még ha nem is mellőzte a dominancia megőrzésére irányuló törekvést) semmiképpen sem vitatható és a kezdetektől fogva jelen volt. A Vlagyimir Putyin elnökké választása óta körvonalazódott külpolitika irányvonal is ezt a célt szolgálta. „Moszkva attól teszi függővé viszonyát a szovjet utódállamokhoz, hogy azok kellőképpen figyelembe veszik-e az orosz érdekeket.”119 Az elmúlt évtized során egyre inkább megfigyelhető a tagállamoknak a FÁK keretein belüli integrációtól való távolságtartása. Erősödött az önállósodásra való törekvés, ami más alternatív kereskedelmi kapcsolatok felkutatásában öltött testet. A folyamatot tovább fokozta a külföldi töke erősödő érdeklődése és jelenléte a térségben. A kilencvenes évek végére általánossá vált, hogy a

tagállamok külkereskedelmük nagy részét (közel a felét) a „távol-külfölddel” bonyolították le. Ez alól kivételt csak Belorusszia, Moldávia és Ukrajna jelent, elsősorban az orosz nyersanyagszállításoktól való függésük miatt. A FÁK gazdasági integrációjának erősödésére a közeljövőben sem lehet számítani, mivel Oroszország nem volt képes, olyan erős, gazdasági és integrációs központtá válni, mely elősegítené a térség összetartását. Az 1998-as orosz pénzügyi válság tovább gyengítette az Orosz Föderáció pozícióit. Az orosz befolyás gyengülését a rubel leértékelődése és az orosz bankrendszer instabilitása is tovább fokozta. Ezen a tendencián sokat változtathat Putyin orosz elnök energikus magatartása, a kisebbségek felkarolása és az orosz domináns vezető szerep megőrzésére és továbbvitelére irányuló törekvése. 119 Vida, 2001, p. 25 - 78 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összegzés Bár a FÁK jelenleg az eltérő célú integrációs tömörülések és a tagállamok célkitűzéseit tekintve megosztottabb, mint a megalakulása kezdetén volt, nem feltétlenül kell számítani a FÁK szétesésére. Putyin egyéniségének és a FÁK-on belüli nagyobb elfogadottságának köszönhetően és a közös érdekek (iszlám térhódítása elleni fellépés) előtérbe kerülése támogatja ezt a folyamatot. A felszínen lévő bomlási folyamat elsősorban a meglévő intézmények hatékonyatlanságában, a megkötött, de be nem tartott megállapodások egyre

magasabb számában mutatkozik majd meg. Napjaink Oroszországát tekintve minden szempontból megnyugtató képet láthatunk. Az 1998-as orosz pénzügyi válság után Putyin stabilizálta az ország gazdaságát, kiemelte a mély recessziós válságból, növekedési pályára állította. Az olaj magas világpiaci árának köszönhetően sikerült az ország pénzügyi helyzetét is normalizálni, minek következtében jelentősen megnőttek a devizatartalékok, elősegítve a hatalmasra duzzadt külső adósságállomány törlesztését. Ma Oroszország külső adósságának GDP-hez viszonyított aránya 30% alatti, szemben a 2000. évi 90%-kal szemben120 A pénzügyi szféra gyenge pontja továbbra is a bankrendszer maradt. Elindult a beruházások bővülése, de a külföldi tőke jelenléte még mindig szerény. A gazdaság stabilizációját a belpolitikai élet megszilárdítása és a külpolitikai, nagyhatalmi pozíció megerősödése követte. A NATO-val és az

EU-val kialakított kapcsolatai révén, Oroszország ismét a világpolitikai események fő meghatározójává vált. A 2004 végére prognosztizált WTO csatlakozás jelentősen javítaná Oroszország külső megítélését és a külföldi tőke bizalmát. Mindezen tényezők megléte és az orosz gazdasági és politikai élet stabilitása jelentősen megnövelheti az orosz dominancia megerősödését és elismerést a tagállamok részéről, ami elősegítheti a FÁK, mint integrációs szövetség talpra állítását. Mindezek ellenére a 2003. szeptemberében a krími találkozó során létrehozott Egységes Gazdasági Térség nagy valószínűséggel a FÁK keretei között korábban megkötött integrációs szövetségek sorsára juthat és egy újabb látszat-megállapodásként gazdagíthatja a FÁK történetét. A megállapodás egyetlen nyertesének az Orosz 120 Ludvig, 2004a, p. 2 - 79 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összegzés Föderáció tekinthető, aki ezt használta fel annak demonstrálására, hogy még mindig a térség politikai és gazdasági vezető nagyhatalmának tekintendő. - 80 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Felhasznált

irodalom Felhasznált irodalom 1. Bakács András: Hogyan tovább Észtország? MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 15. szám 2002 január 24 2. Barabás Péter: Lukasenko engedni kényszerül. Népszava, 2003a január 31 3. Barabás Péter: Türkmenisztán: rossz orosznak lenni. Népszava, 2003b július 7 4. Barabás Péter: Lukasenko meghátrált. Népszava, 2003c szeptember 19 5. Barabás Péter: Összefogtak a négyek. Népszava, 2003d szeptember 23 6. Csaba László: A szovjet gazdaság összeomlása I. A központilag irányított szétesés, Külgazdaság, 1990.december 6 7. Csaba László: A szovjet gazdaság összeomlása II. Hiperinfláció, piac és üzlet, Világgazdaság, 1990. december 11 8. Csaba László: A SZU gazdasági rendszere és kilátásai I. Világgazdaság, 1990 augusztus 18. 9. Csaba László: A SZU gazdasági rendszere és kilátásai II. Világgazdaság, 1990 augusztus 23. 10. Csaba László: A SZU gazdasági rendszere és

kilátásai III. Világgazdaság, 1990 augusztus 25. 11. Csaba László: Megkésett nekrológ. Beszélő, 1991 június 29 12. Csaba László: Volt-e sokkterápia Oroszországban? Magyar Ruszisztikai Intézet, Szovjet füzetek VI. Budapest, 1992 13. Csaba László: Az összeomlás forgatókönyvei. Figyelő Rt, Budapest, 1994 14. Csaba László: Az orosz gazdaságpolitika és a gazdasági rendszer (1992-1996). Külgazdaság, 1996/3. szám 15. Csaba László: Gazdaságpolitika és gazdasági rendszer Oroszországban az elnökválasztás után. Külgazdaság, 1997/1 szám 16. Csaba László: Az orosz reformfolyamat új szakasza-úton a WTO felé? KopintDatorg, Budapest, 1998. március 23 17. David Kotz-Fred Weir: Miért omlott össze a Szovjetunió? Eszmélet folyóirat, 38. szám - 81 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Felhasznált irodalom 18. Daróczi László: Fekete-tengeri izgalmak. Új Magyarország, 1996 október 25 19. Fischer Ferenc: A megosztott világ. IKVA Kiadó, Budapest, 1996 20. Fodor György: Peking a közép-ázsiai olajra is szemet vetett. Magyar Hírlap, 2001. június 22 21. Gál Tamás: Az orosz gazdaság helyzete. http://www.europeernphu (2004.0224 16:13h) 22. Hovanyecz László: A világ beteg embere. (Beszélgetés Szvák Gyula történésszel) Népszabadság, 1998. november 7 23. Integrációs szerződés a FÁK-ban. Napi Gazdaság, 1996 március 30 24. Jelcin félúton. Ötlet, 1989 április 6 25. Krajkó Gyula-Rudl József-Szónokyné Ancsin Gabriella: A Szovjetunió utódállamai. JATEpress, Szeged, 2001 26.

Krausz Tamás: A világrendszer és az önigazgatás a peresztrojka periódusában. Eszmélet folyóirat, 33. szám 27. Krausz Tamás: A belorusz modell és az újjászerveződő unió. Népszabadság, 2000. január 14 28. Közép- és Kelet-Európa országai: Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, Moldova, Kazahsztán, Kirgízia, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország http://www.kumhu (20040304 8:02h) 29. Lambert Gábor: Oroszország az elnökválasztás után. HVG, 1991 június 22 30. Ludvig Zsuzsa: FÁK: Integráció kontra dezintegráció a gazdasági kapcsolatok tükrében. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok, 30 szám 2000. december 31. Ludvig Zsuzsa: Ukrajna és Oroszország útja Európába-együtt, külön-külön vagy sehogyan sem? MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 38. szám 2002 október 24 32. Ludvig Zsuzsa: Ukrajna európai ambíciói és a realitások, MTA Világgazdasági

Kutatóintézet, Kihívások, 166. szám 2003 július 33. Ludvig Zsuzsa: Az első Putyin-ciklus mérlege és a második perspektívái. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 76. szám 2004a március 16 34. Ludvig Zsuzsa: Oroszország a világgazdaságban. In: Világgazdasági régiók Szerkesztette: Majoros Pál. Perfekt Kiadó, Budapest, 2004b május - 82 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Felhasznált irodalom 35. Magyar László: Ígéretes kezdet után elkerülhetetlen vég. Esti Hírlap, 1991 június 28. 36. Majoros Pál: Szovjetunió, avagy a Birodalom szétesése. In:

Világgazdaság és nemzetközi kereskedelem. Szerkesztette: Fáyné Péter Emese Külkereskedelmi Főiskola, Budapest, 1993. 37. Molnár Adrián: Oroszország a reformok útján. Az orosz gazdaság helyzete a politikai változások tükrében 1997-2000 között. EU Working Papers, 2000/4 szám. 38. Magyarország külgazdasága 1995. Budapest, 1996 május 39. Magyarország külgazdasága 1998. Budapest, 1999 június 40. Magyarország külgazdasága 2000. Budapest, 2001 június 41. Magyarország külgazdasága 2002. Budapest, 2003 június 42. Munkácsy Gyula: Lépéshátrányban a szovjet gazdaságpolitika I. Hatéves fejlesztési program. Világgazdaság, 1990 január 16 43. Munkácsy Gyula: Lépéshátrányban a szovjet gazdaságpolitika II. Fogyasztói orientáció. Világgazdaság, 1990 január 17 44. Munkácsy Gyula: Merre tart Oroszország gazdasága. Külgazdaság, 1993/10 szám. 45. Munkácsy Gyula: Gazdaságpolitika Ukrajnában - iránytű nélkül.

Külgazdaság, 1996/1. szám 46. Németh András: Különös kísértet. Az orosz gazdaság kihívásai HVG, 2003a augusztus 30. 47. Németh András: Orosz-belorusz viszony. HVG, 2003b szeptember 20 48. Pécsi Kálmán: Változóban az orosz gazdaság. 1991-1994 Európai Tudományos Integrációs Társaság, 1994. 49. Poór Csaba: Jelcin programja. HVG, 1991 november 9 50. Putyin hadüzenete. Magyar Hírlap, 2004 január 2 51. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002. 52. Simon György: Az ukrán gazdaság problémái. Külgazdaság, 2004 január - 83 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Felhasznált irodalom 53. Siposs Zoltán-Zsubori Ervin: Véget ért egy korszak? (Beszélgetés Pécsi Kálmán professzorral) Magyar Nemzet, 1991. február 28 54. Szabó Gábor: Átálláspénz. (Interjú Csaba Lászlóval) HVG, 1991 január 5 55. Szabó Lajos Mátyás: A peresztrojka mint komplex reform létrejöttének folyamata. Valóság, 1988 július 7 szám 56. Szamuely László: Lehetséges megoldás a gazdasági együttműködésre. Világgazdaság, 1992. december 1 57. Szilágyi Ákos: A birodalom szétesése. História, 2001/09-10 szám 58. Szilágyi Ákos: Az ellopott puccs I. Avagy milyen lesz a negyedik Oroszország? Kritika, 1991/11. szám 59. Szilágyi Ákos: Az ellopott puccs II. Avagy milyen lesz a negyedik Oroszország? Kritika, 1991/12. szám 60. Tamássy Sándor: Jelcin és Lukasenko országaik egyesítéséről. Népszava, 1998 december 28. 61.

Valutaunióra lépnek. Világgazdaság, 2000 december 01 62. Vida László: Vaj és szappan. Kibírja-e a peresztrojka tavaszig? Világ, 1989 december 7. 63. Vida László: Oroszország, Ukrajna és Belorusszia független államközösséget hoz létre. Magyar Nemzet, 1991 december 9 64. Vida László: Kapcsold az ötödik sebességet. HVG, 1996, április 6 65. Vida László: Bomlástermék. HVG, 2001 március 10 66. Vida László: Osztásnak indult. HVG, 2002 május 04 67. Zsubori Ervin: A segítségnek vége, a válság marad. (Interjú Csaba Lászlóval) Magyar Nemzet, 1991. január 12 68. Evgeny Novitskiy: Corporate Business - Core of Russian Economy 2002. június 25. 69. Институт Европы Российской Академии Наук, Ассоциация Европейских Исследований (АЕВИС): Европейский Союз - Факты и Комментарии № 33, Москва, сентябрь 2003 г. 70.

Документы Исполнительного Комитета Содружества Независимых Государств. http://wwwcisminskby/russian/homehtm (20040127 13:44h) - 84 - BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Felhasznált irodalom 71. Interstate Statistical Committee of the Commonwealth of Independent States (CIS Statcommittee). (http://wwwcisstatcom) (20040505 18:03h) 72. Médecins Sans Frontières International Homepage www.msforg/aralsea/maps/cispolhtm (20040428 18:04h) - 85 -