Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Lénárt Anikó - Nyílt szabványok a közigazgatásban

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT EXPORT-IMPORT MENEDZSMENT SZAKIRÁNY NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN Lénárt Anikó Budapest, 2010 http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS . 4 2. EURÓPAI E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK SZABVÁNYOSÍTÁSA . 7 3. 2.1 INTEROPERABILITÁS. 9 2.2 AZ INTEROPERABILITÁS SZÜKSÉGESSÉGE A KÖZIGAZGATÁSBAN . 12 2.3 AZ INTEROPERABILITÁS FŐBB SZERVEZÉSI ESZKÖZEI . 12 2.4 SZABVÁNYOK . 14 2.5 AZ INFORMATIKAI SZABVÁNYOK OSZTÁLYOZÁSA . 16 2.6 AZ INFORMATIKAI SZABVÁNYOK JELLEMZŐI . 17 2.7 AZ INFORMATIKAI SZABVÁNYOSÍTÁS NEMZETKÖZI SZERVEZETEI . 18 2.8 SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN . 19 2.9 NYÍLT SZABVÁNYOK . 20 2.10 KÉT DOKUMENTUMFORMÁTUM SZABVÁNY: AZ ODF ÉS AZ OOXML . 23 2.11 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A NYÍLT DOKUMENTUMFORMÁTUMOK . 29 NYÍLT ÉS

ZÁRT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK ALKALMAZÁSA . 34 3.1 NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK . 34 3.2 NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK ELŐNYEI A KÖZIGAZGATÁS SZÁMÁRA . 36 3.3 A NYÍLT ÉS A ZÁRT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK JELENLEGI PIACI RÉSZESEDÉSE . 38 3.4 A NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK NÉPSZERŰSÉGE AZ IT KUTATÓ VÁLLALATOK SZERINT . 47 3.5 NÉHÁNY EURÓPAI PÉLDA A NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK BEVEZETÉSÉRE . 50 3.51 DÁNIA . 52 3.52 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG . 52 3.53 FRANCIAORSZÁG . 53 3.54 HOLLANDIA . 54 3.55 NÉMETORSZÁG. 55 3.56 NORVÉGIA. 56 3.57 OROSZORSZÁG . 57 3.6 MAGYARORSZÁG . 57 3.61 SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT . 59 3.62 ÚJPESTI ÖNKORMÁNYZAT . 60 3.63 XVIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 61 4. ÖSSZEFOGLALÁS . 64 5. IRODALOMJEGYZÉK . 67 6. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE . 73 7. ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE . 75 3 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu

NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 1. 2010 BEVEZETÉS Az elmúlt 10-15 évben az információs és kommunikációs technológia nagy fejlődésen ment keresztül. Elemei egyre szélesebb rétegek számára válnak elérhetővé és a mindennapos tevékenység részévé. Az internet terjedése és egyre szélesebb körű használata ezt a folyamatot egyre tovább erősítette és erősíti. Ezek eredménye az adatcsere bővülése is. Ez a folyamat megfigyelhető a közigazgatás területén is, ahol az állam, az önkormányzatok, oktatási intézmények szolgáltatásokat nyújtanak az állampolgároknak és a gazdasági élet szereplőinek. Ez magában foglalja adatok, dokumentumok közzétételét, illetve információk gyűjtését. A hagyományos papír alapú dokumentumok mellett megjelentek, és egyre nagyobb szerepet játszanak (esetleg ki is szorítják a papíros formát) az elektronikus, számítógépes dokumentumok. Gondoljunk például az adóbevallásra, amelyet

ma már háromféleképpen készíthetünk el: papír nyomtatvány kitöltésével, egy letölthető program felhasználásával, amelynek eredményét vagy kinyomtatva és postázva, vagy közvetlenül elektronikus úton küldhetjük be. Bizonyos esetekben az elektronikus forma ma már kizárólagossá vált, például bizonyos pályázati felhívások, útmutatók, űrlapok esetén. Az adatok és szolgáltatások különböző formátumban jelennek meg, ami nehezíti, gátolja az információáramlást. A probléma egy lehetséges feloldása szabványok alkalmazása A szabványok közül különösen fontos szerepet játszhatnak a nyílt szabványok (illetve az ezekhez kapcsolódó nyílt forráskódú szoftverek), amelyek lehetővé teszik mindenki számára a különböző jellegű (pl. szöveg, táblázat, prezentáció) adatok egységes kezelését Ezek a szabványok egyben biztosítják a különböző platformok közötti átjárhatóságot. Az adatok, dokumentumok, egyéb

szolgáltatások formátuma különösen fontos a közigazgatás esetén, hiszen azokhoz az állampolgároknak, cégeknek, intézményeknek hozzá kell férniük, anélkül, hogy ebben a folyamatban bármilyen korlátba ütköznének, illetve a piaci elvekkel összeegyeztethetetlen módon speciális szoftvert kényszerülnének alkalmazni. 4 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN Továbbá a közigazgatás egyik kötelessége, 2010 hogy megőrizze és archiválja a dokumentumokat az utókornak, méghozzá olyan módon, hogy azok később is módosíthatóak legyenek. Az interneten keresztül történő növekvő mértékű adat kezelése és szolgáltatás igénybevétele megkívánja, hogy a különböző informatikai rendszerek ezeket a nagy mennyiségű, különböző jellegű adatokat és különböző dokumentumokat kezelni tudják. A dokumentumkezeléssel

kapcsolatban technikailag három fontos alapvető probléma merül fel: a kompatibilitás,1 a hordozhatóság2 és interoperabilitás.3 Ma már nem elég az, hogy egy adott szoftvertermék adatkezelés terén kompatibilis az összes korábbi saját verziójával. Az is szükséges, hogy különböző operációs rendszereken futó, különböző szoftverek is kompatibilisek legyenek egymással, különös tekintettel az irodai alkalmazásokra. A kompatibilitás ebben az esetben azt jelenti, hogy a létrehozott dokumentumokat más szoftverek segítségével is lehessen kezelni, azaz meg lehessen nyitni, szerkeszteni és menteni őket. Mivel az elektronikus adatcsere és az adatok archiválása hatalmas méreteket ölt, valamint nagy mennyiségű adatot igyekeznek digitalizált formában megőrizni, szükséges, hogy mindezt ne pár évre visszamenőleg tudják biztosítani, hanem több évtizedre visszamenőleg is. Elektronikus dokumentumok (főleg jogi és több éven át megőrizendő

dokumentumok) esetében nagyon fontos a megőrizhetőség, a hozzáférhetőség és az újrafelhasználhatóság. Alapvető követelmény, hogy esetleg évtizedek múlva is meg lehessen nyitni az adott fájlt, 1 Kompatibilis: együttműködésre képes. Pl két alkatrész akkor kompatibilis, ha képesek egymással működni, kommunikálni. Két program akkor kompatibilis, ha képesek az egymás által létrehozott fájlokat kezelni Például két számítógép akkor hardverkompatibilis, ha azonos funkciókat ellátó részegységeik egymás között kicserélhetők; abban az esetben szoftverkompatibilis, ha az egyik számítógépen futó program minden módosítás nélkül futtatható a másik számítógépen is. Két szoftver akkor kompatibilis, ha az egyik szoftverrel készített adatokat a másik szoftver is kezelni tudja. Amennyiben csak hardveres kompatibilitásról beszélünk, az kizárólag a hardvereszközök, a szoftveres kompatibilitás pedig kizárólag a szoftverek -

programok és adatok - cserélhetőségét, átvihetőségét jelenti. Egy Linux operációs rendszer alá írt meghajtóprogram nem egyeztethető össze és nem használható a Windows rendszerben. De pl a Windows operációs rendszer alatt használt Microsoft Wordben írt szöveg a Linux operációs rendszer alatt használt OpenOffice programban kompatibilis, mert az OpenOffice tudja kezelni a "doc" formátumot. De pl a kompatibilitás ebben az esetben "korlátozott", mert csak bizonyos feltételek teljesülése esetén képes a dokumentum kezelésére. (Meghatározott verziószámok meghatározott verziószámban tudnak olvasni.) http://multimedia.vizsgazzhu/indexphp?option=com content&task=view&id=190&Itemid=594, letöltés: 2010.0210 2 Hordozható program, egy olyan program, amely más platformon (operációs rendszeren) is használható, mint amin kifejlesztették: http://gisfigyelo.geocentrumhu/informatika/kisokos hordozhato programhtml,

letöltés: 2010.0210 3 Szó szerint: összekapcsolhatóság, átjárhatóság; A különböző informatikai rendszerek együttműködő képességét jelenti. (http://fogalomtareskihu/indexphp/Interoperabilit%C3%A1s ), letöltés: 20100210 5 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 és tartalmát kezelni, módosítani tudjuk. Ez azért fontosabb talán ma, mint régebben, mert ma már igyekszenek mindent digitalizálni. (Míg régebben mindent papíros formában is tároltak, ma már ez egyáltalán nem biztos.) Arról nem is beszélve, hogy tárolandó információ mennyisége is nagymértékben növekszik, ezért alapvető követelmény, hogy egyrészt a szoftverek különböző verziói, másrészt a különböző szoftverek kompatibilisek legyenek egymással.4 Ez pedig egy egységes, nyílt dokumentumformátum szabvány bevezetésével oldható meg a legjobban. Az

emberektől, cégektől nem várható el és nem is kényszeríthető arra senki, hogy egy bizonyos (például egy hivatal által használt) operációs rendszert és egy bizonyos irodai programcsomagot használjanak, akkor, ha például igénybe szeretnék venni az elektronikus közigazgatás szolgáltatásait (pl. űrlapot szeretnének letölteni, aztán kitölteni és visszaküldeni). Ezekre a problémákra egy lehetséges megoldás a szabványos nyílt fájlformátum alkalmazása. Dolgozatomban megvizsgálom a nyílt szabványok és a nyílt forráskódú szoftverek szerepét a leírt folyamatokban, különös tekintettel az adatokkal, dokumentumokkal kapcsolatban. Áttekintem, hogy ezek hogyan hatnak a szoftverpiac szereplőire. Ennek kapcsán elsősorban a kormányzat és a közigazgatás dokumentumkezelését vizsgálom. 4 Ez alatt azt értem, hogy egyrészt egy adott cég egy adott szoftverének aktuális verziója kompatibilis legyen a korábbi verziókkal. Másrészt a

különböző cégek bizonyos széles körben használt szoftverei is valamennyire kompatibilisek legyenek egymással. A „valamennyire” szó alatt azt értem, hogy alapvetően olvasható és módosítható a fájl, csak esetleg a formázásokat nem tartja meg. 6 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2. 2010 EURÓPAI E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK SZABVÁNYOSÍTÁSA Az Európai Bizottság már régebben felismerte az adatok, dokumentumok átadásából, cseréjéből adódó problémákat. A probléma megoldása érdekében egy egységes európai információs tér kialakítására törekszik, azaz egy egységes „elektronikus” piacot igyekszik kialakítani.5 Célja, hogy a nemzeti, kormányzati, közigazgatási szervezetek közötti elektronikus információcsere zökkenőmentesen történjen. A megfogalmazott irányelv szerint „az automatikus adatcserének

technikailag megvalósíthatónak kell lennie még azokban az esetekben is, ahol a résztvevő közigazgatási szervek eltérő információs rendszerekkel rendelkeznek.”6 Erre az egységesítési törekvésre egyrészt az egységes elektronikus szabványok kialakításában, másrészt pedig az interoperabilitásban látják a megoldást. Továbbá közös megegyezés van Európában a közigazgatási szervek között abban, hogy az elektronikus dokumentumok cseréjének és tárolásának nyílt dokumentumformátumon kell alapulnia. A közszolgáltatások jelentős szerepet játszanak Európa gazdaságában. (A közbeszerzések a GDP 16%-át teszik ki.7) Az Európai Unió a közszolgáltatások tekintetében is az IKT alapú egységes piacban gondolkodik. Ennek érdekében dolgozta ki a páneurópai közszolgáltatások programját,8 amiről részletesebben a 2.3 alfejezetben írok Az átlátható, fenntartható és költséghatékony állami szektor érdekében,

2001 óta az Európai Unió már több miniszteri nyilatkozatában is szorgalmazta a nyílt szabványok alkalmazását a közszférában. Az alábbiakban ennek néhány megnyilvánulását emelem ki9 5 Európai Bizottság: i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért, COM(2005) 229, 1.62005, Brüsszel, http://einclusionhu/2008-02-10/i2010-europai-informacios-tarsadaloma-novekedesert-es-a-foglalkoztatasert-2005/ letöltés: 20100203 6 A helyi és regionális szintű interoperabilitás vizsgálat: www.ekkgovhu/pdf/hu/informaciok/archivum//20080107, letöltés: 20100127 7 Európai Bizottság: i2010: az európai információs társadalom növekedéséért és a foglalkoztatásért, COM(2005) 229, 1.62005, Brüsszel, http://einclusionhu/2008-02-10/i2010-europai-informaciostarsadalom-a-novekedesert-es-a-foglalkoztatasert-2005/ , letöltés: 20100203 8 Európai Bizottság: Előkészületek Európa digitális jövőjéhez az i2010 félidős

értékelése, COM(2008) 199, 17.42008, Brüsszel, http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0199:FIN:HU:PDF, letöltés: 2010.0217 9 Guideline on public procurement of OpenSource Software, March 2010 (Iránymutatás a nyílt forráskódú szoftverek közbeszerzéséhez): http://www.osoreu/studies/expert-guidance/OSS-procurement-guideline%20finalpdf , letöltés: 20100410 7 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010  2001.november 21-én Brüsszelben a miniszterek arra kérték a Bizottságot, hogy ösztönözze a nyílt forráskódú alternatívák fejlesztését, ahol lehet.  A 2003. július 7-i como-i miniszteri találkozón a részvevők arra ösztönözték adminisztrációjukat, hogy az új szabványok használatával fogalmazzák újra az adminisztráció rendszerét és a folyamatokat, a kormányzati szintű cselekvések jobb

koordinációja érdekében.  2005.november 24-én Manchesterben az Európai Unió tagországainak miniszterei megegyeztek abban, hogy elősegítik a nyílt szabványok tudatosítását és elfogadását az állami szektorban.  2007.szeptember 7-én a lisszaboni miniszteri konferencián egyetértettek abban, hogy folyamatosan figyelmet kell fordítani a műszaki szabványok meghatározására és nyíltságára valamint a nyilvánosan elérhető specifikációkra. Jól érzékelhető ezekben a nyilatkozatokban az Európai Unió egyre fokozódó elszántsága a nyílt szabványok és nyílt forráskódú szoftverek iránt. Mostanra a különböző információs technológiák által lehetővé vált, hogy a különböző állami és egyéb szervezetek, intézmények (közigazgatás, egészségügy, oktatás) gyorsabban és hatékonyabban működjenek együtt egymással. Ez az együttműködés nemcsak országhatárokon belül, hanem Európa többi országával együtt is

értendő. Ennek érdekében az Európai Unió megfogalmazta az interoperabilitást, mint alapvető elvárást az együttműködő rendszerektől. Az interoperabilitás jelentőségét tekintve egy versenyképes és innovatív Európa létrehozásának előfeltétele. 8 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 2.1 Interoperabilitás Az interoperabilitásnak (együttműködési képességnek) több fogalma is ismert. Ezek ugyan nem mondanak ellent egymásnak, csak más-más jellemzőjét emelik ki a fogalomnak. Az interoperábilitás fogalma az IDABC10 szerint:11,12 „az információs és kommunikációs technológiai (IKT) rendszerek és az általuk támogatott ügyintézési folyamatok azon képessége, amely lehetővé teszi közöttük az adatcserét és az információk és tudás kölcsönös megosztását”. Közigazgatási értelemben: „Az e-közigazgatási

interoperabilitás – széles értelemben – a közigazgatási szervezetek azon képessége, hogy együtt tudnak működni egymással. Műszaki szinten két vagy több különböző közigazgatási IKT rendszer vagy komponens azon képessége, hogy értelmes módon és problémamentesen tudnak információt cserélni, és a cserélt információt felhasználni. Az interoperabilitás egyezményeken alapul (műszaki specifikációk, szabványok, közös interfészek stb.)” 13 Interoperábilitásról csak akkor beszélhetünk, ha a küldő rendszerben saját célra rögzített és keletkezett adatokról van szó és ezt továbbítják a fogadó rendszernek. Abban az esetben, ha az adatokat valamilyen módon előállítottuk (pl. konvertáltuk) továbbítás céljára, vagy ha a továbbítás egy előre meghatározott szabály szerint, kötött formában történik, nem beszélhetünk interoperabilitásról.14 Az interoperábilitás szoftverek esetében azt jelenti, hogy

különböző rendszerek között az egyik felhasználó által létrehozott adatot, dokumentumot a másik felhasználó ugyanúgy manipulálhatja, mint ha az ő rendszerén keletkezett volna. A különböző rendszerek közötti együttműködés különböző szinteken valósulhat meg. Ezt foglalja össze az alábbi táblázat: 10 IDABC: Interactive delivery of pan-Eiropean eGovernment services to public administrations, business and citizens 11 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/387/EK határozata (2004. április 21) páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC), http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=CELEX:32004D0387:HU:HTML, letöltés: 2010 02. 02 12 Interoperability: http://ec.europaeu/idabc/en/chapter/5883, letöltés:2010 02 02 13 e-Government Interoperability: Overview, Bangkok, 2007, United Nations Development Program,

http://www.apdipnet/projects/gif/GIF-Overviewpdf 14 Interoperabilitás: http://fogalomtar.eskihu/indexphp/Interoperabilit%C3%A1s , letöltés: 20100127 9 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Politikai környezet Jogi interoperabilitási szint Szervezeti interoperabilitási szint Szemantikai interoperabilitási szint Technikai interoperabilitási szint 1. táblázat: Interoperabilitási szintek15 Az Európai Interoperabilitási Keretrendszer16 1.0 változata (EIF 10) még csak az alsó három szintet fogalmazta meg: Technikai interoperabilitás. Ez a szint foglalkozik szorosabban az IKT rendszerek összekapcsolásának műszaki kérdéseivel, valamint ennek a szintnek a feladata, hogy megoldást találjon az együttműködő szervezetek, alkalmazások által használt adatformátumok, adatsémák, kommunikációs protokolloknak az együttműködés során

felmerülő problémáira. Szemantikai interoperabilitás. Ennek a szintnek az a feladata, hogy a különböző alkalmazások pontosan megértsék az egymásnak átadott információk jelentését, azaz az egymással kommunikáló felek egységesen és pontosan ugyanabban az értelemben használják az adott információt. Ez nemcsak informatikai, hanem közigazgatási feladat is Biztosítani kell, hogy az együttműködő szervezetek ugyanolyan módon értelmezzék a közigazgatási eljárásokban használt fogalmakat. Szervezeti interoperabilitás. Feladata a különböző szervezetekben megvalósuló folyamatok egymással való együttműködésének megoldása. Ennek érdekében a szervezeti célok meghatározásával, a szervezeten belüli és a szervezetek közötti folyamatok modellezésével foglalkozik. Az EIF 2.0 még kettővel tovább bővítette az interoperabilitás szintjeit: 15 Módszertani útmutató az interoperabilitás tervezésének támogatására:

http://www.ekkgovhu/hu/emo/ekozigkeretrendszer/iopkovetelmenyek, letöltés: 20100215 16 Az interoperabilitási keretrendszer egy közösség (szervezet, ország, országok közössége stb.) számára írja le annak egyeztetett vagy egyeztetendő módját, hogy a közösség tagjainak hogyan kell kapcsolatot tartaniuk egymással, és hogyan kell szabványokat, előírásokat használniuk a kapcsolattartás során. Irányelveket és iránymutatást fogalmaz meg. 10 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Jogi interoperabilitás. A megfelelő jogi háttér megteremtése annak érdekében, hogy az együttműködő szervezetek a megfelelő jogi felhatalmazással rendelkezzenek az adatcsere tekintetében. Politikai interoperabilitás. Az interoperabilitás megvalósítását és irányítását meghatározó és előíró politikai akart. A politikai környezet célja az

interoperabilitás irányába történő fejlődés elősegítése, a divergáló megoldások megakadályozása és az erőforrások kellő koncentrálása. Az interoperabilitás egyrészt előfeltétele egy hatékony európai közszolgáltatásnak, másrészt pedig megkönnyíti annak működését. Szükséges az államigazgatási szervek közötti hatékony együttműködéséhez, az információcsere elősegítéséhez valamint az információ megosztása és újrafelhasználása érdekében. Az interoperábilitás az egyik kulcstényező, hiszen az európai e-Kormányzat kivitelezése megkívánja az együttműködést a 27 különböző államigazgatás és az uniós intézmények között. Ez az együttműködés jobb szolgáltatások kialakulását biztosítja az európai polgárok és vállalkozások számára. Valamint tovább segíti az európai politikák hatékonyabb kivitelezését. Az interoperabilitás eredete az 1990-es évekre vezethető vissza. Az IETF17 és a W3C18

által alkalmazott eljárások és gyakorlatok, az interoperábilitási konferenciák és a létrehozott protokollok önkéntes követése hozta létre. Az interoperábilitás jelentős társadalmi, technikai és gazdasági haszonnal jár, amint azt például az internet is világosan mutatja.19 17 IETF (Internet Engineering Task Force): a hálózati tervezők, működtetők, gyártók és kutatók nagyméretű, nyílt, nemzetközi közössége, akik érdekeltek az internet architektúrájának fejlődésében. A szervezet nyílt minden érdeklődő számra. 18 W3C-World Wide Web Consortium – egy konzorcium, amely nyílt szoftver szabványokat, azaz inkább csak ajánlásokat alkot a világhálóra. Azért ajánlásokat, mert a szervezetnek nincs olyan hitelesítési programja, mint a nemzetközi szabványügyi szervezeteknek. A konzorcium vezetője Tim Berners-Lee úgy gondolja, hogy a közösségnek több kára származna belőle, mint haszna, ha most indítana ilyen

hitelesítési programot. Tim Berners-Lee az URL (Uniform Resource Locator, univerzális erőforrás azonosító), a HTTP (Hyper Text Transfer Protocol) HTML (Hyper Text Markup Language, hipertext leíró nyelv) eredeti megalkotója. Ezek alkotják még ma is a Web alapjait 19 (Különböző becslések vannak arra vonatkozóan, hogy az interoperábilitás értéke milyen módon nő. Az egyik elmélet szerint a kompatibilis résztvevők számának hatványfüggvénye, egy másik szerint a részcsoportok számával exponenciálisan nő. Mindkét elmélet milliárd dolláros tőkebefektetéseket alapozott meg az internet terjedésével.) 11 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 2.2 Az interoperabilitás szükségessége a közigazgatásban Az e-közigazgatás kezdeti időszakára a szigetszerű alkalmazások használata volt jellemző. A különböző osztályok csak a

legszükségesebb esetekben kommunikáltak egymással. Többnyire saját nyilvántartásaik voltak részben azonos típusú, de mégis eltérő adatokkal. Ha egy probléma megoldásához szükség volt a különböző osztályok közötti kapcsolatteremtésre, adategyeztetésre, akkor ez az ügyfélre rótt terheket, azaz neki kellett végigjárnia a hivatalokat. Ezeket az egymással kommunikálni képtelen alkalmazásokat különböző áthidaló megoldásokkal próbálták meg együttműködésre kényszeríteni. Ahhoz, hogy egy valóban hatékony és gyors, közszolgáltatás jöjjön létre, meg kell szüntetni az egymással kommunikáló rendszerek informatikai elszigeteltségét. Napjainkban az információs technológia olyan eszközöket ad a kezünkbe, amellyel a közigazgatás egy valódi közszolgáltatásként működhet a jövőben. Azonban ehhez az kell, hogy olyan alapokra helyezzük ezeket a rendszereket, hogy egymással képesek legyenek hatékonyan és gyorsan

kommunikálni, és nem utolsó sorban levenni az ügyfél válláról a terhet. Ehhez szükséges, de nem elégséges csak az informatikai rendszereket átalakítani. Magát a közigazgatás szervezetét és a folyamatokat is ennek megfelelően hozzá kell igazítani az új követelményekhez. 2.3 Az interoperabilitás főbb szervezési eszközei Az Európai Unió több szinten is foglalkozik az e-Közigazgatások, e-Kormányzatok európai szintű együttműködésével. A célterület a páneurópai e-kormányzati szolgáltatások (PEGS20). Ez magába foglalja egy adott tagország állampolgárainak és vállalkozásainak más tagországok állampolgáraival és vállalkozásaival való információcserét. Továbbá a különböző tagországok adminisztrációjának egymás közötti adatcseréjét, valamint az Európai Unió szervezeteinek más tagországok közigazgatási szerveivel folytatott adatcseréjét. A PEGS-ek egyrészt az EU belső működését, másrészt pedig a

négy szabadság (áru, tőke, szolgáltatások, személyek szabad áramlása) megvalósítását szolgálja. A PEGS-ek konkrét cselekvési terve az IDABC program. 20 PEGS: Pan European E-Government Services; Pán-európai e-kormányzati szolgáltatások 12 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Az EU interoperabilitással kapcsolatos különböző szintű kezdeményezéseit az alábbi ábra mutatja: 1. ábra: Az Európai Unió e-Közigazgatással kapcsolatos különböző szintű kezdeményezései21 Európai Interoperabilitási Startégia (EIS) Fő célkitűzései a határokon és szektorokon átívelő interoperabilitás. Feladata, hogy meghatározza a fő interoperabilitási prioritásokat igazodva az Európai Unió politikai prioritásaihoz. Irányítási koncepciót dolgoz ki az európai közigazgatások közötti interoperabilitásra és egyben szervezési,

pénzügyi és működtetési keretet ad annak megvalósításához. Értékeli a különböző esettanulmányokat Ezzel tulajdonképpen egy magas szintű cselekvési tervet szolgáltat a megvalósításhoz. Európai Interoperabilitási Keretrendszer22,23 Az Európai Uniónak az interoperabilitásra vonatkozó azon dokumentuma, amely a közszolgáltatásokkal kapcsolatos interoperabilitási feladatok megoldásához nyújt ajánlásokat24, útmutatást, hogy azok valóban páneurópai közszolgáltatások lehessenek. Jellemző rá, hogy rendszerint tartalmazza a használatra ajánlott (vagy kötelezően előírt) 21 Módszertani útmutató az interoperabilitás tervezésének támogatására: http://www.ekkgovhu/hu/emo/ekozigkeretrendszer/iopkovetelmenyek, letöltés: 20100215 22 European Interoperability Framework – EIF: az EU IDABC programjában célul kitűzött interoperabilitás fő referencia dokumentuma, amely az egyes tagországokban megvalósuló interoperabilitást

egészíti ki egy páneurópai dimenzióval. Tágabb értelemben több dokumentum, szabvány, projekt együttese 23 EIF: European Interoperability Framework1.0:Az IDABC referencia dokumentuma ( akcióterv): http://ec.europaeu/idabc/en/document/3473/5585#top letöltés:20100219 24 Ezek az ajánlások (alapelvek) a következő alapokon nyugszanak: hozzáférhetőség, többnyelvűség, biztonság, magánélet, szubszidiaritás, nyílt szabványok használata, nyílt forrású szoftverek előnyeihez való hozzáférés és többoldalú megoldások használata. Módszertani útmutató az interoperabilitás tervezésének támogatására: http://www.ekkgovhu/hu/emo/ekozigkeretrendszer/iopkovetelmenyek, letöltés: 20100215 13 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 szabványokat és ebben kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a nyílt szabványok használatának,

továbbá ösztönzi is a nyílt szabványok létrehozását. Az Architechtúra irányelvek (AG) egy műszaki jellegű dokumentum, amely konkrét útmutatásokat ad a rendszerépítők és rendszerfejlesztők számára arra vonatkozóan, hogy hogyan kell alkalmazni az EIF-ben megfogalmazott elveket. Az infrastrukturális szolgáltatások szintje azon közös szolgáltatások szintje, amelyeket a PEGS-ek megvalósításához nyújt az EU. Ezekkel a magyar NIK 25-nek is számolnia kell, mert a tagországoknak ezeket kell használniuk a PEGS-ekhez. (Például közös személyazonosítási szolgáltatás, elektronikus közbeszerzés, nyílt forráskódú szolgáltatások.) 2.4 Szabványok „A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket

tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. (A magyar szabványokat az 1995 évi XXVIII Törvény szabályozza.)”26 A szabványok egy bizonyos technikai színvonalat képviselnek A szabvány a szabványosítás eredménye. A technológia, valamint az ipar szempontjából a szabványosítás, az a folyamat, amelynek során a piacon egymással versengő felek számára műszaki szabványt alakítanak ki a megfelelő szervezetek egymással együttműködve. Ez az együttműködés elvileg a verseny megsértése nélkül előnyös a felek számára, ám kétségtelen, hogy abban is verseny folyik, hogy kinek a műszaki megoldásából legyen szabvány, éppen a piaci sikerek alapján. A szabványosítás a felhasználó vagy a fogyasztó érdekében végzett tevékenység. Célja az egységesítés, azaz, hogy a rendszeresen ismétlődő feladatokra (műszaki, gazdasági feladatokra) egységes és következetes megoldási módokat

alkalmazzanak. A szabványosítás keretében egy termék előállítása vagy egy szolgáltatás üzemeltetése előre specifikált (azaz szabványosított) módon történik. 25 26 Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer Szabvány definíció: http://hu.wikipediaorg/wiki/Szabv%C3%A1ny, letöltés: 20100125 14 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 „Szabványosítás olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra, azzal a céllal, hogy a rendező hatás adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.”27 A szabványozás tárgya sok minden lehet Termék, szolgáltatás, vizsgálati módszer, méret és minőség, dokumentációs módszerek stb. Ennek megfelelően a szoftver is lehet a tárgya, mivel az egy termékfajta. A szabványosítás legfontosabb alapelvei:28 Önkéntesség:

nem kötelező részt venni a szabványosítás kidolgozásában, és a szabványok alkalmazása sem kötelező Nyilvánosság, nyitottság: minden érdekelt félnek joga van részt venni a szabvány kidolgozásában. Közmegegyezés: a különböző csoportok az általuk képviselt kör érdekeit viszik be, olyan közmegegyezés jön létre, ahol egyik csoportnak sincsen a lényeges kérdések tekintetében ellenvéleménye. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanaz a véleménye. Tárgyszerűség: a szabvány legyen egyértelmű és lényegre törő egy jól körülhatárolt területen. Ellentmondás-mentesség, összefüggőség: biztosítani kell az ellentmondásmentességet a szabványon belül, a szabvány és más szabványok, valamint szabvány és a jogszabályok között. Egy meghatározott dolgot csak egyszer kell szabványosítani, a későbbiekben hivatkozni lehet rájuk. Kerülni kell az ismétléseket, ne legyenek sem átfedések sem hiányosságok. Alkalmazkodás a

tudomány és a műszaki gyakorlat elismert eredményeihez: a szabványok a tudomány és a technika elismert eredményeit tükrözik A szabványok alkalmazásának önkéntes jellege abból ered, hogy a tudomány technika, technológia természetéből adódóan folyton változik, fejlődik. Nem jó, ha ezt a fejlődést a szabványok kötelezővé tétele meggátolja. Például, ha egy gyártó a saját műszaki fejlesztése révén az adott szabványnál jobb megoldásokat is tud alkalmazni, akkor nem lenne jó, ha azt a jogi szabályozás megakadályozná. (Ugyanakkor a gyártó érdeke, hogy ha azt felül is múlja, a termék a szabványnak feleljen meg, különben a piacon nem tudja értékesíteni.) Azonban az nem megengedett, hogy a gyártó az adott szabványtól bármilyen 27 Szabványosítás definíció: http://hu.wikipediaorg/wiki/Szabv%C3%A1ny, letöltés: 20100125 Szabványügyi alapismeretek:http://www.muszakiakcom/szabvanyugy/szabvanyugyi-alapismeretekhtml letöltés:

2009.0324 28 15 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 okból negatív irányban térjen el. Ez veszélyeztetné például a termék minőségét, a felhasználó testi épségét. Néhány esetben azonban a szabványok kötelezővé válhatnak: Például egyes szerződések esetében, amikor a felek a szerződésben egy bizonyos szabványra hivatkoznak. Bírósági perek esetében, amikor a szerződő felek nem állapodtak meg külön a vita tárgyát képező műszaki kérdésben. Ekkor a bíróság megnézi, hogy van-e olyan szabvány, amely segít a vitatott kérdés megválaszolásában. Jogszabály által kötelezővé tett szabványok esetén. Általában élet és vagyonbiztonság területén szoktak kötelezővé tenni szabványokat. A szabványokat a szabványügyi szervezet dolgozza ki. Ez nem egy hatóság, hanem egy magánjogi szervezet. 2.5 Az

informatikai szabványok osztályozása Napjainkban az IT iparágon belül is különböző technológiák vannak. Ezek közül többet is alkalmazunk egyszerre. Ezért szükséges, hogy a különböző technológiákat használó termékek tudjanak egymással kommunikálni. Szoftver termékek esetében ez azt jelenti, hogy például egy adott cég által gyártott szövegszerkesztő program fusson többfajta operációs rendszer alatt is. Annak érdekében, hogy a termékek közötti kommunikáció működjön, az iparági vezetőknek és szakértőknek meg kell egyezniük egymással olyan szabályok elfogadásában, amelyek lehetővé teszik a termékek közötti együttműködést. Hivatalos (de jure) szabványok Azok a szabványok tartoznak ide, amelyeket különböző államok elismert szabványügyi szervezetei adtak ki törvényi szinten. Ezeknek a szabványoknak három szintje van: nemzeti (pl. Magyar Szabványügyi Testület) regionális (pl. CEN, CENELEC, ETSI) globális (pl.

ISO, IEC, ITU-T) 16 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Ipari (de facto) szabványok A legtöbb ilyen típusú szabvány egy adott iparág érdekelt feleinek együttműködése kapcsán jön létre. Ezek a cégek általában konzorciumba tömörülve próbálják törekvéseiket érvényesíteni. Ezek szabványok helyett csak ajánlásokat bocsáthatnak ki Ilyen például a W3C (World Wide Web Consortium), amely több mint 350 informatikai érdekeltségű céget és non-profit szervezeteket tömörítő konzorcium. Ad-hoc szabványok Néhány specifikáció tartozik ide, amelyeket annak ellenére, hogy egyik szabványügyi testület sem hagyott jóvá vagy adott ki, annyira elterjedtek, hogy lényegében szabvánnyá váltak. Ilyen például a Microsoft Windows operációs rendszer Saját, védett szabványok Ezek nagy része egyáltalán nem szabvány. Ezek inkább

olyan technikai specifikációknak mondhatók, amelyeket egy adott szoftverfejlesztő cég vagy egy, az adott iparágban domináns vállalat ad ki. Ezek jellemzője, hogy általában a konkurens cégek nem támogatják és mindig annak a cégnek a birtokában maradnak, aki kibocsátotta. 2.6 Az informatikai szabványok jellemzői A legtöbb informatikai szabvány jellegénél fogva ipari szabvány és használatuk önkéntes. Azaz a cégek, ha akarják, használják. Azonban ha egy jogszabály előírja a használatukat, akkor már kötelező érvényűvé válik számukra. A szabványok lehetnek nyitottak vagy zártak. A nyitott szabványok jellemzője, hogy mindenki számára hozzáférhetőek és átvehetőek, ellentétben a zárt szabványokkal, amelyek védettek és az adott cégen kívül más nem férhet hozzájuk. Mint ahogy azt az alábbi ábra is mutatja, a „valódi” szabványok olyan nyílt szabványok, amelyeket a piac elfogadott, azaz széles körben használnak.

Továbbá nyílt eljárás keretében, a széles nyilvánosság bevonásával alkották meg őket. 17 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 2. ábra: Az informatikai szabványok osztályozási mátrixa 29 2.7 Az informatikai szabványosítás nemzetközi szervezetei Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) A nemzetközi szabványok legnagyobb kidolgozója és kiadója a világon, 157 ország nemzeti szabványosító intézményeinek a hálózata. Olyan nem kormányzati szervezet, amely hidat képez a közszolgálati és a magánszektor között. International Electrotechnical Commission (IEC) A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság feladata az elektrotechnikai, elektronikai és ezekhez kapcsolódó technológiák -- összefoglaló néven az „elektrotechnológia” -nemzetközi együttműködés keretében végzett szabványosítása. (Az ISO és az IEC

nemzetközi szabványosító szervezetek szoros együttműködésben dolgoznak, több területen is közös bizottságban.) 29 Az informatikai szabványokról: http://www.martin-charleshu/forrasanyagok/szabvanyokrolhtml , letöltés: 2010.0125 18 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) Műszaki szabványokkal járul hozzá az EU és az EEA (European Economic Association) célkitűzéseihez, a már említett területeken. A CEN a belga törvények alapján, 1961-ben létrehozott nonprofit szervezet. European Committee for Electrotechnical Standardization (CENELEC) Az Európai Elektronika Szabványügyi Bizottság 1973-ban jött létre, két korábbi európai szervezet, a CENELCOM és a CENEL egyesülésével. Küldetése önkéntes elektrotechnikai szabványok készítése, ami elősegíti az egységes Európai Unió piacát

és az EEA-t elektromos és elektronikai eszközök és szolgáltatások tekintetében, a kereskedelmi korlátok lebontásával, új piacok létrehozásával, és a megfelelőségi költségek csökkentésével. ECMA International (European association for standardising information and communication systems) Az Ecma International 1961-ben alapított ipari egyesülés, amely az Információs és kommunikációs technológia (IKT), valamint a Fogyasztói elektronika (FE) szabványosítására lett kitalálva. Az Ecma célkitűzése a megfelelő nemzeti és európai szervezetekkel való együttműködésben szabványok és műszaki beszámolók (Technical Reports) létrehozása, az IKT és az FE használatának az előmozdítására és szabványosítására. Több mint 370 Ecma szabványt és 90 magas színvonalú műszaki beszámolót adott ki az elmúlt 40 évben, amelynek több mint kétharmadát elfogadták nemzetközi szabványként vagy műszaki beszámolóként. (Egyik

jelentős informatikai szabványa az ECMA-376, „Office Open XML File Formats”, amelyet a Microsoft javaslatára és jelentős hozzájárulásával dolgozott ki.) 2.8 Szabványok alkalmazása az Európai Unióban A szabványosítás az Európai Unióban elősegíti a szabad kereskedelmet, a dolgozók és a fogyasztók biztonságát, a hálózatok együttműködési képességét, a környezet védelmét, a K+F programok hasznosítását, valamint a közbeszerzést. 19 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 A szabványok alkalmazása önkéntes az EU-ban. Kötelezően az irányelveket kell bevezetni minden tagállamban. Az egyes irányelvekhez kapcsolódnak az un harmonizált szabványok.30 Az Európai Unió szerint az egyes ágazatokban a szabványok fejlesztése és az interoperabilitás azok a területek, ahol ténylegesen létrehozható európai hozzáadott

érték.31 Egyes esetekben a piaci verseny következtében létrejönnek de facto szabványok. A nemzeti szabályok és gyakorlatok azonban az európai és globális szabványok létrejöttét akadályozó tényezőkké is válhatnak. Ez pedig a piac széttagolódásához vezethet és megakadályozhatja, hogy az európai vállalatok teljes mértékben kiaknázzák az egységes európai piac kínálta lehetőségeket. Amikor a piaci erők ezt maguktól nem oldják meg, akkor fokozni kell az európai szintű szabványosítást, különös figyelmet fordítva az interoperábilitásra és a szabványok kidolgozására.32 A digitális konvergencia megköveteli az eszközök, a platformok és a szolgáltatások interoperábilitását. A Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt latba kíván vetni annak érdekében, hogy ösztönözze az „egymással kommunikáló” technológiákat. Így a nyílt szabványok kidolgozásának elősegítését is.33 2.9 Nyílt szabványok A nyílt

szabványok egy világos és áttekinthető folyamat eredményeképpen jönnek létre. A demokratikus döntéshozatal és a szabványok fenntartása nem függ egyetlen üzleti vállalkozástól vagy személytől sem. Ez a nyílt szabvány legfontosabb tulajdonsága Továbbá a nyílt szabványok mindenki számára elérhetőek, általában ingyenesek, szerzői jogdíjtól mentesek és alkalmazásuk sem kerül pénzbe. 30 Európai Bizottság: Előkészületek Európa digitális jövőjéhez az i2010 félidős értékelése, COM(2008) 199, 17.42008, Brüsszel, http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0199:FIN:HU:PDF , letöltés: 2010.0217 31 A hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramba tartozó „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma utólagos értékelése; COM(2008) 533; (15. oldal); http://cordis.lu/fetch?CALLER=DOCS LIB&ACTION=D&DOC=2024&CAT=DOCS&QUERY=0126c59e

e44a:31a4:1692f579&RCN=9676&LAN=HU, letöltés:2010. 0203 32 Európai Bizottság: Előkészületek Európa digitális jövőjéhez az i2010 félidős értékelése, COM(2008) 199, 17.42008, Brüsszel, http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0199:FIN:HU:PDF,letöltés: 20100217 33 Európai Bizottság: Előkészületek Európa digitális jövőjéhez az i2010 félidős értékelése, COM(2008) 199, 17.42008, Brüsszel, http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0199:FIN:HU:PDF,letöltés: 20100217 20 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Többféle kulcskritériumnak kell teljesülnie ahhoz, hogy valami nyílt szabvány legyen. Egy nyílt szabványügyi szervezet által kifejlesztett, fenntartott és ellenőrzött szabványnak kell lennie, ahol a szervezet fejlesztési és menedzsment folyamata jól meghatározott,

együttműködő, demokratikus és befogadó. A nyílt szabvány főbb jellemzői, hogy korlátozások vagy jogdíjak nélkül kiadott, ingyenesen rendelkezésre áll és többszörösen interoperábilis szolgáltatások megvalósíthatóak benne. 34 A nyílt szabványnak többféle definíciója létezik. Ha nem lehet implementálni egy nyílt szabványt egy nyílt forráskódú licenc alatt, akkor az az Open Source Initative35 (OSI) szerint nem elég nyílt. Az OSI definiált egy minimális Nyílt Szabvány Követelményt (OSR). Ezen kívül meghatározott egy követelményhalmazt (Kritériumok), amelynek segítségével eldönthető, hogy egy szabvány teljesen megfelel-e a Követelménynek. Nyílt Szabvány Követelmény (OSR-Open Source Requirements)36 Akkor mondjuk, hogy egy szoftver nyílt (vagy nyílt forráskódú), ha megfelel a nyílt szabvány követelményének, azaz a nyílt szabvány nem tilthatja meg, hogy megfeleljenek a nyílt forrású szoftverben való

megvalósításnak. Ennek alapján tehát minden nyílt forráskódú szoftver egyben nyílt szabványú kell, hogy legyen. Nem nyílt szabványú szoftver nem nevezhető nyílt forráskódúnak.37 A nyílt szabványnak a fenti követelménynek megfelelve, a következő kritériumokat kell kielégítenie: Nincsenek szándékos titkok: A szabvány nem titkolhat el semmilyen adatot, amely az interoperábilis megvalósításhoz szükséges. Minthogy a hiányosságok, hibák elkerülhetetlenek, a szabványnak definiálnia kell egy folyamatot a 34 Európai Bizottság: Előkészületek Európa digitális jövőjéhez az i2010 félidős értékelése, COM(2008) 199, 17.42008, Brüsszel, http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0199:FIN:HU:PDF,letöltés:20100217 35 Az OSI egy 1998-ban alakult kaliforniai közhasznú társaság-The Open Source Initiative (OSI) is a California public benefit corporation, with 501(c)3 tax-exempt status, founded in 1998.,

http://opensource.org/about, letöltés: 2010február 19 36 Open Standard requirement,: http://opensource.org/osr-intro, letöltés: 20070326 37 Nyílt forráskódú szoftver olyan szoftver, amelynek a forráskódját megkapom a szoftverrel együtt (Vagy ingyen hozzáférhető a szoftverrel együtt vagy pénzért megveszem a szoftvert és azzal együtt jár.) 21 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 megvalósítás és átjárhatósági teszt során azonosított hibák javítására, és a felderített változások beépítésére a szabvány módosított vagy következő verziójába, amelyet az OSR megsértése nélkül tudnak kibocsátani. Elérhetőség: A szabványnak szabadon és nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie (pl. egy állandó web oldalról) jogdíj nélkül, illetve ésszerű és megkülönböztetésmentes áron Szabadalmak: A szabvány

megvalósításához használt összes szabadalommal szemben alapvető követelmény, hogy: a. jogdíj nélküli feltételekkel, korlátlanul használható legyen, vagy b. biztosított legyen a szabad felhasználása nyílt forráskódú szoftverekben Szerződésmentesség: A szabvány megvalósítását nem lehet semmilyen módon sem (licenc megállapodás, NDA: Non-disclosure agreement, engedélyezés vagy bármilyen formájú papírmunka) gátolni, ilyen követelményeket nem lehet előírni. Nincsenek OSR összeférhetetlenségi függőségek: A nyílt szabvány megvalósítása nem kívánhat olyan más technológiát, ami ezzel a követelményrendszerrel nincs összhangban. Az OSI, azért, hogy segítse a kormányzatok és egyéb szerveket a követelményeknek megfelelő szabványok megismerésében és elfogadásában, két megfelelőségi szintet definiált: OSR összeegyeztethetőség: Ez azt jelenti, hogy a szabvány tulajdonosa önmaga tanúsította, hogy az általa

alkalmazott szabvány megfelel ennek a követelménynek és minden megfelelőségi kritériumnak. Bárki kérheti az OSI-t, hogy ellenőrizze az OSR kompatibilitási szabványnak történő megfelelést. Ha az OSI úgy találja, hogy a szabvány nem kompatibilis, a tulajdonosnak vagy módosítania kell a szabványát vagy meg kell szüntetnie az OSR kompatibilitási jelzés használatát. 22 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 OSR megfelelőség Ez azt jelenti, hogy az OSI felülvizsgálja a tulajdonos által benyújtott szabványt, és igazolja, hogy az teljesen megfelel az OSR-nek. Az OSI díjat számíthat fel a minősítési eljárás költségeként. Az OSI, teljes titoktartással, időről-időre korszerűsítheti a kritériumokat, hogy biztosítsa, azok továbbra is teljesítik a követelményben foglaltakat. A kritériumok rendelkeznek egy verziószámmal.

(A legfrissebb verzió mindig elérhető a http://opensourceorg/osr/ honlapon.) Egy nyílt szabvány célja egy technológia piacát növelni úgy, hogy lehetővé teszi a technológia potenciális vevői és előállítói számára a befektetést, anélkül, hogy egy monopólium által meghatározott díjat kellene fizetni, illetve félni kellene kereskedelmi titok, szerzői jog, szabvány vagy védjegy megsértése miatti következményektől. Egy szabvány csak abban a mértékben nevezhető „nyíltnak”, amilyen mértékben eléri ezeket a célokat. Egy megbízható és magas minőségű szoftver szabvány megalkotása bonyolult és környezetfüggő. A szabványban találkoznia kell a gyártók és a fogyasztók, a felhasználók és a megvalósítók, köz és a magánszféra, a jelen és a jövő érdekeinek. Attól, hogy egy szabvány megfelel az OSR-nek még nem biztos a piaci sikere. 2.10 Két dokumentumformátum szabvány: az ODF38 és az OOXML39 A számítógép

megjelenése óta mindig többféle dokumentumformátumok léteznek. Voltak elterjedtebbek és kevésbé elterjedtek. Annak ellenére, hogy számos alkalmazás létezik, egy átlagos felhasználó leggyakrabban irodai alkalmazásokkal dolgozik, így az ezek által támogatott formátumokkal találkozik. A közigazgatásban is alapvetően jellemző az egyszerű irodai alkalmazásokat igénylő dokumentumok nagy mennyisége. A formátumok 38 ODF-(Open Document Format= Nyílt Dokumentumformátum): Az OpenDocument vagy ODF (eredetileg OASIS Open Document Format for Office Applications) egy nyílt fájlformátum-szabvány irodai programcsomagok dokumentumainak, úgymint szöveges dokumentumok, táblázatok, adatbázisok és bemutatók tárolására és cseréjére. A szabványt az OASIS ipari konzorcium készítette az OpenOfficeorg XML- alapú formátumát alapul véve. 39 Office Open XML; 23 LÉNÁRT ANIKÓ

http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 sokfélesége miatt azonban nincs olyan alkalmazás, amelyik képes lenne mindegyiket megjeleníteni. (A fájlformátum azon eljárás meghatározása, hogy egy számítógépes adat (kép, program, hang, adatbázis stb.) miképpen tárolható fizikai adathordozón, illetve hogyan jeleníthető meg egységes módon.40) Tudjuk, hogy a számítógépek bitek formájában tárolják az információkat. (A bit az információ egyik alapegysége, lehetséges értékei 0 vagy 1.) A számítógép az információt nullák és egyesek sorozatává alakítja, amire számos lehetősége van. Ezért a különböző információk részére különböző formátumok léteznek. A fájlformátumokra jellemzően a fájlkiterjesztések utalnak, amelyek rendszerint kettőtől négy betűig terjedő karaktersorozatok a fájl nevét követő pont után. Azonban nem minden operációs rendszer használ kiterjesztéseket. Például a

régebbi verziójú Mac operációs rendszerek nem követelték meg a kiterjesztéseket, de a fájltípusok és a készítő program sajátosságai megtalálhatóak voltak a fájlban. A Unix-alapú rendszerek hozhatnak létre fájlkiterjesztéseket, de számukra ez csak egy opcionális lehetőség. Szemben a Microsoft Windows-t futtató gépeken, ahol nagyon fontos szerepet játszanak a kiterjesztések a futtatható fájlok szempontjából. Dokumentumkezelésre vonatkozó szabványok: az ODF és OOXML. Mindkét szabvány az XML41 nyelvet használja fel, ezért röviden áttekintem az XML-lel kapcsolatos tudnivalókat. Azután az ODF szabvánnyal foglalkozom részletesebben Mindkét megoldás lehetővé teszi a különböző módon létrehozott elektronikus dokumentumok cseréjét és használatát. Már a ’90-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a bináris dokumentumformátumok felett eljárt az idő, azonban a technológiák csak az ezredfordulóra tették

lehetővé egy új formátum megjelenését.42 Az XML gyors elterjedése számos jó tulajdonságának köszönhető. Az XML egy mesterséges, általános célú leíró nyelv, amely speciális célú 40 A fájlformátum definíciója: http://hu.wikipediaorg/wiki/F%C3%A1jlform%C3%A1tum, letöltés: 2010.0203 41 Az XML (Extensible Markup Language, Kiterjesztett Leíró Nyelv) a W3C által ajánlott általános célú leíró nyelv, speciális célú nyelvek létrehozására. Az SGML egyszerűsített részhalmaza, mely különböző adattípusok leírására képes. Az elsődleges célja strukturált szöveg és információ megosztása az Interneten keresztül. Az XML-en alapuló nyelvek (például RDF, RSS, MathML, XSIL, SVG) formális módon vannak leírva, így lehetővé téve a programok számára a dokumentumok módosítását és validálását a formátum előzetes ismerete nélkül. 42 Dokumentumformátumok jövője: http://www.nhit-it3hu/indexphp?option=com

content&view=article&id=5897%3Ait3-3-141&catid=76%3Avezercikk&lang=en , letöltés: 20090224 24 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 leírónyelvek létrehozására képes. Sajnos attól, hogy valaki XML-t használ nem válik a fájl se nem nyílttá se nem szabványossá. Jelentős zűrzavar van az XML minősítések körül Az XML egy W3C43 által alkotott nyílt szabvány. Nem jelenti azt, hogy bármi, amit ezzel csinálnak rögtön nyílt szabvánnyá válik. A következő analógia talán jobban megvilágítja a problémát. Az angol ABC-ben 26 betű egy csomó írásjel, nyelvtani és szintaktikai szabály van. Ezeket senki nem birtokolja, mondhatjuk úgy, hogy ez a része nyílt Ezekkel azonban titkos, bizalmas vagy kereskedelmi dokumentumokat tudunk készíteni, amik viszont már nem nyíltak. Ugyanígy valaki használhat XML-t (ami egy

nyílt szabvány) és alkothat kereskedelmi/bejegyzett specifikációkat. Tehát pusztán az XML beépítése még nem teszi a formátumot nyílttá.44 ODF Az ODF egy szabványosított, XML-alapú, nyílt és alkalmazás-független fájlformátum. Az ODF nem köthető egyetlen céghez sem, megalkotói, támogatói közül a legnagyobbak: IBM, SUN, SONY, Adobe, Corel, Novell, Intel, Boeing. Egy specifikáció irodai alkalmazásokhoz, amelynek kezelése bármilyen szoftverbe beépíthető. Biztosítja a szövegek, táblázatok, diagramok és grafikus dokumentumok használatához szükséges szolgáltatásokat. Az OpenDocument fájlok bármelyik ezzel a nyílt szabvánnyal kompatibilis alkalmazással megnyithatók, függetlenül attól, hogy milyen programnyelven íródtak és melyik cég termékei. Az OpenDocument formátum megoldást nyújt az inkompatibilitási problémákra, biztosítja az adatok rendszertől és szoftvertől független szabad tárolását és hosszú távon is

megoldja az adatokhoz való garantált hozzáférés kérdését. Az ODF az első olyan fájlformátum–szabvány, amit irodai programcsomagok számára készített egy független és elismert szabványosító szervezet, az OASIS.45 Az ODF szabvány fő jellemzője, hogy szabadon (jogdíjak nélkül) felhasználható. Az elsődleges célja strukturált szöveg és információ megosztása az Interneten keresztül. 43 W3C- World Wide Web Consortium OpenDocument Format and the ODF Alliance, FAQ, http://www.odfallianceorg/resourcesphp, letöltés: 2010.0205; 45 OASIS - Organization for the Advancement of Structured Information Standards; az OpenOffice.org XMLalapú formátumát alapul véve készítette el az ODF-et 44 25 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Az ODF szabvány a következő dokumentumtípusok kezelését támogatja: szöveg, táblázat

(számolótábla), objektum-orientált adatbázis, prezentáció, vektorgrafika, matematikai kifejezések és képletek. Az ODF dokumentumok fájlnév kiterjesztései: .odt jelöli a szöveges, ods a táblázat, odp a bemutató, .odg az ábra, odf pedig a képletdokumentumokat Az ODF alapértelmezett fájlformátuma az OpenOffice.org, StarOffice, KOffice, IBM Lotus Symphony, IBM Workplace irodai programcsomagoknak, hogy csak a legelterjedtebbeket említsem. Ezt a fájlformátumot támogatják a Google webes irodai eszközei. Most már az MS Office is képes ODF dokumentumot olvasni, módosítani és formátumban menteni. Az ODF technikai szempontból egy ZIP46 fájl, ami tartalmazza azokat az XML fájlokat, amik a dokumentum tartalmát és megjelenését írják le. Az XML használata a dokumentum elérését egyszerűvé teszi, mert a tartalom egy egyszerű szövegszerkesztővel is megnyitható és változtatható, ha szükséges. (Ellentétben az ezelőtt használt tulajdonosi

bináris fájlformátumokkal, amik titkosak és nehezen feldolgozhatóak voltak.) A ZIP tömörítés tudja garantálni a relatíve kis fájlméretet, ezért ez nem okoz gondot a fájl tárolásánál és a sávszélességi követelményeknél. Ez megkönnyíti a fájlcserét, függetlenül a sávszélességtől. Az ODF specifikációját az Open Document Technical Committee készítette. Ennek több albizottsága van, amelyek ma is tökéletesítik a szabványt. Például az egyik az elérhetőség/hozzáférhetőség kidolgozásáért felelős, a másik a metaadatokért, a harmadik a követelményekért, a negyedik pedig magáért a formuláért felel.47 Az ODF 2006 óta ISO szabvány (ISO/IEC DS 26300:2006), és az irodai alkalmazások piacán vezető szerepet betöltő Microsoft Office újabb, 2009-ben megjelenő frissítésében már maga is támogatja az ODF formátumot. Ennek eredményeképpen a Microsoft fizetős termékét használók és egyéb rendszerek használói

közötti kompatibilitási problémák látszólag megszűntek. 46 A ZIP egy fájltömörítő és archiváló program. Open Document Technical Commeette az OASIS egyik bizottsága. Az OASIS egy non-profit konzorcium, aki a nyílt szabványok fejlődését, konvergenciáját és adaptálását figyelemmel kíséri. Ez a szervezet több bizottságból áll. Ám nem minden bizottságnak az az elsődleges célja, hogy szabványokat dolgozzon ki Például a Standard Adoption Committees fórumot biztosít, ami egyesíti a különböző iparágakat vagy a felhasználók, kormányzatok, gyártók, iparcsoportok és más szabványügyi testületek közösségeit. Ezek a bizottságok értékelik a jelenlegi szabványokat, követelményeket fogalmaznak meg, azonosítják a hiányosságokat, felismerik az átfedéseket, útmutatókat adnak ki, és segítik az interoperabilitást. 47 26 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu

NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Az ISO/IEC 26300:2006 ODF szabvány kidolgozása több cég összefogásának közös eredménye, un. nyílt szabvány, amelynek megvalósítása nem kíván szabadalmi felmentéseket. A mintegy 700 oldalas leírás átlátható módon segíti a megvalósítását Konszenzus eredményeképpen jött létre. OOXML Az ISO/IEC 29500:2008 OOXML szabvány kidolgozása az ECMA keretén belül történt, egyetlen gyártó programrendszerére (Microsoft Office) alapulva, azaz ez tulajdonképpen egy zárt szabvány. Az OOXML lényegében a Microsoft Office korábbi bináris formátumainak XML-esített változata. Megvalósítása szabadalmi felmentéseket és eddig nem hozzáférhető, a gyártó tulajdonát képező információkhoz való hozzáférést igényel. Leírása több mint 7000 oldal, ami az értelmezését és megvalósítását más gyártó részére jelentősen megnehezíti. Mivel nem konszenzus eredményeképpen jött létre, hiszen

egyetlen cég specifikációjából áll ez a szabvány. Azonban több cég is támogatja például az Apple, Novell.48 A Microsoft 2008 februárban jelentette be, hogy elérhetővé teszi a széles körben használt szoftvereinek kommunikációs protokolljait és alkalmazásprogramozási interfészeit. (Több mint 30 ezer oldalnyi dokumentációt hozott nyilvánosságra.) Továbbá ígérte, hogy szorosabban együttműködik a nyílt forráskódú közösségekkel. Ezután az SP2 javítócsomaggal az Office 2007 OpenDocument Format (ODF) és PDF-támogtást is kapott. 2008. április 1-én emelte az OOXML-t az ISO szabvánnyá ISO/IEC DIS 29500 néven Lényegében a résztvevő országok háromnegyede támogatta és csak 14% szavazott nemmel, mint pl. Brazília, Kína és Kanada Ezek után az OOXML-re illetve az ODF-re épülő szoftverek egyenlő eséllyel indulhatnak a kormányzati közbeszerzésekért, hiszen egyre több országban válik általános elvárássá a nyílt

forráskódú szoftverek használata a közigazgatásban. Ezzel a lépésével a Microsoft 48 Microsoft 2008a: http://krono.inaplohu/indexphp/szemle/it-diary-sum/120-miscrosoft2008a, letöltés:2010.0213 27 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 talán még épp idejében lépett ahhoz, hogy megtartsa a monopóliumát. A jövőben fog eldőlni, hogy ez mennyire fog neki sikerülni.49 Az OOXML szabvánnyá emelése azt jelenti, hogy megszűnt a Microsoft kizárólagos kontrollja a dokumentumformátuma felett és ezen túl bármilyen módosítás csak az ISO jóváhagyásával történhet, ahová bárki nyújthat be módosítási javaslatot. Az ODF jellemzői, előnyei,50 amelyek különösen alkalmassá teszik őt a közigazgatásban való használatra Nyílt, átlátható specifikációs folyamat eredményeként jött létre, több gyártó részvételével jól

ismert és széles körben elfogadott szabvány (ISO az ISO/IEC 26300 néven fogadta el) Több alkalmazást támogat – választási lehetőséget biztosít a szabad, nyílt forráskódú és a kereskedelmi szoftverek között Széleskörű ipari támogatottsága van - ezért tudja garantálni a hosszútávú életképességet- az ODFA-nak 2008-ban 63 országból mintegy 584 tagja van Az első ODF szabvány szerint készült terméket 2005 szeptembere óta használják Több szabad nyílt forrású alkalmazás is támogatja az ODF-et Mivel a forráskód elérhető, bárki tud további platformokat hozzáadni Az ODF megvalósítások minden fő platformon rendelkezésre állnak – platformfüggetlen W3C XForms nyílt szabványú technológiát használnak a formokhoz (Az ODF-ben alkalmazott form fogalom a W3C XForms szabványán alapul, amelyet több alkalmazás és gyártó támogat) a már meglévő szabványokat ahol lehet, újrahasználja egy jól megalapozott szabvány A nyílt

szabványok használata többek között az alábbi előnyökkel jár (szemben a zárt, tulajdonosi szabványok használatával): 49 Bodnár Ádám: ISO-szabvány lett az Office Open XML dokumentumformátum: http://www.hwswhu/hirek/35695/microsoft office open xml ooxml dokumentum formatum iso ecma ie c szabvany.html , letöltés: 20100202 50 Introductory White Paper about the OpenDocument Format, http://www.oasis-openorg/committees/tc homephp?wg abbrev=odf-adoption , letöltés:20100205 28 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 csökkenti a piacra lépés korlátait, ezzel növeli a versenyt, a választás lehetőségét – ami a minőség javulásához és az árak csökkenéséhez vezet; ösztönzi az innovációt, mivel több alkotóerő jut a gondolatok megvalósítására és a fejlődés előmozdítására; erősíti a felhasználók pozícióját a

szállítókkal szemben; lehetővé teszi, hogy a felhasználó együtt tudjon használni kulcsrakész és testreszabott rendszereket; az átláthatóság révén elősegíti az interoperabilitást; növeli a biztonságot; biztosítja az információhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mivel megakadályozza az olyan csapdahelyzeteket, amikor az ilyen hozzáférés speciális termékekhez kötött. Megjelent egy tanulmány a német Fraunhofer Intézet kiadásában az ODF 1.0 (ISO/IEC 26300) és az Office Open XML (ISO/IEC 29500) szabványok interoperabilitásának elemzéséről.51 Csak az ODF->OOXML->ODF, és az OOXML-> ODF->OOXML átalakításokat vizsgálták. Ennek eredményeképpen azt találták, hogy sok egyszerű funkció különösebb gond nélkül átvihető az egyik szabványból a másikba. Bonyolultabb esetekben azonban egyenként kell megvizsgálni, hogy az adott funkciócsoport teljesen átvihető, részlegesen vagy egyáltalán nem.52 2.11 Az

Európai Unió és a nyílt dokumentumformátumok Az Európai Bizottság már legalább 2003 óta vizsgálja dokumentumok tárolásának különböző lehetőségeit XML-alapú formátummal. 2004 márciusában a Telematics between Administration Committee (TAC) felkért egy Open Office és egy Microsoft csapatot, hogy mutassák be az XML- alapú dokumentumformátum érdemeit. Ennek 51 Tanulmány az ODF 1.0 -ről és az OOXML –ről: http://wwwopenofficehu/2009/08/tanulmany-az-odf-10rol-es-az-ooxml-rol/, letöltés:20100412 52 Document Interoperability, Open Document Format and Office Open XML: http://www.fokusfraunhoferde/en/fokus/search/resultsphp, http://www.fokusfraunhoferde/de/elan/ docs/wp doc-interop en2 09pdf , letöltés:20100412 29 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 alapján a TAC 2004 májusában kiadott egy ajánláscsomagot, amely szerint a

közszférának, az egyedi szerepe miatt, el kell kerülnie azokat a helyzeteket az elektronikus kommunikációban, amikor egy egyedi terméket kényszerítenek rá bárkire is. Továbbá bátorítani és támogatni kell minden olyan dokumentumformátumot, ami nem különbözteti meg a piaci szereplőket és több platformon is megvalósítható (platformfüggetlen). Ennek megfelelően a közszférának kerülnie kell bármilyen olyan formátumot, amely nem biztosítja az egyenlő lehetőségeket a piac szereplőinek, hogy formátum feldolgozó alkalmazásokat használjanak. Ez fokozottan érvényes abban az esetben, amikor ez termék választását jelenti az állampolgárok vagy az üzleti szereplők részéről. Ebben az értelemben a szabványosítást ösztönzők biztosítják nemcsak a tisztességes és versenyző piacot, hanem az interoperabilitást is. Az Európai Bizottság 2008 márciusában olyan javaslatot terjesztett elő, amely arra biztatja a tagállamokat, hogy a

szabadalmi jogokkal védett szoftverek helyett a szabad szoftvereket támogassák.53 Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenyügyi főbiztosa a nyílt szabványok mellett foglalt állást. Brüsszelben egy OpenForum Europe konferencián igyekezett felhívni a kormányzatok és a vállalkozások figyelmét a nyílt szabványokra épülő szoftverek előnyeire. "A szabványok fontosabbak, mint valaha. Az elektronikus távközlési hálózatok fejlődésével egyre nő az interoperábilitás fontossága a felhasznált eszközök között, a nyújtott szolgáltatások között, az átvitt adatok között. Az interoperábilitás teremti meg a technológiai verseny alapját, miközben megakadályozza a "bezáródást" (lock-in). A szabványok pedig az interoperabilitás alapjai." – Kroes Továbbá úgy véli, a nyílt szabványok mellé állni nem csak gazdasági döntés, hanem a demokrácia megteremtésének alapja is egyben. "Ha van nyílt alternatíva,

egyetlen lakost vagy vállalatot sem lehet arra kényszeríteni vagy bátorítani, hogy egy adott céghez kötődő technológiát használjon a kormányzati információk elérésére. Egyetlen lakost vagy vállalatot sem szabad arra kényszeríteni vagy bátorítani, hogy zárt technológiát válasszon a nyílttal szemben". 53 Az EU hivatalosan is a nyílt forráskód propagátora lesz: http://itcafe.hu/hir/eu open sourcehtml ; http://www.odfalliancehu/hu/neelie kroeshtml, letöltés:20100125 30 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 A versenyügyi főbiztos beszédében kiemelte azokat az európai kezdeményezéseket, amelyek keretében kormányzati szervezetek nyílt forrású szoftverekre álltak át. Kroes példaként említette a müncheni önkormányzatot, ahol 14 ezer PC-t állítottak át Windowsról és Microsoft Office-ról Debian Linuxra és

OpenOffice-ra, a német külügyminisztériumot, valamint a francia csendőrséget. A holland Kroes hozzátette, hogy már szülőhazájában is látszanak erőfeszítések arra nézve, hogy a parlament és a kormány a nyílt szabványok felé mozduljon el. "Megismerem az okos üzleti döntéseket, és a nyílt szabványok választása egy okos üzleti döntés" - zárta beszédét Kroes, aki szerint a Bizottság a jövőbeli IT-fejlesztéseknél és beszerzéseknél a nyílt szabványokon alapuló megoldások mellé fog állni, és szerinte a szervezet felelőssége segíteni a vállalatokat, nehogy bezárják magukat egy technológiába. A versenyügyi főbiztos úgy véli, a szervezetek nem engedhetik meg maguknak, hogy ezzel elveszítsék az ellenőrzést az általuk birtokolt információk felett.54 Egy nyílt dokumentumformátum létrehozása azért megkerülhetetlen, mert csak ezzel biztosítható, hogy a dokumentumok évek múlva is olvashatóak és kezelhetőek

maradnak. Ami főként a vállalatok, állami és közintézmények számára kulcsfontosságú szempont. Több ország kormánya azért döntött a már ISO szabvány és a Microsoft riválisai által támogatott OpenDocument (ODF) felkarolása mellett, mert ezt egy iparági szereplőket tömörítő szervezet, nem pedig egyetlen vállalat fejleszti és felügyeli. Az EU jelenlegi célkitűzése szerint 2010-ig minden tagállamnak meghatározott szabványok mentén együttműködő rendszerekkel kell rendelkeznie. „A zárt rendszerekkel az a baj, hogy hiba esetén annak pontos természetét nem tudják megmondani a fejlesztők, sem azt, hogy mikor keletkezett a hiba. Szentiványi Gábor szerint „a nagyvállalatok célja nem a választási lehetőségek szélesítése, hanem éppen ellenkezőleg a "gyártói zsákutca" (vendor lock-in) fenntartása, az hogy a multinál vásárolt szoftver felmerülő hibáit csak a multi által forgalmazott szoftverekkel lehessen

javítani és fejleszteni. A zárt rendszereknél sokszor csak annyit tudunk, hogy van valami hiba, a pontos természetét és azt, hogy ez a hiba mikor keletkezett nem tudjuk. Az Open Source ebben teremt valódi versenyt, hiszen több termék közül választhatunk, amelyeket 54 Bodnár Ádám: Az EU versenyügyi főbiztosa a nyílt szabványok mellett foglalt http://www.hwswhu/hirek/36250/europai bizottsag unio neelie kroes nyilt szabvanyhtml letöltés:2010.0125 állást: 31 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 folyamatosan fejlesztenek, nem vagyunk rákényszerítve, hogy egyetlen cég termékeit vegyük, mert azok kompatibilisek a meglévő szoftverünkkel. A nagyvállalatok egyáltalán nem innovatívak, hiszen a céljuk a status quo fenntartása, nem innovátorok hanem követők, a mennyiség a fontos számukra”. Az Open Source abban teremt versenyt, hogy

több termék közül lehet választani. Ezeket folyamatosan fejlesztik”55 Bár a nyílt forráskód a közhiedelemmel ellentétben nem az ingyenességről szól, a kedvezőbb megtérülési értékek és a monopóliumoktól való függetlenség (s ezáltal a szállítói verseny fokozódása) egyértelműen a nyílt szabványok alkalmazása mellett szóló érvek. A jelenlegi pénzügyi válság is pozitívan hathat a nyílt szabványok elterjedésére, hiszen arra motiválja a vállalatokat és intézményeket, hogy újból áttekintsék az IT területén elérhető megtakarításokat, s fokozatosan lecseréljék az előnytelen, felesleges költségekkel járó zárt forráskódú komponenseket. Az Uniós tagállamok jelentős része – így Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország, Lengyelország, Spanyolország (de Svájc, Horvátország vagy Oroszország is Európában) – az oktatásban és a közigazgatásban már alkalmazza az ODF szabványt is. A

versenyjogi biztos a kormányok számára feltétlenül a nyílt szabványokon alapuló szoftverek használatát ajánlotta, mert azokat üzleti szempontból is előnyösnek tekinti, felismervén a demokratikus berendezkedésre gyakorolt hatásukat is. A nyílt, jól dokumentált szabványok alkalmazását az EU i2010 kezdeményezése is külön hangsúllyal kezeli. A nyílt szabványokkal kapcsolatosan két hangsúlyos tennivalója van a kormányzatoknak: a szabványok kiválasztása és a szabványosítás folyamatának segítése. Az Európai Unió felismerte az állami szektor speciális felelősségét az információ elérhetőségének biztosítása érdekében. Cél az, hogy ésszerűsítsék és megkönnyítsék a vállalkozások és az emberek közötti együttműködést. Ezért nyilvánossá teszik az állami szféra/közigazgatás okmányait, ügyiratait. Figyelembe véve, hogy az állami szektor az informatikai termékek és szolgáltatások legnagyobb megrendelője, a

következő ajánlásokat hagyta jóvá 2006. december 6-án az IDABC interoperábilitási kutatócsoportja és a PEGSCO56 technikai munkacsoportja: 55 Szentiványi Gábor: Nyílt szabványok az EU-ban, mese vagy valóság?: http://www.slidesharenet/pb01/osfhu-nylt-szabvnyok-az-euban-mese-vagy-valsg , letöltés:20100312 56 PEGSCO Technical Working Group (TWG): Pan-European eGovernment Services Committee 32 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 A következő dolgokat várják el az állam- és közigazgatási szervektől: A külső és belső kommunikációja során lehető legnagyobb mértékben használja a nemzetközileg szabványosított nyílt dokumentumformátumokat (dokumentum csere és tárolás). Olyan formátumokat használjanak, amelyek a különféle (szoftver) termékek által kezelhetőek (olvasható, módosítható). Ezzel elkerülve azt, hogy

speciális termék használatára kényszerüljenek a levelezéseik során. A tulajdonosi (kereskedelmi) formátumokat csak akkor használják, ha elkerülhetetlen. Nemzetközi útmutatók és a szabályozások, szabványok elfogadása, figyelembevétele ahol lehetséges. Meghatározni a dokumentumformátum minimális követelményeket, definíciójára, az tekintettel alkalmazások a nyílt kompatibilitásának figyelemmel követése. Útmutatót készíteni a különböző célokra használt felülvizsgálható és nem felülvizsgálható dokumentumformátumokról. Az ipartól, ipari konzorciumoktól és nemzetközi szabványosító szervezetektől azt várják, hogy: együttműködjenek egy olyan nemzetközi nyílt dokumentumformátum szabvány kidolgozásában, amely mindegyikük számára elfogadható a felülvizsgálható és a nem felülvizsgálható dokumentumokat illetőleg; Olyan alkalmazások kidolgozása, amelyek kezelni tudják az összes releváns

nemzetközi szabványt, meghagyva a lehetőséget a vevőknek hogy milyen formátumot fog használni alapértelmezettként; Megfelelőségi javaslatokat tenni a hitelesítés érdekében és megfelelő eszközöket fejleszteni azért, hogy megőrizze az interoperábilitást az alkalmazások között; A jelenleg létező szabvány továbbfejlesztése, figyelembe véve a további szükségleteket, mint például az elektronikusan aláírt dokumentumok. 33 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 3. 2010 NYÍLT ÉS ZÁRT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK ALKALMAZÁSA 3.1 Nyílt forráskódú szoftverek57 A nyílt szabvány nem egyenlő a nyílt forrással. A nyílt forrás kifejezés azokra a fejlesztői modellekre és szoftver-terjesztési módokra utal, amiknek a forráskódja szabadon rendelkezésre áll bizonyos licenc szerződési feltételekkel. Ez ellentétben áll a legtöbb,

csak binárisan vagy zártan rendelkezésre álló kereskedelmi szoftverrel. Továbbá a nyílt szabványok mindenki számára elérhetőek, általában ingyenesek, nincs jogdíj vagy egyéb díj, ami egy szabványt megvalósító szoftver készítésekor fizetni kellene. A gyártók készíthetnek nyílt forrású vagy kereskedelmi szoftvereket, amelyek megfelelnek a nyílt szabványnak. A nyílt szabványok biztosítják a rendszerek közötti választási lehetőséget és az átjárhatóságot. Az OSS összhangban áll az Európai Interoperabilitási keretrendszer elveivel. Költségmegtakarítás - kedvezőbb megtérülési értékek Nem kell licencdíjat fizetni A nyílt forrású szoftverek legfőbb vonzereje a relatív olcsóságukban rejlik. Az OSA58 felmérésében a válaszadók 78 százaléka szerint ez volt az első számú tényező, amely mellettük szól. 59 Stabilitás, minőség, megbízhatóság, magasabb teljesítmény Ez abból adódik, hogy a fejlesztésében nem

egy szűk csoport vesz részt, tesztelése is bárki számára elérhető, így az esetleges hibák kiküszöbölésére jóval nagyobb az esély, mint egy szűk fejlesztői csoport által létrehozott szoftver esetén. Tehát stabil és megbízható lesz az adott nyílt forráskódú szoftver. A nyílt forráskód bárki által ellenőrizhető, a hibák feltárhatók, és pontosan ezáltal lesznek az open source projektek könnyebben fejleszthetők és biztonságosabbak. 57 A nyílt forráskódú szoftver olyan szoftver melynek a forráskódja szabadon hozzáférhető, módosítható és terjeszthető. A kereskedelmi forgalomban kapható hagyományos szoftvereknél ezzel szemben a forráskód szigorúan titkos. 58 OSA-Open Solutions Alliance 59 Bodnár Ádám: A szakemberhiány lehet a nyílt forrású szoftverek terjedésének gátja http://www.hwswhu/hirek/37041/nyilt forras szoftver europa vallalat szakember hianyhtml, letöltés: 2010.0225

34 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Fejlődés Az előző pontból következik (vagyis abból, hogy a fejlesztők köre nem korlátozott), hogy a különböző fejlesztők ötletei, fejlesztései nyomán gyorsan alakul a szoftver és a fejlődés legjobb útja ez a szabadság, ami abból áll, hogy bárki, bármilyen ötlettel rendelkezik, azt hozzáadhatja. Ez az előny a gyorsaságot is magába foglalja Gyártófüggőség kiküszöbölése – monopóliumtól való függetlenség: Kevesebb függőség az importált technológiától és szakértelemtől. Ugyanis a gyártófüggőség, ami a zárt forráskódot jellemzi, számos hátránnyal jár. A licenc díjak fizetése mellett a hordozhatóság hiánya és a szoftver különleges igények szerinti kialakításának hiánya jelentenek problémát. Ezzel szemben a nyílt forráskód szabadságot jelent. Szabadság A szoftvert beszerzése

után annyiszor telepítjük, ahányszor akarjuk, ott ahol akarjuk, szabad a másolatok készítése, illetve a továbbfejlesztés Támogatás elérhetősége Ingyenesen elérhető az internetes fejlesztői közösség támogatása, illetve a támogatással foglalkozó vállalatok is nyújtanak szolgáltatást díj ellenében. 60 Hátrányok Kevés a megfelelő szakember, aki a nyílt forrású technológiákhoz ért. Az elterjedésük legfőbb hátráltatói még a nyílt forrás körüli jogi kérdések, a szállítók életképessége, támogatás és biztonság,61,62 kézben tarthatóság hiánya. Továbbá zavaró a sokféle 60 A nyílt forráskód előnyei: http://www.lipszhu/tudasbazis/215-a-nyilt-forraskod-elnyeihtml, letöltés: 2010.0215 61 Bodnár Ádám: A szakemberhiány lehet a nyílt forrású szoftverek terjedésének gátja http://www.hwswhu/hirek/37041/nyilt forras szoftver europa vallalat szakember hianyhtml, letöltés: 2010.0225 62 A HP januárban tette közzé a

Fossology nevű szoftverét. A Fossology a forráskód elemzésének segítségével segít beazonosítani, hogy egy adott nyílt forráskódú szoftverre milyen licencek vonatkoznak. A cég először magának fejlesztette ezt a praktikus eszközt, de nemrégiben megosztották mindenkivel a Fossbazaar oldalon. Szükség van ilyen programokra, hiszen egy átlagos GNU/Linux disztribúció 20000 csomagból állhat, melyek 300.000 licencet érinthetnek A segédeszköz a nyílt forráskódú szoftverek céges világban való terjedését segítheti elő a jogi háttér könnyebb tisztázásával. http://www.osoreu/news/hp-tool-will-lessen-open-source-licence-risks, letöltés: 20100205 35 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 licencelési konstrukció. Néha egy – egy szoftver többféle licenc alatt is elérhető és nem egyszerű feladat eldönteni, hogy pontosan

milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár egy nyílt forrású szoftver bevezetése. A vállalatok 69%-nál nincsenek formális szabályai a nyílt forrású szoftverek használatának feltételeiről, ami növelheti az szellemi tulajdon illetéktelen használatával kapcsolatos kockázatokat. A szellemi tulajdonjogok és a licenc 2003-ban a kalóz szoftverekkel való kereskedelmet évente közel 29 milliárd USA dollárra becsülték, ami közel 60 százaléka a világ szoftverpiacának (51 milliárd USA dollár). A szoftverkalózkodásnak sok oka lehet. De a legtöbb esetben a tulajdonosi szoftverek magas licenc költségével magyarázható. Mivel az OSS-nek minimális a költsége, az OSS használata csökkenti a kalózkodás arányát. 3.2 Nyílt forráskódú szoftverek előnyei a közigazgatás számára Világszerte növekszik a kormányzatoknál a nyílt forráskódú szoftverek száma. Mert a közszféra számol az OSS jelentős pénzügyi és funkcionális előnyeivel

továbbá ezek a szoftverek támogatják a fenntarthatóságot is. A kormányzati támogatás fajtája többféle lehet kezdve a hallgatólagos jóváhagyástól a kötelező végrehajtásig. Az OSS a közigazgatás számára egy költséghatékony alternatívát nyújt az eddigi tulajdonosi szoftverrel való függősséggel szemben. Információ birtoklása Napjainkban a kormányok nem biztos, hogy teljes egészében birtokolják a saját dokumentumaikat. Előfordulhat, hogy a jövőben az elmentett dokumentumaikat nem tudják elérni, módosítani és menteni. Az ODF, mint egy nyílt és időtálló szabvány biztosítja, hogy egy most elmentett dokumentumot később is használni tudunk (nem lesz föladva/ megszüntetve a támogatása). Egy kormány soha nem függhet egyetlen cég technológiájától a saját információinak kezelése során. 36 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A

KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Hozzáférés Biztosítani kell a dokumentumok időben hosszú távú elérését, mivel egy kormánynak és polgárainak problémamentesen meg kell tudnia nyitni régebbi dokumentumokat. A megnyitáson kívül a dokumentumok tartalmához is hozzá kell férni, ami gondot okozhat, ha az előállítás technikai leírása nem elérhető. Az ODF teljes nyíltsága megoldja ezeket a problémákat. Átjárhatóság Az ODF hozzájárul ahhoz, hogy szétválasszuk a dokumentumot (információt) a létrehozó alkalmazástól. Egy ilyen dokumentumot más alkalmazások is gond nélkül tartalomhelyesen, korlátozások nélkül nyithatnak meg. Verseny A teljes nyíltságból adódóan az ODF egyenlő feltételeket biztosít a szoftver szolgáltatóknak, hogy árban és minőségben versenyezzenek. Választás lehetősége A kormányok gyakran egy cég fejlesztéseihez, stratégiájához, árképzéséhez kötöttek, sokszor mindenféle egyéb alternatíva

hiányában. Az ODF nagyobb választási lehetőséget biztosít, miután versenyt eredményez a gyártók között. Alacsonyabb költség Az ODF költséghatékony az előzőek miatt. Lehetővé teszi, hogy a polgároknak ne kelljen egy speciális alkalmazást megvenniük azért, hogy a kormány információihoz hozzájussanak. Léteznek szabadon használható szoftverek Az állam- és közigazgatás számára rövidtávon nem biztos, hogy költségcsökkentő. Egy átállás esetén például a bevezetési, üzemeltetési és támogatási költségek megközelíthetik a hagyományos szoftverekét. Azonban hosszútávon mindenképpen csökkennek a költségek63 63 Mozsik Tibor- Pfeiffer Szilárd: Élénkülhet a szoftverpiac a kötelező nyílt szabványok miatt: http://www.bitporthu/trendek/nyilt-szabvanyok-olcsobb-szoftverek , letöltés: 20100322 37 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK

A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Újítás Az ODF egy platformfüggetlen formátum, amelyet bármelyik cég fölhasználhat. Új alkalmazásokat és szolgáltatásokat fejleszthet a segítségével. Ez a nyílt szabvány adja az alkalmazás alapját. A dokumentumok az újítások bevezetése után is kezelhetőek maradnak Kulturális örökség megőrzése Egyre több potenciális jelentőséggel bíró dokumentumot digitális formában hoznak létre és tárolnak. Ezért lényeges, hogy a kormányok biztosítsák ezeknek a dokumentumoknak és fájloknak a szabadságát és hozzáférhetőségét nemcsak a ma, hanem a jövő nemzedékének is. A piacon jelenleg az ODF az egyetlen nyílt dokumentumformátum, ami ennek megfelel Katasztrófahelyzetekben Lényeges az ilyen helyzetekben az információk szabványos megosztása azért, hogy mindenki megfelelően tudjon eljárni. Például a thaiföldi szökőár idején a mentésben résztvevőbelföldi és nemzetközi alakulatok nem tudták a

lényeges információkat megosztani egymással. Azért mert különböző adat- és dokumentumformátumokat használtak. Ezért nem engedhető meg, hogy egy cég szoftvereire szorítkozzanak a kormányok. 3.3 A nyílt és a zárt forráskódú szoftverek jelenlegi piaci részesedése A számítógépek tömeges elterjedése az 1970-es évek második felére tehető. Ekkorra alakult ki az a technológiai háttér, ami lehetővé tette a személyi számítógépek térhódítását. Megszülettek a sokkal kevesebb előismeretet igénylő és a felhasználók számára barátságos operációs rendszerek illetve alkalmazások. Ezeknek a feltételeknek a Xerox által kifejlesztett grafikus felület felelt meg legjobban. Ennek alapján az Apple, majd a Microsoft jött ki hasonló grafikus felülettel rendelkező operációs rendszerrel. Ezt követték a Windows –hoz optimalizált irodai alkalmazások: a Word és az Excel programok.64 Később ebből fejlődött ki a MS Office. Ez az

operációs rendszerhez optimalizált irodai 64 A Xerox PARC – nál fejlesztették ki az első ALAKHŰ (Azt Látod Amit Kapsz Hűen) szövegszerkesztőt (WYSIWYG= What You See Is What You Get) az 1970-es évek végén. Ebben nagy szerepe volt a magyar származású Simonyi Károlynak is, aki később 1981-ben a Microsofthoz szerződött. Itt aztán az évek során kifejlesztették a Microsoft Word-öt, ami az ALAKHŰ szövegszerkesztő utódjának tekinthető, valamint az Excelt. Ezek hatalmas eredménynek számítottak a maguk idejében 38 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 alkalmazás elfogadható sebességgel működött a PC-ken, ami hatalmas versenyelőnyt eredményezett a Microsoftnak más gyártókkal szemben. Az ezredforduló éveiben a Microsoft a személyi számítógépek piacán forgalmazott szoftvereikből 44%-kal részesedtek az irodai

alkalmazások és 42%-kal az operációs rendszerek. Ezzel a MS az ezredfordulóra összesen több mint 90%-os részesedést mondhatott magáénak, monopolhelyzetet teremtve ezzel a PC- k piacán. A fogyasztókra nézve ez azzal a kellemetlenségekkel jár, hogy nincs valódi kényszer az innovációra és a monopolhelyzetű termékek és szolgáltatások árát a verseny nem korlátozza. Hónap Windows Mac Linux Java ME iPhone Symbian Egyéb 2009 május 93,18% 4,73% 1,17% 0,25% 0,25% 0,12% 0,30% 2009 június 93,39% 4,70% 1,00% 0,25% 0,27% 0,12% 0,27% 2009 július 93,04% 4,86% 1,05% 0,29% 0,30% 0,14% 0,31% 2009 augusztus 93,06% 4,87% 0,94% 0,31% 0,33% 0,14% 0,36% 2009 szeptember 92,77% 5,12% 0,95% 0,30% 0,35% 0,15% 0,36% 2009 október 92,52% 5,27% 0,96% 0,35% 0,37% 0,17% 0,35% 2009 november 92,52% 5,12% 1,00% 0,46% 0,36% 0,19% 0,35% 2009 december 92,21% 5,11% 1,02% 0,53% 0,44% 0,23% 0,46% 2010 január

92,00% 5,16% 1,02% 0,59% 0,48% 0,24% 0,52% 2010 február 92,12% 5,02% 0,98% 0,64% 0,50% 0,23% 0,52% 2010 március 91,58% 5,33% 1,03% 0,78% 0,51% 0,23% 0,55% 2. táblázat: Operációs rendszerek piaci részesedése az utóbbi egy évben 65 Az irodai alkalmazások piacán a Microsoft hasonló piaci részesedéssel rendelkezik, mint az operációs rendszerek tekintetében, noha erre nézve csak kevés adattal rendelkezünk. Ez a pozíció a Windows helyzetéhez hasonlóan lényegében stabil. A következő táblázat egy nemzetközi szintű felmérés adatait tartalmazza arról, hogy az emberek milyen irodai szoftvereket használnak. (A felmérést a FlashCounter webstatisztikákkal foglalkozó német cég végezte.) A felmérés több, mint 200 000 honlap látogatóra terjedt ki. (Egy Javascript segítségével tudták beazonosítani, hogy milyen irodai alkalmazást használ az illető. A Javascript azt azonosította be, hogy milyen fontok vannak 65 Top

Operating System Share Trend http://marketshare.hitslinkcom/os-market-shareaspx?qprid=9# , letöltés: 2010.0419 39 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 telepítve az adott gépen.) Az OpenOffice alatt értik a StarOffice és egyéb kisebb OpenOffice alapú csomagokat. Ország OpenOffice MS Office Apple iWork WordPerfect Lengyelország 22 % 68 % 0.3 % 1.4 % Csehország 22 % 76 % 0.1 % 1.3 % Németország 21 % 72 % 1.4 % 2.7 % Franciaország 19 % 76 % 2.9 % 0.5 % Olaszország 18 % 81 % 1.5 % 0.9 % Spanyolország 15 % 80 % 1.9 % 1.5 % Norvégia 18 % 71 % 2.0 % 0.5 % Dánia 14 % 79 % 2.5 % 1.1 % Belgium 14 % 85 % 1.9 % 1.1 % Svédország 13 % 68 % 1.8 % 0.2 % Ausztria 12 % 85 % 1.8 % 2.2 % Luxemburg 12 % 81 % 3.7 % 0.7 % Svájc 11 % 85 % 3.4 % 1.2 % Kanada 11 % 79 % 3.4 % 4.0 % Magyarország 11

% 77 % 0.7 % 1.4 % Ausztrália 10 % 78 % 3.6 % 0.9 % Egyesült Államok 9% 75 % 3.3 % 3.7 % Egyesült Királyság 9% 80 % 2.6 % 0.7 % Hollandia 8% 88 % 1.7 % 0.9 % Brazília 8% 85 % 0.7 % 2.0 % Románia 8% 67 % 0.3 % 0.5 % Ukrajna 7% 80 % 0.4 % 1.5 % Bulgária 7% 77 % 0.2 % 2.2 % Oroszország 6% 76 % 0.2 % 1.3 % Törökország 5% 82 % 0.1 % 0.8 % India 5% 88 % 0.3 % 4.1 % Kína 0.2 % 68 % 0.1 % 0.2 % 3. ábra: Irodai szoftverek használatának összehasonlítása66 Vitatható, hogy ezek a számok reális képet adnak. Ez a következő okokkal magyarázható: Sok ország OpenOffice-ra vagy ODF-alapú formátumú szoftverre váltott az államigazgatásban, önkormányzatoknál és az oktatásban. 66 International OpenOffice market shares: http://www.webmasterprode/portal/news/2010/02/05/international-openoffice-market-shareshtml , letöltés: 2010.0213

40 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Azokban az országokban, ahol az OpenOffice-nak piaci részesedése nagy, szintén magas az Internet Explorer-en kívüli egyéb böngészőket használók aránya (Lengyelországban és Németországban ez az arány 50% körül van.) Németországban a magas OpenOffice használati arány annak az eredménye is lehet, hogy a StarOffice-t (ami az OpenOffice.org-nak az alapja), Németországban fejlesztették ki. Hasonlóan a kanadaiaknál a magas WordPerfekt aránya jelzi, hogy ott fejlesztették ki. A hibahatár OpenOffice-nál +- 5%, MS Office-nál pedig +- 1,5%. Ennek ellenére a vizsgálatot végzők szerint az eredmények azért jól mutatják az OpenOffice használatát a különböző országokban. A 2. ábrán látható, hogy a szabadon letölthető OpenOffice irodai programcsomag letöltései milyen arányba oszlanak meg az egyes operációs rendszerek között. Látható, hogy az

eloszlás lényegében megfelel az operációs rendszerek használati gyakoriságával (2. táblázat). Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a programcsomag valóban platform független termék, és elterjedtsége az egyes operációs rendszerek között egyenletes, azaz minden platformon a felhasználók ugyanolyan arányban használják. (Az arányt sajnos nem ismerjük, erre vonatkozó kimutatás nem érhető el.) Az OpenOffice 3-as verzióját egy év alatt, 2009.október 28-ig, 100 millióan töltötték le az OpenOfficeorg honlapjáról 4. ábra: Platformok szerinti OpenOfficeorg letöltések az utóbbi 28 napban (letöltés: 20100324)67 Véleményem szerint a böngészők piacán bekövetkezett átrendeződés (3. táblázat), azonban figyelmeztető lehet, hasonló folyamatok mehetnek végbe az irodai alkalmazások területén is. A táblázat csak az elmúlt egy év adatait tartalmazza, és ezen időszak alatt az Internet 67 http://marketing.openofficeorg/marketing

bouncerhtml, letöltés:20100324 41 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Explorer (IE) használat mintegy 8%-kal csökkent. (A Wikipedia szerint68 a 2010 márciusi adat csak 54,44% az IE esetén). Hosszabb időintervallumot figyelembe véve, azonban jóval jelentősebb csökkenést tapasztalhatunk. 2002-es adatokat figyelembe véve69 az Internet Explorert (5. és 6 verzió együtt) használók aránya még 86% volt A fenti számok esetén vegyük figyelembe, hogy az IE ingyenesen használható, A Windows operációs rendszerrel együtt adják. Hónap Internet Explorer Firefox Chrome Safari Opera Opera Mini Egyéb 2009 május 68,10% 22,75% 2,18% 3,70% 2,06% 0,25% 0,96% 2009 június 68,32% 22,43% 2,40% 3,79% 2,03% 0,25% 0,77% 2009 július 67,68% 22,47% 2,59% 4,07% 1,97% 0,29% 0,92% 2009 augusztus 66,97% 22,98% 2,84% 4,07% 2,04%

0,31% 0,79% 2009 szeptember 65,71% 23,75% 3,17% 4,24% 2,19% 0,30% 0,64% 2009 október 64,64% 24,07% 3,58% 4,42% 2,17% 0,35% 0,77% 2009 november 63,62% 24,72% 3,93% 4,36% 2,31% 0,46% 0,60% 2009 december 62,69% 24,61% 4,63% 4,46% 2,40% 0,53% 0,67% 2010 január 62,12% 24,43% 5,22% 4,53% 2,38% 0,59% 0,72% 2010 február 61,58% 24,23% 5,61% 4,45% 2,35% 0,64% 1,13% 2010 március 60,65% 24,52% 6,13% 4,65% 2,37% 0,78% 0,90% 3. táblázat: Böngészők piaci részesedése az utóbbi egy évben 70 Hasonló folyamat az irodai alkalmazások terén azonban sokkal súlyosabban érintheti a Microsoft-ot, hiszen a saját programja kereskedelmi termék, azaz a felhasználóknak meg kell venniük, illetve licenc díjat kell fizetniük érte. Ennek megfelelően a böngészőkhöz hasonló piacvesztés jelentős bevételkiesést eredményezne. Figyelembe véve, hogy az OpenOffice letöltések nem platform specifikusak, nem zárható ki a

böngészőkhöz hasonló átrendeződés. Most még nem látható a folyamat jellege és eredménye, de vannak a piacvesztést erősítő és gátló tényezők. 68 http://en.wikipediaorg/wiki/Usage share of web browsers, letöltés: 20100310 http://www.w3schoolscom/browsers/browsers statsasp, letöltés: 20100324 70 Top Browser Share Trend: http://marketshare.hitslinkcom/browser-market-shareaspx?qprid=1# , letöltés: 2010.0410 69 42 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Piacvesztést erősítő tényezők: 1. Az ODF nyílt szabvány terjedésének igénye a közigazgatás területén 2. A Microsoft irodai csomagja jelenleg nem támogatja az ODF szabványt 3. Az ODF kezelésére képes irodai csomagok támogatják a Microsoft fájlformátumait 4. Az ODF szabvány lehetővé teszi a platformfüggetlenséget 5. Létezik ingyenes, ODF szabványt és Microsoft

formátumot is támogató, több platformú irodai programcsomag (OpenOffice). 6. Mobiltelefonokra is fejlesztettek ODF alapú „irodai csomagokat”, amelyek nem Microsoft alapúak, így a felhasználók más termékkel is találkozhatnak. Piacvesztést gátló tényezők: 1. A Microsoft jelenlegi monopol helyzetéből adódóan majdnem mindenki az ő irodai csomagjukat használja, ezért (és a Windows elterjedtsége miatt) most még nem jelentős hátrány az ODF hiánya. 2. Tanfolyamokon, oktatási intézményekben a Microsoft termékeit használják, tanítják, és mást nem. Ezért az emberek lényegében csak arról tudnak, csak azt ismerik 3. A Microsoft dolgozik az ODF szabvány támogatásán, a 2009-es kiadásra ígérik annak beépítését. (Ha ez tényleg bekövetkezik, akkor az eltelt idő rövidsége lényeges szerepet játszhat abban, hogy ne térjenek át sokan más szoftverre.) A mobilpiacon is népszerűek a nyílt forráskódú operációs rendszerek A Gartner

azt jósolja, hogy a mobiltelefonos platformok a nyílt forráskód felé fognak elmozdulni, így 2012-re a mobiltelefonos piac 62%-át a Symbian és az Android és egyéb Linux alapú megoldások fogják lefedni.71 A Gartner mobilpiaci felmérése szerint a Windows Mobile 2008 harmadik negyedévében még 11%-os részesedést mondhatott a magáénak, 2009 hasonló időszakában pedig már csak 7,95%-ot. Eközben az iPod 12,9-ről 17,1-re, a RIM Blackberry pedig 16%-ról 208%ra emelkedett A Symbian 50%-ról 44,6%-ra csökkent egy év alatt A Google nyílt forráskódú mobil operációs rendszere az Android egy év alatt a semmiből 4%-ra tornászta fel magát.(2008-ban még csak egyetlen készüléken futott Android, ma már minden gyártó 71 A Gartner is temeti a Windows mobile-t: http://www.hwswhu/hirek/43413/windows-mobile-operaciosrendszer-gartner-android-okostelefon-nyilt-forraskodhtml , letöltés:20100325

43 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 előállt Androidos készülékkel.) Azt jósolja a kutatóintézet, hogy idén szinte biztos, hogy a Windows Mobile előtt fog végezni. Kérdés, hogy a mobiltelefonok melyik dokumetumformátumot, vagy -formátumokat fogják támogatni, ugyanis ez erősen visszahathat a számítógépes felhasználásra is. (Nem valószínű, hogy valaki állandóan formátum változást akar kezelni, miközben a dokumentumait cseréli a saját eszközei között. A dokumentumformátumok, illetve irodai programok közötti verseny A Microsoft irodai szoftvereit, minden egyes új termék esetében meg kell vennie annak, aki használni akarja, vagy egy bizonyos időre szóló licenc használati díjat kell fizetni érte. Ezek nem kis összegek. Monopol helyzetéből adódóan ármeghatározó szerepe van Ennek fő oka a létrehozott elektronikus fájlok formátuma, amely a más gyártók eszközeivel való teljes

körű együttműködést nem teszi lehetővé, mivel nem szabványos és nem nyílt (azaz nem publikált). A Nyílt Dokumentum Formátum (ODF) megalkotásának az volt a célja, hogy ezt helyzetet feloldja, és helyreállítsa a versenyt az irodai szoftverek piacán. A Nyílt Szabvány Szövetség szerint „az a tökéletes versenypiac, amelyen a termékeket a szabvány homogenizálja egymás helyettesítőivé, függetlenül a gyártók tulajdoni formájától vagy üzleti modelljétől.„72 Éveken keresztül megfigyelhető volt és még ma is az, az irodai szoftverek piacán a Microsoft dominanciája. Monopóliumának megtörésére eddig is tettek kísérleteket, de azok eddig sikertelennek bizonyultak. Mostanra azonban a technika elért egy olyan színvonalat (pl. az internet egyre szélesebb körű elterjedése), ahol a nyílt forráskódú szoftverek létjogosultsága megerősödött és az eddiginél nagyobb szerepet kaphatnak az egyszerű felhasználók életében is. Mivel

az Internet is egyre szolgáltatásalapúvá válik, ma már arra is lehetőségünk van, hogy valahol a távolban futó irodai alkalmazást vegyünk igénybe. Elsőként a Google rukkolt elő a Google Doc nevű webalapú irodai alkalmazáscsomagjával. Részvényeseinek szóló jelentésében a Microsoft elismerte, hogy a netbook és az új mobileszközök erős versenyt támasztanak a Windows számára. Ugyanis a partnerek nagy része Linux-alapú operációs rendszerekkel is dolgozik ezeken a platformokon. Miközben a 72 Nyílt szabvány: http://nyissz.hu/about/nyilt-szabvany/, letöltés:20100216 44 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 világon használt PC-k 1-2%-án fut Linux, addig az NPD Group év eleji becslése szerint az Egyesült Államokban értékesített netbookok mintegy 10 százalékán fut Linux, ami már számottevő jelenlét.73 Továbbá úgy

látja, hogy a mobileszközök használata és a felhasználók száma egyaránt növekszik (a PC-k kárára) és megnyitja az utat egyéb operációs rendszerek előtt, mint amilyen például az Android. A böngészők világában komoly versenytársa az Internet Explorernek az Apple, a Google, a Mozilla és az Opera. A cég félelmei nem alaptalanok, hiszen például Japánban a PC piac már a válság előtt tartósan csökkent.74 Ugyanakkor a DisplaySearch szerint 2009 közepén kétszer annyival több netbook75 fogyott, mint egy évvel korábban.76 A Google egy új web alapú operációs rendszerrel a Google Chrome OS-el szeretne megjelenni a piacon 2010 közepén., ami a tervek szerint egy weborientált Linux platform lesz széleskörű PC támogatással.77 Ma már sok népszerű zárt alkalmazástípusnak megvan a nyílt forráskódú megfelelője. Az alábbi táblázat az általános irodai feladatokhoz szükséges nyílt és zárt kódú komponenseket tartalmazza a teljesség

igénye nélkül: 73 Mit gondol a Microsoft a Windows helyzetéről? c cikk: http://www.hwswhu/hirek/42681/microsoftwindows-piac-linux-netbook-android-chomehtml letöltés: 2010 0322 74 Mit gondol a Microsoft a Windows helyzetéről? c cikk: http://www.hwswhu/hirek/42681/microsoftwindows-piac-linux-netbook-android-chomehtml letöltés: 2010 0322 75 Az első netbookok még erősen korlátozott funkcionalitású készülékek voltak, kis méretű és alacsony felbontású kijelzővel, néhány gigabájtos SSD-vel és Linuxszal, a termékkategória sikerét látva azonban a gyártók folyamatosan fejlesztették ezeket a készülékeket, így a legtöbb gép ma már legalább 10 hüvelykes kijelzővel, használható méretű billentyűzettel, 120-160 gigabájtos merevlemezzel és Windowszal kerül a boltokba, de már beépített 3G modemmel és optikai meghajtóval rendelkező konfigurációkat is kapni. A netbookok sikerét mi sem jelzi jobban, hogy a korábban elsősorban prémium

kategóriás PC-kre koncentráló Sony is megjelent az első ilyen modelljével és a pletykák szerint a Nokia is hamarosan meg fog. ; A vártnál is http://www.hwswhu/hirek/42526/netbook-piac-displaysearchjóval kelendőbbek a netbookok notebook.html, letöltés :20100322 76 A vártnál is jóval kelendőbbek a netbookok: http://www.hwswhu/hirek/42526/netbook-piac-displaysearchnotebookhtml, letöltés :20100322 77 Mit gondol a Microsoft a Windows helyzetéről? c cikk: http://www.hwswhu/hirek/42681/microsoftwindows-piac-linux-netbook-android-chomehtml letöltés: 2010 0322 45 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Felhasználási cél Zárt forráskódú Nyílt forráskódú Operációs rendszer Microsoft Windows Ubuntu Irodai programcsomag Microsoft Office Openoffice.org Böngésző Internet Explorer Mozilla Firefox Levelező kliens Microsoft Outlook

Mozilla Thunderbird Képszerkesztő Adobe Photshop GIMP Kiadvány szerkesztő QuarkXPress Scribus Csoportmunka alkalmazás Microsoft Exchange OpenGroupware Ügyfélkapcsolat-menedzsment SAP SugarCRM Emberi erőforrás menedzsment PeopleSoft HCM OrangeHRM 4. táblázat: Nyílt és zárt forráskódú alkalmazások78 A tervek szerint idén júniusban jelenik meg az MS Office 2010. Ennek a csomagnak hat kiadása lesz. A legegyszerűbb a Starter csomag, amely kizárólag az új számítógépeken lesz telepítve és időkorlátozás nélkül használható, cserébe hirdetéseket jelenít meg a jobb oldali feladattáblán. Ezen a változaton azonban csak a Word és az Excel található meg korlátozott funkciókkal. Csak három kiadás: a „Home and Student”, a „Home and Business” és a „Professional” lesznek megvásárolhatóak a boltokban. A „Standard” és a „Professional Plus” kizárólag csak a mennyiségi licencet vásárló ügyfelek számára

lesznek elérhetőek. Ha valaki az előtelepített Starter-ről váltani szeretne az Office 2010 valamelyik teljes kiadására, akkor egy termékkulcskártya megvásárlása után (letöltögetések nélkül) aktiválhatja a neki megfelelő változatot.79 78 Nyílt forrású alkalmazások: http://www.citycomputershu/magazin/36-linux/53-nyilt-forrasualkalmazasokhtml , letöltés:20100330 79 Barna József: Júniusban jelenik meg az Office 2010: http://itcafe.hu/hir/juniusban jelenik meg microsoft office 2010html , letöltés: 2010 0420 46 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN Kiadás Home and Student Home and Business Professional Professional Academic 2010 Dobozos Termékkulcskártyás Alkalmazások ár ár USD 149 USD 119 Word, Excel, PowerPoint, OneNote USD 279 USD 199 ld. fent, Outlook USD 499 USD 349 ld. fent, Publisher, Access USD 99 ld. fent 5. táblázat: Az

Office 2010 árazása80 Korábban azok az ügyfelek, akik egyszer megvettek egy adott Office verziót, az upgradeeknél kb 40%-ot spórolhattak egy-egy váltásnál. Azonban most úgy tűnik, hogy ez a kedvezmény nem érvényesül, mert közel annyit kell nekik is fizetniük, mintha első vásárlók lennének. A 6táblázat szerint 10-20 %-kal kerül csak kevesebbe a termékkulcskártyás ár, mint az eredeti dobozos árú. 3.4 A nyílt forráskódú szoftverek népszerűsége az IT kutató vállalatok szerint „Korunk embere, igaz észrevétlenül nap mint nap találkozik szabad szoftverekkel, hisz a weboldalak nagy része (61-65%) valamilyen nyílt forrású rendszeren fut.”81 Actuate Corporation82 felmérése83 Növekszik a bizalom a nyílt forráskódú szoftverek iránt. Ebből a szempontból Európa élenjárónak számít. A francia cégek 61% és a német cégek 63% részesíti előnyben a beszerzéseknél a nyílt forráskódú szoftvereket. A megkérdezett vállalatok

több mint a fele úgy vélekedik, hogy a nyílt forráskódú szoftverek előnyei túlnőttek a hátrányaikon. Az európai cégek, szervezetek vezetik a nyílt forrású szoftverekre való átállást. Azonban a további terjedés legfőbb gátja a bevezetéshez és üzemeltetéshez szükséges megfelelő kompetencia hiánya lehet. Azaz hiánycikk a megfelelő szakember 80 Ifj. Zettner Tamás: Bejelentették az Office 2010 árazását: http://itcafe.hu/hir/office 2010 kiadas ar upgradehtml , letöltés: 20100220 81 Nyílt forrású alkalmazások: http://www.citycomputershu/magazin/36-linux/53-nyilt-forrasualkalmazasokhtml, letöltés: 20100330 82 Az Actuate Corporation egy üzleti intelligencia szoftvereket gyártó cég. 83 Bodnár Ádám: A szakemberhiány lehet a nyílt forrású szoftverek terjedésének gátja http://www.hwswhu/hirek/37041/nyilt forras szoftver europa vallalat szakember hianyhtml, letöltés: 2010.0225

47 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Annak hátterében, hogy a különböző felhasználók miért döntenek a nyílt forráskódú szoftverek mellett különböző meggondolások húzódnak. Mást jelent a nyílt forráskód a vállalati szintű felhasználóknak és mást a végfelhasználók számára. Németországban már a vállalatok 51 százalékánál üzemel valamilyen nyílt forrású szoftver, Nagy-Britanniában 43 százalék, Franciaországban 40 százalék ezek aránya. A leglassabban pedig az amerikaiak mozdulnak ebbe az irányba, náluk csak a vállalatok 40 százaléka használ nyílt forráskódú szoftvert. (A Forrester Research tavasszal közzétett felmérése szerint is az európai cégek, szervezetek vezetik a nyílt forrású szoftverekre való átállást.) OReilly Research kutatása84,85 Az OReilly Research múlt hónapban kiadott jelentése hat fontos okot azonosított, melyek a nyílt

forráskódú szoftverek üzleti szférában való rohamos terjedését idézhetik elő. A hat húzóerő a következő: a nyílt forráskódú szoftverek lehetővé teszik az IT-szervezeteknek a gyors bővülést és szoftverrendszereik rugalmas alakítását a cégek függősége a szoftverforgalmazóktól csökken a nyílt forráskódú szoftverek növelik a minőséget és a biztonságot, átláthatóságuk és gyors fejleszthetőségük miatt az OS-szoftverek telepítése csökkenti az IT-költségeket a cégek helyi fejlesztéseik során kevésbé függenek Egyesült Államokbeli cégektől az OS jobban lehetővé teszi az innovációt Az OReilly jelentés szerint az üzleti szférában már nem a miért, hanem a hogyan a kérdés az OS-szoftverek migrációjával kapcsolatban. Az elemzők meglepődve tapasztalták azt is, hogy a pedagógusok nem idegenkednek a nyílt forráskódú szoftverektől. Inkább örülnek annak, hogy nagyobb szabadságuk, beleszólásuk van, ezáltal a

fejlesztések irányvonalába ellentétben a kereskedelmi szoftverekkel. Azonban az intézményvezetőknek nagyon körültekintőknek kell lenniük a szoftver kiválasztásánál. Ugyanis előfordulhat, hogy bár a szoftver ingyenes, azonban a támogatás 84 Bernard Golden: Open Source in the Enterprise (An OReilly Radar Report): http://radar.oreillycom/research/os-enterprise-reporthtml , letöltés:20100203 85 Az oktatásban a szabad szoftvereké a jövő: http://itcafe.hu/hir/open source oktatashtml, letöltés: 2010.0125 48 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 (supporting) szolgáltatások olyan drágák, hogy összességében nem olcsóbb, mint egy kereskedelmi szoftver. Kiderült a felmérésből az is, hogy az intézmények nagy részét nem valamiféle monopolellenes szemlélet terelte a nyílt forráskód irányába. Inkább stratégiai megfontolásból és

a hosszútávra való tekintés miatt döntöttek így. Nem elhanyagolható szempont az adott ország kormányzatának hozzáállása a nyílt forráskódhoz sem. (Például Franciaország és India központilag is támogatják a nyílt forráskódot.) Voltak olyan esetek is, amikor azért váltottak, mert elégedetlenek voltak a szoftverek és a rendszerek szállítójával. A felmérés véső konklúziója az, hogy a kétféle szoftver ki fogja egészíteni egymást. A jövőben a kétfajta szoftver aránya az intézményeken belül az intézmények jellegétől és igényeitől függ. Gartner kutatócég felmérése86 A Gartner nemzetközi felmérése szerint (közel 300 céget vontak be a felmérésbe) a cégek 85%-a használ nyílt forrású szoftvereket, a többi 15% pedig a jövőben (1 éven belül) tervezi. Továbbá a nyílt forrás legnagyobb előnyének az olcsóságot, legnagyobb hátrányának pedig a licencek kuszaságát tartják a cégek. A Gartner kutatási vezetője

szerint azonban ezeket a problémákat idővel orvosolni fogják, mert a nyílt forráskódú szoftverek népszerűségének növekedése kikényszeríti a szükséges változtatásokat. De ez egy lassú folyamat lesz A Gartner infrastruktúrára vonatkozó felméréséből az is kiderül, hogy a nyílt forrásra alapozó projektek fele üzleti kritikus folyamatokat támogat. A nyílt forrású szoftvereket továbbra is az infrastruktúra terén használják. De növekvőben vannak a nyílt üzleti alkalmazások is. Ez utóbbiak nagy részével egy meglévő zárt szoftvert cserélnek le Ez a jelenség elsősorban azokra a vállalatokra jellemző, akik az infrastruktúra területén már eleve használnak nyílt forráskódú szoftvert. Az alkalmazások közül az ügyfélkezelés területén a legelterjedtebbek a nyílt szoftverek. Ezeket követik a vállalati integráció, pénzügy és adminisztráció valamint az üzleti elemzés. 86 Sokan tartanak a nyílt forráskódú

szoftverek jogi butatóitól: http://www.hwswhu/hirek/37420/nyilt forras szoftver gartner elemzes piac felmereshtml, letöltés: 2010.0117 49 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Open Solutions Alliance (OSA) kutatócég felmérése Az Open Solutions Alliance (OSA) által végzett felmérések is alátámasztják a Gartner eredményeit. A válaszadók 78%-a a nyílt forráskód legfőbb vonzerejének azok olcsóságát valamint a gyártófüggetlenséget tartják. Legnagyobb hátráltatónak pedig a nyílt forrás körüli jogi kérdéseket látják. Egy felmérésből az derült ki, hogy a felsorolt jellemzők közül a felhasználókat leginkább a szoftverek ára érdekli. Emellett fontos szerepet játszik még a gyártófüggetlenség is, azonban a kód hozzáférhetősége és a megváltoztathatósága már kevesebbeket érdekel.87 A tulajdonosi szoftverek nagy

részét néhány ország nagyobb vállalata készíti. (Például az Egyesült Államok a tulajdonosi szoftverek fő előállítója.) A világ többi országa pedig hatalmas összegeket költ a licencekre. Az OSS költségmentesen vagy kevés költséggel hozzáférhető így megtakarítás érhető el. Ezen felül pozitív hatása van a helyi foglalkoztatásra, beruházásra és adóbevételekre.88 Egy adott országon belül, az OSS-re költött pénz rendszerint az adott országon belül marad. Ez a helyi befektetésekhez és a helyi szoftveripar fejlődéséhez vezet Pozitív korreláció mutatható ki az OSS fejlesztők csoportjának növekedése és egy gazdaság innovatív szoftver kapacitásai között.89 3.5 Néhány európai példa a nyílt forráskódú szoftverek bevezetésére Az Európai Bizottság elindított egy kezdeményezést az IDABC program keretében, amelynek az a célja, hogy összegyűjtse a tagállamok önkormányzatainál elvégzett fejlesztéseket. Ezeket

az OSOReu portálon (http://wwwosoreu/)90 teszi közzé Sok egyedi szoftvert fejlesztenek ki az önkormányzatok, ami nem hasznos, hiszen a hivatalok 87 Bodnár Ádám: A szakemberhiány lehet a nyílt forrású szoftverek terjedésének gátja: http://www.hwswhu/hirek/37041/nyilt forras szoftver europa vallalat szakember hianyhtml, letöltés: 2010.0225 88 Economical and Social Benefits of F/OSS Report, (A nyílt forráskódú szoftverek gazdasági és társadalmi előnyei) D09, Version 2.7, 12072006, (page 9): http://www.tossadorg/publications/economical and social benefits of f oss report, letöltés: 20100320 89 Economical and Social Benefits of F/OSS Report, (A nyílt forráskódú szoftverek gazdasági és társadalmi előnyei) D09, Version 2.7, 12072006, (page 10): http://www.tossadorg/publications/economical and social benefits of f oss report, letöltés: 20100320) 90 OSOR: Open Source Observatory and Repository

50 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 kötelezettségei mindenhol hasonlóak. (Speciálisan a közigazgatás számára kifejlesztett nyílt forráskódú szoftverek száma 7000 körül van.91) Lehetnek ugyan olyan szoftverek, amelyek nem passzolnak teljesen a magyar jogszabályokhoz, azonban hozzáigazíthatóak a magyar viszonyokhoz, mert nyílt a forráskódjuk. Miután magára szabta a szoftvert (ha szükség volt rá), visszatöltheti a portálra. A nagytöbbség mégsem használja ezeket Egyrészt maguk az alkalmazások nem ismertek, másrészt pedig jogi szempontból sincsenek még tisztázva. Ezzel ingyenesen professzionális, interoperábilis szoftverekkel lehet ellátni a közigazgatási szférát, megalapozva ezzel a back-office folyamatok együttműködését, illetve jelentős költségcsökkentéseket lehet elérni.92 Az Uniós tagállamok jelentős része – így Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia,

Németország, Lengyelország, Litvánia, Spanyolország, Svédország (de Svájc, Horvátország vagy Oroszország is Európában) – az oktatásban és a közigazgatásban már alkalmazza az ODF szabványt is. Franciaország, Hollandia, Lengyelország és Horvátország kormányrendeletben kötelezte az állami finanszírozású intézményeket, hogy kizárólag nyílt szabványú termékeket alkalmazzanak. Míg Nagy Britanniában és a skandináv tagállamokban az elért eredményektől függ az egyes intézmények anyagi támogatása ("Best Practice" meghatározása). Ez azt jelenti, hogy az indokolatlanul sokat költő intézményekkel szemben az állam szankciókat helyez kilátásba, például megvonja, vagy jelentősen csökkenti az IKT támogatás mértékét. A zárt forráskódú szoftverek beszerzése nem támogatott államilag, kizárólag abban az esetben, ha az adott intézmény meg tudja indokolni a jelentősen drágább technológia alkalmazását.

Hollandiában már 2008. november 24-én közzétett közbeszerzési útmutatóban leírják, hogy az 50 ezer eurós értékhatár feletti szoftverbeszerzés esetén kötelező a nyílt szabványok, köztük az ODF-nek megfelelő alkalmazások kizárólagos beszerzése a közszférában.93 91 Székács Szabolcs (Európai Bizottság): OSOR.eu és EUPL két eszköz F/OSS megoldások európai közigazgatásban való elterjedésének elősegítésére c. bevezető előadás a Nyílt Forráskódú Szoftverek a Közigazgatásban Konferencán 2009. június 2 Miniszterelnöki Hivatal; http://wwwulxhu/ekk-osorkonferencia/ letöltés: 20100305 92 Mit gondol a Microsoft a Windows helyzetéről? c cikk: http://www.hwswhu/hirek/42681/microsoftwindows-piac-linux-netbook-android-chomehtml letöltés: 2010 0322 93 Mit gondol a Microsoft a Windows helyzetéről? c cikk: http://www.hwswhu/hirek/42681/microsoftwindows-piac-linux-netbook-android-chomehtml letöltés: 2010 0322

51 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 3.51 2010 Dánia A dán parlament úgy döntött, hogy 2011 áprilisától a nyílt odf szabványt és az ingyenes OpenOffice irodai programcsomagot fogják használni az állami hivatalok. A döntés csak a központi állami hivatalokat érinti. Az önkormányzatok később dönthetnek arról, hogy csatlakoznak-e.94 A Ramboll Management for the Association of Open Source Providers elemzése szerint a dán kormányszervek az ODF-formátum használatára való átállásával 550 millió dán korona (megközelítőleg 73,7 millió euró) megtakarítás érhető el öt év alatt.95 3.52 Egyesült Királyság Az Egyesült Királyság felgyorsítja a nyílt forrású dokumentumok elterjesztését a közszférában. Ezzel évente mintegy 600 millió fontot, azaz 200 milliárd forintot spórol meg a Brit kormány.96 A közigazgatásért felelős miniszter

ajánlása szerint a cél az, hogy a nyílt alternatívák is ugyanolyan eséllyel indulhassanak a tendereken, mint a nagyvállalatok kereskedelmi termékei. „A nyílt forráskódú szoftver nem orvosság minden bajra, és korántsem az egyedüli válasz az informatikai kérdésekre. De azzal, hogy egyenlő esélyeket teremtünk a nyílt forráskód számára, közelebb juthatunk ahhoz, hogy az adófizetők pénzét a lehető leghatékonyabban hasznosítsa a kormányzati informatika. Ez most, a jelenlegi pénzügyi helyzetben fontosabb, mint valaha”.97 Ebben a programot kidolgozó informatikai vezetők tanácsa arra vállal kötelezettséget, hogy képzéseket szervez a közigazgatás szoftverbeszerzésekért felelős szakemberei számára a nyílt forráskódú megoldásokról; összeállít és rendszeresen karbantart egy listát a kormányzati használatra érett nyílt szoftverekről; előírja a nyílt szabványok – többek között az OpenDocument formátum (ODF) –

használatát; magáévá teszi a közösségi fejlesztési filozófiát a kormányzati informatikán belül, és ennek jegyében támogatja a 94 Dánia szakít a Microsoft-tal: http://index.hu/tech/blog/2010/02/03/dania szakit a microsofttal/, letöltés:2010.0308 95 Rab Árpád: Nyílt forráskódú szoftverek a gazdaságban: http://www.infinithu/content/view/163/32/ letöltés: 2010.0125 96 Maroy Ákos: Az angol kormány a nyílt forrású megoldások mellé áll: http://kormanybeszerzo.hu/2009/02/25/az-angol-kormany-a-nyilt-forrasu-megoldasok-melle-all/ , letöltés: 2010.0215 97 Maroy Ákos: Az angol kormány a nyílt forrású megoldások mellé áll: http://kormanybeszerzo.hu/2009/02/25/az-angol-kormany-a-nyilt-forrasu-megoldasok-melle-all/ , letöltés: 2010.0215 52 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 fejlesztések megosztását, újrahasznosítását. Az

ajánlásban az is szerepel, hogy amennyiben nincs jelentős árkülönbség a nyílt és a kereskedelmi termékek között, a rugalmassága miatt az előbbit kell preferálni.98 Bristol városában 2005-ben indult egy OSS-átállás, mely 5.500 asztali számítógépet érintett. A licencdíjakon a város 1,4 millió eurót takarított meg (a StarOffice 243000 euróba került, szemben az MS Office 1,8 millió eurós költségeivel). Az átállás azonban kétszer olyan költséges volt, mint egy Microsoft upgrade esetében: ennek oka az új szoftver betanítása, a dokumentumok konverziója és a segédanyagok elkészítése volt. Az átállás így 632.000 euróba került - összességében így is sokkal olcsóbban sikerült a szoftverfrissítést kivitelezni, ráadásul a következő alkalommal ez az átállási költség már nem lesz ilyen jelentős.99 3.53 Franciaország A franciák végeztek mélyrehatóbb felméréseket a kutatás – fejlesztés területén. Ennek alapján

három ajánlást is megfogalmaztak: Új IT projektek kiírásával növelni kell a versenyt a kereskedelmi és a nyílt forráskódú szoftverek között – úgy számolnak, hogy ennek eredményeképpen 2012-re a közszférában alkalmazott OSS szoftverek aránya 20%-os lesz. Franciaország nyújtson segítséget olyan nemzetközi szabványok kialakításában és bevezetésében, amelyek a kereskedelmi és a nyílt forráskódú szoftverek átjárhatóságát segíti elő. Ha a nyílt forráskódú szoftverek piaca a várt mértékben növekszik, a gazdasági elemzők szerint 36%-kal csökkentheti a cégek kutatási és fejlesztési költségeit. Jelenleg az OSSpiac a szegmensnek csupán két százaléka, de évente 40%-al növekszik A nyílt forráskódú szoftverek segítségével 131.000 ember egy éves munkáját lehet megtakarítani, melynek értéke euró milliókra rúg. 98 A nyílt forráskód mellé áll a brit kormány: http://itcafe.hu/hir/nyilt forraskod open source

brit kormany watsonhtml , letöltés: 20090226 99 Rab Árpád: Nyílt forráskódú szoftverek a gazdaságban: http://www.infinithu/content/view/163/32/ letöltés: 2010.0125 53 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 2007 júliusától a francia törvényhozás teljesen áttért a Linux operációs rendszerre. (Eddig csak a szervereken futott Linux.) A francia parlament minden hivatalának gépén és a képviselők gépein is Linux fut. Továbbá a böngészésre a Firefox-ot, irodai alkalmazásokra pedig OpenOffice.org-ot használnak A váltás fő indokaként a pénzmegtakarítást jelölték meg.100 Franciaország már régóta szorgalmazza a közigazgatásban és az államigazgatásban a nyílt forráskódú szoftverek használatát. A francia csendőrség még 2008 januárjában határozta el, hogy véglegesen Linuxra vált. Ez a folyamat még 2005-ben

kezdődött Elkezdték használni először a Firefox-ot böngészésre a Thunderbird-öt pedig levelezésre, majd a Microsoft Office-helyett az OpenOffice.org-ot A csendőrségnek 2008 januárjában 100 ezer alkalmazottja volt és mintegy 70 ezer Windows XP futott a gépeken. Azt határozták el akkor, hogy fokozatosan lecserélik a Windows XP-t Ubuntura, de csak akkor, amikor a gépek selejtezésre kerülnek. 2008-ban a selejtezés 5-8000 gépet érintett A következő 4 évben, azaz 2012-ig számításaik szerint a selejtezés további 12-15 ezer gépet jelent. A teljes átállás 2013-14-re fejeződik be.101 Az ezredes három fontos érvet hozott föl az átállás indokául. Először is megszűnik az egyetlen cégtől való függőség, másodszor, a csendőrség gépein futó operációs rendszerek felett kizárólag ők akarnak felügyeletet gyakorolni, harmadszor pedig számításaik szerint a Linux olcsóbb számukra, mivel nem kell licencdíjakat fizetni. Míg 2004-ben 13

ezer licencet kellett megvenniük, addig az azt követő 3 évben (2005-2008) csak 27 darabot. Így évi 7 millió eurót takarítottak meg. 3.54 Hollandia102 2002-ben szavazta meg a holland parlament azt a törvényt, mely a nyílt szabványok használatára ösztönzi az állami szektort, de nem teszi kötelezővé számára. Az azóta működő OSOSS (Open Standards and Open Source Software) elnevezésű programnak köszönhetően a közigazgatási hivatalok több mint fele már áttért a nyílt dokumentumformátumok és szabványok használatára. Azonban a nyílt szoftverek 100 A francia parlament elköszönt a Microsoft-tól,: http://itcafe.hu/hir/a francia parlament elkoszont a microsofttolhtml, letöltés: 20061129 101 Dajkó Pál: A francia csendőrség teljes egészében Linuxra vált,: http://itcafe.hu/hir/francia csendorseg linuxhtml , letöltés: 20080130 102 Kovács Tímea Andrea: Nyílt szabványok Hollandiában: http://www.infinithu/content/view/124/48/

2010.0227 54 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 alkalmazása a hivatalok körében még nem érte el 2006-ban az 50 százalékot. A program keretében a holland kormány egy kompetenciaközpont létrehozásával igyekezett minél szélesebb körben megismertetni a nyílt szabványok előnyeit és erősíteni a hivatalok bizalmát. 2007-ben a hágai parlament egyhangúan fogadta el azt a rendeletet, mely kötelezővé teszi a holland közigazgatásban a nyílt szabványok alkalmazását. Több multinacionális cég is támogatta az ügyet, mellyel Hollandia az elsők között tett eleget az európai elvárásoknak. 3.55 Németország Németország 2008 decemberében bejelentette, hogy 2010-től a közintézmények fogadnia, szerkesztenie és továbbítania kell tudni az ODF formátumú dokumentumokat. Mindezt a hosszú távú megőrizhetőséggel, a

gyártófüggetlenséggel, költséghatékonysággal és a kialakult nehéz gazdasági helyzettel indokolták. Nyílt forráskódú programokra váltott 2009 végéig a német külügyminisztérium, a tárca nagyobb biztonságot és kisebb költségeket remél az új rendszertől.103 A német szövetségi kormány növelni kívánja szaktudását a nyílt forráskód területén és az állami hatóságok számára elérhetővé kívánja tenni a nyílt forrású szoftvereket. Ez a projekt egy azon 27 közül, amelyet a kormány ebben a hónapban jóváhagyott. Ez egy IT befektetési csomag része, aminek az a célja, hogy segítse az országot a gazdasági válság elleni harcban. A szövetségi kormány február végén jelentette be, hogy egy 500 millió eurós csomaggal támogatja az IT infrastruktúrát, különös tekintettel a nyílt forráskódra, a zöld IT-re és az IT biztonságra. Ebből az 500 milliós projektből 300 milliót azonnal az innováció és a fenntartható

technológia valamint az állami hivatalok számára hasznos ötletek rendelkezésére bocsátja. A fennmaradó 200 millió eurót pedig konkrét tervekre kívánja adni. Ez az alap része annak az 50 billió eurós gazdaságnövelő csomagnak, amit a szövetségi tanács február végén fogadott el.104 A közszféra Berlin legnagyobb nyílt forráskódú potenciálja. Kutatók szerint a főváros egyedülálló számú potenciális felhasználót kínál. Különösen a kis és közepes 103 Nyílt forráskódú számítógépprogramokra vált a német külügyminisztérium: http://hirek.primhu/cikk/66082/ , letöltés: 20100125 104 DE: Federal government to increase its open source expertise,: http://www.osoreu/news/de-federalgovernment-to-increase-its-open-source-expertise , letöltés: 20100320 55 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 vállalkozások nyernek a

közszféra nyílt forrásra vonatkozó IT politikájából. A nyílt forrású IT politika hiánya a legnagyobb akadálya ennek a fajta szoftvernek a felvitelére. Egy 2009 február 26-án publikált felmérés szerint: a kutatók szerint a nyílt forráskódú szoftverek dolgát megnehezítették a róluk alkotott idejétmúlt, de tartós előítéletek a minőségükkel és a fenntarthatóságukkal kapcsolatban. A kereskedelmi szoftverek még mindig uralják a piacot Berlinben. 105 5. ábra: Németországban az irodai szoftvercsomagok használatának megoszlása ( 2010-es januári adat)106 3.56 Norvégia107 A Norvég kormány 2008 őszén 250 ezer euróval támogatta a helyi nyílt forráskódú szoftverközpontot. A kormány célja, hogy minél inkább lecsökkentsék a nagy szoftverfejlesztőktől való függőséget. ( Erről még 2006-ban kormányprogramot dolgoztak ki.) 228 ezer eurót arra használnak fel, hogy a helyi önkormányzatoknál lévő feladatok 105 Public

sector is Berlins biggest potential for open source software: http://www.osoreu/news/de-publicsector-is-berlins-biggest-potential-for-open-source-software, letöltés: 20100325 106 Webanalyse: OpenOffice auf über 21% der Computer: http://www.webmasterprode/portal/news/2010/01/25/verbreitung-von-office-programmen-openoffice-ueber21html , letöltés:20100313 107 Nyílt forráskódú programokat támogat Norvégia,: http://www.sghu/cikkek/64015/nyilt forraskodu programokat tamogat norvegia, letöltés: 20100125 56 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 elvégzésére alkalmassá tegyék az OpenOffice irodai programcsomagot. Továbbá beszámolókat, tanulmányokat hoznak nyilvánosságra. 3.57 Oroszország Az orosz kormány azt tervezi, hogy Linux-alapon saját számítógépes operációs rendszert fejleszt, elsősorban az oktatási intézményekben való

használatra108 Az IT költségekben egyre nagyobb szerepet kapó szoftverkiadásokon spórolna Oroszország. 109 Oroszország a német példát vette alapul, ahol Linux alapú saját rendszerekre álltak át több helyen: szövetségi kormányzat, tartományi és városi kormányzatok. Az ott már jórészt megvalósult tervekhez hasonló merült fel Oroszországban is. Bár a részletek még nem világosak, elhangzott egy igen közeli céldátum, miszerint még 2009 során az összes oroszországi iskola Linuxra váltana, az oktatás pedig jellemzően a kormányzati szervek átállásának gyakorlati főpróbája. A mostani hírek újabb lökést adhatnak a nyílt forráskódú átállásoknak, jellemző például, hogy a másik nagyhatalom, az USA területén 29 állam 3000 iskolája állt át csak 2008 szeptembere és decembere között a Linuxra, ami szinte egy lépésben 20 ezer körüli számítógép állományt jelent. 3.6 Magyarország A magyar közoktatás és

közigazgatás választási lehetőségei az utóbbi 10 évben jelentősen beszűkültek, az ország egy-egy multinacionális vállalat üzleti érdekeitől függött. 2009 áprilisától azonban törvény szerint lehetővé vált, hogy a nyílt forráskódú szoftverek is indulhassanak a közbeszerzési pályázatokon. A magyar közigazgatásban a nyílt forráskódú szoftverek aránya alacsony a vállalati szférához képest. A vékonykliens oldalon az OSS-t is használó intézmények aránya 10% alatt van. Szerverek esetében ez az arány közel 33%os110 A magyar közigazgatás és a gazdaság nyugat-európa és a környező országokhoz képest is alacsonyabb szinten alkalmazza a nyílt forráskódú szoftvereket. Továbbá a magyar vállalkozások alig jelennek meg a világ OSS piacán. 108 Saját Linux szoftvert fejleszt az iskoláknak Oroszország: http://hirek.primhu/cikk/63222/, letöltés: 2010.021 109 Oroszország újabb rendszerváltásra készül:

http://hirek.primhu/cikk/71241/ , 20100127 110 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: Az infokommunikációs technológiák (IKT) szektor iparpolitikai akcióterve: ezt a dokumentumot a kormány 2009. szeptember 2-án fogadta el 57 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Az utóbbi években Magyarországon és az Európai Unióban is éles vitákat váltott ki a nyílt és zárt forráskódú szoftverek küzdelme. A szakértők szerint nyílt forráskódú alkalmazások stabilabb, biztonságosabb működést tesznek lehetővé, ráadásul jelentősen kevesebb terhet rónak a felhasználókra, mint a magántulajdonban lévő alkalmazások. A Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) 2009 január elején írt ki nyílt közbeszerzési eljárást a közigazgatási és oktatási intézmények szoftver licenceinek beszerzésére. A pályázat lényegében

megismételte a 2008 januárjában közzétett tendert. Az állami beszerzés becsült összesített értéke áfa nélkül 25 milliárd forint. A beszerzés két területre: Microsoft vagy azzal egyenértékű vagy Novell-es közigazgatási illetve oktatási intézményi licenckonstrukciók alkalmazásával a korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verzió-követésére, cseréjére, valamint új szoftverlicencek beszerzésére szólt. A KSZF 2008-ban egyesítette először az addig külön tárcákhoz tartozó és emiatt gyakorlatilag felmérhetetlen nagyságú szoftverüzleteket, amely a minisztériumok, közintézmények, iskolák számára keresett szoftvereket. A "Microsoft vagy azzal egyenértékű" kitétel miatt a pályázatot akkor előbb az MS konkurenciájának magyarországi cégei támadták meg, majd a Gazdasági Versenyhivatal fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint ebben a formában a

kiírás sértette a versenysemlegességet.111 A Magyar Országgyűlés 2009. december 14-én elfogadta a Nyílt Szabvány Szövetség törvénymódosítási javaslatát a 2009. évi LX törvény az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényre vonatkozóan. Ezáltal kötelezővé vált a nyílt szabványok alkalmazása a magyarországi hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és magáncégek egymás közötti, a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában. A nyílt szabványnak a törvényben a közhasznú szó felel meg. A “nyílt szabvány” kifejezés azért nem került be a törvény szövegébe, hogy ne kelljen megváltoztatni a szabványtörvényt. A „közhasznúság követelményeinek megfelelő” kifejezésnek a törvényi definíciója ugyanaz, mint a nyílt szabvány definíciója. 112 111 http://index.hu/belfold/micrmegint01/ : Megint kiírtak egy 25 milliárdos Mircosoft-tendert, 2009 január 16. 112

http://nyissz.hu/blog/gyoztunk-a-parlament-elfogadta-a-nyilt-szabvanyos-torvenymodositast/ letöltés:2010.0322 58 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Hazai nehézségek a nyílt szabványok bevezetésénél Az ODF széleskörű bevezetésének elősegítésére alakult nemzetközi egyesülés: ODFA, melynek magyar tagozata is megalakult ODFA HU néven 2007-ben. Az ODFA HU petíciója szerint 4-5 év alatt az ODF alkalmazások 100 milliárd forint megtakarítást eredményeznének a közszférában. 2009. április 2-án megnyílt a nyílt forráskódú szoftverek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzésének lehetősége a költségvetési intézmények, valamint a közoktatás és a felsőoktatás számára. A közbeszerzési felhívásban 12 milliárd forintos keretösszeg szerepelt a nyílt forráskódú szoftverek számára, valamint ugyanennyi

összeg a Microsoft és Novell számára. Az átképzések költségeit az intézményeknek kell állniuk113 Magyarországon 2009 április elejétől vált lehetővé, hogy a nyílt forráskódú szoftverek is indulhassanak a közbeszerzési pályázatokon. Európában vannak olyan országok, ahol kikötötték, hogy az államigazgatásban, közigazgatásban kizárólag nyílt szabványoknak megfelelő szoftverek indulhatnak és előnyben részesítik a nyílt forráskódú szoftvereket. Magyarországon 2009-ben a FreeSoft Nyrt, Kventa Kft. és a MultiRáció Kft alkotta konzorcium nyerte a központosított közbeszerzési eljárást a nyílt szabványokra épülő szoftverek kategóriájában. A kormányzat ezekből a szoftverlicencekből és kapcsolódó szolgáltatásaikból a közigazgatás számára 4 milliárd, az oktatás számára pedig 2 milliárd forint keretösszegben kíván beszerezni a következő 4 évben.114 3.61 Szegedi önkormányzat115 Szeged városa 2004-től

áttért a nyílt forráskódú szoftverek használatára. A megyei jogú városnak annak ellenére sikerült az átállás, hogy az összes frakció beleegyezésére volt szükséges a döntéshez. A hivatal még 2000-ben vágott bele egy nagy IT fejlesztésbe. Ekkor még nagy részben Microsoft termékeket vásároltak. Azonban a későbbi fejlesztések és beszerzések során, már nyílt szoftverekre tértek át. 2004-ben megtörtént az operációs rendszerek cseréje, a 113 Jöhetnek a nyílt forráskódú kormányzati szoftverek: http://www.sghu/cikkek/66590/johetnek a nyilt forraskodu kormanyzati szoftverek, letöltés:20100213 114 http://www.multiraciohu/ 115 Szegfű László: Nyílt forráskódú rendszerek bevezetése Szegeden: http://www.slidesharenet/pb01/osfhunylt-forrskd-rendszerek-bevezetse-szegeden , letöltés:20100303 59 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A

KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 nyílt forrású szerverkörnyezet kialakítása a szerveroldalon, továbbá a kliens oldalon a nyílt forrású irodai programok integrálása. Mivel bizonyos állami szervek (pl. APEH, MÁK) és a bankok programjai csak MS környezetben futnak, a kb. 200 Linuxos gép mellett néhány Windows-os gépet is tartanak Ezeken a gépeken is nyílt forráskódú programok és alkalmazások futnak (OpenOffice, Mozilla). Az önkormányzat csak azzal, hogy az irodai programként az OpenOffice-t használja az MS Office helyett, évente 60-80 millió forintot tud megtakarítani. További előny, hogy meghibásodás vagy karbantartás esetén nincsenek egy céghez kötve, így a legkedvezőbb ajánlatot tudják elfogadni. 3.62 Újpesti Önkormányzat Személyesen felkerestem a lakóhelyemen, az újpesti önkormányzat informatikai csoportját, ahol arról érdeklődtem, hogy használnak-e nyílt forráskódú szoftvereket. Az Informatikai Csoport vezetője azt mondta,

hogy a szerverek és azok a szoftverek, amelyekkel lényegében csak az informatikai csoport tagjai vannak kapcsolatban, azok Linuxos szerverek és szoftverek évek óta és nagyon meg vannak velük elégedve. Azonban abban elég szkeptikus, hogy olyan szoftvereket cseréljenek le nyílt forráskódú szoftverekre, amelyeken a hivatali alkalmazottaknak is dolgozniuk kell. Ennek több oka is van Ezek egyrészt beváltak, megszokták. Egy vagy több új szoftver bevezetése egyszerűen szólva idő és pénz. Az alkalmazottakat be kell tanítani Ha csak az MS Office különböző verzióit is nézzük, némelyik kezelőfelülete között olyan nagy a különbség, hogy időbe telik, míg megszokja az ember. Nem zárkóznak el a nyílt forráskódú szoftverek elől, azonban eddig kevés jó és több a rossz tapasztalat. Valamint a Ket (Közigazgatási és Eljárás Törvény) is kötelezővé teszi 2011. január 1 után az önkormányzatok számára, hogy olyan formátumot használhat

csak, amelyik gond nélkül elérhető a különböző alkalmazásokat használók számára, ezért egyenlőre kivárnak. Információi szerint a XVIII kerületi önkormányzat akar nyílt forráskódú szoftverekre átállni. kíváncsian várja a fejleményeket 60 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 3.63 2010 XVIII. kerületi Önkormányzat A XVIII. kerületi önkormányzat Informatikai Csoportjának a vezetője azt mondta, hogy ő még abban az esetben is a nyílt forráskódú szoftvereket választaná, ha ugyanannyiba kerülnének, mint a zárt forráskódúak. Tudniillik ezzel a magyar cégeket és ezeken keresztül a magyar munkavállalókat támogatná, hiszen a pénz és annak adója is Magyarországon maradna. Míg a másik esetben a pénz a licencdíjak révén kimegy az országból. Az önkormányzatnál fontolgatják a nyílt forráskódú szoftverekre

való áttérést, ha nem is teljes egészében, de részben. Az egyik cégtől kaptak árajánlatot116 az OpenOffice-ra való áttérés költségeire vonatkozóan. Az alábbi táblázat összehasonlítja az OpenOfficeorg és a Microsoft Office 2007 irodai szoftvercsomagok, továbbá a hozzájuk tartozó oktatás és nagyvállalati szintű támogatás alkalmazásával járó költségeket. A táblázatban a cég 60 munkaállomás teljes átállításával számol. Az üzemeltetési költségeket illetően a KM 0105OLIC09 számú „Keretmegállapodások kötése a 168/2004. (V 25) Korm rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények által korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verzió-követésére, cseréjére, valamint új szoftverlicencek beszerzésére és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére” tárgyú központosított közbeszerzési

keretmegállapodás legalacsonyabb árakat kínáló szállítójának az árait vette a cég alapul – tájékoztató jelleggel. A táblázat egy olyan 50-60 fős intézmény számára ideális Pilot projekt117 költségeit tartalmazza, ahol nincsenek olyan informatikai elemek (mint például komplex dokumentumsablonok, makrók, MS Excange, MS alapú csoportmunka rendszerek stb.), amelyek komoly, nehezen megoldható problémát jelentenek. 116 OpenOffice.org nyílt irodai szoftvercsomag, Ajánlat állami finanszírozású intézmények, önkormányzatok részére, 2010. február (BIZALMAS) 117 A „pilot-projekt” fogalmat a vegyiparból vette át a tudományos világ, ahol a kutatási eredmény és a gyártási folyamat közé beiktatnak egy úgynevezett kilós fázist, amikor a laboratórium grammos és a gyártás tonnás mennyiségek között egy néhány kilónyi anyagon tesztelik a gyakorlati finomságokat és finomítják a technológiát. in Prof Guy Turchany:

Fenntartható fejlődés nemzetközi egyeteme, Pannon Régió Kompetencia Központ www.prof-turchanyeu/documents/CCBC-KMKK Borsodi-Mezosegpdf 61 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN Egység 2010 OpenOffice.org Egységár (Ft) Összesen 0 Ft 0 Ft Microsoft Office 2007 Egységár (Ft) Összesen 77 821 Ft 4 669 260 Ft Licenc beszerzés 60 Migrációs tanácsadás, előkészítés (/nap) 3 150 000 Ft 450 000 Ft nincs adat nincs adat Dokumentum migráció (/nap) 4 100 000 Ft 400 000 Ft nincs adat nincs adat Támogatási költségek (1 év) 60 4 700 Ft 282 000 Ft nincs adat nincs adat Rendszergazda oktatás (6 órás tanfolyam/ fő) 12 16 910 Ft 202 920 Ft 135 000 Ft 1 620 000 Ft 4 180 000 Ft 720 000 Ft nincs adat nincs adat Felhasználói oktatás (2x12 órás tanfolyam/ csoport) ÖSSZESEN: 2 054 920 Ft 6 289 260 Ft 6. táblázat: Teljes

átállás költségeinek összehasonlítása Microsoft Office 2007-ről OpenOfficeorg-ra118 A táblázatban a Microsoft Office 2007 szoftvercsomag ára kizárólag a licenc költséget tartalmazza, ami már önmagában is nagyobb összeget tesz ki (kb háromszor annyiba kerül az MS Office 2007, mint az OpenOffice.org), mint az OpenOfficeorg csomag a különböző szolgáltatási elemekkel együttvéve. Az informatikai vezető tapasztalata alapján, minden egyes újabb MS Office-ra való áttérés esetén igény volt felhasználói oktatásra. Az alkalmazottak többsége igénybe vette a pár órás oktatásokat. Voltak olyanok, akinek még több órára is szükségük lett volna, de voltak olyanok is, akiknek egyáltalán nem volt szüksége oktatásra. Mivel ezeket az oktatásokat az önkormányzat informatikai szakemberei végezték és nem egy hivatalos MS Office oktató így „nem került pénzbe”. A szakember véleménye szerint dokumentum migrációnál az MS Office 2007

esetében is költséggel kell számolni. Tehát az MS Office 2007 alkalmazása jelentős pluszköltségekkel jár (oktatás, egyéb háttér szoftverek, frissítések). A költségek meghatározásakor a KÉ 6918/2009 számú közbeszerzési eljárás egyik győztes szállítójának az árait vette az ajánlattevő cég alapul. A Magyar Szabadalmi Hivatal irodai alkalmazásának infrastruktúráját a Linux kernelre épülő Open Enterprise Server-t futtató klaszterre állította át. Ennek kapcsán számos új nyílt forráskódú technológiára épülő alkalmazást is bevezetett. Sőt az egyedi 118 OpenOffice.org nyílt irodai szoftvercsomag, Ajánlat állami finanszírozású intézmények, önkormányzatok részére, 2010. február (BIZALMAS)- A XVIII kerületi önkormányzat munkaanyaga 62 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010

alkalmazásfejlesztéseket is Linux operációs rendszer alatt kívánják megoldani. A 2006-ban elindult projekt célja egy biztonságosabb és nagyobb teljesítményű rendszer létrehozása volt. De ettől a lépéstől jelentős informatikai költség csökkenést is várnak Még 2003-ban az MSZH egy egységes Novell alapú infrastruktúrát épített ki. Az MSZH több mint 12 éve használja a Novell megoldásait.119 A nyílt forráskódú szoftverek nem kezelhetőek egységes, egy akcióval megoldható területként. Sokkal inkább horizontális lehetőségről van szó, mely számos területen jelentkezik. Például az Egyesült Államokhoz, több ázsiai államhoz vagy akár Romániához hasonlóan adókedvezményekkel, más juttatásokkal lehet támogatni a nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó cégeket, vállalkozókat. Ha a szoftverfejlesztés hazai színtérre tevődik át, az a GDP mértékét befolyásoló piaci hatással jár (ez a felismerés tette politikai

szlogenné és gazdasági akciótervvé az OSS-t Franciaországban).120 Magyarország nemzetközi szinten is kiemelkedően magas színvonalú programozókat képez, a mérnöki képzés jól kiforrott és nagy hagyományokkal bír. A nyílt forráskódú szoftverek előtérbe helyezése OSS-programozói generációkat nevel ki. Ezek mind a hazai piacon, mind pedig a nemzetközi piacon versenyképesek lehetnek. Ez a modell hatalmas jövedelemhez juttatta például Indiát (programozói-tudás outsourcing).121 Ebből a szempontból az Európai Unió is hatalmas igényekkel fellépő piac. 119 Linuxra vált a Magyar Szabadalmi Hivatal: http://itcafe.hu/hir/linuxra valt a magyar szabadalmi hivatalhtml , letöltés: 2007 0904 120 Rab Árpád: Nyílt forráskódú szoftverek a gazdaságban: http://www.infinithu/content/view/163/32/ letöltés: 2010.0125 121 Rab Árpád: Nyílt forráskódú szoftverek a gazdaságban: http://www.infinithu/content/view/163/32/ letöltés: 2010.0125

63 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 4. 2010 ÖSSZEFOGLALÁS Napjainkban a papír alapú dokumentumokat egyre inkább felváltják az elektronikusan tárolt dokumentumok, ezért nagyon fontos biztosítani ezek időtálló elérhetőségét és használhatóságát. Ez különösen fontos olyan dokumentumok esetében, amelyeknek évtizedeken, vagy akár évszázadokon keresztül kell érvényesnek és megfelelőnek maradniuk, mint például szerződések és kormányzati dokumentumok. Az időtálló elérhetőség hasonlóan fontos a személyes dokumentumok esetében is. Ahogy például hálózati csatlakozókat sem egyetlen cég gyárt, és nem egyetlen forrásból szerezhetjük be azokat, úgy a dokumentum formátumok és az ezeket kezelő alkalmazások esetén is elvárható, hogy azokat több gyártó szoftvere támogassa, valamint több gyártótól lehessen ilyen

programot beszerezni. Ez biztosítja az adatok időtálló elérhetőségét abban az esetben is, ha vállalatok megszűnnek, vagy megváltoztatják a stratégiájukat, illetve drasztikusan emelik a programok árait. Ennek eredményeként a felhasználó szuverén módon rendelkezik az általa készített dokumentumokkal, hiszen nincs kiszolgáltatva egyetlen gyártónak abban, hogy olvasni és szerkeszteni tudja a munkáját. Véleményem szerint a kormányok által az állampolgárok számára létrehozott dokumentumok esetén fontos, hogy minden állampolgár számára elérhetővé váljanak az adatok. Nem lehet például egyetlen állampolgárt sem arra kényszeríteni, hogy egy bizonyos gyártótól, vagy egy bizonyos operációs rendszerre vegyen szoftvert. A nyilvános adatoknak minden állampolgár részére elérhetőnek kell lenni, függetlenül a polgár jövedelmétől és a fizikai állapotától. A dolgozatból leszűrhető, hogy napjainkban és a következő időkben

felértékelődik az informatikában a nyílt szabványok jelentősége. Ez növeli a rendszerek közti választás lehetőségét, a versenyt és az innovációt, javítja az információhoz való hozzáférést. A nyílt szabványosítási folyamatok hozzájárulnak az ellenőrizhetőséghez és az érintettek széleskörű részvételéhez, és ahhoz, hogy megszűnjön a szállítóktól való függőség. Az államigazgatás és a közigazgatási rendszerek számára különösen fontos a rendszerek átláthatósága, demokratikus működése és a rendszerek közötti együttműködés. A nyílt szabványok a tulajdonságaikból adódóan hozzásegítik ezeket az intézményeket az előbbi célok eléréséhez. Ha mindenben elérhetők lesznek nyílt alternatívák, az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevevőinek nem kell kötődniük egy-egy szállító technológiájához. 64 LÉNÁRT ANIKÓ

http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 A gyártók piacára való belépési korlátot lejjebb viszi a nyílt szabvány, így könnyebben tud egy új vállalat belépni erre a piacra, versenynövelő hatású. (Hasonló folyamatot figyelhettünk meg a relációs adatbázisok területén is az SQL szabvány122 megjelenésével. Ez lehetővé tette a választást a szabad, nyílt forráskódú szoftverek és a speciális, drága adatbázis-kezelők között. Amennyiben csak szabványos SQL elemeket használunk, a tárolt adatok cseréje különböző rendszerek között biztosított.) Egy felhasználó választhat speciális gyártófüggő elemeket kiegészítésként, de ez az ő döntése. Így a gyártófüggőség választási lehetőséggé válik, nem pedig szükségszerűséggé. Véleményem szerint először is az embereknek világosan el kell mondani, meg kell velük értetni, hogy mi is az a nyílt szabvány és a nyílt forráskód. Miért jó ez

nekik, miért jó az államnak, közigazgatási intézményeknek. A következő lépés meggyőzni a vezető és döntési pozícióban lévő embereket arról, hogy a nyílt szabványok szükségesek egy határokon átívelő, intézményrendszer egységes, hatékony kialakításához. A és együttműködésre demokratikus képes működéshez, európai átláthatóság megteremtéséhez, a modern közigazgatás kialakításához szükségesek a nyílt szabványok. A félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy csak azzal, hogy egy intézmény lecseréli az eddigi zárt szabványos szoftvereit nyílt szabványosakra, még nem feltétlenül lesz hatékonyabb és együttműködőbb a rendszere. Véleményem szerint először is minden releváns közigazgatási szinten meg kell fogalmazni és el kell készíteni az informatikai stratégiát és a megfelelő funkciókhoz kell rendelni az interoperábilis szoftvermegoldásokat. Magyarország esetén

több tényező is lassíthatja, gátolhatja a nyílt formátumok és a nyílt forráskódú alkalmazások terjedését az irodai alkalmazások területén. A kormányzat megvásárolt MS Office licenceket a közigazgatás és az oktatás számára, sőt sokáig kizárólag ezekre írta ki a pályázatokat. Ennek eredményeképpen egyrészt az érintett intézmények úgy érzik, ingyen jutnak hozzá a megfelelő programokhoz, gazdaságossági szempontok nem merülnek fel. Másrészt a cég által használt formátumot mindegyikük ,,szabadon’’ elérheti, ezért természetesnek veszi annak használatát. (Példa a szegedi 122 Structured Query Language: Struktúrált Lekérdező Nyelv, a relációs adatbázis-kezelő rendszerek ma legelterjedtebb, szabványosított adatbázis-kezelő nyelvének rövidített megnevezése. Az SQL-t szabvánnyá emelése óta (először 1986-87-ben az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatal- ANSI, majd a rákövetkező évben az ISO is szabvánnyá

emelte) többször is módosították és ezzel együtt az egyes SQL szabványok mindvégig megtartották egymással az alulról felfelé való kompatibilitásukat. Ez azt jelenti, hogy a régebbi verzió felhasználható a rákövetkezőkben, ugyanis az újabb verziók a régi elemeket változatlanul hagyják és csak az új elemeket fűzik hozzá. http://ikoninfeltehu/~cserep/indexphp?fm=1 , letöltés: 20100217 65 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 önkormányzat esete a dolgozatban, ahol a többi állami intézmény miatt fent kellett tartani a Microsoft platformot.) Az oktatási intézmények esetén az „ingyenes’’ hozzáférés miatt szinte kizárólag csak Microsoft komponenseket oktatnak. Ennek eredménye, hogy a diákok eleve egyetlen piaci szereplő programját ismerik csak, így értelemszerűen később is azt használják majd. Ugyanez igaz a

speciális ismereteket nyújtó (ECDL) tanfolyamok esetén is. A nyílt formátum elterjedését és a Microsoft termékek visszaszorulását erősíthetik az EU állásfoglalások, illetve az azokhoz szükséges alkalmazkodás, továbbá a kormányzat esetleges költségcsökkentési tervei, ha nem hajlandó az adófizetők pénzéből fenntartani az intézmények számára a látszat ingyenességet. 66 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 5. 2010 IRODALOMJEGYZÉK Az adatgyűjtést 2010. április 10-én lezártam Könyvek, tanulmányok 1. A helyi és regionális szintű interoperabilitás vizsgálata, Interoperabilitási tanulmány, 2007 , www.ekkhu/hu/eonkormanyzat/letoltes/20071207pdf, letöltés: 2010 0211 2. Dr Bíró Béla, Rátzné Dr Ludányi Ágnes: A kis- és középvállalkozások részvétele a szabványosításban az Európai Unióban és Magyarországon,

(online), 2004, Szabványügy (Szakmai füzetek): http://www.iposzhu/indexphp?action=category&ctid=349, letöltés: 20100215 3. Dr Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. 2005; 4. Eric S Raymond: A katedrális és a bazár, Kiskapu Kft, 2004, ISBN: 9789639301795 5. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: Az infokommunikációs technológiák (IKT) szektor iparpolitikai akcióterve: http://www.nfgmgovhu/data/cms2013543/IKT Akciotervpdf , letöltés: 20100213 6. Székács Szabolcs (Európai Bizottság): OSOReu és EUPL két eszköz F/OSS megoldások európai közigazgatásban való elterjedésének elősegítésére c. bevezető előadás a Nyílt Forráskódú Szoftverek a Közigazgatásban Konferencán 2009. június 2 Miniszterelnöki Hivatal; http://www.ulxhu/ekk-osor-konferencia/ letöltés: 20100305 7. 2009évi LX törvény az elektronikus közszolgáltatásról: http://www.complexhu/kzldat/t0900060htm/t0900060htm,

letöltés:20100216 Európai Uniós dokumentumok, jelentések 8. Economical and Social Benefits of F/OSS Report, D09, Version 27, 12072006, towards Open Source Software adoption and dissemination, tOSSad ; http://www.tossadorg/publications/economical and social benefits of f oss report, letöltés: 2010.0320 9. Európai Bizottság: i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért, COM(2005) 229 végleges, Brüsszel, 1.62005, http://eurlexeuropaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2005:0229:FIN:HU:PDF 10. e-Government Interoperability: Overview, Bangkok, 2007, United Nations Development Program, http://www.apdipnet/projects/gif/GIF-Overviewpdf 11. European Interoperability Framework for European Public Services (EIF) Version 20: http://www.bigwobbernl/wp-content/uploads/2009/11/European-InteroperabilityFramework-for-European-Public-Services-draftpdf , letöltés: 20100210 12. Európai Bizottság: Fehér könyv, Az IKT-szabványosítás modernizálása

az Európai Unióban – Az előttünk álló út, COM(2009) 324, 3-7-2009, Brüsszel: http://eurlex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2009:0324:FIN:HU:PDF , letöltés: 2010.0215 67 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 13. Európai Bizottság: i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért, COM(2005) 229, 1.62005, Brüsszel, http://eurlexeuropaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2005:0229:FIN:HU:DOC , letöltés: 2010.0203 14. Európai Bizottság: A hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramba tartozó „Információs társadalom technológiái” kiemelt téma utólagos értékelése; COM(2008) 533, 4.92008, Brüsszel, (15 oldal); http://cordis.lu/fetch?CALLER=DOCS LIB&ACTION=D&DOC=2024&CAT=DOCS&QUERY=0126 c59ee44a:31a4:1692f579&RCN=9676&LAN=HU ,

letöltés:2010. 0203 15. Európai Bizottság: A páneurópai e-kormányzati szolgáltatások interoperabilitása, COM (2006) 45, 13.22006, Brüsszel, http://eurlexeuropaeu/LexUriServ/site/hu/com/2006/com2006 0045hu01doc 16. Európai Bizottság: Előkészületek Európa digitális jövőjéhez az i2010 félidős értékelése, COM(2008) 199, 17.42008, Brüsszel, http://eurlexeuropaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0199:FIN:HU:PDF ,letöltés: 2010.0217 17. Európai közérdekű szolgáltatások, (96/C 281/03): http://www.kszszorghu/archiv/jogtar/1jogalkot/1 2jogszab/123-96chtm, letöltés:2010.0316 18. Fifth Annual BSA and IDC Global Software Piracy Study: http://global.bsaorg/idcglobalstudy2007/, letöltés:20100208 19. Introductory White Paper about the OpenDocument Format, http://wwwoasisopenorg/committees/tc homephp?wg abbrev=odf-adoption , letöltés:20100205 20. ISO/IEC 26300 http://iso26300info/ 21. Módszertani útmutató az interoperabilitás tervezésének

támogatására: http://www.ekkgovhu/hu/emo/ekozigkeretrendszer/iopkovetelmenyek, letöltés: 2010.0215 22. NESSI Hungary Jövőkép 10, Szoftver és szolgáltatások nemzeti technológiai platform, http://nessi-hungary.com/sites/default/files/2005 09 Vision V2 Hupdf letöltés: 2010.0125 23. ODF Alliance: ODF Annual Report 2008: wwwodfallianceorg 24. OECD Information Technology Outlook 2008, ISBN 978-92-64-055544; http://www.oecdorg/dataoecd/37/26/41895578pdf , letöltés: 20100122 25. OpenOfficeorg nyílt irodai szoftvercsomag, Ajánlat állami finanszírozású intézmények, önkormányzatok részére, 2010. február (BIZALMAS) 26. OSOR Guidelines Public procurement and Open Source Software (IDABC, Dissemination of Good Practice in Using Open Source Software): http://www.osoreu/idabc-studies/OSS-procurement-guideline-public-draftv1%201pdf letöltés:20100217 68 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT

SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 Egyéb 27. A fájlformátum definíciója: http://hu.wikipediaorg/wiki/F%C3%A1jlform%C3%A1tum, letöltés: 20100203 28. A lisszaboni dotcom csúcson http://www.bruxinfoeu/indexphp?lap=dokument/dokument&oldpath=bruxinfo/archiv um/cikkek/030320csucs4.html 29. A Magyarországi Nyílt Dokumentumformátum Szövetség Sajtóközleménye:http://www.odfalliancehu/hu/sajtokozlemenyhtml, letöltés:2010.0125 30. A nyílt forráskód a válság magyar nyertese: http://index.hu/tech/2009/04/02/a nyilt forraskod a valsag magyar nyertese/, 2010.0204 31. A szabad szoftver története: http://hu.wikipediaorg/wiki/A szabad szoftver t%C3%B6rt%C3%A9nete, letöltés:2010.0125 32. A szabványosítás és a nyílt rendszerek: http://wwwitbhu/ajanlasok/a7/html/a7 24htm, letöltés:20100125 33. A szabványok alkalmazása a beszerzéspolitikában: http://www.itbhu/ajanlasok/a7/html/a7 2-2htm, letöltés:20100125 34. A szabványosítás és a nyílt rendszerek:

http://wwwitbhu/ajanlasok/a7/html/a7 24htm, letöltés:20100125 35. A szabványosítás szerepe a kormányzati informatikai beszerzéspolitikában: http://www.itbhu/ajanlasok/a7/html/a7 2htm 36. Az EU hivatalosan is a nyílt forráskód propagátora lesz: http://itcafe.hu/hir/eu open sourcehtml ; http://www.odfalliancehu/hu/neelie kroeshtml, letöltés:20100125 37. Az EU XML –alapú nyílt dokumentumformát javasol: http://hirek.primhu/cikk/40513/, letöltés:20100204 38. Az informatikai szabványokról: http://wwwmartincharleshu/forrasanyagok/szabvanyokrolhtml , letöltés:20100125 39. Az SQL története: http://ikoninfeltehu/~cserep/indexphp?fm=1, letöltés: 20100217 40. Barna József: Júniusban jelenik meg az Office 2010: http://itcafe.hu/hir/juniusban jelenik meg microsoft office 2010html , letöltés: 2010 03.20 41. Bizó Dániel: A szabad szoftverek terjedésének a támogatás és bizalom hiánya szab gátat: http://www.hwswhu/hirek/33409/forrester research consulting unisys

oss szabad sz oftverek terjedese nyilt zart forraskod.html, letöltés:20100208 42. Bizó Dániel: Mit gondol a Microsoft a Windows helyzetéről?: http://www.hwswhu/hirek/42681/microsoft-windows-piac-linux-netbook-androidchomehtml, letöltés:2010 0322 69 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 43. Bodnár Ádám: A nagy PC gyártók is a Chrome OS mellé álltak: http://www.hwswhu/hirek/42515/google-chrome-os-operacios-rendszer-pc-gyarto-hpacer-asus-lenovo-toshibahtml, letöltés: 2010 0322 44. Bodnár Ádám: A szakemberhiány lehet a nyílt forrású szoftverek terjedésének gátja: http://www.hwswhu/hirek/37041/nyilt forras szoftver europa vallalat szakember hi any.html, letöltés: 20100225 45. Bodnár Ádám: A vártnál is jóval kelendőbbek a netbookok: http://www.hwswhu/hirek/42526/netbook-piac-displaysearch-notebookhtml, letöltés: 2010. 0322 46. Bodnár

Ádám: Az információs robbanás megállíthatatlan: http://www.hwswhu/hirek/42082/emc-cloud-atmos-adattarolashtml , letöltés: 2010.0310 47. Bodnár Ádám: ISO-szabvány lett az Office Open XML dokumentumformátum: http://www.hwswhu/hirek/35695/microsoft office open xml ooxml dokumentum fo rmatum iso ecma iec szabvany.html , letöltés: 20100202 48. Bodnár Ádám: Sokan tartanak a nyílt forrású szoftverek jogi buktatóitól: http://www.hwswhu/hirek/37420/nyilt forras szoftver gartner elemzes piac felmere s.html, letöltés:20100208 49. Bodnár Ádám: XML-alapú fájlformátum készül az OpenOffice irodai programcsomaghoz: http://www.hwswhu/hirphp3?id=18700, letöltés: 20100126 50. Dajkó Pál: A francia csendőrség teljes egészében Linuxra vált,: http://itcafe.hu/hir/francia csendorseg linuxhtml , letöltés: 20080130 51. Dojcsák Dániel: A Gartner is temeti a Windows mobile-t:

http://www.hwswhu/hirek/43413/windows-mobile-operacios-rendszer-gartnerandroid-okostelefon-nyilt-forraskodhtml, letöltés: 20091116 52. Dojcsák Dániel: Jön a Google saját PC operációs rendszere: http://www.hwswhu/hirek/42505/google-chrome-os-operacios-rendszer-windowslinux-netbookhtml, letöltés:20100322 53. Eltűnhet a doc formátum:http://indexhu/tech/2009/07/15/eltunhet a doc formatum/, 54. Élénkít a nyílt forráskód: http://wwwterminalhu/cikkphp?article id=115594, letöltés:2010.0204 55. Fájlformátum: http://huwikipediaorg/wiki/F%C3%A1jlform%C3%A1tum, letöltés:2010.0204 56. Ifj Zettner Tamás: Bejelentették az Office 2010 árazását: http://itcafe.hu/hir/office 2010 kiadas ar upgradehtml , letöltés: 20100320 57. Ifj Zettner Tamás: Kampánytéma lett a nyílt forráskód: http://itcafe.hu/hir/open source india kampanyhtml, letöltés: 20100203 58. Interoperabilitás: http://fogalomtareskihu/indexphp/Interoperabilit%C3%A1s, 2010.0127 59. Interoperability:

http://eceuropaeu/idabc/en/chapter/5883, letöltés: 2010 0127 60. IT – outsourcing:Megtakarítás nyílt forráskódú megoldásokkal: http://www.businessonlinehu/cikk/62251, letöltés: 70 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 61. Joe Brockmeier: OpenOfficeorg by the numbers: http://ostaticcom/blog/openofficeorg-by-the-numbers, letöltés:20100212 62. Kalocsai Zoltán: Szövetségben a nyílt dokumentumformátum támogatói, Világgazdaság Online, 2008.0326, http://wwwvghu/nyomtatphp?cikk=215023, letöltés: 2010.0310 63. Két év, ötmillió sor, Szegedi Egyetem c folyóirat (A Szegedi Tudományegyetem lapja) http://www.u-szegedhu/objecte21d7924-1c3f-4862-8461-8ff7b4ca514eivy 64. Kormányrendelet nyílt szabványok alkalmazásáról a Kormány Informatikai és kommunikációs rendszereinek interoperabilitása és (törvényjavaslat szakmai koncepciója) NYISSZ:

http://docs.googlecom/View?id=ah94f8qdc7jr 27hh5g2r 65. Linux világ- Anglia nyílt forrásra vált http://www.terminalhu/cikkphp?article id=115513&, letöltés:20100204 66. Linuxszal a gazdasági válság ellen: http://www.terminalhu/cikkphp?article id=115581, letöltés:20100204 67. Mázsa Péter: A nyílt szabványos interfészű, de nem feltétlenül nyílt forráskódú: http://visszaajovo.be, letöltés:20100311 68. Mészáros Péter: Novell sikerek a német egyetemistáknál http://hirek.primhu/cikk/63814/, letöltés: 20100125 69. Mi a nyílt szabvány?: http://nyisszhu/about/nyilt-szabvany/, letöltés:2010 0216 70. Nóbik Lajos (IBM Magyarország Kft) Szabványosítás és közbeszerzés az informatika területén: http://www.htehu/data/upload/file/Halozatok2008/08 Nobik Lpdf , letöltés:2010.0215 71. Nyílt forráskódra vált a német külügyminisztérium: http://www.sghu/cikkek/58625/nyilt forraskodra valt a nemet kulugyminiszterium, letöltés:2010.0125 72. Nyílt

forráskódú programokat támogat Norvégia: http://www.sghu/cikkek/64015/nyilt forraskodu programokat tamogat norvegia, letöltés:2010.0125 73. Nyílt forrású alkalmazások: http://wwwcitycomputershu/magazin/36-linux/53-nyiltforrasu-alkalmazasokhtml, letöltés: 20100321 74. Nyílt Szabványok az EU-ban, mese vagy valóság: http://www.slidesharenet/pb01/osfhu-nylt-szabvnyok-az-euban-mese-vagy-valsg, letöltés:2010.0204 75. Open Document: http://huwikipediaorg/wiki/OpenDocument, letöltés:20100125 76. OpenDocument Format and the ODF Alliance, FAQ, http://www.odfallianceorg/resourcesphp, letöltés: 20100205; 77. OpenOfficeorg: http://huwikipediaorg/wiki/OpenOfficeorg, letöltés:20100204 78. Pfeiffer Szilárd: Interjú a Linux Ipari Szövetség Elnökével: http://computerworld.hu/interju-a-linux-ipari-szovetseg-elnokevelhtml , letöltés: 2010.0311 79. Press Relases: http://wwwodfallianceorg/newsphp 71

LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 2010 80. Rab Árpád: Nyílt forráskódú szoftverek a gazdaságban: http://www.infinithu/content/view/163/32/ letöltés: 20100125 81. Radics Boglárka: Az okostelefon 5 év múlva: http://www.technethu/telefon/20090703/a nyilt forras fog nyerni mobilon/ 82. Sean Dodson: Open source apps are no small free beer: http://www.guardiancouk/technology/2009/mar/12/open-source-apps, letöltés:2010.0205 83. Software piracy rate by country: http://wwwnationmastercom/graph/cri sof pir ratcrime-software-piracy-rate, letöltés:20100208 84. Szabvány definíció: http://huwikipediaorg/wiki/Szabv%C3%A1ny, letöltés: 2010.0125 85. Szabványügyi alapismeretek: http://wwwmuszakiakcom/szabvanyugy/indexphp, letöltés:2010.0125 86. Szabványosítás definíció: http://huwikipediaorg/wiki/Szabv%C3%A1ny, letöltés: 2010.0125 87. Szegfű László: Nyílt forráskódú rendszerek bevezetése Szegeden:

http://www.slidesharenet/pb01/osfhu-nylt-forrskd-rendszerek-bevezetse-szegeden , letöltés:2010.0303 88. Szintek és kapcsolatok a szabványok világában: http://www.muszakiakcom/szabvanyugy/szintek-es-kapcsolatok-a-szabvanyokvilagabanhtml, letöltés: 20100125 89. Tapolcai Ágnes: Nyílt könyvtári gyűjtemények az interneten. Szabványos metaadatok: átjárhatóság, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás folyóirat, 50.évf 1 szám: http://tmt.omikkbmehu/show newshtml?id=1628&issue id=47, letöltés:20100125 90. Tóth Balázs: Nyílt forráskódra viszik az uniós önkormányzatokat: http://index.hu/tech/2009/06/05/nyilt forraskodra viszik az unios onkormanyzatokat/ , letöltés: 2010.0124 91. Törvény a nyílt szabványok kötelező alkalmazásáról: http://www.sghu/cikkek/71573/torveny a nyilt szabvanyok kotelezo alkalmazasarol , letöltés: 2010.0204 92. ODF Alliance :„Why ODF?”- The Importance of OpenDocument Format for Governments,

http://www.odfallianceorg/resources/whyODFpdf letöltés: 20100203 További internetes források: en.wikipediaorg/wiki/Document file format en.wikipediaorg/wiki/OpenDocument en.wikipediaorg/wiki/Ooxml www.webstandardsorg www.odfallianceorg opendocument.xmlorg www.openformatsorg/main www.ecma-internationalorg/publications/standards/Ecma-376htm www.w3org 72 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 6. 2010 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A dolgozatban előforduló rövidítések, mozaikszavak: CAMSS Common Assesment Method for Standards and Specifications; Szabványok és Specifikációk Közös Értékelési Módszerei CEN Comité Européen de Normalisation; Európai Szabványügyi Bizottság; A CENELEC elődje. A CENEL és a CENELCOM egyesüléséből jött létre a CENELEC. CENELCOM A CENELEC elődje. A CENEL és a CENELCOM egyesüléséből jött létre a CENELEC. Comité

Européen de Normalisation Éléctrotechnique; European Committee CENELEC for Electrotechnical Standardization; Európai Elektronika Szabványügyi Bizottság; CENEL ECMA Ecma International: European association for standardising information and communication systems, Európai informatikai és kommunikációs rendszerek szabványosítási szövetsége EEA EIF European Economic Area European Interoperability Framework; Európai Interoperabilitási Keretrendszer European Telecommunications Standards Institute; Európai Távközlési Szabványosítási Intézet; Európai Unió Fogyasztói Elektronika; Interchange of Data between Administrations; Az Európai Bizottság Adminisztrációk közötti elektronikus adatcsere-programja. Az IDABC elődje ETSI EU FE IDA IDABC Interactive delivery of pan-Eiropean eGovernment services to public administrations, business and citizens; Páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és

állampolgárok részére interoperábilis módon való nyújtására vonatkozó EU Program IEC International Electrotechnical Commission; Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság; Internet Engineering Task Force; Információs és Kommunikációs Technológia; International Standardization Organisation, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet; Információs Technológia; International Telecommunication Union (Nemzetközi Távközlési Egyesület); az ITU Telekommunikációs szabványosítási területe az ITU-T IETF IKT ISO IT ITU-T KSZF MS MSZH Központi Szolgáltató Főigazgatóság; Microsoft Corporation; Magyar Szabványügyi Hivatal; 73 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN NESSI OASIS ODF ODFA OOXML OSA OSI OSOR OSR OSS PEGS PEGSCO SQL TAC W3C XML 2010 Networked European Software and Services Initative Open Document Format for Office Applications; Open Document

Format; Nyílt Dokumentumformátum; Open Document Format Alliance Office Open XML Open Solutions Alliance Open Source Initative Open Source Observatory and Repository; Open Source Requirements; Open Source Software; Nyílt forráskódú szoftver Pan European E-Government Services; Pán-európai e-kormányzati szolgáltatások Technical Working Group (TWG): Pan-European eGovernment Services Committee; Structured Query Language: Struktúrált Lekérdező Nyelv Telematics between Administration Committee ; Az EU IDA programjának Közigazgatási Szervezetek közötti Telematika Bizottsága World Wide Web Consortium; eXtensible Markup Language, Kiterjeszthető Leíró Nyelv 74 LÉNÁRT ANIKÓ http://www.doksihu NYÍLT SZABVÁNYOK A KÖZIGAZGATÁSBAN 7. 2010 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ÁBRÁK 1. ÁBRA: AZ EURÓPAI UNIÓ E-KÖZIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS SZINTJEI 13 2. ÁBRA: AZ INFORMATIKAI SZABVÁNYOK

OSZTÁLYOZÁSI MÁTRIXA 18 3. ÁBRA: IRODAI SZOFTVEREK HASZNÁLATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 40 4. ÁBRA: PLATFORMOK SZERINTI OPENOFFICEORG LETÖLTÉSEK AZ UTÓBBI 28 NAPBAN (LETÖLTÉS: 2010.0324) 41 5. ÁBRA: NÉMETORSZÁGBAN AZ IRODAI SZOFTVERCSOMAGOK HASZNÁLATÁNAK MEGOSZLÁSA (2010-ES JANUÁRI ADAT) . 56 TÁBLÁZATOK 1. TÁBLÁZAT: INTEROPERABILITÁSI SZINTEK 10 2. TÁBLÁZAT: OPERÁCIÓS RENDSZEREK PIACI RÉSZESEDÉSE AZ UTÓBBI EGY ÉVBEN 39 3. TÁBLÁZAT: BÖNGÉSZŐK PIACI RÉSZESEDÉSE AZ UTÓBBI EGY ÉVBEN 42 4. TÁBLÁZAT: NYÍLT ÉS ZÁRT FORRÁSKÓDÚ ALKALMAZÁSOK 46 5. TÁBLÁZAT: AZ OFFICE 2010 ÁRAZÁSA 47 6. TÁBLÁZAT: TELJES ÁTÁLLÁS KÖLTSÉGEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA MICROSOFT OFFICE 2007-RŐL OPENOFFICE.ORG-RA 62 75 LÉNÁRT ANIKÓ