Kommunikáció | Felsőoktatás » Kondás Renáta - Az online kapcsolatépítés előnyei és hátrányai

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat PR és szóvivői szakirány ÖSSZEHOZNAK, VAGY MEGOSZTANAK A KÖZÖSSÉGI OLDALAK? AZ ONLINE KAPCSOLATÉPÍTÉS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI Készítette: Kondás Renáta Budapest, 2010. http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezető 4 1. A közösségi oldalak kialakulásának rövid története 6 1.1 Információs társadalom 1.2 A Web 20 és ami mögötte van 2. Online közösségek, online kapcsolatépítés 2.1 A közösség fogalmáról általában 2.2 A virtuális közösségek kialakulása és sajátosságai 2.3 A virtuális én szerepe a közösségen belül, és a közösség összetétele 2.4 Online kapcsolatépítés vs Valós társadalmi élet 2.5 Az online közösség sikeres működésének titka 3. Az érem két oldala: Az online kapcsolatépítés előnyei és hátrányai 3.1 Egyszerűbb kapcsolatépítés és fenntartás 3.2

Egyszerűbb, gyorsabb információáramlás: megváltozott kommunikáció 3.3 Virtuális személyiség 3.4 Közösségi oldal, mint az örök emlékezet színtere? 3.5 Mindig szem előtt vagyunk 3.6 Közösségi oldal, mint internetes adatbank 3.7 Közösségi oldal, mint hatékony online marketingeszköz 4. Esettanulmányok 4.1 Egymásra találás 4.2 Üzenőfal, mint elsődleges kommunikációs csatorna 4.3 Nyilvános megaláztatás a közösségi oldalon 4.4 Meggondolatlan használat 5. Online kérdőíves felmérés 5.1 A 14 és 40 év közötti válaszadók véleményének elemzése 5.2 A 40 év feletti válaszadók véleményének elemzése 5.3 A vizsgált célcsoport véleményének összehasonlítása Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek 6 7 10 10 11 13 15 15 19 19 22 26 28 29 32 37 39 39 40 41 42 44 45 50 53 57 60 64 3 http://www.doksihu Bevezető „A kapcsolatok célja nem az, hogy általuk rálelj a teljességre, hanem hogy általuk megoszd a teljességedet

másokkal. Nem az, hogy felleld az örömöt, hanem hogy megoszd az örömödet. Nem az, hogy megtaláld a boldogságot, hanem hogy megoszd a boldogságodat.” (Neale Donald Walsch) Az ember születésétől fogva tartozik valahová. Egy közösséghez, amellyel folyamatos érintkezésben áll, és melynek tagjaival összeköttetésben van. Mindannyiunk számára a család az első olyan közösség, melynek életünk kezdetekor részesévé válunk. Később, szocializációnk során újabb és újabb kapcsolatokat alakítunk ki a társadalom többi tagjával, kivel szorosabb, kivel lazább viszonyt fenntartva. Szükségünk van a másik emberrel való érintkezésre, a tudatra, hogy nem vagyunk egyedül a világon, és hogy minden ismeretet, tapasztalatot és élményt van kivel megosztani. Éppen ezért az ember mindig keresi a lehetőséget, hogy új ismeretségekre tegyen szert, valamint hogy a már meglévő kapcsolatait tartósan fenntartsa és ápolja. Az egyének közti

kölcsönös viszony megteremtésének és megőrzésének többféle módja van, azonban mindegyiknek az alapja a kommunikáció. Ez az az eszköz, melynek segítségével információt cserélünk egymással, egymásról. Kommunikáción azonban nemcsak az élőbeszédet, és a személyes interakciókat értjük, napjainkban számos más formája is van a közlésnek. A telefon, az internet, és a modern technológia egyéb vívmányai olyan lehetőségeket tárnak elénk, amelyek segítségével gyorsabb, egyszerűbb, akár földrajzi távolságokat is áthidaló kapcsolatlétesítésre és fenntartásra van lehetőségünk. Manapság az internet használat során kinyílt a világ az emberek előtt, és az online kommunikáció a hétköznapok természetes velejárója lett. Az emberek felismerték, hogy ezeket az eszközöket kihasználva még inkább ki tudják elégíteni azon igényüket, hogy valamilyen közösséghez tartozzanak, és megosszák valakivel életük

történéseit. Az online kapcsolatépítésre alkalmas platformok, ezen belül is az ismeretségi hálózatok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A fent említett portálok térhódítása valószínűleg az életvitel, a fogyasztói igények és a társas kapcsolatok változásának a következménye. Felmerül azonban a kérdés, hogy képesek-e ezek a kapcsolattartási módok ugyanolyan mértékű közösségtudat érzését kelteni, mint a hagyományos érintkezésen alapuló kommunikáció. 4 http://www.doksihu Összehoznak, vagy megosztanak a közösségi oldalak? Ez a dolgozatom címe, és egyben az a kérdés is, amely foglalkoztat kutatásom során. Nem az a célom, hogy eldöntsem, hasznosak, vagy inkább hátrányosak a közösségi oldalak az életünkre és a társas kapcsolatainkra nézve. Sokkal inkább arra szeretnék rávilágítani, hogy az éremnek két oldala van: előnyök és hátrányok egyaránt felfedezhetők a témában, és célom, hogy mindkét

megközelítést bemutassam. Bár az online kapcsolatépítésnek és közösségformálásnak számos típusa van – és ezekről említést is teszek majd – mégis leginkább a közösségi oldalakon keresztül kívánom ismertetni az emberek közti kommunikáció ezen módjának jellemzőit és következményeit. 5 http://www.doksihu 1. A közösségi oldalak kialakulásának rövid története 1.1 Információs társadalom 1 Már az 1960-as évektől megfigyelhető, hogy az információáramlás módja lényeges változásokon megy keresztül: „Minden üzenet, verbális és vizuális, köz – és magáninformáció eredetétől függetlenül adattá; leghatékonyabban az új elektronikus technológia eszközeivel közvetíthető, gyűjthető és rögzíthető információegységgé alakult.” Az információ szerepe olyannyira megnőtt, hogy az élet szervezőerejének kezdték tekinteni, és már akkor megjósolták, hogy az információhoz való hozzáférés

lehetőségei nagy hatással lesznek az oktatásra, a tanulásra, és az élet más területeire egyaránt. Yoneji Masuda 1980-ban pedig már globalizmusról beszél: „Az információ nem ismer országhatárokat, globális terének megjelenésével a polgárok közti világméretű kommunikáció túllép majd minden országhatáron. A hagyományos értelemben vett földrajzi térrel szemben az információ globális terét az információ hálózatai kapcsolják majd egybe.” A korlátok nélküli kommunikáció és kapcsolattartás jelenségének felismerése tehát nem újkeletű dolog, a napjainkban is tartó folyamatok kezdete már 30-40 évre nyúlik vissza. Az 1970-es évektől kezdve a számítógépek már nemcsak a kommunikációs szolgáltatás teljes átalakulását tették lehetővé, hanem behatoltak az élet minden területére. Az igazi áttörést, és kommunikációs forradalmat azonban az 1993 és 1994 közötti időszak jelentette, amikor az internet, a

korábban csak tudományos kutatásokra szolgáló hálózat mindenki számára elérhetővé vált, a világ egyre inkább kezd kinyílni mindenki számára, és ez szükségszerűen egyéni és társadalmi változásokat idézett elő. Az 1990-es években a társadalomtudósok körében egyre használatosabb kifejezéssé vált az információs vagy tudástársadalom, olyan kulcsfogalmakkal összekapcsolódva, mint tudástársadalom, információ, hálózatok, hálózatiság és globalizáció. A jelenség pontos definiálása és annak meghatározása, hogy miért is válhat ez központi fogalommá, nehézségekbe ütközik. Az újszerűséghez való viszonyulás alapján azonban öt analitikus típusba rendezték a lehetséges meghatározásokat, amelyek közül én most csak a kulturális meghatározásra térek ki. 1 Asa Briggs – Peter Burke: A média társadalomtörténete, Napvilág Kiadó, Budapest, 2004. (252-298 old) 6 http://www.doksihu „Az információs

társadalom kulturális meghatározása a modern társadalmak mediatizáltságát hangsúlyozza, amelyben jelentősen megnövekszik az információtermelés, a kulturális iparként értelmezhető kulturális szféra szerepe pedig hangsúlyosabbá, a társadalmi viszonyok meghatározó tényezőjévé válik.” A hangsúly itt az olyan átalakulásokon van, amelyek változást idéznek elő a szabadidő felhasználás és a fogyasztás területén egyaránt, valamint megjelenik a virtuális közösség fogalma is. 2 Ahhoz, hogy eljussunk az online kommunikáció és kapcsolatépítés jelenségéhez, tisztáznunk kellett a fent idézett megközelítéseket és fogalmakat, hiszen szorosan kapcsolódnak a témához. Az információ a legfontosabb tudástőkévé válik a társadalmon belül, és mint olyat a társadalom tagjai egyre inkább igénylik. 1.2 A Web 2.0 és ami mögötte van Az internetes kommunikációt illetően az idők során megváltoztak az igények mind

felhasználói, mind szolgáltatói oldalról: a felhasználók azt szeretnék, hogy az információ legyen első kézből való, és hogy újra a beszélgetésé legyen a főszerep. A tartalomszolgáltatók pedig olcsóbb és több tartalomra, valamint több és jobban megkülönböztethető reklámfelületre tartanak igényt. Ezek alapján a Web 20 nem más, mint a kialakult igényekre adott iparági válasz. Az új technológiák segítségével új csatorna nyílik a felhasználók önszerveződésére.3 „A Web 20 kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította, webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre,

osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. 2 Nagy Réka: Digitális egyenlőtlenségek: mítosz vagy valóság? Információs technológiák használatának aspektusai az ifjúság körében, PH.D értekezés, Budapest, 2005 (4-14 old) 3 Siska Mátyás: A „web 2.0” és ami mögötte van című előadása alapján, PR az információszolgáltatásokban szakmai konferencia, Budapest, 2008. június 3 7 http://www.doksihu A Web 2.0 kifejezést Tim OReillynek, az OReilly Mediacég alapítójának tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában Dale Dougherty és Craig Line említette először a kifejezést egy közös előadásukban.”4 „Az internet fejlődésének új szakasza radikálisan átalakítja az

informatikát, amelyben a web már, mint teljes működési környezet (platform) jelenik meg, és ez a mainál jóval dinamikusabb, a felhasználók teljesebb részvételét és sokoldalú együttműködését biztosító szolgáltatások kialakítását teszi lehetővé az üzleti, közszolgálati és civil szférában egyaránt.” 5 A Web 1.0 Î 20 átmenet Web 1.0 Az inkább csak olvasott Web Web 2.0 Az egyre inkább írott-olvasott Web 250 ezer webhely 80 millió webhely Kollektív tudás publikált tartalom felhasználó által készített tartalom 45 millió felhasználó globálisan 1996 publikált tartalom felhasználó által készített tartalom több mint 1 milliárd felhasználó globálisan 2006 1. ábra: A Web 10-ról a 20-ra való átmenet jellemzői6 4 www.wikipediahu 5 Krauth Péter, Kömlődi Ferenc: A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte van), NHIT Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) Tanulmány Harmadik kötet, 2007. (41 old) 6

Krauth Péter, Kömlődi Ferenc: A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte van), NHIT Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) Tanulmány, Harmadik kötet, 2007. (42 old) 8 http://www.doksihu A Web 2.0 egyik legfontosabb jellemzője az, hogy az online kommunikációban a közlés iránya megváltozott: Ahogy a fenti ábrán is látható, a korábban inkább csak egyoldalú kommunikációt, azaz a mások által írt szövegek olvasását, megismerését, valamint a képek, hangok befogadását felváltotta a kétirányú kommunikáció és az írás, illetve a képek és a hanganyagok létrehozása. Fokozatosan teret nyer az interaktivitás és a virtuális találkozóhelyek egyre népszerűbbé válnak. 7 A közösségi oldalak tipikusan ilyen webkettes szolgáltatások, ahol egyének, vagy szervezetek állnak kapcsolatban egymással a felszínes ismeretségtől kezdve, a szoros barátságokon keresztül, a rokoni kapcsolatokig különböző minőségben. Bár az

ismeretségi hálózat kifejezés már 1954-ben megjelent J. A Barnes megfogalmazásában, az első ismeretségi hálózat azonban csak 1995-ben jött létre Amerikában, ez volt a Classmates.com Ezt követték szintén amerikai oldalak a SixDegreescom (1997), Epinions (1999), majd az első európai versenytárak: Cao.com, Dooyoo és ToLuna Ekkoriban az internetes közösségi oldalak funkciója csak az volt, hogy tárolta az ismerősök listáját, egy helyre gyűjtötte az adott felhasználó baráti körét. Radikális változás csak a 21 századba lépve következett be, amikor megjelent a virtuális közösség fogalma. Ebben már a felhasználók közötti fórumozás, üzenetküldés, blogolás és képmegosztás vált a közösségek alkotojává. Az interaktivitás lehetősége rengeteg embert vonzott, a közösségi hálózatok egyre népszerűbbek lettek a felhasználók körében. 2005-ben már 200 ilyen portál közül válogathattak az internetezők, akkoriban ezen

belül is a MySpace volt a leglátogatottabb. A közösségi oldalak megjelenése az online kapcsolatépítés újfajta eszköz lett, ez pedig egy újfajta piac kialakulását hozta magával. Nem meglepő tehát, hogy a világ legnagyobb internetes cégei, mint a Google, vagy a Yahoo is elindították saját hálózatukat. Magyarországon elsőként 2002-ben találkozhatunk ilyen típusú hálózattal, ez nem más volt, mint a jelenlegi iWiW elődje, a wiw. A rövidítés a who-is-who kifejezésből ered, és egy baráti társaság ötlete alapján jött létre. Akkoriban azonban még csak szárnypróbálgatásnak indult, az igazi áttörést az jelentette, amikor 2005-ben a Telecom csoport tulajdonába került az oldal.8 7 Kárpáti Andrea: Web 1 – Web 2 = A 21. század iskolája, szerk Kárpáti Andrea, Molnár Gyöngyvér, Tóth Péter, Főző Attila László, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008 (201old) 8 www.wikipediahu 9 http://www.doksihu A

fejlesztéseknek köszönhetően mára az egyik legnépszerűbb közösségi oldal 4,2 millió regisztrált felhasználóval. 2005-től folyamatosan bővítik a szolgáltatásaikat, és fejlesztik a rendszert, azonban még így is számos technológiai újításra szorulna, mert sok felhasználó lassúnak és problémásnak tartja, éppen ezért egyre többen átpártolnak a Facebookhoz, ami már 1,1 millió magyar felhasználóval büszkélkedhet. Azonban ha már magyar közösségi médiáról beszélünk, akkor meg kell említenünk a myVIP, a Barátikör.hu, és a MyBarát elnevezésű oldalakat is. Mindegyik más felépítésű, lényegük mégis ugyanaz: közösséget kiépíteni. Az első lépés az oldalra történő regisztráció, amely megvalósulhat szabadon, vagy meghívás útján. Minden felhasználó saját profillal rendelkezik, ahol személyes információkat oszthat meg magáról, képi és hanganyagot egyaránt feltölthet, csatlakozhat klubokhoz, csoportokhoz,

internetes naplót vezethet, apróhirdetéseket adhat fel, és élvezheti a különböző alkalmazások nyújtotta szórakozási lehetőségeket. Az egyéni kapcsolatok ápolásán túl alkalmasak üzleti, marketing célokra is: a különböző cégek személyre szabott ajánlatokkal bombázhatják a felhasználókat. 2. Online közösségek, online kapcsolatépítés 2.1 A közösség fogalmáról általában A társadalomtudományokban nincs egyetértés a közösség fogalmának meghatározását illetően, azonban van néhány kulcsfogalom, amely megegyezik a különböző definíciós kísérletekben: a legfontosabb a közösség tagjainak kommunikációja, amely az a mód, ahogy a közösség tagjai kapcsolatot teremtenek egymással, a környezetükkel, a múltjukkal. A közös lokalitás, a közösségi élmény, illetve a szolidaritás szintén olyan jellemzők, amelyek szorosan kapcsolódnak a közösség fogalmához. A mai nagyvárosi társadalmakat leginkább olyan

csoportok alkotják, melyeket a közös érdek, és érdeklődés kovácsol össze. Ezek az úgynevezett személyes hálózati közösségek, amelyek esetében a közös lokalitás helyett sokkal inkább a kölcsönös segítségnyújtás a közösséget meghatározó tényező. 10 http://www.doksihu Az egyén általában egyszerre több, egymást részben átfedő csoportnak a tagja, amely csoportok sajátos funkciót látnak el az életében, más és más típusú hálózati tőkével szolgálnak. „A hálózati közösségeket általában laza, könnyen változó, erősen specializált funkciókat nyújtó kapcsolatok tartják össze. A személyes kapcsolatháló ritka szövésű, azaz az egyén különböző ismerősei ritkán ismerik egymást. A lokalitás kevéssé meghatározó, a személyes közösségi hálózatok egyszerre kötődhetnek az egyén lakóhelyéhez és kiterjedhetnek globálisan is (glokalizáció). A közösségi interakció, kommunikáció ritkán zajlik

a nyilvános terekben, és sokkal jellemzőbbek az egyes családok otthonaiban zajló szűk körű találkozók, illetve a telefonon és az interneten zajló kommunikáció.” 9 2.2 A virtuális közösségek kialakulása és sajátosságai A 20. században újfajta technológiák jelentek meg és terjedtek el egyre szélesebb körben Az internet, és az állandóan fejlődő hálózati módszerek olyan kommunikációs eszközök használatát teszik lehetővé, amelyek hatással vannak a társadalmi folyamatokra. Az új kommunikációs módok szükségszerűen új közösségek kialakulását eredményezik, a már meglévőkben pedig változásokat idéznek elő. A személyközi és a szervezeti kapcsolatokat nagymértékben befolyásolja az internet korszak, amely könnyű és gyors hozzáférést biztosít egyszerre szélesebb körnek. A világháló nyomán szerveződő hálózat alapú, virtuális közösségek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az üzleti élet, az

oktatás és a szórakozás területén egyaránt. A kibertér olyan online platformot kínál a közösség tagjainak, amelyen keresztül megoszthatják egymással érzéseiket, gondolataikat, tudásukat, cselekedeteiket. A virtuális közösségeknek számos meghatározása létezik: „Ezeknek a többsége tartalmazza azt a megállapítást, hogy az effajta közösségek – bár a számítógép által közvetített kibertérben léteznek – személyes kapcsolatokon nyugszanak, témáikat és eseményeiket a résztvevők maguk határozzák meg, valamint ezeknek a közösségeknek a kohéziós ereje a nyilvános párbeszéd.”10 9 Vályi Gábor: Közösségek hálózati kommunikációja = Hatalom a mobiltömegek kezében, szerk. Halácsy Péter, Vályi Gábor, Barry Wellman, Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Budapest, 2007 (115-119 old) 10 Vörös Zsófia: A virtuális és geográfiai terek tulajdonságainak hatása a közösségekre, Információs Társadalom folyóirat, 5.

évfolyam, 4 szám, 2005 (92-104old) 11 http://www.doksihu Jennifer Preece amerikai kutató hosszú ideje foglalkozik az online közösségek vizsgálatával. Preece nyomán az online közösségek összetevői: o emberek, akik azért érintkeznek másokkal, hogy saját igényeiket kielégítsék, vagy valamilyen közösségi szerepet – vezetést, illetve moderálást – vállaljanak; o közös szándék/cél, mint például az azonos érdeklődés, információcsere igénye, vagy olyan szolgáltatás, amely a közösség létrejöttéhez nyújt alapot; o alapelvek hallgatólagos feltevések, rituálék, szabályok és törvények formájában, amelyek az emberek interakcióit irányítják; o számítógépes rendszerek, amelyek lehetővé teszik és közvetítik a szociális interakciókat, és elősegítik az összetartozás érzését11 Az online közösségek szerveződésének célja elsősorban információcsere valamilyen közös témával, érdeklődési

körrel kapcsolatosan. Aszerint, hogy tagjainak milyen szükségletét elégíti ki az adott közösség, megkülönböztethetünk érdeklődés, kapcsolat, fantázia és tranzakció típusokat.12 Egy másik rendezőelv szerint a virtuális közösségek három fő csoportra oszthatók:13 (1) Levelező, üzenetküldő közösségek, ide tartoznak a valósidejű internetes csevegésre, konferenciára használt fórumok, valamint az olyan azonnali üzenetküldésre alkalmas programok, mint az MSN, vagy a Skype. (2) Közös tartalomkezelő és kapcsolatépítő közösségek, mint például a különböző internetes fórumok, és szociális hálózatot építő interaktív honlapok, de ide soroljuk az internetes naplóvezetés (blog) köré szerveződő csoportokat és az úgynevezett wikiket is. Az előbbi olyan weboldal, ahova egy vagy több szerző bejegyzéseket ír, és ezek időrendben jelennek meg az adott felületen. „A bejegyzések általában rövidek, és valamilyen, a

hálózaton található tartalomra utaló ugrópontot tartalmaznak, de léteznek más formájú blogok is. A blog lehet egyetlen személy, vagy egy szűk szerkesztői csoport egyirányú kommunikációs felülete.”14 A wiki pedig egy olyan online adatbázis, amelyet a felhasználók szerkesztenek és töltenek meg tartalommal. 11 Szalóki Gabriella: Virtuális együttlét, valós siker: az online közösségek, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (Könyvtár-és információtudományi szakfolyóirat), 53. évfolyam, 9 szám, 2006 (online verzió) 12 Vörös Zsófia: i.m (97 old) 13 www.nhit-it3hu 14 Szalóki Gabriella: i.m 12 http://www.doksihu A harmadik fő típus pedig nem más, mint a (3) játékra és virtuális valóságra épülő közösségek. Ezek lényege, hogy a tagok szimulált számítógépes környezetben érintkeznek a többi résztvevővel, fiktív karaktereken keresztül lépnek interakcióba egymással. 2.3 A virtuális én szerepe a közösségen

belül, és a közösség összetétele A kibertér lehetőséget ad a felhasználóknak, hogy kilépve a valós, fizikai környezetből egy virtuális személyiséggel vagy akár személyiségekkel ruházza fel magát. A megszokott társadalmi környezetből kilépve, a névtelenség oltalmát kihasználva alakulhat ki olyan virtuális én, amely sok esetben sokkal nyíltabb, őszintébb, mint a valóságban. A felhasználók az internetes kommunikáció során olyan álarc mögé bújhatnak, amely megvédi őket attól, hogy az esetleges társadalmi normák megszegése bármilyen következménnyel járjon.15 Az online kommunikációval kapcsolatos pesszimista megközelítések különösen a már fent említett számítógépes játékok során kialakuló szerepjátékoknál hívják fel a figyelmet a személyiség torzítás veszélyeire. Az egyén teljes anonimitásban maradhat az interakciók során, valódi énjét nem tárja fel, ez pedig egyes kutatók szerint főleg a még

alakulóban lévő, kiforratlan fiatal egyéniségek és az instabil, zavart magatartással küszködő emberek esetében veszélyes is lehet. Azonban erre a negatív megállapításra is találunk a szakirodalmoban ellenvéleményt, amelyek szerint a felhasználók általában a valós karakterükhöz közel álló, ahhoz hasonló online figurákat alkotnak maguknak. Ugyanakkor, ha ebben az online környezetben megváltoztatjuk egyes tulajdonságainkat, akkor azt úgy kell felfognunk, mintha játszanánk kicsit az identitásunkkal, ami pedig kifejezetten előnyös lehet, hiszen segíti a személyiségünk formálódását.16 A neves Norhwestern Egyetem kutatója, Eszter Hargittai 2007-ben és 2009-ben végzett összehasonlító kutatásai alapján összefüggést fedezett fel a felhasználók etnikai hovatartozása és az egyes közösségi oldalakhoz kapcsolódó preferenciáik között. 15 Vörös Zsófia: i.m (99old) 16 Szalóki Gabriella: i.m 13 http://www.doksihu A

spanyolajkú közösséghez tartozók inkább a MySpace-t látogatták, és csak nagyon kevesen használták a Facebookot, míg a fehér, az afroamerikai és az ázsiai közösségeknél éppen ellenkezőleg, a Facebook bizonyult népszerűbbnek. A kutatás társadalmi-gazdasági különbségekre is rámutatott: a Facebook felhasználóinak szülei nagyobb eséllyel tartoztak a magasabban képzett társadalmi rétegekhez, mint a MySpace tagjainak szülei. Ez az eredmény a két kutatás között eltelt időszakban sem változott jelentősen. Eszter Hargittai szerint a társadalmi különbségek jelenléte ezeken a színtereken azzal magyarázható, hogy az emberek arra használják ezeket a portálokat, hogy olyanokkal lépjenek kapcsolatba, akiket már korábbról ismernek. Az embereknek pedig általában olyan barátaik vannak, akik olyanok, mint ők maguk. 17 A fenti megállapítás is azt igazolja, hogy a szociális hálón alapuló közösségek tulajdonképpen a valódi

ismeretségi hálók leképezése az interneten. Egy ilyen rendszer alapján lehetőség nyílik az emberek közti összeköttetések alaposabb vizsgálatára. Az emberi hálózatok elemzése során kiderült, hogy a kapcsolatok gráfja kis topológiával bír.18 Ez azt jelenti a „hat lépés távolság elmélete” szerint, hogy a Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt elem van. Bár ez a felvetés először Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájában jelenik meg először, az elméletet Stanley Milgram amerikai pszichológus igazolta. „Milgram szerint kis világban élünk, mert a társadalom nagyon sűrű háló Sokkal több barátunk van, mint az összekapcsoltsághoz szükséges egy.” 19 Azonban meg kell említenünk egy másik fontos megállapítást: az igaz, hogy sok barátunk lehet, és hogy a közösségi oldalakon semmilyen kikötés nincs arra vonatkozóan, hogy hány

embert jelölhetünk be ismerősnek, azonban Robin Dunbar antropológus elmélete szerint agyunk mindössze 150 kapcsolatot képes kezelni. Ez azt jelenti, hogy ennyi emberrel tudunk nyíltan, természetesen kapcsolatban lenni, vagyis tudjuk kik ők, és hogyan viszonyulnak hozzánk.20 17 MTI: Megosztanak vagy összehoznak a közösségi portálok? (www.hvghu), 2009 július 21 18 Maróy Ákos: Virtuális közösségek (www.niokhu), 2004 (17 old) 19 Barabási Albert -László: Behálózva – a hálózatok új tudománya, Helikon Kiadó Kft., Budapest, 2008 (47.old) 20 hvg.hu: Hány iwiwes vagy facebookos ismerőst képes agyunk kezelni? (wwwhvghu), 2010 január 25 14 http://www.doksihu 2.4 Online közösségek vs. Valós társadalmi élet Egyes kutatók szerint ezek a virtuális társulások nem tekinthetők valódi közösségeknek, mert az ezen belül zajló interakciók során nem teljes értékű az információáramlás. Az emberi kommunikáció lényege, hogy

egyszerre több érzékszerven át történik a közlés és befogadás folyamata, ezt azonban egy online környezetben – bármilyen fejlett is az – nem lehet megvalósítani. Ennek ellenére azonban a hagyományos értelemben vett közösségek és az online hálózati közösségek számos szociológiai jellemvonása azonos. „Mindkettő formálja a személyiséget, kialakítja normáit és hierarchiai rendszereket épít ki.”21 Eltérőek a vélemények arra vonatkozóan is, hogy az effajta közösségek milyen hatással vannak valós társadalmi életünkre. Egyesek szerint erősítik és támogatják a már meglévő csoportok közösségi életét, az ellentábor szerint viszont éppen ellenkezőleg gyengíti azokat. A legszélsőségesebb megközelítés szerint ezek a közösségek akár fel is válthatják az együtt élő közösségeket, ez pedig az egyén szintjén elszigetelődéshez és antiszociális hatásokhoz vezethet. Véleményem szerint azonban mindez csak

azon múlik, hogy az egyén mennyire képes kezelni azokat a konfliktusokat, amely abból fakad, hogy egyidejűleg több közösséghez is tartozik, és mennyire képes ezeket a fennálló különbözőségeket kiegyenlíteni. 2.5 Az online közösség sikeres működésének titka 22 Ahhoz, hogy egy online közösség jól működjön, és sikeres legyen néhány alapvető feltételnek mindenképpen meg kell felelnie. Az első és talán legfontosabb szempont az, hogy a közösség kialakulásához és későbbi fenntartásához bizonyos számú résztvevő szükséges. Ezt nevezik minimális tömegnek, amelyet nehéz meghatározni egy konkrét számban, hiszen a csoport típusától is függ, hogy mennyi az ideális érték, az azonban biztos, hogy elengedhetetlen a közösségi élet tartós fennállásához. Az online csoportok működésének sikerességét befolyásolja a tagok aktivitásának mértéke is. 21 Vörös Zsófia: i.m (99 old) 22 Szalóki Gabriella: i.m 15

http://www.doksihu Lehet egy csoportnak sok tagja, azonban ha a részvételi arány az egyes fórumokon kicsi, akkor az egyfajta érdektelenséget feltételez, és arra utalhat, hogy a közösség tagjai nem elég motiváltak. Ebben az esetben fontos, hogy a résztvevők minél több új tagot vonjanak be a vitákba, és megteremtsék a folyamatos interakció lehetőségét. A hangsúly sokkal inkább a folytonosságon van, és nem a mennyiségen, hisz a túl sok interakció káoszhoz vezethet. Egy közösség nem lehet sikeres a kölcsönösség elve nélkül: a közös érdekek, és célok mellett a kölcsönös segítségnyújtás, tanácsadás kulcsfontosságú ahhoz, hogy életképes maradjon egy csoport. A tagoknak segíteniük kell egymást abban, hogy a csoport mindenki igényét kielégítően működjön. „Az online közösségi jelenlét az elérhetőség, az ismertség és a felelősség érzetét adhatja, ami a társas interakciók három alappillére.” A sikeresség

általános összetevőin túl, a fejlesztők és a kivitelezők véleményét is érdemes figyelembe venni. A közösségi identitás kialakításában segíthet, ha minden tagnak saját adatlapja van, amelyen világossá válik az egyén hovatartozása. Az intimitás hasonlóan fontos a közösségépítésben, mivel elősegíti a bizalmat, az egymás iránti tiszteletet és nyíltságot, az őszinte megnyilvánulásokat. Ezek közül pedig a bizalom egy lényeges pont, hiszen ez a társas kapcsolatok alapja, valamint a közösség életének összetartásában és fenntartásában is kulcsfontosságú a szerepe. Fontos, hogy a felhasználók olyan tartalommal találkozzanak, ami újra és újra arra sarkallja őket, hogy visszatérjenek a közösségi színtérre, ezért ezt a platformot a közösségi igényekre adott válaszként kell kialakítani. Érdemes odafigyelni a résztvevők véleményének alakulására, hiszen ahogy egyre több taggal bővül a csoport, egyre

változatosabbak lesznek a közösséggel szemben felállított elvárások is. Ahhoz, hogy egy rendszer zökkenőmentesen működjön, és ne alakuljon ki káosz a résztvevők között, alapvető szabályokat kell lefektetni, és világosan meghatározni úgy, hogy az mindenki számára érthető, és elfogadható legyen. Kiemelt szerepe van a közösség működésében a moderátornak. Az ő feladata elsősorban az aktív kommunikáció minőségének felügyelete, az előre felállított közösségre vonatkozó szabályok betartatása, és az esetleges szabálysértők felelősségre vonása. A működési alapelvek tiszteletben tartása esetén alakulhat ki csak olyan stabil közösség, melynek tagjai kölcsönösen együtt tudnak működni. 16 http://www.doksihu Informatikai szempontból megközelítve a kérdést fontos, hogy az adott online környezet felhasználóbarát legyen, egyszerűen lehessen kezelni, minimális grafikai elemeket és multimédiás megoldásokat

kell alkalmazni a gyors működés eléréséhez. Az oldal elrendezése legyen átlátható, a navigáció pedig könnyen használható. Nemre, korra, képzettségre, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül mindenkinek meg kell teremteni a lehetőséget, hogy csatlakozhasson egy ilyen jellegű közösséghez. „Az online közösséget állandóan gondozni kell, hogy a folyamatos növekedés és fejlődés kialakulhasson. Az online közösség építése nehéz, szakadatlan munka, és nagyon sok erőfeszítést igényel a fejlesztő részéről.” Az online közösségek sikeres működésével kapcsolatos elvárásokat hazai viszonylatban is vizsgálták. 2004-ben a BabaNet honlap Társalgójában résztvevő felhasználók a használhatóságra, a közösség működésére és a sikerességre vonatkozó állításokat értékeltek egy hétfokú skálán. A felmérés eredményei közül az online kapcsolatépítésre vonatkozó adatokat emelném ki az alábbi táblázat

segítségével: Nem Alig fontos fontos Az online Kicsit fontos Semleges Valamennyire fontos Fontos Nagyon fontos N/A összesen kapcsolatok 31% 9% 8% (85) (92) (27) (23) 20% 23% 14% 4% 8% (15) (59) (70) (41) (13) (23) 5% 6% 27% 16% 12% 4% 19% (33) (16) (19) (80) (48) (36) (11) (58) Igény a másokkal való 2% 0% 6% 8% 30% 38% 14% 2% kapcsolat érzésére (5) (1) (17) (24) (85) (109) (40) (6) dinamikája hasonlítson a 3% 2% 5% 14% 28% szemtől (10) (7) (16) (41) 19% 8% 5% (56) (24) 11% szembeni 301 interakciókéra Az online közösség tagjai között legyen kötődés (hasonló, szoros mint amilyen a családtagokkal 301 és legjobb barátaiddal) Az online közösség tagjai között felszínes kötődés legyen (hasonló, mint a kollégákkal és 301 ismerősökkel) 287 1. Táblázat: A közösség működésére vonatkozó válaszok összesítése23 23 Szalóki Gabriella: i.m 17

http://www.doksihu Bizonyos mértékben fontos számukra, hogy érezzék, kapcsolatban állnak egymással, de mivel ez egy internetes fórum, nem a közösségépítés az elsődleges funkciója, sokkal inkább a közös érdeklődési körből fakadó kérdések megvitatása. A BabaNet alapvetően kismamáknak szóló oldal, aki beír a fórumba, vagy hozzászól egy-egy topikhoz, nem feltétlenül számít szorosabb barátságok kiépítésére a kommunikáció során. A kapcsolattartás nagy valószínűséggel megmarad a tapasztalatcsere, az ismeretmegosztás és a kölcsönös segítségnyújtás szintjén. A táblázatból jól kitűnik az is, hogy a válaszadók szerint az internetes kommunikációnak nem feltétlenül kell ugyanolyan dinamikával rendelkeznie, mint a személyes interakcióknak. A felhasználók nyilván tisztában vannak az adott kommunikációs eszköz korlátaival, és azzal is, hogy a véleménycsere gyorsasága és minősége nagymértékben függ a

résztvevők aktivitásától. 23 % szerint valamennyire fontos, 20 % szerint semleges, és 19 % szerint egyáltalán nem fontos, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki az online közösség tagjai között. Meglátásom szerint sokkal inkább a felszínes, laza kapcsolati hálók alakulását tartják lényegesnek. Ez azt igazolja, hogy a közösség alkotói továbbra is személyes kapcsolataikat helyezik előtérbe, részvételükkel nem az a céljuk, hogy egyik csoportot helyettesítsék a másikkal. Egy-egy új ismeretség kialakulásakor nem számítanak életre szóló barátság kialakulására, talán éppen emiatt a kötetlenség miatt választják sokan ezt a kommunikációs módot. Ugyanakkor a válaszadók a felszínes kötődés kialakulását sem tartják kizárólagos igénynek, mindössze 12 és 16 % ítélte fontosnak, illetve valamennyire fontosnak, hogy a többiekkel való viszony a kollégákhoz, ismerősök fűződő kapcsolataikhoz hasonló legyen. Valószínű,

hogy a tagok nem is érkeznek határozott elvárásokkal a csoportviszony minőségét illetően, sokkal inkább az motiválja őket, hogy valamilyen úton választ kapjanak a felmerülő kérdéseikre. A többség bizonyosan nem dönti el előre, hogy milyen mélységű vagy típusú kapcsolatok kialakulását várja a fórumtól. 18 http://www.doksihu 3. Az érem két oldala: Az online kapcsolatépítés előnyei és hátrányai Dolgozatom jelen fejezetében személyes tapasztalataimra, és tudományos vizsgálatokra, megfigyelésekre alapozva kívánom kiemelni azokat a fő pontokat, amelyekben megnyilvánul a közösségi oldalakon való részvétel pozitív, illetve negatív oldala. Az anyaggyűjtés során kiderült, hogy általában minden érvre, ellenérv is születik, így mindkét oldal álláspontját, és személyes véleményemet felhasználva igyekszem kivesézni közösségi oldalak legfontosabb jellemzőit, és hogy ezeknek milyen előnyös és hátrányos

vonzata van társas kapcsolatainkra nézve. 3.1 Egyszerűbb kapcsolatépítés és kapcsolatfenntartás Az internetes kommunikció lehetővé teszi az egymástól nagy távolságra élő egyének részvételét egyazon közösség online életében. Azok számára, akik családjuktól és barátaiktól távol élnek, a közösségi oldalak lehetőséget teremtenek arra, hogy a fizikai távolság ellenére is megőrizzék a kapcsolatot ismerőseikkel. Az online kommunikáció segít áthidalni a távolságot, és fenntartani a társadalmi interakciót még akkor is, amikor a fizikai jelenlét nagyon nehezen jöhetne csak létre, vagy egyáltalán nem lehetséges. A fogyatékkal élőknek és a mozgáskorlátozottaknak, akik nem tudják elhagyni otthonukat, kevés lehetőségük van arra, hogy társadalmi életet éljenek. Az online kapcsolatépítés számukra is nyújt egy esélyt, hogy új emberekkel ismerekedjenek meg, és hogy ápolják a már meglévő kapcsolataikat. Az

ismeretségi hálózatok tagjaként, olyan különböző háttérrel és érdeklődési körrel rendelkező emberek létesíthetnek kapcsolatot egymással, akik egyébként a valós életben soha nem találkoztak volna.24 A közösségi oldalakon minden felhasználó saját adatlappal rendelkezik, ahol annyi információt közöl magáról, amennyit akar, és bizonyos mértékben meghatározhatja, hogy ezekhez az adatokhoz kik férhetnek hozzá. 24 Guy Lecky – Thompson: FaceBook: Good or Bad for Communication (www. suite101com), 2009. május 30 19 http://www.doksihu Mivel ezek az adatlapok tartalmazhatnak a hobbira, érdeklődési körre vonatkozó információkat, könnyen előfordulhat, hogy az azonos érdeklődésű emberek keresik majd egymás társaságát, és ehhez külön segítséget nyújtanak azok a bizonyos alkalmazások, amelyek a közösségi oldalak meghatározói elemei. Az alkalmazások kisebb csoportokat hoznak létre, egy nagy csoporton belül, és ezek a kis

csoportok valamilyen közös téma alapján rendeződtek (Pl.: Geospace alkalmazás/iWiW; Paulo Coelho idézetek/Facebook) A közös lakóhely, iskola, munkahely szintén ilyen rendezőelv lehet, számos olyan ismeretség létezik a közösségi oldalakon, amelyet semmilyen személyes kapcsolat nem alapoz meg, csupán amiatt jött létre, mert az illetők ugyanazon a településen élnek, ugyanabba az iskolába jártak, vagy járnak, vagy egy helyen dolgoznak/dolgoztak. Lehet, hogy soha életükben nem beszéltek, sőt, még egymás nevét sem tudták korábban, de néhány felhasználó szerint attól ez még ismeretségnek számít, hiszen van bennük valami „közös”. Van aki, gondolkodás nélkül elfogadja az ilyen bejelöléseket, van, akinek azonban az ismeretség többet jelent ennél, és nem tekinti ismerősének az illetőt a közös pont ellenére sem. Mindenesetre bárki számára könnyen kiépíthető saját hálózata a közösségi oldalakon keresztül, felmerül

azonban a kérdés, hogy ez valóban előnyünkre válik-e. Egyes kritikák szerint az internet sokkal inkább a közösség felbomlását segíti elő, mintsem annak megerősödését. Az internetet a közösségre nézve veszélyesnek tartók úgy érvelnek, hogy az internetezéssel töltött időt az egyén a korábban családjára, illetve a közösségére fordított időből veszi el. Ezzel együtt nemcsak a közösségi kapcsolatok elhanyagolására, hanem magának az egyénnek az elidegenedésére és elmagányosodására is felhívják a figyelmet azok, akik az online kommunikáció ellen érvelnek. Ezt megcáfolva Manuel Castells 2000-ben végzett kutatásaira hivatkoznék.25 Állítása szerint nincs bizonyíték arra, hogy az internetezéssel töltött idő csökkentené a családdal, barátokkal, könyv és újságolvasással töltött időt, inkább ellenkezőleg, pozitív hatással van a társadalmi interakciókra: az internetezők gyakrabban szerveztek személyes

találkozásokat barátaikkal, nagyobb valószínűséggel folytattak otthonaikon kívül társasági életet, mint az internetet nem használók. 25 Vályi Gábor: i.m (126old) 20 http://www.doksihu Az internetezők politikai és civil aktivitása megegyezett, vagy magasabb volt a nem internetezőkével, a személyes kommunikáció és a közösségi életben való részvétel csökkenése csak az internetet kiemelkedően sokat használók kis csoportjára volt jellemző. A közösségi oldalakat szélsőségesen elítélők, mint például Dr Aric Sigman amerikai pszichológus-biológus a közösségi oldalak egészséget károsító hatásaira hívja fel a figyelmet:26 véleménye szerint a személyes interakció hiánya nem csak pszichológiailag, hanem biológiai értelemben is befolyásolja az emberi viselkedést. Bizonyítékok vannak arra, hogy a személyes érintkezés hiányának hatására különböző változások mennek végbe a testben: módosul a gének és az

artériák működése, felborul a hormonszint és más lesz a szervezet immunválasza. Mindez növeli az olyan súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, mint a rák, az agyvérzés és a különböző szívproblémák. Mivel a „face to face” kommunikáció elhanyagolása negatív hatással van az ember szellemi teljesítőképességére is, demencia (értelmi hanyatlás, elbutulás) is nagy eséllyel kialakulhat. Egyes kutatások arra is rávilágítottak, hogy a személyes találkozások és beszélgetések elhanyagolása szorosan összefügg azzal, hogy az emberek egyre magányosabbnak érzik magukat, és elszigetelődnek a társadalomtól, ez a folyamat pedig gyakran depresszióhoz vezet. John M Grohol, pszichológus, az online pszichológia és viselkedés szakértője fenntartásokkal kezeli Dr Saligman állításait,27 elsősorban azt kritizálja, hogy Saligman túl régi adatokra és kutatásokra hivatkozik, nem pedig az aktuális eredményekre alapozza

véleményét. Éppen ezért Grohol néhány aktuális tanulmányra hívja fel a figyelmet, amelyek cáfolják Saligman állításait: Shapira (2007) eredményei szerint azoknak az idősebb felnőtteknek, akik használják az Internetet jobb a közérzetük, és boldogabbak, mint azok, akik nem. Ko & Kuo (2009) kutatásai azt igazolják, hogy a blogírás egyértelműen örömet okoz, szó sincs elmagányosodásról vagy a társas kapcsolatok elsivárosodásáról, hiszen a bloggerek élvezik azt, amit csinálnak, és ezt másokkal is megosztják. 26 bbc: Online networking ’harms health’ (news.bbccouk), 2009 február 19 27 John M Grohol PSYD: Social Networking Harms Health? LOL (psychcentral.com), 2009 február 19 21 http://www.doksihu John M Grohol tehát azt vallja, hogy az Internet nem probléma, sokkal inkább megoldás a magányos emberek számára. Egy olyan eszköz, melynek segítségével az egyébként zárkózott embrek is könnyen társaságra lelhetnek. A

világhálóval kapcsolatban nem szabad megfeledkeznünk arról az előnyről sem, amely az egyszerű információrámlást jelenti, joggal teszi fel tehát azt a kérdést Grohol, hogy az embereknek vajon mi a jobb: a világ megismerését szolgáló, első kézből származó információ, vagy az az ismeret, amely csak másodkézből jut el hozzánk. 3.2 Egyszerűbb, gyorsabb információáramlás: megváltozott kommunikáció Logikusan azt gondolhatnánk, hogy ha már lérehozunk valakivel egy kapcsolatot, akkor azt valamilyen módon fenn is kívánjuk tartani. A közösségi oldalakon létrejött kapcsolatok esetében azonban ez nem mindig van így. Előfordul, hogy a bejelölés-visszaigazolás folyamatot semmilyen más interakció nem követi: a kapcsolat létrejött, de ezután egyik fél sem érdeklődik a másik után. Az érdeklődés hiánya azonban nem jelent egyértelműen információhiányt, hiszen a közösségi portálokon működő hírfolyam, az ismerőseink

minden aktivitásáról tájékoztathatnak minket. Amennyiben olyan beállításokkal rendelkezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy ezt nyomon kövessük, akkor akaratlanul is mindig a szemünk elé kerülhetnek olyan események a felhasználóról, amelyek iránt magunktól nem érdeklődnénk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy emiatt automatikusan jobban érdeklődnénk a másik iránt, sőt, lehet, hogy sokkal inkább zavaró tényezőként fogjuk fel, hogy érdektelenségünk ellenére áramlik a kéretlen információ. Az online kommunikáció és kapcsolattartás során az információ áramlása történhet „közel” valós időben és késleltetett formában egyaránt. Véleményem szerint azért csak „közel” valós idejű, mert a különböző chat-es szolgáltatások, mint az MSN, a Skype, vagy például a Facebook-on elérhető chatszolgáltatás ugyan azonnali üzenetküldésre, és információátadásra adnak lehetőséget, azonban nem biztos, hogy

reakció is rögtön érkezik az adott közlésre. Gondolok itt alapesetben arra, hogy gépelés (írás) során több időnk van gondolkozni, reagálni, így nem biztos, hogy ugyanaz lesz a válaszunk, mint élőszóban lenne. 22 http://www.doksihu Mielőtt elküldjük a választ, még visszaolvashatjuk, megváltoztathatunk benne szavakat, kifejezéseket, míg élőbeszédben nehezebb korrigálni, a személyes interakciók során általában az első gondolatunkat öntjük szavakba. Azért sem mindig valós idejű és interaktív az online csevegés, mert előfordulhat, hogy az egyik fél nem csak a beszélgetésre koncentrál, hanem amellett egyéb dolgokkal foglalatoskodik. Például egy másik weblapot böngészik, vagy két üzenet között kimegy a konyhába. Ilyenkor is eltolódik a reakció, ráadásul romlik is a kommunikáció minősége, hiszen nem figyelnek a felek kellőképpen egymásra. A csevegőprogramok fejlesztői azonban mindent megtesznek azért, hogy mindezt

kiküszöböljék, hiszen akár már telefonálhatunk is ezeken keresztül, és közben webkamera segítségével láthatjuk is a másikat. Úgy gondolom azonban, hogy a személyes kommunikációt egy számunkra fontos emberrel, még ezek a technikai vívmányok sem helyettesíthetik. Hiába van meg a valós idejű információáramlás, webkamerán keresztül talán még a mimika és látszódik, azonban még egy fontos dolog így is hiányzik: a fizikai közelség, a másik megérintésének a lehetősége. Itt Ara Rauch magyar írőnő szavait idézném: „Az utóbbi időben kezdte hozzászoktatni magát, hogy akihez csak lehetett, beszélgetés közben hozzáért, lehetőleg úgy, hogy véletlennek tűnjön. Érezte, hogy az érintéssel valamit átad a másik embernek, valami nem könnyen megnevezhető dolgot, aminek következtében a kapcsolat megváltozik közöttük: mélyebb, meghittebb, valódibb lesz.” Ezzel tehát csak arra kívánok rávilágítani, hogy a gyorsabb és

egyszerűbb információáramlás nem jár együtt hatékonyabb kommunikációval. Ha valakivel szorosabb, hosszantartó kapcsolatot, és bensőséges viszonyt szeretnék kialakítani, vagy fenntartani, nem hanyagolhatjuk el a személyes találkozásokat. Természetesen a felszínes kapcsolataink nem igényelnek feltétlenül fizikai jelenlétet, üzleti partnereinkkel, hozzánk kevésbé közel álló ismerőseinkkel helyettesíthetjük a személyes interakciót ilyen eszközökkel, de véleményem szerint sosem lesz teljes értékű az ilyen jellegű kommunikáció. 23 http://www.doksihu Az e-mail és a közösségi oldalakon küldhető üzenetek, és fórumok tipikus példái a késleltetett információátadás lehetőségének az online kommunikáción belül. A reakció gyorsasága a címzett aktivitásától függ, az e-mailküldésnek nem is az a célja, hogy valós idejű kommunikáció jöjjön létre, azonban sokkal kényelmesebb, egyszerűbb, gyorsabb megoldás, mint

kézzel megírni egy levelet, majd feladni a postán. Láthatjuk tehát, hogy az üzenetküldő rendszereknek a valódi előnye inkább a gyorsaságban rejlik, a közösségi oldalak esetében pedig abban, hogy egyszerre tudunk sok embernek információt szolgáltatni különösebb idő-és energiabefektetés nélkül. Az ember társas lény, természetéből fakadóan igényli a személyes érintkezést a társadalom tagjaival. A közösségi portálokon azonban a „face to face” kommunikáció helyét átveszi az elektronikus interakció, és ez különösen a fiatalok szocializációjára lehet negatív hatással. Azok a tinédzserek, akik az internet világában nőnek fel, és a közösségi portálokon alakítják ki kapcsolataik nagy részét, ezt a kommunikációs csatornát helyezik előtérbe, és nem ismerik fel a személyes találkozások fontosságát. Ennek hiánya pedig könnyen alááshatja az ember azon tulajdonságát, hogy képes olvasni az olyan nonverbális

jelekből, mint a testbeszéd, vagy a mimika, pedig ezek a jelzések sokszor fontosabbak, mint maguk a szavak. Különböző hangulatjelekkel, az úgynevezett „emotikonok”-kal valamelyest ki tudjuk fejezni mondanivalónk érzelmi töltetét, azonban ez nem mindig elég. Az online kommunikáció során gyakran használunk rövidítéseket, meggyorsítva ezzel a közlést. Például pillanat helyett pill, vagyok helyett vok, hétvége helyett 7vége, és még hosszasan sorolhatnám. Ezeknek a túlzott használata azonban olyannyira megszokássá válhat, hogy olyan helyeken is alkalmazzuk, ahol nem helyénvaló. Azoknál az általános-és középiskolásoknál, akik gyakran chatelnek, egy-egy dolgozat írásakor komoly gondot okozhat, hogy ösztönösen is rövidítenek, erről pedig nem könnyű leszokni, és erősen rontja a szókincsüket. Az internetes nyelv túlzott használatából fakadó hátrányok szélsőséges esete, amikor már az élőbeszédben is rövidítenek:

személyesen tapasztaltam, hogy egy 15 és 17 évesekből álló csoportban egyikük megnyilvánulására, másikuk „XD” kifejezéssel reagált, ami egy röhögéstől keresztbe álló szemű embert hivatott ábrázolni. Ezen kívül hallottam már viccmesélés után valakit nevetés helyett „LOL” felkiáltással reagálni, ami internetes környezetben annyit tesz „hangosan felnevetni” (LOL=Laughing Out Loud). Ezek a jelenségek egyértelműen az online kommunikáció egyre növekvő térhódításának következményei, és a fiatal, internetközelben felnövő generáció számára bizonyos veszélyeket is rejt, az írásbeli és szóbeli kifejezőképességüket illetően. 24 http://www.doksihu Azoknál az idősebb internetfelhasználóknál, akik még csak most ismerkednek a fejlett technológia olyan vívmányaival, mint az onlie chates programok, nem figyelhető meg ilyen szélsőséges változás a kommunikációban. Sőt, rájuk inkább az jellemző, hogy

gépelés során is igyekeznek követni a hagyományos írásmód szabályait. Egyik 50 év feletti ismerősöm rendszeresen Skype-on tartja a kapcsolatot tőle távol élő fiával, és chatelés közben nagybetűvel kezdi a mondatot, írásjeleket használ, és szép, kerek egész mondatok megfogalmazására törekszik, az emotikonok többségét nem is ismeri. Ehhez szokott hozzá, neki ez a természetes, míg a fiatalabbaknak a rövidítések használata, az egyszavas válaszok, és a hangulatjelek megjelenítése vált ösztönszerűvé az online kommunikáció során. Megállapíthatjuk tehát, hogy az online kapcsolattartásnak az az egyik legnagyobb hátránya, hogy nem képes az információt teljes valóságában közölni, és ez félreértésekhez vezethet. A valós időben és térben átadott információnak nagyobb az értéke, és a megbízhatósága, míg az online kommunikáció során nagyobb az esély a pletyka kialakulására. Egyes kutatók azonban nemcsak a

személyközi kommunikáció minőségének romlását, hanem az internet élettani működésünkre gyakorolt hatását is vizsgálják. 2009 februárjában az Oxford University egyik kutatója, Susan Greenfield neurológus fogalmazta meg aggályait a túlzott információáramlással kapcsolatban.28 Szerinte a gyors ritmusú számítógépes játékok, tévéműsorok és a sokszor a másodperc tört része alatt az internetről áradó információtömeg hatására agyunk működése megváltozik. Ennek következménye, hogy elménk olyan átalakuláson megy keresztül, melynek során kisgyermekhez hasonló állapotba kerülhetünk. Ez azt jelenti, hogy különböző zajokkal és villogó fényhatásokkal, figyelmünk felkelthető, de hosszú távon nem fenntartható. Azonban nemcsak a túlzott információáramlás, az információhiány is okozhat problémát és hátrányt. Itt elsősorban azokra utalok, akik nem regisztrált tagjai egyik közösségi portálnak sem, barátai,

ismerősei, munkatársai - akikkel egyébként társas kapcsolatait folytatja – mindannyian részesei egy ilyen oldalnak, ahol rendszeresen eszmét cserélnek, vagy esetleg találkozókat beszélnek meg. 28 hvg.hu: Mindennapi internetünk add meg nékünk ma! (wwwhvghu), 2009 március 27 25 http://www.doksihu Ebben az esetben, „aki kimarad, az lemarad”, hiszen ha valaki nem tag, nem látja ezeket az aktivitásokat, és lemaradhat esetleg olyan fontos információkról, amelyeket máshol, más időpontban nem egyeztetnek. Egy aktuális és személyes példával élve, végzős évfolyamunk Facebookon hozott létre egy platformot a projektekkel kapcsolatos információk közzétételére. A színtér lényege, hogy egyszerre, gyorsan és egyszerűen jutassa el az információt a résztvevőkhöz, azok a csoporttársak azonban, akik nem tagjai a közösségi oldalnak, nem értesülnek az ott közzétett történésekről. Ha tehát valós idejű kapcsolatainkat átültetjük

egy közösségi oldalra, akkor közérdekű információátadásnál érdemes figyelni arra, hogy nem biztos, hogy minden csoporttag jelen van mindkét kapcsolatrendszerben. 3.3 Virtuális személyiség A számítógép mögött az ember arctalan maradhat, pontosan azért, mert nem látjuk kommunikációjának minden részletét. Ezt kihasználva sokan felbátorodnak, akarvaakaratlanul másképpen fejezik ki magukat, máshogyan nyilvánulnak meg, mint egyébként szemtől szemben. Az online kapcsolattartás során az embernek egyfajta internetes személyisége alakul ki, amely sok esetben nem egyezik meg valódi énjükkel, így egyértelmű, hogy torzul az információ és a másikról kialakított kép. Ha valaki úgy érzi, figyelik, megváltozik a viselkedése. A közösségi oldalakon pedig éppen ez a legfontosabb jellemzője: nyomon követik egymást az emberek. Ennek tudatában nem természetes a magatartásunk, másképpen nyilvánulunk meg, mint ahogy azt egyébként

tennénk, és ehhez nem feltétlenül kell biztosan tudnunk, hogy figyelnek minket, ha csak sejtjük is, már elég a viselkedésünk akaratlan vagy akaratlagos torzításához. Természetes, hogy mindannyian másképpen viselkedünk, amikor egyedül vagyunk, és másképpen, amikor társaságban. Továbbá az is bizonyos, hogy minden embernek vannak olyan egyéni szokásai, tulajdonságai, amelyeket szeretne megtartani magának, és nem szívesen osztja meg emberek millióival. Egy bizonyos szinten tehát érthető, hogy kihasználjuk a számítógép mögötti arctalanság és anonimitás nyújtotta előnyöket, viszont minden esetben számolnunk kell a félreértés veszélyével is, amikor virtuális személyiség mögé bújunk. 26 http://www.doksihu Zavaró tényező lehet a fiktív szereplők jelenléte is. A leggyakoribb, hogy valamilyen celeb nevében készít valaki adatlapot, ilyenkor nehéz eldönteni, hogy valóban igazi személyről van szó, vagy csak egy rajongói

oldalról. Ha valaki más nevében készít el egy profilt, az már önmagában is sértő lehet, a személyiségi jogok sérülhetnek. Ezeket nehéz kiküszöbölni, hiszen ahogyan a többi internetes tartalmat, ezt is nagyon nehéz folyamatos ellenőrzés és szabályozás alatt tartani. Hasonló probléma, hogy nemcsak emberek, hanem gyakran állatok, épületek, tárgyak, sőt még fogalmak is rendelkeznek adatlappal. Csakhogy a legérdekesebbeket említsem, az iWiW-en például regisztrált felhasználó A vadkan, aki megölte Zrínyi Miklóst, A csocsó, A százholdas pagony, sőt még A Betegség is. Elgondolkodtató, hogy ezeknek valóban van-e helye az adott közösségi oldalon, hiszen van, aki viccesnek találja, de van, aki nem szívesen veszi, ha ismerősnek jelöli A Betegség. Szintén szélsőséges eset, amikor valaki még meg sem született gyermekének készít adatlapot – ugyanis ilyenre is van példa - profilképként feltölti az ultrahangos fotót, lakóhelynek

pedig megjelöli anya pocakját. Nem meglepő, hogy sokak számára ez nem éppen természetes, esetenként abszurd és nem elfogadható közlési forma, és pont ebben látják a közösségi oldalak hátrányát. A másik fél szemszögéből vizsgálva ezt a konkrét esetet, ez az intim szféra teljes feltárását, a magánélet abszolút kiszolgáltatottságát jelenti, az illető életének legbensőségesebb információit is a nagyközönség elé tárja, ez pedig nem éppen szerencsés, és lássuk be, nem is biztos, hogy természetes. A Facebook és hasonló társai megjelenése előtt, az volt a szokás, ha valakit közelebbről is szeretnénk megismerni, akkor többször találkozunk vele személyesen, elbeszélgetünk, lépésről lépésre, minden alkalommal egyre több információt gyűjtve ismerjük meg a másikat. Manapság azonban egyre többen folyamodnak ahhoz a módszerhez, miszerint valakit a felhasználói profilja alapján igyekszünk feltérképezni. Azzal

azonban mindenkinek számolnia kell, hogy az adatlapon szereplő adatok, képek, bejegyések egyáltalán nem biztos, hogy fedik a valóságot. Az emberek hajlamosan olyan virtuális, internetes személyiséget kialakítani maguknak, ami sok esetben nagyon is eltér valódi énjüktől. Emiatt a torzítás miatt fordulhat elő, hogy hozzánk nem illő emberrel kezdünk kapcsolatba, vagy éppen ellenkezőleg, egy rosszul megítélt személyiségkép alapján elszalasztunk egy jó lehetőséget. 27 http://www.doksihu Nehéz ugyan ellenállni a kísértésnek, hogy ne ellenőrizzük le ilyen módon a másikat, de ebben az esetben is – mint a közösségi oldalak használatával kapcsolatban máskor is – a mértékletesség, és az okos felhasználói hozzáállás nagyon fontos. 29 3.4 Közösségi oldal, mint az örök emlékezet színtere? 30 A fiktív szereplők jelenlétéről már volt szó, és létjogosultságuk ugyanolyan megkérdőjelezhető, mint azoké az adatlapoké,

amelyeket elhunyt személyek nevében hoznak létre, merthogy a Facebookon már ilyen is van. Egészen pontosan egy Henio Zytomirski névre hallgató, 1943-ban elhunyt kisfiú esetéről beszélek, akinek a lengyelországi Lublinban élők egy csoportja állított emléket azzal, hogy profilt hoztak létre számára a közösségi oldalon. A holokausztban elhunyt kisfiú részére azért készítettek adatlapot, hogy az online platform segítségével, ha csak virtuálisan is, de felidézzék gyermekkorát, vagy legalábbis megpróbálják leképezni, hogy milyen lehetett volna, ha életben marad, továbbá, hogy megismertessék a kisfiút és történetét az egész világgal. A felhasználók bejegyzéseik egy részét egyes szám első személyben fogalmazzák meg, az elhunyt Henio nevében, megteremtve a gyermek virtuális személyiségét igyekeznek beleképzelni magukat a kisfiú helyébe, sőt még virtuális ajándékokat is küldenek neki. Érzéseket, vágyakat fogalmaznak

meg egy halott nevében, ami a bizonyos etikai kérdéseket vet fel, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a kisfiú úgy gondolkodott, cselekedett volna, mint azt a rá emlékezők ábrázolják. A történészek azt is kifogásolják, hogy az ilyen jellegű megemlékezésekhez nem méltó a közösségi oldalak platformja, ahol komolytalanabbnál komolytalanabb tartalommal találkozhatunk. Ez sértheti a holokauszt emlékét, és kétségbe vonhatja annak jelentőségét és komolyságát. A közösségi oldalak, így a Facebook is természetesen az élőknek szól, hogy ők alakítsanak ki személyes hálózatot egymás között, de egy-egy ilyen kezdeményezés is meglepően sok embert képes összekovácsolni egyazon cél érdekében. 29 Tecline: Hogyan változtatta meg a randizást a Facebook? (www. teclinehu), 2010április 13 30 MTI: Életre keltett halottak (www.hvghu), 2010 február 22 28 http://www.doksihu A sajátos téma köré szerveződő csoport abban a

vonatkozásban mindenesetre tiszteletreméltó, hogy nemes, és értelemmel bíró eszmét képvisel, ellentétben az olyan céltalan önszerveződésekkel, mint: „Akik utálnak lépcsőzni, amikor izomlázuk van”, vagy „Akik, nem tudják, hová tűnik el mindig az összes hullámcsatjuk”, és még sorolhatnám a Facebookon fellelhető hasonló gyöngyszemeket. Úgy tűnik, hogy nemcsak a kommunikációs szokásaink változnak a kor előrehaladtával, hanem az emberi kapcsolataink egyéb, olyan fontos aspektusai is, mint a halottak előtti tisztelgés. A lengyelországi zsidók közösségének vezetője szerint ma már nem azokat az időket éljük, amikor óriási ünnepségek keretében, és márványemlékművek előtt emlékezünk az elhunytakra. Véleménye szerint minden olyan kezdeményezés, ami a múlt jobb megértését szolgálja, és értékes ismeretanyagot ad át, csak hasznos lehet, és ki kell használni a technika által kínált új lehetőségeket is. Az

örök emlékezet az emberek szívében él, soha el nem múló érzés, melynek fenntartását még segítheti is az adott közösségi oldal, hiszen az internet olyan korlátlan információs adatbázis, amelyen keresztül könnyedén hozzáférhetünk régi adatokhoz, az archiválás többé nem okozhat gondot egyetlen generáció számára sem. 3.5 Mindig szem előtt vagyunk Amikor tagjai leszünk egy közösségi portálnak mindenképpen érdemes átgondolnunk, hogy mi az, amit láttatni akarunk magunkból, számolva azzal a ténnyel, hogy akár egy gombnyomással bárki kutakodhat az életünkben. A kialakított internetes profilunk tulajdonképpen nem más, mint személyes önéletrajzunk. Ez alapján ítélnek meg minket, alkotnak rólunk véleményt azok, akik korábban nem ismertek. Ezért álláskeresési időszakban nagyon fontos, hogy odafigyeljünk az olyan apró részletekre, mint a profilkép, vagy a különböző bejegyzéseink, megnyilvánulásaink egy egy

témában. A HR szakemberek egyre gyakrabban ellenőrzik az állásra pályázók adatlapját, igyekeznek minél több információt megtudni a potenciális alkalmazottakról. Ilyenkor tehát semmiképpen sem szerencsés, ha kompromitáló képekkel, vagy trágár hozzászólásokkal találja magát szembe leendő munkaadónk, mert szinte biztos, hogy elutasítást fog belőle kiváltani. Aki már elnyerte az állást, az sem nyugodhat meg, hiszen a későbbiekben is bármikor ellenőrizhetik. 29 http://www.doksihu Egy 2009-es amerikai felmérés szerint az ezer alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatok 17 százaléka nyomon követi, munkavállalói hogyan nyilvánulnak meg a közösségi oldalakon, fórumokon, milyen képeket tesznek föl magukról, illetve mit írnak. A megkérdezettek nyolc százaléka el is bocsátja a – cég szerint – nem megfelelően nyilatkozó dolgozókat.31 Számos történet olvasható az interneten olyan szerencsétlenül járt

felhasználókról, akiknek a meggondolatlan információszolgáltatás okozta a vesztüket: a szabálysértési perbe keveredett autósról, akinek a tárgyaláson az italozási szokásairól szóló netes kérkedését olvasták a fejére; a táppénzcsalóról, aki a közösségi oldalon közzétett bulifotói miatt bukott le, vagy a bűnbandáról, amelyet egyikük kapcsolati hálója alapján lepleztek le.32 Egyes tanulmányok szerint a féltékenység is egyike a közösségi oldalak negatív hatásainak. A CyberPsychology & Behavior Journalben megjelent 2009 kutatás szerint összefüggés figyelhető meg a Facebook használat és a párkapcsolatokban jelentkező féltékenység között.33 A kanadai Guelph Egyetem társadalom-pszichológusai egyetemista fiatalokat vizsgáltak, egészen pontosan 308 főt, ebből 231 nő volt. A felmérésben résztvevőknek olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint például: "Milyen gyakran kíséri figyelemmel partnere

tevékenységét a Facebookon?" vagy "Milyen gyakran érez féltékenyéget, ha párja vele ellentétes nemű, ismeretlen tagot jelöl barátként az oldalon?" A beérkezett válaszok alapján a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a közösségi portál a párkapcsolati féltékenység kialakulásában valóban meghatározó szerepet, tölthet be. A vizsgálatot végzők négy olyan sajátosságot emeltek ki, amelyek hozzájárulnak a féltékenység létrejöttéhez: az Facebook lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek nyomon követhessék a másik aktivitásait. A párkapcsolatban élők ezt kihasználva késztetést éreznek arra, hogy folyamatosanan tájékozódjanak partnerükről, a válaszadók 19 % szerint az információhoz való könnyű hozzáférés fokozott ellenőrzési kényszert és féltékenységet válthat ki. 31 hvg.hu: Kirúgták őket: az internet lett a vesztük (wwwhvghu), 2009 augusztus 14 32 Kockázatosak a közösségi oldalak?

(www.mommohu) 33 Ben Parr: Study: Facebook Increases Jealousy in Relationships (www.mashablecom), 2008 30 http://www.doksihu A megkérdezettek 16,2 %-a kifejezetten a Facebook használatához kötötte féltékenységének fellángolását. 10,3 % úgy véli a közösségi portál rendszeres használata függőséget okoz, ez pedig abban nyilvánul meg, hogy nem bírják megállni, hogy ne nézzék meg folyton partnerük adatlapját. Végül a felmérésben résztvevők 7,4 %-a nyilatkozott úgy, hogy az online kommunikációban nagyobb az esély a félreértésekre, mert bizonyos esetekben nem jut el az információnak csak a töredéke a másik félhez, a valódi kontextusból kiragadva egészen más értelmezést kaphat egy-egy megnyilvánulás. Ebből következik, hogy ezek a téves megítélések is sok esetben szintén féltékenységre adhatnak okot. A felmérésben résztvevők száma, és nemi eloszlása miatt nem jelenthető ki egyértelműen az eredmények

hitelessége, és figyelembe kell vennünk azt is, hogy a féltékenység mértékét nagyban befolyásolja az adott ember személyisége. Van, akinek szinte rögeszméjévé vált, hogy folyamatosan ellenőrizze partnere mobiltelefonját, és szinte minden félreértésre okot adó alkalmat kihasználva megcsalással vádaskodjon. E tekintetben a közösségi oldalak csupán egy újabb eszközt nyújtanak az egyébként is féltékeny természetű embereknek. A kutatás alapja lehet további, részletesebb felméréseknek, amelyek az egyéni hatásokat vizsgálják, azonban már a fent említett eredményeken is érdemes elgondolkozni, mert ha az alábbi példát megnézzük, mégiscsak lehet némi alapjuk. Forrás: www.teclinehu 31 http://www.doksihu A Mashable internetes hírblog szerzői készítettek egy öt pontból álló listát, melyben azt elemzik, hogy hogyan változtatta meg randizási szokásainkat a szociális hálók használata, valamint milyen hatással vannak a

már meglévő párkapcsolatokra. A féltékenységet, mint negatív tényezőt ők is megemlítik: egyes alkalmazások használata nagyon népszerű az egyedülállók körében, mindaddig, míg párkapcsolatba nem kerülnek. Az iWiW-en egyre népszerűbb Csajok és pasik alkalmazásban lehetőség van arra, hogy a felhasználók pontozzák egymást, ki mennyire szexi, vagy éppen vonzó. Azonban ha az illető már párkapcsolatban él, sok esetben inkább lemond az alkalmazás használatáról, megelőzve ezzel az esetleges féltékenységi jeleneteket. Képaláírásokat, megjegyzéseket azonban a megfelelő adatvédelmi beállítások hiányában bárki írhat rólunk, vagy akár párunkról, ezt pedig sokan nem veszik jó néven, és ez ismételten csak féltékenységre adhat okot. Nemcsak egy bimbódzó párkapcsolatra lehet negatív hatással a túlzott információéhség, és kutakodás, hanem régi viszonyainkkal kapcsolatos beállítottságunkat is befolyásolhatja. Ha

folyton az exünk adatlapját kémleljük, az kétfajta reakciót válthat ki: ha továbblépett az illető, akkor azon bosszankodunk, ha azt látjuk, hogy élete boldogtalan, kárörvendve nyugtázzuk, hogy „azt kapta, amit megérdemelt”. Egyik megközelítés sem igazán egészséges, de a közösségi oldalak kínálta lehetőség, hogy a szakítás után is nyomon kövessük exünk életét nagyon sok ember kíváncsiságát elégíti ki. A kapcsolatépítő hálózatokon történő aktivitásaink olyanok, mintha életünk naplója tárulna mindenki elé. A meggondolatlan használat olyan intim, magánéleti részleteket is a nagyközönség elé tár, mint egy válás, vagy egy viharos szakítás. Mivel ezeken az oldalakon a felszínes kapcsolataink vannak többségben, megfontolandó, hogy elérhetővé akarjuk-e tenni mindenki számára magánéletünk fontos eseményeit.34 3.6 Közösségi oldal, mint internetes adatbank Aki a közösségi oldalakon regisztrál, annak

bizonyos hátrányokkal is számolnia kell. Ezek közül, amelyiktől valószínűleg a legtöbben tartunk az az, hogy visszaélhetnek az adatainkkal, és ezáltal sérülhetnek a személyiségi jogaink. 34 Tecline: i.m 32 http://www.doksihu Sajnos az ilyen jellegű oldalakon nem csak az ismerőseink találhatnak ránk könnyűszerrel, hanem az illetéktelen felhasználók is. Ezért nagyon fontos, hogy aki regisztrál, az egyrészt semmiképp se adja ki a jelszavát másnak, másrészt ügyeljen az adatvédelmi beállításokra. Sokan nincsenek tisztában a lehetőségekkel, és azt sérelmezik, hogy olyanok is látják az adatlapjukat, akik egyébént nem is ismerőseik. Ez csak részben igaz, mert az oldalakon lehetőség van beállítani, hogy mi mindent láthatnak az ismeretlenek a profilunkból, szinte minden lehetséges opciót elrejthetünk az idegenek elől. Persze ez nem minden esetben elég, mert még így is feltörhetik a fiókunkat, tehát a közösségi oldalak

üzemeltetőinek kellene ilyen téren körültekintőbbnek lennie. 2010 márciusában egy adatvédelmi és adatbiztonsági tesztelésre szakosodott német alapítvány értékelte a legnagyobb közösségi oldalakat.35 A legrosszabb minősítést a Facebook, a MySpace és a LinkedIn kapta. Ezek a portálok sok esetben korlátozzák a felhaszálók jogait, viszont ők maguk kikötik, hogy továbbíthassák a regisztrálók adatait, de arra is volt már példa, hogy a MySpace egyoldalúan módosított az adatvédelmi irányelveken. A legnagyobb botrány manapság azonban a Facebook körül bontakozott ki, ugyanis a felhasználók mintegy 60 % nem érzi biztonságban magát az oldalon, és emiatt tömeges profiltörlést terveznek. Ezen a közösségi oldalon a felhasználóknak külön beállításként kell letiltaniuk, hogy harmadik félhez kerüljenek az adataik, sokan ezt jogtalannak vélik, és azt tartanák helyes megoldásnak, ha ez a profiltulajdonos egyértelmű

hozzájárulásával történne csak meg.36 Véleményem szerint teljesen jogos a felháborodás, mert regisztrációkor valóban nem teszik egyértelművé a működési alapelveket, ez pedig – még ha nem is teljesen szándékos - de félrevezeti a csatlakozó tagokat. Átláthatóbb és mindenki számára érthető szabályozás mellett egyrészt a felhasználók aggodalma is kiküszöbölhető lenne, másrészt a közösségi oldalakba vetett bizalom is nőhetne. Azonban még az ilyen jellegű tömeges megmozdulások sem lehetnek kellően hatásosak, hiszen a Facebook valószínű meg sem érzi majd a veszteséget, mert a naponta megjelenő új felhasználók száma feltehetőleg még így is meghaladja a távozó tagok számát. 35 hvg.hu: Adatvédelem: A Facebook és a MySpace leszerepelt (wwwhvghu), 2010 március 26 36 MTI: Lelépést fontolgatnak a facebookozók (www.origohu), 2010 május 20 33 http://www.doksihu A következő két ábra a Facebook

alapbeállításainak változását mutatja 2005 és 2010 között: 2. ábra: The Evolution of Privacy on Facebook (2005.) 3. ábra: The Evolution of Privacy on Facebook (2010) 37 37 2. és 3 ábra: Matt McKeon: The Evolution of Privacy on Facebook (A privátszféra alakulása a Facebookon 2005 és 2010 között) Forrás: hvg.hu: Facebook: a magánélet tündöklése és bukása (www.hvghu), 2010 május 21 34 http://www.doksihu Az ábra közepén helyezkedik el a felhasználó, akit közvetlenül a barátai vesznek körbe, akik az ismerősei közé tartoznak, ezt övezi körbe a szociális hálózat, majd az összes Facebook felhasználó, majd a legkülső kör az egész internetes rendszert jelöli. A profilon megjelenő alapadatokba tartozik: a név, a profilkép, az üzenőfalra töltött képek (wall photos) és egyéb képek, a nem, a születésnap, az elérhetőségek, az ismerősök listája és egyéb profilra vonatkozó adatok (pl: iskola, munkahely hobbi, stb.) Ha

összehasonlítjuk a 2 ábrát, jól látható, hogy a felhasználók egyre többet és többet mutatnak meg magukból. Kezdetben csak az olyan alapinformációkat tették közzé széles körben, a többi Facebook felhasználó számára is, mint a név, a nem, és a profilképük. Csak az ismerőseik számára tették láthatóvá és elérhetővé személyesebb adataikat, valamelyest megőrizték a magánszférájukat, és megválogatták, hogy milyen információt és kinek hoznak nyilvánosságra. Öt év alatt ez olyannyira megváltozott, hogy szinte minden láthatóvá válik az adott felhasználó személyes profiljából, és nemcsak az adott közösségi oldalon belül, hanem az egész interneten hozzáférhető adatok ezek. A Facebook „Like” funkciója, ami annyit tesz „Tetszik”, elárulja, hogy melyek azok a képek, hozzászólások, alkalmazások, videók, csoportok, amelyeknek tartalmával egyetértünk, vagy legalábbis közel érezzük magunkhoz és

„tetszik” nekünk. A felhasználók ezt a megnyilvánulásukat is széles körben közlik, és ez még többet elárul beállítottságukról, hozzáállásukról, ez pedig a hirdetőknek kedvez, hiszen még inkább megismerhetik a fogyasztók igényeit. Ahogyan a két ábra közti különbségek is jelzik, a magánszféra drasztikusan átalakult az elmúlt öt év során, talán már nem is nevezhető magánszférának többé. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha valaki valóban ilyen veszélyes az adott közösségi oldal, akkor a tagok miért nem fektetnek nagyobb hangsúlyt saját adataik védelmére? A kérdésre egyrészt az lehet a válasz, hogy a Facebook esetében például 25 különböző beállítást kellene a felhasználóknak ellenőrizniük és testre szabniuk, ami olyan sok, és ráadásul olyan bonyolult, hogy inkább nem foglalkoznak vele. Másrészt, sokan nem is veszik komolyan ezeket a fenyegetéseket, és átsiklanak a probléma felett mondván őket

úgysem érheti baj, vagy bármiféle hátrány a használat során. Több amerikai és európai politikus is felemelte a hangját a Facebook biztonsági beállításai miatt, továbbá 15 emberi jogi szervezet emelt panaszt a Facebook ellen a Federal Trade Commission amerikai hivatalnál. 35 http://www.doksihu Ezek után érdemes lenne elgondolkozni, hogy a közösségi oldal ellen irányuló vádaknak bizony van némi alapjuk, egészen pontosan 5 fő veszélyforrásra hívják fel a figyelmet a hozzáértő szakemberek:38 (1) A felhasználókkal kapcsolatos információkat kiadhatják harmadik félnek. A Facebookon használható alkalmazások közül jó néhánynak az a tulajdonsága, hogy használata során a program letölti az adott személy profilján közzétett adatokat, és harmadik félnek továbbítja azt. Mindezt úgy, hogy a felhasználóval erről semmilyen korábbi megállapodást nem kötött. Persze az a legkedvezőbb a Facebooknak, ha a tagok minél több

információt közölnek magukról, hiszen így van mit szolgáltatniuk a reklámmal foglalkozó üzletfeleknek. (2) Az adott közösségi portál alapbeállításának adatvédelmi szintje egyre gyengébb. Ez azt jelenti, hogy akárhányszor a Facebook fejlesztői frissítik a rendszert, a beállítások minden alkalommal automatikusan visszaváltanak alapbeállításra úgy, hogy erről a tagokat nem is értesítik. Csak a felhasználón múlik, hogy ellenőrzi-e időről időre a szabályozás részleteit. (3) A reklámok kártékony programokat tartalmazhatnak, ezt pedig nehéz kiküszöbölni, hiszen a Facebook nem képes folyamatos ellenőrzés alatt tartani az oldalon futó összes hirdetést. A felhasználókra nézve ez azért veszélyes, mert egyes reklámok vírust, vagy egyéb a számítógépükre, illetve adataikra káros programot rejthetnek, vagy pusztán átverések áldozatává tehetik az óvatlan facebookozó személyt. (4) Az ismerősök közül bárki

kiszolgáltathat minket úgy, hogy az illető még csak nem is tud róla. A hackerek képesek feltörni a profilokat, és az adott felhasználó barátai nevében üzeneteket küldhet, amiben pénzt, vagy egyéb szívességet kér, a mit sem sejtő áldozat pedig gondolkodás nélkül teljesíti azt, hiszen egy „barátja” üzent neki és kért segítséget. Érdemes tehát meggondolni, hogy biztosan megfelel-e ez a platform a fontosabb üzenetek váltására. (5) Az utolsó veszélyforrásként az online bűnözőkre hívják fel a figyelmet, akik hamis profilokat készítenek. Egy 2008-as felmérés szerint a Facebookon található adatlapok 40%-a nem valós személyt rejt, és ez a szám az elmúlt két évben valószínűleg csak emelkedett. 38 hvg.hu: Facebook: a magánélet tündöklése és bukása (wwwhvghu), 2010 május 21 36 http://www.doksihu Amint látjuk az adatainkkal való visszaélés lehetősége a közösségi oldalak egyik valóbann veszélyes és

hátrányos oldala, és ez nemcsak a fent említett Facebook esetében igaz, valamennyi hasonló portál fenntartja magának a jogot, hogy a szerződési feltételeit egyoldalúan módosítsa. Érdemes tehát időnként ránézni ezekre a beállításokra, ha szeretnénk valamit tenni biztonságunk érdekében, és alaposan átgondolni, mi mindent osztunk meg internetes környezetünkkel. 3.7 Közösségi oldal, mint hatékony online marketingeszköz 39 A hagyományos marketingkommunikáció olyan, mint a Web 1.0 Azaz, ahogyan már dolgozatom elején is bemutattam, az egyirányú kommunikációhoz hasonlatos, egyoldalú információáramlást tesz lehetővé. A Web 20 és vele együtt az online hálózatépítő és tartalommegosztó oldalak megjelenése olyan változásokat hozott, amelyekre a cégek is felfigyeltek. Egy-egy termék, vagy szolgáltatás anélkül vált a közösségi oldalak szereplőjévé, hogy azt a cég tudatosan reklámozta volna. Az idézett szerző a Maxi

King példáját hozza: A Facebookon létrejött egy csoport a következő névvel: „Nem veszek több Maxi Kinget, amíg kamuganxta kamurapperekkel reklámozzák.” A csoporthoz bárki csatlakozhat, hozzászólhat a témához, véleményt oszthat meg. Az történt tehát, hogy a fogyasztók, akiket a hirdetők eddig igyekeztek befolyásolással vásárlásra bírni, és termékeik felé irányítani, azok most hirtelen egyéniségekké váltak, saját véleményt képviselnek, és megfogalmazzák igényeiket. A fogyasztók kommunikálnak egymással a közösségi oldalakon keresztül, sőt még önszerveződésbe is kezdenek, ahogy azt a fent említett példa is szemlélteti. Ennek a szerveződésnek a célja pedig nem más, mint hogy nyilvánosságra hozzák az elvárásaikat, vagy éppen hangot adjanak nemtetszésüknek. A cégeknek tehát fel kellett/kell ismerniük, hogy egyre inkább fontossá válik a párbeszéd a hirdető és a fogyasztó között. A cégeknek részt kell

venniük a közösség életében ahhoz, hogy még jobban megismerjék a csoportos és az egyéni elvárásokat egyaránt. Ha már részesei a közösségi hálózatnak, akkor fontos, hogy folyamatosan kommunikáljanak: érdekes információkkal szolgáljanak, és tájékoztassanak. Ha a hirdetők felismerik az ebben rejlő lehetőségeket, akkor erősebb brandet alakíthatnak ki terméküknek, könnyebben érhetnek el olyan célcsoportokat, akiket egyébként csak nehezen lehetne megszólítani, továbbá magasabb profitra tennének szert. 39 Berényi Konrád: Közösségi média: új kihívások című előadása alapján, Reklámhét, Szegedi Tudományegyetem, 2010. április 22 37 http://www.doksihu Ezt számos cég már valóban belátta, alkalmazza és sikeresen kommunikál ügyfeleivel. Mivel a felhasználók személyes információkat közölnek magukról, a hirdetők személyre szabott reklámokkal és ajánlatokkal csábíthatják el őket. Azonban azok, akik még mindig

úgy kezelik ezeket a platformokat, mint a hagyományos marketingkommunikáció egyik színterét, nem sok eredményre számíthatnak. A felhasználók többségét ugyanis zavarják a kéretlen reklámok, a feléjük áradó hirdetéstömeg, másik fontos hányaduk pedig egyáltalán észre sem veszi őket, egyszerűen nem figyel oda rájuk. Ebből pedig aligha alakulhat ki kétirányú, hatékony kommunikáció. Azok a cégek tudják igazán kiaknázni a hálózatépítő oldalak nyújtotta lehetőségeket, amelyek saját profilt alakítanak ki, és valóban beépülnek a közösségi oldal aktív szereplői közé, egyenrangú félként kezelve a fogyasztókat. Akkor lehet igazán hatékony és előnyös mindez, ha a hirdetők felismerik, hogy nem a meggyőzés, hanem a tájékoztatás a leglényegesebb. Azonban azzal is számolniuk kell, hogy nem minden felhasználó nyitott az ilyen jellegű kezdeményezésekre. Van, akit zavar, hogy egy céget, egy brandet rejt az adatlap, és

nem konkrét személyt. A közösségi oldal alapvetően az emberek közötti kapcsolatok kialakítására és fenntartására szolgál, és sokan úgy gondolják, a reklámoknak nincs helyük ezeken a portálokon. A weboldalak fejlesztői viszont szeretnének anyagi előnyt is kovácsolni a közösségi oldal működtetéséből, tehát igyekeznek együttműködni a reklámozó cégekkel. Éppen ezért nem meglepő, hogy olyan fiktív szereplők is helyet kapnak ezeken a portálokon, mint például a Túró Rudi (Facebook), vagy Coca-Cola (iWiW). 38 http://www.doksihu 4. Esettanulmányok 40 Miután megvizsgáltuk a közösségi oldalak legfontosabb jellemzőinek előnyös és hátrányos oldalát, nézzük meg konkrét példákon keresztül, hogyan befolyásolhatják életünket az online színtereken való aktivitásaink. Ezúttal is az a célom, hogy a kérdéskör mindkét aspektusát bemutassam, és megtörtént eseteket idézve elemezzem a hálózatépítő oldalak negatív

és pozitív hatását. 4.1 Egymásra találás Eset: Egy angol édesanya 27 év után talált rá eltűnt magyar fiára a Facebook-on. A most 62 éves asszony szerint volt férje 1982-ben rabolta el tőle fiát, az akkor 3 éves Gavin Párost. Miután a szülők elváltak, az apának csak láthatási joga volt, azonban ő az egyik ilyen alkalommal magával hozta a fiút Magyarországra, és ő nevelte fel. Az édesanya és testvére 27 évig eredménytelenül nyomoztak a fiú után, mígnem a Google kereső segítségével rábukkantak Gavin Facebook profiljára. Az egymásra találás története bejárta a világot, és a közösségi oldal egyik legnagyobb előnyére irányította a figyelmet. Az érintettek bizonyára egy életre megjegyzik majd, hogy miként sikerült újra kapcsolatba lépniük egymással. 27 évvel ezelőtt a technika még nem tette lehetővé, hogy egy gombnyomással rátaláljunk bárkire, vagy bármire, azonban ez mára megváltozott. Az internet ezen

áldásos hatását nem vonhatjuk kétségbe, sőt úgy gondolom ki is kell használnunk abban az esetben, amikor jó célok érdekében nyomozunk. Egy kattintással bárki elérhető, akivel kapcsolatba akarunk lépni, hiszen az internetes háló egy óriási adatbázis, amely mindenkiről tárol több-kevesebb információt. Ezen a hálózaton belül a közösségi oldal olyan rendszer, ami pontosítja a keresési feltételeket, hiszen lehet sok megegyező nevű ember, akik közül elsőre nem tudjuk, ki a keresett egyén, a közösségi oldalak profilján megadott adatok alapján azonban kiszűrhetővé, és beazonosíthatóvá válik a célszemély. Aki manapság eltűnt rokont, vagy barátot keres, biztosan az internethez fordul először segítségért, és nem a rendőrséghez, hiszen mára már szinte mindenki felismerte, hogy ott található a lehető legtöbb információ, ráadásul egy helyen. Ez a jelenség pedig egyfajta magyarázat lehet a közösségi oldalak

népszerűségére. 40 Radics Boglárka: Facebook: áldás, vagy átok? (www.technethu), 2009 október 17 39 http://www.doksihu 4.2 Üzenőfal, mint elsődleges kommunikációs csatorna Eset: Két tizenéves lány bennrekedt egy csatornában, de segélyhívás helyett a Facebook-ra írtak üzenetet. A lányok nagy veszélyben voltak, mert az adott terület egy hirtelen jött, komolyabb vihar esetén, nagyon hamar teljesen víz alá kerülhetett volna. A fiataloknak azonban mégsem az volt az első gondolatuk, hogy a szüleiket, vagy a segélyvonalat hívják: A közösségi oldalon adták hírül, hogy milyen veszélybe kerültek. Szerencséjükre egyik barátjuk értesítette a rendőrséget, akik még időben intézkedni tudtak, azonban úgy vélik, a helyzetet sokkal gyorsabban meg lehetett volna oldani, ha rögtön tőlük kérnek segítséget. Megdöbbentő, hogy a közösségi oldalak használata mennyire függővé tudja tenni az embert, és milyen mértékben át tudja

alakítani a kommunikációs csatornák fontossági sorrendjét. A fenti esetből egyértelműen kiderül, hogy a tizenévesek számára már a Facebook jelenti az elsődleges eszközt, ha kapcsolatba akarnak lépni a barátaikkal, és a külvilággal. Ez pedig komoly problémákat okozhat, hiszen az ilyen jellegű bejegyzéseket, nem biztos, hogy mindenki komolyan veszi, sőt az is bizonytalan, hogy mikor veszik észre az adott üzenetet. Úgy tűnik, már a telefonálást, és az SMS írást is kezdi kiszorítani a közösségi portálokon történő kommunikáció, és az eddig modernnek ítélt eszközök egyre elavultabbá válnak. Nemcsak ilyen fent idézett veszélyhelyzeteknél lehet káros a túlzásba vitt Facebook mánia, hanem a személyes kapcsolatokra nézve is. Ha a tizenévesek számára az online kapcsolatépítés válik elsődlegessé és legfontosobb kommunikációs módszerré, akkor az szükségszerűen a társas kapcsolatok felszínessé válását fogja

eredményezni, továbbá – amint a hozott példa is mutatja – téves megítélésekhez, és nem elég hatékony kommunikációhoz vezethet. A történet szereplői egészen pontosan 10 és 12 évesek, felmerül a kérdés, hogy egy ilyen idős gyereknek valóban a közösségi oldalakon van-e a helye. A mobiltelefon használata már nem annyira meglepő ilyen korban, hiszen a szülők szeretnék elérni gyermeküket, bárhol is járjanak. A közösségi oldalakon való részvétel viszont, ráadásul ilyen intenzitással véleményem szerint nem természetes. Sokszor még egy felnőtt felhasználó sem képes mérlegelni mi mindent mutat meg magából, és milyen információkat hoz nyilvánosságra, akkor egy gyerektől hogyan várhatnánk el, hogy felelősségteljesen, megfontoltan és mértékkel használja az oldalakat. 40 http://www.doksihu 4.3 Nyilvános megaláztatás a közösségi oldalon Eset: Egy 15 éves angol diáklány öngyilkos lett, miután diáktársai a

Bebo nevezetű közösségi oldalon kritizálták, és terrorizálták. A lányt már az iskolában is zaklatta a többi diák, és később azzal kellett szembesülnie, hogy a ruhájára, és külsejére vonatkozó kritikus és minden bizonnyal bántó megjegyzéseket a közösségi oldalakon sem kerülheti el. A tömeges utálkozás végül annyira elkeserítette és kétségbe ejtette a lányt, hogy végzett magával. Ami az interneten zajlik, azt az iskola nem tudja ellenőrizni, így a zaklatások büntetlenül folytatódhatnak az iskola falain kívül is. A közösségi portálok használatával kapcsolatos hátrányoknak ez egy nagyon szélsőséges esete, és nem is értek egyet teljes mértékben azzal, hogy a történtek miatt kizárólagosan csak az adott oldalt kellene hibáztatni. Az, hogy valaki öngyilkosságra szánja el magát, olyan súlyos lelki problémák és személyiségbeli labilitás fennállását feltételezi, ami sokkal mélyebben gyökerezik annál, mint

hogy valaki csúnyát mondott az illetőről. A fent említett lánynak lett volna más lehetősége is, például letörölhette volna magát az adott közösségi oldalról, azonbana problémáit valószínű ez sem oldotta volna meg. A társai, akik folyamatosan bántották kerestek volna más alkalmat, helyet ahhoz, hogy cikizzék, az ismeretségi hálózat csak egy eszköz volt ehhez, de nem a kizárólagos színtere ezeknek a lelki terroroknak. A már meglévő problémákat felerősíthette az oldal használata közben tapasztalt ellenszenv a többiek részéről, azonban a szerencsétlenül járt lánynak lehet, hogy jobban meg kellett volna válogatnia, hogy kikkel tartja online is a kapcsolatot. Internetes környezetben a szabad véleménynyilvánítás minősége nehezen ellenőrizhető, és moderálható. Ezen kívül az arc nélküliség, az anonimitás felbátoríthatja a felhasználókat arra, hogy olyan módon nyilvánuljanak meg, ahogyan egyébként nem mernének. A

közösségi oldalakon a megfelelő adatvédelmi beállítások hiányában bárki hozzászólhat állapotunkhoz, képeinkhez, mindenki szabadon kommentálhat, ez pedig egy nem kívánatos személytől gyakran sértésekhez, megaláztatáshoz vezethet, és ráadásul ország világ előtt zajlik. Ezt megelőzve is nagyon fontos, hogy ügyeljünk arra, kiket veszünk fel ismerőseink közé, mert egyáltalán nem biztos, hogy esküdt ellenségünk azért jelöl be minket, mert barátkozni akar velünk. 41 http://www.doksihu 4.4 Meggondolatlan használat Eset: A brit nemzetközi hírszerzési szervezet vezetőjét Sir John Sawerst saját felesége sodorta bajba, amikor a Facebook személyes jellegű fotókat tett közzé a család mindennapjairól. A közösségi portálon keresztül bárki betekintést nyerhetett a család életébe, olyan inormációk szivárogtak ki, mint hogy hová járnak nyaralni, kik a legközelebbi rokonaik, barátaik. A meggondolatlan feleség ezzel

kiszolgáltatta férjét, és családjának többi tagját is, sőt még az ismerőseit is, hiszen a közölt adatokat akár terroristák is felhasználhatják. A férfi szakmájából adódóan mindennél fontosabb lett volna az inkognitó, ám úgy látszik a feleség ezzel nem teljesen volt tisztában. Nem meglepő, hogy pontosan a hasonló kiszivárogtatások elkerülése végett, bizonyos munkakörök betöltői nem regisztrálhatnak ezeken a hálózatépítő oldalakon. A tengerészgyalogosok, katonák, rendőrök, és egyéb olyan szerevezetek, akiknek tagjai bizalmas információkkal dolgoznak nap, mint nap, le kell, hogy mondjanak a közösségi oldalak nyújtotta előnyökről. Azonban ahogyan a fenti példa is igazolja, ez nem mindig elég, hiszen egy rokon is képes hatalmas bajba sodorti bárkit, ha a a tudta nélkül információkat közöl róla a világnak. Ezek a meggondolatlan felhasználók feltehetően nincsenek teljesen tisztában az adott oldal működési

feltételeivel, és azzal, hogy ha egyszer egy adat felkerül az internetes oldalra, akkor az onnantól kezdve a hatalmas adatbank része lesz, amihez bárki szabadon hozzáférhet. A másik magyarázat az lehet, hogy nem veszik komolyan a túlzott információszolgáltatással kapcsolatos fenyegetéseket, bár a fent említett példa esetében a kockázatok súlyossága megkérdőjelezhetetlen volt, és nyilván a feleség ismeri férje szakmáját, és azt, hogy körültekintést igényel az adatokkal való bánás. Feltehetően mégis egyfajta csoportnyomás hatására, a közösség kimondatlan elvárásánának teljesítésére érzett kényszert, amikor tartalmat osztott meg ismerőseivel. Ha mindenki kitárulkozik, akkor nyilván rám is kíváncsiak az emberek, és igénylik, hogy ők is információhoz jussanak, msákülönben minek lennénk a közösségi oldalon. És itt el is jutottunk egy másik sarkalatos ponthoz, hogy tulajdonképpen mi is a célunk, vagy a

hasznunk abból, ha tagok vagyunk, és érdemes-e kockáztatnunk akár az életünket is csak azért, mert a Facebook és társai olyan trendi manapság, hogy szinte szégyelnivaló, ha valaki nem lelhető fenn valamelyik oldalon. 42 http://www.doksihu A már említett okos, és körültekintő használat elengedhetetlen feltétele annak, hogy a negatív hatásokat elkerülve, élvezni tudjuk a közösségi oldalak áldásos hatását. A fenti eset is elkerülhető lett volna, kicsit több odafigyeléssel, és annak belátásával, hogy ne akarjunk magunkból minden áron többet mutatni, mint amennyi szükséges, és közérdeklődésre ad okot. Továbbá igenis válogassuk meg az ismerőseinket, mert a felszínes kapcsolatok mögött gyakran rosszindulat, és ránk nézve veszélyes hátsó szándék rejtőzhet. Ha például valakinek ezernél is több ismerőse van, elgondolkodtató, hogy abból mennyit ismernek ténylegesen, minimum annyira, hogy legalább egyszer már

beszéltek egymással életükben. A dolgozat korábbi fejezetéből kiderül, hogy az agyunk mindössze 150 ismerőst képes számon tartani, ezer fős ismeretségi tábor esetében szinte kizárt, hogy valódi kapcsolatokon alapulnának, és ilyenkor érdemes lenne megfontolni, hogy valóban azokkal szeretnénk megosztani életünk legfontosabb történéseit, akikhez felszínes, sokszor nem is tisztázott eredetű és minőségű kapcsolat fűz minket. 43 http://www.doksihu 5. Online kérdőíves felmérés o A kutatás célja: felmérni, hogy az iWiW-en regisztrált felhasználók körében hogyan és milyen mértékben jelentkeznek a fent említett előnyök és hátrányok. o Kutatási módszer: Egy olyan kérdőívet állítottam össze, amely a közösségi oldalakkal kapcsolatos szokásokra és tapasztalatokra vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A kérdőívben használt kérdéstípusok a következők voltak: két válaszlehetőségű (szűrő) kérdés, több

válaszlehetőségű (szelektív) kérdés, fontossági módszer, és nyitott kérdések. Ezen kívül egy egyéni mélyinterjút is készítettem az egyik felhasználóval a kérdéskör mélyebb aspektusaira is rákérdezve. o A kutatás körülményei, a mintavétel módja: A kérdéssort két külön célcsoportra osztva juttattam el a közösségi oldal tagjainak, a megkérdezettek ez alapján két kategóriába sorolhatók: A 14 és 40 év közötti felhasználók, valamint a 40 év felettiek. Az életkor szerinti megkülönböztetésnek az a célja, hogy összehasonlíthassuk a különböző véleményeket a fiatalabb és az idősebb felhasználók körében. Feltételezhető, hogy az internet korszakában felnövő fiatalok másként viszonyulnak a közösségi portálokhoz, mint az idősebb generáció, aminek tagjai közül sokan még csak most ismerkednek az internet nyújtotta legújabb lehetőségekkel. o Adatfeldolgozás és elemzés: A kérdőívet a „Google

dokumentumok” szolgáltatás segítségével készítettem, és jutattam el online a felhasználóknak önkéntes kitöltésre, és a válaszok összegzésében is a fent említett rendszer nyújtott segítséget. Mindkét vizsgált célcsoportból 220-220 főnek lett kiküldve a kérdőív, a 14 és 40 év közöttiek aktívabbaknak bizonyultak, közülük 122 fő volt a részvételi arány, míg a 40 év feletti korosztályból ez az érték csak 56 fő volt. 44 http://www.doksihu 5.1 14 és 40 év közötti válaszadók véleményének elemzése A kérdőívet 122 ember töltötte ki, ebből 87 nő, és 35 férfi, a válaszadók többsége (77 %) 18 és 25 év közötti, egyébként is ez a réteg mondható a legaktívabbnak a közösségi oldalakon. A felhasználók körében az iWiW után a Facebook és a myVIP bizonyult a legnépszerűbb közösségi oldalnak, sokan egyszerre több közösségi portálnak is regisztrált felhasználói. Legtöbben napi rendszerességgel

látogatják ezeket a színtereket, sőt van, aki naponta többször is belép az adatlapjára. A közösségi oldalak számos funkcióval rendelkeznek, mindenkit más motivál, amikor regisztrál egy-egy ilyen rendszerbe, és a felhasználói szokások is eltérőek aszerint, hogy ki mire használja az oldalakat, az következő grafikon ezt szemlélteti. Mire használja a közösségi oldalakat? 140 120 115 100 80 60 40 72 64 58 14 20 0 60 4 e sk s re és cs ap ik ,k ás oz ak a ór ás Sz at ut lk fe ki la Va r Tá ka s zé un M er sz ió ác rm fo ás In ad át ió ác rm fo ás In rt ta at ol cs ap K ás ód ol 1. grafikon: Mire használja a közösségi oldalakat? Ebből a felmérésből is kiderül, hogy az ismerősökkel és a rokonokkal való kapcsolattartás az elsődleges és legfontosabb használati szempont. Emellett az információszerzés is fontos funkció a résztvevők körében, a megkérdezettek 60 %-a használja arra ezeket az oldalakat arra, hogy

információt szerezzen akár személyekről, akár bizonyos eseményekről, történésekről. Ugyanilyen fontos szerepe van az információ nyilvánosságra hozásának, és továbbításának is a közösségi színtereken. 45 http://www.doksihu Már önmagában az, hogy saját profillal rendelkezünk ezeken az oldalakon, számos adatot elárul rólunk, ki többet, ki kevesebbet oszt meg magáról, de mindenképpen valamilyen információt szolgáltatunk már a jelenlétünkkel is. A kapcsolatépítő hálózatok lehetőséget adnak arra is, hogy rákeressünk számunkra idegen, vagy ismerős személyekre név, e-mail cím, vagy egyéb személyes információ alapján. Ezzel a lehetőséggel is sokan élnek, ez az általunk keresett személy felkutatásának talán legegyszerűbb módja. A fiatalok körében gyakran elhangzik a „majd rákeresek iWiW-en” kifejezés, a kapcsolatfelvétel gyakran már ezeken az oldalakon keresztül történik az újonnan megismert emberekkel.

Egyre inkább jellemző, hogy az egymás iránt érdeklődők már nem telefonszámot cserélnek, hanem kölcsönösen feltételezik egymásról, hogy valamelyik közösségi oldalon fellelhetők lesznek, és ott alapozzák meg a későbbi kapcsolattartást. Vannak azonban olyanok is, akik pusztán kíváncsiságból kutatnak egy-egy személy után, hogy profiljuk alapján egyfajta személyiségrajzot kapjanak az illetőről, akit egyébként nem ismernek közelebbről. Akadnak olyan felhasználók, akik a közösségi oldalakat társkeresőként használják, esetükben az új ismerősök szerzése továbbmutat a barátkozáson. A megkérdezettek közül csupán 4-en jelölték meg a társkeresést, mint esetleges használati szempontot, azonban a fiatal felhasználók körében ennél sokkal elterjedtebb az ismerkedésnek ez az irányultsága. Bizonyos alkalmazásokat tekintve ez nem is meglepő, hiszen a Csajok és pasik, vagy a Lovehunter (csakhogy az iWiW-nél maradjunk) pontosan

erre adnak lehetőséget. Sokan szeretnék régi kapcsolataikat feleleveníteni, osztálytársak, munkatársak, távoli rokonok után kutatnak, az esetek többségében sikerrel. A közösségi oldalak a fent említett funkciókon túl szórakozásra, és kikapcsolódásra is lehetőséget nyújtanak. Az alkalmazások, a meghatározott érdeklődési kör szerint szerveződő klubok, csoportok, a fénykép- és videómegosztások segítségével mindenki megtalálhatja a számára érdekes elfoglaltságot. Van, aki a kikapcsolódás helyett, vagy amellett a munkájához használja nap mint nap a közösségi oldalakat. Manapság az egyik leghatékonyabb és legnépszerűbb marketingeszközként tartják számon a közösségi portálokat, hiszen a cégek felismerték, hogy ezeken keresztül egyszerre, rövid idő alatt juttathatnak el információt a fogyasztóknak. 46 http://www.doksihu Arról nem beszélve, hogy a profilokon szereplő adatok alapján feltárhatók a fogyasztói

igények is, így célzott üzenetekkel bírhatják vásárlásra a felhasználókat. Számos cég önálló profillal is rendelkezik, amelyen keresztül népszerűsítheti tevékenységét, és biztosíthatja a fogyasztók számára, hogy folyamatosan értesüljenek annak adott tevékenységéről, aktualitásairól. A felmérésben szereplő személyeknek választ kellett adniuk arra a kérdésre, hogy mit tartanak a közösségi oldalak legnagyobb előnyének, illetve hátrányának. A vélemények összesítése során a következő eredmény született: A felhasználók 60 %-a szerint a közösségi oldalak legnagyobb előnye a könnyű kapcsolattartásban és a gyors információáramlásban rejlik. A válaszadók kiemelik, hogy ez a kapcsolatfelvételnek és fenntartásnak a legolcsóbb módja, hiszen bárki ingyen regisztrálhat, csak az internet költséget kell fizetniük, ez lényegesen kevesebbe kerül, mintha naphosszat telefonálnánk az ismerőseinkkel. A portálok

egyszerű és gyors információszolgáltatásra is lehetőséget adnak, egyszerre több emberhez jut el rövid idő alatt a közlésre szánt adat, és ezt nem csak a már említett marketingcélokra, hanem személyes tájékoztatásra is nagyszerűen kihasználják a felhasználók. Kényelmes is, mert az otthonunkból, akár egy kattintással kapcsolatba léphetünk az ismerősökkel. Olyan színtér, melyen az ismerőseinket összegyűjthetjük, mindenki egy helyen van, akár kategorizálhatjuk is őket (például családtagok, munkatársak), ezzel is megkönnyítve a dolgunkat, ha valakivel kapcsolatba akarunk lépni. Egy másik fontos szempont, ami miatt hasznosnak ítélik meg a közösségi oldalakat, az az, hogy rég nem látott ismerősökkel vehetik fel így újra a kapcsolatot. Sokan felelevenítik a régi emlékeket, megtudják mi minden történt a másikkal amióta nem találkoztak, és újra intenzívebbé válhat az egyébként elhanyagolt kapcsolattartás. A

válaszadók közel 21 %-a előnyként említi azt is, hogy a tőlük messze élő rokonokkal, barátokkal is könnyebb így összeköttetésben maradni. A fizikai távolság áthidalásához nyújtanak segítséget ezek az oldalak, segítenek az olyan kapcsolatok fenntartásában, amelyek időhiány, vagy helyszíni megkötések miatt a valóságban nem megvalósíthatók, vagy csak nagyon ritkán van rá lehetőség, hogy személyes interakciókban is megnyilvánuljanak. 47 http://www.doksihu A közösségi oldalak az országhatárokon is túllépve összekötik az embereket, gondoljunk csak a Facebookra, ami jelenleg 170 országban, 37 különböző nyelven érhető el.41 A megkérdezettek közül csupán 3-an gondolták úgy, hogy az ismeretségi hálózatok legelőnyösebb tulajdonsága az, hogy új barátokat szerezhetünk rajtuk keresztül. Láthatjuk tehát, hogy az oldalakat sokkal inkább a már meglévő kapcsolatok fenntartása, és ápolása miatt tartják hasznosnak,

nem pedig az új kapcsolatok kialakításának a legfőbb eszközeként. Ezt a véleményt a kérdőív utolsó kérdésére adott válaszok némelyike is megerősíti: miszerint az ilyenfajta érintkezés nem helyettesítheti a személyes kommunikációt, csak kiegészítheti azt. Közvetítő közegként nagyon jól használhatók ezek a portálok, például arra, hogy egy személyes találkozót egyeztessünk, de igazi, bensőséges kapcsolat kialakítására nem alkalmasak. A véleményalkotók szerint a közösségi oldalak nem tudják ugyanazt az élményt nyújtani, mint egy kiadós beszélgetés, vagy egy közös eszmecsere személyes találkozás keretein belül. Az online kapcsolattartás során a kommunikációnak éppen az az alkotóeleme hiányzik, amely valódivá, értékessé teszi a közlést: a nonverbális jelek használata. A testbeszéd, a szemkontaktus, a mimika, a különböző gesztusok, a hangsúly mind fontos szerepet játszanak abban, hogy milyen minőségű

egy-egy interakció. Az internetes érintkezés során ezek a jelek hiányoznak, nem kapunk visszajelzést a másik fél reakciójáról, és mi sem tudjuk magunkat pontosan kifejezni, nem tudjuk átadni a mondanivalónkat teljes minőségében. Ez pedig gyakran az információ torzulásához, félreértéshez vezethet. A számítógép mögött az ember arctalan maradhat, pontosan azért, mert nem látjuk kommunikációjának minden részletét. Ezt kihasználva sokan felbátorodnak, akarva-akaratlanul másképpen fejezik ki magukat, máshogyan nyilvánulnak meg, mint egyébként szemtől szemben. Az online kapcsolattartás során az embernek egyfajta internetes személyisége alakul ki, amely sok esetben nem egyezik meg valódi énjükkel, így egyértelmű, hogy torzul az információ és a másikról kialakított kép. A közösségi oldalon zajló kommunikáció rövidebb, lényegretörőbb, ha valóban kíváncsiak vagyunk a másik emberre, akkor az mindenképpen személyes

találkozást igényel. 41 www.wikipediahu 48 http://www.doksihu Az embernek egyébként is alapvető szükséglete, hogy érintkezzen társaival, hogy kapcsolatban álljon a társadalom többi tagjával. És ha már a kapcsolat létrejött, akkor fontos, hogy érezze, valóban figyelnek rá, véleményét fontosnak tartják és igénylik a társaságát. Ezt az igényt a fizikai jelenlét képes teljes egészében kielégíteni, amikor a jelen idejű kommunikáció során észleljük a beszélgetőpartner minden reakcióját. A személyes kommunikáció sokkal több, mint csupán adatok közlése, magába foglalja a társas érintkezés minden formáját, és ezt még a legfejlettebb informatikai technológia sem képes mesterségesen megvalósítani. A személyes találkozások élménye tehát nem helyettesíthető online érintkezéssel, ellenben – hogy egy válaszadót idézzek – „egy közös élményből mindig jó facebook kommentárok születnek”. És bár igaz,

hogy a face to face kommunikáció semmilyen más érintkezéshez nem hasonlítható, és semmivel sem pótolható, egyes vélemények szerint még mindig jobb, mint az, hogy ha egyáltalán nem lenne semmilyen jellegű kapcsolat a felek között. A válaszadók 20 %-a viszont úgy véli, az online kapcsolattartás helyettesítheti a személyes kommunikációt. Az ellenkező véleményt képviselők szerint akik nem fordítanak kellő időt társas kapcsolataik ápolására, és megelégszenek a kapcsolattartás ezen módjával, azok zárkózottabbá válhatnak, fellazulnak az emberi kapcsolataik, és egy esetleges személyes interakció során nehezebben fejezik ki magukat. Romlik a szókincs, az internetes nyelv mindennapos használata az élőbeszéd rovására megy. Azok, akik az internet világában nőttek fel, mindennapjaik természetes velejárójaként csatlakoznak a világhálóhoz, bizonyára másképp gondolkoznak az online kommunikáció szerepéről, mint azok, akik

számára az internet egy teljesen új, eddig ismeretlen kommunikációs csatornát nyitott meg. Meglepő eredmény, hogy a személyiségi jogok sérelmének kockázata mellett a másik legnagyobb hátrányként azt említik a válaszadók, hogy a közösségi portálokon való aktivitás függőséget okoz. Egyes felhasználók túl sok időt töltenek el ezeken a webhelyeken, és ez gyakran más tevékenységek, vagy személyes kapcsolatok rovására megy. A különböző játékok, kvízek és egyéb alkalmazások kipróbálása sok esetben annyira magával ragadja a felhasználót, hogy képes órákat eltölteni az ismeretségi hálózaton úgy, hogy közben egyéb napi teendőivel nem foglalkozik. Különösen a Facebook-on figyelhető meg olyan mértékű interaktivitás, és információáramlás, hogy az embernek olyan érzése van, mintha egy perc nyugta sem lenne. 49 http://www.doksihu A közzétett aktivitásainkhoz hozzászólhatnak, és ezzek a kommentek újabb és

újabb beszédtémákat szülnek. Persze sok esetben ez is zavaró lehet, mert aki túlságosan belelendül, az olyan információkat is átad, amelyek cseppet sem nevezhetőek közérdekűnek. A nem kívánatos üzenetek, például körlevelek, reklámanyagok, hirdetések szintén sok felhasználót zavarnak, mert úgy gondolják ezeknek nincs helyük a közösségi oldalakon. A kéretlen leveleket el lehet ugyan kerülni olyan beállításokkal, amelyek segítségével letilthatjuk az üzenetküldőt, azonban ezzel még nem tudjuk teljesen kiküszöbölni az ilyen problémákat. Sokan arra is panaszkodnak, hogy idegenek zaklatják őket, olyanok lépnek velük kapcsolatba, akikre egyébként nem kíváncsiak, és némely esetben sértő megjegyzésekkel és üzenetekkel bombázzák őket. A közösségi oldalak hátrányaként említik azt is, hogy túl sok van belőlük. Ha egyszerre több oldalon regisztrálunk is, az ismerőseink valószínű ugyanazok lesznek, minden színtéren

azonos emberekkel tartjuk majd a kapcsolatot. Ilyenkor értelmét veszti ezeknek a hálózatoknak az a hasznos tulajdonsága, hogy mindeki egy helyen van. 5.2 40 év feletti válaszadók véleményének elemzése A 40 év feletti felhasználók részéről lényegesen kevesebb kitöltött kérdőív érkezett be: (14-40 év közöttiek részvételi aránya: 122 fő, 40 év felettiek részvételi aránya: 56 fő). Ezt figyelembe véve egy mélyinterjú keretein belül igyekeztem választ kapni a kérdőívben megfogalmazott és azzal kapcsolatban felmerülő további kérdéseimre. Az így kirajzolódó vélemény, és a beérkezett válaszok alapján igyekszem jelen korosztály hozzáállását értékelni a közösségi oldalakkal kapcsolatosan. Az interjú alanya 53 éves miskolci férfi, 2 gyermek édesapja, építőipari vállalkozást vezet. 2007 augusztusában regisztrált az iWiW rendszerébe fia meghívására. Mivel munkája során is gyakran használja a számítógépet

és az internetet, nem okozott neki különösebb problémát a weboldalon való tájékozódás. Adatlapján a regisztráció során minden személyes információra vonatkozó részt kitöltött (családi állapot, életkor, születésnap, névnap, munkahely, iskolák), elérhetőségeit is megadta (telefonszám, cím, skype) és több klubnak is tagja. 50 http://www.doksihu A regisztráció óta nem nagyon frissítette a profilját, új képet sem töltött fel, mint mondja, nem érzi szükségesnek, hogy minden újdonságról beszámoljon, ha pedig az életében bekövetkezett változásokról szeretne hírt adni, azt nem ilyen formán teszi. Az iWiW nyújtotta alkalmazások közül azonban egyiket sem veszi igénybe, mondván nem igazán van ideje ezzel foglalkozni, és nem tartja hasznosnak ezeket a funkciókat, a közösségi oldalon való részvétellel nem az ilyen jellegű szórakozás a célja. Kíváncsiságból regisztrált az oldalra, gyermekeitől hallott róla, hogy

több korabeli ismerőse már tagja a hálózatnak, így őt is el kezdte érdekelni, hogy miről is van szó, mára már 364 ismerőssel rendelkezik. Rokonok, barátok, régi iskolatársak, munkatársak, korábbi és jelenlegi lakóhelyéről származó ismerősök alkotják ezt az ismeretségi kört. Általában naponta meglátogatja az oldalt, de tíz percnél többet nem szokott böngészni rajta. Véleménye szerint azért nagyon hasznos a közösségi oldal, mert régen elfeledett ismeretségeket lehet feleleveníteni a segítségével, olyan emberekkel találkozhat itt, akikkel korábban valamilyen kapcsolata volt, viszont az időhiány, a magánéleti változások, vagy a földrajzi távolság miatt ezek fokozatosan megszűntek. Jó érzés rátalálni egy-egy ilyen régi ismerősre, és az adatlapja alapján egy kis betekintést nyerni az életébe, látni azt, hogy honnan hová jutott, és hol tart most az élete. Azonban az, hogy rátalál egy ilyen régi ismerősre nem

jelenti azt, hogy onnantól kezdve folyamatos kapcsolatban maradnak. Az esetek többségében annyi történik, hogy bejelöli az illetőt ismerősnek, ő visszaigazol, és csak egy újabb névvel bővül az ismerősök listája, további kapcsolatba azonban nem lépnek egymással ezután sem. Az iWiW-en működő „Ismerőseim friss képei” funkciót minden alkalommal használja (ezen a felületen kicsinyítve megjelennek a felhasználók aktuális fotói), leginkább a feltöltött új fényképek alapján tájékozódik az ismerőseivel kapcsolatos eseményekről, történésekről. A hírfolyamot nem mindig böngészi végig, ha valakire konkrétan kíváncsi, akkor rákattint az adatlapjára, és onnan informálódik. Általában ez akkor jellemző, ha valakiről hall valami pletykát, vagy újdonságot, akkor kíváncsiságból utánajár, hogy valóban igaz-e a hír. Van, amikor választ kap a kérdésére, van, amikor nem, hiszen nem mindenki oszt meg magáról túlságosan

személyes információkat. 51 http://www.doksihu Mivel az interjú elején említette, hogy vezető beosztásban van, felmerült bennem a kérdés, hogy munkaerő toborzás esetén ellenőrzi-e az állásra pályázók iWiW-es adatlapját. Válasza az volt, hogy nem jellemző, igaz előfordult már, hogy megkereste a jelöltet kíváncsiságból, de nem a profiljában szereplő adatok alapján döntött. A már meglévő alkalmazottai közül van, aki ismerőse, de őket sem követi napi rendszerességgel, inkább a munkahelyi teljesítményük alapján ítéli meg az embereket, nem fogalkozik azzal, hogy szabadidejükben mit töltenek fel magukról az internetre. Hátrányként említi, hogy az utóbbi időben nagyon lassú az iWiW működése, többször lefagy a rendszer, és mivel ez felbosszantja, ezért előfordult már, hogy nem látogatott vissza napokig az oldalra, mert attól tartott hasonló problémába ütközik. Ugyan nem ismeri az ilyen oldalak működésének

szakmai hátterét, de szerinte a túl sok a grafikus elem, a folyton felbukkanó mozgó hirdetések, és reklámok lassítják a rendszert, és ez zavaró. Főleg úgy, hogy sosem figyel fel ezek tartalmára, csak érzékeli, hogy ott vannak, de átsiklik felettük, és egy példát sem tudna említeni arra, hogy milyen terméket, vagy szolgáltatást hirdetnek az oldalon. Szabadidejében szeret a barátaival kerti partikat szervezni, főzőcskézni, vagy csak beszélgetni egy pohár bor mellett. A közelebbi rokonokkal születésnapok, és névnapok alkalmával mindig találkoznak személyesen is, fontosak számára ezek a családi összejövetelek, azokkal, akik igazán közel állnak hozzá, természetes, hogy tartja a kapcsolatot személyesen is. Persze ezt nem a hétköznapokon teszi, mert az számára is zsúfolt, és rohanással teli, mint manapság a legtöbb embernek, de hétvégente szívesen szán időt ezeknek a kapcsolatoknak az ápolására. Benne tehát fel sem merül

az, hogy az online kapcsolattartással helyettesíteni lehetne a személyes interakciókat. Nem tudja magát kifejezni az interneten keresztül, nem is szeret e-mailt írni, mert sokkal hosszadalmasabb, mintha szóban elmondaná, amit közölni szeretne. A találkozók megszervezésére sem használja a közösségi portálokat, inkább telefonon egyeztet ilyen ügyekben, mert így biztos benne, hogy az információ eljut a másik félhez. Az e-mailt, vagy az iWiW-en küldött üzenetet egyáltalán nem biztos, hogy a címzett időben elolvassa, így nem bízik ezek hatékonyságában. Véleménye szerint hasonló okai lehetnek annak is, hogy a kérdőívemet csak kevesen töltötték ki: ritkán látogatják az oldalt, vagy ha meg is nézik a levelet, akkor sem foglalkoznak vele, mivel nem egy ismerősüktől jött. 52 http://www.doksihu Úgy véli nagyobb sikerrel jártam volna, ha csak a saját ismerőseimnek továbbítottam volna az üzenetet, mert ők ismeretségi viszonyunkra

való tekintettel, nagyobb valószínűséggel segítettek volna. Az interjúból tehát kiderül, hogy jelen felhasználó alapvetően régi ismerősök felkutatására használja az adott közösségi oldalt, és általában puszta kíváncsiságból böngészi az adatlapokat. Ez egyáltalán nem meglepő, a kíváncsiság alapvető emberi tulajdonság, érdekel minket, hogy mi van a másikkal, és szeretnénk megosztani mi is az élményeinket a többi emberrel. Az interjúalany esetében érdekes megfigyelés, hogy ő maga nem frissíti az adatait, nem tölt fel új képeket, viszont kíváncsian fürkészi ismerősei aktuális eseményeit. Ezt a jelenséget leginkább a valóságshow-hoz hasonlítanám: a közösségi oldalakon is kukkoljuk a másikat, csak itt mindenki figyel mindenkit. De a kíváncsiság, hogy belelássunk mások magánéletébe, ugyanolyan intenzív, mint az egykori Big Brother és társai esetében. Egy új ismerős szerzésével, nem feltétlenül jár

együtt folyamatos kapcsolattartás, hiszen a közösségi oldal enélkül is folyamatosan biztosítja számunkra az információ áramlását. Sok esetben egyoldalú kommunikációra mérséklődik a kapcsolattartás, hiszen nyilvánosságra hozunk magunkról egy adatot, egy fényképet, az eljut a többi felhasználóhoz, tudomást szereznek róla, megnézik, talán még véleményt is alkotnak róla magukban. A kevésbé aktív résztvevők azonban addig már nem jutnak el, hogy az információra a válaszukat, reakciójukat vissza is jutassák az információ küldőjéhez. 5.3 A vizsgált célcsoportok véleményének összehasonlítása A 40 év feletti felhasználók beérkezett válaszai, és a mélyinterjú során szerzett benyomások alapján néhány alapvető különbség fedezhető fel a felhasználói szokásokat illetően a két korcsoport között. A fiatalabb generációra jellemző inkább, hogy egyszerre több közösségnek is tagja, az idősebb válaszadók

többsége csak az iWiW-en regisztrált felhasználó, a twittert pedig a megkérdezettek közül senki sem használja, a mélyinterjú alanya még nem is hallott róla. 53 http://www.doksihu Erre egyrészt az lehet a magyarázat, hogy a 2006-ban alakult twitternek jelenlegi adatok szerint mindössze 35 ezer magyar felhasználója van, míg az iWiW-en regisztráltak száma eléri a 4,2 milliót. Igaz, hogy ebbe az értékbe beletartoznak azok a regisztrációk is, amelyek nem való személyhez közhetők, de ha a napi átlag látogatottságát nézzük az oldalnak (1,2 millió egyedi látogató), akkor is messze nagyobb népszerűségnek örvend, mint a twitter. Másrészt figyelembe kell vennünk, hogy a twitter másfajta szerepet tölt be az ismeretségi hálózatok körében. Egy olyan mikroblog szolgáltatás, amely rövid, SMS hosszúságú bejegyzések, és üzenetek továbbítására alkalmas. Ez egy olyan újfajta, folyamatos és interaktív kommunikációt biztosító

rendszer, ahol az aktív részvétel különösen fontos a hatékony működéshez. Az idősebb korosztályra azonban nem jellemző olyan mértékű aktivitás, mint a fiatalabbakra. Míg a 14 és 40 év közöttiek naponta akár többször is belépnek adatlapjukra, addig a másik vizsgált célcsoport tagjai naponta egyszer, vagy csak hetente látogatnak el az oldalra. Közülük csak kevesen érzik úgy, hogy ez a mindennapi életük velejárója kell, hogy legyen, míg a fiataloknak ez sok esetben teljesen természetes, szinte kötelező tevékenység. Ezt igazolja Tapscott megállapítása is, aki „Digitális gyermekkor” című könyvében internetgenerációnak nevezi azt az új korosztályt, amelyet már mindinkább a digitális média vesz körül. „Számukra teljesen természetes, hogy ezeknek az eszközöknek a segítségével szerzik tudásukat, alakítják környezetüket, és ennek alapján határozzák meg társadalmi identitásukat. Az internetet szórakozásra,

tanulásra, kommunikációra és vásárlásra használják. Természetes módon a kapcsolatrendszerük is a hálózaton keresztül bővül.” 42 A fenti megállapításban is megjelenik az internet szórakoztató funkciója, melyet a fiatalok valóban ki is használnak, a közösségi portálok esetében az alkalmazásokon keresztül. Bár az érettebb generáció is fokozatosan kezdi felfedezni ezek hasznosságát, legtöbben mégsem használják ezeket a funkciókat, vagy ha mégis, akkor nem olyan sokfélét, mint a fiatalabbak. 42 Szalóki Gabriella: i.m 54 http://www.doksihu A legszembetűnőbb különbség azonban arra vonatkozóan figyelhető meg, hogy melyik célcsoport, mit tekint hátránynak a közösségi oldalak használatával kapcsolatban. A 14 és 40 év közöttiek válaszadóinak 23 %-a úgy nyilatkozott, hogy ezek a portálok függőséghez vezethetnek, hiszen rengeteg időt töltenek el az ottani böngészéssel, akár más, fontosabb tevékenységek

rovására. A 40 év feletti korosztályból senki, és a mélyinterjú alanya sem utalt arra, hogy tartanak attól a lehetőségtől, hogy a túlzott használat miatt függőség alakulna ki náluk. Véleményem szerint ennek az az oka, hogy az idősebb felhasználók sokkal inkább képesek mérlegelni, hogy mennyi az a közösségi oldalakon eltöltött idő, ami még nem zavarja meg őket egyéb teendőik elvégzésében. Életüknek nem szerves és meghatározó része az online platformon való folyamatos részvétel, képesek egy fontossági sorrend felállítására, figyelmüket nem annyira tudja lekötni és korlátozni az ilyen jellegű tevékenység. A felmérésben résztvevők azonban néhány ponton hasonló véleményt alkotnak. Mindkét célcsoport szerint az a leghasznosabb funkciója a közösségi oldalaknak, hogy könnyen, és egyszerűen lehet kapcsolatot létesíteni és fenntartani a távoli rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel. Abban is megegyeznek, hogy az

online kapcsolattartás során gyors és egyszerű információátadásra és információszerzésre van lehetőség. Az adatvédelmi és személyiségjogi kérdésekben is hasonlóak az álláspontok, bizonyos mértékben mindkét fél kiszolgáltatottnak érzi magát az illetéktelen felhasználókkal szemben. A legtöbben azon a véleményen voltak, hogy a személyes kommunikációt semmi sem helyettesítheti. A várakozásokkal ellentétben a fiatalok többsége is így gondolja, annak ellenére, hogy esetükben éppen az ellenkezője látszik kibontakozni. A közösségi oldalak hasznosságát illetően is megegyeznek a vélemények: mindkét korosztálynak értékelnie kellett egy ötfokú skálán, hogy mennyire érzi hasznosnak a közösségi oldalakat, és többségük nagy mértékben hasznosnak ítélte meg ezeket. Egyre több az idősebb felhasználó az oldalakon, sokan szeretnék elsajátítani a számítógépes ismereteket, sőt, bizonyos munkakörökben elvárás is,

hogy fejlesszék magukat az alkalmazottak ilyen téren. Az idősödő generáció növekvő igénye, hogy áthidalja a digitális szakadékot, és minél inkább kivegye a részét az online környezet nyújtotta lehetőségekből. 55 http://www.doksihu Személyes tapasztalatom, ami a kérdőíveknél ugyan nem derül ki, de a kutatás résztveőinek kiválasztása során szembesültem vele, hogy az idősebbek szívesebben és gyakrabban írnak magukról adatlapjukon. Az iWiW „Magamról” rovatát sok ismerősöm üresen hagyja, inkább a fényképek dominálnak, azok közvetítenek információt a személyiségükről. Az idősebbeknél pedig többségüknél azt vettem észre, hogy életüknek egy kisebb összefoglalását teszik itt nyilvánossá: írnak családi állapotukról, gyerekeik számáról, arról, hogy milyen munkát végeznek/végeztek, mit szeretnek csinálni szabadidejükben, és hogy milyen a személyiségünk, milyen tulajdonságok jellemzik őket. Az az

érzésem, mintha számukra sokkal fontosabb lenne az, hogy megmutassanak magukból valami valódit, kézzelfoghatót, és ne a másik felhasználóra bízzák a megítélést egy esetleges fénykép, vagy bejegyzés alapján. Nem gondolom, hogy hiányosságként kellene ezt felrónunk a fiatalabb generációnak, mindenesetre érdekesnek tartom a különbözőséget. Sokan nem tudják, mit emeljenek ki a személyiségekből, és sokan nem is törekedne rá, hiszen úgy gondolkoznak, ha valaki ismerősöm, akkor bizonyára ismernie kell engem. Persze egy fénykép néha sokkal többet elárul, mint a szavak, ez azonban a visszájára is fordulhat, és félreértésekhez is vezethet. 56 http://www.doksihu Összefoglalás Látva a közösségi oldalakon való részvétel arányát, az online kommunikáció, és kapcsolatépítés népszerűségét nem vonhatjuk kétségbe. Egyre többen érdeklődnek az újfajta közösségépítés lehetősége iránt, fiatalabb és idősebb

generációk egyaránt. Azt sem vitathatjuk, hogy ez a folyamat változásokat idéz elő társas kapcsolatainkban, és újszerű szemlélet kialakulását eredményezi. Az azonban, hogy kire milyen mértékben hat ez az átalakulás, véleményem szerint egyéntől függ. Van, aki az online kapcsolattartás során felfedezi a személyes interakciók és az effajta kommunikáció közti különbséget, és elkezdi még inkább felértékelni a szemtől szembeni, valós kapcsolatok fontosságát. A másik véglet ellentétes érzésekkel viseltetik az újfajta kommunikácós rendszer iránt: alkalmasnak tartja őket a személyes érintkezés helyettesítésére, vagy éppen kizárólagos kapcsolattartási rendszerként kezeli a hálózatépítő oldalakat. Nem vitatom, hogy a közösségi oldalakon regisztrálni jó dolog, ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy megfontolt használatot igényel. Mindenkiben meg kell fogalmazódnia egy célnak, amikor csatlakozik az adott közösséghez,

és nyilvánvalóan elvárásokat is állít fel magában mindenki, aki belép a rendszerbe. Aztán a közösségen belül sodródnak az árral, és észre sem veszik, hogy egyre többet és többet mutatnak meg magukból, és egyre meghatározóbb szerepet tölt be életükben a hálózatban való részvétel és a közösséghez tartozás élményének átélése. Mindemellet elengedhetetlen, hogy az ember meg tudja őrizni az egyéniségét, és ami talán még fontosabb a magánszféráját, hiszen ha azt egyszer már kiszolgáltattuk, nagyon nehéz újra csak a sajátunkká tennünk. Az online kapcsolatépítés pozitív és árnyoldalait vizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy ami az előnye, az a hátránya is egyben. A közösségi oldalakkal kapcsolatos sajátosságok tekintetében is igaz, hogy minden jóban, van valami rossz, és fordítva: Igaz ugyan, hogy a közösségi portálok egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb kapcsolattartásra adnak lehetőséget, de

ugyanakkor ezek túlzott igénybevétele személyes kapcsolataink rovására is mehet, és függőséget okozhat. A gyors információáramlásnak köszönhetően megváltozik a kommunikáció, és sok esetben rossz irányba. Az internetes adatlapok elrejthetik valódi énünket, de torzíthatják is azt, és a rólunk kialakuló képet is. 57 http://www.doksihu Kíváncsiságunkat teljes mértékben kielégíthetjük, bárkit nyomon követhetünk, és bárkiről adatokat gyűjthetünk, de nem szabad elfelejtenünk, hogy mások is ezt teszik velünk, mindenki figyel mindenkit. Véleményem szerint viszont ennek ellenére a közösségi oldalak alapvetően fontos színfoltjai a modern ember életének. A lényeg csak az, hogy mindenkinek meg kellene tanulnia okosan használni ezeket a portálokat, mert megfontolt adatközlés és aktivitás mellett kiküszöbölhetők a hátrányok, és élvezhetőek az előnyök. Szokták mondani „minden csoda három napig tart”, kérdéses,

hogy ez a közösségi oldalakra is igaz lesz-e. Minden a fejlesztőkön és a tagokon múlik, hiszen a dolgozatból kiderül, hogy egy közösség csak akkor lehet sikeres, ha a résztvevői megfelelően működnek együtt, továbbá ha a közösség működtetői figyelnek a tagok folyamatosan változó igényeire. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal, akik nem tagjai egyetlen közösségi oldalnak sem, számukra miért nem vonzó az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő internetes felület. Válogatni pedig bőven van miből, hiszen nemzetközi és hazai viszonylatban is egyre nagyobb a kínálat ilyen téren. Aki nem résztvevője egyik közösségnek sem, nem jelenti feltétlenül azt, hogy sohasem volt az: sokan törölték regisztrációjukat az őket ért kellemetlenségek miatt, vagy mert egyszerűen csak megunták az oldal használatát. Biztosan olyan is akad köztük, aki még időben felismerte az ismeretségi hálózathoz fűződő függőségének

veszélyeit, és még időben kilépett a közösségből, még mielőtt annak használata komolyabb magánéleti problémákhoz vezetett. Tehát van, aki kipróbálja, de az oldal nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és az illető továbblép. Van, aki még a tesztelésig sem jut el, mert úgy véli nincs értelme ezeknek a portáloknak, és megvan nélkülük. Visszahúzó erő lehet az a tény is, hogy „mindenki fent van a neten”. Azaz nem az számít különlegesnek, aki valamelyik kapcsolatépítő oldal tagja, hanem az, akit nem lehet megtalálni. Meg is szokták jegyezni: „Az az ember, aki nincs fent valamelyik közösségi oldalon, az nem is létezik.” Ez persze nem teljesen igaz, csak nem vagyunk egyformák. Van, akinek még fontos a magánszférája, és minden lehetséges eszközzel védi azt, és ragaszkodik hozzá. Azt viszont nem vonhatjuk kétségbe, hogy ez az érzés is átalakulóban van. A magán – és közszféra közötti korábban élesnek

mondható határok mára már egyre inkább elmosódnak. 58 http://www.doksihu Ahogy az emberek ingerküszöbe is egyre szélesebb skálán mozog, úgy változik ennek a kérdéskörnek a megítélése is. A világ változik, és az ember kénytelen alkalmazkodni, hogy tartani tudja a lépést. Egyre több információ áramlik felénk, és szinte érezzük a felénk áramló elvárást, a másoktól érkező igényt: mi is mutassunk meg magunkból többet a világnak. Osszunk meg minél több élményt egymással, ha már a technika lehetővé tette számunkra, hogy akár a Föld összes lakójával kapcsolatban álljunk. Nyílj meg a világnak, és a világ is megnyílik előtted: ez az üzenet jut el egyre több emberhez. Azonban az, hogy ki hogyan reagál erre az újfajta igényre, és mennyire érez késztetést, vagy éppen kíváncsiságot a teljesítésére, az is egyéni megítélés kérdése. Tagadhatatlan, hogy bizonyos környezeti befolyásolás mindannyiunkat ér, ami

segít elbillenteni minket valamilyen irányba, és gyakran azért is leszünk tagjai egy-egy ilyen közösségi oldalnak, mert az ismerőseink már ott vannak, és nem akarunk kimaradni semmiből. Ahhoz tehát, hogy ismeretségi hálót építsünk a neten, már rendelkeznünk kell egy valós térben fenálló kapcsolatrendszerrel, hogy legyen mire alapoznunk a későbbi hálózatunkat. Mivel a technológia fejlődése nem áll meg, ezért valószínű, hogy az online kapcsolatépítésre alkalmas eszköztár is tovább fog bővülni az elkövetkezendő időkben. Van azonban, amit nem lehet virtuálisan leképezni, és emberivé tenni, pontosan ezért gondolom azt, hogy a személyes kapcsolattartásnak egy kiegészítő eleme, némely esetben megerősítője lehet az internetes kommunikáció, helyettesítője sohasem. Életmódunk, életstílusunk is változik, egyre inkább felgyorsul, és a számítástechnika igyekszik ehhez igazodni, és megkönnyíteni bizonyos folyamatokat a

társas kapcsolatainkban. Ezeket a lehetőségeket ki kell használnunk, haladnunk kell a korral, hogy tartani tudjuk a lépést a többi emberrel, hiszen csak így maradhatunk velük interakcióban, azonban nagyon fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a lehetőségek egészséges kiaknázása és az emberi kapcsolatok valódi értékének megítélése között. 59 http://www.doksihu Irodalomjegyzék 1. Asa Briggs – Peter Burke: A média társadalomtörténete, Napvilág Kiadó, Budapest, 2004. (252-298 old) 2. BBC: Online networking’harms health’ (Az online hálózatok „károsak az egészségre”) (news.bbccouk), 2009 február 19 http://news.bbccouk/2/hi/uk news/7898510stm (letöltés ideje: 2010. április 21) 3. Ben Parr: Study: Facebook Increases Jealousy in Relationships (A Facebook növeli a féltékenységet a kapcsolatokban) (www.mashablecom), 2008 http://mashable.com/2009/08/09/facebook-relationship-jealous (letöltés ideje: 2010. április 21) 4. Berényi

Konrád: Közösségi média: új kihívások című előadása alapján, Reklámhét, Szegedi Tudományegyetem, 2010. április 22 http://onlinemarketing.bloghu/2010/04/22/kozossegi media uj kihivasok a kom munikacioban (letöltés ideje: 2010. május 20) 5. Guy Lecky – Thompson: FaceBook: Good or Bad for Communication (Facebook: jó vagy rossz a kommunikációra nézve?), 2009. május 30 http://social-networkingtagging.suite101com/articlecfm/facebook good or bad for communication (letöltés ideje: 2010. április 21) 6. HVG/Karrier: Kirúgták őket: az internet lett a vesztük (wwwhvghu), 2009. augusztus 14 http://hvg.hu/karrier/20090813 facebook elbocsatas (letöltés dátuma: 2009. november 11) 7. HVG/Panoráma: Hány iwiwes, vagy facebookos ismerőst képes agyunk kezelni? 2010. január 25 http://hvg.hu/panorama/20100125 iwiw facebook 150 robin dunbar (letöltés dátuma: 2010. április 21) 8. HVG/Tudomány, Mindennapi internetünk add meg nékünk ma! (wwwhvghu), 2009. március

http://hvg.hu/Tudomany/20090326 kozossegi halozat fogyasztoi szokas/page2 (letöltés dátuma: 2009. november 11) 60 http://www.doksihu 9. HVG/Tudomány: Adatvédelem: (www.hvghu), 2010 március 26 A Facebook és a MySpace leszerepelt http://hvg.hu/Tudomany/20100326 facebook myspace leszerepelt (letöltés ideje: 2010. április 13) 10. HVG/Tudomány: Facebook: a magánélet tündöklése és bukása (wwwhvghu), 2010. május 21 http://hvg.hu/Tudomany/20100518 facebook maganszfera bukasa (letöltés ideje: 2010. május 23) 11. IT3 Műhely http://www.nhitit3hu/indexphp?option=com content&view=article&id=5842%3Ait3-3-121&catid=25%3Avezercikk&lang=hu (letöltés dátuma: 2010. május 19) 12. John M Grohol PSYD: Social Networking Harms Health? LOL (A szociális hálózatok károsak az egészségre? LOL), 2009. február 19 http://psychcentral.com/blog/archives/2009/02/19/social-networking-harms-healthlol/ (letöltés ideje: 2010. április 21) 13. Kárpáti Andrea:

Web 1 – Web 2, A 21 század iskolája, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008 (201old) http://search.microsoftcom/resultsaspx?form=MSHOME&mkt=enUS&setlang=enUS&q=A+21+sz%c3%a1zad+iskol%c3%a1jadownloadmicrosoftcom (letöltés dátuma: 2010. május 20) 14. Krauth Péter, Kömlődi Ferenc: A Web 20 jelenség (és ami mögötte van), NHIT Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) Tanulmány Harmadik kötet, 2007. (41 old) http://www.nhit-it3hu/it3cd/22%20A%20Web%2020%20jelenseg%20(es%20ami%20mogotte%20van)pdf (letöltés dátuma: 2010. április 28) 15. Maróy Ákos: Virtuális közösségek, 2004 (17 old) http://www.niokhu/download/vcpdf (letöltés ideje: 2010 április 1) 61 http://www.doksihu 16. MTI: Megosztanak vagy összehoznak a közösségi portálok? HVG/Tudomány, 2009. július 21 http://hvg.hu/Tudomany/20090721 kozossegi oldalak myspace facebook (letöltés ideje: 2010. április 21) 17. MTI: Lelépést fontolgatnak a facebookozók

(wwworigohu), 2010 május 20 http://www.origohu/techbazis/internet/20100520-facebook-egy-felmeres-szerint-afelhasznalok-60-szazaleka-leiratkozhathtml (letöltés dátuma: 2010. május 20) 18. MTI: Életre keltett halottak (wwwhvghu), 2010 február 22 http://hvg.hu/Tudomany/20100222 facebookon terjed tortenelmi emlekezet (letöltés dátuma: 2010. május 20) 19. Nagy Réka: Digitális egyenlőtlenségek: mítosz vagy valóság? Információs technológiák használatának aspektusai az ifjúság körében, PH.D értekezés, Budapest, 2005. (4-14 old) 20. Radics Boglárka: Facebook: áldás, vagy átok? (wwwtechnethu), 2009 október 17 http://www.technethu/hir/20091016/facebook aldas vagy atok/ (letöltés ideje: 2010. május 22) 21. Siska Mátyás: A „web 20” és ami mögötte van című előadása alapján, PR az információszolgáltatásokban szakmai konferencia, Budapest, 2008. június 3 http://www.mibeinfo/adat/fajl/8konferencia/prez infobroker spdf?PHPSESSID=b

7d6c41778526e1d10bc3ede8e35ab20 (letöltés ideje: 2010. március 17) 22. Szalóki Gabriella: Virtuális együttlét, valós siker: az online közösségek, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (Könyvtár-és információtudományi szakfolyóirat), 53. évfolyam, 9 szám, 2006 (online verzió) http://tmt.omikkbmehu/show newshtml?id=4503&issue id=475 (letöltés ideje: 2010. április 1) 23. Tecline/Szubjektív: hogyan változtatta meg a randizást a facebook? 2010április 13 http://techline.hu/szubjektiv/20100412 facebook randiaspx (letöltés ideje: 2010. április 13) 24. Vályi Gábor: Közösségek hálózati kommunikációja c tanulmánya = Hatalom a mobiltömegek kezében, Typotex Elektronikus Kiadó Kft., 2007 (113-130 old) http://mediaremix.hu/remix1/letolt/valyipdf (letöltés ideje: 2010. április 1) 62 http://www.doksihu 25. Vörös Zsófia: A virtuális és geográfiai terek tulajdonságainak hatása a közösségekre, Információs Társadalom folyóirat, 2005.

V évfolyam, 4 szám (92104old) http://www.infoniahu/digitalis folyoirat/2005 4/2005 4 voros zsofiapdf (letöltés ideje: 2010. március 16) 26. Wikipedia: Web 2 0 http://hu.wikipediaorg/wiki/Web 20 (letöltés ideje: 2010. április 1) 27. Wikipedia: Ismeretségi hálózat http://hu.wikipediaorg/wiki/Ismerets%C3%A9gi h%C3%A1l%C3%B3zat (letöltés ideje: 2010. április 1) 63 http://www.doksihu Mellékletek 1. számú melléklet: Online kérdőív KÉRDŐÍV Kedves Ismerőseim, Most készülő szakdolgozatomhoz gyűjtök anyagot, ehhez kérném a segítségeteket. A következő kérdőív a közösségi oldalakkal kapcsolatos szokásokra és tapasztalatokra vonatkozó kérdéseket tartalmaz, kérem, hogy szánjatok néhány percet a kitöltésére. Előre is köszönöm: Kondás Renáta Neme Nő Férfi Életkor 14-18 év közötti 18-25 év közötti 25-35 év közötti 35-40 év közötti Az alábbiak közül Ön melyik ismeretségi hálózatnak regisztrált felhasználója? (több

válasz is lehetséges) iWiW Facebook myVIP MySpace baratikor.hu hi5 twitter Egyéb: Milyen gyakran látogatja ezeket az oldalakat? naponta többször is naponta hetente 64 http://www.doksihu havonta félévente Mire használja ezeket az oldalakat? (több válasz is lehetséges) kapcsolattartás az ismerőseimmel, rokonaimmal információátadás információszerzés társkeresés munka egy idegen, vagy egy régi ismerős felkutatása szórakozás, kikapcsolódás Egyéb: Mennyire érzi hasznosnak a közösségi oldalakat? 1 Egyáltalán nem 2 3 4 5 A lehető legnagyobb mértékben Véleménye szerint mi a legnagyobb előnye a közösségi oldalaknak? Véleménye szerint mi a legnagyobb hátránya a közösségi oldalaknak? Ön szerint ez a fajta kapcsolattartás helyettesítheti a személyes kommunikációt? igen nem 65 http://www.doksihu Amennyiben az előző válasza "nem", kérem röviden indokolja, hogy miért gondolja így? Küldés Üzemeltető: Google

Dokumentumok 2. számú melléklet: Online kérdőív eredményeire vonatkozó adatok 14 és 40 év közötti válaszadók beérkezett adatai: o Nem o Életkor 14-18 év közötti 2 2% 18-25 év közötti 95 77% 25-35 év közötti 26 21% 35-40 év közötti 0 66 http://www.doksihu o Az alábbiak közül Ön melyik ismeretségi hálózatnak regisztrált felhasználója? (több válasz is lehetséges) o Milyen gyakran látogatja ezeket az oldalakat? o Mennyire érzi hasznosnak a közösségi oldalakat? (1: Egyáltalán nem, 5: A lehető legnagyobb mértékben) 67 http://www.doksihu o Ön szerint ez a fajta kapcsolattartás helyettesítheti a személyes kommunikációt? 40 év feletti válaszadók beérkezett adatai: o Nem o Életkor 40-50 év közötti 15 27% 50-60 év közötti 27 48% 60-70 év közötti 14 25% 0 0% 70 év feletti 68 http://www.doksihu o Az alábbiak közül Ön melyik ismeretségi hálózatnak regisztrált felhasználója? (több

válasz is lehetséges) o Milyen gyakran látogatja ezeket az oldalakat? o Mennyire érzi hasznosnak a közösségi oldalakat? (1: Egyáltalán nem, 5: A lehető legnagyobb mértékben) 69 http://www.doksihu o Ön szerint ez a fajta kapcsolattartás helyettesítheti a személyes kommunikációt? 70 http://www.doksihu 3. számú melléklet: Egyéni mélyinterjú vázlat 1. Meséljen magáról, néhány alapvető információ megosztása, amit fontosnak tart közölni, foglalkozása, családi állapota, szabadidős tevékenységek. 2. Milyen gyakran használja az internetet és mennyire mozog otthonosan az online környezetben? 3. Melyik közösségi oldalnak tagja, és mióta? Kinek a meghívására és miért regisztrált? Hány ismerőse van, és milyen típusú ismeretségek ezek? 4. Adatlapján milyen információkat közöl magáról, és azokat milyen gyakran frissíti? 5. Milyen alkalmazásokat használ? 6. Milyen gyakran látogatja az oldalt és mennyi időt tölt el a

közösségi oldalon? 7. Mire használja leginkább a közösségi portált? 8. Milyen gyakran és milyen formában tartja a kapcsolatot az összegyűjtött ismerősökkel? 9. Hogyan értesül az ismerőseivel történő változásokról? Rendszeresen ellenőrzi-e a hírfolyamot, vagy a friss képek listáját? 10. Mi motiválja, amikor megnézi egy-egy ismerőse adatlapját? 11. Ellenőrzi-e rendszeresen alkalmazottai, vagy az állásra pályázók internetes profilját, és ha igen, ez mennyire befolyásolja őt az adott személy megítélésében? 12. Mit tekint a közösségi oldal legnagyobb hátrányának? Mi az ami, kifejezetten zavarja? 13. Véleménye szerint a közösségi kapcsolattartás helyettesítheti a személyes kommunikációt és kapcsolattartást? Válaszát kérem, indokolja! 14. Véleménye szerint mi az oka annak, hogy csak kevesen küldték vissza az Ön korosztályából az online kérdőívet? 71