Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Különleges pénzügyi intézmények

KÜLÖNLEGES PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK Témák: 1. Lakáscélú állami támogatás szükségessége, formái, alakulása Magyarországon Hatása a külkereskedelmi és a fizetési mérlegre; lakossági megtakarítás – hitelállomány, lakástakarékpénztárak modelljei, jellemzői, megalakulása, működése; lakásvagyon mennyiségi, minőségi jellemzői, mutatói; állami támogatás a ’60-as évektől a rendszerváltásig; 1996. Ltp tv, 2000 évi lakáscélú állami támogatás pillérei; lalástakarékpénztárak jellemzői, modelljei, megalakulásuk Magyarországon, konstrukciók, piac értékelése; nemzetközi összehasonlítás 2. Jelzálog-hitelintézet alapításának szükségessége, feladatai Szabályozás, működésének feltételei, működése Magyarországon; jelzáloglevél kibocsátás, alaki és tartalmi követelmények, jelzáloghitelezés története, modellek, megalakulásának és működésének feltételei; jelzálog-hitelintézetek Magyarországon

és az Európai Unióban 3. KKV szektor szerepe, az állami támogatás szükségessége, formái a gazdaságban A hitelgarancia-rendszerek formái, összehasonlítás au EU-val, feladatai, működése; KKV fogalma, bemutatása, szerepe a magyar gazdaságban, állami támogatások szükségessége, összehasonlítás az EUval; Hitelgarancia Rt. bemutatása, feladatai, működése 4. Állami szerepvállalás az export-ösztönzésben Külkereskedelmi- és folyó fizetési-mérleg, állami támogatás formái és alakulása Magyarországon és az EU-ban, exportfinanszírozás és biztosítás; EXIMBANK és MEHIB fő feladatai és termékei; export állami támogatásának alakulása a rendszerváltás előtt és után, szükségessége, formái, jövőbeli alakulása 5. Magyar Fejlesztési Bank Rt szerepe a magyar gazdaságban Tevékenységének jellemzői (a KKV bankja ???); fejlesztési banki modellek jellemzői, MFB története, fejlődése, bankcsoport tagjai, feladatai,

értékelése – ÁSZ vizsgálata alapján 6. Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Helyük az öngondoskodásban, jellemzőik, csoportosításuk, fejlődés és további lehetőségek, törvényi háttér, biztonságos működés; megalakulásuk indokai, milyen szerepet töltenek be, pillérei; pénztárak csoportjai, jellemzői, befektetéseik alakulása napjainkig, 2005. évi értékelés; pénztárak bemutatása, értékelése, TB-járulék csökkentés Miért van szükség ezekre az intézményekre? Megalakulás pénzügypolitikai háttere (időpont)? Mi garantálja a biztonságos működést? 1. Lakáscélú állami támogatás szükségessége, formái I. Állami beavatkozás indokai és eszközei: Közgazdasági indokok: - az ország lakásállománya a nemzet vagyonának része - hosszútávú finanszírozási források ösztönzése - gazdaság élénkítés - gazdasági, politikai döntések lényeges szempontjai Szociális, etikai indokok: - minimális

lakhatási feltételek biztosítása - lakástulajdonhoz, lakásbérlethez való hozzájutás támogatása - állami támogatás rendszere = újraelosztást jelent a társadalom tagjai között A lakáspolitikai célkitűzések elérésének eszközei: - kamattámogatás, törlesztési támogatás - banktámogatás, bankszabályozás, adókedvezmények - garancianyújtás (pl. fecskeház program) - költségek mérséklése (forgalmi adó visszatérítés) II. kedvezmények (pl. gyermekek után) Magyar lakáspiac helyzete A, Lakásállomány mennyiségi mutatói: - lakások száma, 100 lakásra, 100 szobára jutó népesség - építette lakások száma - nemzetközi összehasonlítás Lakásállomány adatai Lakások száma (ezer db) 100 lakásra jutó népesség 100 szobára jutó népesség 1970 3122 318 193 1980 3542 292 146 1990 3853 269 114 Lakások száma (%), ebből 1 szobás 2 szobás 3 szobás 1970 46 43 11 2004 13 41 46 2005 12 42 46 100 szobára jutó

népesség Budapest többi város község 2004 86 97 97 2004 4134 245 95 2005 4173 242 94 2005 85 96 96 Épített lakások száma Budapest többi város község 1990 6985 19640 17146 1999 2904 8625 7748 2001 4434 13685 9935 2003 6313 19189 10041 2004 10152 21713 12048 Összesen Megszűnt lakások 43771 19287 28054 35543 43913 7435 5821 6500 5587 5101 B, Lakásállomány minőségi jellemzői: - lakásépítés az építtetők szerint - tulajdonforma szerinti nemzetközi összehasonlítás - lakások falazata, építési éve, komfort fokozata, felszereltsége Lakásépítés építtetők szerint Önkormányzat Központi költségvetési szerv Gazdasági szervezet Lakásépítő szövetkezet Természetes személy Alapítvány, egyház, egyéb Összesen 1990 2467 9411 0 602 31291 0 43771 1994 414 206 1699 420 18128 80 20947 1995 123 45 1583 276 22601 90 24718 Lakott lakások megoszlása tulajdonforma szerint tulajdonos lajka bérlakás: ebből magántulajdonú ebből

állami és egyéb tulajdonú Összesen 1996 227 78 1435 288 26065 164 28257 1996 89.4% 10.6% 3% 7.6% 100% 2000 2% 0 12% 0 86% 0 100% 2004 92% 8% 0 0 100% Lakóépületek állapota vidéken: - beavatkozást nem igénylő: 40 % - beavatkozást igényel: 60 %: • részleges felújítás szükséges: 34 % • nem felújítható: 12 % • teljes felújítás szükséges: 14 % Lalóépületek kora Magyarországon: 10 évnél fiatalabb: 5 % 10 – 30 év között: 38 % 30 – 40 év között: 15 % 40 – 50 év között: 10 % 50 évnél idősebb: 32 % C, Lakásfenntartás, lakásárak: A bérleti jog: forgalomképes, alacsony bérleti díjú (önkormányzati lakás) 1990-es évek: a lakásállomány kevés hitellel terhelt; javult a lakások minősége, nőtt a komfort-fokozat Panel-lakások száma: 500-700 ezer között van ma Magyarországon Jövedelem és lakásárak egymástól távolodnak: Magyarországon 7-8 évi jövedelem kell a lakásvásárláshoz, ez az EU-ban 2-3 év.

III. Állami lakástámogatási rendszer A, Jellemzői a rendszerváltásig: Dániel Zsuzsa: Lakástámogatás és társadalmi újraelosztás – Sajátos modell Az állam kezében volt a kereslet és a kínálat, így nem alakulhatott ki a piaci mechanizmus. A modell jellemzői: 1960-as évektől 1989-ig: Luxus-lakás ellenes, zárt város politikájú - tervszerűen végrehajtott iparosítás, munkahelyek (pl.: Dunaújváros), a munkabérek nem fedezik a lakásvásárlás költségeit Lakáshiány, cél: mennyiségi növekedés; korszerűsítés, felújítás elhanyagolása Nőtt az állami lakáskiadás, felgyorsult a bérlakás építés, de támogatta a magánlakás építést is az állam. Egy család – egy lakás, pazarló állami lakásépítés és fenntartás Hiánygazdaság (pl.: építőanyag-hiány), alacsony hitelkamat Szigorú foglalkoztatáspolitika, közvetlen költségvetési támogatások B, Lakásfinanszírozás jellemzői 1989 után: a lakástámogatás eléri

a GDP 6%-át (1980-as években a GDP 3%-a volt), költségvetésen kívüli támogatások (1989-ben 44 milliárd, Világbank szerint) Támogatási formák: támogatott OTP-kölcsön, állami kamattámogatás (1-6%), gyermekek utáni szociális építési támogatás, lakásszövetkezeti program, vállalati bérlakásépítési és fenntartási támogatás, lakbérek alacsonyan tartása, dolgozóknak kamatmentes kölcsön. Az állam egyre inkább kivonult a lakásfinanszírozásból a rendszerváltás után, 1990-es években pangás volt a lakáspiacon, 1994-től csökkennek az állami támogatások, 1996. évi CXIII tv a Lakástakarékpénztárakról. Változások a lakásszektorban a rendszerváltás után: - lakásfinanszírozás válsága az 1990-es években - ingatlanpiac gyors átalakulása - nagy építőipari vállalatok felbomlása, privatizálása - építőanyag kereskedelem liberalizálódása - tulajdonszerzési korlátok lebomlása - jelentős mértékű

lakásprivatizáció, amely a piaci lakásmodell felé mutat Az átalakulási folyamat nem volt gördülékeny. Ennek jelei: lakásépítés visszaesése, lakásállomány romlása, felújítás problémái, lakáskiadások arányának növekedése. A válságjelenségek között a legfeltűnöbb a hitelek szerepének a csökkenése. A lakáshitelek szerepe a finanszírozásban az 1990-es években a relatív alacsony szintről gyakorlatilag a nullára esett vissza. Lakásberuházások finanszírozási szerkezete: (a GDP százalékában) 1991 3,70 1993 2,50 1999 2,80 Nemzetközi átlag: a GDP 5-8 %-a Lakásberuházások finanszírozási forrásai (%) Készpénz Ingatlan eladásból Hitel Támogatás Összesen IV. 1991 42 28 10 20 100 1999 62 28 2 8 100 A lakáspolitika reformja A, Főbb célkitűzések: 1. Lakásállomány bővítése, új, korszerű lakások építésének ösztönzése 2. Meglévő lakásállomány korszerűsítése: - energiatakarékossági beruházások

- tömbház rehabilitáció - lakásállomány felújítás, korszerűsítés 3. A bérlakás-szektor részarányának növelése: - bérlakások építése - szociálisan rászorultak részére speciális programok működtetése 4. A lakáshitelezés, a lakáshoz jutás elősegítése - hitelezés részarányának növelése - hosszú lejátaú hitelek részarányának növelése - helyi és munkahelyi támogatások ösztönzése B, Széchenyi-terv: Négy alprogramja: - lakásállomány bővítése - lakásállomány korszerűsítése - lakáshitelezés korszerűsítése, hitelezés szerepe és mobilitás növelése - bérlakás-szektor részarányának növelése és a rétegproblémák kezelését segítő alprogram C, Új lakástámogatási rendszer pillérei: 1. Kamattámogatás Mire vehető igénybe: lakásépírésre és vásárlásra, méltányolható mértékig Célcsoport: középrétegek, illetve kiemelten: fiatal házasok Támogatás módja: jelzáloglevelek 3 %-os

támogatása, kereskedelmi bankok által nyújtott hitelek kamatámogatása 2. Otthonteremtés támogatás Mire vehető igénybe: lakásépítés, új és használt lakások vásárlása, korszerűsítése, többlakásos közös tulajdonú épületek felújítása Célcsoport: alacsony-, és középső jövedelmi réteg, illetve kiemelten: mozgáskorlátozottak Támogatás módja: vegyes finanszírozás – önkormányzatok keretjelleggel kapják meg, odaítéléséről is ők döntenek 3. Nemzeti lakás célelőirányzat Mire vehető igénybe: fecskeház, nyugdíjasház építés Célcsoport: fiatal pályakezdők, nyugdíjasok, mozgáskorlátozottak Támogatás módja: vegyes finanszírozás – önkormányzatok központi alapból pályázhatnak, ehhez biztosítanak saját forrást D, Nemzeti Lakásprogram „Otthon Európában” (2003) – 10 éves A megszorítások hatással vannak a költségvetésre, a lakásépítés növeli a külkereskedelmi mérleg hiányát. V.

Lakásfinanszírozás Lakáshitelezés fellendülése (2001-2003): 2001: állami kamattámogatás 2002: árrobbanás – használt lakásra is 2003: előre hozott várakozások miatt robbanás Lakáshitel-állomány növekedéséhez járuló tényezők: - ingatlanpiaci árrobbanás - állami lakástámogatási rendelet - makrogazdasági tényezők - háztartások eladósodottsági hajlandóságának növekedése - fedezetbe vonható magántulajdonú lakások - reálbérek növekedése - hitelbírálati információ csökkenése - hitelfelvételi döntések előrehozása Bankszektor: - nyitás a lakosság felé - hosszú távú, átlagon felüli kamat-marge - háztartások alacsony eladósodottsága - alacsony hitelezési kockázat - hitel-visszafizetési fegyelem VI. Lakástakarék-pénztárak Történet: - 1775, Anglia: kollektív pénzgyűjtés (pl.: Ha 10 fő, 10 év, azonos betét, akkor a várakozási idő 10 év helyett 5,5 év) - 1920-as években: német Bauspar (angol

mintára) sikeres, a háború után 2 millió szerződés, a háztartások 35 %-a - modellek: német/ francia (összehasonlítás a betéti és a hitelezési szakaszban) Összehasonlítás nyitó betétösszeg minimális éves megtakarítás minimális összes megtakarítás maximális megtakarítható összeg betéti kamatláb hozzáférés a betéthez lejárat előtt állami ösztönzők állami támogatás nagysága minimális megtakarítási idő hitelnyújtás ideje maximális hitelösszeg hitel futamideje hitelkamat kezelési költség törlesztő részlet szerződésből származó jogok átadása hitel felhasználhatósága PEL (francia) alacsony van nyitó+éves+kamat van felső limit adózott hozammal versenyképes általában lehetséges adómentes kamat kamattámogatás BAUSPAR (német) nincs nincs, de rendszeresen megtakaratók előnyben szerződésben rögzítve nincs korlát piaci kamatok alatt nem lehet, áthidaló kölcsön létezhet csak lakáscélú felhasználás

esetén: adómentes kamat kamattámogatás speciális hozzájárulás kapott betétkamat 2/7 része szerződésben rögzített összeg 4 év 2 év megtakarítási idő után azonnal bizonytalan hosszúságú, várakozási idő után hitelkamat összege max. 2,5a szerződésben foglalt megtakarírás szerese a betétre kapottnak 1-1,5-szerese 2-15 év között 6-15 év, a rövidebb előnyt élvez fizetett betétkamat + kezelési ktg betétkamat + min. 2% kezelési költség a fennálló összeg 1,7 %-a a 2 % marge tartalmazza egyenlő nagyságú egyenlő nagyságú rokonok között lehetséges nagyon korlátozott vásárlás, építés, energiatakarékos beruházás vásárlás, építés, felújítás, korszerűsítés 1996 / CXIII. tv a Lakástakarékpénztárakról: Magyarországon az 1990-es években a lakáshitelezési és állami támogatás válsága miatt reformokra volt szükség. A reform első lépése: 1996 évi CXIII tv a Lakástakarékpénztárakról Cél: -

ösztönözzön a saját erőből való előtakarékosságra - segítse elő a lakásvagyon állomány értékének megőrzését - teremtse meg zárt és alkülönült rendszerben, biztonságos keretek közötti lebonyolítás feltételeit (állami támogatással) - az állami támogatás kapcsolódjon a megtakarításhoz, átlátható, kalkulálható, ellenőrizhető legyen 1997. 06 02: 3 lakástakarékpénztár alakult: OTP, Lakáskassza, Fundamenta Állami támogatás: - az éves megtakarítás 30 %-a szerződésenként max. 36000,- Ft/ év (2003 óta 72000,- Ft/év) min. 4 éves megtakarítás esetén vehető igénybe 4-8 éves megtakarításig vehető igénybe 8 év elteltével szabadon felhasználható életkortól függetlenül, szerződésenként vehető igénybe az állami támogatásra járó kamatot is megkapja az ügyfél - 1996. évi CXII tv a Hitelintézetekről és a Pénzügyi vállalkozásokról 1996. évi CXIII tv a Lakástakarékpénztárakról 215/1996 (XII.

23) kormányrendelet a lakáselőtakarékosság állami támogatásáról 47/1997 (III. 12) kormányrendelet a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeiről Törvényi háttér: - Ki nyithat lakáskassza betétszámlát? Természetes személy devizabelföldi devizakülföldi saját maga v. devizabelföldi közeli hozzátartozója devizabelföldi közeli hozzátartozója mint kedvezényezett javára Nem természetes személy társasház lakásszövetkezet önkormányzat alapítvány egyház társasház lakásszövetkezet állami gondozásban élő gyermek mint kedvezényezett javára A lakástakarék-szerződés felhasználási lehetőségei - lakütelek vásárlása - lakás/ház bővítése, cseréje, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása - közművesítés - a fenti célokra felvett bankhitel kiváltása - társasházak, lakásszövetkezetek A magyar lakástakarékpénztári tv. jellemzői (német modell alapján): - szakosított

hitelintézet - tevékenységi köre korlátozott: betétgyűjtés, lakáscélú felhasználás és áthidaló hitel - ügyfélköre korlátozott - zárt rendszerben működik (csak az kaphat hitelt, akinek van megtakarítása, elszigetelt a tőkepiactól, kölcsön a kiutalási alapból, kiosztási sorrend az értékszám alapján, betét kamata és hitel kamata alacsony és fix, futamidő: 10-12 év, állami támogatással) - felhasználási lehetőség: lakáscél, de 8 év után bármire! - biztonságos működés: • szabad eszközök legalább 50 %-a mobilizálható eszközökben • kihelyezett szabad eszközeinek hasznából „kiegyenlítési céltartalékot” kell képeznie • teljesítménymutató számítás • felügyelet: közvetlen ellenőrzés • OBBA-hoz csatlakozás kötelező, kötelező tartalékráta alacsonyabb, mint más bankoké - állami támogatás a betéthez kapcsolódik • MÁK ellenőrzi, ellenőrzés a felhasználásnál csak számlákkal igazolt

• évente jóváírásra kerül és kamatozik • megtakarítási idő: max. 8 év, utána nincs állami támogatás