Nyelvtanulás | Magyar » A beszédfolyamat

Adatlap

Év, oldalszám:2011, 6 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:92
Feltöltve:2011. november 25
Méret:105 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

2.) A beszédfolyamat Az agy a vezérlés központja mind a beszédprodukció (Broca-terület), mind a beszédészlelés és a beszédmegértés (Wernicke-terület) esetében. Beszédképző és hallószervek: tüdő a motorja, hangképző szervek, fül A beszédképző szervek döntő többsége biológiailag elsődlegesen nem a verbális kommunikáció céljait szolgálja, hanem a rágást, evést, légzést stb. A beszéd létrehozása tehát „másodlagos” felhasználás. Ugyanez áll a beszédfeldolgozó szervekre is. A hallás elsődleges célja a környezeti hangingerek feldolgozása. A beszéd, mint specifikus jel „meghallása és továbbítása” másodlagos funkció A beszédképző és –feldolgozó szervek azonosak minden embernél, a különbség a használatban, illetőleg a kihasználtságban van. Ez azt jelenti, hogy bár az emberek méretei eltérőek, az élethez szükséges szerveik azonosak. A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás folyamata -

Artikuláció A beszédprodukciós folyamat végeredménye az artikuláció. - Akusztikum Az artikuláció következménye az akusztikum. A beszédnek megfelelő akusztikai rezgés a hallgató számára a hallási feldolgozáshoz szükséges jeleket tartalmazza. Valamint az akusztikai visszacsatolás. - Percepció Vizuális észlelés, mely segíti a megértést. A beszédprodukciós folyamat végeredménye az artikuláció, azaz a beszédszervek megfelelő működése egy adott nyelv hangzó formájának létrehozásához. Az artikuláció következménye az akusztikum. A beszédnek megfelelő akusztikai rezgés a hallgató számára a hallási feldolgozáshoz szükséges jeleket tartalmazza. A beszélő számára is jelentős azonban saját beszédének hallgatása és egyfajta (szimultán) feldolgozása, ez az akusztikus visszacsatolás. Ez teszi lehetővé saját beszédünk állandó ellenőrzését a beszélés során. Az akusztikus rezgéseket a fül fogja fel, és

elkezdődik a hallási feldolgozás, amely – beszédjel esetén – a beszéd percepciós feldolgozásában folytatódik (beszédhangok, hangkapcsolatok, hangsorok észlelése). A beszédfeldolgozásban a vizuális észlelésnek is funkciója van, a hallgató (ha teheti, tehát látja a beszélőt) felhasználja a beszédészlelési és beszédmegértési folyamatában a beszélő artikulációjának látható mozgásait; az így nyert információ ugyanis mintegy kiegészíti a hallás útján feldolgozott ingereket. A beszédfolyamat részei • Fonetikai elemek A beszédhang egy eleme, sajátossága. Artikulációs gesztusok, fonetikai jegyek, akusztikai kulcsok stb. • Fonetikai egységek beszédhang, hangkapcsolat, szótag, szó stb. Mókus m-ó-k-u-s; mó-kus • Fonetikai szerkezetek Szövegrészek struktúrája, dallamszerkezet; Petiék eljönnek este. (kijelentés) Petiék eljönnek este? (kérdés) Petiék eljönnek este.(csalódás, öröm stb kifejeződése)

• Fonetikai események/történések Hangmagasság-változás, szünettartás; Benyitottam a szobába • Fonetikai szabályok Hangképzési, hangsúlyozási szabályok (első szótagon van a hangsúly) stb. • A spontán beszéd sajátosságai Artikulációs változatok, megakadásjelenségek stb. • A beszéd univerzális és egyéni sajátosságai • A beszéd általános és nyelvspecifikus jelenségei Mind vizsgálható az artikuláció, az akusztikum és a percepció szempontjából. A beszédképzés szervei és működésük A ma emberének beszédképző mechanizmusa nagyon sokféle hang létrehozására alkalmas, egy-egy nyelv ebből azonban csak meghatározott számú magánhangzót és mássalhangzót használ. (korlátozott számú beszédhang) Az ugyanazon nyelvet beszélők között is nagy különbségeket tapasztalunk a beszéd képzésében. Ezek részben a beszédképző szervek eltérő anatómiai felépítésében gyökereznek. Az eltérések

egyrészt az életkor változásával párhuzamosan jelentkeznek - Anatómiailag változnak (életkor, genetika, környezeti sajátosságok) A különbségek ellenére azonban az azonos nyelvet beszélők beszédképzése csak oly mértékben különböző, hogy az a kölcsönös megértést nem nehezíti, vagy nem teszi lehetetlenné. A hangképzésben résztvevő fő szervek: a tüdő, a gége és a toldalékcső, illetőleg az agy, amely a vezérlésért felelős. Tüdő (pulmo) A mellkasban foglal helyet, 2 szárnya van– páros szerv, a baloldali lebeny kisebb a szív miatt. A légcső a tüdőbe vezet, a levegőáramlás itt történik. A beszédképzésben a tüdő levegőt biztosít. 2 mozzanat; be- és kilégzéskor: mellkasi mozzanat (bordák mozgatásával kapcsolatos) hasi mozzanat (rekeszizom működése következtében létrejövő) Működése automatikus, de akaratlagos irányítás alá vonható. Légzőmozgások gyakorisága:16-19 lélegzetvétel/perc Kapacitása:

4,5-5,5 liter Légzés - élettani légzés Ha a légzés célja kizárólag az oxigéncsere, akkor élettani, vagy néma légzésről beszélünk (amikor nem beszélünk, nincs hangképzés). A légzés az orron át történik. Kapacitása: 500cm3 (levegőt veszünk be és ki, azaz normál élettani légzésnél egyszeri csere) - beszédlégzés Az artikuláció, hangzóbeszéd létrehozása során. Szájon be, orron ki megy a levegő. Kapacitása: 1000-2000cm3 Belégzéshez képest jóval hosszabb a kilégzés. - éneklégzés Gége (larynx) Tüdő – a tüdő kivezető csöve a légcső (trachea) – a légcső tetején helyezkedik el a gége 5 nagyobb porcból áll: - gyűrűporc - pajzsporc (védi a hangszalagokat) - kannaporcok (2db) A hangszalagok állása (gyűrűporc, pajzsporc, kannaporcok). - gégefedő porc (idegen anyagok ellen, a félrenyelés ellen) Valamint ízületekből, szalagokból és izmokból áll. A gége szelep, mely a levegő áramlását

szabályozza, ez a feladata. Hangszalagok A gégében (larynx) találhatók. A gége azon része, amelyik a kannaporcok és a hangszalagok magasságában van: a hangrés (glottis) A hangszalagok a férfiaknál hosszabbak, vastagabbak. Hosszuk ált.:1,9-2,9 cm Nőknél 1,5-2 cm • A hangszalagok mozgása - Vízszintes Levegő be: távolodik Levegő ki: összehúzódik - Függőleges Hangképzéskor rezegnek. • Az őket borító nyálkahártya mozog zöngehang képzésénél. A hangszalagok állása - teljesen nyitott Tág lélegző állás. - szűk lélegző Nyugalmi légzés. Kb 30°-os szöget zárnak be a hangszalagok - zöngétlen mássalhangzóknál Kb. 10-15°-os szöget zárnak be a hangszalagok - h- állás 10°-os szög. Annyira szűk, hogy a levegő a hangszalagszélekhez súrolódik és zörejt eredményez. - Zárállás A hangszalag és kannaporcok zártak, nincs levegőáramlás. - Zöngeállás Zöngés hangoknál; kannaporcok érintkeznek, a

feltorlódott levegő felpattintja a hangszalagokat. - suttogó állás A hangszalag zárt, de a porcrésen keresztül jön a levegő. • A hangszalagműködés sajátossága - Hangtartás Egy lélegzetvétel utáni légzéssel létrehozott zöngeképzési időtartam. (Azonos hangmagasság és hangerő) Hangerőtől, testnagyságtól és légzéskapacitástól függ. Átlagos felnőtt hangtartása 20-25másodperc. - Hangerő A hangszalagok rezgése alatt létrejött kilégzési erő. - Hangregiszter Az énekhangot jellemzi. Fejen, mellkason eltérő vibrációs körzetek. Mell-, Közép- és fejregiszter van. - Hangosztály Egyéni hangmagasságtól, hangszínezettől függ. Férfiaknál: basszus, bariton, tenor Nőknél: alt, szoprán, mezzoszoprán - Beszédhangfekvés Frekvenciatartomány, amelyben természetesen beszélünk. Toldalékcső (vokális traktus) Hangszalagoktól a szájnyílásig tart. A hangok megformálása itt történik. Helyzete: szupraglottális

üregrendszer (glottis fölötti, azaz hangrés fölötti) Orrüreg, garatüreg, szájüreg alkotja. Funkciója: artikulációs csatorna A hangszalagrezgés keltette hanghullám rezgései ide érkeznek. - Garatüreg (pharynx) - Orrüreg (cavum nasale) Az orrsövény 2 részre osztja. - Szájüreg Lágy szájpad (palatum molle, velum palatinum) – veláris Kemény szájpad (palatum durum) – palatális 3-as felosztása is lehetséges; pre-, medio-, poszt-) Lágy szájpad és a nyelvcsap (uvula) zárja el az orrüregtől. Nyelvcsap: a szájpadlás mögött, szelepként működik, elzárja a levegő útját. Fogmeder (alveolus) – alveoláris hangok a fogmederben képzett hangok Fogak (dentes) – dentális hangok (foghangok) Ajkak (labia) – labiális hangok - Nyelv (lingua) A szájfenéken kapaszkodó izomkötegekből áll. Háta – dorsum, a szájpad felé néz. Nyelvgyök, nyelvtest, nyelvhegy - Állkapocs (szájüreget növeljük) Álcsonttal alkotott szöge.

Magánhangzók képzésénél van szerepe az állkapocs mozgásának; zárt, félig zárt, nyílt, nagyon nyílt. - Ajkak (labia) Artikulációs szempontból; Nyitódás mértéke - függőleges. Ajakkerekítés mértéke – vízszintes. Előrecsücsörödés mértékének a magyar nyelvben nincs jelentősége. Az agy Artikuláció: 80% bal félteke (Broca-terület)