Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Szabó Dorottya - A globalizáció hatásai a hazai gázpiacra

http://www.doksihu 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A globalizáció hatásai a hazai gázpiacra Készítette: Szabó Dorottya Budapest 2009/2010 http://www.doksihu 3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .4 1. GLOBALIZÁCIÓ GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI .7 1.1 1.2 1.21 1.22 1.23 1.24 1.25 1.26 1.27 1.3 1.4 2. MI IS A GLOBALIZÁCIÓ VALÓJÁBAN?.7 A GAZDASÁGI GLOBALIZÁCIÓ FŐBB JELLEMZŐI: .10 a világ összekapcsoltsága.10 a növekedési kényszer erősödése.11 gazdasági, kulturális összeolvadás.12 gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése.14 a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja.15 túlnépesedés .16 az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, gyorsulása .17 A GLOBALIZÁCIÓ KULCSSZEREPLŐI .19 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS .20 MIBEN REJLIK EGY ORSZÁG EREJE.24 2.1 A TŐKE NAGYSÁGA ÉS ÖSSZETÉTELE.25 2.11 Hazai

tőkeállomány.26 2.12 Külföldi tőkeállomány .28 2.13 Kutatás-fejlesztés, innováció .30 2.14 „Láthatatlan” tőke, CO2 kvóták- Magyarország nagy lehetősége .31 2.15 Társadalmi tőke.34 2.2 HUMÁN ERŐFORRÁSOK .34 2.21 A munkaerőpiac helyzete.34 2.3 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK .39 2.31 Magyarország földrajzi helyzete .39 2.32 Nem megújuló kincseink .41 2.33 Megújuló motorok .44 3. MAGYARORSZÁG 2008/2009-ES GÁZPIACI HELYZETKÉPE .51 3.1 3.11 3.12 3.13 3.2 3.3 3.4 GÁZPIACI ÖSSZEFOGLALÓ .51 Gázár- valóban annyi az annyi?.51 Lehetséges kiutak a függésből .52 Gázfogyasztás vs. környezetvédelem 54 MENNYIRE TÁJÉKOZATLAN A LAKOSSÁG, FELMÉRÉS AZ ENERGIATUDATOSSÁGRÓL .56 ÉPÜLETEINK ENERGIAFOGYASZTÁSA .61 SMART .63 ÖSSZEFOGLALÁS.65 IRODALOMJEGYZÉK.66 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE.68 ÁBRÁK JEGYZÉKE.69 KÉPEK JEGYZÉKE .70 http://www.doksihu 4 BEVEZETÉS Munkám során először szeretnék kitérni a globalizációra, a mai világ egyik

legjellemzőbb jelenségére, mint a világ- és a nemzetgazdaságokat egyaránt érintő és befolyásoló tényezőre, mely által az egyes nemzetgazdaságok elválaszthatatlanul összefonódnak, kölcsönös függés alakul ki közöttük. Ezen függés egyaránt értendő pénzügyi és a gazdasági és társadalmi vonatkozásban is. Szeretnék röviden szót ejteni arról is, hogy a mai univerzálódott világban mégis mik lehetnek egy állam erősségei, miben rejlik az egyes nemzetállamok ereje. Ezek természetesen a rendelkezésre álló erőforrások, a materiális és immateriális kincsek egyaránt. Manapság a humán kapacitásoknak olyannyira felértékelődött szerep jut, hogy sokszor ez lehet a kulcs az országok jólétéhez és gazdagságához. Az elmúlt évszázadban sokszor átrendeződött világkép (bipoláris, unipoláris) az akkori értelmezésben már nem állja meg a helyét. Rengeteg egyéb olyan tényező kapcsolódott be a megítélés

szempontjai közé, amire akkoriban még nem is gondoltak az emberek. Létünk csak az energia által nyerhet értelmet. Világunk alapja és szó szerinti mozgatórugója, fontossága vitathatatlan. Ezért úgy gondoltam, hogy erről a primer erőforrással is foglalkozok diplomamunkám során. Az országok szerves gazdasági stratégiái közé tartozik az energiagazdálkodás. Az energia-igény olyan alapszükséglet, melynek kielégítése elengedhetetlen a társadalmi elégedettség és a megfelelő ütemű fejlődés elérése és fenntartása érdekében. Előző mondatom máris magában rejt egy újabb, kulcsfontosságú közgazdasági fogalmat, a fenntartható fejlődés fogalmát. Ez tömören annyit jelent, hogy a jelenben olyan ökonómiai feltételeket kell teremteni, amelyre alapozva a következő generáció is megélhet és építhet, valamint nekik is adottak a lehetőségeik arra, hogy ugyanezt megtegyék a rájuk következő generáció érdekében, és így tovább

láncszerűen. A fejlődés alapja a termelés, fogyasztási cikkek és egyéb javak előállítása a társadalom elsődleges és generált szükségleteinek kielégítése céljából. A termelés során a gazdasági erőforrásokat fel kell dolgozni és abból jövedelemre szert tenni, ám ez a folyamat megvalósíthatatlan lenne energia, alapanyagok és humán http://www.doksihu 5 közreműködés nélkül. Mivel szakmai gyakorlatomat egy energiaszolgáltató vállalatnál (Tigáz Zrt.) töltöttem részletesen beleláthattam az annak profilját képező gázpiacba. Elgondolkodtatott, hogy mennyire fontos számunkra az energia, szinte észre sem vesszük annyira természetes, de szó szerint függünk tőle. A klasszikus értelemben vett energia mindig mást és mást jelentett az emberiség fejlődésének egyes szakaszaiban. Korai őseink csupán azzal foglalkoztak, hogy izomerejük segítségével megteremtsék megélhetésüket, élelmet szerezzenek és megvédjék magukat;

arra még csak nem is gondoltak, hogy a növényeket, amit táplálékként elfogyasztanak, a Nap éltető energiájának köszönhetik. Manapság az energiát a gyáróriások, az éjszakában is nappali fényben tündöklő metropoliszok testesítik meg. Az energiának mára rengeteg értelmezése alakult ki Szinte minden embernek más jut róla eszébe; kinek az autóversenyen bömbölő motorok, kinek az, hogy elég volt a mai napból, pihenni kell, hogy új energiával töltődjön fel. Az energiát alapvetően két csoportba sorolnám, a fizikai és a gazdasági értelemben vett energiára. A gazdaság az energiát úgynevezett energiahordozókból nyeri, melynek a legelemibb értelmezésben két forrása van: 9 Fosszilis, azaz nem megújuló energiaforrások 9 Megújuló energiaforrások Ez a két csoport áll a rendelkezésünkre, hogy kinyerjük belőle a mindennapi életünkhöz szükséges energiamennyiséget. A különbség az, hogy a fosszilis energiahordozók - mint

például a kőolaj és a kőszén - ésszerű és belátható időtávon belül korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésünkre, keletkezésük folyamata milliószor hosszabb, mint felhasználásuké, a készletek tehát ilyen szempontból végesnek tekintendők. A megújuló energiaforrások ezzel szemben végtelen mennyiségben állnak a rendelkezésünkre, már a felhasználásuk pillanatában újratermelődnek. Ilyen például a Nap sugárzása, mely folytonosnak és egyben állandónak tekintendő. Szeretném majd felhívni a figyelmet munkám során egy olyan tényre, amellyel a legtöbb ember tisztában van, csak korlátozott lehetőségei, vagy éppen ellentétes érdekei miatt nem tesz érte kellőképp. Az alternatív energiaforrások elterjedésének szükségességére gondolok, mely alatt nagy általánosságban a megújuló energiaforrásokat szokták érteni. Bízom abban, hogy az emberiség http://www.doksihu 6 hamarosan az elméleti síkról áttér az

operatív részvételre. Hajlamos vagyok néha én is úgy gondolni, hogy csupán egy csepp vagyok a tengerben, de minden nagy dolgot el kell kezdeni valahol, az általános szemléletváltás az egyéni elhatározásokkal kezdődik, és a tenger pedig nem más, mint sok csepp összessége és egysége. Az utolsó szakaszban hazám gázpiacának elemzésével foglalkozom. Ennek kivitelezése azért jött létre, mert gyakorlatom során rengeteg információhoz jutottam a témában, és elgondolkodtatott. A meglévő helyzeten túl szeretném vázolni a kilátásokat és lehetőségeket, amiket véleményem szerint is érdemes lenne kiaknázni. Dolgozatom egészében törekedtem az átláthatóságra és a következetességre amellett, hogy megpróbáltam minél tömörebben és világosabban fogalmazni. Igyekeztem személyes véleményemnek is hangot adni ott, ahol csak lehetett. http://www.doksihu 7 1. GLOBALIZÁCIÓ GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1 Mi is a globalizáció

valójában?1 A globalizáció egy meglehetősen összetett folyamat, mely alatt mindenki mást ért, a legtöbb esetben teljesen különböző dolgokat, vagy csupán ezen átfogó folyamatra vonatkozó jellemzők egy részét. Nehéz egységes, egyértelmű definíciót adni, olyat, amit mindenki elfogad. Ami biztos: 9 A modern világ „terméke” 9 Összetett, az élet szinte minden szegmensében érezteti hatását 9 Egyaránt vannak előnyei és veszélyei Globalizáció: „a modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése” - szól a definíció.2 Az emberek, a tőke, az áruk és az információ áramlásának szabadsága, amit a technika fejlődése csak fokoz. Erről rögtön eszébe is juthat az embernek a 4 nagy Európai Uniós szabadságjog, melyek az integráció szerves alapját képezik. Ennek értelmében az EU területén az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke áramlásának elvileg nincsenek határai. A globalizáció

alapvető lényege is az, hogy nem ismer határokat. A folyamat következtében egymástól távol élők is kapcsolatba kerülhetnek és kerülnek is egymással nap, mint nap. Gondolok itt az Internetre, vagy a műholdas telefonokra, amivel ma nincs a világon olyan pont, ahonnan ne lehetnénk elérhetőek. A lényeg a mobilitás, a szabad mozgás lehetősége Már az egyszerű átlagember mindennapjai is egyre gyorsabban pörögnek, feszített tempóban éli az életét mindenki szerte a világban. Egy-egy tenyérnyi eldugott, érintetlen terület kivételével mindent áthat az univerzalizálódás, azaz az egységesülés folyamata. Bárhol járjunk a világban, egyforma szupermarketekben egyforma árut vehetünk és pld a Coca-cola brandet még a legszegényebb afrikai országokban is jól ismerik. Cél a fogyasztás ütemének felgyorsítása, mindig egy kicsivel jobb termék 1 2 http://mek.niifhu/01400/01449/01449htm#3 http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/globalizaciohtm

http://www.doksihu 8 kifejlesztése, hogy az emberek váltsanak és szemétbe dobják a „régit”. A legszemléletesebb példaként a mobiltelefon ipart említeném, ahol egy körülbelül 3 hónapos készülék már szinte elavultnak számít és fél áron, vagy akár olcsóbban kapható a 3 hónappal azelőtti árához képest. Nem szeretnék rá részletesen kitérni ugyan, de mint párhuzamot és figyelmeztető összefüggést megemlíteném a 30-as évek elején kibontakozó nagy gazdasági világválságot, ami éppen a feszített termelés túltermeléssé alakulásából fakadt. A történelem ismétli önmagát- szól a mondás, ami már sokszor igazolódni is látszott az emberiség léte alatt. Talán többek között ez is indokolja a világszerte terjedő globalizáció-ellenes mozgalmakat, melyek éppen annak a jelenségnek a következményei, hogy a nagyvállalatok igyekeznek mindenütt jelen lenni és növelni értékesítéseik volumenét. Aktivisták,

környezetvédők a szolidaritás értékeire próbálnak hivatkozni és rámutatni arra, hogy a szegény országok részesedésének aránya a világon megtermelt javakból nem hogy csekély, de ráadásul folyamatosan csökken, miközben ezzel párhuzamosan természeti környezetük egyre pusztul, mivel általában az olcsó munkaerő miatt az ilyen típusú országokba helyezik ki a termelést a vállalatok - főleg ha az környezetkárosító. Rengetegen bírálják ezért a monopóliumokat, mai kifejezéssel élve multikat. A gazdasági folyamatok alapos elemzése azonban rámutat arra a tényre, hogy paradox módon a világnak éppen azok a népei a legszegényebbek, amelyek kimaradtak, vagy csak részben érintettek a globalizáció folyamatában. Ezzel egy időben töretlenül növekedett mindazon államok nemzeti jövedelme, amelyek részt kértek a globalizáció kínálta lehetőségekből és a nemzetközi munkamegosztásból. Ha azt veszem, hogy közöttük van a világ

két legnépesebb országa is, Kína és India - amely két állam talán a legnagyobb fejlődést produkálta az utóbbi évtizedekben - akkor arra a következtetésre jutok, hogy számszakilag a globalizáció mégiscsak ténylegesen a korábbinál magasabb életszínvonalhoz segítette a világ szegényeinek többségét.3 Véleményem szerint ez az érdekes okfejtés is jól szemlélteti a globalizáció két arcát, ebből is egyértelműen kitűnik, hogy rossz és jó hatásai egyaránt vannak. Azon embercsoportok, akik csak a rosszat tapasztalják, természetesen elítélik, akik többet kapnak a jóból támogatják. Ez egyértelműen a tapasztaláson múlik 3 http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/globalizaciohtm http://www.doksihu 9 A globalizáció fogalma először az először az 1960-as 70-es évek fordulóján merült fel és került be a köztudatban, amikor is egyre több tudóst, környezetvédő aktivistát kezdtek foglalkoztatni a globális

környezetvédelmi problémák, az életszínterek rohamos szennyezése és pusztulása. Felmerült félelmeik - valljuk be őszintén - nem voltak alaptalanok. Tehát az eredeti jelentés lényegében arról szólt, hogy az ember által végzett tevékenységeknek az egész bolygóra kiterjedő negatív hatásai is vannak. Pld a globális felmelegedés, a szélsőséges időjárási viszonyok, tájfunok és hurrikánok mind-mind a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedéséből fakadnak, ami pedig a túlzott mértékű CO2 kibocsátás számlájára róható fel. Gondoljuk csak arra, hogy naponta hány ember ül autóba, vagy a gyáróriások mekkora mennyiségű füstöt „köhögnek” a légkörbe súlyosan megbetegítve azt. De ugyanilyen negatívumként említhetném az ózonlyuk megjelenését; a folyók, tengerek és óceánok szennyezését (nem elhanyagolható tény, hogy Földünk közel 70%-át borítja víz); az erdőirtásokból fakadó problémákat, amikkel sajnos

még korántsem teljes a lista. Az emberek túlnyomó része ezt akkoriban még előszeretettel hagyta figyelmen kívül, hiszen csak azzal törődött, hogy könnyebb az élet, magasabb az életszínvonal és nem érdekelt szinte senkit sem, hogy milyen áron és milyen „háttérben” zajló eseményekkel. A háttérben szót azért tettem idézőjelbe, mert nem a kifejezés klasszikus értelmében vett jelentéséről van szó, sokkal inkább arról, hogy csak az emberek tudatában került ez oda, elsiklottak felette és behunyták a szemüket, pedig mondhatni az egész az orruk előtt zajlott. Könnyebb volt nem észrevenni és nem foglalkozni a manapság már igen divatos és alapfogalommá vált fenntartható fejlődés szellemével. Azért, mint már említettem akadtak olyanok, akiknek kinyílt a szemük és képesek voltak felismerni és felfogni azt, hogy ha a pusztítás ilyen ütemben folytatódik, az elképzelhetetlenül súlyos következményekkel járhat majd.

Elterjedt a jelszó: "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!" (Római Klub) Az embereket együttműködésre próbálták ösztönözni; inkább kevesebb, mint több sikerrel. Elsősorban a médiának és a tömegkommunikációnak köszönhetően a globalizációnak mára már egy teljesen átalakult jelentése terjedt el, amelyben a világháló, azaz az Internet hódításán és fejlődésén; a kommunikáció http://www.doksihu 10 hatékonyságán; a kereskedelem, a nemzetek feletti vállalatok, a pénzpiacok egész bolygóra való kiterjedésén van a hangsúly. A globalizáció ellenzőit és támogatóit az új évezredben már az ún. gazdasági globalizáció kérdése foglalkoztatja 1.2 A gazdasági globalizáció főbb jellemzői4: a) a világ összekapcsoltsága b) a növekedési kényszer erősödése c) gazdasági és kulturális homogenizáció, összeolvadás, fogyasztói társadalom d a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek

növekedése e) a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán kívül f) túlnépesedés g) környezeti, szociális problémák erősödése h) az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, gyorsulása 1.21 a világ összekapcsoltsága A globalizáció egyik alapvető és leginkább jellemző tényezője. Mára az emberi civilizáció, valamint az általa végzett gazdasági tevékenység az egész bolygóra kiterjed. A nemzetközi kereskedelem, a pénzügyi tevékenységek nemzetek feletti szinten működnek, és ennek következményeként e tevékenységek hatása egyfajta láncreakciót indítva világméretűvé válik (pld: 2008 - pénzügyi válság). A világ mára annyira összetetté vált, hogy szinte egy rendszeren kívül álló eleme sincs, így belülről rombolja önmagát. Ez egyértelműen instabilitást okoz Az instabilitás pedig „arra törekszik”, hogy helyreállítsa önmagát, kialakítva egyfajta

„ördögi kört”, melynek mindannyian részese vagyunk. A műholdas telefonok, az Internet mind-mind az összekapcsoltságot biztosítják. Manapság már nem gond egy, a világ távoli szegletében élő barátnak üdvözlő 4 http://mek.niifhu/01400/01449/01449htm#3 http://www.doksihu 11 üzenetet küldeni, vagy akár napi szinten tartani vele a kapcsolatot. Ugyanígy nem jelent problémát az üzleti életben egy távoli partnerrel üzletet kötni, vagy lebonyolítani egy tárgyalást videokonferencia alkalmazás segítségével. Ma már lehetőség van arra is, hogy elektronikusan írjunk alá hivatalos dokumentumot úgy, hogy az egyenértékűnek számít a személyesen szignózottal. 1. kép valóban világméretű Forrás: www.hirextrahu Az összekapcsoltság egyben azt is jelenti, hogy a nemzetállamok piacai elválaszthatatlanul összefonódnak. Az integráció érinti a gazdaság minden szegmensét és lassan már a politika sem lehet teljesen független.

Amennyiben egy ország szerves része kíván lenni a világ államai által alkotott népes családnak, úgy alkalmazkodnia kell a nemzetközi normákhoz, elvárásokhoz. Ezt híven tükrözi a korábban elszigetelődő országok világgazdasági nyitása, mint pld Magyarországon a 90-es évek elején végbemenő rendszerváltás. 1.22 a növekedési kényszer erősödése A globális piacgazdaság a neoliberális gazdaságpolitika alapvető terméke, melynek egyik fő alapelve a szabad verseny, a gazdaság teljesítőképességének mérőszáma pedig, a GDP (Gross Domestic Product, azaz Bruttó Hazai Termék) önmagában hordozza az állandó növekedési kényszert. http://www.doksihu 12 Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt, sumázza az egy adott idő alatt előállított javakat. A jelenlegi közgazdasági tétel szerint egy vállalat vagy egy ország gazdasága akkor működik megfelelően, ha folyamatosan növekszik (már a gazdasági stagnálást is

hanyatlásnak tekintik). A földi ökoszisztéma teherbíró képessége azonban véges, nem viseli el a végtelen növekedést, amely az erőforrások túlhasználatában, valamint az egyre növekvő környezetszennyezésben nyilvánul meg. Az egyes vállalatok igyekeznek minél szélesebb körben ismertté válni, minél szélesebb piaci skálán megjelenni a lehető legtöbb országban. A külkereskedelem relációs szerkezetében az exportot tekintve minél nagyobb részarány elérése a cél. A diverzifikáció azért is fontos számukra, hogy minél több „lábon álljanak”, hiszen az egyoldalú külkereskedelmi függőség, valamint a koncentrált export sebezhetővé teszi a cégeket, de akár az országokat is. 1.23 gazdasági, kulturális összeolvadás A nemzetközi kereskedelem, a televízió, az internet és egyéb médiumok hódítása következtében ma már az egész világon ugyanazok a gazdasági és kulturális sémák terjednek el. A globalizáció

kedvezőtlen hatást gyakorol a nemzeti kultúrákra, elősegítve a kulturális kolonizációt, ami azt jelenti, hogy a domináns kultúra elnyomja a többit, ideértve a nyelvek sokszínűségének leegyszerűsödését.5 „A következő réteg a kulturális globalizáció. Ez a kulturális javak áramlását felgyorsító technológiai forradalom és a gazdasági globalizáció következménye. Az alapvető választás vagy dilemma itt az uniformizáció (amit gyakran amerikanizációnak neveznek) és a diverzitás (különbözés) között húzódik.”6 A leginkább tipikus példa valóban az amerikanizáció, az amerikai kultúra elemeinek tömeges átvétele. Saját nyelvünkben, az egyik legszínesebbnek tartott nyelvben, a magyarban is egyre több idegen eredetű, nemzetközi kifejezést fedezhetünk fel. Számuk pedig napról napra növekszik, ahogy a fiatalabb generációk átveszik a média és a virtuális világ „kultúráját”. 5 6

http://vilagnyelv.tripodcom/Kozos-xyhtm Hoffmann, 2003:6 Az eredmény egyfajta monokultúra: http://www.doksihu 13 hasonló életstílus, a helyi tradíciók és szokások elhalványulása és végül eltűnése. Lassan minden hely ugyanúgy néz ki, ugyanazok az éttermek, szállodák, ruhák, bevásárlóközpontok és autók építik a városképet. Érdemes tehát kihasználni a természeti kincsekre és szépségre alapozó, manapság igen divatos ökoturizmust. Az összeolvadásra jó példaként említhető Olaszország, ahol az északi és déli rész között köztudottan óriási a gazdasági fejlettségi szintbéli szakadék, ám azt már kevesebben tudják, hogy szinte minden tartománynak, ahogy ők nevezik „privincia-nak” külön nyelvjárása van, amelyek oly mértékben térnek el, hogy a médiumok elterjedése előtt előfordult, hogy egymástól távol élő olasz állampolgárok nem értették meg egymást maradéktalanul. Az egységesített médianyelvezet

tette homogénné ezt a dél-európai nyelvet Ez csupán egy példa a világban előforduló számosból a globalizáció összeolvasztó hatására. A nyelvi összeolvadás manapság már annyira felgyorsult, hogy az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Kulturális, Oktatási és Tudományos Szervezete) nyilatkozatba foglalta hogy: „a kultúrák sokszínűsége meghatározza az emberiség arculatát és hozzátartozik a közös kulturális örökséghez, melyet meg kell óvni, mert a fenntartható fejlődés alapja. Az emberiség sokszínűségét mint térben és időben egymás mellett létező identitások pluralitása- ként értelmezi. A nyelv a sokszínűség alapja, ezért az oktatás alapvető fontosságú a kulturális sokszínűség megóvása szempontjából.”7 2. kép One World Projekt 2008 Forrás: 7 www.interkultinet http://interkulti.net/radio/osi14html http://www.doksihu 14 1.24 gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése A jövedelmek

közti különbségek az elmúlt időszakban erőteljesen megugrottak. A klasszikust idézve: a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. Ez több szintre lebontva is igaz. Vannak fejlett és elmaradott területek, régiók világszinten is. Gondoljunk csak a „harmadik világ” gyűjtőnévvel ellátott elmaradott gazdasági struktúrával rendelkező fejlődő államokra és a világgazdaság centrumához tartozó országokra. Az előbbi kategória is tovább bontható. Az úgynevezett újonnan iparosodott országok (NIC), mint pld a keletés délkelet ázsiai „kistigrisek” fejlettségi szintje jelentősen eltér a legelmaradottabb (LDC) fekete-afrikai országokétól. Országok között különkülön is fennáll ez a különbség Az Európai Unió tagállamai között is igen nagy fejlettségi szintkülönbségek vannak. Sajnos Magyarország is azok közé tartozik, akiknek fel kell zárkózniuk. Ám egy-egy nemzetállam határainak

keretei között és fellelhetőek ilyen szakadékok mind a társadalmi jólétet, mind térségi fejlettséget tekintve. Hazánk nyugati „oldala” pld köztudottan előrébb jár, magasabbak az átlagjövedelmek, alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint a keleti régióé. A fennálló tendencia szerint sajnos egyre erősödik a jövedelmek szegényebb országoktól a gazdagok felé áramlása. ¾ Egy megdöbbentő adat a társadalmi jólét szélsőségességére: A Forbes magazin szerinti leggazdagabb 200 ember vagyona (az egész világot tekintve) meghaladja a Föld teljes lakosságának 41 %-ának, több mint 2,4 milliárd embernek az egy teljes évi összjövedelmét A jelenség bár első hallásra abszurdnak tűnik, egy kicsit utánagondolva felfedezhetjük a valódi magyarázatot, mely nem más, mint a kölcsönök és azok kamatainak törlesztése a szegények részéről a gazdagok felé, valamint az exportra termelő fejlődő országok világpiacnak való

kiszolgáltatottsága. A legsúlyosabban érintett terület egyértelműen a feljebb említett harmadik világ gyűjtőnévvel illetett http://www.doksihu 15 területek összessége. Annak ellenére nő ez különbség, hogy ezen országok számos vissza nem térítendő támogatásban és segélyben részesülnek megannyi nemzetközi megállapodás és irányelv alapján. Ilyenek pld az Európai Unió által az ún. GSP rendszerben történő segélyezések és támogatások A kérdés természetes mindig megmarad: vajon tényleges jó helyre kerülnek ezek a támogatások, legyen szó akár pénzbeli akár egyéb juttatásokról, hiszen a korrupció ezekben az országokban óriási méreteket ölt. 1.25 a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja A gazdasági globalizáció folyamatának köszönhetően jelentős mértékben csökkent a lokális társadalmak és a nemzetállamokat irányító kormányok függetlensége, állampolgáraik életét érintő legfontosabb

kérdések feletti döntés joguk, azaz csökken a kormányzati politika tényleges hatóköre és ereje. Ez a szuverenitás azonban alapvető tulajdonsága kellene, hogy legyen minden független államnak, így ismét egy ellentétpár mutatkozik a globalizáció következtében. Katonailag a világ abszolút unipolárissá vált, az egyetlen ütőképes hadsereggel az USA rendelkezik és az ő katonapolitikai döntéseit kénytelen követni a világ, amennyiben nem kíván elszenvedni semmilyen negatív következményeket. (pld az afganisztáni háborút támogatni kellett) Ez nem feltétlen jelent katonai megtorlást, mivel az országok egyéb aspektusokból is igen sebezhetőek. A katonailag kisebb országoknak a megoldást sajnos egyre inkább az atomfegyverek birtoklása jelenti, így próbálják látszólagos ütőképességüket növelni. Ám azt mondanom sem kell, hogy egy esetleges atomháború képes lenne akár az egész világot elpusztítani. „Ha az éhhalál

reálisabb veszély lesz, mint egy atomháborúból fakadó fenyegetettség, a harmadik világban élők inkább az atomháborút választják majd, hátha lesz még egy esélyük.„- halottam egy sokat tapaszalt embertől. Ez fenyegetés a modern világnak, valamint célzás arra, hogy ők sem sebezhetetlenek. http://www.doksihu 16 1.26 túlnépesedés Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a túlnépesedés az egyik kiváltó oka a globalizáció jelenségének, de számos demográfus szerint éppen inverz a képlet, azaz a túlnépesedés a globalizáció egyik igen súlyos következménye. Ezt több okkal is magyarázzák. Az egyik, hogy véleményük szerint a modern világ beavatkozott az eltérő kultúrák saját adottságaihoz igazodott önszabályzó képességébe, pld a gyarmatosítások által, ezzel olyan új, idegen környezetbe kényszerítve emberek csoportjait, amivel ilyen rövid idő alatt nem voltak képesek lépést tartani, amihez nem tudtak alkalmazkodni.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nyomornak – bármily meglepő is- népességnövelő hatása van. Gyakran szembesülhetünk azzal a ténnyel, hogy a megfelelő társadalmi normák és kontroll-folyamatok hiányában a világ legszegényebb országaiban nő legdinamikusabban a népesség száma, a születésszám növelése egyfajta gazdasági kényszerré alakul. Magyarország lakosságát tekintve éppen ellenkező a helyzet, igaz hazánk nem is tartozik a harmadik világ országai közé. 1981-től folyamatosan negatív a népszaporulat, ha nem lennének bevándorlók, idetelepülők, akkor a lakosság száma már a 10 milliót sem érné el.8 1. táblázat Magyarország népessége év népesség Forrás: 1980 1990 10 709 463 10 374 823 2001 2004 2006 10 200 298 10 116 742 10 076 581 10 045 401 KSH adatai alapján saját szerkesztés A fent említett okokon és magyarázatokon túl nagyon fontos szerep jut a népességnövelésben a vallásnak. A

szegényebb országokban a vallási alaptézisek is a lélekszám megugrásában látják a megoldást az egyensúly helyrebillentésére a 8 Központi Statisztikai Hivatal 2008 http://www.doksihu 17 gazdagok és a szegények között. Az elmaradott országokban pedig igen erős a vallásosság. Az ilyen országokban gyakran előfordul, hogy nincs mód, vagy egyenesen tilos a fogamzásgátlás, vagy éppen az abortusz. A családpolitika a születésszám növekedésére ösztönöz. A világ népessége 2000-ben elérte a 6 milliárd főt. Jelenleg 6,5 milliárdan élünk a Földön. A népszaporulat folyamatosan, egyre drasztikusabb mértékben emelkedik, minden egyes percben átlagosan 150 új emberrel növekszik. 1900-ban 1,6 milliárdan voltunk, 1950-ben már 2,5 milliárd lakója volt bolygónknak, ez a szám a 20. század közepe óta máig csaknem megháromszorozódott A jelenlegi tendenciákat alapul véve, 2050-re a Föld népessége meghaladhatja a 9 milliárd

főt az ENSZ népesedési hivatalának jelentése szerint. Ez a folyamatos növekedés rendkívüli módon igénybe veszi a természeti környezetet. Kiváltképp a harmadik világban, - de bárhol a bolygón - az emberi tevékenység meghaladja a környezet tűrőképességét. A gazdaság sok esetben nem képes ellátni, élelmet adni az ott élőknek. Így egy újabb közvetlen káros következményt vonz maga után a megugrott népesség: az éhínséget. A kör bezárul, minden negatív hatás itt érezhető leginkább, hiszen az éhínség által legyengült immunrendszer kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben, így nem véletlen, hogy a legtöbb járvány is a szegényebb országokból indul ki.9 1.27 az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, gyorsulása Ez a tényező rengeteg lehetőséget rejt magában, leegyszerűsíti és megkönnyíti és nem utolsó sorban meggyorsítja a döntési folyamatokat, s mint tudjuk „Time is money”, azaz az

idő pénz. Ez különösen ösztönző tényező egy profitorientált világban. Ám ezt az előnyt is csak a megfelelő gazdasági háttérrel rendelkező országok élvezhetik, ami tovább fokozza az amúgy is súlyos problémát jelentő aszimmetrikus interdependenciákat. A szegények nem sokra mennek egy 3G-s technológiával rendelkező mobiltelefonnal, vagy egy interneten keresztül lebonyolított 9 videokonferenciával. Nem biztosítja http://www.anthropolishu/ doc/vilag12prob FINAL previewpdf számukra az élethez http://www.doksihu 18 nélkülözhetetlen alapvető szükségletek kielégítését, nem laknak jól egy újgenerációs számítógéppel. Az igazi nyertesek a gazdaság mozgatórugói, a multinacionális vállaltok és pénzintézetek, akik így, virtuálisan bárhol a világban egy pillanat alatt képesek globális folyamatok generálására, döntések meghozatalára, óriási pénzösszegeket tudnak áramoltatni akár a világ két

legtávolabbi pontja között. Megemlíteném a tőzsdén hozott azonnali, prompt ügyleteket, vagy pld az arbitrázst, azaz gyors reakcióra épülő, kockázatmentes haszonszerző ügyleteket. A hangsúly a sebességen és a hatékonyságon van Pillanatok alatt lehet óriási profithoz jutni, ám ez csak a megfelelő információk birtokában lehetséges. Ezáltal manapság az információ az egyik legértékesebb gazdasági befolyásoló tényező.10 Az információk nemzetközi áramlása azonban eléggé aszimmetrikus. Ez pedig egyfelől az információs kultúra, mechanizmusok, módszerek és technológiák fejlettségében mutatkozó nemzetközi különbségek, másfelől a gazdasági és egyéb folyamatok fokozódó transznacionalizálódásával járó információs szükségletek általánossá váló növekedése között kialakult ellentmondás következménye. A nemzetközi folyamatokba bármelyik szinten bekapcsolódó, gazdaságilag és technológiailag kevésbé fejlett

országok is rászorulnak a megfelelő információkra, viszont az ehhez szükséges saját kapacitásokkal egyáltalán, vagy csupán alig rendelkeznek. Ezért kénytelenek azt más országoktól beszerezni, ami általában az információ üzleti értékét tekintve igen drága, ráadásul egyoldalú, így megbízhatósága is vitatott lehet. Nem beszélve arról, hogy előfordulhat az információt nyújtó ország felől a szándékos dezinformálás, aminek célja a manipulációja. Megoldást erre csak a megfelelő kommunikációs csatornák kialakítása jelenthet a megfelelő technológiai infrastruktúrával.11 10 11 Külgazdasági pénzügyek, jegyzet, Loidlné Pápista Márta Külgazdasági politika és piacfejlesztés, jegyzet, dr. Marinovich Endre http://www.doksihu 19 1.3 A globalizáció kulcsszereplői A gazdasági globalizáció fő haszonélvezői: 9 Nemzetek feletti vállalatok 9 Nemzetközi pénzügyi intézmények 9 Média és egyéb telekommunikációs

eszközök (IT) A nemzetek feletti vállalatok, azaz multik vezetői, tulajdonosai a világgazdaságot befolyásoló döntéseik során különféle nemzetközi intézményekre (pld Világbank, Nemzetközi Valutaalap, OECD, Kereskedelmi Világszervezet, Európai Unió) támaszkodnak, hogy az számukra megfelelő keretek közt alakuljon, továbbá a médián keresztül a reklám erejét felhasználva igyekeznek meggyőzni az embereket lépéseik helyességéről és szükségességéről. Kevésbé legális módon igénybe vesznek lobbi szervezeteket, sőt - ha kell – céljuk elérése érdekében nem rettennek vissza helyi és országos tisztségviselők megvesztegetésétől sem. A korrupció – bármennyire is próbálják titkolni a szakértők – szerves részét képezi a gazdasági életnek. Ezért van az, hogy hiába ismer fel valaki egy nyilvánvaló problémát - pld a fosszilis energiahordózók használatából eredő környezetszennyezési problémák –

érdembeli tettek nem fogják követni addig, amíg a „feljebbvaló” érdekek úgy nem gondolják. A gondolkodás alapvető reformja lenne szükséges ahhoz, hogy a tendencia ne folytatódjon. Mindenképpen nemzetközi összefogás szükséges a torzító hatású lobbi és a korrupció visszaszorításához. A globalizációt figyelemmel kísérő elemzők határozottan kijelentik, hogy az Európai Uniónak is jelentős szerepe van a gazdaság globalizációjában. Ez az EU történetének ismeretében nem meglepő, hiszen az európai integráció alapvetően gazdasági együttműködésként indult (1957- Római Szerződés, mely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget), és a politikai színterek egyesülését is gazdasági érdekek vezérelték. Az Európai Monetáris Unió az euró általános bevezetésével tovább erősítheti a vállalat összevonások hullámát, ezzel gyorsíthatja a globalizációs folyamatok EU-ból kiinduló impulzusait. http://www.doksihu

20 1.4 Éghajlatváltozás Amikor a globalizációról beszélünk, nem kerülhetjük meg az éghajlatváltozás kérdését, hiszen ez minden kétséget kizáróan globális probléma. Az éghajlatváltozás elsősorban a légkörbe juttatott úgynevezett üvegházgázoknak (elsősorban a szén-dioxidnak) a negatív következménye, melyek fokozottan tartják meg és verik vissza a hőt felmelegedést okozva ezzel. Újabb elemzések szerint az évszázad végére a földi átlaghőmérséklet akár 5-6 fokot is emelkedhet, aminek következtében a szélsőséges időjárási viszonyok gyakorisága is megnövekedik (áradások, viharok, aszály, stb.) A felmelegedés következtében a világóceán szintje megemelkedik, és elborítja az alacsonyabban fekvő part menti területeket, több százmillió ember otthonát. Más sűrűn lakott területeken állandósulhat az aszály, ami az édesvízbázisok túlhasználatával és szennyezésével együtt a világ egyes térségeiben

már jelenleg is komoly problémákat okoz. Nemcsak csupán az ivóvíz-ellátásról van szó, hanem gondolni kell az élelmiszer ellátásra is, hiszen a legalapvetőbb élelmiszer alapanyagok (mezőgazdasági primer termékek) 40%-a (világviszonylatban) édesvízzel öntözött földekről származik. Az összefüggés az egészben, hogy az éghajlatváltozásért leginkább felelős cégek egyben a gazdasági globalizáció legfőbb haszonélvezői. A világ leggazdagabb cégei között a járműipar, az olajipar és a kereskedelem legnagyobb szereplői vannak az élen, és bár az éghajlatváltozás ténye egyre inkább nyilvánvaló, mégis mindent elkövetnek azért, hogy ne kelljen korlátozniuk szén-dioxid kibocsátásukat. A kiotói klímatárgyalásokon mindent bevetettek, hogy különféle kiskapukon (pl.: kibocsátás-kereskedelem) keresztül megmaradjon lehetőségük arra, hogy tovább „fűtsék” a légkört. Ezeknek a cégeknek jelentős befolyásuk van

az USA képviselőire, így nem csoda, hogy a 2000 novemberében lezajlott hágai klímatárgyalások kudarcba fulladtak és az USA, mint a világ legnagyobb CO2 kibocsátója nem írta alá a szerződést. A legaktuálisabb klímakonferencia 2009 december 7-én zajlik/zajlott le Koppenhágában. http://www.doksihu 21 Az éghajlatváltozás negatív következményei közül néhány kevésbé szerepel a köztudatban, annak ellenére, hogy jelentőségük korántsem elhanyagolható és megelőzésükhöz, legalábbis mérséklésükhöz nélkülözhetetlen a nemzetközi szintű összefogás. Sokan nem tudják például, hogy a környezeti menekültek számának növekedéséért is felelős a globalizáció. Ez azt jelenti, hogy emberek bizonyos éghajlati katasztrófa következményeképpen hazájukat elhagyni kényszerülnek túlélésük érdekében. Ilyen események lehetnek az árvizek, aszályok, de akár a tengerszint-emelkedés is. Ez utóbbi egyértelműen annak a

következménye, hogy a globális felmelegedés miatt megnövekvő földi átlaghőmérséklet növekedésének köszönhetően a sarki jégtakaró megolvad, növelve ezzel a világóceánok víztömegét, amelyek a szárazföld felé törve nyernek teret maguknak, megsemmisítve és teljesen elborítva ezzel az alacsonyabban fekvő part menti területeket. Európában különösen veszélyeztetett ebből a szempontból Hollandia, mely geológiai szempontból nem más, mint az Északnémet-Alföld folytatása. Kialakulása folyamán az ókori kéregdarabok a mélybe süllyedtek, a süllyedés a mai napig tart, az ország területének kétharmada már tengerszint alatt van, úgynevezett mélyföld. Legmélyebb pontja a Marsch síkság területén, Rotterdamtól északra található, - 6, 7m. Ez a területi egység ráadásul Hollandia legsűrűbben lakott, legtermékenyebb területe, melynek egy részét mesterségesen nyerték a tengertől, földrajzi szaknyelven szólva

polder. Megóvása érdekében gátakat, acélkapukat, zsilipeket építettel sok ezer méter hosszan.12 Előrejelzések szerint az éghajlatváltozások következtében - ha az ütem a jelenlegi szerint folytatódik- 10 év alatt a környezeti menekültek száma megduplázódik és már 50 éven belül, akár 2050-re kb. 150 millióan lehetnek világszerte Hivatalos információk szerint jelenleg mintegy 25 millióan vannak, ám az illegális bevándorlások erőteljes volumene miatt ez a szám valószínűsíthetően magasabb a valóságban. Mindazonáltal nem elhanyagolható az a tény sem, hogy számuk nagyjából megegyezik a politikai menekültekével, azokéval, akik a hazájukban uralkodó politikai szélsőségekből kifolyólag uralkodó zűrzavar miatt kénytelenek menekülni. 12 http://hu.wikipediaorg/wiki/Hollandia http://www.doksihu 22 A következő elrettentő tényező, hogy az éghajlati sémákban bekövetkező változások sajnos nem hagyják érintetlenül a

természeti értékekben gazdag területek és azok élővilágát sem. Rendre tűnnek el állat- és növényfajok, a megnövekedett katasztrófák pedig értékes területeket tesznek a földdel egyenlővé. A felmelegedés kibillenti az egyensúlyából az amúgy is érzékeny biodiverzitást, láncreakciót indítva el ezzel. Ám a környezetszennyezésnek is legalább ugyanekkora káros hatása van. Az élőlények belélegzik, táplálékukkal elfogyasztják a természetbe az emberi tevékenység által került méreganyagokat. Egyes tanulmányok szerint már a sarkvidéken élő állatokban is kimutatható az emberi tevékenység ökológiai lábnyoma.13 A népesség és a népsűrűség növekedésével a járványok melegágyat nyernek. Mivel manapság már szinte nem léteznek határok, a nemzetközi kereskedelem és kapcsolatok rendkívüli intenzitása miatt pedig nagyon gyorsan képesek terjedni. Jelenleg, dolgozatom írása alatt 2009 őszén is aktuális egy

világjárvány, amely emberi áldozatokat követel. A H1N1 vírus által okozott influenza szövődményei halálos kimenetelűek lehetnek. A mai napig pedig már hazánkban is követelt halálos áldozatokat a vírus. Elgondolkodtató, hogy a XXI században még előfordulhat ehhez hasonló. Ez véleményem szerint megmutatja a sebezhetőségünket és elgondolkodtat. De a túlnépesedés és az életszínvonal korántsem mindenhol kielégítő szintje miatt, főleg a szegényebb országokban pusztít pld a malária, vagy a gyógyíthatatlan AIDS is. Egyes afrikai országokban akár a lakosság egyharmada HIV fertőzött lehet. Ma Magyarországon nem ismert a tényleges HIV fertőzöttek száma. 2008 december 31-én 1334 kiszűrt HIV fertőzött élt határainkon belül. A fertőzöttek számát a szakemberek azonban általában ötszörösére szokták tenni a ténylegesen kiszűrt betegeknél, így ez a szám valószínűsíthetően sokkal több. A malária éves szinten

pedig világszerte több mint egymillió halálos áldozatot követel átlagosan.14 A zsúfoltság, az összekapcsoltság és az univerzalizálódás akarva akaratlanul etnikai konfliktusokat gerjeszt. Európában a kisebbségek, nemzetiségek annak ellenére veszítik el lassan, de biztosan önállóságukat, hogy az Európai Uniós 13 14 http://www.lelegzethu/archivum/2008/04/3564hpp http://hu.wikipediaorg/wiki/AIDS http://www.doksihu 23 politika ennek ellenkezőjét támogatja. Egyre inkább észrevehető, hogy hiába a felülről irányított beavatkozás, az alulról felfelé irányuló változások maximum lassíthatók, de meg nem állíthatók. Az idegen kultúrák elemei szerves részévé válnak minden nemzeti kultúrának, szokásokat, ünnepeket is adoptálunk. Ez alapjában véve a kisbbik gond. A nagyobbik véleményem szerint az, hogy ezzel párhuzamosan a sajátjainkat elfeledjük, fokozatosan halványulnak el, míg végül már senki sem fog emlékezni rájuk. Ez

a globalizáció egyik hátrányos következménye, amit jó lenne megakadályozni. A fent említett esetek és példák sajnos csupán csekély részét képezik a teljes igazságnak. A valóság ennél sokkal összetettebb és elrettentőbb De hogyan is segíthetnénk ezen? Az nem megoldás, hogy elfordítjuk a fejünket és behunyjuk a szemünket. Ez szöges ellentétben áll a fenntartható fejlődés lényegével, amit - ha már egyszer felismertünk - ne csak elméleti tananyag legyen az iskola falai között. Lényege az, hogy egy olyan adottságokkal rendelkező világot teremtsünk a jelenben, amiben a jövő generációja is nyugodtan élhet és ők is képesek megteremteni az utánuk következőknek a megfelelő körülményeket és feltételeket az élethez. Egyfajta láncként képzelhető ez el, mely lánc szemei a tudomány és technika fejlődésével egyre stabilabbak és tökéletesebbek, ahogyan haladunk előre az időben. Sokan úgy gondolják, hogy ehhez

egymagukban kevesek Igazuk is van, meg nem is. Olyan szempontból igen, hogy globális összefogás hiányában erre tényleg nem lenne képes az emberiség, viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy az emberi faj egyedekből áll, akik egyéni döntéseik összességével határozzák meg a haladási irányt. Nem szabad a többiekre várva elsiklani a gondok felett, hiszen valahol el kell kezdeni, ha mindenki a másikra vár, akkor sosem oldódnak meg a problémák. Szerencsére egyre több olyan reklámot látni, ami igyekszik felhívni az emberek figyelmét a környezetvédelemre elsősorban az energiatakarékosság által. Egy-egy égve felejtett villany, vagy rosszul szigetelő nyílászáró azon túl, hogy a családi kasszát jelentősen megrövidíti, a közösség „számláján” is nagy tételben jelenik meg. http://www.doksihu 24 2. MIBEN REJLIK EGY ORSZÁG EREJE Elemzések szerint az előző fejezetben részletezett globalizáció jelenleg is tartó bővülését

recesszió követi. Az országok ismét kezdenek majd a szó klasszikus értelmében vett nemzetállami státuszt felvenni és egyre jobban előtérbe kerülnek majd a lokális problémák. A nemzetközi kereskedelem, egyfajta kényszer-jellege miatt előbb-utóbb ismét beszűkül, az államok igyekeznek majd amit csak lehet és érdemes határaikon belül előállítani, mivel minden kényszer önmaga megszüntetésére törekszik. Természetesen a globális problémák is megmaradnak, hiszen az összekapcsoltság és a függőség sosem szűnhet meg 100%-osan. Akárhogyan is alakul, egy nemzetállamnak a jövőben is el kell látnia alapvető feladatait. Biztosítania kell állampolgárai számára a biztonságérzetet, illetve meg kell óvni saját apparátusát a külső támadásokkal szemben. Ha a lakosság fenyegetve érzi magát az belső feszültségeket, zűrzavart teremt. Legyen ez akár külső, vagy akár a rendszer hiányosságaiból adódó belső

fenyegetettség, mint pld az élelmiszerellátásban keletkező zavarok, hiányosságok. A kormányoknak továbbá működtetnie kell a fejlődés alapjául szolgáló oktatási rendszert, hogy megfelelő humán erőforrást tudjanak biztosítani gazdaságuk hatékony működtetéséhez. Versenyképes tudással rendelkező szakemberek képzése kulcs a gazdaság fejlődéséhez. Alapvető feladat lenne, hogy az egészségügy zökkenőmentesen működjön, hiszen minden állampolgárt megillet a megfelelő egészségügyi ellátást. Esetünkben ez egy kritikus pont. Nap, mint nap hallani, hogy a rendszer nem működik kielégítően. Véleményem szerint ennek rengeteg kiváltó oka van, ám akárhogyan is, égető probléma megoldani és a helyes útra téríteni egészségügyi ellátási rendszerünket. Mindezek mellett rendkívül fontos a kutatás-fejlesztések támogatása, megfelelő és elegendő források biztosítása a K+F-es célok érdekét szolgálva. Fontos, hogy a

kutatócsoportok, szakemberek megkapják a szükséges eszközöket munkájuk eredményessége érdekében. Ez a fenntartható fejlődés legalapvetőbb http://www.doksihu 25 követelménye, enélkül gyakorlatilag nem haladna előre a világ, legalábbis nem az elvárt ütemben. Új technológiák, találmányok segítségével környezetünkön és embertársainkon is segíthetünk, amire a mai tényállás szerint nagyon nagy szükség is van. Az államnak támogatásokat kell nyújtania határain belül azon területeknek, melyeknek igazán szükségük van rá a fejlődésük érdekében. Nem szabad hagyni, hogy az országon belül túl nagy fejlettségi szakadék alakuljon ki, mivel az súlyos következményeket vonhat maga után. A belső vándorlás előbb-utóbb túlzott méreteket ölt, teljesen aszimmetrikussá válnak a megélhetési feltételek. Sajnos Magyarország esetében kimutatható ilyenfajta aszimmetria a keleti és a nyugati országrész között. A

mindenkori kormánynak törekednie kell ennek enyhítésére és hosszú távon megszüntetésére a társadalmi elégedettség érdekében. Tény, hogy a fenti feladatok hatékony elvégzése lehetetlen lenne pénz, természeti kincsek, a föld és megfelelő szakemberek; egyszóval az alapvető gazdasági erőforrások nélkül. Ezek maradéktalan megléte és összhangja biztosítja egy nemzetgazdaság működésének, egy ország fenntartásának feltételeit. Ami szűkös, azt be kell szerezni, ami komparatív előny, azt ki kell használni. Ezeket az erőforrásokat 3 nagy klasszikus csoportra szokás bontani: 1. tőke 2. természeti erőforrások 3. humán erőforrás 2.1 A tőke nagysága és összetétele Egy adott ország tőkeállományának nagysága és minősége meghatározó makrogazdasági adat. Befolyásolja a nemzetközi megítélést mind megbízhatósági mind befektetési aspektusból. Két fő komponense: 9 Monetáris jellegű javak kézzel fogható,

illetve számlapénzek, tartalékok 9 Fizikai eszközállomány http://www.doksihu 26 A kérdés az, hogy egy adott gazdaság hogyan tudja összehangolt termelő tevékenységgé egyesíteni a kettőt. Az effajta értékteremtő tevékenységet beruházásoknak tekintjük, melyek megtérülésének mértéke kihat a gazdaságot jellemző főbb mutatókra. Termelésnövelő hatásukon túl szükségletteremtő hatásuk is van, s mivel a szükségletek megléte a gazdasági növekedés egyik feltétele, ezért a beruházások ez irányú hatása sem elhanyagolható. A tőke a legmobilabb termelési tényező. Áramlásának a modern technika segítségével nincs akadálya. Mára már igen jelentős és kiterjedt hálózattal bír Eredményeként az országok piacai egyre inkább összefonódnak. Ez a kiváltó oka annak a láncreakciónak, miszerint ha az egyik országban baj van, azt megérzi a többi is. Jó példa erre a 2008 őszén kibontakozó pénzügyi válság, amely az

USAból indult és egyik EU- tagállamot sem kímélte Még ma is érezteti hatását Erőteljes mobil jellege miatt a pénzügyi szektor az, amelyben legelőször megmutatkoznak a válság jelei, sőt, ha itt gond van, az nagy valószínűséggel rövid időn belül a gazdaság többi ágazatában is gondot fog okozni. 2.11 Hazai tőkeállomány A tőke közgazdasági szempontból a legstabilabb finanszírozási formát jelenti egy ország számára. A fizetési mérlegben a tőkeoldal, mint hiányfinanszírozó potenciál jelenik meg. A fizetési mérleg nem más, mint egy adott nemzetgazdaság rezidens (bejelentett állandó lakcím, magyar telephely) és nem rezidens szereplői között egy meghatározott időintervallumban lezajlott reál és pénzügyi folyamatok számbavételére szolgáló kimutatás. A flow-típusú mérlegösszetevők a következők: 1. Reálgazdasági folyamatok 1.1 árukereskedelmi egyenleg 1.2 szolgáltatások egyenlege, melynek legfontosabb

részmérlege a turizmus és új része az üzleti szolgáltatások mérlege, mely hazánkban rendre kedvezően alakul 2. Jövedelem és transzfermérleg egyenleg http://www.doksihu 27 2.1 Jövedelmek, munkából származó, illetve tőkebefektetések profitjának visszaforgatása 2.2 viszonzatlan folyó átutalások, pld segélyek – a 80-as években Magyarország számára jelentős tétel volt 3. A folyófizetési mérleg egyenlege 4. A tőkemérleg egyenlege, pld EU-s elszámolások 5. Nem adósságnövelő, azaz nem hiteltípusú finanszírozások egyenlege Külföldről érkező tőkeberuházások, portfólió befektetések („forró pénz”, nem stabil finanszírozási forma), tulajdonosi részesedésekhez kapcsolódó finanszírozások 6. Külfölddel szembeni finanszírozási képesség 7. Nemzeti, jegybanki tartalékok 8. Devizában fennálló bruttó adósságállomány 9. Devizában fennálló nettó adósságállomány Magyarország számára fontos kérdés a

fizetési mérleg finanszírozása. A folyófizetési mérleg rendre deficites. Ha a tőkemérleg finanszírozásai nem elegendőek a hiány fedezésére, hitelfelvételhez kell folyamodni. A hitelfelvétel során külföldről felvett pénzt beválthatjuk magyar forintra, ezáltal növelve a jegybanki alaptartalékok szintjét. Az adósságállomány azonban növekszik. Az ehhez kapcsolódó legfontosabb tétel pedig a kamatszint, hiszen az adósságállomány hiába csökken vagy stagnál, ha a kamatszint emelkedik, akkor végeredményképp az adósság növekszik, mivel a GDP nagyobb hányadát kénytelen törleszteni az ország. Elmondható, hogy hazánk a térség legnagyobb tőkeexportőre, mivel a befektetők az elért profitot általában hazaviszik és nem forgatják vissza a gazdaságba. Ezen kellene változtatni. A helyzetet tovább rontja, hogy az utóbbi időben jelentős a külföldi tőke kivonása Magyarországról kedvezőbb térségekbe. Hozzá kell tenni ehhez, hogy

sajnos a globalizáció hatására az ún. általában magánjellegű tőkekimenekítések is jelentősen elterjedtek , melynek során a pénzt illegálisan ún. adóparadicsomokba menekítik, ezzel károsítva a gazdaságot15 15 Sajósiné dr. Kováts Magdolna előadása alapján http://www.doksihu 28 2. táblázat Magyarország fizetési mérlege a tőkeállomány szempontjából (2008) I. folyó fizetési mérleg egyenlege II. tőkemérleg egyenlege III. pénzügyi mérleg egyenlege 7. közvetlen tőkebefektetések egyenlege 7.1 külföldön 7.2 Magyarországon -7 591 1 034 16 552 2 499 -568 3 067 8. portfólióbefektetések egyenlege -2 482 8.1 követelések egyenlege -2 517 8.2 tartozások egyenlege 9. Derivatívák 35 -692 10. egyéb befektetések egyenlege 17 227 10.1 követelések egyenlege -1 818 10.2 tartozások egyenlege 19 045 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Magyarország 2008-as fizetési mérlegének záró egyenlege 7 676 millió

euró volt.16 2.12 Külföldi tőkeállomány A külföldi tőkeállomány az ország közigazgatási határain kívülről érkező befektetéseinek, forrásainak összessége, ami akkor növeli az adott ország GDP-jét és jóléti mutatóit, ha hasznot termelve van jelen. A megfelelő közgazdasági kifejezés a külföldi működő tőke. A beruházásokra és fejlesztésekre rendelkezésre álló hazai források volumene számos okból elmaradhat attól a minimális szinttől, ami biztosíthatná a fejlődést, az egy főre jutó jövedelmek és az életszínvonal szinten tartását, nem is beszélve ezek növeléséről. Ennek hiánya önmagában is óriási problémát okoz, ám a forráshiányoknak még súlyosabb következményei lehetnek, azok a külgazdaság16 KSH, http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl3 07 01ihtml http://www.doksihu 29 fejlesztési, exportnövelési lehetőségek kiaknázatlanságához vezetnek. Éppen ezért kézenfekvő, hogy

ha egy ország bármilyen okból kifolyólag, de nem képes biztosítani a kielégítő mennyiségű forrásokat, nem kerülheti el idegen erőforrások alkalmi, vagy akár rendszeres igénybevételét. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdasági fejlődés átlagosan 4%-os GDP növekedés által válik érzékelhetővé. Ez a szint az adott ország GDP-jének minimum 20%-ának beruházási felhasználását igényli, amely a legtöbb nemzetállam, így Magyarország számára sem kivitelezhető feladat. A hiányzó részt mindenképpen külföldi eszközök felhasználásával kell pótolni. Természetesen azonban nem mindegy, hogy ki a tőkeadó, milyen típusú forrás bevonására kerül sor és kinek a kezében van az allokációs döntési jog. A tőkebevonás legegyszerűbb formáját a kölcsönök, hitelek igénybevétele jelenti. Különböző nemzetközi szervezetektől Magyarország is számos esetben igényelt már kölcsönt. Hazánk 1982-ben lett tagja

mind az IMF-nek, mind a Világbanknak. Előbbitől ’82-től kezdődően 9 alkalommal – utoljára 2008 őszén 25 milliárdnyi dollárt készenléti hitel címén, mely nagyobb, mint Magyarország devizatartaléka-, utóbbitól 1983 és ’99 között 40 program keretében összesen 4 milliárdnyi dollárt. A hitel különösen olyan országok esetén kézenfekvő és praktikus, amelyek tartósan befelé fordultak, politikai vagy egyéb tényezők következtében szinte nem is létezik tőkepiacuk, a beruházásokat vonzó képességük alacsony. Az ilyen országok esetében gyakran fordulnak elő hitelek vissza nem térítendő támogatások formájában, de az Európai Uniótól is lehetőséget ad az effajta keretszerzésre pályázatok útján, pld környezetvédelemi fejlesztések esetében. A 80-as évektől kezdődve a külföldi működő tőke nemzetközi forgalma töretlenül növekszik. Ez a növekedés sokszor meghaladja a hazai beruházások mértékét, így

elengedhetetlen a dinamikus fejlődés fenntartása érdekében. Mára a legtöbb tőkeimportőr ország egyben tőkeexportőrré is vált. Fontos, hogy az adott országot alkalmasnak és vonzónak találják a befektetők, így gyakran alkalmaznak különféle kedvezményeket a becsalogatás érdekében. Különösképp akkor, ha az adott beruházás új munkahelyeket teremt, illetve tevékenysége nem szennyezi a környezetet. Az érkező tőke tulajdonosaival szemben azonban nem várható el a http://www.doksihu 30 mindenkori nemzetgazdasági célokkal és irányelvekkel való azonosulás, így törekedni kell az azokkal való egyetértés ösztönzésére. Magyarország külföldön lévő működő tőkeállománya 2007-ben 2 861 165 millió forint volt.17 2.13 Kutatás-fejlesztés, innováció A fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen az állami szerepvállalás az adott témában. Itt szeretnék rávilágítani arra, hogy nemzetgazdaságot értékelő

mutatók pozitív irányba való elmozdulása nem generál feltétlen konjunkturális fejlődést. A növekedés és a fejlődés két különböző közgazdasági fogalom annak ellenére, hogy a köztudatban sokszor keveredik. A növekedés pusztán a kvantitatív mennyiségi mutatók javulása, ami nem feltétlen jár egyéb, ténylegesen fejlődést indukáló tényezőkkel. A fejlődés tehát kvalitatív fogalom, minőségjavulást eredményez, mely hosszútávon garantálja az ország gazdasági és egyéb szempontok szerinti biztonságát. A technológiai fejlettségi szint erősen befolyásolja a gazdaság termelő képességét. A műszaki fejlődés elsősorban a beruházásokra használt állóeszközökben testesítődik meg, de a beruházások is megteremthetik a technológiai fejlődést. Pld valamilyen új, modern folyamat vagy technológia átvétele által. A kutatás és fejlesztési kapacitások megoszlása a világban óriási aszimmetriát mutat. Vannak

dominánsan fejlesztő és adaptáló országok Ma már nincs technológiailag független ország. Az Európai Unió támogatja a K+F tevékenységet. Magyarország azonban sajnos elmarad az átlagtól Az egészséges szint, ha az adott ország GDP-jének minimum 1- 1,5%- át fordítja effajta célokra, ám hazánk esetében ez a százalék az 1-et sem éri el annak ellenére, hogy a humán erőforrás biztosított lenne. Inkább adaptáló státuszú ország vagyunk, mely sajnos számtalan hátrányos következménnyel járhat. A technológiát biztosító partner beavatkozási lehetőségeinek túlzott aránya, feltételeket meghatározó politikája, melynek következményeképpen csökken az önállóság, elvész a kontroll. Sokszor problémát jelent az is, hogy egy-egy technológia átvételéért horribilis árat kell fizetni, így korlátokat szabhat a beruházásoknak pénzügyi aspektusból, mely 17 KSH, http://statinfo.kshhu/Statinfo/haViewerjsp http://www.doksihu 31

veszélyeztetheti a kivitelesés sikerességét, elvárt minőségi szintjét. Gondot okozhat, ha nem a megfelelő technológia kerül átvételre. Az adaptáló státusz legjellemzőbb kiváltó oka a monetáris források hiánya. 3. táblázat Magyarország összes K+F ráfordítása Európai Uniós csatlakozásunk óta (millió forint) Összesen költségek beruházások 2004 181 525 147 708 25 188 2005 207 764 167 924 32 197 2006 237 953 191 445 41 743 2007 245 693 212 358 28 013 2008 266 388 230 596 30 464 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 2.14 „Láthatatlan” tőke, CO2 kvóták- Magyarország nagy lehetősége 2005-ben bekövetkezett a sokak számára elképzelhetetlen: a levegőnek kézzel fogható, pénzben kifejezett értéke lett. Pontosabban egyik alkotóelemének, a széndioxidnak A szén-dioxid egy színtelen, szagtalan, átlátszó gáz, azon molekulák sokasága, amely a leginkább felelős az üvegházhatásért, modern

világunk egyik legnyugtalanítóbb folyamatáért. 1997-ben egy több éves tárgyalássorozat eredményeként Kiotóban végre megszületett az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó első nemzetközi kereskedelmi megállapodás. Ez egyben azt a jelentést is magában hordozta, hogy a világ országainak nagy többsége tudomásul vette azt a tudományos elméletet, miszerint a globális felmelegedés egyre inkább érezhető következményeit, az éghajlati katasztrófákat a szén-dioxid kibocsátás túlzott méreteket öltése eredményezi. Ez az elfogadás egyben azt is jelentette, hogy letették voksukat a folyamat megállítása, legalább is mérséklése mellett; aktív szerepvállalásukról biztosították egymást. http://www.doksihu 32 Meg kellett találni a leghatékonyabb emisszió csökkentési módot. Ennek alapjául az az alapvető tény szolgált, hogy a gázok, így a szóban forgó szén-dioxid sem ismernek országhatárokat,

akadálytalanul lépnek át egyik államból a másik területére. Ebből az következik, hogy az emisszió csökkentése nem feltétlen ott szükséges, ahol a tényleges kibocsátási szint magas. Akárhogy is, a végeredmény mindenki számára előnyös lesz. A csökkentést piaci alapokra kívánták fektetni a kibocsátók arányosan történő megadóztatásával. Az aláírók megállapodtak, hogy határidőre konkrétan meghatározott mértékben mérséklik emissziójukat és az egyes államok eltérően veszik ki részüket a feladatból. Az Európai Uniós tagállamoknak például átlagosan 8%-kal kell visszaszorítani kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest a 2008-tól 2012-ig terjedő intervallum alatt. Magyarországnak 6%-kal kell csökkentenie emisszióját. Ennek fényében az Európai Parlament 2003. október 13-án irányelvet fogadott el a Közösségen belüli kereskedelmi rendszer hatékonyságának növelése érdekében, hogy ezzel is hozzásegítse

tagjait a vállaltak teljesítéséhez. Az egységkereskedelmi rendszer lényege, hogy a résztvevő – állami szinten meghatározott- vállalatok éves kvótákat kapnak. Az egységekkel minden év április 30-áig el kell számolniuk Amennyiben valamely vállalat többlettel rendelkezik, azaz a tényleges kibocsátását fedező kvótákon túl még marad neki a kiosztott egységekből, úgy azzal az európai piacokon szabadon kereskedhet. A szén-dioxid kibocsátási jog közgazdaságilag is legszűkebb értelemben jószággá vált, vagyoni értékű jogot testesít meg, mely hatalmas bevételekhez juttathatja a nemzetgazdaságokat. „Az EU CO2 - emisszió kereskedelmi irányelv hazai átvételének eredményeként a szén-dioxid légköri kibocsátása érintett vállalatok számára egy új termelési tényező lesz. Hasonlóan a tőkéhez, munkaerőhöz, földhöz vagy más természeti erőforrásokhoz, a CO2- kibocsátási jog szűkös jószággá válik. A szűkösségből

érték származik, vagyis a karbon kibocsátás joga vagyoni, üzleti értékű jogosultság, melynek tulajdonjoga járadékot eredményez.”18 Az egységek kizárólag elektronikus formában léteznek és kiosztásukat az Európai Bizottság szigorúan felügyeli. Így nincs lehetőségük az egyes kormányoknak 18 Lesi Mária, Pál Gabriella: A szén-dioxid-emisszió kereskedelem elméleti alapjai és Európai Uniós szabályozása http://www.doksihu 33 nemzeti vállalataik túlzott mértékű ellátására, s ezzel tisztességtelenül szerzett előnyhöz juttatásukra. A kvóta-kereskedelem ügyletei 2005 január 1-jén indulhattak meg, miután Oroszország is aláírta a Jegyzőkönyvet és meglett az egyezmény életbe lépéséhez szükséges 55%-os belegyezés. Az eladók túlnyomó részben természetesen az alacsonyabb kibocsátási szinttel rendelkező államok lesznek, mint például hazánk, mint 2004-ben újonnan csatlakozott Uniós tagállam, de Oroszország is

ebbe a kategóriába került. A nagy kibocsátású államok általában gazdaságilag meghatározó szereppel bírnak, így ők a csökkentés helyett, hogy gazdaságuk volumenét megőrizhessék inkább vásárolni fognak, pld NagyBritannia. Az Európai Unió rendszerében 1 tonna szén-dioxid jelent egy egységet, azaz kvótát. Mivel korábban a globális felmelegedésért felelős anyagnak nem volt értéke, így kereskedésének lehetősége hatalmas teret hódított magának a világpiacon. Az Európai Bizottság adatai szerint csak az EU magját alkotó 15 országnak 2012-ig több mint 2,5 milliárd tonna többletre lesz szüksége, ami meghaladja a 10 milliárd eurós értéket. Ebből is egyértelműen kitűnik, hogy a piac bővülése óriási méreteket ölt. Hazánk, mint 2004-ben csatlakozott új Uniós tagállam is potenciális eladójuk. Talán ezen üzleti lehetőség felismerése motiválhatta többek között az akkoriban hatalmon lévő magyar kormányt, hogy a

kvóta-kereskedelmet bevonja az akadálymentesítési csomagjába. Lényege, hogy az emisszió-kereskedelemből származó jövedelmük felével a cégek csökkenthetik mindenkori adó-alapjukat. A javaslat minimális kockázatot hordoz magában, viszont ha beválik, sikerül az európai érdekeket Magyarország felé irányítani, úgy Budapest kvótapiaci központtá fejlődhetne. Véleményem szerint hazánknak óriási lehetőségei rejlenek a szén-dioxidkereskedelemben, amit nem szabad kiaknázatlanul hagyni, hiszen egyéb, meghatározó mennyiségű természeti erőforrásokkal szűkösen rendelkezünk. Magyarország 2008-ban 27 millió tonna karbon-gázzal kereskedhetett. Nem elhanyagolható az a következmény sem, hogy a drága kvóták elősegíthetik a megújuló energiaforrások használatát, hiszen az emisszió-kereskedelem tárgya, a szén-dioxid elsősorban a fosszilis energiahordozók, a szénhidrogének elégetésével kerül a légkörbe, így végső soros

az elavult nem megújuló energiaforrások alkalmazása az egész emissziós-kereskedelmi folyamat kiváltója. http://www.doksihu 34 2.15 Társadalmi tőke Átmenet a humán erőforrások és a tőke, mint alapvető gazdasági tényezők között. Értékteremtő hatása miatt azonban én a tőke kategóriájába soroltam. Hiszen amennyiben a tőke összetevőit maradéktalanul meg akarjuk határozni, nem szabad figyelmen kívül hagyni az ország társadalmi tőkéjét, amit számszakilag mérni ugyan lehetetlen, de szerves részét képezi egy ország életét meghatározó tényezők összességének. Nagysága befolyásolja az államok versenyképességét Kotler sikerességi háttértényezői között is megtalálható.19 Elmélete szerint a társadalmi tőke: 9 Értékőrző és fejlesztő tevékenységek összessége 9 Részét képezik az erkölcsi és etikai normák; ideák, vallások és a politikai irányultságok is 9 Társadalom-összetartó hatása van Mindennemű

gazdasági tevékenység csak akkor lehet racionális, ha a gyakorlatban is megállja a helyét, az elméletnek operatív megfelelést is tanúsítani kell ahhoz, hogy elterjedhessen. A gyakorlati megvalósítás kritikus tényezője pedig az ember. Az emberi motiváció, befogadóképesség és hozzáállás könnyen vezethetnek sikerre és kudarcra is egyaránt. Ebből kifolyólag fontos vizsgálni az adott állam társadalmi szerkezetét. 2.2 Humán erőforrások 2.21 A munkaerőpiac helyzete Egy ország mindenkori népességének alakulása és a gazdasági növekedés között vitathatatlanul kölcsönhatás van. Egyrészt a lakosság a növekedés mozgatórugója és alapvető feltétele, másrészt a gazdasági konjunktúra aktívan befolyásolja a népesség alakulását, életszínvonalát. A lakosság számának a fejlődésre gyakorolt hatása két összefüggéssel írható le. A legfontosabb, hogy a lakosság a gazdasági szükségletek hordozója és generálója, így

mint potenciális fogyasztói bázis 19 Marketing alapjai előadás, dr. Eszes István http://www.doksihu 35 elengedhetetlen eleme a gazdaság előrehaladásának. Másrészt a népesség maga jelenti a felhasznált munkaerő legjelentősebb forrását. A népesség növekedése révén újabb munkavállalókat biztosít, nagysága megszabja a rendelkezésre álló hazai munkaerőforrás felső korlátját. Összetételének, nagyságának alakulása újabb szükségleteket idézhet elő, ezáltal gyorsítva a gazdaság növekedésének ütemét, fejlődésének volumenét. Azonban a lakosság túlzott mértékű, vagy hirtelen növekedése negatív hatással lehet a gazdasági fejlődésre, zavart idézhet elő a rendszerben. 2.211 A népesség, mint fogyasztó Egy ország gazdaságának felvevőpiaca elsősorban saját állampolgárainak tömege. Egy jelentősebb népszaporulat növekvő keresletet, kiadásokat jelent, melynek kielégítése a rendelkezésre álló termelési

tényezők, erőforrások hatékonyabb kihasználását, vagy valamilyen módon növelését követeli meg. Ez a hatás azonban átmeneti. Mihelyt sikerül a gazdaságot olyan szintre hozni, hogy megfeleljen a növekvő elvárásoknak, az a szint lesz az új bázis, amelyhez egy esetleges újabb népességnövekedés esetében viszonyítani fognak. Az effajta nem elhanyagolható demográfiai emelkedés negatív hatása lehet, hogy a gazdasági fejlettséghez nem igazodva, indokolatlanul nagymértékben növeli meg a népesség arányát az aktív dolgozók számához képest, így még nagyobb terhet róva rájuk. A többlet az ún. eltartottak körébe kerül Ez általában jelentékenyebb mértékben az elmaradottabb országokban fordul elő. Ám ugyanígy növekszik az eltartottak száma a születések számának jelentős csökkenése, illetve az átlagéletkor megnövekedése miatt. Ez az elöregedés problémája, ami viszont már a fejlett államokat is erősen érinti, sőt, az

életszínvonalbeli különbségek miatt, valamint a szegényebb országokban élők alacsonyabb átlagéletkora és magasabb halálozási rátája miatt ez leginkább őket érinti. A gazdaság növekedésére a fentieken túlmenően hatással van az is, hogy pontosan mely ok, okok idézik elő a népesség megugrását, ennek tükrében milyen struktúra alakul ki. A mennyiségi aspektus mellett tehát figyelembe kell venni a minőséget is. Egyes belső népvándorlási folyamatok is változásokat generálhatnak azáltal, http://www.doksihu 36 hogy a költözés következtében megváltozik a fogyasztók belső strukturális szerkezete. Ez például tipikusan bekövetkezik, ha a városban élők aránya növekszik a vidéken lakók arányához képest. 2.212 A népesség, mint munkaerőforrás A lakokosság száma illetve annak alakulása a gazdasági növekedésre legjelentősebb hatását mint munkaerőforrás gyakorolja. A humánerőforrások rendelkezésre állása

elsősorban az ország területének és népességének nagyságától függ. A globalizáció következtében a világ társadalmainak nagysága egyre növekszik, miközben az életszíntér változatlan marad. Ez népsűrűségemelkedést von maga után A tényleges munkaerőforrás alatt a teljes népesség azon részét szokás érteni, amely fizikai és szellemi képességénél és felkészültségénél fogva alkalmas arra, hogy a gazdaság fejlettségének adott színvonalán a meghatározott feltételeket kielégítve részt vegyen a munkában. Egy adott társadalom összetételére legegyszerűbben a rá vonatkozó demográfiai adatokból következtethetünk. A kor szerinti összetételre vonatkozó számok nagyjából meghatározzák a potenciális munkavégző képességgel rendelkezők arányát, ám egyértelműen nem szűkít az aktív dolgozók pontos arányára. Megmutatja, hogy öregedő társadalomról van-e szó, vagy éppen mennyi a fiatalok aránya. A

munkanélküliségi ráta utal a fejlettségi szintre. Munkanélkülinek, azaz állástalannak hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar dolgozni, mégsem talál magának munkalehetőséget. Ebből következik, hogy a mutató a regisztrált munkanélküliek számára alapoz. A közgazdaságtan szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerő piacon jelen lévők együttesen alkotják a munkaerő-állományt és a munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa százalékos formában kifejezve. http://www.doksihu 37 4. táblázat Magyarország munkaerőpiacának 2 legjellemzőbb mutatója (2008) Korcsoport (év) munkanélküliségi ráta (%) 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 Összesen Forrás: foglalkoztatottsági ráta (%) 38,2 18,2 9,1 7,2 6,8 6,8 6,5 6,4 5,5 nincs adat nincs adat nincs adat 7,8

2,7 36,6 71,1 73,7 77,7 79,4 76,2 69,9 46,2 13 4,7 1,5 50,3 KSH adatai alapján saját szerkesztés Az életszínvonal alapjaiban határozza meg a társadalmi elégedettséget. A magasabb színvonal magasabb műveltségi, iskolázottsági szintet is feltételez. Általában van egy elérendő meghatározott minimum és azok a családok vagy emberek, akik életkörülményei nem érik ezt el, a társadalom alsó rétegét, a szegényeket alkotják. Vigyázni kell, hogy számuk ne növekedjen meg túlzottan, hiszen annak súlyos következményei lehetnek, a bűncselekmények megszaporodhatnak vagy végső esetben akár belső zűrzavart, anarchiát eredményezhet. A legjobb természetesen az lenne, ha senki nem élne ez alatt a bizonyos szint alatt, ám ez az idilli kép a legtöbb ország számára belátható időtávon belül megvalósíthatatlan utópia. A városok és a vidék fejlettségi szintje közti különbség, valamit az egyes régiók meghatározó városai közti

fejlettségi mutatót sokat árulkodnak egy adott ország fejlettségének egyenlőtlenségeiről, vagy éppen egyenletességéről. Az etnikumok és nemzetiségek kérdése általában minden állam számára kényes kérdés. Ma már nincs a Földön teljesen homogén társadalommal rendelkező államhatalom. A népvándorlás folyamatos, az emberek különböző okok miatt http://www.doksihu 38 települhetnek más ország keretei közé, ám leggyakrabban a jobb megélhetés vágya hajtja őket. Az emigrációnak azonban virágzik az illegális változata is Az embercsempészet az új évezred jövedelmező „üzletága”. Sokat számít a béke érdekében a tolerancia és az összetartás; az, hogy egy adott ország határain belül az emberek mennyire tekintik magunkat egységnek és mennyire fogadják el embertársaikat. Szélsőségesek mindig is voltak és lesznek is, ám nem szabad hagyni egyetlen kormánynak sem, hogy túlzott mértékben terjeszkedjenek, faji

konfliktusokat gerjesszenek, mert ez a demokráciát alapjaiban rengetné meg. Egyszerűen kifejezve a csoportviszonyokat megfelelő állapotba kell hozni és ott is tartani. Természetesen itt nem az egészséges nemzeti öntudatról van szó, hiszen egy nemzetállam enélkül nem alkothat valódi egységet, kohéziós ereje óriási. 9 képzettség, beszélt nyelvek 9 analfabetizmus aránya Ez utóbbi kettő szerves része a lakosság munkavégző képességével összefüggő tényezőknek. A gazdaság fejlettségének előrehaladtával a munkafolyamatok egyre bonyolultabbá válnak, egyre magasabb színvonalú szellemi teljesítőképességet követelnek meg, melynek a legközvetlenebb jellemzői a tudás és a szakmai felkészültség. Az élőmunka termelékenységének növeléséhez rengeteg tényező összességének összhangja szükséges. Az általános életkörülményeken túl az oktatás és nevelés színvonala erőteljesen befolyásolja a munkaerő minőségét. A

felhalmozódó tudásnak és annak folyamatos bővülésének mennyiségileg is kimutatható hatása van a gazdasági növekedésre. Fontos, hogy a megszerzett tudást hasznosítsuk, kutatásokra fordítsuk és azok eredményeit szervesen integráljuk és alkalmazzuk minél szélesebb körben. A vállalati menedzsment szintén kritikus pont, nagy szerepe van a hatékonyság növelésében, hiszen az alkalmazottak elvégzett munkájának minősége és termelékenysége a saját képességeiken túl vezetőik irányító és szervező munkájától is erősen függ. Mindezen tényezők megmutatják, hogy manapság a kézzel foghatatlan szellemi értékeknek mennyire felértékelődött szerepe van, a vállalat megítélését és vállalati értékére is kihatnak. Fontos ezeken felül a munkaerőforrás megfelelő motiváltsága, amit elsősorban még mindig a bérezéssel lehet a leginkább fokozni. Sokan gondolják úgy, ha tehetik, külföldön vállalnak munkát magasabb bérért

http://www.doksihu 39 óriási veszteségeket okozva ezzel az államnak. Igaz, a mindenkori kormánynak is szerepe van ebben, hiszen a magyarországi bérszínvonalak köztudottan messze elmaradnak az európai átlagtól. 2.3 Természeti erőforrások 2.31 Magyarország földrajzi helyzete Hazánk nedves kontinentális éghajlati övben fekvő ország. Tengerpartunk nincsen, ami igen nagy hátrányt jelentett a gazdasági fejlődés szempontjából, hiszen a vízi szállítás az egyik legolcsóbb szállítási forma. A rendszerváltás után 1992-re elkészült a Duna-Rajna-Majna-csatorna, így közvetlen kijutási lehetőség nyílt az Északi-tengerre, valamint az Atlanti-óceánra Ezen kívül fontos a vasúti illetve közúti pályák korszerűsítése a hiányzó szakaszok megépítése. A Kárpát-medence szívét foglaljuk el, ám geológiailag hazánk nem képez önálló egységet, nagy tájaink átmenet nélkül folytatódnak a szomszédos országok területén. Az

uralkodó domborzati forma a síkság, a Kárpát-medence legmélyebben fekvő területe. Ez vízrajzi szempontból kettős hatással jár Egyrészt országunk gazdag felszín alatti vizekben, másrészt a felszíni folyók általában itt rakják le hordalékukat, szennyeződéseiket. A múltból számos példát lehetne említeni sajnos folyóink élővilágában más ország által okozott pusztításra, pld a Tisza ciánnal való megmérgezése, de az osztrák bőrgyárak is folyamatosan ontják a habzó szennyvizüket a Dunába. Alapvetően hazánk nem gazdag természeti erőforrásokban, mára már nem maradtak gazdag lelőhelyeink, nyersanyagokból erőteljes volumenű importra szorulunk. Az ország bányászatában a vezető helyet a kavics- és homokbányászat foglalja el a maga több mint 44%-os részesedésével. Működő szénbánya alig található az ország határain belül. Rövidtávon belül kimerülni látszanak a kőolaj- és földgáz, a bauxit és a még

említésre méltó mangánérc készletek. A 2004. évi Uniós csatlakozásunk által hazánk földrajzi fekvése meglehetősen átértékelődött. Az egység külső védelmi vámvonalát alkottuk és alkotjuk még http://www.doksihu 40 most is déli, dél-keleti irányban. A keleti vonal Románia és Bulgária 2007-es csatlakozásával jelentőségét vesztette. Hazánk területét olyan minőségű talajtakaró borítja, hogy természeti erőforrásaink számbavételénél hiba lenne kihagyni. Éghajlatunknak megfelelően természetesen növénytakarónak a lombhullató erdőtalaj és az erdős sztyeppe számít. Ebből kifolyólag a természetes talajfajtánk túlnyomó részben a közepes tápanyagtartalmú barna erdőtalaj és a magas humusztartalommal rendelkező mezőségi talaj, vagy más néven feketeföld. Ezen két uralkodó típus az egész ország területének nagyjából 60%-át fedi. A feketeföld a lehető legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkezik.

Mésztartalma optimális, vízáteresztő, de szükség esetén vízmegtartó réteg, kémhatása pont kellőmértékben enyhén lúgos PH értékű, morzsalékos, nem áll össze rögökké, ám ami a legfontosabb, hogy bármilyen gazdasági jelentőséggel bíró növényfaj sikeresen megtermelhető rajta. Az ország területének mintegy 25%-át borítja Legjellemzőbb előfordulási tájegységei a Mezőföld, a Közép-Tisza medencéje, a Kisalföld, valamint a Hajdúsági-löszhát. Minőségének megőrzésére a mostaninál sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni, egy ilyen kincset nem szabadna hagyni elértéktelenedni a nem megfelelő talajgazdálkodás miatt. Az erdőirtások, az elmaradt talajlekötési munkálatok, valamint a nagyüzemi mértéktelen műtrágya-használat mind hozzájárulnak a talaj legfelső rétegének eltűnéséhez, erőteljes erodálódásához. A műtrágyák nitrogéntartalmuk miatt elsavanyítják a földet, bekerülnek vizeinkbe felborítva

ezzel az ott található kényes ökoszisztémát. A folyamatot eutrofizációnak hívjuk A szántóföldek területét folyamatosan csökkentik, az 1930-as évek óta közel egymillió hektárral zsugorodtak. Az évenkénti csökkenés pedig olyan mértékű, hogy ha nem lenne, a technológiák fejlődésének segítségével plusz százezer ember élelmiszerellátását biztosíthatnánk. Azonban azt meg kell jegyezni, hogy a szűkítések ellenére a hozam nem, vagy csak alig változik a technológiák fejlődésének köszönhetően. Magyarország éghajlata is kiváló az agráripar számára. Ez a folyamatosan megújuló energiaforrás olyan kedvező feltételeket teremt összetevőinek összhangja által, hogy a magyar termékek pld a búza http://www.doksihu 41 kiemelkedően jó minőségűnek számít a nemzetközi piacokon. Ehhez hozzáadva a talajminőséget elmondhatjuk, hogy hazánk agrártermékei bőven fedezik a hazai keresletet, sőt igen régóta képezik

exportunk bázisát. 2.32 Nem megújuló kincseink Alapvetően ez teljes egészében egy adottság egy ország számára, függ területének nagyságától és fekvésétől a Földön, ám befolyásolni lehetetlen. Talán annyiban, hogy megfelelő hatékonyságú kitermelési folyamattal a maximumot kihozni a kiaknázás során. Korlátozottan áll rendelkezésünkre és erőteljes gazdasági függést okoz a világ államai között, mely kapcsolatok az esetek többségében torzultak, vagy teljesen egyoldalú függést, rászorultságot jelentenek. Az egyik legfontosabb ilyen természeti kincs a mai energiafogyasztás egyik alapvető terméke a kőolaj, amire a világ csillapíthatatlanul éhezik. Mivel sajnos a kitermelés és feldolgozás (finomítás) helye csak nagyritkán egyezik meg a fogyasztás pontjával, ezért óriási mennyiségekben kell szállítani a „fekete aranyként” is gyakran emlegetett matériát. Ezt hatalmas tartályhajókkal oldják meg nyílt vízi

útvonalakon keresztül, ami korántsem sem zökkenőmentes feladat. Gyakran látni sajnos, hogy a tartályhajók ontják magukból az olajat a vízbe valamilyen baleset vagy meghibásodás következtében. Ez sokszor előfordul, hiszen egy-egy ilyen hajó 1520 évesen már öregnek számít, viszont a tulajdonosok igyekeznek minden kiskaput, sőt illegális eszközöket (pld. minősítő cégek megvesztegetése) kihasználni, hogy minél tovább szállíthassanak, illetve szállíttathassanak. Állatfajok tucatjai tűntek és tűnnek el folyamatosan, köztük olyanok is talán, amiket még fel sem fedezhetett az emberiség. Ennek elkerülése érdekében kampányolnak lelkes környezetvédő aktivisták szerte a világban, akik szerint alternatív energiaforrások használatával az ilyen jellegű balesetek és a korábban már említett légszennyezés elkerülhető, legalábbis drasztikusan csökkenthető lenne. Sok tudós is ezen az állásponton van, szinte minden nap születnek

újabb és újabb tanulmányok a témával kapcsolatban. Ám a zöld energiának ára van A tudomány fejlődésével ugyan egyre modernebb és hatékonyabb előállítási folyamatok valósulhatnak meg, ám nyugodtan mondhatjuk, hogy az energia http://www.doksihu 42 szektor zöld szeletkéje még csupán gyerekcipőben jár és az ilyen jellegű beruházások csak sokára, vagy esetlegesen sosem térülnek meg. Ezért nem vonzó a nagybefektetők számára. Hiszen a mai üzleti világ fő komponense a profit, amit igyekeznek a lehető legrövidebb idő alatt realizálni. Véleményem szerint éppen ez a mai világ egyik nagy „paradoxonja”. Ha elpusztítjuk a világot, amiben profitot lehet termelni, akkor már nem lesz lehetőségünk haszonszerzésre. Magyarország fosszilis energiahordózókból összességében közepesen ellátott. A készleteket inkább a széntartalékok alkotják. Széntelepeink főként a földtörténeti közép- és negyedidőszakban keletkeztek,

geológiai adottságaik kitermelés szempontjából kedvezőtlenek a robbanásveszély és a bányaelöntések magas kockázata miatt. Magasabb fűtőértékű lelőhelyeink többnyire mélyművelésűek, azaz a kitermelés 600 méteren, vagy annál mélyebben folyik. A szénrétegek vastagsága általában sajnos csekély. Egy különleges geológiai együttessel azonban rendelkezünk, a tatabányai medencében úgynevezett ikerlelőhelyes szénbauxit kitermelésére volt lehetőség, ráadásul hazánkban a legjobb minőségű bauxit itt lelhető fel, ám kitermelésére az „eocénprogram” sikertelensége miatt már felhagytak. A kedvezőtlen geológiai adottságok skáláját bővíti a széntermeléssel összefüggésben álló karsztvíztermelés is. A szén kitermelése során a felszínre hozott szivattyúzott víz mennyisége folyamatosan növekszik, ahogy a kitermelés helye egyre mélyül. Egyes helyeken a karsztvíz akár elérheti a kitermelt szénmennyiség

negyvenszeresét is. Lignitkészleteink jelentősnek mondhatók. A Mátra és a Bükk hegységek déli részén fejthetők igazán gazdaságosan. A külszíni fejtés költségét jelentősen növeli, hogy a rétegek váltakozva tartalmazzák az energiahordózók, így meddő rétegek fejtésére is kénytelenek a vállalkozók. Az effajta kitermeléseket fokozott környezetromboló hatásuk miatt környezetvédő aktivisták nehezítik. Jó példaként szolgál erre az Alpok lábainál fekvő Torony környékén feltárt lignitkészletek kitermelésének meghiúsítása az osztrák-magyar összefogás ellenére. Prognózisok szerint a hazánk területén fellelhető szénvagyon több mint 100 évre kielégíti a hazai szükségleteket, így kijelenthetjük, hogy a bányabezárások ellenére a szénkitermelésünket még nem aknáztuk ki teljesen. A megfelelő technológiával http://www.doksihu 43 azok még kinyerhetők. A rendszerváltást követő években a z aktív

szénbányák száma a felére csökkent, ám az összesen kitermelt mennyiség alig változott. A magyarázat természetesen az, hogy elsősorban a gazdaságtalanul működő létesítmények kerültek bezárásra. A jövőt azonban döntő mértékben a külföldi tulajdonban lévő erőművek tervei határozzák meg. Ezt elősegítette az ún erőműbánya integrációs politika, melynek lényege az volt, hogy az erőművek eladásánál kikötés, h azzal együtt a leendő tulajdonos bányát is vételezzen. A szén-tüzelésű erőművek azonban meglehetősen környezetkárosítóak, a CO2-kereskedelem kialakulása miatt pedig megfontolandó üzemeltetésük. Ráadásul a magyar kormányzat további támogatása nélkül előnytelen társadalmi folyamatok indulhatnak a bányavidékeken a sorozatos bezárások által. Megjegyzendő, hogy ez a probléma hazánkon kívül más, gazdaságilag fejlettebb országokat is érint, mint pld Németország. Magyarország területén a

kőolaj- és földgázmezők kialakulása adott volt. Az együttesen szén-hidrogéneknek nevezett energiahordozók előfordulási helyei eléggé koncentráltnak mondhatók, ám kiterjedésük csekélynek mondható. A kőolaj lelőhelyek egyre mélyebb rétegekben fellelhetők, napjainkra már a 6 km-es kitermelési mélységet is elérik, mely természetesen egyre növekvő többletköltséget jelent. Emellett nehezíti a munkát a mélységgel járó óriási nyomás és egyre növekvő földhőmérséklet. Amennyiben a tendencia tovább folytatódik, számolni kell a ténnyel, hogy a kitermelés aránya a földgáz javára tolódik el, a kőolaj ugyanis 180 o C-ig cseppfolyós halmazállapotú, utána légneművé válik. Előrejelzések szerint hazánk szénhidrogén készletei már csak egy-két évtizedig termelhetők ki a jelenlegi technológiai szint mellett. Egyes kutatások szerint a továbbiakban is lehetséges lesz kitermelésre érdemes mezőket feltárni, ám

ahhoz elengedhetetlen a módszerek modernizálása. A hazai kitermelésű kőolaj és földgáz a hazai fogyasztás kb. egyötödét fedezi http://www.doksihu 44 5. táblázat Magyarország reménybeli ásványvagyona (millió tonna) nyersanyag ásványvagyon építőanyag 13 600 kőszén 1 530 ásványbányászat 166 földgáz 93 rézérc 60 kőolaj 58 ólom- és cinkérc 57 bauxit 20 mangánérc 2 összesen Forrás: 15 586 Hubai József, Az uniós csatlakozás természetierőforrás-gazdálkodására, p 33. hatása Magyarország A földgáz szerepe értékelődik fel egyre inkább, mivel felhasználása sokkal környezetbarátabbnak bizonyul a kőolajnál. Magyarországnak óriási lehetőséget jelentene a gáztározás is, amiket a kiürült mezőkben tudna megoldani. Ez ügyben szerencsére már történtek kézzel fogható eredmények is. 2009 december 1-jén a Bács-Kiskun megyei Zsanán a német érdekeltségű E.ON csoport egy több mint 35

milliárd forintos beruházásának köszönhetően megtörtént Közép-Kelet-Európa legnagyobb gáztározójának a bővítése, ami immár 2,1 milliárd köbméter földgáz befogadására alkalmas. A tároló kapacitása ezáltal 600 millió köbméterrel növekedett. 20 2.33 Megújuló motorok Mindenképp az egyik legnagyobb kiaknázásra váró lehetőség az emberiség számára fennmaradása és életszínvonalának javítása érdekében. Az Európai Unió is erőteljesen szorgalmazza, folyamatosan határoz meg teljesítendő normákat, irányelveket és alakítja ennek érdekében környezetpolitikáját. 20 http://www.mforhu/cikkek/Oriasi gaztarozot adtak at Zsananhtml http://www.doksihu 45 Ennek fényében Magyarország energiapolitikájának is alapvető célja az energiaellátás zökkenőmentes biztosítása a környezet lehető legminimálisabb károsodása mellett. Hazánk importszükséglete energiából meghaladja a 70%-ot, ami erőteljes függést és

ráutaltságot eredményez. Alternatív források használatával ezt csökkenteni lehet, ami környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható. A megújuló energiaforrások részesedése az összes energiafelhasználásból hazánkban elmarad az EU átlagától. A 6% helyett alig éri el a 4%-ot Ahhoz, hogy a Kiotói egyezményben vállalt célokat elérhessük, egy hatékony és összehangolt energiapolitikára van szükség, ami a felhasznált energia szerkezetének megváltoztatása mellett a takarékosságra és jobb hatásfokok elérésére is sarkall. Ezen célkitűzéseket hivatott elősegíteni a Széchenyi Terv Energiatakarékossági Programja is, melynek keretei között pld szélerőművek létesülhettek. A természeti adottságaink megvannak, egy Uniós felmérés szerint Magyarország egy főre jutó megújuló energiapotenciál alapján a 3. helyet foglalja el, ám a tényleges felhasználás terén a helyezés korántsem előkelő. Az összetétel az alábbiak

szerint oszlik meg: 1. ábra alternatív energiafelhasználás 3,3 8,6 0,2 9 0,1 78,8 biomassza Forrás: egyéb geotermikus energia napenergia biogáz megújuló villamosenergia Hubai irodalom alapján saját szerkesztés A legszámottevőbb a biomassza felhasználása, amit a jelentős tűzifa-felhasználás eredményez. Magyarországon kedvező a helyzete az effajta energiaforrásnak, ami http://www.doksihu 46 egyben a mezőgazdaság számára is lehetőségeket kínál az innovációra, munkalehetőségeket és magas hozzáadott értéket biztosítva az ország részére. Előtérbe kerülnek a speciálisan energiatermelésre létrehozott ún. energiafajok: energiafák és –füvek. Az effajta erdők esetében a vágásforduló a több évtizedről átlagosan 3 évre csökken. Különösen előnyös az a tény, hogy ültetvények ipartelepeknek minősülnek EU rendelkezések szerint, így növelik a termelésbe bevont területek nagyságát. A biomassza fajtái

képviselik mind a három halmazállapotot. A szilárdak közül a legjelentősebbek a fahulladék, a kukoricacsutka és –szár és a szalma. Ezek eltüzelésével nyerhetünk energiát. Hazánkban az energiaültetvény-beruházások még gyerekcipőben járnak, ám több kisebb telep már létrejött. Például Mátészalkán és Körmenden 5, Szombathelyen 7MW kapacitású erőművek jöttek létre. Az ezek által előállított energiát távhőtermelésre használják A hatékonyabb hasznosítás érdekében mindenképp fejlesztési programok kidolgozása szükséges, valamint a megfelelő strukturális háttér megteremtése is elmaradhatatlan. A cseppfolyós halmazállapotot az olajmagvakból metilészterezéssel előállított üzemanyag, közismert nevén a biodízel képviseli. Mátészalkán és Kunhegyesen is épültek üzemek, ám nem voltak hosszú életűek, ugyanis a zárt forgalmazási rendszer meglévő gazdasági feltételei olyan kedvezőtlenek, hogy

előállításuk veszteséges. A bioetanolból oktánszám-növelő adalékanyagot állítanak elő, amit meghatározott arányban az üzemanyaghoz kevernek. Gyártásának fellendülése a mezőgazdaság konjunktúráját eredményezné, hiszen az előállításhoz felhasználható növények, cukorrépa, a burgonya, a kukorica, a rozs vagy éppen az árpa hazánk alapvető termelési profiljába tartoznak. A bioetanol gyártását az Uniós agrárpolitika is szorgalmazza. A biogáz felhasználásából adódó lehetőségek is kiválóak hazánkban. Az első üzem 2003-ban kezdte meg működését Nyírbátorban, mely mezőgazdasági illetve állattartásból származó hulladékokra alapozva állít elő villamos energiát. Azóta számos hasonló befektetés valósult meg, ám az energia-lobbi itt is erősen érezteti hatását. http://www.doksihu 47 A következő alternatív energia, pontosabban hőenergia termelő lehetőség a Napban rejlik. Legelterjedtebb hasznosítási

formái az üvegházak, melegvízelőállítás, valamint a mezőgazdasági szárító üzemek Leginkább ott hasznosítható, ahol magas a napsütéses órák száma, Magyarország esetében ez a dél-keleti országrészben, Szeged környékén van így. Itt évente meghaladja a 2200 órát is Napkollektorok alkalmazásával egy átlagos háztartás melegvíz igényének a felét körülbelül ki lehet elégíteni. Elterjedésüket pályázati kiírások segítik Sajnos a jelenlegi rendszerek megtérülési ideje hosszú, nem felelnek meg a gazdaságossági elvárásoknak maradéktalanul. Mindenképpen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy elterjedhessenek. Bár maga a napfény ingyenes, a gyűjtéséhez, tárolásához és elosztásához szükséges rendszer kiépítése meglehetősen drága. Bizonytalanságra adhat okot az is, hogy a fűtőhatását leginkább télen lenne szükség, amikor az energiahozama a legkisebb, ezért leginkább csak kiegészítő forrásként

jöhet szóba. Tény, hogy ennek ellenére nálunk kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező területeken is széles körben alkalmazzák Nyugaton a magasabb állami támogatások miatt. Véleményem szerint határozottabban kellene követnie a magyar energiapolitikának ezt a vonalat. Amennyiben valaki ilyen jellegű energiaforrás hasznosítását tervezi, érdemes kigondolnia már az ingatlan létesítése előtt, hogy a tájolást és a tervezést, kialakítást már ennek megfelelően hajthassa végre. Pld érdemes a minimumra csökkenteni a nyílászárók felületét. Fontos, hogy a rendszer szabályozható legyen A napkollektor hőtermelése passzív hasznosításnak minősül. Ezzel szemben a napelemek az aktív hasznosítás kulcselemei azáltal, hogy elektromos áramot képesek előállítani félvezető anyagaik révén. A különböző felhasználási területek azonban kombinálhatók is egymással. Alternatív forrást jelenthet a szél energiájának hasznosítása is.

Az ezredforduló után elkészült Magyarország szél-energia térképe is, melyből kiderül, hogy az Alföldön 70W/m2/év az északi, hegyes vidékeken pedig ez 180W is lehet 30-50 méteres földtől számított távolságban. Egy 600 KW-os egység, ami például Mosonmagyaróváron is található körülbelül 200 millió forintos beruházást igényel, melynek megtérülési ideje több mint 10 év. A szélenergia http://www.doksihu 48 hasznosításának terjedését azonban akadályozza egy jogszabályi korlátozás is, miszerint a beépített kapacitás maximum 330 MW lehet. 2008 végére összesen ennek nagyjából 30%-a, 120 megawattnyi létesítmény jött létre. A korlátozást elsősorban a gazdaságossággal és a hálózat hiányosságaival magyarázzák, de a paksi atomerőműben előállított villamos energiának is nagy szerepe lehet benne véleményem szerint. Az atomenergia felhasználása pedig szintén egyfajta alternatíva, még ha veszélyes is. Pakson

hazánk összes villamos energia igényének 40%-át állítják elő, éppen ezért előszeretettel támogatnák egy új blokk megépítését a szükséglet kielégítésének érdekében. A számos országban elterjedt Magyarországon kedvezőtlennek nincsenek nagy esésű folyóink, vízenergia mondhatók. óriási hasznosításának feltételei Domborzatunkból adódóan víztározók kiépítésére alkalmas folyószakaszaink. Ezzel ellentétben viszont óriási lehetőségek rejlenek a geotermikus energia hasznosításában, hiszen e téren kitűnőek hazánk adottságai, elsősorban az átlagosnál vékonyabb a földkéregnek köszönhetően. Így, míg máshol 1 kilométerenként átlagosan 30-33 oC-kal növekszik a hőmérséklet a Föld belseje felé haladva, addig nálunk ez a geotermikus gradiensnek nevezett érték elérheti akár az 56 fokot is. Hévizeink becsült mennyisége 2500 köbkilométer, mely hatalmas mennyiségű hőenergiát tárol magában. A

legkiterjedtebb hévizes lelőhelyek az Alföldön találhatók, pld az európai viszonylatban is jelentős Hajdúszoboszló vagy Berekfürdő. Nálunk előnyösebb helyzettel Európában szinte csak Izland büszkélkedhet, ahol maximálisan kiaknázzák a föld belsejének melegéből adódó lehetőségeket. Szinte nincs olyan tenyérnyi terület, ahol ne törne elő a mélyből egy-egy hőforrás. Itt ez annyira természetes jelenség, hogy az emberek nagyon sokáig tudomást sem vettek róla. Források szerint 1907-ben jutott eszébe először valakinek, hogy a forró vizet fűtésre használja. A legkülönlegesebb jelenség, ha az ember mezítláb lép a földre néhol akár meleg is érezhet a talpa alatt. Egyfajta természetes padlófűtésről van szó, melynek példájára sok helyen télen a járdákat és utakat is így jégmentesítik pld Reykjavíkban, a fővárosban is. A szigetország a geotermikus energiában rejlő lehetőségeit az 1970-es évek olajválsága

kapcsán kezdte el igazán értékelni és http://www.doksihu 49 kihasználni. Az energiagazdálkodási hivatal legfrissebb jelentéséből kiolvasható, hogy 2008 végére kőszenet egyáltalán nem, kőolajból nyert tüzelőanyagot pedig csak járművek hajtóanyagaként használnak. A lakások több mint 90%-át termálvíz-alapon fűtik, és az elektromos áram egyötödét is geotermikus erőművek adják, a többit pedig szintén alternatív energiaforrásnak számító duzzasztógátak. Érdekes adat, hogy a vasúti hálózattal egyáltalán nem rendelkező országban a olyan nagy az egy főre jutó gépkocsi sűrűség, hogy ebből következendő, az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátásban elsők a világon. Igaz, mindösszesen 320 ezer fős lakosság ezt ellensúlyozza, hiszen a turistákkal együtt sincsenek annyian, hogy európai szinte hozzák légszennyezésüket. Ráadásul tervezik az autók hidrogén alapú meghajtását, ami ha sikerülne Izland lehetne a

világ első, és belátható időn belül az egyetlen légszennyezéstől mentes állama. Az olcsó és tiszta energia vonzza a befektetőket, 2007-ben pld tiltakozások ellenére egy óriási amerikai alumíniumkohó létesült, mely gleccserekre épült duzzasztókból nyeri a működéséhez szükséges energiát. A további beruházásokat elősegíti, hogy a nemzeti energiahivatal felmérése szerint a potenciális geotermikus és vízenergiaforrások mindösszesen 20-25%-át vonták eddig használat alá. Magyarországon teljesen más a helyzet. Hévizeink döntő többségét egyelőre csak fürdésre hasznosítják. Egyedülállóan számos kút, közel 80 kapott gyógyvízminősítést, így egyelőre csak turisztikai aspektusból jelenthetnek bevételi forrásokat. A geotermikus energia erőforrásként való használata ugyanis bányajáradék fizetésére kötelezett, valamint a magas oldott ásványianyag-tartalom is növeli az amúgy is magas beruházási

költségeket, ezért nincsenek számottevő erőművek hazánk területén. Véleményem szerint ez az alternatív energiaforrás jelenti Magyarország legnagyobb lehetősségét. Ezt kormányzati szinten is minél előbb fel kellene ismerni és kidolgozni hasznosítása érdekében egy átfogó, hosszú távú tervet és támogatási rendszert. Egyelőre ugyanis sajnos az mondható el, hogy pazaroljuk ezt a világviszonylatban is jelentős természeti kincset. Személyesen tapasztaltam például, hogy az egyik legkiválóbb európai gyógyvíz, a hajdúszoboszlói napról napra felhasználatlanul folyik el óriási mennyiségekben. A túlzott és nem megfelelő körülmények között történő kitermelés hozamcsökkenéssel járhat. A szénhidrogének utáni kutatások elősegítik a http://www.doksihu 50 hévíztermelő területek feltérképezését is. A pontos számbavétel 2001 óta folyik Magyarországon. A hévizek felhasználást nehezíti, hogy az Uniós

környezetvédelmi előírások szerint miután leadták a hőt, vissza kell pumpálni a földkéregbe. Mindez azonban költséges is lehet, mint például Szeged környékén, ahol az agyagos talaj nehezen fogadja vissza a víztömeget. Felszín alatti vizeink másik nagy felhasználási területe az ásványvíz ipar. Szerte az Unióban növekvő tendencia figyelhető meg az ásványvíz-fogyasztás terén, ám ezzel párhuzamosan a környezetszennyeződés is fokozódik és a felszín alatti vizek minősége romlik. Ez a jelenség hazánkat sem kíméli Kiváltképp az Alföldön és a Dunántúli-középhegységben aggasztó a helyzet. A magyar vízvagyon világszerte elismertté és megbecsültté vált köszönhetően a Szentkirályi ásványvíznek, amely 2004-ben Párizsban világdíjat nyert. A tökéletes tisztaságú természetes ásványvíz 206 méter mélyről tör a felszínre és optimális oldott ásványianyag-tartalommal büszkélkedhet. http://www.doksihu 51 3.

MAGYARORSZÁG 2008/2009-ES GÁZPIACI HELYZETKÉPE21 3.1 Gázpiaci összefoglaló 3.11 Gázár- valóban annyi az annyi? Az orosz földgáztól való függés a magyar energiarendszer legnagyobb problémája- él a köztudatban, ám a kivédhetetlen politikai függésről nem nagyon esik szó. A politika oly mértékben befolyásolja az energiaszektor létét, hogy ellehetetleníti a tisztánlátást és jelentősen torzítja a szabad versenyt, ami szöges ellentétben áll az Unió irányelveivel. Ám a változás egyelőre elkerülhetetlen A GKI Energiakutató ügyvezetője, Hegedűs Miklós szerint a jelenlegi rendszerben nincsenek egyértelmű és átlátható árinformáció, gyakorlatilag nincs módjuk a fogyasztóknak az árak és költségek összehasonlítására. Senki sem tudja pontosan, hogy mi mibe kerül. A piactorzítás csúcsa a hazai távhőszolgáltatás, amelynek a leghatékonyabb energiatovábbítási módnak kellene lennie (70%-os hatásfokkal), ám nálunk mégis

ez bizonyul a legdrágább megoldásnak, és senki sem tudja, vagy akarja megmondani, hogy hová tűnik el az extraprofit, miközben milliárdok mennek el távhőtámogatásra A politika hatásai számos ponton érzékelhetők, ilyen pld az árképletek alkalmazása. Vegyük a gázárképlet meghatározását, ami elvileg a 9 havi átlagos olajtermék-árak alapján a mindenkori USD-HUF árfolyamot alapul véve történik a lakossági gázárakat tekintve, tehát az olaj ára és forint árfolyama egyaránt befolyásoló tényező. A lakossági gázárra a MEH (Magyar Energia Hivatal), mint hatóság tesz javaslatot, végül a mindenkori energetikai miniszter szabja ki az árat. A gond az, hogy ezek a számítások nem nyilvánosak és a kormányzat rendszerint lefelé húzza a MEH által javasolt árakat. Ez igen helytelen, mivel a gáz és egyéb energia árak piaci mérték alatt tartása nem ösztönözi a fogyasztókat 21 Figyelő Trend Energia 2009. 1 szám, valamint a Tigáz

Zrt-nél kapott információk alapján összeállított tanulmány http://www.doksihu 52 takarékoskodásra. Ráadásul a gázpiac így rögtön 2 ponton is torzul Egyfelől a fogyasztók nem kapnak pontos információkat, másfelől pedig nagy az esélye annak, hogy a gázszolgáltatók az üzleti szférával fizettetik meg a kisfogyasztói piacon elszenvedett veszteségeiket. Ismét, mint már oly sokszor a történelem folyamán, felmerül az állami szerepvállalás szükségességének kérdése. Véleményem szerint a piacot hagyni kellene kibontakozni, hagyni kellene, hogy saját magát alakítsa, ám a folyamatokat figyelemmel kísérni és ha nagyon szükséges időben beavatkozni. 3.12 Lehetséges kiutak a függésből Elemzők szerint rövidtávon nincs alternatívája sem Magyarországnak, sem Európa nagy részének az orosz földgázfüggőség enyhítésére. Középtávon a Nabucco gázvezeték megépítése lehet a megoldás, ami Törökországból

Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül egészen Ausztriáig szállítaná a földgázt. Ám rengeteg kérdés övezi még az elképzelést, kérdéses pld a finanszírozás és az is, hogy milyen (nem orosz) gázt pumpáljanak a csőrendszerbe. A legnagyobb problémát azonban ismételten a politikai feltételek jelentik. Törökország ugyanis a Nabucco-terv megkezdését kéri támogatásáért cserébe. A az EU-csatlakozásról legesélyesebb betápláló szóló tárgyalások országok között Azerbajdzsán és Irán szerepel, ám a politikai szempontok itt is mérvadóak. Vevői oldalról a kép letisztultabb, hiszen a német RWE már bejelentette igényét. Nagy üzlet lehet Magyarország számára a gáztárolás. Európai energia-ügyi prognózisok szerint a földgáz szerepe jelentősen felértékelődik, hiszen a kőolajjal ellentétben – egyelőre – bőségesen rendelkezésre áll és a környezetvédelmi szempontoknak is sokkal jobban

megfelel. Szakemberek szerint hazánkban, a kimerült gázmezőkben történő gáztároláshoz kitűnőek a geológiai adottságok. Fontos körülmény, hogy a nyári és a téli fogyasztásunk eltérése - az égövi jellemzőkből kifolyólag- eléri a négyszeres szorzót, így a fűtési szezonra komoly készletek halmozhatók fel, melyek biztosítanák a hazai ellátás stabilizációját és a szomszédos országok gondjain is enyhíthetnének, ha szükséges (tavalyi ukránorosz gáz-vita következményeinek elkerülése). Azonban nem szabad figyelmen http://www.doksihu 53 kívül hagyni, hogy a magyar gázmezők a szomszédos Szerbiába és Horvátországba is átnyúlnak, így elvileg nekik is lenne módjuk tárolók kialakítására, (Románia majdhogynem önellátásra képes). Érdemes lenne minél hamarabb átgondolni, és ha valóban megéri megkezdeni a megvalósításhoz szükséges lépéseket. Szlovákia és Csehország potenciális vásárlója lehet az effajta

kapacitásoknak, függnek az importgáztól. Tervben van még továbbá a Krk szigeten megépítendő LNG- terminál is, ami cseppfolyós gáz fogadására lenne alkalmas. A felhasználás oldaláról nézve a GKI 2030-ig tekintő előrejelzése szerint a hazai gázfelhasználás évi 1%-os növekedése várható, ami egyértelműen az erőművi szektor számlájára róható fel. A lakossági gázfelhasználást tekintve nem számolnak számottevő növekedéssel. Fontos, hogy a gáztüzelésű erőművek egy része sajnos már elavult, hatásfokuk átlagosan 10%-kal alacsonyabb a hasonló németországiaknál. Az erőművei felhasználás növekedését a várhatóan évi 1,5%kal bővülő magyar villamos energia igény generálja Az igénybővítéssel és a korszerűsítésekkel egyaránt kalkulálva nagyjából 5000 megawatt erőműkapacitást kell kiépíteni az elkövetkezendő két évtizedben. Az elképzelések megvalósításának lehetőségei: 9 egy új atomerőművi blokk

9 szénalapú erőművek 9 gázüzemű erőművek Az atomerőmű ellen szól a hatalmas beruházási igény, hiszen egy újabb blokk építése alsó hangon 3-4 milliárd eurós költséget jelentene, továbbá a beruházás megtérüléséhez nem lenne elegendő a hazai felvevő piac. A lignitalapú erőművekkel szemben az egyre jobban tért hódító környezetvédelmi szempontok állnak. A gázerőművek ellen a már említett importfüggés szólhat, annak ellenére, hogy az elkövetkezendő évtizedek legfontosabb energiahordozójáról van szó és a környezetvédelmi elvárásoknak leginkább megfelel. A döntésnek minden szempontból megalapozottnak kell lennie, hiszen évtizedekre meghatározza majd a hazai energiarendszer jövőjét. A legesélyesebbek egyértelműen a gázalapú erőművek. http://www.doksihu 54 3.13 Gázfogyasztás vs környezetvédelem A környezetvédelmi elvárásokat komolyan kell venni, mivel manapság egyre divatosabb a „zöld”

gondolkodás. A hőszivattyús fűtési rendszerek lehetnek a gázszolgáltatók legnagyobb vetélytársai. A geotermikus energia felhasználás rohamosan terjed Németországban és a skandináv országokban, itthon is kitűnőek hozzá a környezeti adottságok. Magyarországon az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport jár élen a technológia népszerűsítésében. Azt hangoztatják, hogy a fűtéshez szükséges energiamennyiség több mint háromnegyede kinyerhető a földből a legminimálisabb környezeti károsodás mellett. Az ilyen jellegű rendszerek működtetéséhez fosszilis energiahordozókra egyáltalán nincs szükség. Ott, ahol nem szükséges, vagy nem elérhető a szolgáltatás, villamos energiával váltják ki a földgáz használatát. A piacon ez ma az elérhető lehető legalacsonyabb költségű fűtési rendszer. Hónig Péter, a francia EDF-csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű üzleti, (mára már volt, júliustól Vinkovits András) vezérigazgató helyettese

szerint egyhamar nem fognak csökkenni az árak a lakossági energiapiacon. Az olcsó gáz „korszaka” Magyarországon a rendszerváltással megszűnt. Az emberek, ha magas a fűtésszámlájuk, az államtól várják a megoldást, holott hatékony energiagazdálkodással háztartásonként akár 15%-ot is lehetne spórolni. De sajnos egyelőre még nem következett be az a szemléletváltás, miszerint az embereknek érdekük legyen takarékoskodni és hosszú távlatokban gondolkodni. Ezt hátráltatja az a tény, hogy jelentős megtakarítások általában jobb technológiai feltételek mellett érhetők el, aminek elterjedése Magyarországon az alacsony jövedelmek miatt rendkívül korlátozott. „A szegénység nem a magas energiaárak miatt van, hanem az alacsony jövedelemszintek okozzák.” Kérdéses az intervenció is, mivel a közgazdaság mai állása szerint versenyidegen elem. Az államnak a propagálás terén kellene nagyobb szerepet vállalni, és

meggyőzni a lakosságot arról, hogy hosszú távon kifizetődő az energiatakarékosság. Ha az energiahordozókért a fogyasztók nem fizetik meg a valós beszerzési és előállítási árat, akkor a pénzt nyilvánvalóan máshonnan kell előteremteni, amit leginkább az energetikai cégek http://www.doksihu 55 megrövidítésével igyekeznek megoldani, ami mondanom sem kell, hogy egy EU-s tagállam számára megengedhetetlen piaci viselkedésnek minősül. A másik jelentős probléma Magyarországon a már régóta meglévő gázfüggőség. Egyre többet hallani az alternatív energiaforrásokról, a lehetőségekről. Ám amíg az érdekek úgy nem kívánják, csak elméleti síkon marad a dolog, csupán egy-egy elképzelés ültetődik át a gyakorlatba általában kísérleti szinten. Bár a kormányzati nyomás egyre erősödik, mivel az EU irányelvei is a zöld energiafelhasználást szorgalmazzák. Hazánkban a lakossági fűtésigény jelentős része kiváltható

lenne alternatív energiaforrással, a geotermikus energiával. Magyarországnak nagyon jó adottságai vannak e téren. Az utóbbi pár évben többször volt példa gázellátási krízisre, gondoljunk csak a múlt téli orosz-ukrán gázvitára. Talán ott jött el az a pont, hogy az addig érdektelenséget mutatók is felismerték, hogy a gázfüggőség mértékének csökkentése égető feladat. Talán lendületet kap a földgáz legnagyobb vetélytársa, a geotermikus energia. Egyre több kis faluban alkalmazzák a technológiát, aminek beruházási költsége ugyan nem olcsó, ám az energia, amit ily módon nyerni lehet, nem rombolja a környezetet és egyáltalán nem kerül sokba. Ennek elterjedéséhez az állami támogatási rendszer átalakulása alapfeltétel lenne, a széleskörű alternatív energiaforrások használata nem képzelhető el nélküle. Így amíg a döntéshozók úgy nem látják, valószínűleg minden marad a régiben. Ha belegondolunk, a ma

fennálló gázfüggőség kialakulása sem spontán, hanem egy állami támogatási politika következtében alakult ki. A támogatás hiányán túl az elterjedést a berendezések magas ára és a viszonylag hosszú megtérülési idő is akadályozza. Azt is jól át kell gondolniuk a szakértőknek, hogy ha ténylegesen csökkenteni kívánják az importgáz-függőséget, melyik alternatívot válasszák. Ha a hőenergiát vesszük figyelembe a megoldást a hazai termálvízkészletekben és a geotermikus energiában rejlik. Szakemberek szerint, ha akár csak a közintézmények hőenergia-ellátását oldanák meg az említett módszerek valamelyikével, már az is jelentősen csökkenthetné az importfüggőséget. http://www.doksihu 56 3.2 Mennyire tájékozatlan a lakosság, felmérés az energiatudatosságról Az energia témaköre egyre inkább áthatja a mindennapokat. Az emberek az áremelkedések miatt felkapják a fejüket, ám különösebben nem

foglalkoztatják őket az egyéb energiaügyek. Az alábbiakban a BellResearch piackutató cég felmérésének eredményeit szemléltetem, a kutatás szolgál alapjául következtetéseimnek. A felmérés számomra legmeglepőbb eredményével kezdeném, miszerint annak ellenére, hogy a lakosság drágának találja a gázt, nem keresi a megtakarítási lehetőségeket. A tájékozatlanság meglepően magas az emberek körében, hiszen megkérdezettek csupán 1/5-ének volt fogalma arról, hogy a lakossági földgázpiacot 2007-ben liberalizálták, sőt a megkérdezettek 41%-a állította, hogy a gázszolgáltató-váltás szabadsága 2010-ben jön elA liberalizáció abban nyilvánul meg, hogy a fogyasztó kedve szerint választhatja meg szolgáltatóját. A földgáz a legelterjedtebb fűtési forma ma Magyarországon. A háztartásokba eljutó gázt az otthonok 82%-a használja erre, 10-ből 9-ben ezzel főznek és csupán fele használja melegvíz előállítására.

Az adatokból kiszűrhető, hogy gázszolgáltatók előtt piaci rés mutatkozik, miszerint számottevő azon háztartások aránya, ahol a gáz ugyan már jelen van, de fűteni nem fűtenek vele. (2 ábra) Ez megfelelő kampánnyal és a bizalom elnyerésével kihasználható lenne. Persze ezt környezeti megfontolások és egyéb kötelezettségvállalások nehezítik. Személy szerint az én otthonomban főzünk és melegítjük a házat. Úgy gondolom, hogy megfelelő és korszerű rendszerek és berendezések használatával ez az energiaforrás a legmegfelelőbb egy átlagos háztartás részére. Persze törekedni kell az alternatív megoldásokra és az energiatakarékosságra, de amíg ez főként anyagi megfontolások miatt korlátozott, addig a meglévő lehetőségeinket minél jobban kihasználva kell használni erőforrásainkat. Én személy szerint elkötelezett vagyok a tudatos energiafelhasználás terén és nyitott az újra, mivel fontosnak tartom a környezet

megóvását a jövő generációinak is. http://www.doksihu 57 2. ábra Mire használják a földgázt a háztartásban? 89 főzésre 82 fűtésre 52 melegvíz-előállításra 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 (százalék) Forrás: BellResearch kutatásai alapján saját szerkesztés A gázellátással kapcsolatos elégedettségi vizsgálatok szerint az emberek általában elégedettek a szolgáltatóval. Időben olvassák le az órát, időben kapják meg a számlát és csak nagyritkán fordulnak elő tévedések. Az elmondottak alapján panaszok a számlák áttekinthetőségével kapcsolatban és az ügyintézés minőségével valamint gyorsaságával szemben merültek fel leginkább. (3 ábra) 3. ábra Miként értékeli szolgáltatóját reklamációs ügyintézés szempontjából? vezetékesvíz-szolgáltatás földgázszolgáltatás csatornaszolgáltatás áramszolgáltatás távhőszolgáltatás 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% (százalék)

kitűnő, jó Forrás: közepes elégséges, elégtelen nemtudja/nem válaszolt BellResearch kutatásai alapján saját szerkesztés 90% 100% http://www.doksihu 58 A megkérdezettek körében csupán 2-14%, viszonylag alacsony azon fogyasztók aránya, akik egy-egy szolgáltatás kapcsán fordultak már panasszal közműszolgáltatóikhoz. A legelégedetlenebbek a távhőszolgáltatás kapcsán az emberek. Ez nem csoda, hiszen amíg más országokban zökkenőmentesen és hatékonyan működik ez a fajta szolgáltatás, addig hazánkban drága és nem mentes a problémáktól sem. Leszögezhető az a tény, hogy lehetnek bármilyen megbízhatóak a szolgáltatók, a legtöbb fogyasztó számára az ár marad a mérvadó. A közüzemi szolgáltatások közül a távhőt és a gázt drágállják legjobban az emberek, a megkérdezettek véleménye szerint a vízszolgáltatás értéke áll a legközelebb a megfizetendő árhoz. (4. ábra) 4. ábra Milyen a

szolgáltatások érték-ár aránya? vezetékesvíz-szolgáltatás áramszolgáltatás csatornaszolgáltatás földgázszolgáltatás távhőszolgáltatás 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% (százalék) nagyon megéri, megéri Forrás: közepes drága, túlságosan drága nem tudja/nem válaszolt BellResearch kutatásai alapján saját szerkesztés A válaszadók kétharmada nem vár a gázpiaci liberalizációtól jótékony hatást az árakra nézve, véleményük szerint azok nem fognak csökkenni a továbbiakban sem. Tény, hogy a jelenlegi piacon résztvevő 5 nagy gázszolgáltató (Főgáz, Tigáz, E.ON, Emfesz, Égáz-Dgáz) árai között minimális különbségek vannak, bónuszszolgáltatások nyújtásával igyekeznek eladni terméküket. Egyedül az Emfesz, azaz az Első Magyar Földgáz- és Energiaszolgáltató Kft. képes http://www.doksihu 59 nagyságrendekkel alacsonyabb árat ajánlani, ám a megbízhatóság kérdéses az utóbbi idők

botrányai miatt. Ezzel ellentétben a felhasználók harmada bizakodó a folyamat szolgáltatásminőség-javító hatásával kapcsolatban és bízik a gyorsabb és pontosabb ügyintézésben, valamint színvonalasabb kiszolgálásban pontosan a kialakuló verseny miatt, hiszen mostantól a szolgáltatóknak meg kell küzdeniük a fogyasztókért. A felmérésben részt vevők mondhatni egyöntetűen (89%-uk) az árakat jelölték meg egy esetleges gázszolgáltató-váltás elsődleges indokaként, noha a váltani hajlandóak aránya csupán 26%. Összefoglalva tehát az emberek drágállják a gázt, de annyira mégsem, hogy utánajárjanak egy esetleges váltás előnyeinek. (5 ábra) 5. ábra Élni fog-e a gázszolgáltató-váltás lehetőségével a következő 1 évben? 17 26 6 biztosan nem valószínű igen valószínű nem biztosan igen 24 Forrás: nem tudja/nem válaszolt 27 BellResearch kutatásai alapján saját szerkesztés Csekély remény azért felfedezhető

az energiatudatosság terén, hiszen az emberek nagy része, ha új háztartási készülékek vásárlására kerül sor, előszeretettel választja a kevesebb energiát fogyasztó berendezéseket. Szépen lassan ugyan, de vannak jelek a szemléletváltás folyamatának kezdetének is. Egyre többen kapcsolják ki a használaton kívüli készülékeket, vagy szabályozzák szigorúbban a fűtést. Ám ennek sajnos az elsődleges oka még mindig a már említett költség A pénzkiadással járó takarékoskodási lépések közül a fogyasztóknak egyelőre csak a szerényebbre futja, például energiatakarékos izzók vásárlására. A nagyobb http://www.doksihu 60 beruházásokra az alacsony jövedelem szintek és megtakarítási ráták miatt még a lakosság döntő többségének nincs lehetősége. Ezen kormányzatilag kellene változtatni, átalakítani a támogatásokat. Hosszútávon kifizetődő lenne, ha a lakosság nagy része végrehajtaná az energiatakarékossági

szempontból alapvető beruházásokat, melyek a következők: 9 modern hőszigetelés 9 nyílászárók cseréje 9 az elavult berendezések cseréje A fent említettek elsősorban a gázszámlán tudnának enyhíteni. Ami leginkább aggasztó, hogy a jövőbe tekintve is igen szerények a tervek, a háztartások fele nem is gondol ilyen jellegű beruházásokra. A legelőnyösebb lépésre, a nyílászárók cseréjére való hajlandóság pedig a 20%-ot sem éri el az elkövetkezendő 3 évben, pedig kitűnő spórolási lehetőség. A fűtési rendszer korszerűsítésére mindössze 6% hajlandó. A háztartások azon fele is, amely tervez energiatakarékossági beruházást, előreláthatólag maximum fél millió, vagy még kevesebb forintot fordít majd 3 év alatt az effajta kiadásokra. Közel felüknél ez az összeg a 185 ezer forintot sem éri el a tervek szerint, ami valljuk be őszintén ilyen típusú kiadásokra meglehetősen csekély. (6 és 7 ábra) 6. ábra Tervez-e

energiatakarékossági beruházást a következő 3 évben? 20 18 16 14 12 (százalék) 10 8 20 18 15 14 6 10 4 6 2 0 nyílászárók csréje Forrás: izzólámpák cseréje hatékonyabb fűtési rendszer 4 2 ingatlancsere BellResearch kutatásai alapján saját szerkesztés 1 semmilyet http://www.doksihu 61 7. ábra Mennyit kíván fordítani energiatakarékossági beruházásokra a következő 3 évben? 29 48 7 16 ≤185 ezer HUF Forrás: 185 001-500 000 >500 000 HUF nem tudja/nem válaszolt BellResearch kutatásai alapján saját szerkesztés A fentiek alapján elmondhatom, hogy nem várható szignifikáns változás a gázfogyasztási trendeket illetően, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az emberek figyelmét felhívjuk az energiatakarékosság fontosságára és hatékonyan kommunikáljuk feléjük a számukra fontos információkat, melyben az illetékes szerveknek és hatóságoknak kell az élen járni. 3.3 Épületeink

energiafogyasztása Az égető energiaproblémák enyhítése érdekében az Európai Unió 2003 elején irányelvet alkotott az épületek energiafelhasználásának hatékonysága érdekében. Célja a kevesebb energiafogyasztás és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése. Mindez elsősorban jobb hőszigeteléssel oldható meg, ami főként a téli, fűtési időszakban jelent jelentős megtakarítást a családok számára. Elmondhatjuk, hogy egy átlagos háztartás legszámottevőbb energetikai kiadása a fűtés, kiváltképp, ha nem megfelelő az épület szigetelése. Manapság hőfényképek segítségével már egyértelmű információkhoz juthatunk arról, hogy hol érdemes kezdeni a felújítást, szaknyelven szólva hol szökik el a legtöbb hő. Erre még http://www.doksihu 62 inkább érdemes odafigyelni, ha a fűtéshez kedvezőtlen fajtájú (pld elektromos áramot) használnak. 2006 januárjától minden tagország, így Magyarország

számára is kötelező érvényű az irányelv gyakorlatba ültetése. A követelmények nem vonatkoznak minden, már meglévő épületre, de az új épületekre nézve (amennyiben hasznos alapterületük meghaladja az 50m2-t és 4 hónapnál hosszabb idejű használatra szánták) kötelező. Ám érdemes meggondolni, hogy alkalmazzuk-e az előírás szerinti követelményeket a többi ingatlanra is, mivel így nemcsak az üzemeltetési költségek csökkennek, hanem tanúsítás esetén a lakás energetikai minősítése is jobb osztályba kerül, azaz többet ér az ingatlanpiacon. Az összesített energetikai jellemző mutatja meg azt, hogy ténylegesen mennyi az éves fogyasztás 1 fűtött m2-re vonatkoztatva. Összetevői általában: 9 fűtés 9 melegvíz-előállítás 9 ha van, gépi szelőztetés és hűtés 9 villamos energiafelhasználás A fogyasztást saját energiatermeléssel (pld napkollektorok) csökkenteni lehet. Az összesített energiafelhasználást

úgynevezett elsődleges (primer) energiában kell kifejezni. Az egyes energiafajták egymáshoz viszonyított értékét („drága vs olcsó”) a primerenergia-szorzótényező fejezi ki. Mivel a földgáz is primer energiaforrásnak minősül a rá vonatkozó szorzó 1,00, csakúgy, mint a fűtőolaj esetében. Az elektromos áram esetében a legrosszabb a helyzet, mivel azt többnyire elsődleges energiaforrásból erőművekben állítják elő, így az ehhez tartozó szorzótényező már 2,50. A szorzótényezőkből energiapolitikai irányvonalak is jól kivehetők, a biomassza szorzója csupán 0,60, a megújuló energiaforrásoké pedig nulla. Így is ösztönözni próbálják a lakosságot a megújuló energia használatára. Csak egy példa, Az „A+” kategória (legenergiatakarékosabb) éves energiafogyasztása kisebb, mint a minimum követelmény 55%-a, az „I” kategóriáé (legkedvezőtlenebb) pedig több mint 340%-a. A kategóriák hasonlóak a

háztartási gépek esetében használatossal. A „C” kategória az, amely még éppen http://www.doksihu 63 eleget tesz a követelményrendszer feltételeinek. Ezt a gyártók ma már kötelesek fel is tüntetni termékükön. 3. kép Energiatakarékossági kategóriák 3.4 Smart Az Unió az energiatakarékosság kulcsát a lakosság tudatos együttműködésében látja. Az elfogyasztott gázmennyiség csökkentése érdekében szorgalmazza az ún Smart (tükörfordításban: okos) méréstechnológia minél szélesebb körű elterjedését, amivel a fogyasztás volumenének mérését a szolgáltató a fogyasztó közreműködése nélkül, automatikusan végezheti. A fogyasztó a ténylegesen felhasznált gáz után fizet, az elszámolás nem becsült értéken alapszik. A Smart méréstechnika kétirányú, flexibilis mérést és digitális adattovábbítást tesz lehetővé. A fogyasztónál telepített óra előrefizetési lehetőséget biztosít és a

fogyasztásról azonnali, folyamatos és pontos információt biztosít mind a szolgáltató, mind a felhasználó részére. Ami a legfontosabb, hogy az elfogyasztott mennyiséget pénzben is kifejezi, így még inkább energiatudatosságra ösztönöz. A fogyasztó haszna az automatikus leolvasás kényelme nyomonkövethetősége. Nem kell túlfizetéstől tartania és az adatok http://www.doksihu 64 ¾ A hazai gázszolgáltatóknak ez év (2009) június 1-jétől kötelező biztosítaniuk az előrefizetős mérők lehetőségét fogyasztóiknak, amennyiben igénylik. Cél: 9 A rászorulók védelme 9 Egy új szociális támogatási forma lehetősége 9 A fizetésképtelen fogyasztók kizárásának megakadályozása 9 hálózatmonitoring Magyarországon a Pannon és a MetCom Kft. közösen dolgozik a terméken és a fejlesztéseken. A Pannon ipari SIM-kártyát tartalmazó intelligens Uniflo gázmérő beépített szelep segítségével szabályozza a gázmennyiséget.

Használatával megvalósul az EU által szorgalmazott Smart metering. A hálózatfigyelés lehetősége óriási előnyt jelent szükséghelyzetben, pld gázhiány esetén, hiszen így központilag szabályozni lehet, hogy hol mennyi energia legyen felhasználható, gyors reakcióra és hatékony megoldás gyors kidolgozására alkalmas. http://www.doksihu 65 ÖSSZEFOGLALÁS Munkám során mélyebben elmerültem a modern világunkat meghatározó jelenségekben, különösképpen a globalizáció gazdaságra gyakorolt hatásaiban. Világossá vált számomra, hogy a XXI. században egyetlen nemzetgazdaság sem maradhat kívülálló, szerves részét kell, hogy képezze a globális folyamatoknak valamennyi gazdaságilag fontos aspektusból. A világ egyik pontján végbemenő esemény történéseket generálhat szerte a Földön. Fokozott figyelemmel kell kísérni ezen folyamatokat és a megfelelő döntéseket hozni ezáltal a jövőt illetően, hiszen az egy igazi szakértő

számára már benne rejlik az információhalmazban. A nemzetgazdaságoknak ugyanakkor ügyelniük kell arra is, hogy ne veszítsék el teljesen szuverenitásukat, mivel az veszélyesen sebezhetővé tenné őket. Nemzetközi összefogással kell megtalálni az egészséges egyensúlyt a közös és az egyéni értékek és érdekek között. Az embereknek fel kell ismerniük és tudatosítaniuk magukban azt a tényt, hogy életterük, a Föld jövője fokozottan függ cselekedeteiktől. A hagyományos gazdasági erőforrások végesek, és most éppen abban a szakaszban élünk, amikor már belátható időn belül kimerülnek, így égető feladat alternatív megoldásokat találni. Ez környezetvédelmi szempontból is elvárt. Az energiaellátás zökkenőmentes biztosítása érdekében fejleszteni kell a megújuló energiaforrások kiaknázásának technológiáját és eszközrendszerét. Számunkra a legjelentősebb potenciál véleményem szerint a geotermikus

energia, melynek terén világviszonylatban is kiemelkedő helyen állunk. Magyarországnak - akármilyen kis ország is - vannak lehetőségei. Egy, az alapokban végbemenő szemléletváltás hiányzik csupán ahhoz, hogy elinduljunk a helyes úton. http://www.doksihu 66 IRODALOMJEGYZÉK [1.] BASSA Z., BUZÁS S, LUDVIG ZS, MAJOROS P, SZÉKELY-DOBIA, SZIGETVÁRI T: Világgazdasági régiók, Budapest, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság [2.] DR. ESZES ISTVÁN, Marketing alapjai előadás [3.] FIDRICH DÁVID: Globalizáció és Környezet, Globalizációs füzetek 1., http://mek.niifhu/01400/01449/01449htm#3 [4.] HUBAI JÓZSEF: Az uniós csatlakozás hatása Magyarország természeti erőforrás-gazdálkodására, Budapest, Nemzeti tankönyvkiadó, 2006 [5.] IVÁNYI KÁROLY, A nemzetközi konjunktúraelemzés és a külgazdaságpolitika alapjai, Budapest, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, 2001 [6.] IVÁNYI KÁROLY, A nemzetközi

konjunktúrakutatás országelemzés és külgazdaságpolitika alapjai, Budapest, Szókratész Külgazdasági Akadémiai Jegyzet, 1998 [7.] KÁLDYNÉ DR. ESZE MAGDOLNA: Nemzetközi kereskedelem, A nemzetközi vállalkozások gazdaságtana, Tatabánya, Trimester Bt., 2004 [8.] KOZMA FERENC: Külgazdasági stratégia, Budapest, Aula, 2001 [9.] LESI M,. PÁL G: A széndioxid-emisszió kereskedelem elméleti alapjai és Európai Uniós szabályozása, www.pmgovhu [10.] LŐRINCNÉ ISTVÁNFFY HAJNA: Nemzetközi pénzügyek, Budapest, Aula, 2004 [11.] MAJOROS PÁL: A kutatásmódszertan alapjai, Budapest, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság [12.] RICHARD A. BREALEY, STEWART C MYERS: Modern vállalati pénzügyek, Budapest, Pánem Kft., 1992 [13.] Sajósiné dr. Kováts Magdolna előadása alapján [14.] Figyelő Trend Energia, IX. évfolyam, 2009 1 szám [15.] HVG, 35. [16.] Kvótapiaci központ lehetünk, Világgazdaság, 2005. március

16, pp 11 SZÁM, 2009. augusztus 29 p 52-53 http://www.doksihu 67 [17.] http://www.mforhu/cikkek/Oriasi gaztarozot adtak at Zsananhtml [18.] http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl3 07 01ih tml [19.] http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl2 01 16ib html [20.] http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl3 04 02ia html [21.] http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl2 01 15ib html [22.] http://tudomany.mahu/tart/rcikk/h/0/113540/1wwwbellresearchhu [23.] http://hu.wikipediaorg/wiki/Hollandia [24.] http://hu.wikipediaorg/wiki/AIDS [25.] http://mek.niifhu/01400/01449/01449htm#3 [26.] http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/globalizaciohtm [27.] http://www.enchu/1enciklopedia/mindennapi/globalizaciohtm [28.] http://mek.niifhu/01400/01449/01449htm#3 [29.] http://vilagnyelv.tripodcom/Kozos-xyhtm [30.] Hoffmann, 2003:6 [31.] http://interkulti.net/radio/osi14html [32.]

http://www.anthropolishu/ doc/vilag12prob FINAL previewpdf [33.] Külgazdasági pénzügyek, jegyzet, Loidlné Pápista Márta [34.] Külgazdasági politika és piacfejlesztés, jegyzet, dr. Marinovich Endre [35.] http://www.lelegzethu/archivum/2008/04/3564hpp [36.] KSH, http://statinfo.kshhu/Statinfo/haViewerjsp http://www.doksihu 68 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. TÁBLÁZAT 2. TÁBLÁZAT 3. TÁBLÁZAT MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGE .16 MAGYARORSZÁG FIZETÉSI MÉRLEGE A TŐKEÁLLOMÁNY SZEMPONTJÁBÓL (2008) 28 MAGYARORSZÁG ÖSSZES K+F RÁFORDÍTÁSA EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSUNK ÓTA (MILLIÓ FORINT) .31 4. TÁBLÁZAT MAGYARORSZÁG MUNKAERŐPIACÁNAK 2 LEGJELLEMZŐBB MUTATÓJA (2008) 37 5. TÁBLÁZAT MAGYARORSZÁG REMÉNYBELI ÁSVÁNYVAGYONA (MILLIÓ TONNA) 44 http://www.doksihu 69 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ÁBRA 2. ÁBRA 3. ÁBRA 4. ÁBRA 5. ÁBRA 6. ÁBRA 7. ÁBRA ALTERNATÍV ENERGIAFELHASZNÁLÁS .45 MIRE HASZNÁLJÁK A FÖLDGÁZT A HÁZTARTÁSBAN?.57 MIKÉNT ÉRTÉKELI

SZOLGÁLTATÓJÁT REKLAMÁCIÓS ÜGYINTÉZÉS SZEMPONTJÁBÓL? .57 MILYEN A SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉK-ÁR ARÁNYA?.58 ÉLNI FOG-E A GÁZSZOLGÁLTATÓ-VÁLTÁS LEHETŐSÉGÉVEL A KÖVETKEZŐ 1 ÉVBEN?.59 TERVEZ-E ENERGIATAKARÉKOSSÁGI BERUHÁZÁST A KÖVETKEZŐ 3 ÉVBEN?.60 MENNYIT KÍVÁN FORDÍTANI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI BERUHÁZÁSOKRA A KÖVETKEZŐ 3 ÉVBEN? .61 http://www.doksihu 70 KÉPEK JEGYZÉKE 1. KÉP 2. KÉP 3. KÉP VALÓBAN VILÁGMÉRETŰ.11 ONE WORLD PROJEKT 2008.13 ENERGIATAKARÉKOSSÁGI KATEGÓRIÁK .63