Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Szabó Dániel - Cukrászipari sütőkemencéket gyártó hazai mikrovállalkozás külpiacra lépésének kihívásai

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány CUKRÁSZIPARI SÜTŐKEMENCÉKET GYÁRTÓ HAZAI MIKROVÁLLALKOZÁS KÜLPIACRA LÉPÉSÉNEK KIHÍVÁSAI Készítette: Szabó Dániel Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. A cukrászipar helyzete Magyarországon 4 2.1 A magyar cukrászipar kialakulása 4 2.2 A válság hatása a cukrásziparra, fogyasztókra, beszállítókra 9 2.3 A sütőkemence, mint cukrászipari termelőeszköz 11 2.4 A Reinhardt-91 Kft, mint cukrászipari beszállító bemutatása 12 3.1 A cukrászipar környezeti elemzése 15 3.11 Politikai környezet 15 3.12 Gazdasági környezet 16 3.13 Társadalmi-kulturális környezet 17 3.14 Technológiai környezet 19 3.15 Jogi és szabályozási környezet 19 3.2 A Reinhardt-91 Kft iparági környezetének elemzése 20 3.3 A Reinhardt-91 Kft SWOT elemzése 22

3.4 A céghez kapcsolódó érdekcsoportok elemzése 23 4. Külpiacok 25 4.1 Hazai kkv-k az EU közös piacán 25 4.2 A külpiacra lépés okai 27 4.3 A kis- és középvállalkozások nemzetközivé válását befolyásoló tényezők 27 4.4 Exportérett termékkel külpiacra lépni 29 4.5 Lehetséges piacok 29 4.51 Szlovénia, mint külpiac 31 4.52 Ausztria, mint külpiac 33 4.53 Csehország, mint külpiac 37 4.54 Szlovákia, mint külpiac 39 4.55 Lengyelország, mint külpiac 42 4.56 Románia, mint külpiac 47 4.57 Bulgária, mint külpiac 50 5. Összegzés 54 6. Ábrajegyzék 55 7. Felhasznált irodalom 56 8. Melléklet – A Reinhardt-91 Kft termékeinek bemutatása 57 2 http://www.doksihu 1. Bevezetés Minden vállalkozás életében eljön az a pont, amikor döntést kell hoznia a továbblépést illetően. Lehet ez külső, kényszer vagy pusztán józan gondolkodás, előrelátás Az, hogy mi fog történni 10 év múlva nem 10 év múlva, hanem a mában dől el. Egy

ilyen kritikus döntés az, amikor egy vállalkozás nemzetközi szintérre lépésre szánja el magát. Jelen dolgozatban egy ilyen döntéssel, ill. ennek előkészítésével fogok foglalkozni Dolgozatom címe Cukrászipari sütőkemencéket gyártó hazai mikrovállalkozás külpiacra lépésének kihívásai. A címet, s egyben a témát azért választottam, mert családi vállalkozásunk, a Reinhardt-91 Kft, ahol négy éve dolgozom, most készül a külpiacokon megjelenni. A téma tehát aktuális, a cég jövőjét meghatározó kérdésekkel foglalkozik Mikrovállalkozásként nagy kihívást jelent a külpiacok felé való nyitás, sok a bizonytalan tényező, melyre a cégnek fel kell készülnie, ha sikeres akar lenni a nemzetközi piacokon. A dolgozat célja, hogy megvizsgálva a cég jelenlegi helyzetét feltárja a saját fejlesztésű gyártmány, a cukrászkemence külpiaci megjelenésének lehetőségeit. A dolgozat első felében a cukrászipart, mint hazai

célpiacot mutatom be röviden, melyben kitérek az egyik legfontosabb cukrászipari termelőeszköz, a sütőkemence funkciójára. Ezt követően bemutatom a Reinhardt-91 Kft-t, és ismertetem a cég saját fejlesztésű fő termékét, a sütőkemencét, melyet a vállalkozás az külföldi piacokra kilépve is értékesíteni szeretne. Ezután a cukrászipar hazai környezetét vizsgálom, majd a Reinhardt-91 Kft-t, mint cukrászipari beszállítót elemzem. A dolgozat második felében rátérek a külpiacokra. Ismertetem a hazai kis-, és középvállalkozások lehetőségeit a külföldi piacokon, felvázolom, hogy milyen okok késztetnek egy vállalkozást, hogy hazai piacnál tovább lépjen és termékeivel a külpiacokra is orientálódjon. Megvizsgálom röviden, hogy milyen lehetőségei vannak a kkv-knak a külpiacra lépés (internacionalizáció) tekintetében, mikre kell odafigyelni ahhoz, hogy a vállalkozás a nemzetközi piacokon is sikereket érhessen el. Ezután

országonként áttekintem a lehetséges potenciális külpiacokat, mely országok: Szlovénia, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária. 3 http://www.doksihu 2. A cukrászipar helyzete Magyarországon 2.1 A magyar cukrászipar kialakulása Hazánkban a 19. század első felében alakult ki a cukrász kézműipar Ebben az időben Magyarországra több svájci cukrász vándorolt be, akik újszerű készítményeket honosítottak meg, és meggyorsították a cukrász kézműipar fejlődését. A legtöbb kézműipari cukrászműhelyben a cukrásztevékenység több ágazatát is művelték. A 19 század végén, illetve a 20. század elején még békésen megfért egymás mellett a napi fogyasztásra termelt cukrászáru és a tartós édes áru termelése. A magyarországi gyári édesipar bölcsőjének a cukrászipar tekinthető. Kivételt képez ez alól a csokoládégyártás, mert a csokoládékészítés eleve gépesített, gyáripari

termelésként indult. A korai csokoládékészítők csak csokoládéitalt készítettek, a cukrászok pedig csak felhasználói voltak a csokoládénak. 1884 után Gerbeaud Emil vezette be Magyarországon a csokoládés desszert, illetve a bonbon előállítását. Rövid időn belül e termékek termelését átvették a cukrászok is. 1906-ban a budapesti cukrászok és mézeskalácsosok kiváltak a sütőkkel közös ipartestületből és megalakították a Budapesti Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületét. A testület több mint 100 év elteltével ma is működik, és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete nevet viseli. Akik sokat tettek a cukrász szakma hazai meghonosításáért Dobos C. Józsefet a magyar cukrászipar egyik megteremtőjeként tartják számon. Amikor 31 évesen csemegekereskedést nyitott Budapesten, nagy feltűnést keltett. Üzletében a kor szokásainak megfelelően nemcsak az akkortájt szokásos süteményeket, hanem saját

készítésű édességeket is árusított részben ottani fogyasztásra, részben pedig elvitelre. 1884-ben Dobos C József feltalálta a később róla elnevezett "dobostortát", amely hamarosan az egész országban, sőt külföldön is igen népszerű lett. Hatalmas sikerének köszönhetően szinte minden cukrászdában követelték a vendégek a Dobos-tortát, de kevés cukrász tudta megfejteni a torta titkát, receptjét. Az utánzatok meg sem közelítették az eredeti tortát 1906-ban Dobos József azonban nyugalomba vonult és nagylelkű gesztusként szabad felhasználásra átadta a budapesti ipartestületnek az addig szigorúan őrzött Dobos-torta receptjét, hogy tegye közkinccsé a magyar cukrászok körében. A cukrásztörténelem másik nagy alakja Gerbaud Emil genfi süteménykészítő család sarja, kiválóan tehetséges cukrász és csokoládégyáros. Európa számos nagy cukrászüzletében dolgozott, többek közt Németországban,

Franciaországban és Angliában. 1884 október 1-jén jött Magyarországra és Kugler Henrik cukrászüzletéhez társult a mai Vörösmarty téren. Gerbaud Emil neve a cukrászipar, annak gyors átalakulása és fejlődése a XIX. századvégi Magyarországon egymástól elválaszthatatlan volt. 4 http://www.doksihu A cukrászipar termékeinek jellemzői A 20. század elejétől folyamatosan fejlődő cukrász szakma hagyományt teremtett Magyarországon. Több generáció nőtt már fel ebben a szakmában és az elődöktől szerzett tudást igyekezett megőrizni és új tapasztalatokkal gyarapítani. Az eltelt időben a technológia is folyamatosan fejlődött, melynek köszönhetően rendkívül sok újdonság jelent meg a palettán a fogyasztók nagy örömére. A sütőcukrászati termékeket általánosságban az jellemzi, hogy 1. liszt felhasználásával készülnek, 2. lényeges alkotórészük cukor (vagy egyéb édesítőanyag), 3. elkészítésük lényeges mozzanata

a tésztakészítés, 4. a tésztát meg kell sütni A termékek elkészítésének fő műveletei: 1. nyersanyagelőkészítés 2. tésztaösszeállítás 3. lazítás 4. pihentetés 5. kiszaggatás (formázás) 6. pihentetés és érlelés 7. sütés vagy szárítás 8. kikészítés (töltés, bevonás, beszórás, díszítés stb) 9. csomagolás Ezen folyamatok közül az egyik legkritikusabb a sütés, amelyhez megfelelő sütőkemence elengedhetetlen. Ha nem elég magas a hőfok, akkor a sütési áru középen nyers marad, ha túl magas, akkor megég a széleken. Nem mindegy, hogy normál vagy hőlégkeveréses sütőben készül a termék, nem mindegy hogy milyen a sütő hőmérséklet-eloszlása. A végeredmény ugyanazon nyersáru esetében a sütést követően (a sütőkemence minőségétől függően) egészen eltérő lehet. A cukrász szakma helyzete A cukrász szakma a kereskedelem és vendéglátó-ipari jellegű foglalkozások körébe, azon belül a cukrász,

szakács foglalkozási szakmacsoportba tartozik. 2005-ben a cukrászok és a szakácsok száma összesen 30 000 fő körül mozgott (1. ábra) Ezen belül a cukrászok száma ennek az értéknek egyötöd része, mintegy 6000 fő volt. 5 http://www.doksihu 1. ábra A cukrász indíthat saját vállalkozást, vagy dolgozhat alkalmazottként. A cukrászokat tipikusan háromféle munkahelyen alkalmazzák. A többségük kis magán vállalkozásokban dolgozik, ezek jellemző mérete 3-4 fő, akik közé értendő a tulajdonos és egy szakképzetlen kisegítő is. A nagyobb szállodák rendelkeznek saját cukrász üzemmel, itt általában 10-15 fő dolgozik. A harmadik típusú munkahely a cukrász üzem, a tipikus üzemméret a 20 főnél is többet foglalkoztató, de ebből viszonylag kevés van az országban. A Landra, a cukrász szakmának havonta megjelenő szaklap Magyarországon kiadott 4300 példányából mintegy 2000 cukrász vállalkozóknak kerül kézbesítésre. A

cukrász vállalkozások száma becslések szerint összesen 2000-3000-re tehető Magyarországon. A cukrász szakmára jellemző, hogy magas arányban alkalmaznak pályakezdő fiatalokat, mert az idősebbek között gyakori a pályaelhagyás. A leggyakoribb ok a viszonylag alacsony bér és, hogy a munka nagy fizikai igénybevételt jelent. A szakmára jellemző, hogy a nők aránya valamivel magasabb, mint a férfiaké, számukra még nagyobb nehézséget jelent a megterhelő fizikai munka. A kereskedelem és vendéglátó-ipari ágazat – melynek körébe a cukrászok is tartoznak – a benne foglalkoztatottak számát tekintve kiemelkedik Budapesten és Pest megyében. A szakácsok és cukrászok iránt az összes többi megyében is van kereslet, mely kiemelten jelentkezik a turisztikailag jelentős országrészekben és nagyobb városokban. 6 http://www.doksihu 2. ábra A cukrászdai vendéglátás Budapesten és Pest megyén kívül Bács-Kiskun, Csongrád, Borsod, Szabolcs

és Hajdú megyében, ill. Nyugat-Magyarországon, elsősorban Győr és Veszprém megyében jelentős (2. ábra) A fenti adatok alapján a cukrásziparban is érvényesül a Főváros centralizációs hatása. Ennek elsődleges oka, hogy a fizetőképes kereslet itt koncentrálódik. A cukrászok iránti keresletet a turizmus és a vendéglátó ipar növekedése nagyban befolyásolja. Az újonnan épülő nagy vendégforgalmat bonyolító, magas színvonalú ellátást nyújtó szállodák sok cukrásznak kínálnak elhelyezkedési lehetőséget, de a turisztikai helyekre és városokra jellemző nagyszámú, kisméretű cukrászdák, fagylaltozók szintén sok cukrászt alkalmaznak. A kis szállodák, panziók nem alkalmaznak külön cukrászt, többnyire az ő feladataikat is a szakácsokkal végeztetik el. A szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben bővülni fognak. A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 19%-al fog emelkedni. Ez azt

jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 1000 új munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015-ig. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) Ebből arra következtethetünk, hogy a cukrász vállalkozások száma az elkövetkezendő években folyamatosan nőni fog. 7 http://www.doksihu A kereskedelmi szakmacsoportban dolgozók iránt várhatóan a kisebb szervezetekben, a 10 fő alatti mikrovállalkozásoknál jelentkezik igény, legnagyobb számban Budapesten. A szakmában előre látható bővülési trendből következik, hogy a cukrászipari termelőeszközök, gépek iránt (különösen a koncentráltabb Budapesti, Pest megyei régióban), a kereslet megélénkülése várható. 3. ábra A cukrász szakmában dolgozók között a 20-24 év közöttiek aránya a legmagasabb (3. ábra) Legtöbbjük néhány éve dolgozik a szakmában, közöttük főleg a családi

vállalkozásban dolgozók azok, akik saját vállalkozással rendelkeznek (tulajdonosok), a legnagyobb számban alkalmazottként dolgoznak. A szakma bővülése, új vállalkozások alapítása a tapasztalatot gyűjtött és vállalkozó szellemű szakmabeliek közül várható, akik alkalmazottként kezdték és saját vállalkozás indításába fognak. A jövőben várhatóan nőni fog az új konyhai és előkészítő gépek, berendezések ismeretének és használatának igénye, ami a cukrászipari gépek beszállítóinak térnyerését fogja eredményezni. Fontossá válik továbbá a szabályoknak megfelelő élelmiszer tárolás és feldolgozás ismerete és alkalmazása, továbbá az idegenforgalom erősödésével az idegen nyelvtudás iránti igény. 8 http://www.doksihu 2.2 A válság hatása a cukrásziparra, fogyasztókra, beszállítókra A gazdasági válság sajnos a cukrászipari ágazatot sem kímélte és mivel a cukrásztermékek nem tartoznak a napi

élelmiszerfogyasztás lételemei közé, a legtöbb fogyasztó először erről a „luxusról” mond le. Az emberek kevesebb süteményt vesznek, inkább otthon sütnek A lakodalmakra többen „családon belül” oldják meg a sütést és legfeljebb a menyasszonyi torta elkészítése marad a cukrászoknak. Természetesen nem csak a cukrász termékek piacán csökkent a vásárlási hajlandóság, a válság hatása általánosságban is keresletcsökkentést eredményezett. Ezt a trendet a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felmérésének eredményei is alátámasztják. 4. ábra (Forrás: http://tranzitonlineeu/2/gazdasag/hirek/2009-10-07/) A Vásárlási Hajlandóság Index értéke 2009 első negyedévében érte el a legmélyebb értéket, a harmadik negyedévre stabilizálódni látszik (4. ábra) A trendet a GfK Hungária igazgatója, Kozák Ákos is értékelte, mely szerint az eredmények azt igazolják, hogy a gazdasági válság kezdetét követő

nagymértékű süllyedés, majd az előző negyedévben tapasztalt jelentős javulás után stabilizálódni látszik a fogyasztói bizalom, és valószínűleg nem várható radikális emelkedése a közeljövőben. Az látható, hogy a lakosság „kivár” A válság kitörése után egy évvel, a megváltozott gazdasági körülmények nyomot hagytak a lakosság életvitelén, sok minden átalakult az életükben, és jelenleg talán abban bíznak, hogy rosszabb nem lesz. 9 http://www.doksihu Ebben az időszakban a cukrásziparosok többsége igyekszik fenntartani működését és a piacot a lehető legjobban kiszolgálni, mivel a költségek növekedése mellett csökkentek az értékesítések a potenciális piacon. Az Áfa növekedése is ezt a trendet erősítette, mivel ennek terhét elsősorban a fogyasztók viselik. Az alapanyagok ára folyamatosan nő, ami a cukrászokat is áremelésre kényszeríti. Ez a vidéken (kisebb településeken) működő cukrászdákat

érinti a legérzékenyebben, mivel vidéken sokkal erősebb a vásárlók árérzékenysége és az árak növekedésével csökken a vásárlási hajlandóságuk. Van, aki a piac bővítését, vagy akár szinten tartását kiszállítással, mobil árusítással igyekszik megvalósítani. Ehhez azonban hűtött raktérrel rendelkező kiszállító autóra van szükség, amit nem minden vállalkozás tud, vagy akar megfinanszírozni. A kialakult helyzet arra sarkalja a szakmát, hogy ésszerűsítse a termelést, javítsa a munkavégzés hatékonyságát. Ez adott esetben azt jelenti, hogy a jó munkaerőt az átlagosnál jobban kell megfizetni a kevésbé hatékony munkaerő emelt létszámban tartása helyett. Számtalan esetben előfordul, hogy nagy értékű berendezésekkel rendelkező üzemekben nem fordítanak kellő gondot azok kihasználtságára, a dolgozók nem ismerik a hatékonyabb opciókat, például, hogy a gép, berendezés, amivel dolgoznak, egyáltalán mit is tud.

A megoldást keresve fel kell tenni a kérdést, hogy a kollégák munkájában minden optimálisan működik-e, elegendő és megfelelő-e a gép és berendezés állománya, ill. azok kihasználtsága Természetesen a munkaerő hatékonyság adott termelési eszközökkel csak egy meghatározott értékig javítható. Egy adott termék hatékonyabb előállítása vagy jobban képzett szakembert vagy jobb gépeket feltételez. A jobb géphez pénz kell, a legtöbb iparos pedig jelenleg nem egy újabb gépbe való beruházásban látja a kiutat. Ez a helyzet a cukrászipari beszállítók számára is kihívást jelent a gépek piacán. Új gépek értékesítése rendkívül nehézkes ebben az időszakban. Az engedmények mellett a finanszírozásban is segíteni kell a megrendelőket (részletfizetési lehetőséget, halasztott fizetést kell biztosítani). A másik nagy kihívást a multinacionális cégek jelenlétéből adódó kiélezett versenyhelyzet jelenti. A nagy

bevásárlóközpontok olcsó import édes áruval árasztják el a piacot, és a fogyasztó közönség jelentős része könnyen dönt az olcsóbb, ám silányabb minőségű termékek javára. A jelen helyzet próbára teszi az alkalmazkodóképességet mind a cukrászipari, mind a beszállítói szektorban. A beruházásokat (felújítás, gépvásárlás, bővítés) a legtöbb cukrászvállalkozásban elhalasztották, kivárnak, ami a cukrászipari beszállító cégeknél eredményezett keresletcsökkenést. Ez a hitelezés, finanszírozás megváltozott feltételeinek is köszönhető. A1 kis- és középvállalkozások 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nehezebben jut hitelhez az utóbbi fél évben. A kkv szektor tapasztalatai szerint a hitelintézetek reakciója a válságra elsősorban a szigorúbb hitelbírálatban (89,8 százalék), illetve a többletfedezet megkövetelésében (85,6 százalék) jelenik meg. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások 67 százaléka

még a jelenlegi helyzetben is venne fel hitelt, míg 25 százalékuk semmiképp se fordulna ehhez a forráshoz. Lezárult az a korszak, amikor könnyen lehet hozzáférni olcsó banki hitelekhez. A kis- és középvállalkozások egyáltalán nem, vagy csak jóval szigorúbb feltételek mellett tudnak külső forráshoz jutni. Az eszközfinanszírozási piacon drámai visszaesés volt tapasztalható a válság következtében: 70 százalékkal csökkent a beruházások száma az elmúlt év hasonló időszakához képest. 1 http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/18/visszaesett a kkv-k beruhazasi hajlandosaga/ 10 http://www.doksihu 2.3 A sütőkemence, mint cukrászipari termelőeszköz A termelés cukrászipari gépek használata nélkül ma már elképzelhetetlen. A cukrász szakma gépek használata mellett is komoly fizikai igénybevételt jelent a szakmában dolgozóknak, azonban a modern gépek, berendezések nagyban megkönnyítik a cukrászok munkáját. A legfontosabb

cukrászipari gépek között (a teljesség igénye nélkül) megtaláljuk a különböző robotmixereket, nyújtó, dagasztó gépeket, melyek a különféle tészták, piskóták masszájának kikeveréséhez, ill. a különböző krémek készítéséhez elengedhetetlenek A végeredmény (a késztermék) minősége azonban legtöbb esetben azon múlik, hogy hogyan sülnek meg a termékek, így a talán legkritikusabb cukrászipari termelőeszköz maga a kemence. Egy jó sütőkemence megkönnyíti a szakemberek munkáját, mivel kevesebb időt, energiát, munkaerőt kell a sütésre fordítani. A cukrászipari termelésben nagyon fontos, a minőség szinten tartása, növelése. Egy megfelelő sütőkemence hiánya nagyon nagy kihívást jelent a szakmának, és egy adott szinten túl nem is tudnak előre lépni a vállalkozások termelékenységükben. A cukrász árukat általában 180 és 280 °C közötti hőmérsékleten sütik. A legfontosabb kívánalom egy sütőkemencével

kapcsolatosan a sütési egyenletesség. A sütőtér minden részében egyenlő hőmennyiségre van szükség ahhoz, hogy a nyersáru egyenletesen süljön. Például hiába jó minőségű az alapanyag, gondosan előkészített a nyersáru, ha a sütés végére kiszárad a piskóta. A jelen gazdasági helyzetben a cukrászipari sütőkemencékkel szemben szintén fontos elvárás, hogy energiatakarékos működésükkel az egyre növekvő energia-árakat is képesek legyenek ellensúlyozni. Az egyik kulcskérdés ezzel kapcsolatosan a hatásfok A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke. A befektetett energia és a hasznos energia különbségéből veszteségünk adódik. A kérdés tehát az, hogy hogyan lehet ezt a veszteséget minimalizálni. A sütők minőségét is döntően a hatásfokuk jellemzi, azaz, hogy milyen mértékben képesek az energiát hasznosítani. Energiatakarékossági szempontból földgázüzemű, légkeveréses sütő az

optimális választás, mely lényegesebben kevesebb energiát igényel, mindemellett ideális sütési tulajdonságokkal rendelkezik. Sok cukrász azonban a villanysütőt részesíti előnyben, amelynek az az oka, hogy a villamos sütő a kívánt hőfokot pontosan szinten tartja, nincs különösebb hőingadozás. Ez az egyes termékek Ez azonban folyamatos (és nem kevés) energiafogyasztás mellett valósul meg, míg általában a gázsütők olyan hőcserélő egységgel vannak ellátva, melyek képesek a hőt eltárolni. Egy jól méretezett hőcserélő lehetővé teszi, hogy a sütő szakaszos gázüzem (fűtés) mellett a már eltárolt hőt újra meg újra hasznosítva biztosítsa a megfelelő hőmennyiséget. Ezzel jelentős energia takarítható meg, és egy jó konstrukció esetében az egyenletes sütés ebben az esetben is megvalósul. Fontos kérdés továbbá a sütők megfelelő szigetelése, mivel ennek hiányában a gépből hamar eltávozik a hő, és egy hosszabb

leállás után az újbóli felfűtés miatt nő az energiafogyasztás. 11 http://www.doksihu A cukrásziparban használat kemencék: Hagyományos gázüzemű sütő: ez a legismertebb és legelterjedtebb sütőkemence, amit a cukrászok évtizedekig használtak (sokan még ma is használnak ilyet), 2, 3, 4 ajtós kivitelben. A kemence fűtése a beépített lángrózsák folyamatos működtetésével történik, hőcserélő egységgel nem rendelkezik (éppen ezért nem túl energiatakarékos, kb. 3 köbméter gázfogyasztás óránként). Kezelése teljesen manuális, a sütési árut a cukrásznak kell folyamatosan szemmel tartani, a pléheket forgatni, ami miatt a sütés elég munkaigényes feladat. A sütő kapacitása meglehetősen kicsi (ajtónként egy pléh helyezhető be), ami miatt a sütés időtartama nagyon hosszú. Hagyományos elektromos sütő: ugyan azok a külső paraméterei, mint a gázüzemű sütőnek csak a fűtés elektromos üzemmel biztosított. Az

elektromos sütő a gázoshoz képest egyenletesebben süt, a beállított hőfokot viszonylag pontosan tartja, de elektromos fogyasztása tetemes (12-14 kW óránként) és ehhez képest 2-4 lemez kapacitás nagyon kevés. Hőlégkeveréses sütők: szinte minden gyártó palettáján megtalálható, általában a tálcákat tartó regál fix, és egy hátsó ventilátor motor biztosítja a légkeverést. Ma ez a legelterjedtebb, tetszőleges számú tálcamérettel, elektromos vagy gázüzemű kivitellel is kapható. Etázs típusú sütőkemencék: viszonylag nagy helyigényű, általában a pékek használják, mivel elsősorban a pékáruk (főleg kenyér) sütésére ajánlott, de cukrászok is használják. A hő csöveken keresztül áramlik a sütőtérbe, ami nagy alapterületű, elválasztott kamrákra (bölcsőkre) van osztva. A gőzfunkció általában szintenként szabályozható Forgókocsis kemencék: nagy mennyiségű áru sütését teszi lehetővé, 16-20 vagy akár

ennél is több sütőlemez helyezhető egy regálkocsira, amit kompletten lehet a kemence sütőterébe tolni. Pékek, cukrászok is használják 2.4 A Reinhardt-91 Kft, mint cukrászipari beszállító bemutatása A Reinhardt-91 Kft. családi vállalkozásként 1991 óta működik Jelenleg 6 főt foglalkoztat érsekcsanádi székhellyel, budapesti telephellyel rendelkezik. A cég elsősorban saját fejlesztésű (elsősorban a cukrásziparban használt) légkeveréses sütőkemencék gyártásával és értékesítésével foglalkozik, emellett a cukrásziparban használatos segédeszközöket (sütőpléhek, regálok, krémeskeretek, tortakarikák, masszahúzó gép stb.) is gyárt egyedi igények szerint, ill. igény szerint egyéb lakatos munkákat is vállal (pl duplafalú rozsdamentes tartályokat is készít). A cég manufakturális jelleggel működő családi vállalkozás, mely kis létszámmal dolgozik, ismertsége elsősorban a megelégedett cukrászok ajánlásának

köszönhető. A cég legfőbb bevételi forrása a légkeveréses sütők gyártásából és értékesítéséből származik. 12 http://www.doksihu A legfontosabb termékek és szolgáltatások - Re-rotti I. forgótálcás sütőkemence (gyártás, leszállítás, beüzemelés) - Re-rotti II. forgókocsis sütőkemence (gyártás, leszállítás, beüzemelés) - Masszahúzó gép - Sütőpléhek - Álló- és gurulós regálok - Tortakarikák, krémeskeretek - Rozsdamentes anyagmegmunkálás, lakatosmunkák kivitelezése A cég komoly versenytársakkal néz szembe a sütőkemencék piacán. Ma már szinte minden nemzetközi gyártó cég terméke jelen van Magyarországon (a versenytársakról külön fejezetben lesz szó) ezért fontos, hogy a sütő nyújtson valami pluszt, amiért érdemes választani. A Reinhardt – Re-rotti forgótálcás kemence a légkeveréses sütők között helyezkedik el. Tulajdonképpen egyfajta átmenetet képez a kisebb méretű légkeveréses

sütők és a már viszonylag nagyméretű forgókocsis kemencék között. Nem igényel akkora helyet, mint egy nagy, forgókocsis kemence, de ugyanazokkal a tulajdonságokkal (10 lemezes kapacitás, robosztus kivitel) bír, így kisebb cukrászüzemekben, ahol a sütési kapacitást bővíteni szeretnék, de hely szűkében vannak, egyedi alternatívát kínál. Ipari szintű termelékenység kis helyen (1 m2-en), ez az, ami a versenytársaktól leginkább megkülönbözteti. Ezen felül a Reinhardt kemence osztott vázú kivitelben is elérhető, ami azt jelenti, hogy amennyiben szűk ajtó vagy ablaknyílások megakadályoznák a sütő bevitelét egy adott helyre, akkor a gép olyan egyedi vázszerkezettel készül, amely a helyszínen kettébontható. A Reinhardt 91 Kft. a Re-rotti forgótálcás cukrászkemencével minden cukrászipari vállalkozást potenciális vevőnek tart, de különösen azon cukrászokat igyekszik megszólítani, akik még régi típusú (hagyományos)

kemencével sütnek, és még nem léptek előre a sütési technológia fejlesztésében. Ebben mérésekkel alátámasztott tények állnak rendelkezésre a különbségeket illetően. Az alábbiakban egy hagyományos, három ajtós elektromos kemence és egy gázüzemű Reinhardt forgótálcás cukrászkemence közötti különbségeket elemezzük részletesen. Egy háromajtós hagyományos elektromos kemencét alapul véve, heti 6 napi sütést vizsgálunk. Ha csak napi 5 óra sütést veszünk figyelembe, az heti 30 órát jelent. Ez éves szinten kb 1500 óra. A hagyományos elektromos kemencével kb 12-14 kW óránkénti fogyasztást kell alapul venni. Ha csak 12 kW-tal számolunk, ez éves szinten akkor is 18 000 kW órát jelent, melynek éves költsége (45 Ft/kWh-val számolva) mintegy 810 000 Ft-ot jelent, ugyanakkor csak 3 sütőlemezzel lehet sütni egyszerre. A Reinhardt kemencével egyszerre 10 pléhvel lehet sütni, ami a hatékonyságot eleve nagyon megnöveli, az

üzemeltetési költségektől függetlenül. 13 http://www.doksihu Számoljunk ugyanannyi sütésre fordított időt a Reinhardt kemencénél is, tehát napi 5 órát, heti 6 napon át, ami szintén 30 óra hetente, 1500 óra évente. A kemence átlagos üzemi gázfogyasztása 1,5 m3 óránként, így a napi energiafelhasználás kb. 7,5 m3, a heti kb 45 m3, az éves kb. 2250 m3 Ez 130 Ft-os gázárral számítva 292 500 Ft-ot jelent évente Ez az összeg durván harmada a fent kiszámítottnak, így pusztán az új gép üzemeltetésével több, mint fél millió Ft-ot lehet megtakarítani évente. Ekkor még nem vettük figyelembe a kapacitástöbbletet, ami a három ajtós kemencének több mint háromszorosa. Tehát azzal együtt, hogy fél millió Ft megtakarítható, a sütési kapacitás háromszorosára növekszik. Amennyiben ez a sütési kapacitást az adott cukrászvállalkozás nem tudja teljes egészében kihasználni, akkor értelemszerűen kevesebb időt fognak

sütésre fordítani, ami a fenti 292 500 Ft-os költséget lényegesen tovább csökkenti. A cég kezdettől fogva saját maga szervezte a gyártást és a célpiacnak történő értékesítést is. Mivel a fő termék speciális (sütőipari) igényeket elégít ki, és a célpiac relatív szűk réteget takar, a cég üzletpolitikája kezdettől fogva az volt, hogy a felhasználóknak közvetlenül értékesít. A cég termékeit ezért nem lehet megtalálni semmilyen kis,- és nagykereskedésben, vagy egyéb más közvetítőknél. A vállalkozás a igyekszik a vevőkkel közvetlen kapcsolatot fenntartani, ezért jó kapcsolatokat ápol a szakma érdekképviseletét ellátó legfontosabb szervezettel, a Magyar Cukrásziparosok Országos Ipartestületével (rendszeres látogatója az Ipartestület éves közgyűlésének), ill. folyamatosan hirdet szakmai lapokban (Pl. a Cukrászmesterben, mely az Ipartestület szakmai újságja, a LANDRA-ban, mely a pékek, cukrászok,

fagylaltosok, tésztások lapja.) Ezenfelül a cég rendszeres résztvevője a szakmának szóló legjelentősebb hazai rendezvénynek, az UKBA-nak, a Nemzetközi cukrászati, sütőipari és gasztronómiai szakkiállításnak. Az elmúlt 4 évet tekintve a cég teljesítménye hullámvasút szerű képet ad, sikerekből és kudarcokból egyaránt kijutott a vállalkozásnak ebben az időszakban. A vállalkozás eddig kizárólag a belföldi piacra termelt, de a piac fokozatos telítődésével és a verseny fokozódásával jelentősen szűkült az előrelépés, növekedés lehetősége. A 2006-os év a folyamatos növekedés éve volt, a 2007-es év egy szűk esztendő volt, 2008-ban konszolidálódott a cég működése, a 2009-es (gazdasági válság sújtotta) év az egyik legküzdelmesebb volt a vállalkozás számára. A cég termékei sikeresek ugyan a célpiacon, de a hazai vásárló réteg túl szűk csupán egyetlen szegmens, a kemence és a hozzá tartozó kiegészítők

számára. A cég akkor tud versenyképes maradni a piacon, ha a folyamatos és megfelelő mennyiségű megrendeléshez jut, ami az elmúlt évben is csökkenő tendenciát mutatott. Az cég ezért szeretné a terméket a külpiacokon is értékesíteni. A fejlesztések eredményeként a cég ma olyan exportképes berendezéseket gyárt, amelyek Európa szerte értékesíthetők, és értékesítendők. A külpiacra lépés kérdéseivel a negyedik fejezetben foglalkozunk. A hazai piac változásainak megértéséhez elengedetlen megvizsgálnunk a piaci környezetet, amelyhez a PEST elemzés nyújt segítséget. 14 http://www.doksihu 3.1 A cukrászipar környezeti elemzése 3.11 Politikai környezet A magyar cukrásziparra, csakúgy, mint minden más iparágra is hatást gyakorolnak a politikai események. Az elmúlt 2 év (2008-2009) belpolitikai felfordulások sorozatát hozta, olyan eseményekkel, mint a kormány által elvesztett népszavazás, a koalíció felbomlása és a

kisebbségi kormányzás, valamint sztrájkok sorozata. A világgazdasági válság hatásaként (is) kialakult hazai pénzügyi helyzet megszorító intézkedéseket tett szükségessé. Ez különösen érzékenyen érintette azon kis- és középvállalkozásokat (ide tartoznak a cukrász vállalkozók is), akiknek bevételei egyébként is jelentősen csökkentek a kereslet visszaesése miatt. A vállalkozások fejlődésük legfőbb akadályát a gyenge belföldi vásárlóerőben, a bizonytalan gazdasági környezetben és a munkaadókat terhelő magas elvonásokban jelölték meg. A cukrászipari vállalkozások növekedésének romló feltételei a beszállítókra közvetlen hatást gyakorol. A Reinhardt-91 Kft esetében ez az első és második negyedév eladási eredményeiben mutatkozott nagyon szélsőségesen, amikor az értékesítések volumene az egy évvel korábbi értékhez képest közel 60 %-kal csökkent. A szakértői kormány a hazai gazdaság válságának

kezelésére vállalkozott, célja a gazdálkodó szervezetek és a lakosság bizalmának helyreállítása, valamint a növekedés beindításának megalapozása volt. A munkavállalók legszélesebb körét foglalkoztató kis és középvállalati szektorban a munkahelyek megőrzése érdekében 1800 milliárd forintos hitelprogramot indítottak el, ezen felül 30 milliárd forintot különítettek el a 4+1 munkanapos foglalkoztatás támogatására. A hitelprogramot jórészt az EU-s támogatások átcsoportosításával, az engedélyezés és folyósítás egyszerűsítésével és gyorsításával nyert forrásokból finanszírozzák. A gazdasági stabilizáció érdekében július 1-től jelentős mértékű adóátrendezés vette kezdetét, ennek legfontosabb eleme a munkára rakódó terhek mérséklése. Idén megkezdődött a jövedelmet terhelő adók csökkentése, ennek szerény mértékű gazdaságélénkítő hatása már jövőre, a világgazdasági visszaesés

mérséklődésével érezhető lesz. Az adócsökkentés ellentételezéseként emelték a fogyasztási adót, ami az infláció emelkedésével, a fizetőképes kereslet szűkülésével jár, de az alapvető élelmiszerekre és közszolgáltatásokra alkalmazott kedvezményes 18 százalékos Áfa kulcs némiképp mérsékli, igazságosabbá teszi az áfa és jövedéki adóemelés kedvezőtlen hatását. A cukrászipari termékek, sütemények adóbesorolása nem kis gondot okozott a cukrászoknak. Ebből a sajátos helyzetből már konkrét „ügy” is kibontakozott az egyik sütemény, a Rigó Jancsi kapcsán. Az adóhatóság szerint ugyanis a klasszikus Rigó Jancsi nevű süteményt 25 százalékos áfával kellene árulni, a cukrászok viszont úgy vélik, a sütemény a 18 százalékos körbe tartozik. 15 http://www.doksihu 2009 október 16-án azonban megszületett az Adóhivatal hivatalos álláspontja, mely szerint a cukrászsütemények értékesítése során abban

az esetben, ha az adott cukrászsütemény beletartozik az áfatörvény 3/A. számú melléklet I részében meghatározott körbe (piskóta alapú, liszt felhasználásával készült), az alkalmazandó adómérték 18%. Az alkalmazandó adó mértékére nincs befolyással az, hogy a cukrászsüteményt elviszik, vagy helyben fogyasztják. A Rigó Jancsi példa arra világít rá, hogy a cukrászok minden eszközzel azon vannak, hogy lehetőségekhez képest kihasználják az őket megillető kedvezményeket, és ezzel is elősegítsék versenyképességük javítását, az állam ezzel szemben minden eszközzel igyekszik érvényesíteni az adóemelésből származó lehetséges bevételeit. 3.12 Gazdasági környezet A világgazdasági recesszióval párhuzamosan a magyar gazdaság teljesítménye is jelentősen visszaesett. A bruttó hazai termék (GDP) 2009 I negyedévében 6,7 százalékkal, az ezt követő három hónapban 7,5 százalékkal, január és szeptember között

illetve a három negyedév átlagában a KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös gyorsbecslése szerint egyaránt 7,2 százalékkal csökkent. (A szezonális és naptári hatást figyelembe véve a gazdaság III. negyedévi teljesítményének szintje 8,0 százalékkal, az I–III negyedév átlagában 6,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.) Az előző negyedévhez mért szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint 2008 II. negyedéve óta folyamatosan mérséklődik a bruttó hazai termék előállítása, idén a III. negyedévben a csökkenés mértéke 1,8 százalék volt. Az első tíz hónapban a legnagyobb hatással az árak alakulására a világgazdasági válság és a nyomában csökkenő hazai kereslet, az általános forgalmi adó és a jövedéki adó júliusi emelése, valamint a forint árfolyamának alakulása volt. Ennek eredményeként mind a cukrásziparban, mind a beszállító iparban

visszaesett a termelés és az eladás volumene az előző évhez képest, amely különösen az első és második negyedévben volt tapasztalható, a harmadik negyedévben azonban már stabilizálódás volt érzékelhető. Az infláció mértéke októberben 4,7 százalék lett a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, ami alig kisebb a vártnál, de ez az érték jövőre már 3 százalék alá kerülhet. Szeptemberben 4,9 százalék volt az árszínvonal emelkedése. Az Áfa emelés júliusi bevezetése óta az elemzők rendre túlbecsülték előrejelzéseikben az elmúlt három hónap inflációs adatát, mert a fogyasztás csökkenése erősen tompította a magasabb áfa hatását. Az élelmiszerárak a vártnál jobban mérséklődtek, mivel az idényáras élelmiszerek ára jelentős mértékben csökkent. A tizenkét havi fogyasztói árindex a 2007 márciusi 9,0 százalékról kisebb kilengésekkel folyamatosan csökkent az idén márciusi 2,9 százalékos

mélypontig. Onnan lassan emelkedett a júniusi 3,7 százalékra, míg az Áfa emelés hatására júliusban fel nem ugrott az idei csúcsnak számító 5,1 százalékra, ahonnan a következő két hónapban 0,1 százalékpontos lépesekkel mérséklődött a 4,7 százalékos értékig. 16 http://www.doksihu Mi várható? A magyar gazdaság az idei, 6,5 százalékos zsugorodás után a Citigroup prognózisa szerint 2010-ben már szerény mértékű növekedést is elkönyvelhet (5. ábra) Döntően a hazai kereslet mélyrepülése miatt a magyar gazdaság 2009-et 6,5 százalékos zsugorodással zárja, és 2010-ben sem várható 0,5 százalékot meghaladó GDP-növekedés - áll a Citigroup e héten közzétett, a feltörekvő piacok 2010-es kilátásait összegező elemzésében. A 2010-es növekedés is inkább a nettó exportnak lesz köszönhető, a lakossági fogyasztás és a beruházások volumene jövőre tovább csökken. Citigroup prognózisok 2009 2010 2011

GDP-növekedés (százalék) -6,4 0,5 3,2 Munkanélküliség (százalék) 11,1 10,8 9,1 Átlagos euróárfolyam (forint) 279 259 251 Alapkamat (év végén) 6,5 5,5 7,0 Infláció (év/év átlag, százalék) 4,0 3,9 3,3 5. ábra (http://ecolinehu/piac/20091125 citigroup danske bank prognozis/printaspx) Mivel az infláció a 2009-es Áfa emelés ellenére meglepően alacsony szinten maradt, a Citigroup előrejelzése szerint 2010-ben a fogyasztói árak emelkedésének mértéke a kereslet alacsony szintje miatt 3,5 százalékhoz fog közelíteni. Mivel inflációs veszély nincs, a jegybank tovább csökkentheti az alapkamatot. A Citigroup prognózisa szerint az irányadó ráta 2010 első felében 5,5 százalékra eshet. A monetáris lazítás ciklusa mindazonáltal a jövő év közepén véget érhet - az eurózónában ekkor már a kamatok emelkedése várható, ami lezárja az utat a forint alapkamatának további csökkentése előtt. Az jegybanki alapkamat

csökkenése a hitelekkel rendelkező vállalkozások számára kedvező, mivel ennek hatásaként törlesztő részleteik is csökkennek. A gazdaság stabilizálódása, az infláció és a munkanélküliség várható csökkenése pozitív hatással lesz a fogyasztói környezetre, a kereslet élénkülése várható, ami a cukrászipar és a beszállítók számára növekedési lehetőséget biztosít. 3.13 Társadalmi-kulturális környezet Csökkenő népesség - Elöregedő társadalom Másfél éven belül 10 millió alá olvad a magyarországi népesség. A csökkenő születésszám társadalmunk elöregedését hozza magával, s a fiatalokra ró nagyobb terheket. Bár a születéskor várható élettartam folyamatosan nő, az egészségben eltöltött évek száma elmarad az uniós átlagtól. 17 http://www.doksihu Munkaerő-piaci diszkrimináció és rövid távú politikai érdekek egyaránt közrejátszanak abban, hogy a demográfiai kihívások egyenlőtlen

mértékben érintik az egyes korcsoportokat. Az európai trendekhez hasonló hazai demográfiai folyamatok Magyarországon is növelik a nemzedékek egymásra utaltságát. Míg rendszerváltáskor két gyerekre jutott egy öreg, tavalyelőtt kiegyenlítődött a 20 évnél fiatalabbak és a 60 évnél idősebbek aránya (ezt hívják öregedési indexnek), három évtized múlva pedig az idősek lesznek dupla annyian, mint az fiatalok. Állami megtakarítások hiányában a sokasodó nyugdíjasok eltartása az apadó számú aktív populációra hárul. Foglalkoztatottság 2009. III negyedévében a foglalkoztatottak száma és aránya nagy mértékben csökkent, míg a munkanélkülieké jelentősen emelkedett az egy évvel korábbi érékhez képest. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 3 millió 753 ezer fő volt, 138 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, ami 3,5 %-os csökkenést jelent. Ezen belül a férfiak száma mérséklődött jelentősebben, 91 ezerrel, a nőké

pedig 47 ezer fővel. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,8 százalékponttal, 55,5 %-ra csökkent. A korcsoportok közül a foglalkoztatottság az idősebb, 55-59 évesek körében kismértékben emelkedett, a többiben kisebb vagy nagyobb mértékben visszaesett. A mérséklődés leginkább a 15-59 évesek körében kismértékben emelkedett, a többiben kisebb vagy nagyobb mértékben visszaesett. A mérséklődés leginkább a 15-24 éves fiatalokat, a 25-29 éveseket és az 50-54 éveseket érintette, a fiataloknál közel 12 %-os, utóbbi két esetében pedig több mint 9 %-os létszámcsökkenés következett be. 2009 III. negyedévében a munkanélküliek száma átlagosan 435 ezer főt tett ki, 108 ezerrel, harmadával többet, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta ugyanezen időszakban 2,6 százalékponttal, 10,4 %-ra emelkedett. 6. ábra (Forrás: KSH) 18 http://www.doksihu A fenti adatokból arra következtethetünk, hogy a biztos

jövedelemmel rendelkező vásárlófogyasztó réteg csökkent, amely a cukrászipari termékeket fogyasztó potenciális vásárlók körét is szűkíti. Ez a trend kedvezőtlenül hat a cukrászvállalkozásokra, és indirekt módon a cukrászipari beszállítókra is. A cukrászok között azonban megfigyelhető és pozitívumként megemlítendő, hogy egyre többen tudatosan részesítik előnyben a magyar termékeket. Ez a tudatos vállalkozói réteg, ha teheti, akkor inkább a magyar gyártmányú gépeket (pl. sütőkemencét) vásárol 3.14 Technológiai környezet A Nyugat-Európában ismert és használt cukrászipari termékek a hazai cukrásziparban is folyamatosan jelennek meg, mind a gépek, mind az alapanyagok területén. Az alapanyagok, gépek, technológiai újítások, a cukrásziparban megjelenő új innovatív termékek egyik legfontosabb fóruma a Németországban kétévente megrendezésre kerülő szakmai világkiállítás (IBA). A sütőipar és cukrászat

2009-es nagy seregszemléjén mintegy 80 000 látogató vett részt, a kiállítók mintegy 55 országból érkeztek, számuk meghaladta az 1000-et. A Cukrász Ipartestület elnöke, Pataki János egy interjúban elmondta, hogy a kiállításon olyan tapasztalatokat lehet gyűjteni, ami a későbbiek során megfontolandó, hogy Magyarországon is bevezetésre kerüljenek. A hazai cukrászipar fejlesztésében nagy szerepet játszik, hogy az Unióból lehívható támogatásokból a cukrász szakma is profitálhat pályázatok benyújtásával. A pályázati pénzekből jelentős összeg fordítható a hazai ipar fejlesztésére, új gépek beszerzésének lehetőségével a termelés modernizálására. A rendelkezésre álló forrás 2009-2010-re a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretein belül mintegy 15 milliárd forint. Az elmúlt három évben a Reinhardt-91 Kft. több kemencét értékesített olyan vevőknek, akik a gépvásárláshoz pénzügyi támogatást

kaptak (nyertek) EU-s pályázati alapból. A pályázatok a cég számára is előrelépési lehetőséget jelentenek, mivel a géppark modernizálására, K+F támogatás elnyerése esetében pedig technológiai fejlesztésekre adnak lehetőséget. 3.15 Jogi és szabályozási környezet Az elmúlt két évben sor került a hazai élelmiszeripart szabályozó törvények felülvizsgálatára és aktualizálására került. Ennek eredményeként a 2008 szeptember 1-től hatályos élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény több törvényt hatálytalanít, és egységes szemléletű megközelítést teremt. Legfőbb céljai között szerepel az élelmiszerelőállítás és értékesítés elősegítése, a végső fogyasztók egészségének, érdekeinek védelme, az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárának megerősítése. Az élelmiszerlánc-biztonság hatósági felügyeletéért a teljes láncban a földművelésügyi

és vidékfejlesztési miniszter felel. 19 http://www.doksihu A miniszter létrehozta az élelmiszerlánc-felügyeleti szakállamtitkárságot, melynek két főosztálya az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály és az Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály. Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az egységes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el (MGSZH), a cukrászvállalkozók általában ezzel az egységes hatósággal találkoznak. Mi változott és mi nem a cukrászok számára? A cukrászvállalkozók az élelmiszerlánc speciális szereplői. Egyszerre vendéglátók, kézműves mesterek, iparszerű termelők, így összetett szakmai és élelmiszer-biztonsági felelősséggel bírnak. A vállalkozások létesítésének műszaki, technológiai élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és minőségi feltételei – az új törvény kapcsán alapvetően nem változnak. Az ipar űzéséhez megfelelő szakképesítés szükséges, hangsúlyosabban jelenik

meg az élelmiszervállalkozó élelmiszer-biztonsági felelőssége. Fontos továbbá az önellenőrzés működtetése és a termékek megfelelőségének igazolása a termelés minden szakaszában. 3.2 A Reinhardt-91 Kft iparági környezetének elemzése A Reinhardt-91 Kft. fő beszállítói A cég fő terméke, a sütőkemence rozsdamentes kivitelben készül, ezért az alapanyagok között a rozsdamentes anyagok jelentős hányadot tesznek ki. A beszállítók között nagy a verseny, a Reinhardt-91 Kft-t folyamatosan kap ajánlatokat különböző cégektől. A rozsdamentes anyagok ára jelentősen nőtt az elmúlt néhány évben, a gazdasági válság pozitívuma a sok negatívum között, hogy a globális kereslet visszaesésével a rozsdamentes anyagok árai mérséklődtek. A kemence kiviteléhez használt inox anyagokat évekig a Thyssen-Krupp Ferroglobus szállította, de cég a kedvezőbb vásárlási feltételek (rugalmasság, kedvező kiszállítási szolgáltatás)

miatt jelenleg az Italinox Kft-től vásárol. A költségek csökkentésének reményében a Reinhardt-91 Kft. már megpróbált külföldről rozsdamentes anyagokat vásárolni, de nem járt eredménnyel (nem lett volna rentábilis), így egyelőre a hazai beszerzésnél marad. A rozsdamentes anyagokat beszállító cégek alkuereje a több cég jelenlétéből adódó verseny miatt közepesnek mondható. A cég igyekszik a kemence alkotóelemeit lehetőség szerint saját gyártással előállítani, de ez nem minden alkatrész esetében lehetséges. Bizonyos előre gyártott részelemeket (ajtókeret, szellőzőnyílással ellátott oldalburkolat) a Puskár-fém Kft. szállít a Reinhardt-91 Kft számára A Puskár-fém Kft. több mint 10 éve dolgozik a cégnek, megbízható, precíz beszállító, árban rugalmas, alkuereje közepes. A géphez használt motorok (ventilátor motor, forgató motor) beszállítója az Agisys Kft. A cég meglehetősen rugalmas, mivel a különböző

motorokat forgalmazó (hajtástechnikával folgalkozó) cégek között szintén nagy a konkurencia. Az árharc a Reinhardt-91 Kft számára kedvező beszerzést biztosít, mivel az Agisys Kft. többször csökkentett árat a konkurens ajánlatok ellensúlyozására. Az Agisys Kft, mint beszállító alkuereje a céggel szemben a közepesnél gyengébb. 20 http://www.doksihu Potenciális piacra lépők, versenytársak A potenciális piacra lépők aránya a gyártási szektorban nem számottevő, inkább a használt vagy új gépek importjával foglalkozó cégek jelenléte erős. A piacra lépés az iparág telítettsége miatt nem könnyű, széleskörű szakismeretet és relatív magas tőkét igényelnek az új belépők. A versenytársak meghatározásakor a cég főprofiljára, a sütőkemencére nyújtott konkurens alternatívákat vesszük figyelembe. A felsorolt versenytársak elsősorban importőrként, forgalmazói minőségben van jelen a hazai piacon, de találni lehet

közöttük gyártókat is. Nem vettük számításba azokat a cégeket, amelyek a kiterjedt sütőipar, ill. a pékipar számára forgalmaznak sütőkemencéket, mivel a Reinhardt-91 Kft. által gyártott kemence elsősorban a cukrásziparnak készül. Ezért a versenytársak között elsősorban azokat említjük meg, akik a cukrásziparnak szállítanak sütőket. Fornex Kft. – A Polin olasz sütőkemencék forgalmazója Ideal Trade Kft – A cég olasz licenc alapján gyártói minőségben van jelen a magyar piacon, forgókocsis sütőkemencék gyártója. Kogép Kft. – Sütőipari berendezések forgalmazója, termékei között megtalálhatóak a német, svéd gyártók (Werner&Pfleiderer, Sveba) csúcsminőségű kemencéi. Modul-Bake Kft. – Macpan - olasz sütőkemencéket importál a hazai piacra Nadrai Sütőtechnika Bt. – Sütőipari gépek forgalmazója, termékei között szerepel a Debag német gyártmányú kemence. Progép-Goldex Kft. – Az egyik

legnevesebb német sütőkemencéket gyártó cég, a Miwe magyarországi forgalmazója. Rego & H.T Kft – A Zucchelli olasz kemencék magyarországi forgalmazója Szeiler Kft. – A Salva spanyol kemencék magyarországi forgalmazója A versenytársak száma igen nagy, közöttük több nagycég található. Az iparágban van még fejlődési potenciál, de a versenytársak komoly bővülése nem várható. A Reinhard-91 Kft egyértelműen a kis cégek között foglal helyet, de gyártóként egyedülálló lehetőségekkel bír. Fő vásárlók A cukrászkemence fő vásárlói a sütőiparból, ezen belül a cukrásziparban aktív cukrászvállalkozások, cukrászati termelők közül kerülnek ki. Alkuerejük erősnek mondható, mivel tisztában vannak a piac kínálatával és ezt ki is használják. 21 http://www.doksihu A Reinhardt-91 Kft. belső erőforrásai A pénzügyi erőforrásokat tekintve a cég rendelkezik tartalékokkal, nincs hitelállománya, adóssága, sem

kintlévősége. A gyártási- értékesítési bevételek stabil bevételi forrást biztosítanak a cég számára. Jelenleg 6 dolgozót foglalkoztat a cég, akik megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkeznek (emberi erőforrás). Az alkalmazottak elégedettek és lojálisak a céghez, a cég családi jellege rugalmassága is ezt erősíti. A bérezések és a relatív rugalmas munkavégzés versenyképes állást biztosít a dolgozók számára. A cég saját tulajdonú telephellyel rendelkezik, a jól szerszámozott műhely folyamatos, gördülékeny munkavégzést biztosít (fizikai, tárgyi erőforrás). Technológiai erőforrást jelent, hogy a cég által gyártott sütőkemence saját szabadalom, és a termeléshez szükséges technológia és know-how a cég vezetőinél rendelkezésre áll. 3.3 A Reinhardt-91 Kft SWOT elemzése Erősségek A cég saját, szabadalommal védett termékkel rendelkezik, mely a célpiac igényeit magas színvonalon kiszolgálja. A

saját termék (sütőkemence) gyártásához képzett munkaerővel rendelkezik, és a gyártás mellett kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt (egyedi méretben gyártott, vagy osztott vázú sütő, szervizszolgáltatás). A cégnek nincsenek adósságai, kintlévőségei. A cég 20 éve van jelen a magyar piacon, és a cukrász iparban nagy megbecsülésnek örvend. A cég által gyártott sütőkemencével kapcsolatban kifejtett pozitív propagandának köszönhetően a cukrászok között az újravásárlók aránya nagy. A Reinhardt kemence fejlett technológiával rendelkezik, melyet a cég igyekszik folyamatosan továbbfejleszteni. Vevőközpontú gondolkodással a cukrászok érdekeit tartja szem előtt, a géppel kapcsolatos javaslatokat, ötleteket és kritikákat igyekszik a fejlesztés során messzemenően figyelembe venni. Gyengeségek Az egyik legnagyobb kihívás és egyben gyengeség a cég számára a lassú termékfejlesztés. Szintén gyengeségként mutatkozik

a relatív szűk kínálati termékpaletta, ami a versenyképességben jelent hátrányt a cég számára. A lehetőségekhez képes alacsony hatékonyságú a cég működése, a rendelkezésre álló erőforrásokat nem tudja eléggé kihasználni, a menedzsment megújításra szorul. Bizonyos területeken túl szoros a beszállítóktól való függés (a kemencében használt vezérlőműszer esetében egyetlen beszállítóval rendelkezik), ami a termelés folyamatosságának biztonságát veszélyezteti. 22 http://www.doksihu Lehetőségek A bővülő piaci igények a cukrásziparban növekedési lehetőséget teremtenek a cég számára. Az Uniós forrásokból érkező pályázati pénzek forrást biztosítanak azon vállalkozói réteg számára is, amely támogatás hiányában nem indítana beruházást. A (remélhetőleg) növekvő életszínvonallal nő a cukrásztermékek iránti kereslet, így a sütők iránti kereslet is élénkülhet. A bővülő beszállítói

kínálat, jobb és olcsóbb beszállítókat jelenthet egyes alapanyagok esetében, ami a gyártás költségeit csökkentheti, és nagyobb profitot eredményezhet. A nemzetközi kereskedelem akadályainak leépülése utat nyitott a külpiacok felé való nyitásra. Fenyegetések A telítődő belpiac egyre szorosabb versenyhelyzetet teremt, ami éberségre és a gyors reakciókra ösztönzi a vállalkozást. A gazdasági recesszió hatása akadályozza a kereslet megélénkülését, ill. a fogyasztói igények megváltozását, módosulását idézheti elő A hátrányos demográfiai változások a fizetőképes kereslet csökkenését eredményezik. Fenyegetést jelent továbbá, ha a beszállítók, ill. vevők alkuereje nő, amit a kiélezett versenyben alkalmazkodásra kényszeríti a vállalkozást. További versenytársak megjelenése szintén a konkurenciaharcot erősíti és a cég részéről tudatos felkészülést tesz szükségessé. Az állami szabályozás (pl.

foglalkoztatás politika) kedvezőtlen változása, ill a növekvő politikai bizonytalanság a cég működését nehezítheti. Következtetések A cég terméke, a légkeveréses sütőkemence bevezetett és ismert a célpiacon, de a lassú termékfejlesztés következtében lemaradhat a konkurens gyártmányok mellett. A jól képzett munkaerőt alacsony hatékonyságú működés mellett a cég nem tudja kihasználni, ezért a folyamatos hatékony működés hiányában csökkenhet a versenyképessége. A bővülő piaci igények (pl. az EU-s pályázati pénzek által biztosított forrásból) újabb versenytársak megjelenését is eredményezhetik. Az állami szabályozás kedvezőtlen változásai elősegíthetik a nemzetközi piacok felé való orientálódást. 3.4 A céghez kapcsolódó érdekcsoportok elemzése Tulajdonosok és a szervezeten belüli érdekcsoportok érdekei - Elsődleges érdeke a tulajdonosoknak a nyereségesség erősítése, tartalékok képzése -

Termelési kapacitás bővítése, új piacok meghódítása - Magas nyereség elérésével osztalék kiosztása A beszállítók és érdekeik - Fizetőképesség folytonossága, fenntartása - Kölcsönösen jó szakmai kapcsolatok ápolása, közös fejlesztésben való részvétel - Alkupozícióik erősítése, megrendelések növelés 23 http://www.doksihu Versenytársak és érdekeik - Tisztességtelen piaci magatartás kiszorítása - Közös érdekek (pl. szakmai fórumokon) együttes képviselete - Az iparág támasztotta szakmai normáknak történő megfelelés Fogyasztók és érdekeik - Magas színvonalú szolgáltatás (teljesítés) - Kiegészítő szolgáltatások (pl. országos szervizhálózat) nyújtása - Problémák, panaszok korrekt, gyors kezelése - Részletfizetési lehetőség - A vásárolt termék magas presztízsereje Egyéb érdek-csoportok és érdekeik - A dolgozók érdeke a versenyképes fizetés biztosítása, egyéb juttatások, megfelelő

munkafeltételek (munkaruha, védőfelszerelés stb.) biztosítása, megbecsülés - Az állam érdeke, hogy a cég eredményes működésével jó adófizető legyen. A cég jelen kapacitásai elegendőek a belföldi piac kiszolgálására, de a külpiacra lépéshez bővíteni kell a termelési kapacitásokat. A cég már vásárolt egy új telephelyet vidéken, ahol szándékában áll felépíteni egy új összeszerelő csarnokot. Ennek a beruházásnak előkészítése az egyik legsürgetőbb feladat. A termelés bővüléséig jelen erőforrások felhasználásával előre történő gyártással lehet áthidalni a külpiaci igények kielégítését. A külkereskedelem várhatóan megerősíti a cég tőkeerejét, s előteremti a további termékek (saját gyártmányok) kifejlesztéséhez szükséges forrásokat. A gyártás mellett a legkézenfekvőbb lehetőség a termékpaletta bővítésére, saját importból történő forgalmazás, melynek megkezdéséhez a cég már

több külföldi partnerrel felvette a kapcsolatot. A külpiacra lépés marketing előkészítése szintén fontos feladat. A cég a hazai nemzetközi kiállításon (UKBA) túl részt vett az év első felében (2009. március) Romániában bemutatkozó malom,- sütő és cukrászipari kiállításon, az Expopan-on, jelenleg az Ausztriában 2010 áprilisában megrendezésre kerülő ÖBA-ÖKONDA pék- cukrász- és gasztronómiai kiállításra készül. 24 http://www.doksihu 4. Külpiacok 4.1 Hazai kkv-k az EU közös piacán Uniós tagságunkból fakadóan a kkv-k kiemelkedő lehetőségeket remélnek a Közös Piactól, sok vállalkozás új, ismeretekhez, technológiákhoz, és nem utolsósorban pénzügyi forrásokhoz való jutást céloz meg. Természetesen nem csak pozitív várakozásokkal vannak a kkv-k, hiszen tisztában vannak azzal, hogy az EU tagság sokkal erősebb versenyt is jelent. A gazdasági integráció és az internacionalizáció folyamatát nyomon követve

a kkv-nak alkalmazkodniuk kell az új környezethez. Ez adott esetben a vállalati stratégia megváltoztatását, az internacionalizációs folyamatba való bekapcsolódást jelenti. Az EU tagság azt is jelenti, hogy a hazai piacon nő a verseny, ill. az EU-s standardokhoz való felzárkózás elkerülhetetlen az előrelépéshez. Erre nem minden vállalkozás van felkészülve. Azok a cégek, akik már eddig is aktívak voltak a külpiacokon jobb helyzetben vannak. Azon vállalkozásokat, akik nem rendelkeznek stratégiával a jövőt illetően könnyen kihívás elé állíthatják a Közös Piac által támasztott követelmények. A versenyképesség megőrzéséhez mind a hazai, mind a nemzetközi piacon fontos odafigyelni a termékek, szolgáltatások színvonalának emelésére, modern és hatékony technológiák alkalmazására, ill. hogy jól képzett, felkészült vezetés és őket maximálisan támogató munkatársak irányítsák a vállalat működését. A kkv-k

internacionalizációját segítő tényezők: Vezetői rátermettség (alkalmasság). A vezetés tudomány és művészet Az első elsajátítható, a második fejleszthető az által, hogy az ember elkötelezetten tanulja, és csinálja. Sok vállalkozás számára a külpiacok felfedezése a menedzsment stratégiájának megváltoztatását teszi szükségessé. Sok bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi piacon sikeres kkv-k meghatározott stílusú vezetéssel bírnak. Ez a típusú vezetés a fő tevékenységekre koncentrál. Jó tervezés. A nemzetközi piacra való belépést gondos felkészülés kell, hogy megelőzze Vannak vállalkozások, amelyek éveket várnak a belépéssel, hogy a megfelelő célokat tűzzenek ki az eladásokból származó bevételek és profit megszerzésére. Minél korábban képes a kkv az eladások volumenét, költségét és profitját megcélozni annál gyorsabban tud előre lépni, mivel a teljes külpiaci

tevékenységet kontrollálja. A megfelelő külpiaci stratégiai partner megtalálása is rendkívül fontos, mivel ő ismeri a hazai környezetet, jogi és egyéb akadályokat, ill. a vevői elvárásokat Mindez meghatározza a helyes piaci orientációt. Technológiai adottság és ismeret. A technológiai fejlettség kulcstényező a nemzetközi sikerességhez. 25 http://www.doksihu Gyors adaptálás és reagálás. Ami igazán minősít egy nemzetközileg sikeres vállalkozást (függetlenül attól, hogy az kis vagy nagyvállalat) az az, hogy felismeri a piaci lehetőségeket és képes arra, hogy azokat ki is aknázza. A környezethez igazodni kell Ahhoz, hogy a cég marketing programját a külföldi piacokhoz lehessen igazítani és illeszteni, hatékonyan kell értelmezni minden egyes szabályozhatatlan környezeti elem befolyását az egyes külföldi piacokra kidolgozott marketing tervben. Tágabb értelemben a szabályozhatatlan környezeti elemek alkotják a

kultúrát. Egy belföldi piacon a legtöbb szabályozhatatlan (kulturális) tényező hatása automatikus reakciókat vált ki belőlünk, mivel életünket kitöltő különféle kulturális befolyások történelmünk részét képezik, és mi gondolkodás nélkül olyan módon reagálunk, ami a társadalom számára elfogadható. A kultúrához való igazodás ezért az egyik legfontosabb kihívással teli feladat, amivel a külpiacra lépéskor szemben találjuk magunkat. A marketing munkát olyan kultúrához kell igazítanunk, amelyre nem vagyunk ráhangolódva. Amikor egy marketing szakember más kultúrákban tevékenykedik, előfordul, hogy sikertelenek lesznek a marketingpróbálkozások, mégpedig a nem tudatos reakciók miatt, amelyek olyan vonatkozási rendszereken alapulnak, amelyek az ember saját kultúrájában elfogadottak, ám más környezetben elfogadhatatlanok. Ha a marketing szakember nem fordít többletenergiát a helyi kulturális jelentések megértésére,

minden piacon külön-külön, akkor valószínűleg át fog siklani bizonyos viselkedési helyzetek vagy cselekedetek jelentősége felett és olyan tervek alapján fogja folytatni a munkát, amelyek negatív, nem kívánatos reakciókat okoznak. A2 nemzetközi sikeresség egyik kulcsa tehát a környezeti különbségekhez való alkalmazkodás a külpiacokon. Az alkalmazkodás tudatos erőfeszítést jelent a külpiacra lépést igazgató menedzser részéről, hogy előre jelezze mind a külföldi, mind a belföldi szabályozhatatlan környezetek marketingmixre gyakorolt hatásait, és azután pontosan beállítsa a marketingmixet a hatások minimalizálásának érdekében. Az elsődleges akadály, ami a nemzetközi marketing sikerét veszélyezteti az egyén önhivatkozási kritériuma (Self-Reference Criterion, SRC) a döntéshozatal során, ami nem más, mint egy tudattalan utalás az illető saját kulturális értékeire, tapasztalataira és ismereteire, ami a döntések

alapját képezi. Az SRC gátat szab annak a képességnek, amelynek segítségével a külföldi piacot valóságosan lehet értékelni. Az SRC meggátolhatja, hogy az illető tudjon a kulturális különbségekről, illetve felismerje e különbségek jelentőségét. Így az ember vagy nem ismeri fel a további lépések szükségességét, nem veszi fegyelembe az országok között fennálló kulturális különbségeket. A leghatékonyabb módja az SRC hatásának szabályozására, ha annak létezését felismerjük a saját viselkedésünkben. Bár szinte lehetetlen, hogy valaki minden egyes kultúrát alaposan ismerjen, ha tudjuk, hogy érzékenyen kell reagálnunk az eltérésekre és kérdéseket kell feltennünk miközben egy másik kultúrában folytatunk üzleti tevékenységet, akkor a nemzetközi marketingben előforduló hibák közül sokat elkerülhetünk. 2 Eszes, Szabóné, Szántó, Veres: Globális Marketing, 36. oldal, Önhivatkozási kritérium 26

http://www.doksihu 4.2 A külpiacra lépés okai A külpiaci orientáció felvetődésekor először azokra a kérdésekre keresünk, választ, hogy milyen okok késztetik vállalkozást, hogy a nemzetközi piacra lépjen. Ezek az okok a következők lehetnek: - a belföldi piac szűknek bizonyul, nem tud növekedni vállalatvezetők nemzetközi tapasztalata, ambíciói, hogy nemzetközi piacra lépjenek a potenciális külföldi vásárlók nagy száma nemzetközileg versenyképes ipar (termék) a nemzetközi lehetőségek felismerése a vállalkozásnak kapacitás feleslege van személyes ismeret és kapcsolatok nemzetközi vásárlókkal nemzetközi piacvezetővé válás motivációja nemzetközi eladások szükségesek a méretgazdaságossághoz a piaci kihívók kezdeményezéseire válaszolni kell a cég vásárlóinak részéről érkező nyomás az IT előrehaladottsága lecsökkentette a nemzetközi akadályokat nagy homogenitás a nemzetközi piacokon saját szabadalom

(technológia) kihasználásának törekvése az intenzív belföldi piaci verseny elkerülése magas kutatási-fejlesztési költségek nemzetközi eladásokat tesznek szükségessé a cég üzleti partnereinek befolyása a kormány szervezetének tanácsa (pl. ITD) ill a cég állami támogatást kaphat külföldi finanszírozás megszerzése szükséges 4.3 A kis- és középvállalkozások nemzetközivé válását befolyásoló tényezők A külpiacra lépés előtt érdemes megvizsgálnunk, hogy már működő, a nemzetközi piacon is sikeres cégeket mi motiválta a nemzetközivé válását, melyek azok a tényezők, amelyek sikeressé tették a vállalatokat a külpiacra lépés folyamán. A kkv-k nemzetközivé válását befolyásoló fő tényezők egy nemzetközi tanulmány szerint a következők: - a tulajdonos vezetők nemzetközi orientációja külföldi piacok potenciálja nemzetközi hálózatok alapítása a vállalkozás tőkeereje A sikeres cégek vezetői a

legtöbb esetben nemzetközi orientációval és jól kiépített nemzetközi hálózattal rendelkeztek. 27 http://www.doksihu A kkv-k legfőbb megkülönböztető jele az ügyvezető elsődleges szerepe stratégiai döntésekben. A nagy cégeknél az ügyvezető mellett a speciális feladatokat külön szakemberekből álló gárda is segíti, a kkv-k azonban elsősorban az ügyvezető kompetenciáitól függnek. Az ügyvezető kritikus szerepet játszik a vállalkozás stratégiai irányának meghatározásában. Cégvezetők korlátai, mint a kockázatkerülés, vagy a korlátozott ismeret külföldi piaclehetőségeket illetően korlátozhatják a cég képességét nemzetközi lépések megtételére. Az előrelátó, nemzetközi üzleti kapcsolatokat szorgalmazó kezdeményezőképesség nagyban függ a kkv tulajdonos vezetőinek látásmódjától és a nemzetközi piaci lehetőségek felfedezésétől. A cégvezető külpiacok iránti pozitív észlelése eredményeként

valószínűleg több erőforrást fog mobilizálni a nemzetközi piacok felé. Tehát az olyan kkv-k, amelyeknek vezetői nemzetközi orientációval bírnak sokkal valószínűbb, hogy proaktív, külpiac felé nyitó lépéseket fognak tenni és sikerrel járnak. A hazai piaci környezetet a nemzetközi marketing irodalom úgy tekinti, mint olyan környezet, ami a cégeket nemzetközi lehetőségek kiaknázására sarkalja. Amikor a belföldi piac telített, vagy a verseny túl intenzív, a cégek a növekedést új lehetőségek felkutatásában látják a hazai piacon kívül. Ahogy nő a belpiaci verseny a cégek arra kényszerülnek, hogy innovatívabbak és hatékonyabbak legyenek, ami növeli teljesítőképességüket és versenyképességüket. Az új piacok felkutatásában és meghódításában bizonyos kormánykezdeményezések (pl. exporttámogatás) is segíthetik a vállalatokat. A kkv-k kiélezett hazai versenye tehát ösztönzőleg hat a kkv-k külpiaci

elkötelezettségére, külpiaci lépések megtételére és sikerére. A hálózat (Network) elmélet szerint a cégek nemzetközivé válását azok versenykörnyezetben betöltött pozíciói és az ipari hálózatban működő kapcsolati befolyásolják. A piacon más cégekkel kialakított kapcsolat hozzájárulhat az internacionalizációs folyamathoz. Ahogy a cég hasznot húz a kialakított ipari hálózatban működő kapcsolataiból képes lehet erőforrást megtakarítani azáltal, hogy a partner erőforrásait használja. Kialakított nemzetközi hálózatok arra bátorítják a kkv-kat, hogy külpiaci lépéseket tegyenek. Azok a cégek tehát, amelyeknek jobban kialakított nemzetközi kapcsolataik vannak, könnyebben járnak sikerrel a nemzetközi piacokon. A Reinhardt-91 Kft-re vonatkoztatva elmondható, hogy a külpiaci orientáció jelen van a cégvezetők üzletpolitikájában, jelenleg a megfelelő piac(ok) kiválasztása van folyamatban. A hazai célpiaci verseny

nem csupán ösztönző erőként jelentkezik a külpiacra lépésben, hanem a cég növekedésének érdekében elengedhetetlen. A nemzetközi kapcsolatok megszerzése szintén nagyon fontos a cég számára, de ezeknek a kapcsolatoknak a kialakítása még most van kialakulóban. 28 http://www.doksihu A cég előtt álló meghozandó döntések közül nem az a kérdéses, hogy kezdjen-e a vállalkozás külpiaci tevékenységet, hanem az, hogy melyik piacot válassza, hogyan törjön be a piacra, milyen program kidolgozása szükséges a nemzetközi sikerességhez. 4.4 Exportérett termékkel külpiacra lépni A sütőkemence egy olyan termelőeszköz, ami általában nagy igénybevételnek van kitéve. A folyamatos megbízható működés olyan kiforrott konstrukciót igényel, amely idegen, ismeretlen (külpiaci) környezetben is megállja a helyét. A termék tehát akkor exportérett, ha „idegen környezetben” is jól teljesít. A Reinhardt-91 Kft-nek ugyan évtizedes

múltja és tapasztalata volt a gyártásban, azonban a kizárólagos hazai piacra történő értékesítés (elég volt az, amit itthon nyújtott a gép) nem mozdította elő a folyamatos fejlesztés igényét. Az elmúlt 5 évben tapasztalt piacvesztés indította a tulajdonosokat arra, hogy a gépet európai színvonalúra kell fejleszteni és meg kell vele jelenni a nemzetközi piacon is. A fejlesztéseknek köszönhetően a cég ma már nemzetközileg versenyképes terméket állít elő, amit külföldi piacokon is értékesíteni kíván. A Reinhardt-91 Kft szempontjából nézve az egyik legdöntőbb érv a nemzetközi színrelépés mellett az, hogy a hazai célpiac szűkössé vált a saját gyártású fő termék, a sütőkemence számára. A belpiacon van még ugyan növekedési potenciál, azonban a konkurencia egyidejű növekedésével ez túl kevésnek bizonyul az előre lépéshez. A cégvezetőknek nincsen nemzetközi tapasztalata, de óriási lehetőséget látnak

a külpiaci értékesítésben, mivel a potenciális külföldi vásárlók száma nagy. Saját szabadalom (know-how) birtokában a cég több lábon szeretne állni a piac tekintetében. A hazai piacra való termelés mellett fokozatosan szeretné felépíteni és növelni az exportot, hosszútávon erősen exportorientált profilt szeretne megvalósítani. A nemzetközi eladások a méretgazdaságosság miatt is szükségesek, mivel mikrovállalkozásként a termék (sütőkemence) előállítása, összeszerelése manufakturális szinten zajlik. Amennyiben jelentősen megnő az eladások száma, úgy az előgyártás fokozásával óriási költségcsökkentés érhető el (nem mindegy, hogy 20, 50, vagy 100 db kemencéhez kell előgyártani a vázat és a különböző készre szereléshez szükséges alkatrészeket). A nemzetközi szinten elért sikeresség visszahat a cég belföldi piaci pozíciójára is, mivel versenyképesebb árakkal tud operálni a hazai célpiacon. Az

Európai Unióhoz való csatlakozásunk a nemzetközi akadályokat jelentősen csökkentette, gyakorlatilag kiterjedt belföldi eladásnak is felfoghatjuk a külpiaci értékesítést az Unión belül, mivel közel azonos feltételekkel történik az adás-vétel, mint a hazai környezetben (nem kell vámot fizetni, kiviteli engedélyt kérni stb.) 4.5 Lehetséges piacok Mikrovállalkozásként a Reinhardt-91 Kft. lehetőségei jóval korlátozottabbak a külpiaci megjelenést illetően, mint egy nagyvállalatnak. A külpiacra lépés fokozatosan, kis lépésekben valósítható meg, kezdetben egy vagy két külpiac célozható meg, mivel a cég termelési (gyártási) kapacitása korlátozott. Nagyobb volumenű értékesítéshez a gyártást is át kell strukturálni, ill. bővíteni kell Az első megválaszolandó kérdés tehát, hogy melyik irányba érdemes elindulni. El kell dönteni, melyik piacot válassza a cég, hol van esetleg valamilyen kapcsolódási pontja, melyik

célország javasolt. 29 http://www.doksihu A külkapcsolatok kiépítésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a cég milyen tőkeerővel bír, mennyit tud invesztálni a piacfejlesztésbe, mekkora tőkemennyiség köthető le az export területén. A külpiacra lépés hosszú távú elkötelezettséget jelent, amibe folyamatosan energiát kell fektetni. Induláskor ezért fontos és mérlegelendő szempont, hogy mely országok jelentenek költségkímélő export-alternatívát. Nagy földrajzi távolságú piac nem jöhet számításba, ezért az első körben mindenképp a környező, EU-tagsággal rendelkező államokban gondolkodik a vállalkozás. Ezek a lehetséges országok: Szlovénia, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária. A célpiac kiválasztásakor a következő tényezőket veszi számításba a vállalkozás: milyen gazdasági mutatókkal bír az adott célország, mekkora az adott piac nagysága, létezik-e fizetőképes

kereslet a cég által gyártott termékre (egyáltalán milyen hagyományai vannak a cukrásziparnak), milyen kapcsolódási pontja (esetleg már létező kapcsolata) van a vállalkozásnak, milyen nyelvi, kulturális, vagy egyéb ismeret áll rendelkezésre. A piacválasztás hosszú távara szóló stratégiai döntést jelent. Nem célszerű gyakran váltogatni, költséges a kapcsolatok kiépítése, sokkal költségesebb, mint a belföldi piacon. Rossz döntés esetén (amennyiben nem megfelelő piacot választottunk) a költségek feleslegek, ill. az elveszett lehetőség költsége (opportunity cost) is felmerül. A Reinhardt-91 Kft, mint mikrovállalkozás tekintettel pénzügyi és termelési kapacitásaira egyszerre egy vagy két külpiacot kíván megcélozni. A lehetséges célországok közül a vállalkozás azokat részesíti előnyben, ahol valamilyen kapcsolódási ponttal rendelkezik. A cégben rendelkezésre álló szellemi erőforrásként a német, az angol nyelv

és a román nyelv ismerete adott. (A cég kereskedelmi munkatársa német és angol nyelven beszél, a termelésben részt vevő munkatársak erdélyi származásúak és folyékonyan beszélik a román nyelvet.) Ezt az előnyt a vállalkozás igyekszik kihasználni, és a megfelelő piac kiválasztásakor ezt a tényezőt is figyelembe veszi. Szintén fontos kérdés a cég számára az, hogy milyen disztribúciós csatornát válasszon a sütőkemencék külpiaci értékesítéséhez, mit jelent számára nemzetközi hálózathoz kapcsolódni. A cég hazai üzletpolitikája szerint gyártóként közvetlen szállít a vevőknek, az értékesítésbe nem kapcsolódik be kereskedelmi közvetítő (kis- vagy nagykereskedő). Ez az értékesítési politika külpiacon korlátozott mértékben adaptálható, közvetítőt bevonni mindenképpen szükséges, ennek lehetőségét is meg kell vizsgálni az egyes piacokon. 30 http://www.doksihu 4.51 Szlovénia, mint külpiac Hivatalos

megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Hivatalos nyelv Klíma Hivatalos pénznem (kód) Jelentősebb városok Szlovén Köztársaság parlamentáris köztársaság Ljubljana 20 273 km2 2 032 362 szlovén mediterrán (a tengerparton) és kontinentális Euró (EUR) Celje, Koper, Maribor, Kranj, Piran Szlovénia főbb gazdasági mutatói Megnevezés A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Egy főre jutó GDP folyó áron Infláció Munkanélküliségi ráta Folyó fizetési mérleg egyenlege Költségvetés egyenlege a GDP %-ában Mrd EUR % EUR/fő % % M EUR % 2006 31,0 5,9 15 400 2,5 6,0 -772 -1,3 2007 34,5 6,8 17 100 3,8 4,9 -1 455 0,5 2008 37,1 3,5 18 200 5,5 4,4 -2 054 -0,9 7. ábra (Forrás: Eurostat) Az euró 2007. január 1-jei bevezetését követően a szlovén gazdaság gyors növekedésnek indult az euró bevezetése miatt elhalasztott beruházások hirtelen megindulása következtében. A 2008. év gazdasági fejlődése

hullámzó képet mutatott: az év első felében a növekedés még 5,6%-os volt, az év utolsó negyedében azonban a nemzetközi pénzügyi válság és az annak nyomán fellépő reálgazdasági hatások következtében a gazdaság teljesítménye már 0,8%-kal visszaesett. A visszaesés fő oka az export közel 10%-os csökkenése volt az utolsó negyedévben. Az euró bevezetése az előzetes félelmek ellenére nem járt pótlólagos inflációs hatással. Az inflációs hatást azonban erősíti a domináns állami tulajdonból fakadó monopolhelyzet és versenyhiány a gazdaság egyes területein. A bruttó hazai termék előállításában meghatározó a szolgáltatások szerepe (63%). Legfontosabb iparágak a járműgyártás, gyógyszeripar, vegyipar, építőipar. 31 http://www.doksihu Hazánk jelentősége a szlovén gazdasági és üzleti körök megítélésében az utóbbi években érezhetően növekedett. Szlovénia a magyar exportország-rangsorban a 19 az

import tekintetében pedig a 15. helyen áll A nemzetközi pénzügyi válság világgazdasági hatásai következtében 2008 utolsó negyedében a magyar-szlovén külkereskedelemben is jelentősen csökkentek a szállítások mindkét oldalon. A magyar áruexport-többlet évek óta tartós, csupán a mértéke változik. Szlovéniában a külkereskedelem része az Európai Unió acquis communautaire-jének, mint EU tagnak nincs autonóm külkereskedelmi szabályozása, az megegyezik az acquis-val. Az Európai Unió jellegéből fakadóan nincsenek és nem is lehetnek külön vámszabályok, a vámtarifák ugyancsak az acquis részei. A magyar exportot kísérő okmányok azonosak az unión belüli forgalomban megkövetelt dokumentumokkal. Fizetési módok Szlovéniában rendkívül sok a csődeljárás, igen laza a fizetési fegyelem. A vállalatok mintegy 80 %-át adó állami cégek közül is kerülhetnek némelyek nehéz anyagi helyzetbe. A kis- és középvállalatok közt

azonban a váratlan csőd különösen gyakori, ezért fontos odafigyelni a fizetési mód megválasztására. Az üzleti kapcsolatokban a rendes kereskedő gondosságának (care of the honest merchant) közismert elvét és gyakorlatát célszerű alkalmazni. A piacra jutás módjai tekintetében nincs lényegi különbség Szlovénia és más fejlett országok között. A főbb módok a következők: - a cég közvetlen megkeresése e-mail és/vagy levél útján. - kiállításokon, vásárokon való részvétel; - önálló kiállítás, árubemutató szervezése; - hirdetés, direct mail fenti lehetőségekkel kombinálva. A szlovén cégvezetők nagy része beszél angolul. A szlovén mellett mindenki anyanyelvi szinten beszéli a szerb és horvát nyelvet. Vásárok, kiállítások a célpiac számára Gast Expo 2010.0208 – 0211 A Gast Expo Nemzetközi Vendéglátóipari - Gasztronómiai szakkiállításként a legjelentősebb megjelenési fórum a cukrászipar beszállítlói

számára. Konklúzió Szlovénia fejlett gazdaságú ország, s mint szláv nemzet komoly pék-cukrászipari hagyományokkal bír. Fizetőképes, de egyértelműen kis piacot jelent A közelség és fizetőképes kereslet miatt azonban meghódítandó célpiacot jelent a Reinhardt-91 Kft. számára. Ehhez elengedhetetlen egy megbízható szlovén kapcsolat kiépítése, amelyen keresztül a cég közeli képet kap a helyi piaci viszonyokról, hogy ezekhez alkalmazkodva tudjon belépni a cukrászipari beszállítók sorába. 32 http://www.doksihu 4.52 Ausztria, mint külpiac Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Hivatalos nyelv Klíma Hivatalos pénznem (kód) Jelentősebb városok Osztrák Köztársaság köztársaság Bécs 83 870 km2 8 184 691 német mérsékelt éghajlat euró (EUR) Graz, Linz, Salzburg, Innsbruck, Klagenfurt Ausztria főbb gazdasági mutatói Megnevezés A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Egy főre

jutó GDP folyó áron Az infláció Munkanélküliségi ráta Folyó fizetési mérleg egyenlege Költségvetés egyenlege a GDP %-ában Mrd EUR % Ezer EUR/fő % % Mrd EUR % 2006 257,3 3,4 31,1 1,5 4,8 + 6,3 -1,5 2007 270,8 3,1 32,6 2,2 4,4 + 8,8 -0,4 2008 282,2 1,8 33,8 3,2 3,8 + 7,6 -0,3 8. Ábra (Forrás: Statistik-Austria, Österreichische Nationalbank) Ausztria gazdasági fejlettsége, a viszonylag alacsony infláció és munkanélküliségi ráta, valamint a szociális juttatások kiterjedt hálózata alapján uniós összehasonlításban az élenjáró országok közé tartozik. A gazdasági fejlődés üteme az utóbbi években az uniós átlagot meghaladta. A nemzetközi pénzügyi válságot, és annak reálgazdasági hatásait megelőzően a fellendülés hordozói a következő elemek voltak: a feldolgozott termékek előállításának jelentős emelkedése, az erre építő exportgazdaság, ill. az építőipar teljesítményének növekedése A 2008 második

felében fokozatosan jelentkezett a gazdasági lassulás, így a visszaesés következtében az év egészében a termelő beruházások már csak 1,8%-kal, a magánfogyasztás és az export pedig egyaránt 0,9%-kal nőtt. Az osztrák gazdaság elmúlt években nyújtott jó teljesítményének egyik alaptényezője a K+F kiadások folyamatos növekedése, amelyek részaránya az elmúlt tíz év alatt a GDP 1,4%-áról annak 2,6%-ára emelkedett. Az alacsony munkanélküliség 2008-ban az év egészét tekintve még tovább mérséklődött, de a válság hatására az év vége felé a foglalkoztatás szintje már enyhe csökkenésnek indult. 33 http://www.doksihu A magyar-osztrák kereskedelmi forgalom 2008-ban gyorsabban növekedett, mint a teljes magyar külkereskedelem, az összforgalom tekintetében Ausztria hazánk külkereskedelmi partnerei között Oroszország mögé a harmadik helyre csúszott. (Exportban a 4, importban pedig a 3.) Egy főre vetítve továbbra is

legfontosabb export felvevő piacunk Magyarország külkereskedelmének 5,5%-át bonyolítja Ausztriával. Ausztria számára is a kiemelten fontos partnerek közé tartozik hazánk, a 7. helyezéssel A nemzetközi pénzügyi válság reálgazdasági hatásai következtében a tavalyi év utolsó negyedévében a kétoldalú kereskedelem is fokozatos csökkenésnek indult. A magyar kivitel domináns termékcsoportjai a gépek, gépi berendezések és a feldolgozott termékek. Ausztria továbbra is az egyik legfontosabb stratégiai piacunknak tekintendő Külkereskedelmi engedélyezési rendszer Ausztria 1995. január 1 óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak, így a külkereskedelmi áruforgalom tekintetében (mindkét irányban) megvalósította az áruk szabad áramlására vonatkozó „szabadságot”, EU tagállamokból származó áruk szabadon áramolhatnak az országba. Az Ausztriába irányuló exporthoz tehát nem szükséges behozatali engedély. EU tagállamokból

származó importok vámmentesen (de nem ÁFA- mentesen) kerülnek az országba behozatalra. Gyártók és kereskedők részéről az Ausztriába történő áruszállítás semmilyen iparjogi korlátozás alá nem esik. Közvetlenül az áruszállításhoz kapcsolódó szolgáltatás (pl összeszerelés), amennyiben az csekély mértékű, az áruk szabad áramlásának körébe tartozik. A magyar export termékeket minden esetben kereskedelmi számla kell, hogy kísérje, amely tartalmazza a szokásos adatokon túl a TARIC (egységes EU vámtarifa) számot és a magyar exportőr és az importőr EU-s adószámát. A számlán kívül fuvarokmány szükséges, de egyes importőrök kikötik az EU-származás igazolását is. Speciális egyéb okmányok az exportszerződésben kerülhetnek rögzítésre. A nemzeti szabványok megegyeznek az EU szabványokkal, ezért általánosságban elmondható, hogy amennyiben a magyar exportőr rendelkezik EU megfelelési bizonyítvánnyal az

exportra szánt áru tekintetében, úgy külön forgalomba- hozatali engedélyre nincs szükség. Az ÖNORM, az ausztriai szabvány- rendszer a DIN normarendszeren alapszik, így nagyon hasonlít a magyar szabványokhoz. Fizetési módok Az osztrák importőrök, illetve partnerek túlnyomó része megbízható, pontos fizető, első üzleti kapcsolat előtt azonban célszerű a leendő vevőről tájékozódni. Fontos megjegyezni azonban, hogy például egy bank által lepecsételt bizonylat még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az átutalást az azt kezdeményező kötelező jelleggel végig is vitte. 34 http://www.doksihu Az átutalási folyamat megszakítható még a tényleges átutalás előtt, érdemes a tényleges jóváírást megvárni. Csekkel történő fizetés esetén a beváltáskor a bank azonnal jóváírja a jogosult számláján az összeget, ez azonban visszavonható kb. 2 hétig még, amennyiben a csekk beváltásakor nincs a kötelezett számláján

fedezet, vagy a kötelezett visszavonja a kezdeményezett fizetést. Helyi kereskedelmi üzleti szokások A német-svájci mintájú európai kereskedelmi szokások vannak érvényben, amelyek szerint a szerződéseket feltétlenül pontosan teljesíteni kell („Pacta sunt servanda”). Teljesítési akadály esetén feltétlenül javasolt a partner időbeni és korrekt értesítése és tárgyalások kezdeményezése a szerződéses feltételek módosítása céljából. Károkozás esetén (pl. nem-szállítás, nem megfelelő minőségű teljesítés) általában nem lehet elkerülni a kártérítési igényt, amely esetenként az áru értékét is meghaladhatja. Személyes kapcsolatfelvétel esetén nagy jelentősége van a pontosságnak, a megfelelő öltözéknek. Kiemelkedő szerepe van az átadott propaganda-anyag korrekt nyelviségének (nem baj, ha csak angolul áll rendelkezésre), korszerűségének, külalakjának és információ-gazdagságának. Ausztriában fellépő

vállalkozóként fontos, hogy a cég rendelkezzen e-mail címmel, ennek hiánya ugyanis itt negatív megítélést okozhat. A tárgyalást követően a leglényegesebb pontokat és megállapodásokat röviden vissza kell igazolni, ami az esetleges félreértéseket is kiküszöbölhetővé teszi. Vásárok, kiállítások a célpiac számára Az ÖBA – ÖKONDA Nemzetközi Pék,- Cukrász,- és Gasztronómiai szakkiállítás a Messe Wells kiállítás-szervező cég szervezésében 2 évenként kerül megrendezésre. A cukrászipar beszállítói számára ez a legrangosabb szakmai megjelenési fórum. Az osztrák piacon való megjelenés lehetőségei Az első bemutatkozást a Reinahrdt-91 Kft a 2010 áprilisában megrendezésre kerülő cukrászipari szakkiállításon, az ÖBA-ÖKONDA-án tervezi. Az első megjelenés az osztrák cukrásziparban tevékenykedő cégek előtt rendkívüli jelentőséggel bír, ezért komoly felkészülés kell, hogy megelőzze. A kiállításon

való részvétel nem csak potenciális vásárlók megnyeréséről, hanem olyan üzleti kapcsolatok kiépítéséről is szól, amelyek hozzásegítik a vállalkozást az osztrák piacon való magabiztos térnyeréshez. A cég mindenképp igénybe kíván venni valamilyen közvetítői segítséget, azonban lehetőség szerint nem egy osztrák, cukrászipari termelőeszközöket, kemencéket forgalmazó cégnek szeretne valahányadik beszállítója lenni. A Reinhardt-91 Kft olyan partnert, céget keres Ausztriában, amely széleskörű piaci ismeretekkel rendelkezik és érdekelté tehető egy közvetítői szerepkörben. 35 http://www.doksihu A cég nem zárja ki kereskedő bevonását, de mindenképp olyan kapcsolatot szeretne kialakítani, amely nem csupán termékpaletta bővítés jelleggel kínálná a Reinhardt kemencét, hanem potenciális lehetőséget lát a sütő széleskörű értékesítésében. Ausztriában a pékipar és a cukrászipar között nincs akkora

távolság, mint a hazai viszonylatban. A termelő gépek vonatkozásában ez azt jelenti, hogy egy adott sütőt pékipari és cukrászipari termékek sütésére is használnak. Ebből adódik, hogy az osztrák termelőkben általában pék és cukrász árukat is sütnek, és ehhez általában nagyobb (forgókocsis) kemencéket használnak. A kifejezetten cukrászoknak fejlesztett kemence azonban új irányt nyithat meg a piacon. A Reinhardt kemence, mint ilyen rendkívül gazdaságos üzemeltetés mellett ipari szintű termelékenységet tesz lehetővé a legkülönbözőbb termékfajtákra, ezért kifejezett cukrászipari kemenceként egyedülálló alternatívát jelenthet az osztrák piacon. Mire kell ügyelni Az osztrákok a németekhez hasonlóan bizonytalanságkerülők, ezért piacra lépéskor automatikusan biztosítani kell a megfelelő szervizhátteret, kinti elérhetőséget, hogy bármilyen szintű probléma, kérdés felmerülése esetén biztonságban érezzék

magukat a vevők. Ezt szintén partnercég bevonásával tudja a vállalkozás biztosítani, amire már a piacra lépés előtt gondolni kell. Szintén fontos, hogy a cég jó referenciákkal rendelkezzen, ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy az első körben leszállított kemencék hová kerülnek. Nincs annál jobb reklám, mint amikor szakember szakembernek ajánl egy terméket, főleg ha egy speciális termelőeszközről van szó. Érdemes ezért az első kemencéket olyan egyedi kondíciókkal értékesíteni, melynek lényege, hogy a vevő egy egyedi árat kap a gépre, de ennek fejében vállalja, hogy referenciaként együttműködik a céggel, adott esetben lehetőséget adva a gép új érdeklődők számára történő bemutatására. Konklúzió Ausztria stabil, az Unióban is kimagasló gazdasági teljesítménnyel, rendkívül igényes, fizetőképes kereslettel az egyik legfontosabb potenciális célpiacot jelenti a cukrászipari beszállítók számára, így a

Reinhardt-91 Kft. számára is Németországhoz hasonlóan a pék és cukrászipar sokkal közelebb van egymáshoz, mint hazai viszonylatban. Természetesen a kézműves cukrászatnak Ausztriában is vannak hagyományai, de a cukrászipari termékek (sütemények) nem választódnak el olyan élesen az egyéb sütőipari termékektől (pl. a finompékáruktól). Az osztrák minőségi standardokat, elvárásokat teljesíteni képes termékeknek (esetünkben cukrászipari termelőgépek) a nyugati (pl. német, olasz) gyártmányú gépek mellett is helye van a piacon, ezért Reinhardt-91 Kft. számára az osztrák piacra való belépés az egyik legfontosabb célkitűzés. 36 http://www.doksihu 4.53 Csehország, mint külpiac Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Hivatalos nyelv Klíma Hivatalos pénznem (kód) Jelentősebb városok CSEH KÖZTÁRSASÁG parlamentáris köztársaság Prága 78 886 km2 10 467 542 fő (2008. decemberi becslés) cseh

mérsékelt, hűvös cseh korona (CZK) Brno, Ceske Budejovice, Hradec Kralove, Liberec, Olomuc, Ostrava, Pardubice, Plzen, Usti nad Labem, Zlin Csehország főbb gazdasági mutatói 2006 2007 2008 Mrd EUR 113,4 127,1 148,6 % 6,8 6,0 4,2 Ezer EUR/fő 11,1 12,3 14,2 % 2,1 3,0 6,3 % 7,2 5,3 5,0 Mrd EUR -2,9 -4,0 -4,6 % -2,2 -1,5 -0,9 Megnevezés A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron Az infláció Munkanélküliségi ráta Folyó fizetési mérleg egyenlege Költségvetés egyenlege a GDP %-ában 9. ábra (Forrás: IMF, Eurostat) A kelet-közép-európai volt szocialista országok közül Csehország rendelkezik az egyik legjobban fejlett, legstabilabb, valamint leginkább prosperáló gazdasággal. A vásárlőerő paritáson mért egy főre jutó GDP eléri az EU-27-ek átlagának 82%-át. 2008-ban a cseh gazdaságpolitika céljai a következőek voltak: javítani a költségvetési pozíciót, a vállalkozói környezet

szabályozását finomítani, az egyes ágazati politikákat (pl. energiapolitika) megreformálni, ill. a beruházás és exportvezérelt gazdasági növekedést fenntartani. A célok elérését szolgálta a 2008-ban elindított adóreform, amelynek keretében a személyi jövedelemadó 15%-ra mérséklődött, a társasági adó pedig 2008-ban és 2009-ben is 1-1%-kal, a jelenlegi 20%-ra csökkent. A költségvetési bevételek csökkenésének ellensúlyozására 5%ról 9%-ra emelkedett számos élelmiszer és a szolgáltatás ÁFA kulcsa, így a 2008-as költségvetési hiány a tervezettnél is alacsonyabb lett. 2008 utolsó negyedévében a gazdaság növekedési üteme az exportpiacok szűkülése következtében jelentősen lassult. 37 http://www.doksihu A kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok különösen országaink Uniós csatlakozása óta dinamikusan fejlődnek. A külkereskedelmi termékforgalom értéke a csatlakozást követő három évben évi 20%-ot

meghaladó ütemben növekedett. 2008-ban a válság hatásai már érzékelhetőek a kétoldalú kereskedelemben, amelynek bővülése 13%-ra lassult, az ütem azonban még mindig jelentősen meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. 2008-ban Csehország 5,7 milliárd eurós külkereskedelmi forgalommal hazánk 8. legnagyobb kereskedelmi partnere volt. Csehország külkereskedelmi partnereinek sorában Magyarország a 9 helyet foglalja el Külkereskedelmi engedélyezési rendszer Az Európai Unió tagjaként Csehország és Magyarország között a kereskedelem teljes mértékben liberalizált, a vámhatárok megszűnése következtében a termékek mindenfajta adminisztratív kötöttség nélkül, szabadon mozoghatnak. Harmadik, nem uniós országok esetében egységes uniós vámpolitika kerül alkalmazásra. Unión belüli szállítások esetében megszűnt az export – import fogalma. A kiszállítás és az áru átvételének tényét írásbeli nyilatkozattal vagy más

okmányokkal (pl. átvételi elismervény, megállapodás, fuvarokmány) kell igazolni. Fizetési módok Fizetés szempontjából nincs nagy különbség magyar és csehországi szokások között, az eladó a mielőbbi kifizetésre, a vevő a nyitott szállításra vagy halasztott fizetésre törekszik. A döntés a magyar szállító kockázata. Nagy vevők esetében (pl. hipermarketek, multinacionális gyártó cégek) a magyar beszállítónak kevés mozgási lehetősége van a fizetési feltételek megszabásában, itt többnyire a vevő diktálja a feltételeket, azonban az ellenérték kifizetése is biztos. Kisebb volumenű szállítás vagy új partner esetében javasolt az első néhány ügyletnél előrefizetést vagy valamilyen bankgaranciát kérni, ill. érdemes leinformálni a cseh partnercéget. A cseh számviteli szabályozás „lazasága”, a csődtörvény, illetve egyéb vonatkozó jogi szabályozási hiányosságok következtében a megbízhatatlan közvetítő

kereskedők is piaci szereplőkké válhatnak. Piacra jutás lehetséges módjai, elosztási csatornák A cseh piac rendkívül telített, a német nyelvterületek közelségéből adódóan rendkívül erős a német termékek jelenléte. A magyar termékek csehországi piaci elhelyezésének kérdéskörét nem lehet egységesen kezelni. Az egyes terméktípusok piaci elhelyezésének eredményessége - az adott piaci viszonyok függvényében - változó lehet. 38 http://www.doksihu Helyi kereskedelmi üzleti szokások A cseh piac nagyon igényes. Kis piac lévén, jelentős a konkurencia Érdekes, hogy a cseh cégek üzleti filozófiájukban, a partneri kapcsolatok kezelésében sokban hasonlítanak a német cégekhez. Jellemző rájuk a német cégek konzervativizmusa A hosszú távú üzleti kapcsolat fenntartásához szükséges a szállítások pontos, jó minőségű teljesítése. Tartós üzleti kapcsolatok kialakításánál Csehországban is kiemelten fontos a

személyes kapcsolat. A külkereskedelemmel foglalkozó cégek túlnyomó többségénél az utóbbi időben mindinkább az angol nyelv kerül előtérbe. Az írásos érintkezés bevált módja az elektronikus levél, a cseh vállalkozók, cégek szinte kivétel nélkül rendelkeznek e-mail-lel, többségüknek van saját weboldala. A cseh üzletemberek általában megfontoltabbak, nehezen és lassan döntenek, ezért, ha nem is a „sürgetés”, de az „érdeklődés” kimondottan ajánlott. Vásárok, kiállítások a célpiac számára A SALIMA Nemzetközi Élelmiszeripari Szakkiállítás keretein belül kerül megrendezésre az MBK Malom,- Pék,- és Cukrászipari Kiállítás, mely a cukrász-, sütőipar számára a legfontosabb tájékozódási fórum a lehetséges beszállítókról. Konklúzió Csehország a piac méretét, gazdasági hátterét tekintve sok hasonlóságot mutat hazánkkal és fizetőképes, igényes kereslettel rendelkezik. Hosszútávon fontos és

meghódítandó célpiacot jelent a Reinhardt-91 Kft. számára, de ehhez alapos felkészülés szükséges Első körben nem a cseh piacot célozza meg a vállalkozás. 4.54 Szlovákia, mint külpiac Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Hivatalos nyelv Klíma Hivatalos pénznem (kód) Jelentősebb városok (lakosság ezer főben) Szlovák Köztársaság Köztársaság Pozsony (Bratislava) 48 885 km2 5 463 046 fő Szlovák mérsékelt, hűvös Euró (EUR) Bratislava (430), Košice(236), Prešov(93), Nitra(88), Žilina(86), Banská Bystrica (83), Trnava(72), Martin (61), Trenčín(58) 39 http://www.doksihu Szlovákia főbb gazdasági mutatói 2006 Mrd EUR 44,6 % 8,5 Ezer EUR/fő 8,3 % 4,3 % 13,4 Mrd EUR -3,6 % -3,5 Megnevezés A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron Az infláció Munkanélküliségi ráta Folyó fizetési mérleg egyenlege Költségvetés egyenlege a GDP %-ában 2007 54,8

10,4 10,2 1,9 11,1 -3,1 -1,9 2008 64,8 6,4 12,0 4,0 9,8 -4,3 -2,2 10. ábra (Forrás: Szlovák Statisztikai hivatal, Eurostat) A 2000-es évek elején végrehajtott strukturális reformintézkedések 2002-től kezdve újból lendületet adtak a szlovák gazdaságnak, mely a kilencvenes évek végére stagnálás közeli állapotba került. A növekvő beruházások, a bővülő export, valamint az egyre erősödő lakossági fogyasztás eredményeként Szlovákia 2004-2008. között a közép-európai térség leggyorsabban fejlődő országává vált, és az egy főre jutó GDP az EU átlag 50%-áról, a 70%-a fölé emelkedett. A szlovák gazdaság az elmúlt évek gyors ütemű fejlődése ellenére továbbra is számos problémával küzd: a munkaerőpiac kedvezőtlen szerkezete (képzettség és regionális megoszlás tekintetében), fejletlen közlekedési infrastruktúra, a K+F ráfordítások alacsony szintje, illetve a súlyos regionális fejlettségbeli különbségek.

Míg a pozsonyi régió egy főre jutó GDP-je meghaladja uniós átlag másfélszeresét, addig a Kelet-Szlovákiát magában foglaló régió a 30%-át sem éri el. Azáltal, hogy Magyarország és Szlovákia 2004-ben az unió tagjává vált, része lett az egyik legjelentősebb nemzetközi gazdasági közösségnek. Szlovákia 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozása óta az uniós országgal az áruforgalomban megszűntek a vámhatárok, míg unión kívül áruforgalomnál az EU szabályzás van érvényben. Azon termékek, amelyeket az unió területén belül szabad forgalomba bocsátottak, közösségi árunak minősülnek, így az államhatáron vámok megfizetése nélkül átszállíthatók, illetve szabadon felhasználhatók. 40 http://www.doksihu Fizetési módok A kétoldalú áru és szolgáltatás kereskedelemben az EU csatlakozás után egyre szélesebb körben terjednek el az unión belül használt belső fizetési módok a nemzetközi fizetéseknél

használt okmányos és nem okmányos fizetések alkalmazása mellett. Szlovákiában is az egyik fontos biztosíték a bankgarancia, ami költségeiben, bonyolítási mechanizmusában már a kis- és középvállalatok részére is elérhető. Igénybevételével a legnagyobb rizikót, a nemfizetést lehet kiküszöbölni. Ennek azért is nagy a jelentősége, mivel a szlovák üzleti, befektetési környezet egyik legnagyobb, krónikus problémája a követelések behajtásának alacsony szintje. Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák A hazai piacon megerősödött, elsősorban kis-és középvállalkozók elsősorban a szomszédos országokban keresik a terjeszkedés lehetőségét. Ebből a szempontból Szlovákia a gyakorlatilag azonos minőségi és mennyiségi standardokkal, azonos szokásokkal, kereskedelmi és pénzügyi kockázatokkal évek óta elsődleges célpontja a magyar vállalatoknak. Ezt tovább erősítik a természetes partnerségből – 700 km

hosszú közös határvonal, közelség, alacsony szállítási költségek, egyszerű kommunikáció – adódó lehetőségek. A közelség ellenére nagyon fontos a szinte naponta változó keresleti és kínálati lehetőségekről naprakész információ biztosítása. Az áruszállítást az esetek nagy részében saját értékesítési hálózat kiépítése követi. A legfontosabb értékesítési csatornák az alábbiakban foglalhatók össze: kiskereskedelem, nagykereskedelem, közvetlen értékesítés a felhasználóknak, közvetítő, képviselő útján, hálózatokba történő beépülés, saját boltokban történő értékesítés, mintabolt és nem utolsó sorban az internetes értékesítés, ami még kevésbé elterjedt Szlovákiában, s csak teljes egészében szlovák nyelvű honlappal van esélyünk. Ugyancsak az áru jellegétől függ, s az értékesítési csatornát befolyásolja az áruhoz kapcsolódó szolgáltatás, szerviz jellege, ahol a közelség és

a közvetlen határkapcsolat előnye, hogy ez gond nélkül összekapcsolható a magyarországi szervízszolgáltatással. Az áruszállításhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak, különösen a plusz szolgáltatásoknak ma meghatározó jelentősége van az ár és versenyképesség növelése szempontjából. Helyi kereskedelmi üzleti szokások Az üzleti élet szabályozásánál a magyartól eltérően a kereskedelmi kapcsolatokat a Kereskedelmi- (vállalkozók jogi állása, társaságok, verseny, bíróságok, kereskedelmi szerződések feltételei), és a Polgári Törvény (szerződéskötés, módosítás) szabályozza. Az ügylet előkészítésénél a személyes kapcsolatok dominálnak, továbbra is nagy jelentőségű a közvetítő. A törvényi szabályozás szigorodásával (tisztségviselők felelőssége, kötelezettségbehajtás szigorodása) az üzleti kockázat a magyarhoz közelít, de még annál nagyobb, ezért fontos a jogosultságok, cégkivonatok

ellenőrzése, bonitás vizsgálat, szerződések formai előírásainak betartása. 41 http://www.doksihu Az előkészítés során kiemelkedő szerepe van az árukra, árucsoportokra, vállalatokra koncentráló partnerorientált árubemutatóknak, vásároknak, kontakt-napoknak. A tárgyalások és a szerződéskötés nyelve általában szlovák, vagy cseh, kisebb részarányban német vagy angol. Vásárok, kiállítások a célpiac számára Az INCHEBA vásár és kiállítás-szervező cég koordinálja a cukrászipari gépek beszállítóinak is bemutatkozási lehetőséget kínáló élelmiszer- és vendéglátóipari szakkiállítást, a Danubius Gastro-t. Konklúzió Az egyik legközelebbi piacként, és a haza piaci viszonyokkal sok hasonlóságot mutató országként Szlovákia kiemelt leendő célterület a Reinhardt-91 Kft számára. A piacra lépést az is segíti, hogy Felvidéken számos magyar cukrászipari vállalkozás működik, akikkel a cég könnyebben tud

kapcsolatot teremteni. 4.55 Lengyelország, mint külpiac Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Hivatalos nyelv Klíma Hivatalos pénznem (kód) Jelentősebb városok Lengyel Köztársaság köztársaság Varsó 312 685 km2 38 482 919 millió fő (2009-es becslés) lengyel mérsékelt kontinentális Zloty (PLN) Varsó (1,7 millió, főváros), Łódź (776 ezer), Krakkó (760 ezer), Wrocław (635 ezer), Poznań (570 ezer), Gdańsk (460 ezer), Szczecin (410 ezer) 42 http://www.doksihu Lengyelország főbb gazdasági mutatói 2006 Mrd EUR 272 % 6,2 EUR/fő 7 077 % 1,3 % 13,9 Mrd EUR -8,8 % -3,8 Megnevezés A GDP értéke folyóáron A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron Az infláció Munkanélküliségi ráta A folyó fizetési mérleg egyenlege A költségvetés egyenlege a GDP %-ában 2007 2008 311 361 6,7 4,8 8 151 9 445 2,6 4,2 9,6 7,4 -14,6 -19,5 -2,0 -2,5 11. ábra (Forrás: Lengyel Statisztikai Hivatal,

Eurostat) A lengyel Statisztikai Hivatal korrigálta a GDP növekedésre vonatkozó 2008. évi adatát, mely szerint a növekedés mértéke 5,0% volt a korábban jelzett 4,8% helyett. Az ipari termelés – változatlan árakon számolva – 2009 szeptemberében 1,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A lengyel gazdaság a kilencvenes évek során sikeres átmentet hajtott végre a tervutasításos rendszerből a szabad piacgazdaságba, és a reformoknak és a piaci liberalizációnak köszönhetően mára a közép-európai térség egyik leggyorsabban fejlődő országává vált. A töretlen gazdasági fejlődés eredményeként a lengyel gazdaság ma a világ 21. legnagyobb gazdasága. A gazdaság szerkezete a fejlett országokéhoz hasonló: a GDP mindössze 3,8%-át termeli meg a mezőgazdaság, 31%-át az ipar, és 65%-át a szolgáltatói szektor. Az ipar által előállított legfontosabb termékek: autók, buszok, helikopterek, repülőgépek, hajók,

harcászati eszközök, gyógyszerek, üveg, vegyipari termékek, kerámia, elektronikai eszközök. A Lengyelországban 2007 októbere óta hivatalban lévő Tusk-kormány a vállalkozás szabadságának biztosítását, a szolidaritás jegyében a leginkább rászorultak támogatását, illetve a jelenlegi gazdasági helyzetben elsődleges szempontként a munkahelyek megóvását helyezi gazdaságpolitikájának középpontjába. Lengyelország legfontosabb kereskedelmi partnere az EU: 2008-ban részaránya a kivitelben 77,5, a behozatalban 61,5%. Ezen belül a legjelentősebb kereskedelmi partnerország 1990 óta Németország (2008-ban részesedése az exportban 25,2%, az importban 22,8%). További fontos partnerek az exportban Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Csehország, az importban pedig Oroszország, Kína, Olaszország, Franciaország és Csehország. Hazánk az összesített külkereskedelmi termékforgalom alapján a 13. helyen áll Lengyelország kereskedelmi

partnereinek rangsorában. 43 http://www.doksihu Lengyelország a relatív közelsége, a geopolitikai helyzete, a hasonló üzleti kultúrája, közel 40 milliós fizetőképes piaca jelentős potenciális export lehetőségeket kínál a magyar vállalatoknak. A nagy cégek mellett a közepes és kisebb vállalkozásoknak is viszonylag könnyen elérhető piaca. A kétoldalú külgazdasági kapcsolataink fejlesztéséhez kedvező és stabil alapokkal rendelkezünk. A jelenlegi fejlemények, prognózisok szerint a lengyel gazdasági környezetben is lényeges változások vannak/lesznek, így kiemelt fontosságot kap piaci pozícióink megőrzése és a piac gyors változásainak figyelemmel kisérése, ill. ezek alapján az azonnali reagálás. A piac alakítására, érdemi befolyásolására – néhány cégen kívül – kevés az esély, mindenek előtt a piaci réseket megtaláló, az igényekhez választékban és árban rugalmasan alkalmazkodni tudó magyar cégek

számíthatnak sikerre. A lengyelországi hatalmas konkurencia mellett a hatékony, professzionálisan tervezett és bonyolított reklámtevékenység (üzleti rendezvények, médiákban hirdetések, cikkek íratása, tájékoztatók-prospektusok, stb.) a verseny nélkülözhetetlen eszköze Elengedhetetlen a kiállításokon, üzleti rendezvényeken való részvétel, legalább látogatóként. Külkereskedelmi engedélyezési rendszer Az EU-hoz történt csatlakozással Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország is a közösségi vámunió területévé, az EU egységes belső piacának részévé vált. Ebből adódóan az EUtagállamok közötti forgalomban az import, ill export fogalmát a “közösségen belüli beszerzés” és a “közösségen belüli értékesítés” váltotta fel. Az áruk szabad áramlásának közösségi elve érvényesül minden olyan árura (azaz uniós terméknek minősül minden olyan áru), amelyet egészében az Európai Unió egy vagy több

tagállama területén hoztak létre vagy az EU egyik tagállamába legálisan hoztak be és ott belföldiesítették. 2007. december 22-től Lengyelország - Magyarországhoz hasonlóan - a schengeni övezet részévé vált. Lengyelország Európai Uniós csatlakozása óta a közvetlenül alkalmazható EU vámszabályok, valamint az azokat kiegészítő nemzeti jogszabályok alkotják a lengyel vámrendszert. A nemzeti jogszabályi rész a 2004. március 19-i vámjogból, valamint az annak alapján elfogadott rendeletekből áll. 2004 május 1-től kezdődően Lengyelország az Európai Uniós vámszabályozást alkalmazza, amelynek alapeleme a Közös Vámtarifa (CCT). Az áruimportra vonatkozó közös vámtarifa természetesen csak az EU külső határain érvényesül. Az EU-n belül, Magyarország és Lengyelország között megszűntek a vámok, megszűnt az országhatárokon a vámellenőrzés, a vámáru-nyilatkozat és ezáltal az áru határátlépésének vámhivatali

igazolása, valamint megszűntek a technikai akadályok is (minőségellenőrzés, növény- és állategészségügyi ellenőrzés). Ennek megfelelően a magyar árukat alapvetően a fuvarozáshoz előírt – az áru jellegéhez, fajtájához, stb. igazodó – okmányok kísérik 44 http://www.doksihu Fizetési módok Lengyelországban a nemzetközileg elfogadott bármely fizetési mód alkalmazható, az áru/szolgáltatás jellegétől és az ügylet más jellemzőitől függően. A fizetések technikai lebonyolításában a nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat nyújtó nagy lengyel bankok jó partnerek, banki oldalról kockázatokkal nem kell számolni. A multinacionális bankok közül egyre több Lengyelországban és Magyarországon is jelen van, működésükben, feltételeikben azonban eltérések lehetnek. A nagy piaci verseny, kiváltképp a fogyasztási cikkek esetében, kikényszeríti a halasztott fizetést, de ezt csak fokozatosan, a jelenlegi helyzetet és a

jövőbeni fejleményeket figyelembe vevő korlátok között célszerű elfogadni. Napjainkban különösen tanácsos a partner több irányú leellenőrzése (céginformációs irodával és/vagy más módon), a rendszeres (személyes) kapcsolattartás és adott esetben a késedelem nélküli behajtás. Piacra jutás lehetséges módjai, elosztási csatornák Lengyelországban a kínálat és a kereslet is hatalmas, igen diverzifikált. A lengyel piac a vevők piaca. A piacra lépés és a piacon maradás legalább olyan követelményeket támaszt, mint a legfejlettebb nyugat-európai országok esetében, az üzlet létrehozása ugyanolyan szellemi, időbeli és anyagi ráfordítást (pl. reklám, kiállításokon való részvétel, személyes tárgyalások, stb.) igényel A minőségben és árban versenyképes termék esetén is a lengyel piacon elengedhetetlen a jól átgondolt, intenzív, komoly pénzügyi és szellemi befektetéssel járó marketing munka. Feltétlenül

javasolt a vásárokon, üzleti rendezvényeken való legalább látogatói szintű részvétel. A kapcsolattartás leggyakoribb formája az e-mail, valamint a fax és a telefon (főleg a mobil). Különösen fontos, hogy a piacra újonnan belépők a partner kérdéseire, üzleti leveleire haladéktalanul válaszoljanak még akkor is, ha a válasz nemleges vagy halogató. A lengyel piacot illetően két tényezőt mindenképp figyelembe kell venni a piacra jutás kapcsán. Lengyelország több mint háromszorta nagyobb területű Magyarországnál, nem főváros-centrikus és az egyes régiói is meglehetősen különbözőek és elkülönülnek egymástól. Célszerű tehát a regionális szemlélet alkalmazása és a specialitásoktól függően a terjeszkedés fokozatossága. Propaganda, hirdetési lehetőségek, kereskedelmi és üzleti szokások Tekintettel a hatalmas konkurenciára is, a jól megválasztott, tervszerű és folyamatos propaganda tevékenység, cég- és termék

promóció szinte elengedhetetlen feltétel a lengyel piacra lépéshez és a piaci pozíciók megőrzéséhez. Minden olyan promóciós módszer alkalmazható, mely a nemzetközi gyakorlatban ismert, elfogadott. 45 http://www.doksihu Az elektronikus formák mellett nagy szerepet játszanak a különböző prospektusok, írásos tájékoztatók is, potenciális előnyt jelent, ha azok lengyel nyelven készültek. A propagandamunka tervezéséhez és lebonyolításához a legkülönfélébb szolgáltatásokat ajánló reklámirodák és reklámügynökségek adhatnak professzionális segítséget. A propaganda tevékenység fontos területe a vásári (kiállítói vagy látogatói) részvétel. A hirdetési lehetőségek rendkívül széles körűek. A cég termékeinek bemutatását kisebb példányszámú, de színvonalas, a szűkebb célközönséget megcélzó szaklapokban (pl. élelmiszeripari) való megjelenéssel segítheti. Ugyancsak a termék jellege és a piaci

célkitűzések, stb. dönthetik el egy-egy regionális lapban, vagy pl kamarai kiadványban való hirdetés célszerűségét. Javasolt a hirdetéseknek a vásári megjelenéshez való időzítése Helyi kereskedelmi üzleti szokások A lengyel kereskedelmi, üzleti szokások, ill. az üzleti érintkezés normái és az üzleti morál a magyarországihoz hasonló. A magyarok iránti szimpátia csak a kapcsolatok építésébenápolásában előny A döntő a versenyképes ajánlat, az érdekeltség, a termék jó minősége A lengyel kereskedők nagy többsége felkészült, kitűnően ismeri a piaci árakat, jól méri fel az érdekeltségi viszonyokat. Nagy fontossággal bírnak a személyes találkozások, különösen a magyarokat illetően. Egyegy személyes találkozással, lengyelországi úttal - a lengyel partnernek egy üveg magyar itallal vagy más ajándékkal kedveskedve - jól elősegíthető a tartós üzleti kapcsolat kialakulása. Ez ugyanis lehetőséget ad az

üzlethez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom kialakításához, a kapcsolatban esetleg problémát okozó tényezők "kiszűréséhez", a nehézségek, viták gyors és hatékony megoldásához. A találkozó sikeréhez természetesen elengedhetetlen, hogy a magyar fél felkészült, naprakész legyen a gyorsan változó lengyelországi általános és konkrét piaci viszonyokból. (Pl a lengyel nagy- és kiskereskedők, ajánlatának - minőségi és ár szempontból is - ismerete megkönnyítheti a tárgyalást, bizonyos lengyel hivatkozásokat kivédhetővé tehet.) A lengyel partnerekre rendkívül jó benyomást tesz az a külföldi partner, aki a szorosan vett üzleti témákon túlmenően ismeretekkel rendelkezik a lengyel gazdasági-politikai helyzet alakulásáról, a lengyel történelemről. A magyar vállalatok lengyel tárgyalópartnerei különösen értékelik a magyar-lengyel történelmi vonatkozások ismeretét. A legismertebb idegen nyelv az angol, de

tudásszintje igen különböző (franciául is egyre többen beszélnek). A névjegy használata elengedhetetlen, noha előfordul, hogy nem minden partnernek van “kéznél”. A lengyeleknél a tegeződés nem olyan elterjedt, mint Magyarországon, kollégák, kolléganők is gyakran magázódnak, különösen, ha nem egyenrangúak. 46 http://www.doksihu Vásárok, kiállítások a célpiac számára Lengyelországban a kiállítások, a vásárok és más üzleti rendezvények fontos, számos területen egyre jelentősebb szerepet játszanak az üzleti életben. Jól követhető tendencia a szakkiállítások, specializált rendezvények irányába való elmozdulás. A vásári részvétel emberi és üzleti feltételei egyre kevesebb panaszra adnak okot, a vásárszervezők mind hatékonyabb általános promóciós tevékenységgel támogatják a résztvevőket és minden igényt kielégítő kiegészítő üzleti szolgáltatásokat ajánlanak. A keresett vagy ajánlott

termékkör jellegének, a megcélzott régiónak vagy felhasználófogyasztó körnek a figyelembevételével ajánlatos a kiállítói részvételt vagy a látogatást megtervezni. A legnagyobb vásárváros Poznań, de több más nagyváros is, köztük Varsó, Łódź, Gdańsk, Kielce, Krakkó, Wrocław is színvonalas nemzetközi vásárok színhelye. A cukrászipar szakmai kiállítása a BAKEPOL Pék és Cukrászipari Szakkiállítás, melyet Poznanban 2 évente kerül megrendezésre. Konklúzió Lengyelország kétségtelenül jelentős és viszonylag közeli külpiacot jelent, azonban komoly felkészülést és erőforrás ráfordítás igényel a piac meghódítása, ezért a Reinhardt-91 Kft. számára hosszabb távú tervként szerepel a lengyel piacra való belépés. 4.56 Románia, mint külpiac Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Hivatalos nyelv Klíma Hivatalos pénznem (kód) Jelentősebb városok Románia köztársaság Bukarest

(Bucureşti) 237 500 km² 22 303 552 fő román kontinentális román lei (RON) Bukarest (Bucureşti), Jászvásár (Iaşi), Kolozsvár (Cluj-Napoca), Temesvár (Timişoara), Konstanca (Constanţa), Brassó (Braşov), Craiova (Craiova) 47 http://www.doksihu Románia főbb gazdasági mutatói Megnevezés A GDP értéke folyóáron A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron Az infláció Munkanélküliségi ráta A folyó fizetési mérleg egyenlege A költségvetés egyenlege a GDP %-ban 2006 2007 2008 Mrd EUR 97,8 123,8 137,0 % 7,9 6,2 7,1 Ezer EUR/fő 4,5 5,8 6,4 % 6,6 4,9 7,9 % 7,3 6,4 5,8 Mrd EUR -10,2 -16,7 -16,9 % -2,2 -2,5 -5,4 12. ábra (Forrás: Eurostat) A román gazdaságban 2008-ban is folytatódott a korábbi évek dinamikus növekedése. A gazdaság növekedését a korábbi évekhez hasonlóan túlnyomó részben a beruházások, valamint a fogyasztás bővülése segítette, a lakossági fogyasztás emelkedése meghaladta a 9%-ot. Az

utóbbi években a bérek dinamikusan növekedtek, de már nagymértékben elszakadtak a termelékenység emelkedésétől (csak 2008-ban 18%-kal nőttek a nettó átlagkeresetek), ami jelentős inflációs nyomást gyakorol a román gazdaságra. A GDP növekedése mellett az elmúlt években a bővülő (főként deviza) hitelezés és a romló külkereskedelmi mérleg következtében azonban felborult a külső egyensúly. A román gazdaságban már a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság megjelenését megelőzően a túlfűtöttség jelei mutatkoztak. A gazdaságban szükséges és végrehajtandó korrekciót kétségtelenül súlyosbítja az időközben kialakult világgazdasági válság. A hitelpiacok apadása fékezi a beruházások növekedését, az exportpiacok beszűkülése szintén súlyosan érinti a román ipart. 2008-ban a kétoldalú kereskedelmi forgalom 19%-kal bővült, és újabb rekordszintet, közel 5,5 Mrd eurót ért el. Az összforgalmat tekintve

Románia hazánk 9 külkereskedelmi partnere az exportpiacaink rangsorában Németország után a 2. helyre lépett előre, megelőzve Olaszországot, Ausztriát és Franciaországot is. Részaránya a teljes magyar kivitelben 5,3%, a behozatalban 2,1%. Hazánk Románia 10 legjelentősebb külkereskedelmi partnere között található. Az elmúlt év teljes román importforgalmában változatlanul a 3. helyet foglaljuk el (több mint 7%-os részesedéssel), az exportban az 5. legjelentősebb partner vagyunk (6%-os részesedéssel) A magyar-román külkereskedelmet hozzávetőleg 10.000 aktív résztvevő bonyolítja le hozzávetőleg 5 milliárd EUR volumennel, jelentős magyar aktívummal. Döntő többségét a magasabb feldolgozottságú termékek adják. Románia jelentős beruházási boom éveit éli, ez az építőiparban (magas- és mélyépítés egyaránt) és a termelő ipari beruházásokban is igaz. Jelentős infrastrukturális illetve környezetvédelmi beruházások

vannak folyamatban. A lakossági fogyasztás minden területen a régiót messze megelőző mértékben növekszik, így ennek kiszolgálása is jelentős piaci lehetőség a magyar cégeknek. 48 http://www.doksihu Külkereskedelmi engedélyezési rendszer Románia EU csatlakozása után a két ország határán megszűnt az áruforgalom ellenőrzése a vám szempontjából, fennmaradt viszont a jövedéki ellenőrzés, mivel Románia haladékot kapott az EU-tól a jövedéki termékek adójának elvárt szintre emelése alól. Az EU csatlakozást követően az ország átvette az EU Közösségi Vámtarifáját, az Általános Kedvezményes Programot, az EU Kereskedelmi Védzáradékot, a kedvezményes egyezményeket és együttműködési megállapodásokat, amelyeket az EU kötött a harmadik országokkal. Romániába irányuló magyar export termékekhez – a vevő által igényelt dokumentumokon kívül – a számlát és a szállítólevelet szükséges mellékelni. A

nemzeti szabványok teljes egészében az EU vonatkozó szabályozásával, illetve ajánlásaival összhangban kerültek módosításra. A román hatóságok elfogadják az EU akkreditált intézményei által kiállított bizonyítványokat (Certificat). Fizetési módok Romániában bármely nemzetközileg elfogadott fizetési mód alkalmazható. Az utóbbi időben javult a romániai cégek fizetési fegyelme, de a jelenlegi pénzügyi helyzetben korábban jól fizető partnerek esetében is előfordul késés, nemfizetés. A szállításokat úgy célszerű ütemezni, hogy a birtokon kívül kerülés elkerülhető legyen. A szerződéseket, megfelelő gondossággal kell előkészíteni. Piacra jutás lehetséges módjai, elosztási csatornák A román piacra történő bejutásnak számos módozata lehetséges. A legkézenfekvőbb lehetőség a nyelvi problémák kiküszöbölésére az erdélyi területen, azon belül is a határmenti régiókban, működő vállalkozásokkal

felvenni a kapcsolatot. Nagy a száma azoknak a magyar vállalatoknak, melyek rendelkeznek kitűnő román piaci ismeretekkel, s napi üzleti kapcsolataikban nem szorulnak segítségre. Fontos a partnerkiválasztásban körültekintően eljárni: ismeretlen partnerről előzetes céginformációt bekérni, a kevés külkereskedelmi gyakorlattal rendelkezőknek külkereskedelmi szakembert bevonni a szerződéskötést megelőzően. Számos termék bevezetését segíthetik a helyi ügynökök Ezek kiválasztása is különös gondot és figyelmet igényel. Célszerű a szakszövetségekbe tömörült, jól leinformálható vállalat, vagy személy kiválasztása. Bizonyos bonyolultabb, magasabb feldolgozottságú termékek esetén (gépek, berendezések, „high-tech”) csak az ügynök jelenti a piacra jutás leghatékonyabb módját. Helyi kereskedelmi üzleti szokások Romániában, nem tapasztalható jelentősebb eltérés az európai kereskedelmi szokásoktól, szokványoktól. Az

üzleti életben a legelterjedtebb idegen nyelv már az angol, de franciául is sokan beszélnek, főként az idősebb vezetők. A német nyelv sokkal kevésbé népszerű, mint Magyarországon. 49 http://www.doksihu Kereskedelmi, műszaki tárgyalások időpontjáról célszerű írásbeli visszaigazolást kérni. Román részről általában nem veszik rossz néven, ha a megbeszélés 10-15 perces késéssel kezdődik. Az ajánlatok értékbeli szórása jellemzően nagyobb, mint Európa nyugatabbi részén A román fél szeret alkudozni, ezt figyelembe kell venni az árak meghatározásakor. Vásárok, kiállítások a célpiac számára Expo Gastropan - Nemzetközi Malom-, Sütő-, Cukrász- és Vendéglátó-ipari Szakkiállítás a legjelentősebb szakmai kiállítás a cukrász-, sütőipar beszállítóinak. Konklúzió Románia a piac nagyságát tekintve kétszerese a hazainak és közel van, igaz, az infrastruktúra még fejlesztésre szorul. A cukrászipar

felzárkózóban van, ami előny is lehet, mivel új, modern termelőgépek, technológiák keresettek a piacon. Elmondható, hogy a sütőiparban a pékipar a dominánsabb, azonban a cukrász szakma is feltörekvőben van. Egy szakkiállításon való részvétellel az idén már gyűjtött tapasztalatokat a cég, s partneri kapcsolat is van kialakulóban, azonban a válság fékezte piacon lassabban nyílnak meg a lehetőségek. A román piacra bekerülés komoly elszántságot és következetes üzletpolitikát feltételez, de kitartás és kellő optimizmus árán komoly lehetőségeket tartogat a piac. A Reinhardt-91 Kft számára feltétlenül célpiacnak számít Románia. 4.57 Bulgária, mint külpiac Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Hivatalos nyelv Klíma Hivatalos pénznem (kód) Jelentősebb városok Bolgár Köztársaság köztársaság Szófia 110 910 km² 7 640 240 fő bolgár mérsékelt szárazföldi leva (BGN) (Rögzített árfolyam:1

EUR = 1,956 BGN) Plovdiv, Várna, Burgasz, Rusze, Sztara Szagora, Pernik, Pleven, Szliven, Dobrics, Sumen 50 http://www.doksihu Bulgária főbb gazdasági mutatói Megnevezés A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Egy főre jutó GDP folyó áron Infláció Munkanélküliségi ráta Folyó fizetési mérleg egyenlege Költségvetés egyenlege a GDP %-ában Mrd EUR % EUR/fő % % Mrd EUR % 2006 25,2 6,6 3 270 7,4 9,1 -4,65 3,5 2007 28,9 6,3 3 763 7,6 6,9 -7,27 3,5 2008 34,1 6,1 4 466 12,0 6,3 -8,63 3,0 13. ábra (Forrás: Bolgár Nemzeti Bank) Az ország gazdasága gyorsan növekedett az elmúlt tíz évben. A 2008-ban bekövetkezett világgazdasági recesszió azonban Bulgáriát is elérte. 2009-re a nemzetközi gazdasági szervezetek 3% körüli bolgár visszaesést prognosztizálnak. A visszaesés a fémfeldolgozó iparban, az építőiparban, a szállítmányozásban és a textiliparban a legnagyobb. A makrogazdaság stabilitásának fenntartása

érdekében a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz. Az állami költségvetés rendre pozitív szaldóval zárt az elmúlt időszakban, amit a rögzített árfolyamrendszer ösztönzött. A költségvetési többletnek köszönhetően az államadósság a GDP 20%-a alá csökkent. A kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg azonban tartós hiányt mutat, mindkét egyenleg hiánya meghaladta a GDP 25%-át 2007-ben és 2008ban. A működőtőke-beáramlás 2007-ig finanszírozni tudta a folyó fizetési mérleghiányt, 2008-ban azonban már csak annak alig több mint 70%-át fedezte. A bolgár statisztikai hivatal (NSI) adatai szerint a megtermelt GDP 2009 első negyedévében 3,5%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A gazdaság teljesítménye már két egymást követő negyedévben is csökkent, amely egyértelműen a gazdasági recesszió hatása. Bolgár statisztika szerint Magyarország a 19. legnagyobb export-, illetve 12 legnagyobb

importpartner. Kivitelünk értéke kiemelkedő ütemben növekedett, míg a behozatalé kisebb dinamikával, de szintén nőtt. A külkereskedelmi forgalom magyar aktívuma folyamatosan emelkedett. A kivitelben a gépek és gépi berendezések, a behozatalban a feldolgozott termékek részesedése a meghatározó. Az áruforgalom az elmúlt négy évben 213,9 %-kal nőtt, és 2008-ban elérte a 860 millió eurót. A legfontosabb magyar exportcikkek: hús és húskészítmény, gabona és gabonakészítmény, kávé, tea, kakaó, fűszer, gyógyszer, gyógyszerészeti termék, illóolaj, illatanyag, műanyag-alapanyag, parafatermék és fatermék, papír, karton, egyéb fémtermék, speciális szakipari gép, általános rendeltetésű ipari gép, irodagép, és gépi adatfeldolgozó berendezés, híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülék, villamos gép, közúti jármű. 51 http://www.doksihu Jelentősebb importtermékek: gabona és gabonakészítmények,

egyéb táplálkozásra alkalmas termékek, fémtartalmú ércek és fémhulladék, vegyi áru és kapcsolódó termékek, papír, karton, vas és acél, színesfém, ruházati cikk és öltözék kiegészítők, villamos gép, készülék és műszer. Külkereskedelmi engedélyezési rendszer Bulgária még az EU-ba történt belépése előtt, WTO vagy GATT tagként sem korlátozta a társ-tagállamokból érkező importját. 2000-től pedig folyamatosan építették ki EU-konform export-import szabályozó rendszerüket. A bolgár kereskedelmi jogszabályok az Unió előírásait tükrözik. Az árut kísérő okmányoknak az EU-ban elfogadott követelményeknek kell megfelelni. Amennyiben a termék az EU-ból érkezik és korábban hatóságilag elfogadásra került a gyártó, illetve termelő országában, továbbá rendelkezik származási tanúsítvánnyal, akkor nincs szükség az engedélyeztetésre. Az elektromos berendezések esetében a Bolgár Szabványügy Hivatal (BIS)

megbízást ad ki magánvállalkozó cégeknek, akik elvégzik az érintésvédelmi előírásoknak megfelelő méréseket és kiadják a forgalombahozatali engedélyt. Fizetési módok A külkereskedelemben bevett szokás az előrefizetés és az akkreditív megnyitása. Sokszor fordul elő, hogy a cégek egymás közt készpénzfizetést végeznek. A készpénzzel történő utazás azonban kockázatos lehet. A csekk illetve váltó nem elismert fizetési eszköz az országban. A helyi szokások miatt körültekintően kell kiválasztani a fizetési módokat: 1. Azokkal a cégekkel való viszonyban, amelyek rendelkeznek bankgaranciával az export/import forgalomban az átutalásos fizetési módok biztonságosak. 2. Bankgaranciával nem rendelkező cégek esetében akkreditív nyitás ad biztonságot Az előleg mértéke 15-50% között mozoghat, egyedi megállapodás alapján kerül meghatározásra. 3. Kisebb volumenű üzletkötéseknél elfogadott a készpénzzel való fizetés,

vagy a helyben történő átutalás. Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák A bolgár piaci jelenlétnek az egyszerű áruszállításokon (export) túlmenően több módja is van. „Kft” alapítás, cégképviselet, esetleg az egyéni vállalkozási forma. Az elosztási csatornák hasonlítanak a hazaihoz. Bulgáriában is számos területen vannak importőrök, nagykereskedők, termelő-felhasználók, közvetítők és kiskereskedők. Akárcsak Magyarországon, Bulgáriában is terjednek a nagybevásárló központok. A piacra jutást nagyban elősegítheti a helyi viszonyokat jól ismerő, a helyi elosztó láncolatokba bekapcsolódni képes képviselő, ügyvéd. Ügynökök alkalmazása nem szokványos, nem ajánlott. 52 http://www.doksihu Propaganda, hirdetési lehetőségek, kereskedelmi és üzleti szokások Sok hirdetési és reklámcég működik a piacon. Ezen vállalkozások tapasztalataikkal és helyismeretükkel nagyban segíthetik a leendő

vállalkozót a piacszerzésben. A reklámcsatornákon, az állami és kereskedelmi tévékben, kereskedelmi rádiókban, napi lapokban, magazinokban, kiadványokban, stb. folyamatosan lehet reklámot elhelyezni Az ilyen reklámoknak jellemzően magas költségei vannak, a szolgáltatók azonban – különösen a jelenlegi gazdasági válság körülményei között - árversenyben vannak egymással. Tanácsos tehát több céget is felkeresni. A gyakorlat egyezik a magyarországi lehetőségekkel, mind a megjelentetés módjait, mind pedig a tarifákat illetően. Helyi kereskedelmi üzleti szokások A nyugati üzleti szokások átvétele jelenleg van folyamatban. A 10-15 perces késés üzleti tárgyalásnál még elfogadottnak számít. Kevésbé ismert üzleti partnerek között a bizalmatlanság csak egy-két sikeres ügylet után oldódik. Ezzel kapcsolatosan megemlítendő, hogy a magyar-bolgár kapcsolatok történelmileg jók és ez az üzleti életben is kamatoztatható.

Vásárok, kiállítások Bulgária 19 városában évente több száz kiállítás, vásár kerül megrendezésre. A 2009 évi tapasztalatok szerint azonban a gazdasági válság miatt számottevően csökkent a cégek részvétele. A cukrászipar az Interfood and Drink Nemzetközi Szakkiállítás keretében tájékozódhat a beszállítókról. Konklúzizó Bulgária, mint leendő külpiac, több mint 7,5 milliós piacával szintén nem hagyható figyelmen kívül, azonban a nagyobb távolság, és a korlátozott fizetőképes kereslet tudatában export célországként a Reinhardt-91 Kft számára csak hosszabb távon jöhet számításba. 53 http://www.doksihu Összegzés A kereskedelem és vendéglátó-ipari ágazat egyik speciális területe a cukrászipar, melynek évszázados hagyományai vannak Magyarországon. Ennek a szakiparnak beszállítója a Reinhardt-91 Kft, mely cukrászipari sütőkemencék gyártására specializálódott. Jelen dolgozat a cég mikro- és

makrokörnyezetének vizsgálatával arra kereste a választ, hogy milyen kihívásokkal kell szembe néznie a cégnek, mikor a hazai piacról kilépve külpiacok felé orientálódik. A hazai cukrászipar helyzetét és a jelen gazdasági tendenciákat vizsgálva nyilvánvalóvá vált, hogy a cég által gyártott fő termék, a cukrászkemence célpiaca túl szűk ahhoz, hogy hosszú távon folyamatos növekedéshez segítse a vállalkozást. A gazdasági válság tovább nehezítette a célpiac, a cukrászok helyzetét, ami a kereslet jelentős mérséklődését eredményezte. Ezek a körülmények indították a vállalkozást arra, hogy megvizsgálja a külpiacra lépésnek lehetőségeit. Mivel a cég gyártmánya európai színvonalat képvisel, a menedzsment eltökélt szándéka, hogy a vállalkozás helyzetén a potenciális külföldi piacokra történő értékesítéssel javítson. Az internacionalizáció hosszú távú döntés, ami elkötelezettséggel jár, ehhez

először a vállalkozás erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és fenyegetéseit volt szükséges megvizsgálni. Ennek eredményeként megállapítható, hogy a cég versenyképes terméket gyárt, de a működését optimalizálni szükséges, hogy ki tudja használni a lehetőségeket mind a hazai, mind a leendő külföldi célpiacon és felkészüljön az olyan fenyegetésekre, mint például az erősödő konkurenciaharc vagy a kedvezőtlen gazdasági, politikai változások. A külpiacra lépés során ügyelnie kell a cégnek a megfelelő felkészülésre, tervezésre, hogy a váratlan helyzetekre is gyorsan és megfelelő módon tudjon reagálni, ill. erőforrásait (tőke, nyelvtudás, speciális ismeretek) kamatoztatni tudja az adott célpiacon. A cégnek meg kell találnia a megfelelő külpiaci stratégiai partnert az egyes célországokban. Fontos továbbá a mindenkori környezethez való igazodás, mivel ennek hiányában könnyen nehéz helyzetbe hozhatja magát

a vállalkozás. A külpiacok vizsgálatának eredményeként, melyben hét országot vizsgáltunk (Szlovénia, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária), a vállalkozás számára azon legközelebbi Európai Uniós tagországok jelentenek racionális választást, amelyek cukrászipari hagyományokkal, fizetőképes kereslettel, és stabil gazdasággal rendelkeznek. Végeredményben a legfontosabb lehetséges célpiacként Szlovéniában, Ausztriában, Szlovákiában érdemes gondolkodnia a vállalkozásnak. Ezek mellett a romániai piacra való belépés is mérlegelendő, mivel már vannak kialakuló kapcsolatai az országban, ill. részt vett a cég egy szakipari fórumon (szakkiállításon), ahol közelebbi képet kapott a román piacról. A külpiacra lépéskor a cégnek tisztában kell lennie azzal, hogy rendelkezésre álló erőforrásaival milyen szinten tudja kiszolgálni a piaci igényeket, lehetőségeket. Mikrovállalkozásként a

fokozatosság elvét célszerű követni, azonban már most tudnia kell a cégnek, hogy hogyan tudja majd bővíteni kapacitásait és hogyan tudja minél magasabb szinten kiszolgálni a célpiacot, „ha az üzlet beindul”. 54 http://www.doksihu Ábrajegyzék 1. ábra - A szakmacsoportokban foglalkoztatottak aránya szakmánként 2005 (%) 6 2. ábra - A kereskedelem, vendéglátás aránya a megyei foglalkoztatás szerkezetében 7 3. ábra - Cukrászok korcsoportmegoszlása 8 4. ábra - Fogyasztói bizalom, fogyasztói várakozások, vásárlási hajlandóság index 9 5. ábra - Citigroup prognózisok 17 6. ábra - Munkaerő-piaci helyzet 18 7. ábra - Szlovénia főbb gazdasági mutatói 31 8. ábra - Ausztria főbb gazdasági mutatói 33 9. ábra - Csehország főbb gazdasági mutatói 37 10. ábra - Szlovákia főbb gazdasági mutatói 40 11. ábra - Lengyelország főbb gazdasági mutatói 43 12. ábra - Románia főbb gazdasági mutatói 48 13. ábra

– Bulgária főbb gazdasági mutatói 51 55 http://www.doksihu Felhasznált irodalom Eszes István, Szabóné Streit Mária, Szántó Szilvia, Veres Zoltán: Globális Marketing Hidasi Judit: Kultúrák, Kontextusok, Kommunikáció Józsa László: Marketing Stratégia Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje Philip Kotler: Marketing Menedzsment Robert Heller: Menedzserek kézikönyve Roóz József: Vállalkozások gazdaságtana Cukrászmester – a Magyar Cukrásziparosok Országos Ipartestületének havi szaklapja Landra – pékek, cukrászok, fagylaltosok, tésztások szaklapja Keményffi Gábor és Tóth Illés: Cukrászkönyv Cranmer Rutihinda, Bishop’s University: Factors influencing the internalization of small and medium size enterprises (A kis- és középvállalkozások nemzetközivé válását befolyásoló tényezők) Lubica Leskanova, Matej Bel University: Small and medium enterprises on common

european market (Kis- és középvállalkozások az közös európai piacon) Gki Gazdaságkutató Zrt.: A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei ITD Hungary Zrt.: Országinformációk Internetről felhasznált irodalom: www.epalyahu/media/mappa kieg/Cukraszpdf 2009 november 18 21:06 http://www.chemonethu/hun/food/iptort/iptort2html 2009 november 16 20:06 http://www.klikkbankhu/bankihirek/20091005-stabilizalodik-a-fogyasztoi-bizalomhtml20091206 19:50 http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/18/visszaesett a kkv-k beruhazasi hajlandosaga/20091207 20:07 http://ecoline.hu/piac/20091125 citigroup danske bank prognozis/printaspx 2009.1210 21:28 http://epp.eurostateceuropaeu/portal/page/portal/eurostat/home/ www.ecostathu www.kshhu www.oecdorg 56 http://www.doksihu Melléklet A Reinhardt-91 Kft. termékeinek bemutatása A cég alapítója id. Reinhardt Gyula, aki géplakatos mesterként már a vállalkozás alapítása előtt éveket fektetett egy olyan

sütőkemence megkonstruálásába és megépítésébe, amely hiánycikknek bizonyult a 80-as évek piacán. A felkérést a gép megalkotásához egy ismert cukrásztól kapta, akivel jó kapcsolatot ápolt. A szakember azzal a kéréssel fordult id. Reinhardt Gyulához, hogy olyan sütőkemencét szeretne, amely kis helyen elfér, egyenletesen süt, energiatakarékos, és a sütési áru ajtó nyitása nélkül is jól látható benne. Akkoriban még nem voltak elterjedve a hőlégkeveréses sütők, általában hagyományos, lángrózsás, vagy elektromos (2, 3, vagy 4 ajtós) kemencét használtak a cukrásziparban. Ezeket a gépeket hívták klasszikusan cukrászkemencének és az ajtók számának megfelelően 2, 3 vagy négy sütőlemezzel lehetett bennük sütni egyszerre. Sok ilyen gép üzemel a mai napig is a cukrászok műhelyben, de energiafelhasználás és Reinhardt kemence régen termelékenység tekintetében eljárt az idő felettük. A légkeveréses kemencéket

már régóta ismerték és használták Nyugat-Európában, azonban itthonra csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, hogy nyugati gépet hozzanak be. A cukrász szakember által említett szempontokat figyelembe véve készült el az első Reinhardt forgótálcás kemence 1987-ben. A helytakarékosság szem előtt tartásával a gép alapterülete 1 m2 lett, amely mai napig egyik meghatározó előnye. A sütés egyenletességét egyirányú légáramlás és a pléheket tartó regál forgatása révén sikerült megvalósítani, a kemence ajtajának üvegablakán keresztül pedig végig szemmel tartható a sütési folyamat. A már fent bemutatott forgótálcás alaptípus mellett hamarosan bekerült a gyártási profilba a forgókocsis kemence is. Erről azt kell tudni, hogy jóval nagyobb, mint a kisebbik „testvére”. Elsősorban termelő üzemek, nagykonyhák számára készült. Reinhardt forgókocsis kemence 57 http://www.doksihu A forgókocsis kemencébe nagyobb

méretű sütőlemezeket lehet belehelyezni és kompletten tolható be a nyersáruval feltöltött gurulós regál. A behelyezhető lemezek száma 16, a sütési kapacitás azonban a nagyobb sütőlemez méret miatt a duplája a kisebbik kemencének. A forgókocsis sütőkemence nagyobb (2 m2 nagyságú) helyet foglal el, kisebb cukrászüzemekben általában nem fér el. A Reinhardt cukrászkemence kezdettől fogva a cukrászok igényeinek figyelembevételével lett megalkotva, azonban az elmúlt évek alatt azonban sok olyan kiforratlan dolog várt megoldásra, melyek mentén a kemencét fejleszteni kellett, hogy műszakilag és esztétikailag is felzárkózzon az európai színvonalhoz. Ehhez egy szisztematikus fejlesztési programra volt szükség, melynek keretében megújításra kerültek a sütőben azok a kritikus részek, műszaki megoldások, melyek hibaforrásokat jelenthettek. Ennek eredményeként a gép ma megújult elektronikával, professzionális vezérlőműszerrel,

megbízhatóbb fűtési rendszerrel bír és megjelenésében is nyugat-európai irányvonalat képvisel. A gépet egy külső, biztonságtechnikával, műszaki fejlesztéssel, minősítéssel foglalkozó cég (Agrovéd Kft.) is bevizsgálta, és a vizsgálat eredményeként európai megfelelőségi tanúsítvánnyal (CE) látta el. A cég a sütőkemencék mellett kiegészítő termékeket is gyártani kezdett, hogy minél inkább ki tudja szolgálni a cukrászok igényeit. Ezek a termékek elsősorban sütőlemezek (egyedi méretben és kivitelben is), tortakarikák, krémes keretek (kapszlik), sütőlemezek tárolására szolgáló kerekes és fix regálok, rozsdamentes asztalok, masszahúzógép. Reinhardt forgótálcás kemence ma Masszahúzó gép 58