Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Dávid Melinda - Induló mikro,- kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei Magyarországon

Adatlap

Év, oldalszám:2009, 92 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:94
Feltöltve:2012. február 01
Méret:458 KB
Intézmény:BGF

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány Induló mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei Magyarországon Készítette: Dávid Melinda Budapest, 2009 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék . 2 Ábrajegyzék . 4 Táblázatjegyzék . 4 Bevezetés . 5 1. Mikro-, kis- és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban 7 1.1 Definíció 7 1.2 Regisztrált és működő vállalkozások száma méret és gazdálkodási forma szerinti csoportosításban . 8 1.3 Mikro, kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége Magyarországon 9 1.4 Mikro-, kis- és középvállalkozások kihívásai 11 2. KKV fejlesztéspolitika az EU-ban és Magyarországon 13 2.1 A mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztési politikák elemei, fejlesztési modellek. 13 2.2 Kis- és középvállalkozások az EU-ban 15 2.3 Fontos dokumentumok az EU

vállalkozásfejlesztési politikájában 15 2.31 Kisvállalkozások Európai Chartája 15 2.32 Kisvállalkozói Intézkedési Csomag, Small Business Act (SBA) 17 2.4 Strukturális és Kohéziós Alapok szerepe a vállalkozásfejlesztésben 18 2.5 JEREMIE program 21 2.6 Magyar vállalkozásfejlesztési politika, valamint annak célkitűzései 23 2.7 Magyar vállalkozásfejlesztési politika eszközei 26 3. Induló vállalkozások finanszírozási lehetőségei, és az egyes források rendelkezésre állásának elemzése . 27 3.1 Belső finanszírozás 27 3.2 Külső, adósság jellegű, nem intézményes finanszírozási formák 28 3.21 Tagi, vagy tulajdonosi kölcsön 29 3.22 Családi, baráti kölcsön 29 3.23 Szállítói hitel 29 3.24 Vevői előleg 30 3.3 Külső, adósság jellegű, intézményes finanszírozási források 31 3.31 Bankhitel 31 3.32 Lízing 37 3.33 Faktoring 40 3.4 Külső, tőkejellegű finanszírozási lehetőségek 43 3.41 Informális

tőkebefektető 43 3.42 Üzleti angyal 44 3.43 Kockázati tőke 45 3.5 A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutási lehetőségei Magyarországon és az EU-ban . 47 3.51 A finanszírozási források szerepe a vállalkozások fejlődésében 47 3.52 A vállalatok által megkeresett pénzügyi intézmények 47 3.53 A kis- és középvállalkozások által igénybe vett források 47 3.54 A bankok megítélése 48 4. Állami szerepvállalás az induló vállalkozások finanszírozásában 49 4.1 Hitelprogramok 49 4.11 Mikrohitelezés 49 4.12 Egyéb hitelek 50 2 4.3 Garancia, azaz hitelgarancia és tőkegarancia 53 4.31 Hitelgarancia 53 4.32 Tőkegarancia 55 4.4 Faktoring 56 4.5 Tőkejuttatások piaca, problematikus területek 57 4.51 Közvetlen tőkebefektetés állami tulajdonú társaságon keresztül 58 4.52 Tulajdonosi kivásárlásokat elősegítő kedvezményes hitelek 59 4.53 A kockázati tőke-befektetők kockázatainak és

hozamelvárásainak mérséklése 59 4.54 Értékpapírpiac támogatása 59 4.55 Vissza nem térítendő támogatások 59 4.6 Pályázatok, támogatások 60 4.61 EU-s társfinanszírozású pályázatok 61 4.62 Hazai forrású pályázatok 62 4.63 Egyéb pályázatok 62 4.7 Állami szerepvállalás megítélése általánosságban, javaslatok 63 5. Mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények . 65 5.1 Start Tőkegarancia Zrt 65 5.2 Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt (KvfP) 66 6. Bázel II és a jelenlegi gazdasági helyzet hatása az indulóvállalkozások forráshoz jutására . 68 Befejezés . 70 Irodalomjegyzék. 73 Könyvek . 73 Folyóiratok . 73 Internetes források . 74 Egyéb kiadványok. 79 Mellékletek . 81 1. számú melléklet: Kérdőív 81 2. számú melléklet: Kérdőív kiértékelése 85 3. számú melléklet: Mélyinterjúk 87 4. számú melléklet 89 5. számú melléklet 89 6. számú

melléklet 89 7. számú melléklet 90 8. számú melléklet 90 9. számú melléklet 90 10. számú melléklet 91 11. számú melléklet 91 12. számú melléklet: 2008 évben meghirdetett GOP pályázatok 92 3 Ábrajegyzék 1. ábra: A vállalati hitelek alakulása Magyarországon 2001-2008 között (milliárd Ft) 33 2. ábra: A hazai pénzintézetek által folyósított mikro- és kkv-hitelek alakulása 20012008 között (milliárd forintban) 34 3. ábra: A vizsgált időszakban hitelben részesült vállalatok száma 35 4. ábra: A lízingpiac alakulása 2005-2008 39 5. ábra: Faktorált forgalom alakulása 2002-2007 között 41 6. ábra: Faktorált forgalom alakulása 2003-2007 között 42 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az egyes vállalati méretkategóriák ismérvei Magyarországon 8 2. táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (2000-2007) . 8 3. táblázat: Működő vállalkozások száma gazdálkodási

forma szerint (2000-2006) 9 4. táblázat: Működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint (2000-2006) 9 5. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások saját tőkéjének megoszlása létszámnagyság-kategóriánként (2002-2006) (%) . 28 6. táblázat: Lízing előnyei és hátrányai 38 7. táblázat: Állami szerepvállalás intézményei a vállalkozások finanszírozásában 58 8. táblázat: A Hitelgarancia Zrt És az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által garantált hitelek állománya a teljes hitelállomány százalékában. 89 9. táblázat: GOP rendelkezésére álló keretek prioritási tengelyenként (2007-2013) 89 10. táblázat: A Kis-, és Középvállalkozói Célelőirányzat 2003-2008évi költségvetési támogatása . 89 11. táblázat: A Lánchíd Faktoring Program eredményei (2003-2007) 90 12. táblázat: Az Országos Mikrohitel Alapból finanszírozott Mikrohitel Program eredményei 2000 és 2007 között .

90 13. táblázat: A Start Tőkegarancia Zrt 2006-2007 évi üzleti aktivitása 90 14. táblázat: A KvfP 2007 évi üzleti aktivitása vállalkozási méretkategóriák szerint 91 15. táblázat: A KvfP üzleti aktivitása 2003-2007-ben 91 4 Bevezetés Szakdolgozatom témája az induló vállalkozások finanszírozási lehetőségei Magyarországon. A gazdaság mozgatórugói a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez azáltal, hogy az alkalmazottak jelentős részét foglalkoztatják, és meghatározó szerepük van az árbevételek létrehozásában. A vállalatok gazdasági jelentőségét tekintve fontosnak tartom annak tanulmányozását, hogy milyen forrásszerzési lehetőségei vannak az induló vállalkozásoknak. Hiszen ahhoz, hogy egy vállalat hozzájárulhasson a magyar gazdasági növekedéshez meg kell alakulnia és életben is kell maradnia. Véleményem

szerint ez a téma mindig aktualitást élvez, különösen a jelenlegi nehezebb gazdasági körülmények között. Szakdolgozatomban a következő kérdésekre keresem a választ: • Az induló, regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági forma és méret szerint • Milyen forrásszerzési lehetőségek állnak az induló vállalkozások rendelkezésére az alapítást közvetlenül megelőző és az alapítás utáni időszakban? • Létre lehet-e hozni egy vállalkozást kizárólag külső forrásokból? Szabadna-e engedni, hogy valaki nulla saját tőkével alapítson vállalkozást? • Mit kellene tennie a kormánynak annak érdekében, hogy az induló vállalkozások könnyebben jussanak külső forrásokhoz? • A vállalatoknak mit kellene tenniük, hogy a rendelkezésre álló forrásokat igénybe is tudják venni, valamint ki tudják használni a kormány, illetve az Unió által nyújtott lehetőségeket? • A Bázel II. valamint a jelenlegi gazdasági

helyzetnek milyen hatása lesz az induló vállalkozások forrásszerzési lehetőségeire? A témára nemcsak annak fontossága és tanulmányaim miatt esett a választásom, hanem a személyes érdeklődésem hatására. Környezetemben egyre többen fontolgatják saját vállalkozás alapítását, vágnak bele saját ötletük megvalósításába, és az én távlati céljaim között is szerepel egy saját cég megalapítása. 5 A fentebbi kérdésekre primer és szekunder kutatások segítségével kerestem a választ. A rendelkezésre álló források mellett mélyinterjút készítettem két induló vállalkozás vezetőjével, valamint kérdőíves felmérést végeztem vállalkozások körében. A kérdőíves felmérés nem lett reprezentatív, mégis mutat egy alapképet az induló vállalkozások finanszírozási forráshoz jutási lehetőségeiről. A szakdolgozat hat részből épül fel. Az első részben a mikro-, kis- és középvállalkozások magyar

gazdaságban betöltött szerepét vizsgálom. Statisztikai adatokat felhasználva elemzem a regisztrált és ténylegesen működő vállalkozások számát, méret és gazdálkodási forma alapján. Megvizsgálom a mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági jelentőségét, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézniük. A második részben bemutatom a különböző vállalkozásfejlesztési modelleket, majd az Európai Unió és Magyarország vállalkozásfejlesztési politikáját, annak célkitűzéseit és a megvalósításhoz felhasználható eszközöket. A harmadik rész az induló vállalkozások számára elérhető finanszírozási források áttekintéséről szól. A kérdőíves felmérésem, és a szekunder információk alapján elemzem a források rendelkezésre állását, a keresleti és kínálati oldalon meglévő problémákat, és megoldási lehetőségeket fogalmazok meg. A negyedik rész az állami szerepvállalást mutatja be a

finanszírozás területén. Végig veszem az állam által nyújtott forrásokat, elemzem ezek hatékonyságát. Fontosnak tartom annak vizsgálatát, hogy szükség van-e állami jelenlétre a vállalat finanszírozás területén, és amennyiben igen, akkor milyen mértékben. Az ötödik részben a mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozását támogató intézmények közül kettő tevékenységét elemzem. A finanszírozási források közvetítésében tizennégy szervezet vesz részt, ezek közül a Start Tőkegarancia Zrt. és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. tevékenységét mutatom be Végül a hatodik részben a Bázel II tőkeegyezmény, valamint a jelenlegi gazdasági helyzet hatását vizsgálom a mikro-, kis- és középvállalkozások, kiemelten az induló vállalkozások finanszírozási forráshoz jutására. 6 1. Mikro­, kis­ és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban 1.1 Definíció Magyarországon a 2004. évi XXXIV

törvény határozza meg a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát, valamit fejlődésük támogatását. A törvény jelentősége egyrészről, hogy csak a törvénynek megfelelő vállalkozások vehetik igénybe a kkv-k számára az állam által biztosított támogatásokat, kedvezményeket. Másik jelentősége, hogy a definíció teljes mértékben megfelel a 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak. A törvény két lépcsőben lépett életbe. Elsőként bevezettek egy átmeneti időszakra vonatkozó meghatározást 2004. május 1-jétől, majd 2005 január 1-jétől lépett életbe a végleges törvény. A törvény szerint a kis- és középvállalkozások meghatározása a következő: Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek:1 (1) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele maximum 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő

forintösszeg, valamint megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak. (2) Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalat, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben egy-vagy több nagyvállalat, illetve az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése-tőke vagy szavazati joga alapján-külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. 1 2004.XXXIVtörvény a kis‐és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 7 1. táblázat: Az egyes vállalati méretkategóriák ismérvei Magyarországon Ismérvek Mikrovállalat

Kisvállalat Középvállalat 9 fő 49 fő 249 fő Maximális árbevétel EUR 2 millió EUR 10 millió EUR 50 millió EUR Maximális mérlegfőösszeg 2 millió EUR 10 millió EUR 43 millió EUR 25% 25% 25% Maximális foglalkoztatotti létszám Állami, önkormányzati, nagyvállalati tulajdon max. aránya Forrás: 2004.évi XXXIV törvény 1.2 Regisztrált és működő vállalkozások száma méret és gazdálkodási forma szerinti csoportosításban Ahogy a 2. számú táblázat mutatja az elmúlt 7 évben folyamatosan növekedett a regisztrált vállalkozások száma. Az elmúlt években közel 1,2 millió regisztrált vállalkozás volt Magyarországon. Még mindig az egyéni vállalkozás a legnépszerűbb gazdálkodási forma a vállalkozást alapítók között, feltehetően az egyszerűbb cégalapítási folyamat és a kedvezőbb adózás miatt. Emellett még a betéti társaságok és kft.-k száma a legjelentősebb Érdekes megfigyelni, hogy 2002-ig

dinamikusabban növekedett a regisztrált vállalkozások száma, azt követően pedig már lassabb ütemben, néhány ezerrel bővült csak. Ez nem túl biztató, hiszen az új vállalkozások egyben új munkahelyek teremtését is jelentik. 2. táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (2000-2007) Év Egyéni Kkt. Bt. Kft. Rt. Szövetkezet Összesen vállalkozás 2000 682 925 7 873 188 136 167 033 4 372 7 516 1 094 446 2001 698 001 8 213 199 152 172 919 4 423 7 074 1 124 835 2002 708 513 8 113 208 454 182 242 4 425 6 768 1 152 221 2003 716 729 7 889 214 787 193 247 4 345 6 790 1 176 934 2004 717 323 7 725 219 023 209 720 4 357 6 532 1 198 628 2005 710 838 7 483 220 955 224 146 4 371 6 230 1 208 780 2006 670 203 7 244 221 152 238 411 4 373 5 860 1 183 953 2007 702 595 6 868 218 307 257 347 4 493 5 488 1 233 704 Forrás: KSH, Vállalkozások demográfiája 2006

Fontos megemlíteni, hogy jelentősen eltér a regisztrált és a működő vállalkozások száma. Míg 2000-ben elméletileg 1 094 446 db vállalkozás regisztrált, ennek csupán az 57%-a működött ténylegesen. Ez az arány a későbbi években is hasonlóan alakult Ennek oka a kényszervállalkozások nagy számában kereshető. 8 3. táblázat: Működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint (2000-2006) Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Egyéni vállalkozó 360 075 360 668 390 843 383 509 376 463 372 973 351 745 Kkt. 5 970 6 333 6 263 6 010 5 844 5 535 5 309 Bt. Kft. Rt. 134 169 146 422 154 420 157 877 160 236 155 325 156 942 114 112 121 849 131 776 142 954 155 333 163 475 173 393 Szövetkezet 3 336 3 425 3 451 3 443 3 415 3 388 3 457 3 954 3 786 3 532 3 422 3 207 3 080 2 784 Forrás: KSH, Vállalkozások demográfiája 2006 A 4. számú táblázatból egyszerűen kiszámolhatjuk, hogy 2006-ban a működő vállalkozások 94,94 %-a

mikrovállalkozás, 4,21%-a kisvállalkozás a fennmaradó 1% pedig közép-, és nagyvállalat volt. A mikrovállalkozások azonban nagy arányuk ellenére kisebb mértékben vesznek részt gazdasági növekedés termelésében. 4. táblázat: Működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint (2000-2006) Létszám2000 2001 2002 kategória 425 731 443 503 487 835 0-1 fő 167 129 169 838 173 115 2-9 fő 25 849 26 157 26 829 10-49 fő 5 350 5 337 5 006 50-249 fő 250 fő és a 1 088 1 046 1 003 felett Vállalkozás 625 147 645 881 693 788 összesen Forrás: KSH, Vállalkozások demográfiája 2006. 2003 2004 2005 2006 480 564 186 536 27 782 5 015 480 066 193 461 28 806 5 028 477 232 195 113 29 507 4 980 468 733 194 092 29 388 5 010 958 946 924 923 700 855 708 307 707 756 698 146 1.3 Mikro, kis­ és középvállalkozások gazdasági jelentősége Magyarországon2 A kkv-k gazdasági súlya jelentősen elmarad a foglalkoztatásban betöltött szerepüktől. A

kkv-k a vállalati szektor által előállított bruttó hozzáadott értéknek körülbelül a felét, azaz 53%-ot adják, miközben a foglalkoztatást tekintve közel kétszer annyi embert alkalmaznak, mint a nagyvállalatok. A vállalkozások nettó árbevételének 61,4%-a realizálódott a kkv-knál 2006-ban, csupán 38,6 % a nagyvállalkozásoknál. Ennek jelentősebb részét a mikro- és kisvállalkozások termelik ki a rendelkezésre álló adatok alapján. Az export értékesítés jelentős hányadát a nagyvállalatok realizálják, a kkv-k mindössze az exportbevételek 35,3%-át realizálták. 2002-2006 között megfigyelhető, hogy az exportbevételek megoszlásában a nagyvállalatok változatlan arányban, 6364%-ban, a középvállalkozások 13-15%-ban, a mikro- és kisvállalkozások 20-22%-ban 2 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis-, és középvállalkozások helyzete 2007 p. 140145 9 részesednek. Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy

a kkv-k exporttevékenysége rendkívül szerény. A kkv-k gazdasági jelentőségét azonban nem csak a számadatokkal jellemezhetjük. Kállay3szerint a következő okok azok, amik miatt a kkv-k fontosak a nemzetgazdaság számára: • Gyorsabb gazdasági növekedés: a kisvállalkozások teljesítménye fontos szerepet tölt be egy ország jövedelemtermelésének a növelésében. Vannak olyan ágazatok, amelyekben a kisvállalkozások jobban tudnak érvényesülni, mint a nagyvállalatok, így a kézműipar, kereskedelem és szolgáltatások területén. • Verseny: a gazdasági verseny fenntartásában kiemelkedő jelentősége van a kisvállalkozásoknak, hiszen az új piaci belépők leggyakrabban kis-, és középvállalkozások formájában jelennek meg. • Munkahelyteremtés: az egyik leggyakrabban említett tényező. A kkv-k alacsonyabb tőkeintenzitású tevékenységet folytatnak, így magasabb az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma. Plusz a nagyvállalatok

leépítése során a kkv-k nyújtanak állást a felszabadult munkaerőnek. • Regionális és helyi fejlődés: a nagyvállalatok ritkán jelennek meg kisebb térségekben, így a helyi piacon értékesítő kkv-k jelentős mértékben hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlődéséhez. • Innováció • Társadalmi kohézió: a kkv-k helyi piacra termelnek, helyi embereket alkalmaznak, és jövedelemszerzési lehetőséget nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeknek. • Hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek, női és fiatal vállalkozók: törekvés ezen csoportok jövedelemteremtő képességének növelésére például önálló vállalkozás indításának segítésén keresztül. • Strukturális átalakulás • Küzdelem a szegénység ellen • Globalizáció lehetőségeinek kihasználása, hátrányainak enyhítése: a globalizáció által csökken a kommunikáció és a közlekedés költsége, ami elősegíti a vállalkozások

együttműködését. 3 Kállay László-Imre Szabolcs (2004): A kis-és középvállalkozások fejlesztés gazdaságtana p. 20-26 10 1.4 Mikro­, kis­ és középvállalkozások kihívásai4 • Gyenge alkupozíció: a kkv-k tevékenységi körüknél fogva jobban kiszolgáltatottak a versenynek mind a többi kkv-kkal, mind a nagyvállalatokkal szemben. A kkv gyenge alkupozícióval rendelkezik a vevőkkel, szállítókkal, valamint beszállítókkal szemben. A vevők alkupozícióját erősíti, ha több hasonló terméket kínáló kkv terméke közül választhatnak. A nagyvállalatok, mivel fontos ügyfelei a kkv-knak, könnyen kihasználhatják erőfölényüket halasztott fizetési határidőkön, különböző árengedményeken keresztül. Mivel a mikro- és kisvállalkozások méretükből kifolyólag nem vásárolnak sok terméket, vagy vesznek igénybe sok szolgáltatást, ritkán vállnak kiemelt fontosságú ügyfelekké a beszállítók szemében, így nem

számíthatnak fizetési haladékra, valamint ingyen többletszolgáltatásokra, kedvezményekre. • Alacsony tőkeellátottság: a mikro-, kis- és középvállalatok ritkán rendelkeznek nagy mennyiségű saját tőkével, ennek következtében gyakran likviditási problémákkal küzdenek. • Likviditási, finanszírozási problémák: többek között gyenge alkupozíciójukból, tőkehiányukból fakadóan a vállalatok szinte állandósult likviditási problémákkal küzdenek. Ezt erősíti, hogy a mikro-, kis- és középvállalatok nehezebben jutnak külső pénzügyi forrásokhoz, például hitelhez, mert esetükben magasabbak a tranzakciós költségek, hiszen fedezet hiányában, alacsony saját tőkével kockázatos ügyfélnek minősülnek. • Alacsony kockázatviselő képesség: a kkv-k gyenge tőkeerejük miatt nem vállalnak magasabb kockázatot, ugyanis egy esetleg több éven át tartó veszteséges időszakot nem tudnának finanszírozni. • Adóterhek,

adminisztratív kötelezettségek: a különböző adók és járulékok közvetlen terhet képeznek a vállalkozások számára. Bár többféle adókedvezmény van életben, de ezek átlátása, adminisztrációjuk végrehajtása nem mindig egyszerű egy kisvállalkozás számára • Támogatások, kedvezmények, pályázatok rendszerének átlátása: Mint már fentebb is említettem különféle formájú támogatások, kedvezmények vannak életben, azonban ezek nyomon követése, adminisztrációja gyakran nehézséget okoz. Az elmúlt években számos pályázat került meghirdetésre, de számos 4 Béza Dániel-Csapó Krisztián-Farkas Szilveszter-Filep Judit-Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása p. 21-37 11 helyzetben túl sok szervezet vesz részt a pályázat folyamatában, ami megnehezíti a vállalkozások eligazodását, körülményessé teszi az információhoz való hozzájutást. 12 2. KKV fejlesztéspolitika az EU­ban és

Magyarországon 2.1 A mikro­, kis­ és középvállalkozások fejlesztési politikák elemei, fejlesztési modellek5 Vállalkozásfejlesztésnek nevezzük azoknak a tevékenységeknek az összességét, amelyek piaci beavatkozással, vagy a gazdaság működését meghatározó intézményi keretek alakításával a vállalkozások helyzetének a javítására törekszik. Egy kormány fejlesztési politikája két csoportra osztható Az első terület a jogi szabályozás és a kedvező gazdasági környezet biztosítása. Az intézkedések tekintetében fontos különbséget tenni a reform és a stabilizációs program között. Reformnak nevezzük azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdaság működését meghatározó keretfeltételek, szabályok átalakítására irányulnak, például a piacgazdasági reform. A stabilizációs program pedig azon intézkedések összessége, amelyek egy felborult gazdasági egyensúlyi állapotot igyekeznek helyreállítani, például a

jelenlegi Gyurcsány-csomag. A jogi szabályozási környezet többek között azt jelenti, hogy a tulajdonjogok tisztázottak és érvényesíthetőek az adott országban. Az adók és a járulékok bár a kormány legfontosabb bevételi forrását képezik, ami alapvető az állam és a jóléti rendszerek működtetéséhez, de fontos, hogy ne vonják el a vállalatok által termelt jövedelmek túlzottan nagy hányadát. Fontos, hogy egy ország korszerű társasági és számviteli törvénnyel rendelkezzen, valamint a foglalkoztatás bővülést támogató munkajoggal. Nem elhanyagolható tényező a jogi és szabályozási környezet minősége, amelyet leginkább a feketegazdaság mértékével lehet mérni. A második területet a fejlesztési programok jelentik, vagyis azon programok, amelyek közvetlenül a vállalkozásnak nyújtanak szolgáltatásokat konkrét akciókon, intézkedéseken keresztül. A fejlesztési programoknak két csoportja különböztethető meg:

a piachelyettesítő és a piacfejlesztő modell. A piachelyettesítési modell alapgondolata, hogy a versenyhátrányt jövedelemtranszferrel kell ellensúlyozni. Ezzel szemben a piacfejlesztő modell abból indul ki, hogy a versenyhátrányt nem jövedelemtranszferrel, hanem a támogatásra érdemes vállalkozások versenyképességének növelésével kell ellensúlyozni. 5 A Kállay László- Imreh Szabolcs (2004): A kis-, és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana p. 61-74 13 legszembetűnőbb különbség a két modell között, hogy míg az egyik modell az olcsó forrásnyújtást támogatja, addig a másik a források elérhetővé tételét sürgeti. Ezt leginkább a mikrohitelezés példáján keresztül lehetne szemléltetni. A piachelyettesítő modell alacsony kamatokat nyújt, mert a támogatottak köre azt meg tudja fizetni. A piacfejlesztő modell ezzel szemben azt vallja, hogy olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek elérhetővé teszik a

forrást, de elsősorban az arra érdemes, akár nagyobb kockázatot, tranzakciós költséget is elviselő vállalatok számára. A piachelyettesítő modell esetében erős függés figyelhető meg a forrást nyújtó donor szervtől. Ezen források kormányzati ügynökségekhez, fejlesztési programokhoz kerülnek, amelyek folyamatosan támogatott projekteket finanszíroznak. Az általuk nyújtott szolgáltatások nem fejlődnek, mert hiányzik a visszajelzés a vállalatok, a piac felől. A támogatások gyakran nem a megfelelő célcsoportot érik el, vagy csak a vállalkozók szűk körét érik el, ezáltal nem érnek el gazdaságfejlesztő hatást. A piacfejlesztő modell esetében a donor és a forrást közvetítők közé bekerül egy új szereplő, a fejlesztő szervezet, amely a szolgáltatások kifejlesztéséhez és bevezetéséhez járul hozzá a fenntarthatóság elvét és a célpiac igényeit figyelembe véve. A forrásokból így nem folyamatosan támogatott

programokat finanszíroznak, hanem olyan fejlesztést, amely egy verseny-, és piacképes szolgáltatást eredményez. A visszajelzések révén lehetőség van a szolgáltatók tevékenységeinek fejlődésére, és hogy a források a megfelelő célcsoporthoz jussanak el. A piacfejlesztő modell esetében a különböző finanszírozással foglalkozó szervezetek önfenntartóak tudnak lenni, így nem szorulnak állandó támogatásra sem. Fontos, hogy a kkv-kra nem csak a fejlesztési politikák hatnak, hanem a makrogazdasági környezetet meghatározó tényezők. A költségvetési politika egyik oldalon meghatározza az állam gazdasági szerepvállalásának mértékét és a jövedelem újraelosztást. Másik oldalon az újraelosztó rendszerek hatékonysága is hatással van a vállalatokra. A monetáris politika az inflációs rátán, kamaton és a nemzeti valuta árfolyamán keresztül játszik szerepet a kkv-kra gyakorolt külső hatásban. A regionális politika az

infrastruktúrán, oktatáson keresztül áll kapcsolatban a kkv-kkal, az iparpolitika pedig egyes ágazatok támogatásán keresztül. A többségében alacsony tőke, de magas munkaerő-intenzitású kkv-ra nagy hatással vannak a foglalkoztatáspolitika munkahelyteremtő célja. A makrogazdasági tényezők és a fejlesztési programok együttesen fejtik ki hatásukat a kkv-kra. 14 2.2 Kis­ és középvállalkozások az EU­ban6 A kkv-k definíciója megegyezik a Magyarországon alkalmazott meghatározással. A többi fejlett országhoz hasonlóan az EU-ban is a nyolcvanas évektől kerültek a kkv-k az érdeklődés középpontjába. Az Európai Unióban a vállalkozások 99,8%-a kis- és középvállalkozás, ebből 91,5% mikrovállalkozás. A mikrovállalkozások közel fele alkalmazott nélküli, vagy családi vállalkozás. A magánszektor foglalkoztatottainak 67%-a a kkv szektorban dolgozik. Az EU felismerte, hogy a foglalkoztatottság fenntartásában kiemelkedő

szerepet játszanak a mikro-, kis- és középvállalkozások, ezért támogatásuk egyben a munkanélküliség elleni harc egyik eszköze is lehet. Az EU számára az egyik legnagyobb kihívás a tudásalapú gazdasággá való átalakulás, így meghatározó jelentősége van annak, hogy az egyes tagállamok mennyire építenek a kkv-k növekedési és innovációs készségeikre, és mennyire tudják segíteni őket a globalizációból származó előnyök kihasználásban. A kkv-k különböznek egymástól a helyi és nemzetközi gazdasági környezetükben, valamint jellegzetességeiben, ezt a sokszínűséget figyelembe kell vennie az EU-nak és a tagállamoknak is. 2.3 Fontos dokumentumok az EU vállalkozásfejlesztési politikájában Az Európai Uniónak számos meghatározó dokumentuma van a kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatban, ezek közül a Kisvállalkozások Európai Chartáját, valamint az Európai Kisvállalkozói

Intézkedéscsomagot mutatom be részletesebben. 2.31 Kisvállalkozások Európai Chartája7 2000 júniusában hagyták jóvá a tagállamok államfői és kormányfői a Chartát, amely kijelöli a Bizottság és a tagállamok feladatait a kisvállalkozói környezet javítása érdekében. Meghatározó elve a „kicsiben gondolkodunk először” A Charta stratégiai ajánlásainak végrehajtása központi szerepet játszik a lisszaboni célkitűzések végrehajtásában, amely szerint Európának 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává kell válnia. 6 7 http://ec.europaeu/enterprise/entrepreneurship/docs/sme pack en 2008 fullpdf http://ec.europaeu/enterprise/enterprise policy/charter/docs/charter hupdf 15 Mivel a kisvállalatok a foglalkoztatás, innováció és Európán belüli és helyi társadalmi integráció fő hajtóereje, ezért az ő vállalkozási tevékenységüknek kedvező gazdasági környezetet kell kialakítani. A Charta az

alábbi cselekvési irányvonalakat határozta meg: • A vállalkozások oktatása és képzése: vállalkozói készség növelése, vállalkozói ismeretek oktatása • Olcsóbb és gyorsabb indulás: cégalapítás gyorsabbá, egyszerűbbé, olcsóbbá tétele, valamint az online cégbejegyezés elősegítése • Jobb törvénykezés és szabályozás: nemzeti és közösségi szabályozás egyszerűbbé tétele, felhasználóbarát közigazgatási dokumentumok használata, kisvállalatok mentesítése bizonyos szabályok alól • Szakmai ismeretek biztosítása • Online hozzáférés biztosítása: e-közigazgatás előmozdítása • Az egységes piac jobb kihasználása: például kisvállalatok piacra jutásának elősegítése versenyszabályok nélkül, közbeszerzés javítása stb. • Adó és pénzügyek: adórendszer egyszerűsítése és kedvezőbbé tétele, finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás elősegítése • Kisvállalatok technológiai

teljesítményének elősegítése: technológiai együttműködések, hálózatosodás támogatása • Sikeres e-üzleti modell és legmagasabb szintű kisvállalat támogatás • Erősebb és hatékonyabb kisvállalati érdekképviselet nemzeti és uniós szinten A Chartát többször is felülvizsgálták, a 2005-2007-es vizsgálat azt mutatta, hogy sikerült előrelépésetek tenni a „kkv-barát” üzleti környezet megteremtésében. Sok helyen bevezették az egyablakos cégalapítási eljárást, egyszerűsítettek bizonyos jogszabályokat és csökkentették az adminisztrációs terheket. A felülvizsgálat azonban rámutatott arra is, hogy még mindig vannak hiányosságok, ahol lépéseket kell tenni. Ilyen területek például a kkv-k termelékenységének növelése, gazdasági növekedésük felgyorsítása, pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítése, innováció ösztönzése. Ennek hatására készült el és került elfogadásra a

Kisvállalkozási Intézkedési Csomag, azaz a Small Business Act 2008 márciusában. 16 2.32 Kisvállalkozói Intézkedési Csomag, Small Business Act (SBA)8 Az SBA abból indul ki, hogy a kkv-k számára kiépítendő kedvező gazdasági környezet nagymértékben függ attól, hogy milyen kép él a vállalkozásokról a társadalomban. A „kkv-barát” környezet megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a társadalomban vonzó lehetőség legyen a vállalatalapítás gondolata, meglegyen a vállalkozói kedv. A SBA a korábbi eredményekre építve határoz meg új politikai kereteket, úgyhogy integrálja a már meglévő vállalkozásfejlesztési politikák, így az Európai Kisvállalkozói Chartát. A SBA célja, hogy a kkv-k központi szerepe gazdaságban elismerést kapjon, és ennek érdekében 10 elvet határoz meg, amelyek segítik a politikák kidolgozását és végrehajtását mind közösségi, mind nemzeti szinten. SBA elvei: • Olyan környezet megteremtése,

amelyben a családok és a vállalkozók boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget: vállalkozói készség növelése, az önfoglalkoztatás népszerűsítése, női vállalkozók ösztönzése. Kezdeményezések: A kkv-k európai hete rendezvény, Erasmus- Ifjú vállalkozók program. • Biztosítani kell, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozások gyorsan újrakezdhessék tevékenységüket. Kezdeményezések: csődeljárás rövidebbé tétele, pozitív médiakampány a tagországokban. • A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. Kezdeményezések: adminisztratív terhek csökkentése, meglévő és új szabályok vizsgálata arányosság és szubszidiaritás alapján, • A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek. Kezdeményezések: egyablakos rendszer, e-közigazgatás, cégbejegyzés egyszerűbbé és olcsóbbá tétele • A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell

igazítani a kkv-k szükségleteihez: elő kell segíteni a közbeszerzési eljárásokban való részvételüket, jobban ki kell használni az állami támogatások lehetőségét. Kezdeményezések: tájékoztató portálok létrehozatala, közbeszerzési szokások felülvizsgálata • Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának esélyeit, valamint olyan jogi és szabályozási környezetet kell teremteni, amely a 8 http://ec.europaeu/enterprise/entrepreneurship/docs/sme pack en 2008 fullpdf http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0394:FIN:HU:PDF 17 kereskedelmi tranzakcióhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését ösztönzi. Kezdeményezések: kockázati tőkebefektetések ösztönzése, finanszírozási rést áthidaló tagállami programok kidolgozása • Segíteni kell a kkv-kat, hogy jobban élvezhessék az egységes piac által nyújtott előnyöket. Kezdeményezések: Enterprise

Europe Network, szabványosítás szabályainak egyszerűsítése, tanácsadási hálózat például kkv helpdesk kiépítése. • Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. Kezdeményezések: K+F programok, klaszteresedés támogatása, szellemi tulajdonjogok szabályozása. • Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák. Kezdeményezések: környezetvédelmi vezetési rendszerhez való hozzáférés kkv-knak, támogatási programok kidolgozása, hálózatosodás. • Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. Kezdeményezések: támogatás és ösztönzés, Enterprise Europe Network 2.4 Strukturális és Kohéziós Alapok szerepe a vállalkozásfejlesztésben9 Az EU már a Római szerződésben említést tesz arról, hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális

különbségek mérséklése nélkül, de ekkor még nem volt szó sem közösségi szintű regionális politikáról sem a kisvállalkozások támogatásáról. A regionális politika 1987-ben lesz hivatalosan is közösségi szintű politika. 1988-tól kezdve nevezik az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF), az Európai Szociális Alapot (ESF), valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot Orientációs Részét (EAGGF) együttesen Strukturális Alapoknak, amelyekhez ma már a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) is hozzátartozik. A Strukturális Alapok költségvetését és céljait hat éves ciklusokra határozzák meg, ennek megfelelően a régiók programjai is hat éves periódusokra szólnak. A Strukturális Alapok már 1984-től támogatták a kis- és középvállalkozások alapítását, a későbbiekben már egyre nagyobb mértékű támogatást fordítottak vállalkozásfejlesztési célokra, főként az Amszterdami

Szerződés hatálybalépését követően. 9 http://www.eu2004hu/indexphp?op=kozossegi politikak&id=15 18 A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. Az Alap a Közösség legszegényebb tagállamainak felzárkóztatását támogatja a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. A különböző projektek átlagos megtérülési ideje a közlekedésnél és a környezetvédelemnél a legnagyobb, ezért a Kohéziós Alap a környezetvédelemmel és a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos nagy kiterjedésű közlekedési beruházásokat támogatja. A Kohéziós Alap10 azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Az indulástól kedvezményezett négy

tagállam (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) mellett a 2004. évben csatlakozott 10 új ország, és a 2007-ben csatlakozott országok mindegyike jogosulttá vált a Kohéziós Alapokból származó forrásokra. A 2007-es évtől a Kohéziós Alap beépült a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében. 2007-2013-ban a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap költségvetése11 összesen 347.41 milliárd euró Az alábbi célkitűzésekre koncentrálódnak a források: • Konvergencia célkitűzés lényege, a legkevésbé fejlett régiók és országok felzárkózását és a gazdasági növekedést előidéző feltételek és tényezők javítása. o Azon területek jogosultak a támogatás igénybevételére, ahol az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át, valamint ahol a GDP a kibővített EU-val járó statisztikai hatás révén éppen

meghaladja a küszöbértéket (fokozatos megszüntetés). Összesen 17 tagállamot és 16 régiót érint. o Ezen célkitűzésre a rendelkezésre álló összeg 85%-át, azaz 282,8 milliárd eurót fordítanak. o Finanszírozó alapok: ERFA, ESZA, Kohéziós Alap • Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés célja, hogy erősítse a régió versenyképességét és vonzerejét. Először is a fejlesztési programok keretében a régiók az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozó szellem, 10 http://euvonal.hu/indexphp?op=mindennapok regiok&id=140 http://ec.europaeu/regional policy/policy/object/index enhtm http://ec.europaeu/regional policy/policy/fonds/pdf/annexe-rectopdf 11 19 a környezetvédelmi programok révén valamint a programok könnyített hozzáférhetőségével megelőzhetik és elősegíthetik a gazdasági változást. Másodszor pedig a munkaerő adaptálása és a humánerőforrásba történő befektetések révén

megvalósulhat a több és jobb minőségű munkahely megteremtését szolgáló célkitűzés. o A 27 tagállamból összesen 168 régió kerülne támogatásra, amely 19 tagállamot érint. A rendelkezésre álló összegből 55 milliárd eurót költenek ezen cél megvalósítására. o Finanszírozó alapok: ERFA, ESZA • Az európai területi együttműködés célja, hogy közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősödjön a határokon átnyúló együttműködés, az integrált területfejlesztést elősegítő intézkedések révén a transznacionális és interregionális együttműködés, valamint a tapasztalatcsere. o E célkitűzésre a rendelkezésre álló összeg 8,7 milliárd euró. o Finanszírozó alap: ERFA A 2000-2006-os periódusban a Strukturális Alapokból történt az ún. Közösségi Kezdeményezések finanszírozása, vagyis az URBAN, INTERREG, LEADER és EQUAL programok finanszírozása. Ezek közül az Equal kivételével

valamennyi bekerült a jelenlegi célkitűzésekbe. A célkitűzések a nemzeti stratégiai referenciakeretekre és azok megvalósítására létrehozott operatív programokon kerülnek megvalósításra. A tagállamok először a Bizottsággal együttműködve elkészíti az uniós stratégiai iránymutatások tervezetét. Majd minden tagállam elkészíti a saját nemzeti stratégiai referenciakeretét folyamatos egyeztetés mellett. A referenciakeretben meg kell határozni a nemzeti stratégiát, valamint a megvalósítást szolgáló operatív programokat. A Bizottságnak jóvá kell hagyni a referenciakeretet és az operatív programokat. Fontos, hogy egy alap egy operatív programot finanszírozhat, kivétel a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelmi OP-ok esetében. A végrehajtásért a tagállamok felelnek, létre kell hozniuk egy irányító, igazoló és ellenőrző hatóságot. A Bizottság kötelezettséget vállal a költségek kifizetésével kapcsolatban.

A Bizottság társfinanszírozást vállal, amely az alábbiak szerint alakul az egyes célkitűzések esetében: • Konvergencia: 75-85 % között • Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság: 50-85% 20 • Európai területi együttműködés: 75-85% között • Kohéziós Alap: 85% Magyarország az idei 341,47 milliárd euróból 25,307 milliárd eurót kap a Strukturális Alapokból. Ez a rendelkezésre álló összes forrás 7,28%-át jelenti Arról, hogy Magyarország milyen nemzeti referenciakeretet dolgozott ki, milyen stratégiát határozott meg, valamint az operatív programokról a későbbi fejezetekben ejtek szó. A Regionális politikában a fent említett finanszírozási alapok mellett szeretnék bővebben szót ejteni egy Magyarországot is érintő alapról a JEREMIE-ről. 2.5 JEREMIE program12 Az Európai Bizottság és az EIB/EIF JEREMIE (Közös európai források a kis-, és középvállalkozásoknak) néven egy új visszatérítendő

támogatást kezdeményezett 2007ben, azzal a céllal, hogy a kkv szektor finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását elősegítse. A program a forrásait a Strukturális Alapokból, valamint a tagállamok hozzájárulásaiból szerezte meg a 2007-2013-as periódusra. JEREMIE nem egy önálló intézmény, hanem egy lehetőség, amivel a tagállamok a Kohéziós Alapon keresztül élhetnek. A JEREMIE program célja: • a kkv-k finanszírozási lehetőségeinek javítása visszatérítendő pénz-, és tőkepiaci eszközök segítéségével • a tagországok finanszírozási piacainak fejlesztése • a magánszféra szerepvállalásának ösztönzése a kkv-k finanszírozásában Alapelvek: • transzparencia • piaczavarás elkerülése • pénzügyi közvetítők bevonása nyílt pályáztatással • visszaforgó alapok 12 http://www.eiforg/jeremie/ http://www.nfuhu/content/2062 http://www.gkihu/docs/eualulfelul batora laszlopdf 21 A JEREMIE programot a kkv-k

nem vehetik közvetlenül igénybe. Minden tagállamnak létre kell hoznia a programok forrásait és fedezeteit biztosító holdingalapot, amelyet a strukturális alapok előírásainak megfelelő alapkezelő működtet. Ezen holding egy esernyőszervezet formájában működik, lehetősége van, hogy a különböző pénzügyi programok végrehajtására, irányítására pénzügyi közvetítőket vonjon be. A pénzügyi közvetítők, ahogy már fentebb említettem nyílt pályáztatás útján jelentkezhetnek, és azt követően ők kerülnek közvetlen kapcsolatba a kkv-kkal. Magyarországon az NFÜ kezeli a pénzalapot, a holdingtársaság szerepét a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. tölti be A JEREMIE programon keresztül elérhető pénzforrások: • Hitelgaranciák, kezességvállalás • Kockázati tőke • Értékpapírosítás • Hitelek, például mikrohitelek Magyarországon a kormány a JEREMIE program segítségével új visszatérítendő támogatásokat

vezet be az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a kkv szektor számára. A program Magyarországon a 2007-2013-as időszakban a következő pénzügyi lehetőségekkel indul: • Mikrohitelprogram • Hitelgarancia • Kockázatitőke-alapok létrehozása és működtetése magán- és állami befektetők révén Ezekről részletesebben később ejtek szót. EU vállalkozásfejlesztési politikájának értékelése: Az Unió törekvései a piacfejlesztő modell jellegzetességeit követik. A kidolgozott programjai és célkitűzései egymásra épülnek, igazodnak a megváltozott nemzetközi gazdasági környezet által támasztott kihívásoknak, és korábbi évek tanulságaihoz. A források nyújtásánál a társfinanszírozás és a visszafizetési elv a meghatározó. A különböző finanszírozási lehetőségek piaci alapon kerülnek meghirdetésre, és megkövetelnek egy bizonyos százalékú saját részt. A programok nagy része emellett

utófinanszírozásként kerül visszatérítésre. Mindezen feltételek alkalmazása igyekszik 22 biztosítani, hogy a támogatásra érdemes vállalkozások jussanak a forrásokhoz, és hogy a pénzzel való visszaélések aránya csökkenjen. Az Unió meghatározza a fő irányelveket, a tagállamoknak azonban lehetőségük van arra, hogy ezzel összhangban saját országuk jellemzőinek, gazdasági feltételeinek megfelelően valósítsák meg az előírásokat. Mindenképpen pozitív, hogy a Bizottság folyamatosan ellenőrzi, hogy a tagállamok milyen szinten állnak a közösségi szinten elfogadott politikák beültetésével, mert ez lehetővé teszi, az elmaradottabb országok megsegítését, vagy az esetleges hiányosságok észrevételét, korrigálását. Véleményem szerint az Unió vállalkozáspolitikája példaértékű, azonban számos helyzetben még mindig szükség lenne az egyszerűsítésre például az EU-s pályázatok esetében. Az ilyen pályázatokkal

járó adminisztratív terhek sok esetben akkora terhet jelentenek, hogy a vállalkozások már hozzá se kezdenek elkészítésükhöz. 2.6 Magyar vállalkozásfejlesztési politika, valamint annak célkitűzései13 Magyarországon az aktív vállalkozásfejlesztési politika csak 1990 után alakult ki, számos kormányhatározat született ezt követően. A jelenleg érvényben lévő kis- és középvállalkozás fejlesztéséről szóló koncepciót 2007 októberében fogadták el, majd erre építve határozta meg a Kormány a 2007-2013-as időszakra vonatkozó KKV stratégiáját. A kis- és középvállalkozásokat helyzetét négy fő tényező határozza meg: • Szabályozási környezet • Finanszírozás • Tudás • Vállalkozói infrastruktúra fejlettsége A stratégia fő célkitűzése a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének javítása, amelynek eléréséhez a kormány négy beavatkozási területet jelölt meg, vagyis támogató

szabályozási környezet létrehozását, a rendelkezésre álló finanszírozási források bővítését, a vállalkozói ismeretek és tudás fejlődését valamint a vállalati 13 http://nfgm.govhu/data/cms1940907/KKV Strategia 2007 2013pdf 23 infrastruktúra fejlesztését. Ezen célkitűzés megvalósulásához elengedhetetlen, hogy valamennyi kis-, és középvállalkozás teljesítménye javuljon. A stratégia horizontális céljait a bővülő foglalkoztatás, a javuló termelékenység, a globális gazdaságba való illeszkedés és a vállalatok közötti hatékony együttműködés jelenti. A stratégiai beavatkozások során az állam az alábbi elveket tűzte ki: • Funkcionális megközelítés: olyan szolgáltatások kell keresni, amelyek fejlesztése bármely vállalkozás számára eredményt hoz, versenyképesség-növelő hatása van. • Fenntarthatóság: a donorszervektől való túlzott függőség csökkentése. • Intézményfejlesztés és

kapacitásbővítés: önfenntartó intézmények létrehozása. • Piaci mechanizmusokra épülő koordináció Ezen elvek azért fontosak, mert így csökken a vállalkozásfejlesztési politikák piactorzító hatása, és a vállalkozások azon köre jut a támogatásokhoz, amely jogosultak rá. A Kormány célként jelölte meg, hogy az állami támogatások a hiányzó, vagy nem kielégítően működő piacok kifejlődéséhez járuljanak hozzá, illetve növekedjen a fejlesztési programok hatékonysága és az érintett vállalkozások köre. A négy beavatkozási területhez meghatározott célokat szeretném a következőkben röviden áttekinteni. 1. Támogató szabályozási környezet: • Versenyképes közteherviselés, vagyis csökkenő mértékű és arányos közteherviselés. • Állami szabályozásból adódó adminisztrációs terhek csökkentése: piacra lépés feltételeinek egyszerűsítése, elektronikus gazdasági környezet megteremtése. •

Gazdálkodás- és jogbiztonság erősítése, tisztességes verseny biztosítása: szellemi tulajdonjog védelme, rövidebb igazságszolgáltatási eljárások 2. Finanszírozási források bővülése • Magasabb finanszírozási kockázatú termékek körének bővítése 24 • Kkv-k tőkefelhalmozásának bővülése: növekvő jövedelmek visszafordításának ösztönzése. • Kkv-k likviditásának javulása: hatékonyabb követeléskezelési eljárások. 3. Vállalkozói tudás fejlődése • Vállalkozók és alkalmazottak ismereteinek bővítése: szakképzések, tréningek. • Vállalkozói készség fejlesztése: vállalkozásalapításhoz szükséges ismeretek terjesztése, proaktív attitűd létrehozása. 4. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése • Üzleti és K+F infrastruktúra fejlesztése: inkubátorházakon és ipari parkokon belüli fejlesztések, technológiai együttműködések. • IKT (információs és kommunikációs technika)

infrastruktúra és használat fejlesztése: különböző hálózatokhoz való jobb hozzáférés, vállalatirányítási rendszerek elterjedtebb használata. Horizontális célok elérése érdekében fontos, hogy a vállalatok számára vonzóak legyenek a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzése. Ahhoz, hogy a foglalkoztatottság bővülhessen, csökkenteni kell a különböző adó-, és járulékterheket, biztosítani kell a vállalkozások igényeinek megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerőt, azokon a területeken ahol magas az inaktívak száma támogatni kell a kkv-k létrejöttét. Ösztönözni kell, hogy a kkv-k nagyobb arányban terjesszék ki tevékenységüket külföldre, és ez által bekapcsolódjanak a nemzetközi gazdaságba. nagyvállalatokkal Annak szembeni érdekében, hogy versenyhátrányukat elő a kkv-k kell csökkentsék segíteni a a kis-,és középvállalatok közötti

együttműködéseket. Látható, hogy a Magyarországon a 2007-2013-ra meghatározott KKV politika az EU által meghatározott Kisvállalkozások Európai Chartájával és a lisszaboni stratégiával van összhangban. Pozitív, hogy ez a vállalkozásfejlesztési politika elmozdulást mutat a korábbi piachelyettesítő modelltől a piacfejlesztő modell irányába. 25 2.7 Magyar vállalkozásfejlesztési politika eszközei A rendelkezésre álló eszközök többféleképpen csoportosíthatóak, én a Kormányzati stratégiában14 alkalmazott csoportosítást alkalmazom. A pénzügyi eszközök a későbbi fejezetekben még bővebben kifejtésre kerülnek, a szolgáltatásokat kicsit részletesebben kifejtem. • A támogató szabályozó és gazdasági környezet kialakítását megcélzó intézkedések: üzleti környezet fejlesztése, a vállalkozások működési feltételeinek egyszerűsítése, a működési költségeik csökkentése, valamint a

tevékenységüket hátráltató akadályok mérséklése. Példa: Ügyfélkapu, egyablakos ügyintézés, elektronikus cégalapítás • Kötött célú állami támogatások (uniós és hazai forrású pályázatok) ƒ Egyedi támogatás, pályázatok beruházások és innovatív tevékenységek ösztönzésére: konkrét gazdaságpolitikai célokhoz kapcsolódnak kötötten. Példa: Álláskeresők vállalkozó válását elősegítő támogatások ƒ Üzleti és IKT infrastruktúra kiépítésére: inkubátorházak, K+F központok, logisztikai központok létrehozása. Példa: Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központok az ország különböző városaiban ƒ Vállalati folyamatok informatizálása: vállalatirányítási rendszerek ösztönzése, e-kereskedelem támogatása. ƒ Oktatás, képzés, tanácsadás, információ: vállalatalapításról, különböző finanszírozási források igénybevételéről való információ, ágazat specifikus

tanácsadás, külföldi piacra lépésről tanácsadás. Példa: különböző szervezetek ld SEED Alapítvány • Államilag támogatott finanszírozó eszközök ƒ Mikrofinanszírozás: Mikrohitelek ƒ Garanciák: hitelgarancia ƒ Tőkeprogramok: magvető tőke bevonása, kockázati tőke-bevonás 14 http://nfgm.govhu/data/cms1940907/KKV Strategia 2007 2013pdf 26 3. Induló vállalkozások finanszírozási lehetőségei, és az egyes források rendelkezésre állásának elemzése Ebben a fejezetben az induló vállalkozások rendelkezésére álló finanszírozási forrásokat fogom áttekinteni. Az egyes források bemutatásán túl elemzem ezek rendelkezésre állását, különös tekintettel a keresleti és kínálati oldalon felmerülő problémákra. Az elemzés során felhasználom az általam végzett kérdőíves kutatás és mélyinterjúk eredményeit, valamint a rendelkezésemre álló szekunder információkat. Ebben a részben a belső és a külső

finanszírozási forrásokat tekintem át, az állam által nyújtott lehetőségek a következő rész tartalmát képezik 3.1 Belső finanszírozás Belső finanszírozásnak minősül a tárgyévben képződött eredmény visszaforgatása, a forgóeszközök és a befektetett eszközök értékesítése. Mivel induló vállalkozásokról van szó, ezért én inkább a saját tőkére koncentrálnék. A vállalat pénzügyeinek meghatározó része a rendelkezésére álló saját tőke. A saját tőke lehet a vállalkozást alapítók által a létrehozáskor rendelkezésre bocsátott forrás, vagy a későbbi eredményekből visszaforgatott tőke. Az általam megkérdezettek 82%-ban15 azon a véleményen voltak, hogy nem hozható létre vállalkozás saját tőke nélkül. Több érv szól emellett Egyrészről a vállalkozás alapításakor számos költség merül fel, függetlenül a gazdálkodási formától, így a cégbejegyzés költségei, üzlet bérlésének költségei,

árubeszerzés költségei. Másrészt idő kell ahhoz, hogy a vállalkozás behozza az elvárt eredményeket, nyereségeket, addig pedig szükség van tőkére. A későbbiekben is előnyös lehet, ha egy nehezebb anyagi helyzetben a tulajdonosok rendelkeznek a problémák áthidalásához szükséges saját tőkével. Amennyiben a vállalkozás már az alapítás előtt igénybe venne külső forrást, ahhoz is elvárás egy bizonyos százalékú önrész. 15 Forrás: Kérdőíves felmérés 27 5. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások saját tőkéjének megoszlása létszámnagyságkategóriánként (2002-2006) (%) 2002 0-1 fő 2-9 fő 10-49 fő MKV 50-249 fő KKV 250 fő felett Összesen 2003 8,5 11,1 14,4 34,0 19,0 53,0 46,9 100 2004 7,6 10,2 14,4 32,2 15,9 48,1 52,0 100,0 2005 8,0 10,2 14,9 33,1 16,9 50,1 49, 9 100,0 2006 8,9 11,9 14,6 35,4 15,8 51,2 48,8 100,0 11,2 11,3 14,3 36, 7 16,3 53,0 47,0 100,0 Forrás: A Kis-, és középvállalkozások

helyzete 2007 c. NFGM kiadvány p131 Az 5. számú táblázat mutatja a 2002 és 2006 közötti időszakban a saját tőke alakulását létszám-kategóriánként. Látható, hogy többé-kevésbé változatlan arányú a megoszlás a megfigyelt években, és nem olyan nagymértékű a kkv-k és a nagyvállalatok rendelkezésére álló saját tőke mértékének a különbsége. Az összes vállalkozás saját tőkéjének már 36,7%-a mikro- és kisvállalkozások kezében van. Sok esetben csak a belső források felhasználása nem viszi előre a vállalatot, de számos tévhit él az emberekben, ami miatt addig próbálják halogatni a külső források igénybe vételét, amíg lehet. Manapság azonban egyre többen fordulnak külső pénzbevonási lehetőségek felé. A külső finanszírozási források több csoportját különböztethetjük meg, így én a következőkben a külső, adósság jellegű finanszírozási forrásokat tekintem át, majd a tőkejellegű

forrásokat végül az eszköz alapú finanszírozási lehetőségeket. 3.2 Külső, adósság jellegű, nem intézményes finanszírozási formák16 Ezen finanszírozási formák olyan pénzforrásbevonást jelentenek, amelyet nem arra specializálódott pénzintézetektől, illetve pénzügyi vállalkozásoktól vesszük kölcsön, hanem olyan személyektől, vagy szervezetektől, akik, vagy amelyek nem főtevékenységként foglalkoznak kölcsön nyújtásával. Ilyen források a következőek lehetnek: 3.21 Tagi, vagy tulajdonosi kölcsön 3.22 Családi, baráti kölcsön 3.23 Szállítói hitel 16 Béza Dániel-Csapó Krisztián-Farkas Szilveszter-Filep Judit-Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása p. 117-123 28 3.24 Vevői előleg 3.21 Tagi, vagy tulajdonosi kölcsön A vállalkozások legolcsóbban tulajdonosaiktól kaphatnak kölcsönt. Abban az esetben, ha a vállalat likviditási gondokkal küzd, és a tulajdonosok készek a saját

megtakarított pénzüket a vállalatba fektetni, akkor a legegyszerűbb módja a probléma áthidalásának a tagi kölcsön. Másik lehetőség lenne az alaptőke-emelés, az azonban költségesebb és hosszabb folyamat is, hiszen a tulajdonosi kölcsönnél csupán a banki átutalás költsége merül fel. A tulajdonosi kölcsön kamatmentes, és jó esetben rugalmasabb fizetési határideje van, mint más típusú kölcsönnek. Problémát okozhat, ha a társaság tagjai nem tudnak, vagy nem akarnak azonos arányban részt vállalni a kölcsönből, vagy ha a vállalat vezetői nem elég elkötelezettek ahhoz, hogy a saját pénzüket felajánlják. Véleményem szerint sok esetben a vállalatok ezt a formát nem is sorolják a külső források közé, így az általam megkérdezettek közül csupán egy személy jelölte meg, mint igénybe vett forrást. 3.22 Családi, baráti kölcsön Főleg a kisebb tőkeerejű vállalkozásoknál, valamint a kényszervállalkozásoknál

jellemző ilyen forrás igénybevétele. Általában minden vállalkozó környezetében vannak olyan barátok, családtagok, akik már a vállalat elindításakor szívesen adnak kölcsön kisebb-nagyobb összegeket, kamatmentesen és rugalmas visszafizetési határidővel. A vállalkozásoknál a későbbiekben is felmerülhetnek fizetési problémák, amelyet nem tudnak már saját tőkéből finanszírozni, a bankok a kisméretű és kockázatos ügyfeleknek nem hajlandóak kölcsönt nyújtani, így marad a családi, baráti kölcsön. Ennek a forrásnak a veszélye, hogy ha a vállalat nem tudja visszafizetni a pénzt, vagy sokszor próbál kölcsön kérni, egy idő után fennáll a bizalomvesztés, kapcsolatmegromlás esélye. Az általam készített mélyinterjúk során is felmerült ez a lehetőség, ami nagyon nagy segítség egy olyan induló vállalkozásnak, amelynek nincsen saját tőkéje. Egy ilyen kölcsön segítségével akár megpályázhat a

vállalkozó valamilyen állami, vagy EU-s pályázatot, amihez minimális önrész szükséges. 3.23 Szállítói hitel A szállítói hitel az egyik legelterjedtebb külső finanszírozási forrás. A szállítói hitel esetében a vevő nem azonnal, hanem egy későbbi időpontban fizeti ki az áru 29 ellenértékét. A szállítói hitelnek van néhány alapvető kritériuma A legfontosabb a megfelelő érdekérvényesítés, a kölcsönös egymásrautaltság, a bizalmi kapcsolat és a fizetési határidők pontos betartása. A kisvállalatok általában gyenge alkupozícióval rendelkeznek a szállítókkal szemben, de egy régebb óta fennálló kapcsolatban, ahol a vállalat mindig pontosan rendezte a számláit, már számukra is könnyebben elérhető, igénybe vehető finanszírozási forrás lesz a szállítói hitel. A szállítói hitel nagy előnye, hogy rövidtávon olcsó és kényelmes, könnyen elérhető forrást jelent. A fizetési határidők eltérőek

lehetnek, de a 30 napos határidő mellett általában nem, vagy csak burkoltan jelenik meg valamilyen kamat, azonban minél hosszabb a határidő, annál drágább forrás lesz a szállítói hitel is. Így a kisvállalkozások számára általában rövidebb távon lehet megfelelő lehetőség. Amire oda kell figyelni, az a szállítói tartozások és a vevőkövetelések összehangolása. A mélyinterjú készítése során két női vállalkozóval beszélgettem, akik nehézségként említették a szállítókkal való kapcsolat kiépítését. Számos esetben nem vették őket komolyan, így egy női vállalkozónak nehezebb lehet a szállítói hitel elérése. Az induló vállalkozások gyakran nem is veszik számításba ezt a lehetőséget, mert úgy ítélik meg, hogy hosszabb kapcsolat szükséges a beszállító és az ügyfél között. 3.24 Vevői előleg Vevői előleg, amikor a vevő az áru, vagy a szolgáltatás ellenértékét vagy annak egy bizonyos részét az

áru átadása, vagy a szolgáltatás igénybevétele előtt megfizeti. A vevői előleg nem annyira általános finanszírozási forrás, de az induló mikro- és kisvállalkozásoknak érdemes ezt a lehetőséget is számításba venni. Egyes szektorokban, mint például a mezőgazdaság, ez egy gyakran alkalmazott módszer. Más területeken akkor jellemző, amikor a vállalkozó vagy valamilyen speciális tevékenységet nyújt, amihez drága az alapanyag, vagy ha nagy beruházásról van szó, illetve ha a vállalat biztosítékot akar, hogy a vevő tényleg megveszi a megrendelt terméket. Mélyinterjú alanyaim közül az egyiknek alkalmi ruhákat árusító ruhakereskedése, a másiknak optikus üzlete van. Mindketten alkalmazzák a vevői előleget, mint biztosíték, hogy a vevő tényleg visszajöjjön a megrendelésért. Mint a szállítói hitelnél, itt is egy bizalmi kapcsolatról van szó, ahol előny lehet egy hosszú ideje meglévő üzleti kapcsolat, de az nem

feltétel. 30 3.3 Külső, adósság jellegű, intézményes finanszírozási források17 Ezek olyan pénzbevonási lehetőséget jelentenek, amelyeket arra szakosodott pénzintézetektől, vagy pénzügyi vállalkozásoktól vesznek igénybe az ügyfelek. Ilyen források lehetnek: 3.31 Bankhitel 3.32 Lízing 3.33 Faktoring 3.34 Állami, vagy EU forrású támogatások Ebben a részben az első három típusról lesz szó, a negyedikről a következő fejezetben ejtek szót. 3.31 Bankhitel A bankhiteleket több szempont szerint lehet csoportosítani. Lejárat szerint megkülönböztetünk rövid, közép-, és hosszú lejáratú hiteleket. A rövid lejáratú általában egy éven belüli, a középlejáratúak 1-3 éves, a hosszú lejáratúak pedig 3 évnél hosszabb futamidejűek. A hitelszerződések formáját tekintve megkülönböztethetünk megújuló és meghatározott lejáratú hiteleket. A megújuló hitel általában a készletek folyamatos finanszírozására

szolgál, a visszafizetés nem előre meghatározott tervezet szerint zajlik, és a véglejárat előtti visszafizetés esetén a visszafizetett összeg újra igénybe vehető. A meghatározott lejáratú hitelt az adós meghatározott fizetési ütemezés szerint köteles visszafizetni, és a visszafizetett összeg nem vehető igénybe újra. A hiteleket csoportosíthatjuk a hitel célja szerint, így az alábbiakat különböztetjük meg: • Folyószámlahitel: ez a hitelforma az ügyfél pénzforgalmi számlájához kapcsolódik, és előre nem látható, tervezhető likviditási problémák áthidalására szolgál. A folyószámlahitel egy olyan rendelkezésre álló hitelkeret, amely akkor kerül felhasználásra, amikor az ügyfélnek olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely meghaladja a számláján rendelkezésére álló összeget. Amíg az ügyfél a folyószámlahitelt nem veszi igénybe, addig a bank csak ún. rendelkezésre tartási jutalékot számol fel. A

kamat mindig a felhasznált hitelösszeg nagyságához és az igénybevétel időtartamához igazodik. Amint az 17 Béza Dániel- Csapó Krisztián- Farkas Szilveszter- Filep Judit- Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása p. 220-225, p 231-248 31 ügyfél számlájára bevétel érkezik, az automatikusan az igénybe vett összeg törlesztésére fordítódik. A folyószámlahitel keretet az ügyfél addig veheti igénybe, amíg a szerződése tart a bankkal. Ez általában egy rövid lejáratú hitel A hitel maximális összegét a számlafogalom bizonyos százalékában határozzák meg. Az egyes bankok eltérő politikát alkalmaznak azzal kapcsolatban, hogy mely ügyfelek számára nyújtanak ilyen lehetőséget. Ez azonban az induló vállalkozások számára is elérhető forrás. • Forgóeszközhitel: a vállalkozás forgóeszköz-szükségleteinek finanszírozására használható. A hitel felhasználható áruk, készletek vásárlása, de akár

munkabérek kifizetésére is. A forgóeszközhitelnek több fajtája van futamidő szerint, de a legelterjedtebb az egy évre kötött hitelszerződés. Ebben az esetben hasonlít a folyószámlahitelhez, annyi a különbség, hogy itt nagyobb összeg igényelhető, és általában szükséges valamilyen fedezet. A hitel törlesztése általában a futamidő végén van, de egyes bankok előírhatnak más feltételeket is. Van a forgóeszközhitelnek éven belüli lejáratú változata is, amit akkor alkalmaznak, amikor a vállalatnak átmenetileg van szüksége forrásra. Olyan esetekben, amikor a vevőnek tartósan növelnie kell a forgóeszközeit, például megnövekedett vevőkövetelések esetében, akkor hosszabb futamidejű forgóeszközhitel is igénybe vehető. Ez, ha nem is az indulásnál, de a későbbi életút során igénybe vehető. • Beruházási hitel: olyan hitelfajta, amelyet a vállalkozások nagy összegű, lassan megtérülő beruházás

végrehajtására vesznek igénybe, mert saját forrás nem áll rendelkezésükre. Ilyen beruházás lehet épületberuházás, gépvásárlás Hosszú lejáratú hitel, általában 3-5 éves, de akár hosszabb lejáratú is lehet. A hitel lejáratának igazodnia kell a beruházás megtérülési idejéhez. Számos bank ad türelmi időt az ügyfeleknek, vagyis egy-két évig elég csak a kamatot törleszteni, és utána megkezdeni a tőketörlesztését. • Lombardhitel: olyan hitel, amely értékpapír, vagy betét fedezete mellett, annak óvadékba helyezésével vehető fel. Olyan esetekben előnyös, amikor a vállalatnak sürgősen pénzre van szüksége, és van neki, vagy ismerősének, családtagjának egy nagyobb összegű értékpapírja, vagy betétje, amelyet fedezetként adhat meg. A lombardhitel előnye, hogy viszonylag gyorsan megkapható, mert a bankok csak egyszerűsített hitelvizsgálatot tartanak, így az induló vállalkozások esetében is könnyen elérhető.

32 A magyar hitelpiac alakulása az elmúlt években Ennek vizsgálásához a PSZÁF által közölt idősorokat használtam fel. 2001 és 2008 közötti időszakban néztem a vállalati hitelek, ezen belül a mikro- és kkv-hitelek alakulását. A 2008-as adatok még csak előzetes adatok 1. ábra: A vállalati hitelek alakulása Magyarországon 2001-2008 között (milliárd Ft) Forrás: PSZÁF idősorok, saját szerkesztés 2001 és 2008 között 118%-kal növekedett a vállalkozások rendelkezésére bocsátott hitelek száma. Míg 2001-ben 3175,683 milliárd forint hitelt nyújtottak a hazai pénzintézetek, addig 2008-ban ez az összeg már 6943,454 milliárd forint volt. 2001-től megfigyelhető a mikro-, kis- és középvállalati hitelek növekedése, ami 2005-ben már meg is haladta a nagyvállalatoknak nyújtott hiteleket. Ennek oka több tényezőben rejlik Egyik oldalról a nagyvállalati hitelezés piaca egyre telítettebb, és amennyiben a pénzintézetek növelni

kívánják piaci részesedésüket, akkor új ügyfelek felé kell fordulniuk. Másik oldalon a mikro- és kisvállalkozások is egyre megbízhatóbb ügyfelekké váltak, így vonzóbb célpontok lettek a pénzintézetek szemében. Továbbá az sem elhanyagolható tényező, hogy jelenleg a kkv szektor bővül a legdinamikusabban. A 2. ábrán láthatjuk külön a mikro-, kis- és középvállalati hitelek alakulását a megfigyelt időszakban. Az adatok azt mutatják, hogy a pénzintézetek elsődlegesen a mikro- és középvállalatok felé fordulnak. Ennek magyarázata, hogy Magyarországon a vállalkozások 94%-a mikrovállalkozás. 2008-ban a mikrovállalatok 1213 milliárd forintot, a kisvállalatok 1144 milliárdot, míg a középvállalatok 1371 milliárd forintot kaptak. Ehhez jönnek még hozzá az állam, valamint a MFB által nyújtott pénzforrások, ami azt mutatja, hogy egyre inkább bővülő források állnak a rendelkezésükre. 33 2. ábra: A hazai

pénzintézetek által folyósított mikro- és kkv-hitelek alakulása 2001-2008 között (milliárd forintban) Forrás: PSZÁF idősorok, saját szerkesztés A PSZÁF által közölt idősorok alapján azt is megvizsgálhatjuk, hogy hány darab mikro, kis- és középvállalat jutott hitelhez az elmúlt években. A lentebbi táblázatból látható, hogy a mikrovállalatok részesülnek a legtöbb hitelben: 2008-ban már közel 177000 vállalat kapott hitelt. A KSH 2006-ban közölt utoljára pontos adatot a mikrovállalkozások számáról, amikor is 662092 regisztrált mikrovállalkozás volt Magyarországon. Abben az évben 115000 mikro kapott hitelt, azaz 17,4%-a az összes mikrovállalkozásnak. A hitelhez jutó vállalkozások alacsony számára egyik magyarázat a hitelképesség kérdése. A hitelkérelem leadása után a bankok előszűrést végeznek, amely alapján döntenek a vállalkozó hitelezhetőségéről. A mikro- és kisvállalkozások sok esetben nem

minősülnek hitelképesnek. Ez múlhat a rendelkezésre álló fedezet értékén, azon, hogy a vállalkozásnak, vagy az alapító személynek van-e tartozása valamely más bank, vagy az állam felé, illetve van-e csődeljárás folyamatban a tulajdonos valamely más vállalkozásával szemben. Ha valamely vállalkozás hitelképesnek minősül az előszűrés után, az még nem jelenti azt, hogy a hitelelbírálás után megkapja a hitelt. A számadatok azt mutatják, hogy még mindig nagyszámú a forrás nélküli vállalkozások száma, és a pénzintézetek még bővíthetik ügyfélköreiket. 34 3. ábra: A vizsgált időszakban hitelben részesült vállalatok száma Forrás: PSZÁF idősorok Hitelpiaci problémák Ahogy már fentebb is említettem, az egyik legnagyobb probléma, hogy a vállalatok nagy százaléka hitel nélkül van. Kínálati oldalról, mert a hitelintézeteknek nem kifizetődő, hogy a rövid hitelmúlttal rendelkező vállalatok kis összegű

hiteligényeit alapos kockázatkezelésnek vessék alá. Minden hitelezési folyamat során a bankok arra törekednek, hogy a felmerült költségeiket ellensúlyozzák a bevételeikkel. Ha nagyobb összegű hitel folyósítanak, akkor nagyobb összegű kamatbevételre tesznek szert, míg ellenkező esetben a költségeik ugyanúgy fennállnak, viszont kisebb bevételhez jutnak. Tehát a magas tranzakciós költségek és a kockázati felár miatt a bankszektor nem minden esetben tudja kielégíteni a finanszírozási igényeket. Sok esetben előfordul, hogy a vállalkozásnak azt javasolják, hogy vállalati hitel helyett szabad felhasználású bankkölcsönt vegyen fel. Megoldás lehetne, ha a bankok egyszerűbb, olcsóbb, standardizált hitelbírálati és kockázatkezelési módszereket dolgoznának ki, úgy hogy a kockázatkezelés minősége ne romoljon, de a költségek csökkenjenek. Ezért pozitív az a tendencia, hogy ma már valamennyi kereskedelmi bank külön

szegmentálja a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatokat. A kockázati besorolás objektív és szubjektív tényezők alapján történik. Az objektív szempontokat a vállalat által benyújtott pénzügyi kimutatásokból számolt mutatók képezik. A szubjektív mutatók pedig például a menedzsment megítélése vagy a vállalkozás bankkapcsolatai. A mikro- és kisvállalkozások, illetve bizonyos esetben a középvállalkozások hitelbírálatánál egyre gyakrabban alkalmazzák 35 az ún. credit scoring modellt18, amely felgyorsítja az egész folyamatot Ennek alapját a bank régebbi ügyfeleinek hiteladataiból felépített adatbázis képezi, amelyből elkészítenek egy többváltozós függvényt, amellyel képesek az ügyfelek jövőbeni fizetőképességét modellezni és az ügylet bedőlési valószínűségét megadni. Ez a modell pár óra alatt el tudja dönteni, hogy az ügyfél hitelképes-e, és szükséges van-e fedezet bevonására. A probléma

gyökere a keresleti oldalon az, hogy a vállalatok nagy százaléka igyekszik elkerülni a bankkölcsönt, helyette előnyben részesíti a családtól, barátoktól kapott pénzt. Ezt az ellenállást csakis megfelelő tájékoztatás mellett lehet legyőzni, így érdemes lenne információs portálokon, konferenciákon keresztül a vállalatvezetőket felvilágosítani a hitelezés előnyeiről és hátrányairól. Másik probléma, hogy sok esetben a vállalkozások által nyújtott információk nem elég átláthatóak, bizonyos helyzetekben nem elég megbízhatóak. Ez pedig bizalmatlanságot eredményez a bankok részéről. Ezen felül a mikro- és kisvállalatok sok esetben nem rendelkeznek elegendő fedezettel, így eleve elesnek a hitel lehetőségétől. Az is lehet, hogy maga a vállalkozó rendelkezne fedezettel, de személyes okok miatt nem akarja a saját ingatlanát, vagyonát fedezetként megadni. Megoldás lehetne a vállalkozók tájékoztatása a

félreinformálás jogi következményeiről, akár az állam törvényi szankciókat is kilátásba helyezhetne. A fedezetek terén pedig a garanciavállalás intézményét kellene népszerűsíteni. Az általam megkérdezett 17 vállalkozó közül csak 319vállalat vett fel banki hitelt úgy, mint vállalkozás. Az egyik vállalat pedig csak magánszemélyként tudott felvenni szabad felhasználású hitelt. Mind a négy esetben deviza alapú hitelt vettek fel a kedvezőbb feltételek miatt. A jelenlegi helyzetben többet fizetnek, de még így is teljesíthetőek a feltételek. Mindannyian azon a véleményen vannak, hogy az alacsonyabb kamatlábak, valamint a hosszabb türelmi idő motiválná a hitelfelvételi hajlandóságot a vállalkozások részéről. A többi megkérdezett kérdőívalany vagy nem akarta saját ingatlanát fedezetnek megadni, vagy nem tudta volna vállalni a hitellel járó terheket, vagy a bank nem adott volna hitelt neki, mint induló vállalkozásnak,

viszont mint magánszemélynek igen. 18 Oravecz Beatrix: Credit scoring modellek és teljesítményük értékelése, Hitelintézeti Szemle 2007. évi 6. évfolyam 6 szám p 607-627 19 Forrás: Kérdőíves felmérés 36 3.32 Lízing20 A lízing a bankhitelek mellett az egyik legjelentősebb finanszírozási forrás, elsősorban az eszközök hosszú távú használatának és beszerzésének a finanszírozására alkalmas. A lízingben három fél szerepel: a lízingbe vevő, a lízingbe adó lízingtársaság és az eszközök eladója. A lízingtársaság a lízingtárgyat az ügyfél rendelkezésére bocsátja, a használatáért cserébe lízingdíjat használ fel. Röviden a lízing három fajtájáról. • Pénzügyi lízing: hasonlít egy hosszú távú beruházási hitelhez, csupán annyi a különbség, hogy itt a lízingtárgy tulajdonjoga végig a lízingbe adóé marad. A pénzügyi lízingnek két típusa van: a zártvégű és a nyíltvégű. A zártvégű

lízing esetében a lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában marad, de az ügyfél könyveiben kerül megjelenésre, ezáltal ő jogosult bármilyen értékcsökkenés leírására. Az utolsó lízingdíj vagy egy maradványérték kifizetésével automatikusan az ügyfél tulajdonába kerül a lízingtárgy. Az ügyfélnek már az elején ki kell fizetnie az áfa teljes összegét, a lízingdíj kamatrészét utólag költségként elszámolhatja. Nyíltvégű lízing esetén az ügyfél a futamidő végén dönthet, hogy szeretné-e maradványértéken megvásárolni a tárgyat, vagy nem tart igényt rá, esetleg meghosszabbítaná a szerződést. Ezért az áfát nem kell egy összegben befizetni, és a későbbiekben ez vissza is igényelhető, ahogy a lízingdíj kamatrésze is elszámolható. • Operatív, vagy működési lízing: hasonlít egy bérleti szerződésre. A lízingtárgy tulajdonjoga végig a lízingbe adó társaságé, és az ő könyveiben kerül

feltüntetésre. A lízingtársaság számos más szolgáltatás nyújtását is vállalja például javítás, kicserélés. A futamidő végén nem feltétlenül kerül sor a lízingtárgy átadására. Általában az operatív lízing egy rövidebb futamidejű megállapodás, mint a tárgy élettartama, így továbblízingelhető a szerződés lejárata után. A lízingbe vevő hasonlóan egy bérleti szerződéshez rendszeres díjat fizet a futamidő alatt. • Visszlízing: nem egy önálló típus. Ebben az esetben az eszköz eladója és lízingbe vevője egyazon személy. A lízingbe adó megvásárolja a vevő eszközének tulajdonjogát, majd lízingbe adja neki, az eszköz korábbi 20 http://www.lizingpercekhu/ 37 tulajdonosának. Ez forráshiánnyal küszködő vállalkozásnak lehet megoldás a problémái áthidalására. A lízing előnyei és hátrányai 6. táblázat: Lízing előnyei és hátrányai Előnyök Hátrányok 1. Javítja a cash flowt 2. Kíméli

a működő tőkét 3. Adózási előnyök a költségek leírásában 2. Túlzott adminisztráció 4. A lízingtárgy kitermeli a saját árát 3. Csak könnyen értékesíthető eszközök 5. Lehetőség nyílik a technikai, műszaki haladás gyors követésére 6. A bankoknál hitelképtelennek minősülő 1. Többszöri tulajdonosváltás miatt fizetendő illetékköltségek drágítják a lízinget finanszírozására alkalmas 4. A tulajdonba kerülés kevésbé biztos, mint egy hitelnél vállalkozásoknak is kínál megoldást 7. Induló vállalkozásoknak, akár nulla önerővel is elérhető 8. Lízingdíj rugalmasan ütemezhető 9. Lízingtárgy sokszor elegendő fedezet 10. Könnyen hozzáférhető, rugalmas ügyintézés Forrás: http://www.lizingpercekhu/lizing formakhtml A lízinghez hasonlóan eszközalapú finanszírozási forma a bérlet. A bérlet esetén a vállalkozásnak lehetősége van saját eszközök lekötése helyett arra, hogy

gépeket, berendezéseket béreljen másoktól. A vállalkozás szempontjából a bérlet a hitelhez hasonlít. Ugyanakkor a kockázat kezelése egyszerűbb és olcsóbb, ezért kisebb összegű tranzakciók esetében is elfogadható áron bonyolíthatók le. Az induló vállalkozások számára is egyszerűen elérhető forrás. A lízingpiac jellemzői Magyarországon, piaci problémák A Magyar Lízingszövetségnek jelenleg 77 lízingcég a tagja, így a lízingpiac 90%-át lefedi tevékenységük. Magyarországon a bankkölcsönök mellett a lízing a legnépszerűbb külső finanszírozási forma. A lízingpiac alapvető fontossága, hogy akár induló kis- és középvállalkozások is igénybe vehetik nulla önerővel. Persze szükséges konkrét piaci terv a törlesztés megtervezéséhez. 38 4. ábra: A lízingpiac alakulása 2005-2008 Forrás: Pénzcentrum21 A hazai lízingpiac mérete 2000-ben 411 milliárd forint volt, azóta egészen 2008-ig jelentős növekedés

volt megfigyelhető 2008-ban az előző évhez képest 1,5%-os visszaesés volt megfigyelhető, amely számos társaság tevékenységének visszaesését, bizonyos helyzetekben leállását eredményezte. A lízingpiac jelenlegi visszaesésének eredménye, hogy szigorodni fognak a hitelezési feltételek. A jelenlegi forintgyengülés hatására nagyobb terhet jelent majd a törlesztő részletek időben történő teljesítése. A Lízingszövetség elnöke úgy véli, idén tovább folytatódik a visszaesés, ezért számos megoldási javaslatot dolgoztak ki.22 A célok között szerepel azt elérni, hogy a pénzügyi lízinget engedélyezzék az EU-s támogatásoknál, teljesebb körű ügyféladatbázis terveznek kidolgozni, és elterjesztenék a jó ügyfelek listáját. A jelenlegi gazdasági helyzet így piaci elégtelenséget okozhat, ami főleg az ingatlan- és a gépjárműlízingnél lehet jelentősebb. Valószínűleg a szigorúbb feltételek és a növekvő terhek miatt

a kereslet csökkenni fog a jövőben. A kínálati oldalon pedig koncentrálódás lesz megfigyelhető. Bár 2008 utolsó negyedévéig a hazai lízingpiac teljesítménye pozitívnak volt nevezhető európai összehasonlításban is, ez a közeljövőben változhat. Ami biztos, hogy a lízing az indulásnál nagy segítséget nyújthatna a vállalkozásoknak, azonban a jelenlegi piaci helyzet ezt nem feltétlenül teszi lehetővé. 21 http://www.penzcentrumhu/cikk/1016080/1/forduloponton a magyar lizingpiac a soha nem latott v isszaesesnek iden is lesz folytatasa 22 http://hvg.hu/gazdasag/20081020 hitelvalsag lizingpiac lizingszovetsegaspx 39 3.33 Faktoring A faktoring a Magyar Faktoring Szövetség23 definíciója szerint: „a faktoring folyamatos megállapodás a faktor és az árut, szolgáltatást nyitva szállító eladó között a következőkről: 1. A faktor megvásárolja a szállító/eladó számlakövetelését azonnali fizetés mellett. 2. Kezeli a

vevőköveteléseket, és ezzel könyvvezetési feladatokat lát el 3. Beszedi a számlaköveteléseket” A faktorcég a követelés megvásárolása után a számla ellenértékének 80-90%-át fizeti ki az ügyfélnek, ezért ez a finanszírozási forma a kis-és középvállalatoknak is nagyon előnyös lehet. A faktoring lehet egyszeri vagy folyamatos megállapodás a faktorház és a követelést eladó között. A faktorálásnak több különböző típusa van, ezek a visszterhes, vissztehermentes, import és exportfaktorálás, valamint csendes faktoring. A faktoring előnye, hogy rendkívül gyorsan igénybe vehető. A vevő minősítésétől függően az eladó akár két napon belül megkaphatja a számla ellenértékét. Könnyen igénybe vehető, akár induló vállalkozásoknak is. Nem kelt adósságot, így nem rontja a vevői hitelképességet. Ugyanakkor drágább, mint a bankhitel, kisebb összegű vevőköveteléseknek nem használható. A magyar faktorpiac

helyzete, piaci problémák Magyarországon az adatok alapján száz vállalkozás rendelkezik a faktorálás végzéséhez szükséges PSZÁF-engedéllyel. A Magyar Faktoring Szövetség adatai alapján az éves faktoring forgalom már 1999-től kiegyensúlyozott növekedést mutatott. 2008-ban 816 milliárd forint volt a Szövetség tagjai által lebonyolított forgalom, ami azonban kisebb visszaesést mutatott az elmúlt évekhez képest. 23 http://www.faktoringszovetseghu/html/a faktoringrol altalabanhtml 40 5. ábra: Faktorált forgalom alakulása 2002-2007 között Forrás: Magyar Faktoring Szövetség Ez az ábra mutatja a faktorált forgalom alakulását 2002 és 2007 között. A grafikonból is látható, hogy a magyar faktoringpiac nagy százalékát a belföldi faktoring teszi ki, a nemzetközi faktoring elenyésző fontosságú, körülbelül 3-4%-át teszi ki a teljes forgalomnak. A következő ábra a MKB által készített elemzést bemutató cikkből

származik, ami a belföldi faktoring forgalom és a GDP viszonyát mutatja be. 24 24 http://tozsdeforum.hu/index2phtml?menu=0&submenu=onearticle&news id=382185&red=ka 41 6. ábra: Faktorált forgalom alakulása 2003-2007 között Forrás: MKB Az ábrából látható, hogy a 2007-es forgalom a GDP 3,1%-át éri el, ez 2008-ban már 4% körüli érték volt, ami azonban nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak számít. A magyar faktoring piac éppen a fentiek miatt rengeteg lehetőséget rejt még magában, hiszen a teljes piaci növekedés 4-5%-át éri el csupán. Alapvető problémát jelent, hogy alacsony az ügyfelek száma a regisztrált vállalkozások számához képest, és mivel kevésbé ismert a szolgáltatás, így alacsony szerepe van a finanszírozásban. Nehezíti a helyzetet a bizonytalan jogi háttér. Ami megoldás lehet, hogy tájékoztatás céljából konferenciákat, találkozókat szerveznek, illetve ismertető anyagokon

keresztül tájékoztatják a vállalatokat. Sokat segíthet az állami szerepvállalás, amire példa a korábbi Lánchíd Faktoring Program. Az elmúlt években egyre több kis- és középvállalkozás vette igénybe a faktoring lehetőséget. Egyrészt mert ők is egyre gyakrabban szembesülnek a partnereik likviditási problémáival, másrészt a válság hatására kevésbé számíthatnak banki hitelre. Alapvető probléma az információhiány a vállalatoknál, de ezt ellensúlyozná a már fentebb javasolt tájékoztatási kampány. A jövőre nézve biztosan bővülni fog a faktoring piac, az azonban kérdéses, hogy ezt a gazdasági válság mennyire nehezíti ezt. Az általam végzett kutatás során egyik 42 megkérdezett vállalat sem említette ezt a finanszírozási forrást, mint lehetőséget, amellyel a jövőben élne. 3.4 Külső, tőkejellegű finanszírozási lehetőségek25 Ezen belül három lehetőségről fogok szót ejteni, amelyek az alábbiak: •

Informális tőkebefektető • Üzleti angyal • Kockázati tőkebefektetés 3.41 Informális tőkebefektető Informális befektetőnek tekinthetők azon befektetők, akik a pénzükért cserébe részesedést, azaz hozamot, vagy beleszólási jogot várnak el a vállalkozástól. Az alapítók mellett a család, barátok, munkatársak szoktak informális befektetők lenni. Ebbe a csoportba tartoznak még a befektetést professzionálisan, sokszor hivatásszerűen végző üzleti angyalok, akikről a következő alfejezetben lesz szó. Él egy olyan közhiedelem, hogy a családtagokat, barátokat nem elsősorban az üzleti érdek vezérli a befektetéseik során, ezért ezt a pénzt szeretetpénznek is nevezik. A Global Entrepreunership Montior (GEM) kutatások (Szerb, 2005)26 azonban rámutattak arra, hogy bár létezik szeretetpénz, de az informális tőkebefektetők nagy részét érdekli befektetésük későbbi alakulása, a hozam. Az informális tőkebefektetővé

válást olyan tényezők motiválják, mint a cégtulajdonosi pozíció, a vállalkozásindításához való ismeretek, vállalkozó személyes ismerete, jó üzleti lehetőség. A kutatás során az informális tőkebefektetők négy csoportját különböztetik meg, ezek bemutatására most nem térnék ki, csak röviden összefoglalnám a tanulságokat. A befektetők kis csoportja csak barátoknak, míg nagy részük csak családtagoknak, közeli családnak hajlandó pénzt adni. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők, vagy valamilyen vállalkozói ismerettel rendelkezők általában nagyobb összeget fektettek be. Piaci problémák, megoldási javaslatok Magyarország az informális tőkebefektetések terén nemzetközi összehasonlításban meglehetősen hátul helyezkedik el, az informális tőkebefektetések aránya 2,2%, ami 25 Béza Dániel- Csapó Krisztián- Farkas Szilveszter- Filep Judit- Szerb László: Kisvállalkozások finanszírozása p. 127-142 26 Szerb

László-Rappai Gábor: A kezdő vállalkozások finanszírozása és az informális tőkebefektetők jellemzői Magyarországon. In: Szerb László szerk: Vállalkozásindítás, vállalkozói hajlandóság, és a vállalkozási környezet alakulása Magyarországon a 2000-es évek első felében. p7595 43 nagyon alacsony. Mivel az induló vállalkozások számára az ilyen forrásból szerzett tőke több szempontból is előnyös, az államnak valamilyen módon ösztönöznie kell az informális tőkebefektetést. Az államnak ösztönöznie kell a vállalkozásalapítást, mert ez által növelhető a befektetések aránya, esetlegesen nagysága is. Az oktatásnak is nagy szerepe van abban, hogy a vállalkozóvá válást, mint kívánatos, megbecsült szakma tüntesse fel, és már középiskolában bevezetésre kerüljenek a vállalkozói ismeretek oktatása. 3.42 Üzleti angyal Az üzleti angyalok, olyan nem intézményi befektetők, akik részesedést szereznek tőzsdén

még nem jegyzett, növekedni képes vállalkozásokban, és gyakran részt vesznek fejlesztésükben is. Ezen vállalkozásokkal nem állnak baráti, vagy családi kapcsolatban Az angyalok magánszemélyek, akik saját vagyonukat használják befektetésre, és nem főállásban angyalok. Az üzleti angyalok előnye, hogy magasabb összeget fektetnek be, mint a családi, baráti befektetések összege. Ezen finanszírozási forrás előnye, hogy a pénz mellett kapcsolati tőkét, szellemi tőkét is adnak a vállalkozásoknak. Aktívan részt vesznek a vállalat irányításában. Az üzleti angyalok többségében felsőfokú végzettségű, vállalkozói tapasztalattal rendelkező személyek, akik sokat tudnak segíteni az üzleti terv, különböző stratégiák kiépítésében, új befektetők, ügyfelek felkutatásában. Nemcsak a hozam motiválja őket, hanem emocionális indítékok is, mint társadalom segítése, induló vállalkozások támogatása. Kevésbé szigorúak,

mint az intézményes kockázati tőke-befektetők, sokkal türelmesebbek. Ugyanakkor ők is alaposan megfontolják hova fektetnek be, előnyben részesítik a nagy növekedési potenciált rejtő cégeket. A nagyobb kockázatot jelentő vállalatoknál elképzelhető, hogy többedmagával fektet be a vállalatba. A kiszállás általában kisebb súllyal van jelen, általában 3-5 év után esedékes. Azon induló, korai szakaszban lévő vállalkozások számára lehet ez ajánlott, akik számára más lehetőségek, mint családi, állami, pályázati források már kimerültek. Érdemes olyan angyalhoz fordulni, aki megfelelő mennyiségű szakmai tapasztalattal rendelkezik. 44 Piaci problémák, megoldási javaslatok Az üzleti angyal piac fejletlenségét több tényező is okozza Magyarországon27. A piacgazdaság fiatal volta miatt kevesebb felhalmozott tőke, megtakarítás áll a magánszemélyek, háztartások rendelkezésére. Szintén ebből ered, hogy viszonylag

gyengébb vállalkozói kultúra van az országban, így kevesebb az életképes, innovatív projektötlet. Másik probléma a konzervatív finanszírozási kultúra, ami elsősorban a hitelezésre épül. A vállalatoknak kevesebb információjuk van arról, hogy milyen más forrásokat és hogyan tudnának igénybe venni. A fejletlenség harmadik okozója, hogy hiányoznak azok az intézmények, amelyek összehozhatják a befektetőket a vállalkozókkal. Jelenleg működik az Innostart által létrehozott Üzleti Angyal Klub, valamint a különböző kamarákon keresztül van lehetőség arra, hogy az angyalok találkozzanak a potenciális vállalatokkal. Nehezítő tényező, hogy az állam inkább az intézményesült kockázati tőke-alapokat támogatja, szemben a nem intézményesülttel. Keresleti oldalon problémát jelent, hogy a vállalkozók többsége ellenérzéssel van afelé, hogy a cége irányításán osztozzon. Emellett kevés olyan vállalkozás van, amelyekbe az

üzleti angyalok szívesen fektetnének. Megoldási lehetőség lenne, ha az állam a nem intézményesült tőkebefektetéseket is támogatja, például adókedvezményeken keresztül növelné befektetési hajlandóságukat. Valamint ösztönözhetné további közvetítő intézmények létrehozását. Keresleti, azaz vállalati oldalról a vállalkozókészség fejlesztése, valamint a vállalkozói ismeretek oktatása lehetne a kulcs. Emellett fontos, hogy a vállalatok ne csak kellő vonzerővel rendelkezzenek, de készek legyenek a befektetések befogadására is. 3.43 Kockázati tőke A kockázati tőke intézményes befektetők, professzionális szervezetek azon tőkéje, amelyet a tőzsdén nem jegyzett vállalatokban való ideiglenes tulajdonosi részesedés megszerzésére fordítanak. Aszerint, hogy a vállalatok életciklusuk mely szakaszában kapják a kockázati tőkét, a befektetések három típusát lehet megkülönböztetni.28 Az első csoport az ún. korai fázis,

ide tartoznak a vállalkozás beindításának előkészítésekor (magvető tőke), illetve tevékenységének megkezdésekor (induló tőke) kapott 27 Makra Zsolt-Kosztopulosz Andreász (2004): Az üzleti angyalok szerepe a növekedni képes kisvállalkozások finanszírozásában és fejlesztésében Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 51évf 78sz 717-739o 28 Karsai Judit (2004): Honnan remélhetnek tőkét a magyarországi vállalkozások? Külgazdaság, XLVIII. évf.2004 4 szám 60-70 oldal 45 befektetések. A második, ún expanzív fázisba tartozik minden olyan tőkebefektetés, amelyet a befektetők a már működő vállalkozások piaci pozíciójának javításához biztosítanak. Idetartozik a megrendült vállalkozások helyreállításához, illetve a tőzsdére vitelhez szükséges tőke. A harmadik, ún kivásárlási fázis a cégek érett szakaszában nyújtott azon tőkebefektetéseket takarja, amikor a kockázati tőke a családi vállalkozások

utódlásában, stratégiai üzletágainak leválasztásában, tőzsdéről való kivonásában segédkezik. A magyarországi piac jellemzői, problémák 1989 óta vannak jelen kockázati tőke-társaságok az országban, 2006-ban a Magyarországon működő vállalkozásokba befektetett kockázati és magántőke GDP-hez viszonyított aránya elérte a 0,6%-ot, amivel az európai országok között előkelő helyet értünk el. 29A hazai befektetőkkel együtt 2007-ben összesen 30 kockázati és magántőke befektetéssel professzionálisan foglalkozó szervezet volt jelen az országban. Ami pozitív, hogy a piacon megtalálhatóak globális és regionális kockázati- és magántőke alapok, amelyek a közép-kelet európai régióban érdekeltek. A befektetésre rendelkezésre álló tőke nagysága 2007-ben a HVCA kiadványa alapján 2,8 milliárd euró volt. Magyarországon a legkevesebb tőkebefektetés a korai fázisban lévő cégekbe történik, kizárólag az államilag

támogatott alapok fordulnak feléjük. Náluk kicsivel támogatottabbak az expanzív szakaszban lévő cégek, a legtöbb tőkebefektetés célpontját a kivásárlási szakaszban lévő vállatok jelentik. A legnagyobb probléma, hogy a korai szakaszban lévő vállalkozások számára korlátozottak a finanszírozási lehetőségek. Banki hitelt nem tudnak felvenni, a kockázati tőkebefektetéshez való hozzájutásuk esélye is rendkívül alacsony. Ezt nehezíti, hogy a befektetők a kiváló innovatív ötlettel rendelkezőket választják ki, akiktől gyakran 100% feletti megtérülést várnak el. A rendkívül szigorú feltételek szintén nem könnyítik meg a helyzetet. Ami megoldás lehet, hogy az állam próbálja ösztönözni a korai szakaszban lévő vállalatokba való befektetést. Pozitív, hogy a JEREMIE program révén fellendülhet a kockázati tőke-befektetés, 200 millió forint lesz felhasználható új kockázati tőke-alapok létrehozására.30 Fontos, hogy

a magyar vállalkozások ellenérzését is le kell győzni megfelelő tájékoztatással és oktatással, 29 30 http://hvca.systemfarmerhu/hungarian/images/stories/5evesstatisztika magyarpdf http://www.fnhu/vallalkozas/20080320/hogyan vonzzuk magunkhoz kockazati/ 46 hiszen ódzkodnak attól, hogy az ellenőrzést kiadják a kezükből, esetleg kisebbségi tulajdonosokká váljanak. 3.5 A mikro­, kis­ és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutási lehetőségei Magyarországon és az EU­ban Az Európai Bizottság 2005 szeptemberében31 és 2006 április-májusban32 készített két tanulmányt, az elsőt az EU 15 tagállamok, a másodikat a tíz új tagállam vállalkozásai körében. A tanulmány a kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz való jutási lehetőségeiről szólt. A régi tagállamokban 3047, az új tagállamokban 1536 interjúalanyt kérdeztek többek között arról, hogy mi segítené elő szerintük vállalatuk

fejlődését, milyen intézményekhez fordulnak finanszírozási forrásért, milyen forrást vesznek igénybe, hogy ítélik meg a bankokat, illetve kihez fordulnak információkért. 3.51 A finanszírozási források szerepe a vállalkozások fejlődésében A régi tagállamokban három tényezőt neveztek meg a vállalatvezetők, mint a fejlődés előfeltételei. Ezek a megfelelő törvényi szabályozó környezet megléte (31%), a jól képzett munkaerő, valamint a finanszírozási forrásokhoz való könnyebb hozzáférés (14%). Az új tagállamok körében szintén a megfelelő szabályozás volt a legfontosabb, közel 25%-a a vezetőknek a források elérhetőségét neveztem meg és 14% a jól képzett munkaerőt említette. 3.52 A vállalatok által megkeresett pénzügyi intézmények A régi és az új tagállamokban döntő többségben bankokhoz fordulnak a vállalatok. A régi tagállamokban tízből nyolc vállalkozó bankhoz megy, ha pénzre van szüksége, míg

az újakban már csak hat, Magyarországon pedig a vállalkozók 54%-a. A bankok mellett a vállalatok a lízingcégek, valamint a befektetéseket támogató közintézetek szolgáltatásait veszik igénybe a legnagyobb számban. A régi tagállamokban a vállalatok 24%-a fordul lízingcéghez, az új tagállamokban már 35%. Ezek mellett még a magánbefektetőkhöz fordulnak még nagyobb számban, míg kockázati tőkebefektetőkhöz a legkevesebben. 3.53 A kis­ és középvállalkozások által igénybe vett források Az igénybe vett pénzügyi eszközök között a lízing mutatkozik a legnépszerűbbnek. A régi tagállamokban a cégek 51%-a, az újakban a cégek 53%-a, míg Magyarországon a 31 32 Flash Eurobarometer on SME access to finance in the 15 Member States -2005 October Flash Eurobarometer on SME access to finance in the New Member States-2006 April-May 47 cégek 43%-a használta. A második leggyakrabban használt eszköz a folyószámlahitel, amelyben

jelentős eltérés mutatkozik a régi és új tagállamok között. Az előbbiekben a vállalatok 50%-a, míg az utóbbiakban csak 37%-a vette igénybe. A hosszú lejáratú hitelek tekintetében is szembetűnő a különbség. Az régi tagállamokban a kkv-k 45%-a vett már fel három évnél hosszabb lejáratú hitelt, míg az új tagországokban csak 14%. A rövid lejáratú hitelek esetében már közel azonos eredmények születtek, a régi országokban 31%, az újakban 36%, míg Magyarországon 28% vette igénybe ezt a lehetőséget. 3.54 A bankok megítélése Mind a régi, mind az új tagállamok vállalatvezetői esetében közel azonos számú tartja könnyűnek a banki forráshoz való hozzájutást, mint amennyien nehéznek. Mindkét tanulmány esetén azt a véleményt fogalmazták meg a menedzserek, hogy a bankok növekvő információigénye miatt, a hiteligénylés adminisztratív folyamata végett lesz egyre nehezebb forráshoz jutni bankoktól. Ehhez jön még a

hosszú elbírálási folyamat, valamint a sokak által magasnak tartott kamatlábak. A kritikák ellenére mégis a bankok a legnépszerűbbek, akkor is ha forrásra van szükség, illetve akkor is, ha információra. Érdekesség, hogy a tanulmány szerint a magyarországi kkv-k vezetőinek többsége úgy gondolja, hogy megfelelő anyagi helyzetben van, és elégedettek a finanszírozási források elérhetőségével. Véleményem szerint ez az eredmény nem tekinthető reálisnak, és visszavezethető a kérdőívezés, telefonos megkérdezés gyenge pontjára, hogy személyes kontaktus hiányában az emberek hajlamosabbak a szépítésre és a valóság elkendőzésére. 48 4. Állami szerepvállalás az induló vállalkozások finanszírozásában Már a második fejezetben kifejtésre került a magyar vállalkozásfejlesztési politika, és annak eszközei. Akkor részletesebben írtam a szolgáltatásokról, a közvetett elemekről, most a közvetlen eszközökről, a

finanszírozási eszközökről lesz bővebben szó. Miért is van szükség állami szerepvállalásra? Egyik oldalról azért, mert a vállalkozások meghatározó gazdasági jelentőséggel bírnak egy adott ország számára. Másik oldalról pedig ezen vállalkozásoknak sokszor nem állnak rendelkezésükre azok a finanszírozási források, amelyek az életben maradásukhoz, vagy terjeszkedésükhöz, fejlesztésekhez kellenek. Az állam által nyújtott lehetőségek33: 1. Hitelprogramok: mikrohitelezés és egyéb hitelek 2. Hitelgarancia 3. Tőkejuttatások 4. Faktoring 5. Egyedi támogatás, pályázatok 4.1 Hitelprogramok A hitelekről általánosságban már volt szó a korábbi fejezetben. Az állam a hitelezés területén kétféleképpen járulhat hozzá az induló vállalkozások lehetőségeinek javításához. Egyik mód a könnyen elérhető hitelprogramok biztosítása, másik mód pedig állami kamattámogatású hitelprogramok meghirdetése. Mivel az induló

vállalkozások többsége mikro- és kisvállalkozás ezért elsőként a számukra elérhető mikrohitelezésről szeretnék írni. 4.11 Mikrohitelezés A mikrovállalkozásokra jellemző, hogy méretüknél fogva kisebb összegű hitelre van szükségük. Méretgazdasági okok miatt azonban a kisebb összegek megszerzése gyakran ütközik nehézségekbe. 33 Béza Dániel- Csapó Krisztián- Farkas Szilveszter- Filep Judit- Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása p. 145-165, p 168-169 49 Az állami mikrohitelprogramok lényege, hogy az állam megteremtse a mikrovállalatok hitelezését végző intézményi hálózatot, és biztosítsa a kedvező refinanszírozási feltételeket, ahhoz, hogy ezen intézmények befedjék azt a rést, amit a piaci alapon működő hitelintézetek nem töltenek be. Magyarországon több intézmény is részt vesz a mikrohitelezésben. Legrégebb óta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által biztosított

Mikrohitel Program létezik. 4.12 Egyéb hitelek A mikrohitelek mellett más államilag támogatott hitelek is léteznek. Ezek a beruházáshoz, vagy fejlesztés megvalósításához kapcsolódó kamattámogatásos hitelek. Változó célokhoz kötődhetnek a hitelek, mint például mezőgazdasági vagy környezetvédelmi beruházásokhoz stb. A vállalatok olyan hitelintézeteknél vehetik igénybe ezeket a hiteleket, akiknek megállapodása van az államot képviselő donorintézménnyel. A kamatfeltételek a kockázatmentes kamatlábhoz értékétől függnek, de a refinanszírozó intézmény limitálja a kamatrést. Itt is előírás a saját erő Jelenleg különböző agrár, valamint projekthitelek érhetőek el. A legjelentősebb elérhető mikro-, kis- és középvállalati programok a következőek:34 • Új Magyarország Mikrohitel Program: mikrovállalkozásoknak tárgyi eszköz beszerzésére, vagy beruházásra nyújtott hitelösszeg. Céltól függően előbbire 6,

utóbbira 10 millió forint vehető fel, 12 illetve 120 hónapos maximum futamidővel. 20%-os önrész szükséges Célok: tárgyi eszköz beszerzésére vagy beruházáshoz forrást nyújtani. • Mikrohitel Plusz Program: átmenet a mikrohitel és a fejlesztési hitelek között. 1-1,5 millió forint vehető fel. Maximum 10 év lejárati idő van, 2 év türelmi idővel. Kamata a jegybanki alapkamat Célok: Beruházási és fejlesztési célokhoz nyújt forrást. Három fő hitelcél van, amelyek a következőek. 1 A vállalkozói tevékenység végzésére szolgáló ingatlan vásárlása, építése, átalakítása. 2 Használt és új gépek, berendezések, felszerelések, járművek beszerzéséhez. 3 Tárgyi eszköz beszerzéséhez, annak működtetéséhez szükséges szoftver vásárlásához. 34 https://www.mfbhu/ 50 • Mikrohitel Program (MVA által koordinált): kezdő, és már működő vállalkozások vehetik igénybe. Beruházási hitelként 8 évre,

forgóeszközhitelként 3 évre vehető fel. Maximum 6 350 000 Ft igényelhető 20% saját erő szükséges Célok: 1. Gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása 2 A már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése. 3 A beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítása • Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel: Mikro- és kisvállalkozások számára lehetőség, ingatlan beruházáshoz, tárgyi eszköz vételéhez. 1-50 millió forint vehető igénybe, maximum 15 éves futamidővel. Célok: Beruházási és fejlesztési célokhoz hitelt nyújtani. Az egyes hitelcélok megegyeznek a Mikrohitel Plusz Programnál ismertetett három hitelcéllal. • Új Magyarország Kis-, és Középvállalkozói Hitel: mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető. Felhasználható tárgyi eszközbe történő beruházáshoz, szabadalmi jog, licenc, know-how megvásárlásához, valamint

forgóeszköz finanszírozásra. 10-100 millió Ft a hitelösszeg, maximum 10 éves futamidővel. Célok: 1. Tárgyi eszközbe történő beruházáshoz 2 A beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás (immateriális javak) vásárlásához, előállításához. 3 A beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszírozásához. • Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram: kis- és középvállalkozások vehetik igénybe forgóeszköz finanszírozásra. 1-200 millió forint áll rendelkezésre 1 év plusz 1 nap lejárattal. Célok: Forgóeszköz finanszírozásához való forrás nyújtása. A fentebbi hitelprogramok mindegyike, az utolsót kivéve, igénybe vehető induló vállalkozások által is. Az állam a támogatott hitelek többségét 2007-től az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramban vonta össze. Ez egy

kedvezményes kamatozású, hosszú futamidejű hitellehetőség biztosításával kívánja elősegíteni elsősorban a magyar székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét, de emellett a nagyvállalatok és önkormányzatok számára is vannak lehetőségeik. A programon belül számos hitelcélt alakítottak ki. Ezen hitelcélok például a technológia 51 korszerűsítését infrastruktúrafejlesztést elősegítő beruházások ösztönzése, a vállalatok nemzetköziesedésének elősegítése. Emellett környezetvédelmi és egészségügyi beruházások, gyógyturizmus és egyéb turisztikai vonzerők fejlesztését szolgáló beruházások támogatása. Államilag támogatott hitelek helyzete Magyarországon, piaci problémák A piacról számokban: Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Programból 2007-ben 395 vállalkozó jutott több mint 19 milliárd forint összegben kedvezményes hitelhez, ami visszaesés a korábbi év 667

vállalkozójához képest.35 Az Új Magyarország Mikrohitel Program keretén belül tavaly januárban lehetett először hitelt felvenni, azóta 914 vállalkozás vette igénybe a programot és igényelt összesen 4,7 milliárd forintot. 36 A KKV helyzetkép 2007-es kiadásban szereplő adatok szerint az érdeklődés az Országos Mikrohitel Program iránt 1992 óta változóan alakult. Egyes években nagyobb érdeklődés volt, míg más években alacsonyabb. Ami tény, hogy 2007-ig összesen 22 000 vállalkozás részesült mikrohitelben 43 milliárd Ft értékben. A Kisvállalkozói Hitelprogramot 2008 februárjában sikerült elindítani, így az előző évből még nincsenek pontos számadatok. Ami nagy probléma a mikrohitelezés piacán, hogy alacsony az ügyfélszám. Pedig a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a vállalkozások kb. 80%-a nem részesül kereskedelmi banki hitelben. Az alacsony keresletre több magyarázatot látok lehetségesnek. A kérdőíves

felmérésemből kiderült, hogy a források közötti választásnál meghatározó az adminisztrációs kötelezettségek mennyisége, költsége. A mikrohitelek és az egyéb államilag támogatott hitelek igénylése nagy mennyiségű papírmunkával jár, ami sok vállalkozást elrettentet az igényléstől. Akadályozó tényező az elmúlt évek gazdasági helyzete, a kormány megszorító csomagja, ami miatt sokan nem mernek külső forrást bevonni. Ezen felül sok esetben a vállalkozások csak 200-300 000 Ft összegnyi hitelt szeretnének felvenni, ami még a mikrohiteleknél sem mindig egyszerű. A mikrohitel igénylésénél kizáró tényező, ha egy vállalkozás gazdaságilag veszteséges évet zárt. 35 http://nfgm.govhu/data/cms1582530/monitoring2007 pdf http://gazdasag.mahu/tart/cikk/c/0/40032/1/gazdasag/Uj Magyarorszag Mikrohitel Program 914 vall alkozas vett fel hitelt 36 52 Kínálati oldalon, ami problémát jelent, hogy most történik az átmenet a

piacfejlesztő hitelezés, támogatás felé, és sok esetben fenn áll a donorfüggőség, vagyis csak akkor van mikrohitel, és akkora mennyiségű, amennyit a donorintézmény nyújtani tud. A keresleti oldalon is megemlítettem az adminisztrációt, ez az, amit a mikro- és egyéb hitelt nyújtó intézményeknek valamennyire racionalizálniuk kellene. Az egyéb államilag támogatott hitelek területén számos esetben még nincs információ az igénybe vettek számáról, az igénybe vett hitelösszeg nagyságáról. A feltételek mindenképpen kedvezőek, külön pozitívum, hogy szinte az összes elérhető induló vállalkozások számára is. Valamint nagyszámú hitelintézetnél van lehetőségük a vállalkozásoknak a hitel megigénylésére. Ami fontos lenne a jövőre nézve, hogy ugyanolyan célokra ne legyen nagyon sokféle különböző, más-más intézményeknél igénybe vehető hitellehetőség, mert ez nagyban nehezíti az eligazodást, és véleményem szerint

az adott hitelprogramok is nehezen tudják elérni a kitűzött célokat. 4.3 Garancia, azaz hitelgarancia és tőkegarancia 4.31 Hitelgarancia Magyarországon a hitelezés a közhitel-garancia rendszer jellemzőivel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy pénzügyi közintézmény állami támogatással vállalja a garanciát vagy a kezességet a vállalkozások hiteleiért. Ezt a szerepet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tölti be A Hitelgarancia Zrt.37 készfizető kezességet nyújt hitel- és bankgarancia ügyletekhez, faktoring és lízingszerződésekhez valamint uniós pályázatokhoz. Támogatja az induló vállalkozások hitelhez jutását is. A feltételek alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 éves lejáratú hitelhez, bankgaranciához, lízing és faktoring-ügylethez kaphatnak készfizető kezességet. A hitelszerződések, lízingek és faktoring-ügyletek esetében a

kezességvállalás maximális mértéke a kamatokkal növelt összeg 80%-a, bankgarancia esetében a szerződésben vállalt összeg maximum 80%-a. A HG Zrt. a 2007-es év folyamán3825700 kezességvállalási szerződést kötött, ebből 396 induló vállalkozásokhoz kapcsolódik. Az előző évhez viszonyítva ez 24%-os bővülést jelent. Az összes kezességvállalás legnagyobb részét a hitelgaranciák teszik ki, aminek nagy része a Széchenyi Kártyához kapcsolódik, a fennmaradó rész pedig bankgarancia 37 38 http://www.hitelgaranciahu/hu/bemutatkozasunk Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis-, és középvállalkozások helyzete 2007 p. 338 53 ügyletekhez vállalt garancia. Emellett kidolgozott egy portfóliógarancia terméket, és elindított egy közvetlen garancia terméket, a Garantiqa-EU-s pályázati garancia terméket. A termék megoldást kínál azon vállalkozásoknak, akik EU-s támogatást nyertek és a visszafizetéshez garanciára

van szükségük. A HG Zrt tevékenységét egyre inkább bővíti, és igyekszik minél inkább segíteni, azon kkv-k forráshoz jutását, akiknek nincs elegendő biztosítéka, és ezért hitelezésük túlzottan kockázatosnak minősülne. A statisztikai adatok a vállalat aktivitásának javulását mutatják, és ami pozitív, hogy a megfelelő üzleti tervvel rendelkező induló vállalkozások számára is nyújtanak lehetőségeket. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány39 (AVHA) a HG Zrt.-hez hasonlóan nyújt kezességet. Az Alapítvány az agrárkezesség mellett, általános vállalkozói kezességet – vidékfejlesztéshez kapcsolódik –, valamint piaci kezességeit is nyújt. A 2007-es adatok alapján az AVHA 5528 db fennálló kezességi szerződéssel és 1489 db új megbízással rendelkezett. A létszám szerinti megoszlást tekintve jellemzően a kis létszámú vállalatok hitelhez való jutásának elősegítésére törekedett az Alapítvány. A

legtöbb kezességet a mikrovállalkozásoknak nyújtja. Az AVHA a korábban már említett kezességtípusok mellett egyedi termékkel is igyekszik növelni kezességvállalásainak számát. Ezen egyedi termékek például a Gazdahitel, vagy a Kaláka garancia Sajnos semmilyen forrásból nem sikerült információt szerezni arról, hogy az AVHA vajon nyújt-e lehetőséget az induló vállalkozások számára is. Az egy lezárt gazdasági évvel rendelkezők biztosan igénybe vehetik az alapítvány szolgáltatásait. A hitelgarancia piac megítélése, problematikus területek A hitelgarancia piac aktivitása, ahogy a fentebbi számok is mutatják, egyre bővül. Ami külön pozitívum, hogy induló vállalkozások számára is igénybe vehetőek a HG Zrt. garanciaszolgáltatásai, ami azért fontos, mert elősegíti a vállalkozások hitelhez jutását. A kérdőíves felmérésem során is volt egy informatikai vállalkozás, amely a Hitelgarancia Zrt. segítségével jutott

hitelhez Az állami szerepvállalás a hitelgarancia területén annyit jelent, hogy a költségvetés megtéríti a két intézmény számára azon összeg 70%-át, amelyet a nem törlesztő kisvállalkozások helyett az AVHA és a HG Zrt. fizet a bankoknak Ezt hívják viszontgaranciának. 39 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis-, és középvállalkozások helyzete 2007 p. 341344 oldal 54 Véleményem szerint a jövőben csak növekedni fog a hitelgarancia szerepe, amit az állami szerepvállalás is nagyban elősegít. 4.32 Tőkegarancia A garancia másik területe a tőkegarancia, ahol a Start Tőkegarancia Zrt.-nek van kiemelkedő szerepe. A cég célja, hogy elősegítse a hazai kis- és középvállalkozások hozzájutását fejlesztési célú tőkéhez, valamint vissza nem térítendő uniós támogatásokhoz. Ennek megvalósítására több különböző termékkel40 rendelkeznek, így tőkegarancia professzionális pénzügyi befektetők

számára kis- és középvállalkozásokba való befektetéseikhez. A portfólió tőkegarancia termékkel a Start Zrt garanciát vállal, hogy a kifejezetten kkv-k tőkefinanszírozása céljából létrejövő, magyarországi bejegyzésű kockázati tőkealapok számára az alap megszűnésekor megtéríti az esetleges tőkeveszteség 50%-át. Pályázati kezességvállalást nyújt hazai kis-, és középvállalkozásoknak, amennyiben a támogatási szerződésben foglaltakat nem, vagy nem megfelelően teljesíti és ennek következtében a támogatási összeg visszafizetésére kerül sor, akkor a vállalt összeghatárig kifizetést teljesít. A cég 2007-ben nagyon jól teljesített, 21 igénylésből 16-ot hagyott jóvá és 8 szerződést kötött meg év végéig 365,4 millió forint értékben. Az államilag támogatott tőkegarancia piacának megítélése, problematikus területek A későbbiekben még lesz szó bővebben a Start Zrt. teljesítményéről

számokban Ami biztos, hogy üzleti aktivitása folyamatosan bővül. A Start Zrt szerepe több szempontból is fontos: egyik oldalon ösztönzi az innovatív, versenyképes induló vállalkozásokba való tőkebefektetést, a másik oldalon pedig segítséget nyújt a fent említett intézményekkel együtt azon vállalatok számára, akik EU-s támogatást, pályázatot nyertek. Az államnak nagy szerepe volt a Start Zrt elindításában, hiszen kereskedelmi bankokkal, érdekképviseletekkel együtt hozzájárult a 4,2 milliárd forintnyi alaptőke biztosításához. Véleményem szerint a Start Zrt-nek a jövőben növekvő figyelmet kellene szánnia a korai fázisban lévő, innovatív vállalkozások tőkéhez juttatására, és ebben az állam is a segítségére lehet. 40 http://www.startgaranciahu/ 55 4.4 Faktoring 2003 szeptemberében indította el az állam a Lánchíd Faktoring Programot,41 azzal a céllal, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások körében

elterjessze, mint a likviditásfinanszírozás egyik eszközét. A faktorálás keretében a szervezet megvásárolja és beszedi a vele szerződésben álló vállalkozás rövid lejáratú, halasztott fizetési határidejű, le nem járt követeléseit. A programot 2005-ben egyszer már felfüggesztették, majd 2006-ban újraindították. A programba bevonásra került a Hitelgarancia Zrt. melynek kezességvállalásával csökkent a faktorálás kockázata, emellett megújultak a program kondíciói is. A faktorálás terheit a faktorcégek díjainak és a kamatainak csökkentései, 3 %-os állami kamattámogatás enyhítette, valamint egyszerűsített eljárásrend. A GKM 3%-os kamattámogatást nyújtott, valamint a 1,3%-os faktordíj volt felszámítható, így kedvező költségekkel volt igénybe vehető a szolgáltatás. A követelések értékének 70%-át fizette meg a faktor szerződéskötés esetén. Az EU források új felhasználási szabályai miatt a

kormány 2007 áprilisában felfüggesztette a programot, amelynek hatása összességében kedvező volt. Helyette olyan programokat hoztak létre, amelyek garanciaprogramokon keresztül ösztönzik a faktoring szélesebb körű elterjedését, ilyen program az Új Magyarország Portfóliógarancia Program. A Lánchíd Faktoring fontossága volt, hogy megoldást kínált a körbetartozások jelensége által jellemzett magyar vállalkozói körnek. A jelenség főleg a mikro-, kis- és középvállalkozásokat terheli, ezért fontos az állami szerepvállalás például a faktoring népszerűbbé tétele érdekében. A Portfóliógarancia Program42 az Új Magyarország Program keretében került meghirdetésre. A program keretében az Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt előre rögzített kockázatmegosztás mellett (legfeljebb a banki követelés 80%-áig) közvetlen kezességet vállal a pénzügyi közvetítők által kihelyezett – maximum 100 millió forint összegű –

kisvállalkozói hitelek mögé. Ezáltal bővülnek a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások banki finanszírozási lehetőségei, hiszen ebben a szegmensben jellemző, hogy a hitelfelvétel egyik legkomolyabb akadálya a megkívánt hitelfedezet hiánya. Az MV Zrt kezességvállalása mögött a magyar állam 100%-os viszontgaranciája áll A program a JEREMIE programból szerzett támogatásból és állami 41 42 http://www.lendulethu/faktoring/fakthtml http://www.hbkikhu/indexphp?id=10249 56 hozzájárulásból indult el 2008 nyarán. Ezen program helyettesítené a Lánchíd Faktoring Program által betöltött szerepet. Államilag támogatott faktoring program megítélése, problematikus területek Ahogy már a faktoring általános bemutatásakor is említettem, ez a lehetőség rendkívüli jelentőséggel bír napjainkban, viszont a piac még kihasználatlan, ezért a fellendítéséhez még mindig szükség van állami szerepvállalásra. A Lánchíd Faktoring

Program összességében pozitív hatást ért el, főleg, hogy ma már egyre több vállalkozás ismeri ezt a lehetőséget. Arról, hogy a Lánchíd Program megszüntetése, és az új program milyen hatással lesz/volt a faktoring elterjedésére, majd a 2009-es év folyamán lesz több statisztikai információ. Véleményem szerint, ami fontos, hogy az állami programok piaci alapon nyújtsák a szolgáltatásaikat, és ne szorítsák ki a piaci szereplők által nyújtott termékeket. Pozitív tendencia, hogy ma már valamennyi kereskedelmi bank termékei között megtalálható a faktoring, mint lehetőség. 4.5 Tőkejuttatások piaca, problematikus területek Az hogy, szükség van-e állami beavatkozásra a kockázati tőke piacon, egy vitatott kérdés. A beavatkozást főként a mikro-, kis- és középvállalkozások alultőkésítettségével szokták indokolni. Az állam úgymond egy piaci tökéletlenségre próbál válaszolni, mert létezik a vállalkozásoknak egy

olyan köre, akik tőke nélkül maradnak. Egyik oldalon, mert az informális befektetők már nem tudnak, vagy nem akarnak akkora tőkét biztosítani nekik, amennyire szükségük lenne, másrészt ez a tőkemennyiség a legtöbb kockázati tőkealapnak, vagy befektetési alapnak túlzottan alacsony. Ennek a tőkerésnek a feloldására vállal az állam szerepet. Az állam többféleképpen segítheti a tőke jellegű forrásokhoz való hozzáférést:43 • Közvetlen tőkebefektetés állami tulajdonú társaságon keresztül • Tulajdonosi kivásárlásokat elősegítő kedvezményes hitelek nyújtása • A kockázati tőke-befektetést végrehajtó befektetők kockázatának és hozamelvárásainak mérséklése • Értékpapírpiac támogatása • Vissza nem fizetendő támogatások 43 Béza Dániel-Csapó Krisztián-Farkas Szilveszter-Filep Judit-Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása p. 161-165 p 168-169 57 4.51 Közvetlen tőkebefektetés

állami tulajdonú társaságon keresztül Az állam létrehozhat saját tőkéjéből egy tőkebefektető társaságot, kockázati tőke-alapot, vagy már meglévő állami tulajdonú bankon keresztül végezhet kockázati tőkebefektetést. Közvetlen állami tőkebefektetést folytató intézmények közös jellemzője, hogy kisebbségi részesedésre törekszenek, és alacsonyabb hozamelvárásokat támasztanak, mint a piaci alapon működő társaságok. Jelenleg több állami szervezet foglalkozik ilyen tőkebefektetéssel, akiket az alábbi táblázat foglal össze: 7. táblázat: Állami szerepvállalás intézményei a vállalkozások finanszírozásában Vállalat életciklusai Intézmények Ötlet, találmány NFGM, társminisztériumok (pályázatok, támogatások) Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal alapok Korai szakasz Corvinus Innovációs Alap (magvető tőke) Kezdeti növekvő szakasz Corvinus Kockázati Tőke Alap (kockázati tőke)

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. Beszállítói Befektetői Rt. Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. IKTA Növekvő szakasz MFB Tőkefinanszírozási Igazgatóság (fejlesztő tőke) Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. Érett szakasz stratégiai befektetők, tőzsde Forrás: Karsai Judit-Baranyai Gábor (2005) Ahogy a táblázatból is kiderül az indulás fázisában az állami intézmények száma is kevesebb. Az állami szerepvállalás mellett szól ezen a területen a fent említett indok, vagyis a piaci elégtelenség leküzdése. Az azonban, hogy az állami intézmények a piaci szereplőknél puhább feltételrendszert alkalmaznak, az nem feltétlenül pozitív, mert piactorzító hatása lehet. Az állami beavatkozásnak az kellene, hogy legyen a célja, hogy a piaci szereplők tőkebefektetési kedvét és hajlandóságát növelje azon vállalati kör felé, amely alultőkésített. Így azonban ez a hatás nem feltétlenül érvényesül Megoldás

lehetne, ha a piaci szereplőkhöz igazítanák az állami intézmények a követelményeiket, valamint ha az állam, mint társfinanszírozó jelenne meg a magán tőkebefektetők cégeiben. 58 4.52 Tulajdonosi kivásárlásokat elősegítő kedvezményes hitelek Mivel a kockázati tőke-befektetők már a legelején a kiszállási lehetőségeket keresik, megoldás lehetne, ha az állam támogatná a tulajdonosi visszavásárlást, amely egyben a tőkebefektetőknek kiszállási lehetőség. Magyarországon azonban még nincs ilyen hitellehetőség. 4.53 A kockázati tőke­befektetők kockázatainak és hozamelvárásainak mérséklése A kockázat csökkentésének egyik megoldása lehet a tőkegarancia nyújtása, amely tevékenységet Magyarországon a Start Tőkegarancia Zrt. végez A vállalat tevékenységéről, valamint a tőkegarancia lényegéről már korábban volt szó. Ami még lehetőség lehetne Magyarországon, hogy ha az állam a magánbefektetők által

nyújtott hitelekre, tőkére is nyújtana valamiféle garanciát, amivel mérséklődhetne a kockázatuk és ezáltal növekedne a befektetési hajlandóságuk. 4.54 Értékpapírpiac támogatása Ahogy már a 4.52 pontban is szó volt róla, a tőkebefektetők keresik a kiszállási lehetőséget. A tulajdonosi részesedésből való kiszállás lehetősége a tőzsdei bevezetés Ehhez szükség van a tőzsde fejlesztésére, mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. A kereslet növelése lehetséges adókedvezmények nyújtása, befektetési szabályok módosítása, befektetői védelem biztosítása révén. A kínálati oldalon pedig megoldás lehetne a több szintű tőzsde létrehozása, mint amilyen a nagyobb tőzsdéken, így a német, angol és japán tőzsdén is megfigyelhető. Magyarországon a tőzsde mindenképpen felfejlesztésre szolgál, a kis- és középvállalkozásoknak nincs is lehetőségük a részvényeik tőzsdei bevezetésére. Létezik egy

támogatás Magyarországon, ami a BÉT-tel összefogva a tőzsdei bevezetést támogatja, de ennek kevés látható eredménye van. 4.55 Vissza nem térítendő támogatások Az ilyen típusú támogatások általában valamilyen meghatározott gazdaságpolitikai célt szolgálnak, amelyek révén növekszik a vállalkozások versenyképessége, új munkahelyeket teremtenek és környezetbarátabb gazdálkodást tudnak folytatni. Az ilyen támogatások általában munkahelyteremtő beruházások, vagy környezetvédelmi jellegű beruházások, innováció és K+F fejlesztések, informatikai beruházások stb. A pályázatokat a különböző illetékes minisztériumoknak, vagy állami intézményeknek kell benyújtani. 59 Ezen támogatások hasznossága több szempontból is megkérdőjelezhető. Egyrészt csak addig állnak rendelkezésre, amíg az állami költségvetésből jut pénz, vagyis jelentős donorfüggőség van. Nem biztosítható, hogy a megfelelő, és

tényleg a támogatásra érdemes vállalkozások kapják meg a támogatást. Illetve kérdéses, hogy alkalmaznak-e utókövetést és szankciókat a támogatást nyújtó szervezetek. Ugyanakkor, amennyiben megfelelő, támogatásra rászoruló vállalkozás kapja meg, akkor az óriási segítség, hogy nem kell visszafizetni. Az állami tőkejuttatások területén szeretnék említést tenni a Magvető Programról44, amelynek célja, hogy az innováció-orientált vállalkozások létrejöttét és korai szakaszát segítse. A program négy egymásra épülő és egymást kiegészítő részből áll: • elő-magvető tőke intézkedés • magvető tőkealap • induló tőkealap • mentorálás Nem térnék ki az egyes részek értékelésére. Összefoglalva annyi mondható el, hogy az egyes elemek eltérő területekre, így piackutatásra, üzleti terv elkészítésére, megvalósíthatósági tanulmány készítésére, termékfejlesztésre, stratégia alkotására,

szaktanácsadásra koncentrálnak. Az elő-magvető intézkedésből vissza nem térítendő támogatást lehetett kapni, a magvető és induló tőkealapnál tőkét. Az állam feladata a stratégia, prioritások meghatározása, a monitoring elvégzése volt. A program 7 éves működése alatt (2000-2007) 200 projektet tárt fel, közel 1000 új munkahely megteremtéséhez járul hozzá, és a 200 vállalatból 50 stabilan működik. A program példa arra, hogyan lehet az állami beavatkozás sikeres egy igen fontos területén, az induló vállalkozások körében. 4.6 Pályázatok, támogatások A rendelkezésre álló pályázatok csoportosíthatóak az EU-s társfinanszírozással megvalósuló pályázatokra, valamint hazai forrású pályázatokra és egyéb pályázatokra. 44 http://www.seedregcom/data/deliverables/841ppt 60 4.61 EU­s társfinanszírozású pályázatok Az EU legfontosabb támogatási eszközeit a Strukturális és Kohéziós Alapok képezik, a

tőlük származó források elosztásának nemzeti stratégiáját az Új Magyarország Fejlesztési Terv tartalmazza, amely a 2007-2013 közötti időszakra szól. Erre az időszakra hazánk közel 22,4 milliárd euró, azaz közel 6000 milliárd forint támogatásra jogosult. A Terv a rendelkezésre álló forrást 8 ágazati (gazdaságfejlesztési, közlekedési, környezet és energia, társadalmi megújulás, társadalmi infrastruktúra, államreform, elektronikus közigazgatás, végrehajtás) operatív program és 7 regionális operatív program keretében osztja el. A kkv-k finanszírozási forráshoz jutása, a vállalkozásfejlesztés elsősorban a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódik, amelyre körülbelül 700 milliárd forint keret áll rendelkezésre. A GOP pályázatai 4 prioritás köré csoportosulnak, amelyek az alábbiak: • K+F és innováció a versenyképességért • A vállalkozások (kiemelten kkv-k) komplex fejlesztése • A modern

üzleti környezet erősítése • Pénzügyi Eszközök Intézkedése (JEREMIE típusú pénzügyi eszközök) Az első három prioritás pályázataival vissza nem térítendő támogatások érhetőek el, a negyedik prioritással kedvezményes pénzügyi eszközök. A Mikrohitel is a JEREMIE része, erről már korábban esett szó. 2007-ben45 18 pályázat került meghirdetésre, míg 2008-ban 20 pályázat, amiből 6 még mindig pályázható. A GOP pályázatok mellett számos regionális operatív program, vagy egyéb OP pályázatai is a vállalkozásokat célozzák meg. Főként a Társadalmi Megújulás OP keretén belül kerültek meghirdetésre, amelyek a munkavállalókat, vállalkozókat megsegítését szolgálják. Például: Munkahelyi képzések támogatása kis- és középvállalkozások részére pályázat. Az EU-s társfinanszírozással megvalósuló pályázatok induló vállalkozások számára is elérhetőek, nagy részüknél vissza nem térítendő

forrás is kapható. Ezen pályázatok szigorú feltételek mellett pályázhatóak meg, az elmúlt években azonban törekvések születtek a pályázás megkönnyítésére. Így jelenleg egyetlen integrált szervezet, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. kezeli a pályázatokat, csökkentették az 45 http://www.nfuhu/doc/4 61 adminisztratív terheket és egyszerűbbé tették a pályázási eljárásokat. A kérdőívek kitöltésekor még így is sokan a nagy mennyiségű adminisztrációt és a hosszú eljárást emelték ki negatívumként a pályázatokkal kapcsolatban, sok esetben a kisebb vállalkozások esélytelennek tartják magukat a pályázat megnyerésére. 4.62 Hazai forrású pályázatok A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény értelmében a kis- és középvállalkozások támogatására egy Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot hoztak létre. A központi költségvetési törvény határozza

meg, mennyi forrást nyújthat a központi költségvetés a KKC-nak. Ez az összeg 2008-ban 2,282 milliárd forint volt Hazai forrásból jelenleg 3 pályázat érhető el, amelyek:46 1. Pályázati felhívás a vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatására 2. Pályázati felhívás a hazai roma mikrovállalkozások mikrohitellel megvalósítható beruházásainak támogatására 3. Pályázati felhívás a védelmi és biztonsági ipar versenyképességének céljából megvalósuló termék-, és technológiafejlesztési beruházások támogatására 4.63 Egyéb pályázatok Számos más pályázat volt elérhető még 2008-ban, az ITDH Zrt., a NKTH, a Munkaerőpiaci Alap és az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál. Rengeteg pályázat áll a vállalkozások rendelkezésére, ezek közül eggyel szeretnék kicsivel bővebben foglalkozni, ami egy induló vállalkozásnak hasznos lehet, ez pedig a Regionális Munkaügyi Központoknál megpályázható

Regisztrált álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás.47 A támogatás alapfeltétele, hogy a pályázó három hónapja álláskeresőként legyen regisztrálva. A támogatás két részből áll Az első a vállalkozóvá válás támogatása, amelyet a pályázó legfeljebb hat hónapra, a legkisebb kötelező munkabér összegében kaphat meg vissza nem térítendő támogatásként. A másik az önfoglalkoztatás támogatása, amelynek során maximum 3 millió visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatás nyújtható, amely nem haladja meg az összes beruházási költség nettó értékének 80%-át. A támogatások külön-külön is megkaphatóak, a feltételek régiónként kis mértékben eltérhetnek. 46 http://www.nfgmgovhu/feladataink/kkv/tamforras/hazai palyhtml http://kmrmk.afszhu/engineaspx?page=kmrmk palyazatok&switchcontent=kmrmk palyazatok vallakozova valas&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full 47 62 Az egyik

mélyinterjú alanyom ezt a támogatást pályázta meg 2008-ban, amikor elindította vállalkozását. Ő mindkét támogatást megkapta Akkor kétmillió forintot kapott, amelyet egy év türelmi idő után kezdett el törleszteni. A törlesztésre 60 hónapot kapott, a törlesztés típusa megállapodás alapján történik. A másik támogatást is elnyerte az alanyom, azonban nem vissza nem térítendő támogatásként. Saját résszel kellett rendelkeznie, ezt családi kölcsön segítségével oldotta meg. Jelenlegi kiírás már nem kér saját tőkét, hanem megfelelő biztosítékot, fedezetet. Véleményem szerint ez egy korrekt támogatási forma. Ami nagyon fontos, hogy kamatmentesen lehet a pályázati összeghez jutni, és hogy reális törlesztési határidőt határoz meg. Az interjúalanyom beszámolója alapján a pályázati anyag kitöltése sem vett el sok időt, ő azt nehezményezte, hogy nehéznek tekinthető családi körülményei ellenére sem kapta meg a

vissza nem térítendő támogatást. Ami a támogatás ellen szólhat, hogy a regisztrált munkanélküliség alapfeltétel. Államilag támogatott pályázatok elérhetőségének megítélése, problematikus területek A fentiekből is látható, hogy sokféle pályázati forrás áll a vállalkozók rendelkezésére. A pályázatok nagy százalékban érhetőek el induló vállalkozások számára. A jelenlegi gazdasági helyzetben biztosan változni fognak a feltételek, és egyes pályázatok visszavonásra is kerülhetnek, mégis a kérdőíves felmérés és a sajtóhírek alapján jelenleg a pályázatok jelenthetik a megoldást a vállalkozások finanszírozási problémáira. Az év elején beindított pályázatok enyhített kondíciókkal és nagyobb összegben állnak a vállalkozások rendelkezésére. Az állami szerepvállalást a pályázatok területén mindenképpen pozitívnak ítélem meg. 4.7 Állami szerepvállalás megítélése általánosságban, javaslatok

Nagyon vitatott kérdés, hogy az államnak mennyire, milyen módon kell szerepet vállalnia a vállalkozások finanszírozási forráshoz jutásában. Ahogy már korábban is szó esett róla a vállalkozások 80%-a külső forrás nélkül van Magyarországon. A vállalkozások nagy körénél megtalálható a finanszírozási rés. A piaci tökéletlenséggel magyarázható az állami szerepvállalás. Ami azonban fontos, hogy az állam ne a piachelyettesítő szerepet, hanem a piacfejlesztő szerepét töltse be. Most is számos esetben azt láthatjuk, hogy a különböző dokumentumokban, célkitűzésekben ennek fontosságát hangsúlyozza az állam, a gyakorlatban azonban még mindig a piacinál 63 magasabb kamattámogatást, vagy puhább feltételeket alkalmaz a forrásnyújtásnál. Ez pedig piac-, és versenytorzító hatással jár, és nem eredményezi az életképes vállalkozások létrejöttét. Ami fontos lenne, hogy ténylegesen kövesse az állam azokat az

elveket, amelyeket megfogalmazott a vállalkozásfejlesztési politikájában, így: funkcionális megközelítés, fenntarthatóság, intézményfejlesztés, valamint piaci mechanizmusokra épülő koordináció. A fenti fejezetből látható, hogy az állam aktívan szerepet vállal a különböző források nyújtásában, adott szegmensek felfejlesztésében. A kérdőíves felmérés alapján az általam megkérdezett 17 vállalkozóból 14-en48 nem voltak elégedettek az állami szerepvállalással. Ami javaslatként megfogalmazódott, hogy az államnak egy jól működő közigazgatási rendszert kellene kiépíteni, valamint egy támogató, szabályozási környezetet, átláthatóbb adózási rendszert. A források tekintetében több vissza nem térítendő támogatásra lenne szükség, valamint hosszabb futamidőre és előfinanszírozásra. Igényként született meg a vállalkozói tudás, ismeretek, kompetenciák oktatása már az általános iskolától kezdve.

Megfogalmazódott egy olyan felvetés, amely szerint az állam ne csak a multinacionális, külföldi cégeket támogassa adókedvezményekkel, hanem az induló magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat is, mondjuk a működésük első 3 évében. A pályázatok ne a bankokat, hanem közvetlenül a vállalatokat támogassák. Alapvető fontosságú lenne a bankok kockázatvállalási hajlandóságának a növelése. Ezen felvetések jól tükrözik, hogy Magyarországon még mindig tennie kell az államnak a megfelelő, nem csak szavakban vállalkozóbarát jogi környezet megteremtéséért. A források tekintetében pedig nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy azok megfelelő helyre kerüljenek. 48 Forrás: Kérdőíves felmérés 64 5. Mikro­, kis­ és középvállalati szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények Mivel rengeteg olyan intézmény létezik Magyarországon, amelyek a fent említett szektor finanszírozását támogatják,

ezért én közülük a Start Tőkegarancia Zrt.-t és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-t választanám ki Az ő tevékenységüket elemezném és mutatnám be. Először egy összefoglaló áttekintés ezen intézményekről: 1. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2. Magyar Fejlesztési Bank Zrt 3. Magyar Export és Import Bank Rt 4. Magyar Exporthitel Biztosító Rt 5. Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt 6. Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt 7. Hitelgarancia Zrt 8. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 9. Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt 10. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt 11. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt 12. Corvin Nemzetközi Befektető Zrt 13. Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt 14. Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt 5.1 Start Tőkegarancia Zrt A Start Zrt. 2006-ban az első olyan pénzügyi szolgáltató volt Magyarországon, aki tőkegarancia termékekkel jelent meg. A

termékeiről korábban már esett szó, ezért ezekre itt nem térnék ki. A vállalat piaci alapon, megfelelő kockázatelemzés, és -kezelés mellett végzi tevékenységét, az ügyfelek által fizetett díjak, és garancia ellenében. Ez egy fontos 65 tényező, mert így valósulhat meg a piacfejlesztés, a piachelyettesítés helyett. Ezáltal olyan vállalatok vehetik igénybe a szolgáltatásokat, akik ki tudnak fizetni egy minimális díjat, így biztossá válik, hogy ők érdekeltek lesznek a vállalt feltételek teljesítésében. Sok esetben probléma a különböző kezdeményezésekkel, hogy a piacinál puhább feltételek mellett nyújtanak szolgáltatásokat, ami egyrészt kiszorítja a többi szolgáltató termékét, másrészről nem feltétlenül ösztönzi a vállalkozásokat az önfenntartásra. A vállalkozás 2,5 éves működése alatt egyre növekvő üzleti aktivitást mutat. 2007-ben49 557 millió forint értékű igénylést hagyott jóvá a cég,

ebből 365,4 millió forint értékű igénylésből született szerződés. 2008-ban 201550 millió forint értékű szerződésállománnyal zárta cég az évet. Jelenleg a legnagyobb kihívása a cégnek a kis- és középvállalkozásokat érintő gazdasági válság. Ennek hatása már 2008 második felében is megmutatkozott, amikor a pályázati garanciát igényelt és megkapott vállalkozások 10%-a visszamondta az igénylést.51 Növekedett az elutasítások aránya is. A Start Zrt. lehetősége, hogy a válság hatására nem fognak megszűnni a vállalkozások likviditás problémái, a bankok azonban egyre szigorúbb követelményeket támasztanak a hitelezés során, így az ügyfelek érdeklődése növekedhet többek között a pályázati kezességvállalás iránt. A 2009 évi pályázatok kedvezőbb feltételekkel kerülnek kiírásra, így csökkenek a foglalkoztatottak számára és az árbevételre vonatkozó következmények, így még nagyobb lehet az

igény a pályázati előleglehívásra. Az induló vállalkozások számára is kedvezőek lehetnek a Start által nyújtott termékek, és a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a vállalat a jövőben egyre növekvő ügyfélkörrel számolhat. 5.2 Kisvállalkozás­fejlesztő Pénzügyi Rt (KvfP) 2001 decemberében alapította meg az állam más kereskedelmi bankokkal, Magyar Fejlesztési Bankkal és a Hitelgarancia Zrt.-vel együtt A KvfP célja, hogy tőkeinjekció révén segítse elő a kis- és középvállalkozások piaci helyzetének javulását, innovációját.52 49 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis-, és középvállalkozások helyzete 2007 p. 346 http://vg.hu/indexphp?apps=cikk&cikk=260924 51 http://vg.hu/indexphp?apps=cikk&cikk=260924 52 http://www.kvfphu/online/bemutatkozashtml 50 66 A cég bár állami forrásból működik, de üzleti alapon hoz döntéseket, és határozza meg feltételeit. A cég 2003-as

megalakulása óta 2007 év végéig 47 vállalkozásba fektetett be.53 A befektetés készpénzes tőkeemelés formájában valósul meg A 47 cégből 11 induló vállalkozás volt. Ugyanakkor a piacinál alacsonyabb hozamelvárást támaszt a vállalkozásokkal szemben, ami hosszú távon nem feltétlenül jó. Ami pozitív, hogy induló vállalkozások is igénybe vehetik a KvfP szolgáltatását, amennyiben jól átgondolt üzleti tervvel és megfelelő referenciájú vezetőkkel rendelkeznek. Emellett a másik célcsoport a már két lezárt mérlegévvel rendelkező vállalkozások köre. A befektetés minimum összege 10 millió forint és maximum 100 millió lehet. A 10 milliós összeg viszonylag magas, főleg, hogy az induló vállalkozások sok esetben kisebb tőkeigénnyel rendelkeznek. Ami nehézség lehet a KvfP számára, hogy a magyar vállalkozások kulturális és társadalmi okokra visszavezethetően, nem szívesen osztoznak a tulajdonláson másokkal. A KvfP maximum

5 évre, maximum 49%-os részesedést szerez a vállalkozásokban, ahol a napi operatív döntésekben nem vesz részt, de állandó informálást vár el. Ez a szemlélet azonban a jövőben változhat, mivel a gazdasági válság hatására szigorodnak a banki hitelezések feltételei, egyre többen nyithatnak a tőkejellegű források felé. Ami lehetőség, hogy a fent említett okok miatt növekedhet az érdeklődés a cég iránt, főleg, hogy segítőkészen kezelik a kivásárlás, visszavásárlás feltételeit. További ösztönzés lehet, hogy vannak olyan országok, ahol bizalmat építő ténynek számít, ha egy vállalkozásban állami részesedés van, ezáltal biztosabbnak, stabilabbnak tűnik a cég. Továbbá a Haszon Magazinban54 említett Bikefun példája is mutatja, hogy a viszonylag magas összeg, amivel a KvfP befektet egy cégbe, felhasználható ingatlanvásárlásra, így nem kell többet bérleti díjat fizetni, és a bankok is nyitottabbak egy magasabb

alaptőkével rendelkező vállalkozás irányába. A JEREMIE program keretén idén tavasszal indul el az Új Magyarország Kockázatitőke Program, ami tovább népszerűsítheti a tőkejellegű forrásokat, és ezáltal növelheti a KvfP ügyfeleinek számát. 53 54 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis-, és középvállalkozások helyzete 2007 p. 349 http://www.haszonhu/itt-az-eu/1114-hitel-helyett-tkeinjekciohtml 67 6. Bázel II és a jelenlegi gazdasági helyzet hatása az indulóvállalkozások forráshoz jutására A Bázel II egy minden bankra egyaránt vonatkozó törvényi szabályozás, amely véglegesen 2008-ban került bevezetésre Magyarországon. Három alappillére van: az első pillér a minimális tőkekövetelményről, a szabályozói tőke számításáról és a hitelkockázat felmérésének szabályairól szól. A második pillér a felügyeleti felülvizsgálati folyamatot jelenti. A harmadik pillér a piac fegyelmező ereje, ami a

bankok prudens működést és a megfelelő tájékoztatási kötelezettséget írja elő. A Bázel II hatására a bankoknak meg kell határozniuk a hiteladósaik tényleges hitelkockázatát, és az ennek fedezetül szolgáló tartalékolandó tőkeösszeg mértékét. A bankok vagy standard módszer, vagy belső minősítésen alapuló módszer alapján határozhatják meg a hitelkockázatok tőkekövetelményét. Főleg a bankok hitelkockázatkezelésének lesz hatása az induló vállalkozások finanszírozására A kisvállalkozások mindkét tőkekövetelmény számítási mód esetén kedvezőbb elbírálásban részesülnek, mert kisebb tőkekövetelményt feltételez a hitelezésük, mint egy nagyvállalat esetében. Főleg, mert a kisvállalatok még sorolhatóak retail, azaz lakossági ügyfél kategóriába. A pozitív megkülönböztetés mögött a gazdaságpolitikai megfontolások mellett az is szerepet játszik, hogy ők kevésbé kitettek a gazdasági változások

ciklikusságának55. Mivel a bankoknak nyilvánosságra kell hozni, hogy milyen számítási módszert alkalmaznak, a vállalatokat ez is befolyásolhatja a bankválasztás során. Emellett a hitelfelvevő vállalatoknak végig kell gondolnia, hogy a felkínált fedezetük mennyire kockázatcsökkentő. Egymillió eurót meghaladó hitel esetében érdemes lehet több pénzintézettől igényelni kisebb összegeket, mert így a lakossági kategóriába kerülhetnek a vállalatok. A besorolásnál meghatározó még a hitelek futamideje is Ezekre főleg a nagyvállalatoknak kell fokozott figyelmet fordítania, hiszen aki rossz besorolást ér el, annak korlátozott a hitelfelvételi lehetősége. Az árazást tekintve nem feltétlenül várható tömeges átárazás véleményem szerint. A kockázati felár emelkedhet, emiatt drágulhatnak a hitelek, de nem drasztikus mértékben. 55 Molnár Gergő: A Bázel II hatása vállalatoknak nyújtott banki hitelek árazására II. rész

E-Tudomány, 2007/4. szám 1-9 oldal 68 A kisvállalati ügyfelek az elmúlt években nagyon fontos célcsoporttá nőtték ki magukat a bankoknál, egyre több standardizált terméket dolgoztak ki számukra, így ha ezt veszik igénybe, akkor nem lesz drágább a hitel, egyedi termékek esetén előfordulhat ennek ellenkezője. Ami biztos, hogy a Bázel II hatására nőtt a hitelek dokumentációs igénye. Ehhez jött még a gazdasági válság, aminek hatására még szigorúbb hitelezési feltételeknek kell megfelelnie a vállalkozásoknak. Így véleményem szerint a jelenlegi helyzetben az induló vállalkozások túlnyomó többségének minimálisra csökkent a hitelhez jutási esélye. Viszont a már több éve működő mikro-, kis- és középvállalatok számára is szűkülni fog az elérhető hitelkeret. Ennek következtében a pályázati lehetőségek, valamint az alternatív finanszírozási módok, így lízing és faktoring kerülhetnek előtérbe. Idén, már

év elejétől kedvezőbb kondíciókkal és enyhített feltételekkel érhetőek el a különböző pályázati források, amelyek közül elsősorban a munkahelymegtartó támogatások és a fejlesztést és beruházást segítő pályázatok iránt lehet nagy a kereslet. Valamint már az említett lízing és faktoring iránt nőhet az érdeklődés. Bár a lízingnél is szigorodtak a feltételek, de még mindig könnyebben elérhetőek, mint a banki források. Nagy szerepe lehet az induló vállalkozások forráshoz jutásában a Mikrohitelnek, amelyet számos vállalkozó a jelenleg legkedvezőbb forrásnak nevezett meg a kérdőíves felmérésem során. A kormány már elindította az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelt, mint túlélő hitellehetőség, emellett idén indul el a JEREMIE program keretében a Kockázatitőke Program, amely nagyrészt az induló vállalkozások tőkéhez jutására koncentrál. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az induló vállalkozásoknak van

valamennyi esélye a forráshoz jutáshoz, azonban annak alapfeltétele a megfelelően kidolgozott üzleti terv és egy innovatív, piacképes ötlet. 69 Befejezés Szakdolgozatom során a bevezetésben megfogalmazott kérdésekre kerestem a választ. A rendelkezésre álló statisztikák alapján megnéztem a regisztrált vállalkozások számát és megoszlását méret és gazdálkodási forma alapján. 2006-ban 1 183 953 regisztrált és 698 146 ténylegesen működő vállalkozás volt Magyarországon. A vállalkozások 94%-a mikro-, 4%-a kisvállalkozás, a fennmaradó 1% pedig közép- és nagyvállalkozás. A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentősége elsősorban a munkahelyteremtésben és a gazdaság versenyképességének növelésében van. A mikro-, kis és középvállalkozások a bruttó hozzáadott érték közel 50%-át adják, a foglalkoztatottak közel 70%-át alkalmazzák. Az exporttevékenységük viszonylag szerény, azonban a

vállalkozások nettó árbevételének 61%-a náluk realizálódik. Ezek az adatok is mutatják a gazdasági jelentőségüket, és elegendő okot adnak a kormány és az Európai Unió számára, hogy kiemelten foglalkozzanak ezzel a vállalkozói réteggel. Az induló vállalkozások túlnyomó többségben mikro-, illetve kisvállalkozásként jönnek létre. A kutatómunkám során a rendelkezésre álló információs források alapján, kérdőíves kutatás, valamint mélyinterjúk segítségével vizsgáltam az induló vállalatok rendelkezésére álló finanszírozási forrásokat. A kutatásomból arra a következtetésre jutottam, hogy nem lehet, vagy legalábbis nem érdemes egy vállalkozásnak külső forrás nélkül elindulnia. Számos olyan költség merül fel már az alapítás során, és azt követően is, amihez szükséges a saját tőke. A vizsgálódásom során végignéztem a különböző finanszírozási lehetőségeket, ezek rendelkezésre állását,

valamint a piaci hiányosságokat. Arra a következtetésre jutottam, hogy ma a vállalkozásoknak viszonylag nagyszámú, sokrétű forrás áll rendelkezésükre. Azonban ha a vállalkozói kört leszűkítem mikro- és kisvállalkozásokra, akkor az ő lehetőségeik már korlátozottabbak. Az elmúlt években a legtöbb bank célcsoportjává váltak a mikro- és kisvállalkozások, ennek ellenére a mikrovállalkozások 80%-a hitel nélkül marad, mert kockázatos, vagy nem kifizetendő ügyfélnek minősül. A kockázati tőke-befektetők, üzleti angyalok számára sem jelentenek célpontot, így számukra marad a családi, baráti és informális tőke, valamint az egyéb alternatívák, mint lízing, faktoring, pályázatok, vagy bizonyos állami források. 70 Ami kínálati oldalon megoldás lehetne, ha a hitelintézetek, bankok egyszerűsítik a hitelezési eljárásaikat, így az elbírálási költségek csökkenek, a hitel olcsóbbá válhat. Az állam annyit

tehetne, hogy próbálja az informális és kockázati tőke-befektetőket adókedvezmények révén ösztönözni az induló vállalkozásokba való befektetésre. Emellett aktívan részt vehetne a lízingről és a faktoringról szóló tájékoztatások megszervezésében. Keresleti, azaz vállalati oldalon, ami probléma, hogy a vállalkozók nagy része idegenkedik külső forrás bevonásától. Egy idő után azonban a belső források felhasználása nem viszi előre a vállalatot. Megfelelő tájékoztatással, azonban legyőzhető ez a probléma. A vállalkozások sok esetben nem adnak átlátható, megbízható információkat működésükről, ami nehezíti a forráshoz jutásukat. Ennek megelőzése érdekében az állam akár szankciókat is kilátásba helyezhetne. Az induló vállalkozások többségének, ahogy már fentebb is említettem, korlátozottabban elérhetőek a finanszírozási források, létezik egy úgy nevezett finanszírozási rés. Az

állami szerepvállalást számos helyzetben, ennek a piaci tökéletlenségnek a korrigálásával magyarázzák. Az állam sokrétű forrásokat nyújt a vállalkozásoknak, amelyek többsége induló vállalatként is lehívható. Ami fontos, hogy az állam piacfejlesztő vállalkozáspolitikát folytasson. Az kellene, hogy legyen a cél, hogy az életképes induló vállalkozások piaci feltételek mellett jussanak forráshoz. Sok esetben ez még nem látható, mert számos állami vállalat a piacinál kedvezőbb kamatlábak és puhább feltételek mellett nyújtja szolgáltatásait, amivel kiszorítja a piaci szereplők termékeit. Azonban számos területen az állami szerepvállalás pozitívnak ítélhető meg, elsősorban a pályázati források terén. A kormánynak véleményem szerint főleg ott kell szerepet vállalnia, ahol finanszírozási rés van, így az induló mikro- és kisvállalkozások forráshoz jutása terén. Ösztönöznie kellene a vállalkozói

készségek, ismeretek tanítását akár általános iskolától kezdve. Fontos, hogy egy olyan adózási, közigazgatási rendszert építsen ki, ami ténylegesen vállalkozóbarát. A vállalkozóknak pedig törekedniük kellene az átlátható gazdasági működésre, a megfelelő vállalkozói készségek elsajátítására, valamint a folyamatos információszerzésre a különböző finanszírozási lehetőségekről. Emellett hasznos lenne, 71 ha részt vennének különböző szakmai konferenciákon, ami az ismeretek bővítése mellett a kapcsolatépítés miatt is előnyös. A Bázel II és a jelenlegi gazdasági válság hatására bizonyos források nehezebben elérhetővé válhatnak, szigorodhatnak a feltételek, és előtérbe kerülhetnek az alternatív források, mint pályázatok, lízing és faktoring. A vállalatoknak most még körültekintőbben kell keresniük a külső forrási lehetőségeket, és ügyelni a fenntartható gazdálkodásra. A

kormánynak pedig lehetőségeihez mérten segítenie kell a vállalkozásokat, például új pályázati források meghirdetésével. Fontos, hogy az államnak nem szabad elfelednie még a válságban sem, hogy hosszú távon a „nem halat kell adni, hanem halászni megtanítani” elvnek van hatása. 72 Irodalomjegyzék Könyvek Apatini Kornélné (1999): Kis- és középvállalkozások finanszírozása. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Árvai Zsófia (2002): A vállalatfinanszírozás új fejlődési irányai. MNB Műhelytanulmányok. MNB, Budapest Béza Dániel-Csapó Krisztián-Farkas Szilveszter-Filep Judit-Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása. Perfekt Kiadó, Budapest Dr. Osman Péter: A kockázatitőke-típusú finanszírozásról Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület Szakmai publikációk. HVCA, Budapest Kállay László- Imreh Szabolcs (2004): A kis-, és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest

Karsai Judit (2008): „Az aranykor vége”. A kockázati-és magántőke-ágazat fejlődése Közép-és Kelet-Európában. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Műhelytanulmányok MTA KTI, Budapest Makra Zsolt szerk. (2006): A kockázati tőke világa Aula Kiadó, Budapest Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány (2008): A sikeres önfoglalkoztatóvá válás, eszköz a munkanélküliség ellen 1. kötet és 2 kötet Pethő Nyomda, Kaposvár Vecsenyi János (2003): Vállalkozás-az ötlettől az újrakezdésig. Aula Kiadó, Budapest Veres Zoltán-Hoffmann Márta- Kozák Ákos (2006): Bevezetés a piackutatásba. Akadémiai Kiadó, Budapest Folyóiratok Csapó Krisztián (2006): Áttekintés a gyorsan növekvő vállalkozásokat támogató kormányzati programokról. Vállalkozás és innováció, 1 évf 1 sz p 83-101 Kállay László (2000): Mikrohitelezés piaci alapon. Közgazdasági Szemle, 47 évf 1 sz p. 41-63 73 Kállay László (2002): Paradigmaváltás a

kisvállalkozás-fejlesztésben. Közgazdasági Szemle, 49. évf 7-8 sz p 557-573 Karsai Judit (1997): A kockázati tőke lehetőségei a kis-és középvállalatok finanszírozásában. Közgazdasági Szemle, 44 évf 2 sz p 165-174 Karsai Judit (2002): Mit keres az állam a kockázatitőke-piacon?A kockázati tőke állami finanszírozása Magyarországon. Közgazdasági Szemle, XLIX évf 11 sz p 928-942 Karsai Judit (2004): Honnan remélhetnek kockázati tőkét a magyarországi vállalkozások? Külgazdaság, 48. évf 4 sz p 60-70 Makra Zsolt-Kosztopulosz Andreász (2004): Az üzleti angyalok szerepe a növekedni képes kisvállalkozások finanszírozásában és fejlesztésében Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 51. évf 7-8 sz p 717-739 Oravecz Beatrix (2007): Credit scroring modellek és teljesítményük értékelése. Hitelintézeti Szemle, 6. évf 6 sz p607-627 Szerb László-Rappai Gábor (2005): A kezdő vállalkozások finanszírozása és az informális

tőkebefektetők jellemzői Magyarországon. In: Szerb László szerk: Vállalkozásindítás, vállalkozói hajlandóság és a vállalkozási környezet alakulása Magyarországon a 2000-es évek első felében. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, p 75-95 Internetes források Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány honlapja: http://bvk.hu/ Európai Beruházási Alap (2009): Jeremie-Regional funding http://www.eiforg/jeremie/ Európai Bizottság (2005): SME Access to Finance. Flash Eurobarometer Report, No 174 Elérhető: http://ec.europaeu/enterprise/newsroom/cf/documentcfm?action=display&doc id=134 2&userservice id=1&request.id=0 Letöltés dátuma: 2009. 03 17 Európai Bizottság (2006): SME Access to Finance int he New Member States. Flash Eurobarometer,No. 184 Elérhető: 74 http://ec.europaeu/enterprise/newsroom/cf/documentcfm?action=display&doc id=133 4&userservice id=1&request.id=0 Letöltés dátuma: 2009. 03 17 Európai Bizottság

(2008): Putting Small Business First. Elérhető: http://ec.europaeu/enterprise/entrepreneurship/docs/sme pack en 2008 fullpdf Letöltés dátuma: 2009. 02 08 Európai Bizottság (2008): „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kivállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”. Bizottsági Közlemény Elérhető: http://eurlex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=COM:2008:0394:FIN:HU:PDF Letöltés dátuma: 2009. 02 08 Európai Bizottság (2000): Kisvállalkozások Európai Chartája. Vállalkozásfejlesztési kiadványok Elérhető: http://ec.europaeu/enterprise/enterprise policy/charter/docs/charter hupdf Letöltés dátuma: 2009. 02 08 Európai Bizottság (2007): Observatory of the European SMEs, Analytical Report, No. 196. Elérhető: http://ec.europaeu/enterprise/enterprise policy/analysis/doc/2007/03 analytical report pdf Letöltés dátuma: 2009. 02 08 Európai Közösség (2009): Key objectives of regional policy http://ec.europaeu/regional

policy/policy/object/index enhtm Európai Közösség (2009): Cohesian policy 2007-2013: Indicative financial allocation http://ec.europaeu/regional policy/policy/fonds/pdf/annexe-rectopdf EUVonal (2009): Regionális politika, strukturális és kohéziós alapok http://www.eu2004hu/indexphp?op=kozossegi politikak&id=15 EUVonal (2009): Kohéziós és regionális politika 2007-2013 http://euvonal.hu/indexphp?op=mindennapok regiok&id=140 75 FigyelőNet (2008): Hogyan vonzzuk magunkhoz a kockázati tőkét? http://www.fnhu/vallalkozas/20080320/hogyan vonzzuk magunkhoz kockazati/ FigyelőNet (2009): Túlélőhitel kkv-knak http://www.fnhu/penzugy/20090313/tulelohitel kkv knak/ FigyelőNet (2009): Másfél százalékkal csökkent a magyar lízingpiac http://www.fnhu/penzugy/20090218/masfel szazalekkal csokkent magyar/ Gazdasági Kutatóintézet (2007): Jeremie program http://www.gkihu/docs/eualulfelul batora laszlopdf Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (2008):

Új Magyarország Portfoliógarancia http://www.hbkikhu/indexphp?id=10249 Haszon (2008): Hitel helyett tőkeinjekció http://www.haszonhu/itt-az-eu/1114-hitel-helyett-tkeinjekciohtml Hitelgarancia Zrt. honlapja: http://wwwhitelgaranciahu/ HVG.hu (2009): B-terv banki finanszírozásra http://hvg.hu/kkv/20090310 banki finanszirozas B tervaspx HVG (2008): A lízingpiac sem érintetlen a válság hatásaitól http://hvg.hu/gazdasag/20081020 hitelvalsag lizingpiac lizingszovetsegaspx Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. honlapja: http://wwwkvfphu/online/indexhtml Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (2009): 2009.évre szóló pályázati felhívás álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatásokra http://kmrmk.afszhu/engineaspx?page=kmrmk palyazatok&switchcontent=kmrmk palyazatok vallakozova valas&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full Központi Statisztikai Hivatal (2006): Vállalkozások demográfiája, 2006. Statisztikai

táblák. Elérhető: http://portal.kshhu/portal/page? pageid=37,635856& dad=portal& schema=PORTAL Letöltés dátuma: 2009. 01 30 Központi Statisztikai Hivatal (2004): A vállalkozások gazdaságszerkezeti (SBS) adatai,2004. 76 Elérhető: http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/sbs04pdf Letöltés dátuma: 2009. 01 30 Lendület Portál (2006): Újraindul a Lánchíd Faktoring Program http://www.lendulethu/faktoring/fakthtml Lízingpercek (2009): http://www.lizingpercekhu/ Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.: http://wwwmehibhu/ Magyar Faktoring Szövetség Honlapja: http://www.faktoringszovetseghu/ Magyar Fejlesztési Bank honlapja: https://www.mfbhu/ Ma.hu (2009): Tavaly januárban folyósították az elsőt: Új Magyarország Mikrohitel Program: 914 vállalkozás vett fel hitelt http://gazdasag.mahu/tart/cikk/c/0/40032/1/gazdasag/Uj Magyarorszag Mikrohitel Program 9 14 vallalkozas vett fel hitelt Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület honlapja:

http://hun.hvcahu/ Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (2007): A magyarországi kockázati és magántőke –ipar ötéves fejlődése Elérhető: http://hvca.systemfarmerhu/hungarian/images/stories/5evesstatisztika magyarpdf Letöltés dátuma: 2009. 02 08 Magyar Köztársaság Kormánya (2007): A kis-és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója. Elérhető: http://nfgm.govhu/data/cms1402487/kkv pdf Letöltés dátuma: 2009. 01 28 Magyar Nemzeti Bank honlapja: http://mnb.hu/Engineaspx Molnár Gergő (2007): A Bázel II hatása a vállalatoknak nyújtott banki hitelek árazására II. rész E-Tudomány, 2007/4 szám p 1-9 Elérhető: http://www.e-tudomanyhu/etudomany/web/uploaded files/20070402pdf Letöltés dátuma: 2009. 04 18 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja: http://nfgm.govhu/ Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (2007): A kis-és középvállalkozások helyzete 2007. Éves jelentés 77 Elérhető:

http://nfgm.govhu/feladataink/kkv/vallpol/elemzesek/eves jelenthtml Letöltés dátum: 2009. 01 28 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (GKM) (2007): A kis-és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata. Elemzések Elérhető: http://nfgm.govhu/feladataink/kkv/vallpol/elemzesek/gaphtml Letöltés dátuma: 2009. 01 28 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (GKM) (2007): A kis-és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013. Elérhető: http://nfgm.govhu/data/cms1940907/KKV Strategia 2007 2013pdf Letöltés dátuma: 2009. 01 28 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (GKM) (2007): Monitoring jelentés a Kis-és Középvállalkozói Célelőirányzatból finanszírozott pályázatokról, a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segítő konstrukciókról,és az Európai Uniós társfinanszírozású programokról. Elérhető:

http://nfgm.govhu/data/cms1582530/monitoring2007 pdf Letöltés dátuma: 2009. 01 30 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (2009): Jeremie a vállalatokért http://www.nfuhu/content/2062 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (2009): Gazdaságfejlesztési Operatív Program http://www.nfuhu/doc/4 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (2009): Pályázatok http://www.nfuhu/palyazatok Pénzcentrum (2009): Fordulóponton a magyar lízingpiac: a soha nem látott visszaesésnek idén is lesz folytatása http://www.penzcentrumhu/cikk/1016080/1/forduloponton a magyar lizingpiac a so ha nem latott visszaesesnek iden is lesz folytatasa Pénzforrás PályázatPortál: http://penzforras.hu/000/ Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet honlap: http://www.pszafhu/ 78 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (2009): Idősorok. Elérhető: http://www.pszafhu/jelentesek statisztikak/statisztikak/idosorok Letöltés dátuma: 2009. 03 15 Start Tőkegarancia Zrt. honlapja: http://wwwstartgaranciahu/

Szilbereky Judit (2007): Innovatív elképzelések és vállalkozások finanszírozása. Megvalósíthatósági tanulmány prezentációja Elérhetőség: http://www.seedregcom/data/deliverables/841ppt Letöltés dátuma: 2009. 03 15 Tőzsdefórum Online (2008): Növekszik a faktoring piac Magyarországon http://tozsdeforum.hu/index2phtml?menu=0&submenu=onearticle&news id=382185& red=ka Világgazdaság Online (2009): Kétmillió forintot garantál a Start http://vg.hu/indexphp?apps=cikk&cikk=260924 Világgazdaság Online (2009): Olcsóbban és gyorsabban juthatnak hitelhez a kkv-k http://vg.hu/indexphp?apps=cikk&cikk=258689&from=kkv Világgazdaság Online (2009): Sztárpályázat születik http://vg.hu/indexphp?apps=cikk&cikk=258367&from=kkv Világgazdaság Online (2009): Van élet a banki finanszírozás után? http://vg.hu/indexphp?apps=cikk&cikk=263667&from=kkv Világgazdaság Online (2009): A válság még előnyt is hozhat a kkv-knak

http://vg.hu/indexphp?apps=cikk&cikk=263661&from=kkv Világgazdaság Online (2009): Pályázási kedv válságban http://vg.hu/indexphp?apps=cikk&cikk=263580&from=kkv Világgazdaság Online (2008): Faktorpiac: túl a mélyponton? http://vg.hu/indexphp?apps=cikk&cikk=239050&from=kkv Egyéb kiadványok 2004. évi XXXIV törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról Magyar Fejlesztési Bank- Microsoft (2008): 130 Start tipp. CE Üzleti Média Kft, Budapest 79 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium- Magyar Fejlesztési Bank-Hitelgarancia Zrt. et al (2008): Start-up Guide 2008-Üzleti tanácsok induló vállalkozások részére Pressonline Kiadó, Budapest 80 Mellékletek 1. számú melléklet: Kérdőív 1. Mikor alapította Ön a vállalkozását? • • • • Kevesebb, mint 1 éve 1-3 éve 3-5 éve Több mint 5 éve 2. Melyik gazdasági ágazatban tevékenykedik a cége? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés (informatika) Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3. Milyen gazdálkodási formában tevékenykedik? • • • • • Egyéni vállalkozás Betéti társaság Közkereseti társaság Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság 4. Mely tényezők befolyásolták döntésében, amikor gazdálkodási formát választott? 1. 2. 3. 4. Alapítási folyamat egyszerűsége Alapítás költségei Adókedvezmények Adott gazdálkodási formával járó kötöttségek 5. Induláskor mekkora saját tőkével rendelkezett? 1. 0-100 000 Ft 2. 100-300 000 Ft 81 3. 300-500 000 Ft 4. 500

000-1 000 000 Ft 5. 1 millió felett 6. Ön szerint el lehet e indítani egy vállalkozást saját tőke nélkül? • Igen • Nem 7. Hány alkalmazottat foglalkoztat a vállalkozásában? • • • • • • 0 1-3 fő 4-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett 8. Ha nincs foglalkoztatottja, tervezi-e a jövőben alkalmazott felvételét? • Igen • Nem 9. Vett-e már igénybe külső finanszírozási forrást? • Igen • Nem 10. Amennyiben vett igénybe külső finanszírozási forrást, melyiket választotta az alább felsoroltak közül? 1. Banki kölcsön magánszemélynek 2. Banki kölcsön vállalkozásnak a. Forinthitel b. Devizaalapú hitel 3. Szállítói hitel 4. Vevői előleg 5. Informális tőkebefektető56 6. Üzleti angyal, kockázati tőke 7. Lízing, bérlet 8. Faktoring 9. Mikrohitel 10. Pályázatok 11. Egyéb (például: családi, baráti kölcsön) 56 olyan családtag, barát, ismerős, aki a befektetett összegéért

részesedést kívánt a vállalkozásból 82 11. Mi befolyásolta döntésében, amikor külső finanszírozási források közül választott? (Ha lehet egyet, vagy maximum 2-t válasszon ki!) 1. 2. 3. 4. 5. Forrás ára Forrás törlesztési ideje Forráshoz szükséges fedezet Forrás rendelkezésre bocsátásának ideje, elérhetősége Forrás igénylésének adminisztrációs és egyéb költségei 12. Állítsa fontosság szerint növekvő sorrendbe az előző pontban felsorol tényezőket 1től 5-ig! 1= nem fontos 5=legfontosabb 1. 2. 3. 4. 5. Forrás ára Forrás törlesztési ideje Forráshoz szükséges fedezet Forrás rendelkezésre bocsátásának ideje, elérhetősége Forrás igénylésének adminisztrációs és egyéb költségei 13. Ön elégedett-e az állam szerepvállalásával az induló vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának területén? • Igen • Nem 14. Amennyiben nem elégedett, mit várna el az államtól? Kérem,

fejtse ki pár mondatba. . . 15. Mely szervezeteket ismeri az alábbiak közül?(Jelölje x-szel!) • Nemzeti Fejlesztési Ügynökség • Magyar Fejlesztési Bank Zrt. • Magyar Export és Import Bank Rt. • Magyar Exporthitel Biztosító Rt. • Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. • Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. • Hitelgarancia Zrt. 83 • Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány • Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. • KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. • Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. • Corvin Nemzetközi Befektető Zrt. • Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. • Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 16. Állt-e már kapcsolatban valamelyik fentebb említett szervezettel? Ha igen melyikkel? . 17. Ha a jövőben külső forrást vonna be, milyen forrást választana és miért? Kérem, fejtse ki pár mondatban! . . . 18. Mely információs

portálokat ismeri az alábbiak közül? • http://www.nfuhu/ • http://kkvportal.hu/ • http://www.penzterkephu/ • http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh nyitooldal • http://www.mkikhu/ • http://www.magyarorszaghu/ • https://www.mfbhu/ • http://www.mvzrthu/ • http://magzrt.hu/ • http://www.strapihu/portal/oldalak/fooldalhtml Köszönöm szépen, hogy időt szakított a kérdőív kitöltésére! 84 2. számú melléklet: Kérdőív kiértékelése A felmérés során 17 vállalkozóval sikerült kitöltetni a kérdőívet. A kitöltők között 7 olyan vállalkozás volt, akik kevesebb, mint 5 éve alapították vállalkozásukat, és 10 olyan, akik már több mint 5 éve. A megkérdezettek közül a legtöbben a kereskedelmi ágazatban (5 vállalkozás) valamint az egyéb személyi, közösségi szolgáltatások ágazatában (4) tevékenykednek. Emellett az oktatás (3) és a gazdasági szolgáltatás, szállítás területéről (2-2) voltak

a többiek, egy vállalkozó a feldolgozóiparból. A vállalatok 38%-a Kft., 32%-32%-a egyéni vállalkozó, illetve betéti társaság formájában működik. A gazdálkodási formáról való döntést legnagyobb mértékben, azaz 50%-ban az adott formával járó gazdasági kötelezettségek határozták meg, valamint az alapítási folyamat egyszerűsége és költsége. A válaszadó cégek 32%-a 1 millió Ft feletti saját tőkével rendelkezett alapításkor. Ez 5 cégre volt igaz, akik közül 3-an működtek már több mint 5 éve. A másik leggyakoribb nagyság a 0-100 000 Ft közötti összeg volt. Ugyanannyian rendelkeztek 100-300 000 és 500 000-1000 000 Ft közötti összeggel és a legkevesebben 300 000 és 500 000 Ft-tal. A megkérdezettek 82%-a azon a véleményen volt, hogy nem lehet saját tőke nélkül vállalkozást indítani. Azok közül akik, azt válaszolták, hogy lehet saját forrás nélkül is elindulni, egy vállalkozó vélte úgy, hogy nem érdemes. A

foglalkoztatottak számát tekintve a többség vagy nem rendelkezett saját alkalmazottal, vagy 1-3 főig terjedő személyzettel bír. A megkérdezettek közel egyharmada tervezi az alkalmazottak számának bővítését (5 vállalkozó) A kérdőívet kitöltő 17 vállalat közül 11 vállalat vett már igénybe külső finanszírozási forrást. Ugyanannyian, azaz 3-an vettek fel banki kölcsönt, mint ahányan családtól, barátoktól kaptak kölcsönt. Két vállalkozás pályázat útján jutott forráshoz, míg akadt, aki magánszemélyként kapott kölcsönt, vagy informális tőkebefektetőtől kapott pénzt. Egy-egy vállalkozó volt aki Mikrohitelt kapott, illetve egy valaki a lízingelés szolgáltatását vette igénybe. A leginkább meghatározó tényező a választásnál a rendelkezésre bocsátás ideje mellett a forrás ára volt. Amikor a válaszadóknak fontossági sorrendet kellett kialakítaniuk a forrás ára, a törlesztés ideje, a szükséges fedezet, a

forrás rendelkezésre bocsátásának ideje, valamint az igénylés adminisztrációs és egyéb költségei között, akkor az alábbi 85 eredmény alakult ki. Ugyanannyian jelölték meg a forrás árát, valamint az adminisztrációs és egyéb költségeket, mint legfontosabb szempont a döntés meghozatalánál. Második legfontosabbnak a törlesztés idejét, ezt követően pedig a forrás elérhetőségét nevezték meg. Kicsivel több vállalkozó válasza alapján a törlesztési idő a kevésbé fontos tényezők között is előkerült. Legkevésbé fontosnak a fedezet, valamint a már korábban a fontosak között előkerült adminisztrációs és egyéb költségek kerültek. Az állami szerepvállalással a vállalatok 82%-a nem elégedett. Ami javaslatként megfogalmazódott, hogy az államnak egy jól működő közigazgatási rendszert kellene kiépíteni, valamint egy támogató, szabályozási környezetet. A források tekintetében több vissza nem térítendő

támogatásra lenne szükség, valamint hosszabb futamidőre és előfinanszírozásra. Igényként született meg a vállalkozói tudás, ismeretek, kompetenciák oktatása már az általános iskolától kezdve. Megfogalmazódott egy olyan felvetés, amely szerint az állam ne csak a multinacionális, külföldi cégeket támogassa adókedvezményekkel, hanem az induló magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat is, mondjuk a működésük első 3 évében. Fontos lenne az adminisztráció egyszerűsítése, átláthatóbb adózási rendszer megteremtése. A pályázatok ne a bankokat, hanem közvetlenül a vállalatokat támogassák. Alapvető fontosságú lenne a bankok kockázatvállalási hajlandóságának a növelése. A vállalatok a finanszírozási források közvetítésével foglalkozó szervezetek közül legnagyobb számban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, a Magyar Fejlesztési Bankot, valamint a Hitelgarancia Zrt.-t ismerik Egy vállalkozás volt a

17 közül, aki már állt is kapcsolatban valamelyikkel, így a MAG Zrt.-vel, valamint az Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel. A vállalkozók nagy többsége venne igénybe új külső forrást. A pályázatok és a Mikrohitel tűnik a legvonzóbbnak a szemükben. Emellett a Széchenyi Kártya az, amit ketten is igényelnének a közel jövőben. A hitelt ketten választották, elsősorban rövid lejáratú, kis terhet jelentő hitelt vennének fel a vállaltok. Az információs portálok közül a www.magyarorszaghu oldalt valamint az NFÜ honlapját ismerik a legtöbben. Kicsit kevesebben, de ismerik az MFB honlapját, valamint a www.kkvportalhu oldalt 86 3. számú melléklet: Mélyinterjúk Mélyinterjúk vázlata 1. Ágazat megnevezése Milyen cégformában működik és miért ezt a gazdálkodási formát választotta? 2. Van-e alkalmazottja? Ha nincs, tervezi-e a közel jövőben egy alkalmazott felvételét? 3. Induláskor milyen finanszírozási forrást választott?

Választott-e külső finanszírozási forrást? Ha igen, melyiket? 4. Mi befolyásolta döntésében, amikor külső forrást kellett választania? 1. forrás ára 2. fedezet 3. futamidő 4. törlesztési feltételek 5. rendelkezésre bocsátás gyorsasága 6. egyéb 5. Milyennek ítéli meg a források elérhetőségét? 6. Mit tehetne az állam azért, hogy a források könnyebben elérhetőek legyenek? 7. Gondolt e már ön pályázat megírására? 8. Ön szerint elindítható-e egy vállalkozás csak külső forrásból, saját tőke nélkül? 9. Fordult e már valamilyen gazdasági szervezethez, alapítványhoz segítségért? Melyikhez fordult és miért választotta azt? 10. Későbbiekben milyen forrásbevonási lehetőségeken gondolkodik? 11. Milyen információs portálokról szerez információt? 12. Hogyan ítéli meg, nehezebb-e női vállalkozóként érvényesülni? Faragó Eszter, optikai üzlet tulajdonosa Kistarcsán, végzett látszerész 1. Szolgáltatói szektor

(kereskedelem és javítás) 2008 január óta működik az optikai üzlet, betéti társaság formájában. Az egyszerűbb alapítási folyamat, és az alacsony alapítási költség hatására választotta ezt a gazdálkodási formát. 2. Nincs alkalmazottja, de rövidesen tervezi egy nyugdíjas felvételét részmunkaidőben. 3. Induláskor a „A regisztrált álláskeresők vállalkozóvá válását” elősegítő pályázatot vette igénybe az Állami Foglalkoztató Szolgálattól. Ez egy kamatmentes, visszatérítendő támogatás, amelyet a 13. hónaptól kellett elkezdeni törleszteni. A futamidő és a törlesztés is egyénre szabott, az ő esetében negyedévente esedékes. 4. Nála a költségek és a fedezet volt a meghatározó, mivel nem akarta az ingatlanát fedezetként megadni. 5. Nem könnyen elérhető Egyedüli szülőként rendkívül nehéz elindulni 6. Több vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatna az állam 7. Igen, az első alkalmazott

támogatása pályázat megírása 87 8. Nem, ő is családi tőkével tudott csak elindulni, ahol nem volt kikötve, hogy meddig kell visszafizetni. 9. SEED alapítványhoz fordult, a Nagycsaládosok Országos Szervezetének tagjaitól hallott róla, rengeteg dologban segítettek neki pl. üzleti terv elkészítése, valamint a pályázat megírása. 10. Cél ,hogy később a gyerekek továbbvigyék a boltot, ne vesszen el a befektetett energia, idő és pénz. Pályázaton gondolkodik, hitelen nem De először vissza kell fizetnie a már megkapott pénzt. 11. Ismerőseitől, SEED hírlevelekből szerez információt A különböző honlapokat nem igazán nézi 12. Férfiként könnyebb, mert egy nőt nem mindig vesznek komolyan, például a beszállítók. Plusz információk: Ami a cégének versenyelőny, hogy magyar szemüvegeket kínál, kedvezményeket ad, helyben megcsinálja a szemüveget, egyedül orvosi vizsgálatot nem tud elvégezni. Jó, hogy egy kórházban van az

üzlet, mert így többen odatévednek, főleg, hogy a kistarcsai kórház póluskórház lett a környéken. Marketinganyagnak a névjegykártya szolgál, ami egyben 10% kedvezményt is biztosít, emellett a szájhagyomány és a szórólapok útján való információosztás a jellemző. 2. alany: Mammut II­ben működő ruhaüzlet • • • • • • • Szolgáltatás (kereskedelem) ágazatában 2007 szeptemberétől működik a cég, ekkor nyitotta meg az üzletet a Mammutban. Amúgy építésznek tanult, majd ruhatervező-iparművész oklevelet is kapott. Betéti társaságként működik, mert amikor alapította a céget, akkor anyagilag olcsóbb volt és egyszerűbb az alapítás folyamata. Van egy állandó alkalmazottja, egy bolti eladó, plusz alkalmi varrónője és számos alvállalkozót foglalkoztat. Próbált Mikrohitelt felvenni, mint induló vállalkozás, de ezt számos dolog nehezítette. Sok papírmunka volt, ráadásul nem lehetett volna veszteséges

éve, neki pedig volt. Így végül szabad felhasználású hitelt vett fel, mint magánszemély 6 millió Ft-ot 5 évre. Futamidő és a kamat a meghatározó. Úgy gondolja manapság nem annyira nehéz egy induló vállalkozásnak, mert számos lehetőség van, csak élni kell velük. Neki például nem volt saját tőkéje, csak ingatlanja, amit fedezetnek adott meg. Szerinte az állam elég lehetőséget nyújt, csak sok a papírmunka és olykor túlzottan szigorú előírások vannak. Nem írt még pályázatot, és nem is tartja esélyesnek, mert nincsenek nagy megrendelői, akik révén fix bevétele lenne. A pályázatokat pedig azoknak szánják, akik nyereséges jövőt tudnak felmutatni, ahhoz pedig fix bevásárlói, megrendelői kör kell, akik révén állandó nyereségforrásuk van. 88 • Szerinte elindítható egy vállalkozás saját tőke nélkül is, elég ha valakinek van egy értékes ingatlanja, amit fedezetnek megadhat. • SEED-hez fordult, régi

munkakapcsolat, személyes kötődés miatt. • Jelenleg nem gondolkozik pályázaton, talán Széchenyi Kártyát szeretne igényelni. • A NFÜ honlapról, SEED hírlevelekből tájékozódik. • Nem érzi hátránynak, hogy női vállalkozó. Plusz információ: Marketing tevékenység: szórólap, a bevásárlótáska, a ruhacímke. Később szeretne honlapot, valamint törzsvásárlói kártyát bevezetni. 4. számú melléklet 8. táblázat: A Hitelgarancia Zrt És az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által garantált hitelek állománya a teljes hitelállomány százalékában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 11,6 10,9 12,16 11,24 13,56 8,55 9,43 10,44 Mikro 17,56 10,32 7,19 9,13 15,44 12,31 14,08 11,99 Kis 13,02 16,31 19,03 16,5 19,28 7,91 10,08 12,39 7,79 8,45 13,44 10,54 Közép Forrás: NFGM: KKV Helyzetkép 2007 c. kiadvány, p 170 9,62 5,7 5,73 7,3 KKV összesen 5. számú melléklet 9. táblázat: GOP

rendelkezésére álló keretek prioritási tengelyenként (2007-2013) A prioritás kerete (milliárd Ft) Prioritási tengely Szakmai prioritások közötti százalékos megoszlás 1. prioritás: K+F és innováció a versenyképességért 245,687 33,74 2. prioritás: A vállalkozások komplex fejlesztése 225,808 31,01 3. prioritás: A modern üzleti környezet erősítése 55,924 7,68 174,544 23,97 26,216 3,6 728,177 100 4. prioritás: Pénzügyi Eszközök Intézkedése Technikai segítségnyújtás Összesen Forrás: NFGM: KKV Helyzetkép 2007 c. kiadvány, p 267 6. számú melléklet 10. táblázat: A Kis-, és Középvállalkozói Célelőirányzat 2003-2008évi költségvetési támogatása Célelőirányzat 2003 20 Kis és Középvállalkozói Célelőirányzat (Mrd Ft) Forrás: NFGM: KKV Helyzetkép 2007 c. kiadvány, p 290 2004 10,49 2005 3,57 2006 3,71 2007 3,26 89 7. számú melléklet 11. táblázat: A Lánchíd Faktoring Program eredményei

(2003-2007) Program paraméterei Egy igénylő részére nyújtható max. támogatás, millió Ft Kamattámogatás, % Év Program eredményei 2003-2007 Jóváhagyott kamattámogatás összege, millió Ft Megkötött szerződések száma, db A jóváhagyott támogatásból faktorálható számlák összege, millió Ft 2003 5 3 141 200 4000 2004 5 3 370 474 9500 2005 5 3 276 405 8100 2006 3 5 279 550 18400 2007 3 5 215 515 17200 1281 Összesen Forrás: NFGM: KKV Helyzetkép 2007 c. kiadvány, p333 2144 57200 8. számú melléklet 12. táblázat: Az Országos Mikrohitel Alapból finanszírozott Mikrohitel Program eredményei 2000 és 2007 között Beérkezett kérelem Év db Jóváhagyott kérelem M Ft db M Ft Megkötött szerződések db M Ft 2000 1310 3182,1 1144 2708,5 884 2119,9 2001 2850 7961,4 2880 7397,1 2728 6792 2002 2660 10871,5 2601 9744,9 2354 9023,4 2003 855 3070,7 1018 3324,7 961 3558,8 2004 518

1422,8 529 1402,7 537 1415,6 2005 1213 4987,8 1180 4611,9 1018 4154,3 2006 1053 5166,4 1065 4877,5 1025 4823,5 2007 447 2091,1 422 1902,9 365 1676,8 35970,2 9872 33564,3 10906 38753,9 10839 Összesen Forrás: NFGM: KKV Helyzetkép 2007 c. kiadvány, p 328 9. számú melléklet 13. táblázat: A Start Tőkegarancia Zrt 2006-2007 évi üzleti aktivitása 2006 db 2007 Millió Ft db Millió Ft Befogadott igénylés 2 180 21 742 Jóváhagyott igénylés 2 180 16 557 - 8 365,4 - Megkötött szerződés Forrás: NFGM: KKV Helyzetkép 2007 c. kiadvány, p 346 90 10. számú melléklet 14. táblázat: A KvfP 2007 évi üzleti aktivitása vállalkozási méretkategóriák szerint db 2007 Mikrovállalkozás M Ft db M Ft Kisvállalkozás db Középvállalkozás M Ft db M Ft Beérkezett tőkebefektetés iránti ügyfél megkeresés 72 5635 47 3662 22 1748 3 225 Döntéshozó részére előterjesztett megkeresés 11 943 4

245 6 598 1 100 Pozitív döntés a tőkebefektetésről 11 943 4 245 6 598 1 100 6 500 2 100 4 400 0 0 6 450 3 250 3 300 0 0 Megkötött szerződések Tárgyévi átutalások Forrás: NFGM: KKV Helyzetkép 2007 c. kiadvány, p 349 11. számú melléklet 15. táblázat: A KvfP üzleti aktivitása 2003-2007-ben 2003 Beérkezett tőkebefektetés iránti ügyfél megkeresés db M Ft n.a n.a 2004 db 2005 M Ft db 2006 M Ft db 2007 M Ft db M Ft 67 4407 62 3607,6 62 3618,1 72 5634,6 Döntéshozó részére előterjesztett megkeresés 14 725 11 682,5 19 1102,9 19 1096 11 942,5 Pozitív döntés a tőkebefektetésről 14 725 11 682,5 19 1102,9 19 1096 11 942,5 Megkötött szerződések 14 725 8 682,5 5 301,4 14 776 6 500 Tárgyévi átutalások Forrás: NFGM: KKV Helyzetkép 2007 c. kiadvány, p 349 10 460 10 736,5 5 360,5 15 858 6 450 91 12. számú melléklet: 2008 évben meghirdetett GOP

pályázatok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • GOP-2008-1.12 - Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése GOP-2008-1.21 - Akkreditált innovációs klaszterek támogatása című pályázati konstrukcióhoz GOP-2008-1.22 - Innovációs és technológiai parkok támogatása GOP-2008-1.31/B - Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása GOP-2008-1.32 - Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése GOP-2008-4.1 Új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogram GOP-2008-1.11 - Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT) GOP-2008-1.31 - Vállalati innováció támogatása (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!) GOP-2008-2.11/A - mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!) GOP-2008-2.11/B - komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!)

GOP-2008-2.12/B - a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben mikro-, kis- és középvállalkozások számára (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!) GOP-2008-2.12/C - komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!) GOP-2008-2.12/D - komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!) GOP-2008-2.13 - nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!) GOP-2008/2-1.31 - Vállalati innováció támogatása (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!) GOP-2008-2.14 - Környezetközpontú technológiafejlesztés (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!) GOP-2008-2.21 - Vállalati folyamatmenedzsment támogatása (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!) GOP-2008/2-2.21 - Vállalati folyamatmenedzsment támogatása (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!) GOP-2008-2.23 - E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások

támogatása (A PÁLYÁZAT LEZÁRULT!)