Középiskola > Műelemzések > Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat című versének elemzése I

Míg Babits Mihály a költészetét tekintve homo moralis, addig Kosztolányi homo esteticus: iste-ne a szépség, az esztétikum. A közélettől, politikától elzárkózik, neki az eredetiség a megfogalmazás a fontos. Hiányzik belőle a küldetéstudat. A pályakezdés időszakában a személyes én világa fogalmazó-dik meg verseiben, formagazdagság jellemzi, szintúgy, mint Babitsot. Kései költészetében a közélet a világ felé fordul, formagazdagsága leegyszerűsödik, klasszicizálódik.

Legutolsó verse a Szeptemberi áhítat, gyermeki ámulattal hirdeti az élet gyönyörűségét. A köl-temény születésekor már túl volt egy súlyos műtéten, újra bizakodni kezdett, s egy új, utolsó nagy sze-relem éltette. A költő a megsemmisülés előtt szeretne „még újra lenni” és hinni az „élet örök kincsé-ben”. A költemény második része az újra felfedezett világ minden parányi részletének áhítattal és naiv ámulattal való megcsodálása. A halálból visszatérő, újraszülető lélek boldog rajongással kiált fel: „Jaj, minden oly szép, még a csúnya is, a fájdalom, a koldusgúnya is”. A halál szemszögéből nézve széppé varázsolódik a csúnya, a fájdalom, a szegénység is, hiszen mindez az élet tartozéka, s a létezés a nem-léttel szemben csakis boldogítóan gyönyörű lehet. Az életben való gyönyörködés varázsolja csodás meseországgá az egész világot, ahol minden titokzatos szépséggel telik meg.

A költemény lírai hőse kapkodó sietséggel fedezi fel, s mutatja meg a hétköznap legmindenna-pibb tárgyait, amelyek most soha nem látott szépséggé változnak: pl. egy kis templom; a műhelyében dolgozó varga; a zuhogó eső. Az élet örök kincséhez jutott el a halál küszöbén a lélek, megvalósult, amiért a vers kezdő soraiban fohászkodott. Ezzel a hittel lázad az elmúlás, a rohanó idő ellen a záró sorokban.

A költő a szeptemberi naphoz fohászkodik; ez a nap az élet forrása, menedéket jelent a hideg-gel, a halállal szemben. Fiatalságára, életrevalóságára hivatkozik, lelkendezve mutatja föl a szeptem-ber érett gyümölcseit. Majd nyitja a képet, s egy csodás országban találjuk magunkat. Az idill a tova-tűnt gyerekkort idézi fel benne; aztán váratlanul össze nem tartozó dolgokat sorakoztat egymás mellé, seregszemlét tart a világ mozzanatai felett, s a halálra készülő ember örök kérdését teszi fel: „Ki tette ezt? Ki volt ez a varázsló?”. A vers végén az élet teljes diadalát hirdeti: „Szép életem, lobogj, lobogj tovább, / cél nélkül, éjen és homályon át.”

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története I.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Kosztolányi Dezső Halotti beszéd c. művének elemzése

Műve 1935-ben a Számadás lírakötetében jelent meg. Ebben a művészi korszakában költészetében előtérbe kerülnek az önmegtérésnek a lírai személyiségnek és a dolgok megnevezhetőségének, nyelvi megragadhatóságának, valamint a hagyományhoz való viszonynak a kérdései. A költő ezen korszakában keletkezett a Hajnali részegség, a Marcus Aurelius, a Szeptemberi áhítat, az Ének a...

Karinthy Frigyes - A cirkusz

Karinthy Frigyes kispolgári család fia volt. Egy nagy költő, a Nyugat nagyjaival egyenrangú költő, akit az olvasók kezdettől fogva, mint irodalmi parodizálót veszik tudomásul Karinthyt, holott ő maga ezt a műfajt mellékesnek tartotta munkásságában. A valószerűségnek, a hihetőségnek az-az igénye, mely Kosztolányi írását áthatotta, nem jellemző kivétel nélkül minden írásműre...

Az ismétlődés szerepe Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára című versében

Az ismétlődés egyike a legrégebbi nyelvi, stilisztikai eszközöknek. Annyira ősi, hogy kialakulását a költészetével helyezik egy időpontra. A versmondás szorosan összekapcsolódott a mágiával, amikor a varázsló, a sámán különböző drogok és monoton mondókák segítségével révületbe kerülve, magasabb hatalmakkal érintkezve segítette a közösséget. A munkadaloknak is fontos...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!