Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Kovács Kinga - Liechtenstein, egy adóparadicsom komplex gazdasági elemzése

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Gazdálkodási szak Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Liechtenstein- egy adóparadicsom komplex gazdasági elemzése Készítette: Kovács Kinga Budapest, 2009 -2- http://www.doksihu BEVEZETÉS . - 5 I LIECHTENSTEIN TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐI. - 7 - I.1 Földrajzi adatok- 7 I2 Népességi adatok- 8 I3 Nyelv - 9 I4 Vallási összetétel - 9 I5 Történelem - 9 I6 Liechtenstein közigazgatása- 11 I7 Államalakulat- 12 I8 A hercegi család - 12 I9 Választások- 13 I10 A kormány- 14 I11 Oktatás- 14 I12 Kultúra - 16 I13 Közlekedés - 16 I 14 Külkapcsolatok - 17 I141 Svájc és Liechtenstein- 18 I142 EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet)- 22 I143 ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete)- 22 I144 Európa Tanács - 23 I145 EFTA- 23 I146 WTO - 23 I15 Liechtenstein, mint márka-„természetes, ugyanakkor fejlett”- 24 I 16 Mezőgazdaság -

25 I17 Gazdaság- 27 I172 Konjunkturális fejlődés Liechtensteinben 2009 őszéig- 30 I173 Foglalkoztatás - 31 I174 Kereskedelmi Forgalom - 33 - -3- http://www.doksihu I.175 Árak - 33 I176 Termékexport- 33 I177 Ipar- 34 I178 Energiaszektor - 36 I179 Kutatás és fejlesztés - 37 I 1710 Általános szolgáltatások - 37 I18 Turizmus- 38 I19 Pénzügyi szolgáltatások- 39 I20 Liechtenstein, a telephely - 43 I21 A legfontosabb liechtensteini vállalatok - 44 - II. LIECHTENSTEIN, AZ ADÓPARADICSOM - 46 II1 Történeti áttekintés - 47 II2 Liechtensteini vállalatok- 50 II3 Adórendszer- 56 II4 Banktitok- 58 II5 Az adóparadicsom- 59 II6 Nemzetközi együttműködés az adózásra vonatkozó kérdésekben- 60 - ÖSSZEGZÉS . - 64 IRODALOMJEGYZÉK - 66 ÁBRAJEGYZÉK - 67 Táblázatok - 67 KÉPEK: - 67 - -4- http://www.doksihu BEVEZETÉS Szakdolgozatom témája egy olyan „miniállam”, amely az utóbbi időben rendkívül nagy nyilvánosságot kapott. Ha európai

adóparadicsomokról beszélünk, előbb-utóbb szó esik az Alpokban elhelyezkedő, sokszínű országról, Liechtensteinről, mely ékes példája annak, hogy egy ország területének nagysága nem feltétlenül függ össze fejlettségével. Annak, hogy a Liechtensteini Hercegséget választottam dolgozatom témájául több oka is volt. Mindenképpen egy német anyanyelvű országot szerettem volna elemezni, mivel gyerekkorom óta ezt a nyelvet tanulom, így a témához tartozó szakirodalmakat eredeti formájukban tanulmányozhattam. Az, hogy a sok német nyelvű állam közül Liechtensteint választottam elsősorban az adóparadicsomok körüli aktualitások adták. Emellett pedig nem szerettem volna egy, már közismert témát újból kimeríteni. Célom a dolgozat megírásával, hogy bővítsem a saját illetve mások ismereteit. Különösen fontosak a Kormány illetve a hercegi család hatáskörei, feladatai, melyekre 2003-as alkotmánymódosítás gyakorolta a

legnagyobb hatást. Kevesebb szó esik, vagy egyáltalán nem is hallunk a liechtensteini kultúráról vagy oktatásról, pedig az utóbbinak magyar vonatkozásai is vannak, ezekre is kitértem a dolgozatomban. Magas fejlettségének egyik legfontosabb elemét, az ország külkapcsolatait taglalom, melyeket átsző Liechtenstein szomszédjaival való kapcsolata. Gondolok itt különös tekintettel Svájcra, mellyel közös valutát alkalmaznak, és a liechtensteini bankok a Svájci Bankszövetség aktív tagjai. De ez csak két terület a számos kapcsolat közül, ami a két ország közt fennáll. Dolgozatom második részében elemzem a Liechtensteini Hercegséget, mint adóparadicsomot. Ennek megértéséhez szükségeltetik a legfontosabb cégformák (az alapítvány, az „Anstalt”, a tröszt és a részvénytársaság) és a helyi adórendszer ismertetése illetve az offshore cégek működésének leírása. Ezekre a liechtensteni közigazgatási szervek honlapjain

találtam meg a legfrissebb információkat, mint például az Adóhivatal naponta újuló honlapja. Végül, de nem utolsósorban szerettem volna kitérni a banktitok intézménye és az adóparadicsomok körüli aktualitásokra. Ebben a témakörben német -5- http://www.doksihu nyelvű újságok hasábjait kísértem figyelemmel. Többek a közt a Stern, a Spiegel és a Liechtensteiner Vaterland című lapokat, amelyek interneten illetve a BGF Külkereskedelmi Kar folyóirat olvasójában is fellelhetők. Mindezen témák elemzéséhez, rendkívül nagy kutatómunka szükségeltetett. Mivel hazánkban Liechtenstein még egy eléggé kiaknázatlan téma, ezért a legtöbb forrást internetes oldalak szolgáltatták, és azok közül is legnagyobb számban a Liechtensteini Hercegség portáljai. A könyvtárakban (Corvinus Egyetem, BGF Külkereskedelmi Kar) folytatott kutatómunkáim sajnos csak kevés sikerrel jártak. Viszont egyes gazdasági szaklapok (HVG, Manager

Magazin, Figyelő) rendkívül jó alapokat nyújtottak, főleg az aktuális témákat illetően. A megfelelő dokumentumok fellelésében első körben az internetes keresőkre hagyatkoztam. Ezek használatakor Liechtensteinről kerestem általános adatokat, majd igyekeztem megtalálni a legjobb adóparadicsomi témákat taglaló honlapokat. Szakdolgozatom megírásakor a következő kérdésekre mindenképpen szerettem volna választ kapni. Hogyan is néz ki ennek a miniállamnak a társadalmi struktúrája? Mik azok a tényezők, melyek hozzásegíthetik gazdasági fejlettségének növeléséhez? Hogyan birkózik meg az ország vezetése az adóparadicsomi lét nehézségeivel, és mik ezek? Illetve hogyan alkalmazkodik Liechtenstein a globalizálódó világhoz és a banktitok szabályozása körüli változásokhoz? Külön köszönöm a segítségét és a tanácsait belső konzulensemnek, dr. Ferkelt Balázsnak illetve külső konzulensemnek Inghild Rumpf kereskedelmi

attasénak. -6- http://www.doksihu I. LIECHTENSTEIN TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐI I.1 FÖLDRAJZI ADATOK Liechtenstein Fővárosa Európa Vaduz. közepén Délen és fekszik. nyugaton Svájccal, míg északon és keleten Ausztriával határos. Területe 160 ezer km2 Európa negyedik legkisebb állama. Határainak hossza 76 km. Liechtenstein a 47 16’ és 47 03’ északi szélesség illetve a 9 28’ és a 9 38’ keleti hosszúság között helyezkedik el. Az ország hosszúsága 24,5 km, a szélessége 12, 3 km. A legalacsonyabb pontja 430 m-nél van, a legmagasabb hegység a térségben a Grauspitz amelynek magassága 2 599 méter1. 1. ábra: Liechtenstein térképe A Rajna völgye majd az ország területének felét foglalja el. Ez határozza meg az ország jelentős részének földrajzi jellegét. A fennmaradó területeken hegyvidéki karakter érvényesül. Geológiai szempontból a térség meglehetősen sokszínű A völgyben különböző homok,

tőzeg, homokos vályog és agyagos talajok átmenetei jelennek meg. Az országot északi-déli irányban keresztező hegyvonulat az Alpok tagja, mely a Hercegség 1/3-át foglalja el. Az ország különlegessége abból is adódik, hogy itt találkoznak a Nyugatés Kelet-Alpok vonulatai 2Éghajlatát az ország földrajzi szélessége, vertikális szerkezete és a tengerektől való távolsága határozza meg. Ebben, kis területéből adódóan, a földrajzi szélességkülönbségek nem játszanak nagy szerepet. Az évi átlag hőmérséklet 10,6 Celsius fok. Télen az átlaghőmérséklet minimum 15 Celsius fok, nyáron pedig 20-28 Celsius fok körül alakul. Az évi csapadékmennyiség 900-1200 milliméter közötti, ám a hegyvidéki területeken ez akár 1900 milliméter is lehet. A napsütötte órák száma évente 1500-1600 1 2 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 2009 10 13 22:03 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 2009 10

11:32 -7- http://www.doksihu óra körüli. Az éghajlata, az Alpok vonulatai ellenére is, alapvetően kontinentális, melyet erősen befolyásolnak a déli szelek. Ennek köszönhetően Liechtenstein botanikailag rendkívül fejlett, 1600 növényfajjal rendelkezik. I.2 NÉPESSÉGI ADATOK A lakosság száma 35 356 fő volt 2007 végén. Ez a szám 2008 végére 35 596-ra növekedett. A 0,7%-os emelkedés nem számottevő A lakosság összetétele azonban arányaiban nem változott. Összehasonlítva más európai országokkal a foglalkoztatható életkorú lakosság (20-64 év közötti) erősebben képviselteti magát, a gyerekek és a nyugdíjasok aránya pedig jóval az átlag alatt van. De Liechtensteint így is Európa és a világ legkisebb államai közt tartják számon. Kis területéhez egy 221 fő/km2-es népsűrűség tartozik. A legnépesebb városai Schaan (5696 fő), Vaduz (5014 fő) és Triesen (4634 fő) A lakosság 2/3 liechtensteini csupán. 3 2. ábra:

Külföldi és liechtensteini állampolgárok megoszlása (20071231) Külföldi és liechtensteini állampolgárok megoszlása (2007. 12 31-ig) 33,60% Liechtensteini M ár nemzetiségű 66,40% Forrás: "Liechtenstein in Zahlen 2009"-Liechtensteini Statisztikai Hivatal kiadványa Leggyakrabban svájci, osztrák, olasz és német nemzetiségűekről beszélhetünk, akiknek az átlag életkora jóval alacsonyabb, mint a liechtensteinieké. A Liechtensteini Hercegség egyik fontos célkitűzése a külföldiek arányának stabilizálása, ezért ennek érdekében számos intézkedést tett. 1981-ben korlátozták a svájci polgárok szabad bevándorlását az országba. Ezenkívül az Európai Gazdasági Térséggel való megállapodása is biztosíték személyek szabad áramlásának törvényi szabályozására, melynek értelmében évente csupán 56 engedély adható ki munkavállalásra illetve egyéb okokból. Ugyanakkor 3

http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 22-24 old 2009 10 17 11:32 -8- http://www.doksihu leegyszerűsítették az állampolgárság elnyeréséhez szükséges procedúrát: így 1970 és 2007 között összesen 6410 külföldi kaphatta meg a liechtensteini állampolgárságot. I.3 NYELV Liechtenstein a német nyelv alemann változatát beszélő országok közé tartozik. Egyedüli kivétel az országban a hegyi falu, Triesberg. Ott a 13 század óta a Walser- nyelvjárás a meghatározó. A helyi dialektusok eltérőek, tehát ezek alapján meg lehet állapítani, hogy az ország melyik részén él az adott ember. Ám minden lokális különbség ellenére hasonló elemeket is felfedezhetünk az egyes tájszólások között. Például jellemző a hasonló nyelvjárási kiejtés a szomszédokkal, Svájccal és Voralberg-gel. De az egyes régiók évszázadok során megőriztek népi elemeket. 4 I.4 VALLÁSI ÖSSZETÉTEL A vallás tekintetében az

ország eléggé egységes. A legfrissebb 2000-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 78,4 %-a római katolikus, mely nagyrészt a II. János Pál pápa által 1997-ben alapított vaduzi érsekségnek is köszönhető. 8,3% vallotta magát protestánsnak. Az iszlámok aránya 4,8 %-ra tehető 8,5% egyéb (buddhista, zsidó, Jehova tanúi vallási felekezet tagja illetve ide sorolták az ateistákat is). 5 I.5 TÖRTÉNELEM 1342-ben alakult meg a Vaduzi Grófság, melyet 1434-ben egyesítették a Schellenbergel, és az akkor megállapított határai a mai napig nem változtak. A XVI század sok háborúval járt a Hercegség számára, de legnagyobb jelentőségű a Sváb-háború volt, mivel a Rajnát ekkor nevezték ki elméleti határnak a Német Fejedelemség és Liechtenstein közt. Ezután egy békés időszak vette kezdetét, melyet Schulz -i időknek nevezünk az uralkodó után, aki a távolból irányított. Ekkor erősödött meg az országban a katolikus vallás A

30 éves háború újabb nehéz időszak volt Liechtenstein történetében. Ekkor került újabb kézbe a Hercegség, és tetőzött a boszorkány-üldözés. 1712-ben I János Ádám megvásárolta Vaduzi Grófságát- megtalálva székhelyét-, és ezzel felvételt nyert a Császári Tanácsba. 1719-ben a két egyesített területet Liechtensteini Hercegséggé emelték. Így lett 4 5 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 24 old 2009 10 17 11:32 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 23 old 2009 10 17 11:32 -9- http://www.doksihu Liechtenstein egy a Német Római Birodalom 350 állama közül. Különlegességnek számít, hogy az ország a belefoglaltatta nevébe uralkodási formáját is. Az uralkodók azonban továbbra is Bécsből irányítottak, és helyettük végrehajtók vették át az írányítást az országban. Abszolutizmus uralkodott a Hercegség területén Ez vezetett konfliktushoz a két fő területe,

Oben- és Unterland, közötti is. Erre megoldást nyíjtott az egyes részek privilégiumainak csökkentése. Ezt követően a Francia Forradalom jelentősen megbolygatta Európa életét, Liechtenstein pedig csatatérré változott. 6 Napóleon megalapította a Rajnai Szövetséget, melyhez 1806-ban csatlakozott a Hercegség is, megerősítve ezzel függetlenségét, melyet a mai napig birtokol. Nem úgy, mint a többi kis állam melyeket beolvasztottak más országokba. Az ország ennek ellenére nehéz helyzetben került, mivel gazdaságilag elszigetelt volt. Az ezidőtájt, alapvetően mezőgazdasági berendezkedésű országot, meggyengítette a feudalizmus és termelékenysége messze elmaradt az elvárttól. Ezen próbált segíteni az uralkodó. Nekilátott az ország modernizálásának, az iskolakötelezettség, különböző pénzügyi reformok és földreformok bevezetésével. Ám az oktatás színvonala alacsony maradt, és a legfontosabb törvényeket nem

fogadták el. Az abszolutizmus térnyerése még mindig meghatározó volt. Ezért is találtak megfelelő táptalajt maguknak a forradalom elvei. A petíció, melyet a lakosok az uralkodónak benyújtottak nem járt semmilyen eredménnyel, az abszolutizmus fennmaradt. A Hercegség tagja lett a Német Szövetségnek is, és 1852-ben Vámszerződést kötött Ausztriával. II János Herceg uralkodása a reformok időszaka volt. A textilipar kezdett megerősödni Megalakult az első bank (1861) és az első újság. Az Osztrák Vasúton keresztül csatlakozott Liechtenstein a nemzetközi közlekedési útvonalakhoz. 1862-ben megfogalmazták az alkotmányt, és ezután az uralkodó fontosabb döntéseknél nem kerülhette meg a kormányt. 1866-tól lett teljesen független az állam. 7 Ezt követően az uralkodó feloszlatta Liechtenstein hadseregét, mely a 17. és a 19 század között csak idegen államok szolgálatában állt. Az első világháborúban az ország semleges maradt, ám

mégis nehéz gazdasági helyzetbe került. A textilipar leginkább a nőknek biztosított munkát, a férfiak kizárólag mezőgazdasági területen dolgoztak. Az emberek éheztek, a textilgyárak tönkrementek, és a háborút követő infláció miatt a lakosok felélték vagy elveszítették a tartalékaikat. Ezért sokan a környező országokban vállaltak munkát, de sokan kivándoroltak Amerikába. 6 7 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 12-19 old 2009 10 17 11:32 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 8 old 2009 10 13 22:03 - 10 - http://www.doksihu Az első világháborút követően az ország elveszítette vám-, gazdasági-, és védelmi partnerét, az Osztrák Magyar Monarchia személyében. Majd Liechtenstein gazdasága ismét kezdett fellendülni. 1918-ban megalakultak az első pártok: a Kereszténydemokrata Néppárt és Haladás Polgári Párt. A Hercegség Svájc felé fordult 1919-ben megállapodtak a

diplomáciai és konzuli képviseltetésről külföldön. Az ezt követő évben került sor a postai szolgálatokat érintő szerződésre. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát és megfogalmazták az új alkotmány alapjait, megerősítve az emberi jogok intézményét az országban. Ezt azzal is megerősítve, hogy a kormányfő kizárólag született liechtensteini állampolgár lehet. 1923-ban aláírták Svájccal a legjelentősebbnek nevezhető gazdasági és vámuniós megállapodásukat, és a következő évtől hivatalos pénznemükként ismerték el a svájci frankot. I.6 LIECHTENSTEIN KÖZIGAZGATÁSA 11 közigazgatási egységből, községből áll az ország. De már az alkotmány is két fő részre osztja az országot. Ezek: Unterland (Schellenberg) és Oberland (Vaduz) területekre Az utóbbi Vaduz, Planken, Schaan, Triesen és Triesenberg községeket foglalja magában, míg Unterlandhoz tartozik Eschen, Gamprin, Mauren, Ruggel és természetesen

Schellenberg. A községeknek megvan a maguk hatásköre és függetlensége a feladataik ellátását illetően. Ebbe az önállósági körbe tartoznak: a községi szervezetek vezetőinek megválasztása, a községi díjak nagyságának meghatározása illetve a földadó mértékének kiegészítése. A választók minden község estében kineveznek egy ún. községi tanácsot, melynek elöljárója, a község méretétől függően mellék-, vagy főállásban, látja el feladatát. A községeket, feladatainak ellátásában, az adóbevételek segítik. Emellett az államtól rendszeresen kapnak támogatást építési projektekre és beszerzésekre. Bizonyos komolyabb területeken, mint például a vízellátás és a szennyvízelvezetés, az adott cél érdekében összefognak egy egyesület keretein belül. Például alapítványi formában üzemeltetnek két társadalompszichiátriai gondozó intézetet, 2 idősek otthonát. Vaduz, mint főváros, központja a

nemzeti hatóságoknak, elöljáróját polgármesternek nevezik, és többségi választással választják. A többi község vezetője az arányos képviselet elve alapján kerül kiválasztásra. 8 Emellett említést kell tennünk Liechtenstein 7 településének exklavéiról. Fontos maga az exklávé, mint fogalom meghatározása. Az exklávé olyan terület, amelynek nem áll fenn a 8 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 36 old 2009 10 17 11:32 - 11 - http://www.doksihu területi folytonossága az anyaországgal. Balzers (2 exklávé), Eschen (2 exklávé), Gamprin (1 exklávé), Planken (3 exklávé, 1 enklávé), Schaan (4 exklávé, 2 enklávé), Triesenberg (1 exklávé ), Vaduz (5 exklávé) I.7 ÁLLAMALAKULAT Az alkotmány világosan megfogalmazza, hogy Liechtenstein államformája, alkotmányos monarchia, demokratikus és parlamentáris alapon. Államfőjét nem a nép választja, hanem a parlament határozza meg a Háztörvények

alapján. Eszerint a hercegség fiúágon öröklődik, és a legidősebb fiúgyermek követi apját a trónon. A Herceg államhatalma azonban erősen korlátozva volt az alkotmány illetve a törvények által, egészen a 2003-ban tartott népszavazásig. Az uralkodó legfontosabb feladata, természetesen az ország képviselete más államok előtt. Mint kormányfő ő zárja le az államközi szerződéseket, melyek a parlament ratifikálásával lépnek életbe. A kormányzaton keresztül rendeleteket is elfogadhat, és élhet „sürgősségi rendeletekkel”, melyeket régebben korlátlanul alkalmaztak. 9 A 2003-as alkotmánymódosítás óta azonban ezek csak 6 hónapos hatállyal érvényesek, és elfogadásukhoz a miniszterelnök ellenjegyzésére is szükség van. Ezen a 2003-as népszavazáson tisztázták végérvényesen a monarchia helyzetét. Mivel a parlament nem akarta elfogadni az uralkodó által javasolt módosításokat, II. János Ádám népszavazásra

bocsátotta a kérdést, melyet nagy többséggel elfogadtak. A herceg feladata egyre inkább reprezentatív jellegű volt, ugyanakkor az ország polgárai számára, hasonlatosan a brit uralkodóval, nagy jelentőséggel bírt. Jelenleg kegyelmet gyakorolhat, enyhítő jogokkal rendelkezik, és indokolt esetben vizsgálatot indíthat büntetések megszüntetésére. Teljes joghatóságot gyakorol a nevében eljáró bírákon keresztül, hiszen minden ítéletet az ő nevében állítanak ki. Ugyanakkor a herceg, mint államfő hívja össze év elején a parlamentet, és ő is oszlatja fel a parlamenti időszak lezárulásakor.10 I.8 A HERCEGI CSALÁD A liechtensteini hercegi család az egyik legrégebbi az uralkodócsaládok közt. A hercegi család több mint 100 főből áll, melynek Liechtensteinben élő tagjai közül minden 5 évben 9 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 34-36 old 2009 10 17 11:32

http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 35 old 2009 10 17 11:32 10 - 12 - http://www.doksihu választanak egy ún. családi tanácsot11, mely, mint fellebbviteli szerv működik a nemzeti jog keretein belül. A hercegi család kiterjedt művészeti gyűjteménnyel rendelkezik, melyet a legkiemelkedőbbek között tartanak számon a világban. Ezen kívül övé az LGT bankcsoport, melynek világszerte 29 képviselete, és közel 1700 dolgozója van.12 Liechtenstein jelenlegi államfője II. János Ádám von und zu Liechtenstein, aki a 15 herceg a sorban, mióta az ország két részének egyesítése megtörtént. Ő az első az uralkodók sorában, aki az országban született. 1984 óta régenshercegként tevékenykedett Hivatalosan 1990. augusztus 15-én tette le esküjét az úgynevezett Landtag előtt 2004 augusztus 15.-én az uralkodó, követve a hagyományokat, átruházta hatalmát Alajos von Liechtensteinre, akire ezzel a gyakorlati ügyek

intézése is hárul. Jelenleg, mint államfőhelyettes készül a miniállam vezetésére Alajos a lehető legjobb időszakban került az ország élére, hiszen apja a 2003-as népszavazáson jelentős jogokat szerzett a Liechtensteinieknek.13 I.9 VÁLASZTÁSOK A Hercegség két választókerületre bontható: az északi Unterlandra és a déli Oberlandra. A választásokban nők is részt vehetnek 1984. július 1-je óta, de az önkormányzati szavazásokat ez a rendelkezés nem érinti. A 2003-as alkotmánymódosítás óta pedig, amelyik község megszavazza, az különválhat az országtól. 2009 februárjában került sor a legutóbb választásokra Liechtensteinben. Február 8-án járulhattak az urnák elé első körben az arra jogosultak, de csak a második körben sikerült megfelelő számú szavazónak megjelennie. Így március 25-én megválasztották a jelenlegi parlamentet A parlamentet mindig négy évre választják. Létszáma 25 fő Feladata: az állampolgárok

képviselete az egyes kérdésekben illetve a törvényhozás. Ehhez tagjainak szüksége van a mindenkori Herceg illetve a Miniszterelnök jóváhagyására is. Liechtenstein két legnagyobb pártja- a Hazafias Unió (VU) és a Haladó Polgári Párt- koalícióban együttműködve irányítja az országot.14 11 http://www.fuerstenhausli/de/fuerstenhaus/geschichte/ 2009 10 24 14:54 http://www.lgtcom/de/wir ueber uns/lgt portrait/zahlen fakten/ergebnishtml?DSCextnav type=3 2009. 10 28 09:34 13 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-staat-staat/flstaat-landesfuersthtm 2009 1029 10:44 14 http://www.llvli/pdf-llv-as-kapitel 101 wahlen 2009 1027 17:56 12 - 13 - http://www.doksihu I.10 A KORMÁNY A Kormányzat 5 főből áll: a miniszterelnökből és a négy kormánytanácsosból, akik mind egy-egy területért felelnek. Testületként felelnek a mindennapi kérdésekért, és az államigazgatás megfelelő működésért. A jelenlegi

Kormányzat tagjai: Dr Klaus Tschütscher (miniszterelnök) felelős a pénzügyi-, család-, és esélyegyenlőségi ügyekért. Dr. Martin Meyer területe, a gazdaság, közlekedés valamint építési ügyek Dr Renate Müssner az egészségügyi-, szociális-, valamint a környezetvédelmi tárcák első embere. Hugo Quaderer reszortja a belügyi-, oktatási-, és sportügyek. Dr Aurelia Frick pedig a külügy-, kulturális- és jogi miniszter egy személyben.15 Minden egyes kormányzati tanácsosnak van egy helyettese, aki képviseli őt távolmaradása esetén. A miniszterelnököt, a kormányzati tanácsosokat illetve a bírákat és az ombudsmanokat is, a parlament javaslatai alapján, a Herceg nevezi ki, egyet közülük pedig ő jelöl ki a parlament véleménye szerint kormányfő-helyettesnek. A népnek lehetősége van népszavazást indítványozni. Erre a 2009-es választást követő első hónapban már sor is került, méghozzá két témában is. Az egyik az oktatás,

a másik a dohányzás tilalma A harmadik hatalmi ágat a Bíróságok jelentik az országban, melyek székhelye a fővárosban, Vaduzban van. A civil, és büntetés-végrehajtási ügyeket első körben az elsőfokú, második lépcsőben a Feljebbviteli, valamint az öt bíróból álló Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. Utóbbi tagjai közt maga a herceg is szerepel, és nagyrészt igazgatási kérdésekben döntenek, de alkotmánybíróságként is funkcionál. 16 I.11 OKTATÁS A liechtensteini iskolarendszer a német minta formájára alakult ki. Ausztria és Svájc volt rá a legnagyobb hatással. A liechtensteini oktatás nem minden szakterületen tud teljes mértékű továbbképzést biztosítani. Így azok, akik nem vehetnek részt a számukra megfelelő oktatáson Svájcban, Németországban és Ausztriában fejezik be a tanulmányaikat. A gyerekeket, hasonlóan Svájchoz és Finnországhoz, későn iskolázzák be A liechtensteini 4 évesek közel fele még

óvodába jár. Az iskolarendszer felépítése többlépcsős. Először is 5 éven keresztül általános iskolába járnak, majd innen továbbléphetnek a második képzési szintre, ami lehet gimnázium, reáliskola és 15 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-staat-staat/flstaat-regierung/fl-staat-regierung-regierungsmitgliederhtm 2009 10 28 08:20 16 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 9 old 2009 10 13 22:03 - 14 - http://www.doksihu szakközépiskola. Aki valamilyen szakmát szeretne elsajátítani, annak lehetősége van erre a 10. évfolyamtól kezdve, az ún egyéni iskolaév során 17 Az oktatás során nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni problémákra, mint például a beszédzavarok, mozgásszervi rendellenességek stb., ezért az általános iskolákban párhuzamosan foglalkoznak sérült gyerekkel is. Az országban mindössze két magániskola működik. A szakiskolákban kevés a gyakorlati

lehetőség, ám ennek ellenére 1119 szakmai gyakornokot foglalkoztattak az országban a 2007/2008-as tanévben, és a tanulóhelyek 30%-át svájci állampolgárok foglalták el. Ezért, akik szeretnének, valamilyen szakmát megtanulni általában Svájcba utaznak. Egyre többen (994 fő) tanulnak tovább főiskolákon Ezek ajánlata igazodik az ország profiljához. Az ICQM (minőségirányítás és menedzsment) a liechtensteini pénzügyi piac minőségi feltételeinek szigorítását hivatott elősegíteni. A képzési szakok közt leginkább a gazdasági- és építészeti szektor iránt érdeklődők találják meg a számukra megfelelőt. Ezeken kívül 3 főiskola-szintű intézmény működik, a filozófusok, jogászok és orvosok illetve egy speciálisan a liechtensteini témák iránt érdeklődők számára.18 A Statisztika Hivatal szerint a 2007/2008-as tanévben a tankötelezettek 93%-a keresett fel egy állami iskolát, míg 4,4%-uk külföldön és csupán 2,6%-uk

tanult magániskolában.19 Tankötelezettek megoszlása 2007/2008-as tanévben 2,60% 4,40% 3. ábra: Tankötelezett ek megoszlása 2007/2008 Állami iskola Magániskola Külföld 93% Forrás: Liechtensteini Statisztika Hivatal 2008-as képzési kiadványa 17 http://www.llvli/pdf-llv-as-bildungsstatistik-2008 2009 10 16 18:34 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 48-51 old 2009 10 17 11:32 19 http://www.llvli/pdf-llv-as-bildungsstatistik-2008 2009 10 16 18:34 18 - 15 - http://www.doksihu I.12 KULTÚRA A hercegség kultúráját a sokszínűség jellemezi. Korábban kizárólag északi és déli hatások érték, ám később a római, a svájci és az osztrák kultúra is befolyásolta. Mindig nagy hangsúlyt fektettek az elöljárók a kultúra belföldi illetve külföldi közvetítésére, és a kultúrpolitikát ennek értelmében a külpolitika részeként értelmezik a mai napig. Az országnak nincsenek nagy kulturális központjai,

így fejlődése a külföldi csereprogramoknak és megmérettetéseknek köszönhető. Egyedüli kulturális intézményként a Kulturális Alapítvány létezik 2008 óta. Ez igyekszik az egyes területeket összefogni Liechtensteinnek számos múzeuma van, mint például a Walser - i Múzeum, a Postamúzeum és a különböző Falumúzeumok. A Vaduzban álló, Liechtensteini Művészeti Múzeum gyűjteményének nagy részét a hercegi család műalkotásai alkotják, amelyek gyakran kapnak helyet más országok tárlatai közt is. Jelenleg éppen a Bécsben található Liechtensten- i múzeumban vannak kiállítva. A múzeumok közül egyedülálló a Sí múzeum tárlata, melyet a legnagyobb gyűjtemények közt tartanak számon a világban. Zenei területen megemlíthetjük a Szimfonikus Zenekart, az Operettszínházat valamint a mesterkurzusokat is tartó 1971 óta fennálló zeneiskolát. A színházak közül a legfontosabbak a már előbbiekben említett Operettszínház

mellett, a Kabarészínház és a Liechtensteini Táncaréna. Könyvek terén minden elérhető az országban, sőt 2000 óta rendszeresen részt vesznek a Frankfurti Könyvkiállításon. 20 A média csatornák száma meglehetősen alacsony, hiszen egy országos televízió és rádió van, a Liechtensteini Rádiótelevízió. Emellett minden község saját, helyi adóval rendelkezik. A sajtóorgánumok közül 3 napilap kiemelkedő: a Liechtensteiner Vaterland 11 000-es példányszámmal, a Vaterländische Union és a Liechtensteiner Volkblatt. I.13 KÖZLEKEDÉS Az ország buszhálózata rendkívül kiterjedt az LBA buszaival. Közlekedési szempontból az ország teljesen ki van szolgáltatva más országoknak, mivel nincs saját reptere, se tengeri kikötője. A vasutat is az ÖBB, vagyis az Osztrák Szövetségi Vasutak üzemelteti A mindössze 9,5 km-ből álló vasúthálózata 1435 mm-es, normál nyomtávolságú vasút. Ez köti össze Ausztriát és Svájcot Liechtensteinen

keresztül. Az országban mindössze 4 20 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 71-77 old 2009 10 17 11:32 - 16 - http://www.doksihu vasútállomás van, mely a rendszertelen közlekedés rendelkezésére áll. Aszfaltozott útból 120 km-nyi, míg földutakból 260 km-nyi található a hercegség területén, ám autópályát nem találunk. Gépkocsiból 700 személygépkocsi jut 1000 főre, ami Európában kiemelkedőnek mondható, hiszen jóval nagyobb ez az arány a szomszédos Svájchoz is viszonyítva, ahol 500 autó jut ugyanennyi emberre.21 A gépkocsi vásárlási kedv, azonban, köszönhetően a gazdasági válságnak, itt is csökkent. 2009 szeptemberében csupán 1852 új járművet jegyeztek be, a tavalyi időszak 2208 darabjához képest. Ebből az idén 1271 db volt személygépkocsi. Így az utóbbiak visszaszorulása 19,6%-os volt A márkát az Audi képviselte a legnagyobb számban (15), majd követte a Volkswagen 13 autóval. A

benzines és dízeles autók aránya pedig 72,3% -ra és 29,9%-ra tehető.22 I. 14 KÜLKAPCSOLATOK A bilaterális napirendi pontok az ún. „Külkapcsolati Lehetőségek Hatóságához” tartozik, míg külföldön a diplomáciai képviseletek (Berni, Brüsszeli, Bécsi, Washingtoni és Berlini illetve a Vatikánban „székhellyel nem rendelkező” nagykövetségek) hatásköre. Ezeken kívül egyes kétoldalú ügyeket az állandó képviseleteken és missziókon keresztül bonyolítanak. 23 Állandó képviseletek: ¾ ENSZ (New York) ¾ ENSZ (Genf) ¾ ENSZ (Bécs) ¾ Európa Parlament (Strasbourg) ¾ WTO (Genf) ¾ EFTA (Genf) ¾ Európai Unió (Brüsszel) ¾ EBESZ A Liechtensteini Hercegség külföldi képviseleteinek működését és irányítását az 1952. augusztus 7.-ei törvény 3 cikkelye szabályozza, eszerint a külképviselet vezetőjét a kormány javaslatára a herceg nevezi ki. Tovább Svájc látja el szomszédja képviseletét minden olyan országban, ahol annak

érdekeltsége van diplomáciai illetve akár konzuli 21 http://www.llvli/amtsstellen/llv-as-verkehrhtm 2009 10 28 09:36 http://www.llvli/pdf-llv-as-fahrzeugbestand 1juli2009 2009 10 27 14:54 23 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-staat-staat/fl-staataussenpolitik/fl-staat-aussenpolitik-bilateral/fl-staat-aussenpolitik-bilateral-schweizhtm 20091102 16:05 22 - 17 - http://www.doksihu szinten. Erre a két állam 1919-ben kötött megállapodást Ennek értelmében Svájc foglalkozhat egyes szerződés megkeresésekkel is, persze mindeközben Liechtenstein szabadságát nem korlátozhatja. Svájcnak van egy megállapodása Ausztriával is a „Konzuli területeken való együttműködésről” 1980. január 1-je óta Ez a szerződés automatikusan bevonja Liechtensteint is, annak svájci érdekképviselete miatt. Így, ha egy liechtensteini állampolgár vészhelyzetben van, és az adott ország nem rendelkezik sem svájci, sem

liechtensteini képviselettel, akkor fordulhat egy osztrák diplomáciai képviselethez is. Számos ország, többek közt Svájc, Ausztria és Németország is külön „székhellyel nem rendelkező” képviseleteken keresztül tartják a kapcsolatot Liechtensteinnel, melyek gyakran Bernben székelnek. Ezek akkreditálásához szükség van a Herceg és a kormány belegyezésére. Szervezeti feltételeit rugalmas szabályozásokkal megteremtve, lehet gördülékenyen az ország külpolitikája. Számos ország dönt a konzuli képviselet formája mellett, melynek beiktatásánál szintén a herceg és a kormány jóváhagyása szükséges. Egy kérdés még függőben van a képviseletekkel kapcsolatban. Vajon a tiszteletbeli konzulátusok létrehozása jobban elősegítené-e Liechtenstein érdekeinek képviseletét? I.141 SVÁJC ÉS LIECHTENSTEIN E két ország nagyon szoros szomszédi viszonyt ápol, köszönhetően a sokoldalú bilaterális kapcsolatrendszerüknek (1919-től

megindul az érdeklődés Svájc felé, majd 1924 után közös vám-, és valuta megállapodás, nyitott határokkal). A liechtensteini, 1995-ös Európai Gazdasági Térségben való tagság még inkább szükségessé tette egy szélesebb körű kooperáció kialakítását. A kapcsolatokat gyakori, közvetlen kommunikáció segítségével ápolják az egyes szervezetek. A közel 35 600 liechtensteini lakosból 3606 fő Svájcból származik, amelyhez még hozzátartozik az a 8000 liechtensteini lakosú svájci, akik Liechtensteinbe ingáznak nap, mint nap. A szoros és baráti kétoldalú kapcsolatok legnagyobb mértékű fejlődését az első világháború után figyelhetjük meg. Ezt a tényt számos bilaterális szerződés és megállapodás is alátámasztja.24 A két ország közti megállapodások területei: 9 egészségügy 9 szociális biztonság 24 http://www.edaadminch/etc/medialib/downloads/edazen/doc/publi/aussenPar0001Filetmp/AB09 depdf 16-10-2009 20:09 - 18

- http://www.doksihu 9 oktatás 9 határokon átívelő biztonság 9 önkéntes nyugdíjpénztár 9 szellemi szabadságjogok védelme 9 mezőgazdaság 9 közúti közlekedés 9 légi közlekedés 9 közvetett adók A legnagyobb jelentőséggel a vám megállapodás bír, amely további egyezményekkel kiegészülve lehetővé teszi a két ország közt a személyek szabad áramlását. A legnagyobb mérföldkőnek, a két ország közötti kapcsolatokban, mégis az 1924-ben kötött valuta megállapodást tartják. A szabadalmazás kérdésében meglepően nagy egyetértést tapasztalhatunk 1978 óta. Ezt a területet a Szabadalmazási Együttműködési Szerződés (PCT) korlátozza. Ennek értelmében a szabadalmi oltalmat több országban is el lehet nyerni. Ehhez csak egy nemzetközi bejelentéshez van szükség, mely ugyanolyan hatállyal bír, mintha nemzeti bejelentést tettek volna minden tagállamban. Így az eljárás egy nemzetközi, majd egy nemzeti

szakaszból áll. Ezt a megállapodást 1986-ban 39 állam, köztük Liechtenstein is aláírta. Svájc átvevő hivatalként funkcionál Liechtenstein számára Az egységes terülteken a svájci normák meghatározóak, ha európai szabadalmakról vagy nemzetközi szabadalmak bejelentéséről van szó. Viszont harmadik ország illetve Svájc és Liechtenstein közötti nemzetközi és európai bejelentkezések esetén, csak együtt nevezhetők meg a szabályok. Liechtenstein a büntetés-végrehajtás területén is függ szomszédjától. Igaz, hogy rendelkezik bíróságokkal és bírókkal, de elítéltjeit Svájcba kell küldenie, mert nincs saját börtöne. 25 Svájci szabályozások érvényesek a pénz-, hitel-, és valutapolitikában is, köszönhetően a nemzetközi banktörvénynek. A két ország közti kapcsolat a pénzügyi piacra is kiterjed 2009 márciusában például mindkét állam átvette a hivatali segítségnyújtást megfogalmazó OECD normákat,

adóügyekben. Liechtenstein azonban ezeket a rendelkezéseket nem tudja egykönnyen a meglévő szerződésekhez igazítva átvenni. 25 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-staat-staat/fl-staataussenpolitik/fl-staat-aussenpolitik-bilateral/fl-staat-aussenpolitik-bilateral-schweizhtm 2009 1101 23:44 - 19 - http://www.doksihu A bilaterális kapcsolataikban meghatározó a Vaduzi Konvenció 26 (2003. Nr 189) Ennek a szabályozásnak fontos része a munkaerő-áramlás területe. Liechtenstein és Svájc között egy speciális jegyzőkönyv van ezzel kapcsolatban érvényben. Ez is a Vaduzi Konvenció szerves része, és tartalmazza többek közt az ezek bevezetéséhez szükséges időtervet is. Liechtenstein és Svájc megállapodtak, természetesen összhangban az EGT- megállapodásokkal, hogy a svájci állampolgárok hasonló elbánásban részesülnek majd, mint az Európai Gazdasági Térség lakosai. Svájc pedig

alkalmazza Liechtenstein esetében azokat az engedményeket, amelyek teljes összhangban vannak a Vaduzi Konvencióval, és az átmeneti időszakot követően az ország állampolgárai azonos elbánásban részesülnek, mint az EU/EFTA tagok. A két szabályozást egyeztették a többi szerződő féllel A személyek szabad áramlását két fázisban valósították meg. Az I fázisban 2003 június 1jén hatályba lépett a törvény Ezt követően Svájc alkalmazta az EU-val előzetesen megtárgyalt engedményeit az országban tartózkodó liechtensteiniekre. A hercegség pedig EGT állampolgárokként tekint az országban tartózkodó svájciakra. Ezek az engedmények minden területre kiterjednek. A két ország szabályozta a határokon átívelő szolgáltatások rendszerét is. Majd a II fázisban, 2005 június 1-jén eltörölték a kötelező tartózkodási engedély meglétét. Ezek a szabályozások az EFTA tagok (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein) kereskedelmi

terjeszkedését is elősegítették. Svájc volt az egyetlen EFTA tag, amely nem lépett be az EGT-be, így 1999-ben bilaterális szerződéseket kötött az Európai Unióval hét területen. A Vaduzi Konvenció teljesen átdolgozta az EFTA megállapodásokat. Megváltoztatta a Svájc és EU közti szerződések rendelkezéseit a többi EFTA-tagállamra vonatkozóan. Ezek, Liechtensteinben, 2002 január 1-jei léptek hatályba Ez a következő változásokat jelentette:27 ¾ árukereskedelem modernizálása ¾ mezőgazdasági termékekkel való kereskedelem fejlesztése ¾ minőségértékelő igazolások elismerése ¾ személyek áramlásában, Svájc és Liechtenstein között egyedi szabályozás ¾ szellemi tulajdon védelme ¾ szolgáltatásokkal és befektetésekkel való kereskedelem ¾ szabályozások a légi-, és közúti közlekedés területén 26 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-staat-aussenpolitik-multilateral-personenverkehr-fl-chpdf 200911 02 20:03 27 Buszlauer

Ildikó: Liechtenstein és az Európai Unió kapcsolatrendszere, 2006 BGF KKFK, Szakdolgozat - 20 - http://www.doksihu Egy nagyon fontos momentum a két ország közti bilaterális kapcsolatokban a Schengeni csatlakozás. A keretszerződés aláírása mindkettőjük számára világossá tette, hogy az együttműködés a vízum, beutazás, az országban való tartózkodás és rendőrségi területen elengedhetetlen. Mivel Liechtenstein később helyezheti hatályba a Schengeni szabályozásokat, így a svájci-liechtensteini határ még Schengenen kívüli területként funkcionált, ezért bevezetett egy átmeneti rendszert, mely 2008. december 12-étől az övezethez való csatlakozásig volt érvényben. A schengeni vívmányok végrehajtását és átvételét a 2008. évi LXXVII Törvény hirdette ki Eszerint Liechtenstein kötelező érvénnyel elfogadja a schengeni szabályozásokat illetve nyilatkozatot tesz más témákban (bűnügyi jogsegély, külkapcsolatok,

Külső Határok Alap) is. Ezt követően az Európai Unió igyekszik elősegíteni, hogy a schengeni területű harmadik országok megállapodásokat kössenek Liechtensteinnel. Fontos megemlítenünk a postai szolgáltatások28 rendszerét, mely szorosan kapcsolódik Svájchoz. Az első levélgyűjtőhelyet 1817-ben nyitották meg Liechtensteinben, majd nem sokkal később osztrák fennhatóság alá került a cég. Az első bélyeg-sorozat kiadására 1912ben került sor, melyeknek napjainkban is nagy sikere van, és az ország ezzel jelentős bevételre tesz szert. 1920-ban posta-szerződést köt Svájccal, melynek lényege, hogy a postai továbbítások egészen 1999. december 31-éig a svájci postán keresztül történnek 1999-ben megalakul a „Liechtensteini Post AG”, mely a jövőben is szeretne jó együttműködést Svájccal. 2005 június 23-án a Svájci Posta 25%-os részesedést szerez a Liechtensteini Postában, melyeknek tarifái, postai szolgáltatásai és

termékei teljesen megegyeznek egymással. A katonai szolgáltatásokban is nyugati szomszédjára kell hagyatkoznia az országnak, mivel 1868 óta nem rendelkezik hadsereggel, katonai védelmét Svájc látja el. Ennek ellenére az alkotmányban még mindig szerepel az általános hadkötelezettség. Kétoldalú kapcsolatai mellett fontos megemlítenünk az ország multilaterális kapcsolatrendszerét, melyek lehetővé teszik függetlenségének biztosítását és külpolitikai arculatának fejlesztését. Első példája ennek az 1950-es Hágai Bírósághoz való csatlakozása. Ezt követte 1975-ben az EBEÉ Helsinki Záróokmányának aláírása további 34 országgal. 1978-ban belépett az Európa Tanácsba, majd 1990-ben, mint legkisebb, az ENSZ tagállamává is vált. Ezek a kapcsolatok idáig az ország politikai kapcsolatrendszerét erősítették, ám a 90-es években Liechtenstein fontos európai integráció fejlődését is 28

http://www.postli/liechtensteinische-post-ag/geschichtehtml 2009 11 02 17:04 - 21 - http://www.doksihu elősegítő szervezetekhez közeledett. 1991-ben az Európai Szabadkereskedelmi Térség (EFTA) teljes jogú tagja lett, és 1995. május 1-jén csatlakozott a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO).29 I.142 EBESZ (EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERVEZET) Liechtenstein a Helsinki Záróokmány aláírásával aktív tagja lett, az ezt követően megalakult szervezetnek. Jelentős pénzügyi támogatást nyújt az EBESZ intézményeinek és tevékenységeinek, melyek a béke és biztonság megőrzését hivatottak szolgálni a térségben. Emellett önkéntes hozzájárulásaival segíti a gazdasági illetve emberi vonatkozású projekteket. Így vált fontos támogatójává a következő problémák elleni küzdelmnek: a kaukázusi nőket elleni erőszak megakadályozása, „Women’s leadership lobbying and network building’ Kirgizisztánban illetve

konferenciák a terrorizmus és pénzmosás megakadályozása ellen. 30 I.143 ENSZ (EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE) 1990 óta vesz részt az ország az ENSZ működésében New Yorkban, Genfben és Bécsben. Nézzük a legfontosabb témákat, melyek Liechtenstein számára különös jelentőséggel bírnak: 31 ¾ Emberi jogok védelme ¾ Terrorizmus elleni küzdelem ¾ Magántulajdon védelme ¾ Droghasználat elleni fellépés ¾ Gazdasági tevékenységekkel a világbékéért ¾ Taposó aknák felkutatása ¾ Humanitárius segítségnyújtás ¾ Női jogok ¾ Agresszió elleni fellépés 29 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-staat-staat/flstaat-aussenpolitik/fl-staat-aussenpolitik-multilateralhtm 2009 11 03 23:14 30 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-staat-staat/flstaat-aussenpolitik/fl-staat-aussenpolitik-multilateral/fl-staat-aussenpolitik-multilateral-oszehtm 2009 11 03

23:35 31 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-staat-staat/flstaat-aussenpolitik/fl-staat-aussenpolitik-multilateral/fl-staat-aussenpolitik-multilateral-unohtm 2009 11 04 10: 47 - 22 - http://www.doksihu I.144 EURÓPA TANÁCS Az Európa Tanácshoz való csatlakozása óta Liechtenstein állandó képviselettel rendelkezik Strasbourgban. Így részt tud venni a heti miniszteri tanácskozásokon Ugyanakkor állandó szereplője az évente megtartandó külügyminiszteri üléseknek, és szakminiszteri találkozóknak. Ezek mellett fontos részét képezi a szervezet munkájának a szakemberekkel való konzultációk is. Utóbbiak esetében Liechtenstein meghatározott témákra koncentrál Ezek közé tartozik az emberi jogok védelme, a határokon átívelő bűnözés, emberkereskedelem, pénzmosás és a terrorizmus megállítása, valamint együttműködés az oktatás és kulturális értékek védelmében. Az Európa Tanács

költségvetése 2007 januárjában 190,14 Eurót tett ki, melyből a liechtensteini hozzájárulás mértéke 135 604 Euró volt. 32 I.145 EFTA Liechtensteint 1972-ben Svájccal közös vámuniójuk kapcsán automatikusan bevonták az EFTA-ba és a Svájc-Európai Gazdasági Térség közti szabadkereskedelmi megállapodásba. Az EFTA-nak 1991-ben lett teljes jogú tagja. Ekkor már beszélhetünk az országban a személyek és szolgáltatások szabad áramlásának biztosításáról. A Stockholmi Egyezmény feloldását követően életbe lépett a Vaduzi Konvenció 2002-ben, melynek köszönhetően Norvégia, Svájc, Izland és Liechtenstein között megindult egy gazdasági integrációs fellendülés. Izland azonban 2009 júliusában benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióba. A szervezet tanácsának elnöki tisztjét félévente veszik át az államok 2009 második félévében Liechtenstein tölti be ezt a tisztséget. 33 I.146 WTO Liechtenstein 1994-ben ott

volt Marrakeschben a WTO alapító okirat aláírói közt, és 1995. szeptember 1-jén belépett a Világkereskedelmi Szervezetbe. A genfi misszió tagjai az ország nevében is segítik a WTO-t. 32 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-staat-staat/flstaat-aussenpolitik/fl-staat-aussenpolitik-multilateral/fl-staat-aussenpolitik-multilateral-europarathtm 2009 11. 04 12:31 33 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-staat-staat/flstaat-aussenpolitik/fl-staat-aussenpolitik-multilateral/fl-staat-aussenpolitik-multilateral-eftahtm 2009: 11 05 11.47 - 23 - http://www.doksihu Az ország elsősorban az őt érintő témákra helyezi a hangsúlyt: ¾ Szolgáltatások ¾ Befektetések ¾ Szellemi tulajdon ¾ Közbeszerzések Liechtenstein nem rendelkezik elegendő külkereskedelmi forgalommal a gyáripar illetve a mezőgazdaság területén, így azt Svájc biztosítja számára. Majd

2001-től újabb fontos kérdések kerültek a WTO-tanács elé, melyek Liechtensteint is érintették. Ezek közül a legfontosabb a kereskedelem liberalizálása és a „világkereskedelem” kialakítása volt. Igaz, hogy a WTO nem közelíti meg az EGT színvonalát, ugyanakkor egy olyan kis ország számára, mint Liechtenstein, aki döntően Európán kívülre exportál ez a szervezet egy megbízható és nélkülözhetetlen jogi alapot nyújt, és a nemzetközi kereskedelemben lényeges vitarendezési-rendszerrel bír. 34 I.15 LIECHTENSTEIN, MINT MÁRKA-„TERMÉSZETES, UGYANAKKOR FEJLETT” 2004-ben alkották meg az ún. Liechtenstein márkát, mely az ország egyediségét hivatott jelképezni. Utal az ország állampolgáraira illetve annak jövőjére Erre az alkalomra találtak ki egy írásfajtát, ami szimbolizálja az ország mezőgazdasági jellegűből (virág) pénzügyi központtá (kör) és ipari térséggé (gyémánt) való alakulását. Ezeken kívül még 5

jel és jellemző határozza meg az országot: ¾ Nyitott, nemzetközi kisállam ¾ Sikeres pénzügyi központ ¾ Magasan fejlett ipar ¾ Sokoldalú kulturális élet ¾ Vendégszerető idegenforgalmi központ 34 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-staat-staat/flstaat-aussenpolitik/fl-staat-aussenpolitik-multilateral/fl-staat-aussenpolitik-multilateral-wtohtm 2009 10 27 09:48 - 24 - http://www.doksihu A márka színének a nemzeti zászló piros és kék színeinek keverékét választották, mely ritkaságával felkeltheti az érdeklődést. Természetesen ez az új imázs nem helyettesíti a nemzeti jelképeket. 35 1. kép: Az új Liechtenstein - logó I. 16 MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaságilag használható területek az ország területének 22%-át foglalják el, vagyis 16 050 ha-t. 2007 december 31-ig az összes liechtensteini foglalkoztatott csupán 1%-a dolgozott kertészetekben vagy a mezőgazdaságban. Ebből az

erdőkben és vadászatban foglalkoztatottak részaránya 0,2% volt. A mezőgazdasági bruttó termelésnek a 45%-a a tejtermelésből származott, hiszen a közel 60 tejüzem 2007-ben 13 millió kg tejet állított elő. Ugyanakkor Liechtenstein alapvetően egy takarmánytermelő ország A szántóföldi takarmányok aránya a mezőgazdaságilag hasznosítható területek 24% volt 2005-ben. A fennmaradtak 60% állandó legelőként funkcionál Emellett sokan áttértek zöldségtermesztésre, és felfedezték, hogy a táj megfelelő a szőlőtermesztésre is, köszönhetően a déli szélnek és a Rajnának. Az ország állatállománya azonban növekedett a század elejéhez képest, hiszen akkor még átlagosan 6 állatot jutott egy gazdálkodásra, ez a szám azonban a XX. Század végére 50 feletti lett36 Az erdőgazdálkodás a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 1,1%-át látja el munkával, annak ellenére, hogy Liechtenstein területének közel 41%-át erdők borítják. Az

állam pedig közvetlen fenntartásával jelentősen hozzájárul, egy állat-, és környezetbarát mezőgazdasági szemlélet kialakításához. 37 35 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 88-89 old 2009 10 17 11:32 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-landwirtschafthtm 2009 11 04 22:01 37 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 28-29 old 2009 10 13 22:03 36 - 25 - http://www.doksihu A liechtensteini gazdaság alapvetően modern ipari nemzetté alakult át az 50-es években. Ez a változás számokban is érzékelhető volt. A mezőgazdasági üzemek számának alakulása (1975-2005) 600 500 >20 ha 400 10 ha- 20 ha 5 ha-10 ha 300 < 5 ha 200 100 0 582 494 448 417 401 199 128 üzemek száma (db/év) 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 Forrás: "Liechtenstein in Zahlen 2009", LSH kiadványa 4. ábra: A mezőgazdasági

üzemek alakulása Liechtensteinben (1975-2005) A mezőgazdasági üzemek száma 1975-ben 582 volt, amelyek területének nagy része 5 hanál kisebb, majd ez a szám az 90-es évekre 400-ra csökkent. 2005-ben pedig már csak 128 ilyen üzemről beszélhetünk. A sok kisüzem helyett manapság inkább több a nagyobb üzem, de ezek modernebbek, és nagyobb termelékenységgel rendelkeznek. 2008-ban már a mezőgazdasági üzemek 2/3-a integrált termelést végez, 1/3-a pedig átállt a biotermelésre. Annak ellenére, hogy a liechtensteini mezőgazdaság a vámszerződésüknek köszönhetően nagymértékben összefügg Svájcéval, saját előírásokat is elfogadtathatnak. A kormány megbízást adott az agrárszektor részére, melynek lényege a lakosság élelmiszerrel való ellátása békében és krízisekben is. Ennek érdekében a kormány kész egy piacbarát vállalkozói agrárszektor kialakítására. Ebben különböző szervezetek is segítik A Mezőgazdasági

Hivatal az a szerv, amelyhez tanács illetve információ hiányában fordulhatnak a gazdálkodók illetve agrárkérdésekben törvényekért is felel. Létezik még egy Erdő-, Természeti-, és Táj Hivatal az országban, mely a környezetvédelmi kérdéseken keresztül természeti kutatásokon keresztül minden természetet érintő kérdéssel foglalkozik.38 38 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 62-64 old 2009 10 17 11:32 - 26 - http://www.doksihu I.17 GAZDASÁG II.11771111 G DPP LLiieecchhtteennsstteeiinnbbeenn GD A már megszokott GDP számítási módot Liechtenstein esetében nem használhatjuk összehasonlítási alapként más országokkal szemben, hiszen irreálisan nagy a GDP/fő arány az országban. Ez abból kifolyólag van, mivel számításakor a munkaképesek közé számítják a GDP esetében az ingázókat is. Ezek magas aránya miatt történhetett, hogy a GDP aránya 2005 végén elérte a 48,1%-ot. Ezért nehéz

megfelelő képet kapni a Liechtensteinben élők jövedelmi helyzetéről. Ennek kiküszöbölésére vezették be 1998-ban az állam makro adatainak új számítási rendszerét. Eszerint „GDP/fő” helyett a GDP-t a Liechtensteinben foglalkoztatottak létszámához viszonyítják. Azonban mivel külföldiek állítják elő a bruttó hazai termék nagy részét, a bruttó nemzeti jövedelmet osztják el a liechtensteini lakosok számával.39 Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 GDP GDP/foglalkoztatottak száma GNP(Mio. CHF) GNP/lakosok (M CHF) (CHF) száma (CHF) 3595 163000 3534 112000 4002 178000 3869 120000 4195 176000 4112 125000 4205 165000 3782 113000 4191 160000 3698 109000 4135 158000 3538 104000 4296 163000 3554 103000 4555 169000 3892 112000 1. táblázat: A liechtensteini nemzetgazdaság makroadatai (1998-2005) 2007-ben egy jelentős emelkedésről számoltak be a szakértők a nominális GDP illetően. A 2006-os GDP-hez képest 9,6%-os volt a változás. A

liechtensteini Statisztikai Hivatalt minden évben felkérik, hogy becsülje meg előre az éppen aktuális GDP értékét, különféle módszerekkel. Ezt legkorábban 13 hónappal az időszak lejártát követően kezdhetik meg Az első ilyen becslés, majd a továbbiak során is kimutatták, hogy a rendelkezésre álló módszerekkel viszonylag (+/- 1,5-2,5%) pontos értékeket kaphatnak. Mivel a 2008-as GDP adatok, csak 2010 februárjában jelennek meg, ezért a nominális GDP-t tartalmazó táblázatom 2007-ig vizsgálja ennek alakulását. 40 39 40 Buszlauer Ildikó: Liechtenstein és az Európai Unió kapcsolatrendszere, 2006 BGF KKFK, Szakdolgozat http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 18 old 2009 10 13 22:03 - 27 - http://www.doksihu Év GDP (M CHF) Változás az előző évhez képest (%) 2000 4195 4,80% 2001 4205 0,20% 2002 4191 -0,30% 2003 4135 -1,30% 2004 4296 3,90% 2005 4557 6,10% 2006 5001 9,80% 2007 5479 9,60% 2. táblázat: A nominális GDP

alakulása Liechtensteinben (2000-2007) 41 2007-ben a GDP 5,5 Mrd. Svájci frankra rúgott, mely az előző évihez képest 9,6%-os emelkedést jelent. Ez a változás majdnem megközelíti az előző évi növekedés mértékét, amely 9,8% volt.42 A GDP megoszlása 2006-ban az szektorok szerint: ¾ Ipar és gyártási szektor (40%) ¾ Pénzügyi szektor (29%) ¾ Általános szolgáltatások (24%) ¾ Mezőgazdasági-, és háztartási szektor (7%) 5. ábra: A GDP megoszlása 2006-ban GDP megoszlása szektorok szerint 2006-ban Ipari szektor 7% 24% 40% Pénzügyi szolgáltatások Általános szolgáltatások Mezőgazdasági és háztartási szektor 29% Forrás: http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-wirtschaftszahlen/fl-wuf-wirtschaftszahlen-wertschoepfunghtm Megoszlásuk nem mutat nagy változást, csupán 1%-al tolódott el az ipari szektor javára.43 41 http://www.llvli/pdf-llv-as-vgr

schaetzrechnung bruttoinlandsprodukt 2007 2009 10 16 18:55 http://www.llvli/pdf-llv-as-vgr schaetzrechnung bruttoinlandsprodukt 2007 2009 10 16 18:55 43 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 23 old 2009 10 13 22:03 42 - 28 - http://www.doksihu II.11771122 IInnfflláácciióóss rrááttaa ((sszzáázzaalléékkooss eem meellkkeeddééss eeggyy aaddootttt iiddőősszzaakkbbaann)) Infláció alakulása (2001-2007) 1,4 1,2 % 1 1,2 1 0,8 1,1 0,8 0,6 0,6 0,7 0,6 Éves átlag 0,4 0,2 0 Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: Liechtenstein in Zahlen 2009, LSH kiadványa 6. ábra: Infláció alakulása Liechtenstenben 2001 és 2007 között Liechtensteinben a svájci index van használatban a fogyasztói árakat tekintve, ennek segítségével határoznak meg egy éves átlagot, mely 2002 és 2003 között 0,6%-on stagnált, majd a népszavazást követően megfigyelhetünk egy kisebb mértékű drágulást, ami a 2005ös évben tetőzött,

majd 2007-re ismét visszaesett 0,7%-ra. 44 A 2008. és 2009 évi változásokat e tekintetben a „Konjunkturális fejlődés 2009 őszéig” részben kívánom részletezni. II.11771133 AAH maazzóó bbeevvéétteell HVV--kköötteelleezzeetttteekkttőőll sszzáárrm Az AHV nem más, mint egy általános és kötelező érvényű biztosítás, minden olyan személy számára, aki aktív tagja Liechtenstein lakosságának, kivéve a határ menti ingázókat és beleértve a határon átlépő ingázókat, valamint az inaktív dolgozók hozzájárulásait. Az AHV gyakorlatát Svájctól vette át Liechtenstein Nyugdíjbiztosításként is szolgál, és része az állami biztosítási rendszernek. A havi bruttó bérből 5, 05%-ot vonnak le erre a célra illetve a munkaadó is a munkabér 5,05%-át fizeti be a kasszába. 45 44 45 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 16 old 2009 10 13 22:03 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 17 old 2009

10 13 22:03 - 29 - http://www.doksihu II. 11771144 SSzzoocciiáálliiss ééss eeggéésszzssééggüüggyyii eellllááttááss E két terület jól lefedett a különböző magán és hivatalos szervekkel. A kormányzat igyekszik kielégíteni a fennálló szükségleteket, és továbbfejleszteni a már meglévő rendszert ez ügyben. A liechtensteini szociális rendszer két társadalombiztosítási csoportba sorolja az ellátásokat. Ezek egyrészt a biztosítottak illetve munkaadóik által finanszírozott betegség, terhesség és munkahelyi balestek. Másrészt vannak az állami adóbevételekből fizetett az AHV/IV biztosítottak részéra nyújtott, kiegészítő eljárások. Megállapodásai szociális területen Svájccal, Ausztriával, Németországgal és Olaszországgal vannak. A szociális biztonság területei Liechtensteinben: 46 ¾ Betegség-, és anyasági biztosítás ¾ Munkahelyi baleset ¾ Nem munkahelyi baleset ¾ Családi támogatás ¾ Ingatlan

károsodása, rossz idő miatt ¾ Lakhatási támogatások ¾ Fogyatékkal élők támogatása ¾ Kiegészítő ellátások ¾ Vak személyek támogatása ¾ Özvegyi nyugdíj ¾ Fizetésképtelenségi kompenzáció ¾ Munkanélküliségi segély ¾ Jóléti-, szociális támogatás I.172 KONJUNKTURÁLIS FEJLŐDÉS LIECHTENSTEINBEN 2009 ŐSZÉIG „A konjunktúra a gazdasági, üzleti életben tapasztalható hullámzás jelensége.” Egy ország konjunktúrájának elemzéséhez a legfontosabb vizsgált szempontok: ¾ A forgalom ¾ A foglalkoztatottság ¾ Ipari szektor szerkezete ¾ Árak alakulása ¾ Monetáris helyzet 46 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 19 old 2009 10 13 22:03 - 30 - http://www.doksihu ¾ Termékexport ¾ Pénzügyi szolgáltatások Mivel az ipari szektorral már foglalkoztam korábban, a monetáris helyzetről és a pénzügyi szolgáltatásokról pedig a későbbiekben szeretnék említést tenni, ezért vizsgáljuk meg a

fennmaradó négy területet. 47 I.173 FOGLALKOZTATÁS A Liechtensteini Hercegség nagy ipari fejlettséggel rendelkező állam, melynek iparágai között széleskörű kockázatmegosztást tapasztalhatunk. Az átlagos értékalkotás nagyon magas, köszönhetően a kutatásoknak, fejlesztéseknek, képzett szakembereknek, a sok high-tech terméknek, az ország exportorientáltságának, valamint a magasan fejlett pénzügyi-szolgáltatási szektorának. Különösen nagy foglalkoztatási ráta figyelhető meg Liechtensteinben. A közel 35600 lakosra 33415 munkahely jut Azért is fontosak az ország foglalkoztatási mutatói, mivel a liechtensteini gazdaság fejletsége legnagyobb részt az emelkedő foglalkoztatottsági számnak köszönhető.48 Ez kizárólag úgy lehetséges, hogy a határon naponta átkelők száma négyszer olyan magas, mint az ingázóké. Ők a foglalkoztatottak 51 %-át teszik ki Majdnem 16250 fő érkezik naponta a munkahelyére a régióból (Svájc,

Ausztria, Németország). 49 %-uk Svájcból, míg 46,7%uk Ausztriából jön, és a fennmaradó 4,3% az, aki egyik országnak sem állampolgára. A dolgozók 11%-a tevékenykedik mezőgazdasági területen, az ipari szektorban 43,5 %-uk, míg A munkavállalók elhelyezkedése az egyes szektorok szerint (2007.1231) legnagyobb részük (55,4%) a szolgáltatások területén 1,10% dolgozik, melyből 16%-uk pénzügyi szolgáltatásokkal Mezőgazdaság 43,50% Szolgáltatási szektor Ipari szektor foglalkozik.49 55,40% 7. ábra: A munkavállalók elhelyezkedése az egyes szektorokban Forrás: "Liechtenstein in Zahlen 2009" LSH kiadványa 47 http://www.llvli/pdf-llv-as-konjunkturbericht 09h 2009 10 16 18: 53 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-wirtschaftszahlen/fl-wuf-wirtschaftszahlen-wertschoepfunghtm 200910 23 07:43 49 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 23 old

2009 10 13 22:03 48 - 31 - http://www.doksihu Liechtensteinben az elmúlt 25 évben egy kisebb „foglalkoztatási –csodát” éltek át. A teljes-, illetve részmunkaidőben dolgozók száma 1980-ben 14840 volt, majd 2006-ban már 31074 főt tartottak nyilván. Ez éves viszonylatban 2,9 %-os növekedést jelent Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő az állam struktúrájában a szolgáltatások és a feldolgozó ipar magas, valamint a mezőgazdaság alacsony részesedése. A szolgáltatási szektor nagysága pedig jóval kisebb, mint más európai országoké. A munkanélküliségi ráta állandóan alacsony szinten áll, a gazdasági világválságig a maximum értéke 2,5% volt. 2007 végén az új meghatározás szerint, számuk elérte a 472-t, melyet 2006 óta vezettek be. Ennek az a lényege, hogy a munkanélküliek számát hasonlítják össze a Liechtensteinben élő munkavállalókkal, míg a korábbi definíció a munkanélküliek és az országban

dolgozók arányát vizsgálta, beleértve az utóbbiba a határon naponta átkelőket is. Az új fogalom szerint munkanélkülinek számít az, aki be van jelentkezve a Gazdasági Minisztériumnál, Liechtensteinben lakik, és az elkövetkező két héten belül nagy valószínűséggel munkába állhat. Ezek mellett a hosszú képzési idejű és várakozási idővel rendelkező emberek is a munkanélküli kategóriába tartoznak. A munkanélküliség, az új definíció szerint, egy éven belül 2,1%-ról 3,0%-ra növekedett, mely 2009 szeptemberében 374 munkanélküli helyett 551-et jelent. A válságnak köszönhetően a foglalkoztatási kedv stagnál az országban, és 2008 közepétől 2009 első félévéig csupán 0,1 %-ot, vagyis 40 főt tett ki a növekedés mértéke. 2009 június végéig a foglalkoztatottak száma 33400 fő (+/- 200 fő) volt, mely egy hatéves növekedési folyamat végét jelezte. Az ipari-, és termelési szektorban, 2009 közepéig, 3,6%-al csökkent

a dolgozók száma. Az éven belül 500 fővel csökkent az alkalmazottak száma az ipari ágazatokban, különösen erős volt ez a redukálódás az élelmiszer-, a gépgyártó-, és a fémmegmunkáló iparágakban. Ezt a csökkenő tendenciát egyedül a pénzügyi szolgáltató szektor cáfolta meg, amelyben 2009 első félévéig 4,2%-os növekedést figyelhettünk meg. Az egyéb szolgáltatási foglalkoztatásban. megfigyelhető. 50 területeken Kizárólag a pedig 2,5%-os közlekedésben volt 50 http://www.llvli/pdf-llv-as-konjunkturbericht 09h 2009 10 16 18:53 - 32 - emelkedést realizáltak foglalkoztatási a visszaesés http://www.doksihu I.174 KERESKEDELMI FORGALOM Az elemzés által kiválasztott nagyobb vállalatok kereskedelme 2009 első felében jelentősen csökkent. Visszaesésük mutatja, hogy a liechtensteini gazdaság 2008 végére recessziós időszakba lépett. A 20 legnagyobb vállalat forgalma 2008 második félévében nullszaldós

bevételt produkált. Ennek az évnek az elején már egy 31%-os kereskedelmi csökkenésről beszélhetünk, ami az ipari- és árutermelési ágazatokat érinti. A pénzügyi piacon, ezzel szemben, jóval kisebb csökkenés volt tapasztalható, ami 2008 első félévében még 10%-ra rúgott, majd ezt követően stagnált. A gazdasági világválság hatásai alól egyedül talán az általános szolgáltatások ágazati tudtak kibújni. Ezen ágazatok 2009 első félévében már csupán 1 %-al csökkentek, az előző éves 7%-os mínuszhoz képest. 51 I.175 ÁRAK Ami a fogyasztói árak alakulását illeti: 2009 márciusában jóval a 2008-as színvonal alatt helyezkedtek el. 2009 szeptemberére az éves drágulás -0,9% volt Ehhez hasonlóval 1959ben találkozhattunk utoljára Ez a változás mindenekelőtt az erősen ingadozó földgáz áraknak volt köszönhető. Igaz, hogy az energiahordozó ára 2009 tavasza óta újra emelkedésnek indult, ám az előző évi változások

egyelőre lefelé nyomják az árakat. Deflációtól azonban okkal tarthat Liechtenstein, a nyersanyagok újbóli áremelkedése miatt. A központi inflációsráta –energia- és élelmiszerárak nélkül, 2009 szeptemberében 0,6%-ra emelkedett. A Jegybank pénzeszköz kibocsátásának hatásaként középtávon egy inflációs kockázatnak tette ki az országot. Az importárak augusztus végén 9,9%-al voltak kisebbek, mint az előző évben. A legnagyobb árcsökkenés az ásványi olaj illetve a fémtermékek piacán volt megfigyelhető. 52 I.176 TERMÉKEXPORT A világgazdasági válság óta a gazdaság exportjának jelentős forgalom csökkenésekkel kellett számolnia. Az év első félévében a liechtensteini vállalkozások direkt termékexportja visszaesett 31,8%-ra (svájci kivitelek nélkül), és az a tendencia 2009 augusztusára sem javult. Januártól augusztusig 31,5%-ra redukálódott az áruexport A svájci árukivitelek 51 52

http://www.llvli/pdf-llv-as-konjunkturbericht 09h 2009 10 16 18:53 http://www.llvli/pdf-llv-as-konjunkturbericht 09h 2009 10 16 18:53 - 33 - http://www.doksihu 2009 első félévében 16%-al csökkentek, nem úgy más európai országokkal (31%). A legnagyobb gond nem is a visszaesések mértékében rejlett, hanem hogy a legfontosabb három felvevő piacon egy időben történtek. Ahogy az előbbiekben leírt szektorok helyzetének ismertetése is mutatja, a 2008-ban kirobbanó gazdasági világválság jelentősen megingatta a liechtensteini gazdaságot. Ennek ellenére már tapasztalhatjuk a stabilizáció első jeleit. Az ipari szektorban 31%-os csökkenés volt megfigyelhető. Az ágazat, ennek köszönhetően, kénytelen volt létszámleépítésekbe kezdeni, és számos helyen bevezették a részmunkaidőt. A leginkább érintett területek a gépgyártás és fémmegmunkálás volt. A pénzügyi szolgáltatások területén a visszaesés jóval kisebb csupán 10% volt. A

nettó pénzkiáramlás leállt a bankcsoportoknál, sőt a tőzsde fejlődésének köszönhetően 5%-al nőtt a betétek száma. 53 Minden jel szerint az ország átvészelte a gazdasági világválságot. A pénzügyi piacon a helyzet lazult. Más országok is visszatértek a megszokott termelési tevékenységükhez Viszont néhány kockázati tényező még fennáll, melyek tovább fékezhetik a gazdaságot. Mivel Liechtenstein alapvetően kivitel-orientált gazdaság, ezért további fejlődése és biztonsága szorosan összefügg más országokkal. I.177 IPAR A liechtensteini gazdaság továbbra is jellemezhető erős iparával, és korántsem olyan nagy arányban szolgáltatásorientált, mint azt hiszik. Miniállam létére 15-16 gazdasági szaktorban remekel. A legfontosabb területei az erősen exportorientált ipari szektornak a következők: ¾ Gép-, és berendezésgyártó ágazat ¾ Precíziós gépek előállítása ¾ Elektronikus mérőeszköz gyártás ¾

Fűtés-, és világítástechnika ¾ Vákuum-technológia ¾ Fogtechnika ¾ Élelmiszeripar ¾ Közlekedési eszközgyártás 40 éve tartó ipari fellendülésében nagy szerepe volt a gazdaság sokszínűségének, számos nemzetközi megállapodásának, EGT tagságának és Svájccal való jó kapcsolatának is. A 53 http://www.llvli/pdf-llv-as-konjunkturbericht 09h 2009 10 16 18:53 - 34 - http://www.doksihu fentebb felsorolt területeken kerülik a tömegtermékek előállítását, sokkal inkább a termékek magas színvonalára koncentrálnak. Emellett sok cég tevékenykedik specializált piacokon. Sikerüket, és világpiaci vezető pozíciójukat nagyrészt intenzív kutató- és fejlesztő munkásságuknak illetve a dolgozók magas szakképzettségének és a széleskörű szerviz ajánlataiknak köszönhetik. Az ipari szektor szerves részét képezik a nagy vállalatok mellett a kis-, és közepes vállalkozások.54 Liechtensteinben egy átlagos vállalatnak

kevesebb, mint szakképzettséggel 10 alkalmazottja dolgoznak. Az van, ipari ám ezek szektorban nagy 2007. termelékenységgel december végén és a foglalkoztatottak 43%-a dolgozik, ami összehasonlítva más európai országokkal meglehetősen magas. Ezeket a munkahelyeket 584 vállalat kínálja Mivel Liechtenstein belsőpiaca, már csak területéből adódóan is, kicsi, ezért a nagyobb vállalatok erősen exportorientáltak. A legfontosabb exportpartnerei a liechtensteini ipari szektornak Svájc, Németország és az Amerikai Egyesült Államok. Meghatározó hivatala ezen a területen a Liechtensteini Kereskedelmi-, és Iparkamara (LIHK). A LIHK 31 tagja 8723 alkalmazottat foglalkoztatott 2007. december 31-én Mivel Liechtenstein nem rendelkezik ásványkincsekkel, így a bérszínvonal összehasonlíthatatlanul magas, hiányzik az állami támogatás a szektorban, és az állam csak korlátozva engedélyezi az egyetemi kutatásokat. Ezek a hátrányok

károsíthatnák a termelési ágazatot, melynek előnyei ugyanakkor előnyei is vannak: az alacsony adók, liberális gazdaságpolitika. A cégek rugalmassága és az innovációik segítik a nemzetközi piacra való kijutásukat. Az EGT-hez való csatlakozás után 1995 után pedig a helyzet jóval könnyebbé vált, amikor Liechtenstein exportkvótája 50% volt, és így az EGT Liechtenstein legfontosabb kereskedelmi partnerévé lépett elő az ipari szektorban. Azonban 2009 egy nehéz év az ipari tevékenységek szempontjából is. A Liechtensteini Statisztikai Hivatal 51 céggel végzett felmérése alapján konjunktúrajelentést hozott nyilvánosságra.55 Eszerint 49%-a a cégeknek kielégítőnek, 35% rossznak és csupán 16% ítéli meg jónak a helyzetét. A várakozások 3 negyedévvel szembeni messze elmaradnak az elvárttól. A kapacitások-kihasználása viszont stabilizálódott A legnagyobb vesztese a krízisnek fémmegmunkáló ágazat volt, míg az építőipar és

a további megmunkáló szakágak is pozitívan ítélik meg a helyzetüket. Ennek ellenére az építőipar pozíciója 54 55 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 57-58 old 2009 10 17 11:32 http://www.llvli/pdf-llv-as-konjunkturbericht 09h 2009 10 16 18:53 - 35 - http://www.doksihu romlására számít, hiszen a betervezett építési költségek a jóváhagyott épületeknél is 10%al csökkentek 2009 második negyedévében.56 I.178 ENERGIASZEKTOR A liechtensteini energiaellátás 3 fő ágazatra bontható: elektromos áram, tűzifa, biogáz. Az elektromosság előállítása 2008-ban a következőkön keresztül valósult meg: ¾ Vízierőművek ¾ (Samina, Lawena, Schlosswald, Letzana, Steia, Maree, Wissa Stä, Mühleholzquellen) Ezek közül a Marree-i és Stieg-i 2006 óta működnek, míg a Wissa Stä-ben található 2008ban csatlakozott a hálózatra. 2. kép: Liechtensteini vízierőmű ¾ Földgázkapcsolt energiatermelő

erőmű ¾ Biogáz-kapcsolt erőmű ¾ Ehhez szennyvíztisztító üzemek is kapcsolódnak Bendern-ben és „Riethof”-ban ¾ Napenergiát hasznosító erőmű (Fotovoltaik) 2007-ben még csak 42 db berendezéssel rendelkezett az ország, azonban 2008-ra ez a szám 58-ra nőtt. Az ágazat elektromos áram és földgáz szükségletét belföldről fedezi Benzint és diesel üzemanyagot a benzinkutaknál lehet beszerezni, míg a gázolaj a Sennwald-i tartályok útján hozzáférhető 2007 januárja óta. Folyékony gáz esetében a 2007-es adatokat korrigálták, így ennek kereskedelme 239 t helyett 133 t volt. 2008-ban az 56 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 30-33 old 2009 10 13 22:03 - 36 - http://www.doksihu energiafelhasználás 6%-al nőtt 1383858 MWh-ra. A személyenkénti fogyasztás 2 MWhról 389 MWh-ra emelkedett A fosszilis energiahordozók részesedése 38 %-ról 40,1%-ra változott. A legfontosabb energiahordozók Liechtensteinben a földgáz

(29%), elektromos áram (27,9%), gázolaj (15,5%), benzin (14,7%).57 Az energiaszektorban az önellátás aránya 2008-ban 8,4%-ról 7,8%-ra esett vissza. Ebben az évben Liechtenstein 147 épületet tudott gázszolgáltatásával ellátni, melyből 58 újépítésű, 89 régi épület volt. Az elektromos áram előállítás, 2008-ban ismét csökkent. Ennek az az oka, hogy a földgázkapcsolt erőműveket nem tudták kellő alapanyaggal ellátni, mivel az ország nem rendelkezik önálló földgáz lelőhellyel. 58 I.179 KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS Liechtenstein nagyon sokat fektet ebbe a területbe, sok vállalat rendelkezik önálló kutatási intézettel. A kutatást és fejlesztést alapvetően a Liechtensteini Kereskedelmi és Iparkamara (LIHK) tartja a kezében. A személyi-, és tárgyi jellegű ráfordításaik a szektorban 2006ban, 215 M svájci frankot tettek ki, mely lakosonként 6000 frankot jelent 59 I. 1710 ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁSOK A bruttó érték 1/4-ét adják a

szolgáltatások, melyhez többek közt a: ¾ turizmus ¾ szolgáltatások vállalatok részére ¾ ingatlanpiac ¾ informatikai piac ¾ tisztító-, és javítási szolgáltatások ¾ és a Kereskedelem tartoznak. 60 Speciális ágazatként megnevezhetjük még a közigazgatási szolgáltatásokat ezen a szektoron belül. A legnagyobb, privát munkaadók a vállalati szolgáltatók, az ingatlan-, és az informatikai cégek. A liechtensteini munkahelyek 9%-át ők adják További 8% a kereskedelem és a 57 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 40 old 2009 10 13 22:03 http://www.llvli/amtsstellen/llv-as-energiehtm 2009 10 16 18:35 59 http://www.liechtensteinli/bilateral-schweiz-praesentation-3pdf 2009 10 17 15:34 60 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-allgemeine dienstleistungenhtm 2009 11 01 14:21 58 - 37 - http://www.doksihu javítások területén dolgozik, az állam és a

községek pedig a munkavállalók 16%-át foglalkoztatják. Itt természetesen az oktatás, egészségügy, szociális és közigazgatási területeket értjük. I.18 TURIZMUS Liechtensteinben nagy hangsúlyt fektetnek a turisztikai szektorra, hiszen az ország minden évszakban ideális célpont a pihenni vágyóknak. Nyáron az erdők, hegyvidékek nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget kultúrával és gasztronómiával megfűszerezve. Míg télen a síelők fedezik fel magunak a táj szépségeit. Legfontosabb szervezet, mely a turizmussal foglalkozik a Liechtenstein Turizmus, amelynek feladatai: 61 ¾ megfelelő marketing stratégia kidolgozása az ország számára, és annak egyeztetése a községekkel ¾ információ-, és támogatásnyújtás a turizmusban tevékenykedők részére ¾ információs irodák működtetése ¾ a liechtensteini turizmus képviselete regionális és nemzetközi szinten ¾ a turisztikai infrastruktúra kiépítése ¾ az országot

népszerűsítő termékek értékesítése 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba az új turisztikai törvény, melynek értelmében a szektort, a „Liechtenstein-hercegi pillanatok” szlogennek megfelelően, tovább kell fejleszteni. 3. kép: Liechtensteini tájkép A hotelek összesen 1323 vendégággyal rendelkeztek. A szállásokon 77957-en szálltak meg, míg a turisták által Liechtensteinben töltött éjszakák száma, a 2008-as évben, 187306 volt a. Ez a szám a 2007-es évhez képest 0,5%-os illetve 2,2%-os növekedést jelent A 61 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-tou-tourismus/fltou-kurz und buendightm 2009 10 17 22:21 - 38 - http://www.doksihu lefoglalt helyek 72%-át hotelekben foglalták le. A turisták nemzetiségét tekintve 30%-os részesedéssel vezet Svájc és Németország. A legmeghatározóbb turisztikai régió az országban pedig Triesenberg, amelyre az összes foglalás 37%-a esik.

Megfigyelhető a kevésbé nívós (kemping és ifjúsági) szállásokban történő foglalások csökkenő tendenciája. A Turisták átlagos tartózkodási ideje 2008-ban 2,2 nap volt, amely megegyezett az előző év adataival. A szektorban foglalkoztatottak száma 8%-al, vagyis 29 fővel csökkent, ami összesen 336 dolgozót jelent.62 I.19 PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK Egy külön területet képeznek a szolgáltatásokon belül, és az exportágazatokkal együtt Liechtenstein gazdaságának legnagyobb részét teszik ki. A fejlett pénzügyi piac kiépítésének az 1924-es vámunió, az 1926-os svájci társasági-, és polgárjogi engedmények szolgáltak alapul, melyek kiszélesítették a társasági formákat. A 90-es évektől kezdve megerősödött a termék-diverzifikáció a befektetési-, és a biztosítási piacokon, és megnövekedett a piaci résztvevők száma. Legnagyobb hatással azonban az 1995-ös EGT-hez való csatlakozás volt, mely számos alapvető

változást hozott, és lehetővé tette a más országokkal való könnyebb kapcsolatteremtést. Ezáltal nőtt a bankok száma is, mely a csatlakozást követően 5-ről napjainkig 15-re ugrott. Kibővült a befektetési-, illetve a biztosítási piac is A fejlődést elősegítette a fejlett információtechnológia kialakulása. A terrorizmus és pénzmosás kiküszöbölésére pedig Liechtenstein átvette az erre vonatkozó nemzetközi normákat. Az ország tagja lett az ENSZ erőszak-, és terrorizmust finanszírozó csoportjának is. Aztán 2000-ben új kölcsönös jogsegélyről szóló törvényt adtak ki szigorúbb feltételekkel, és nagymértékben megnövelték a felügyeleti szervek, rendőrség és bíróságok személyzeti létszámát. 4 évvel később bevezették az átvilágítási kötelezettséget Ezt követően nemzetközi elismertségre tett szert az ország az EU-ban és az IWF-ben. Liechtenstein tehát igazolta „nagyfokú megfelelőségi szintjét”.

2005-től megalapította integrált és független Pénzügyi Felügyeleti Szervét. 2005 július 1-jétől életbe lépett az EU-val a kamatadó illetve a befektetési vállalatokról szóló törvény. Egy évvel később határoztak a 62 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fremdenverkehrsstatistik-jh2007e 2009 10 16 16:50 - 39 - http://www.doksihu vagyonkezelőkről, majd az azt követő évben a nyugdíjalapról. Újabb fejleményként 2008ban aláírták az információcseréről szóló megállapodást az USA-val 63 A foglalkoztatottak körülbelül 16%-a dolgozik bankban, biztosítóknál vagy vagyonkezelő cégeknél. A szektor 30%-ban járul hozzá a GDP-hez Liechtensteinben jelenleg: ¾ 15 bank ¾ 401 vagyonkezelő cég ¾ 47 liechtensteini biztosító ¾ 27 befektetési alapkezelő társaság (közel 360 befektetési alappal) ¾ 163 befektetési társaság működik. Több,mint 7%-a a foglalkoztatottaknak a bankszektorban, míg majd 8%-uk vagyonkezelő és jogi

tanácsadó cégeknél dolgozik. A liechtensteini pénzügyi szolgáltatókat 5 kategóriába sorolhatjuk: ¾ bankok és pénzügyi társaságok ¾ portfoliókezelő vállalatok ¾ befektetési társaságok ¾ vagyonkezelő-, ügyvédi-, és könyvvizsgáló cégek ¾ biztosítótársaságok II. 119911 BBaannkkookk A liechtensteini bankokra64 jellemző, hogy saját tőkéjükkel, a lehető legjobb feltételek mellett, erős háttért biztosítanak betéteseik számára. Ezen kívül létezik egy betétbiztosításiés befektetés-védelmi rendszer az országban, melyhez minden bank csatlakozott A bankok legfontosabb tevékenysége a privát banki szolgáltatások nyújtása, és a pénzeszközök biztonságos tárolása, ugyanakkor szoros az együttműködésük egyes portfoliókezelő társaságokkal. A bankok tulajdonképpen a pénzügyi szolgáltató szektor központi elemei A „private banking” szolgáltatásnak főleg az adóparadicsomokban van nagy jelentősége, habár hazai

példa is mutatja, hogy nem csak ott van erre igény. Magyarországon is közel 10 bank foglalkozik ezzel, biztosítva kiemelt ügyfeleinek a megfelelő bánásmódot. A 63 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-finanzdienstleistungenhtm 2009 10 20 13:24 64 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-finanzdienstleistungen/fl-wuf-finanzdienstleistungen-bankenplatzhtm 2009 10 23. 20:21 - 40 - http://www.doksihu privát banki szolgáltatások szoros összefüggésben állnak a banktitok intézményével, mely az egész szektor helyzetét megnehezíti napjainkban. Mint azt az előbbiekben már említettem, a pénzügyi szektor adja a GDP 30%-át és a foglalkoztatottak 14,3%-a dolgozik ezen a területen. 2008 végéig 15 bank működött az országban a gazdasági világválság hatásainak ellenére. A liechtensteini bankok

érdekképviseletét a Vaduzban székelő Liechtensteini Bankszövetség látja el. A semleges bankombudsman ingyenesen áll az ügyfelek rendelkezésére, ha azok bármilyen panasszal kívánnak élni. A bankok a krízis ellenére jól zárták a 2008-as évet, ám a válság természetesen érintette a kezelt betéteket, és számos kiigazításhoz, leíráshoz és rendelkezéshez vezetett. Az összes bank mérlegének összege ugyan 12%-al nőtt, és elérte az 55,7 Mrd. Svájci frankot, ami még az előző évben 49,7 Mrd. volt, de az éves nyereség 35,7%-al, vagyis 464,1 M svájci frankra esett vissza Az ezt megelőző évben ez az érték még 721,7 M volt. Az ügyfelek betéteinek összege 29,5%-al csökkent és 10,8 Mrd. frankot tett ki 2007 végén ez az összeg még 171,4 Mrd svájci frank volt. A betétek ilyen nagyságú csökkenése valószínűleg az árak összeomlását tükrözte. A befektetési bizonytalanság 2008-ban egy 4 Mrd CHF nagyságrendű kiáramláshoz

vezetett a szektorban. Ennek ellenére a dolgozók számának növelése volt megfigyelhető, amely számszerűen elérte a 2159 teljes-, és részmunkaidőben foglalkoztatottat. Ez 125 új alkalmazott a banki szférában, ami 6,1%-os emelkedést jelent, ebből a női dolgozók részaránya év végéig elérte a 44,5%-ot. A banki mérleg meghatározása azért lényeges, hogy az egyes bankok összehasonlíthatók legyenek egymással. Így világosan kiderült, hogy a térségben a németországi bankok 250-szer, a svájci bankok 70-szer és a luxemburgi illetve osztrák bankok 30-szor nagyobb mérlegösszeget produkáltak, mint a liechtensteiniek.65 II.119922 PPoorrttffoolliióókkeezzeellőő vváállllaallaattookk A portfoliókezelő cégekre66 a 2006. január 1-jei „VVG” vonatkozik Ez a szabályozás képezi az alapját a portfoliókezelő cégek nemzetközi szereplésének. Az FMA ellenőrzi ennek a jogszabálynak, az elfogadott irányelveknek és rendeleteknek a

betartását, és be nem tartásuk esetén megteszi a szükséges lépéseket. A VVG továbbá feltételeket határoz meg a vagyonkezelés módját illetően, védve a fogyasztókat, megőrizve a liechtensteini 65 http://www.llvli/pdf-llv-as-bankstatistik 2008 200910 16 18:31 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-finanzdienstleistungen/fl-wuf-finanzdienstleistungen-vvghtm 2009 10 17 08:03 66 - 41 - http://www.doksihu pénzügyi központba vetett bizalmat. Hatáskörébe kizárólag liechtensteini székhelyű cégek tartoznak. II.119933 BBiizzttoossííttóó ttáárrssaassáággookk A biztosító társaságok67 területén 1995-öt követően jelentős fellendülés történt, miután aláírták az EGT megállapodást. Ekkor került előtérbe a „Liechtenstein, a biztosítási központ” gondolata. Egy EU-konformbiztosítási jogszabályt adtak ki Két részből állt a szabályozás: a VersAG

és VersAV, amelyek 1996-tól illetve 1997-től vannak érvényben. A liechtensteini székhellyel rendelkező társaságok szabad hozzáféréssel rendelkeznek az EGT piacához, mely mintegy 450 M lakost foglal magában. Köszönhetően a cégek nemzetközi színvonalának, az országnak sikerült beilleszkednie Európa vérkeringésébe. Még mielőtt felvételt nyert volna az Európai Gazdasági Térségbe, svájci cégek feleltek a biztosításokért Liechtensteinben. Ahhoz, hogy ugyanazoknak a feltételeket tudja biztosítani az ország, kötöttek Svájccal egy közvetlen biztosítási megállapodást. A svájci és liechtensteini székhelyű vállalatok 1997. január 1-je óta letelepedési-, és szolgáltatási szabadsággal rendelkeznek más tagállamokban is. Az előbbiekben felsorolt tényezőket jól kihasználva Liechtensteinnek remek esélyei vannak, hogy biztosítási központtá váljon. II.119944 BBeeffeekktteettééssii ccééggeekk Hasonló helyzet áll fenn a

befektetési cégek68 esetében. 1996-ban hozták meg a befektetési vállalatokra vonatkozó jogszabályt (IUG), mely a jelenlegi szabályozásoknak is az alapja. Ez határozza meg a befektetési társaságok alapításának feltételeit Újdonságként nem csak saját, hanem harmadik fél által kezelt vállalkozás is alakítható. A 2005-ös teljes revíziónak köszönhetően az IUG-t teljesen megfeleltették az európai piaci feltételeknek. 2005. december 31-éig 20 Mrd CHF-re nőtt a befektetési cégek által kezelt alapok összértéke, és a növekvő tendencia folyamatosnak látszik. Ugyanúgy, ahogy portfoliókezelő cégek esetében, úgy itt is az FMA látja el a felügyeleti szerv szerepét. Az IUG magában foglalja a szervezet tevékenységét, az alapkezelő társaságok céljait illetve állást foglal a betétesek védelmének érdekében. Hatálya alá tartoznak a befektetési társaságok és az adminisztrációs cégek, de csak azok, amelyeknek

Liechtensteinben van a 67 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-finanzdienstleistungen/fl-wuf-finanzdienstleistungen-versicherungsplatzhtm 2009. 1019 21:46 68 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-finanzdienstleistungen/fl-wuf-finanzdienstleistungen-fondsplatzhtm 2009 10 19 23:00 - 42 - http://www.doksihu székhelye, vagy itt kínálja részvényeit eladásra, esetleg az államtól vásárol. A befektetői tevékenység megkezdéséhez szükség van az FMA engedélyére. Az EGT tagállamokban megfelelő belföldi engedéllyel már működtethetnek fiókot. Hasonlóan tudnak külföldi cégek Liechtensteinben tevékenykedni. Lehetőségük van erre, ha folytatnak már üzleti tevékenységet más EGT országban. Viszont harmadik fél számára országba befektetési céget működtetni már nehezebb, mert szigorúan

engedélyköteles. A vagyonkezelőket-, ügyvédeket, és könyvvizsgálókat ún. „szabad foglalkozásúaknak”69 nevezik Liechtensteinben. Őket illetve az ilyen jellegű cégeket is az FMA felügyeli Meghatározza az elfogadható bizonyítványokat, dönt a vizsgadíjakról, különböző nyilvántartásokat vezet, és ezeken a foglalkozásokon keresztül gyakorolja átvilágítási jogát. I.20 LIECHTENSTEIN, A TELEPHELY Liechtenstein gazdaságpolitikája különleges helyzetben van, mivel kis ország lévén nem rendelkezik nagy befolyással a térségben, ezért ezt a hiányosságát más pozitívumokkal kellett kompenzálnia. Ezért a vállalkozásoknak stabil és előnyös üzleti feltételeket teremtenek az országban. Ilyen politikai folyamatosság mellett, kiszámítható szociális-, és jogi szabályozásokat alakultak ki. Persze ez köszönhető mindenekelőtt az államapparátus kis létszámának, az állami beavatkozás alacsony szinten tartásának, a fegyelmezett

fiskális politikának, amit az ország folytat, valamint a bürokratikus rendszer minimalizálásának. Fontos tényező ugyanakkor a nagytőkeerő, ami az országba áramlik, és amit magas kamatlábak követnek. Emellett a befektetési kedvet erősíti az országban fennálló banktitok intézménye, amelyről még a későbbiekben szó lesz. A svájci frank használata is bizalmat szavaz Liechtensteinnek.70 További tényezők, melyek Liechtenstein mellett szólnak: 71 ¾ Magasan képzett munkaerő dolgozik az országban ¾ Jól kiépített az infrastruktúrája ¾ Az ország EGT tagsága számos területen előnyöket hordoz 69 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-finanzdienstleistungen/fl-wuf-finanzdienstleistungen-freieberufehtm 20091020 13:49 70 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft

finanzen/fl-wuf-wirtschaftsstandort/fl-wuf-wirtschaftsstandort-standortbedingungenhtm 2009 10.20 14:20 71 http://www.llvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 20 old 2009 10 13 22:03 - 43 - http://www.doksihu ¾ Politikai rugalmasság jellemzi az egyes szektorokat, de főleg a bankok esetében ¾ Hosszú a munkaidő ¾ Liberális adószabályozások vannak érvényben, alacsony adókkal ¾ Gyors az ügyintézés, és egyszerű a bürokratikus rendszer ¾ Magas a cégek versenyképessége ¾ Az állampolgárok magas életszínvonalon élnek ¾ Közeli munkahelyek vannak, az ország kis területe miatt ¾ A bankrendszer teljesítőképessége nagyon magas ¾ Széleskörűek a kulturális lehetőségek Azonban az ország nemcsak előnyökkel, hanem néhány hátrányos tulajdonsággal is rendelkezik. Ezek: ¾ Kis területű ország ¾ Magasak az ingatlan árak ¾ Magas építési költségek ¾ Nincs rendelkezésre álló nyersanyag-bázis ¾ Nagyfokú az ország függősége

külfölddel I.21 A LEGFONTOSABB LIECHTENSTEINI VÁLLALATOK Az exportorientált, nyitott gazdaságú, azonban kis területű ország legfőbb erőssége innovativitásában rejlik. Ezt jó kapcsolatrendszerének köszönheti, melyet a világ minden táján található modern és fejlett kutatóintézetekkel és egyetemekkel tart fenn. A legismertebb liechtensteini vállalatok a következők: 72 H Hiillccoonnaa Mindenki számára ismert márka, melynek élelmiszeripari termékei profi és amatőr szakácsoknak is rendelkezésre állnak. A vállalat több, mint 70 éve alakult, és mára már egész Európában elterjesztette termékeit. 72 http://www.liechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-basisartikel hightech finanzplatzpdf 2009 11 01 19:32 - 44 - http://www.doksihu H Hiillttii A legismertebb liechtensteini márka. A Hilti építéstechnikai cég központja Schaan-ban van. Minden kontinensen képviselteti magát a vállalat 17000 dolgozó használja világszerte

fúróit, mérőeszközeit és egyéb gépeit. A cég legfőbb erőssége a fejlesztéseiben rejlik Kutatóintézetekkel rendelkezik többek közt Németországban, Kínában és Liechtensteinben. IIvvooccllaarr VViivvaaddeenntt Nemzetközileg elismert cég, amely fogtechnikával foglalkozik, és társaihoz hasonlóan sokat fektet a fejlesztésekbe és kutatásokba. 2005-ben például a világ 5 legnagyobb cége közé tartozott ebben a szektorban. Új, keramikus rendszerének köszönhetően még mindig a világ élvonalába tartozik a vállalat. N G Neeuuttrriikk AAG A Schaan-i vállalkozás audit-fülhallgatókkal foglalkozik nemzetközi szinten. Az Európa Tanács beszállítója is ez a liechtensteini cég. A világpiacon meghatározó szerepét, ugyanúgy, ahogy a többi cég egyedülálló fejlesztéseinek köszönheti. TThhyysssseennK Krruupppp PPrreessttaa Az autóalkatrész gyártó cégek közt az egyik legelismertebb a liechtensteini márka. Fő profiljába a

vezérműtengelyek és a kormányrendszerek tartoznak, melyek majd az összes gépkocsi gyártót lefedik termékeikkel. Legújabb fejlesztése között van egy olyan hajtószelep-rendszer, melynek segítségével csökkentheti a gépkocsik károsanyagkibocsátását, és hozzájárulhat üzemanyag megtakarításukhoz. Hasonló vállalat a Messtechnik AG, mely speciális mérőtechnikai berendezéseket gyárt, és fejleszt. A Triesen-i cég európai országok számára szállít mérőberendezéseket gépkocsihajtóművek, motorok részére 4.kép: Thyssenkrupp logója - 45 - http://www.doksihu I I . L I E C H T E N S T E I N , A Z A D Ó PA R A D I C S O M „Adóparadicsomnak nevezi a magyar köznyelv azokat az államokat vagy területeket, amelyek az oda bejegyzett offshore státuszú cégek számára rendkívül széleskörű adókedvezményeket biztosítanak. (Az eredeti angol kifejezés -tax haven- adómenedéket jelent)” 73 Az adóparadicsomok önálló döntési

jogkörrel rendelkeznek, és egyáltalán nem vagy csak kis mértékben vetnek ki adót. Emellett számos, jól képzett szakemberük és fejlett infrastruktúrájuk van. Az off-shore „parton kívülit” jelent. „Az offshore cég, olyan vállalkozás, amely a bejegyzése szerinti országban nem végez semmiféle közhasznú tevékenységet. Üzleti tevékenysége alapján külföldinek minősül, és így bizonyos kedvezmények illetik meg.”74 Ezek a cégek nagyon alacsony adókulccsal dolgoznak vagy teljesen adómentesek. „Az adminisztrációs irodák működtetése, menedzsment felállítása, bankszámlák kezelése, befektetési és holding tevékenységek végzése nem számít gazdasági tevékenységnek” Azonban fontos leszögeznünk, hogy az úgynevezett adóparadicsomok nem folytatnak minden esetben pénzmosási tevékenységet, működésüket ugyanis igyekeznek nemzetközi szerződésekkel szabályozni. Rossz megítélésük abban rejlik, hogy míg a belföldi

vállalkozásoknak jóval magasabb adókkal kell megbirkózniuk, addig az offshore cégeknek lényegesen alacsonyabbak az ilyen jellegű kiadásaik. Számos előnye van még ezen túlmenően az offshore cégeknek: ¾ Lehetséges a cégen belül az alaptőke emelés ¾ Hivatalosan megszüntethető a cég, cégelszámolás nélkül ¾ Bürokráciamentesség ¾ Diszkréció: A cég haszonélvezője lehet egy anonim tulajdonos is ¾ Vagyon-biztonság ¾ A cég vagyona gyorsan és közvetlenül felhasználható bármilyen célra ¾ Fejlett infrastruktúra ¾ Közvetlen adózási előnyök 73 http://www.offshore-onlinenet/adoparadicsomok-Panama-Oregon-Delaware-Anguilla-Belize-BVIDominica-Seychelles-offshore-off-shore-ceg-alapitas-helyszinekhtm 2009 1130 12:28 74 http://www.jatahu/szoveg/Jata02htm 20091201 10:20 - 46 - http://www.doksihu ¾ Járulékos előnyök (devizagazdálkodási előny, könyvvezetési kötelezettség hiánya és presztízs-szempontok érvényesítése) Ezeken

kívül még nagyon sok oka lehet, hogy egy cég az off-shore forma mellett dönt, hiszen egyes tevékenységek esetén kifejezetten ajánlott az „adóparadicsomi cégalapítás”. Ezek közül a legfontosabbak: ¾ Ingatlanvásárlás ¾ Külkereskedelmi ügyletek ¾ Befektetések ¾ Holdingtársaságok alapítása ¾ Bankalapítás ¾ Presztízs-szempontok ¾ Hajó és repülőgépek regisztrációja ¾ Magánvagyonok biztonságba helyezése Természetesen ez nem teljes adómentességet jelent, hiszen a legtöbb ország csak a nyereségadótól tekint el, de egy alacsony társasági adót azért meghatároz.75 II.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Ahhoz, hogy ezek működését megértsük, szükség van egy rövid áttekintésre az adóparadicsomok kialakulásáról. Az adóelkerülés, mint jelenség már az ókorban tapasztalható volt. Az ókori görög államokban is felismerték például, hogy az elvándorlás, és az adóemelések összefüggnek. Ezért igyekeztek ezek az államok

az adóterheket alacsonyan tartani. A középkorban nagyon sok új adónemet vezettek be, ami India esetében új teljesen elnéptelenedett területekhez is vezetett. Európában ugyanakkor jellemző volt, hogy egyes városok különleges jogokkal bírtak az adózás területén. Ilyenek voltak a különböző nemesi kiváltságok (vám- és adómentesség) a XIII. és XIV században Majd a modern államok kialakulásakor, a XVIII Században, tovább erősödött az adók szerepe, ami arra késztette az adófizetőket, hogy vagyonukat nagyobb kedvezményeket biztosító államokba menekítsék. A valódi offshore cégek kialakulását a XIX. századi nagyvállalatok térnyerése eredményezte, mivel a vállalkozások jól megválasztott működési helyszínükkel jelentősen csökkenthették adófizetési kötelezettségüket. Emellett egy ország számára nagyon fontos meghatározni az adó azon 75 http://www.lovisorg/lovis%20offshorehtm 2009 11 20 13:23 - 47 -

http://www.doksihu mértékét, amellyel megfelelő szolgáltatási szintet tud biztosítani az állampolgárok részére, ugyanakkor kedvező feltételeket teremt a mobil tőkék vonzására. 76 Ez a folyamat egyes országok számára kedvezőtlen hatásokkal is járt, mivel az egyre csökkenő adószintjükből, nem mindig tudták fedezni a kiadásaikat, és kénytelenek voltak leépíteni szociális rendszerüket. Ezen hatás kiküszöbölésére „A tőke azonnal elkezdett olcsóbb, hatékonyabb megoldásokat keresni.”77 Ekkor figyeltek fel az országok az adóparadicsomok adta lehetőségekre. Ezek kialakulása főleg a második világháború utáni időszakra tehető, amikor fejlett országok vállalatai, termelésüket kihelyezték szociálisan visszamaradottabb területekre. Így ugyanis csökkent a munkabérek költsége és a vállalatok adóterhei is. A jelenlegi adóparadicsomok sok hasonló jellemvonást hordoznak magukon Ezek általános jellemzői: ¾ Sok helyen

monokultúrás gazdasággal rendelkeznek ¾ Nagyfokú munkanélküliség volt megfigyelhető az országokban ¾ Közel fekszenek valamely gazdasági hatalomhoz ¾ Gyarmati múlt ¾ Offshore jogi lehetőséggel rendelkeznek Kialakulásukhoz, a fent említett tényezők mellett, nagyban hozzájárult az informatika és a telekommunikáció térnyerése és fejlődése illetve a jól kiépített infrastruktúra. Így a meglévő adóparadicsomok nagy számban válhattak a turisták kedvelt célpontjává. Valószínűleg ez vezetett a magyar fordításhoz is, amely „paradicsomi állapotokra” utal az adott államokban.78 Az adóparadicsomokat több csoportra oszthatjuk. Ezek: 79 I. Teljesen adómentes (nem vetnek ki semmilyen adót, sem cégekre, sem magányszemélyekre) ƒ Bahamák ƒ Bermuda ƒ Cook-szigetek ƒ Gibraltár ƒ Jersey ƒ Kajmán-szigetek 76 Majerníková Marcela: Az adóparadicsomok és offshore vállalatok, mit az adómegtakarítás kreatív eszközei

2008, Budapesti Corvinus Egyetem (Szakdolgozat) 77 Vértes Balázs: Cégek a paradicsomban, 137. old CÉGVEZETÉS, 1999 7/10 78 Seres Attila- Bohner Tamás: Adóparadicsom II., 15 old Contractor Kft Budapest 1994 79 Vértes Balázs: Cégek a paradicsomban, 137. old CÉGVEZETÉS, 1999 7/10 - 48 - http://www.doksihu ƒ Madeira ƒ Man-sziget ƒ Mauritius ƒ Monserrat ƒ Nauru ƒ Nyugat- Szaoma Brit Virgin-szigetek ƒ Turks and Caicos ƒ Vanuatu II. A helyben keletkező jövedelmeket adóztatják csupán (mind magánszemélyek, mind cégek esetében) ƒ Costa Rica ƒ Hong King ƒ Libéria ƒ Panama III. Kettőst adóztatást elkerülő egyezménnyel rendelkeznek (a helyszínen működő cégek kihasználják az ebből származó előnyöket) ƒ Antillák ƒ Ciprus ƒ Csatorna szigetek ƒ Holland ƒ Man sziget IV. Speciális kedvezményeket adó helyszínek (kedvezményeket különösen a befektető és holding cégek számára nyújtanak) ƒ Hollandia

ƒ Liechtenstein ƒ Luxemburg ƒ Svájc Az offshore cég számára, a legmegfelelőbb helyszín kiválasztásához, figyelembe kell vennünk 4 kritériumot: 1. jogi környezet: például, hogy mely jogrendszer alkalmazandó az adott területen, anonimitás engedélyezése, auditálási kötelezettség, bejegyzéshez szükséges díjak 2. kulturális tényezők: az adott ország pozitív hozzáállása az offshore cégekhez 3. politikai és gazdasági stabilitás - 49 - http://www.doksihu 4. pénzügyi fejlettség: banki struktúra, devizakorlátozások, stabil pénzrendszer, költségek, adók, illetékek mértéke Az offshore helyszíneken belül Liechtenstein a német jogrendszerű adóparadicsomok közé tartozik Svájc és Luxemburg mellett. A hercegségre az I világháborúig az osztrák jog vonatkozott, majd mikor Svájccal egyesültek, átvették az alpesi állam polgárjogi rendszerét. Svájc pedig a XX századtól kezdve, biztonságával és stabilitásával az

adóparadicsomok minta országa.1925-ben P G R (Personen Gesselschaftrecht) néven saját, liechtensteini jogrendszert léptettek érvénybe. Az ország bankjai is a Svájci Bankszövetség tagjai. II.2 LIECHTENSTEINI VÁLLALATOK Liechtensteinben két csoportra osztjuk az egyes vállalatokat: működő és nem működő társaságokra. Az aktív cégek azok, amelyekre a szokásos Liechtenstein által kivetett adók vonatkoznak. Ezenkívül évente be kell nyújtaniuk adóbevallásukat, eredmény-kimutatást, valamint egy könyvvizsgálói jelentést is. Az inaktív cégek különleges adófizetési elbánásban részesülnek akkor, ha nem folytatnak Liechtensteinben gazdasági tevékenységet, hanem ezt kizárólag külföldön teszik. 80 IIII.2211 H Hoollddiinngg Holdingként értelmezhető minden jogi személyiséggel rendelkező cég, amelynek a székhelye Liechtensteinben van, és tevékenységi körébe ¾ más ipari és kereskedelmi társaságok fölötti kontroll azok

többségi részesedésének birtoklásán keresztül, ¾ leányvállalatok hitelfinanszírozása ¾ osztalékok, hitelkamatok, szabadalmi és licenszdíjak beszedése tartozik. Az ilyen cégek bevétele általában nem számottevő, és vagy nagyon alacsony adót fizet, vagy egyáltalán nem adózik. Liechtensteinben négy alapvető társasági formát alkalmaznak: 1. Alapítvány (Stiftung), 2 Intézet (Anstalt), 3. Részvénytársaság (AG-Aktiengesselschaft) és a 4 Tröszt (Trust) Most nézzük ezeket részletesebben. 80 http://www.lcg-liechtensteinli/Gesellschaftsformen336+M54a708de8020html 2009 11 17 20:13 - 50 - http://www.doksihu IIII.2222 AAllaappííttvváánnyy Az alapítvány, mint társasági forma a legelterjedtebb az országban, egy „liechtensteini különlegesség”. A külföldi befektetők által leggyakrabban alkalmazott forma, egy semleges vállalkozás, mely magán viseli a vagyonkezelő és közhasznú társaságok jellemzőit is. Ez a cégforma

kizárólagosan üzleti célra nem hozható létre, mert fő feladata eszközök birtoklása lehet, pl. ingatlan, más vállalatokban való részesedés Ezek tehát elsősorban a diszkrét, generációk közötti vagyonvándorlást hivatottak szolgálni. Egy alapítvány kizárólag addig működhet, amíg bizonyítható, hogy üzemeltetésére nem kereskedelmi célból van szükség. Az alapítvány megalapításának a metódusa a következő Az alapítvány a leendő vagyontárgyát felajánlással kapja meg, ami attól kezdve nem képezi az alapító magánvagyonának a részét. Azért is olyan kedvelt formája ez a vagyonkezelésének, mivel a kedvezményezettek nevei egy ún. private document-be kerülnek, melyet nem hoznak nyilvánosságra. A titoktartást erősítik ugyanakkor a cég nevének meghatározásával, mivel az nem tartalmazhat sem állam-, helységneveket, sem ország és nemzetközileg ismert neveket, csak engedélyeztetés esetén. Az alapítványoknak is két

fajtáját különböztetjük meg Liechtensteinben. Az egyik a bejegyzett alapítvány, melyet a cégbíróságnál is jegyzékbe vesznek, és az adatai nyilvánosan megtekinthetők. A másik az ún. „letétbe helyezett”, ami szintén bejegyzésre kerül a cégbíróságon, ám a dokumentumait egy széfbe helyezik, így azok nem nyilvánosak.81 Bejegyzési kötelezettség terheli az alapítványokat, melyek nem gazdasági céllal alakultak (pl.: ápolási otthonok) Az egyházi, tiszta és vegyes alapítványokat is be kell jegyeztetni, azonban ezek esetében a kedvezményezettek írásos beleegyezése szükséges az esetleges dokumentumba való betekintéshez. Az alapító okirat nyelve a német, amelyet azonban kérésre lefordítanak. Az alapítványok másik nagy előnye a magasfokú diszkréció mellett, hogy bármikor fogadhatnak adományokat, méghozzá korlátozás nélkül. Az alapítvány jegyzett tőkéje minimum 30 000 CHF, vagy ennek megfelelő EUR vagy dollár lehet,

melyet előzetesen egy liechtensteini bankszámlára kell befizetni, melyről a pénzintézet egy igazolást ad ki, miszerint az alapítvány megteremtette a szükséges anyagi feltételeket. Az alapításához szükséges idő nem több, mint egy hét. Irányítását egyedüli szervként az Alapítványi Tanács hozza, melynek jogköreit az alapító okiratban határozzák meg, és kizárólag olyan témákban hozhat döntést, melyet az Okiratban nem fektettek le előre, ugyanakkor minden területet 81 http://offshore-ceg.com/liechtensteinhtml 2009 11 28 12:23 - 51 - http://www.doksihu felügyelnek. A Tanács felügyeletét elláthatja a kurátor vagy a védnök Alapítványok esetén kijelölnek egy helyi kézbesítési megbízottat, aki köteles az éves tőkeadót egy összegben fizetni. Viszont nem kötelező könyvvizsgálót foglalkoztatni, elegendő, ha a Tanács évente nyilatkozatot tesz az általa kezelt vagyonról. Egy liechtensteini alapítvány törlése pár nap

miután a felszámolási folyamat befejeződött. A liechtensteini cégeket nem terheli jövedelemadó. Az ajándékozást sem terheli adó, külföldi lakhelyű állampolgárok esetén. A meghatározott adósáv 2 millió CHF nettó vagyontól 0,75 ezrelék, míg 10 millió CHF felett 0,5 ezrelék. Egy vállalat létesítési díja 1%-a a saját tőkéjének, amely meghaladja a 250 000 CHF-t, és ugyanennyi a további tőkeemeléseknek a költsége. A tartalékok átcsoportosítása esetén azonban nem kell adózni Igény szerint csökkenthető a létesítés díja, 5 millió CHF felett 0,5%-al, míg 10 millió CHF felett 0,3%-al. Illetve további csökkentésre kerülhet sor vallási, karitatív és családi alapítványok esetében, amelyek kizárólag vagyonkezelési tevékenységet folytatnak, és nem elsődleges céljuk valamely gazdasági tevékenység folytatása. A létesítési díjon kívül fontos megemlíteni a regisztrációs díjat, amely társasági formától és a

jegyzett tőke nagyságától függően eltérő lehet. Ennek minimum költsége 350 és 700 CHF között van Az értékpapírokra is vetnek ki adót, ez hazai tételek estén (Svájc és Liechtenstein) 1,5 ezrelék, míg külföldiek estében 3 ezrelék. A liechtensteini ÁFA 1995 január 1-jétől lépett életbe a korábbi forgalmi adó helyett, mely alól a liechtensteini alapítványok mentesülnek, ha az országon belül nincs forgalmuk és nem tevékenykednek a svájci és liechtensteini gazdasági térégben sem. IIII.222211 LLG Grroouupp GTT G Az alapítványok közül a legjelentősebb az LGT csoport, mely a hercegi család tulajdonában van már 80 éve. Ez a legnagyobb magántulajdonba tartozó csoport A világ 29 pontján található meg, 1700 alkalmazottal. A csoport profiljába legfőképp a befektetési és a privát banki szolgáltatások tartoznak. A Liechtensteini Nemzeti Bank egy, azon kevesek közül, amelyek a gazdasági válságot követően is megőrizte biztos

helyét a pénzügyi világban, mely a vele szemben táplált nagyfokú bizalomnak köszönhető. Ezt olyan független hitelminősítők is megerősítették, mint a Moody’s és a Standard & Poor’s.82 82 http://www.lgtcom/de/wir ueber uns/lgt portrait/indexhtml?DCSextnav type=5 2009 10 28 9:34 - 52 - http://www.doksihu Az LGT csoport legfontosabb tevékenységei: 1. LGT Wealth Management ¾ pénzügyi tervezés és felkészítés ¾ befektetési tanácsadás ¾ örökség befektetésének megtervezése ¾ hitelek és finanszírozás ¾ műkincsekkel kapcsolatban tanácsadás ¾ jótékonyság 2.Asset Management ¾ Befektetési menedzserek kiválasztásának sikere hagyományos és alternatív vagyoni területeken 5.kép: Az LGT Group közismert logója ¾ Befektetési stratégiák kidolgozása és optimalizálása ¾ Befektetési folyamatok, termékek és megoldások fejlesztése IIII.2233 „„AAnnssttaalltt”” Ez a társasági forma sokféleképp

alkalmazható, nagyon nagy rugalmassággal jár. Szerkezetileg lehet vállalati vagy alapítványi struktúrája is, attól függően, hogy kereskedelmi vagy vagyonkezelési célból hozták létre. A cég nevét, hasonlóan az alapítványéval, szabadon megválaszthatják, de védettséget élvez, és nem kaphatja sem ország sem város nevét. Célja egy intézeti forma létrehozásának többféle lehet: ¾ Árukereskedelem ¾ Részesedések megszerzése ¾ Finanszírozás ¾ Vagyonkezelés ¾ Lízing ¾ Szabadalmak kiaknázása ¾ Vagyonkezelés jótékonysági célokra Az intézetek megalakulását először bejelentik a cégbíróságnál a hivatalos, liechtensteini cégjegyzékbe. A legfőbb irányítója az intézet alapítója, de a vagyon felett más is rendelkezhet. Az adminisztrációt és egyéb bürokratikus dolgokat az igazgatóság végzi el Ha az intézet kereskedelmi tevékenységet folytat, akkor vonatkozik rá a könyvvizsgálási - 53 - http://www.doksihu

kötelezettség. Ezt elláthatják többek közt: vagyonkezelők, társaságok vagyonkezelői engedéllyel, könyvelők illetve könyvvizsgáló irodák. Az igazgatóság legalább egy tagjának rendelkeznie kell svájci állampolgársággal és megfelelő képesítéssel. A további tagok pedig lehetnek természetes vagy jogi személyek is. Az intézeteknél lényeges szempont a kedvezményezett, vagy kedvezményezettek meghatározása, akinek a személyét az alapító okiratba foglalják bele. Lényeges szerepe van a szervezeti szabályzatnak, amelyet nem kell a cégbíróságnál elhelyezni, és kezdetben változtatható is, azonban egy adott eseményt követően megváltoztathatatlanná válik. Ha kedvezményezettet nem neveznek meg előre akkor az osztalék az alapítót illeti meg. A kötelező könyvvizsgálat dokumentálva lehet bármilyen pénznemben és angol, francia, olasz, spanyol vagy portugál nyelven. Viszont a pénzügyi kimutatásokat legalább egy német

fordításnak kísérnie kell. Alapítási ideje kevesebb, mint egy hét. Megszüntetni, azonban csak, a harmadik felszólítás után legkorábban az első 6 hónapot követően lehet. IIII.2244 RRéésszzvvéénnyyttáárrssaassáágg Általában akkor alakítanak az országban ilyen jellegű vállalkozást, ha a magasabb adóterhekre és szigorúbb előírásokra is fel vannak készülve. A részvénytársaság alkalmas minden kereskedelmi célú, különösen aktív kereskedelmi tevékenység esetén, például leányszervezetek részére. A cég neve ugyanúgy, mint az előzőekben védettséget élvez, és szabadon választható, kivétel ország nevek és város nevek. Az alapító okiratok hivatalos nyelve a német. Célja lehet, hasonlóan az előzőekhez kereskedelmi és nem-kereskedelmi Minimális tőkéje azonban magasabb, mint az előzőké, 50 000 CHF. Részvénytársaság lévén fontos említést tenni a részvényekről is: ¾ Engedélyezettek a bemutatóra vagy

névre szóló részvények ¾ Szavazati arányt meghatározó részvények kiadása is lehetséges ¾ A bemutatóra szóló részvények átadása nincs megkötve A részvénytársaság alapításához szükség van két természetes vagy jogi személyre, és az alapítás általában bizalmi alapon működik. Majd bevezetésre kerül a cégjegyzékbe A cégformához tartozó legfőbb szerv a közgyűlés, melynek legalább évente egyszer el kell fogadnia a pénzügyi tervezeteket, melyről a könyvvizsgáló tesz jelentést. Emellett az igazgatóság kezeli a vállalat napi, üzleti ügyeit, és tagjai közül legalább egynek irodával kell rendelkeznie Liechtensteinben. Részvénytársaság estében a részvényesek osztoznak a nyereségen és a felszámolás eredményén részvényeik arányában. Ennek a cégformának a - 54 - http://www.doksihu megalapításához sem kell 1 hétnél több idő. A részvénytársaságnál beszélhetünk speciális társasági adóról

illetve nyereségadóról. Ez a 1 ezreléke a nettó vagyonnak, de legfeljebb 1000 CHF, melyet nem kell előre befizetni. Ezenkívül van egy ún „kuponadó” (osztalékadó), melyet az osztalékfizetés illetve a felszámolás után kell kifizetni a részvényeseknek, amelynek mértéke 4%. IIII.2255 TTrröösszztt Az angolszáz jog vagyonkezelési modellje. Hasonlatos az alapítványhoz, de nincs annyi korlátozás, ami a működés célját illeti, vagyis szabadabb tervezés lehetséges. A tröszt lényege, hogy a „megbízó” a vagyonkezelőre bízza ingó- vagy ingatlan vagyonát vagy valamilyen jogát, melyet a vagyonkezelő saját nevében egy harmadik fél vagy független szervezet javára kezel. Például vagyon átruházását teszi lehetővé, adómegtakarítással A trösztnek nem lehet jogi személyisége. Az alapítvánnyal ellentétben, ebben az esetben szerződés-szerű kapcsolatról beszélünk. A tröszt tagjai: alapító szerv, az igazgató és a

kedvezményezett. Önkéntesen bejegyeztethető a cégjegyzékbe, nincs konstitutív hatása A bejegyzéshez csupán ¾ létrehozás dátumára ¾ a vagyonkezelés formája ¾ a vagyonkezelő nevére ¾ a vagyonkezelő címére van szükség. Megalakulása az alapító okiratok aláírásával történik. A trösztnek két szabályzata van: egy hivatalos a hatóságoknak és egy bizalmas, amelyben a tényleges dolgok szerepelnek. A vagyonkezelő a saját nevében felelős az eszközökért, és személyes felelősséget vállal a kedvezményezettel szemben is. Az összes vállalati formához hasonlatosan a tröszt vezetőségének is rendelkeznie kell egy liechtensteini lakhellyel. Az alapító okirat szabályainak a betartására a tröszt esetében kijelölnek egy felügyeleti szervet, amely lehet egy megbízott könyvvizsgáló, tanácsadó testület vagy egy kurátor. A trösztök számára nem kötelező a könyvelés. Alapítása az előzőekhez hasonlóan, nem több, mint egy

hét Regisztrálásnak díja 350 és 700 CHF közé esik. - 55 - http://www.doksihu II.3 ADÓRENDSZER A cégformákon kívül fontos kitérnünk az adók fajtáira, mértékére és a liechtensteini adórendszerben történt változásokra, ahhoz, hogy az ország offshore cégeinek működését és az állam adóparadicsomi jellegét minél jobban megérthessük. 83 IIII.3311 TTáárrssaassáággii aaddóónneem meekk Liechtensteinben a következő adók azok, amelyeket vállalkozásokra vetethetik ki: • Alapítási adó • Nyereségadó Csak az aktív vállalkozásoknak van adófizetési kötelezettségük az országban. A vagyonadó mértéke 2 ezrelék, míg a nyereségadó 7,5 és 20 % közé tehető. • Speciális társasági adó Ez az adónem a holdingtársaságok tőkéjére és a tartalékokra vonatkozik. Mértéke 1 ezrelék, de évi szinten eléri legalább az 1000 CHF-t. • Osztalék adó („kupon” adó) Olyan társaságoknak kell fizetniük, amelyek

üzletrésszel rendelkeznek a felosztott tőkéből. Mértéke 4%. A Hercegség 2009-től adóreformot vezet be, amely során 10%-os "flat tax" kerül bevezetésre és valószínűleg megszűnik az osztalék adó (kupon tax). • Fogyasztási adó84 Az általános forgalmi adó áruk és szolágáltatások estében 7,6%. Egyes mindennapi, alapvető cikkekre egy csökkentett, 2,4%-os adókulcsot alkalmaznak. ™ Vezetékes víz ™ Élelmiszerek és italok ™ Állatok, baromfi, hal és élelmiszer előállítás céljából ™ Gabonák ™ Magok, hagymák, vágott virágok, csokrok ™ Takarmány, műtrágya, siló ™ Növényvédőszerek, talajtakaró növényzet 83 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft finanzen/fl-wuf-steuernhtm 200911 30 21:17 84 http://www.llvli/amtsstellen/llv-stv-mehrwertsteuer/llv-stv-mehrwertsteuer-steuersaetzehtm 200911 30 18:26 - 56 - http://www.doksihu ™ Gyógyszerek ™ Újságok,

magazinok, könyvek ™ Rádió és televízió társaságok díjazása (kiv.: reklámok) ™ Egyes mezőgazdasági tevékenységek, termények A szállás speciális adókulcs alá esik, amelynek mértéke 3,6%. IIII.3322 AAddóózzááss tteerrm mééllyyeekk eesseettéénn méésszzeetteess sszzeem Természetes személyek esetén a következő adófajtákról beszélhetünk: jövedelemadó, ingatlanadó, ajándékozási illeték, örökösödési adó és vagyonadó. 85 Vagyon- és jövedelemadó természetes személyek esetén A liechtensteini adózás ezen a két területen követi a családi adózás elvét. Ennek értelmében a házas személyek vagyona és jövedelme egyként kezelendő, és közös adózás alá esik, és a kiskorú gyerekek is beleesnek ebbe a kötelezettségbe. Minden ingó és ingatlan vagyon illetve minden pénz vagy olyan bevétel a hatálya alá esik, amellyel később pénzre tehetünk. szert Kivéve a „származó” jövedelem, mely a vagyonadónak

képezi alapját. A vagyonadó mértéke minimum 1,62 ezrelék, de maximum 8,505 ezrelékben meghatározott, míg a jövedelemadó mértéke 3,24 %, de maximum 17,01% lehet. Ingatlan (értékesítési ) adó Ennek megfizetésére, akkor kötelezik az ingatlan eladóját, ha a beruházásának mértéke meghaladja az értékesítési nyereséget. A profitból levonásra kerülő tétel, 1500 CHF Minél tovább birtokolta valaki az ingatlant, annál kisebb lesz az ingatlan (értékesítési) adó mértéke:86 10 év vagy annál hosszabb tulajdonosi viszony esetén ¾ 3,24% és 17,01% 5 és 10 év közötti birtoklás esetén ¾ 4.32% és 22,68% 3 és 5 év közötti birtoklás esetén ¾ 5,4% és 28,35% Legfeljebb 3 évi tulajdonosi viszony esetén ¾ 6,48% és 34,02% 85 http://www.llvli/amtsstellen/llv-stv-vermoegenssteuerhtm 2009 11 30 20:17 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-wufwirtschaft

finanzen/fl-wuf-steuern/fl-wuf-steuern-grundstueckgewinnsteuerhtm 20091130 13:46 86 - 57 - http://www.doksihu Ajándékozási illeték Ez az „adónem” kizárólag élő személyek között jöhet létre. Ajándékozásnak minősül: ¾ Bármilyen fizetési kötelezettséggel nem járó, önkéntes adományozás ¾ Adósságok kiegyenlítése alóli mentesülés ¾ Alapítványoktól kapott támogatás ¾ Biztosítási szolgáltatások felajánlása esetén Liechtensteini adományozásnak minősül, ha az ajándékozás tárgya belföldi ingatlan, vagy ingóság, és az adományozó lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik az országban. Ha az ajándékozó külföldi lakhelyű, akkor ingóságok esetében adózni kell, amennyiben a megajándékozott nem tudja bizonyítani, hogy a másik országban már teljesítette adófizetési kötelezettségét. A fizetés az ajándék fogadójának kötelezettsége Az adó nagyságát ebben az esetben meghatározza a két fél

közti rokonsági fok illetve magának az adománynak a nagysága. Kiszámítására bármikor lehetőség van a http://wwwllvli/formllv-stv-stv schenk honlapon Ez az adónem lényeges szerephez jut Liechtensteinben, mivel számos vagyont csoportosítnak át ennek az adófajtának a segítségével. Sőt maguk az alapítványok is „adóoptimalizálási eszközként” alkalmazzák ezt a tétel. Az egyes társaságok adózási tételeit már a társaságformák ismertetése során meghatároztuk, forrásadó pedig nincs az országban. A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan, 1993-ig, csak Ausztriával kötött egyezséget Liechtenstein, de az sem vonatkozott az offshore cégekre. II.4 BANKTITOK A nagyon kedvező és alacsony mértékű adók mellett Liechtenstein adóparadicsomi mivoltában a banktitok intézménye is jelentős szerepet játszik. Ez az ügyfelek személyes adatainak, a számlavezetés típusának, az ügyfelek megbízásainak és még számos adatnak a

bizalmas kezelését jelenti. Ez a szabályozás ugyanúgy vonatkozik a banki alkalmazottakra, akiknek kötelességük az információkkal, mint hivatali titkokkal bánni. A banktitkot csak néhány öröklés és büntetőjogi (pénzmosás és szervezett bűnözés) esetben törik meg, de adó- illetve polgárjogi eljárásban nem szeghető meg. A pénzügyi szakembereknek kötelességük eljárni a gondossági felelősség alapján, mely 2001. január 1-jén lépett hatályba, és 2005-ben kiegészítették. Ez a törvény a banktitokkal és a vagyonkezelő - 58 - http://www.doksihu számára előírt szakmai titokkal együttműködve hivatott a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni harcot szolgálni.87 A gondossági felelősség88 lényege, hogy a szakemberek üzleti kapcsolat estén kötelesek: ™ beazonosítani a szerződő felet ™ az üzlet profilját, vagyis a gazdasági hátterét, a vagyon származását meghatározni ™ az üzlet menetét, tranzakcióit

tisztázni ™ a szolgáltatott vagyon kedvezményezettjét meghatározni A társasági formák, az adórendszer és a banktitok elemzését követően mindenki számára világossá válik, hogy miből is adódik az ország adóparadicsomként való megnevezése az egyes szakirodalmakban és a köznyelvben is. II.5 AZ ADÓPARADICSOM Az offshore cégek székhelyének megválasztásakor nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni a társasági formán illetve az adott ország adózási rendszerén kívül, habár ezek a legfontosabbak. A figyelembeveendő szempontok alapján Liechtenstein nagyon kedvező feltételekkel rendelkezik. A cégek alapítási idejének tekintetében az „Anstalt” kivételével egyik cégforma alapítása sem haladja meg az 1 hetet, egyedül talán a névválasztás hosszabbíthatja meg a procedúrát, hiszen kerülni kell ezeknél a személyre vagy földrajzi helyre utaló kifejezéseket az anonimitás megőrzése érdekében. Ezzel el is érkeztünk a

diszkrécióhoz, mely Liechtensteinben az alapja az üzleti világ működésének, de erről a továbbiakban még részletesebben. Itt lényeges, a tevékenységünknek megfelelően vállalat típust választani, ugyanis egyeseknél bekerül a tulajdonosok neve a cégjegyzékbe, másoknál nem. Tehát a tulajdonosok, igazgatók személyének kijelölésénél is alaposan kell eljárni, mivel ők a legfőbb döntéshozók. Az offshore cégek működéséhez nincs szükség feltétlenül utazgatásra, mivel annak bankszámlái bárholelérhetők, tevékenysége pedig az alapítási országon kívül zajlik. Egy ilyen cég működtetése nem kerül sokba Általában évente kétszer van adófizetési kötelezettsége a cégnek. Liechtensteinben svájci árszínvonalon lehet irodát bérelni és képviselőt fenntartani, valamint a könyvvitel díját állni, amely csak kevés adóparadicsomi országra vonatkozik.89 87 http://www.lcg-liechtensteinli/Bankgeheimnis3340html 20091201 06:12

http://www.lichtaxeu/indexphp?option=com content&task=view&id=24&Itemid=44 20091201 10:02 89 http://www.jatahu/szoveg/Jata03htm#3 2009 1201 10:01 88 - 59 - http://www.doksihu Fontos azonban megállapítani az adóparadicsomok létezésének legfőbb céljait Liechtensteinben: ƒ elsősorban vagyonvédelem ƒ másrészt adócsökkentés ƒ presztízscég kialakítása ƒ offshore bankok, biztosítók ƒ hajók, repülőgépek olcsó regisztrálása és azok vámköltségének megtakarítása ƒ szolgáltatások (telefonos játékok, horoszkópok adómentessége) II.6 NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ADÓZÁSRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEKBEN Jelentős lépéseket kellett tennie nemzetközi adóügyekben, ezért 2002-ben különböző típusú megállapodásokat kötött egyes országokkal. Ezen a következők:90 ƒ TIEA (Tax Information Exchange) Az OECD normákat elfogadó államok és Liechtenstein közti információcserét szabályozza adóügyekben.

ƒ DTC (kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény) Nemzetközi jogi szerződés, melynek célja, hogy Liechtenstein az adott állammal elkerülje azoknak a magán- vagy jogi személyeknek kettős megadóztatását, akik mindkét államban bevételre tesznek szert. A kormányközi megállapodásokat az OECD normák alapján kötik meg. ƒ OECD szabvány Az adóügyekben történő információszolgáltatást szabályozza. Eszerint bizonyos, kérelmezett esetekben lehetőség van adóügyi-információ kiszolgáltatására. Liechtenstein és az USA között 2002-ben MLAT (kölcsönös jogi segítségnyújtási szerződések), mely az igazságügyi segítségnyújtás kiterjesztett fogalma az adócsalás ellen. Az ország elfogadta az EU 1. és 2 irányelvét a pénzmosásról is Három év múlva Liechtenstein átvette az EU szabályozási rendszer elemeit megtakarításokra vonatkozó adóról. A hatálya alá tartozó megállapodás előírja, hogy Liechtenstein

adócsalással és hasonló bűncselekményekkel kapcsolatban segítséget kérhet. 2005-ben pedig sikerként könyvelhette el, hogy sikerült lekerülnie az OECD feketelistájáról, mely a pénzmosás ellen 90 http://www.liechtensteinli/eliechtenstein main sites/portal fuerstentum liechtenstein/fl-medsteuerabkommenhtm 20091201 14:21 - 60 - http://www.doksihu nem harcoló országokat tartalmazza. Az ország azonban még helyet kapott az ún szürke listán, amely az együtt működést elutasító államok rangsora. Már II. János Ádám is folyamatosan küzdött a pénzmosás vádja ellen91, de most utódjának is mindennél nagyobb problémát jelent a több, mint 3000 regisztrált vállalat, 15 bank, 360 vagyonkezelő, 47 biztosító társaság illetve a 100 000 regisztrált postafiók cég. Ő azonban egy tavaly kirobbant adóbotrány kapcsán közölte, hogy meg fogják védeni a befektetőiket. A legnagyobb nehézséget, mégis az alapítványokba menekített vagyonok

jelentik, amelyet ugyan ajándékozási adóval sújtanak, ha csak nem került már az adományozás előtt valamilyen formában Liechtensteinbe a pénz. Viszont a banktitok intézménye körüli vitáknak további fejleményei vannak. 2008-ban robbant ki a Liechtensteint is érintő legnagyobb botrány, melynek alapja 4 Mrd. euró, amelyet magas rangú, német állampolgárok menekítettek a Hercegségbe. Azt azonban nehéz megmondani, hogy a szóban forgó szereplőkre vár-e felelősségrevonás, ugyanis az adóoptimalizálást nem bünteti törvény, de az adóelkerülést igen. A kettő között pedig nehéz különbséget tenni A liechtensteini befektetők dönthetnek a forrásadóztatás elkerülése miatt úgy, hogy egyes adatokat közölnek csak az adott pénzügyi szervvel. Az adóbotrány folytán számos álláspont látott napvilágot. Alajos herceg szerint „Németország aláássa Liechtenstein szuverenitását”. 92 Az EU természetesen Németországot támogatja,

hiszen évek óta több intézkedése ismert, melyeknek célja, hogy az adóparadicsomokat valamilyen módon szabályozza. A Közösségi fellépések krónikája a következő93: ¾ 2006. május 31: EB –jelentés ƒ adócsalások elleni küzdelem hatékonyságának a növelése ƒ adóhatóságok közti együttműködés fokozása, információcsere javítása ƒ egységes közösségi fellépés egyes EU-n kívüli országokkal szemben ƒ ÁFA- rendszer módosítási lehetőségeinek áttekintése ¾ 2006. június 6: az EU gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának döntése ƒ további kutatások, vizsgálatok lefolytatásáról ¾ 2006. november 28: A Tanács döntése ƒ az Unióban az ÁFA- csalások okozzák a legsúlyosabb gondot, ezek vissza ¾ 2007. március29: Tanácskozás az ÁFA- csalásokról 91 Földvári Zsuzsa: Hercegi Álmok, 22-23.old HVG 2004 augusztus 28 Kiss Roland: Adódó alkalmak, 38-41. old Manager Magazin 2008/4 93 Kiss Roland: Adódó

alkalmak, 38-41. old Manager Magazin 2008/4 92 - 61 - http://www.doksihu ƒ politika és üzleti szféra közti kommunikáció javítása ƒ hatékonyabb adóhatóság ƒ adatközlési szabályok egységesítése ¾ 2007. június 5: A Tanács határozata ƒ EB dolgozzon ki jogszabály módosításokat 2008 végére ¾ 2008. február 22: EB- jelentés ƒ forgalmi adók visszaszorításának két lehetséges eszköze ¾ 2008. március 17: EB- jelentés ƒ egyes cégadatok internetes hozzáférésének biztosítása ƒ adóregiszterek összehangolása A megállapodásokat Liechtenstein schengeni-csatlakozásáról 2008-ban írják alá. Az ország sokáig nem volt hajlandó aláírni az adócsalás ügyében szigorú információcserét előirányzó brüsszeli megállapodást. Liechtenstein Schengengeni- térségbe való beiktatása (nem valószínű 2009 végéig) átfogó jogi segítséget nyújt adócsalás ügyekben. Csak arra vállalkozott az ország, hogy amit kamatadó címén

beszed, azt átutalja az adott uniós országnak. Liechtenstein ezen a jogcímen 9,4 millió eurót94 tett zsebre, de ez is csak kis része, azoknak az összegeknek, melyek az országban vannak. Már 2009 márciusában csatlakozott az EU- adócsalás elleni megállapodásához. 95 Nemzetközi adóügyi megállapodások helyzete OECD tag-e SzerződésJelenlegi típus helyzet Antigua és Barbuda nem TIEA lezárt Szent Kitts és Nevis nem TIEA parafált Hollandia igen TIEA lezárt Belgium igen TIEA lezárt Írország igen TIEA lezárt Szent Vincent és Grenadine szigetek nem TIEA lezárt San Marino nem DBA lezárt Franciaország igen TIEA lezárt Monaco nem TIEA lezárt Andorra nem TIEA lezárt Németország igen TIEA lezárt Luxemburg igen DBA lezárt Egyesült Királyság igen TIEA& MOU lezárt USA igen TIEA lezárt Ország Dátum 2009.1125 2009.1123 2009.1110 2009.1110 2009.1013 2009.1002 2009.0923 2009.0922 2009.0921 2009.0918 2009.0902 2009.0826 2009.0811 2008.1208 3.

táblázat: Nemzetközi adóügyi megállapodások helyzet 94 Földvári Zsuzsa/Weyer Béla: Titokgazdálkodók, 97-98.old HVG 2008 március 7 http://88.8210251/fileadmin/ pmliechtensteinli/de/090312 OECD LIE-Declaration depdf 2009 12 01. 20:01 95 - 62 - http://www.doksihu Ez kiterjed és segítséget nyújthat adócsalások esetén, közvetlen és közvetett adózási törvények alapján. Az adócsalás elleni küzdelmet erősítik a kettős adózást elkerülő megállapodások is, melyeket az ország 2009 novemberében kötött számos országgal, és ekkor adta ki nyilatkozatát, melynek értelmében hajlandó lazítani az eddig érvényben lévő banktitok szigorúságán, és kész együttműködni az adócsalás elterjedésének elkerülése érdekében. Ezt bizonyítandó, igyekezett megállapodást kötni az USA-val Németországgal is informális megbeszélést folytattak információcsere ügyében, melyet reményeik szerint egy megállapodással tetőzhetnek be. Ez

várhatóan 2010 év végére fog hatályba lépni 96 Liechtenstein, mint pénzügyi központ nem akar cinkosa lenni semmilyen adócsalási bűncselekmények, ezért is keresi a nemzetközi együttműködések lehetőségét ez ügyben, mint például az információcserére vonatkozó megállapodások. Célja, hogy ésszerű kompromisszum szülessen, figyelembe véve persze a szükségleteket. 6. kép: A híres vaduzi kastély 96 http://www.spiegelde/wirtschaft/0,1518,635571,00html 20091201 10:18 - 63 - http://www.doksihu ÖSSZEGZÉS Napjainkban nagyon gyakran hallhatjuk az adóparadicsom illetve offshore kifejezéseket, ám pontosan csak kevesen tudják, mit is takarnak ezek a fogalmak. De valahogy így vagyunk Liechtensteinnel is, amelyről dolgozatom megírása előtt én is csak hiányos ismeretekkel rendelkeztem. Témaválasztása célja az volt, hogy megértsem e miniállam, miért került az adóparadicsomokról és a banktitokról szóló tudósítások

középpontjába. Most sem állíthatom, hogy teljesen kimerítettem volna ezt a témát, mert akármilyen kisméretű államról van szó, nagyon színes és sokrétű országról beszélünk. Először is figyelemreméltó történelmi gyökerekkel rendelkezik. Majd, ami számomra az egyik legnagyobb érdekességet szolgáltatta, az maga a hercegi család szerep illetve hatáskörei, privilégiumai az országban. Hiszen míg számos európai uralkodó csak névlegesen vezetője országának, addig Liechtensteinben, főleg a 2003-as népszavazás óta jelentős jogokat birtokol a Herceg. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy milyen ügyesen lavíroz az uralkodócsalád a szövevényes adójogi kérdésekben, hiszen, mint a legnagyobb liechtensteini alapítvány (LGT) elnöke, nekik is érdekük, hogy az offshore cégek számára oly kedvező feltételek, ha nem is teljes egészében, de némileg fennmaradjanak. Liechtenstein kiterjedt nemzetközi és bilaterális kapcsolatain

keresztül remekül képviseli az érdekeit, de igyekszik békés viszonyt fenntartani a legtöbb állammal, ezt bizonyítja, hogy még Németországgal is keresni kezdte az együttműködés lehetőségét. Kutatásaim során azonban külkapcsolatainak három fő irányvonalát véltem felfedezni, melyek döntően befolyásolják az ország életének alakulását. Az egyik természetesen Svájc, akivel a miniállam egyrészt keresi az egyes területeken a kapcsolat-felvételi lehetőségeket, másrészt próbálja megőrizni függetlenségét. Ezért is figyelhető meg egy nem túl erőteljes váltás az egymás közti kommunikációjukban. Liechtenstein igyekszik egyes területeken erősíteni kötelékét Ausztriával. Ezt egy Liechtensteini-múzeum építtetésével is támogatni szerette volna. - 64 - http://www.doksihu A másik lényeges irányvonal külföld felé fordulásakor az EGT, melyhez az 1995-ben csatlakozott. Ez a szervezet biztosítja számára, hogy valamelyest

fenntartsa semlegességét az egyre globalizálódó világban, gondolok itt az Európai Unióval való kapcsolatára, mely harmadik legfontosabb partnere. A tudósításokból, és a szakirodalmakban való kutatás során ennek ellenére úgy éreztem, hogy Liechtenstein nem kíván csatlakozni a Közösséghez, de igyekszik az Unióval minél jobb kapcsolatot kialakítani, és azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az Európa Tanács és Európai Parlament tagjai közt is ott van az ország. A gazdaság elemzése során úgy éreztem számos területen tanulhatna hazánk Liechtensteintől, mellyel hasonlóságokat is véltem felfedezni, mint a nyitott gazdaság, a „kis ország lét” és nyersanyag hiány, ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy dolgozatom célja, nem a két állam összevetése volt, hanem az alpesi ország adóparadicsomi jellegének elemzése. Megismerve az adórendszerét és társasági formáit valóban nélkülözhetetlennek tartom, pénzmosás elleni

küzdelmet, mely Liechtensteinben 2008-ig látszólag megkezdődött ugyan, de igazán komoly megmozdulások ez ügyben csak az OECD és az EU együttes nyomására indultak meg. Ennek ellenére felmerül a kérdés, hogy valóban teljesen pozitív hatásokkal jár-e az adóparadicsomok elleni ilyen mértékben megindult küzdelem. - 65 - http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK Internetes források: 1. http://wwwllvli/pdf-llv-avw-statistik-fl in zahlen 2009 2009 10 13 22:03 2. http://wwwliechtensteinli/pdf-fl-multimedia-information-li-buchpdf 2009 10 11:32 3. http://huwikipediaorg/wiki/Liechtenstein 2009 09:30 10:12 4. http://wwwfuerstenhausli/de/ 2009 10 24 14:54 5. http://wwwlgtcom/de/ 2009 10 28 09:34 6. http://wwwedaadminch/ 20091016 20:09 7. http://wwwpostli/liechtensteinische-post-ag/ 2009 11 02 17:04 8. http://wwwoffshore-onlinenet/ 2009 1130 12:28 9. http://wwwjatahu/szoveg/20091201 10:20 10. http://wwwlovisorg/lovis%20offshorehtm 2009 11 20 13:23 11.

http://wwwlcg-liechtensteinli/Gesellschaftsformen336+M54a708de8020html 2009 11 17 20:13 12. http://offshore-cegcom/liechtensteinhtml 2009 11 28 12:23 13. http://wwwlichtaxeu/indexphp?option=com content&task=view&id=24&Itemid=44 2009.1201 10:02 14. http://wwwasllvli/ 20091016 09:31 15. http://wwwspiegelde/wirtschaft/0,1518,635571,00html 20091201 10:18 16. http://wwwvolksblattli/ 2009 10 23 23:34 17. http://vilaggazdasaghu/gazdasag/ 2009 1024 10:32 18. http://wwwnapihu/ 2009 10 26 12:00 19. http://wwwbruxinfohu/indexphp?lap=dokument/dokument&dok id=25822 2009 1130 09:56 20. http://eceuropaeu/external relations/liechtenstein/index enhtm 20091117 :12:45 21. http://wwwsternde/ 20091022 14:58 22. http://wwwcomplexhu/ 2009 1026 17:47 23. http://w3uneceorg/pxweb/Dialog/ 200910 27 12:34 Könyvek 1. Buszlauer Ildikó: Liechtenstein és az Európai Unió kapcsolatrendszere, 2006 BGF KKFK, Szakdolgozat 2. Majerníková Marcela: Az adóparadicsomok és offshore vállalatok, mit az

adómegtakarítás kreatív eszközei 2008, Budapesti Corvinus Egyetem, Szakdolgozat 3. Majoros Pál: Kutatásmódszertan, avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát, 1997 4. Seres Attila- Bohner Tamás: Adóparadicsom II, 15 old Contractor Kft Budapest 1994 5. Strén Bertalan: Adóparadicsomok, Totem Plusz, Budapest 2001 6. Vértes Balázs: Cégek a paradicsomban, 137 old CÉGVEZETÉS, 1999 7/10 7. Az adóparadicsomtól a zöldmozgalmakig, Napvilág Kiadó, Budapest 2008 Cikkek 1. Földvári Zsuzsa: Hercegi Álmok, 22-23old HVG 2004 augusztus 28 2. Földvári Zsuzsa/Weyer Béla: Titokgazdálkodók, 97-98old HVG 2008 március 7 3. Kiss Roland: Adódó alkalmak, 38-41 old Manager Magazin 2008/4 4. R Hahn Veronika: A liechtensteini bankbetéteket is utolérte a brit kormány, Népszabadság, 2009.0812 5. Félhomályban (Alapítványok átláthatósága), HVG 2009.1114 - 66 - http://www.doksihu ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Liechtenstein térképe 2. ábra: Külföldi és

liechtensteini állampolgárok megoszlása (20071231) 3. ábra: Tankötelezettek megoszlása 2007/2008 4. ábra: A mezőgazdasági üzemek alakulása Liechtensteinben (1975-2005) 5. ábra: A GDP megoszlása 2006-ban 6. ábra: Infláció alakulása Liechtenstenben 2001 és 2007 között 7. ábra: A munkavállalók elhelyezkedése az egyes szektorokban -7-8- 15 - 26 - 28 - 29 - 31 - TÁBLÁZATOK 1.táblázat: A liechtensteini nemzetgazdaság makroadatai (1998-2005) 2.táblázat : A nominális GDP alakulása Liechtensteinben (2000-2007) 3. táblázat: Nemzetközi adóügyi megállapodások helyzet 27 - 28 62 KÉPEK: 1. kép: Liechtenstein logója 2. kép: Liechtensteini vízierőmű 3. kép: Liechtensteini tájkép 4. kép: Thyssenkrupp logója 5. kép: LGT Group logója 6. kép: A híres vaduzi kastély 25 36 38 45 53 63 - 67 -