Szociológia | Felsőoktatás » Szendrey Bea - Anthony Giddens, elszabadult világ

Anthony Giddens Elszabadult világ „A világ rohan, és a végéhez közeledik” Wulfstan érsek Giddens könyve a globális változásról szól, a globalizálódás gyökeresen megváltoztatja életünket és kihat életünk minden területére. Globalizáció Vita tárgyát képezi az, hogy tulajdonképpen mi a globalizálódás. Új jelenségről van-e szó? Az első fejezet e vitát tárgyalja. A világ tele van változással, ami hatással van életünk minden megnyilvánulására. Beletagozódtunk egy globális rendbe, akár jó ez, akár nem, de hatása mindannyiunkat érint. A szkeptikus (akik általában a régi baloldalhoz tartoznak) szerint a globalizációról szóló vita, nem más, mint blabla. A világ továbbra is megy a maga útján A radikálisok szerint a globalizáció valódi és hatása mindenhol érezhető. A nemzetállam kora lejárt. Kinek van igaza ebben a vitában? Giddens a radikálisoknak ad igazat. A világkereskedelem ma sokkal nagyobb szinten

zajlik, mint valaha. A legnagyobb különbség a pénz-és tőkemozgás szintjén van. A szerző szerint egyik csoport sem értette meg teljesen miről is van szó, mert kizárólag gazdasági hatást tulajdonít a jelenségnek. A globalizáció olyan erő, amely előmozdítja az általános jót? Egyszerű választ erre nem lehet adni. Azok, akik ezt kérdezik, ill akik a változásokért a globalizációt teszik felelőssé, általában a gazdasági globalizációra, ill. a szabad kereskedelemre gondolnak A viták arra csúcsosodnak ki, hogy az mennyire érinti a nemzetállamot. A nemzetállam még mindig erős és a politikai vezetők nagy szerepet játszanak a világban, de a szemük előtt alakul át a nemzetállam. A nemzeti gazdaságpolitika már nem lehet annyira hatékony, mint egykoron 1 Kockázat A globalizáció során olyan új kockázatokkal szembesülünk, mint korábban soha. Ilyen a globális felmelegedés. A klímaváltozás és azt kísérő kockázatok a

szerző szerint abból ered, hogy beleavatkoztunk a környezetbe. A kockázatnak is két oldala van, szorosan kapcsolódik az innovációhoz. A pénzügyi és vállalkozási kockázat a globalizálódó gazdaság hatóereje. Giddens szerint a kockázat fogalma elválaszthatatlan a valószínűség és bizonytalanság tényezőitől. Nincs kockázat, ha a végeredmény 100 százalékosan biztos A kockázat olyan társadalmat feltételez, amely aktívan igyekszik a múltjától elszakadni. A kockázatnak pozitív és negatív oldala is van, olyan mozgatóerő a társadalomban, ami változásra épül s maga teremti meg a saját jövőjét. A modern kapitalizmus a jövőhöz viszonyul és úgy épül be a jövőbe, hogy számol annak hasznával és veszteségével és így kockázatával, mint állandó folyamattal. Egy kapitalista gazdaságban a kockát átruházása nem szokatlan jelenség, e nélkül a kapitalizmus működésképtelen lenne. A kockázat fogalma mindig is a

modernitáshoz kötődött. A szerző a kockázatra, mint egy módszer úgy tekint a jövő szabályozására. Szerinte akkor érthetjük meg, miről van szó, ha különbséget teszünk kétféle kockázat között. Az egyiket külső kockázatnak nevezi, ami azt jelenti, hogy mindig kívülről jön, a természet, vagy a hagyomány adottságaiból. A másikat kitermelt kockázatnak nevezi, ami azt jelenti, hogy az ember elmélyült tudásán keresztül jelentkezik a világban. Ez olyan kockázati helyzetekre vonatkozik, amelyek kezelésére és megértésére csekély tapasztalattal rendelkeznek az emberek. Végezetül Giddens szerint nem csak negatív értelemben kell a kockázatra tekintenünk. Az aktív kockázatvállalás a dinamikus gazdaság és az innovatív társadalom alapeleme. 2 Hagyomány A hagyományok és szokások végigkísérik a legtöbb ember életét. A hagyomány fogalma hosszú évszázadok során kísér bennünket, Európában az elmúlt két

évszázad, tehát önmaga is a modern kor terméke. A szerző szerint minden hagyomány kitalált, a hagyományos társadalmak sosem voltak teljesen hagyományosak. A hagyomány mindig a hatalom részét képezi akár tudatosan teremtik, akár nem. Nem közömbös a változással szemben, módosul és alakítható A vallásokhoz köthető hagyományok évszázadok óta léteznek, bölcsek, papok az őrzői. A hagyomány talán a konzervativizmus legalapvetőbb koncepciója. A hagyományoknak és szokásoknak minden esetben csoportok és közösségek, illetve kollektívák a letéteményesei. (Az egyén is igazíthatja cselekvését a hagyományokhoz, azonban ez alapvetően különbözik a megszokástól, mint egyéni viselkedési minőségtől. Család A globalizáció során a legnagyobb változás a család kapcsán ment végbe, ez a legnehezebb és legzavaróbb változás. Az egyéni és érzelmi szférákra ható átalakulások országhatároktól függetlenek, mert hasonló

trendeket figyelhetünk meg a legtöbb országban, amelyek csupán méreteikben és kulturális hátterükben különböznek egymástól. A hagyományos család az 50-es évek végének eredménye, alacsony volt a munkában részt vevő nők aránya és igen nehéz volt a válás. A család nem csupán gazdasági egység volt, szerelmen alapuló kötéssé vált. Azóta a változás tovább folytatódott Az emberek kisebbsége él az 50-es évekbeli klasszikus családban. A családi élet átalakult a pár és a páros élet elterjedése következtében. 3 A hagyományos család egy gyűjtőfogalom, lényegi vonásai már megváltoztak. A házaspár csak egy része volt a családi rendszernek, mára a rokonsághoz fűződő kapcsolatok legalább annyira fontosak a társadalmi élet mindennapjaiban. Ma a pár alkotja a család magját. A szerelem, szeretet és a szexuális vonzás lett a házassági kötelék alapja A pár egységet alkot, amely az érzelmi kommunikáción vagy az

intimitáson alapul. A legtöbb ember számára a házasság jelentése teljesen átalakult. Három területen váltotta fel az intimitás a régi kötődéseket. Ezek a szexuális és szerelmi kapcsolatok, szülő-gyermek kapcsolatok valamint a barátságok. Egy jó kapcsolat csak idea és mentes önkénytől, kényszertől, erőszaktól. Ezek megfelelnek a demokratikus politika értékeinek. Amikor ezeket az elveket, mint ideákat a kapcsolatokra alkalmazzuk, Giddens a mindennapokban jelentkező érzelmek demokráciájának nevezi. Demokrácia A globális kommunikáció erősen befolyásolta a demokrácia elterjedését. Mi is a demokrácia? A szerző szerint egy rendszer, melyben politikai pártok versenyeznek a hatalmi pozíciókért. Rendszeresen időközökben tiszta választások vannak, amelyen a lakosság minden tagja részt vehet. A részvételi jogok együtt járnak a szabadságjogokkal(szabad vélemény kifejezés, vita) Egyes országok nem érték el a teljes

demokratizálódást vagy elakadtak az oda vezető úton. Más országok visszarendeződtek. Abban nem lehetünk biztosak, hogy mennyire lesznek tartósak ezek a demokratikus átalakulások. Miért vesztik el az illúzióikat a polgárok a demokratikus kormányzat iránt, holott az terjed az a világ többi részén? Az ember az életét már nem előre meghatározott sorsként éli meg. A kommunikációs forradalom aktívabb, gondolkodóbb polgárságot termelt ki, mint korábban. A fejlődésnek ezek az eredményei váltják ki a kiábrándultság érzését a régóta fennálló demokráciákban. 4 Az emberek valóban elvesztették korábbi bizalmukat a politikusok és a demokratikus eljárásokkal szemben, de nem vesztették el bizalmukat a demokratikus folyamatok iránt. Hogyan is maradhat fenn a demokrácia? Szükség van magára a demokrácia elmélyítésére. Giddens ezt a demokrácia demokratizálásának nevezi el. A politikai pártoknak hozzá kell szokniuk,

ahhoz, hogy együtt kell működjenek a célorientált érdekérvényesítő csoportokkal. Az emberek inkább csoportokhoz és társulásokhoz csatlakoznak, mint a múltban. A társadalomnak nem csak két szektora van az állam és a piac, hanem a kettő között foglal helyet a civil társadalom szférája, beleértve ebbe a családot, és az egyéb nem gazdasági intézményeket. Az EU létezése a demokrácia egyik legfontosabb elvét bizonyítja, hogy a nemzetek feletti rendszer aktívan hozzájárulhat az államokon belüli, valamint az államok közötti demokráciához. A demokrácia előmozdításáért érdemes harcolni és el is érhető Elszabadult világunk több irányítást igényel és ezt csak a demokrácia intézményei biztosíthatják. Készítette: 5