Az idézet az Ószövetségből való, a bölcs Salamon király által szerzett Prédikátor könyvéből. Salamon refrénszerűen ismételgeti ebben: „minden hiábavalóság”, a költő a királyt felhasználva, álarcként maga elé téve elemzi a lét, a természet, a történelem állapotát. A cím jelentése hiúságok hiúsága, mint figura etimologica a fogalom felfokozott teljességét fejezi ki. A vers 1823-ban, a Himnusszal egy időben íródott, ugyanaz a pesszimizmus, kiábrándultság, cinizmus és szélsőségesség jellemzi.
A cím barokkos, elmélkedő verstípusra utal, amelynek témája a világiasság és az istenfélő vallásosság ellentéte. Nagy indulati töltése ellenére szerkesztett, tudatosan kimunkált alkotás.
Három versszak (2,7,8) a léttel, négy versszak (3,4,5,6) a történelemmel foglalkozik.
Arányaik alakulása (3:4=4:7) megfelel az aranymetszés szabályainak.
Az első versszakban a költő az olvasókat szólítja meg, s megjelenteti a sententiát, amire a vers egésze épül: „Mind csak hiábavaló!” Ezt az állítását igazolja különfélre képekkel a vers további szakaszaiban.
A második versszakban különféle költői képeket használ a földi létezéssel, az emberi léttel kapcsolatos filozofikus gondolatmenet kifejtésére. Halmozza a metaforikus ellentétpárokat rövid, tömör mondatokat használ, amik megkérdőjelezhetetlenné teszik a természettel kapcsolatos állításait. („Földünk egy kis hangyafészek, egy perchozta tűnemény”) A föld, a természeti jelenségek s maga a történelmi idő is mind pillanatig tartó, szétpattanó buborékhoz hasonló jelenség; az élet semmi több, mint értelmetlen és cél nélküli körforgás.
A harmadik versszakkal kezdődik a történelemmel foglalkozó egység. A történelem, a filozófia és a különböző művészetek kiemelkedő nagy személyiségeit és tetteiket, munkásságukat teszi a költő ironikussá. A humorosan lekicsinylő metaforikus ellentétek, szemléltetik jól: a költőnek nehezére esik saját, szent példaképeit leszállítani a nevetségesség szintjére. Ebben strófában megemlíti Nagy Sándor, makedón király csillogó pályáját, Mátyást, a magyar király dicső csatázásait, Bonaparte Napoleont, a híres francia hadvezért és a waterlooi diadalt. Az ítélet az urolsó verssorban hangzik el: ”Mind csak kakasviadal”.
A negyedik versszakban folytatja sententiájának kifejtését. Felhozza Szókratészt, a híres görög filozófust, Catot, a római államférfit, valamint Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát, aki hősiesen helytállt a török támadásakor. Munkáikat, életüket „egy bohóság láncsorának” tartja.
Az ötödik versszakban Platont, a görög filozófust, Arisztotelészt, az ókor híres polihisztorát szólítja meg, s egy kérdést tesz fel nekik. „Mit hozátok ami volna szép s jeles?Őket, munkásságukat és a tudományokat bírálja ebben a strófában. Kártyavárnak, légállítványnak tartja, ami nagyon labilis és hamar összedől, megdől.
A hatodik versszak szereplői Démoszthenész, görög államférfi, a szónoklat világirodalmi rangú művésze, Xenophón, görög filozófus, történetíró és hadvezér,Phindarosz, görög lírikus, valamint Pheidiasz, görög szobrász. Minden személyiséget egy pozitív jelzővel illet (állítás), majd a következős sorban lekicsinyli, nevetségessé teszi azt.
„Demosthén dörgő nyelvével szitkozódó halkufár”
„S Phidias amit farag, berovátkolt kődarab”
Ez a szerekezet a versben végig megfigyelhető.
A hetedik versszak már ismét a léttel foglalkozik, metaforáinak képi síkja csupa elomló, semmivé foszló fogalomhoz tapad, (pára, buborék, szivárvány, holdvilág, fuvallat, füst, illat) hasonlóan a második és a nyolcadik strófához. Ezt a szakaszt kérdésekkel indítja, amiket csak azért tesz fel, hogy rögtön meg is válaszolhassa azokat. „Mi az élet tűzfolyása?- Hulló szikra melege.” vagy „A szenvedelmek zúgása?- Lepkeszárny fergetege.” Az élet szerinte egy körforgás, amiben „kezdet és vég egymást éri”.
A nyolcadik versszakban a hetedik strófa gondolatát fejtegeti tovább. Olyan fontos dolgokat, mint a boldogság, a balsors, a világ és a halál hétköznapi jelzőkkel illet (holdvilág, füst, gyertyaláng, fuvallat), amelyek általában megfoghatatlanok, ezzel a lét bizonytalanságát tükrözve.
A kilencedik versszakkal véget ér a sententia kifejtése, a költő önmagát szólítja meg, saját magát próbálja biztatni. A szakasz saját lelki nyugalmát tükrözi, amit az olvasó kicsit erőltetettnek érezhet, de a költő ezt az egyetlen magatartásformát találja helyesnek az adott körülmények között.
A tizedik versszak végén ismét megjelenik az első versszak végén kimondott sentenita: ”Mind csak hiábavaló”, ezzel is keretet adva a vers egészének. Leírja hogy minden körülmény között, akár mozog, akár áll a föld, lengjen fényben, vagy homályon hold és nap fejünk felett, mindig minden sem nem rossz, sem nem jó, mind csak hiábavaló! Teljesen lesújtottan, mindenbe beletörődve írja már ezeket a sorokat, már kihúnyt belőlük a kezdeti tűz, ami a vers elejét jellemezte.
Szerkezete megfelel tanító jellegének, hangsúlyos, kétütemű versformája a Himfy-strófa.
A versszakok nyolcsorosak, egy négysoros keresztrímes és egy négysoros páros rímes egységből áll. A szakaszok 8 és 7 szótagos sorokból épülnek fel.
(8-7-8-7-8-8-7-7 rímképlete: a b a b (keresztrím) c c d d (párosrím)
Kölcsey hósszú ideig, hónapokig dolgozott ezen a költeményen, ezt jelzi a már megismert gondolatmenet következetes logikája és az különböző részek kiszámítottsága.
Kapcsolódó olvasnivalók
Kalotaszeg bemutatkozik
Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.
A Balaton
A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-12,7 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, míg felülete 594 km2.
A forint története
Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Kölcsey Ferenc világszemlélete Vanitatum vanitas és Himnusz című verseinek tükrében
A tizenkilencedik század elején a magyarság az idegen elnyomás hatására válságba jutott. A nemzeti összetartozás egyetlen ismérve ekkor a közösen beszélt nyelv volt, ám ez is hanyatlott, és fennállt a veszélye annak, hogy a magyarság - Herder jóslatának megfelelően - megszűnik létezni, beolvad a környező népek közé. Az önállóságot tehát csak a nyelv útján lehetett megőrizni, ami...
Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas c. művének elemzése
A vers latin címe (hiúságok hiúsága) a Bibliában is megjelenik, így az olvasó első látásra vallási témájú versre gyanakodhat. A cím azonban - úgy, mint az első néhány sor is - csak álca: a költő Salamon zsidó király szájába adja mondanivalóját, ezzel külső nézőpontot teremt magának. Kölcsey szeretett ilyen és hasonló maszkok mögé rejtőzni, talán azért, mert így sokkal...
Arany János élete és munkássága
Élete
Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajra volt hajlamos, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően...
Ahogy közeledik a történelem érettségi, sokan döbbennek rá, hogy nem készültek fel eléggé az esszéírás feladatra. Módszertani útmutatónkban kitérünk a történet térbeli és időbeli elhelyezésére, a források elemzésére és az eseményeket alakító tényezőkre is.
