Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Mérlegképes könyvelő, államháztartási szak, számviteli alapismeretek, előadásanyag

Számviteli alapismeretek (2008. szeptember 20, Dr Lantos Ottó ea) - I. vizsgán alapvetően a konzultáció anyagát kéri gyakorlati feladat az lesz, ami az elmélethez kapcsolódik jelszó: md3pü3 Számviteli alapfogalmak Számvitel = Az államháztartás szervezete (költségvetési szerv) tevékenysége során előforduló gazdasági események megfigyelése, mérése, folyamatos feljegyzése, ellenőrzése és elemzése. A számvitel szabályozása - Számviteli törvény (2000:C): valamennyi gazdálkodóra kiterjed: o a társas vállalkozásokra (a gazdasági társaságokra) o a szövetkezetekre o a Magyar Nemzeti Bankra o az államháztartás szervezeteire o egyéni szervezetekre (pl. társasházakra, lakásszövetkezetek , ügyvédi irodák, szabadalmi irodák) o egyéni vállalkozókra nem terjed ki, ők a személyi jövedelemadó tv. szerint vezetik a nyilvántartásukat - minket itt az államháztartás szervezetei érdekelnek o gazdálkodásukat tekintve

eltérnek más gazdálkodóktól, pl.:  állami – helyi igazgatási feladatokat látnak el  nonprofit gazdálkodó szervezetek  fokozottabban érvényesül az, hogy egységesen tartsák nyilván az adatokat  más eszközökkel gazdálkodnak o ezek miatt indokolt, hogy az államháztartás szervezeteire eltérő legyen a szabályozás:  kormányrendeletben rögzítették - Számviteli kormányrendelet: 249/2000. Korm rend az államháztartás szervezeteire vonatkozóan, o az államháztartás szervezeteire vonatkozó sajátosságokat foglalja össze - hogyan kapcsolódik egymáshoz a számviteli törvény és a kormányrendelet? o vannak olyan törvényi részek, amelyek  egy az egyben alkalmazhatók az államháztartás szervezeteire, nincs eltérés • pl. az eszközök bekerülési értékére vonatkozó szabályozás  csak eltéréssel alkalmazhatóak, módosításokkal lehet • az eltérést a kormányrendelet rögzíti  egyáltalán nem

alkalmazhatók az államháztartás szervezeteire - Miért van ez? o a számviteli törvény a társasvállalkozásokat választotta ki, akik nyereségorientáltak, eredményszemléletben könyvelnek, vezetik a nyilvántartásaikat o emellett minden gazdálkodónak, így az államháztartás szervezeteinek is, el kell készítenie és írásba kell foglalni a számviteli politikáját o ez az államháztartási szervezet vezetőjének a feladata,  így a helyi önkormányzatokénál a jegyző felelősségi körébe tartozik a számviteli politika elkészítése és írásba foglalása - Számviteli politika: az államháztartás szervezete által elkészített belső szabályozás a számvitelre vonatkozóan. o A számviteli politika rögzíti az adott szerv sajátosságait figyelembe véve a számviteli tevékenységre vonatkozó részletszabályokat. A jogszabályi rendelkezéseket részletesebben szabályozza belső viszonylatban. Ott, ahol a jogszabály választási

lehetőséget ad a gazdálkodó 1 számára, a döntést rögzíti a költségvetési terv. A számviteli politika egy belső szabályozás a számviteli rendben. A számviteli szabályozás (törvény, rendelet) területei: - beszámolási kötelezettség - könyvvezetési kötelezettség - nyilvánosságra hozatali kötelezettség - könyvvizsgálati kötelezettség. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok: - eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata - eszközök és források értékelési szabályzata - pénzkezelési szabályzat - önköltség-számítási szabályzat ezt a 4 szabályzatot az intézményi sajátosságok figyelembevételével kell elkészíteni Emellett egyéb szabályozási kérdések is vannak, amiket rögzíteni kell a számviteli politikában, pl.: - rögzíteni kell a jelentős összeg, nem jelentős összeg értékét - rögzíteni kell, mi minősül lényegesnek, nem lényegesnek az

elszámolás során - rögzíteni kell a jelentős összegű hiba értékét, nem jelentős összegű hiba értékét - rögzíteni kell a kis értékű tárgyi eszközök, immateriális javak kategóriáját, arra vonatkozó eljárást - az Áfa elszámolását, megosztását alap- és vállalkozási tevékenység között - a kiadások felosztását alap- és vállalkozási tevékenység között - értékcsökkenés elszámolása, értékvesztés elszámolására vonatkozó elvek - az önkormányzatoknál a Számvevőszék előszeretettel vizsgálja a számviteli politikát Könyvvitel - a könyvvitel a számvitel része a könyvvitel a gazdasági események folyamatos feljegyzése, nyilvántartásba vétele és a nyilvántartás időszak végi lezárása Formái:kettős könyvvitel      o a vállalkozások alkalmazzák elsődlegesen eredményszemléletű könyvvitel folyamatosan, minden gazdasági eseményt feljegyeznek, megszakítás nélkül az eszközökről

és forrásokról teljes körű nyilvántartást vezet a vagyonváltozás együtt jelentkezik az eredményképződéssel módosított teljesítés szemléletű könyvvitel     kettős könyvvitel az eszközökről, forrásaikról pénzforgalmi gazdasági események folyamatos rögzítése a bevételek és kiadások közgazdasági osztályozás (jogcím szerinti) és funkcionális (tevékenységek szerinti) feljegyzése egyéb gazdasági események legkésőbb negyedévente kerülnek feljegyzésre Tehát:   ez is kettős könyvvitel abban az értelemben, hogy az eszközökről és forrásokról teljes körű nyilvántartást vezet a pénzforgalmi gazdasági eseményeket folyamatosan feljegyzik, az egyéb gazdasági eseményeket viszont legkésőbb negyedévente jegyzik fel az államháztartási szervezetek • tehát nem minden gazdasági esemény hatását jegyzik fel folyamatosan, hanem csak a pénzforgalmiakat, vagyis azokat, amelyekhez pénzforgalom

kapcsolódik, azaz a bevételt és a kiadást, mert az a költségvetést is érinti • az államháztartás szervezeteinél sokkal nagyobb a hangsúly a költségvetés teljesülésére és ezért év közben egy picit háttérbe szorul a vagyonváltozás a főkönyvben 2 • o a vállalkozásoknál jellemzően csak jogcímenként jegyzik fel a bevételeket és kiadásokat, itt kétféleképpen (egyszeres könyvvitel is van még elvétve) Számviteli alapelvek - a számviteli tevékenységre, könyvvezetésre vonatkozó alapvető követelmények az egyes számviteli alapelvek tartalma: o vállalkozás (tevékenység) folytatásának elve  ez költségvetési szerveknél a tevékenység folytatásának az elve  azt jelenti, hogy a beszámolás, a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a tevékenységet a jövőben is folytatni fogják  a jövőbeli döntéseket gazdasági adatokkal megalapozni o tartalmi alapelvek     o valódiság elve

• a beszámolóban, könyvvezetésben, könyvviteli nyilvántartásban valós adatokat kell feltüntetni o ezt a bizonylati elv szolgálja a legjobban: mindenről bizonylatot kell kiállítani és könyvelni csak bizonylat alapján szabad o a bizonylat mutatja azt, hogy a gazdasági esemény valóban megtörtént teljesség elve • minden gazdasági eseménynek be kell kerülnie a könyvviteli nyilvántartásba, amely a vagyoni-pénzügyi helyzetre hatással van óvatosság elve • a beszámoló elkészítése során nem szabad alaptalanul kedvező képet festeni a vagyoni-pénzügyi helyzetről • ezt részletszabályok garantálják, pl.: o vmennyi gazdálkodónál alapkövetelmény, hogy az eszközöket hogyan értékesítem: a piaci értéke alapján v. egy jövőbeli értéke alapján A múltbeli értéket érdemes alapul venni az óvatosság elve alapján, mert azt az összeget biztosan tudom, aztán később még lehet korrigálni o a költségvetési szervek folytathatnak

az alaptevékenység mellett vállalkozási tevékenységet is. Ilyenkor az eszköz értékcsökkenését meg kell osztani a két tevékenység között, ha mindkettőhöz használták. Az eszköz értékcsökkenését akkor is el kell számolni a vállalkozási tevékenységnél is, ha éppen emiatt megy át veszteségbe az eredmény összemérés elve • egy adott időszak bevételeit vetjük össze adott időszak ráfordításaival az eredmény megállapításakor • mivel költségvetési szerveknél nem eredményszemlélettel működünk, ott a teljesített bevételeket vetem össze a teljesített kiadásokkal adott időszakra vonatkozóan o abból meg tudom állapítani a tartalékot, ami képződött, a maradványt o költségvetési szerveknél maradványról beszélünk az alaptevékenység vonatkozásában kiegészítő elvek   bruttó elszámolás elve • a bevételek és a kiadások nem vonhatók össze, és ez vonatkozik a követelésekre és a

kötelezettségekre is egyedi értékelés elve • minden eszközt és minden kötelezettséget egyedileg kell rögzíteni és értékelni 3 ugyan a könyvviteli nyilvántartásban nem biztos, hogy minden eszköz (a főkönyvi nyilvántartásban biztos, hogy nem) lesz minőségben egyedenként nyilvántartva, de az analitikus nyilvántartásban egyedileg lesznek nyilvántartva lényegesség elve • ez a beszámoló tartalmára vonatkozó alapelv • a beszámolóban csak a lényeges információk szerepelnek, azok, amelyek elhagyásával a gazdasági döntéseket befolyásolni lehet • hogy mi szerepel benne, s mi nem, nem a költségvetési szerv dönti el, hanem a jogszabály tartalom elsődlegessége a formával szemben • a gazdasági események könyvelésekor nem a jogi formából, hanem a gazdasági hatásból indulunk ki költség-haszon összevetésének elve • az információból nyerhető haszon haladja meg az előállítás költségeit időbeli elhatárolás

elve • költségvetési szervek nem alkalmazhatják, csak vállalkozásoknál lehet alkalmazni • ha egy bevétel v. egy ráfordítás több üzleti évet is érint, akkor annyi üzleti évet lehet könyvelni, amelyhez hatását tekintve ténylegesen kapcsolódik o pl. egy vállalkozás bérbeadja egyik épületét, ezért előre kifizetik neki a 4 év bérleti díjat (4 millió, 1 millió/év), akkor a vállalkozó az eredményét tekintve figyeli a gazdasági eseményt és azt mondja, hogy 1 milliót ennek az évnek a bevétele, és ettől elhatárolom azt a többi hármat, és a következő években majd egy-egy milliót le fog könyvelni azokra az évekre is o ezt a költségvetési szervek nem alkalmazhatják, mert náluk pénzforgalmi (= teljesítési) a szemlélet, s ez nem engedi, hogy a bevételt feldarabolják. Amikor az beérkezett, az annak a költségvetési évnek a hatása és azt nem lehet tologatni, hogy melyik évre mennyit számol el. •     o

formai alapelvek    következetesség elve • az állandóság és összehasonlíthatóság követelménye folyamatosság elve • az előző év záróadata egyenlő a következő év nyitóadatával világosság elve • áttekinthetőség és érthetőség követelménye a beszámoló és a könyvvezetés tekintetében {Ismétlés előző félévből: a költségvetési szervek kétféle féléves jelentést készítenek egy évben: o pénzforgalmi jelentés  jún. 30 fordulónappal  a költségvetés teljesüléséről ad információt o pénzforgalom egyeztetése űrlap  „a pénzáramlás” kimutatása az éves költségvetési beszámoló ennél már bővebb tartalmú o dec. 31-i fordulónapra a költségvetési szervek készítenek egy költségvetési beszámolót  annak részeként könyvviteli mérleget állítanak elő a vagyon bemutatására  pénzforgalmi jelentést a költségvetés teljesüléséről  maradvány-kimutatásokat

készítenek a tartalékképződésről  kiegészítő melléklet is készül: • áll egy számszaki és egy szöveges részből o a számszaki részben sok további űrlap található az éves beszámolóban (pl. a pénzforgalmi űrlap egyeztetése is) o szöveges értékelés } ESZKÖZÖK, FORRÁSOK FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA 1. Az eszközök: Az államháztartás szervezete (költségvetési szerv) vagyonának megjelenése, összetétele szerinti bemutatása. 4 Az eszközök rendeltetésük szerint lehetnek: - befektetett eszközök: o a költségvetési szerv tevékenységét tartósan, egy éven túl szolgálják - forgóeszközök: o a költségvetési szerv tevékenységét nem tartósan, egy éven belül szolgálják a) A befektetett eszközök csoportjai I. Immateriális javak:  olyan befektetett eszközök, amelyek nem anyagiasult formában jelennek meg  főbb csoportjai: vagyoni értékű jogokpl. bérleti jogszellemi termékekpl szoftverek, szabadalmak,

találmányokimmateriális javakra adott előlegeknem vagyoni értékű jogok,használati jogTárgyi eszközök:  olyan befektetett eszközök, amelyek tárgyiasult formában jelennek meg  közvetlenül vagy közvetve szolgálják a tevékenységetpl. egy mentőautó közvetlenül szolgálja a tevékenységet, egy hivatali autó a minisztériumban nemfőbb csoportjai: ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogokpl. épületek, építmények, földterület, erdőgépek, berendezések, felszerelésekpl. műszerek, bútorok, szakmai gépekhez kapcsolódó berendezésekjárművekközúti, vízi, légijárművekfolyamatban lévő beruházásokpl. felújításokberuházásokra adott előlegek stb.Befektetett pénzügyi eszközök:  az államháztartás szervezete tartós pénzügyi befektetései  főbb csoportjai:hosszú lejáratra adott kölcsönöktartós részesedésekbefektetési céllal vásárolt értékpapírokhosszú lejáratú bankbetétek IV. Üzemeltetésre,

kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök  sajátos módon működtetett eszközök • pl. átadják az üzemeltetés jogát más gazdálkodónak • koncesszióba, vagyonkezelésbe adják b) A forgóeszközök csoportjai I. Készletek:  olyan forgóeszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és ennek során felhasználásra kerülnek, vagy változatlan formában maradnak  főbb csoportjai: vásárolt készletekanyagok, áruk, göngyölegeksaját előállítású készletekbefejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékekKövetelések:  a költségvetési szerv kintlévőségei, jogos fizetési igényeit jelentik  főbb csoportjai:adósokkal szembeni követelésvevőkkel szembeni követelésrövid lejáratra adott kölcsönökegyéb követelésekÉrtékpapírok:  forgatási céllal vásárolt részesedést vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Pénzeszközök:  készpénz  bankszámlapénz  idegen pénzeszközök • pl. letétbe átvett pénzeszközök (a bírói letétek) Egyéb aktív pénzügyi elszámolások:  a nem végleges kiadások (függő, kiegyenlítő, átfutó) év végi záró állománya IV. V. 2. A források fogalma, csoportosítása Források: Az államháztartás szervezete (költségvetési szerv) vagyonának eredete, származása szerinti bemutatása. A források rendszerezése: - saját források: 5 o SAJÁT TŐKE  o január 1-jét megelőzően alapított költségvetési szerveknél az 1993. január 1-jei) vagyon eredője, forrásatőkeváltozások:a saját tőkében az alapítást (1993. január 1-jét követően) bekövetkezett változások értéke a változás lehet negatív előjelű is, ha a saját tőke az alapítást követően csökkent (de általában pozitív szokott lenni)értékelési tartalék:az eszközök körében kimutatott értékhelyesbítések

összértékével megegyező saját tőkeelem TARTALÉKOK     - a saját tőke elemei:induló tőke: a költségvetési szerv alapításkori (vagy az 1993. a tartalékok elemei: Költségvetési tartalékok:a költségvetési szervek alaptevékenységéhez kapcsolódóan képződött maradvány önkormányzati körben: • pénzmaradvány kincstári körben: előirányzat-maradvány • a költségvetési tartalék részét képezi a tárgyévben képződött, még jóvá nem hagyott költségvetési tartalék, valamint az előző évek jóváhagyott költségvetési tartalékának (maradványának) fel nem használt összegeVállalkozási tartalékok: • a vállalkozási tevékenységet is folytató költségvetési szervek vállalkozási tevékenységének tárgyévi, illetve előző években képződött eredménye a tartalékok a pénzeszközök forrásai a tartalékok összege megegyezik a pénzeszközök értékével, abban az esetben, ha nincsen aktív és

passzív pénzügyi elszámolás • ha mégis van, akkor van egy összefüggés, amit használni fogunk: o tartalékok = pénzeszközök + aktív pénzügyi elszámolások - passzív pénzügyi elszámolások idegen források (kötelezettségek): o o a költségvetési szerv tartozásai másokkal szemben a kötelezettségek elemei:  HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK:a költségvetési szervek éven túli lejáratú kötelezettségeifőbb csoportjai: éven túli lejáratra kapott kölcsönökberuházási, fejlesztési célú hitelekfejlesztési célú kötvénykibocsátásRÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK: • a költségvetési szervek éven belüli lejáratú fizetési kötelezettségei • főbb csoportjai: o éven belüli lejáratra kapott kölcsönök o rövid lejáratú (főként működési célú) hitelek o szállítókkal szembeni tartozások  EGYÉB PASSZÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK: • a költségvetési szervek nem végleges bevételeinek (függő,

kiegyenlítő, átfutó) év végi záró állománya {eszközök = aktívák, források = passzívák idegen elnevezéssel) 3. A könyvviteli mérleg A könyvviteli mérleg: olyan kétoldalú kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza az államháztartás szervezete vagyonát, megjelenési forma, összetétel (eszközök), valamint eredet, származás (források) szerint. A könyvviteli mérleg szerkezete: (eddig a szintig fejből is kell tudni a szerkezetet, 3-4 pontos) 6 Miért hiányzik a c) csoport? A vállalkozások mérlegénél van c) is, abban aktív időbeli elhatárolást mutatnak ki. S van forrásoldalon a vállalkozásoknál g) mérlegfőcsoport is, abban pedig passzív időbeli elhatárolást mutatnak ki. De költségvetési szervek időbeli elhatárolásokat nem alkalmazhatnak a teljesítés szemlélete miatt, s ez a mérleg tagolását is meghatározta.) A vagyon összértéke ugyanaz, eszközökként

is és forrásonként is szemlélve. (tehát nincsen eszköz és forrás, hanem vagyon van, eszközök és azok forrásai.) Példatári feladatok: 1) Melyik hová tartozik? Eszköz: Vagyoni értékű jogok (befektetett eszköz, immateriális javak) Kötvények Készletek (forgóeszköz) Anyagok (készleteken belül egy kategória) Aktív függő elszámolások (aktíva, tehát eszköz) Pénztárban lévő készpénz Ingatlanok Részesedések Költségvetési elszámolási számla (önkormányzatoknál ez a bankszámla) Járművek Beruházások Szellemi termékek (immateriális javak) Követelések áruszállításból, szolgáltatásból (a követelés az eszköz, forgóeszköz) vevő Forrás: Működési célú hitelek (idegen forrás, kötelezettség) Induló tőke Költségvetési pénzmaradvány (előző évek pénzmaradványa) Vállalkozási tartalék elszámolása Tőkeváltozások Szállítókkal szembeni tartozás Költségvetési tartalék elszámolása (tartalék a saját

forráson belül) 2) Döntse el, befektetett vagy forgóeszköz-e, s azon belül melyik kategóriába tartozik? a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) gimnázium épülete: befektetett eszköz, tárgyi eszköz éven túl használt szertári eszköz: befektetett eszköz , tárgyi eszköz adósokkal szembeni térítési díj (adósokkal szembeni követelés): forgóeszköz, követelés szertári anyagok: forgóeszközök, készletek készpénz: forgóeszközök, pénzeszközök tornaterem: befektetett eszköz, tárgyi eszköz vetítő berendezés: befektetett eszköz, tárgyi eszköz munkaruhák: forgóeszköz, készletek fénymásológép: befektetett eszköz, tárgyi eszköz OTP-vel szembeni számlapénz követelése: forgóeszköz, pénzeszköz (mindenfajta számlapénz követelés): k) vevőkkel szembeni követelés: forgóeszköz, követelés 7 l) szakköri berendezési tárgyak éven belüli elhasználódással: forgóeszköz, készletek m) tollak: forgóeszköz, készletek n)

szoftverek: befektetett eszköz, immateriális javak 3) Jelölje „x” jellel, melyik kategóriába tartozik! Polgármesteri hivatal épülete számítógépek gép bérleti joga Tartósan lekötött bankbetét Éven túl megtartani tervezett államkötvény találmány Személygépkocsi készpénz immateriá lis javak tárgyi eszközök befektetett pénzügyi üzemeltetés készletek követelések forgóeszközök értékpapírok pénzeszközök egyéb aktív pénzügyi elszámolásások x x x x x x x x saját tőke induló tőke Működési célú hitelek Áruszállításból eredő tartozás Fejlesztési célú kötvénykibocsátás Áfa elszámolásból eredő kötelezettség Előző évből származó pénzmaradvány ’93 előtti vagyon eredője Eszközök befektetett eszközök tőkeváltozások Források saját forrás értékelési tartalékok tartalékok költségvetési vállalkozási idegen forrás (kötelezettség) hosszú lejáratú rövid

lejáratú kötelezettségek kötelezettségek egyéb passzív pénzügyi elszámolások x x x x x x A GAZDASÁGI ESEMÉNY FOGALMA, TÍPUSAI 1. A gazdasági esemény fogalma: (2 pontos elméleti kérdés) Minden olyan esemény, amely az eszközökben, vagy a forrásokban, vagy mindkettőben pénzértékben kifejezhető változást eredményez. 2. A gazdasági események alaptípusai: (2 pontos elméleti kérdés) - - eszköz nő – eszköz csökken o pl. pénzeszköz lekötés 3 évre  a pénzeszközök alapértelmezetten forgóeszköz, de ha lekötöm, befektetett eszköz lesz belőle • a befektetett eszköz nő, a forgóeszköz csökken, de az összvagyonom nem változik forrás nő – forrás csökken 8 források összértéke nem változik pl. a szállítói tartozás elévülése  ha a szállítói tartozás elévül, akkor egy kötelezettségünk megszűnik. Ha egy kötelezettségünk megszűnik, akkor a saját forrásunk több lesz. - eszköz nő – forrás

nő o azonos összeggel kell nőniük, mivel a mérleg csak így marad egyensúlyban o pl. egy térítésmentesen átvett v leltári többletként fellelt eszköz - eszköz csökken – forrás csökken o ez is a könyvviteli mérleg főösszegét változtatja, de csökken o pl. leltárhiányként megállapított eszköz 3. A gazdasági események értelmezése (gyakorlás) o o Gazdasági események: 1. Leltári többletként leltek fel egy gépet, piaci értéke 400 E Ft - itt a gépek értéke növekszik a fellelt gép értékével - a saját tőkém nő forrásoldalon, mert semmit nem adtam ki érte, nő a vagyon összértéke 2. Szállítókkal szemben 300 E Ft kötelezettség keletkezett - a szállítókkal szembeni tartozás nő - ha szállítói tartozás keletkezik, az a saját tőkét csökkenti - ha a szállítói tartozás megszűnik, a saját tőke növekszik 3. Jóváírták a 6 000 E Ft összegű támogatást a költségvetési bankszámlán - ez már a költségvetés

szempontjából bevételt jelent - összetettebb gazdasági esemény - a bevételi jogcímen: a bankszámlánkra érkezik a pénz - borult a mérleg, mert eszköz oldalon nő a pénzeszközök, de forrás oldalon nem csináltunk semmit, csupán a költségvetésben rögzítettünk 6 m forintot - ez a 6 m bevétel, ha nem csökkenti a kiadásokat, a pénzeszközöket, az évvégén, mint tartalék megmaradna (csak évvégén jel. meg) 4. Járművet vásároltak 6 000 E Ft értékben, melyet használatba vettek - külön kell választani két dolgot a járművásárlással kapcsolatban: - fizetünk, ez a költségvetés számára kiadást jelent, s a kiadás a pénzeszközöket csökkenti - megvettük, tehát az eszközök állomány nő, saját tőkénk nő, mert saját pénzből vettük 5. A befolyt díjbevételt, 2 000 E Ft-ot jóváírták a bankszámlán - a költségvetés szempontjából bevétel - a pénzeszközt növeli a bevétel 6. Különféle szolgáltatások számláit

egyenlítették ki 1 500 E Ft értékben - költségvetés szempontjából kiadás - a bankszámlánkon a pénzünk csökken 9 7. Zárás, tartalék átvezetése - zárlati feladatunk az az időszak végén, hogy összevessük a költségvetési adatokat - nézzük meg, mennyi volt a bevétel, a kiadás és zárlati tételként, ha több volt a bevétel, mint a kiadás, azt vezessük be a vagyonunkba - ez évvégi feladat, mert a költségvetési nyilvántartásunkat lezárjuk - a mínusz oldalon kinullázom a nyilvántartást - azt látom, hogy míg a bevételeket 8.000000-val zártam, addig a kiadásokat csak 7500000-zal - mint tartalék jelentkezik az 500e Ft. különbség - ha több a bevétel, mint a kiadás, a különbség tartalék lesz - az eszközök összesen 14.400000-zal nőtt, 7500e forinttal csökkent: 10400 záróérték - források 7200-zal nőttek, 300-zal csökkentek: 10.400 záróérték - a tartalék átvezetésével kerül újra egyensúlyba a mérleg, amikor

év közben van olyan, ami a költségvetésünket is érinti - miért van szükség erre? Miért nem tudom rögtön a tartalékokat szembekönyvelni? - mert nem kapok a bevételek jogcímeiről információt és a kiadások jogcímeiről sem kapok információt - a bevételek és kiadások rögzítése a költségvetésben a tartalékok növekedésének és csökkenésének egyes jogcímei a vagyon szempontjából (2008. október 4, Dr Lantos Ottó) A KÖNYVVEZETÉS MÓDJA, ESZKÖZEI 1. Könyvviteli számlák - fogalma, általános képe o a gazdasági események feljegyzését, nyilvántartásba vételét jelenti és a nyilvántartás időszak végi lezárása o a könyvviteli feljegyzést könyvviteli számlák teszik lehetővé o a könyvviteli számla egy kétoldalú kimutatást jelent, amelynek egyik oldalán növekedéseket, a másik oldalán csökkenéseket rögzítünk o az dönti el, hogy melyik oldalon rögzítek gazdasági eseményt, hogy milyen típusú könyvviteli

számláról van szó  legfontosabb azt megállapítani, hogy egy könyvviteli számla milyen típusú számla 2. Könyvelési tétel - baloldal: Tartozik: T jelölés jobboldal: Követel: K jelölés a 2 oldal tartalma és elnevezése között semmiféle összefüggés nincsen o tehát ha egy könyvviteli számlán tartozik oldalon rögzítek egy összeget, akkor az nem azt jelenti, hogy tartozást rögzítettem 10 o o o a követel oldalon rögzített tétel sem követelést jelent ne abból induljunk ki a gazdasági esemény rögzítésekor, hogy az tartozás-e v. követelés, mert az nem vezet jóra a könyvviteli számlának a típusát kell megállapítani, mert a típus fogja eldönteni, hogy egy könyvviteli számlán tartozik v. követel oldalon kell-e feljegyezni a gazdasági eseményt A könyvviteli számlák típusai - állományi számlák o ezen belül eszköz és forrásszámlák o ezek a könyvviteli mérleget támasztják alá, a mérleg

összeállításához szolgáltatnak információt (az éves beszámoló könyvviteli mérleg részéhez) - előirányzati számlák o kiadási v. bevételi előirányzatok adatait rögzítik o a nyilvántartásunk alapja az ezévi költségvetés lesz o az éves költségvetési beszámolóban ez a pénzforgalmi jelentéshez szolgáltat információt (az eredeti és a módosított előirányzatok kimutatásában) - előirányzat-teljesítési (v. forgalmi) számlák o kiadás – bevételteljesítési számlák (kiadási és bevételteljesítést rögzítenek) o a pénzforgalmi jelentés beszámoló részéhez köthetők, az előirányzat teljesítése bemutatását teszik év végén lehetővé - technikai számlák o a könyvelés teljessé tételét, összesítéseket szolgálnak, ellenőrző szerepet is betöltenek o sajátos vezetési szabály nincsen - az eszközszámlákat tartozik oldalon kell nyitni, jan. 1-i nyitóegyenleggel o ez az adott eszköz jan. 1-i nyitóadatát

jelenti - ha ezt a nyitóegyenleget évközi gazdasági esemény hatására növelni kell, akkor a növekedést tartozik oldalon jegyezzük fel - követel oldalon csökkentjük a könyvviteli számla értékét - követel oldalon kell az év végén a számlát a záróegyenleggel kinullázni - a zárás mindig azt jelenti a könyvviteli számlákon, hogy a könyvviteli számlát lenullázzuk - a záróegyenleggel egyenlővé tesszük a könyvviteli számla két oldalát - a könyvviteli számla tartozik oldalán rögzített tételek adják a tartozik forgalmat - a könyvviteli számla követel oldalán rögzített tételek adják a követel forgalmat - egy könyvviteli számla két forgalmának a különbsége a könyvviteli számla egyenlege - a számla egyenlege lehet tartozik egyenleg, ha a tartozik forgalom több, mint a követel oldalon - s lehet követel egyenleg, ha a követel forgalom több, mint a tartozik - Kérdés: egy eszközszámlán, ha abból indulunk ki, hogy egy

eszköz értéke nem lehet negatív, mert vagy 0 v. annál nagyobb összeg, akkor a kv-i számlán, egy eszközszámlán milyen jellegű egyenleg képzelhető el? o Tartozik egyenleg  mert ha 0 az eszköz értéke, akkor a két oldal forgalma egyező  ha pedig egy eszköznek van értéke, tehát pozitív előjelű, akkor egy eszközszámla a tartozik oldalon jelenik meg  a nyitó és a növekedés több kell, hogy legyen, mint a csökkenés, úgy lesz egy könyvviteli számla egyenlege pozitív - záróegyenleg nem keverendő össze a számla évközi egyenlegével 11 - a záróegyenleg azért kerül a követel oldalra, mert egy eszközszámlán jellemzően tartozik egyenleg van év végén is, tehát, hogy kinullázom a szlát, az évvégi egyenlegen ott kell 0-t, aho kevesebb van értelemszerűen - a könyvviteli mérleg forrás oldalát támasztják alá, s források rögzítésére szolgálnak a vezetési szabály: követel oldalon rögzítek a növekedés a

követel oldalon lesz a csökkenés a tartozik oldalon lesz az évvégén a számlát a tartozik oldalon kell zárni - A felső kettő akasztófa az előirányzati számlát jelzik. o a sorok vezetési szabályát mutatja be kiadási előirányzat: o a kiadási előirányzati szláknál érdemes azt megjegyezni, hogy technikailag ugyanúgy vezetjük a kiadási előirányzati szlát, mint a forrásszlát o a bevételi előirányzati szlákat meg ugyanúgy, mint a forrásszlát o kiadási előirányzati szlánál a követel oldalra kerül a nyitóegyenleg o de míg a forrásszlánál a nyitóegyenleg követel oldalon a forrás jan.1-i értékét jelentik, addig a kiadási előirányzati szlán a követel oldalon a nyitóegyenleg az eredeti előír. lesz o Követel oldalon rögzítjük a növekedéseket a kiadási előír-i szlán, és T oldalon a csökkenést és a záróegyenleget o egy forrászlán a növekedések és csökkenések évközi állományváltozást mutatnak, míg egy

kiadási előír-i szlán a növekedések és csökkenések évközi előír. változtatásból származnak bevételi előirányzat: o az eredeti előír: T oldalon lesz o T oldalon növelem, K oldalon csökkentem a szla egyenlegét o záróegyenleg K oldalon lesz - - - nincs nyitóegyenlege a kiadási teljesítési szlának Miért nincs? Mert csak a forgalmat rögzítem rajta, és nullával indulok a forgalommal minden évben nyitóegyenlegként 12 - T oldalon növelem a kiadásteljesítést. Miből adódik egy növekedés a kiadásteljesítési szlán? Az adott kiadási jogcímen teljesült egy kifizetés. csökkenés nem nagyon jellemző K oldalon T oldalon a teljesült kiadás lesz Hogyan kell könyvelési tételt szerkeszteni? - - a gazdasági események könyvelési tétel formájában kerülnek feljegyzésre egy könyvelési tétel tartalmazza: o a gazdasági eseménnyel kapcsolatos keltezéseket (időpontokat) o a gazdaságii esemény megnevezését o a

könyvviteli számlák kijelölését (melyik számla tartozik, követel oldalát vesszük igénybe) o a könyvelendő összegeket (mennyit könyveljünk tartozik, mennyit követel oldalra) a gazdasági esemény minden esetben legalább 2 szlát érint o az ellentétes oldalakon azonos összegeket kell rögzítenünk Példa: Nézzünk egy gazdasági eseményt! Van 2 könyvviteli számlánk. Az egyik a költségvetési elszámolási számla (ez önkormányzati, költségvetési szerveknél a bankszámlát jelenti), a másik a pénztárban lévő készpénzállományt rögzítő könyvviteli számla. 1. kérdés: Milyen típusba tartozó számlák tartalmukat tekintve?  mindkettő eszközszámla, még pedig pénzeszköz a forgóeszközökön belül  az egyik a bankszámlapénz, a másik a pénztárban lévő készpénzállomány  Milyen egyenlege van a két szlának, ha van? Tartozik. • mert eszköz számlánál csak pozitív előjelű képzelhető el 2. kérdés: Gazdasági

esemény: költségvetési szlára 80000 Ft- készpénzt fizettek be (a hitelintézet értesítése megérkezett)  a pénztárban lévő készpénzből fizettünk be a bankszámlára  Melyik nő, melyik csökken? • pénztár csökken, bankszla nő  tehát a költségvetési elszámolási szlát növelni kell a T oldalon 80.000 Ft-tal 13    a másik szlára ezért csak K oldalra mehet most vissza kell ellenőrizni, tényleg visszaadtuk a gazdasági események hatását? A pénztárat tényleg csökkentettük, mint eszközszlát? • Igen, követel oldalon csak csökkenést könyveltünk • Nézzük meg az egyenleget! o Költségvetési szla T: 480.000 o Pénztár K: 120.000 sorszám van tétel előtt, de előjel nincs • az dönti el, hogy mínuszt v. pluszt könyvelek, hogy melyik oldalra írom o T: növel, K: csökkent Számlasoros elszámolás: - a gazdasági események tartalmi hovatartozás szerinti feljegyzése könyvviteli számlánként

külön-külön a számlasoros elszámolás eszköze: könyvviteli (főkönyvi) számlaa számlasoros könyvelés abban segít, hogy az eszközökként és forrásonként, a költségvetési tételek között kiadásonként és bevételenként tudok könyvviteli számlákról egyenleget leolvasni - de emellett nem csak az a fontos, hogy számlasorosan meglegyenek az információk, hanem az is, hogy tudjam, milyen időrendi sorrendben következtek be a gazdasági események - ezért a könyvviteli elszámolásban alkalmazunk a számlasoros könyveléssel kapcsolatban idősorost is o ennek lényege a gazdasági események időrendi sorrendben történő feljegyzése o ennek eszköze a könyvviteli napló (röviden: napló) Feladat: Próbáljuk meg idősorosan rögzíteni a gazdasági eseményeket. (Sorszámozás helyett keltezések szoktak lenni) 1. leltári többletként leltek fel egy gépet (piaci értéke 200000 Ft-) o ez a költségvetést nem érinti, csak az eszközök értékét

növeli (befektetett eszköz, tárgyi eszköz) o a források oldalán a saját tőkét növeli o gépek számlát, tőkeváltozások számlát érinti o gépek szlánál T oldalra könyvelünk o tőkeváltozások: K oldalon o összeg: 200.000 o visszaellenőrzés:  Tőkeváltozások: forrásszámla 2. költségvetési tartalék elszámolását átvezetik a költségvetési pénzmaradványt (300000) o a költségvetési tartalék elszámolása az a tárgyévi pénzmaradvány o o o o a költségvetési pénzmaradvány pedig mindig az előző években képződött pénzmaradványt jelenti 2 forráselemet érint a változás:  pénzmaradvány növekszik  a költségvetési tartalék elszámolása csökken a költségvetési pénzmaradványt növelni kell, ehhez forrásszla kapcsolódik  ezt növelni K oldalon kell  automatikusan a T oldalon a tartalékelszámolást csökkentem az összeg 300.000 Ft, csak ellentétes oldalon 14 o visszaellenőrzés: a

tartalékelszámolást tényleg csökkentettük T oldalon? Igen, mert forrászla. 3. adósokkal szemben 400000 követelés keletkezett a negyedévben o a követelés az eszköz (a forgóeszközökön belül a költségvetési szerv kintlévőségei) o ha keletkezett követelés, akkor a követelés értéke növekszik o az eszközszámlát az T oldalon kell kijelölni o K oldalon kell keresnem egy másik szlát,  a követelés keletkezése még nem jelent bevételt  ha követelésem keletkezik, akkor azzal a vagyonom átmenetileg növekszik, tehát: tőkeváltozások  ez egy eszköz nő – forrás nő gazdasági esemény • eszköz oldalon az adósok, forrás oldalon a saját tőke (azon belül tőkeváltozások növekszik 400.000-rel) 4. A belföldi szállítókkal szembeni tartozásból elévült 200000 Ft o forrás csökken o T oldalon o kell keresni egy kapcsolódó vagyonelemet:  K oldal lesz a saját tőke (tőkeváltozások) o összeg: 200.000 o gazdasági

események hatása: forrás nő – forrás csökken esemény  saját tőke nő, kötelezettség csökken Szintetikus (főkönyvi) nyilvántartás: - az eszközökről, forrásokról, előirányzatokról és előirányzat-teljesítésekről főkönyvi számlánként összevont értékadatokat szolgáltat Analitikus (részletező) nyilvántartás: - egyes főkönyvi számlák adatairól szolgáltat információt mennyiségben és értékben Az éves költségvetési beszámoló alátámasztottsága: - leltár főkönyvi kivonat (Az éves költségvetési beszámolónak 4 alapvető egysége van: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradványkimutatás, kiegészítő melléklet. A leltár és a főkönyvi kivonat a beszámolót támasztja alá) Leltározás: - az eszközök és források fizikai számbavétele, illetve egyeztetése, melynek segítségével a leltár összeállítható o pl. fizikailag leltározzuk a készpénzt (megszámoljuk), gépeket,

berendezéseket, készleteket 15 o o o - más eszközöket, különösen a forrásokat egyeztetéssel leltározzuk pl. az eszközök körében egyeztetéssel leltározzák a követeléseket, befektetett pénzügyi eszközöket, aktív pénzügyi elszámolásokat források közül majdnem mindegyiket (pl. szállítók) a leltározás eredményeként megállapíthatnak leltárhiányt és leltártöbbletet o leltárhiány:  a ténylegesen megállapított tétel a nyilvántartástól eltér: kevesebb o leltártöbblet:  a ténylegesen megállapított tétel a nyilvántartástól eltér: több A leltár - a könyvviteli mérleg alátámasztására szolgál az eszközöket és forrásokat részletesen mennyiségi és értékadatokat tartalmazva sorolja fel - a könyvviteli mérleg csak (összevont) értékadatokat tartalmaz a leltári pedig mennyiségit is Főkönyvi kivonat: - - a beszámoló egészéhez kapcsolódik a főkönyvi számlákról, azok egyenlegeiről és

forgalmáról szolgáltat összevont információt o 16 oszlopos kimutatás o a számlákat csoportosítja zárás előtti és zárás utáni főkönyvi kivonatot is kell készíteni: o zárás előtti:  az eszköz és forrásszámláknak, az előirányzati és teljesítési számláknak még szerepel egyenlege  a pénzforgalmi jelentés alátámasztására szolgálhat alapul o zárás utáni:  már csak az eszköz és forrásszámlát, tehát a mérlegszámlák egyenlegeit és forgalmát mutatja  a mérleghez kapcsolódik SZÁMLAKERET, SZÁMLAREND 1. A számlakeret fogalma, tagolódása a) A számlakeret fogalma - a számlakeret jogszabályban meghatározott kötelező utasítás, amely meghatározza a főkönyvi számlák rendszerét tartalmazza az alkalmazható főkönyvi számlák számát, nevét, valamint az egyes számlaosztályokra vonatkozó tartalmi előírásokat b) A számlakeret tagolódása - a számlakeret tagolódása a négyszámlasoros elméletre

épül a számlakeret 1-4. számlaosztályai tartalmazzák a mérlegszámlákat o 1-3. számlaosztályok az eszközök o 4. számlaosztály a források számlái a kiadások rögzítésére az 5-7. számlaosztály számlái a bevételek könyvelésére a 9. számlaosztály számlái szolgálnak a 8-as a nemzetgazdasági elszámolásokra van fenntartva, költségvetési szervek nem alkalmazzák c) A számlakeret számlaosztályainak belső tagolódása - a számlakeretben található számlaosztályok számlacsoportokra, azon belül számlákra tagolódnak a számlák további bontásaként sok esetben alszámlákat is tartalmaz a számlakeret 16 - tehát: számlaosztályok számlacsoport számlák alszámlák Példa: 1-es számlaosztályon belül a 13-as számlacsoport a gépek, berendezések, felszerelések, járművek, ezen belül 131-es a gépek, berendezések, felszerelések számla, azon belül aktivált állományának értéke alszámla 13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK

FELSZERELÉSEK ÉS JÁRMŰVEK 131. Gépek, berendezések, felszerelések 1311. Gépek, berendezések, felszerelések aktivált állományának értéke 1312. Gépek, berendezések, felszerelések értékcsökkenése 1313. Gépek, berendezések, felszerelések vásárlása, létesítése 1314. Gépek, berendezések, felszerelések felújítása 1315. Gépek, berendezések, felszerelések vásárlásának, létesítésének előirányzata 1316. Gépek, berendezések, felszerelések felújításának előirányzata 1317. Gépek, berendezések, felszerelések folyamatban lévő beruházásai d) Az egyes számlaosztályok és a számlatípusok (Lesz olyan feladat, hogy meg kell állapítani, hogy melyik számlaosztályban keresem a könyvviteli számlát az adott gazdasági eseményről. A könyvviteli számla kiválasztásánál tudni kell a számlakeret felépítését, megfelelő számlaosztályból választani megfelelő típusú számlát, ha ez megvan, akkor össze is kell tudni

szerkeszteni a könyvelési tételünket.) 2. A számlarend lényege, tartalma a) A számlarend lényege - az államháztartás szervezeteinek gazdálkodási sajátosságaik és számviteli politikájuk figyelembevételével el kell készíteniük és írásba kell foglalniuk számlarendjüket ennek alapját a számlakeret képezi (az abban található számlák) a számlakeret által „felkínált” számlák közül ki kell jelölni azokat, amelyeket az államháztartás szervezete alkalmaz az alkalmazásra kijelölt főkönyvi számlák tovább bonthatók alszámlákra, azon belül részletező számlákra (a számla sorszámának további pozíciókkal való kiegészítésével) pl. a számlakeret az ingatlanok számlacsoportban (12-es) az ingatlanok állományi értékére egyetlen számlát rendszeresít (121: ingatlan aktivált értéke számla), ez tovább bontva: 1212: építmények aktivált állományának értéke b) A számlarend tartalma - részletesebb, mint a

számlakeret a számlarend tartalmazza o az alkalmazásra kijelölt számlák számát és nevét (ez a számlatükör) o a számlákat érintő gazdasági eseményeket 17 o o o - más számlákkal való kapcsolatukat a szintetikus és analitikus nyilvántartás kapcsolatát a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet pl. a számlakeret a jogszabályi utasítás a források számlaosztályban rögzíti, előírja a költségvetési pénzmaradványt és az előirányzati számlaszám maradványát is óriási mellényúlás, ha egy önkormányzati költségvetési szerv a számlarendjébe beemeli az előirányzat maradvány számlát, mert egy önk-nál nem képződhet ilyen számla SZÁMLATÜKÖR 1. számlaosztály: Befektetett eszközök mérleg főcsoport 11-es számlacsoport: Immateriális javak csoportja 1-es, 2-es végű: eszközszámlák 1-es végű: aktivált állomány értéke 2-es végű: értékcsökkenés (Követel egyenleg) 7-es végű:

folyamatban lévő beruházások (eszközszámla) 8-as végű: beruházásra adott előlegek (eszközszámla) 1, 2, 7, 8 végű: eszközszámla 3, 4: vásárlások és felújítások kiadásteljesítési számlák Tartozik oldalon rögzítjük 5, 6: kiadáselőirányzati számlák Követel oldalon rögzítjük Ezért nem mindegy, hogy az adott számla melyik típusba tartozik. Mindegyik számlacsoport hasonlóképp épül fel. A költségvetési szerveknél az általános forgalmi adó, mint kiadás v. bevétel, (attól függően, hogy kiadáshoz v. bevételhez kapcsoljuk) mindig külön kiadás, mindig külön jogcím Éppen ezért nem könyvelhető a vásárlás létesítése a bevételi számla, hanem külön számlacsoportot hoztak létre az egyes számlaosztályban az áfák rögzítésére, ami a felújításokhoz, beruházásokhoz kapcsolódik. Ez pedig a 18-as számlacsoport Mivel felújítás, beruházás csak kiadásokhoz kapcsolódhat, ebben a számlacsoportban csak kiadási

előirányzati és teljesítési számla van az áfára. 2.számlaosztály: Készletek, követelések, értékpapírok Itt: 21, 28-cal fogunk foglalkozni (ezek eszközszámlák) 3.számlaosztály: Aktív pénzügyi elszámolások rögzítésére (ezek eszközszámlák) Forgó eszközökön belül a pénzeszközök rögzítésére szolgál. Ezen belül használjuk: 311, 321, 3311 4.számlaosztály: Források (passzívák) Innen csak forrásszámlát fogunk használni. 411 412 (ez T egyenleg is lehet, nem csak K) 4211, 4212 (forrásszámlák) 4211: a tárgyévi helyesbített pénzmaradványt rögzíti 4212: előző évi pénzmaradvány önkormányzati körben 441 (forrásszámla, K oldalon nyitjuk, T oldalon csökken) 49: technikai számlák 494 (tartalékok könyvvitelénél kell) 496, 497, 498 használjuk még 5.számlaosztály: csak előirányzati és teljesítési számlák vannak jogcímenként szerepelnek a közgazdasági osztályozás szerint 18 ezek működési kiadások,

előirányzatok, csak ilyet rögzít A működési kiadáson túli kiadások 1-4 számlaosztályban vannak rögzítve A működési kiadásokon túl csak felhalmozási kiadásokat fogunk könyvelni. (beruházások, felújítások tartoznak ide) – 1. számlaosztály Elméletben kell tudni, hogy a 2, 3, 4-ben is található kiadási. (ezeket nem kell tudni kezelni) Kezelni csak a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó beruházási és felújítási számlákat kell tudni és az 5. számlaosztály számláit. Az 5. szlaosztályban könnyű kiigazodni a közgazdasági osztályozás között, mert minden szlacsoporton belül egy-egy kiadási jogcím képez egy-egy szlát. Minden kiadási jogcímhez tartozik 2 szla, egy kiadási előirányzati és egy kiadásteljesítési számla. Ehhez igazodik a vezetési szabály is Pl 5381: eredeti előirányzat Követel oldalon 59: technikai számlák 6.számlaosztály: közvetett kiadásokat rögzítünk 7. számlaosztály: tevékenység,

funkcionalitás szerinti osztályozás Minden kiadást a költségvetési szerveknél, amit jogcím szerint feljegyeztek, (1-5 szlaosztály), a 7. szlaosztályban is fel kell jegyezni funkcionalitás szerint, aszerint, hogy melyik szakfeladathoz, tevékenységhez kapcsolódik. A vállalkozásoknál a funkcionális szemléletmód választható, a költségvetési szerveknél kötelező Ezeket a szlacsoportokat a költségvetési szervek alakítják ki számlarendjükben. Pl. Felmerül szakmai anyag beszerzése (500000), + 20% áfa (100000) Ezt hogyan rögzíti a költségvetési szerv? Az 5. szlaosztályra kell visszamenni Meg kell keresni, hogy a dologi kiadást, a készletbeszerzés kiadását melyik szlán rögzítjük. 54, ezen belül: 547 (1,2) T oldalon 500000 rögzítés Ellenszámla: a teljesült kiadás a pénzeszközöket befolyásolja, tehát: pénzeszközszámla. Az áfa külön kiadási jogcím, ehhez másik szlát kell keresni: a kiadás teljesítése: 56, ezen belül:

5612 (T oldal). Ellenszámla: bankszla, pénztár, előirányzat felhasználás A 600.000 egy szakfeladathoz rendelhető (412) Kiadás teljesítése, T oldalon Nem minden esetben dönthető el, ha egy költségvetési szerv több tevékenységet folytat, a felmerüléskor, hogy az egyes szakfeladatokhoz milyen arányban használtak fel vmit (pl. kórház belgyógyászati osztályán mennyi kötszert használtak fel a teljes készletből). A kiadásokat elszámolás szerint 2 csoportba soroljuk: - közvetlen kiadás: amikor a feladat felmerül, már tudom, melyik szakfeladathoz kapcsolódik o az elszámolhatóság tekintetében közvetlenül tudom, melyik szakfeladathoz kapcsolódik - közvetett kiadás: olyan kiadások, amelyek felmerülésekor nem állapítható meg, mely szakfeladathoz kapcs. o ezeket a kiadásokat a 6. szlaosztályhoz kell feljegyezni o ez szervezeti egységként tagol, nem tevékenységenként o utólag pedig tevékenységenként lehet felosztani o ezért a 6.

szlaosztály a funkcionális felosztás szerint megy  mert ha nem rendelhetünk hozzá tevékenységet, akkor funkcionálisan rendelünk hozzá 9. szlaosztály: bevételek előirányzata és az előirányzat teljesítése közgazdasági és funkcionális szempontból is 91-98: bevételi jogcímeket találunk 91: gyakran használt szlacsoport (közgazdasági osztályozás szerint) 919: is fontos nekünk, itt az áfabevételeket rögzítjük ezek bevételelőirányzati számlák bevételteljesítési számlánál a K oldalon csökkentjük és zárjuk, T növel 93: nem kell 94: gyakran használjuk 98: 9811, 9812 ha pénzmaradványt igénybe akarjuk venni tárgyévben , akkor bevételi előirányzatként be kell vinni a költségvetésbe, a felhasználásnál bevételteljesítést fog jelenteni (de pénzforgalom nélkül) 99: 991 992 (teljesítést K oldalon rögzítem) Feladat: T járművek állományi értéke K 19 T pénztár K E: 10.000000 4) 100.000 T E: 500.000 2)

100.000 költségvetési elszámolási számla E: 1.500000 T T K tőkeváltozások 2) 100.000 szállítók 3) 2.000000 K E : 11.000000 1) 200.000 3) 2.000000 4) 100.000 K T E: 2.000000 szakmai anyagok K E: 1.000000 1) 200.000 Napló, Sorszám 1.* 2. 3. 4.* gazdasági művelet megnevezése keltári többletként fellelt szakmai anyag (200.000 Ft) 100.000 Ft készpénzfelvétel bankszámláról (hitelintézeti értesítés van) szállítói tartozásunk elévült térítésmentesen átvettünk egy járművet (autó, piaci értéke 100.000 FT) T számla K számla összeg 217 412 200.000 311 321 100.000 441 412 2.000000 1321 412 100.000 *A gyakorlatban a könyvelés ennél picit összetettebb, technikai számlákat is alkalmazni kell. (2008. november 15, dr Lantos Ottó) AZ ELŐIRÁNYZATOK ÉS ELŐIRÁNYZAT-TELJESÍTÉSEK KÖNYVVITELE 1. A gazdálkodás alapdokumentuma: az elemi költségvetés Az elemi költségvetés a költségvetési szerv

bevételi és kiadási előirányzatait részletes jogcímenként (közgazdasági osztályozás szerint) és tevékenységenként (funkcionális osztályozás szerint) tartalmazza. Az elemi költségvetésben a bevételi és kiadási előirányzatok főösszege megegyezik. Példa Egy költségvetési szerv alaptevékenységét három szakfeladaton valósítja meg („A”, „B” és „C” szakfeladatok). Vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az elemi költségvetésében az alábbi kiadási jogcímek szerepelnek: 20 Rendszeres személyi juttatás TB járulék Munkaadói járulék Szakmai anyagbeszerzés A beszerzés áfája Összesen 100 000 000 29 000 000 3 000 000 1 000 000 200 000 133 200 000 Az alkalmazottak 50%-a „A” szakfeladaton tevékenykedik, 30% „B” szakfeladaton, 20%-a „C” szakfeladaton. A bérkiadások az említett arányokban oszlanak meg a szakfeladatok között. A szakmai anyagokat a „B” szakfeladat részére szerzik be. Az elemi

költségvetés a költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatait részletes jogcímenként (közgazdasági osztályozás szerint) és tevékenységenként (funkcionális osztályozás szerint) tartalmazza. Az elemi költségvetésben a bevételi és kiadási előirányzatok főösszege megegyezik. Példa Közgazdasági osztályozás szerint a kiadásokat (133 200 000 Ft) a megadott jogcímenként fel kell jegyezni. Funkcionális osztályozás szerint akként is fel kell jegyezni ugyanazt a 133 200 000 Ft-ot, hogy az melyik szakfeladathoz milyen mértékben kapcsolódik. „A” szakfeladat kiadása: A bérkiadások (rendszeres személyi juttatás, TB és munkaadói járulék) 50%-a, azaz 132 000 000 x 0,5 = 66 000 000 Ft. „B” szakfeladat kiadása: A bérkiadások 30%-a, tehát 132 000 000 x 0,3 = 39 600 000 Ft és a szakmai anyagbeszerzés, ami 1 000 000 Ft + 200 000 Ft áfa. Összesen tehát 40 800 000 Ft „C” szakfeladat kiadása: A bérkiadások 20%-a, tehát

132 000 000 x 0,2 = 26 400 000 Ft. Az elemi költségvetés a költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatait részletes jogcímenként (közgazdasági osztályozás szerint) és tevékenységenként (funkcionális osztályozás szerint) tartalmazza. Az elemi költségvetésben a bevételi és kiadási előirányzatok főösszege megegyezik. Példa 2. Az előirányzatok könyvviteli nyilvántartásának általános jellemzői 1. Az előirányzatokat az elemi költségvetéssel azonos részletezettségben kell feljegyezni 2. Minden előirányzatot közgazdasági osztályozás szerint (jogcímenként) és funkcionális osztályozás szerint (tevékenységenként) is fel kell jegyezni. 3. Az előirányzatokat ugyanazokban a számlacsoportokban rögzítjük, amelyekben a teljesítést is (Minden előirányzat-teljesítési számlának van egy előirányzati számla „párja”) 4. A könyvelést technikai számlák segítik (amelyek a könyvelés teljessé tételét, az

ellenőrzési lehetőséget,valamint további információk megjeleníthetőségét biztosítják): • • • 498. Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása 497. Előirányzatok évközi elszámolása 496. Előirányzatok zárlati elszámolása Az előirányzati számlák típusai és vezetési szabályaik: 21 A kiadási előirányzati számlák mindegyikét K oldalon kell nyitni, növekedéseket követel oldalon, T oldalon csökkentjük a számlát, zárlat év végén gyakorlatilag nullára csökkentést jelent. Bevételi előirányzatnál pont fordítva lesz. 3. Az eredeti előirányzatok feljegyzése Az eredeti előirányzatok feljegyzését mindig a számlatükörből kell kiválasztani. A számlatükörben az előirányzati számlát onnan tudjuk felismerni, hogy a nevükben, a végén, mindig odaírja: „előirányzata”. Kiadási előirányzatok feljegyzése a) Közgazdasági osztályozás szerint: Fejlesztési, felhalmozási kiadások (beruházások,

felújítások), pénzügyi befektetések kiadási előirányzatai rövid lejáratú támogatási kölcsönök nyújtása, értékpapírok 2. Számlaosztály vásárlásánakelőirányzatai 1. Számlaosztály 3. Számlaosztály támogatásértékű kiadások, átadott pénzeszközök előirányzatai hiteltörlesztések, kibocsátott kötvények beváltásának, visszavásárlásának előirányzatai működési kiadások (személyi juttatások, munkaadót terhelő 5. Számlaosztály járulékok, dologi kiadások, egyéb folyó kiadások) előirányzatai 4. Számlaosztály b) Funkcionális osztályozás szerint 7. Számlaosztály Kiadási előirányzatok tevékenységenként Az 5.-hez tartoznak: készletbeszerzések kiadási előirányzatai és a szolgáltatások előirányzatai Ez nem duplarögzítés, hanem két módon rögzítem ugyanazt. (1, 5, 7 lesz csak a feladatokban!) Bevételi előirányzatok feljegyzése a) Közgazdasági osztályozás szerint: 1. Számlaosztály

tartós befektetések bevételi előirányzatai rövid lejáratú támogatási kölcsönök visszatérülése, értékpapírok beváltásának, értékesítésének bevételi előirányzatai hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, támogatásértékű bevételek, átvett 4. Számlaosztály pénzeszközök bevételi előirányzatai működési, felhalmozási, tőkejellegű, támogatási és pénzforgalom 9. Számlaosztály nélküli bevételek előirányzatai (91-98.számlacsoportokban) 2. Számlaosztály b) Funkcionális osztályozás szerint 991., 993 számlák Alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bevételi előirányzatai 22 (Vizsgán használjuk ezek közül: 9. szlaosztály, azon belül 91-98; 991, 993) (ezeket a 2008. nov 29-i előadáson mondta, a korábbi előadást utólag kiegészítve ) Funkcionális osztályozás szerint a kiadási előirányzatokat a 7-es szlaosztályban jegyezzük fel a kiadási előirányzat számlákon. Jogcím szerint 1, 2,

4-es szlaosztály, és a 9-es szlaosztályon belül a 91-től 98-ig tartó szlacsoportok szolgálnak a bevételi előirányzatok jogcímenként való feljegyzésére, külön-külön bevételi előirányzati számlákon. A funkcionális osztályozás szerint a 991-es alaptevékenység bevételi előirányzati szlán, ha alaptevékenységhez kapcsolódik az előirányzati szla, vállalkozási tevékenység meg nem lesz a vizsgán. Önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozó számlakapcsolatok: (← ehhez kapcsolódik a 7 mintafeladat közül az első mintafeladat!) Az előirányzati számlák kiadási és bevételi előirányzati számlák is lehetnek. A kiadási előirányzati számlákat eredeti előirányzatukkal K oldalon kell nyitni, a bevételi előirányzatokat pedig közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint is T oldalon nyitjuk. Az egyes nyitóegyenlegeket ellentétes oldalon a 498-as szlán kell feljegyezni. Ha jól csináljuk, a 498-as szlának nem

maradhat egyenlege Tehát ez a 2 szlakapcsolat az eredeti előirányzatok feljegyzését jelképezi, funkcionális és közgazdasági osztályozás szerint egyaránt. Az előirányzat-módosítások lehetnek előirányzat növelések és csökkenések is Ehhez egy másik technikai számlát, a 497-t alkalmazzuk. A kiadási előirányzati számlákat K oldalon növeljük, a bevételi előirányzatokat T oldalon, és ellentétes oldalon pedig a 497-es szlára kerülnek az összegek. (minden összeget 2 könyvviteli szlán kell feljegyezni, ellentétes oldalakon, de azonos összeggel) Ha csökkenést kell feljegyezni az előirányzati számlákon, a kiadásoknál a T oldalon, ellenszámla a 497., a bevételi előirányzatoknál a K oldalon csökkentünk a számlánkon, ellenszámla: 497. Szigorúan önkormányzati költségvetési szerveknél minden előirányzati számlát a 496-os Előirányzatok zárlati elszámolása számlával szemben zárjuk. Ez azt jelenti, hogy a kiadási

előirányzati számlákat T oldalon csökkentjük nullára, és a záróegyenlegeket ellentétes oldalon a 496-ra vezetjük. Bevételi előirányzatoknál a záróegyenlegek nullára csökkentése K oldalon történik, és ellentétes oldalon 496-os technikai számlára kerül a záróegyenleg. A technikai számlának egyenlege nem maradhat Ez csak az önkormányzati költségvetési szervre vonatkozik, mert kincstári körben a 496-os számlával szemben csak a jogcím szerinti előirányzati számlákat, a közgazdasági osztályozás szerinti előirányzati számlákat zárhatjuk le. Funkcionális osztályozás szerint kincstári körben a zárás eltérő az előirányzatoknál, de a teljesítéseknél is. Mindez ábrában összefoglalva: T 1-5, 7 kiadási előir. szla K 498. előir nyitóelszámolások K T 497. ei évközi elszámolása K T 496. ei zárlati elszámolása K T 23 T 1, 2, 4, 91-98, 99 bevételi előir. szla K Számlakapcsolatok: (elméleti

kérdés lehet a vizsgán, 6 pontért) Ami az eredeti előirányzatok feljegyzését illeti, az előirányzati számlákat nyitni kiadási előirányzati számláknál K oldalon kell, ellentétes oldal, az ellenszámla a 498 T lesz ugyanazon összeggel. Ez az egy az 1-5 szlaosztály mindegyikét jelenti. Annyi számlát jelképez, ahány a kiadási jogcímben szerepel Ez az egy számla több kiadási előirányzati számlát jelképez. A 7-es kiadási előirányzati számlák ebben a modellben annyi kiadási előirányzatot jelképez, ahány tevékenységet folytat a költségvetési szerv. Bevételeknél fordított a helyzet: T oldalon nyitom az eredeti előirányzattal, K oldalon 498 szlán jegyzem fel. Kétszer kerül feljegyzés a 498-ra: egyszer közgazdasági, egyszer funkcionális osztályozás szerint. Bevételeknél ugyanez a helyzet K oldalon: 498 szlának azonban T és K oldalán a bevételi és a kiadási előirányzatok duplán jelennek meg. Mivel azonban az elemi

költségvetést úgy kell összeállítani, hogy a kiadási és a bevételi előirányzatok összege megegyezzen egymással, s ha betartják ezt a szabályt, akkor a 498 szla T és K oldalán ugyanaz kell, hogy legyen. Tehát a szlának nem lesz egyenlege T v K oldalon, mindkét forgalomnak ugyanolyannak kell lennie. Ez egy ellenőrzési módszer is arra, hogy jól dolgoztunk-e: ha nem egyezőre jön ki, akkor v. az összeg hibás v rosszul könyveltünk 4. Az előirányzat-módosítások feljegyzése Kiadási előirányzatok növelése és csökkentése 24 Az előirányzatok módosítása évközben egy újabb technikai szla segítségével történhet: 497 (előirányzatok évközi elszámolása) Ennek külön vezetési szabálya nincs, technikai szerepet tölt be. Az eredeti előirányzatot már év elején felvezetjük K oldalon, ha a kiadási előirányzati szlán növekedést kell könyvelni, akkor mindegy, hogy közgazdasági v. funkcionális osztályozás szerintit K

oldalon rögzítjük a növekedést, T oldalon a technikai szlát fogjuk kijelölni (497-t). Ha csökkenteni kell a kiadási előirányzatot, akkor T oldalon tesszük meg, ellentétes oldalon a 497 szlán jegyezzük fel ugyanazzal az összeggel. Bevételi előirányzatok növelése és csökkentése Bevételi előirányzati szlát T oldalon növeljük, ellentétes oldalon év közben a 497-es szlát alkalmazzuk. A bevételi előirányzatok csökkentése K oldalon történik, ellentétes oldal ugyanazon összeggel: 497. 497 szlának sem lehet egyenlege, ugyanis az előirányzat módosításának szabályai nem engedik meg. Ha egy kiadási előirányzat összegét növelem, akkor az a technikai szla T oldalon jelenik meg. Egy kiadási előirányzat növekedést úgy lehet végrehajtani az elemi költségvetésben, hogy vagy egy másik kiadási előirányzatot csökkentenek v. bevételi előirányzatot is növelnek Ezért ha kiadási előirányzat növekedést könyvelünk, akkor

ugyanazon összeggel v. bevételi előirányzat növelés vagy kiadási előirányzat csökkentést is kell könyvelnünk. Tehát ugyanaz az összeg az előirányzat módosításnál meg fog jelenni K oldalon is bevételi előirányzat növelés v. kiadási előirányzat csökkentés miatt 25 5. Az előirányzatok zárlati elszámolása A bevételi előirányzatokat K oldalon kell a záróegyenleggel kinullázni, vagyis nullára csökkenteni a számlánkat. Ezek a záróegyenlegek önkormányzati körben végig a 496-os szlán kerülnek át ellentétes oldalra A kiadási előirányzati szláknál pont fordítva, T oldalon zárunk, és az ellentétes oldal: 496. Kincstári körben a funkcionális osztályozás szerinti előirányzati számlák zárása eltérő módon történik, mivel ott e számlákat az előirányzat-maradvány megállapításához felhasználják! Ez a 991 és 993 bevételi előirányzati szlákra vonatkozik, és kiadási oldalon a 7-es szlaosztály

előirányzati szláira. Kincstári körben ezt a két szlakört nem a 496-val szemben zárják Az alaptevékenység kiadási előirányzati számláit a 425., bevételi előirányzati számláit a 426 számlával szemben zárják. A vállalkozási tevékenység kiadási előirányzati számláit a 427, bevételi előirányzati számláit a 428. számlával szemben zárják 6. Az előirányzat-teljesítések feljegyzése 26 Előirányzat teljesítés esetén a pénzeszközök vannak a középpontban. Ugyanis ha előirányzatot teljesítünk, az azt jelenti, hogy a bevétel ténylegesen befolyik, a kiadás ténylegesen teljesül. És a tényleges bevétel a pénzeszközt növeli, a tényleges kiadás a pénzeszközt csökkenti. Hogyan jegyezzük fel a teljesített bevételeket és kiadásokat? A pénzeszközök számla szerepel a középpontban, ezt pedig a 3-as szlaosztályban találjuk meg. A pénzeszközök szlái eszközszámlák, amelyeken jan 1-i T egyenleggel nyitok, (az

eszközszlák mindegyikét, így a pénzeszközök szlát is T oldalon növelem, K oldalon csökkentem, zárni K oldalon kell) Pénzeszközök növekedését T oldalon bevételek fogják okozni. Bevételek esetén a pénzeszközök szlát T oldalon kell kijelölni. K oldalon bevétel-teljesítési szlát fogunk kijelölni, s ugyanazon szlaosztályokból fog kikerülni közgazdasági osztályozás szerint a bevétel-teljesítési szla, ahol az előirányzati szlák is vannak. Könnyű felismerni a teljesítése szlákat: nevükben szerepel a „teljesítése”. A kiadások a pénzeszközöket csökkentik, tehát a pénzeszközök esetén a pénzeszköz csökkenést a K oldalon jegyezzük fel, T oldalon kiadásteljesítési szlát jelölünk ki (1-5 szlaosztályban) A kiadási előirányzatok szláinak mind van egy teljesítési párja. Ezek elnevezésének vége: „teljesítés” Az 1-es szlaosztályban nehezebb felismerni őket, beazonosítás: elmarad az előirányzat név a

szlanévből, pl. 125-ös szla: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárlásának, létesítésének előirányzata. Ennek a párja: 123: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárlásának, létesítése => lemarad az előirányzat szó. 126: Ingatlanok felújításának előirányzata, párja: 124: Ingatlanok felújítása A teljesítéseket fel kell jegyeznünk funkcionális szemléletben is, 992 teljesítési szlán, v. vállalkozási tevékenység esetén szóba jöhet a 995. A kiadásokat pedig jellemzően a 7-es szlaosztályban jegyezzük fel teljesítési szlákon. A bevétel-teljesítéseket K oldalon, a kiadásteljesítéseket T oldalon jegyzem fel A funkcionális osztályzást ellenszámlaként átvezetési szlák fogják segíteni. BEFEKTETETT (TÁRGYI) ESZKÖZÖK KÖNYVVITELE 1) A befektetett eszközök fogalma, csoportosítása Befektetett eszközök • – értéküktől függetlenül – azon • eszközök, vagyontárgyak,

javak, amelyek • tartósan, legalább 1 éven túl szolgálják a költségvetési szervek tevékenységét (a gyakorlati feladatokban csak a tárgyi eszközökkel foglalkozunk) 2) A tárgyi eszközök értékelése BRUTTÓ ÉRTÉK: - az eszköz beszerzési, előállítási (bekerülési) értéke, módosítva annak időközben bekövetkezett változásával o ez lehet beruházás, felújítás eredménye - a bruttó érték és a bekerülési érték elválhat egymástól, ugyanis b. műveletek, mint épületek felújítása, bővítése, egyéb munkálatok végzése növelheti a bruttó értéket rajtuk - a bruttó értéket másnéven állományi értéknek hívják o a számlatükörben is állományérték szla szerepel ÉRTÉKCSÖKKENÉS: (écs kulcsokat nem kell tudni, megadja) - az adott eszköz erkölcsi és fizikai elhasználódását kifejező érték - o minden tárgyi eszközzel kapcsolatban nyilvántartjuk az értékcsökkenést is ezt rendszeresen számolják:

terv szerinti értékcsökkenés de b. események hatására terven felül is csökkenhet az érték BEKERÜLÉSI ÉRTÉK: - vásárolt tárgyi eszközök esetében: beszerzési érték o attól függ a bekerülési érték, mennyibe került a költségvetési szerv számára 27 - o ha az áfát nem igényelheti vissza, akkor az áfa részét képezi a bekerülési értéknek) saját előállítás esetén: közvetlen önköltség térítésmentes átvételkor: piaci érték NETTÓ ÉRTÉK: - bruttó érték (állományi érték) és az értékcsökkenés különbsége - mérlegérték: o tehát a könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközöknél nettó értéket kell szerepeltetni o a könyvviteli nyilvántartásban viszont külön szerepeltetjük a bruttó értéket és az értékcsökkenést is 3) A tárgyi eszközök állományváltozásainak főbb esetei A tárgyi eszköz állományváltozását több gazdasági esemény is okozhatja. A tárgyi eszköz állományi

értékét ill. mérlegértékét több gazdasági esemény is befolyásolhatja Év elején indulunk a nyitó mérleggel és nyitó adatokkal a könyvviteli eszközszámláinkon és év közben növekedések és csökkenések is bekövetkezhetnek ezeken az eszközszámlákon. A növekedés és csökkenés esetei: A pénzforgalommal járó növekedés felhalmozási kiadásokkal járnak. A pénzforgalom nélküli növekedésnél nem teljesítünk semmilyen kiadást, de nő a tárgyi eszköz értéke. 4) A tárgyi eszközök állománynövekedéseinek nyilvántartása • • • • • • • A pénzforgalommal járó állománynövekedések (beruházás, vásárlás, létesítés, felújítás) esetében az állománynövekedés feljegyzését megelőzően könyvelni kell a teljesített (felhalmozási) kiadást. A pénzforgalmilag teljesített kiadásokat közgazdasági osztályozás szerint (jogcímenként) és funkcionális osztályozás (tevékenységek szerint) is fel kell

jegyezni. Az állománynövekedés a Tőkeváltozások egyidejű növekedésével járó gazdasági esemény (a saját tőkét növeli). Amennyiben az állománynövekedés pénzforgalom nélküli gazdasági esemény hatására következik be (térítésmentes átvétel, leltári többlet), csak a tárgyi eszköz állományba vételét, illetve a saját tőke növekedését kell feljegyezni, technikai számla (985.) közbeiktatásával az 1-es szlaosztályban tartjuk nyilván a tárgyi eszközöket minden tárgyi eszköz számlának van egy állományi érték szlája • pl. ingatlanoknál a 121-es, gépelnél a 1311-es, járműveknél a 1321-es az állományi érték szla • másnéven: bruttó értéket rögzítő szla • ezek eszközszlák, a T oldalon nyitom jan. 1-én minden tárgyi eszközhöz kapcsolódóan van egy értékcsökkenés szla is, ezek a 2-es végűek • ezek is eszközszlák, hiszen tárgyi eszköz értékét rögzítjük • jan. 1–én K oldalon nyitom, mert

értékcsökkenést rögzítő szla, mínusztételt rögzítő szla • úgy tudom kifejezni egy eszközszlán, hogy mínusz összeget mutat, hogy K oldala több, mint a T • a további értékcsökkenést mindig K oldalon rögzítem a) Pénzforgalom (kiadás) könyvelése 28 (K= közgazdasági osztályzás, F= funkcionális osztályzás) A pénzforgalmilag teljesített kiadásokat és azok előirányzatait szintén ezekben a szlacsoportokban jegyezzük fel, azaz kétféle előirányzatot tudunk minden tárgyi eszköznél feljegyezni: vagy vásárlás létesítés előirányzatát, vagy felújítás előirányzatát tudom könyvelni. Ezek a kiadási előirányzati szlák 125: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárlásának, létesítésének előirányzata kiadási előirányzati szlák, K oldalon kell nyitni, T oldalon csökkenteni és zárni. Ezen szlák kiadásteljesítési párjai: 123, 124. Más szláknál is a a 3, 4-es végűek kapcsolódnak hozzá

A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó kiadások áfáját ugyanebben a szlaosztályban rögzítjük, a 18-as szlacsoportban. Amennyiben pénzforgalommal járó állománynövekedésről van szó: a pénzforgalom egyidejű rögzítésével könyvelem, tehát lekönyvelem a kiadást és rögtön az állományváltozást is könyvelem. Még pedig: az állománynövekedést a tőkeváltozások szlával szemben kell könyvelni. Tehát miközben a tárgyi eszköz értékét növelem eszközszlán, a források értékét is növelni kell forrásszlán, ezáltal a vagyonom is növekszik, mert a mérleget eszköz és forrásoldalon is növelem. A forrásszlán pedig a saját tőkén belül a tőkeváltozások lesz Tehát minden tárgyi eszköz állományváltozást a tőkeváltozások szlán kell megjeleníteni források körében. A pénzforgalommal járó állománynövekedések feljegyzésénél, tehát beruházásoknál és felújításoknál, első nagy lépés: a pénzforgalom

rögzítése, a pénzeszközök szlát csökkentem az áfa nélküli összeggel és az áfával, T oldalon kiadásteljesítési szlákat jelölök ki. Az áfa nélküli összeg esetén v a vásárlás létesítése szlát, vagy ha felújításról van szó: 4-es végű felújítási szlát. Az áfát a 18-as szlacsoportban jegyzem fel Ha felújításhoz kapcsolódik, akkor a 1812-es, ha beruházáshoz: 1822-es áfateljesítési szlán. A funkcionális osztályzás szerint a tárgyi eszközhöz kapcsolódó kiadást a 7-es szlaosztályban jegyzem fel, a 7-es szlaosztály kiadásteljesítési szláján T oldalon. De van egy probléma: 7-es szlaosztállyal szemben követel oldalon átvezetési szlát kell alkalmazni, hiszen kiadásteljesítést kell átvezetnem a 7-es szlaosztály kiadásteljesítéseihez. Az 1-es szlaosztály kiadásait kell csökkentenem átvezetési szla segítségével K oldalon Nézzük meg az 1-es szlaosztály végét! Itt van 8 átvezetési szla. 1998: áfa

átvezetési szla az 1-es szlaosztály esetében külön kell az áfát átvezetni a funkcionális osztályzás szerinti elszámolásba. Tehát az 1-es szlaosztálynál nem lehet egy lépésben átvezetni a teljes gazdasági eseményt, ha van áfakiadásom, azt külön kell átvezetni a 7-es szlaosztályba, ugyanis annak eltérő az átvezetési szlája. Ha a kiadásteljesítéseket megtettem, az átvezetési szlát nem csak azt szolgálják, hogy funkcionális osztályzás szerint át tudjam vezetni a kiadást, hanem év végén az 1-es szlaosztály forgalmi teljesítési szláit le tudom velük szemben zárni, ezzel kinullázódik a szlaosztály a teljesítések vonatkozásában. Ha megtörtént a pénzforgalom feljegyzése, az állománynövekedést a tárgyi eszköz állományi érték szláján T oldalon, a tőkeváltozások szláján pedig K oldalon jegyezzük fel. b) Üzembe helyezés (aktiválás) könyvelése c) Üzembe helyezés térítésmentes átvétel, leltári többlet

esetén 29 5) Tárgyi eszközök állománycsökkenésének könyvviteli nyilvántartása a) állományi értékek kivezetése b) * értékesítésnél a pénzforgalom (bevétel) könyvelése c) értékcsökkenés a) állományi értékek kivezetése b) értékesítésnél: a pénzforgalom (bevétel) könyvelése (a) és b) : elméleti kérdések, gyakorlatban nem lesz) c) az értékcsökkenés Az értékcsökkenés általános fogalma Az értékcsökkenés a befektetett eszközök (kivéve: befektetett pénzügyi eszközök) elhasználódását, erkölcsi, fizikai kopását kifejező érték. Fajtái: terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés. Mire nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés? – – – – Földterület, telek, erdő Üzembe nem helyezett beruházás Képzőművészeti alkotás „0”-ra leírt immateriális javak, tárgyi eszközök 30 Számítása: (negyedévente kell számolni, de éves kulccsal) Könyvelése:

FORGÓESZKÖZÖK KÖNYVVITELE, SZEMÉLYI JUTTATÁSOK KÖNYVVITELE 1. A forgóeszközök fogalma, csoportosítása A forgóeszközök fogalma • • olyan eszközök, amelyek a tevékenységet nem tartósan (egy éven belül) szolgálják. (a gyakorlati feladatokban készletek és követelések lesznek, de elméletben kell a többi is!) a) Készletek fogalma, csoportosítása Fogalma • olyan forgóeszközök, amelyek • rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, • a tevékenység során átalakulnak, megsemmisülnek (anyagok), vagy • változatlan formában maradnak (áruk) (de éven belül értékesítésre kerülnek) Készletek: 1) hozzájutás szerint:  vásárolt: • anyagok • áruk • göngyölegek  saját előállítású 31 • késztermékek • félkésztermékek • befejezetlen termelés • növendék, hízó, egyéb állatok 2) szakfeladathoz való viszony szerint  szakmai készletek • közvetlenül szolgálják a

tevékenységet  egyéb készletek • nem közvetlenül szolgálják a tevékenységet 3) használat szerint  raktárban tárolt (új) a nyilvántartás szempontjából van különbség  használatba adott - raktárban tárolt új készletek: o értékben is nyilván kell tartani (a főkönyvi számlákon értékben megjelenik az új készletek értéke) használatba adott: o csak mennyiségi nyilvántartást kell vezetni, az érték nem jelenik meg Könyvviteli mérleg szerinti tagolás (készletek tagolása) 1. 2. 3. 4. 5. Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó és egyéb állatok Késztermékek Áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások és követelés fejében átvett eszközök, készletek b) Követelések fogalma, csoportosítása Fogalma • a forgóeszközök azon csoportja, amely a költségvetési szerv kintlévőségeit foglalja magában. • azaz a követelés=jogos fizetési igény - Adósok:

adósokkal szembeni követeléseket jelent o pl. díjtartozás, díjkövetelés Vevők: áruszállításból, szolgáltatásból származó követelések Rövid lejáratú kölcsönök Egyéb követelések: pl. munkavállalókkal szemben kártérítési követelés - 2. A forgóeszközök értékelése (előállítási költség, azaz közvetlen önköltség) A követelések értékelése 32 • • • Adósok, vevők helyzetét, fizetőképességét vizsgálni kell. Behajthatatlan követelés: a behajthatatlanság tényét, mértékét bizonyítani kell! Értékvesztés és annak visszaírása az értékelés eredményétől függően. 3. A forgóeszközök könyvviteli nyilvántartása A forgóeszközök nyilvántartása a kettes és hármas számlaosztályban történik: (A vizsgán a készletekkel lesz dolgunk) 4. Anyagbeszerzések, anyag-felhasználások könyvelése Anyagbeszerzések könyvelése 1. Az anyagbeszerzéshez kapcsolódó kiadás feljegyzése

folyamatosan történik a nyilvántartásban (5. Számlaosztályban kell rögzíteni) év közben 2. A beszerzések miatt az állományváltozás rögzítése: csak az analitikus nyilvántartásban főkönyvi Anyagfelhasználások könyvelése Csak az analitikus nyilvántartásban kell év közben feljegyezni!!! 5. Állományváltozások elszámolása az állományi számlákon (21 Anyagok) Legkésőbb negyedévente az analitikus nyilvántartásból készült összesítő bizonylat (feladás) szerint jegyzik fel az eszközszámlákon, jogcímenként, a 412. Tőkeváltozások számlával szemben! Az anyagfelhasználásokat évközben csak az analitikus nyilvántartásban rögzítik. Mikor jegyzik fel az állományváltozásokat? Legkésőbb negyedévente az analitikus nyilvántartás alapján, az anyagok kettes szlaosztálybéli rögzítjük az állományváltozást az eszközszámlákon. Attól függ, hogy növekedett v csökkent az adott jogcímem, az eszközszámlán tartozik

oldalon növeli v. követel oldalon csökkenti a 21-es számlacsoportban. Ellenszámlaként a 412-es Tőkeváltozások számlát használják, mivel azonos előjelű változás az állományváltozás a források körében a tőkében. (???) Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni a készletekre a tárgyi eszközök körében a kisértékű tárgyi eszközöknél. A kisértékű tárgyi eszközök könyvvitelére gyakorlati feladat nem lesz, de elméleti kérdésekben tudni kell, hogy a kisértékű tárgyi eszközök is tárgyi eszközök, tehát befektetett eszközök, 1-es szlaosztályban vannak állományi számlájuk, és a készletekre érvényes eljárást lehet alkalmazni. A kisértékű tárgyi eszközök értékhatára 100.000 Ft, ez egyedi beszerzési érték Év közben beszerzés működési kiadásként, de év végén állományváltozás feljegyzése a kisértékű tárgyi eszköz állományi számláján. (jegyzetből tanulni: 86 old) Állománynövekedések jogcímei:

leltári többlet, térítésmentes átvétel, beszerzés, saját előállítás Állománycsökkenések jogcímei: felhasználás, leltárhiány, térítésmentes átadás, értékesítés, selejtezés (2008. november 29, dr Lantos Ottó) A SZEMÉLYI JUTTATÁSOK 33 1. A személyi juttatások fogalma A személyi juttatások az államháztartás szervezeténél különböző formában foglalkoztatott munkaerővel kapcsolatos kiadások. Magukban foglalják a • rendszeres, • nem rendszeres és • külső személyi juttatásokat Személyi juttatásokkal kapcsolatos fogalmak: A munkaadót (költségvetési szervet) terhelő járulékok, hozzájárulások: • • • • • TB járulék (Bruttó sz. j 29%-a), Munkaadói járulék (Bruttó sz. j 3%-a), Egészségügyi hozzájárulás, Táppénz-hozzájárulás, stb. 2. A személyi juttatások elszámolása A személyi juttatásokkal kapcsolatos számviteli feladatok: • • • • illetmények és egyéb juttatások

számfejtése, a folyósítás előkészítése, az illetmények és egyéb juttatások átutalása, a személyi juttatások tevékenységek szerinti felosztása. 3. A személyi juttatások könyvelése A személyi juttatások feljegyzésének alapjai 1. A személyi juttatásokat (rendszeres, nem rendszeres és külső) közgazd o szerint az 51 Számlacsoport kiadás-teljesítési számláin kell feljegyezni. 2. A személyi juttatásokhoz kapcsolódó járulékok kiadásait (TB, munkaadói, eho) közgazd o szerint az 53. Számlacsoport kiadás-teljesítési számláin kell feljegyezni A kiadás-teljesítéseket jogcímenként kell rögzíteni, a rendszeres és a nem rendszeres személyi juttatások esetén az 51-es szlacsoportba, a külső személyi juttatásokat az 52-es szlacsoportba rögzítjük. A kiadás-teljesítési számlák T oldalai. 34 A munkaadókat terhelő járulékokat pedig az 53-as szlacsoportba járulékonként külön-külön kiadásteljesítési számlákon

rögzítjük, közgazdasági osztályozás szerint. A funkcionális osztályozás szerint elsődlegesen a 7-es szlaosztályban rögzítjük a kiadást. A KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK 1. A kiadás, költség, ráfordítás fogalma Kiadás = pénzeszköz-csökkenéssel járó ráfordítás Nem azonos fogalom a költséggel és a ráfordítással!!! 2. A kiadások csoportosítása, fajtái A kiadások rendszerezése: • • • a kiadás jellege (jogcíme) szerint o működési kiadások  személyi juttatások  járulékok  dologi kiadások • készletbeszerzések • szolgáltatási kiadások o felhalmozási kiadások  tárgyi eszközök, immateriális javak vásárlása (=beruházás), létesítése, felújítása a tevékenységhez való kapcsolódás szerint o alaptevékenység o vállalkozási tevékenység elszámolhatóság szerint o elszámolhatóság szerint a kiadás lehet:  közvetlen • a közvetlen kiadások felmerülésükkor azonnal elszámolható

tevékenységet jelent (7-es szlaosztályban rögzíthetők)  közvetett • a közvetett kiadások felmerülésükkor nem számolhatók el tevékenységekre, ilyenkor a 6-os szlaosztályban a kiadás szervezeti egység kiadáshely szerint rögzítjük  •  tehát ha közvetlen kiadásról van szó, funkcionális osztályozás szerint T oldalon 7-es teljesítési szla, K oldalon átvezetési szla ha közvetett kiadásról van szó, funkcionális osztályozás szerint T oldalon 6-os teljesítési szla, K oldalon átvezetési szla összetétel szerint o egyszerű  azaz egy jogcímből álló kiadás • pl. szakmai anyag beszerzés o összetett  azaz több jogcímből álló kiadás • pl. karbantartási kiadás (mai anyagbeszerzés stb.) • kapacitáshoz való viszony szerint o állandó kiadás o változó kiadás 3. A kiadási számlaosztályok tartalma 6.-os, ha közvetett kiadásról van szó 7.-es, ha közvetlen kiadásról van szó 35 magában foglalja:

bérkiadás, járulék, 4. A kiadásfelosztás menete A kiadásfelosztás az a tevékenység, melynek során meghatározott időközönként a 6-os szlaosztályból (ahol a közvetett kiadásokat rögzítjük) átvezetjük a 7-es szlaosztályba a kiadásokat. A kiadásfelosztás során az első lépés, hogy rögzítjük a kiindulópontot, mennyi a 6-os szlaosztály a közvetett nyilvántartásunk, mennyi a 7esben a közvetlen kiadás. Ezután elszámoljuk a társüzemi szolgáltatásokat, ez az egyes kiadás (ilyen a feladatban nem lesz) Ezután a kiadáshelyeket kiadáshelyenként vetítési alapok segítségével felosztjuk. A vetítési alap egy természetes mértékegységet jelent, pl. mosoda a mosott ruhák kg-ja természetes mértékegység, így ez lesz a vetítési alap, amelyre a kiadáshely kiadását felosztjuk. Ezt követően a központi irányítás kiadásainak felosztása következik, ez pótlékkulcs-számítással történik. ↓ 1. 2. 3. 4. A kiadások

rögzítése a 6. és 7 számlaosztályokban funkcionális osztályozás szerint Társüzemi szolgáltatások elszámolása A kiadáshelyek kiadásainak felosztása vetítési alapok segítségével A központi irányítás kiadásainak (68.) felosztása tevékenységekre már elszámolt kiadások arányában (pótlék-kulcs-számítás) Mintafeladat (példatárban van a megoldás, 106. old) A TARTALÉKOK ELSZÁMOLÁSA •A tartalékok fogalma, csoportosítása •A pénzmaradvány fogalma, elszámolása, megállapítási módjai •Az előirányzat-maradvány fogalma, megállapítása, elszámolása •A költségvetési tartalékok könyvvitele (képzés, felhasználás) Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (4211.E) meghatározása: 1. Pénzmaradvány-kimutatás segítségével (nem lesz a vizsgán) Pénzmaradvány-kimutatás szerv megnevezése | | | PIR-törzsszám | | szektor | fejezet/ megye | | cím/alcím településtípus | | | szakágazat 2|9 űrlap 2 |0 Sorszám

2 MEGNEVEZÉS 1 A költségvetési bankszámlák záróegyenlegei 01 Pénztárak és betétkönyvek záróegyenlegei 02 Záró pénzkészlet (01+02) 03 Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlege 04 Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlegei (-) 05 Költségvetési aktív átfutó elszámolások záróegyenlege 06 36 év | 2 időszak Tárgyév 3 Költségvetési passzív átfutó elszámolások egyenlege (-) 07 Költségvetési aktív függő elszámolások záróegyenlege 08 Költségvetési passzív függő elszámolások záróegyenlege (-) 09 Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összesen (04 – 09 sorok összesen) (+/-) 10 Előző évben (években) képzett tartalékok maradványa (-) 11 Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 12 Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (03+/-10-11-12) 13 Intézményi költségvetési befizetés többlettámogatás miatt 14

Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt 15 Költségvetési kiutalás kiutalatlan intézményi támogatás miatt 16 Költségvetési kiutalás kiutalatlan támogatás miatt 17 Pénzmaradványt terhelő elvonások 18 Költségvetési pénzmaradvány (13+/-14+/-15+/-16+/-17+/-18) 19 A vállalkozási tevékenység eredményéből alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 20 Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (+/-) 21 Módosított pénzmaradvány (19+20+/-21) 22 A 19. sorból: Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradványa Kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány Szabad pénzmaradvány 23 Technikai összesen (22+23) 24 4211 E = 321 E + 311 E + 39 E – 48E – 4212 E – 422 E2. Számviteli megállapítással 4211 E = 494 E (funkcionálisan könyvelt teljesült bevételek és kiadások különbözete) Előirányzat teljesítési (forgalmi) számlák zárása (nem

kincstári kör) következő évben: év eleji nyitás és a jóváhagyást követő rendezés következő évben: A pénzmaradvány felhasználása 1. A felhasználást előirányzatosítani kell! Kiadási ei. közg.osz T 497 K 1-5. funkc.osz T 497 K 7. Bev. ei közg.osz T 9811 K 497 funkc.osz T 991 K 999 2. Teljesítéskor le kell könyvelni a pénzmaradvány igénybevételét! 37 Teljesítés közg.osz funkc.osz T 1-5 T7 K 321 K 199X, 599 Pénzmaradvány igénybevételének könyvelése közg.osz T 4212 K 9812 funkc.osz T 999 K 992 Előirányzat-maradvány kincstári körnél A KÖNYVVITELI ZÁRLAT = 1. Az év végén, a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett - kiegészítő, - helyesbítő, könyvelési munkákat, valamint - egyeztető, - összesítő 2. A számlák technikai lezárását ÉVES ZÁRLATI TEENDŐK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Leltározás, LELTÁR elkészítése pénzeszközök egyeztetése FŐKÖNYVI KIVONAT

készítése (zárlat előtt, után) közvetett kiadások felosztása forgalmi számlák állományi számlára vezetése állományváltozások könyvelése értékcsökkenés könyvelése előirányzati számlák zárása teljesítési (forgalmi) számlák zárása tartalék átvezetése mérlegszámlák zárása 0- számlaosztály zárása beszámoló összeállítása Előirányzati számlák zárása (nem kincstári kör) Előirányzat teljesítési (forgalmi) számlák zárása Közgazdasági osztályozás szerinti előirányzat teljesítési számlák zárása: 38 Előirányzat teljesítési (forgalmi) számlák zárása (nem kincstári kör) Funkcionális osztályozás szerinti előirányzat teljesítési számlák zárása: Mérlegszámlák (állományi számlák) zárása 3 megjegyzés a feladatmegoldásokhoz: 1. Ha a felsorolásban szerepel tárgyi eszközként olyan számla, ami hetessel végződik, akkor a beruházásokat tárgyi eszközök körében össze kell

vonni, és együtt feltüntetni a mérlegben. Tehát ha a feladatban szerepel egy 127-es ingatlanberuházásunk és egy 1317-es gépberuházási számlánk összeggel, akkor a kettőt össze kell adni, és a beruházások mérlegsorba beírni. 2. Ha a feladat megadja a 13179-es kisértékű tárgyi eszköz szlát, azt szintén a beruházásokhoz kell hozzászámítani 3. A hiányzó tételekhez elképzelhető, a felsorolásban jelzi a szlaszámot, de csak kipontozottan jelzi, hogy azok összege nem ismert Tehát szlaszám lesz, de az összeg nem lesz ismert. Így egyértelmű lesz, hogy tartalék még van, csak nem tudom az összegét 39