Adatlap

Év, oldalszám:2002, 31 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:396
Feltöltve:2006. július 17
Méret:371 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

ÁRUISMERET JEGYZET 1) A MINŐSÉG Az áruismeret magával az árutesttel, mint használati értékkel foglalkozik és központi kérdése a minőség. Minőség fog.:valamely termék v szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek az összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárható igények (minőségi követelmények) kielégítésére (Európai Minőségügyi Szervezet EOQ megfogalmazás). A minőség nem csupán műszaki kategória, hanem gazdasági fogalom, teljes élettartamra vonatkozik. Minőségi szint/fokozat: olyan tulajdonságokra v. jellemzőkre megállapított kategória v rangsorolási mutató, amely azonos funkcionális felhasználásra szánt termékek v. szolgáltatások különböző igénycsoportjait elégíti ki (pl luxus áruk-szar áruk) Minőségi osztály: a megvalósult (gyártási) minőséget foglalja magába a tervezett minőséghez viszonyítva. (pl II osztályú) A minőségnél alapvetőnek kell tekinteni a fogyasztó

elvárásait⇒ha a termék kielégíti az igényeket a vevő elégedett és bizalma tartós lesz. Használati érték: valamely dolog, termék azon hasznos tulajdonságainak összessége, amelyek emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá teszik. Ezek egymástól elkülöníthető funkciók melyek szorosan kapcsolatban állnak egymással. A használati értéknek része a termékminőség A használati érték jellemzése a hasznos tulajdonságok ismeretét és azoknak a szükséglethez való viszonyítását igényli. Ennek korlátjai vannak: • • • • Az a tulajdonsághalmaz, amivel a termék jellemezhető annál összetettebb minél bonyolultabb a termék (ceruza pl. 8-1o míg egy rádió kb. 1oo tulajdonsággal jellemezhető A szükségletek egyenként és időben is nagyon különbözőek, szubjektívek A szükségletek komplex formában fogalmazódnak meg (pl cipőnél: legyen divatos és kényelmes) Hasznos tulajdonságok felismerése és értékelése a

társadalmi gazdasági viszonyok fejlettségének függvényében változnak (pl ma már az élelmiszerek vitamintartalma a fontos) Az áruk minősége mint a használati értékre vonatkozó becslésként értelmezhető. A minőség relatív kategória (csak összehasonlító relációban értelmezhető), csak a hasonló hasznos tulajdonságokkal rendelkező helyettes áruk körében értelmezhető. A használati érték jellemzésére a társadalmi – gazdasági életben szükség van, a becsléshez a hasznos tulajdonságok közül csak a lényeges és számszerűsíthető tulajdonságokat vesszük figyelembe, ezeket hívjuk minőségjellemzőknek. A termékek v. szolgáltatások minőségének megvalósítása legyen minden vállalat vagy szervezet első feladata A vállalatoknak sikeres működésük érdekében olyan termékeket v. szolgáltatásokat kell felajánlaniuk amelyek: • • • • • • Egy jól meghatározott igényt, alkalmazást vagy célt elégítenek ki

Teljesítik a vevő elvárásait Megfelelnek a vonatkoztatható szabványoknak és előírásoknak Kielégítik a társadalom jogszabályi és egyéb követelményeit Versenyképes áron állnak rendelkezésre Olyan költséggel gyárthatók, amely nyereséget hoz A minőségirányítási folyamat 4 blokkja: A. B. C. D. Rendeltetési minőség (a cél) Műszakilag előírt minőség (a megoldás) Gyártási minőség (az előállítás) Minőség fenntartása (a használat) Tervezett minőség Megvalósult minőség 2 A: Kinek a számára, mit, mennyiért, mikorra tudjon a termék B: Hogyan oldotta meg a termék az A feladatot, a szerkesztés a technológia C: Milyen mértékben egyezik a termék a B előírással D: Mennyire biztosított a használatban a C minőség fenntartása az A rendeltetés érvényesülése A vállalat minőségpolitikájában kitűzött célok megvalósítása érdekében minőségirányítási rendszert kell kifejleszteni és működtetni.

Minőségügyi rendszer (VMR): a minőségirányításhoz megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, felelősség, eljárások, folyamatok, és eszközök. A minőségügyi rendszer jellegzetes módon egy termék v. szolgáltatás minőségét érintő valamennyi tevékenységre vonatkozik és azokkal kölcsönhatásban van (ld. Anyagbeszerzés, csomagolás, termelés stb marketing, tervezés –ezek nagyon fontosak a megfelelő minőség kialakításában). Könyv I 17.oldal Minőséghurok ábra Minőségügyi rendszer két vonatkozása: • • A vállalat igényei és érdekei: üzleti érdek a kívánt minőség elérése és fenntartása optimális költségráfordítással A fogyasztó igényei és elvárásai: a felhasználó bízhasson a vállalat kívánt minőség szállítási és minőség fenntartási képességében Az áruk minőségének alakulása elsősorban a vezetők felelőssége. A vállalat vezetőségének ki kell alakítania és ki kell

jelentenie a vállalat saját minőségpolitikáját. A Minőségpolitika érdekében a vezetőségnek meg kell határoznia a minőség kulcsfontosságú elemeihez tartozó célokat (pl. megbízhatóság) Áruminőség összetevői Áruminőség Fogyasztói szükségletkielégít és mértéke = Konstrukciós minőség + Felhasználási igénynek megfelelő funkciók, tulajdonságok, követelmények tervezett szintje Kivitelezési minőség + Az előírt követelmények teljesítésének szintje (gyártás minősége) Használati minőség Felhasználás során a minőségi jellemzők megbízhatósága, karbantartása, a szervíz színvonala 1.2 Az áruk minőségét meghatározó tényezők A belső (vállalati) tényezők legfontosabb elemei I. A gyártással összefüggő tényezők – nyersanyagok minősége – az előállítási technológia korszerűsége – a belső minőségellenőrzés színvonala – a vállalati tényező, kutató-fejlesztő tevékenység

eredményeinek az alkalmazása – a folyamatos termelés biztosításának a színvonala II. Az emberi erőforrások minősége –szakértelem tudásszint – mentalitás, viselkedés –elkötelezettség – vállalati kultúra –a szervezet rugalmassága III. A vállalati gazdálkodással összefüggő tényezők –a dolgozók érdekeltsége a minőség fenntartásában és fejlesztésében –a vállalat kereskedelmi tevékenysége, a beszerzési és értékesítési piacon –menedzsment módszerek - marketing tevékenység színvonala –pénzügyi helyzet (likviditás) -logisztika 3 A külső (környezeti) tényezők legfontosabb elemei I. Társadalmi – gazdasági – politikai környezeti elemek –általános társadalmi és politikai helyzet (pl. válság) –gazdaságirányítás elvei és gyakorlata (pl. törvények) – a társadalom befolyása a minőség alakulására (pl. fogyasztóvédelmi szervek működése) II. Tudományos technikai-és műszaki

környezeti elemek –új, tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetősége (pl. robottechnika) –általános műszaki színvonal az ország területén –az alapkutatások finanszírozási rendszere, nagyságrendje III. Piaci viszonyok –kereslet kínálat alakulása, konkurencia piaci pozíciója –külkereskedelmi viszonyok általános jellegzetességei –beszerzési és értékesítési piac stabilitása –piac telítettsége megosztottsága Valamint földrajzi eredet, kulturális tényezők, stb. Az áru előállítási folyamata több szakaszra bontható (kutatás, fejlesztés, tervezés, gyártás-előkészítés, gyártás és értékesítés), melyet leegyszerűsítve a 4M tényezők-Man, Matter, Machine, Method határoznak meg. A minőséget kilenc alapvető tényező közvetlenül befolyásolja ez a 9M (japán Ishikawa alapján) • • • • • • • • • A piacok (markets) A pénz (money) A vezetés (management) Az emberek (men) Az

ösztönzés (motivation) Az anyagok (materials) A gépek és gépesítés (machines and mechanization) A modern információs rendszerek (modern information methods) A növekvő követelmények a termékkel szemben (mounting product requirements) A menedzsment felelőssége: az áruk minőségének alakulása elsősorban a vezetők felelőssége, a vállalati minőségpolitika érdekében a vezetőségnek meg kell határoznia a minőség kulcsfontosságú elemeihez tartozó célokat mint pl. biztonság, megbízhatóság, teljesítőképesség stb Minőségköltségek Az egyik pólus szerint minden költséget minőségköltségnek kell tekinteni (Juran), míg a gyakorlati szakember (azaz MI) csak a hiányosságokból eredő költségeket tekinti minőségköltségnek. A minőségköltségek egy része tervezhető és elvileg ezek meg is térülnek. A minőség megtérülő költségei: • • • Ellenőrzés és vizsgálat költségei (nemzeti v. nk-i minőségtanúsítási

rendszerben igazolt minőségszint elérési ktsg, gyártásközi ellenőrzés, minőség átadás átvétel ktsg.) = minőségbiztosítás ráfordításai Hibamegelőzés költségráfordításai (pl. rendszeres felülvizsgálat, TMK) Minőségfejlesztési költségek (pl. VMR bevezetés, oktatás, szervezeti fejlesztés) Minőségköltségek csop: • Üzemi minőségköltségek a.) a megelőzési és minősítési ktsg-ek b.) meghibásodási ktsg-ek (belső –kiszállítás előtt, és külső –kiszállítás utáni meghibásodások) • Külső minőségbiztosítási költségek (pl. elismert független vizsgálótestület) 4 A költségekről jelentést kell készíteni a vezetőknek, esetleg meg lehet említeni a minőségtervezést is! Juran féle modell (gyártás minőségének hatása a költségekre): Magasabb minőség előállítása költségesebb, sőt egy határon túl exponenciálisan nőnek a költségek, de ezzel ellentétesen csökken a hiba okozta

veszteség. Ez csak egy meghatározott pontig igaz , megállapítható, egy optimális minőség, mely nem a 100-os (hibamentes) termelést jelenti, hanem az adott feltételek között értelmezhető optimumot. >ez már elavúlt mert csak a gyártásra koncentrál A minőség piaci értéke A keresletet és kínálatot (azaz egy termék minőségének piaci értéket) a vevő egyéni elhatározása, vásárlói készsége, az adott termék v. gyártó iránti bizalma dönti el A minőség kereskedelmi értéke jelentősen növelhető, ha a tervező kellő súlyt helyez a formatervezésre, stb. A gazdaságilag legkedvezőbb minőségszint Minőség költsége Összes költség Telítettség értékesítés Technikai határ minőség Maximális Az ábrából jól látható, hogy a nyereség görbe maximuma jelenti a gazdaságilag optimális minőségszintet., ez azonban nem feltétlenül esik egybe egy közepes szintű áru minőségével. 1.3 Marketing szerepe a minőségben:

Elsődleges fontosságú a termék minőségi követelményeinek megállapításakor. A marketingnek meg kell határozni az igényeket, a piaci követelményeket, stb. A marketing tevékenység keretében létre kell hozni egy folyamatosan működő információfigyelő és visszacsatoló rendszert. 1.4 Minőségjellemzők Az áruk minőségének a meghatározásában alkalmazott jellemzőket minőségjellemzőknek nevezzük, melyek kapcsolatban vannak az áru lényeges tulajdonságaival 1. Az élettartam Élettartam: azt fejezi ki, hogy az áru rendeltetésszerű használata mellett, mennyi ideig alkalmas gazdaságosan a szükségletek kielégítésére (fizikai és erkölcsi is van a minőséggel összefüggésben) 5 A fizikai élettartam mint objektív és műszaki minőségjellemző játszik szerepet a minőségben, az erkölcsi élettartam a piaci viszonyokkal értelmezett. Fizikai élettartam: az az idő, amely a termék használatba vételétől számítva eltelik addig,

míg a fizikai kopás, elhasználódás következtében használati értékéből az áru addig veszt, hogy rendeltetésszerű feladatát gazdaságosan még teljesíti. Életciklus költségek: a beszerzési ár az üzemeltetési költségek –javítási költségek is – az elhasznált termékek elhelyezésének költségei, csökkentve a visszanyerhető anyagok költségével (kötődik a fizikai élettartamhoz) Erkölcsi élettartam: az az időtartam, amely a termék széleskörű fogyasztói felhasználásának kezdése addig az időpontig terjed, amíg egyrészt a technikai haladás, a fogyasztói igények változása következtében a terméket a piacon egy másik termék vált fel. A fizikai élettartam nem esik egybe az erkölcsi élettartammal. Ha a fizikai élettartam hosszabb akkor alulhordásról (divatcikkek), ha az erkölcsi élettartam hosszabb akkor túlhordásról (régi mosógép folyamatos javítása beruházás helyett)beszélünk. • • • Erkölcsi

élettartam>fizikai élettartam, ekkor a fizikai élettartam növelése minőségjavulásnak tekinthető Erkölcsi kb. ugyanannyi mint a fizikai, mind a kettőt javítani kell a jobb minőséghez Erkölcsi<fizikai, a fizikai javítása nem vezet jobb minőséghez Optimális élettartamnak az tekinthető, amikor a fizikai kopás és az erkölcsi elavulás időpontja egybe vagy közel esik egymáshoz. 2. A megbízhatóság (hibamentes működés) -az előírt követelményeknek milyen biztonsággal felel meg az áru. A megbízhatósági jellemzők leggyakrabban használt fő típusa: - hibamentes működés valószínűsége meghibásodások valószínűsége átlagos (tényleges) működési idő meghibásodási ráta Gyakori meghibásodások: - egy v. több alkatrész egymástól független meghibásodása következtében fellépő rendszerhiba (Primer meghibásodások) olyan rendszerhiba, amelyt más alkatrészek meghibásodása vált ki az adott alkatrészben és a rendszer

ez utóbbi miatt nem működik (szekunder és tercier stb. Meghibásodás) alkatrész meghibásodás nélkül fellépő rendszerhiba, ami olyankor fordul elő pl amikor az alkatrészek teljesitőképessége csökken és ez összegződve azt eredményezi, hogy a rendszer nem látja el megfelelően a feladatát. 3. Gazdaságosság mint minőségi jellemző A gazdaságosság mint minőségi jellemző több oldalról (gyártó, fogyasztó, stb.) szempontból közelíthető meg A kereskedő számára az az áru gazdaságos, melyet megfelelő haszonnal tud értékesíteni. Lényeges tehát, hogy csak azt az árut tekinthetjük gazdaságosnak melynek beszerzési ára arányos a minőséggel és a rendszeres használat költségei is megfelelőek. 4. Korszerűség mint minőségi jellemző Azt fejezi ki, hogy a konkrét áru milyen mértékben közelíti meg a világszínvonalú, csúcsminőségűnek tekinthető árut. 4. Ergonómiai jellemzők - használati komfort (pl. automata mosógép

programjai) esztétikai érték Tágabb értelemben magukba foglalják mindazokat a minőségjellemzőket, melyek a felhasználó egészségével, a termék felhasználásakor fennálló balesetveszéllyel függnek össze. 6 5. Szubjektív megítélések pl. ízlés, látás, stb Szakértők végeznek érzékszervi vizsgálatokat, hiszen ez bizonyos áruk esetén lényeges minőséget meghatározó tényező. Ezeket összefoglalóan organoleptikus vizsgálatonak nevezzük Ezeknél a vizsgálatoknál nagyon fontos az objektivitás, ennek érdekében a vizsgálatokat megfelelően felkészült szabkemberek végzik, a vizsgálati minták eredetét nem ismerik –vakok vizsgálnak-, a vizsgálatot több szakemberből álló team végzi, hogy elkerüljék a szélsőséges egyéni véleményezést. Minőségjellemzők csoportosítása: • • Objektív műszaki paraméterek – fizikai (pl. méret, fogyasztás, stb) Egzaktan meghatározható – kémiai (pl. sav, összetétel, stb)

Szubjektív jellemzők (pl. szín, izlés – organoleptikus vizsgálatok ezek tesztelésére pl vakon kóstolni) Valamint egyszerű (egy dimenziós) azaz élesen definiálható és összetett (több dimenziós) mely pontosan nem definiálható pl. kényelem Szolgáltatások minőségi jellemzői Négy speciális tényező határozza meg (szerintem ez legalább öt): - Heterogenitás (szolgáltatásokat emberek nyújtanak embereknek, a minőség igénytől és körülménytől is függ pl. fodrász milyen hajfestéket használ) Nem fizikai jellegűek, fontos a bizalom (jó színüre fesse a hajat) Nem tárolható Egyszeriek és megismételhetetlenek Egységesítés vagy egyedi vevőkkel történő foglalkozás 1.5 Minőségszabályozás és biztosítás elvi alapjai Az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatosan egyre fontosabb szerepet kap hazánkban az áruk és szolgáltatások minőségi színvonala. I. kötet 4. oldal 1 sz Táblázat (beletenni) Total Quality Management –

TQM (magyarul: Átfogó Minőségirányítási Rendszer – ÁMR) Világszerte ismert minőségbiztosítási rendszer, minőségközpontú vezetési felfogás, amely a gazdálkodó szervezet összes tevékenységének lépésról-lépésre történő fokozatos javítására irányul. A TQM a minőség biztosítását a legfelső vezető elkötelezett irányításával, valamennyi dolgozó közreműködésével oldja meg. TQM kialakításának részterületei: - fizetőképes szükségletek megismerése, nyomonkövetése, visszacsatolás - termék minőségének megtervezése - minőségcentrikus felülvizsgálata az anyagoknak, rendeléseknek, beszerzésnek - gyártási technológia kidolgozása tökéletesítése - késztermék utánellenőrzése, csomagolás tervezése - vevőtájékoztatás a rendeltetésszerű, használatról Korszerű mérés és skálaelmélet: Mérés és skálatípusok • nominális (névleges skála): azt mutatja meg, hogy az áru rendelkezik e az adott

tulajdonsággal vagy nem, tehát csak az azonosság v. különbség dönthető el (pl mikro forgótányéros vagy nem 7 • • • ordinális (sorrendi): azonos rendeltetésű áruk egy meghatározott minőségi jellemző alapján sorrendbe állíthatók pl jó, kiváló stb. intervallum: a minőségjellemzők közötti különbség meghatározó arányskála: az adott minőség jellemző megvalósulása hányszorosa v. hányadrésze a másiknak Minőségi körök: egy-egy munkahelyen önkéntes dolgozókból álló csoport melynek célja, hogy rendszeresen feltárják a munkavégzést zavaró tényezőket, hiányosságokat, stb Minőségi körök működési sémája: -PLAN (tervezési szakasz) 1. Problémák keresése 2. Adatgyűjtés és elemzés 3. Ok-okozat elemzés -DO (cselekvési és végrehajtási szakasz) 4. Javaslattétel/Alkalmazásbavétel -CHECK (ellenőrzési szakasz) 5. Eredmény kiértékelése -ACTION (beavatkozási szakasz) 6. Szabványosítás 7.

Visszacsatolás/Probléma megoldása Munkafázisok Munkalépések A TQM elv körfolyamata –PDCA (Deming) - - Beavatkozni folyamatokat dokumentálni szabványosítani eredményeket ellenőrizni szükséges további javításokat értékelni Ellenőrizni adatokat elemezni terv és tény összehasonlítás javított folyamatok elbírálása - Tervezni * folyamatok javítási lehetőségének felismerése célok kitűzése célok elérésének módját meghatározn - Végrehajtani kiképzés és begyakorlás javító módszerek választása adatgyűjtés 1.7 A kereskedelem szerepe az áru minőségének megőrzésében A kereskedelem feladata az áruminőséggel összefüggésben elsősorban az áruminőség megőrzése 1.8 Az értékelemzés minőségszemlélete A gazdaság fejlődésének egyik fő tartaléka a minőségjavítás, vagyis a munkafolyamatok eredményeinek tökéletesebb illeszkedése a szükségletekhez ill. Az erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodás

8 Értékelemzés: olyan racionalizálási eljárás, mely világszerte elterjedt, módszertani segítség egy aprólékos, céltudatos elemző tevékenységhez. Az értékelemzése eredmény ráfordítás szemléletű hatákonyságjavító eljárás, melynek a lényege a funkcióköltség viszonyának elemzése. Alkotója Lawrence Miles A felhasználó számára a termék használati értéke a funkcióteljesítésében nyilvánul meg. A funkcióköltség magában foglalja az adott funkcióteljesítéshez szükséges élő és holt munka ráfordítások pénzben kifejezett értékét. Jellegzetessége, hogy a terméket nem egységes egészként, hanem részekre bontva funkcióit vizsgálja. Érték=Funkció/Funkcióköltség Az értékelemzés kiindulópontja a funkciók ismerete, azaz a fogyasztók igényeinek feltárása és a kielégítés mértékének meghatározása. (van-e felesleges funkció vagy hiányzó funkció, stb) Két fő funkciót különböztetünk meg: 1. 2.

használati funkció (rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlen pl. hogy a toll fogjon) érvényesülési funkció (olyan tulajdonság, amely arra ösztönzi a fogyasztót, hogy ő is birtokolja az árut pl. karóra alakja – esztétika-) Értékelemzés fő lépcsői könyv I. 51 Oldal 1.1o A piacon sikeres áru Általános tendenciák: -reklám jelentősége egyre nagyobb -divatjelenségek - fogyasztási cikkek hasznos élettartama csökken, erkölcsi kopás nő, presztizs fogyasztás nő - reáljövedelem növekedése csökken, diszkrecionális jövedelem minimális Mindezek alapján állíthatjuk, hogy a kereskedelmi vállakozások sikerének kulcsa az új áru gyors befogadtatása (szerintem ez teljesen független a fenti pontoktól ) Gradiens-döntési modell: az árut a teljesítmény (pl. minőség) valamint a fogyasztási szokás és az áru iránti bizalom jellemzi. Az új termékek ‘10%-a lesz sikeres Új termékek bevezetése ötletkereséssel kezdődik

(brainstorming, piackut, stb.), a bevezetésnél az alábbi feltételek megvalósítását célcserű biztosítani (“Hat jó tanács!”) 1. Időzítés (timing) -látens szakaszban a legideálisabb, amikor új szükséglet még tudatosan nem alakult ki, de a reklám meggyőzően hathat pl. allergiát nem okozó kozmetikumok bevezetése 2. Lélektani versenyelőny -az új árunak bizonyítania kell, hogy több tekintetben lényegesen jobb a versenytársnál 3. Az új elfogadása, avagy eltérés a régitől ne legyen túl nagy -a nagyon “más” védekezést vált ki (pl. zöld ketchup) 4. Kialakult szokások figyelembe vétele 5. A kísérlet lehetősége -kóstoló, árubemutató, ajándékozás, stb segítségével minimalizáljuk a fogyasztói kockázatot 6. Beszéljünk róla -lényeges az interperszonális kommunikáció A sikeres áru alapja nem csupán egy ragyogó ötlet és annak korszerű, gazdaságos kivitelezése, hanem piaclélektani ismereteken nyugvó fogyasztói

magatartást is figyelembevevő, piaci stratégián alapuló szisztematikus alkotó munka. 9 Minőségi díjak a nagyvilágban és itthon Az első díjat 1950-ben Japánban hozták létre: ez a Deming díj. Ezen kívül van Malcolm Baldrige, Nemzeti Minőségdíj, Európai Minőségdíj, stb. Az európai modell alapján az egész szervezet tevékenységét vizsgálják a teljes körű minőség elérésében. A díjakat rendszeresen (évenként) pályázati rendszerben, előre meghatározott kritériumoknak megfelelően önértékelés és helyszínfelülvizsgálat alapján ítélik oda. A minőségdíj hatására: - növekszik a vállalatok és ezzel a gazdaság versenyképessége - a nyertesek eredményei, tapasztalatai példaértékűek a gazdasági élet többi szereplője számára - nő a díjazottak hazai és nemzetközi elismertsége Magyarországon elsősorban a termékek v.szolgáltatások minőségét elismerő díjaknak van hagyományuk, mint pl KÁF, BNV-díj, stb A

minőségfejlesztési rendszerek bevezetésében elért eredmények elismerésére Magyarországon egyetlen hagyományos díj van a IIASA SHIBA díj. 1996-ban került először kiírásra a Nemzeti Minőség-Díj (NMD), amelyen termelő és szolgáltató vállalkozások indulhatnak. A benyújtott pályázatokat független szakértői testület bírálja el és 4 kategóriában kerül kiosztásra (termelő szféra, kis-közepes vállalat és nagyvállalat). A nyertesek jogosultak az NMD tényét üzleti dokumentumaikon reklámanyagaikon feltüntetni, amely piaci pozíciójuk megerősödését, erkölcsi elismerést stb. Jelent 10 2. Minőségvédelem jogi eszközei A termékfelelősségi törvény alapvetően a fogyasztót védi a hibás áruval szemben, illetve termékhibából eredő kártérítésről rendelkezik. 2.1 Termékfelelősség: termékhibával kapcsolatos teljes felelősség, a termékfelelősség egy gyártói vétkesség hiányában is fennálló jogi felelősség,

amely a termék hibája által okozott személyi sérülésből v. vagyoni kár megtérítésére terjed ki. A bizonyítás a károsult kötelezettsége Kár elévülési idő 3 év észlelés után, viszont a gyártót a forgalomba hozatal után csak 10 évig lehet felelősségre vonni. Az EU-ban elfogadott irányelv szerint a termékfelelősség fogyasztási cikkekre terjed ki, szolgáltatásra nem. Termékhiba: az a termék tekinthető hibásnak, amely nem nyújtja a terméktől ésszerűen elvárható biztonságot. A hibás termékek használatából eredő kár kétféle lehet: - Halált v. testi sértést okozó egészségügyi kár (korlát 70 mill ECU) Dologi kár (csak 10.000 Ft feletti kár esetén érvényesíthető) Három féle hibatípus (német törvény szerint): - Konstrukciós hiba (gyártó a tervezés illetve fejlesztés során olyan hibát követ el az egész sorozatnál jelentkezik) A gyártási hiba a termeléskor jön létre és csak egyes daraboknál

jelentkezik Tájékoztatási hiba, gyártó tájékoztatási mulasztása esetén Jogi megfogalmazás szerint gyártó mindenki, aki egy termék piaci bevezetésében részt vesz tehát a beszállítók is. A termékfelelősségi kockázat csökkentésének lehetőségei 1 2 3 4 Tervezési gyártáselőkészítési eljárásokkal (pl. biztonsági előírások figyelembe vétele, minőségvizsgálat, alkatrészvizsgálat, műszaki dokumentációk tervezése, karbantartás és alkatrészcserék előírása, stb.) Tervezési gyártás közbeni eljárásokkal (technológia pontos betartásának szavatolása, ellenőrzési műveletek dokumentálása) Termék kibocsátását követő feladatokkal (terméktervek esetleges módosítása, termékvisszahívás, figyelmezetések, műszaki fejlődés követése) Termékfelelőssébiztosítás Mentesülés a termékfelelősség alól: - Ha a termék nem került forgalomba v. nem akarták forgalmazni A hiba nem állt fenn a termék piacra

kerülésekor A hiba a kötelező előírások nem betartásából ered A hiba feltárása a forgalomba kerülés pillanatában nem volt lehetséges Magyar termékfelelősségi törvény: 1993 évi X. törvény 2.2 Szabványosítás és szabvány (standard v norma)-Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) A szabványosítás tevékenységekre és azok eredményeire vonatkozó, ez érdekeltek közös megegyezésével létrehozott, ismételten alkalmazható fogalom meghatározásokat, fizikai mennyiségeket, méreteket választékot, műszaki követelményeket és vizsgálati módszereket tartalmazó, közzétett leírás, amelyek alkalmazásával a rendezőhatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. A szabvány ezeknek a megoldásoknak az írásba foglalt mintája. Szabványok csoportjai/fajtái Kereskedelmi Fogalommeghatározás (terminológiai és rajzszabványok) követelmény Fizikai mennyiségek (alapszabványok) Méretszabványok (megteremtik a cserélhetőséget és

csatlakozási lehetőséget az egyes termékek között) és féleségcsökkentő szabványok Használati követelmények - Műszaki követelmények (piaci versenyképességet meghatározó tulajdonságok) és vizsgálati szabványok Minőségi követelmények - 11 A szabvány a minőség törvénye! Egyéb irányelvek és jogszabályok Műszaki irányelvek (MI): elsősorban számítási módokra, vizsgálati adatok értékelésére, stb. vonatkozó gyakorlati ajánlásokat tartalmaznak. A szerződő felek írásbeli megállapodása esetén irányadóak Műszaki jogszabályok: az állami hatóság által kiadott, kötelező hatályú, műszaki követelményeket tartalmaznak, amelyek közvetlenül, vagy szabványokra hivatkozva rendelkeznek. A szabványok önmaguktól nem kötelezőek, de a vállalatok létérdeke piaci sikerük érdekében azokat figyelembe venni, ill. a szabványalkotói tevékenységet végezni A szabvány nem jogszabály jellegű és önkéntes A műszaki

jogszabály betartása nemcsak, hogy kötelező, de az előírások betartásáról az állami hatóságok gondoskodnak is. A műszaki jogszabályok a gazdasági érdekkel szemben védik a közösségi érdekeket is. A szabványosítás a minőséget biztosító gazdaságirányítás eszköze. A szabványosítás tevékenységi köre: Szabványosítás Kidolgozás Közzététel Alkalmazás A magyar nemzeti szabványosítással szemben elsőrendű követelmény, hogy kövesse az EU szabályozási mechanizmusát. Hazánkban is elfogadott EU direktívák –a leglényegesebb, valamennyi országban egyenértékű törvényerejű jogszabályok-:     Kölcsönös megértés megteremtése a gazdaság szereplői között (uo. fogalmak, jelölések használata) Költségek csökkentése (pl. módosított technológiával) A biztonság-, az élet-, az egészség-, környezetvédelem biztosítása (pl. ártalmas termékeknél) A fogyasztói érdekvédelem biztosítása

(szavatossági jog biztosítása) A szabványosítás legfontosabb, konkrét feladatai:  Ismételhetőség, többszörözhetőség, csatlakozhatóság és cserélhetőség, választékrendezés, minőség szabályozása, korszerűség, vevők tájékoztatása, stb. (elolvasni könyv I 77 oldal) A minőséget számos esetben nem a megszokott egyezményes jelekkel, számokkal fejezik ki, hanem szöveges meghatározásokkal: • • • • Szabványos az a termék, amely az adott szabványban előírt minden követelménynek megfelel Szabványon kívüli az a termék, amelyre nem létezik szabványelőírás Szabványtól eltérő az a termék, amelyre létezik ugyan szabvány, de az adott termék nem felel meg az előírásoknak Szabványok felüli az a termék, amelyek tulajdonságai alapján jobbak, mint az előírt jellemzők, ellenkező esetben szabványon aluli Minőségi szokványok:az árutőzsdéken alkalmazzák, azt írják le, hogy milyennek kell lennie az árunak

illetve milyen hibákkal zárják ki a termékeket az adott kategóriából Alkalmassági elv: a felhasználó általánosan támasztható igényeit tolmácsolja a gyártóhoz. A leghatározottabb ösztönzést világszerte a GATT “Egyezmény a kereskedelem technikai akadályairól” című dokumentum jelenti. E szerint minden tag köteles bejelenteni minden olyan szabályt, szabványt, törvényt, stb., amely esetleg akadálya lehet a nemzetközi kereskedelemnek. 12 Szabványosítás rendszere: Nemzetközi szabványok Regionális szabványosítás Nemzeti szabványosítás Szakmai szabványok Vállalati szabványosítás Vállalati szabványosítás: Piaci viszonyok között a vállalatok létérdeke a szabványügyi tevékenység megszervezése. Biztosítani kell a külső szabványok vállalaton belüli érvényesülését, a rendszeres felülvizsgálatot, a vállalati érdekek érvényesítését a külső szabványok kidolgozásában. A vállalati szabványosítás

területei lehetnek tervezési, gyártási, szerelési stb. eljárások A megalkotott és elfogadott vállalati szabványok betartása a vállalaton belül kötelező érvényű. Szakmai szabványosítás: A nemzeti és a vállalati szabványosítás között működik. Nem mondhatnak ellent a nemzetközi szabványoknak, de annál részletesebbek, ugyanakkor csak iránymutatóak a vállalati szabványok részére Nemzeti szabványosítás: Intézeteken keresztül történik. Országról országra eltérő sajátosságokat mutat Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) MSZT: A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete. Alaptevékenysége a nemzeti szabványállomány karbantartása, új szabványok kiadása, meghirdetése, az elavult szabványok visszavonása. Szervezetéhez tartoznak a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok a programbizottságok és a szakmai bizottságok. MSZT fő feladatai: • Részvétel a nemzetközi és európai szabványügyi szervezetek

munkájában, szaktanács és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben, kiadványok összeállítása és kiadása, nemzeti szabványjel kidolgozása, európai jelek használati rendjének honosítása, termékek szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítási rendszerének létrehozása működtetése, felkérésre az EU irányelvein alapuló magyar jogszabályok előkészítése, oktatás irányítás fejlesztés, stb. MSZT célja: hogy a magyar szabványosítás súlypontja áthelyeződjön a nemzetközi –elsősorban európaiszervezetekben végzett szabványosító tevékenységre. Így kívánják biztosítani, hogy a magyar érdekek szerinti követelmények megjelenjenek a nemzetközi és európai szabványelőírásokban. Nemzetközi szabványosítás: Elősegíti a világkereskedelem által támasztott követelmények meghatározását és rendszerezését, a fogyasztók érdekeinek védelmét. Ebben az iparilag fejlett és

elmaradott országok is érdekeltek Két legnagyobb szervezete az ISO és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC). ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet): Célja a nemzetközi árucsere, a műszaki, tudományos, gazdasági, intellektuális együttműködés megkönnyítése a szabványosítás világméretű fejlesztésének útján. (MO 1947 től vesz részt) IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) A villamosság és elektrotechnika területére vonatkozik. (MO a kezdetek óta 19o6) Regionális szabványosítás: Különböző övezetek egységesítő, szabványalkotó munkáját fogja össze pl. ETSI Európai Távközlési Szabványosítási Intézet 13 Ha egy termék a direktíváknak megfelel érvényes a “Cassis de Dijon” elv, amely kimondja “A közösség egyik országban jogszerűen forgalomba hozott terméket más tagországok piacairól nem lehet kitiltani azon az alapon, hogy az nem felel meg az illető ország nemzeti szabványainak. Európai

szabványjellegű dokumentumfajták Jele EN Neve Európai Szabvány HD ENV Jellemzője Teljes egyeztetettség. Nemzeti szinten be kell vezetni és minden olyan szabványt hatálytalanítani kell, amely az adott EN-nel összeegyeztethetetlen előírást tartalmaz. Harmonizációs Megenged olyan nemzeti sajátosságokat, amelyek megváltoztatása nem a nemzeti dokumentum szabvány kompetenciája. Legalább a HD számának és címének meghirdetésével kell nemzeti szinten bevezetni, az össze nem egyeztethető szabványokat hatálytalanítani kell Európai Előzetes Gyorsan fejlődő területek, pl.mikroelektrotechnika részére készülnek, nemzeti Szabvány bevezetésük nem kötelező, de hozzáférhetővé kell tenni őket az érdekeltek számára és az ellentmondó szabványokat nem kell hatálytalanítani, három évik érvényes és még két évig hosszabbítható Műszaki szabványozás az EK-ban Európai szint Direktíva Nemzeti szint Jogszabály Európai Szabvány

Nemzeti szabvány Európai szinten szabályozva nincs Egyéb nemzeti előírások Tartalma Leglényegesebb általános követelmények, a biztonság, az egészségvédelem és a fogyasztóvédelem területén Minőségi, kereskedelmi és használati követelmények szabványelőírásai Ez adja meg a nemzeti jelleget. Nem akadályozza az áru, a pénz és a munkaerő szabad áramlását Jellege Kötelező Önkéntes Országon belül kötelező Szabványügyi kiadványok: • • Hagyományos információhordozók (szabványgyűjtemények, szabványjegyzékek, szakkönyvek, stb. Korszerű információhordozók 14 3. Minőségtanúsítás és tájékoztatás a minőségről 3.2 Minőségtanúsítási rendszer Hazánkban a tanúsítási kötelezettségre vonatkozóan egy rendelet előírja, hogy a termék gyártójának a termék minőségét tanúsítania kell pl. arra vonatkozóan, hogy terméke megfelel a szabványoknak vagy az egyéb előírásoknak Ennek igazolására

jogosult szabványjelet használni v. más módon pl minőségbizonyítvánnyal tanúsítani a termék minőségét A rossz minőségű termék forgalomba hozatala, a minőség hamis tanúsítása, továbbá a hamis termékjelzés büntetendő. A terméken fel lehet tüntetni az MSZ jelet, amely jelzi, hogy a gyártó véleménye szerint a termék szabványos. Az ilyen tanúsítás fő jellemzője a bizalom. Vannak olyan termékek amelyek esetében az állam fontosnak tartja, hogy a terméket független laboratóriumban vizsgálják meg. Ha a termék megfelel, akkor feljogosítják a gyártót arra, hogy azt forgalmazza, és a vizsgálóintézet jelét mint megfelelőségi jelet alkalmazza. Pl MEEI, v TÜV Független szabványosítási tanúsítás: Független szerv az előírásoknak, szabványoknak való megfelelést vizsgálja, pl. KERMI, MEEI, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Mód van még ezen kívül az ún. megkülönböztető minőség tanúsításra is pl BNV, KÁF

(Kíváló Áruk Fóruma) Hazai egységes minőségtanúsítási rendszer elve (ld. Köv) Az MSZ rendszerben való részvétel három egymásra épülő szinten lehetséges, amelyben a fogyasztó tájékoztatása a termék minőségéről egyre megbízhatóbb. A három szint: 1. Az érdekelt termelő tanúsítja, hogy a terméknek ill. szolgáltatásnak a megrendelő számára a felhasználás szempontjából lényeges tulajdonságai a vonatkozó rendelet előírásainak megfelel. E tanúsítványt akkor is ki kell, ha a termelő a rendszer bármely más szintjének tanúsítását igénybe veszi. (kötelező) 2. Az MSZT mint független tanúsító szerv tanúsítja hogy - a termelő, a forgalmazó, v. a szolgáltató rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyekkel a termék gyártása, forgalmazása vagy a szolgáltatás egyenletes jó minőségben biztosítható (vállalatminősítés) és ezen belül minőségbiztosítási rendszerének kiépítettsége megfelel az erre

vonatkozó követelmények egyik fokozatának – a termék az akkreditált vizsgálólaboratórium vizsálata szerint a szabványban vagy más dokumentációban foglalt követelményeknek megfelel - valamint azt, hogy az előző követelmények teljesülése rendszeres felügyeleti ellenőrzés alatt áll. 3. Egy független tanúsító szerv biztosítja a második pontban foglaltakat valamint azt, hogy a termék műszaki jellemzői, kivitele, stb. eléri a világpiacon kiváló minőségűnek elismert szintet A második és harmadik szint szerinti tanúsítást az érdekelt kezdeményezheti. A vizsgálatokatok elvégzése és a követelmények teljesítése után az MSZT: • • Kiadja a “Vállalatminősítési tanúsítványt” az érdekeltet felveszi a “Minősített Vállalatok Nemzeti Jegyzékébe” és ezt nyilvánosságra hozza a Szabványügyi Közlönyben. A termékre vonatkozóan kiadja a “Megfelelőségi Tanúsítványt (második szint) illetve a “Kiváló

termékek tanúsítványát (harmadik szint), a terméket felveszi a “Minősített termékek nemzeti jegyzékébe és nyilvánosságra hozza. Európában az egyes országokban létrehozott akkreditálási rendszerek teremtik meg a vizsgálati eredmények és tanusítványok kölcsönös elfogadásának lehetőségét Akkreditálás: annak a hivatalos elismerése, hogy egy intézmény, szervezet felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, kalibrálás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére. Az akkreditálás keretében a szervezet kérheti, hogy egy független, a nemzetközi normák szerint minődítő intézmény –a nemzeti akkreditáló szerv- igazolja felkészültségét. 15 Akkreditálási rendszerek főbb alapelvei: • • • • • Áttekinthetőség és nyilvánosság Függetlenség (érdekcsoportoktól) Harmonizálás a nemzetközi és az európai akkreditálási eljárásokkal Igénybevétel önkéntessége Az

akkreditáló szerv nem nyereségérdekelt jellege 3.3 Fogyasztói tájékoztatási formák A közvetlen minőségvédelmi tevékenység mellett az állam olyan eszközöket is kialakított amelyek közvetve a piaci hatásokon keresztül ösztönzik a termelőket termékeik minőségi színvonalának javítására és a kereskedelmet is arra, hogy kínálatában a minőségi szempontot érvényesítse, ezek közül a legfontosabb módszerek, amelyek a vásárlók tájékoztatásak, felvilágosítása útján befolyásolják a vásárlói döntéseket (=minőségvédelem közvetett eszközei). E fogyasztói tájékoztatások elsősorban a termelőtől és a kereskedelemtől független szervek (minőségvizsgáló és minőségellenőrző intézetek) által elvégzett minőség összehasonlításon alapuló tájékoztatások a helyettesíthető termékek közötti különbségek feltárására és a kiváló minőségű termékek iránti figyelem felkeltésére irányulnak. Jelentős

tájékoztatási formák: • • • Összehasonlító árutesztek Tájékoztató címkézési rendszer Az áruk megkülönböztető minőségjele Összehasonlító áruteszt Áruteszten az azonos rendeltetésű áruk minőségének összehasonlító értékelését értjük. Az áruteszt az azonos típusú áruk közötti konstrukciós minőségek különbségét tárja fel. Szükség van arra, hogy az összevonásba bevont valamennyi áru típusjellemzői között meghatározzák a lényeges minőségjellemzőket, ezeket megvizsgálják és értékeljék. Árutesztek információtartalma: • • • • • • • • Használati tulajdonságok összehasonlítása értékelése Árukban megmutatkozó különbségek értékelése Árukhoz kapcsolódó szolgáltatások összehasonlítása Felhasználás lehetőségeinek ismertetése az áru gazdaságos felhasználása érdekében Az áru helyes kezelésének, karbantartásának ismertetése az élettartam növelése, a minőség

megóvása érdekében Fogyasztók tájékoztatása a vásárlás során követendő eljárásról (pl. kipróbálás) Szavatossági és jótállási jogok ismertetése Reális minőségi követelmények ismertetése Három Munkafázisa van: 1. 2. 3. Előkészítés (vizsgálandó áruk kiválasztása, módszerek meghatározása, kritériumok kialakítása, minták beszerzése, stb.) Vizsgálat (a beszerzett minták kiválasztott jellemzőinek méréses és szakértői meghatározása) Értékelés (két irányzat: vagy objektív tájékoztatás minősítés nélkül csak eredményt közöl, vagy összehasonlító áruvizsgálat ahol értékelik, minősítik vagy rangsorolják az árukat) Tájékoztató címkézési rendszer Lényege az áruk csomagolásán vagy az áruhoz csatolt árucímkén valamely áru minőségének értékelése. A tájékoztató címke (KERMI Tanúsító címke KTC) az egységes magyar minőségtanúsítási rendszer 3. Szintjét képviseli (címkét

megnézni könyv I. 1o3 o) A KTC követelménye, hogy az árunak tanúsított minőségét tartani kell A KERMI feladata a rendszeres minőség-ellenőrzés, a tanúsított adatok ellenőrzése. Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy a jellemzők a 16 tanúsítottnál gyengébbek, akkor az Intézet felhívja a gyártó figyelmét a szükséges minőségjavításra. Ha ez meghatározott időn belül nem történik meg, akkor a KERMI Rt. a címke használati jogát visszavonhatja A KTC a fogyasztói tájékoztatás legkorszerűbb formája. A KTC viselési jogát megszerzett áruk döntő többsége megőrzi a jogot. Megkülönböztető minőségi jel (legjobb áruk kiemelése a többi közül) A gyártótól független szakértői szervezet ítéli oda a jel viselési jogát, ha az áru megfelel a vele szemben támasztott magas szintű követelményeknek. Hazai gyakorlatban egyetlen ilyen minőségi jel használatos a KÁF (Kiváló Áruk Fóruma). A KÁF titkárság adhatja ki a

megkülönböztető jel viselésének jogát kiemelkedő használati értékű és esztétikus, praktikus áruk esetén. Három évre adható indokolt esetben 1 v 2 évre csökkenthető Utóellenőrzés van A jel elnyerésére a pályázat önkéntes, pályázni szinte minden áruval lehet, melynél a hozzáadott érték 51%-ban magyar. Kizárt: pl. gyógyszerek, dohányáru A KÁF a megvonás tényét a fogyasztók tájékoztatása érdekében nyilvánosságra hozza. A KÁF Titkárság törli a terméket a nyílvántartásból ha: • • • • • A használati jog lejáratával nem kéri annak hosszabbítását Az utóellenőrzés nincs biztosítva A vállalt műszaki szintet nem tudja biztosítani Önként lemond a viselésről Megszünteti a termék gyártását A jel viselésének elnyerését hosszú vizsgálatok előzik meg: • • Műszaki vizsgálat Formaminősítési vizsgálat (zsűri végzi) A negatív döntés (a jel viselési jogának elutasítása) szolgálati

titok, nyilvánosságra nem hozható. CE jelölés Jogilag kötelező vizsgálat és tanúsítás körébe tartozó termékeket CE jelöléssel kell ellátni az EU-ban. A jelölés nem minőségi jel, hanem a gyártó nyilatkozata arról, hogy a terméke a vonatkozó direktívákban előírt követelményeknek maradéktalanul megfelel. A CE jelölés azt mutatja, hogy a termék az EU-ban bárhol forgalmazható. Ennek igazolására elegendő lehet a gyártói nyilatkozat de előírhatják a független testület bevonását. A gyártó, ill. forgalmazó köteles megőrizni és az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani mindazon dokumentumokat, amelyek a CE jelölés alkalmazásának jogosságát bizonyítják. KERMI minőségi jel KERMI adja ki és a terméken vagy csomagoláson lehet elhelyezni. A KERMI Kft -mint független minőségellenőrző szerv minőségtanúsítása- a vevő részére biztosítékot jelent az áru rendszeres, egyenletes minőségére. A minőségjel

lényege, hogy ugyanazon árucsoporton belül egyszerre több terméknél (típusnál) is alkalmazható mivel a vizsgált jellemzőket cikkcsoporton belül azonos módon, azonos értékelő rendszerben minősíti a KERMI Kft. A jel elnyerésének alapvető követelménye, hogy a vonatkozó szabványnak, más előírásnak vagy a gyártó által deklarált minőségi előírásoknak megfeleljen és minősége állandó legyen. A termékek laboratóriumi, érzékszervi és gyakorlati vizsgálatát az érvényes magyar és nemzetközi szabványokban meghatározott vizsgálati módszerekkel végzik. A végső minősítés alapjául szolgáló követelményszintek megegyeznek az árutesztek készítésénél meghatározott kategóriákkal: lehet kiváló, jó, közepes, még megfelelő (gyenge). A KERMI minőségjel központi eleme a KERMI embléma, mely védjegyoltalom alatt áll. Az embléma fehér mezőben kék, zöld vagy fekete színű stilizált Q betű, melyben azonos színű KERMI

felirat szerepel. 17 Rendszeresen ellenőrzött kiváló magyar termék (Az Állami Minőség- és Eredetjelző Védjegy) A piacképes magyar termékek hátrányos helyzetének kiküszöbölésére jól átgondolt, összetett, hosszú távú gazdaságfejlesztési célokat szolgál. Megfelel a magyar sajátosságoknak, biztosítja a hazai és nemzetközi tekintélyt, áruk széles körére alkalmazható. A védjegy magyar feliratú embléma A pályáztatott árucikkeknek szigorú, előzetesen közzétett kritériumok hiánytalan teljesítését kell bizonyítaniuk. Önkéntes. Állami garancia áll mögötte Rendszeresen véletlenszerű minta kiválasztásával ellenőrzik Követelménye: • • • • • • • • • • Ösztönözze, segítse a hazai technológiai és termék innovációt, a gazd. Modernizálását Nemzetközileg elfogadott legyen Igazolja a magyar eredetet Átlagon felüli minőséget jelezzen Garanciát biztosítson Védje meg a termelőt a saját

belföldi piacán Export promóciós feladatokat lásson el Javítsa MO imázsát külföldön Harmonizáljon az EU hasonló eszközeivel Gyorsan és hatékonyan megvalósítható legyen Alapelvei: • • • Rendszeresen ellenőrzött A termék legalább egy tulajdonságában kiváló Eredetjelző, Magyar Termék Zárjegy A dohánygyártmány, a szeszesital, a kávé és a fűszerpaprika őrlemény kizárólag zárjeggyel ellátva forgalmazható. Jövedéki termékekre vonatkozik. A terméket zárjeggyel a termelő ill importőr köteles ellátni A zárjegy tanúsítja, hogy a termék a jogszabályoknak megfelelően került forgalomba, minőségi garanciát jelent, kizárja a hamisítást. A zárjegyet a termékeknek arra a legkisebb csomagolási egységére kell felragasztani, amelyben a termék közvetlen a fogyasztóhoz kerül. Az ismertetett rendelkezések betartását a vámhivatal ellenőrzi. Környezetre kevésbé ártalmas áruk jelölése A környezetvédelmi

címkézési rendszer meghatározott jellel tanúsítja az adott áru környezetére kevésbé ártalmas tulajdonságát. Pl újrahasznosítható, foszfátmentes, energiatakarékost, stb A környezetvédelmi címkézési rendszer alapvető két célja: 1. A fogyasztók tájékoztatása a környezetre kevésbé ártalmas áruról 2. A gyártók versenyhelyzetének fokozása azzal a céllal, hogy a növeljék a kevésbé ártalmas áruk előállításának arányát. A címkézési programban résztvevők egyszer befizetendő tanúsítási,, illetve használati díjat állapítanak meg, e forrás nem elegendő ezért a nemzeti ökocímkézés jelentős állami támogatásban részesül. Egyéb környezetvédelmi programok pl.: WWF, RESY védjegy (recycling), Der Grüne Punkt Ökoprogramok hatékonysága: bizonyítottan befolyásolja a vásárlói döntése, de csak meghatározott életszínvonal felett. Erőteljesen hat a gyártóra és a kereskedelemre és létrehozza az

ökomarketinget. (kiszélesedik a környezetvédelmi attitüd). Der Grüne Punkt: a csomagolási rendszer célja, hogy a már elhasznált fogyasztói csomagolások részére újrahasznosítást biztosítson. 18 Hazai környezetbarát termék védjegy (Cédrus védjegy) A környezetbarát Termék Közhasznú Társaság feladata a környezetbarát termékek minősítő tanúsító rendszerének működtetése. A minősítés az előre kidolgozott minősítési feltételek szerint szakértői vizsgálat alapján történik. A döntéshozatal negyedévenként történik. A védjegyviselés jogát max 2 évre lehet megszerezni, de az eljárás megismételhető A védjegyhasználat alatt a KT Kht. Ellenőrzi, hogy a termék változatlanul megfelel-e a minősítési követelményeknek A védjegyhasználati díj a védjegyet viselő termék értékesítéséből származó nettó árbevétel 2 ezreléke. Kidolgozott minősítési követelmények állnak rendelkezésre jelenleg a

következő termékcsoportokhoz: pl. hajtógáz nélküli dezodor, környezetbarát csomagolás, stb. 3.4 Felelősségi jogszabályok és az azokban foglal jogok Szavatosság: A szavatosság intézménye a Ptk-ból ered, és minden olyan termékre érvényes amit értékesítettek. A törvény abból indul ki, hogy a kereskedelem csak hibátlan, jó minőségű árut hoz forgalomba. Ezért ha a termék meghibásodik, a vevőnek kell bizonyítania, hogy az általa vásárolt árucikk hibás volt. A szavatosság elévülése 6 hónap Vannak olyan termékek melyek használhatósági időtartama a hat hónaptól eltér, ebben az esetben valamilyen műszaki előírás, szabvány v. hatósági előírás meg a kötelező alkalmassági időt (élelmiszerek esetén ez rövidebb mint hat hónap tartós fogyasztási cikkek esetén hosszabb mint hat hónap általában 3 év vagy akár 5 vagy 10). Ha a vásárolt áru hibás akkor az eladó köteles elbírálni a reklamációt, amennyiben maga is

megállapítja annak alaposságát, a vevő kívánsága szerint vagy megjavíttatja a terméket, vagy árengedményt ad. A hibás áru kijavítását 8 napon belül kell elvégezni. Ha ez nem történik meg a vásárló kívánsága szerint három lehetőség van: - Árcsökkentés Csere Vételár visszatérítés Gyakran előfordul, hogy a kereskedő elismeri a hibát de vitatja, hogy ez gyártói okokra vezethető vissza, ilyenkor műszaki vita keletkezik. Az eladó ilyenkor köteles a terméket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre küldeni szakvélemény végett. Ilyenkor a végzett vizsgálatért vizsgálati díjat kell fizetnie annak akinek a vitában képviselt véleményét a szakvélemény nem támasztja alá. Jótállás A jótállás keretében a kötelezett, tehát a gyártó, illetve a kereskedő azt garantálja, hogy egy bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni. A jótállás keretében nem a vásárlónak kell bizonyítania, hogy

vétlen a termék meghibásodásában. A jótállásért felelős kereskedő csak akkor mentesülhet a felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka (és nem a hiba) az eladás után keletkezett. A jótállási kötelezettségről szóló jogszabály megjelöli azokat a termékeket, ill. termékcsoportokat, melyekre a kötelező jótállás kiterjed: háztartási gépek és készülékek, híradástechnikai termékek, számítógépek, bútorok, gépkocsik, kerékpárok, stb. (tartós használatra rendelt termékek) Ha a termék a vásárlástól számított három napon belül meghibásodott, a vásárló kívánságára azt azonos típusú új termékre kell kicserélni, vagy ha erre nincs lehetőség, a vételárat vissza kell fizetni. Ha a vásárló a termék javítását kéri, a javítási határidő 15 nap. Előfordulhat, hogy a kötelezett a javítás idejére a vásárlónak kölcsönkészüléket ad, ez esetben a javítási határidő 3o napra hosszabbodik meg. A

vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegyen fel kell tüntetni: • • • • A termék és a gyártó, importáló nevét Gyártmány típusát, gyártási számát Javítószolgálat nevét és címét A vevőt a jótállás alapján megillető jogokat és azok határidejét, a jótállási igény érvényesítésének kizáró feltételeit és a jogorvoslás módját. 19 A tartós használatra rendelt termékekre a kötelező jótállási idő lejárata után életbe lép a szavatossági jog és kötelezettség. A törvény úgy rendelkezik, hogy e termékeknél a szavatossági igényt a vásárlástól számított három éven belül lehet az eladónál bejelenteni. A fogyasztóvédelem legfontosabb szervezetei A rendszerváltás követően továbbra is működnek állami intézmények, melyek ellenőrzésre és hatósági intézkedések megtételére jogosultak. Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Országos

hatáskörű szerv, mely közvetlenül az ipari-kereskedelmi miniszter felügyelete alatt áll. A főfelügyelőség területi szervei a fővárosi és a megyei felügyelőségek. Feladatok: • • • • • • • Ellenőrzik a kis- és nagykereskedelmi vendéglátóipari és idegenforgalmi tevékenységet A minőségre és minőségtanúsításra vonatkozó előírások betartását A minőségi kifogások intézését A belföldi reklám és hirdetésre vonatkozó tilalmak betartását Hamis mérőeszközök használatát megtiltani A fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető körülmények esetén az üzletet bezáratni A veszélyes áru, termék megsemmisítéséről intézkedni A felügyelőségek munkatársai ellenőrzéseik során az észlelt hiba súlyosságától függően a helyszínen bírságolhatnak, vagy szabálysértést kezdeményezhetnek. A vásárlói irodák közvetlenül veszik fel a kapcsolatot a vásárlókkal A panaszirodák minden lakossági

panaszt és egyéb, a fogyasztók érdekeit érintő bejelentést kivizsgálnak. KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft. A KERMI Kft. korszerűen felszerelt akkreditált laboratóriumokat működtet, melyekben a mindenkori érvényes rendeletek alapján elvégzi az új termékek kötelező forgalomba hozatal előtti minőségvizsgálatát, továbbá vizsgálatokat végez a környezetvédelem, mikrobiológia, festékek és bevonatrendszerek, stb. szakterületen, valamint szakértői tevékenységet is folytat, kapcsolatot tart külfölddel a vizsgálatok kölcsönös elismerése érdekében. Az elvégzett vizsgálatok alapján tanúsítványt ad ki, melyben nyilatkozik a termék megfelelősségéről. A tanúsítási tevékenységet független fél. a Minőségtanúsítást Felügyelő Tanács felügyeli A KERMI Kft. publikációkkal, ismertetőkkel, előadásokkal tájékoztatja a vásárlókat a termékek választékával, minőségével és használhatóságával

kapcsolatos kérdésekről. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ÁNTSZ A szolgálat a közegészségügyi feladatok mellett járványokkal és azokkal összefüggő laboratóriumi vizsgálatokkal, az egészséges életmódra neveléssel, különféle szűrővizsgálatokkal, valamint orvosok és egészségügyi vállalkozások nyilvántartásával foglalkozik. Az egész ország területén ellenőrzi a közegészségügyi feltételeket, valamint a közegészségügyi normák érvényesülését. Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomások Megyei illetőséggel működő részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Feladataik közé tartozik az állatbetegségek megelőzése és felszámolása, takarmány minőség-ellenőrzés, élelmiszer előállítás engedélyezése és ellenőrzése. 20 Gazdasági versenyhivatal A GVH működését a Versenytörvény szabályozza, a parlamentnek alárendelt független állami szerv. A

határozatait Versenytanács hozza, melyekről a Versenyfelügyeleti Értesítőben tájékozódhatunk. Feladatok: Fogyasztói megtévesztések tilalma, megtévesztő reklám, tájékoztatás, lényeges hiányosságok elhallgatása, félrevezető összehasonlítás. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező szakértők képviselik a fogyasztók érdekeit a különböző szakterületeket, ágazati koordinációs fórumokon, érdekegyeztető bizottságokban. Véleményezik a fogyasztókat érintő törvényeket és jogszabály tervezeteket. 21 4.) CSOMAGOLÁS ≅ az áruk minőségének a megőrzését, a felhasználókhoz, illetve a fogyasztókhoz való eljuttatását biztosítja. Csak abban az esetben tudja betölteni minőségmegörző funkcióját, ha az átu tervezésével egyidőbenés vele szoros kapcsolatban történik a csomagolás tervezése is. Feladatai: - minőségmegőrzés - vagyonvédelem és biztonság -

árukárosodások csökkentése - áruérték megőrzésének biztosítása. A csomagolás nem lehet: - öncélú - megtévesztő Funkciói: a) - A csomagolás, mint az áruvédelem eszköze óvni kell az árut a külső környezeti hatásoktól de az áru kedvezőtlen hatásaitól a környezetet is meg kell óvni az áruvédelmi funkciót befolyásoló tényezők: - árut érő várható hatások (az igénybevételek fajtája, nagysága) - az áru érzékenysége, romlékonysága, belső tulajdonságai - az áru szállítása és tárolásának módja, - az áru veszélyessége, agresszivitása. b) A csomagolás logisztikai funkciója - szállítási mód - szabványosított szállítási egység kialakítása, amely biztosítja a kedvező térkihasználást, és így az alasony fuvarköltséget, - korszerű szállítási és kezelési egység kialakíthatósága (pl: egységrakomány-képzés) - a szállítás során esetleges átrakás esetén a gyűjtőszállítmányok

összeállítása, - a rakodás alatti árukárosodások csökkentése, - az egységek gyors, automatikus azonosíthatósága és felismerhetősége, - a tárolás alatti minőségmegőrzés biztosítása. c) - A csomagolás, mint értékesítést ösztönző funkció a csomagolás fontos reklámhordozó felkelti a fogyasztó érdeklődését az áru iránt ⇒ vásárlásra ösztönöz a korszerű csomagolás kényelmessé teszi az önkiszolgáló értékesítést tartalmaznia kell megfelelő fogyasztói tájékoztatást (a szöveg, ábra egyértelmű legyen, nem kelthet hamis képzetet a csomagolás a fogyasztóban, fel kell tűntetni a mennyiséget, tömeget, darabszámot jól látható helyen, fogyaszthatóság, felhasználhatóság idejét, utalni kell az áru tárolására, fel kell tüntetni a gyártót/forgalmazót, ETK számot) A csomagolás KÖRNYEZETI hatása - eldobócsomagolások ⇒ „hulladék invázió” - megoldás: - a csomagolási hulladékok

másodnyersanyagként való újrahasznosítása (recikling technológiák) - eldobó csomagolások helyettesítése visszatérő, többutas betétdíjas csomagolásokkal - takarékos anyag- és energiafelhasználás a csomagolóiparban - környezetbarát csomagolások alkalmazása - a freon csomagolási alkalmazásának teljes betiltása A csomagolás GAZDASÁGOSSÁGA - figyelembe kell venni egy fogyasztói egységre jutó csomagolási költésget - elemezni kell a nem megfelelő csomagolásból adódó szállítási és tárolási károk nagyságát - a magasabb csomagolási költségráfordítások indokoltak, ha az áru minőségét tökéletesebben megőrzik 22 - áruvédelmi szempontból a csomagolás mértékét addig célszerű növelni, amíg a várható károk csökkenéséből származó megtakarítás nagyobb, mint a többletcsomagolásból adódó költség. előnyös a csomagolási ráfordítások növelése akkor is, ha ezzel egyéb más területeken érünk el

megtakarítást (pl: szállítás, tárolás) a hiányos, szakszerűtlen csomagolás még kedvezőtlenebb, mint a csomagolatlan termék, hiszen rendkívül magas a kárhányad, amit még a felmerült csomagolási költség is terhel. Veszélyes azonban a túlcsomagolás, amely anélkül növeli az összköltséget, hogy a kár által létrehozott veszteséget csökkenti. Az OPTIMÁLIS csomagolás MODELLJE - az optimális csomagolás kialakítása egy komplex feladat: biztosítja az áru minőségének megőrzését illetve azt, hogy biztonságosan eljusson a fogyasztóhoz, mindezt a legalacsonyabb összköltség mellett. Átfogja az egész logisztikai rendszert, kielégíti a gyártó, szállító, raktározó, forgalmazó és a fogyasztó igényeit is. - Követelmények, melyeknek meg kell felelnie: a) Védelem (az áru, környezet és fogyasztó számára) b) Logisztikai alkalmasság (szállíthatóság és raktározhatóság, adagolhatóság, megsemmisítés,

újrahasznosíthatóság) c) Információk és az értékesítást elősegítő tényezők (ár és minőség kapcsolata, márka és védjegy, lényeges infók az áruról, konkurenciával szembeni érvényesülés) d) Vevőbarát jelleg (tiszta és higiénikus termék, praktikusság, széles választékból is könnyen kiválasztható) e) Gépesíthetőség (gépi adatfeldolgozás, vonalkódos értékesítési mód, kompabilitás) A csomagolás FORMÁI a) szállítási csomagolás: - elsődleges feladata az áru védelme a külső hatásokkal szemben - megkönnyíti az áru mozgatását, tárolását, szállítását és nyilvántartását - meghatározó a csomagolóeszköz szilárdsága - áll: egy külső burkolóeszközből (pl.láda) amely megfeleő mechanikai szilárdságú és biztosítja az áru védelmét, illetve egy belső csomagolásból, amely lényegében a fogyasztói csomagolás b) gyűjtőcsomagolás: - több csomagolási egység kerül egy nagyobb egységbe, egy

gyűjtőcsomagolásba. - fő feladata: árunyilvántartás, árukezelés, a tárolás elősegítése c) fogyasztói csomagolás: - az árut ebben a formában vásárolja meg a fogyasztó - alapvető feladata az értékesítés elősegítése, a vásárlási döntés befolyásolása és a reklámhatás fokozása - fontos az esztétikus megjelenés, a megfelelő tájékoztatás és a könnyű kezelhetőség biztosítása Csomagolás: jelentése kettős, egyrészt jelenti magát az árut védő burkolatot, másrészt a csomagolás technológiai folyamatát. Csomagolószer: gyűjtőfogalom, melynek elemei a csomagolóanyagok, -eszközök és a segédanyagok Csomagolóanyag: az áru burkolatának az anyaga, amely alkalmas a csomagolási funkciók ellátására. (pl papír, üveg, műanyag) Csomagolási eszköz: a csomagolóanyagokból meghatározott munkafolyamattal állítják elő, amely már közvetlenül alkalmas a termék becsomagolására (pl. papírból dobozt gyártanak)

Csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos anyagai (pl. ragasztók, címkék, záróelemek) CSOMAGOLÓANYAGOK a) papír: az egyik leggyakrabban használt csomagolóanyag, melynek fő alkotója a cellulóz. Előnyös tulajdonsága, hogy a felhasználási igényeknek megfelelően széles választékban állítható elő. Környezetbarát, jól nyomtatható, ragasztható, újra feldolgozható. Hátránya: nedves szakító szilárdsága rendkívül alacsony b) műanyagok: csomagoláshoz kizárólag hőre lágyuló műanyagokat használnak. Legnyagyobb mennyiségben polietilén és PVC kerül felhasználásra. Két alapvető csoportjuk a hajlékony- és a merev falú műanyagok A zsugorfóliás csomagolás egy újfajta csomagolási technológia. Előnye, hogy olcsó, az új fogyasztói szokásoknak rendkívül megfelel. 23 c) fémek: csomagoláshoz acélt és aluminiumot használnak. Előnyük: tökéletes víz, fény-, és aromazárók, jó mechanikai

szilárdságúak . Az aluminium előnye, hogy ellenállóbb a korrózióval szemben, mint az acél Az alumínium alapanyagú csomagolóeszköz lehet fólia, hajlékony falú csomagolóeszköz (pl: tubus) vagy merev falú csomagolóeszköz (pl.: hordó) Hátránya: előállítása rendkívül energiaigényes d) üveg: Előnye, hogy mérete igény szerint változtatható, átlátszó, jól tisztítható, sterilizálható és ismételten felhasználható, vegyileg szinte tökéletesen ellenálló, víz-, gőz- és aromazáró képessége kiemelkedő, színezhető. Hátránya: törékeny, relative nehéz. Egyéb csomagolóanyagok: - fa: csökkent jelentősége a csomagolásban, a legtöbbet a mezőgazdaságban használják. - textil: hajlékonyak és nagy a szakítószilárdságuk, lehetnek természetes (pl. len, kender) és mesterséges (műanyagok, pl. poliészter) eredetűek Kombinált (társított) csomagolás - szinte tökéletes a záróképességük - megakadályozzák a víz, a

vízgőz, a gázok, a levegő, az aromaanyagok, zsírok és olajok, valamint a fény átjutását - két vagy több csomagolóanyag tartós egyesítésével létrejött új anyag felhasználását jelenti. - fő célja a csomagolóanyagok hátrányos tulajdonságainak csökkentése v. teljes kiküszöbölése - leggyakoribb a papír-műanyag kombináció CSOMAGOLÁSI SEGÉDANYAGOK - biztosítják az áruvédelmet ideiglenes zárt védőburkolat létrehozásával - vannak zárást biztosító anyagok, címkék, párnázóanyagok, páramegkötőanyagok, rögzítő anyagok. - Záróelemek: minden csomagolás lényeges eleme. Lényeges követelmény lehet a visszazárhatóság, az egyszerű, praktikus nyithatóság, amely nem lehet balesetveszélyes. A leggyakoribb záróelemek: csavaros kupak, fedelek, tépőzár, koronazár, dugó. - Címkék: mindig olvashatónak kell maradniuk, megőrizve a tájékoztató és reklám funkciójukat. - Párnázóanyagok: ütéskor, ütközéskor és

ejtéskor védik az árut. Fő feladatuk a mozgáscsillapítás, az áru védelme a káros fizikai hatással szemben. (pl buborékfólia, légpárna, hullámpapír-lemez stb) - Rögzítés: a biztonságos szállítás előfeltétele, amely csökkenti az áru ütődését, elcsúszását, eldőlését. Lehetnek egyszeri és ismételten használhatóak. - Páramegkötő anyagok: használatos páralekötéshez a szilikagél, aktív bauxit, száraz alumíniumhidroxidgél. A páramegkötés feltétele, hogy ne legyen nagy hőmérsékletingadozás ill. a külső- és a belsőtér között páratartalom ne legyen túlzottan eltérő. SPECIÁLIS CSOMAGOLÁSOK a) Aszeptikus csomagolás: (aszepszis=fertőzésmentes) jellemzője a hosszú minőségmegőrzési határidő, a tetszetős és praktikus csomagolás, biztosítja a beltartalmi érték megőrzését. A csíramentesítés legelterjettebb eljárása az ultrapasztőrözés. Az aszeptikusan csomagolt áruk előnye, hogy a „steril” áru

szobahőmérsékleten hosszú ideig megőrzi minőségét. A leggyakrabban használt aszeptikus csomagolóanyagok: - merev falú csomagolóeszköz (pl. sterilizált műanyag és üveg) - félmerev falú csomagolóeszközök (pl. műanyag palack) - hajlékony falú csomagolóeszközök (pl. fémgőzölt műanyag tasakok) b) Vákuum ill. védőgázas csomagolás: az élelmiszerek eltarthatósága lényegesen növelhető oxigénszegény környezetben. Vákuumcsomagolásnál a levegőt teljes mértékben kizárják Védőgázas csomagolás esetében a levegő helyett nitrogén v. széndioxid van jelen, tehát az oxigén kizárásával jön létre a tartósság Előnyeik: - hosszabb minőségmegőrzési idő - tökéletesebb áruvédelem - kifogástalan zárás egyszerű tapintással megállapítható c) Aeroszolos csomagolás: elősegíti, hogy a folyékony v. szilárd anyagok a levegőben apró részecskék formájában legyenek jelen. A porlasztandó terméket cseppfolyósított

hajtógázzal elegyítik, majd a keverék nyomás hatására a fúvókán keresztül apró részecskék formájában kiáramlik. - Megakadályozza a termék kiszáradását vagy légköri hatások okozta elváltozásokat. - Higiénikus, feleslegessé teszi a segédeszközök alkalmazását - tetszés szerint takarékosan adagolható 24 NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS Azok a törvények, melyeket az EU a csomagolás területeire vonatkozóan hoz, nagy hatással vannak a csomagolóiparra, magára a csomagolásokra, az üzleti tevékenység változásaira, gyártókra és felhasználókra. Az EU tagországok között a csomagolás szabályozását részben horizontálisan, részben vertikálisan végzik. A vertikális szabályozás egyes árukra ill termékcsoportokra terjed ki. (pl cigaretta) A horizontális irányelv általánosabb, több terméket érintő kérdésekkel foglalkozik. (pl vonalkód elhelyezése) A csomagolóeszközökön elhelyezett piktogramok nemzetközileg

egységesítettek. Ezek az áru helyes kezeléséhez adnak útmutatást. Az EU csomagolási előírásai hangsúlyozzák a fogyasztói érdekek védelmét és a csomagolt áruk szabad áramlásának biztosítását. A fogyasztói csomagolások területén az EU az alábbiakat szabályozza: - csomagolási egységek nagysága - tömegben v. térfogatban megállapított méretsorok - az adagolás pontossága - specifikus jelölési előírások - veszélyes anyagok fogyasztói csomagolásán alkalmazandó zárások és jelölések VESZÉLYES ÁRUK CSOMAGOLÁSA Veszélyes anyagok: melyek tulajdonságaik és környezeti változásokra való reagálásuk miatt fokozott veszélyt rejtenek magukban. A veszély kiterjedhet személyekre, raktári eszközökre, járművekre, távolabbi környezetre is Veszélyes áruk besorolása: 1. robbanóanyagok 2. sűrített, cseppfolyósított v nyomás alatt oldott gázok 3. gyúlékony folyadékok 4. gyúlékony, szilárd, öngyúló és gyúlékony

gázokat fejlesztő anyagok 5. gyújtóhatású anyagok, szerves peroxidok 6. mérgező anyagok 7. undorkeltő és fertőző anyagok 8. radioaktív anyagok 9. maró anyagok 25 5.) ÁRUNYILVÁNTARTÁS Az áruvilág sokszínűsége egyre áttekinthetetlenebbé válása szükségessé tett egy új alapokon nyugvó árunyilvántartási rendszer kidolgozását. Az áruk rendezésének célja három féle lehet: 1. Az optimális készletek zavartalan biztosítása (készletgazdálkodás) 2. Statisztikai adatszolgáltatás (hazai fogywasztási trenek és nemzetközi összehasonlítás) 3. Áruazonosítás (az áru származásának pontos megadása és a besorolás) Az árurendszerezésnél két alapelvet vesznek figyelembe. Először a rendszer alapját alkotó szempontoknak teljes egésükben meghatározottaknak, másodszor viszonylag változatlannak kell lenniük. Az osztályozás szempontjai: 1. Az osztályozandó fogalom terjedelme legyen azonos a részfogalmak terjedelmével 2. Az

osztályozásban ne legyenek ugrások 3. Érvényesüljön a kizárásos elv (a besorolás egyértelmű legyen) Az áru rendszerezésének többféle alapelve ismeretes: 1. Alkalmazhatóság szerint: - korlátlanul alakalmazható szempontok (pl.: halmazállapot, nagyság, eredet, áruszállítás és alkalmazás módja, anyagi felépítés és megmunkálási fok, az anyag körforgása szerint) - korlátozottan alkalmazható szempontok (pl.: kémiai összetétel, csomagolási mód, állat ill állat része szerint, szín szerint) 2. Funkcionális kapcsolatok szerint: - teleologikus (cél) szerint - tulajdonság kiemelése szerint - származás szerint - technológia szerint Hazánkban ismert és használatos árunyilvántartási rendszerek: - ITJ (Ipari Termék Jegyzék) - ETK (Egységes Termék Kód) - BTO (Belföldi Termék Osztályozás) - Speciális belső kódrendszerek (pl. Cora, OFOTÉRT) Katalógus Típusú nyilvántartás A katalogizálási módszerek alapja, hogy az árut

elszállítása során egy meghatározott jelzéssel kell ellátni, amely a katalógus száma. Emellett minden áru egy szabadon választott nevet is kaphat Ezen adatok kiegészíthetők az áru tulajdonságaira vonatkozó információkkal. Ezek alapján történik az osztályozás Az alkalmazott kódok (ún. beszélő kódok) a szakértő számára információkat nyújtanak az adott termékről A nemzetközi kereskedelemben meghatározó törekvés egy, az egész világon érvényes és mindenütt alkalmazható statisztikai célú árurendszer létrehozása. (Egységes Nemzetközi Kereskedelmi Osztályozások c árujegyzék, ENSZ) Ennek hazai megfelelője az Ipari Termék Jegyzék (ITJ), mely tartalmazza valamennyi hazai nyersanyag, félkész és késztermék csoportosítását. Ezen belül megkülönböztetünk főcsoportokat, csoportokat, alcsoportokat, cikkcsoportokat Az ITJ számot minden esetben fel kell tüntetni (pl.számlákon) Az ITJ rendszer jellegzetességei: 1)

Elsősorban statisztikai célokat szolgál 2) Nem alkalmas a termék egyedi azonosítására 3) A csoportosítás árujellemzőkre épül, de csak bizonyos mélységig 4) Az árujellemzők súlyozása nem egységes, sorrendjük változó Az ITJ nem felelt meg az EU-ban kötelezően alkalmazandó standardoknak, ezért egy új rendszert vezettek be: Belföldi Termék Osztályozás (BTO), mely EU konform. BTO: - belföldön gyártott ill. - importból belföldi forgalomba került ipari, megzőgazd-i, erdészeti, halászati termékek nemzetgazdasági szinten egységes csoportosítása. 26 Kód típusú árunyilvántartás: UPC (Universal Product Code): USA-ban és Kanadában dolgozták ki, a termékeket azonos tartalmú és felépítésű kódokkal jelölő információs rendszer, mely 12 jegyű. EAN (European Article Numbering): európai egységes termékazonosító rendszer Mindkettő kizárólag termékazonosító, megkülönböztető funkcióval rendelkezik és nem csoportosítja

a termékeket. A kódrendszerek típusai lehetnek pl.: - lyukkártyás kód - mágneskód - OCR kód - vonalkód OCR-kód: egyidejűleg szemmel is olvasható és egyben autómatikus gépi leolvasással is azonosítható az áru. A vonalkód és az OCR-kód összehasonlítása: Szempontok Értelmezés Leolvasás Hiba Távolság OCR Közvetlenül értelmezhető + gép is leolvashatja Nagy hibaszázalék Jelek szennyeződése, sérülése számtévesztést okozhat Leolvasás csak közvetlen érintkezéssel történhet Elhelyezés Kód beolvad a többi információ közé Önellenőrzés Nincs Vonalkód Csak gép tudja értelmezni Minimális hibalehetőség A leolvasó rendszerek többször végigpásztázzák a felületet Különböző szögekből és nagyobb távolságokból is olvasható Speciális, jellegzetes forma: könnyen megtalálható a csomagoláson Van Az EAN-rendszer Az EAN kódok belső tartalmának, valamint külső megjelenési formájának bizonyos részleteit

nemzeti és nemzetközi szabályok határozzák meg. Alapváltozatban a kód 13 pozíciójú, de létezik egy rövidebb, 8 elemű változata is. Elemei: a)/1-2. Számjegy/: ország azonosító b)/3-7. Számjegy/: termelői azonosító c)/8-12.számjegy/: gyártó által adott termék azonosító szám d)/13.számjegy/: ellenőrző szám ETK (Egységes Termék Kód): - 9 elemű, azaz egy 9 számjegyből álló számsor - 5 eleme a gyártót azonosítja - 4 eleme (a gyártó által adott) a konkrét terméket mutatja - jól láthatóan, a csomagolás fő oldalán, lehetőleg a termék neve alatt kell elhelyezni - ez a rendszer egységes szakmai rendezést és besorolást ad a ker-I forgalomba bekerülő termékeknek, melyeket egyértelműen azonosít. - Elősegíti a termékek egységes jelölését a vállalatok közötti információáramlásban, termékforgalomban és a készletgazdálkodásban. ETK és EAN kapcsolata: - Mo.-n az ETK kidolgozásánál figyelembe vették a

nemzetközileg használatos EAN kombinációkat, így az ETK közvetlenül beépíthető a nemzetközi rendszerbe. Az ETK –kód elé kerül az országunk azonosítója (599), majd a végére egy ellenőrző szám. 27 - A két rendszer között nemcsak formai és tartalmi összefüggés áll fenn. A kódok képzési mechanizmusa hasonló, amely ún. számozó szervezeteknél történik (Mo-n ez a CSAOSZ, amely a nemzetközi együttműködésekben egy képviselő szerv is) - Az ETK csupán numerikus kód, míg az EAN gépi olvasást feltételező megoldást rendel a termékazonosító számhoz. (pl vonalkódot) A vonalód kereskedelmi alkalmazása: - A vonalkódtechnika alkalmazásának leglátványosabb területe az áru azonosítása az értékesítésben. - Az üzletekben a POS(Point of Sale) rendszereket alkalmazzák. - A vonalkódok: szélesebb és keskenyebb csíkokból és ezeket elválasztó szélesebb vagy keskenyebb üres közökből álló téglalap alapú

szimbólumok. Ezek közvetlenül nem értelmezhetők Információtartalma ezeknek a vonalaknak és közöknek van. - Vonalkódot szinte valamennyi nyomtatási eljárással elő lehet állítani. - A legelterjedtebb az ipari nyomtatás, amikor a vonalkódot együtt nyomtatják a termék csomagolóanyagának többi nyomtatott részével. - Létezik még cimkenyomtatás is. A vonalkód leolvasási folyamata: a) jelérzékelés b) érzékelt jel átalakítása c) átalakított jelek feldolgozása Olvasóberendezések: a) fényceruzák: sérült, szennyezett kódokat nem tudnak leolvasni, az alkalmazónak mindkét kezét igénybe veszi. b) Olvasópisztolyok: lézer fényt bocsát ki, másfél méteres távolságból is olvasni tudják a vonalkódot , nem kell érintkezniük a kóddal c) Fix fénysugarú leolvasó berendezések: hasonlóan működnek, mint az olvasópisztolyok Kétdimenziós kódolás: a hagyományos, lineáris vonalkódok olyan kiterjesztése, amely az információ

kódolására a rendelkezésre álló felületnek nemcsak egyik, hanem mindkét irányát felhasználja. Ez lehetővé teszi, hogy több adatot helyezzenek el kisebb területen. A vonalkód elhelyezése a csomagoláson: - a vonalkód elhelyezése erősen befolyásolja a termék alaki megjelenését, a csomagolás esztétikáját. A csomagolás tervezőjének az a célja, hogy a vonalkód kevésbé látható helyre kerüljön, a kereskedelem érdeke viszont az, hogy az minél gyorsabban megtalálható és leolvasható legyen. - „láthatatlan vonalkód”: emberi szemmel nem látható, így nem rontja a termék megjelenését. Csak speciális olvasóberendezéssel lehet leolvasni, mely megjeleníti a fluoreszkáló festkéket. Ez azonban megnehezíti a pénztáros munkáját, növeli a csomagolási költségeket. - Az EAN Társaság legfontosabb ajánlásai a kód elhelyezésére: - a csomagolás természetes talpára kell elhelyezni, - ha a csomagolás vmelyik oldalára kerül,

akkor az adott oldalnak a bal alsó sarkában helyezzük el - ha a termék talpára nem nyomtatható, akkor a hátoldalon kell elhelyezni - főoldalra csak a legvégső esetben kerülhet. - hengeres csomagolás esetén a palástra kell helyezni - konzervdobozon a körbefutó feliratozáson legyen - palackoknál a hátsó cimkére tegyük, ha ez nincs, akkor a főcimke alján balra - tubusoknál a tubus végén A POS kemény előnyei: - megbízhatóság (árbizonytalanság kiküszöbölése) - a pénztárgép gyorsasága - pontos pénztári munka - „percre” kész leltár - árváltoztatás egyszerű (programmódosítással) - utánrendelés automatikussá tehető - nagyobb forgási sebesség - a zárt áruforgalmi rendszer miatt árunem léphet ki a rendszerből (lopásokból eredő veszteség kisebb) 28 A POS puha előnyei: - segít a döntés előkészítésében - marketing aciók gyors értékelése - nagyobb áruválaszték állandó készletek A vonalkód hazai

elterjedését gátló főbb tényezők: - magas beruházási ktg és hosszú megtérülési idő, - megfelelő ipari háttér hiánya - speicális szakember igény - zárt áruforgalmi rendszer (áru nem „tűnhet” el. A vonalkód speciális funkciója: A vonalkóddal kombinált elektronikus áruvédelmi rendszerek 3 alapvető elemből épülnek fel: - árucikken elhelyezett speciális jelző cimke, mely gyakran kapcsolódik a vonalkódhoz - az aktív címkét detektáló (jelző) és egyben fény vagy hangjelre riasztó berendezés - a jelző címke hatástalanítására szolgáló eszköz Léteznek: - kemény címkék: többször használhatók, ismételten felszerelhetők újabb árukra - lágy címkék: egyszer használatosak, hatástalanítás után a csomagoláson maradnak A rendszer kiépítettsége lehet: teljes (minden árura kiterjedő) részleges (csak a drágább árukat védő) Újabb megoldások: - alig látható szálból készült cimke - műanyag függőcimke 29

6.) ÁRUVÉDELEM Az áruk szállítása, tárolása, értékesítése során sokféle külső tényező hatásával kell számolni, melyek figyelmen kívül hagyása az áru minőségromlásához, vagy teljes károsodásához vezethet. A külső tényezők jellegük alapján - fizikai (mechanikai, klimatikus) - kémiai - biológiai igénybevételként jelentkezhetnek. 1) Fizikai igénybevételek: - során az áru felületi tulajdonságai változnak meg - ide sorolhatók az erő hatására bekövetkező mechanikai igénybevételek és a különböző klimatikus hatások a) Mechanikai igénybevételek: Közös jellemzőjük, hogy erő hat az árura, amely következtében károsodhat az áru. - Az ilyen igénybevétel során létrejött változások: - Védekezés ill. megelőzés: deformáció felületi sérülések szerkezeti változások (pl.törés) - körültekintő anyagmozgatás - tágas tárolótér a gépi anyagmozgatáshoz - tárolási, raktározási szabályok betartása

- az áru megfelelő csomagolása -Mechanikai hatások pl.: -nyomás -rázás -ejtés -görgetés, buktatás -ütés, ütközés -hirtelen indítás, fékezés b) Klimatikus hatások: Ezek a földrajzi és időszaki (évszak, napszak) adottságokból származő meteorológiai körülményektől függenek. Ilyenek pl: hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma, sugárzások. Az egyes termékek nem egyformán érzékenyek ezekre az elemekre