Földrajz | Természetföldrajz » Horváth Nikolett - A szél

A szél Horváth Nikolett 8.A A szél az eltérő légnyomású területek között kiegyenlítődést létrehozó, uralkodóan vízszintes irányú légáramlás. A szelet a napsugárzás okozza. A Nap az Egyenlítő felett felmelegíti a levegőt. A meleg levegő könnyű, ezért felszáll, északra és délre áramlik A felszínen alacsony lesz a légnyomás. A nehezebb, hideg levegő áramlik ide, és elfoglalja a meleg levegő helyét. A Sarkokon a levegő lefelé száll, és magas légnyomást okoz. A szél a magas nyomású hely felől az alacsony nyomású hely felé tartó légmozgás. A szél iránya nem egyenes, hanem magas és alacsony légnyomású központok körül halad a Coriolis-erő miatt. Az északi féltekén a levegő az óramutató járásával ellentétesen forog az alacsony légnyomású, és óramutató járása szerint a magas légnyomású központ körül. A déli féltekén az irány ennek a fordítottja A szél irányát mindig azon égtáj nevével

jelezzük, ahonnan a szél fúj. Az északi szél tehát azt jelenti, hogy a szél észak felől dél felé fúj, azaz észak felé fordulva szembe fúj a szél. A szél irányát szokás még fokokban is megadni A 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a nyugati szélirányt. Ezt természetesen még tovább lehet finomítani. A meteorológiában általában a 10°os pontosság használatos A szél sebessége a légnyomáskülönbségtől függ. A meteorológiában általában a km/h-ban, m/s-ban, illetve egyes területeken a csomóban szokták meghatározni. 1 km/h kb 2 csomónak felel meg 1806-ban Sir Francis Beaufort angol tengernagy kidolgozta ma is használatos skáláját a szél erősségének mérésére. A 12-fokú Beaufort-szélskála A szél sebessége m/s 0 0.002 1 0.315 2 1.633 km/h csomó/h 0 1-5 6-11 0 1-3 4-6 A szél nyomása A szél hatása kp/m2 szárazföldön vízen 0 Teljes szélcsend. A füst egyenesen száll, a falevél

sem mozdul. A vízfelület tükörsima, a hajó nem kormányozható. 0.06 Alig érezhető szellő. A füst gyengén ingadozik, egyes falevelek rezegnek. A víz felületén apró fodrok vannak. 0.3 Könnyű szellő. A füst erősen ingadozik, a szellő a fák leveleit mozgatja. A víz felületén lapos, rövid hullámok futnak, a hajón a víz csobogása hallható. 3 4 3.454 5.579 5 8.0107 6 10.8138 * 7 13.9171 8 17.2207 * 1219 2028 2938 3949 5061 6274 9 20.8244 7588 10 24.5284 89102 11 28.5326 103117 12* 32.7- 118- 7-10 11-16 17-21 22-27 28-33 34-40 41-47 48-55 56-63 64- 1.0 Gyenge szél. A fák leveleit erősen rázza, a levelek susogása hallható, a zászlót lobogtatja. Barázdált vízfelület, kialakult hullámvonalak, ritkás fehér taraj, a hajó gyengén megdől. 2.0 Mérsékelt szél. A fák vékony gallyai mozognak, a zászló erősen lobog. Kifejezett, hosszú hullámrendszer kis fehér tarajjal. A hajó megdől, már

ki kell ülni. 5.0 Élénk szél. A fák kisebb ágait mozgatja, zúg. A zászló majdnem vízszintesen lobog. A hosszhullámok taraja végig habos, a hajó erősen megdől, a szél a szemnek kellemetlen. 9.0 Erős szél. A nagyobb ágak mozognak. Egyes levelek elszakadnak. A zászló vízszintesen mozog. A hullámhegyek taraja habosan átbukik, a hajót már nehéz kiülni, a drótkötelek fütyülnek. 15.0 Igen erős szél. A gyenge fatörzsek hajlanak, a kis gallyak letörnek, a levelek leszakadnak, a zászló elszakad. Az összes tarajon összefüggő fehér hab keletkezik, a hullámok taraját a szél felkapja, érdemes leszerelni. 23.0 Viharos szél. Az erősebb fák törzse hajladozik, a nagyobb ágak is letörnek. Hosszú hullámhegyek, közöttük sűrű, kis, fodros hullámok, a vitorla lobogva elszakadhat. 34.0 Vihar. A gyenge fák kitörnek, a tetőcserepek lesodródnak. Az egész vízfelület porzik, kis hajó a szabad vízen felborul, a kikötőkben is

erős a hullámzás. 47.0 Szélvész. Nagyobb fákat tör. Tetőt bont Az egész vízfelület fehéren porzik, a szél a hullámtarajokat letépi és elfújja. 62.0 Orkán. Erdőt tarol Az egész vízfelület fehéren porzik, a szél a hullámtarajokat letépi és elfújja. 68.9 Tornádó. Erős pusztítás. Az egész vízfelület fehéren porzik, a szél a hullámtarajokat letépi és elfújja. * Tengeren használnak 16-fokú, sőt nyílt skálát is. * Az elsőfokú viharjelzés (sárga) 12 m/s feletti szél esetén kerül kiadásra. * A másodfokú viharjelzés (piros) 17 m/s feletti szél esetén kerül kiadásra. A szél sebességét mérő műszert anemométernek nevezik. Ez vízszintes karokra szerelt, öblös „csészékből” áll, amelyek egy tengelyen forognak. A szél irányát jelzi a szélkakas és a szélzsák is. A Föld mindkét félgömbjén három nagy szélrendszer alakult ki: a passzátszelek, a sarkvidéki szelek és a nyugati szelek. A hurrikán

A hurrikán sebesen pörgő, trópusi szélviharok, amelyek belsejében a szél sebessége legalább 120 km/h. A trópusi óceánok fölött alakul ki, az Egyenlítőtől északra és délre, ahol a tenger meleg, a levegő pedig páradús. Az atlantikumban hurrikánnak, a Csendes-óceán környékén ciklonnak, Kínában tájfunnak, ciklonnak vagy tropikus ciklonnak nevezik az indiai tengerpartokon, a Fülöp-szigeteken beggiónak és willy-willies a neve Ausztráliában. A hurrikánok zivatarfelhősávokként kezdik életüket, amelyek a passzátszél hatására forogni kezdenek. A viharos erejű szél magasba emeli a meleg levegőt, amiből nagy mennyiségű vízpára csapódik ki eső formájában. E folyamat során felszabadul az úgynevezett latens hő formájában tárolt energia. A latens hő az a hajtóerő, amelynek hatására a közönséges viharok hatalmas, sok száz kilométer átmérőjű cső- és szélspirálokká korbácsolódnak. Egy átlagos hurrikánból naponta

több mint 9 billió liter eső esik. A vihar alatt a szél a tengervízből akár 7,5 méter magasságot is elérő vízfalat tornyoz a magasba. Amikor a hurrikán eléri a tengerpartot, a hullámverés, az eső és a viharos szél óriási pusztítást vihet véghez. A hurrikánok középpontjában (szemében) nincsenek felhők, a levegő is nyugalomban van, felfelé áramlik, derült az égbolt, nagy a meleg. E 30-50 km átmérőjű sáv körül viszont sűrűn feltornyosuló felhőfal található, ahol a szél sebessége a legnagyobb. A hurrikán felhőfala 15 km magasságot is elérhet. A levegő alul beáramlik, óriási sebességgel körbe forog, miközben spirális pályán fölfelé emelkedik, majd a tetején sebesen fölemelkedve elhagyja a hurrikánt. Ha hasznosítani lehetne azt az energiát, ami a hurrikánban egy nap leforgása alatt felszabadul, azzal el lehetne látni az Egyesült Államok teljes iparát egy egész évig. Egy hurrikán a magasból A tornádó A

tornádó félelmetes, gyorsan forgó légtölcsér. Átmérője néhány száz méter, sebessége átlagosan 320 km/h, de elérheti a 900 km/h-t is. A legtöbb tornádót a Fujita-féle skála szerint osztályozzák Az F0 és az F1 tornádók „gyengék”, a szélsebesség nem éri el a 180 km/h-t. Az F2 és az F3 az „erősek”, a szélsebesség 331 km/h-ig nőhet. Száz közül kettő éri el az F4 vagy F5, vagyis „heves” minősítést. A tornádó viharfelhőkből nyúlik le, és felszív szinte minden megmozdíthatót, ami az útjába kerül. A tornádó kicsiny, de intenzív kisnyomású területről indul a levegőből, a viharfelhők alól. Ha a nyomás erőteljes, akkor egy szoros spirál alakú légörvény támad, ami minden oldalról összehúzódik. Ha ez a levegőtölcsér eléri a talajt, mindent felszív, a törmeléket, gépeket és állatokat, mindent, ami nincs lerögzítve. A zivatarfelhőből a földfelszínig ormányszerűen lelógó, alacsony nyomású

központi oszlop felszippantja a talaj közeléből a meleg, nedves levegőt. Az örvény felé száguldó levegő heves forgásba jön, miközben fölfelé emelkedik. Ez alkotja a tornádó látható részét, a poros, vadul örvénylő felhőtölcsért. A tornádók általában a földet érésüket követően kb. 1 óra hosszáig „élnek” Ezalatt legfeljebb 25 kilométer hosszú, 300 méter széles sávban haladnak, és rombolnak. Az évente keletkező kb. 100 tornádó 1/10-e Észak-Amerika felett jön létre Ez az oka annak, hogy itt keresztelik el őket. A tornádóknak keletkezésük sorrendjében az ABC sorrendnek megfelelően, rövid női vagy férfi neveket adnak. Az ABC-t minden évben újra kezdik Pl 1979-ben az első három tornádót így nevezték el: Anna, Bob, Claudette. Hazánkban ebben a században két nagy erejű tornádó alakult ki. 1. 1924 június 13-án Biától Nógrádverőcéig pusztított 70 km hosszúságban A tornádótölcsérben a szél

sebessége a 300 km/h-t is meghaladta. Több haláleset és sokmillió aranykorona értékű kárt okozott. 2. Az 1955 június 8-án Hortobágyon pusztító tornádó egy kombájnt emelt a levegőbe, s miközben három épületen átrepítette, visszadobta a földre. Annak ellenére, hogy ez a szélvihar jobbára lakatlan területen haladt keresztül, mégis 11 halálos áldozata lett. Egy tornádó felülről Érdekességek • A legszelesebb hely a Commonwealth-öböl az Antarktiszon. A szél sebessége itt eléri a 320 km/h-t is. • A legnagyobb szélsebességet a Föld felszínen, 416 km/h-t Mount Washingtonban mérték. • Jack Parrishnek és legénységének már 330 alkalommal sikerült berepülnie a hurrikánok szemébe. • Egy arkansasi tornádó egy 230 kg-os rövid zongorát 400 méteres repülés után egy kukoricatáblára dobott le. • Texasban volt egy tornádó, amely 7 órán át tombolt. • Az emberi történelem során feljegyzett talán legnagyobb

katasztrófát az a tájfun okozta, amely 1970 novemberében a Bengáli-öbölben alakult ki. A tájfun északi irányba, a Gangesz folyó deltája felé fordult. A szélviharral felhőszakadás is társult, s a Gangesz kilépett a medréből. Ezzel mintegy 800000 km2-nyi területet árasztott el, s a tájfun áldozatainak számát kb. 500000-re becsülik. Források: • • • • • • • • • • Tóth Könyvkiadó: Titkok, rejtélyek a földrajz világában Elektra Kiadóház: Bolygónk, a Föld Park Könyvkiadó: Bolygónk, a Föld Park Könyvkiadó: Földrajzi fejtörő Park Könyvkiadó: Természettudományi Kisenciklopédia Szalay Könyvkiadó: Tudod-e? Marshall Kiadó: A világ legcsodálatosabb titkai Marshall Kiadó: A Tudás fája Topográf Kiadó: Rekordok / Élettelen Természet Könyvkuckó Kiadó: Földrajzi értelmező szótár