A mű Aiszkhülosz Agamemnón és az Áldozatvívők című művének folytatása.
Szereplők:
- Oresztész
- Apollón papnője
- Apollón
- Athéna
- Klütaimnésztra szelleme
- Erüniszek kara
A cselekmény első fele Delphoiban, Apollón temploma előtt, míg második része Athénban, az Akropoliszon játszódik.
Apollón papnője az isten delphoi templomába megy, ám a templomba érve szörnyű kép fogadja őt: egy vérző ifjút lát, aki körül rettenetes nőalakok alszanak. Az ifjú nem más, mint Oresztész, a nőalakok pedig anyja bosszúszellemei, az erünniszek. A papnő gyorsan elhagyja a templomot.
Megjelenik Apollón, aki idáig is segítette Oresztészt, s az erünniszeket is ő altatta el. Megnyugtatja Oresztészt, majd közli, hogy Athénba kell menjen, mivel ott fognak ítélkezni felette, az úton pedig Hermész fog rá vigyázni.
Apollón és Hermész útra kell, miközben a templomnál megjelenik Klütaimnésztra szelleme, aki dühösen elkezdi ébresztgetni az erünniszeket. Haragszik azért, hogy így elaludtak és nem a bűnöst kínozzák.
A kar az isten szemére veti, hogy egy anyagyilkost vett védelmébe, még akkor is, ha ő csak apja halálát akarta megbosszulni. Az isten úgy gondolja, nagyobb bűn egy férj meggyilkolása.
Oresztész Apollón utasítására elmegy Athénba. Az Akropoliszon áll Athéna szobra, amihez Oresztész futva érkezik, nyomában a bosszúszellemek, kik kínzó dalt énekelnek.
Athénától mind Oresztész, mind a kar azt kéri, tegyen igazságot. Athéna a város legérdemesebb polgáraiból felállít egy esküdtbizottságot, akik ítélkeznek majd Oresztész felett. A bizottság elnöke maga Athéna.
Apollón is megjelenik, és isteni szavával kiáll Oresztész mellett. A védőbeszédet Apollón mondja el. Mindkét fél védőbeszéde után Athéna elrendeli a szavazást. A szavazás azonban nem hoz döntést, mivel ugyanannyian szavaznak Oresztész mellett, mint ellene. A végső döntést Athéna hozza meg: Oresztészt felmentik. Az ősi istenek, az erünneiszek tiltakoznak a döntés ellen, mivel úgy gondolják, hogy semmibe vették őket. Athéna bölcsessége azonban megoldja a kialakult helyzetet. Az ősi isteneknek lakhelyet és kultikus tiszteletet ígér Athénban.
Az ősi istenek elfogadják a javaslatot, a jóindulatú szellemek, az eumeniszek pedig megáldják Athén földjét. Athén városának népe fáklyásmenetben kíséri a védőszellemeket új lakóhelyükre.
Kapcsolódó olvasnivalók
A Tunguz katasztrófáról
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
A Goldenhar szindróma
A Goldenhar szindróma egy ritka veleszületett fejlődési rendellenesség, amely hatással lehet az arcra, a szemekre, a fülre és az állkapocsra, illetve a belső szervekre is. Maurice Goldenhar francia orvos munkájának elismeréseként nevezték így el, aki először írta le (1952). Ebben a cikkben a betegség jellemzőit, okait, diagnózisát és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk meg.
A Karácsonyfa története
A karácsonyfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le:
Amikor Jézus Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült üldözőitől.
Középiskolai anyagok
Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember
Gárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...
Érték- és időszembesítés Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versében
Berzsenyi elégiáiban olyan összetett, összegző élmények jutnak kifejezésre, ahol az illúziókból való kiábrándulás a valóság felismeréséig jut. Az ifjúság elmúlásának fájdalmát a költő az elmúlás egyetemes élményévé teszi. Elégikus versei tele vannak olyan hangulati jelzőkkel, amelyek elvezetnek az érzelmesség felszínétől a vallomások telítettségéig, így a romantikus...
Rab ember fiai
A történet a XVII. századi Erdélyben játszódik, Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem uralkodása idején. Apafit 1661-ben a törökök választották fejedelemmé, de hatalmának gyakorlását a törökök és a Habsburgok egyaránt akadályozták. Apafi a szulának hűségesküt tett, de a császári udvarral és a királyi Magyarországgal is tartania kellett a kapcsolatot. Megpróbálta elérni...
