Ezoterika | Asztrológia » Egy repűlőgépbaleset margójára, a Győrffy László könyvében található képlet elemzése érzékeny pontokkal

Egy repűlőgépbaleset margójára. A Győrffy László könyvében található képlet elemzése érzékeny pontokkal. A jelen képletekkel kapcsolatos elemzésnek egyetlen célja van, megvizsgálni és értelmezni azokat a jelzéseket, amelyeket az ókor óta alkalmazott érzékeny pontokkal lehet megérteni a különféle képletekből. Természetesen az érzékeny pontok doktrinája sok kérdőjelet vet fel a mai asztrológusok számára, (amire röviden itt is ki fogok térni), de pusztán az ellentmondásosság ténye nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy vizsgálódjunk a témában. A modern, magyar asztrológiai irodalom, ezt nyugodtan kijelenthetjük, Győrffy László Asztrológia című könyvével indult útjára. Ezt a könyvet –mivel Hitler és Mussolini képletének rövid elemzését is tartalmazza –reprint kiadásban, csak most, jóval a rendszerváltás után, veheti kézbe az érdeklődő asztrológus. A most kielemezendő képlet is ebből a könyvből

való Az érzékeny pontok vizsgálatának a szükségességét pedig az a tény bizonyítja, hogy a XVII. Század végével, eme asztrológiai elmek használata szinte teljesen elveszett az asztrológiai vizsgálódások tárházából. Az 1800-as években újjáélesztett asztrológiai praxis gyakorlói, elsősorban Ptolemaiosz után, csak a Fortuna (Szerencsekerék) használatát fogadták el, de sokan azt is feleslegesnek tartották és tartják, a modern asztrológiai kifejtés hívei közül. Ezen kívül, a Fortuna –és a többi pont –kiszámításával kapcsolatos igen lényeges probléma az, hogy vajon milyen formula szerint számoljuk ki azokat nappali, és éjjeli képletek során? De mielőtt ezt a problémát jobban körüljárnánk, idézem a témával kapcsolatosan Győrffy László saját szavait a művéből: „A Napnak és a Holdnak, mint földi viszonylatban a két leghatásosabb égitestnek kölcsönhatása az ascendenshez (a horoszkóp legérzékenyebb

pontjához) olyan harmonikus energiaforrást jelent a kölcsönhatások találkozási helyén, hogy az ily módon érzékennyé vált pont meghatározásának szintén jelentősége van. Ezt a pontot szerencsepont-nak nevezi az asztrológia és Ptolomaeus nyomán (Pars Fortunae) mi is számításba vesszük. Szimbóluma: (-) Aspektusának tág határa: 3°-4°. Kiszámítása akként történik, hogy nappali születés esetén (napfölkeltétől-napnyugtáig) a Napnak a Holdhoz való és ívértékben kifejezett, tehát 0° E-tól számított, vagyis az állatöv jelein előre mért egymástól való távolságát az ascendens 0° E-tól számított ívértékéhez hozzáadjuk. Éjjeli születés esetén pedig (napnyugtától-napkeltéig) a Holdnak a Naphoz való, ívértékben kifejezett távolságát adjuk az ascendenshez. Az eddigi számtani magyarázatok alapján ez az egyszerű számtani művelet nem okozhat nehézséget. Egyébként a kiszámítás gyakorlati módszerét a

születés idejére eső bolygóállások kiszámításával kapcsolatban fogjuk ismertetni.” (Asztrológia, 103-104-ik oldal) Ezt a számítást a könyv 132-ik oldalán találhatjuk meg: 11.) Szerencsepont Nappali (napkeltétől-napnyugtáig) születésről lévén szó, a szerencsepont fölrajzi hossza = Nap-Hold+Ascendens. Nap hossza az ekliptikán: Hold hossza az ekliptikán: 93° 40’ ( 3° 40’+ 90° ) 163° 16’ ( 13° 16’+ 150° ) + Ascendens Fortuna hossza a születéskor: 453° 40’ -163° 16’ =290° 24’ 237° 46’ ( 27° 46’+ 210° ) 290° 24’ +237° 46’ =528° 10’ -360° 168° 10’ = 18° 10’ J 360° +93° 40’ =453° 40’ A probléma a számítással a következő: Egészen az ókortól kezdve (a Hermésznek tulajdonított Panaretos-tól) a 17.-ik század végéig a Fortuna kiszámításának a nappali verziója az Ascendens+Hold-Nap, vagy HoldNap+Ascendens formula volt! Mivel a másik –reverzibilis –formulával a Szellem Pontját

számolta ki az asztrológus. Egyébként a könyv végén lévő hibajegyzékben, már a helyes kiszámítási formulát adja meg az, aki a hibajegyzéket elkészítette. Azonban a könyvben lévő példaképleteknél, ha az ember utánaszámol, akkor ezzel a fordított számítással találkozik (vagyis: nappali képletnél a hagyományos éjjeli formulával és fordítva). Itt azonban egy rövid kitérőt kell tennünk. Ugyanis kétféle módon állapították meg a korabeli asztrológusok az érzékeny pontok helyét a képletekben. Az egyiket nevezzük lemérésnek, a másikat pedig formulázásnak. Ha bárki a klasszikus forrásokban nézi meg azt, hogy miként adják meg a régi szerzők a pontok kiszámítási menetét, azt fogja találni, hogy a Fortuna esetében a következő az eljárás: mérjük le –Nappali képletnél –a távolságot a Naptól a Holdig és ezt a távolságot vetítsük ki az Ascendenstől. És itt van a dologban a csavar! Ugyanis ha ezt alkalmazzuk

formula képletnek és azt mondjuk, hogy nappal a Fortuna = Nap-Hold+Ascendens (vagy: Ascendens+Nap-Hold), akkor épp a fordítottját kapjuk a lemért eredménynek. Ezt a problémát egy Bonatus által közölt példaképleten mutatom be: 1. Ábra: Bonatus példaképlete a Liber Astronomiae-ben a Fortunához Bonatus tehát azt írja: „De mert a Nap a nappali szerencse (fortune), nappal tőle kell kezdeni a számolást, és mert a Hold ugyanilyen éjszaka, ezért éjjel tőle kell kezdeni a számolást. Ezt a pontot számítjuk ki legelőször, és őt soroljuk az összes többi pont elé úgy, ahogy az égi fények soroltatnak az össze többi planéta elé. És így, ez a pont elsötétíti (ragyogása által) az összes többi pontot ugyanolyan módón, ahogy a fővilágosítók elsötétítik (ragyogásuk által) a többi csillagot. És hasonlóképpen a Nap: ragyogóbb, mint az összes többi csillag, ezért hívjuk a nappal fényének, mivel a felkelésével beköszönt a

nappal; és lenyugvásakor beköszönt távoztával az éjjel. Ő szignifikálja a természetes életet, és azon dolgok maradékát, amelyeket elmondtunk a jelöléséről szóló fejezetben. A Hold pedig az éjszaka szerencséje és fénye, és a testek szignifikátora, és mindazon dolgoké, amelyekről a róla szóló fejezetben már beszéltünk” Nap jegye F 1 Ascendens H 1 G 2 H 3 I 4 I 2 J 3 K 4 Hold jegye J 5 Fortuna L 5 A képlet tehát egyszerű: ha a Naptól leszámoljuk a jegyeket a Holdig, majd ezt a távot leszámoljuk az Ascendenstől, akkor megkapjuk a Fortuna helyét! De végezzük el a mi formulánkkal is a számolást: tehát, ha a szöveget úgy értelmezzük, hogy a Naptól kell a Holdig számolni: Nap-Hold+Ascendens (ahogy –nappali formulaként –a Győrffy könyvben áll), akkor: Nap F 11° 04’ Hold J 11° 04’ Asc. M 5° 05’ Számítás: Fortuna pozíciója: 41° 04’ 161° 04’ 95° 05’ 401° 04’-161° 04’ 240° 00’+95° 05’ 335°

05’ + 360° = 401° = 240° 00’ = 335° 05’ = O 5°05’!!! Ebből a példából jól látszik, hogy a klasszikus szövegekben, az ókor óta használatos leszámolásos módszerrel írták le a pontok meghatározásának a módját, habár már a koraközépkortól kezdve –legalábbis az Arab érától bizonyosan –a formulázást is használták a gyakorlatban. Tehát a most bemutatandó képleteben is, amit a Győrffy könyv 290-dik oldalán mindenki megtekinthet, a Fortuna rosszul van kiszámítva (vagyis: nappali képletben éjjeli formulával van megállapítva, ezért ez nem a Fortuna, hanem a Szellem Pontja). Felmerülhet a kérdés, hogy mi a különbség a két pont között, a válaszért megint Bonatushoz fordulok: Fortuna –a Hold Pontja Jelöli az életet, testet, lelket, erőt, szerencsét, anyagi javakat és szerencsét, gazdagságot, szegénységet, hírnevet, dícséretet és reputációt. Inkább nappali képletekben erős és hatásos! Hylegális pont

(lehet Hyleg)! Szellem (Eljövendő Dolgok) –Nap Pontja Jelöli a lelket és a testet (a Fortuna után), és ezek feltételeit. Aztán, a hitet, vallást, gondolatokat, szándékot, és bármi olyat, ami hiányzik Inkább az eljövendő dolgokat jelöli, mint a meglévőket. Inkább éjjeli képletekben erős és hatásos! Abu Ma’shar szerint a dolgok kezdetén és az éves revoluciókban hat erősen, mint a Radixban (de a Radixban is hatásos!) Nem Hylegális pont (nem lehet Hyleg)! Röviden szólva, ezek a legfőbb különbségek a két pont között, habár mindkettőt a Napból és a Holdból, valamint az Ascendensből számoljuk ki! A Fortunával kapcsolatos problámák után forduljunk most az érzékeny pontok kérdésköre felé. Győrffy László a következőket írja velük kapcsolatban: „Vannak, akik a szerencseponthoz hasonlóan a születési képletnek még többféle, ú. n érzékeny pontját is figyelembe veszik. Mi azonban, minthogy elvi álláspontunk

jelen munkánk során az, hogy szétválasszuk a föltevéseket a szigorúan tapasztalati tényektől és ekként az asztrológiát tudományos alapokra helyezzük, azért Morin-Schwikert és több külföldi jeles asztrológus után ezekkel a pontokkal nem számítunk, minthogy a tapasztalat szerint ezeknek jelentősége nincs. Ilyen pontok többek között: a testvérek, apa, anya pontja, utazás, hírnév, szerelem, vagyon, stb. pontjai Schwikert „valaminek a semmiből” (etwas aus Nichts) nevezi ezeket az ú. n érzékeny pontokat Ugyanígy gondolkodik a nagy angol asztrológus Raphael, továbbá Frank Glahn és többen. Természetesen a szerencsepontot kiemelik a jelentéktelen érzékeny pontok közül, mint hangsúlyoztuk, Ptolomaeus nyomán.” Győrffy László a könyvének 290-edik oldalán közli, az Endresz-féle „Justice for Hungary” repülőgép római útjának a képletét. Endresz György repülőgép pilóta volt az I Világháborúban, és a 30-as években

bravúros óceán átrepülést hajtott végre a repülőgépével 1932-ben Rómába készülődött egy kongresszusra, de amikor a gépével megérkezett a célállomásra, a gép megpördült, lezuhant és kigyulladt. Endresz György és a rádiós navigátora mindketten szörnyethaltak a balesetben. Ebben a képletben a könyvben közzétett képlet ascendense az I 9° 11’-ére kerül, a Nap az G 0° 05’-ére, és a Hold a M 16° 37’-ére jut. A képlet nappali, tehát Győrffy a Nap-Hold+Ascendens formulát alkalmazta a számolásnál: 60° 05’-256° 37’+129° 11’: ami: 420° 05’-256° 37’+129° 11’ Ennek az eredménye: 292° 39’ azaz: N 22° 39’ Tehát Győrffy tudtán kívül a Szellem (Eljövendő Dolgok) Pontját számolta ki a képletben. Ezzel szemben a Fortuna kiszámítása: 256° 37’-60° 05’+129° 11’ Ennek eredménye: 325° 43’ azaz: O 25° 43’ Fortuna pozíciója: O 25° 43’ Szellem Pontja: N 22° 39’ 2. Ábra: a repülőgép

indulásának a képlete 1932. Május 21 d e 9h 16m Budapest, Mátyásföldi repülőtér. Győrffy László a következőket írja a képlettek kapcsolatban: „A gépnek az országra vonatkozó szimbolikus jelentőségét az indulás idejére felállított asztrális képlete is kifejezi három bolygóval, köztük a Nappal a képlet legtekintélyesebb, X. Szakaszában. Ugyancsak a Nap az Ascendens I jele után a képletnek magának is második ura. A X Szakaszban áll a X Ház ura a Mars, Merkúr konjunkcióban, és jó sugárzásban a hivatás, tekintély X. Házának második urával, a Vénusszal Az előkelő Jupiter helyzetileg az I. Házban, mint a képlet első uralkodója, kitűnő sugárzásban a repülőgépet személyesítő és IX. Házban elevációban, tehát nagyon erősen álló Uránusszal és a nyilvánosságot erősen foglalkoztató Holddal. A Jupiternek ezek a kitünő sugárzásai, valamint az ascendens urának, a Napnak a hivatás, tekintély, állás X.

Házbeli pozíciója, végül a X Ház két urának, a Marsnak és a Vénusznak egymással képzett kiváló aspektusa a gépnek a római repülőtérre való megérkezését, vagyis a hivatást teljesítette, megoldotta, a kitűzött célt elérte. Meg kellett azonban a megérkezése után semmisülnie, mert az ascendenst a két legrosszabb bolygó, a visszafelé haladó Szaturnusz, és a Mars nagyon erősen, vagyis előbbi oppozícióban, az utóbbi kilencvenes közeledő aspektusban támadja, valamint támadja az ascendenst még a hivatásbeli Marson kívül ugyancsak a hivatás házában álló Merkúr is, tehát ez az állás, pozíció katasztrófális összeomlását jelzi nyilván a gép hibájából is. (asc) Ez a katasztrófa annál elkerülhetetlenebb volt, mert a Mars és Szaturnusz, ez utóbbi, mint a halál házának is ura, szintén erősen rossz aspektusban állnak egymáshoz (asc. köz Kvadrát Mars és Merkúr, szembenállás Szaturnuszszal és Mars kvadrát

Szaturnusz). A katasztrófát, illetve lezuhanást elkerülhetetlennéb tette, hogy a visszafelé haladó Szaturnuszt, a halálháznak és a rossz VII. Háznak urát, a Nappal való jó sugárzáson kívül csak nagyon rossz aspektusok érik. (Szaturnusz szembenállás Jupiter és asc. kvadrát Mars, Merkúr kvinkunx Neptun ex) A Mars és Merkúr lokális, vagyis a hivatás házbeli helyzete folytán a lezuhanásnak hivatása gyakorlása közben kellett bekövetkezni. Az ascendenssel és az ott álló Jupiterrel képzett súlyos oppozíció az indulásnak rosszul megválasztott idejét jelzi, sorsa tehát szerencsés megérkezése után meg volt pecsételve, annál is inkább, mert a szerencsepont is a képlet VI. Szakaszában, tehát rossz házában magát a repülőgépet jelző Uránusszal súlyos kilencvenes aspektusban áll.” Néhány észrevétel a képletelemzéssel kapcsolatban: (1): A Nap és az Uránusz, habár fizikailag a 10.-ik és 9-ik házban állnak, de olyan közel

vannak a 11.-ik és 10 Házhoz, hogy gyakorlatilag ezekhez a házakhoz fognak tartozni Tehát, a Nap –mint az ascendens ura –a 11. Ház csúcsán kiemeli az utazás céljaként megjelenő római kongresszust (11. Ház, mint a társadalmi célú összejövetelek stb háza, vagy barátok, támogatók szerzése stb.), és az Uránusz, mint a 8 Ház ura a 10 Ház csúcsánál, sokkal inkább kiemeli az indulási képletben benne rejlő veszélyeket, mint a többi jelzés, amit Győrffy László ebből a szempontból kiemel. (2): Sajnos nem tudom, hogy Győrffy miért mondja azt, hogy az Uránusz emelt a Kosban, mert a könyve 103-ik oldalán határozottan azt írja, hogy „Az újabban fölfedezett Neptunnál és Uranusnál viszont csak a zodiakusaikat ismerjük, bár ebben sem egyöntetű még az álláspont. Rafael (Koethner) szerint az Uránusz zodiákusa a Vízöntő, a Neptuné a Halak, előbbi magasabb oktávja a Merkúrnak, utóbbi a Vénusznak. Más asztrológusok szerint

(Heindel, Hentges) az Uránusz zodiákusa a Mérleg, és a Neptuné az Ikrek s így az előbbi a Vénusznak, az utóbbi a Merkúrnak a magasabb oktávja.” (3): Furcsa lehet első olvasatra a számunkra az, hogy Győrffy a Napot a képlet második urának tekinti, holott ő az ascendens ura. Ennek a magyarázata az lehet, hogy a Morinusi lokális determinációs tan szerint egy bolygó akcidentális helyzete szerint erősebben hat, mint domináció szerint, vagyis fontosabb, hogy hol van elhelyezve. Mivel a Jupiter az 1 Házban áll, ezért akcidentális helyzeténél fogva erősebben jelez a képletre nézve, ezért a Nap, mint az ascendens jegyének az ura, csak a második helyen uralja a képletet. (4): A Szaturnusz oppozíció Ascendens (5°) még lehet viszonylag erős és fontos, azonban a Szaturnusz-Jupiter oppozíció nagyon gyenge, ezért a képlet szempontjából nem is relevánsak. Azon kívül, kettős távolodásban vannak. (5): Ezzel szemben, mi azt mondhatjuk, hogy az

Uránusz, mint a 8 Ház modern ura az MC-én áll, azon kívül a Szaturnusz kvinkunx-ban van a Neptunnal, és mind a ketten a 8. Házhoz tartoznak, mivel a Szaturnusz a ház hagyományos ura, a Neptun pedig a ház modern értelemben vett társura. Ha a Szaturnusz nem lenne kettős távolodásban a Jupiterrel, akkor megismételnék ugyanezt a jelzést Egyébként a Jupiter, mint a 8 Ház hagyományos társura az 1. Házban, szintén kedvezőtlen jelzés Győrffy még nem számolt vele, de az Uránusz elég szoros kvadrátban van (igaz ugyan, hogy távolodó aspektusban) a Plútóval, aki a 4. Ház társura és a 12 Házban áll! Egyébként, a tragédia feltételezett időpontjában –15 órakor Rómában –a felállított képletben a Hold, majdnem egzakt kvinkunx-ba kerül az égbolton a Plútóval! És szintén nagyon kedvezőtlen jelzés az, hogy a Vénusz, mint a 4. Ház ura (4 Ház = életvég, a dolgok vége, az ügyek kimenetele), a 12. Ház csúcsán áll Tehát, ebben a

képletben igen sok figyelmeztető jelzés található arra nézve, hogy a felszálló repülőgépet valamiféle tragikus végkifejlet fenyegeti. Mielőtt azonban rátérnék az érzékeny pontok jelzéseire, egy másik technikával szeretném bizonyítani, hogy a régi módszerek mögött több bölcsesség és lehetőség rejlik, mint azt gondolnánk. Az ókori képletekben, igaz csak kis mértékben, több asztrológus használta a monomoiria fokokat. A kifejezés szóösszetétel mono (egyedi), moiria (sorsszerüség), vagyis azt jelenti, hogy a zodiákus fokai magukban rejtik az egyedi sorsszerűség lehetőségét. Mindezt pedig azáltal, hogy a zodiákus fokait a káldeusi sorrendnek megfelelően a planéták uralják. Ez volt az ókorban a legkisebb méltóság De azért használták kevesen, mert a planetáris táblázatok sokszor pontatlanul adták meg a planéták helyzetét az égbolton. A gnosztikus csoportok közül a Phibioniták és a Markioniták igen nagyra

becsülték ezt az asztrológiai technikát, mert hitük szerint felvilágosítást kaphattak arról, hogy az anyagba zárt lélek, milyen utat kell, hogy bejárjon a fizikai világban. A módszernek volt egy triplicitás urak szerinti változata, amit káldeus módszernek tartottak, és volt egy káldeusi sorrend szerinti változata, amiket Paulus Alexandrinus is közöl a saját könyvében (i. sz 378) A módszer lényege, hogy például a Kos és Skorpió jegy első fokát a Mars uralja, majd a Nap, Vénusz, Merkúr, Hold, Szaturnusz, Jupiter és Mars stb. sorrendben a többi planéta uralkodik a fokok felett. Ema Kurrent írt egy cikket a témáról, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy miként vehetjük figyelembe a monomoiria fokokat. Én ettől eltérően, azt néztem meg a képletben, hogy a bolygók alkotnak-e valamilyen diszpozítorláncolatot a fokuralmak szerint, és megnéztem, hogy az így láncolatba rendeződő planéták mit jelölnek esszenciálisan, és

akcidentálisan a képletben. Természetesen a monomoiria fokokat csak pontos horoszkópokon lehet vizsgálni. Ez a monomoiria diszpozítor lánc itt, a következő: Nap Î Merkúr fokon áll Merkúr Î Vénusz fokon áll Vénusz Î Mars fokon áll Mars Nap fokon áll A Nap a képlet ura, így magát az eseményt képviseli. A Merkúr a képlet 10 Házában áll, és esszenciálisan kapcsolatban áll a mozgással, utazással, a képlet 11. Házát és 3 Házát uralja A Vénusz esszenciális jelentősége itt háttérbe szorul, akcidentálisan viszont a 4. Ház ura és a12 Ház csúcsán áll. Míg a Mars a tűz ura (a gép kigyulladt), és a 10 Ház ura, valamint a 4 Ház hagyományos társura. Tehát a monomoiria diszpozítorlánc is kiemeli a lehetséges sorsszerűséget a képletben De haladjunk tovább az érzékeny pontokhoz Az esemény jellegéből adódóan gondolkodtam, hogy melyik pontokat kellene megvizsgálni a képletben? A következő pontokat vettem figyelembe:

Tartósság Pontja, Hyleg Pont, Események Kimenetele Pontja, Utazások Pontja (hagyományos és modern jegyúrral számolva), és a Szellem Pontja. Valamint a Hermész szerinti Betegség, Gyengeség, Halál és Krízis Pontja. Tartósság Pontja Pars durabilitis Hyleg Pont Pars Hyleg/Radix Vitae Események Kimenetele Pars finium rerum Utazások Pontja Pars peregrinationis Betegség, Gyengeség, Halál (Herm) Pars infirmitatum Fortuna Pars fottunae/Pars Lunae Szellem (Eljövendő Dolgok) Pontja Pars futurorum/Pars Solis Ascendens+Szellem p.-Fortuna (Nappali képleteknél/Éjjel ford.) A pont szerepe Radixba, Kérdésnél, Revolucióban az, hogy a dolog tartósságát megállapítsuk, stb Ascendens+Hold-Syzigium foka Ez a pont jelzi az Élet Gyökerét, azt (Kiszámítása egyforma N/É) hogy mi a forrása a képletben szereplő személy, dolog létének stb. Ascendens+Syzigium Ura-Szaturn. Ezt a pontot leginkább kérdő képle(Kiszámítása egyforma N/É) teknél számolták ki,

mint a 4. Házhoz (ügyek kimenetele) pontot Ascendens+9. Jegy Ura-9 Ház cs Nevéből adódóan az utazásokat, Másk: Asc.+9 H ura-9 H cs azok kinemetelét, célját stb. nézték (Kiszámítása egyforma N/É) meg ebből a pontból. Ezt a pontot betegségeknél használAscendens+Mars-Szaturnusz ták, de működtethetjük, mint olyan (Éjjel fordítva számítandó) Halál Pontot, ami kikerüli a 8. Ház csúcsát. Ascendens+Hold-Nap Hylegális pont, szerencse, sikeres(Éjjel fordítva számítandó) ség, gazdagság stb. Ascendens+Nap-Hold Az eljövendő, bekövetkezendő dol(Éjjel fordítva számítandó) gok jelölésére nézve vizsgáljuk meg Mielőtt megnéznék, hogy hová esnek a pontok a képletben, egy pár megjegyzést tennék a pontok használatát illetően: (1): Az érzékeny pontoknál mindig meg kell vizsgálni azt, hogy hová esnek a képletben. Tehát, meg kell vizsgálnunk, hogy mi történik magával a ponttal? (2): A pontot uraló planéta magát a pontot

képviseli, tehát esszenciális, akcidentális helyzete szerint képviseli mindazt, amit a pont jelöl. (3): Bonatusnál a pont szignifikátorai azok a planéták (ha belőlük számolunk), amelyekből levezetjük őket, valamint a pont Almutanje (a fokát uraló, általában 5 planéta közül az, amelyiknek a legtöbb méltósága van a pont fokán), illetve a pont domicilium szerinti ura (én, most leginkább ezt veszem figyelembe, mint a pont diszpozítorát). Most már megvizsgálhatjuk a kiválasztott pontokat a képletben: Pont Tartósság Pontja Hyleg Pont Események Kimenet. Betegség, Gyeng. H Fortuna Szellem (Eljöv Dolg) Utazás pontja a Jupiterrel számolva Utazás pontja a Neptunnal számolva Helye a képletben, őt érő aspektus: H 10° Konj. 12 H csúcsa/Konj Vénusz Megjegyzés: Kádens házba esik (pusztulás), konj. 4 Ház urával. Diszpozítora a Hold, aki az égen a Jupiter trigonjától távolodik és közeledik a Plútó kvinkunxhoz (aki 4. H társura,

12 Hban álló planéta) O 27° Aspektust nem kap, de konj. 8 H A kérdéses dolog (repülőút) tehát a gyökerét tekintve ismét kapcsolatba kerül a 8. Házzal, már csak azért is, mert a diszpozítora a Szaturnusz, aki a 8. Ház hagyományos ura is N 16° A 6. Házba kerül, Jupiter kvinkunx A 6 Ház az adott dolog problémájával, betegségével áll szimbolikusan kapcsolatban Tehát a repülőúttal valami nincs rendjén. Azon kívül, diszpozítora a Szaturnusz, aki a 8. Ház hagyomány szerinti ura L 12° 4. Házban áll, és trigont kap a A pontot bár trigonnal érinti a Vénusz, Vénusztól (ez a legszorosab aspektusa) mégis kritikus a dolog, mert a Vénusz a 12. Ház csúcsán áll, a pont diszpozítora pedig a Mars, aki a 10. Ház ura, és jól leírja a gép kigyulladását, és végpusztulását. O 26° Aspektus nem éri, de konj. 8 Ház Szintén baljós jel, hogy a Fortuna a 8 Ház csúcsával kerül közvetlen kapcsolatba, és a diszpozítora a Szaturnusz, aki

támadja az Ascendenst. N 23° 6. Házban, kvadr Uránusz, oppozí- Mivel az a pont jelzi azt, ami következik, ció Plútó ezért jól lemodellezi a történteket. Kvadrát Uránusz, hirtelen tragédia; opp. Plútó tökéletes megsemmisülés, pusztulás! P 17° 8. Házba kerül, és kvadrát Hold, és A pont diszpozítora a Jupiter az Ascendenskvinkunx Jupiter éri en megmutatja a képlet érvényességét, de a kvinkunx a kimenetel kétes voltát jelzi, a Hold viszont a 12. Ház ura, kvadrátja így igen veszélyes jelzés. O 27° Konjunkció 8. Ház csúcs, aspektus Itt figyelemreméltó az, hogy a Hyleg és az nem éri. Utazások így kiszámolt pontja egybeesik, és ide kerül még a Fortuna is, mivel a diszpozítoruk modern értelemben az Uránusz, aki kvadrátot vet a Szellem pontjához, és hagyo mányosan a Szaturnusz, és mindketten a 8. Ház urai a képletben. A repülőgép utat a Szaturnusz napján, és a Vénusz órájában kezdték meg. A Képlet Almutenje a

Szaturnusz (Ibn Ezra és Omar módszerét követve), és az utazások Almutenje a Vénusz A képletben a Vénusz Mars uralta fokon áll, vagyis marsikus végkimentel várható a számára. A Mars pedig a Betegség, Gyengeség és Halál Pontjának az ura is egyben! Most pedig nézzük meg a képletet megelőző Syzigium képletét. 3. Ábra: az eseményképlete megelőző Syzigium képlete 1932. Május 20 6h 9m 19s Budapest Rövid megjegyzések a képlethez: (1): A Syzigium képleteknél, főként, ha teliholdról volt szó, a Syzigium fokának azt a zodiákus fokot fogadták el a képletből, ami a horizont fölé esett. Tehát a repülőgép baleset képletében, azokhoz a pontokhoz, amikhez az eseményt megelőző Syzigium foka, vagy a fokot uraló planéta szükséges, a Syzigium képlet szerint a Bika 29-ik fokát, és az ezt uraló planétát vesszük figyelembe. (2): Figyelemreméltó, hogy az esemény képlet planetáris óráját uraló Vénusz a Syzigium képlet 1. Házában

található, mint a Syzigium képlet 12 Házának az ura (e mellett az 5. Ház ura, a 4 Ház társura, és a 11 Ház társura is) (3): A Szaturnusz, aki az esemény képletében a legtöbb pont diszpozítora, ebben a képletben a 8. Ház ura, ezen kívül a 7. Ház ura, és a 9 Ház hagyományos ura Ezen kívül, távolodó kvadrátban van a Mars, Merkúr konjunkcióval, amelyből a Merkúr a képlet 4. Házának az ura, és a 12 Ház társura (4): A Syzigium képlet MC-éje pedig belekerül az eseményképlet 8. Házába 4. Ábra: a tragédia időpontjára felállított képlet 1932. Május 21 15h Róma Rövid megjegyzések a képlethez: (1): A képlet ura a Vénusz, aki kulminál a képletben. A Vénusz, aki az eseményképlet planetáris órájának az ura, olyan planéta, amelyik monomoiria szerint uralja az esemény képlet MC-jét, Merkúrját (aki a Syzigium 4. Házának az ura), Jupiterét és Szaturnuszát Ezen kívül, a Vénusz az eseményképletben Marsikus fokon áll,

és a Mars a tragédia képletében a 8. Ház csúcsára kerül, mint a Betegség, Gyengeség és Halál Pontjának az ura. (2): A tragédia képletének az Ascendense a Mérleg 10.-ik fokán áll, ami az eseményképlet 3 Házába esik, Vénusz kvadrátba (ahol is a Vénusz a 12. Ház csúcsáról veti a kvadrátját!) A tragédia képletének az MC-je pedig az eseményképlet 12. Házának a csúcsához esik a szinasztriában A képlete 4. Házát pedig a Szaturnusz uralja, aki az eseményképlet 8 Házának a hagyomány szerinti ura. (3): Végezetül pedig a Hold, aki az eseményképletben a Jupiter trigonjából távolodik, ebben a képletben éppen bepontosítja a Plútóval alkotott kvinkunxát. Egyébként a planéták közül –a rövid időre való tekintettel- ez az egyetlen tranzit pozíció, ami a dolog lefolyására nézve jelzésekkel bír. Ennyi jelzést felsorolni azt hiszem elegendő is. Persze a képletek még más módszerekkel is jól kifejthetők, itt csak egy

felszínes rátekintésre volt módunk, bemutatandó az érzékeny pontok, monomoiria fokok és egyéb összefüggések figyelembevételének a módozatait