Jogi ismeretek | Büntetőjog » Tímári László - Közlekedési balesetek büntetőjogi elbírálása

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KAR TECHNIKA ÉS HÁZTARTÁSÖKONÓMIA CSOPORT Közlekedési balesetek büntetőjogi elbírálása Dr. Kemény Lajos Főiskolai docens részére Készítette: Tímári László (FA4ZPW) Számítástechnika-technika 2007. április 6 A közlekedési balesetek büntetőjogi elbírálása A modern élet egyik különösen nagy kockázattal járó, komoly veszélyforrást jelentő területe a közlekedés. Éppen ezért természetes, hogy az államok büntetőjogi eszközökkel is törekednek a kockázat csökkentésére, a közlekedés biztonságának garantálására. Azonban kérdésként merülhet fel, hogy a gyakorlatban hogyan is lép fel az állam, ha a veszély ténylegesen megjelenik? Például „mi történik” akkor, ha közlekedési balesetet okozunk? Milyen procedúrát kell „kiállnunk” onnantól kezdve, hogy a baleset bekövetkezik, egész addig, amíg meg nem születik a bírói ítélet? Elöljáróban

fontos leszögezni, hogy nem minden esetben lesz büntetőügy egy baleset következménye (tehát nem minden esetben lehet „priuszos” a baleset okozója). Erre csak akkor kerülhet sor, ha a cselekmény a Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV törvény a Büntető Törvénykönyvről, a továbbiakban Btk.) valamelyik rendelkezése alá esik Ahhoz azonban, hogy ezt megállapítsák – „a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén” -, további vizsgálatok szükségesek. Az állam ugyanis nem minden kis koccanás esetén kíván beavatkozni teljes büntetőjogi hatalmával, csupán a kiemelten súlyos esetekben. Ami nem tartozik ide, az maximum szabálysértésnek minősülhet. „Laikusként” azonban kevesen tudják megállapítani a határt „első ránézésre”, ezért kiemelkedően fontos a rendőrség részvétele. (Például közkeletű tévhit az, hogy csak akkor számít bűncselekménynek a közlekedési szabályok megsértése, ha súlyos testi

sérülést okoz. Ez azonban, mint a későbbiekben felvázolom, csak egy szűk körét fedi le a büntetendő cselekményeknek.) A baleset Kezdjük a vizsgálódást az első lépéssel: a baleset bekövetkezésével. Ekkor a jogszabályok által a közlekedési balesetben érintett jármű vezetőjére rótt kötelezettség egyrészt, hogy megálljon, másrészt hogy meggyőződjön arról, hogy valaki megsérült-e. Amennyiben ennek nem tesz eleget, máris bűncselekményt valósított meg: cserbenhagyást követett el (a Btk. 190 §-a alapján) Azonban van még egy kötelezettség, de az nem csak a balesetben érintett jármű vezetőjét terheli, hanem mindenkit, tehát akár az utast, vagy az arra járó gyalogost is. Segítséget kell nyújtani ugyanis azoknak, akik megsérültek, vagy életüket, testi épségüket veszély fenyegeti. Ez nem jelenti azt, hogy például minden körülmények közt, -2- saját életünket félredobva be kellene avatkoznunk minden

szakértelem nélkül, csak az adott személytől elvárható segítségnyújtást kell megadni. Tehát adott esetben elég lehet, ha telefonon kihívjuk a mentőket, tűzoltókat. Azonban egy szolgálaton kívüli mentőorvos már köteles orvosi ellátásban is részesíteni a sérültet, amennyiben erre módja van. Ennek kapcsán elérkeztünk a második potenciálisan elkövethető bűncselekményhez, a segítségnyújtás elmulasztásához (a Btk. 172 §-a alaján) anélkül, hogy a rendőrség bármilyen vizsgálódásba kezdett volna az ügyben. A rendőrség Második lépés: a rendőrség. A cselekmény „hatósági része” akkor kezdődik, amikor az állam tudomására jut. Büntetőügyekben az állam többnyire nem enged saját büntetőhatalmából, és hivatalból megindítják az eljárást a megfelelő szervei. A rendőrségnek – a helyszínre érkezés után - szintén több feladata van. Természetesen először nekik is a veszélyhelyzetet kell

elhárítaniuk: részt kell venniük a sérültek ellátásában, életveszély elhárításában, ezen kívül a közlekedés irányításában, út lezárásában a további balesetek elkerülése végett. 1. kép: a rendőrség munkában – baleseti helyszínelés -3- Az azonnali feladatok után – a rendőrség feladatkörébe tartozik a bizonyítékok rögzítése is. Ez gyakran speciális feladat, így nem a kiérkező járőr fogja végezni, hanem a szakértelemmel rendelkező helyszínelők. Biztosítaniuk kell a helyszínt, rögzíteni kell a nyomokat és anyagmaradványokat. Fel kell venni a tanúk személyes adatait, esetleg helyszíni vallomásukról jegyzőkönyvet kell készíteni. Mivel a közlekedés zavartalanságához mindenkinek érdeke fűződik, ezért fontos minél gyorsabban elvégezni ezeket a cselekményeket, és helyreállítani a „rendet”. De a gyorsaság nem mehet a „minőség” rovására, hiszen a bíróság csak a szabályosan begyűjtött

bizonyítékokat értékelheti majd a tárgyaláson, a közlekedési szakértők is ezek alapján tudnak majd dolgozni. A nyomozási munka, helyszínelés - bonyolultabb esetben - lehet rendkívül aprólékos és hosszadalmas is. (Például elengedhetetlen a féktávok pontos hosszának rögzítése, a körülmények, fényviszonyok pontos megjelölése.) A másik fontos kérdéskör a büntetőeljárás szempontjából a gyanúsítottal kapcsolatos tisztázandó dolgok. Először is: ismert személy-e Amennyiben nem, ismeretlen tettes ellen kell megindítani a nyomozást. Az is lehetséges, hogy ismert, csak például nem sikerült elfogni. Ekkor a felkutatása fog az eljárás középpontjába kerülni Ha a gyanúsított elmenekült (tehát cserbenhagyást követett el), „forró nyomot kell indítani”. Ideális esetben azonban a helyszínen marad, így csak fel kell venni az adatait, ellenőrizni a személyazonosságát. A rendőrségnek még egy fontos feladta van, a

„szondáztatás”. Ennek a szerepe azért rendkívüli jelentőségű, mert itt szintén bekapcsolódhat egy újabb bűncselekmény elkövetésének a gyanúja, ez pedig a járművezetés ittas vagy bódult állapotban (a Btk. 188 §-a alapján) A rendőrök ekkor alávetik a gyanúsítottat fizikai teszteknek (mint az ujjak összeérintése csukott szemmel, záróvonalon vagy útpadkán való egyensúlyozás stb.) de a döntő a szonda használata. Ennek több típusa ismert, a legmegbízhatóbb használatban lévő a digitális (seres) szonda. Előnye, hogy nem lehet egykönnyen kijátszani, mivel sípolva jelzi, ha megtörtént az ellenőrzés. Azonban a bírósági eljárásban ez még kevés, hiszen a véralkoholszint fog dönteni, hogy szabálysértésnek vagy bűncselekménynek fog-e minősülni a cselekmény, ennek megállapítása pedig igazságügyi orvosszakértő feladata. Így ha a szonda elszíneződik, akkor a gyanúsítottat mintavételre szállítják, ahol köteles

vért és vizeletet adni. (Illetve akkor is, ha felmerült a lehetősége, hogy egyéb bódító szerekkel élt.) A rendőrség a gyanúsítottal szemben – szükség esetén, és ha emellett a jogszabályi feltételek fennállnak – egyéb kényszerintézkedéseket is foganatosíthat, így őrizetbe veheti, előzetes letartóztatás alá helyezheti. Ezzel azonban lezárul az eljárásnak az a része, ami „a nagyközönség előtt zajlik”. Ezután a nyomozóhatóság már nem a helyszínen jár el, hanem a -4- későbbiekben behívja meghallgatásra a tanúkat, jegyzőkönyveket vesz fel, eljárási cselekményeket végez. Ez – jogszabályi keretek között – addig tart, amíg nem találják érettnek az ügyet a bíróság elé terjesztésre, ez azonban már az ügyész feladata lesz. Az ügyészség Harmadik lépés: az ügyészség. Mikor az ügy „megérik a vádemelésre”, a rendőrség megküldi az iratokat az ügyésznek, aki elvégzi a jogi előkészítő

munkákat, minősíti, és a bíróság elé terjeszti az ügyet, ha megalapozottnak találja a vádat. Innentől a feladata a vád képviselete lesz, ő vesz részt a bírósági tárgyalásokon vádlóként. Az egész eljárásban jelen lesz ezután, hiszen akár fellebbezhet is majd az elsőfokú ítélet ellen. A bíróság Negyedik lépés: a bíróság. Magyarországon a bíróságnak van igazságszolgáltatási monopóliuma. Ez azt jelenti, hogy törvényesen elintézni egy ügyet holmi ökölharccal vagy önkényesen nem, csak a bíróság előtt lehet. Épp ezért különösen fontos ez a szakasz A vádlott a bírósági tárgyalásról idézés útján értesül. Levélben közlik vele, hogy mikor és hol kell megjelennie (amennyiben nincs előzetes letartóztatásban, mert akkor viszik.) A bírósági tárgyalás menete a következő: 1) A bíróság megnyitja a tárgyalást, számba veszi a megjelenteket, ellenőrzi a személyazonosságukat az előírt formai

követelmények szerint. 2) Ezután az ügyész kap szót, felolvassa a vádiratot, ami tartalmazza, hogy a vádlottat milyen cselekmények elkövetésével vádolják, milyen bizonyítékok vannak erre nézve, és hogy milyen büntetés kiszabását kéri. A továbbiakban csak két bűncselekményt tartok kiemelendőnek a téma szempontjából. Ezek a Btk alapján a következők: -5- Közúti baleset okozása 187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlensége okoz. Ebben az esetben a közúti közlekedés szabályai a KRESZ-t jelentik, tehát csak azokra a járművekre lehet alkalmazni, amelyeknek a KRESZ szabályai alapján kell közlekedniük. Így a gyalogos, még ha „ő ugrott is ki a kocsi elé”, sem lesz büntethető. A gondatlanság azt jelenti, hogy például nem szándékosan „hajtott bele” a másik kocsijába, mert akkor például emberölésér vagy rongálásért kellene már felelnie. A súlyos testi sértés pedig arra utal, ha a sérülés 8 napon túl gyógyul. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban 188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget

követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. -6- (3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint

büntetendő. Ez a cselekmény nem kifejezetten a baleset okozását jelenti, de mégis ki kell emelni, mert sokszor összekapcsolódik a kettő. Ekkor azonban nem fogják mindkét bűncselekményért elítélni, csak ittas vezetésért, de magasabb büntetést fog kapni. Dolgozatom elején kifejtettem, hogy jóval szélesebb a bűncselekmények köre a Btk.ban mint a közúti baleset okozása és a járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekménye. Szólni kell azokról a lehetőségekről, ha csak jelzés értékkel is, amelyek nem tartoznak szorosan a „balesethez” vagy a „közúthoz” mint fogalmi körhöz, de mégis közlekedési bűncselekménynek minősülnek, tehát a büntetőeljárás során ezek is felmerülhetnek. Így a Btk-ban szerepelnek az alábbi tényállások: – A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 184 §) – Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 185 §) – Közúti veszélyeztetés (Btk. 186

§) – Járművezetés tiltott átengedése (Btk. 189§) 3) A következő lépés a bizonyítás. Ez történhet ugyanazon a tárgyaláson, de egy későbbi tárgyaláson is. Bizonyításként meghallgatják a tanúkat, akik jelen voltak, megszemlélhetik a helyszínt vagy a tárgyakat, akár fényképfelvételeket is bemutathatnak. A vádlottnak is joga van, hogy védője segítségével ő is beterjesszen bizonyítékokat, amik az ártatlansága mellett szólnak. Azonban a közlekedési bűncselekmények esetében a legfontosabb a szakértői bizonyítás, mivel a bíróság nem rendelkezhet akkora szakértelemmel, ami elegendő lenne az eset megítéléséhez. A szakértő nincs jelen a baleset bekövetkeztekor, hanem utóbb, az iratok és a bizonyítékok alapján állítja fel a szakvéleményét. Többféle szakértő lehet az eljárásban: – Közlekedési szakértő: véleményt formál a baleset bekövetkezésének körülményeiről, ennek érdekében általában a

helyszínen is végezhet méréseket, megfigyeléseket, hogy -7- jobban tudja rekonstruálni a történteket. Fő feladata az, hogy megállapítsa, hogy a vádlott „hibás volt-e” a baleset bekövetkeztében. – Igazságügyi orvosszakértő: a járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekményénél jelenik meg leggyakrabban. Feladata, hogy a rendelkezésére bocsátott minták alapján megállapítsa, hogy a vádlott mikor, és mennyi alkoholt vagy bódító szert fogyasztott. Erre nézve rendelkezésére áll egy Igazságügyi Orvosszakértői Intézet által kiadott módszertani levél, ami alapján pontosan ki tudja számolni ezeket az adatokat. Mivel ha a véralkoholszint 0,2 – 0,5 ezrelék között áll, akkor csak szabálysértésnek minősül, ha 0,5 – 0,8 ezrelék között, akkor lesz csak bűncselekmény, ha az élettani vizsgálatok (pl. útpadkán sétálás) alapján nem volt beszámítható a vádlott. Ha 0,8 ezrelék felett, akkor

pedig mindenképpen bűncselekményt követett el (Érdekes: egy pohár sör egy átlagos felépítésű és alkoholtűrésű ember szervezetéből egy óra alatt teljesen kiürül.) A másik feladata a testi sérülésekkel kapcsolatos, ő állapítja meg a gyógytartamot. (Mivel a 8 napon túl gyógyuló sérülés minősül súlyosnak, és így bűncselekménynek. De ő határozza meg azt is, hogy keletkezett-e maradandó fogyatékosság például.) – Kárszakértő: akkor kap szerepet, ha a sértett kéri a kárának megtérítését is. Ekkor megvizsgálja, hogy a gépjárműben mennyi és milyen kár keletkezett, és az véleménye szerint kinek a hibája. 4) Miután a bíróság minden bizonyítékot megismert, meghozza ítéletét. Az ítéletben kimondja, hogy a vádlottat bűnösnek találta-e, hogy mi alapján, és hogy mi lesz ezért a büntetése. (A terhelt további sorsa viszont már nem tartozik a dolgozat témájához) Zárszóként érdekes lehet megvizsgálni a

statisztikai adatokat a hozott ítéletek alapján, mivel ezek tükrözik a közlekedési bűncselekmények kiemelkedő súlyát a bünetőjogban. E szerint az összbűnözésen belül a közlekedési bűncselekmények részaránya 1998 és 2002 között: – 1998-ban volt a legalacsonyabb, 3,7 %, ez abszolút számértékben kifejezve 22 423 közlekedési bűncselekmény. – 2002-ben volt a legmagasabb, 5,1 %, számértékben 21 588 db. Ezen belül az ittas járművezetések száma 13 318 volt. -8-