Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Strobl András - Egy civilizáció, mely pusztítja önmagát

Egy civilizáció, mely pusztítja önmagát, ennek teljes tudatában Bevezetés A világ és különösen Európa iparosodott és erős piacgazdaságú országaiban a vidéki táj- és környezet szerepe, megítélése jelentős változáson ment át. A vidéki térség hagyományosan szinte egyetlen feladata – az élelmiszerek, a növénytermesztési és állattenyésztési nyersanyagok előállítása – mellett előtérbe kerültek az egyéb funkciók, amelyek közül külön kiemelésre érdemes a környezet-, a természet- és tájvédelmi-, valamint a fogyasztási- és szolgáltatási funkciók széles köre. Rá kellett ébredni ugyanis, hogy a vidéki térség nem csupán a mezőgazdaság termelés színtere, hanem egyben biológiai és társadalmi élettér is, és ha beavatkozásainkat csupán a termelés hatékonyságának növelése vezérli, akkor az élettér funkciók komol y veszélybe kerülhetnek. Ilyen körülmények között a környezet degradálódása nem

csupán a termelés visszaeséséhez vezet, hanem az emberi létfeltételeket is komol yan veszélyezteti Magyarországon egyrészt az igen rossz általános környezeti és népesség-egészségügyi állapot miatt, másrészt - mint kis országnak - a mezőgazdasági és élelmi-szeripari termelés speciális lehetőségei alapján az ezredforduló egyik legfontosabb fejlesztési iránya lehet az ökogazdálkodás, ill. a tágabb értelmezésű környezet - és tájgazdálkodás elterjesztése Az ökológiai termelés módszerei nagymértékben különböznek az iparszerű eljárásoktól. Az utóbbiak a termelést csak fokozódó idegenanyag-bevitellel (műtrágyák, szintetikus rovar-, gomba- és gyomirtók ) és túlzott energia-felhasználással (nagyteljesítményű erőgépek, eszközök) tartják fenn. Egyúttal szennyezik, pusztítják, károsítják az életteret Termékeik pedig gyakran tartalmaznak az egészségre káros szervmaradványokat Az ökológiai gazdálkodás

olyan fenntartható, változatos, kiegyenlített, környezetóvó, jövedelmező mezőgazdasági rendszerek létrehozására törekszik, amelyek értékes táplálékot állítanak elő A Föld -1- Bizonyosságok és bizonytalanságok a jövő éghajlatában: A Meteorológiai Világszervezet (W MO) minden évben állásfoglalást jelentet meg az előző év éghajlati állapotáról. A nagy kérdés persze az, hogy lehet-e a Föld éghajlatának jövőjéről megalapozott és egyértelmű kijelentéseket tenni? Minthogy a Földlégkör rendszer magában foglalja a légkört, a litoszférát, a hidroszférát, a krioszférát és a bioszférát, a rendszer működését a meteorológián kívül egy egész sor tudományág közreműködésével lehet csak tanulmányozni. A Föld jövőbeli éghajlatát érintő bizonyosságok és bizonytalanságok összegyűjtéséhez is geológusokra, talajtanosokra, hidrológusokra, oceanográfusokra, glaciológusokra, biológusokra,

vegyészekre, fizikusokra, csillagászokra lenne szükség A következő táblázat - amely Koppány György meteorológus értékelését tartalmazza -, ezért elsősorban a meteorológia sajátos szemléletét tükrözi vissza. Ennek ellenére jó kindulópont lehet ahhoz, hogy további érveket és ellenérveket gyűjtsünk a jövő éghajlatával kapcsolatban. A táblázatban a légkör és az éghajlat alakulását érintő kérdések kétféleképpen vannak csoportosítva: bizonyosságuk szerint és az embertől való függőségük alapján. Az előbbi csoportosításban bizonyosságok és bizonytalanságok különböztethetők meg, az utóbbi csoportosításban pedig aszerint lehet különbséget tenni, hogy az emberi beavatkozással semmit sem tehetünk, vagy tudunk és kötelességünk is tenni valamit. Bizonyosságok 1. A Nap tüzelőanyaga a hidrogén-hélium fúzió révén évmilliárdokra biztosított. Belátható ideig nem kell tartanunk a Nap kihűlésétől és a

Föld teljes megfagyásától. 2. Az ember által előállított energiák eltörpülnek a Földre érkező szoláris energia mellett. A földfelszínre jutó sugárzási energia 16 ezerszer nagyobb, mint a világ jelenlegi energiafogyasztása. 3. A világ népességének gyarapodása miatt jelentősen növelni kell az élelmiszer-termelést. 4. Az életszínvonal növelése miatt növekszik az egy főre jutó energiafelhasználás amelynek mértéke már most is példa nélküli Bizonytalanságok A napállandó (a Nap fényereje) belső fizikai folyamatok során évszázados vagy annál hoszszabb időléptékben megváltozhat. Ténylegesen változik-e és milyen mértékben? Hogyan reagálna, és miként kompenzálná az esetleges változást a Föld-légkör rendszer? 2. Az emberi tevékenysé g okozta levegőszennyezés megváltoztatja az üvegházhatást (melegedés), továbbá a légkör átlátszóságát (lehűlés). A két ellentétes hatás miként kompenzálja egymást? 3.

Hány embert tud eltartan i a Föld? 30 milliárdot? Jók-e a becslések, amelyek szerint a 21. században 10 milliárd lélekszámnál megáll a gyarapodás? 4. Milyen energiapolitikát kell követni? Takarékosabb technológiát? Vagy sikerül-e környezetkímélő energiaforrásokkal he- -2- a történelemben. 5. Az igen összetett Földlégkör rendszer működésének alapos megismerése az egész világra kiterjedő nemzetközi összefogást igényel. 6. A légköri gázok üvegházhatása mintegy 30-32 fokkal megemeli a globális átlaghőmérsékletet a légkör nélküli Föld egyensúlyi hőmérsékletéhez képest 7. A földi légkör kémiai öszszetétele lényegesen különbözik a többi bolygó légkörétől és a geokémiai egyensúlytól. 8. A Földön az élet megjelenése óta nem volt olyan katasztrófa, amely a bioszféra teljes pusztulását okozta volna. lyettesíteni a fosszilis tüzelőanyagokat? 5. Milyen szerepe van a z óceánoknak és az

élővilágnak az éghajlat alakításában? Elegendő ismeret birtokában vagyunk-e a kérdés eldöntéséhez? 6. Az emberi tevékenysé g által a légkörbe juttatott gázok milyen mértékű melegedést okoznak? Hogyan hatnak ezek a hatások a regionális éghajlatra? 7. Mennyire volt aktív szerepe az élővilágnak a légkör öszszetételének és az éghajlatnak a kialakításában? 8. Létezik-e tényleg a "Gaia", és belső szabályozó rendszereivel (homeosztázis) képes-e elhárítani az élővilág teljes pusztulását a Földön? 9. és 10 Sikerül-e nemzetközi egyezmények betartásával redukálni a káros szennyeződést? 9. és 10 Nagyvárosokban és nagyobb iparvidékeken az egészségre káros légszennyeződés van. A savas esők egyre több kárt okoznak műemlékek rongálódásában, fák megbetegedésében, a korrózió elősegítésében. A savas esők egyre több kárt okoznak műemlékek rongálódásában, fák megbetegedésében, a korrózió

elősegítésében. 11. A Déli-pólus felett a 11. Az ózoncsökkenés tiszsztratoszférában az 1980-as tán az emberi tevékenység követévekben, tavasszal, mintegy felé- kezménye-e (freon, N 2 0) vagy re csökkent az ózontartalom. természetes okok is közrejátszhatnak? 12. A technikai civilizáció a 12. A trópusi erdők irtása, a termékek bőségével növeli az ál- hulladékok halmozódása, az ökotalános életszínvonalat. lógiai egyensúly felborítása nem követel-e túl nagy árat? 13. A globális átlaghőmér13 A globális melegedés a z séklet a múlt század végétől lassú éghajlat természetes változéemelkedést mutat. konyságára vagy az emberi tevékenységre vezethető-e vissza? 14. Az évente lehullott csa14 Változik-e a csapadék padék mennyisége lokálisan erő- globális mennyisége évről évre, sen változik a Föld különböző ré- évtizedről évtizedre? Az adatok szein. elégtelensége miatt nem tudjuk. -3- 15. Az Antarktisz

és Grön15 Néhány fokos fölmeleland jégtakarójának tömege az gedés esetén növekszik-e a sarki utolsó 100 év alatt nem változott. jégtömeg és csökken-e a tengerszint magassága, vagy növekszik a gleccserek olvadása a hő okozta tágulás következtében. 16. Az óceánok nagy 16. A felszíni tengeráramohőtehetetlenségük miatt fékezik a kat kiegyenlítő mélytengeri áramlégkör melegedését, késleltetik az lások milyen kényszerfeltételek éghajlat változását. mellett stabilizálódnak? 17. A felhőzet jelentősen 17. Egy esetleges fölmelenöveli a Föld planetáris albedóját gedés milyen mértékben növeli a felhőzetet és ezzel a Föld albedóját? Az éghajlat alakulását befolyásoló események egy része független az emberi tevékenységtől, másik részéért felelősek vagyunk. Válasszuk tehát szét a felsorolt 17 tényezőt aszerint, hogy mit tehetünk ezek befolyásolása érdekében. Semmit sem tehetünk Tudunk és kell

változtatnunk 1. A Nap fényerejének stabi2, 4 és 6 A közlekedés, lizálása érdekében. ipari termelés, háztartási energiafelhasználás terén energiatakarékossággal, környezetkímélő technológiával, új erőforrások alkalmazásával csökkenteni kell a levegőszennyezést. 7. és 8 Az élővilág és a 3. A művelésre alkalmas telégkör között évmilliárdok során rületek kihasználásával, a mezőkialakult belső szabályozó rend- gazdaság gépesítésével, megfeleszerek megváltoztatása érdeké- lő kultúrnövények elben. terjesztésével, vetőmag nemesítéssel, permetező öntözéssel a világ élelmiszertermelése többszörösére emelhető. 14. A csapadék szeszélyes 9. és 10 Az éghajlat és a időbeli és térbeli eloszlásának levegő minőségének megőrzésére egyenletessé tétele érdekében. hozott nemzetközi egyezmények betartásával a káros anyagok légkörbe bocsátásának rátája a 21. századra csökkenthető. Ez a mai

generáció legsürgősebb feladata. 15. A Déli- és Északi11 A freongázok gyártását sarkvidék jégtakarójának stabili- és forgalmazását a legtöbb orzálása érdekében. szágban már korlátozták vagy betiltották. A fejlődő országokban -4- 16. Közvetlenül nem tudjuk befolyásolni a tengeráramlások rendszerét. 17. Ugyanígy nem tudjuk befolyásolni a felhőzet globális mennyiségét és vastagságát, ami a Föld albedójának fontos tényezője. még nem veszik komolyan a veszélyt. 12. A trópusi erdők irtása minél előbb megszüntetendő, ellenkező esetben a jövő évszázad közepére ezen erdők teljesen kipusztulnak. A hulladékok hasznosítása vagy környezetkímélő tárolása elengedhetetlen feladat 13. Az emberi tevékenységnek az üvegházgázok kibocsátásán keresztül az éghajlat megváltozására gyakorolt befolyása ma még vitatott, de a légkör nem lehet kísérleti eszköz. A fő kérdés itt az, hogy a veszély

(fölmelegedés) mértéke arányban áll-e azzal a költséggel, amit az ipari technológiák átalakítása igényelne a fejlett ipari országokban. A Föld története bizonyítja, hogy az élővilág képes alkalmazkodni és túlélni változásokat. Miközben egyes élőlények kihalnak, más fajok lépnek helyükbe, amelyek biztosítják az élet folyamatosságát a Földön. Ez a tapasztalat reményt ad arra, hogy az emberiség is képes lesz alkalmazkodni a változásokhoz, amelyeket esetleg maga idéz elő - föltéve, ha kellő önmérséklettel csökkenteni fogja a maga okozta veszélyeket. Lakható marad-e a Föld? - kérdezzük aggodalmaskodva. Nem véletlen, hogy lakhatóvá vált a Föld, és az élet megjelenése óta megmaradt rajta az élővilág Ha kizárjuk a nagyon ritka kozmikus katasztrófa lehetőségét az elkövetkező néhány ezer évben, akkor a Földet csak az ember teheti saját maga számára lakhatatlanná. Idézem Marx Györgynek, a Kossuth-díjas

fizikusnak egy gondolatát. "Amikor Földön kívüli civilizációkat keresünk a világmindenségben, két lehetőséggel számolunk. Ha találunk valahol egy távoli bolygón magasabb rendű életet, akkor van reményünk arra, hogy a technikai civilizáció nem pusztítja el önmagát, hiszen erre példát találtunk Vagy sehol sem találunk értelmes lényeket a kozmoszban, ekkor annál inkább vigyáznunk kell, hogy azt az egyetlenegy civilizációt itt a Földön el ne pusztítsuk." Európa A biológiai sokféleség csökkenése hosszú távon magában foglalja az élelmiszerellátás biztonsága gyengülésének a kockázatát is. -5- Az olyan természetes élőhelyek, mint az élő sövények, nyitott, természetes és féltermészetes legelők, valamint lápok különösen veszélyeztetve vannak. Sok növény- és állatfaj olyan mértékben csökken, hogy kihalásukra is sor kerülhet Annak ellenére, hogy az európai erdőterület növekszik, az erdők mint

ökoszisztémák veszélyeztetése nem kerül le a napirendről. A korosabb erdőterületeket a fafeldolgozó-ipar veszélyezteti A levegőszennyezés általában és Dél-Európában az erdőtüzek is súlyos gondot jelentenek. Az élőhelyek szerkezeti összetétele a nem őshonos fajok betelepítésével is kedvezőtlen irányba változhat. Az ország természetföldrajzi határhelyzetéből, a megkésett iparosodásából és urbanizációjából, valamint az alacsony fokon hasznosított területek magas arányából adódóan, az ország élővilágának fajgazdagsága (3000 növény- és 42 000 állatfaj) viszonylag magas. Az ország, a magas hegyvidéki, -balkáni, Kárpátok, Alpok- és sztyeppi flóra és fajok sajátos találkozási és keveredési területe, amelyet a jégkorszaki maradvány (reliktum) fajok egészítenek ki. A fajgazdaság ugyancsak nagyon változatos növénytársulások kialakulásához vezetett Például a felszíni vizek 94-96 %-a külföldről

érkezik, de azok szennyeződésének is kb. 70-80 %-a külföldi eredetű Így a szomszédos országok vízgazdálkodása a felszíni vizeink mennyiségét és minőségét egyaránt meghatározza, de a valószínű, hogy a felszín alattit is, bár erre nincsenek pontos adataink. További nagyon lényeges az is, hogy ma már hazánk területén lerakodó légszennyező anyagok jelentős része (pl. a SO 2 5 1 % a , N o x 88%-a, ólom 83%-a) külföldi eredetű, továbbá rendkívül nagy terhelést jelent az országon átmenő nemzetközi tranzit forgalom is, amelynek következményei talajaink, élővilágunk állapotát és mezőgazdasági termékeink káros anyag terhelését egyaránt befolyásolják. Halaszthatatlan feladat a vízelvezető rendszerek karbantartása a jó adottságú területeink ismételt elmocsarasodásának a megakadályozása érdekében (idén ez már a bőséges csapadék miatt nagyon nagy gondot fog okozni), Ugyancsak nagyon fontos, hogy az erősen

erodált és deflációnak kitett talajaink védelmére ütemes erdősítési, szélvédő erdősáv, valamint útszéli fasor telepítési programot hajtsunk végre. Ezt az is indokolná, hogy a riói környezetvédelmi világkonferencián vállaltuk, hogy 2000-ig 150 000 ha erdőt telepítünk, amely az évi 2-3000 ha-os ütem mellett megvalósíthatatlan. A természeti adottságaink miatt a legtöbb területen a gabonafélék és az olajosnövények termeszthetők sikeresen. Idé zem a z EU tanácsának pont jait a légszennye zést illetően: Alapelvei általánosan a következőkben foglalhatók öszsze: -6- • Minden környezetszennyező technológia mellőzése (különös tekintettel a mérgező vegyületeket tartalmazó szintetikus anyagokra, könnyen oldódó műtrágyákra, antibiotikumokra, hormonokra, géntechnikára stb.) • Olyan változatos termelési szerkezet és vetésforgó létrehozása, amelyek kialakításában a főszerep a helyi körülményekhez

alkalmazkodó fajokra, ill. fajtákra hárul • A talaj természetes termékenységének folyamatos fenntartása és javítása. • Az állattartás beillesztése a gazdálkodás rendszerébe. • A meg nem újuló energiaforrások lehető legtakarékosabb igénybevétele, helyettük megújuló illetve keletkező melléktermékek újrahasznosításából származó anyagok célszerű felhasználása. • Az egyes fajok és fajták természetes igényeit kielégítő növénytermesztési és állattartási módszerek alkalmazása. • A helyes gazdálkodási szemlélet: emberléptékű területeken a természetes körfolyamatokra épülő létforma kialakítása, védelme, lehetőleg a gazdálkodás jövedelmezőségének javításával, a tisztességtelen verseny megakadályozásával. • Ilyen módon szavatolható a környezet egyensúlyának megőrzése mellett: •  a kiváló beltartalmú,  nagy biológiai értékű,  egészséges,  káros anyagoktól zömében

mentes,  jóízű és megfelelő mennyiségű termék előállítása, melyeket minősítő jellel védjük a hamisítás ellen. Mit jelentene ez az EU számára:  Magyarország környezeti állapotának javulása az EU számára is kedvező  Az élővilág megőrzése az EU génkészletét is gyarapítaná  Az erdősítési programmal nemcsak Magyarország, de az EU fakészlete is jelentősen nőne.  Az erdősítés céljára kivont területeken nem keletkezne olyan mezőgazdasági termék, ami a piaci túlkínálatot növeli.  Természetközeli tájak az EU idegenforgalmának célállomásai lehetnének (kiránduló és oktatási túrizmus), bizonyos mértékben már ma is azok. Hazánk -7- Levegőminőség: Magyarország levegőtisztaságának állapotában, az utóbbi időben kettős tendencia érvényesül. A nehézipar hanyatlásával egyes, korábban súlyosan szennyezett, "piszkos tizenkettőként" emlegetett térségekben (borsodi iparvidék,

Ajka, Tatabánya, Vác stb) javult a levegő minősége, amíg a népesebb, forgalmasabb városokban a növekvő gépjárműforgalom miatt több káros anyag kerül mostanában a levegőbe. A nyolcvanas évek végétől folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a kén-dioxid- és - valamivel kisebb mértékben - a nitrogén-dioxidkibocsátása, stagnál a szén-monoxid-szint, emelkedik viszont a gépjárművek kipufogóiból származó nitrogén-oxid aránya. A gazdasági átalakulás, a nehézipari termelés visszaesésével tisztább lett a levegő a borsodi és a közép-dunántúli iparterület mellett a baranyai bányavidék térségében is, így a jellegzetes délnyugat-északkeleti szennyezettségi tengely ma már kevésbé jellemző. Továbbra is kiemelkedően magas, illetve jelentős terhelés éri a fővárosi agglomerációt és az északdunántúli iparvidéket, mindkettő összefüggően szennyezett térségnek tekinthető. A levegő minőségét nagymértékben

befolyásolják az ipari üzemekben, fűtési rendszereknél alkalmazott technológiák. A nagy forgalmú közutak egyre jelentősebb szerepet játszanak közvetlen környezetük és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségében Az időjárás és a forgalmi helyzet függvényében a legforgalmasabb helyeken növekvő gyakorisággal mérhetők határérték közeli, sőt e feletti károsanyag-koncentrációk, ugyanakkor tény, hogy az ólommentes üzemanyag terjedésével, a járműpark korszerűsödésével csökkent az ólomszennyezettség. Jelentősek a nyári, felszín közeli ózonkoncentrációk, melyek a vizsgált városok közül Miskolcon, Dorogon, Tatán, Egerben és Kazincbarcikán többször túllépték a megengedett értékeket A pontos helyzetmeghatározást megnehezíti, hogy jelenleg csupán Budapesten működik korszerű mérőhálózat, amely a város nyolc pontjának levegőminőségéről ad naponta adatokat. A folyamatosan, a nap 24 órájában

működő monitoringrendszer mellett a fővárosban 27 helyen mérik a kén-dioxid és a nitrogén-oxid, 51 ponton pedig az ülepedő por koncentrációját. A monitoringadatok azt bizonyítják, hogy az európai nagyvárosokhoz hasonlóan az utóbbi időben Budapesten is a London típusú, elsősorban az őszi-téli időszakban jelentkező füstködös (szmogos), elsősorban kormot és kén-dioxidot tartalmazó levegőszenynyezettség helyett a fotokémiai, más néven Los Angeles típusú füstköd vált jellemzővé. Ez nyáron, intenzív napsugárzás idején alakulhat ki Fő alkotói a nitogén-oxidok, a szén-monoxid és az ózon. A változást elsősorban az új, környezetkímélőbb fűtési rendszerek bevezetése, az ipari szennyezés csökkentése, illetve a gépjárműforgalom növekedése okozta. Budapesten 1987 óta füstköd intézkedési terv van érvényben, amelyet 1994-ben korszerűsítettek Szmogriadó elrendelésére még a magyar fővárosban nem volt szükség A

közlekedés káros hatásait bizonyítja, hogy a mérőállomások adatai alapján a komponensek többségét összevetve a VII. kerületi Baross tér a legszennyezettebb, nem sokkal marad el a II. kerületi Széna tér A lágymányosi híd átadása óta jelen-8- tősen csökkent a 4. helyen álló Kosztolányi Dezső tér szennyezettsége, amelyet némileg felülmúl a X. kerületi Gergely utca is Európai összehasonlításban kén-dioxid és nitrogén-dioxid esetében Budapest a közepesen szennyezett városok közé tartozik A szálló por tekintetében rosszabb a helyzet, 22 nagyváros közül a főváros a 8. helyen áll A viszonylag kedvező eredményhez minden bizonnyal Budapest előnyös fekvése is hozzájárul. Az uralkodó északi és nyugati szelek gyakran szállítanak viszonylag tiszta levegőt a főváros felé, és a Duna is segíti az átszellőzést. Kedvezőtlen viszont, hogy déli légáramlás esetén a város szennyezett levegője a budai oldal hegyein

feltorlódik A fővárosi adatokat összevetve a tízezer főnél népesebb hazai települések mutatóival kiderül, hogy kén-dioxid szempontjából csak Miskolc szennyezettebb, és nitrogén-dioxid vonatkozásában is Budapesten a legrosszabb a helyzet. A vidéki nagyvárosok többsége viszont porosabb A hatóságok - környezetvédelmi felügyelőségek, ÁNTSZ-ek - általában lakossági panaszok nyomán, illetve az esedékes ellenőrzések, új létesítmények átadása alkalmával eseti méréseket végeznek. A nagy légszennyező források, erőművek, ipartelepek kontrollját a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség végzi. Az ország településeinek legutóbbi átfogó felmérése azt igazolja, hogy sok helyen nem kielégítő a levegő tisztasága. A Levegőtisztaságvédelmi ágazatközi intézkedési program keretében a klasszikus szenynyezőanyagok - kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por - koncentrációját vizsgálták A felmért

90 települesből 24 szennyezettnek, 51 mérsékelten szennyezettnek, a többi 15 pedig megfelelőnek minősült. A parlament által tavaly elfogadott Nemzeti környezetvédelmi program adatai szerint a nem rendszeresen vizsgált települések levegőminősége nagyobb részben megfelelő. Az összkép annak ellenére kedvezőtlen, hogy az ország területének mindössze 3,9 százaléka (3590 négyzetkilómétert) szennyezett, és csupán 9,3 százalékot (8674 négyzetkilómétert) és el a mérsékelten szennyezett területének aránya, mivel ezen a 13 százaléknyi területen él az ország lakosságának közel fele. Minden tényezőt figyelembe véve megállapítható, hogy napjainkban Magyarországon a legjelentősebb károsanyag-kibocsátó a közlekedés (az ágazat 1996-ban a szén-monoxid, a nitrogén-oxid és a szénhidrogének közel 50 százalékát juttatta a levegőbe) A második számú szennyezőforrás az ipar (ezen belül a legnagyobb kibocsátók a hőerőművek),

majd a kommunális és a háztartásienergia-források, fűtési rendszerek következnek. Utóbbi káros hatását növeli a nem környezetbarát energiahordozók használata, a szennyezőforrások kis magassága, korlátozott hígulása, lakókörnyezetre való káros hatása. A levegőszenynyezés egészségkárosító hatásait több felmérés bizonyítja Elsősorban a levegőbe kerülő, rákkeltő hatású arzén, azbeszt, benzol, króm és nikkel veszélyes, de hasonló hatásúak egyes, a levegőből, a vízből, táplálékainkból a szervezetbe kerülő kémiai anyagok (például szerves mikroszennyezők, ásványolaj-származékok, növényvédő szerek), amelyek más környzeti szennyezőkkel együtt megbetegedést okozhatnak. A biológiai eredetű légszennyezők közé tartozó kórokozók közül számos vírus és baktérium terjed cseppfertőzéssel a levegőben, amelynek elsősorban a zárt terek légszennyezettségében játszanak szerepet. A bioló-9- giai

kórokozók egy speciális csoportját jelentik a pollenek és a gombarészecskék, amelyek a lakosság mind nagyobb hányadánál okoznak allergiás tüneteket. Jelenleg a lakosságnak csaknem 40 százaléka érzékeny az ellergén hatásokra A tüdőgondozó intézetek nyilvántartásai azt mutatják, hogy a nyolcvanas évek eleje óta folyamatosan nő az ilyen jellegű panaszok száma: az asztmás esetek száma az elmúlt tíz évben megkétszereződött, míg a szénanáthában jelenleg négyszer annyian szenvednek, mint 1988-ban. A Nemzeti környezetvédelmi program egészségügyi fejezete riasztó adatokat tartalmaz a szálló por negatív hatásairól. A dokumentum szerint a halálozásban 3-5 százalékos szerepet játszik, a légúti betegségek előfordulásában 7-10 százalékos növekedést okoz, és a szálló por felelős elősorban az allergiás légúti megbetegedések növekedéséért is. Az EU-csatlakozás, illetve a nemzetközi egyezményekben rögzített

légszennyező-kibocsátások csökkentése kapcsán több, elengedhetetlen feladatot kell a következő években az országnak teljesítenie. Ezek közül az első helyen a kén-dioxidemisszió csökkentése szerepel, amely alapvetően a nagy, az országos kibocsátás 57 százalékát adó hőerőművi tüzelőberendezéseknél lehetséges. Szakértők az energiatakarékosság programoktól, új környezetkímélő eljárások bevezetésétől (füstgázmosók, katalizátorés zöldbuszprogram) remélik a levegőszennyezés csökkentését. Légszennyezettség: Az időjárási körülményektől függően a nagyvárosokban a gépjárművek szennyezőanyag kibocsátása időnként meghaladhatja az egészségügyi küszöbértéket. Ebben az esetben a területileg illetékes polgármester “szmogriadót” rendelhet el Ennek kapcsán sor kerülhet a gépjárműforgalom korlátozására. A békeidőszaki üzemeltetés minden veszélyes üzem számára kötelezővé teszi a

környezetvédelmi előírások betartását. Így az üzemek égéstermékeiből veszélyes anyag kerül a levegőbe, azt légszennyezettségnek minősíthetjük. Dunaújváros A levegő szennyezettsége, különös tekintettel az ülepedő por és a nitrogén-dioxid koncentrációra, az utóbbi hónapokban folyamatosan emelkedett. Ennek fő oka városunkban továbbra is az ipari tevékenység hatása. Dunaújváros a mért alapszennyezőket figyelembe véve a mérsékelten szennyezett települések közé tartozik A többévre visszamenőleges adatokat elemezve megállapítható, hogy az utóbbi évek jelentősmértékű javulása megállt, és az utóbbi három félévben levegőnk minőségének kismértékű romlása tapasztalható, különösen az ülepedő por és a szálló por tekintetében. Városunk területén jelentős a határérték -10- feletti szilárd szennyezőanyag, kén-dioxid, nitrogén-dioxid emisszió, melyet az itt működő ipari üzemek – elsősorban

Dunaferr Vállalatcsoport – okoz. Jelentős, de nem határérték feletti szennyezőnek számít még a Dunapack Cellulózgyár Kft. A város területéről emittált légszenynyező anyagok mennyiségét a következő táblázat szemlélteti Légszennyező anyag Kén-dioxid 1994 11710,5 1 1419,65 Nitrogén-oxidok (mint 1916,46 Szilárd (por) Éves kibocsátás tonna/év 1996 1997 1998 3270,51 3190,36 2088,34 7 1435,02 1592,78 2007,39 2602,40 7 2183,29 2821,79 2378,46 2944,32 6 1995 3317 NO 2 ) Mint a táblázatból is látható az évek alatt a szilárd szennyezőanyag kibocsátás a vállalatok éves bevallásai szerint töredékére csökkent. A kén-dioxid emisszió lassan emelkedő tendeciát mutat Dunaújvárosban a legjelentősebb légszennyező vállalatok közé a Dunaferr Társaságcsoport cégei tartoznak, melyek évek óta a legtöbb légszenynyezési bírságot fizetik. (Ezek úgy látszik nem elég nagyok ahhoz, hogy a további légszennyezést megszüntető

tisztító gépekkel beruházzanak. De pl.: a Dunaferr Acélművek Kft 1997-ben 9576000,-Ft , 1998-ban 2.422000,-Ft bírságot fizetett Légszennyező anyag Időköz Határérték HÉ 24 órás (30 na1998.IV1998IX 1998.X1999III 1998.IVMaximális érték 1998IX 1998.X1999III 1998.IVLevegőminőség 1998IX 1998.X1999III - SO 2 CO 2 Ülepedőp Szállópo µ/m 3 µ/m or r 3 70 70 10 50 150 85 16 10 0,0 0,2 33,8 43,8 Ólom ng/m 3 Nincs É 0,3 0,0 HÉ túllépés % -11- 0,0 6,3 18,2 20,0 0,0 138 91 42,5 275 0,19 84 251 50,3 190 0,25 1 2 3 3 1 1 2 2 3 1 Határérték éves HÉ 24 órás HÉ túllépés % HÉ túllépés % Max. érték Max. érték 300 200 100 0 Jel Levegőminőség Határérték-túllépés Ülepedőpor Egyéb 1 megfelelő < = 10% 0% 2 mérsékelten szennyezett < = 30% <0% 3 szennyezett > >10% 30% Utószó: Ezek után bárkiben felmerülhet az a kérdés, vajon mennyi ideig lesz lakható számunkra a Föld?

Vajon mikor tesszük tönkre ilyen mértékben. Ha ez a tendencia így folytatódik, nem sokára. Akkor is, a jövő nemzedékének a feladata, érdeke hogy ezt a bolygót, ami – jelenlegi tudomásaink szerint – az egyetlen élőlény számára lakható hely Ha ezt tönkretesszük, akkor – ha nem történik csoda – az élet, mint fogalom megszűnik Elég ijesztően hangzik, de sajnos ez az igazság A mi feladatunk élni itt, és „megvédni” a saját magunk okozta károktól S végül idézném Garai Gábor szavait melyek úgyszintén kifejezik folyamatosan romló életvilágunk helyzetét: „Brazília őserdei még oxigént lélegeznek ki, de fenik a fákra a fűrészt – meddig fognak pihegni, szállván a gépek gázörvénye alatt s lombok párás sörénye fölött a szabad madarak? -12- Hová költöznek el a szorgos szervezők, a méhek, Ha a mezőről nem virágport hordanak már, de mérget?” „Helyettetek nem tudok választ, a magamét tudom csak: míg

testem élni enged, nem adom meg magam a sorsnak, kétéltű, kétes esélyek prédája nem leszek: lengjék be könnyű gépek a tündöklő eget, és lakjanak a Földön népek és erdők, és algák a tengerekben a bálnákkal együtt, s kertben fiatal fák virítsanak friss energia-források közelében, mikben oly tiszta erő bugyog, mint patakok vizében, s persze, ha mindez így lehetetlen (s az összhangot nem érhetem meg), hát szolgálatába szegődöm ennek a Lehetetlennek, és folyvást mondom – bolygóközi álma bár mind betelik -: ne tékozolja a Föld eleven gyümölcseit!” Készült: Készítette: Dunaújváros,2000-01-24 Strobl András -13-