Ezoterika | Grafológia » Budavári Zsuzsa - A súlyozás metodikája, grafológia

A súlyozás metodikája A grafológia tudományosságának igazolása: validitása ( érvényessége). Grafológus-tanári pályám során a legnehezebb feladat megtanítani növendékeimet olyan elemzések készítésére, amelyek pontosak, közhelynélküliek, hitelesek. Nem véletlen tehát, hogy minden olyan új módszer felkelti érdeklődésemet, amely közelebb visz alapos és pontos elemzések készítéséhez. Koroknai Erzsébet Az írás domináns és jelentős jegyei című munkája ugyanezen gondolat jegyében fogan: Alfons Lüke módszerével világít rá arra, hogy ha meg tudjuk állapítani az írás domináns jegyeit, kulcsot kapunk a személyiség meghatározó jellemvonásaihoz. Az elemzések azonban leggyakrabban nem pusztán a domináns tulajdonságokra kérdeznek, hanem valamely aktualitás hívja a kérdéseket életre. Gyakorló elemzők azonban tudják, hogy a szakirodalom egyik legnagyobb hiánya az, hogy nemegyszer hiányos, olykor egymásnak ellentmondó

grafológiai jegyek vizsgálatát javasolják egy-egy tulajdonság megítéléséhez. Az egyik legnagyobb veszély, ha túl kevés jegyet vizsgálunk. Félrevezethet az is, ha minden jegyet azonos értékűnek tekintünk egy tulajdonság megítélésekor. E fenti gondolatok indítottak arra, hogy vizsgálódjak: találok-e nyomot a szakirodalomban arra, hogy bizonyos jegyeket súlyozottan, kiemelten értékel a szerző egy jellemvonás megítélésében. A klasszikusok közül Goldzieher Klára: Ki vagy? Megmondja az írás, Bendetz Móric : Grafológiai tanulmányok sorozatában A lelki tulajdonságok nyomai az írás jellegzetességeiben c. műve ( a tulajdonságok betűrendszerinti összeállításban szerepelnek, ezeknek alárendelve a grafológiai jegyek) Csötörtök Csaba: Grafológia című műve, a Grafodidakt kiadásában A grafológia alaptankönyve és dr. Agárdi Tamás- dr Szidnai László szerkesztette A grafológia kézikönyve volt a forrása az alábbi kutatásnak. A

módszer sziszifuszinak látszott: összevetettük a szakirodalom által megjelölt, felsorolt jegyeket, olykor figyelembe vettük a sorrendet is, azt feltételezvén, hogy a legfontosabb jegy kerül a tulajdonság neve mellé elsőként. E módszer során ismertem fel, hogy elődeink nagy része szemérmesen titkolja elemzési módszerét. Természetesen megállapításaim nagyobbrészt saját kutatásaink, tapasztalataink alapján születtek. Ahhoz, hogy nagyon pontos – ha úgy tetszik, százalékos mértékben megítélhető legyen egy tulajdonság, súlyozottan értékelek olyan jegyeket, melyeket az adott tulajdonság tekintetében kiemelten fontos szerepűnek ítélek. Fontosságát tekintve 3, 2 illetve 1 ponttal értékelem a grafológiai jegyeket. Ha tehát a súlyozott jegyek jelen vannak az írásban, sokkal magasabb értéket kap az adott tulajdonság értéke. Példaként a konfliktuskezelés néhány módját elemzem a súlyozás módszerével. Az alkalmazkodás

viselkedésünkben sokoldalú viselkedési variációkat követel, jó diplomáciai érzéket, nyitottságot, megfelelő szociabilitást. Aki jól alkalmazkodik, nem önmagával törődik. Az alkalmazkodó ember befogadóképes, társaira figyel, nem önmagára De a túlzott energia, a magas fokú vitalitás eltereli a figyelmet a másik-emberről, tehát az alkalmazkodás ellenében hat. Ily módon súlyozott módszerrel az alkalmazkodás jegyei így ábrázolhatók: kevert kötésmód-variációk 3 pont füzéres vagy fonalas kötésmód 3 pont laza, lágy írás 3 pont hangsúlytalan én-kép betűk 2 pont csökkenő méretű szóvégek (gladiólék) 2 pont gyenge vagy közepes nyomaték 2 pont kis vagy közepes méretű írás 1 pont enyhén egyenetlen alakú margók, soralapvonalak 1 pont kis- vagy közepes méretű szó-és sortávolságok 1 pont kiegyenlített forma- és mozgáshangsúly 1 pont kiegyenlített jobb- és baltendenciás jegyek 1 pont Hasonló

módon vizsgáltam a kompromisszumkészség jeleit. Kiemelt szerepet kap a klasszikus kompromisszum-jegy, a gladiólé, a nyitottság, a megfelelő diplomáciai készség szintén kiemelt értéket jelent. Nem lehet túlzó az önértékelése annak, aki hajlandó megegyezésre, a másik érveinek latolgatására, ám kifejezetten egyensúlyra törekszik, kiegyenlítettség igénye nagy. Fonalas duktus, kettős ívelés vagy fonalas kötésmód 3 pont csökkenő méretű ( gladiólés) vagy elfonalasodó szóvégek 3 pont kis- vagy közepes méretű írásnagyság 2 pont közepesen kötött írás 2 pont hangsúlytalan én-kép betűk 1 pont enyhe szabálytalanság (szabályoshoz közeli íráskép) 1 pont kiegyenlített zónaarányok ( esetleg középzóna dom.) 1 pont közepes tempó (esetleg lassú) 1 pont ívelt, rugalmas vonalvezetés 1 pont gyenge nyomaték 1 pont az aláírás betűmérete megegyezik a tömbével 1 pont A hárítás, konfliktuskerülés

jegyeiben kiemelt szerepet játszik az elkerülő magatartás. Az ilyen ember energiahiánnyal, fáradékonysággal, kedvtelenséggel küzd, passzivitása minden bizonnyal korábbi kudarcok emlékét őrzi. Távolságtartó, védi nehezen megszerzett békéjét, ám ez a béke negatív én-képpel terhes, szorongástól vezérelt. Erős fonalasság 3 pont gyenge nyomaték 3 pont duktusban a fonal mellett kismértékű árkádosság vagy mélynyergű füzér 2 pont nagy szó-és sortávolság 2 pont sérült oválok 2 pont kisméretű írás 1 pont zárt írás 1 pont balsodrás, baltendencia 1 pont kis, rövid, kihegyezett végvonalak 1 pont nagy margóméretek 1 pont A fenti példák tanulsága –gondolom- egyértelmű. Meggyőződésem, hogy a grafológiai jegyek bizonyos személyiségvonásra utaló üzenete nem azonos erősségű. Vannak súlyosabb, jelentősebb szerepű jegyek egy tulajdonság megítélésében. E fenti három tulajdonság természetesen csak

gondolatébresztőként szolgál. A domináns jegyek vizsgálatának szükségességét, majd a súlyozás metodikáját a GrafoSystem Stúdió munkatársaival együtt gondoltuk ki. E téma folytatásaként Demeter Lilla összevető táblázatai egy külön cikkben jelennek meg. Szívesen részt vennénk olyan gyűjtemény elkészítésében, amely hasonló módon elemezné azon személyiségvonások sorát, amelyeket a grafológiai elemzéskor alkalmazunk, természetesen ilyen súlyozott módon kiemelt jegyekkel. Budavári Zsuzsa grafológus szakértő, a Grafo-System Stúdió vezetőtanára