Egészségügy | Betegségek » Az irha jó és rosszindulatú daganatainak jellemzése

14/A Az irha jó- és rosszindulatú daganatainak jellemzése A daganatok (tumorok), olyan szövetszaporulatok, amelyek a szövetek sejtes vagy sejt közötti állományának túlszaporodása révén jönnek létre. Lehetnek: Jóindulatú daganatok (benignus) – olyan szövetszaporulatok, amelyekben csak azok a szövetalkotók szaporodtak fel, amelyek az adott szövetekben normál körülmények között is megtalálhatók. A szövetszaporulatok ilyenkor csak azon a helyen találhatók, ahol keletkeztek, bármekkorára nőnek is, áttételeket nem képeznek, a testben nem vándorolnak tovább. Rosszindulatú daganatok (malignus) – olyan szövetszaporulatok, amelyekben az illető szövetre nem jellemző szövetalkotók szaporodnak fel. Szaporodásuk korlátlan, az erek révén szállítódnak a test különböző helyeire, ott ismételt osztódásuk révén újabb daganatokat alakítanak ki. Az anyajegyek, olyan daganatok, amelyekben nem tipikus szövetalkotók találhatók,

mégsem tekinthetők miden esetben rosszindulatúaknak, mert ritkán képeznek áttételeket. A daganatok eredetük szerint osztályozhatók: Hámeredetű daganatok Kötőszövet eredetű daganatok Irha és bőralja (kötőszövet) szövetszaporulatai •Irha és bőralja jóindulatú daganatai •Kollagén rostok túlburjánzásával keletkező daganatok –Fibroma (rostdaganat) Fibroma durum (kemény fibroma) - megvastagodott kollagén nyalábok által alkotott, tömött tapintású félgömbszerű daganat. Fibroma pedulum (lágy fibroma) – kötőszövetes sejtekből és kollagén rostokból áll, puha tapintású, gyakran kocsányon lógó kötőszöveti burjánzások. Elhízott egyéneken, klimaxkorban gyakori: nyakon, mell alatt, törzsön, stb. Egyesével vagy csopoertosan is előfordulhat. Kezelése: sebészi vagy diathermiás eltávolítás. •Keloid (kötőszöveti hegdaganat) Sérülés (égés, metszés, oltás) helyén éles határú, tömött

tapintatú, az ép vagy a heges bőrből kiemelkedő, kezdetben lividvörös, később fehér színű, a környezetbe rákollószerű nyúlványokat bocsátó túltengő hegszövet. A bőrfelszín domborulatának hiánya miatt a keloidok mindig fényesek. Az epidermisz elvékonyodott és eltűntek a függelékek. Az irha mélyén homogén kollagénkötegek láthatók. A friss keloid sok fibroblasztot tartalmaz Kezelése sebészi kimetszéssel és röntgenkezeléssel, fagyasztással és szteroid bejuttatással valósítható meg. •Histiociytákból, kollagénrostokból és hajszálerekből keletkező daganat Histiocytoma 5-15 mm átmérőjű, szürkésbarna vagy sötétbarna és fehér színű, tömött tapintatú, az irha különböző rétegében ülő, a bőrből enyhén kiemelkedő csomó. Rovarcsípés vagy mikrotrauma (szúrás, karcolás, stb.) okozhatja A fiatal hisztiocytákban több a sejtes elem és a csomó a környezetétől nem élesen elhatárolt.

Kezelése: szükség esetén sebészi eltávolítás. •Idegek lefutása mentén kialakuló daganatok Neurofibroma Többszörös, 0,5-5 cm nagyságú, kerek, puha tapintatú, bőrszínű, közepükön behúzódott, néha több kilónyi, kocsányosan lelógó tumorok vannak az irhában vagy a bőraljában. Jellegzetesek a café-au-lait, naevus spilus pigmentfoltok. Kezdetben a pigmentzavar jelentkezik, a tumorok évek múlva jelentkeznek és a korral szaporodnak. A tumorok kötőszöveti és idegrostokba ágyazott Schwann-sejtkötegekből állnak, melyek az irha idegei vagy a bőrhöz vezető idegtörzs körül helyezkednek el. A nagyobb kocsányosan lelógó, a beteget akadályozó, az idegtörzseket nyomó fájdalmas tumorokat sebészileg el kell távolítani. •Zsírszövetből kialakuló daganat Lipoma A zsírszövetének körülírt daganata. 2-5 cm átmérőjű kerek, tömött tapintatú, elmozdítható, szoliter vagy többszörös csomók. Főleg idősebb

nőkön jelenik meg, bárhol előfordulhatnak, leggyakrabban mégis a karokon találhatók, szimmetrikus elrendeződésűek. Kis mennyiségű érett zsírszövet van, amit sövények választanak el egymástól, és tok veszi körül a daganatot. Ha a daganat tokja nyomja a bőrben lévő idegvégződéseket, indokolt sebészi eltávolítása. •Hajmerevítő simaizomból kialakuló daganat Leiomyoma Barnás színű, 2-4 mm átmérőjű, a bőrből kiemelkedő, csoportosan elhelyezkedő, többszörös és csak ritkán magányos, tömött, fájdalmas csomók. Hideg hatására kúp alakúvá válik. Nőkön gyakoribb, ritkán családi előfordulást mutat. Előfordulhat a végtagok feszítő felszínén, farizom, herezacskó, nagyajkak területén, emlőbimbó udvarán. A m. arrector pilorum izomszövetének burjánzásával keletkezik Kezelése sebészi eltávolítással történik. • Lipoid anyagcserezavar a hisztiocitákban •Xanthoma Sárgás színű,

1-4 mm átmérőjű papulák, csomók, plaque-ok formájában jelenik meg a bőrben és az inakon. Okozhatja a vér magas lipoidszintje, de kialakulhat a szöveti zsírtárolás normális lipoproteinszint mellett is, abnormális érfal permeabilitás, lipoproteinek lerakódás a szövetekben. A xanthomák zsírtároló hisztiocitákból állnak. •Xanthelesma palpebrarum A szemhéjakon kialakuló, sokszor szimmetrikus, a bőrfelszínből laposan kiemelkedő, sárgásfehér színű puha tapintatú plaque. A 40-50 év közötti személyeknél gyakran alakul ki, akiknek 50%-ában emelkedett lipoprotein szérumszint mutatható ki. Sokszor súlyos érbetegség jele lehet, míg máskor nincs mögötte koleszterinanyagcsere-zavar. Kezelése az esetleges alapbetegség kizárása után 50%-os triklór-ecetsavas ecseteléssel, sebészi eltávolítással történik. •Éreredetű szövetszaporulat Granuloma teleangiectaticum (vadhús) 2-10 mm élénkvörös vagy

kékesvörös, félgömb alakú, alapjához keskeny kocsánnyal csatlakozó, rugalmas tapintatú tumor. Környezete erodált, nedvezik, híg nedves lepedék fedi. Sérülés esetén erősen vérzik Leggyakrabban az ujjakon, kézen jelenik meg. Lábujjakon rosszul vágott körömlemez okozta sérülés következtében. Felépítésében értágulatok kötőszövetes beszűrődés, elvékonyodott, néha erodált hám látható. Gennykeltő felülfertőzések talaján keletkezett, érdús kötőszövetes tumorocska (sarjszövet). Eltávolítás esetén recidivára hajlamos. Ennek elkerülése érdekében kerülendő a körömsarok mély kivágása, szűk, lapos orrú cipők viselése. B. Irha és bőralja rosszindulatú daganatai Sarcoma multiplex idiopahicum haemorrhagicum (kaposi sarcoma) Sötétkék vagy livid színű, 0,5-2 cm nagyságú foltok, majd beszűrődött plakkok, nagyobb csomók keletkeznek. Hegesen gyógyul vagy fekélyesen, széteshet Megjelenik

fejen, nyakon, vállövön, törzsön, nyálkahártyákon, belső szerveken. Szövettanilag kapillárisburjánzás jellemzi, melyet hisztiociták, vérzések és haemosziderin rögök öveznek. Eltávolítása Rtg-besugárzással, sebészi kimetszéssel, kemoterápiás szerekkel, cytosztatikumokkal történik