Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Drábik János - Száz évig fizetjük a hitelt, de minek

Hírek, politika, gazdaság EURÓPAI IDÕ 2010 / 16 2 rók. Itt az ún CDS-ügyletekrõl (credit default swap-okról) van matait természetesen a költségvetésbõl fizették Az így kifize- A jelenlegi hitelpénzrendszerben minden kölcsönvevõ tett kamattöbblet felemésztette mindazt, amit a megszorítáDrábik János: szó. esetében mérlegelni lehet, hogy visszafizeti hiteleit, vagy nem sokkal elvontak az oktatás, az egészségügy és a társadalomvissza. A hitelképesség felbecsülése lehetõséget adott biztosítás finanszírozásából száz évig fizetjük fizeti - De most éppen 5,5 % a magyar alapkamat. a hitelkockázat-csereügyletek önállósulására. Ezek a hitelkockázati ügyletek tömegesen váltak kereskedelmi árucikké a - De a magyar kamatok még mindig háromszor nagyoba hitelt, pénzpiacokon. A CDS-ügyletek államokra is vonatkozhatnak, bak, mint amennyit egy prágai vállalkozó fizet, és 5-6-szor naha az állam az adós, ha õ vette fel a

hiteleket Lehet fogadást gyobbak, mint amit egy angol polgárnak kell fizetnie Vagyis kötni az eladósodott állam esetleges csõdjére is. A gazdasá- az 5,5% kamatláb túl magas ahhoz, hogy a magyar vállalkozó de minek? gi szereplõk, a hitelfelvevõk hitelkockázatát fel lehet mérni. Er- versenyképes legyen - Miért nem adnak a magyarországi bankok hitelt? Drábik János legutóbb Bogár Lászlóval és Varga Istvánnal re szakosodtak az ún. hitelminõsítõk A hitelkockázat maga az - Itt érezhetõ az a nagy probléma, hogy nincsenek közepes írt közösen könyvet Válság és valóság címmel. Minden mûvét árucikk, ennek a jövõbeni várható piaci árával kereskedtek A olvasták a döntéshozók, de nem mernek szembenézni azok- CDS-tranzakciók során a nagybefektetõk gyakran egy a száz- méretû, magyar tulajdonban lévõ bankok Magyarországon. A kal. Önmagát „generalistának“ tartja: összeilleszti a mozaiko- hoz arányú tõkeáttétellel

üzleteltek Ez hatalmas összegeket külföldi tulajdonú bankok arra koncentrálnak most, hogy feltõkat, és értelmezi az egészet A világgazdaság jelenét is így megmozgató spekulációt tett lehetõvé Hat év alatt úgy felfúj- késítsék magukat, mert a válság idején óriási pénzmennyiség szemléli. Ez kinek összeesküvés-elmélet, kinek szókimondás ták a pénzbuborékot, hogy az elérte a 700 trillió dollárt (Egy tûnt el A központi bankok korlátlanul tudnak fedezetlen pénzt Nyugaton természetes dolog „alternatívan“ gondolkodni, ná- trillió ezermilliárd) Ez pukkadt ki 2008 szeptemberében. Egye- kibocsátani, amibõl úgy lesz fedezett pénz, hogy kölcsönadják lunk nem. Hiánycikk a független értelmiségi, aki „tõkejövedel- sek számára azonban ez óriási profitot hozó biznisznek bizo- az államnak, a vállalkozóknak, és egyéneknek õk már munkával fedezett pénzbõl fizetik a kamatot utána Úgy gondolom, mébõl“ él, és nem

alkalmazott. Miért a bankok kapták az ir- nyult - És hol vannak most ezek a spekulánsok? hogy a bankok most kivárnak a választásokig, az új kormánydatlan segélycsomagot, miért nem a vállalkozók? - kérdezi zati idõszak beindulásáig. Drábik János. Nyugaton banki adót rebesgetnek, nálunk meg - A Magyar Nemzeti Bankot miért nem lehet ellenõrizni? a forrásbeszerzés kockázatát misztifikálják Ú g y tûnik, a politikai pártok harcterévé vált ez a terület is. Füg- Végül is a válság hatására mennyi pénzt bocsátottak ki a getlenséget emlegetnek, de mintha maguk sem tudnák, hogy világban? mirõl beszélnek, és az is lehet, hogy csak félrevezetik a közvé - Az USA-ban az állam közpénzbõl négy és félezer milliárd leményt. dollárt bocsátott a bankrendszer rendelkezésére, hogy mûkö- Az MNB-rõl szóló jogszabályt feles törvénnyel alkották dõképes maradjon a pénzrendszer, és újra tudja finanszírozni meg a magyar parlamentben.

Magyarországon 2009-ben - a a reálgazdaságot, és ne kelljen millió számra elbocsátani az pénzügyi világválság kellõs közepén - a magyar bankrendszer embereket. Az amerikai állam ezt a pénzt persze odaadhatta nyeresége a duplája volt a nyugati országokban realizált provolna közvetlenül a termelõi szektornak is. Az EU-ban 3 ezer fitnak. Miért nem engedik meg az államnak, mint tulajdonosmilliárd eurót bocsátottak ki ugyanebbõl a célból nak, hogy a pénzrendszer irányításába beleszóljon, ha már a - De ki adta ki ezt az irdatlan mennyiségû pénzt, hiszen épp válság alatt tõle várta a segítséget a bankrendszer? Kiderült, arról szólt a válság, hogy nagyon sok fedezetlen pénzt pumpálhogy Kínában, ahol az állam irányítja a központi bankot, meg tak a világba, aztán kipukkadt a buborék. tudták tartani a legnehezebb idõszakban is az egyensúlyt: - Az EU-ban az a szabály, hogy a monetáris felségjogokat nincs infláció, és 10

%-kal növekszik a gazdaság. A felmerü- úgy mint a pénzkibocsátás, az árfolyam-szabályozás, a kalõ problémák kezelhetõnek bizonyultak Vissza kellene vonni matszabályozás, hitelezés - át kell adni a központi bankoknak, az MNB függetlenségét a saját tulajdonosától, hiszen a Mofüggetlenül attól, hogy azok magánbankok vagy állami tulajA pénzrendszer összeomlásakor a válságot elõidézõ spenetáris Tanács tagjai csak kinevezett bürokraták, akik nem donban vannak. A Frankfurtban székelõ Európai Központi Bank bocsátja ki az eurót, amelybe a tagállamoknak nincs érdemi kulánsok kérték az államot, hogy mentse meg a bankrend- tartoznak politikai felelõsséggel a választópolgároknak. - Ez kicsit erõsnek tûnik. beleszólásuk. A lisszaboni szerzõdés is részletezi, hogy sem szert, mert ha nem áll helyre a normális bankközi hitelezés, - Az államnak vissza kellene vennie a monetáris felségjoaz Európai Parlament, sem a Bizottság, sem

az Európai Ta- akkor nem tudják finanszírozni a reálgazdaságot, vagyis a ternács nem szólhat bele a mûködésébe, ellenben minden intéz- melõüzemek tömegesen állnak le, mennek csõdbe, és sok gokat! De erre mondják, hogy az EU-ban ezt már nem lehet kedésüket, aminek pénzügyi vonatkozása van, kötelesek a millió ember kerül az utcára. Ekkor a kormányok benyúltak az megtenni, mert a lisszaboni szerzõdés is tiltja Tény viszont, bankkal egyeztetni. Az európai központi bankok a nemzetközi adófizetõk zsebébe, és rájuk terhelték a hazardírozó bankárok hogy például a versenyügyi biztos Brüsszelben a válság idején pénzügyi struktúráknak vannak alávetve. A globális pénzrend- közpénzbõl való megmentését A közpénzeket adhatták volna sorozatban adta a felmentéseket az egyes államoknak, hogy szerben a bankok kivonták magukat az állami ellenõrzés alól. közvetlenül a termelõ vállatoknak is, de nem ezt tették Még pénzt

bocsáthassanak ki - az a bizonyos 3000 milliárd euró álA bankok ellenõrizték szuverén módon saját tevékenységüket mindig nem tudhatjuk, hogy miért a hazardírozó bankokat ré- lami segély így jött létre - a bankok megsegítésére Tehát volt A világ pénzrendszerét egy hazárdjátékot mûködtetõ kaszi- szesítették elõnyben az értéktermelõ reálgazdasággal szem- már számos kivétel a tilalom alól. Ha pedig a magyar kormány akarná visszavenni a monetáris felségjogokat, akkor miért nóvá változtatták, amelyben a spekulánsok minden korlát nél- ben. M i a h e l y z e t m o s t M a g y a r o r s z á g o n ? nem kaphat felmentést a pénzkibocsátás tilalma alól? Meg kül garázdálkodhattak. - Azt mondták, hogy a 25 milliárd dolláros IMF-készenléti kell szüntetni itt is a kettõs mércét. Igenis az államnak kelle- Álljunk meg egy picit! Erre szokták azt mondani: összeeshitelre azért van szükség, hogy a magyar gazdaság mûködõ-

ne kibocsátani a pénzt, amivel infrastruktúrafejlesztõ beruháküvés-elmélet - Miért összeesküvés-elmélet az, ha a világban zajló pén- képes maradjon. Pedig a magyar válság is nagyrészt megter- zásokat lehetne beindítani: tiszai gátak, belvízelvezetõ-, zügyi spekulációk folyamatát megvizsgáljuk? Nézzük az ún. vezett pénzügyi stratégia következménye A Magyar Nemzeti szennyvízvezetõ csatornák, parkosítás, lakásépítés fiatalokbuborékokat, amiket felfújtak, majd kipukkadva az emberek Bank (MNB) 21 éve mindig 3-5 %-kal magasabb reálkamatot nak, közutak építése Hitelbõl építik az osztrák cégek az autószenvedték el a veszteségeket Ma már megint óriási banki fi- fizet, mint az EU bármelyik országa, beleértve a környezõ álla- pályákat, majd évtizedekig kasszíroznak, mi meg fizetjük évtizetésekrõl és nyereségbónuszokról hallani El kell olvasni a mokat is Meg kell nézni a számokat! Nálunk állandóan túl zedeken

át a kamatokat A munkaalapú pénzzel való inframagas volt a kamat Az európai államok és Amerika a válság struktúra-fejlesztés és termelésbõvítés módszerét Japánban, külföldi szakmai orgánumokat! során úgy próbáltak segíteni a Németországban, NSZK-ban, USA- Nézzük a buborékokat! ban, Franciaországban és Kínában a - Az elsõ buborék, az ún. Nasdaq-buborék 2000-ben puk- termelõ szférának, hogy a katörténelem során többször kipróbálták, kant ki. Az USA-ban a világméretû spekuláció során elõször az matokat az átlag 6 %-ról levitték 2-3 %-ra, sõt még ennél is mindig teljes sikerrel. elektronikus tõzsde-piacra vitték a technológiai vállalatokat, - De miért mi csináljuk ezt, és miért amelyen az elsõ részvénykibocsátók óriásit kaszáltak, gyorsan alacsonyabbra. Az MNB viszont pont most? felfújták az árakat, a Nasdaq-index soha nem tapasztalt szár- ürügyként használva a forint - Mert az államadósság és az

nyalásba kezdett. De már akkor tudták, hogy mikor fog bedõl- mesterséges elgyöngítését 6 %-ról 11,5 %-ra emelte a válság adósságszolgálat megfojtotta az orni, ezért biztosításokat kötöttek a bukásra. Így aztán, amikor kezdetén az alapkamatlábat. Az szágot. Itt az egyszerû példa! 1970-89 csõdbe mentek, akkor is nagyot kaszáltak. Európában példa nélkül álló maközött felvett 10 milliárd dollárból - Aztán jött a „mi“ buborékunk. ténylegesen csak 1 milliárd jött be az - A második buborék a 2008-as másodlagos jelzáloghitel- gas kamatok miatt sok milliárd euró forrótõke jött, hogy leszívországba, ezt az MNB Mûhelytanulválság. Boldog-boldogtalannak adtak hitelt elõleg nélkül is Az mányokban lehet olvasni. 1989-ig kifielõleg normális körülmények között a vételár 20-25 % Elõször ja a kamattöbbletet Ahhoz zettünk az 1 milliárd dollárbevonásért levitték 5 %-ra, a végén pedig már egyáltalán nem kértek

elõ- azonban nem volt elég az MNB 11 milliárd kamatot. Az adósságunk leget, csak havi törlesztést. Ezeket a jelzáloghiteleket pén- devizaszámláján lévõ 17,5 milliárd euró, hogy a spekulánsok mára 270 milliárd dollárra növekedett. zügyi csomagokba rakták össze, így dobták õket a pénzpiacEbbõl 107 milliárd dollár kamatot már ra. Teljesen bizonytalan volt, hogy ezekbõl valaha is pénz lesz folyamatosan átválthassák dekifizettünk Az ország 27-szeresen fiBiztosítótársaságoknak, nyugdíjintézeteknek adták el, mint vizára, és kivihessék az országzette vissza a felvett hiteleket, és ha AAA minõsítésû jó befektetések fedezetét, miközben tudták, ból kamatnyereségüket. A kamatjövedelem zavartalan repatkövetjük az eddigi gyakorlatot, akkor hogy nem tehetõk pénzzé, ha szükség lenne rá. Több millió 120-szorosan kellene visszafizetni, ami nyugdíjasnak és biztosítottnak veszett így el a munkával fede- riálásához volt

szükség az IMFlehetetlen. Ez egyenlõ a magyar nemzett jó pénze, amit öregségükre, betegségükre takarítottak készenléti hitel felvételére A külföldi tulajdonú anyabankok zetgazdaság felszámolásával. Nem lemeg hazai leánybankjain keresztül het ezer évig viselni az adósságszolgáDrábik János lat terheit, törleszteni és vég-nélkül fi- Ezeknél a spekulációs folyamatoknál talán érdemes be - ment ki ez a hatalmas összeg. zetni a kamatokat. Kinek állhat érdekészélni a hitelkockázati besorolásról, ami meghatározza, hogy Az anyabankoknál azonban ben ez a képtelenség? egy-egy országba mekkora felárral jön a pénz. Magyarorszá- csak 1-2 százalék volt a kamat, Írta: Farkas Tibor ezért visszaküldték Magyarorgon állandóan ezzel a kockázati felárral magyaráznak mindent. Megjelent: ingatlan.net - 2010 április 1 - A hitelkockázati ügyletekkel is spekuláltak a buborékbá- szágra, ahol a leánybankjaik elhelyezték betétként az

MNBForrás: Nemzeti Hírháló nél ezt a pénzt. Az így parkoltatott 6-8 ezer milliárd forint ka- EURÓPAI IDÕ – Az Európai Unióban szabadságát és önrendelkezését megteremteni kívánó erdélyi magyarság lapja – ISSN 1220-9929 Fõszerkesztõ: H o r v á t h A l p á r . Helyettes fõszerkesztõ: , S t o f f á n G y ö r g y Felelõs szerkesztõ: S i m o n I l d i k ó Fõmunkatárs: B o r s o s G é z a , K o l u m b á n S á n d o r , K r a s z n a i Z o l t á n A s z e r k e s z t õ s é g p o s t a c í m e : EI-KIA, 520100 Sf.Gheorghe, CP: 15 T e l / f a x : 0267-318 895 H o n l a p : h t t p : / / w w w e - i d o c o m / E - m a i l : europai ido@e-idocom A k i a d ó c í m e : Európai Idõ Kiadó, 520085 Sf.Gheorghe, Daliei 2, bl44/C/1 B a n k s z á m l a : COD IBAN: RO42BRDE150SV03075641500 – BRD-GSG SUC SFGHEORGHE F õ k ö n y v v i t e l : Illyés Veronika. K ö n y v v i t e l : Simon Ildikó T e r j e s z t é s : az Európai Idõ

Terjesztõhálózata F e l e l õ s t e r j e s z t õ : EI-KIA Kft N y o m d a : Europrint Nyomda – Csíkszereda Az Európai Idõ hasábjain szerzõ nevével, szignójával stb. megjelent írások illetve más forrásból átvett cikkek, illusztrációk nem föltétlen tükrözik a szerkesztõség véleményét, s így felelõsséget sem vállalunk ezek tartalmáért! A cikkekért minden esetben azok szerzõi a felelõsek